A PÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSA
A belföldi pénzforgalom lebonyolítása
A pénzforgalom gyűjtőfogalom, Közvetlen a pénzforgalom Közvetett a pénzforgalom
Bankszámla
Bankszámlán a bankszámlaszerződéssel létrehozott számlákat értjük. A bankszámlaszerződéssel a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy
a számlán a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközeit nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről a számlaszerződésben meghatározott módon és időben számlakivonattal vagy a számla forgalmáról kiállított más elszámolási móddal értesíti.
Elszámolási számla
Az elszámolási számla a számlatulajdonos gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla. A bankszámláról a hitelintézet fizetést, átutalást csak akkor teljesít, ha
Az aláírás hiteles Van fedezet
A hitelintézet a bankszámla feletti rendelkezéseket a megbízások sorrendjében teljesíti. A megbízások teljesítésének sorrendjét tekintve kivételt képeznek például:
a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítése, követelések az állami adóhatóság és a vámhatóság részéről, a Magyar Államkincstár által benyújtott követelések
Elkülönített betétszámla
Az elkülönített betétszámla az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla. A bank az elkülönített betétszámlán elhelyezett pénz után kamatot nem fizet.
Folyószámla
A folyószámla szerződéssel az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget A folyószámla egyenlegét, illetve annak alapját szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstől számított 15 napon belül írásban kifogásolhatják.
Betétszámla
A hitelintézet által nyitott és kezelt elszámolási számla is betétszámla. Az elszámolási számla egyenlege után a hitelintézet a tartósan lekötött betétekhez viszonyítva alacsonyabb kamatot fizet,
Hitelszámla
A hitelszámla olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza
Telephelyi számla
A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye Olyan esetben, amikor a cég telephelye nem a cég székhelyével azonos, hanem attól eltérő közigazgatási területen van, akkor a telephelyet fióktelepnek nevezik
A belföldi pénzforgalom lebonyolításának módozatai készpénzfizetés
Készpénz helyettesítő fizetés
Elektronikus fizetés
csekk
Készpénz nélküli fizetés
átutalás
Beszedési megbízás
Okmányos meghitelezés
Készpénzforgalom A készpénzforgalom lebonyolítása történhet:
a pénzösszeg közvetlen átadásával, az összegnek a jogosult bankszámlájára teljesített pénz befizetésével, az összegnek készpénz átutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával, a pénzösszegnek a jogosult részére kifizetési utalvánnyal történő kiutalásával, a pénzösszegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével, pénzforgalmi betétkönyv alapján, a postai küldemény utánvételezésével,
A pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron keresztül Pénztári forgalmon a készpénzbevételek és a készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, az azzal összefüggő bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük. Házipénztár a gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok (részvények, kötvények, banki értékpapírok, váltó, csekk), valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség vagy helyiségrész.
A házipénztári forgalom lebonyolításának tárgyi feltételei
A pénztárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy abban teljes biztonsággal tárolható legyen a készpénzösszeg és az arra jogosult engedélyével a pénztárban tartható más vagyoni érték. A pénztárhelyiséggel szemben támasztott biztonsági követelményeket a kárveszély nagysága határozza meg. A kárveszély nagysága pedig attól függ, hogy átlagosan mekkora pénzösszeget kell a napi készpénzforgalom zavartalan lebonyolításához a pénztárban tartani,
A 100 000 forintot meg nem haladó kárérték esetében a pénzforgalom lebonyolítására elégséges egy helyiségrészt kijelölni. A helyiségrészt biztonsági zárral kell ellátni, a pénz és más értékek tárolására tűzbiztos lemezszekrényt vagy páncélszekrényt, esetleg vaskazettát biztosítsunk. 100 000-1 000 000 forint közötti kárérték esetében már célszerű külön pénztárhelyiséget kialakítani, az ajtót (ajtókat) és az ablakot (ablakokat) beépített ráccsal lássuk el, az ügyfél és a pénztáros közötti kapcsolat céljára alakítsunk ki pénztárablakot, az értékek tárolására biztosítsunk többzáras páncélszekrényt. 1 000 000-5 000 000 forint közötti kárérték esetén a leírt mechanikai védelem kialakításánál már legyünk figyelemmel a pénztárhelyiséget körülvevő falak vastagságára, a nyílászáró szerkezetek, továbbá a zárak feszítés elleni fokozott megerősítésére. 5 000 000 forint feletti pénz és a pénzkezelés szabályai szerint kezelendő vagyoni értéket a biztosítóintézet által elfogadott fúrásés nyitásérzékelővel ellátott, elektronikus jelzőrendszerbe bekötött többzáras páncélszekrényben, illetve trezorban tároljunk.
A kettő vagy három zárás lemezszekrény, illetve páncélszekrény kulcsainak kezelése során az alábbiak szerint járjunk el: Kétzáras páncélszekrény egyik zárának kulcsát a pénztáros, a másik zár kulcsát a pénztárellenőr őrizze. Háromzáras páncélszekrény egyik zárának kulcsát a pénztáros, a másik zár kulcsát a pénztárellenőr, a harmadik zár kulcsát az azzal megbízott dolgozó őrizze.
A házipénztári forgalom lebonyolításának személyi feltételei
A házipénztári forgalom ellátásának feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet jelölje ki:
a pénztárost, az utalványozásra jogosultat a pénztári számfejtőt, a pénztári ellenőrt.
A pénztáros feladata
a házipénztárban tartott készpénz és más vagyoni érték kezelése és megőrzése, a pénz befizetésével, valamint kifizetésével kapcsolatos pénzforgalmi tevékenységek ellátása, a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése.
A pénztárosi feladatok ellátására megbízást csak írásban lehet adni.
A pénztáros feladatainak ellátása során: meghatározza a készpénzszükségletet, gondoskodik a pénztár készpénzzel (bankjegyekkel, érmékkel) történő ellátásáról, bevételezi az elszámolási bankszámláról felvett pénzösszeget, őrzi a pénztárban tartott készpénzt, értékpapírt és más vagyoni értékeket, kiállítja a házipénztári forgalom lebonyolításához szükséges bevételi és kiadási bizonylatokat, de csak olyan esetben, amikor a házipénztári szabályzat így rendelkezik, alakilag és tartalmilag ellenőrzi a pénzmozgás bizonylatait, elvégzi a napi pénztárzárlattal kapcsolatos feladatokat, előkészíti a pénztárjelentést, betartja a pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos biztonsági és bizonylati előírásokat.
Azt a személyt, akit a gazdálkodó szervezet arra felhatalmazott vezetője az utalványozás jogával felruház, utalványozónak nevezzük. Az utalványozás történhet magán az alapbizonylaton. Alapbizonylatnak nevezik azt az iratot, okmányt, amely jogilag megalapozza a pénztárba történő befizetés, illetve a pénztárból történő kifizetés elrendelését, Utalványozásnak nevezzük a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelését
Pénztári számfejtőt olyan cégek alkalmaznak, ahol a napi házipénztári forgalommal együtt járó pénztári be-, illetve kifizetési bizonylatok kitöltésére, az alapbizonylatok ellenőrzésére a pénztárosnak nincs ideje. Ilyen helyzetben a pénztári számfejtő feladata: az utalványozott alapbizonylatok tartalmi vizsgálata abból a szempontból, hogy az azzal kapcsolatos pénzmozgás teljesíthető-e, a bevételi és a kiadási bizonylatok kiállítása az utalványozó aláírásával ellátott alapbizonylatok alapján, a hatáskörébe tartozó pénzforgalmi nyilvántartások vezetése. A számfejtő az általa kiállított bizonylatokat aláírja. Aláírásával tanúsítja, hogy a bizonylat tartalmi és alaki szempontból megfelel a követelményeknek.
A pénztárellenőr a pénztárostól, az utalványozótól, a számfejtőtől független személy, aki ellenőrzi: a pénztári bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból A napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést Egyéb nyilvántartásokat
Pénzszállítás
A házipénztárba betett pénz különös gondot igényel A pénzszállítók felelőssége addig tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték. A kísérő személyek számába a gépkocsivezetőt nem lehet beszámítani A pénz felvételére jogosult személyekkel, valamint a kísérővel szóban és írásban ismertetni kell a pénzszállítás szabályait, a pénzszállítással kapcsolatos jogaikat, kötelezettségeiket, felelősségüket
Szállított pénz összege
Pénz szállító
Kísérők száma
Pénzszállításhoz alkalmazott eszköz Pénzszállító táska, közúti szállítóeszköz
50 000 Ft alatt
1
50 001-200 000 Ft között
1
1
Pénzszállító táska, személygépkocsi
200 001-500 000 Ft között
1
2
Pénzszállító táska, személygépkocsi
500 001-2 000 000 Ft között
1
2
Pénzszállító táska, személygépkocsi
2 000 001-30 000 000 Ft között
1
3
Pénzszállító táska, személygépkocsi
30 000 000 Ft-tól
Engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet
A pénzforgalom lebonyolítása készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel
A készpénz-helyettesítő fizetések modern eszközei az elektronikus fizetési eszközök, a hagyományos eszközök közül a csekk. Az elektronikus fizetési eszköz olyan dolog, amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy a vásárolt áruk, illetve igénybe vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse, illetve azzal fizetést teljesítsen. Az elektronikus fizetési eszközök két csoportba sorolhatók.
a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök, az elektronikus pénzeszközök tartoznak
Bankkártya
Fogalma:
A bankkártya olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet, jellemzően bank bocsát ki, és amellyel a kártya birtokosa bankszámlájáról készpénzt vehet fel, vagy tényleges vásárlásainak, valamint az általa igénybe vett szolgáltatásoknak ellenértékét kiegyenlítheti.
A bankkártya útján adott fizetési rendelkezést visszavonni nem lehet. Típusai:
betéti (debit) kártya hitelkártya.
A betéti kártya olyan bankkártya, amellyel
végzett műveletek értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán lévő követelés összegét. A hitelkártya olyan bankkártya, amellyel végzett kártyaművelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összeget, amilyen összegű hitelt biztosít a hitelintézettel kötött megállapodás.
A bankkártya a kártyával fizetni jogosult birtokában van, de a kártya a kibocsátó bank tulajdonát képezi és azt a kibocsátó a kártyabirtokostól bármikor visszavonhatja. A bankkártyát átruházni nem lehet. A bankkártya birtokosának gondoskodnia kell arról, hogy bankszámláján a bankkártyával történő fizetések fedezete mindenkor rendelkezésre álljon. Amennyiben a kártyabirtokos a bankszámláját megszünteti, a bankkártyát a kibocsátó banknak visszaszolgáltatni köteles.
Hitelkártya
A hitelkártya alapvetően annyiban különbözik a betéti kártyától, hogy a hitelkártyát kibocsátó hitelintézet, jellemzően bank, a kártya birtokosának egy meghatározott időtartamra (általában 30 napra) a hitelkártya szerződésben rögzített hitelkeretet bocsát rendelkezésére. A kártya birtokosa a hitelkereten belül a hitelkártyával fizetést teljesíthet Amennyiben vásárlásainak (fizetéseinek) fedezete a bankszámláján nem áll rendelkezésre, illetve fizetéseinek összege meghaladja a bankszámláján levő fedezetet, akkor a bank számláinak ellenértékét a hitelkereten belül kiegyenlíti.
Felhasználás:
manuális POS terminál POS (point of sale) : a kereskedőnél lévő végpont.
Elszámolás módja
full in line: mód a kapcsolatfelvétel teljes körű, a bank is ellenőrzi a jogosultságot. semi in line: teljes körű ellenőrzés, pénzügyi elszámolás csak a nap végén kötegelve.
Bankjegy automata: ATM PIN kód, azonosító tikos kód. Hátoldalán mágnes csík: kódolt kártyaszámot, lejáratot, kibocsátót, kártyatípust, kártyavédelmi adatokat.
Készpénznélküli fizetési módok. Számlapénz
forgalom egyszerű átutalás
Amennyiben a felek más fizetési módban nem állapodnak meg, illetve jogszabály más fizetési módot nem ír elő, akkor a fizetést átutalással kell teljesíteni Az átutalás fizetési mód alkalmazása esetében a fizetés teljesítését a fizetésre kötelezett (az adós, a vevő) kezdeményezi. A fizetésre kötelezett „Átutalási megbízás"-t állít ki és ad át a számláját vezető hitelintézetnek. Az átutalás, mivel a teljesítést a fizetésre kötelezett kezdeményezi, aktív fizetési mód.
csoportos átutalás
A fizetésre kötelezett a számláját vezető hitelintézethez akkor nyújt be csoportos átutalási megbízást, amikor azonos időben, azonos jogcímen több jogosultnak teljesít átutalással fizetést. Ilyen esetben a fizetésre kötelezett az azonos jogcímen benyújtott átutalási megbízásokat kötegelve adja át a számláját vezető hitelintézetnek. A csoportos átutalási megbízás, hasonlóan az egyszerű megbízáshoz, értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.
azonnali beszedési megbízás
Az azonnali beszedési megbízás fizetési mód alkalmazása esetében a fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási bankszámlája javára, a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére meghatározott pénzösszeget szedjen be. Az azonnali beszedési megbízással a legalább 20000 forintot elérő, illetve az azt meghaladó követelés beszedésére lehet megbízást adni.
A követelés jogosultja - a nyomtatvány harmadik példányával - értesíti a fizetésre kötelezettet, hogy ellene azonnali beszedési megbízást nyújtott be. Az értesítéshez csatolja a követelést megalapozó okmányokat. A fizetésre kötelezett az ellene benyújtott azonnali beszedési megbízással kapcsolatban a hitelintézetnél észrevételt nem tehet, azt nem kifogásolhatja.
Határidős beszedési megbízás Határidős beszedési megbízással követelést beszedni kizárólag a Magyar Államkincstárnál (Kincstárnál) számlával rendelkező kötelezett terhére lehet A kincstári körbe tartoznak:
a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási alapok, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.
A határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy a pénzforgalmi bankszámlája javára, a Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére a Kincstárral meghatározott összeget szedessen be. A fizetésre kötelezett a Kincstárnál a határidős beszedési megbízás teljesítése ellen részben vagy egészben kifogást tehet. Amennyiben a kötelezett nem él kifogásolási jogával, a Kincstár a beszedési megbízásban foglalt követelést a fizetésre kötelezett költségvetési szerv számlájának terhére és a jogosult számlája javára teljesíti. Olyan esetben, amikor a fizetésre kötelezett a határidős beszedési megbízásban foglaltakat kifogásolja, a Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint jár el, azonban a kifogásolás indokoltságát, illetve jogosságát nem vizsgálja.
Akkreditív (okmányos meghitelezés)
Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy a felek (az eladó és a vevő) először lépnek kapcsolatba egymással. Ennek következtében nem ismerik egymást, nem alakulhatott ki közöttük a kölcsönös bizalom A megoldás egyik eszköze lehet, ha a felek az adásvételi szerződésben az akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez a fizetési mód lehetővé teszi, hogy a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, általában bank, amelyben az eladó és a vevő egyaránt megbízik
Az akkreditíves ügylet létrejöttéhez minimálisan három fél közreműködése szükséges. Ezek a következők:
A vevő, aki az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditív nyitására megbízást ad bankjának, és a megbízással egyidejűleg biztosítja a fizetés teljesítéséhez szükséges fedezetet. Az akkreditívet nyitó bank, amely a vevőtől akkreditív nyitására kapott megbízást, és a rendelkezésére bocsátott fedezet alapján megnyitja az akkreditívet. Az akkreditív kedvezményezettje az eladó, akinek a bank a fizetést teljesíti.
Gyakran előfordul, hogy az akkreditív említett három szereplője mellett belép a folyamatba az eladó bankja, amely a következő feladatokat végezheti:
megvizsgálja és továbbítja az okmányokat az eladótól az akkreditívet nyitó bankhoz és onnan az eladóhoz. Az eladó bankja ez esetben avizáló (közvetítő) szerepet tölt be, és ennek alapján avizáló banknak nevezik; igazolja az akkreditívet. E tevékenysége keretében a bank megvizsgálja, hogy az akkreditívet nyitó bank megfelelő biztosítékot jelent-e az eladó számára. Amennyiben az akkreditívet nyitó bank elfogadható biztosítékot jelent, a nyitó bank fizetési kötelezettségvállalását megerősíti azáltal, hogy a maga nevében is kötelezettséget vállal az eladó felé arra, hogy adott esetben fizetni fog. Az eladó bankja e tevékenységében igazoló, akkreditívet megerősítő bank szerepét tölti be;
az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az akkreditív okmányokat. Ezzel magára vállalja az eladónak az akkreditívből eredő kötelezettségeit és megszerzi jogait. Az eladó bankja ez esetben negociáló bank szerepét tölti be,
