A petíció benyújtására jogosultak. Hatály

Visszaigazolva : 2015-04-27 szám : 307424

Petíció az Európai Parlamenthez

A petíció benyújtója: Kereszturi István Magyar állampolgár Lakhely : Magyarország, Debrecen Doberdó Utca 30. szám alatti lakos.

A petíció benyújtás jogcíme: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 227. cikke, illetve az Alapjogi Charta 44. cikke

Tárgy: az Európai Unió pénzügyi fogyasztóvédelmi szabályai által védett jogoknak, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelveik súlyos megsértése. 1. A bankok szolgáltatás nélküli ellenszolgáltatásának, valamint a tisztességtelenül elvégzett kamat változtatásokkal ez idáig megszerzett extraprofit legalizálása, visszamenő hatályú törvények erejének érvényesítésével. A bankokra nézve hátrányos következményeinek részbeni figyelmen kívül hagyásával. 2. A THM azaz a teljes hitel díj mutató tartalmának törvényi úton visszamenő hatályú módosítása. 3. Az banki kamat elszámolás képletének visszamenőleges módosítása. 4. A visszamenőlegesen alkalmazott újonnan bevezetett törvények a fogyasztókat beleértve családomat is kiemelkedően hátrányosan érintő rendezése, úgy, hogy a magyar bíróság előtt érdekeim érvényesítése közel 1,5 évre törvényi úton felfüggesztésre kerültek. 5. A folyamatban lévő megállapítási per, ami a bankok tisztességtelen egyoldalú kamat emelés tárgyában folyik visszamenőleges hatályú törvény alkotatásával összevonásra kerültek az elszámoltatással, hol ott még a megállapításra irányuló per folyamatban van és a helyes kamat elszámoltatásra külön pert kellett indítani. 6. Az Alkotmánybíróságra benyújtott 2014. évi XXXVIII. törvény (Kihirdetve: 2014. VII. 18.) 2014. évi XL. törvény (Kihirdetve: 2014.X.6.), 42/2014(XI.7) MNB rendeletet (Kihirdetve: 2014.11.07.) mellékelve megjelölt - paragrafusainak megsemmisítését kértem, miszerint ütköznek a fent említett Európai irányelvekben foglaltakkal és a Magyarország alaptörvényébe (korábbiakban Alkotmány) alapelveivel ütköznek. Az Alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozva visszautasította. Miután kérdést tettem fel a „formai” hibák mibenlétéről azt a választ kaptam, hogy már döntöttek és a továbbiakban nem foglalkoznak a beadvánnyal. (melléklet :1-5) Összegzés: Magyarország Kormánya 2014. évi XXXVIII. törvény és ez ehhez kapcsolódó 2014. évi XL. törvénye sérti az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogokat garantáló szabályait valamint, sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelveit. Ez a törvénykezési igyekezet nem más, mint a bankok visszaéléseinek legalizálása a fogyasztók érdekeinek semmibe vételével. Másrészt visszamenő hatályú jogalkotásával próbálja eltüntetni a szolgáltatók fogyasztóknak a szándékos megtévesztését, ami a szolgáltatóknál szolgáltatás nélküli extraprofitot eredményezett. Pontosabban kifejezve a nem létező szolgáltatásér eddigi behajtott összegei után nem marasztalja el teljes mértékben a szolgáltatót. Teszi mindezt úgy, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjét átmenetileg eltiltja a jogai érvényesítésétől. Ezért sérti az Európai Unióról szóló Szerződés 47. cikkét.

1. oldal


A petíció benyújtására jogosultak Petíciót bármely európai uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy benyújthat, akár egyénileg, akár másokkal közösen.

Hatály A petíciók elfogadhatóságának feltétele, hogy tárgyuknak az Európai Unió tevékenységi körébe kell tartoznia, és a petíció benyújtóját közvetlenül kell érintenie. Utóbbi feltételt tágan értelmezik. A felvetett jogsértések közvetlenül érintenek, de rajtam kívül hasonló problémával Magyarországon több mint egymillió szerződő felet is. Felvetésem egyes részei nem csak magyarországi, hanem több Európa Unió tagállamaiban levőket érint.

Tényállás (1) Köztem és a hitelintézet között 2007. július 24. napján – 161287 ügyfél azonosító számon – ingatlan jelzálogjoggal és készfizető kezességgel biztosított ingatlan felújítási kölcsönszerződés és szabad felhasználású jelzálogkölcsön szerződés jött létre, deviza alapú elszámolással köztem és az FHB bank között. A közokiratba foglalt kölcsönszerződés 1.1. pontja rögzíti, hogy alperes részemre 73.320 CHF kölcsönt nyújt, melynek forintban történő folyósítását – legfeljebb 10.000.000,- Ft azaz tízmillió forint erejéig – vállalja. Ugyanezen pontban rögzítettek szerint én köteleztem magam a kölcsön és annak a szerződés szerinti járulékai megfizetésére. A közokirat 1.2. pontja rögzíti, hogy az ingatlan felújítási célú kölcsönrész feltételeit a szerződés I. fejezete, míg a szabad felhasználású kölcsönrész feltételeit a II. fejezet, míg a teljes kölcsön összegére vonatkozó közös szabályokat a kölcsönszerződés III. fejezete tartalmazza (a kölcsönszerződést 3 fénymásolati példányban már csatoltam a T. Törvényszékhez). Mindkét kölcsön lejárata 2023. szeptember hó 13. napja (I. Kölcsönszerződés 5.1. pontja, valamint II. Kölcsönszerződés 10.1 pontja). Az ingatlan felújítási kölcsön szerződés ügyleti kamatlába 5.28 %, amely évi 0.5 % kockázati kamatfelárat tartalmaz, míg a szabad felhasználású kölcsön ügyleti kamatlába 5.78 %, amely szintén évi 0.5 % kockázati kamatfelárat tartalmaz (I. Kölcsönszerződés 5.2 pontja, valamint II. Kölcsönszerződés 10.2 pontja). Az ingatlan felújítási kölcsön teljes hiteldíj mutatója (THM) 6.77 %, míg a szabad felhasználású kölcsön teljes hiteldíj mutatója (THM) 7.23 %, mindkét esetben rögzítve, hogy ennek meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembe vételével és forintban teljesített fizetések alapul vételével történt (I. Kölcsönszerződés 5.5 pontja, II. Kölcsönszerződés 10.5 pontja). Mindkét kölcsön esetében rögzítést nyert, hogy az ügyleti kamatláb 6 havi kamatperiódusonként változó, az első kamatperiódus első napja a kezdő nappal azonos (I. Kölcsönszerződés 5.2 pontja, II. Kölcsönszerződés 10.2 pontja). A fentieken túlmenően rögzíti a szerződés, hogy 0.05 % havi kezelési költséget vagyok köteles fizetni, illetve azt is, hogy a fizetési kötelezettség forint ellenértékét a tartozás esedékességének napján érvényes – alperes által meghatározott – és üzletszabályzatában rögzítettek szerint közzétett törlesztési árfolyamon vagyok köteles teljesíteni. (I. Kölcsönszerződés 5.3 pontja, valamint 6.4 pontja, továbbá II. Kölcsönszerződés 10.3 pontja és 11.4 pontja), hangsúlyos az is, hogy mindkét kölcsön vonatkozásában a törlesztő részlet aktuális nagyságát az üzletszabályzatban rögzítettek szerint állapítja meg alperes. (I. Kölcsönszerződés 6.2 pontja, II. Kölcsönszerződés 11.2 pontja) Mindkét kölcsönszerződés rögzíti, hogy alperes az ügyleti kamatlábat az egyes kamatperiódusok forduló napján, a kezelési költség mértékét pedig az egyes üzleti évek forduló napján jogosult egyoldalúan megváltoztatni (I. Kölcsönszerződés 5.4 pontja, II. Kölcsönszerződés 10.4 pontja). Mindkét kölcsönszerződés (I. Kölcsönszerződés 5.4 pontja, II. Kölcsönszerződés 10.4 pontja) rögzíti, hogy alperes a kamatnak és a kezelési költségnek számomra kedvezőtlen változtatására kizárólag az alábbi feltételek valamelyikének beállta esetén jogosult:

2. oldal


-

az alperes által kibocsátott jelzáloglevelek kamatának emelkedése, az éven túli lejáratú állampapírok hozamának emelkedése, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a jegybanki alapkamat emelkedése, a bankközi hitelkamatok emelkedése,

A fentiekből megállapítható, hogy köztem és alperes között a Ptk. 685.§ e) pontjában definiált fogyasztói szerződés jött létre. A hivatkozott jogszabályhely szerint fogyasztói szerződés az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. A kezelési költség tekintetében pedig az alperes jelzáloglevél kibocsátásának vagy forgalmazásának költségei emelkedése. Keresetet nyújtottam be a Debreceni Törvényszéknél az egyoldalú szerződés módosítás joga a részleges érvénytelenség miatt (2013.02.26). A kölcsönszerződés 5.4. pontjában, illetve a 10.4. pontjában foglaltak kimerítik-e a tisztességtelen általános szerződési feltétel fogalmát, azaz lehetősége volt-e alperesnek egyoldalúan módosítani a kölcsön ügyleti kamatlábait. Egyértelmű, hogy a 2/2012. (XII. 10.) PK véleményben foglaltak szerint ezek a kikötések az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújtottak, így a Ptk. 209/A § (2) bekezdése értelmében semmisek. Eddig 10 tárgyalás tartott a Törvényszék, amikor is 2014.júliús 28 – án a Debreceni Törvényszék 10.P.21.664/2012/44. számú határozatával a peres eljárást 2014.december 31. napjáig felfüggeszti. hivatkozva a 2014.évi XXXVIII Törvény 16.§. rendelkezésére. Az időpont lejárta előtt újabb Törvény került elfogadásra miszerint XL. 9.§ - a módosította a 2014.évi XXXVIII törvény 1.§ (7) bek. alapján a fogyasztóval történő elszámolásig, de legkésőbb 2015.december 31. ig nyugszik. Ezen idő közben törvényi úton módosították a megállapítási keresetem alapjait. Azzal, hogy összevonták a megállapítási keresetet az elszámolási keresettel, hol ott a Debreceni Járási Bíróságra már be volt adva 2013. október 14-én II. kereseti kérelemmel. Mivel 1952,II. TV. 146§/A szakaszára hivatkozva már nem kérhettem a kereset módosításomat, ezért külön pert kellett indítanom.

Tényállás (2)

Az Európai unióhoz való csatlakozásúnk előtt a Magyarországon a kamatok igen magasak voltak. Nagyobb kölcsönökhöz a lakosság csak az államilag támogatott kedvezményes kölcsönökkel juthatott. 2002 től kezdődően a kedvezményes kamatozású kölcsönök ki lettek vezetve a hitel szerződések közül. Így a lakossági hitelek kihelyezése nagymértékben csökkent. Többek között ennek a folyamatnak a kivédése érdekében hozták létre ezt a „konstrukció”, amit deviza alapú hitelnek neveztek el. A részletes magyarázatát a PSZÁF kiadványaiban tette közzé, valamint a bankszövetség által is kiadott egy tájékoztatót. Továbbá az MNB 2007-ben az EURÓ-Forint 15 % -os arányának eltérése esetén interveniált a forint árfolyamának védelme érdekében!

A.) deviza alapú hitelek PSZÁF (funkciója : állami felügyelet, akinek a feladat a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme volt). Tájékoztató (kivonat 2006 szeptember 6.melléklet) : 1. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztő részlet. 3. oldal


2. Mivel tehát a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítja, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank deviza vételi árfolyamot alkalmaz. Amikor Ön a törlesztő részletet fizeti forintban, a bank azt a deviza eladási árfolyamán számítja át devizára. A bank, ezért átváltásért díjat is felszámol konverziós díj. A vételi és eladási árfolyam különbözik, a vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A különbség mértéke változó, de az Ön számára mindenképpen költséget jelent. 3. Ha Ön a hitelét forintba törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. 4. Kamatkockázat. Hogy mennyit kell fizetni, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától függ. Például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától attól függően, hogy milyen deviza nemben van a hitel megállapodása. THM (Teljes Hiteldíj Mutató) A hitel felvételénél az alapvető kérdés a felvétett hitel összes költsége a racionális hitel felvevő csaknem kizárólag ezen, mutató szám érdekli. A hitel felvételének időpontjában (2007 év-ben) a THM deviza alapú hitel esetén : I. Ügyleti kamat 1. 3 hónapos CHF libor 2. kamat felár ( azaz a szolgáltató (bank) haszna) II. kezelési költség (elvileg ezt a költséget is a kamat felárnak kellene tartalmaznia) III. átváltási jutalék Mindezekből következik, hogy a deviza alapú hiteleknél a deviza jelen van az, hogy a szolgáltató (bank) átváltottae a hitel törlesztésekor a valutát devizára, azaz a forintot CHF-ra vagy más devizára, a hitel felvevőnek nem állt módjában ellenőrizni, de még csak nem is kételkedhetett benne, mivel a tájékoztató is arról szólt, hogy ezt az átváltást a bankok elvégzik. Arról - hogy az átváltási művelet a valóságban megtörtént - a bankok a hitel felvevőt csak az egyenleg közlőből értesítik. Erről a gazdasági eseményről a bankok számviteli bizonylatot a hitel felvevő részére nem állítottak ki.

Ha nem végezték el az átváltást az viszont kimeríti a vevő tudatos megtévesztése fogalmát. Ezek a törvények (2014. évi XXXVIII. törvény 3§ 1.) nem másak, mint ezeknek a tényeknek, azaz a bankok visszaéléseinek eltüntetése, azaz legalizálása. Ellentétes a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével. A jelen törvény megsemmisíti a devizaalapú hitel tartalmát a hitel felvevő számára hátrányt okozva, mert nem jelenti ki, hogy nincs deviza csak azt, hogy nincs deviza átváltás a deviza alapú hitel mögött, hol ott a PSZÁF tájékoztatója pont az ellenkezőjéről szólt és több éven keresztül a bankok fel is számolták ezt a költséget a hitel felvevőjével szemben A 2014. évi XXXVIII. törvény 3§ 1. pontja kimondja, hogy (1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli. Külön kérdés a deviza átváltáskor az árfolyamrés emelése, amely viszont alapjaiban kimeríti a tisztességtelen szolgáltatás – ellenszolgáltatás tartalmát és ez már vitathatatlanul egyértelműsíti a megtévesztés fogalmát is, itt valójában semminemű plusz szolgáltatás nem volt, aminek ellenértékét a bank(ok) követelésként hosszú időn keresztül felszámolták!

Ezzel megvalósította a bank a szolgáltatásnélküli ellenszolgálást, pontosítva befektetett munka nélkül extraprofithoz jutás tényét! A Kúria azzal, hogy megállapította, hogy az havi törlesztő részlet fizetésénél nincs és nem is volt valóságos átváltás – mert ha volt annak, költségeinek is kellett, hogy legyen – azzal azt is kijelentette, hogy a szolgáltatók hosszú időn keresztül, folyamatosan megtévesztették a szolgáltatást igénybe vevőt, azaz a hitel felvevőket. 4. oldal


A deviza átváltásáról viszont 2006 – ban PSZAF rendelkezett, ezzel valójában a Kúria megállapította, hogy ez a valóságban mégsem történt meg! Azzal, hogy A Kúria, mikor megállapította, hogy nem történt valóságban deviza átváltás, hol ott a bank(ok) folyamatosan éveken keresztül nyilvántartásban ezt hirdették és elszámolásaikban az adós(ok) felé meg is valósították. Ezzel a megállapítással a T. Kúria (többek között) a THM belső százalékainak átrendezését valósította meg. Tette mind ezt a bank(ok) javára. Még akkor is, ha közép árfolyamot alkalmaznának az átváltáshoz. Egyértelműen fogalmazva a THM részeként az deviza átváltás kulcsának egy részét áthelyezték az ügyviteli kamat kulcsába! Mivel a törvény nem tér ki a THM % változtatására - tudvalevő, hogy az átváltási kulcs – addig, míg a bankok önkényesen meg nem változtatják fix. – míg az ügyviteli kamat a kamatos kamat feltételei alapján számítódik ki. Ezzel, mivel a hitel futamideje jelentős (több mint 10 év) igen jelentős pótlólagos jövedelemhez jutatja a bankot. Ellentétben a kiadott megtévesztő állítással, ami arról szól, hogy mind ezzel az adósokat „mentik meg”. B). Magyar bankszövetség Tájékoztatója 2006.január. 26. (7.melléklet.) (Kivonat: 2. oldal ) „Hosszabb távon egyértelműen, azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama-legalábbis reálértelemben – folyamatosan felértékelődik.” (6.oldal) „a hitel futamideje alatt a hitel törlesztési terhét jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás valószínűleg nem lesz.” Térjünk ki az Európai bíróság által ok listájában felsorolt: Objektivitásra Miért is állítjuk, hogy a valuták árfolyam mozgásait alapvetően a bankok idézik elő és azoknak nagyon kevés köze van a nemzetgazdaságok teljesítményének alakulásához? Vegyük alapul a bankszövetség tájékoztatójában foglaltakat, amiket tényekre alapoztak és szakértőé véleménynek alapján igaznak is tűnnek. Vegyük, figyelembe vesszük a következő tényeket a valóság megállapításához: Keressünk olyan termékeket és szolgáltatásokat, amik az adott országban egyforma minőségben találhatók. Erre szolgál például igaz – az egyesek által ugyan kétségbe vont, de a valóságos tőzsdei manipulációktól független - „BIG MAC” index. A Big Mac index megmondja, hogy mennyit ér a pénzünk; egyesek szerint pontosabban, mint a valutaárfolyamok. Bemutatja, hogy egy ország valutája egy másik ország valutájához viszonyítva mennyire van illetve volt alul vagy felül értékelve. Azaz mennyire avatkoztak be a tőzsdén a hatalmas pénzeszközök felett rendelkező bankok a devizák egymásközti arányának, illetve valóságos vásárló erejének eltérítésére. (forrás : The Economist, átszámítva dollárra) $ (Big Mac) évek

2007 02 hó

2015

(változás) %

01 hó

SCH

5,05

7,54

149,31

HU

3,01

3,17

105,32

Azaz Svájcban ugyan azon áru és hozzákapcsolódó szolgáltatások 44 % al kerülnek többe 8 év után, mint Magyarországon.

5. oldal


A valuták dollárhoz képest alul illetve felül értékeltsége (forrás : The Economist) évek

2007

2015 %

változás %

SCH

57

57,49

100,86

HU

-7

-33,84

483,43

A dollárhoz képest a forint -33 százalékkal volt alulértékelt idén januárban, míg a Svájci frank helyi valuta felülértékeltsége 57 százalékos. Nyolc év alatt a magyar forint alulértékelése 26 % -al emelkedett a svájci frankhoz képest.

Egy másik kimutatás vásárlóerő-paritás változását mutatja PPP.( „purchasing power parity”), hogy egy /Az említett javak (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak./ Fogalma : a külföldi valutáknak az értékelése a két ország valutájának egymáshoz viszonyított vásárlóerejétől függ.

PPP évek

2007

2015

%

SCH

5,05

1,36

26,93

HU

183

179,54

98,11

Az az, míg a vásárlóerő Magyarországon gyakorlatilag 8 év alatt nem változott Svájcban ugyan akkor, több mint felére csökkent. Ez is egy bizonyíték, hogy a nemzetközi tőzsdei világ manipulációkkal a devizaárfolyamokat mesterségesen eltérítették.

-

-

-

-

Az árfolyamok és a Libor manipulációk mint tények alátámasztására hivatkozok külföldi forrásokra: Eveline Widmer-Schlumpf (the Swiss finance minister-2013. okt. 10.) : „Tény, hogy a devizaárfolyamokat manipulálták” Hatalmas botrány várható az óriásbankoknál (2013.10.10) Az RBS-nél, a JP Morgannél, a Deutsche Banknál, a Barclaysnál és a Citigroupnál is vizsgálódnak a pénzügyi nyomozók. – Az EU-s trösztellenes bizottság is foglalkozik a témával. A devizaárfolyamok manipulációját a következőféleképpen bonyolítják le: “A valószínűleg manipulációval érintett WM/Reuters benchmark indexek számítása automatikus algoritmusok alapján történik, de értéke valós megbízások tömegén alapul. A származtatott devizapiaci ügyletek körülbelül 90 százaléka származik ezektől. A Bloomberg egyik korábbi adatgyűjtésével rámutatott, hogy a benchmarkok számítására kijelölt egy perces időintervallumokban szokatlanul nagy volumenű megbízások torzították sok esetben a devizaárfolyamokat. A Barclays bankáz lett az első áldozata a Libor-botránynak, miután a legnagyobb bankokról kiderült, hogy még a pénzügyi-gazdasági válság előtt manipulálták a Libor és az Euribor bankközi kamatlábakat. Ennek eredménye a bank elnökének és vezérigazgatójának lemondása, és 290 millió font büntetés lett - írja az EconoMonitor oldalán megjelent elemzésében Yves Smith, a népszerű publicista(2012. július 6.). A svájci UBS. Először brókercsalás, majd az amerikai adóvizsgálat és az óriási veszteségek tépázták meg a bankóriás hírnevét és pénztárcáját. Most másfél milliárd dollárnyi bírságot kénytelen fizetni a londoni bankközi piacon alapvető mérceként használt Libor-ráta manipulálásáért (2012. december 19.). Devizapiaci árfolyam-manipuláció gyanújával kért be adatokat tucatnál is több nagybanktól a NewYork-i pénzügyi felügyelet (DFS), így a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a Lloyds, a Royal Bank of Scotland és a Standard Chartered is érintett lehet az ügyben.(2014.02.06).

6. oldal


-

-

Az amerikai JP Morgan Chase peren kívüli megállapodást kötött arról, hogy kártérítést fizet azoknak a civil piaci szereplőknek, köztük pénzintézeteknek, vállalatoknak és magánszemélyeknek, amelyeket korábban megkárosított a valutaárfolyamok manipulálásával. A bank 100 millió dollárt perkál ki - tudta meg a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokból. (2015. január 6.). Gigabírság a Deutsche Bank Libor-manipulációjáért. Másfél milliárd dollár lehet a Deutsche Bank büntetése (Submitted by Ellemzésközpont.hu 2015-04-10.)

C). Magyar Nemzeti Bank és a kormány közös megegyezéssel, forint euróval szembeni árfolyamsávját megszünteti (2008.02.26). A forint mostantól kezdve egy spekuláns valuta, ennek minden következményével együtt. Addig az időpontig az MNB követte a maastrichti kritériumokban szereplő árfolyamrezsimet, vagyis a forintot hozzákötötte az euróhoz és meghatározott egy 15%-os sávhatárt, amelyen belül az árfolyam szabadon mozoghatott. Ennek a sávhatárnak a két szélén az MNB köteles volt a forint védelmében beavatkozni, azaz szükség szerint vette, eladta a forintot vagy az eurót. – Tehát 2008.02.26 – ig a hitel felvevők joggal hihették azt, hogy az árfolyam mozgása maximum 15 % -os kilengést enged meg az (euróhoz viszonyítva).

Ez annál is inkább igaz, mert a CHF az Euró és előtte az ECU – hoz viszonyított aránya szignifikánsan eltérést nem mutatott.

EURO/CHF

US Svájci dátum Euró/ECU dollár frank 1994.01.31 113,53 101,96 69,27 1999.01.31 250,84 215,96 156,25 2008.01.31 255,98 174,11 157,98 2010.12.31 277,47 209,67 216,49 2015.01.31 311,03 274,91 296,65

2014.09.01

2014.01.01

2013.05.01

2012.09.01

2012.01.01

2011.05.01

2010.09.01

2010.01.01

2009.05.01

2008.09.01

2008.01.01

2007.05.01

2006.09.01

2006.01.01

2005.05.01

2004.09.01

2004.01.01

2003.05.01

2002.09.01

2002.01.01

2001.05.01

2000.09.01

2000.01.01

1999.05.01

1998.09.01

1998.01.01

1997.05.01

1996.09.01

1996.01.01

1995.05.01

1994.09.01

1994.01.01

2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

dátum EURO/CHF USD/CHF 1994.01.31 1,64 1,47 1999.01.31 1,61 1,38 2008.01.31 1,62 1,10 2010.12.31 1,28 0,97 2015.01.31 1,05 0,93

Tényállás (3) 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelettel visszamenőleges módosítás történt az addig elszámolt törlesztő részletekben. Ami a PSZÁF 2006 ban kiadott tájékoztatótól alapjaiban eltér. Ugyan is nincs még utalás sem a Devizaalapú hitelekre alapvetően jellemző devizához kapcsolódó nemzeti bank jelen esetben A Svájci Nemzeti Bank Liborjának változásához!

7. oldal


Tényállás (4) A tisztességtelen a bank által végzet kamatemelésre irányuló perem 2013. február. 26. lett beadva a Debreceni Törvényszékre, ennek a Törvénynek (2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) ), - ami megakadályozza a perem folytatását- kihirdetése: 2014. XII. 5. Tehát több mint egy évvel a per indítása után törvényt hoztak a perem folytatásának ellehetetlenítésére! Ezért az alkotmánybírósághoz fordultam, ahonnan „séma” szerinti formalevéllel elutasítást küldtek kizárólag formai hibák meglétének indokával. Mire megérdeklődtem a formai hibák mibenlét is, azt a választ kaptam, hogy már döntöttek és fellebbezésnek helye nincs. Viszont a válaszaikban, - mivel szerintem csak sémára alapították - nem tértek ki beadványom minden pontjára. 42/2014. (XI. 7.) MNB rendelettel kapcsolatosan viszont még csak érintőlegesen sem kaptam választ! 17. A felfüggesztett perekre vonatkozó szabályok 38. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig felfüggesztett eljárásokat. Majd a törvényt módosították és a rendelkezés hatálybalépését követően a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárásokat a bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig függeszti fel hivatalból.

Ez véleményem szerint alapvetően sérti Az EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA 47. cikkét (5) A 2014. évi XXXVIII. tv. A 3.§ (1). pontja szerint „a fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerinti a törvény erejénél fogva módosul.” Tehát a törvény módosítja visszamenőleg a magánjogi kölcsönszerződéseket. – úgy, hogy az eddig elszámolt és hitelintézetek által eddig jogtalanul követelt árrés emelésével, a tisztességtelen kamatemelések következtében okozott károkat figyelmen kívül hagyjak, úgy tekinti, mint ha meg sem történtek volna. 3.§ (5) A pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell visszamenőleg elszámolnia. Tehát nem a megkötött szerződés szerint, hanem a külön alkotott törvények szerint visszamenőleg.

(6) Alább hivatkozunk néhány olyan uniós normára, amelyeket álláspontunk szerint megsért. A 93/13 EGK fogyasztóvédelmi irányelv 3. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelen, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára úgy, hogy azt a szerződő fél nem tudja befolyásolni. A törvény erejével a szerződésekbe beemelt a jelen petíció (2) pontjában részletezett feltétel egyedileg meg nem tárgyalt és azt az adósok nem tudják befolyásolni. Ezen feltétel az adósságokat megtöbbszörözi, ezért az ilyen feltétel tisztességtelen. (7) Alább hivatkozunk az EU Bíróság C-618/10 ítéletében állásfoglalásra. Az EU Bíróság C-618/10. sz. Banco Espanol-ügyben 2012. június 14-én hozott ítéletében kifejtetteknek. Az EU Bíróság úgy foglalt állást, hogy „a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse”.(73. pont.) úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, [...] amely a nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének a megállapítása esetén az említett szerződést e feltétel tartalmának a módosítása útján kiegészítse”.(73. pont). Az Európai Bíróság ezt azzal indokolta, hogy „ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy az ilyen szerződésekben foglalt tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, e lehetőség sérthetné a 93/13 irányelv 7. cikke által elérni kívánt hosszú távú célt. E lehetőség ugyanis hozzájárulna annak a visszatartó erőnek a megszüntetéséhez, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű alkalmazhatatlansága következtében [...], mivel az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák az említett feltételeket annak tudatában, hogy még 8. oldal


ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a nemzeti bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek ” (69. pont). b) Az egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó ok-listával összefüggésben elő állhat olyan eset, amikor az érintett szerződési feltételnek nem az egésze, hanem csak meghatározott, jól behatárolható része tisztességtelen. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva a bíróság ne a részben tisztességtelen szerződési kikötés egészének, hanem csak a tisztességtelen jellegét okozó részének érvénytelenségét állapítsa meg és azt mellőzve tekintse érvényesnek a kikötést.

(8) Az Európai Unióról szóló Szerződés 1. cikke (2012/C 326/02): Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.” A fenti jogállamiság elvéből vezethető le a jogbiztonság elve, amelynek lényege, hogy az állampolgárok jogos elvárásai és érdekei átlátható, kiszámítható jogszabályok alapján érvényesüljenek. A jogbiztonság és a fogyasztók magas szintű védelmének elvét súlyosan sértik azok a törvények, amelyek a deviza alapú szerződések előre nem látható hátrányait áthárították a fogyasztókra, mindezt visszamenőleges hatállyal tetőzve.

(9) AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA 38. cikk (2012/C 326/02) A fogyasztók védelme „Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.” (10) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése „Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.” A jelen petícióban kifejtettek alapján egyértelmű, hogy a kölcsönösszeg devizához kötött meghatározása a törlesztésre kiható módon tisztességtelen, deviza nem került szolgáltatásra, csupán egy banki profitgarancia kikötés volt, amely a későbbi jelentős árfolyamváltozások miatt a bankokat hatalmas extraprofithoz juttatta, az adósok terheit pedig megtöbbszörözte, az az ilyen árfolyamtöbblet visszajár a szerződéskötéstől kezdődő hatállyal az adósnak, illetve azt be kell számítani a még fennálló tartozásokba. (11) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. § (1) bekezdése és 7. cikk (1) bekezdése elvárja a tagállamoktól a megfelelő és hatékony jogot és eszközöket a fogyasztókkal kötött szerződések tisztességtelen feltételeinek felszámolására, hogy a tisztességtelen feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Az irányelv leszögezi, „ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltétellel továbbra is köti a feleket.” A kölcsönszerződések pedig nyilvánvalóan teljesíthetők a tisztességtelen feltétel elhagyásával.

(12) A 2005/29/EK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint tisztességtelen, tilos az a gyakorlat, mely ellentétes a szakmai gondosság követelményével. A bankok által kitervelt extraprofit elérése különböző manipulációk által a nem felelhetett meg a szakszerű hitelbírálat követelményének, különben kitűnt volna az a hátsó gondolat miszerint nem a szerződés 9. oldal


alapját képező kölcsön nem a kölcsön visszafizetéséről, ha nem adós szándékos ellehetetlenítéséről és ingatlanjának megszerzéséről szól. Mivel azonban ezt az eredeti szerződés, miután azt az adósok bíróságokon eredménnyel támadták, így nem tette volna lehetővé „kifosztásukat”, ezért törvényi úton a törvénykezés befolyásolásával a szerződés módosítására visszamenő hatályú törvényekkel próbálják mind ezt megvalósítani. A 6. cikk (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amihez hamis információt használnak a tájékoztatás tényszerű összefüggésében és mely arra készteti a fogyasztót, hogy olyan döntést hozzon, amit egyébként nem hozott volna meg. A 7. cikk (1) és (2) szerint pedig tilos jelentős információt elhallgatni, vagy homályos, érthetetlen, félreérthető módon közölni. Olyan információt közölése hivatalos állami szervektől, amit a későbbiekben nem tartanak be ellentétes az EU fogyasztók védelmét garantáló, jelen petíció hivatkozott szabályaival .

Petíciós előzmény (13) Kiegészítésül megjegyezzük, tudomásom szerint a deviza alapú kölcsön témájában történtek petíció beadási kérelem, de az un. forintosítás törvény, a 2014. évi LXXVII. tv. érinti.

(14) Indítványom. 1. Kérjem a petíció elfogadhatóvá nyilvánítását és haladéktalan napirendre tűzését. 2. Kérjem, hogy állapítsa meg az Európai Parlament, hogy a kérdések rendezésről szóló a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1) bek., 3.§ (2)bek., 3.§ (3)bek. 3.§ (5)bek., 7. §., Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztási kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes 16.§. Valamint az ezzel összefüggő a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvényt és a hozzá tartozó 42/2014(XI.7) MNB rendeletet. Ellentétesek az EU fogyasztók védelmét garantáló, jelen petíció eddigi pontjaiban hivatkozott szabályaival. 3. Kérem, hogy hívja fel az Európai Parlament a magyar Országgyűlést, hogy a tisztességtelennek nyilvánított devizára vonatkozó szerződési kikötésekkel érintett kölcsönszerződések ügyét az Európai Unióról szóló Szerződésben, az Alapjogi Chartában, a 93/13 EGK és a 2005/29 EK irányelvekben a fogyasztókra nézve tisztességesen rendezze. 4. Kérem továbbá, hogy tájékoztassák Európai trösztellenes bizottságot és a versenypolitikáért felelős tisztségviselőket a devizaárfolyam és Libor manipulációkkal kapcsolatos észrevételeimről.

Debrecen, 2015. 04. 20. Tisztelettel : ________________ Kereszturi István

0390/2015 szám alatt Brüsszelben bejegyezve. 10. oldal

A petíció benyújtására jogosultak. Hatály

Recommend Documents