A pesterzsébeti Kiserdő természeti értékei
Szerző: Tóth Marietta
1
Lektorálta: Hévizi Gergely Szöveg: Tóth Marietta Fotók: Császár Anetta, Patkó László, Tóth Marietta Illusztrációk: Zsoldos Márton Az élővilág felmérésében részt vettek: Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 2011/2012-es tanévének környezetvédelem szakmacsoportos osztályai, a 2013/2014-es tanév iskolai közösségi foglalkoztatásban részt vevő tanulói, az iskola biológia-környezettan szakos tanárai Császár Anetta, Jankovics Vilmosné, Tóth Marietta és Varga Regina, majd 2015-ben és 2016-ban Bíró Ferenc. A 2015. június 5-én megtartott Kiserdő Projekt nap keretében a Than Károly Ökoiskola tanulói és tanárai vettek részt egynapos felmérésben. 2016-ban az emlős állományról Patkó László szolgált adatokkal, a madárfajok terepi azonosításában ifj. Bebesi Zoltán és Kocsi Attila segített. További megfigyeléseket a Than Károly Ökoiskolából Blahó Róbert, Nagy Richárd Botond tanulók, valamint Farkas Erika és Tóth Marietta tanárok végeztek. Felhasznált források: bisel.hu (Bioindikáció az Iskolai Oktatásban) foek.hu (Független Ökológiai Központ Alapítvány) khvsz.mme.hu (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztálya) mme.hu (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) parkerdo.hu (Pilisi Parkerdő Zrt.) Pesterzsébet Önkormányzat Környezeti Fenntarthatósági Programja https://www.researchgate.net/publication/263191363_Szorgyujtesen_alapulo_monitor ozo_modszerek_tesztelese_vedett_emlos_ragadozo_fajoknal Terepi módszertani segédlet a vadonélő patás fajok jelenlétére, élőhely-használatára utaló jelek felismeréséhez Budapest, 2016. június 30.
2
Erdők
„…Minden reggel fényesebb a nap, és minden reggel jobban tele van muzsikával az erdő. A nyír már zöldben pompázik, az utakat benőtte a fű, a vágásokban mérgesen ágaskodik a csalán, és száll a dal, mámorba hanyatlik a szerelem, készülnek a fészkek, millió új élet lüktet a csírák és szívek mélyén, és egy reggelen fehér nászruhájukban esküvőre hívják az erdei népeket a vadcseresznyefák. Az öreg tölgyek, vén bükkök, szíjas szilfák és mogorva körtefák nehezen öltöznek, nehezen ébrednek, de az esküvőről, a nász ébredéséről elmaradni nem illik. Felsüt a nap, vadcseresznyefák virágkoronája kitárja millió kelyhét az áldó nap felé, és a méhek lakodalmas népe zengeni kezd a szerelem, az élet, a tavasz orgonáján. Csupa napfény az erdő, csupa égig szálló dal. …” (Fekete István: Az erdő ébredése)
3
A Kiserdő és környezete A főváros erdősültsége alacsony, mindössze 11 %. A pesti síkság korábban hatalmas kiterjedésű, lápos vizenyős életterekből állt. Napjainkban azonban ebből a kiemelkedő jelentőségű élőhelyegyüttesből szinte semmi nem maradt, éppen ezért igen nagy értéket képviselnek a megmaradt láprétek, ligeterdők. A XX. kerületben, a Jahn Ferenc Kórháztól Észak, Észak-kelet irányban, az Erzsébetér és a Kakastó utca között terül el az általunk vizsgált, védelemre érdemes, téglalap alakú, 13 hektárnyi erdő és a közvetlen környezetében található vizes élőhely maradványai. Az erdő kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt.. Jelenleg még az Országos Ökológiai Hálózatnak sem része annak ellenére, hogy természeti értékei a kerületben egyedülállóak. A kiserdő tulajdonosai a Fővárosi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a kerületi önkormányzat.
4
Élőhely mozaikok, gazdag élővilággal A XX. kerület déli részén megmaradt változatos élőhelyek különös értéket képviselnek, amelyek együttesét a főváros védelemre érdemes területeként tarthatunk számon. A Kakastó utcai, korai juhar alkotta erdőrészből kiérve, az Erzsébet-ér irányában kellemes tisztás fogad bennünket, ahol fürge gyíkok rejtőznek a magas fűben és májusban a bunkós hagyma lila virágai csalogatják a tarka lepkéket. A csatorna partján sétálva a nyárfák, mezei juharfák, közönséges nyír, bodza, ostorfa alkotta sűrű sövényben énekelnek a fülemülék, aljnövényzetükben erdei egerek kutatnak táplálék után. A partmenti ligetben, a fűzfák közé idegenhonos bálványfák és csörgőfák vegyülnek. A mélyfekvésű lápmaradványok a főváros legértékesebb élőhelyei közé tartoznak. A homokpusztán árvalányhaj, lila ökörfarkkóró, bakszakáll gyönyörködteti a kirándulókat. 5
Az Erzsébet-ér Az Erzsébet-ér ma már nem tekinthető természetes vízfolyásnak, ugyanis a csapadékvíz elvezetésére, illetve a területek belvizeinek lecsapolása céljából rendezték medrét. A vízfolyásnak időszakos, tápláló forrása nincs, csak a csapadék mennyiségétől függően szállít bizonyos vízmennyiséget. A víz átlagos mélysége 05,-1 méter, nagy mennyiségű iszappal, és magas tápanyagtartalommal, amit a vízfelszínen látható algaréteg jelez. A vízminőség közepes állapotú. Partja többnyire meredek, dús partmenti és vízi növényzettel kellemes sétára hívogatja a kirándulni vágyókat. Az Erzsébet-ér medrében békák alszanak téli álmot, környezete a vízi élővilág talán legfontosabb kerületi élőhelyévé vált, ezért megőrzése, tisztántartása alapvető feladat. 6
A Kiserdő őshonos fái 2014-ben „Az év fája” a mezei juhar, amely lassan nő, hosszú életű fa. Április végén, bontogatja jól mézelő, sárgászöld virágait. Jellegzetes, fehér törzséről és fehér , molyhos fonákú leveléről ismerhetjük fel a fehér nyárt.
Mezei juhar
Mezei szil
Kocsányos tölgy
Fehér nyár
A 200-300 évig is élő, lassan növő mezei szil a nyirkosabb talajú erdők fája. A Kárpát-medencében előforduló hét tölgyfaj egyike a kocsányos tölgy, melynek makk termése a vaddisznók, szajkók kedvelt csemegéje. A közönséges nyír kecses megjelenésű fa. Kérge fiatalon vékony, hófehér, de idősebb korában mélyen repedezett, sötétszürke lesz. Laza lombkoronája sok fényt enged lejutni, így alatta a fűfélék növekedhetnek, ugyanakkor maga a fa is nagy fényigényű.
Határozd meg a fák életkorát! Keresd meg a Kiserdő négy őshonos fáját! A talajtól mérve másfél méter magasságban mérd meg a fák kerületét! Ezt az eredményt oszd el 2,5-del! Körülbelül ennyi éves a fa!
A fa neve
A fa kerülete 1,5 m magasságban (cm)
A fa életkora (év)
Fehér nyár Kocsányos tölgy Mezei juhar Mezei szil Közönséges nyír
Figyeld meg! Az erdőállomány döntően őshonos fajokból áll – kocsányos tölgy, korai juhar – de az évtizedek során egyes területrészekre idegenhonos fafajok – nyugati ostorfa, fehér akác- is betelepültek.
Közönséges nyír
7
Idegenhonos fák A parkerdő területén annyira gyakori a Kisázsiából származó, keskenylevelű ezüstfa, hogy még a Google Earth program térképén is jól kivehető a jellegzetes színű lombozatuk. Tévesen olajfűznek is hívják, de tudni kell, hogy sem az olajfának, sem a fűzféléknek nem rokona. Kínában őshonos, Európában városi parkokban ültetik a csörgőfát. Neve onnan ered, hogy szeles időben a termések egymásnak ütköznek és a bennük lévő magok csörögnek. Észak-Amerikából származik a nyugati ostorfa, amelynek termései októberben érnek be és a madarak kedvenc csemegéje. Gyakran a nyest ürülékében is megtalálhatjuk a magjait. Csapadékos időben erős hajtásokat növeszt, ezért elegyalkotóként ültetik.
Keskenylevelű ezüstfa
Csörgőfa
Nyugati ostorfa
8
Botanikai értékek A lágyszárú állományban említésre méltó az Erzsébet-ér stagnáló vizű partján, májusjúnius hónapokban virít a mocsári nőszirom . A virág külső szirmai lelógnak, az előtűnő erezetes mintázatukkal így jelzik, hogy a rovarok hol keressék a nektárt. A 2012. évi Magyar Közlöny védett fajok listájáról üdítő szépsége ellenére lekerült.
Mocsári nőszirom
Fehér madársisak
Kislevelű nőszőfű
A tölgyerdő aljnövényzetében ékeskedik két orchidea fajunk, a fehér madársisak, és a kislevelű nőszőfű. A korai juharfák alkotta erdőben lépten-nyomon bújtak ki az avarból ezek a parányi orchideák. Virágai aprók, egyirányba nézők, zöldes vagy halvány rózsaszínűek, szárát rövid szőrök sűrűn borítják. Magyarországon minden honos orchidea védett, a kislevelű nőszőfű természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Szentlőrinc irányában elterülő homokpusztán a védett érdes csűdfűvel találkozhatunk, májusban a vízparton az üstökös gyöngyike virít.
Érdes csűdfű
Üstökös gyöngyike
9
A Kiserdő madárvilága A csilpcsalp füzike rovarokból, pókokból álló táplálékát szívesen egészíti ki ősszel, a vonulás előtt a fekete bodza termésével. Az Erzsébet-ér mentén sűrű, összefüggő bokorsáv terül el, amely kiváló fészkelő helyet és búvóhelyet nyújt a barátposzátáknak. A hím madár „sapkája” fekete, a tojóé barna. Az Erzsébet-ér vize bőséges táplálékkal szolgál a tőkés récék számára. A fiókák a tojásból kikelve követik anyjukat; lemezes csőrükkel apró csigákat, férgeket, növényi eredetű táplálékokat szűrnek ki a vízből. A vízben halakat, békákat zsákmányol a szürkegém, ami télen gyakori vendég volt. Európa legnagyobb testű galambféléje az örvös galamb, amely néhány éve a nagyobb városokban is egyre gyakrabban tűnik fel. Messzire hallatszó klü-klü-klü kiáltásaival árulja el jelenlétét a zöld küllő, az erdőben pedig több nagy fakopáncs talált otthonra.
Csilpcsalp füzike
Tőkés réce
Barátposzáta
Örvös galamb
Zöld küllő
Nagy fakopáncs 10
Téli madáretetés, madárvédelem A lomberdők kedves hangú énekes madara a széncinege és a kékcinege. Parkokban való költésüket, megtelepedésüket segíthetjük, ha „B”-, illetve „A”- típusú, 28 mm vagy 32 mm bejárati nyílású odút helyezünk ki számukra. Az odúkat akár decemberben, de mindenképpen a költés megkezdése előtt helyezzük ki, hiszen ilyenkor a hideg elől behúzódnak, és éjszakázó helynek használhatják a számukra felkínált, mesterséges odúkat. A téli madáretetés október végétől április közepéig javasolt, azonban ha egyszer elkezdtük, akkor ebben az időszakban nem szabad abbahagyni! Adhatunk nekik sótlan fekete napraforgó magot, napraforgó tányért, sótlan faggyút, almát, cinkegolyót, szőlőt, kölest, pintyeleséget.
Ne tegyünk az etetőbe sózott, pörkölt napraforgót, füstölt szalonnát, kenyeret, nyers tésztát, rizst, felvágottat, töpörtyűt! A téli madárvédelemről itt olvashatsz bővebben: http://www.mme.hu/teli_madaretetes
11
Vízi világ Létezik egy középiskolák számára kidolgozott, belga módszer, amelynek segítségével egyszerűen megállapíthatjuk a vízfolyások, holtágak minőségét. A BISELféle vízminősítés alapja az, hogy a vízi, szabad szemmel látható, makrogerinctelen élőlények a vízminőség jelzőiként szolgálnak. Minél érzékenyebb egy élőlény, annál tisztább vízben tud csak életben maradni. Minél tisztább a víz, annál többféle élőlény található benne. A jelző állatok között megtalálhatjuk a különböző szitakötők (kék légivadász, erdei rabló, közönséges acsa, óriás szitakötő) lárváit, csigákat (tányércsiga, mocsári csiga), kagylókat, poloskákat (hanyattúszó poloska, törpe búvárpoloska, molnárpoloska), piócát, víziászkát és árvaszúnyog lárvát. Apró rákocskák sokaságát is szemügyre vehetjük fény-és sztereomikroszkóp alatt: a vízibolha, bolharák, vízi ászka alkotja a zooplankton nagy részét.
Sárgaszegélyű csíkbogár
Tányércsiga
Hanyattúszó poloska
Légivadász lárva
Acsa lárva
Sok, gerinces állat egyéb vizek hiányában csak itt tud szaporodni. Tavasszal a messzire elhallatszó békakórus, vagy a vízi növényzetre petéit ragasztó gőték nyitják fel szemünket arra, hogy az Erzsébet-ér a vízi élővilág egyik utolsó menedéke. 12
Szitakötők A levegő pompás akrobatái, a szitakötők számos fajukkal gazdagítják a Kiserdő rovarvilágát. A összetéveszthetetlen déli szitakötő, vagy a széles, lapos potrohú közönséges acsa vadászat közben ugyanarra a megfigyelő helyre repül vissza.
Déli szitakötő
Erdei rabló
Laposhasú acsa
Vörös légivadász
Az imágó alakban áttelelő erdei rablót már kora tavasszal megfigyelhetjük a vízparton, vagy az erdőszegélyen. A karcsú szitakötők közül feltűnik élénk piros színével a vörös légivadász. Az Erzsébet-ér partján sétálva pillanthatjuk meg májustól a fémes csillogású, dekoratív, sávos szitakötőt. Kedveli a dús partmenti növényzetet és a lassú vízfolyásokat. Állományát a növényzet eltávolítása, a vízszennyezés és a mederkotrás veszélyezteti.
Pataki szitakötő
Gyakori szitakötő
Sávos szitakötő
Atkás szitakötő
13
Az átváltozás művészei Májusban kel az Erzsébet-ér egyik attraktív rovara, az óriás szitakötő. Vadászat közben a levegőben egy helyben szitál, majd sebesen elrepül. A lárvák fejlődéséhez a növényzettel dúsan benőtt vizek, csatornák egyaránt megfelelnek számára. Fogóálarcot viselnek, amely félelmetes ragadozó benyomását kelti. Az utolsó vedlésükre a vízi növényzet szárán kapaszkodva kerül sor. Májusban, ha szerencsénk van, akkor a vízparton leülve saját szemünkkel követhetjük nyomon azt a csodálatos folyamatot, amikor kibújnak a lárvabőrükből, majd erőtlen, lebernyeg szárnyaikat fokozatosan kifeszítik és elrepülnek. Nem áll természetvédelmi oltalom alatt, azonban jelenléte a táplálékhálózatban nélkülözhetetlen.
14
Nappali lepkék és vándorlepkék A lepkék a Föld második legnagyobb állatcsoportja. A Kiserdőben évről-évre kerülnek elő újabb fajaik, hozzájárulva a biológiai sokféleség és a természetvédelmi érték gazdagodásához. Figyelemre méltó, hogy több védett faj sikeresen szaporodik a területen: legimponzánsabb a rothadó gyümölcsön táplálkozó, fekete nyárfán petéző kis színjátszólepke, mely hímjének szárnya lilásan irizál. Az Erzsébet-ér partján növő nagy csalán az elsődleges tápláléka a védett C-betűs lepkének.Távolról is felismerhetjük a nagy termetű, csíkos szárnyú védett kardoslepkét. Az Atalanta-lepke bővíti még a védett lepkefajok számát. A nyílt területeken találkozhatunk a közönséges boglárkalepkével, a barna busalepkével vagy a nagy ökörszemlepkével. Az erdők árnyékában rejtőzik az erdei szemeslepke, a közönséges sárgafűbagoly és a vörös szemeslepke.
Barna tűzlepke
C-betűs lepke
Nagy ökörszemlepke
Vörös szemeslepke
Barna busalepke
Erdei szemeslepke Kis színjátszólepke
Fényképezd le, azonosítsd, majd küldd el adataidat a lepketerkep.termeszet.org/ oldalra, így bővebb képet kaphatnuk Pesterzsébet lepkefaunájáról!
15
Védett ízeltlábúak Az Erzsébet-ér mentén találhatunk rá erre a csodáspókok közé tartozó szegélyes vidrapókra. Vízpartokon, ligeterdőkben, lápréteken él, a növényi szárak között. A víz felületi feszültsége megtartja a vízfelszínen, az alulról érkező mozgást, mint rezgést lábaival érzékeli, így támad rá zsákmányára. Fogóhálót nem készít, étlapján ebihalak és kisebb halak is szerepelnek. A vizes élőhelyek veszélyeztett állapota miatt került fel a védett fajok listájára, eszmei értéke 10000 Ft. Különleges fejformája alapján egyetlen más sáskafajjal sem téveszthető össze a sisakos sáka. Száraz gyepek lakója, a júliusaugusztusi hónapokban érdemes keresnünk. Helyenként több példánnyal is találkozhatunk, ennek ellenére előfordulása mégsem tekinthető tömegesnek. Védett rovar, eszmei értéke 10000 Ft.
16
Kétéltűek – farkos kétéltűek A Kiserdő és környezete számos kétéltű- és hüllőfaj otthona! A kétéltűek egyfajta jelzői a Föld állapotának. Életciklusuk részben a vízben, részben a szárazföldön zajlik, ezért ezen élőhelyeik megbolygatása kétszeresen sebezhetővé teszi őket. Fontos szerepet töltenek be a táplálékhálózatban: a kártevő rovarok pusztítói, ugyanakkor ragadozó állatok eltartói. A pettyes gőte középhegységi és síkvidéki területeken egyaránt előfordul. A víztestek közül azokat részesíti előnyben, amelyekben sűrű vízi növényzetet talál. A nőstény a petéket egyenként, a vízi növény levelébe csomagolja be. 2015-ben és 2016-ban „Az év kétéltűje” a dunai tarajos gőte. Hasa tűzvörös, fekete pöttyökkel, és hátán a nászidőszakban tarajt növeszt. Közösségi jelentőségű, Natura 2000 jelölőfaj!
Pettyes gőte
A kétéltűeket számos tényező veszélyezteti: a szaporodó helyek kiszáradása, a vizek szennyezése vagy ragadozó halakkal való betelepítése. Minden Magyarországon honos kétéltű -és hüllőfaj természetvédelmi oltalom alatt áll!
Dunai tarajos gőte
17
Kétéltűek- farkatlan kétéltűek A zöld levelibéka pihenés közben gyakran behúzza mellső lábait. Lábujjain nagy méretű tapadókorongok fejlődtek, amelyek segítségével ügyesen mászik a növényeken. A barna ásóbéka könnyen felismerhető függőleges pupillájáról. A hátsó lábán lévő sarokgumóval könnyedén beássa magát a laza talajba. Ebihalai termetesek, július első felében fejezik be átalakulásukat.
A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, hazai békafajunk. Hímjeik tavasszal, kórust alkotva, kacagó hangjukkal jelzik területüket. A lombos erdők gyakori békája az erdei béka. Nagyobb példányai akár 1-2 métert is ugorhatnak. A korongnyelvű békák síksági képviselőjére, a vöröshasú unkára leginkább hanngja alapján figyelhetünk fel.
Zöld levelibéka
Kecskebéka
Erdei béka Tudtad? A kecskebéka a nagy tavibéka és a kis tavibéka hibridje. A békák közül ez a faj népesíti be leghamarabb a frissen létesített csatornákat, vizes élőhelyeket, ami a jó alkalmazkodó képességére utal.
Barna ásóbéka
Nagy tavibéka
Vöröshasú unka
Tudtad? A vöröshasú unka veszély esetén, hátára fordulva mutatja meg vörös hasát, amivel elijeszti a támadóját. Nézz utána! Milyen állatok használnak sárga-fekete riasztószínt? 18
Hüllők A kifejlett vízisiklót könnyen felismerhetjük a nyakszirten lévő kettő, félhold alakú, sárga foltjáról. Kedveli a vízhez közeli, dús növényzetű helyeket, erdőszéli tisztásokat, ahol napozni tud. Nappal gyakran megfigyelhetjük, amint a vízben kisebb békákra vadászik. A Kiserdő kiváló élettér a zöld gyík számára, ugyanis kedveli az olyan élőhelyeket, ahol a gyep bokrokkal és kisebb facsoportokkal váltakozik. A hímek torka a nászidőszakban kobaltkékre színeződik, így könnyen észrevehetjük őket. Meglepő a fali gyík előfordulása a Kiserdő szegélyében, hiszen elsősorban a sziklás helyeken él ez a gyík. Az öreg fák odvaiban is feltűnhet, ahol éppen hangyákra vadászik, vagy elbújik a ragadozók elől. A fürge gyík a magas füvű vízparton találkozhatunk vele. Már kora reggel előbújik, a harmatos fű azonban nem zavarja; sőt, lenyalogatja róla a vízcseppeket.
Vízisikló
Zöld gyík
Faligyík
Fürgegyík 19
Hazánk őshonos teknőse a Kiserdőben Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős az Erzsébet-csatornában rendszeresen feltűnik. Egy 8 példányból álló, stabil állománynak örvendhetnek az erre sétálók. Az élőhelyek feldarabolódása, a vizek szennyezése vagy a szántóföldi gépek, kaszák mind veszélybe sodorják teknősünket. Sajnos egyre gyakoribb jelenség az, hogy a megunt házi kedvenceket, a sárgafülű és a vörösfülű ékszerteknősöket szabadon engedik. Mivel elfoglalják ugyanazokat az élő-, szaporodó –és táplálkozóhelyeket, ahol a mocsári teknős előfordul, így versenytársként rontják a mocsári teknős túlélésének esélyeit.
Teknős fohász 1.Kérlek, ne vigyél haza játszótársnak! 2. Félek a szabadon engedett ékszerteknősöktől, mert nagyobbak, lelöknek a napozó helyemről és az ennivalón is osztoznom kell vele. 3. Azoktól a kutyasétáltatóktól is félek, akiknek a neveletlen kutyája békákat és teknősöket kerget a vízben. 4. A napozás lételemem, ezért kérlek, a napozófánkat hagyd a helyén. 5. Büszke vagyok, mert Magyarországon én vagyok az egyetlen őshonos teknős. Meghálálom, ha segítesz az élőhelyem megvédésében. 6. Végül, minden hazai fajtársam nevében szólok. Sokat segíthetsz, ha mesélsz másoknak az életmódomról, nem szennyezed a vizemet, nem próbálsz megfogni, csak messziről lefényképezel. Egy kivételt teszek, ha azért fogsz meg, hogy átsegíts az úton, ahol autók járnak. Így esélyt kapok, hogy ne üssenek el az úton, és eljuthatok a vízhez vagy a tojásrakó helyemhez.
Május 23 a Teknősök Világnapja! Mocsári teknős
Sárgafülű ékszerteknős 20
Az év hüllője és az év emlőse 2016-ban A kockás sikló alapvetően a nagyobb kiterjedésű vizeken fordul elő, azonban meglepő módon, az Erzsébet-érben bizonyítottan él ez a faj. A vízben úszva nagy távolságokat tesz meg, hogy zsákmányra leljen. Táplálékát –ellentétben a vízisiklóval- főként halak adják. A fajt hatékonyan a víztestek megőrzésével védhetjük meg.
Dús bundájú, meglehetősen nagy termetű, a lakott területek tipikus denevérfaja: a közönséges késeidenevér. Eszmei értéke 25.000 Ft. Magyarországon minden denevér védett!
21
Terepi oktatás a Kiserdőben A Kiserdő az oktatás, környezeti nevelés, természetvédelmi ismeretterjesztés és szemléletformálás ideális helyszíne. Tanévnyi monitorozás során az élményszerzés tárházává válik, ezáltal a terepi, gyakorlati tapasztalatok bővítése céljából iskolai programok építhetők rá. Az általános iskolák és középiskolák tanárai kihelyezett biológia órákat tudnak megvalósítani, a terepi szemléltetés jó helyszíne, a középiskolák 9-11. osztályainak pedig a kötelező közösségi szolgálata számára biztosítana megfelelő helyszínt. A kerületi iskolák számára lehetőség nyílik, hogy szervezett keretek között közösségi szolgálatot valósítsanak meg a területen: az élőhelyen tett, vezetett túra keretében a kerületi középiskolások megismertethetik a felnövekvő generációkkal a terület kiemelten védendő értékeit. Aktív, cselekvő természetvédelem bontakozhat ki, mivel a gyerekek a terület alapos tanulmányozásával, monitorozásával a természet védelmét, megóvását is szolgálják. A civil szervezetek szerepvállalásával a tudatos környezeti nevelés, szemléletformálás és a gyakorlati természetvédelem helyszínévé válna az erdős és vizes területekből álló komplex élőhelyegyüttes a XX. kerületben. Ebben a közös munkában bővítette a gyerekek természetvédelmi és a Kiserdő élővilágával kapcsolatos ismereteit a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság, a Szent István Egyetem, a Than Károly Szakközépiskola, az Eötvös Loránd Szakközépiskola, a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató és Pesterzsébet Önkormányzata.
22
Monitorozás Miért jó monitorozni? - kellemes időtöltés a szabadban -
egy területet, annak a faunáját alaposan megismerhetjük
-
megismerjük az állatok élettevékenységeit
-
hasznos, minél többen vesznek benne részt több szem-többet lát
-
segítheti a kutatók munkáját
-
természetvédelmi célokat szolgál
Módszertani tippek pedagógusoknak: -
lábnyomok gipszöntése terepen, jó foglalkoztató feladat, amiből kiállítás készíthető – nem szokványos, több tantárgyi ismeret integrálható, képességfejlesztő hatás
-
képek laminálása – játék, memóriafejlesztés, motiválás
-
könyvajánló (irodalom): tudományos háttér, forráshivatkozás nélkülözhetetlen
-
szakirodalom: egyre bővül, alapos átolvasást igényel, megbízható
-
linkek: mai internetes világban nem könnyű rátalálni a jó forrásanyagokra
-
hanganyagok: kevés, szerzői jogok miatt nehéz hozzáférni.
Tanácsok diákoknak: - jegyzetfüzet, toll, távcső, fényképezőgép, határozókönyv, okostelefon GPS-szel, fiola, vagy zacskó a talált minta begyűjtéséhez -
monitorozó naptár, terepi napló: jó, ha előre tájékozódunk az állatok életmódjáról pl. hány évig él a természetben, mekkora territóriumot használ, alszik-e téli álmot, nappal vagy éjszaka aktív-e, hol él/táplálkozik (felszínen, talajban, fán)?
-
érdemes folyamatosan tölteni, vezetni, mint egy naplót
-
dokumentálás: csak amit ténylegesen láttunk, hallottunk, sok fajnál a félrehatározás veszélye fennáll
-
kezdők: a sokaságból válasszanak ki egy-két fajt és annak a felismerését tanulják, gyakorolják be és alkalmazzák a terepen
-
haladók: a terület teljes emlősfaunáját keresik
-
a tervezés fontos: mi a célunk az adatgyűjtéssel?
23
Útmutató a monitorozás első lépéseihez
Terepi bejárás, tájékozódás, a tanulmányozásra alkalmas lelőhelyek kiválasztása
Tájékozódás a Google-térképen 1. A kapott térképen jelöld be pirossal az északi irányt! 2. Jelöld be a térképen a fontos részleteket! pl. út, fa, épület, pad, patak, stb. 3. A domborzat, víz, tereptárgyak jelölésére használj színeket és jelkulcsot! 4. Készíts jelmagyarázatot a térkép szélére! A monitorozás potenciális helyszíneinek kiválasztása 1. Karikázd be a térképen azokat a területeket, amelyek szerinted értékesek lehetnek! Indokold meg, miért! 2. Ezek mely élőlények számára lehetnek vonzóak? Koordináták felvétele GPS-szel 1. A terepi bejárás során, általad érdekesnek, fontosnak vélt terepi pontok koordinátáit jegyezd fel a GPS használatával! 2. A GPS segítségével bejárási útvonalat regisztrálunk. Ezt a papírtérképen előzetesen rajzold meg, majd ellenőrzésképpen vesd össze a GPS által eltárolt útvonallal!
24
Emlősök monitorozása Vakondleső Tudtad, hogy a közönséges vakond (Talpa europea) nem alszik téli álmot és jól úszik a vízben? Az Erzsébet-csatorna partján, a ligetekben és az erdőszélen találhatod meg a vakondtúrásokat, ezáltal egész évben, a legkönnyebben monitorozható emlősök egyike. A megfigyeléseidet a www. vadonleso.hu online térképre is érdemes feltöltened, így hosszabb távra visszamenőleg nyomon követheted a vakond állomány változását!
25
Madarak monitorozása
Válassz ki a Kiserdőben 5 megfigyelési pontot, lehetőség szerint úgy, hogy minél többféle élőhely (1. erdő 2. cserjés 3. liget 4. gyep 5. mocsár és vízpart, 6. egyéb pl. felhagyott terület, lakótelep, szántóföld) kerüljön a mintaterületbe! Lehetőség szerint a reggeli órákat válaszd, mert a madarak ekkor a legaktívabbak! Milyen fajokat azonosítottál, a megfigyelési pont 30 méteres körzetében? A megfigyelő állomások pontjait jelöld be a térképen! Térképet rajzolhatsz, vagy a Google Earth programból másolhatsz a naplódba.
Mit csinált éppen a madár? Miről ismerted fel a madarat?
Megfigyeléseidről vezess naplót, így komoly fajlistád lesz!
Madárfajlistám A madárazonosításhoz telepítsd az okostelefonodra a Madárhatározó alkalmazást, http://www.mme.hu/madarhatarozo-mobiltelefonosÉszlelés dátuma aMadárfaj neve Megfigyelő(k) alkalmazas oldalról! ………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
………………
……………… Haladó madarászok megfigyeléseiket feltölthetik a birding.hu oldalra! ……………… ………………
26
Kétéltűek és hüllők monitorozása
A kétéltűek és hüllők megfigyeléséhez bármely napszakot választhatod. Természetesen érdemes tudni, hogy például a varangyok éjszaka aktívak, tehát egy fejlámpát érdemes magaddal vinni a terepi bejárásra!
A gyíkok, hüllők szívesen napoznak a napsütötte parton. A magas fűben viszont könnyen szem elől téveszthetjük őket.
Minél többféle élőhelyet keresel fel, annál nagyobb valószínűséggel találhatsz rá a különféle fajokra.
Mire lesz szükséged? Az adatgyűjtéshez vezess jegyzőkönyvet, amiben jegyezd fel a megtalálási pont koordinátáit GPS segítségével! Az észlelés dátuma, az azonosított faj neve, esetleg neme, állapota (élő, vagy elhullott), az észlelés módja (láttam, hallottam), az állat fejlődési stádiuma (pete, lárva, kifejlett állat) mind fontos információt nyújt a hosszútávú monitorozásban. Te hogyan járulhatsz hozzá a hazai herpetofauna védelméhez? Bármely hazánkban honos faj hazai előfordulásának, élőhelyének, pete-és tojásrakó helyeinek pontos ismerete nagy segítséget nyújt a természetvédelem számára. Ha bárhol találkozol ezekkel az álaltokkal, vagy akár, idegenhonos teknőssel, akkor észlelésedet kérjük, töltsd fel az Országos Kétéltű-és Hüllőtérképezés adatbázisába, a http://herpterkep.mme.hu/ weboldalon! 27
Segédlet a kétéltű lárvák határozásához
Barna ásó béka fejlődése:
28
Segédlet a kétéltű peték határozásához
29
Terepi naplók 1.
Gyakoribb fajok előkerülése 2015. október – 2016. június között Megfigyelési időszak (az év hónapjai)
Fajnév I.
II.
III.
barátposzáta
IV. x
barna ásóbéka barna rétihéja
x
V. x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
erdei béka fali gyík
x x
x
fülemüle
x
fürge gyík kakukk kecskebéka x
x
x
kis színjátszó lepke x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
kockás sikló mocsári teknős nagy tavibéka
IX.
X.
XI.
XII.
x x
x x
x
x
kis tavibéka
nagy fakopáncs
VIII.
x
dunai tarajosgőte
kékcinege
VII.
x
C-betűs lepke
fekete harkály
VI.
x
x
x
x
óriás szitakötő pettyes gőte
x
sisakos sáska szegélyes vidrapók széncinege
x
x
x
vízisikló vöröshasú unka zöld gyík zöld küllő
x
x
x
x
x
30
Terepi naplók 2. Madár odútelep
Sorszám
Kihelyezés dátuma
Odú típusa
Koordináták
1.
2015.12.12.
B1
Északi szélesség 47.25.795’
Keleti hosszúság 019.08.126’
2.
2015.12.12.
A1
47.25.768’
019.08.171’
3.
2015.12.12.
A2
47.25.739’
019.08.223’
4.
2015.12.12.
A3
47.25.708’
019.08.187’
5.
2015.12.12.
B2
47.25.673’
019.08.220’
31
Terepi naplók 3.
Emlősök monitorozása 2016. január – 2016. június között
Emlős naptár Helyszín: XX. kerületi Újtelepi Parkerdő és környezete
Megfigyelési időszak (az év hónapjai) mezei nyúl vörös mókus
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
X (L, Ü) n.a.
Védelmi státusz (FV-fokozottan védett, V-védett, NVnem védett) NV V
mogyorós pele
n.a.
V
mezei pocok
n.a.
NV
pirók erdeiegér
X (Écs)
házi egér
n.a.
vándorpatkány
n.a.
házi patkány
n.a.
vörös róka nyest
NV NV X (M)
NV NV
X (KCs)
X (L)
NV
X (LNy) n.a.
NV
görény
n.a.
NV
európai vidra
n.a.
FV
európai őz
X (Ü)
NV
eurázsiai menyét
vaddisznó közönséges erdei egér sárganyakú erdei egér közönséges vakond
V
X (TB, M)
X (TB, SZ)
X (TB, SZ)
NV
X (TB, SZ)
X (TB, SZ)
X (Écs) X (Écs) X (TB, Sz, M)
NV NV X (TB, SZ)
V
Mintavételezés módja: L-láttam, H-hallottam, Lny-lábnyom, Ü-ürülék, K-kotorék, F-fészek, Tny-táplálkozásnyom, Sz-szőr, D-dagonya, M-maradvány (fog, koponya, agyar, szarv),TB- rendszeres terepi bejárás, SZ- lyuk-és túrásszámlálás, ÉCsélvefogó csapdázás, SzCs- szőrcsapdázás, KCs – kameracsapdázás, KE- köpet elemzés, n.a. – nincs adat
32
Terepi naplók 4.
Kisemlősök élvefogó csapdázása
33
Terepi naplók 5. Szőrcsapdák begyűjtése
34
Terepi naplók 6.
Madarak monitorozása 2015. december – 2016. június között Település, megye
Megfigyelő(k)
1
Budapest
Tóth Marietta
1 1 2 1
Budapest Budapest Budapest Budapest
Tóth Marietta Tóth Marietta Tóth Marietta Tóth Marietta
1
Budapest
Tóth Marietta
2 4 2 1 1 12 1 1 1
Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
Tóth Marietta Tóth Marietta Tóth Marietta Tóth Marietta Blahó Róbert, Nagy Richárd... Tóth Marietta ifj. Bebesi Zoltán, Nagy... ifj. Bebesi Zoltán, Nagy... ifj. Bebesi Zoltán, Tóth...
1
Budapest
ifj. Bebesi Zoltán, Tóth...
1 1 2
Budapest Budapest Budapest
ifj. Bebesi Zoltán, Rózsás... ifj. Bebesi Zoltán, Tóth... ifj. Bebesi Zoltán, Tóth...
Barna rétihéja - Circus aeruginosus Fülemüle - Luscinia megarhynchos Vízityúk - Gallinula chloropus Tőkés réce - Anas platyrhynchos
1 2 1 11
Budapest Budapest Budapest Budapest
Tóth Marietta Hévizi Gergely, Tóth... Tóth Marietta Tóth Marietta
Kék cinege - Parus caeruleus
3
Budapest
Tóth Marietta
Széncinege - Parus major
6
Budapest
Tóth Marietta
Szürke gém - Ardea cinerea
1
Budapest
2016. január 9. Hegyi billegető - Motacilla cinerea
1
Budapest
2016. január 2. 2015. december 30. 2015. december 29. 2015. december 28. 2015. december 28.
Kék cinege - Parus caeruleus
1
Budapest
Tóth Marietta ifj. Bebesi Zoltán, Kocsi Attila, Tóth... Kocsi Attila, Tóth Marietta
Szajkó - Garrulus glandarius
1
Budapest
Tóth Marietta
Fekete harkály - Dryocopus martius
1
Budapest
Tóth Marietta
Zöld küllő - Picus viridis
1
Budapest
Kocsi Attila, Tóth Marietta
Tengelic - Carduelis carduelis
8
Budapest
Kocsi Attila, Tóth Marietta
Dátum 2016. június 5. 2016. június 5. 2016. június 5. 2016. június 4. 2016. június 4. 2016. június 4. 2016. május 29. 2016. május 29. 2016. május 28. 2016. május 28. 2016. május 22. 2016. május 22. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 15. 2016. május 13. 2016. május 13. 2016. május 13. 2016. április 30. 2016. február 11. 2016. február 11. 2016. január 30.
Faj Sisegő füzike - Phylloscopus sibilatrix Zöld küllő - Picus viridis Fekete harkály - Dryocopus martius Széncinege - Parus major Mezei veréb - Passer montanus Házi rozsdafarkú - Phoenicurus ochruros Seregély - Sturnus vulgaris Őszapó - Aegithalos caudatus Cigánycsuk - Saxicola rubicola Cigánycsuk - Saxicola rubicola Gyurgyalag - Merops apiaster Tőkés réce - Anas platyrhynchos Sarlósfecske - Apus apus Örvös galamb - Columba palumbus Mezei poszáta - Sylvia communis Énekes nádiposzáta - Acrocephalus palustris Szürke légykapó - Muscicapa striata Cigánycsuk - Saxicola rubicola Kakukk - Cuculus canorus
Példány
35
Terepi naplók 7. Nappali lepkék monitorozása
Dátum
Megfigyelő
Faj
Lelőhely
2016-06- Than Károly 05 Ökoiskola
Thymelicus sylvestris
2016-05- Than Károly 29 Ökoiskola
Pararge aegeria Budapest XX. kerület, tircis Kiserdő
2016-05- Than Károly 29 Ökoiskola
Lasiommata megera
Budapest XX. kerület. Kakastó utca felőli erdőszegély
2016-05- Than Károly 29 Ökoiskola
Polyommatus icarus
Budapest XX. kerület, nyílt terület
2016-05- Than Károly 28 Ökoiskola
Maniola jurtina Budapest
2016-05- Than Károly 28 Ökoiskola
Budapest Jahn Ferenc Lycaena tityrus kórháztól DK-re, ligetes területen
2016-05- Than Károly 28 Ökoiskola
Apatura ilia
Megjegyzés
Budapest XX. kerületi erdőszegély Dús aljnövényzetű erdőben.
Budapest Jahn Ferenc Kórháztól ÉNy-ra, rét szélén
36
Terepi naplók 8.
Kislevelű nőszőfű állománybecslés Kislevelű nőszőfű állománybecslés Dátum: 2016. 06. 05. Helyszín: XX. kerületi Újtelepi Parkerdő (Kiserdő) Időjárás: napos, száraz, meleg Felmérést végezte: Tóth Marietta Kvadrát, mérés sorszáma
Koordináták
Függőleges
Vízszintes
Tő db. szám
Növény állapota
1. tszf. 100 m
É. 47 o 25.735’ K. h. 019 o 08.251’
1 5 7
5 3 4
1 1 1
ép ép ép
2. tszf. 109 m
É. 47 o 25.736’ K. h. 019 o 08.247’
3. tszf. 110 m
É. 47 o 25.735’ K. h. 019 o 08.246’ É. 47 o 25.734’ K. h. 019 o 08.241’
1 3 3 8 10 4 5 9 1 3 3 4 10 3 4 5 8 9
4 5 7 9 5 8 10 1 10 4 5 1 5 1 3 7 9 3
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
ép ép ép ép ép ép ép ép ép lerágott lerágott ép ép ép ép ép ép ép
4. tszf. 110 m
É. 47 o 25.736’ K. h. 019 o 08.242’
5. tszf. 112 m . . . 10.
Egyéb megjegyzés
korai juhar erdőszegély, Kakastó utca felől, világos, sok fény korai juhar erdőszegély, világos, sok fény erdőszél, korai juhar erdőszél, kecskék!
erdőszegély
Kislevelű nőszőfű denzitásbecslés (egyedszám/m2) 10 8 6 4 2 0 1.
10.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
37
Feladatlapok 1. Élőhely-faj párosító
Csíkbogár
Fali gyík
Árvalányhaj
Közönséges boglárkalepke
38
Feladatlapok 2.
Élőhelyek és növénytársulások vizsgálata
39
Feladatlapok 3.
Lábnyomok a hóban, sárban
40
Feladatlapok 4.
Emlősfaunisztikai adatok gyűjtése csapdázással
41
Feladatlapok 5.
Emlősfaunisztikai adatok gyűjtése kameracsapdával
Milyen csapdákat látsz a képeken?
42
Feladatlapok 6. Gyakorlati madárvédelem
Milyen madárvédelmi eszközöket ismersz? Ezek az eszközök milyen célt szolgálnak? A táblázat segítségével ismertesd a költőodúk típusait! Mikor kell elkezdeni, és mikor kell befejezni a madarak etetését ?
Odú típusa
Röpnyílás formája (kerek/szögletes)
Röpnyílás átmérője
Ideális kihelyezési magasság
Madárfaj
Mivel szabad etetni télen a madarakat? Mivel nem szabad etetni télen a madarakat? Miért nem szabad abbahagyni a madarak etetését télen? Készítsd el az etetőre járó madarak fajlistáját!
43
Feladatlapok 7. Herpetológiai rejtvény
Vízszintes 3.
Hüllőfaj, amely hímjének torka a nászidőszakban kobaltkékre színeződik.
8.
Siklófajunk, amely a Szársomlyón és a Budai-hegységben él.
11.
Sárga-fekete riasztószínű, farkos kétéltű faj.
Függőleges 1.
Az alföldi területeken élő, korongnyelvű békafaj.
2.
A mocsári teknős potenciális vetélytársa, ha szabadon engedik.
4.
Az év kétéltűje 2016-ban.
5.
Magyarország fokozottan védett kígyója.
6.
Hazánk egyetlen, őshonos teknőse.
7.
Apró termetű gyíkocska, amely a sziklagyepek, sztyepprétek lakója.
9.
A Kiskunságban gyakori, egyik legszebb színű gyíkfajunk.
10. Magyarország lábatlangyík faja.
44
Feladatlapok 8. Természetvédelmi érték A Kiserdő és környezet számos, természetvédel mi szempontból értékes állat és növény élőhelye. Az eszmei érték a fajok természetvédel mi szempontból megítélt, Forintban kifejezett értéke, amely vonatkozik az élőlény minden fejlődési állapotára: petére, tojásra, lárvára, kifejlett példányra. A vadon elhullajtott tollak, fészekmaradvá nyok szintén védelem alatt állnak, így azokat begyűjteni, hazavinni engedély nélkül nem lehet.
Faj neve
sisakos sáska
Eszmei értéke (Ft)
Natura 2000 jelölőfaj Nézz utána a http://www.natura.2000.hu oldalon, melyek a közösségi jelentőségű fajok! Írj „X”-et a megfelelő rubrikákba!
50000
kecskebéka nagy tavibéka zöld levelibéka
10000
barna ásóbéka erdei béka vöröshasú unka dunai tarajos gőte
50000
pettyes gőte
10000
zöldgyík fürgegyík fali gyík
25000
vízisikló mocsári teknős
50000
barátposzáta csilpcsalp füzike fekete rigó fülemüle őszapó
25000
széncinege kék cinege csuszka nagy fakopáncs vörös vércse zöld küllő
50000
barna rétihéja gyurgyalag
100000
devenér faj
25000500000
45
A Kiserdő megközelítése Csepel felől vagy Pestszentlőrinc felől: a 36-os busz megáll a Jahn Ferenc Kórháznál, innen a Köves út, majd az Alsóhatár utcán végigsétálva lehet eljutni az Újtelepi Parkerdőbe. A Határ út felől a 123, 123 A jelzésű buszokról, a Csepel felől a 35ös buszról az Előd utca megállónál érdemes leszállni, innen az Előd utca vezet Kiserdő melletti szánkózó dombhoz. Érdekesség: Az Erzsébet-ér és környezete archív katonai térképen:
46
47
