A perfekcionisták kognicióinak a megváltoztatása

XI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia

A perfekcionisták kognicióinak a megváltoztatása Changing perfectionists` cognitions

Név: Scheck Zsuzsa Pszichológia és Neveléstudományok kar, Pszichológia szak

Témavezető: Dr. Vargha Jenő László, Pszichológia és Neveléstudományok kar, adjunktus

Kolozsvár, 2008. május 23–24

1

Absztrakt

Napjainkban számos kutatás foglalkozik a perfekcionizmussal, ill. annak pozitív-negatív hatásaival. A perfekcionizmus maladaptív jellege abból adódik, hogy nem realisztikus standardjaik vannak.A perfekcionisták gondolkodása kategórikus, fekete-fehérben látják a világot, ″kellekben″, ″muszáj″-okban gondolkodnak, folyamatos kudarcként élik meg tapasztalataikat. A folyamatos törekvés, a kemény munkával mégsem hoz megelégedettséget, mivel standardjaik nagyon magasak, melyek megakadályozzák azt, hogy elégedettek legyenek önmagukkal.Kutatásunk célja, hogy a perfekcionisták kognícióit, hibás, irracionális gondolkodását megváltoztassuk, s így csökkentve a negatív érzelmeiket, gondolataikat a tevékenységeikkel kapcsolatban. A kuatatásunkban általános ill. középiskolás diákokkal dolgozunk (n=18).Hipotézisünk szerint, ha a személyes standardokkal, az aggodalommal, a kételkedéssel ill. az irracionális gondolkodásukkal szembesítjük őket, csökkennek negatív érzelmeik, s így pozitív, adaptív perfekcionistákká válnak.

I. A PERFEKCIONIZMUS A perfekcionisztikus hajlam jellemzője, hogy nem realisztikusan magas standardokat állit a teljesitmény végehajtásában önmaga és mások élé egyaránt, mindezek mellett képtelen elfogadni a hibákat, tévedéseket, hiányosságokat, tökéletlenségeket, befejezetlenségeket a különböző témákban, feladatokban, dolgokban a személyes megjelenésben, külsőségekben, mindezek fellépésben, folytonos törődés, aggodalom az otthonnal, vagy a munkával kapcsolatban, vele járhat még a megszállottság, a gyötrődés, a tökéletesség, teljesség, a tisztaság, s a jó minőség, illetve a jóság, lelkiismeretesség. A perfekcionizmus egy olyan pszichológiai irányultság,orientáció, amely függ annak komolyságától, súlyosságától, lehetnek biológiai és környezeti okai, alapjai egyaránt. A tanult megfigyelések a perfekcionista orientációt általában, renszerint kétségtelenül az óvodai nem kevés problémák okaiként emlithetőek, egészen a főiskolai, egyetemi évekig, s a munkahelyhez illetve családi-magánéleteti problémákon túlmutatva. A perfekcionista orientáció két komponenst tartalmaz, lehetetlenül magas standardokat és a szándékozott viselkedések segítségével a véghezvitt standardok és a hibák, tévedések elkerülését. A magas standardok meggátolják a teljesitményt, teljesitőképességet, és a tökéletes viselkedést, s akadályként, gátként szolgál, ahelyett, hogy az eszközök, erőforrások és a megvalósitott célok lennének azok. Például az öt éves gyermek aki írni tanul a folyamatos, ismételt radírozások a vonalakon azért, mert nem teljesen egyenes, ez bemutatja, kimutatja a perfekcionista hajlamot már ebben a korai időszakban. A megszállott erőfeszités és a magas standardok a teljesiményben egyesülve a természet ajándékaként, adottságként, tehetségként is betudhatjuk. A perfekcionisták szelektiv figyelemet szentelnek a saját eredménnyeikre, teljesitménnyeikre, kritizálva magukat a hibák, tévedések miatt alábecsülve a saját sikereiket.

2

1.1.A perfekcionizmus kutatásának fejlődése az idő folyamán A perfekcionizmus a személyiséggel kapcsolatos kutatások közül, az egyik legfontosabb témaköre. Az elmúlt húsz évben váltak elismertté az ezzel kapcsolatos kutatások, amikor felismerték, hogy lényeges szerepe van a személyiségben. Freud a perfekcionizmusra törekvés a nárcisztikus személyiség egyik jellemvonásának tekintette, ez pedig a neurotikus rendellenességek hatáskörébe tartozik (Slade). Ellis (1962) szerint a perfekcionizmus egy irracionális hit, hogy minden problémának megvan a megfelelő, pontos és tökéletes megoldása és katasztrófának számít ha ezt a megoldást nem találjuk meg. Hollender (1978) szerint akkor van jelen a perfekcionizmus, amikor a személy elvárásai mind magával, mind másokkal szemben olyan magasak, hogy az magasabb a normálisan elvárhatónál. Ezt az elképzelést Burns (1983) viszi tovább, aki szerint az a perfekcionista, akinek elvárásai magasan az elérhető felett vannak, és akinek életstílusa megszállottan és szüntelenül a célokat hajszolja. Ezek az emberek értéküket nyilvánvaló termékenységben és eredményekben mérik. Burns később kialakított egy neurotikus perfekcionizmust vizsgáló skálát, hogy felmérje milyen mértékben vannak jelen ezeknél az embereknél az egészségtelen attitűdök . 1995-ben az American Psychologist kiadott egy jelentős összegzést a perfekcionizmus és az öngyilkosságok kapcsolatáról. A következtetés az lett, hogy fontos időt és erőfeszítéseket fektetni abba, hogy ezeket a magasan teljesítőket személyes elégedettségre ösztönzzék a teljesítményük következtében. A perfekcionizmus, mint probléma nemcsak különleges és elit csoportokra szűkíthető. Például, a perfekcionizmus hatásai sok személyes problémával és kapcsolati hibás alkalmazkodással hozhatóak kapcsolatba. Ezeket házassági tanácsadók tapasztalataiból tudjuk. Viszály és konfliktus alakulhat ki személyes különbségekből, ami során a személy hozzájárul és felvesz lehetetlenül magas elvárásokat magukkal és partnerükkel szemben. Hollender (1978) megjegyzi, hogy az énközpontú perfekcionisták gondolatai nagyon sok kapcsolati frusztrációhoz és problémához vezetnek. Továbbmenve a neurotikus perfekcionisták ki vannak téve különböző zavarok kialakulásának, többek között az evési zavarokak. Ezzel ellentétben Hamachek két más formáját említi, különíti el, a normál illetve a neurotikus perfekcionizmust. Hamachek, ugy irja le a normális perfekcionizmust, mint azok, akik az igazi öröm értelmét a lelkiismeretes erőfeszités munkáit származtatják a bizonyos feladatokból, és szabadnak érzik magukat a munkájukban, illetve elfogadják azt, hogy kevésbé pontosak is lehetnek ahogyan azt a helyzet megengedi.

3

1.1.2. A perfekcionizmus multidimenzionális-unidimenzionális Frost, Marten Lahart, és Rosenblate(1990,1991) illetve Hewitt és Flett (1990a, 1991b) voltak az elsők, akik rájöttek, hogy a perfekcionizmusnak multidimenzionális természete van. Ez vezetett a Frost Multidimenzionális perfekcionizmus skálához. Frost et al (1997) egy kísérletben felfigyelt arra, hogy a magas pontszámot elért egyéneket sokkal jobban zavarták a hibák egy laboratóriumi feladat alkalmával, hibáikat sokkal fontosabbnak ítélték meg, negatív érzelmekkel reagáltak, és úgy érzeték az elkövetett hibák sokkal nagyobbak és morálisan elítélendőek, mint az alacsony pontszámúak. Ezek a személyek nem érezték, hogy hibáik által másnak rosszat okoztak, de azt igen hogy maguknak rosszat tettek. Így tehát fontos tényező az önkritika és a negatív kommentárok és hiedelmek annak értékéről, amit egy személy megpróbál megtenni de azért hozzátartozik az is, hogy a személy fél hibát elkövetni és saját magába vetett bizalma nem elégséges. Az ezekhez fűződő percepcióknak nagy jelentősége van a perfekcionistáknál. Ez a pszichológigai reakció felismerése jelentős a tanácsadói munkában, amit a perfekcionistákkal végeznek. Frost et al 1997, azt találták, hogy a magas pontszámúak el akarják titkolni a hibájukat, ezért Frosték ara gondoltak, hogy a perfekcionisták érzékenyebbek lehetek a korán kialakuló elutasítással kapcsolatos pszichopatológiás esetekhez, mint a szociális fóbia. A perfekcionizmus témájával és a hozzá kapcsolódó érzelmi egészséggel valamint a pszichopatológiájával először Adler (1956) és Horney (195O) foglalkozott, de csak a 9O-es évek elején kezdték el szisztematikusan kutatni ezt a területet. Akkoriban két kutatói csoport – Hewitt és Flett (1991) és Frost, Marten, Lahart és Rosenblate (199O) hozott be két különböző multidimenzionális elméletet a perfekcionizmusról. Mindkettő neve MPS – Multidimenzionális Perfekcionizmus Skála a perfekcionizmus különböző dimenzióinak felmérérére. Hewitt és Flett modellje három dimenziót különít el a perfekcionizmus irányát illetően: perfekcionista követelések magukkal szemben, perfekcionista követelések másokkal szemben, másoktól származó a személy által érzékelt perfekcionista követelések. Forst et al modellje egy másik perspektívából közelít hat dimenziót meghatározva: személyes standardok, hibákkal kapcsolatos aggodalmak, cselekvéssel kapcsolatos kételyek, szülői elvárások, szülői kritika. Egyik fontos tényezője ezeknek a kutatásoknak, hogy a perfekcionizmust már nem tekintették egy egységes jelenségnek hanem különböző dimenziók mentén elemezték, amelyek közül egyesek pszichopatológiások mások nem. Így a kutatások ahhoz vezettek, hogy különbséget kell tenni pozitív (egészséges, alkalmazkodó) és negatív (nem 4

egészséges, rosszul/nem alkalmazkodó) perefekcionizmus között. Már 1978-ban Hamachek különbséget tett normállis és neurotikus perfekcionizmus között. Ezt a gondolatot élesztette fel Frost (1993) egy faktoranalízis során kidolgozott perfekcionizmus skálában, amivel felismert két magasabbrendű faktort, s ezeket elnevezték Rosszul Alkalmazkodó Értékeléssel Kapcsolatos Aggodalmaknak (Maladaptive Evaluation Concerns) és Pozitív Törekvésnek/Igyekezetnek (Positive Striving). Más kutatók később elválasztották a pozitív és a negatív perfekcionizmust , aktív vs passzív perfekcionizmust, adaptív vs nem adaptív perfekcionizmust (Rice), ″egészséges″ (healthly) és ″nem egészséges″ (unhealthly) perfekcionizust .Ennek ellenére sok kérdés marad még a perfekcionizmus természetével kapcsolatban és a negatv és pozitív perfekcionizmus elkülönítésében (Flett). A normális perfekcionizmus azt jelenti, hogy magasra tesszük a mércét, és hogy valós élvezetet kapunk a kemény munkánk gyümölcseként, de tudjuk, hogy megengedhetjük magunknak, hogy kevésbé legyünk precízek, mint azt a helyzet megengedi. A neurotikus perfekcionizmus azt jelenti, hogy magasra tesszük a mércét, és nem engedünk mozgásteret a hibáknak. 1.1.2.1. Forst et al Perfekcionizmus modellje Frost, Marten, Lahart és Rosenblate voltak az elsők, akik rájöttek, hogy a perfekcionizmusnak multidimenzionális természete van. Ez vezetett a Frost Multidimenzionális perfekcionizmus skálához. Az ők álláspontjuk szerint a perfekcionizmus nem csak arról szól, hogy magas elvárásunk van, hanem akkor van jelen amikor a magas elvárások „társulnak egy túlzott kritikus értékeléssel valakinek a viselkedésével kapcsolatban. Forst et al (1990) elkülönít hat dimenziót: személyes standardok (personal standards PS), aggodalom a hibák miatt (concern over mistakes CM), kétségek a cselekedetekkel kapcsolatban (doubts about actions DA), szülői elvárások (parental expectations PE), szülői kritika (parental criticism PC), szervezés (organization O). Ezek közül, míg a a CM, DA, PC magas pontszámai félreérthetetleül összefüggnek az emocionális distresszel és a pszichopatológiával magas PS és O nem annyira, inkább a pozitív perfekcionizmussal lehet kapcsolatban (Positive) A pozitív/negatív állapota a PE-nek kevéssé biztos, annak ellenére, hogy a PE-t a maladaptív perfekcionizmushoz kötötték (Frost), mégsem muatott korrelációt a depresszióval vagy a negatív érzelmekkel. A későbbiekben módositottak a modellen és négy összetevőt különítettek el: aggodalom a

5

hibázással szemben, nagy kétségek a teljesítmény minőségével szemben, a szülői elvárások és értékelések, és túlzott hangsúlyfektetés a precizitásra, rendre és szervezésre. 1.1.2.1.1. Személyes elvárások (standardok), aggodalom a hibák miatt, kétségek a cselekedetekkel kapcsolatban és szervezés. Amíg a magas elvárások magunkkal szemben, és az erős szervezés összeférhetőek az önelfogadással, addig az erős aggodalom és kétségek a teljesítményünkkel kapcsolatban már nem annyira összeférhetőek. Továbbmenve a magas CM és DA a magas PS-el és O-val párosítva megváltoztathatja a magas perfekcionista törekvést, magas perfekcionista követelésekre. A magas PS-re vonatkozóan Frost et. al (1990) megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy ez az alskála főleg egészséges tapasztalatokkal volt összekapcsolva, néhány variációban negatív tapasztalatok is elbukkantak. Ezért ők azt mondják, hogy: „a magas személyes elvárások csak akkor válnak pszichopatológiássá, ha a hibák miatti aggodalomban is nagy pontszámot értek el.” Ezért a magas személyes elvárások lehetnek a magas ambíció jelzői is, és úgy tűnik, hogy mikor ez a magas becsvágy az önértékelés hiányával társul akkor átveszik a magas követelések érzését azzal kapcsolatban, hogy valakinek mi az amit muszáj elérnie, ahhoz, hogy ne kudarcként élje át a helyzetet. Hasonló a helyzet a szervezéssel (O) is. Annak ellenére, hogy a magas O arra utal, hogy a személy nagy jelentőséget tulajdonít a szervezettségnek és a rendnek, úgy tűnik, ha ez keveredik a kudarcok elutasításával, akkor a muszáj érzése lép fel, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, csak ha kudarcként éljük át a helyzetet. A nagyon magas eredmények a CM, DA, PS és O-ban együttesen több anorexia nervosás páciensnél volt jelen. Annak ellenére, hogy az aggodalommal összeköthető zavarokkal (pl: szociális fóbia) küzdő páciensek nem érnek el olyan magas pontszámokat a perfekcionizmusban, mint az anorexiások, Lundh és Öst (2001) beszámoltak a magas PS, magas CM és DA kombinációjáról szociális fóbiásoknál, akik kevéssé jól reagáltak a kognitív-viselkedés terápiákra. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy egy része a pácienseknek az összes alskálán magas pontszámot ért el, és ők (a) főleg szociális fóbiások vagy pánikzavarosak, (b) nem patológiás esetek, (c) magas pontszámot értek el a depressziót felmérő vizsgálatokban is. Érdekes, hogy ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy léteznek pozitív perfekcionisták akik magas pontszámot mutattak a PS és O-ban, és alacsonyat a CM és DA-ban, és ők (a) kevésbé vannak jelen a szociális fóbiások között, (b) sokan a nem patológiás esetek között, (c) alacsony pontszámot értek el a depresszió vizsgálatokban.

6

1.1.2.1.2. Szülői elvárások és szülői kritika A szülői viselkedés-kutatások azonosítottak a nevelésben néhány dimenziót. Az egyik a kontroll és elvárások dimenziója, a másik az elfogadás és melegség dimenziója, a gyermekek mindkettőt érzékelik, mialatt felnőnek. Amíg a magas szülői kritika (PC) magas pontszámai az első dimenzió tapasztalatából származik, addig az alacsony PC a második dimenzióval van kapcsolatban. A magas szülői elvárások PE, magas pontszámai az első dimenzióval, alacsony pontszámai a második dimenzióval függnek össze. A magas PE kompatibilis minden fokozatával a szülői elvárásoknak. Ahogy Flett, Hewitt, Oliver és MacDonald (2002) rámutattak, fontos „hogy különbséget tegyünk olyan szülők között, akik elvárják a tökéletességet a gyermekeiktől, de akik hozzáállása a mérsékelttől a magas elfogadásig terjed, azoktól a szülőktől, akik kontrollálóak és elutasítóak egyszerre a tökéletességre törekvés követelésében.” (p. 125) Például, egy szülő természtesen kitűzhet magas elvárásokat gyermekével szemben, mégis lehet elfogadó a gyermek hibáival és kudarcaival szemben 1.1.2.2. Hewitt és Flett modellje a perfekcionizmusról Hewitt és Flett (1991) kialakított egy háromdimenziós modellt a perfekcionizmussal kapcsolatban, ami különbséget tesz a önmagunkra irányuló (self oriented), másokra irányuló és a szociálisan előírt perfekcionizmus között. Amíg az első, az önmagunkkal szembeni tökéletes követelményeket foglalja magába, a második másoktól várja el a tökéletességet, a harmadik pedig arról szól, hogy a személy úgy érzi másoknak vannak a tökéletességet célzó elvárásaik vele szemben. E három közül leginkább az utolsóra jellemző az olyan, nem megfelelő alkalmazkodás, mint a depresszió, aggodalom, öngyilkossági hajlam, személyiség problémák (e.g Hewitt). 1.1.2.2.1 . Önmagunkkal szembeni tökéletesség (Self-Oriented Perfectionism,SOP) Az önmagukkal szembeni tökéletesség magába foglalja a perfekcionista standardokra vágyást. De mivel nincs olyan ember, aki képes lenne mindenben elérni a tökéletességet, ezek a vágyak halálra vannak ítélve. A jelentős pont itt az, hogy milyen mértékben lesz képes az egyén elfogadni, hogy nem tökéletes és, hogy kevesebbet képes a tökéletesnél teljesíteni. Abban az esetben, ha (a) a személy tökéletességre törekszik és (b) elfogadja, hogy kudarcot vall a tökéletességre törekvésben az illető pozitív önmagával szembeni perfekcionizmusról 7

beszélhetünk. Abban az esetben, ha a személy (a) tökéletességre törekszik és (b) képtelen elfogadni, ha ezt nem éri el, akkor rá negatív önmagával szembeni perfekcionizmus jellemző. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy (1) az emberek lehetnek jobban vagy kevésbé perfekcionisták magukkal szemben és, hogy (2) attól függően mennyire erősek ezek a törekvések lehetnek pozitív vagy negatív perfekcionisták. Így nagyjából három kategóriáról beszélhetünk (ezek persze nem jól elkülöníthetőek, inkább átmenetek sorozatai): pozitív perfekcinisták, negatív perfekcionisták és nem perfekcionisták. A tökéletesség fontosságát tekinthetjük a tökéletesebbnél kevesebbnek lenni ellentettjének. 1.1.2.2.2. A másokra irányuló perfekcionizmus (Other-oriented Pefectionism,OOP) Mások elfogadása, és a másokra irányuló perfekcionizmus ellentétes fogalmak, vagy, van egy pozitív formája a másokra irányuló perfekcionizmusnak, amihez hozzátartozik egy feltétel nélküli elfogadása másoknak? Tegyük fel, hogy egy szülő arra bátorítja a gyermekét, hogy törekedjen a tökéletességre, amikor egy célt el akar érni, de a gyerek mégsem éri azt el – teljesen elképzelhetetlen, hogy ez a szülő képes legyen elfogadni gyermeke kudarcát anélkül, hogy kifejezze csalódását és kritizálni kezdje, de ezzel együtt tovább bátorítsa a gyerekét a tökéletességre. Abban az esetben, ha a szülő képes a fent említett két dolgot egyszerre véghez vinni (nem kritizál és tovább bátorít), azzal kifejezi a másokra irányuló perfekcionizmus pozitív formáját. A másik példa egy felügyelő lenne, aki arra törekszik, hogy az embereit rávegye a tökéletességre, annek ellenére, hogy képes elfogadni a felügyelete alatt álló ember összes kudarcait és hiányosságait a tökéletességre való törekvésük során, és megértő velük szemben. Érdekes kérdés lehet megvizsgálni, hogy az ilyen jellegű, pozitív másokra irányuló perfekcionizmus mennyire segíti elő mások pozitív önmagukkal szembeni perfekcionizmusának a fejlődését. 1.1.2.2.3. Szociálisan előirt perfekcionizmus (Socially Prescribed Perfectionism, SPP) Az egyik különbség, eközött a perfekcionizmus között és az előző kettő között az, hogy a perfekcionista elvárások/követelések ebben az esetben attól függenek, amit a személy a környezetében érzékel. A teljes elfogadás ebben az esetben azt jelentené, hogy (a) elfogadni, hogy másoknak ilyen perfekcionista követelményei vannak velünk szemben (i.e., otheracceptance), és (b) elfogadni önmagunkat függetlenül attól, hogy teljesítettük-e a

8

követelményeket vagy sem (i.e., self-acceptance). A fajtája a részlege elfogadásnak (önmagunk elfogadása a másik elfogadása nélkül) is lehetséges itt például akkor, ha a személy elfogadja magát függetlenül a külső elvárásoktól de nem fogadja el, hogy alanya legyen efféle elvárásoknak (és pl. dühösen reagál mások követeléseire). Campbell and Di Paula (2002) arról számoltak be, hogy a szociálisan előirt perfekcionizmusnak két alváltozata van. (a) feltételes elfogadás és (b) mások magas elvárásai, s ezek közül az elsővel erősen összefügg az aggodalom, a depresszió és az alacsony önértékelés, míg a második nem függ össze a distresszel. Ez azt jelenti, hogy érzékelni mások magas elvárásait önmagában véve, még nem vezet semmilyen diszfunkcionális következményhez. Ami a szociálisan előirt perfekcionizmust diszfunkcionálissá teszi, úgy tűnik, önmagunk elfogadásának a képtelensége.

1.1.3. Konstruktiv és destruktiv jelleg Egy kétségtelenül nagy probléma ebben a mezőben, meghatározni a perfekcionizmus természetét és a kitrejedését és elkülönitve leirni a fogalmat a viselkedéseket és a kogniciókat a megalapozó, alapjául szolgáló elméleti feltételezésekben. Következésképpen meg kell állapitanunk, hogy zűrzavar van a megfigyelés és az értelmezés között. Az igyekezet, törekvés a normál perfekcionisták esetében mély kielégülést jelent. Míg a neurotikus perfekcionisták esetében, az egyének ugy érzik, hogy nem elég jók, jobbak kell hogy legyenek, ″jobban kellene tudjam″, ők soha nem érzik jó teljesitmény után a háttérben lévő biztosítékot, az igazolást, hogy jól teljesítettek. A két perfekcionizmusban a közös jellemvonás a magas standardok a környezetben. A különbség a két perfekcionizmus között az, hogy míg a pozitív perfekcionisták végrehajtják, véghezviszik ezeket a magas standardokat megelégedtséget éreznek, míg a neurotikus perfekcionisták soha nem elégedettek, nem érzik az elégedettséget az ők teljesitményükben. Frost et al. (1993) tisztázza a pozitív törekvés tükröződését a pozitív aspektusokban, míg a maladaptív, rosszul alkalmazkodó értékelő nyugtalanság, aggodalom tükrözi a negatív aspektusát a perfekcionizmusnak. 1.1.3.1. Az elfogadás dimenziói a perfekcionizmusban pozitív negatív perfekcionizmus A kutatók egy része, azt állítja, hogy van egy pozitív és egy negatív perfekcionizmus, és külön lehet őket választani az elfogadás segítségével. Az alapérv, hogy nincs semmi egészségtelen és diszfunkciós/hibás abban, hogy valaki a tökéletességre törekszik. Mégis megeshet, hogy a perfekcionizmus működései zavarba megy át, amikor ez a tökéletességre törekvés követeléssé/igénnyé válik olyan értelemben, hogy a személy képtelen lesz elfogadni, hogy a

9

tökéletesnél kevesebb is előfordulhat. A pozitív perfekcionizmus más szóval az, amikor a tökéletesre törekvés és az elfogadása a nem tökéletessel egybefonódik. Vita van arról, hogy milyen terápiás megoldások lehetségesek illetve körvonalazódik az is, hogy milyen további kutatások lehetségesek. A pozitív és negatív perfekcionizmust az elfogadás szempontjából lehet elkülöníteni. Az alapfeltételezés az, hogy fontos különbség fedezhető fel a perfekcionisztikus törekvés és perfekcionisztikus elvárás/követelés között. Nem szükséges, hogy a tökéletességre törekvés egészségtelen vagy hibás/zavart/diszfunkciós legyen, épp ellenkezőleg, ezek a törekvések fontos részét képezik az egészséges emberi működésnek. Ezzel együtt a perfekcionizmus nem kívánatos eredményekre vezető és diszfunkcionális is lehet amikor ez a törekvés átcsap tökéletességre való elvárássá. Ez azt jelenti, hogy valaki képtelen elfogadni a tökéletességen kívüli viselkedést vagy a tökéletesebbnél kevesebbet. Más szavakkal, a pozitív perfekcionizmus az, amikor a tökéletesre törekvés és az elfogadása a nem tökéletesnek egybefonódik. Ez egybeesik azzal, amit Hamachek (1978) ″egészségesnek″ vélt. A pozitív perfekcionizmus összekapcsolható az önmegvalósítás, a kreativitás és más, az életminőség szempontjából, pozitív tényezők kicsit magasabb jelenlétével, mint a nem-perfekcionisták esetében. A negativ perfekcionisták gyenge, szegényes konstruktív gondolkodók és nem reagálnak, jól a feszültségekre. A pesszimizmus és a kognitív rugalmatlanság úgy tűnnik, hogy korlátozza őket azáltal, hogy gyötrelmet sarkallnak, s így csatlakoznak olyan dolgok, amelyek a közvetlen irányításukból lehetnek, és beavatkozva a megítélésükkel és a képességükkel, s így ezzel ellentétben, ahelyett, hogy koncentrálna a problémára. A negatív perfekcionisták nagy részben szegényes, gyenge emocionális és viselkedéses megküzdők , mindez megegyezik konzisztensen a perfekcionista irodalommal (Flett et al., 1989;Flett, Hewitt, Endler,& Tassone, 1995; Frost et., al 1990). A negatív perfekcionisták inkább arra irányulnak, hogy elkerüljék a problémáikat, mint aktívan szembeszálljanak, lefoglalják magukat velük és igy előrejelzve, a töprengést, elmélkedést a negatív perfekcionisták számára, egy fő megbírkózó, megküzdő stílus azzal a hajlammal, hogy így ezzel egyetemben belebonyolódjanak egy veszélyes tevékenységbe. A negatív perfekcionisták hajlanak arra, hogy kategórikusan gondolkodjanak , a világot feketében és fehérben tekintsék és intoleránsak legyenek másokkal szemben, és nem bíznak meg másokban. A világra mereven, rugalmatlanul reagálva a negatív perfekcionisták arra törekedhetnek, hogy

10

a kétértelműségeket csökkentsék és így keressék, szerezzék meg az irányítás egy kevés érzését (Burns et al., 2000). A töprengő megküzdő stílus megjelenése hozzájárul a negatív perfekcionizmushoz. A kognitív kapacitás és a hangulat kongruens elméletei a sztereotipizálásban, Lambert, Khan, Lickel, és Fricke (1997) kimutatták azt, hogy a szomorúság központi szerepet játszhat a sztereotípiák korrigálásában, de csak akkor történik meg, ha a sztereotípia észlelése ″ alkalmatlan a kéznél levő megítélés, döntése szempontjából ″. A világot szélsőségesen, és túlságosan felnagyítva tekintve és a passzív megküzdő stílust használva, a negatív perfekcionisták képesek lehetnek elkerülni a változékonyan kényelmetlen, diszkonfort kezdeményezőbb és lefoglaló, összekapcsolódó megküzdő stratégiákat. A pozitív perfekcionizmus erősen korreláll a viselkedéses megküzdéssel, ez a hatás hasonló lehet a feladatközpontú aspektussal az énközpontú perfekcionizmus (önmagával szembeni perfekcionizmus) ami korreláll a hatékonysággal, teljesitménnyel és a lelkiismeretességgel. Az, hogy aktívan elkötelezze magát a lépések megtételeire a problémák megoldása érdekében, megzavarni magukat az érzelmileg egészséges utakon, a pozitív perfekcionisták sokkal toleránsabbnak és eredményesebbnek, hatékonyabbnak mutatkoznak, ahelyett, hogy a problémáikon töprengjenek, vagy a bajaikon. Amíg a pozitív perfekcionizmus nem szignifikánsan korreláll a konstruktív gondolkodással, ez nem tükrözhet vissza szegényes konstruktív gondolkodást. A pozitív perfekcionisták aktívan és lelkiismeretesen elkötelezik magukat, lefoglalják magukat, szembe szállnak a problémáikkal viselkedésesen, nem vehetnek részt könnyen a problémáikkal érzelmileg. A pozitív perfekcionizmus korreláll a pozitív sztereotípiák használatával, amely konzisztens, mind a hangulat kongruens hatásával, mind a kognitív kapacitással. A pozitív perfekcionistáknál ez a kapcsolat megmagyarázható, az erősen pozitív kapcsolat a konstruktív gondolkodásukkal , naív optimizmusként határozhatjuk meg, amely nem realisztikus optimizmus. A naív optimizmus jelentése, hogy a dicséret kevert ″ a pozitív oldalon , a naív optimisták magas szinten élénkek, vidámak, jókedvűek, mások kedvelik őket, és jól szerepelnek a politikában″ . Általában ők túlságosan optimisták, valószínűbben gondolkodnak túlságosan pozitív módon, és képtelenek arra, hogy észleljenek egy problémát több

mint-általánosító módon, csupán pozitív módon A pozitív és negatív perfekcionisták különbözőképpen gondolkodnak és reagálnak a különböző mindennapi stresszre, és ezek a reakciók ellentétben állnak a következmények szempontjából. A negatív perfekcionisták felmerülően szignifikánsan, helytelenül reagállnak a megküzdési stílusaikban, illetve mintákban, sablonokban gondolkodnak. A pozitív perfekcionisták jobban megküzdenek a problémáikkal, viszont gondolkodásuk nem mindíg optimális. Érzelmeikről való gondolkodásukban, ők 11

valőszinűen lépéseket tesznek, előmozdítva, ezzel elősegítve azt, hogy enyhítsék a bajaikat, nehézségeiket. A kutatások azt mutatják, hogy a pozitív perfekcionisták általában optimisták, lelkiismeretesek és boldogabbak.

Feltételezhetően a negatív perfekcionizmus negatívan

korreláll a globális konstruktív gondolkodással az emocionális és viselkedéses megküzdés mentén. A pozitív irányba mutató perfekcionistát a megerősitések vezetik, mint a fokozott önbecsülés és az önmagával való megelégedettség, amíg a negatív irányba mutató perfekcionistákat a félelem, aggodalom és az elégedetlenség, a kudarc, a hibák azok, amik vezetik. A pozitív perfekcionizmus kapcsolódik a pozitiv megerősitéssel, míg a negatív perfekcionizmus a negatív megerősítéssel összefűzhető, összekapcsolható, a hagyományos tanulási elméleti kikötéseknek megfelelően. A pozitív perfekcionizmus a kogníciókra és a viselkedésekre utalnak, ami a teljesítmény irányába vezeti a bizonyos magas szintű célokat megkapva, elérve a pozitív következményeket. Tehát a pozitív perfekcionizmus a pozitív megerősítéshez vezet és az óhajtott, kivánt sikerekhez. Míg a negatív perfekcionizmus egy részben a kogniciók és a viselkedésekre utalnak, ami a teljesítmény irányába vezetnek a magas szintű célokat elérve elkerüli, vagy megszökik, menekül a negatív következmények elől. A negatív perfekcionizmus a negatív megerősitéshez vezet, a félelemhez és a kudarchoz. Az egyén a magas pozitív perfekcionizmussal általában a sikereket követi, a tökéletességet, a kitűnőséget, amíg a magasan negatív perfekcionista menekül a kudarctól, a tökéletlenségtől, a középszerűségtől. A szociális és interperszonális funkció a pozitív perfekcionistáknál mindenkinek a helyeslését, elfogadását keresi, amíg a negatív perfekcionistákat elsődlegesen az motiválja, az a vágya, kivánsága, hogy elkerülje a mások rosszallását, helytelenítését. Amíg a pozitív perfekcionistákat az motiválja, az a vágy, hogy az énüket a lehető legeszményibbeként bezáruljon, míg a negatív perfekcionistákat az a vágy vezeti, hogy távolodjanak el a lehető legmesszebb a félt éntől. A pozitiv perfekcionista motivációja onnan származik, hogy nyerni akar, (siker a kitűzött esemény eléréseben), amit a pozitiv megvalósitás megerősitése követ. Mig a kudarc megélése nem katasztrofikus, hiszen meg számos helyzetben nyerhet, mindig vannak olyan alkalmak, amikor jobban teljesithet és nyerhet.

12

1.1.3.2. Feltétlen-feltételes önelfogadás A magelmeleti szakemberek, mint Albert Ellis és Carl Rogers javasolják, hogy a feltételes önértékelés kapcsolódik, kapcsolatban van a pszichológiai distresszel, mig, de a feltétlen önelfogadás feltétele annak, hogy előmozditsa, elősegitse a beilleszkedést, személyes beallitást és a jollétet (Ellis, 1962; Rogers, 1951). Ellis (1962, 1977, 1995) azt javasolta, hogy azok az emberek akik rendkivülien magas önbecsüléssel rendelkeznek, azok az egyének sérülékenyebbek, mert őket gyakran jellemezték feltételes önelfogadás által, olyan jól, mint egy értékelésekre való túlzott összpontosítás, belefoglalva a szociális összehasonlitást más emberekkel. A perfekcionista irodalom bővelkedik a perfekcionisták esetleirásaival, ahol azt találhatjuk, hogy nehéz fenntartás nélkül elfogadniuk magukat, és zárójelesen, ezek az egyének sokkal jobban aggódnak és foglalkoznak a fennálló elfogadással, jóváhagyással és elkerüléssel, és a más emberek helytelenítésével, rosszallásával szemben (Flett& Hewitt, 2002). Ez a képtelenség odaterjed, hogy feltétel nélkül az Én néha képtelen arra, hogy más embereket elfogadjon. A kortárs kutatások személyes, egyéni különbségeket találtak a feltétlen önelfogadásban, s megerősitették azt, hogy hiányzik a feltétlen önelfogadásuk, ami ártalmas a személy jóllétére. Több kérdés bevonható a feltétlen önelfogadás eredményeit vizsgálva. Azok az egyetemisták, akik magas szintű feltétlen elfogadással rendelkeznek, azok, viszonylagosan, RELATIVE azokhoz, akik alacsonyabb szinű feltétlen önelfogadással rendelkeznek, kevésbé reagálnak negativ visszacsatolással a nyilvánosan beszélő feladatok végrehajtásában, teljesitményben, és jobban hajlottak arra, hogy tárgyilagosabbak legyenek a személyes teljesítménykiértékeléseikben is. Az önmagukkal szembeni perfekcionizmust, a másokra irányuló perfekcionizmust, illetve a társadalmilag előirt perfekcionizmus egyaránt kapcsolatba hozhatóak az alacsony feltétlen önelfogadással. Érdemes megjegyezni, hogy az önmagukkal szembeni perfekcionizmus kapcsolódik az alacsony feltétlen önelfogadással, bár számos korábbi, előzetes kutatás tárgyalja az önmagukkal szembeni perfekcionizmust, amely viszonylag adaptiv dimenzió, a személyes beállitás tekintetében ( Frost et al., 1993; Slaney, Ashby, & Trippi, 1995). Hasonlóan, Ellis (2002) rámutatott a perfekcionisták általános hiperversengésére, sugallva azt, hogy kiállíthat, kialakithat egy olyan személyiségstílust, amely túlzottan értékelő eredményekre összpontosítanak, s igy egyszerre sugallva egy tökéletességre törekvést és a feltétlen önelfogadás csökkentett értelme közti kapcsolatot. Egy a tökéletességre törekvés közti kapcsolat egy kevés bizonyítéka, és az alacsony szintek feltétlen önelfogadást szereztek Flett, Russo, és Hewitt (1994) tanulmányában, amelyben a perfekcionizmus dimenziói és a konstruktiv gondolkodás volt a figyelem középppontjában, s igy figyelék meg a kettejük kapcsolatát. Feltételezhetően a feltétlen önelfogadás mediálja a kapcsolatot a perfekcionizmus és a distressz között, illetve lehetséges, hogy az önértékelés mediálja a kapcsolatot a perfekcionizmus és a depresszió között A perfekcionizmus három dimenziója kapcsolatban vannak a feltétlen önelfogadás alacsonyabb szintjeivel. Következetesen tekintve, figyelve az alacsony szintű önértékelés kapcsolatban van az önmaga által kijelölt, nem realisztikusan magas standardokkal

13

1.1.3.3. A jól alkalmaszkodó- adaptiv illetve a rosszul alkalmaszkodó- maladaptiv pefekcionizmus jellege Az alkalmazkodó perfekcionistáknak is magasak az elvárásaik magukkal szemben és magas teljesitmenyt akarnak elérni, hogy a kivánt szinvonalra jussanak, de mégis ezeket a standardokat motiválóként tapasztalják és tolerálják a kudarcokat, ha az elvárási szintet nem érik el és ez nem sérti meg helyrehozhatatlanul az önbecsülésuket (önérzetüket) (Hamechek) Rice….meghatározták a különbségeket az alkalmazkodó és rosszul(nehezen)alkalmazkodó perfekcionizmus között. Röviden, a rosszul alakalmazkodóak, ugyanabban az időben felelősnek érzik magukat azért, hogy céljaikat elérjék és, hogy a standardjaikat elérjék, mégis nem remélik, hogy az erőfeszitéseik a kivánt eredményeket hozzák. Ezzel szemben, az alkalmazkodó perfekcionistákról kevésbé valószinű, hogy torzitsanak. Inkább valószinűbb rájuk az, hogy szorgalmasnak és self-efficacious (hatékonynaknak) lássák önmagukat. Az alkalmazkodó perfekcionistákrol kevesebbet tudni, de a kutatások alátámasztják, hogy az adaptativ perfekcionisták a nem adaptativ perfekcionistákhoz képest magasabb önbecsüléssel rendelkeznek, magabiztosabbak, úgy észlelik, hogy főiskolai szinten jól teljesitenek és általánosan érzelmileg jobban alkalmazkodnak. 1.2. A perfekcionizmus és a gondolkodás A rugalmasabb egyének megküzdési képessége jobb, és képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a széleskörű területeken a helyzetekben. A perfekcionistákat úgy irják le, mint akik rugalmatlanok, megrögzöttek és gondolkodásuk csak egy abszolút terminusban nyilvanitható ki, abszolút siker vagy abszolút kudarc (Flett, Hewitt, & Martin, 1995; Frost et al., 1990; Hewitt & Flett, 1991). Flett et al., megvizsgálta a perfekcionizmus és a konstruktiv gondolkodás megküzdő válaszait. Az önmaga felé irányuló perfekcionizmus (rendkivülien magas standardok önmagával szemben), korreláll a viselkedéses megküzdéssel, és szignifikánsan összefügg a globális viselkedéses megküzdés fokával, és a mások felé irányuló perfekcionizmus ( rendkivülien magas standardok felállitása másokkal szemben) hasonlóan kapcsolódik a megküzdéssel (Flett et al., 1994). A szociálisan előirt perfekcionizmus ( az a hit, meggyőződés, hogy mások rendkivülien magas standardokat állitanak az egyén elé) negativan kapcsolódik mind az érzelmi, mind a viselkedéses megküzdéssel (Frost et al.,1994). A szociálisan előirt perfekcionizmus nagy mértékben függ az elkerülő viselkedéstől, számos negativ viselkedésnek a forrása.

14

1.2.1. A kategórikus gondolkodás A kategórikus gondolkodás jellegzetesen egy megküzdő, megbirkózó stílus. A világra mereven, rugalmatlanul reagálva a negativ perfekcionisták arra törekedhetnek, hogy a kétértelműségeket csökkentsék és igy keressék, szerezzék meg az irányítás egy kevés érzését. A kategorikus gondolkodás feltűnően polarizált gondolkodás, különböző formákban nyilvánul meg, mint bizalmatlanság másokban, illetve intoleranciában (Epstein & Meier, 1989). Azt gondolhatjuk a kutatások eredményeit vizsgálva, hogy a negativ perfekcionisták nagyobb mértékben, magasabb szinten, arányban kategórikus gondolkodók, mert az irányultságukból kifolyólag abszolút gondokodók (Flett et al., 1991, 1995; Frost et al., 1990; Hewitt & Flett, 1991). A pozitiv perfekcionisták sokkal kreativabbak, flexibilisek, rugalasabbak lehetnek, kevésbé számithatunk a kategórikus gondolkodásra az ők esetükben. A rugalmasabb egyének megküzdési képessége jobb, és képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a széleskörű területeken a helyzetekben . A perfekcionistákat úgy irják le, mint akik rugalmatlanok, megrögzöttek és gondolkodásuk csak egy abszolút terminusokban nyilvanitható ki, abszolút siker vagy abszolút kudarc (Flett, Hewitt, & Martin, 1995; Frost et al., 1990; Hewitt & Flett, 1991). Flett et al., megvizsgálta a perfekcionizmus és a konstruktiv gondolkodás megküzdő válaszait. Az önmaga felé irányuló perfekcionizmus (rendkivülien magas standardok önmagával szemben), korreláll a viselkedéses megküzdéssel, és szignifikánsan összefügg a globális viselkedéses megküzdés fokával, és a mások felé irányuló perfekcionizmus ( rendkivülien magas standardok felállitása másokkal szemben) hasonlóan kapcsolódik a megküzdéssel (Flett et al., 1994). A szociálisan előirt perfekcionizmus ( az a hit, meggyőződés, hogy mások rendkivülien magas standardokat állitanak az egyén elé) negativan kapcsolódik mind az érzelmi, mind a viselkedéses megküzdéssel (Frost et al.,1994).

1.2.2. A racionális-irracionális gondolkodás Az embereknek közösek a tapasztalataik, viszont különböznek abban, ahogyan gondolkodnak és éreznek, vagyis a konfliktussal találkozhatunk a fej és a szív között. A kognitiv-élményszerrű, élményszintű gyakorlati Személyes elmélet (COGNITIVE-EXPERIENTIAL SELFTHEORY)perspektivájából ( CEST; Epstein, 1994) az, amit az emberek tapasztalnak, két különböző információ-feldolgozási rendszer eredménye ,a racionális és a tapasztalati rendszer. A racionális rendszer az ésszerű rendszer, egy olyan rövid, feltételezett rendszer, ami egy személy megértése által működik, az érvelés kulturálisan közvetített szabályai szerint , öntudatos, viszonylag lassú, analitikus, elsősorban verbális, és viszonylagosan érzelemmentes; és nagyon rövid evolúciós története van. A tapasztalati rendszer egy tanult rendszer, ami tudatelőttes, gyors, automatikus, teljeskörű, holisztikus, elsősorban, nonverbális, nem verbális, bizalmasan, meghitten, közvetlenül, bensőségesen érzelemmel hozhatjuk kapcsolatba , és nagyon hosszú 15

evolúciós története van.. Az irracionális hiedelmek, meggyőződések mediálják, közvetitik az érzelmi állapotot, és ezek lehetnek a fontosabb, az alaposabb okai az érzelmi distressznek. Az irracionális hiedelmek, meggyőződések magukba foglalják: az önmagával szembeni magas elvárásokat, a szükséges szociális elfogadást, helyeslést, a szemrehányásra, az önmaga hibáztatására való hajlamot, frusztrációs reakcióképességet, érzelmi felelőtlenséget, meggondolatlanságot, szorongás az ismételt, folyamatos felesleges nyugtalanságot, elkerülési problémákat, függőséget, tehetetlenséget, gyámoltalanságot és a szükséges tökéletes megoldásokat ( Flett et al., 1991). A ″ kellene ″ és a ″ muszáj ″ állitások, kijelentések is szintén az irracionális gondolkodás egyik fő összetevőik, alkotórészeik. 1.3. A perfekcionisták kogniciói

A kogníció (a 'megismer' jelentésű latin cognosco ige főnévi származéka: 'megismerés') az emberi viselkedést meghatározó mentális (észbeli) strukturák és procedurák (eljárások) összetett rendszere (ide tartozik pl. az észlelés, az emlékezet, a tudás szerveződése). A rövid kognitiv átstruktrálás módszerével vizsgálatukban Frost, Dixon, és Almoldovar megpróbálták belotani a perfekcionistákat a negativ fenyegető értékelő válaszaik ellen. Részben azt akarták vizsgálni, hogy a kognitiv átstruktúrálással a perfekcionisták negativ befolyásai, hatásai és kogniciói a beszélgető feladatokban mennyire csökkennek. Az elemzésükben az érdekelte őket, hogy az ülések során az affektiv és a kognitiv változások mennyire változnak a kognitiv átstruktúrálás során. Azok az egyének akik magas pontszámot értek el az aggodalom a hibák elkövetése végett, azok az egyének hajlamosabbak arra, hogy negativ kognitiv és affektiv válaszokat adjanak az értékelő feladatokban, mint azok akik alacsonyabb szinten aggodalmaskodnak a hibák elkövetésétől. Mind a termeszetes környezetben, mind a laboratóriumi környezetben a perfekcionisták sokkal valószinűbben értékelik fenyegetőnek a válaszaikat, válaszokat, a negativ kognitiv beálitással, mint a nem perfekcionisták. Nem meglepő az, hogy a perfekcionisták a feladataik értékélésében tipikusan negativ affektivitással válaszolnak. Számos vizsgálat sugallja a kognitiv terápiák hasznosságát, ami remediálja a kritikus, és nem realiszikus kognitiv standardjait a perfekcionistáknak. A kutatók megpróbáltak olyan megküzdó stratégiákat kialakitani, amelyek csökkentik a perfekcionisták negativ értékelő fenyegető válaszait. A perfekcionistáknak sokkal komolyabb tapasztalataik vannak a beszéddel kapcsolódó szorongással és kognitiv torzulásai, mint a nem perfekcionistáknak. A kognitiv átsrtukturálás összehasonlitva a kognitiv torzitások kontroll feltételével, kapcsolódhat az alacsonyabb szintű negativ beszélddel kapcsolatos szorongással és előrejlezője lehet mind a perfekcionisták, mind a nem perfekcionistáknak, erősebb hatással a perfekcionistáknak. A magas szinten aggódók a hibák elkövetésétől sokkal alacsonyabban értékelték a teljesitményüket, a képességeiket, mint az alacsonyabb szinten aggódók, mig a magas szintű aggódók szignifikánsabban aggódtak , kétlekedtek mind a gondolataikban, mind a beszéddel kapcsolatos kimenetelekben. A perfekcionistáknal számos kognitiv torzitást azonosithatunk. Leahy

16

összefoglaló leltárából a következőket azonosithatjuk. Gondolatolvasás, a perfekcionisták általában meg vannak győződve arrol, hogy mások sokkal magasabb szitű teljesitményt várnak el tőlük, illetve hogy mások, ha nem teljesitenek jól, abban az esetben azoknak csalódást okoznak, vagy félnek attól, hogy mások megszidják, vagy rosszat gondolnak roluk. A perfekcionisták meg vannak győződve arról, hogy tudják, hogy a többiek, mit és mire gondolnak, anélkül, hogy bármilyen bizonyiték is állna rendelkezésükre. A következő torzitás a jövendőmondás, amelyben a személy megjósolja a dolgok kedvezőtlen voltát anélkül, hogy semmilyen adat nem állna rendelkezésére, amely ezt az elörejelzését alátámasztaná. A katasztrofizálás, az a meggyőződés, hogy ami megtörténik, annak rettenetesnek, vagy elviselhetetlen dolognak kell kell lennie. A személy mindig a lehető legrosszabb dologra gondol, és arra, hogy ezek számára elviselhetetlenek lesznek. A negativ perfekcionistáknál ezen torzitás nagyon sok esetben megjelenik. Pozitivumok elvetése, mely során az egyén úgy értékeli, hogy az ami jó, aminek részese, az értéktelen, közönséges, figyelemre méltatlan. Csak az számit ami a kudarcok, és az elvétett cselekvésekhez tartozik. Ugyanakkor a mások vele szemben kinyilvánitott attitűdjei közül is kiszűrik a pozitiv elemeket tartalmazóakat. Ehhez a torzitáshoz nagyon közell álló a negativ szűrő is, melyben a személy kizárólagosan csak a negativumokra öszpontosit, kizár minden olyan visszajelzést, mely a pozitivumokra vonatkozna. Ezt a logikai hibát szabálytalan általánositásnak is nevezik. Dichotómiás gondolkodás, ami szintén nagyon jellemző a perfekcionistákra. A mindent vagy semmit-ben való gondolkodás. A személy a vele történő eseményeket, dolgokat szélsőségesen, kategóriákban értékeli és eképpen anticipálja őket. A muszájok, kellek-ben való gondolkodás. A személy az eseményeket annak a prizmáján keresztül értékeli, hogy saját elképzelése szerint hogyan kellett volna alakuljanak, ahelyett, hogy puszta tényként kezelné őket. Itéletközpontúság. A személy mindent a jó illetve a rossz , helyes-helytelen, magasabbrandű, alacsonyabbrendű kategóriákban itél meg, ahelyett, hogy egészen egyszerűen tudomásul vegye, elfogadja, vagy megértse őket. A személy folytonosan minősiti, méricskéli önmagát és a többieket, önkényes mércéket alkalmazva, megállapitva, hogy a megmérettetés lesújtó eredménnyel. 1.3.1. Albert Ellis racionális emocionális terápiája A diszfunkcionális attitűdök első rendszeres leírása A. Ellis és A. T. Beck nevéhez fűződik .Ellis az emocionális zavarok hátterében meghúzódó diszfunkcionális attitűdök kialakulásáért ún. "forró" és "meleg" kogníciókat tesz felelőssé - ez a felosztás hasonló Beck osztályozásához, aki ún. "alapfeltevéseket" és "másodlagos feltevéseket" különít el .Ellis rendszerében a "forró" kogníciók érvényességi köre általános, az információ feldolgozás folyamatában ezek kényszerítő

17

erővel, korrigálhatatlanul jelennek meg. A "meleg" kogníciók ezzel szemben mintha-jelleggel érvényesülnek. Ellis elméletében nem csupán negatív irányban torzító sémákról beszél, a kognitív sémákra vonatkozó elképzeléseket általánosítja és a kognitív mechanizmusokat a viselkedést egészében meghatározó tényezőknek tekinti. Elméletét röviden ABC-rendszernek nevezi, ahol "A": activting events (aktivációk, akciók); "B": beliefs (hiedelmek); "C": consequences (következmények). Az ABC modell lényege, hogy a viselkedést (C) két összetevő eredményezi: a hiedelmek (B) és az akciók (A), tehát az "A" tényezőről alkotott hiedelmek minden viselkedésmozzanat részei. A hiedelmek rendszerén belül Ellis különbséget tesz racionális (rB) és irracionális (iB) hiedelmek között, s ez utóbbiakat teszi felelőssé az emocionális zavarok kialakulásáért. A racionális és irracionális hiedelmek következtében a viselkedésben racionális (rC) és irracionális (iC) következmények jelennek meg (Tringer, 1986). Ellis feltételezi, hogy az ember gondolkodását, érzelmeit és cselekedeteit kölcsönkapcsolatok jellemzik és csak akkor jelennek meg az emocionális reakciók, ha az észlelő kognitív és külső motoros rendszerek egyidejűleg lépnek működésbe. Az emocionális zavarok ezen elmélet értelmében az értékelő kognitív tevékenység és a habituált motoros válaszok közös következményei (Ellis). Ellis tehát feltételezi, hogy a gondolkodás és az emóció összetartoznak és az egyén gondolkodásában racionális - emocionális egységeket alkotnak. Ezek az egységek nem a logikainak és az érzelminek az egyesüléséből keletkeznek, hanem így jelennek meg az átélésben. Az egyén tudatában az emocionalitáshoz sémák és sztereotipek tapadnak, melyek az emóció szolgálatában állnak, de a ráció evidenciájával határozzák meg a viselkedést, a tudatműködésben sem ráció, sem emóció nem fordulnak elő külön Az irracionális hiedelmek nem következnek a valóságból, önmegsemmisitőek és általában meggátolják a célok elérését, inadekvált érzelmeket eredményeznek. Az irracionális hiedelmeknek két kategóriája van, a következtetés és a katasztrófahangulat. A következtetés tartalma, hogy mások , a világ, vagy akár a személy maga más legyen, mint amilyen. Ez megfigyelhető a negative perfekcionistáknál. Az irracionális hiedelem megszüntetési folyamatának az első lépcsője, hogy a racionális megfelelőjével helyettesitjük. Ez annak a segitségével történik, hogy megkülönböztetünk inadekvát és adekvát érzéseket. Az adekvát érzéseket a racionális hiedelmek hozzák létre, általában végletes reakciókkal ellentétben mérsékeltebbek. Az inadekvát érzéseket irracionális hiedelmek váltják ki, és ezek a helyzetek nem megfelelő, túlzott válaszok, reakciók. Ezek

18

hátráltatják a célok elérését. A RET arra biztat, hogy fogadjuk el magunkat önmagunk teljességében, jót és rosszat egyaránt. 1.3.2. A racionális-emocionális terápia pedagógiai lehetőségei érzelmi zavarok megodásában Bár a módszert Albert Ellis eredetileg a felnőttek számára dolgozta ki, gyermekekre, és serdülőkre is könnyen és hatékonyan alkalmazható. A RET alapelveinek elsajátitása tötrénhet terápiás és megelőző, preventiv céllal egyaránt. Ezzel magyarázható az, hogy a módszer széles körben elterjedt az oktatás területén is. A RET oktatási ágát, a racionális emocionális nevelést REE először 1968-ban a New York-i iskolában vezették be, de nagyon rövid időn belül tanácsadó szolgáltatássá vált. A tapasztalatok szerint azok a gyerekek, akik megtanulják alkalmazni a RET alapelveit, jó általános problémamegoldó készséggel rendelkeznek, és könnyebben birkóznak meg az érzelmi problémáikkal is. A RET érzelmi zavarok és gyakorlati problémák megoldásának kognitiv-viselkedéses megközelitése. Célja az, hogy az adaptivitás, feszültségcsökketés irányába segitse a gyerekeket. A RET aktiv, direkt megközelités, amelynek középpontjában az adaptáció (alakalmazkadás) szempontjából improduktiv gondolatok, érzelmek és viselkedések produktivvá változtatása áll. ″ Az élmény nem az ami az emberrel történik, hanem az, amit az ember csinál azzal, ami történik vele. ″- Aldous Huxley Mivel az egyének önmaguk hozzák létre saját érzelmeiket, igy képesek megtanulni, hogy hogyan tarthatják az ellenőrzésük alatt ahelyett, hogy ez forditva történne.

19

II. KUTATÁSI TERV

2.1.

Kutatási célok

A kutatásunk általános célja, hogy vizsgáljuk meg közelebbről a perfekcionizmus természetét, illetve megnyilvánulásait.Specifikus célunk a kutatásban, hogy megállapitsuk, hogy melyik korosztályban jellemzőbb a perfekcionizmus megnyilvánulása, illetve annak a jellege- pozitiv vagy negativ illetve, adaptiv vagy maladaptiv. A perfekcionizmus megnyilvánulásásnak megállapitását követően a perfekcionisták kognicióinak, illetve a gondálkodásunak megváltoztatása következik. Az irracionális, kategórikus gondolkodás tudatositását, illetve megváltoztatását szükségesnek találjuk, az alkalmazkodás, illetve a negativ érzelmek csökkentése érdekében. Azért jutott ezen célcsoportra a választásunk, mivel a közép illetev a főiskolai tanulmányokat megelőzően, a gondolkodás megváltoztatása prevenciós beavatkozásként is hathat, abban az esetben, ha a diákokkal való munka során a beavatkozás hatékonnyá válik. Kutatásunk gyakorlati célja, hogy megpróbáljuk kimutatni azt, hogy melyik az a korosztály, mely veszélyeztetettebb, illetve azt is, hogy melyik korosztályban kimutathatóbb a változás, melyik az a korosztály amelyikben fogékonyabbak az irracionális gondolatok, kategórikus gondolkodás megváltoztatására. A csoportos összehasonlitások számos információval szolgálhatnak a jelenség megértéséhez. A felmérés során betekintést nyerhetünk az osztályokban megjelenö perfekcionisztikus arányokra. A perfekcionizmus vizsgálata,illetve a kogniciók, gondolatok megváltoztatásával a diákok adaptivak lesznek, mely mind a személynek, mind a környezetére jó hatással van. Az utótesztek pedig számos információval szolgálhatnak a jelenség megértéséhez, a beavatkozás eredményességéhez illetve a további kutatások folytatásához. 2.2.

Hipotézisek

H1 • A kérdőiv által vizsgált dimenziókon magas pontszámot elérők, a beavatkozást követően alacsonyabb pontot fognak regisztrálni H2 • A perfekcionizmus pozitiv kapcsolatban van a tanulmányi eredményekkel

2.3.

Metodika

2.3.1. Vizsgált személyek A kutatásban résztvevők hét, illetve tizenegyedikes diákokból épül fel (n= 235). A diákok önként vállalták a kutatásban való részvételt. A csoportba való tartozást az FMPS perfekcionizmust mérő kérdőiv eredményei alapján voltak kiválasztva (n=36). A pontszámot a kutatás vezetője

20

határozta meg. A kérdőiven elért 109 pontnál magasabb diákok kerültek a csoportokba. A kisérleti csoportban résztvevők átlag életkoruk 13,5 év illetve 17.3. A férfi nő arány a következő 53%, 47%. 2.3.2. Kisérleti eljárás Érintett területek a beavatkozás során: • személyes standardok • aggodalom a hibák miatt • kétségek a tevékenységekben • szülői elvárások • szülői kritika • szervezettség, rendezettség • torzitott kogniciók- az irracionális gondolatok, kategórikus-dichotóm gondolkodás megváltoztatása A beavatkozást megelőzően minden egyes oszályban volt egy úgynevezett nulladik talalkozás, amit mindenképpen fontosnak tartottunk, hogy a diákok esetleges kérdéseire, félelmeire a talákozásokkal kapcsolatban válaszolni tudjunk, illetve azért, hogy a perfekcionizmus fogalmáról, illetve az ehhez kapcsolódó kérdésekre válaszolhassunk, tisztázhassuk azt, hogy a következő hetekben, mi az amin dolgozni fogunk. Természetesen a két csoporton belül ugyanaz a terv, viszot ha az igények azt várják el , hogy változtassunk, akkor a terv rugalmassága ezt megengedi. A beavatkozások rugalamasok, és az egyéni igényeknek megfelelően változik. Első lépésben meg kell termteni a kapcsolatot a gyermekekkel. Fontosnak találtuk azt, hogy ne erőszakkal kelljen az üléseken részt venniük, mivel az a hatékonyság minőségét is csorbitja. Ezért megpróbáltunk olyan célokat kitűzni számukra, melyek a diakokhoz közel állnak és nem rémiti el őket. Ilyen célkitűzések voltak: ne féljenek a felelésektől, legyenek több barátaik, s felhivtuk a figyelmüket arra is, hogy az ülések befejezése után nem tökéletes gyerekké fognak válni, hanem inkább segitséget kapnak ahhoz, hogy könnyebben oldják mega problémáikat és világosabban gondolkodjanak. Első lépésben az érzelmek tudatositását láttuk fontosnak, mivel különbségek vannak a gyerekek között a tekintetben, hogy mennyire képesek megérteni és kifejezni érzelmeiket.Ezért nagyon fontosnak volt, hogy meghatározzuk a gyerekek érzelemmegértő, érzelemkifejező képességét. Az érzelmekre vonatkozóan a szókincset könnyen fel lehet mérni. Ezt követi az érzelmek tudatositása, majd ezek után pedig következik a különbségtétel az adekvát és inadekvát érzések között, és hogy érzelmeink saját gondolatainkból és hiedelmeinkből származnak. Közben a kérdőiven elért dimenziókon is dolgoznunk kell.

21

Arányosan, azokat a dimenziókat figyelembe véve, amelyeken magasabb pontszámot értek el, azzal kapcsolatban többet beszélgetünk, a feladatok, gyakorlatok is arra irányulnak. 2.3.3. A kutatás változói Függő változó A perfekcionizmus,torzitott kogniciók, kategorikus gondolkodás. A beavatkozás során ez az, amit meg szeretnénk változtatni. Független változó A perfekcionista diákok gondolkodása, az aggodalom a hibák elkövetésétől, a tevékenységekben, kételkedés a tevékenységekben, a személyes standardok, a szervezettség, illetve az önbirálatra való beállitódás. Mindezeket a különböző gyakorlatok elvégzésével próbáljuk elérni.

2.3.4. Mérőeszközök-segédeszközök FMPS- Frost Multidimenzionális Perfekcionizmus Skála ( Frost et al., 1990, Frost, Heinberg, Holt, Mattia, &Nuebauer,1993) 35 itemből álló linkert skála kérdőiv. A résztvevők 1-től 5-ig terjedő skálán kell értékelniük, hogy milyen mértékben ért egyet az állitásokkal. ( 1= egyáltalán nem értek egyet, 5=teljes mértékben egyet értek). A kérdőiv 6 dimenziót mér, a személyes standardokat, az aggodalom a hibák elkövetésétől, szülői elvárásokat, szülői kritikát, kétségek, kételkedés a tevékenységekben, és a szervezettség, rendezettséget. LOSC- Önbirálat szintjét mérő skála ( Thompson, R., Zuroff, D.C., 2004 ), A skála az önbirálatra való hajlam két összetevőjét méri, az összehasonlitó birálat, ami az énről kialakitott negativ kép, amelynek a forrása a magasabbrendűként ellenségesként vagy a személyt kritikusan mérőként tekintett másokkal kedvezőtlen összehasonlitás, mig a belső önbirálat hatására a személy úgy alakit ki negativ képet önmagáról, hogy úgy vélekedik, a saját belső elvárásainak nem képes megfelelni. A kérdőiv 34 itemből álló linkert skála. A résztvevők 1-től 7-ig terjedő skálán kell értékelniük, hogy milyen mértékben ért egyet az állitásokkal (1-egyáltalán nem értek egyet, 7-teljes mértékben egyet értek) REI- Racionális-Élményszintű (experienciális) Kérdőiv (leltár) Az alskálák nevei racionális képesség (RA), racionális alkalmazás (elfoglaltság- engagement, RE), tapasztalat képesség (EA), tapaszatalati alkalmazás (EE). A racionális képesség arra vonatkozik, hogy magas szintű képesség arra, hogy logikusan és analitikusan, elemzően gondolkodjon. A racionális alkalmazás arra vonatkozik, hogy bizik abban és élvezettel gondolkodik analitikusan, és elemző módon . Az élményszerű, tapasztalati képesség arra vonatkozik, hogy magas szintű képességgel, tisztelettel viszonyul az intuitiv benyomásokhoz és érzelmekhez, mig az élményszintű, tapasztalati, tapasztalt alkalmazás arra vonatkozik, hogy hisz, bizik abban, és

22

élvezi az érzelmeit és az intuicióit a döntéshozatalában. 40 itemes kérdőiv, melyben a résztvevőnek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelnie kell azt, hogy mennyire jellemző rá az adott állitás ( 1- egyáltalán nem jellemző rám, 5-teljes mértékben jellemző rám). 2.3.5. A kutatás designja. Between subject design. A kutatást egy felméréssel kezdtem, a Frost által kidolgozott FMPS kérdőivet alkalmaztam, minden hat, hét, tiz illetve tizenegyedikes diákkal. A kutatásom további lépésében, kiválasztottam azokat a diákokat, akik magas pontszámot értek el az adott kérdőiven. A maximális, illetve a minimális ponthatárokat én szabtam meg. A kutatásomban két csoporttal dolgozom, egy csoportban, a hetedikes diákokkal, mig a másik csoportban pedig a tizenegyedikes diákokkal. Hetente, egyszeri alkalommal, a csoportokkal, külön találkozom, az ülés időtartama, ötven perc. Az üléseket, a pszichológiai rendelőben tartottuk, mivel úgy gondoltuk, hogy otthonos, meghitt, nyugalmas környezetben kell tartanunk az üléseket. Mindkét csoportnak, van egy kontrollcsoportja, mellyel nem talalkozunk, viszont megközelitőleg ugyanazon pontértéket érték el, mint a kisérleti csoportban lévő résztvevők.

2.4.Eredmények ismertetése

2.4.1. Priori elemzés A beavatkozást megelőző eredményeket az 1. ábra szemlélteti, melyen világosan követhető az, hogy melyik az az osztály ahol több perfekcionista található.

23

1. ábra A felvett kérdőiv értékelése utáni eredmények (Brassai6-7 ill. 10-11 oszt. FMPS értékek) Az eredmények megoszlanak. Az általános iskolások eredményei jóval magasabb tendenciát mutatnak a perfekcionizmusra, mint a középiskolások eredményei. A legmagasabb pontot elért osztályok, az a 7. A illetve a 11B. A következő ábra, 1.1. az FMPS kérdőiv által mért dimenziók arányát mutatja. A táblázatból kiderül, hogy a CM, PS, O azok a dimenziók melyek a felmért mintán, minden egyes osztályban kiemelkedőek.

1.1.

A dimenziók eloszlása a felmért mintán (Bassai, 6., 7. illetve 10., 11. osztály)

A következő ábra az 1.1.1. a 7. osztályos kisérleti csoport pontszámai, az adott dimenziók mentén. A táblázat világosan mutatja, hogy az általános iskolás kisérleti perfekcionista csoport pontjai az adott dimenziókon magasabbak. Kiemelkedő dimenziók a CM, PS, illetve a DA is néhány diáknál magasabb értéket ér el. A további három dimenzió nem mutatnak szignifikáns különbséget, nem emelkednek ki.

24

1.1.1. 7A adatai FMPS kérdőiven mért dimenziók mentén Az 1.1.2. ábra a 11.osztályos kisérleti csoport FMPS kérdőiven elért pontszámokat mutatja az adott dimenziók mentén. Az 1.1.2. táblázaton megfigyelhető a középiskolás kisérleti perfekcionista csoport (11. B ) pontértékei. Kiemelkedően magas értéket ért el a CM, PS, O, illetve néhány személynél kiemelkedést mutat a DA, amit nem tekinthetünk szignifikánsnak.

1.1.2. 11B adatai FMPS A 2.1. ábrán a REI kérdőiv eredményeit láthatjuk a kisérleti csoporton belül. racionális képesség (RA), racionális alkalmazás (elfoglaltság- engagement, RE), élményszintű, tapasztalt képesség (EA),élményszintű, tapaszatalati alkalmazás (EE). A dimenziók elhelyezkedései megosztottak. Kiemelhetjük az élményszintű alkalmazást, illetve az élményszintű képesség dimenzióit. 25

2.1. 7 B osztály REI értéke A 2.2. ábrán a 11.B osztály REI kérdőiv eredményeit láthatjuk a dimenziókon belül. A kérdőiven belüli dimenziók megoszlása különbözik a 7.B osztály eredményeitől. Kiemelhetjük a racionális alkalmazást, az elemzésre, logikára való hagyatkozást, illetve racionális képességet, mely amely arra vonatkozik, hogy képes logikusan elemzően gondolkodni.

2.2. 11 B osztály REI értékei

A 3.1 ábrán megfigyelhető a LOSC önbirálatra való beállitódást mérő skálán, az összehasonlitó birálat (CSC), illetve a belső önbirálat dimenziói (ISC) a 7.aosztályon belül . Megfigyelhető, hogy a belső önbirálatra való beállitódás minden kisérleti személynél magasabb tendenciát mutat.

26

3.1. ábra A kisérleti csoport 7.a LOSC kérdőiv által mért dimenzikon belüli értékei A 3.2. ábrán megfigyelhető a LOSC önbirálatra való beállitódást mérő skálán, az összehasonlitó birálat (CSC), illetve a belső önbirálat dimenziói (ISC) a 11.b kisérleti csoporton belül. Megfigyelhető, hogy a belső önbirálatra való beállitódás minden kisérleti személynél magasabb tendenciát mutat, kivéve a 4. Szemálynél, akinél kiemelkedően magasabb az összehasonlitó onbirálatra való beállitódása.

3.2. ábra A kisérleti csoport 11.b LOSC kérdőiv által mért dimenziókon belüli értékei

27

2.4.2. Hipotézisek ellenőrzése Az adatok feldolgozásában, illetve az értelmezésében az SPSS statisztikai adatfeldolgozó programot alkalmaztam. A kisérleti illetve a kontrollcsoportok elő illetve utómérésének értelmezésénél az adatok at Ismételt T mintás módszerrel hasonltottam össze, mig a második részben pedig a Független T prábát alkalmaztam. Az első hipotézis, mely szerint a beavatkozást követően a kérdőiveken elért pontszámok alacsonyabbak lesznek, mint a beavatkozás elott, szintén igazolást nyert, beigazolódott.FMPS t=5.45, p<.ooo. A LOSC kérdőivben, t=7.72, p<,ooo. REI kérdőivben, t= 7.93, p<.000 Mig a kontrollcsoport esetében az FMPS t=4.18, p<,001, a LOSC kéedőivben, t=-0.57, p <0.57, REI t= 2.02, p<0.59 A kontrollcsoportban kapott eredmények változásait az élet barmilyen következményeinek betudhatóak, melyeket nem tudunk kontrollalni. A beavatkozás hatékonyságát a 4. ábrán megfigyelhető, az FMPS perfekcionizmust mérő skála második alkalommal történő felvételével, a beavatkozás után sokkal alacsonyabb pontot értek el, mint a kontrollcsoport.Az 5. Ábrán világosan kimutatható az alkalmazott kérdőivek eredményeinek elő illetve utámérési adataban, hogy a kisérleti csoportban, ugy a perfekcionizmusra vonatkozó dimenziók, illetve az önbirálatra való beállitódást mérő kérdőivben az önbirálatra való beállitódás illetve a racionális-élményszintű gondolkodást mérő skálában is alacsonyabb pontszámot értek el. Mig a kontrollcsoportban megfigyelhetünk, egy alacsony szintű csökkenést a perfekcionisztikus pontszámokban, viszont a másik két kérdőiv eredményeiben érdekes dolgot figyelhetünk meg. Mindkét kérdőivben a pontszámaik növekedtek.

Kisérleti csoport az FMPS skálán elért eredményei.

kisérleti csoport

Átlag

Szórás

T

P

Előmérés

119,44

9,86

5,45

,000

utómérés

115,27

9,79

5,45

,000

28

3.

ábra A beavatkozás hatékonysága az FMPS- perfekcionizmust mérő skála mentén, kisérleti ittelve kontrollcspoport elő-utómérése.

Kisérleti csoport eredménye a LOSC skálán elő-utómérés

Kisérleti csoport

Átlag

Szórás

t

p

Előmérés

97,72

9,60

7,72

,000

Utómérés

91,83

9,40

7,72

,000

Kisérleti csoport eredményei a REI skálán

Kisérleti csoport

Átlag

Szórás

t

Előmérés

131,05

11,04

7,93

,000

Utómérés

126,55

10,97

7,93

,000

29

p

Kontroll csoport eredményei FMPS skálán

Kontroll csoport

Átlag

Szórás

Előmérés

117,83

3,43

Utómérés

116,38

8,99

t

p

4,18

,001

Kontrollcsport eredményei a LOSC skálán

Kontroll csoport

Átlag

Szórás

Előmérés

97,11

9,47

Utómérés

98

9,70

t

p

-0,57

0,57

Kontroll csoport eredményei a REI skálán

Kontroll csoport

Átlag

Szórás

t

Előmérés

129,33

10,42

2,026

Utómérés

130,11

10,47

p 0,59

A két kisérleti csoport csupán a az aggodalom a hibák elkövetésétől (CM) dimenzió mentén különböztek. Az 5. ábra a kisérleti és a kontrollcsoport elő-utómérési különbségei a felvett kérdőivek mentén, FMPS, LOSC, REI. Az ábrán megfigyelhetjük, hogy az FMPS, LOSC, illetve a REI skálán elért pontszámai magas arányban változtak tehát csökkent a pontszámuk az adott skálán belül . Mig a kontrollcsoport esetében ezt nem figyelhetjük meg. Az FMPS skálán belül láthatunk csökkenést, viszont nem szignifikáns a csökkenés. Mig érdemes megemlitenünk azt, hogy a kontrollcsoport értékei a másik két kérdőiv mentén növekedést mutat.

30

5. ábra a kisérleti illetve kontollcsoport elő-utómérés közötti különbségek a felvett skálákon A harmadik hipotézisszintén beigazolodott. Azok az osztályok, amelyekben magas pontszámot értek el a diákok az FMPS kérdőivben, azoknak a tanulmányi átlaguk szignifikánsabban nagyobbak, mint azoké, akik alacsony pontszámot értek el az FMPS kérdőiven. Tehát megállapithatjuk azt, hogy a perfekcionista diákok tanulmányi átlaga jóval magasabb, mint a nem perfekcionistáké. A 6. ábrán a 6.A, 6B, 7.A, 7.B, 10.A, 10B, 10.C, 11.A, 11.B, 11.C osztályoknak a tanulmányi átlaga, illetve az FMPS kérdőiven elért pontszámok átlagainak összefüggéseit figyelhetjük meg. Mint láthatjuk, szignifikánsan különböznek az osztályok p<.05. Megállapithatjuk azt, hogy az az osztály ahol több perfekcionista diákot találtunk, annak az osztálynak a tanulmányi átlaga eltér azoktól az osztályokétól, amelyek alacsony pontszámot értek el az FMPS kérdőiven.

31

6. ábra Az osztály tanulményi átlaga illetve a perfekcionizmus mértékének összefüggése.

2.4.3. Általános következtetések, javaslatok Mint ahogyan a hipotézisek is igazolták, a perfekcionisták gondolkodása megváltoztatható. A beavatkozás következtében , a 4. ülés után csökkenni kezdtek a felidézett hibák, illetve az aggodalom ezen okokból, sokkal kevesebb hibát jelentettek az utólsá ülésen, mint a beavatkozás kezdetén. Az ülések során a torzitott kogniciók detektálásával, illetve azok tudatositásának segitségével a kategorikus, dichotóm gondolkodásuk változott, viszont nem kimutathatóan, ezért úgy gondolom, hogy további üléseket kell beiktatnunk, mivel még számos torzitás található a gondolkodásukban. A kudarctól, szégyentől való félelem, illetve a magas személyes standardok is a középpontba kerülhetnek a következőkben, illetve az elfogadás, mely az önmaguk elfogadására irányul. Megállapithatjuk azt is, hogy a beavatkozásnak köszönhetően, az önbirálatra való beállitódásuk, és a racionális élményszntű képességek, illetve ezek alkalmazásában való gondolkodásuk is változott. Az eredmények bebizonyitották továbbá azt is, hogy azok az osztályok, ahol magasabb pontszámot értek el a diákok az FMPS kérdőivben, azoknak az osztályoknak a tanulmányi átlaguk magasabb azoknál az osztályoknál, amelyikben alacsony pontszámokat értek el.

2.5.1. Összefoglalás

Az eredmények megvizsgálásával megfigyelhetjük, hogy a beavatkozás, sikeres volt. Megállapithatjuk, hogy a perfekcionisták gondolkodását megváltoztathatjuk, a kogniciójukat, már jóval nehezebb feladat, ezért a következőkben ez az, amelyre fókuszálnunk kell. Azok a diákok melyek perfekcionisták, azoknak a tanulmányi eredményeik jóval nagyobbak, mint azoké, akik nem azok. A vizsgálat gyakorlati hasznaként megállapithatjuk a következéket: -

A perfekcionizmus maladaptiv volta miatt fontosnak találtam, hogy foglalkozzunk ezen problémával, s megelőzhetjük a jövőben, felsőiskolai tanulmányok, illetve az egyetemi képzés közben fellépő negativ viszonyulásokat, gondolatokat

-

A perfekcionizmus vizsgálata prevencióként is alkalmazható, hoszen, ha a perfekcionista személyek nem negativ, maladaptiv perfekcionisták, megelőzhetjük ennek kialakulását

-

Segithetünk a perfekcionistáknak elfogadni önmagukat, illetve másokat, toleránsabbá váljanak

32

Irodalomjegyzék Bagdy E.-Telkes J. (1988). Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Benedek L.(2005). Játék és pszichoterápia, Animula Kiadó, Budapest Bieling, P. J., Israeli, A. L., & Anthony, M. M. (2004). Is perfectionism good, bad, or both? Examining models of the perfectionism construct. Personality and Individual differences, 36, 1373-1385. V.F. Birkenbihl.(2000). Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó, Budapest Burns, D.D. (1980 November). The perfectionist's script for self-defeat. Psychology Today, 14, 34-52. Dunkley, D.M., Zuroff, D. C., &Blankstein, K.R. (2003). Self critical perfectionism and daily affect: Dispositional and situational influences on stress and copong. Journal of Personality and Social Psychology, 84, 234-252. Ellis, A. (2002). The role of irrational beliefs in perfectionism. In G. L.Flett, &P. L. Hewitt (Eds.), Perfectionism: Theory research, and treatment (pp.217-229). Washington, DC: American Psychological Association. Enns, M. W. &Cox B.J. (2002). The nature and assessment of perfectionism, Clinical Psychology Review, 17, 395-421. Ferrari, J. (1995). Perfectionism cognitions with clinical and nonclinical samples. Journal of Social Behavior and Personality. Frost,R.O.,Marten,P.,Lahart, C.,& Rosenblate, R. (1990). The dimensions of perfectionism. Cognitive Therapy and research, 14, 449-468. Frost, R. O., &Henderson, K.J. 1991. Perfectionism and reactions to athletic competition. Journal of Sport and Exercise Psychology, 13, 323-335 Frost,R.O.,Marten,P.,Lahart, C.,& Rosenblate, R. (1990). Perfectionism and evaluative threat. Cognitive Therapy and research, 14, 559-572. Frost,R.O.,Marten,P.,Lahart, C.,& Rosenblate, R. (1997). Self monitoring of mistakes among subjects high and low in perfectionistic concern over mistakes. Cognitive Therapy and research, 21, 1-14. Hamachek, D. E. (1978). Psychodinamics of normal and neurotic perfectionism.Psychology: Journal of Human Behavior, 15, 27-33. Hewitt, P.L.,& Flett, G. L. (1991). Perfectionism in the self and social contexts: Conceptualization, assessment and association with psychopatology. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 456470 G. Kroehnert.(2005). 102 játékos tréninggyakorlat. Z-press Kiadó, Miskolc

33

G. Kroehnert.(2001). 103 játékos tréninggyakorlat. Z-press Kiadó, Miskolc Mérei F.- Szakács F.(1974).A klinikai pszichológia gyakorlata. Medicina Kiadó, Budapest Rice, K. G., Bair, C, Castro, J., Cohen, B., & Hood, C. (2003). Meanings of perfectionism: A quantitative and qualitative analysis. Journal of Cognitive Psychoterapy, 17, 39-58/ Rice, K. G., & Dellwo, J. P. (2002). Perfectionism and self development: Implications for self-esteem, depression, and college adjustment. Journal of Counsening and Development, 80, 188-196. Rice, K. G. & Mirzadeh, S. A. (2000). Clusters of perfectionists. Two studies of emotional adjustment and academic achievement. Measurement and Evaluation in Counseling and Development, 35, 35-48. Rudas J.(2007). Delfi örökösei.Lélekben Otthon Kiadó, Budapest Shafran, R.,& Mansell, W.(2001). Perfectionism and psychopatology: A review of research an treatment. Clinical Psychology Review, 21, 879-906. Slade, P.D., & Owens, R.G. (1998). A dual process of perfectionism based on reinforcemer theory. Behavior Modification, 22, 371-390 Slaney, R. B., Mobley, M., Trippi, J., & Ashaby, J. S. (1996). The almost perfect scale revised. Unpublished manuscript, The Pennsylvania State University, University Park. Slaney, R. B., Mobley, M., Trippi, J., & Ashaby, J. S. (2001). The revised perfect scale. Measurement and Evaluation in Counseling and Development, 34, 130-145.

34

Melléklet FMPS

01. A szüleim nagyon magas standardokat állítottak magam elé. 02. A szervezettség nagyon fontos számomra. 03. Gyermekkoromban megbüntettek azokért a dolgokért amiket rosszabbul végeztem el a tökéletesnél. 04. Hogyha nem a legmagasabb standardokat tűzöm ki magam elé, valószínű, hogy a második helyen végzek. 05. A szüleim soha nem próbálták megérteni hibáimat. 06. Fontos számomra, hogy minden tevékenységemben kompetens legyek. 07. Rendes személy vagyok. 08. Megpróbálok szervezett ember lenni. 09. Hogyha az iskolában / munkahelyen kudarcot vallok, kudarcos ember vagyok. 10. Szomorú leszek ha valamit rosszul teszek. 11. Szüleim azt akarták, hogy mindenből a legjobb legyek. 12. Magasabb célokat allítok magam elé, mint mások. 13. Hogyha valaki az iskolában / munkahelyen egy feladatot jobban végez el, mint én, úgy érzem elhibáztam az egész feladatot. 14. Hogyha csak egy részletben hibázok, éppen olyan rossz mintha egészében hibáztam volna. 15. Csak a kiváló teljesítmény eléggé jó a családomban. 16. Céljaim elérése érdekében erőfeszítéseimre nagyon jól tudok összpontosítani. 17. Annak ellenére, hogy valamit nagyon óvatosan végzek el, gyakran erzem úgy, hogy nincs jól. 18. Utálom, ha a dolgokban kisebb vagyokk, mint ha legjobb lennék. 19. Nagyon magas céljaim vannak. 20. Szüleim kitűnést vártak el tőlem. 21. Hogyh hibázok az emberek rosszat fognak gondolni rólam.

35

22. Soha nem éreztem azt, hogy eleget tudnék tenni szüleim elvárásainak. 23. Hogyha valamit nem végzek olyan jol, mint mások, azt jelenti, hogy alacsonyabb rendű ember vagyok. 24. Mások alacsonyabb standardokat állítanak maguk elé, mint én. 25. Hogyha nem teljesítek mindig jól, az emberek nem fognak tisztelni. 26. A szülimnek mindig magasabb elvárásaik voltak a jövőtől, mint nekem. 27. Megpróbálok rendes személy lenni. 28. általában kételkedem az egyszerű mindennapi teendőimben. 29. A rendesség nagyon fontos számomra. 30. A mindennapi feladataimban magasabb teljesítményt várok el, mint mások. 31. Szervezett ember vagyok. 32. Gyakran annyiszor megismétlek egy dolgot, hogy munkám mögé kerülök. 33. Hosszú időt vesz fel, amíg valamit jól végzek el. 34. Minél kevesebb hibáty követek el, annál többet fognak engem kedvelni. 35. Soha nem érezetem úgy, hogy megfelelnék szüleim standardjainak.

36

Név: Osztály:

1.egyáltalán nem jellemző rám ( nem értek egyet vele) 2. nem jellemző rám 3. közönbös 4. jellemző rám 5. teljes mértékben jellemző rám ( fenntartás nélkül egyet értek vele )

1.Próbálom elkerülni azokat a helyzeteket amelyek mély gondolkodást igényelnek. 1

2

3

4

5

2. Nem vagyok nagyon jó az összetett problémak előállításában,. 1

2

3

4

5

2

3

4

5

3. Élvezem az intellektuális kihívásokat. 1

4. Az olyan problémák megoldásában, amelyek elővigyázatos logikai elemzést igényelnek, nem vagyok nagyon jó. 1

2

3

4

5

5.Nem szeretem ha sokat kell gondolkodnom. 1

2

3

4

5

6.Élvezem megoldani azokat a problémákat amelyek kemény gondolkodást igényelnek.

37

1

2

3

4

5

7. A gondolkodás nem felel meg az általam elgondolt élvezetes tevékenységnek. 1

2

3

4

5

4

5

8. Nem vagyok egy nagyon analitikus gondolkodó. 1

2

3

9. A dolgok elővigyázatos magyarázása nem erős oldalam. 1

2

3

4

5

10. Az összetett feladatokat jobban kedvelem az egyszerűknél. 1

2

3

4

5

11. A kemény, hosszantartó gondolkodás kevés elégedettséget hoz. 1

2

3

4

5

2

3

4

5

12. Nyomás alatt nem gondolkodom jól. 1

13. Sokkal könnyebben rájövök valamire logikusan, mint mások. 1

2

3

14. Logikus eszem van.

38

4

5

1

2

3

4

5

4

5

15. Élvezek absztrakt fogalmakban gondolkodni. 1

2

3

16. Semmi problémám nincs a dolgok óvatos átgondolásában. 1

2

3

4

5

17. A logika alkalmazása nagyon jól működik, amikor rá kell jönnöm az életem problémáira. 1

2

3

4

5

18. Megelégszem azzal, hogy tudjam a választ anelkül, hogy tudnám az okokat is. 1

2

3

4

5

19. Általában, ami a dönteseimet illeti, világos,magyarázható okokkal rendelkezem. 1

2

3

4

5

20. Nagyon vonzóak számomra az új gondolkodási módok elsajatításai. 1

2

3

4

5

21. Szeretek az intuitív benyomásaimra támaszkodni. 1

2

3

4

5

2

3

4

5

22. Nincs nagyon jó intuíciós érzékem. 1

39

23. Az életem problémáinak a felbecsülésében, általában működik az intuitív érzelmek alkalmazása. 1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

24. Bízom az előítéleteimben.

25. Az intuíció nagyon jó módszer a problémák megoldására. 1

2

3

4

5

26. Gyakran az intuicíoimra támaszkodom, amikor eldöntöm egy cselekedet menetét. 1

2

3

4

5

27. Hiszem az emberekről alkotott előzetes érzéseimben. 1

2

3

4

5

28. Amikor az emberekbe vetett bizalomról van szó, támaszkodhatom az előérzeteimre. 1

2

3

4

5

29. Hogyha az előérzeteimre támaszkodnák, gyakran tévednék. 1

2

3

4

5

30. Nem szeretem azokat a helyzeteket amelyekben az intuícióra kell támaszkodnom. 1

2

3

40

4

5

31. Úgy hiszem vannak alkalmak amikor valaki az intuícióra kell támaszkodjon. 1

2

3

4

5

33. Úgy gondolom bolondság, hogy az érzelmekre alapozva hozzunk letre döntéseket. 1

2

3

4

5

34. Nem hiszem, hogy jó ötlet a fontos döntésekben az intuícióban bizni. 1

2

3

4

5

35. Általában a döntéshozatalban nem támaszkodom az érzelmekre. 1

2

3

4

5

36. Majdnem soha nem tévedek amikor a legmélyebb előérzeteimre hallgatva keresek valamire választ. 1

2

3

4

5

37. Nem szeretnék senki olyantól függni, aki magát intuitívnak írja le. 1

2

3

4

5

38. Az elhamarkodott ítéleteim nem olyan jók, mint másoké. 1

2

3

4

5

39. Hajlamos vagyok szívemet használni tetteim irányításában. 1

2

3

41

4

5

40. Általában érzem, hogyha egy ember jó vagy rossz, anelkül, hogy megtudnám magyarázni, hogyan tudom. 1

2

3

4

5

41. Gondolom, hogy előérzeteim ugyanolyan gyakran pontosak, mint amilyen gyakran pontatlanok. 1

2

3

42

4

5

Név: Osztály:

Kérjük értékelje 1-től 7-ig terjedő skálán, hogy milyen mértékben ért egyet az alábbi állitásokkal.

1= egyáltalán nem értek egyet 7= teljes mértékben egyetértek

1. Nagyon ingerült vagyok, amikor kudarcot vallok. 1 2 3 4 5 2. Zavaró kisebbségi érzésem van. 1 2 3 4 5

6

7

6

7

3. Nagyon frusztráltnak érzem magam saját személyemmel szemben, amikor nem érem el azt a szintet, amelyet kitűztem magam elé. 1 2 3 4 5 6 7 4. Általában kényelmetlenül érzem magam azokban a szociális helyzetekben, amelyekben nem tudom, hogy mire várhatok. 1 2 3 4 5 6 7 5. Gyakran nagyon dühös leszek magammal szemben, amikor kudarcot vallok. 1 2 3 4 5 6 7 6. Nem sok időt töltök azzal az aggodalommal, hogy mit gondolnak mások rólam. 1 2 3 4 5 6 7 7. Nagyon bosszant, ha kudarcot vallok. 1 2

3

4

5

6

7

8. Ha mások előtt nyitottnak mutatkozol gyenge pontjaid irányában, valószinűleg továbbra is tisztelni fognak. 1 2 3 4 5 6 7

43

9. Számomra a kudarc nagyon fájdalmas élmény. 1 2 3 4

5

6

7

10. Gyakran tölt el aggodalommal, hogy mások rájönnek milyen vagyok valójában és haragudni fognak rám. 1 2 3 4 5 6 7 11. A kudarc lehetősége nem aggaszt túl gyakran. 1 2 3 4

5

6

7

12. Bizom abban, hogy a legtöbb ember aki fontos számomra elfogad olyanként amilyen vagyok . 1 2 3 4 5 6 7 13. Amikor valami nem sikerül, ragjtakapom magam, hogy azon töprengek, hogy mennyit érek valójában. 1 2 3 4 5 6 7 14. Ha nem vagy elég gyanakvó, mások ki fognak használni. 1 2 3 4 5 6 7 15. Ha nem teljesitek olyan jól, mint ahogyan elvártam volna, úgy érzem, hogy kudarcot vallottam. 1 2 3 4 5 6 7 16. Általában nem érzem magam kényelmetlenül, ha a személyemre vonatkozó kérdésekre kell válaszolnom. 1 2 3 4 5 6 7 17. Ha kudarcot vallok valamilyen területen, ez nem vet a személyemre valami túl jó fényt. 1 2 3 4 5 6 7 18. Attól félek, ha mások túl jól megismernek, akkor nem fognak tisztelni. 1 2 3 4 5 6 7 19. Gyakram mérem össze magamat céljaimmal és eszményeimmel. 1 2 3 4 5 6 7 20. Ritkán szégyenkezem magam miatt. 1 2

3

44

4

5

6

7

21. Nyiltnak és becsületesnek lenni általában a legjobb eszköz, amivel mások tiszteletét megőrizheted. 1 2 3 4 5 6 7 22. Vannak helyzetek, amelyekben bizonyos mértékben tisztességtelennek kell lenni ahhoz, hogy elérjed azt amit akarsz. 1 2 3 4 5 6 7

Beavatkozási program

I. Találkozás 1. Szerződéskötés A pszichológiai tér lezárása. Időbeli keretek megbeszélése. A találkozások egy órásak, viszont nem feltétlenül ragaszkodunk az egy órában, ha egy bizonyos problémát, témát nem beszéltünk meg, nem hagyjuk nyitva a beszélgetést. Térbeli keretek megbeszélése. A találkozások heti egyszeri alkalommal történnek, 12 alkalommal. Az üléseket a megfelelő hangulat megteremtése céljából a Brassai Sámuel elméleti liceim pszichológiai rendelőjében tartjuk. Tárgyi keretek megbeszélése. Az ülések témái a perfekcionizmus, illetve a perfekcionista diákok tulajdonságai, tevekenységei, viselkedései, gondolatai és érzelmei köré fognak csoportosulni. A perfekcionizmust hat dimenzió mentén fogjuk vizsgálni: • aggodalom a hibákra, tévedésekre vonatkozóan • a személyes standardok, a személyes elvárások önmagaddal és másokkal szemben egyaránt • a szülői elvárások • szülői kritika • a cselekvésekben való kételkedés, képesságekben való kételkedés • szervezettség, rendezettség Megvizsgáljuk az ülések folyamán, hogy negativ, vagy pozitiv perfekcionizmusról beszélhetünk, avagy maladaptiv, illetve adaptiv perfekcionizmusról. 45

Az ülések célkitűzései. • a nehézségek leküzdése, a hatékony problémamegoldás érdekében • segitégnyújtás abban, hogy jobban eligazodj önmagadban • tudatosan irányitsd a sorsod • a döntések megértése • a siker hatékonyabb elérése • konfliktusok hatékonyabb kezelése •gondolatok tudatositása • új gondolkodásminták kialakitása •a saját érzelmek tudatositása, azonositása, megértése, kifejezése, illetve kontrollálása • önelfogadás, illetve mások elfogadása • önfegyelem • önismeret • önbecsülés, önbirálat, önértékelés növelése •egyetlen hibás viselkedés nem azonos a viselkedést produkáló egyén egész személyiségével.

2. Szabályok meghatározása, s ezek tiszteletben tartása a.) Várakozások és félelmek Műfaj: bemelegitő gyakorlat Javallatok: - A csoport kezdetekor a helyzet struktúrálása, feszültség csökkentése - A csoporttal kapcsolatos várakozások és félelmek megfogalmazása Körülmények: -

Tetszés szerinti létszámó csoport

46

-

Szokásos csoporthelyzet, megfelelő lehetőséggel az egyéni, majd alcsoportokban folyó munkára

Eszközök: -csomagolópapir, vastag filctollak -papir, iróeszköz Lebonyolitás: Arra kérek minden résztvevőt, hogy mondja el szóban, hogy mi az amit elvár ettől a csoporttól. Szűrés nélkül mindent mondjon el ami az eszébe jut. Ezek után megkérem arra a résztvevőket, hogy az előzőhöz hasonlóan mondja el, hogy mi az amitől tart ebben a csoportban. Amikor mindenki elmondta az elvárásait és félelmeit együtt összeállitunk egy listát. Az összeállitott listát kiakasztjuk a helyiségben. A végén megfogalazzuk az egész csoport közös várakozásait és félelmeit. A következő lépés, a csoport szabályzatának letétele. A szabályokat együtt megállapitva szögezzük le. Mindenki egy plakátra leirja azt ami eszébe jut elsőként, ami számára fontosnak tűnik.A szabályok összegyűjtése után, fontossági sorrendet állitunk fel, közös megegyezés során. A szabályok: 1. Titoktartás 2. Egymás tisztelete, egyenlőség 3. A cimkézés elkerülése 4. Meghallgatni egymás véleményét is 5. Semi sem kötelező 6. Tolerancia egymás iránt 7. Kerülni az előitéleteket 8. Tanácsot adni, segiteni, megérteni és elfogadni egymást 9. Pontosság és határozottság 10. Az Én és Te névmások használata, kerülni az első szám harmadik személy használatát 11. A telefon kikapcsolása 12. A hiányzások elkerülése

47

b.) Szimbólumkeresés Házi feladat kitűzése: Szabálytalan önéletrajz. Gondolkozzanak el a saját önéletrajzukon. Nem az adatok, az évszámok, a konkrét események a fontosak, hanem a személyes közlések vagy a jellemző történetek, amelyeket önmaguk fontosnak tartanak az életükben. Az önéletrajz legyen rövid, csak a legfontosabb események, élményeket és jellemzőket emeljék ki a diákok.

II. Második találokozás 1. Házi feladat megbeszélése

– – – –

Szabálytalan önéletrajz( önbemutatás az élet kulcsélményein át) Nem az adatok, az évszámok, a konkrét események a fontosak, hanem a személyes közlések vagy a jellemző történetek, amelyeket önmaguk fontosnak tartanak az életükben. Az önéletrajz legyen rövid, csak a legfontosabb események, élményeket és jellemzőket emeljék ki a diákok. Az önéletrajzot lehet távirati stilusban is irni. A megbeszélés fázisában mindenki elmondja, miert a leirt élmények a legfontosabbak számára. Miért pont ezek az élmények, események fontosak számodra? Milyen érzések töltöttek el az önéletrajz megtervezése során? Sokat kellett gondolkodnod, mig összeállitottad? Meg vagy elégedve az önéletrajzzal?

2. Értékek és normák Értékbörze • ön és tárgyismeret • tudatositani az önmaguk és mások által választott értékeket, normákat – és amiért ezeket választjuk Feladat: – Árverésre bocsájtjuk az általunk fontosnak tartott és kevésbé fontosnak tartott értékeket – A vásárolható értékek mennyiségét a csoport létszámához igazitjuk – Minden csoporttag meghatározott értékü ″ FABATKÁT″ ( Fb) költhet el az árverés során – Az árverésre bocsátott értékeket listán átadjuk a tagoknak, a kikiáltási ár megjelölésével – A cspoortvezető személyenként feljegyzi az összeget, amennyiért egy érték norma elkelt.– igy nem lehet többszörös eladás

48

–

A tagok ténylegesen befizetik az árakat papirpénzzel. Az előre elkélszitett listát az értékekkel a csoporttagok atvizsgálás után javasolhatnak további értékeket, illetve elutasithatnak az adott értékek közül. Értékek listája:

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Egészség Bátorság Hit Erkölcs Meggyőződés Hűség Kitartás Akaraterő Okosság Intelligencia Gazdagság Siker Betartás Hazugság önvédelemből Rend Bátorság Árulás önvédelemből Alkukészség Döntéskészség Tisztánlátás képessége Jó család Elfogadás Megengedés Pontosság Tisztaság Szeretet Remény Az árverés után, befejeztével megbeszélés következik a csoporttal, ki miért vette azt amit. Ha már megvette valaki azt, amit ő akart, mivel pótolja.

– Mi történik abban az esteben, ha az adott értéket nem tudtad megvásárolni? – Miért tünik számodra ennyire súlyosnak az adott érték ″ elvesztése ″, meg nem szerzése. – Milyen érzés ez számodra? – Úgy érzed, hogy hiteles ez az érzés, ezt kell, hogy érezned?

49

–

Miért ″ muszáj ″ ″ kell ″ neked ez az érték? Általában hajlamosak vagyunk arra, hogy saját elképzeléseink szerint értékeljük az eseményeket, ahelyett, hogy puszta tényként kezelnénk őket. Hajlamosak vagyunk a szélsőséges kategóriákat használni az értékelésben. Szeretném, ha mondanánk ezekre példát a mindennapi életből. Pl. ″ Aki nincs velem, az ellenem van. ″ ″ Most vagy az enyém lesz minden, vagy mindent elveszitek. ″

– – – – –

Mit gondoltok mennyire helyesek ezek a kijelentések ? Miért helyesek/ helytelenek ezek a kijelentések? Mi lehet a bizonyiték erre? Mi a logikája ennek a gondolkodásnak? Hogyan tudnánk átfogalmazni ezeket a mondatokat?

3. Házi feledat kijelölése 1. Ma rájöttem... Feladat: mindenki választ egy csoporttársat, akit megnevez, és neki cimkézve mond el egy mondatot ami az illetőaznapi csoportmunkájaára vonatkozik. Eszköz: nincs. Ha rendszeresen végezzük a csoportban ezt a gyakorlatot, temészetszerűleg a foglalkozások végén, akkor pontosan azt a kivánt eredményt érjük el, hogy a serdülő önmagáról képet kap: miként vélekednek róla mások, mások vélekedése mennyire fontos az ő számára, miként tud vélekedni másokról.

4. A ″ hiba napló bevezetése″

III. Találkozás 50

1. Házi feladat megbeszélése – –

Mennyire találtátok nehéznek a feladatot? Milyen stratégiát alkalmaztatok?

-

-

-

Énképp másképp Önismeret fejlesztése Műfaj: önismereti kérdőiv Kiosztok nektek egy egy Jelölőlapot és egy egy Értékelőlapot. A feledatotok az, hogy otthon kitöltsétek, s a jövő héten együtt megbeszéljük az eredményeket. Javallatok: Az önismeret fejelsztése visszajelzés segitségével Az énkép, valamint az egyénről csoporttársaiban kialakult feltételezett és valóságos kép egybevetése Körülmények: Tetszés szerinti létszámú csoport Szokásos csoporthelyzet, megfelelő lehetőséggel az egyéni munkára Eszközök: Jelölőlap Értékelőlap Lebonyolitás A csoportvezető rovid bevezetőt tart az énkép, a másokban rólam kialakult kép, ez utóbbi bennem kialakult ( feltételezett ) kép különbségeiről és szerepükről az önismeretben. Minden csoporttag kitölt magáról egy Jelölőlapot, erre a kérdésre válaszolva: ″ Milyennek látnak engem a csoporttársaim? ″ Minden csoporttagról kitölt valaki egy Jelölőlapot, erre a kérdésre válaszolva: ″ Milyennek látnak téged? ″( a kitöltő lehet valamelyik szomszéd, vagy korábbi gyakorlatbeli partner stb.) Ha nem tól nayg a csoport, úgy is megszervezhetjük, hogy két vagy több visszajelzést kapjon mindenki. Ezután mindenki átvezeti az Értékelőlapra az általa és társai által kitöltött Jelölőlap adatait. Az egyes részadatok összehasonlitásával mindenki elemezheti háromféle kép közötti különbségeket, eltéréseket, hasonlóságokat. Az elemzést csoportokba további feldolgozással folytatjuk, a csoport ógy van összeválogatva, hogy azok kerülnek egy csoportba, akik egymásról a Jelölőlapokat kitöltötték.

51

Jelölőlap Húzd alá a megfelelőt: 1. Milyennek látom magamat? 2. Milyennek látnak engem csoporttársaim? 3. Milyennek látlak téged? ( Ki....., Kit....) Minden szópárnál karikázd be a megfelelő számot: aktiv 1 2 3 4 5 6 7 passziv őszinte 1 2 3 4 5 6 7 nem őszinte szeretetre méltó 1 2 3 4 5 6 7 utálatos barátságos 1 2 3 4 5 6 7 barátságtalan jóindulatú 1 2 3 4 5 6 7 rosszindulatú tapasztalt 1 2 3 4 5 6 7 tapasztalatlan tájékozott 1 2 3 4 5 6 7 tájékozatlan udvarias 1 2 3 4 5 6 7 udvariatlan kedves 1 2 3 4 5 6 7 morózus magabiztos 1 2 3 4 5 6 7 bizonytalan bátor 1 2 3 4 5 6 7 gyáva szórakoztató 1 2 3 4 5 6 7 unalmas vonzó 1 2 3 4 5 6 7 taszitó tisztességes 1 2 3 4 5 6 7 tisztességtelen jelentős 1 2 3 4 5 6 7 jelentéktelen érzékeny 1 2 3 4 5 6 7 érzéketlen

52

Értékelőlap Szópár

1. érték

Aktiv-passziv Őszinte-nem őszinte Szeretetre méltóutálatos Barátságosbarátságtalan Jóindulatúrosszindulatú Tapasztalttapasztalatlan Tájékozotttájékozatlan Udvarias-idvariatlan Kedves-mogorva Magabiztosbizonytalan Bátor-gyáva Szórakoztatóunalmas Vonzó-taszitó Tisztességestisztességtelen Jelentősjelentéktelen Érzékeny-érzéketlen

Házi feladat kijelölése 53

2. érték

3. érték

–

Válassz szimbólumot! Feladat: Minden csoporttag választ egy olyan tárgyat otthonról, amely rá jellemző, ami őt szimbolizálja.

Ma rájöttem... Feladat: mindenki választ egy csoporttársat, akit megnevez, és neki cimkézve mond el egy mondatot ami az illető aznapi csoportmunkájaára vonatkozik. Eszköz: nincs.

IV. Találkozás 1. Házi feladat megbeszélése Válassz szimbólumot! A tárgyat, mely őt szimbolizálja a középre rakjuk, a csoport körben ül. A csoportnak kell kitalalnia azt, hogy melyik tárgy kit szimbolizál– kihez tartozik jellemzően és miért? Melyik tulajdonsága, sajátossága fejeződik ki a tárgyban? Ő maga hogyan vélekedik: a tárgy valóban kifejez e belőle valami fontosat? Valóban jellemzi e őt valamilyen módon? Ha a csoport nem tudja kitalálni, kire jellemző a tárgy, akkor az a csoporttag, aki hozta, elmondja, hogy kiről szól és miért. 2. Szülői elvárások, szülői kritika, személyes standardok a.) Családra van szükségem- Apróhirdetés ″ Családra van szükségem ″ jeligével minden csoporttag felad egy apróhirdetést. A hirdetést kifüggesszük, mindenki elolvassa, amjd tetszés szerinti számú hirdetésre válaszol. Válaszolhat a saját hirdetésére is egyaránt. A válaszokat összegyűjtjük a hirdetésekkel, majd megbeszéljük a szándékokat, vágyakat, célokat- valamint a ″ rejetett üzeneteket ″. - Miért fontos számotokra ez a tulajdonság? b.) Az én szüleim... ( Családbemutatás ) A csoporttól azt kérem, hogy mutassák be a szüleiket két szempontból: a.) ″ számomra nagyon jó, hogy...″

54

b.) ″ abban nem tudjuk egymást megérteni...″ vagy ″ abban különbözünk leginkább egymástól, hogy...″ szubjektiv szülői portré c.) Ha én... Ha én apa lennék.... Ha én anya lennék.... Ha választhatnák, milyen apát, illetve anyát szeretnék. Hasonlitsa össze a saját anyjával, apjával. Ha én lennék az apám... Ha én lennék az anyám....

3. Házi feladat kijelölése –

Gyűjtsetek össze otthon a családi mondások, mondat- száképződményeket, vicceket, becézéseket, szófordulatokat.

4. Ma rájöttem... Feladat: mindenki választ egy csoporttársat, akit megnevez, és neki cimkézve mond el egy mondatot ami az illető aznapi csoportmunkájaára vonatkozik.

V. Találkozás 1. Házi feladat megbeszélése A diákok elmondják az általuk otthonról összegyűjtött családi mondásokat, mondat képződményeket, vicceket, becézéseket, szófordulatokat.

2. Érzelmek a kosárban.... Annyi papirlapra, ahányan a csoportban vannak befejezetlen mondatot kell irni, majd annak, aki kihúztat, folytatnia kell azt. Pl. Attól félek, hogy...., azt szetetném a legjobban, arra vágyom nagyon..., annak örülnék, ha.... Eszköz: papir, iróeszköz A megirt mondatokat beletesszük a kosárba, s mindenki kivesz egy egyet és folytatja. A mondat befejezését követően annak, aki a befejezést irta, el kell játszania szavak nélkül, hogy mit irt. A csoport többi tagjának ki kell találnia az érzelmet.

55

A mondatok a következő témaköröket foglalják magukba: iskola, család, barátok, jövő.

3. A nagy égés

-

-

Kiemelt fejlesztési cél: A feszültségek kezelése, feldolgozása Eszköz: nincs Feladat: a csoporttagok által hozott kinos/nevetséges/mulatságos történetekből válogatunk, közülük egyet eljátszik a csoport. A történetnek legyen folytatása, befejezése ezért inkább nyitott történetet érdemes feldolgozni, de befejezettet is lehet, amennyiben ki tudunk találni más befejezést. Az alapkonfliktushoz. Bármilyen történet megfelel kiindulásnak, ha a diákok számára problémát jelent. A játékot szerepcserével megismételjük. Befejezésül a csoport részletesen beszélje meg a szereplők és nézők érzéseit. Mit állapithatunk meg? Miért érezted ezt az adott helyzetet kinosnak, nevetségesnek ? Mi történik abban az esetben, ha másként történnek a dolgok, mint ahogyan elképzelted? ″ Mi történik, ha egy féle képpen cselekszik és mi történik, ha mezzel ellentétesen? ″ Mi a legrosszabb ami történhet? Mit veszithetsz? Mi erre a bizonyiték? Mi a logikája, kifejtenéd jobban? Ténleg annyira kinos ez a helyzet? Próbáld megnézni más szemszögből a helyzetet, eseményeket. Mi a változás az eredeti helyzet és a mostani helyzet, esemény között? Házi feladat kijelölése

VI. Találkozás 1. Házi feladat megbeszélése 2. Szetvezettség, rendezettség

56

-

Két bizottságot alkotunk, a bizottság feladata az, hogy leirja, hogy miért fontos a rendezettség, a szervezettség. Rajzos formában, szimbólumokkal kifejezve. Miután kész a rajz, megkérjük a bizottságokat, hogy kommentálják is a munkájuk eredményét.

Házi feladat kijelölése

-

Válassz ki egy általad fontosnak tartott célt az elkövetkezendő öt évre vonatkozóan. Fogalamzd meg, miért fontos ez a cél számodra. Melyek lesznek a következményei az általad választott célnak? Melyek az elképzeléseid, mivel leszel több, ha eléred ezt az általad kitűzött célt? Elérhetőnek érzed ezen célt? Mit gondolsz, melyek lehetnek az akadályok ezen cél elérésében? Ezeket az akadályokat le tudod e küzdeni, iletve ki lehet segitségedre, kihez fordulhatsz segitségre? Mi tart vissza az akadály átlépésében?

- Ma rájöttem...

57