Lízing Szakmai Napok Kecskemét, 2015. november 5-6.
A pénzügyi lízing – operatív lízing elhatárolása jogi, üzleti, adó és számviteli szempontból - felvezető prezentáció kerekasztal beszélgetéshez – dr. Györgyi Dóra, jogtanácsos Deloitte – „Az Év Lízingszakembere” díjazottja 2012-ben
Nagyon régen minden jobb volt? 1968-as gazdasági reform operatív lízing elődje gépek, berendezések „feladatszerű bérbeadása”. Feltétel: alapító okirat tartalmazza a tevékenységet + az eszközök felsorolását Az 1980-as években megkezdték működésüket az első lízingtevékenységre szakosodott cégek, tipikusan leányvállalati formában. 1982 magánszemélyek (kisiparosok), gmk-k is bérlőkké válhatnak a kamatterhek növekedése miatt idővel egyre drágábbá vált a hitelfelvétel 1985 Jogszabály tette lehetővé a bérlők számára a bérlet eszköz megvásárlását, sőt a bérbeadó a bérleti díjak fejében mindenféle külön térítés nélkül a bérlő tulajdonába adhatta a vagyontárgyakat – saját döntése alapján, a bérlőnek vételi joga nem volt!
Nem olyan régen minden jobb volt? 1991. évi LXIX. törvény [Pit.] a pénzintézeti tevékenységről lízing engedélyhez kötött pénzintézeti tevékenység bérlet lebonyolítása és ahhoz hitelnyújtás, maradványértéken történő tulajdonszerzési lehetőségével, vagy további ingyenes vagy kedvezményes továbbhasználat lehetőségével 1990-1992 promt lízing = rövidlejáratú, „fejnehéz” pénzügyi lízing kedvező adójogi szabályok pl. gyorsított amortizáció; decemberi lízingek a lízingdíjak egyösszegben költségként történő elszámolásának lehetősége éven belül Átminősítés adásvétellé 1992-től lízing = éven túli bérlet tulajdonjog szerzéssel
Pár éve minden jobb volt? 1996. december 1. hatályba lép a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló Ottawai UNIDROIT Egyezmény Magyarországon 1997. január 1. hatályba lép a „régi” Hpt. A lízingfinanszírozás intenzitása az adó és számviteli szabályok állandó változásától függött inkább pénzügyi mint polgári jogi indokok, megfontolások húzódtak mögötte Bírói gyakorlat mi a cél pénzügyi lízingnél? Eszköz tulajdonjogának megszerzése vagy hitelezés igénybevétele tulajdonjog megszerzéséhez (adásvétel vagy hitel?) mi az ügylet célja? Tulajdonszerzés (pül) vagy használat (opl) a Felek jogai és kötelezettségei – polgári jogi és nem számviteli kérdés
Ööööö, ez mi ez?!
Wikipedia (2011) „Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.”
Könyvelőiroda (2013) „Az operatív lízing szerződés értelmében a lízingbe adó opciós vételi jogot biztosít maradványérték (vételár) rögzítése mellett a lízingbevevőnek. Ebből következik, hogy az operatív lízing tulajdonképpen bérlet, mivel nem biztos, hogy az eszköz átkerül a lízingbevevő tulajdonába, ezért adójogi szempontból is ennek megfelelően kell kezelni. A bérleti szerződések és az operatív lízing esetén a különbség az, hogy a bérleti szerződéseknél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérlet tárgya a szerződés időtartama alatt alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra, míg lízingszerződés esetén a közvetlen terhek viselése a lízingbevevőre hárul.”
Dr. Bartal Tamás ügyvéd (2014) „A lízing két alaptípusa közötti különbségtétel elsősorban a nemzetközi gyakorlatban terjedt el, míg Magyarországon teljességgel hiányzik az operatív lízing fogalmának jogszabályi szintű definiálása. Szűk körben mégis találkozhatunk operatív lízingügyletekkel. Ennek az az alapvető oka, hogy a magyar jogi szabályozás a pénzügyi lízinget engedélyköteles tevékenységnek minősíti, szemben az operatív lízinggel. Így operatív lízinget kínálnak olyan cégek, amelyek nem rendelkeznek a pénzügyi felügyelet hatósági engedélyével pénzügyi lízing végzésére, de () az engedélyt a későbbiekben meg kívánják szerezni, vagy () ilyen engedélyt egyáltalán nem kívánnak szerezni” - színlelt pénzügyi lízingszerződéseket kötnek operatív lízing néven
TÁMOP támogatott tankönyv (2013) „Az operatív lízing szerződésben a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy a lízingbevevő opciós vételi jogot szerez a szóbanforgó eszközre. Ilyenkor a szerződés lejártával a lízingbevevő – döntésétől függően - az eszköz tulajdonosává válhat, ha megfizeti annak maradványértékét, és igyekszik más cégeknek lízingbe adni, hogy befektetett tőkéje után megfelelő jövedelemre tehessen szert.”
Szabályozás az új Ptk. előtt Pénzügyi szolgáltatás vs. üzleti tevékenység pénzügyi lízing [régi Hpt. – 1996. évi CXII.tv. 2.melléklet I.11.] operatív lízing
ÁFA [2008/71. Adózási kérdés - a lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétől] ha jogosult a bérlő (ma már lízingbevevő) a tulajdonjog megszerzésére = termékértékesítés pl. egyszeri ÁFA fizetés a birtokbaadáskor zárt végűnél, ha csak használatra jogosult = szolgáltatásnyújtás ÁFA fizetés az egyes részfizetésekkor
Számvitel Pénzügyi lízing = beruházás (sajátos adásvétel) + pénzügyi szolgáltatás a nettó beszerzési ár alapján kötelezettség + kamat [2000.évi C. törvény 3.§ (4) bek. 13. pont]
Operatív lízing = bérlet
Standardok
Az új Ptk. és az Sztv. viszonya 2015. január 1. módosul az Sztv. Hpt-re utal vissza a Ptk. helyett visszamenőleg is alkalmazható. Oka: A pénzügyi lízing új Ptk. szerinti fogalma azonban a végrehajtás során számos kérdést vetett fel a tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolásával kapcsolatban, másrészt nem tartalmazta a számviteli elszámolás egyik legfontosabb feltételét, a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását sem.
2015. október T/6638. számú törvényjavaslat a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Sztv. módosítás IFRS szerint állítható össze az éves beszámoló, első alkalommal a 2016. üzleti évre vonatkozóan
Számviteli standardok Lízingek magyar számviteli standard - Standard Előkészítő Testület több tervezet, de (még?) nem készült el. US-GAAP (United States Generally Accepted Accounting Principles) „Az Amerikai Egyesült Államokban Általánosan Elfogadott Számviteli Elvek” kidolgozója: a civil szféra (számviteli szakemberek, könyvvizsgálók, professzorok) állami befolyás nélkül szabályokra alapozott modell (visszaszorulóban) FAS 13 = Lízingek IAS/IFRS (International Accounting Standards/International Financial Reporting Standards) „Nemzetközi Számviteli Alapelvek” kidolgozója a londoni székhelyű, politikailag független, hatósági jogkörrel nem rendelkező szakmai szerveződés: Nemzetközi Számviteli Standard(alkotó) Bizottság elvekre alapozott szabályok (általánossá válik) – IAS 17=Lízingek
Elhatároló (közös) ismérvek - tények Mindig pénzügyi lízing az ügylet
ha az eszköz tulajdonjoga megszerezhető az ügyfél által ha az eszközre vonatkozó teljes kárveszélyt az ügyfél viseli ha az eszközzel kapcsolatos összes költséget az ügyfél viseli ha az eszköz hasznait az ügyfél szedi
Minősítési ismérvek, hogy a lízing pénzügyi vagy operatív?
Mi az eszköz használhatóságának „mértékegysége”? Miként hat az eszköz használhatóságára az ügylet futamideje? Miként viszonyul a lízingdíjak összessége az eszköz értékéhez? Mi tartozik a lízingdíjba? Mi történik hosszabbítás, szerződésmódosítás esetén?
Eltérések az eszköz használhatóságának „mértékegysége”
az ügylet futamidejének hatása az eszköz használhatóságára a lízingdíjak összességének viszonya az eszköz értékéhez
Ptk.
Hpt.
Sztv.
IFRS
US Gaap
gazdasági élettartam: Kommentár: amíg az eszköz a szerződésben rögzített célra a rendes karbantartás mellett használható gazdasági élettartamot eléri (100%)
-
hasznos élettartam: amíg az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja
gazdasági élettartam: amíg az eszköz gazdaságilag használható
gazdasági élettartam: amíg az eszköz gazdaságilag használható a lízing futamidejétől függetlenül
-
-
a gazdasági élettartam jelentős részét eléri
a gazdasági élettartam 75%át eléri
a lízingdíjak összege eléri a szerződéskötéskori piaci értéket
-
-
a lízingdíjak jelenértéke eléri az eszköz valós értékét
a lízingdíjak jelenértéke eléri az eszköz futamidő kezdetkori piaci értékének 90%-kát
hasznos élettartam: amíg az eszközt a gazdálkodó várhatóan használni fogja
Kommentár + Adó: jelenértéket kell számolni és nem összeadni
lízingdíj jellege
egységes lízingdíj
hosszabbítás, szerződésmódosítás (átminősítés)
-
bontott bontott bontott lízingdíj (tőke + kamat) bontott lízingdíj (tőke + lízingdíj (tőke + lízingdíj (tőke + – bizonyos szolgáltatások díjai kamat) + bizonyos kamat) kamat) szolgáltatások díjai, adói új szerződésnek minősül a új szerződésnek minősül a módosítástól, ha a feltételek módosítástól, ha a feltételek olyan mértékben módosulnak olyan mértékben módosulnak
Legfontosabb teendő: egyértelműsítés 15/2014. (V. 13.) AB határozat (2014.május) „[22] 3. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a doktrinális fogalommeghatározás ellenére a Ptk. pénzügyi lízingnek nevezi nemcsak azt az esetet, amikor a lízingbeadott dolog tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik személy megszerzi vagy megszerezheti, hanem azt is, ha egyrészt a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát, másrészt ha a lízingtárgy gazdasági élettartamánál rövidebb ideig tartó használat esetében a szerződés szerint a lízingbevevő által fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét, de a lízingbevevő (vagy az általa kijelölt harmadik személy) a lízingtárgy tulajdonjogát nem szerezheti meg (a polgári jogi dogmatika szerinti operatív lízing). Mivel azonban a Ptk.-beli szabályozás diszpozitív, az eltérő, tehát a dogmatikai fogalomhasználat szerinti szerződéskötésnek sincs akadálya.” 70/2014. Számviteli kérdés: „Nem tartozik(hat) a különadótörvény adóalanyi körébe az olyan vállalkozás, amely üzletszerűen folytat az új Ptk. pénzügyi lízing fogalmának megfelelő, azonban a Hpt. pénzügyi lízing fogalmába nem tartozó tevékenységet. Következésképpen, az olyan konstrukció, amely pénzügyi lízingnek minősül az új Ptk. szerinti értelemben, de nem minősül pénzügyi lízingnek a Hpt. fogalmi körét tekintve, egy pénzügyi intézménynek nem minősülő társaság esetén nem keletkeztet bankadó-fizetési kötelezettséget.”
Legfontosabb teendő: egyértelműsítés MNB állásfoglalás (2015. február) csak akkor beszélhetünk engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásról, ha az ügylet a speciális jogszabály, a Hpt. szerint pénzügyi lízingnek minősül. Mivel operatív lízingnél a Hpt. szerinti pénzügyi lízingtevékenység fogalmi eleme (tulajdonszerzés) hiányzik, ezért a Hpt. szerinti pénzügyi lízing eleve nem valósul meg. Tehát „a Ptk. szerinti pénzügyi lízing jogintézménye és a Hpt. szerinti pénzügyi lízingtevékenység az általános-különös viszonyában áll egymással, [….] a Ptk. szerinti átfogóbb pénzügyi lízing kategóriába a Hpt. szerinti pénzügyi lízing beletartozhat, ugyanakkor a Hpt. szerinti pénzügyi lízing halmazába nem minden Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés sorolható be.”
(Át)minősítik vagy sem? Kúria Kfv.V.35.718/2013/6. AVÉ 2015/4.:
Operatív lízingügylet során a bérlő vételi ill. vevőkijelölési joggal rendelkezett. „Abból az adóhatóság által bizonyított és a felperes részéről nem cáfolt tényből következően, hogy felperes a gépjárműveket - a bérletet követően - magánszemélyeknek a piaci ár alatt értékesítette, az Szja tv.-nek a határozatokban és az ítéletben helytállóan megjelölt törvényhelyei alapján természetbeni adóköteles juttatást biztosított a vevőknek.” A lízingcég egyébként arra hivatkozott, hogy „azzal, hogy a vevőkijelölési joggal élve maradványértéken vételi jogot biztosítottak harmadik személyeknek, nem a felperes, hanem kizárólag a bérlők juttathattak természetbeni juttatást azzal, hogy ők maguk ezáltal egyidejűleg lemondtak arról a maradványértéken, vagyis e tekintetben kedvező áron megvásárolták a gépkocsikat és e jogot harmadik személyeknek átengedték. A kifizetői minőség tehát nem a tulajdonjog átruházásához kötődik, hanem a vételi jog harmadik személyek részére történő biztosításához, amelyről azonban nem a bérbeadó felperes, hanem a bérlők rendelkeztek a szerződés szerint.”
Kezdődjék a vita!
