A PÉCSI VÁROSKÖZPONTI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2011

A PÉCSI VÁROSKÖZPONTI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

2011.

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7623 Pécs, Mezőszél u. 1. e-mail: [email protected] T/F.: 72/512-472

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető .................................................................................................. 3 2. Az Intézményi esélyegyenlőségi terv célja, feladatai........................... 3 3. Jogszabályi háttér ................................................................................... 4 3.1. Jogszabályi hivatkozások.................................................................. 4 3.2. Alapfogalmak és értelmezésük ......................................................... 6 4. Helyzetelemzés ....................................................................................... 8 4.1. Intézményünk bemutatása ................................................................ 8 4.2. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok ........................... 13 4.3. Az esélyegyenlőséget segítő kapcsolati tényezők .......................... 14 4.4 Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek .......................... 15 5. Akcióterv................................................................................................ 16 5.1. Problémák, esélyegyenlőségi kockázatok....................................... 16 5.2. Fejlesztési célok .............................................................................. 16 5.3. Tevékenységmátrix az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érdekében ........................................................................... 18 6. Kötelezettség és felelősség ................................................................. 22 7. Megvalósítás és monitoring ................................................................. 22 8. Nyilvánosság ......................................................................................... 23 9. Konzultáció és visszacsatolás............................................................. 23 10. Szankcionálás ..................................................................................... 23 11. Esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása és jóváhagyása ..... 24

2


1. Bevezető A pécsi Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a törvények előírásainak megfelelően kidolgozta Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervét. Az intézkedési terv összhangban van a Pécs M. J. Város Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében foglaltakkal, támogatja az abban megfogalmazott feladatok végrehajtását. Az Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv készítésekor célunk volt, hogy összhangban álljon az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

2. Az Intézményi esélyegyenlőségi terv célja, feladatai Az Intézményi esélyegyenlőségi terv elemzi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók helyzetének alakulását és meghatározza e csoportok esélykompenzációját elősegítő célokat. Továbbá meghatározza a célok megvalósítását elősegítő feladatokat és végrehajtásuk tervezett ütemezését. Célok Biztosítani kívánjuk intézményünkben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása mellett célul tűztük ki az esélyteremtést támogató lépések megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Szeretnénk, ha növekedne tanulóink esélyegyenlőségi szolidaritásuk a mindennapok során is megmutatkozna.

kultúrája,

ha

Feladatok Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz. Támogató lépések feltárása, melyek bevezetése csökkenti a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő iskolaválasztást, a tanulói életutakat. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok, eljárások veszélyének kiszűrése. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási, és ezáltal a társadalmi integráció támogatása.

3


3. Jogszabályi háttér Jogszabályi hivatkozások A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülık és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. Közoktatatási törvény 4. § (1): A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködık a gyermekkel/tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. 6.§ (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik évét betölti, tankötelessé válik. 6.§ (3). A tankötelezettség annak az évnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik évét betölti. 11.§ (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 27. § Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 4


(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, tovább kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. 5


(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Alapfogalmak és értelmezésük Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az a gyermek, illetve tanköteles korú fiatal, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította (jelölése HH); e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – önkéntes nyilatkozata alapján – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az is, akit tartós nevelésbe vettek (jelölése: HHH). Egyenlő bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A gyermek mindenek felett álló érdeke: minden egyes ügyben, minden egyes intézkedésnél, minden eljárás során a gyermek érdekében kell dönteni. A döntés elmulasztása is ezen alapelv megsértését jelenti. 6


Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Esélyegyenlőség érvényesítése: néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. Integrációs felkészítés az esélyt teremtő nevelésnek, oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása a többi tanulóval azonos csoportban történik oly módon, hogy az érintett gyermekek/tanulók aránya nem haladja meg a 11/1994.(VI.8) MKM. r 39/E §.-ában meghatározott százalékot (egy iskola fenntartása esetén és évfolyamonként egy-egy osztály esetében 50 %, több iskola esetén 25 %.) A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: • minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, • minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, • versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, • személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak.

7


4. Helyzetelemzés Intézményünk bemutatása A Városközponti Iskola több intézmény összevonásával jött létre, többcélú intézmény. 2007. július 1-től a Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményhez tartozik a Belvárosi Óvoda, a Belvárosi Általános Iskola, a Felső-vámház Utcai Általános Iskola, a Jókai Mór Általános Iskola, a Liszt Ferenc Zeneiskola, a Mátyás Király Utcai Általános Iskola, a Mezőszél Utcai Általános Iskola. A hét intézmény kilenc telephelyen működik

Alapfeladatok • • • • • • • • •

nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskola oktatás 1-8. évfolyam 1-8. évfolyamon emelt szintű idegen nyelv oktatás, 1-8. évfolyamon német nyelvoktató kisebbségi oktatás, 1-8. évfolyamon emelt szintű matematika oktatás, 1-8. évfolyamon (1 osztály) emelt szintű ének-zene oktatás, énekkar iskolaotthonos osztályok működtetése 1-4. évfolyamon integrációs nevelés-oktatás képesség-kibontakoztató felkészítés emeltszintű ének-zene oktatás, heti 6 óra énekkar

Kiegészítő tevékenységek • • • •

• • • • • •

óvodai nevelés közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása alapfokú művészetoktatás, ifjúsági zenekarok működése, kamara-zene csoportok; művészeti ág: zeneművészet; tanszakok: zongora, orgona, hegedű, brácsa, gordonka, gordon, fuvola, furulya, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tuba, ütő, gitár, jazz-trombita, magánének, szolfézs, jazz-zongora óvodai, iskolai intézményi közétkeztetés napközi otthoni és tanulószobai ellátás sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása diáksport központi műhely

SNI ellátás fajtái: • Organikus okokra visszavezethető SNI gyermekek oktatása • Organikus okokra nem visszavezethető SNI gyermekek oktatása • Hallás, látássérültek, mozgásfogyatékosok 8


Feltételeink Az intézményegységek épületei felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A legutóbbi felújítás 1989-ben történt a Mátyás Király Utcai Általános Iskolában, a többi intézményben ezt megelőzően. Nem készült el minden épületben a világítás energiatakarékossá alakítása sem. Az óvodások 10 csoportszobában töltik napjaikat, az oktató-nevelő munka 168 oktatási helyiségben folyik; ebből 29 szaktanterem, 80 tanterem, 14 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, 45 egyéb, az oktatás célját szolgáló helyiség. A VKI Belvárosi Általános Iskola épületében uszoda üzemel, itt látják el a városi kötelező úszás egy részét is. A tanulásban lemaradó gyerekeket négy fejlesztő szoba várja. Az intézményegységekben összesen három tornaszobában, hét tornateremben, hat sportpályán tarthatnak testnevelés órákat, sportolhatnak a gyerekek. (Az óvoda is rendelkezik tornaszobával) A tornatermek mérete – kivéve a VKI Belvárosi Általános Iskolát- nem felelnek meg a szabványnak. Egy iskolában alakítottak ki nyelvi labort, öt épületben számítástechnikai szaktantermet. 256 számítógép, -ebből 14 PCI szintű, 50 laptop-; 19 projektor, 8 interaktív tábla, 9 videokamera segíti a gyerekek és felnőttek munkáját. A számítástechnikai eszközök korszerűsítése folyamatos feladat. Intézményünk felvállalta a látássérült tanulók integrált oktatását. Biztosítjuk számukra a különféle speciális taneszközöket (speciális pad, olvasó vonalzó, nagyítók, stb.), sajátos igényeikhez igazítjuk a tanterem berendezését, a világítás kialakítását. Tanulásukat segíti a számítógép, a sugárzásmentes lapmonitor és az olvasótelevízió. A technika tantárgy készlet – szükségleteit a Központi Műhely látja el.

Tanulói összetétel A Városközponti Iskola óvodái, általános iskolái meghatározott körzet alapján iskolázza be tanulóit. A zeneiskola városi beiskolázású. A 253 óvodás 10 csoportba; a 2049 tanuló 82 osztályba jár, a zeneiskola 771 növendéknek 22 tanszakon, 12 évfolyamon 3 szakaszban, 2 tagozaton kínál alapfokú művészetoktatást. Pécs környékéről 296 tanuló látogatja az intézményünket. A „központba” járó gyerekek száma 3073.

9


A tanulói közösség jelenlegi összetétele (253 óvodás+2049 tanuló):

Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Veszélyeztetett SNI Felzárkóztató foglalkozáson résztvevő Fejlesztő foglalkozáson résztvevő Tehetséggondozó foglalkozáson résztvevő

HH / gyermekek, száma

Gyermekek, tanulók száma

2008. fő/% 342/14 101/4 43/1,7 34/1,4

2010. fő/% 466/20,2 58/2,5 56/2,4 54/2,3 264/11,5 153/6,6 760/33

265/11

HHH tanulók

SNI gyermekek, tanulók száma

2008.

2010.

2008.

2010.

2008.

2010.

Mezőszél

406

411

41/0

78/2

2

13

Belvárosi

574

557

44/1

70/2

5

14

Belvárosi Óvoda

249

253

18/0

53/3

2

2

Felsővámház

259

191

178/87

145/41

10

12

Jókai

648

640

20/0

36/1

1

5

Mátyás

290

250

59/13

84/9

14

8

A táblázat adatai is mutatják, hogy a Felső-vámház utcai intézményegységben aránytalanul magas a HH/HHH tanulók száma a többi intézményegységhez képest. Ezt a helyzetet az összevont iskola „megörökölte”. A szegregációmentességet csak távoli, hosszú távú célként lehet megjelölni, hisz ennek elérése nem csak az iskolától függ. A körzethatár módosítás nem hozta meg a várt eredményt.(A város település szerkezetét, a szülők szabad iskolaválasztását nehéz befolyásolni.)

10


Mit tesz a Felső-vámház Utcai Általános Iskola a hátrányos helyzetű gyermekekért? • Alsó tagozaton iskolaotthonos keretek között folyik a nevelés-oktatás, az 5-6. osztályban minden tanuló napközis. • A 7-8. osztályos hátrányos helyzetű tanulókkal mentor tanár is foglalkozik. • A 2007-2008-as tanévben 105 tanulóra igényelt az iskola integrációs támogatást, 2009-2010-es tanévben 45, a 2010-2011-es tanévben 41 tanulóra. • A 2007-2008-as tanévben az Útravaló Programban 13 tanuló vett részt (közülük valamennyi hátrányos helyzetű). A következő tanévben 7 tanuló kapott ösztöndíjat. • 5 tanuló a Csányi Alapítvány által működtetett tanoda diákja. • Megtörtént a HEFOP 2.1.5. pályázat sikeres lebonyolítása és lezárása. 2009. május 1-től vesz részt az iskola a TÁMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi pályázaton, melynek címe „Itt mindenkinek helye van”. • Az iskola kidolgozta és működteti az integrációs programját A Városközponti Iskola felvállalta a SNI gyermekek/tanulók nevelését, oktatását. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek mellett hallás-, látássérült, valamint mozgásfogyatékos gyermekeket is fogadunk. Mindnyájunk érdeke ugyanaz kell, hogy legyen: kapjon meg minden segítséget az SNI-s gyermek, tanuló ahhoz, hogy a lehető legjobb és az ő érdekeit szolgáló körülmények között éljen. • Készüljön fel a felnőtt életre úgy, hogy az épek, egészségesek társadalmában egyenrangú emberként, önállóan élhessen. • Kapja meg a szülő azt a lelki gyakorlati segítséget, amelyre gyermeke nevelése során szüksége van. • Jusson hozzá a pedagógus mindahhoz a speciális pedagógiai, szakmai ismerethez, amelyet használni tud a gyermek fejlesztésében, tanításában. • Alakuljon ki együttműködés mindazok között, akik bármilyen módon segíthetik ezen gyermekeket az önálló életvezetésben, hogy munkájuk legyen egyre összehangoltabb, ezáltal eredményesebb. A tanulók érdekeit az általános iskolákban a diákönkormányzatok védik. Minden intézményegységben működik, a gyerekek munkáját tanárok segítik. Megalakult a Városközponti Iskola diákönkormányzata is, az intézményegységek diákvezetői képviselik az iskolájukat és gyakorolják jogaikat a törvényi előírásoknak megfelelően.

11


Dolgozói összetétel A pedagógusok Az oktató-nevelő munkát 260 pedagógus látja el. Az óvodában 21 óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Az általános iskolákban 96 tanító tanítja az alsósokat, a felső tagozaton 98 tanár tanít. A Liszt Ferenc Zeneiskolában 45-an gondoskodnak a növendékek elméleti és hangszeres képzéséről. A nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban 9 pedagógus vesz részt. A Városközponti Iskolát a főigazgató és helyettese vezeti. Az intézményegységek munkáját az igazgatók irányítják. Az intézményegységekben 25 szakmai munkaközösség működik, a közös munkaközösségek száma 7. A zeneiskolában 8 tanszakvezető koordinálja a szakmai munkát. Intézményünkben minden pedagógus rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel és szakképzettséggel. Tantestületünk nyitott az új kezdeményezésekre, módszerekre. Továbbképzések: • Kompetencia alapú oktatás • Kooperatív technikák • Tevékenységközpontú pedagógia • Projektpedagógia • Drámapedagógia • Nem szakrendszerű oktatás bevezetése A pedagógiai munkát segítők, technikai dolgozók A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma 25 fő. Segítik a munkát a dajkák; egy gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, mentor tanár, szabadidő-szervezők, úszómesterek, minden intézményegységben gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök. A Felső-vámházban, a Mátyásban 1 fő, a Jókaiban, a Mezőszélben és a Belvárosi Iskolában 2-2 fő látja el az ifjúságvédelmi munkát,. Utóbbi háromban az intézményi magas tanulólétszám, a Vámházban a sok hátrányos helyzetű gyermek indokolja, hogy felosztják egymás között a feladatokat a kollégák. Egyéb munkakörben 58-an dolgoznak. A központi egység gazdasági dolgozói egy épületben vannak, a kincstárnok munkáját öt gazdasági ügyintéző segíti. Az intézményegységekben egy gazdasági ügyintéző, egy óvoda/iskola titkár, egy karbantartó/udvaros dolgozik. A Központi Műhelyben öten gondoskodnak a technika órák munkadarab-kellékeiről.

12


Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok Az évfolyamismétlők aránya az országos átlag alatt van (kivétel a 2006-2007-es tanév), a HH/HHH tanulók körében csökkenő tendenciát mutat (kivétel a 20072008-as tanév). A magántanulók száma az országos átlag alatt van. Az összlétszámon belül 250 óránál többet hiányzó tanulók száma kismértékű emelkedést mutat, meghaladva az országos átlagot. Ebből a hátrányos helyzetűek számának és arányának változása nem számottevő. A kompetencia mérések iskolai eredményei minden mérés alkalmával magasabbak voltak az országos átlagnál szövegértésből és matematikából is. Az elmúlt tanévhez viszonyítva az intézményegységek eredményei vagy szignifikánsan nem változtak, vagy javultak. 6. évfolyamon matematikából tanulóink 42%-a, szövegértésből 69%-a teljesítette 4-7. szinten a feladatokat. 8. évfolyamon matematikából 62%, míg szövegértésből 74% érte el az 5-6-7. szintet. Különösen kiemelkedik 8. osztályos tanulóink teljesítménye, hiszen a megyeszékhelyi iskolák közül csak 6 előzött meg bennünket. A hozzáadott értékek is igen magasak. A továbbtanulási mutatók az országos átlagnál kedvezőbbek. Tanulóink döntő többsége (70%) gimnáziumban tanul tovább, kb. negyede az érettségit adó szakközépiskolai képzést (20%) választja. Legkevesebben szakiskolában (4%) tanulnak tovább. Ez a tendencia az idei évre is érvényes. Ebben a tanévben minden 8. osztályos tanulót felvettek valamilyen középfokú intézménybe. A tanórán kívüli programokon való részvételi arány a HH/HHH tanulók körében programonként eltérő. 2008/2009-ben emelkedett a napközit igénylők száma az előző évekhez képest, közöttük a hátrányos helyzetű tanulók száma is emelkedő tendenciát mutat. A 2010/2011-es tanévben a tanulók 45%-a igényelte a napközit, 8%-a pedig a tanulószobát. Csökken azon tanulók száma, akik a szakköri foglalkozásokat veszik igénybe, igaz, a kínálat is csökkent. A nyári táborok adatai évenként változó képet mutatnak, de a HH/HHH gyerekek körében egyre kedveltebb nyári elfoglaltság lett. Csökkent az Útravaló ösztöndíj programban résztvevők száma. Míg a 20062007-es tanévben 2 tanuló, addig a 2008-2009-es tanévben már 22 tanuló vett részt a programban. A 2010/2011-es tanévre ez a szám lecsökkent 7-re.

13


Az esélyegyenlőséget segítő kapcsolati tényezők Iskolánk igyekszik minden intézményi és szervezeti együttműködési lehetőséget kihasználni, hogy a környezetében működő társadalmi és szakmai szervezetek minél aktívabb szerepet vállaljanak a hátrányok leküzdésében. Jó és rendszeres a kapcsolatunk a városi Családsegítő- és Gyermekjóléti szolgálattal, a Nevelési tanácsadóval, az Éltes Mátyás Általános Iskolával, a BPSZSZSZK-val és a Dyslexiás Egyesülettel. Mivel két intézményegységünkben folyik német nemzetiségi nyelvoktatás, ezért szoros kapcsolatot tartunk fenn a Német Kisebbségi Önkormányzattal. A CKÖ – vel való kapcsolatunk azonban csak évi néhány alkalomra korlátozódik. Intézményegységenként az iskolai védőnők aktívan bekapcsolódnak a munkába.

14


4.4 Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek Erősségek - Az intézményegységek specialitásai - Keresett intézményegységek - Körzeten kívül is érkeznek gyerekek - Jó beiskolázási mutatók - Innováció képes kollégák - Tapasztalatok a fejlesztési programok megvalósításában - Tapasztalatok az uniós pályázatok megírásában, megvalósításában, elszámolásában - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatási módszertani alapjai kialakultak - Egész napos oktatás - Megjelent a kompetencia fejlesztő pedagógia módszertana, eszközrendszere - Jól működő DÖK - Együttműködés a szülőkkel - “Beindultak” a közös programok, az együttgondolkodás - A zeneiskola kiváló minősítése

Lehetőségek - Pályázati lehetőségek kihasználása - A szakma megújítást segítő továbbképzések - Az információs kommunikációs technológiák elterjedése - Kapcsolatteremtés a középfokkal - Az óvoda/iskola átmenet segítése - Kistérségi együttműködések - Részvétel oktatás-fejlesztő kutatásokban - Részvétel nemzetközi programokban - Bevételi lehetőségek kiaknázása - Együttműködés a város többi iskolaközpontjával, intézményeivel -A közművelődési intézményekkel való tartalmi és szervezeti kapcsolatok erősítése

Gyengeségek - Egységes minőségirányítási rendszer hiánya - Lassú reagálás az oktatásban lezajló folyamatokra - Az IKT eszköz ellátottság-hiányosságai - Kevés innováció - Két intézmény csökkenő gyereklétszáma - Kevés szakvizsgás pedagógus - Csökkenő lehetőség a csoportbontásra, szakkörökre - Nehezen tudjuk biztosítani a második idegen nyelv tanulásának lehetőségét tanórai, szakköri keretben - A csoportbontások lehetőségei nem felelnek meg az igényeknek - Szűkös tornatermi kínálat - Az intézményi étkeztetés kevéssé felel meg az egészséges táplálkozásnak. - Az épületek állaga - Színházterem, aula hiánya, ahol a szakalkalmazottak elférnek - Az épületek tisztasága - Alacsony a normatíva aránya az intézményfinanszírozásban Veszélyek - Csökkenő gyereklétszám - “Szoros” önkormányzati finanszírozás - Kiöregedő körzetek - Kevesebb a “bejövő” mint a “kimenő” gyerekek száma - Egyre több veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerek érkezik az intézménybe -Pályázati lehetőségek beszűkülése

15


5. Akcióterv Problémák, esélyegyenlőségi kockázatok Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség biztosítása horizontális elvárás. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az intézménynek is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a versenyképességünket. Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottai részéről. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított volt a konzultáció és véleményformálás lehetősége minden érintett számára. Problémalista: • • •

előítéletes gondolkodás, lassú a tartalmi modernizáció, a HHH tanulók iskolai sikerei az iskolai átlag alattiak • a szakköri és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon az 5-8. évfolyamon kevés HHH tanuló vesz részt • az iskolafokozatok közötti átmenet nehéz • lassú a módszertani megújulás • kevés az e témában képzett tanár Fejlesztési célok •

A közoktatás terén megvalósítandó esélyegyenlőség elősegítése intézményünkben.

• Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok veszélyének kiszűrése. • Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő tanulási utat, a pályaorientációt). • A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. •

A megvalósítást nehezítő körülmények feltárása, a kockázati tényezők minimalizálása.

16


Konkrét célok • • • • • • • • •

Az integráció feltételrendszerének bővítése, az integrációs támogatás igénybe vétele, az IPR bevezetése ill. működtetése A pedagógus továbbképzési tervekben a fejlesztő pedagógus képzés támogatása Az óvoda-iskola együttműködés elmélyítése, közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (pl. logopédus, tehetséggondozó, gyógypedagógus, stb.) Kooperatív tanulásszervezés Projektmódszer alkalmazása Kompetencia alapú nevelés A képzéseken szerzett tapasztalatok átadása (integrációs képzés, egyéni fejlesztés, stb.) A zeneiskolai foglalkozások intézményegységekben történő megtartása (Belvárosi, Jókai, Mátyás, Mezőszél)

Tárgyi feltételek terén • • • • • •

Akadály-mentesítés az intézményegységekben Nyílászárók cseréje; vizesblokkok, tetők felújítása; épületgépészeti felújítás az intézményegységekben A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje Számítástechnikai géppark folyamatos fejlesztése Interaktív táblák számának növelése Digitális (multimédiás) tananyagok, hangos-könyvek beszerzése, könyvtári állományok bővítése

17


5.3

Tevékenységmátrix az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érdekében

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Akadálymentesség hiánya az intézményegységekben Elhasználódott, rossz állapotban lévő iskola épületek

Akadálymentesség megvalósulása

Akadálymentesítés; pályázat

fenntartó

2014

Felújított, átalakított iskola épületek. Tanulóbarát iskolai környezet kialakítása. Korszerű berendezések, eszközök Intézményegységenként a tantermek 2/3 részében álljon rendelkezésre interaktív tábla Korszerű eszközökkel rendelkező számítástechnikai termek és osztálytermek működtetése Legyen elegendő digitális tananyag és hangos-könyv Arányosabb terhelés az intézményegységek között

Pályázat

fenntartó

2017

fenntartó, főigazgató, igazgatók fenntartó

folyamatos

2014

A tantermek 2/3 részében működik interaktív tábla

Helyi költségvetés, pályázatok

fenntartó, főigazgató, igazgatók, informatika tanárok

folyamatos

Költségvetés, pályázatok

főigazgató, igazgatók

folyamatos

Jelenleginél 2%-kal több

Korszerű számítástechnika i termek; Tantermenként 1 teljes konfiguráció Jelenleginél 3%kal több

Jelenleginél 4%-kal több

Szükség és lehetőség esetén átirányítás. Szülők meggyőzése. Körzetmódosítás

fenntartó, főigazgató, igazgatók

2012

Arányosabb eloszlás



Részben eszközök

korszerűtlen

Kevés interaktív táblával rendelkezünk

A számítástechnikai termek felszerelése részben elavult

Kevés digitális tananyaggal rendelkezünk A HH és HHH tanulók aránytalan eloszlása az intézmények között

Pályázatok, szponzorok felkutatása Pályázat

egyéb

18

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményessé-gét mérő indiká-tor hosszútávon (6 év)

Akadálymentes épületek Felújított épületek;

PP

Eszközjegyzék

Eszközjegyzék


Oktatási esélyegyenlőség érvényesülése az intézményen belül

Arányos osztályba sorolás megvalósítása.

Arányos osztályba sorolás megvalósítása iskolába lépéskor és tagozatváltáskor. Beavatkozási terv készítése, amennyiben az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban a HHH tanulók aránya 25%ban eltér.


folyamatos




Nehezen érünk el eredményt a HH, HHH, SNI, különösen a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek esetében

A problémák hatékony kezelése és megoldása. Több sikeres tanuló.

Szülők együttműködésének megnyerése; egyéni bánásmód; pedagógusok felkészítése; segítő szakemberek bevonása;

főigazgató, igazgatók, gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök, óvónők

2011-2012

Három havonkénti tanulói értékelések

5 éves továbbképzési terv

A pedagógusok szakirányú továbbképzéseken vettek részt

Átlagtól lemaradók és szakszolgáltatást igénylők helyzete

Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést az iskolai sikeressége érdekében.

Szakszolgálati rendszer Bővítése. Több fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő intézményi alkalmazása.


folyamatos

Kompetenciamérés eredményeinek meghatározása a HHH és SNI tanulókra vonatkozóan

Az iskolán kívüli segítő programok iránti érdeklődés alacsony

A résztvevők arányának növelése

Tájékoztatás, meggyőzése, pályázat

gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök

folyamatos

1%

szülők

19

Kompetencia mérések eredménye.

2%


Továbbtanulási mutatók /1.sz. adatlap 7.sz. táblázat

Emelkedjen az érettségit adó középiskolákba bejutó HHH tanulók száma

Egyéni fejlesztési tervek készítése. IPR bevezetése, Pályaorientációs programok biztosítása. Tanulókövetés megszervezése. útravaló program.

pályaválasztási felelősök, nyolcadikos osztályfőnökök

folyamatos

Továbbtanulási mutatók; Középiskolák visszajelzései; Bevont tanulók számának növelése

Továbbtanulási mutatók; Bevont tanulók számának növelése

Továbbtanulási mutatók; Bevont tanulók számának növelése

Módszertani képzettség javítása az intézményben

Intézményünk vezesse be a tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát.


2008-2009. tanévben a bevezetés megtörtént

IPR intézményi önértékelés indikátor táblái



Iskolafokozatok közötti átmenet nehézségei

Zökkenőmentes 5-8. évfolyamba lépés megvalósítása

Pedagógiai módszertani adaptáció megtervezése. Tanórai gyakorlat megváltoztatása Nevelőtestületi tréningek szervezése . / IPR, koop. oktatás, drámapedagógia, projektoktatás, stb./ Közös belső továbbképzések szervezése, tapasztalatok átadása A pedagógusok módszertani felkészítése

főigazgató igazgatók, min. bizt. csoport vez.

2011-2012. tanév kezdete

Intézményi önértékelés



Szükséges a szorosabb kapcsolat kiépítése az iskolák és az óvoda között

Az óvoda-iskola együttműködésének elmélyítése

Közös továbbképzések , programok szervezése



Közös rendezvények száma emelkedik

Emelkedik az intézményen belüli iskolát választó óvodások száma

20


Több problémát zeneiskolai kifizetése

családnak jelent a térítési díj

A tehetséges gyerekek közül senki ne maradjon ki a zenei képzésből

A szakköri és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon az 5-8. évfolyamon kevés HHH tanuló vesz részt

Emelkedjen a HHH tanulók száma a szakköri és egyéb tanórai foglalkozásokon

Esélyegyenlőségi kultúra fejlesztése

Előítéletektől mentesebb, szolidárisabb tanulók nevelése

A Muzsika hangjai alapítvány anyagilag támogatja a hátrányos helyzetű gyermekeket Tájékoztatás, szülők tanulók meggyőzése, Gazdagabb kínálat – választási lehetőség biztosítása

főigazgató, igazgatók, ifjúságvédelmi felelősök, kuratórium főigazgató, igazgatók

Önismereti és konfliktuskezelő tréningek. Felvilágosító előadások.

főigazgató, igazgatók, osztályfőnökök

21


Nincs lemaradó HH/HHH gyermek




Létszám emelkedés 2%




Kevesebb konfliktus, panaszos ügy




6. Kötelezettségek és felelősség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény minőségirányítási team-jének vezetője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomonkövetéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

7. Megvalósítás és monitoring Intézményünk biztosítja és rendszeresen vizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba, kiemelten a Pedagógiai programba és az Intézményi minőségirányítási programba az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések beépüljenek és maradéktalanul érvényesüljenek. • •

Értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat a fenti dokumentumokban. Biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és továbbképzésüket.

Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése, és az eredményesség értékelése, ellenőrzése tanévenként történik.

22


Intézményünk éves munkatervében tervezi az esélyegyenlőségi terv megvalósítását segítő konkrét feladatokat, melyben jelöli a felelősöket és a határidőket. Év végi beszámolójában pedig értékeli azok megvalósulását.

8. Nyilvánosság Az iskola Esélyegyenlőségi intézkedési terve nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A nyilvánossá tétel a személyes adatok védelmének biztosításával valósul meg: • a fenntartó tájékoztatásával • a szülői közösség tájékoztatásával • az intézmény honlapján • az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőinek tájékoztatásával. Az Esélyegyenlőségi intézkedési terv egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: – – – –

az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az intézményegységekben a főigazgatónál

9. Konzultáció és visszacsatolás A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosított a konzultáció és véleményformálás lehetősége a fenntartó, a szülők, a tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek számára. A végrehajtás menetében összegyűjtjük és lehetőség szerint figyelembe vesszük minden érintett fél (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) szóban, vagy írásban megfogalmazott észrevételeit; kiegészítéseit, javaslatait (amennyiben azok nem ütköznek a program alapgondolatával).

10. Szankcionálás Ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az érintett felelősök írásban elemzik a sikertelenség okait, megfogalmazva a következő feladatokat és a javaslatokat az intézkedési terv módosítására. Szükség esetén külső szakértő bevonásával is történhet a felelősség megállapítása. A módosított intézkedési tervet a nevelőtestület fogadja el. Az intézkedési terv betartása az elfogadást és a fenntartó jóváhagyását követően kötelező a megvalósításban résztvevőkre nézve. Értékelése a pedagógus értékelési rendszer része. 23


Az esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

11. Az Esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása és jóváhagyása A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Esélyegyenlőségi intézkedési tervét nevelőtestületi értekezletén egyhangúlag elfogadta. 2011. augusztus 25.

………………………………

Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervet az iskolai Diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta. 2011. szeptember 05.

………………………………

Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervet az iskolai Szülői szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. 2011. szeptember 05.

………………………………

Pécs, 2011. július 01.

Készítette: Wellisch Katalin főigazgató helyettes

főigazgató: Cselikné Juhász Ildikó

24

A PÉCSI VÁROSKÖZPONTI ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2011

Recommend Documents