A Pécsi Tudományegyetem. szervezeti és működési szabályzatának 25. számú melléklete. Az Illyés Gyula Kar. szervezeti és működési szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem szervezeti és működési szabályzatának 25. számú melléklete Az Illyés Gyula Kar szervezeti és működési szabályzata

Szekszárd 2011. 2014. július 1. napjától hatályos változat

1

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), valamint Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) felhatalmazása alapján a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar (továbbiakban: Kar) Kari tanácsa a Kar oktatási, kutatási, tudományos és művészeti feladatait, a Kar szervezetét, felépítését, működését, az oktatók, kutatók, hallgatók és más alkalmazottak feladatait, jogait és kötelezettségeit az alábbiak szerint határozza meg: ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya kiterjed: a) a Kar teljes területére, b) a Kar oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, tudományos kutatásban, továbbá a Kar feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra, c) az Nftv-ben, az Egyetem SZMSZ-ében, illetve e szabályzatban meghatározott esetekben az Egyetemmel közalkalmazotti, vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyekre. A kar elnevezése, székhelye 2. § (1) A Kar elnevezése: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar (2) A Kar rövidített elnevezése: PTE IGYK (3) A Kar idegen nyelvű elnevezése: A Kar angol nyelvű elnevezése: University of Pécs, Illyés Gyula Faculty A Kar német nyelvű elnevezése: Universität Pécs, Illyés Gyula Fakultät A Kar francia nyelvű elnevezése: Université de Pécs, Faculté de Gyula Illyés (4) A Kar székhelye: 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1. (5) A Kar szervezeti felépítését (organogramját) e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A Kar jogállása 3. § (1) A Kar az Egyetem oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely meghatározott szakterületeken összefogja a képzést, a továbbképzést, a tudományos kutatást, valamint a művészeti, kulturális és vállalkozói tevékenységet, szervezi és biztosítja az e feladatok ellátását. (2) A Kar a hatályos jogszabályok, az egyetemi SZMSZ, továbbá az egyetemi és a kari szabályzatok keretei között feladatait önállóan látja el és az Egyetem által rendelkezésére bocsátott pénzügyi kerettel a PTE SZMSZ mellékletét képező gazdálkodási szabályzat szerint önállóan gazdálkodik. (3) A Kar nem önálló jogi személy. A Kar képviselete 4. § A Kar rendeltetésszerű működése körében a dékán az Egyetem képviselőjeként jár el a vezetői megbízás által meghatározott körben, az Egyetem nevében önálló jognyilatkozatot tehet,

2

kötelezettséget vállalhat a Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, igazolási és érvényesítési Szabályzatban meghatározottak szerint.

A Kar feladatai 5. §1 (1) A Kar Tolna megye egyetlen felsőoktatási intézményeként feladatának tartja a térség társadalmi, kulturális, gazdasági fejlődésének segítését, ellátva mindazt a szerepet, amelyet egy felsőoktatási intézménynek be kell tölteni képzési, továbbképzési, kulturális, tudományos centrumként működik. A Kar szerepet vállal a térségi kohézió erősítésében, a társadalmi kihívásoknak eleget téve folyamatosan fejleszti képzési portfólióját, a kor megkövetelte adekvát válaszokat adva a térség társadalmi, gazdasági helyzetében bekövetkezett változásokra. Ennek értelmében a Kar feladata: a) a felsőfokú képzés és szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés a pedagógia, szociálpolitika, gazdaságtudomány, bölcsészettudomány területén; b) az egyetemes és nemzeti kultúra közvetítésével felkészítés a közéleti aktivitást is vállaló értelmiségi létre; c) a tudományok művelése, megújítása és fejlesztése, áthagyományozása. (2) A Kar oktatási és tudományos feladatainak ellátása érdekében együttműködik az Egyetem karaival, más felsőoktatási és tudományos kutatóintézményekkel, valamint – elsősorban Tolna megye, illetőleg a régióban lévő – az alaptevékenységhez kapcsolódó feladatkörű szervezetekkel. (3) A Kar kiemelt feladatának tekinti a nemzetközi, oktatási és tudományos kapcsolatok ápolását és további bővítését; a jogállamiság és a piacgazdaság támasztotta követelmények oktató- és tudományos kutatómunkában történő megjelenítését. 6. § A Kar oktatási feladatait a vonatkozó szabályok szerinti alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés és felsőfooktatási szakképzés keretében valósítja meg. 7. § A Kar – a felnőttképzésre és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – iskolarendszeren kívüli szakképzést is folytathat. 8. § A Kar részt vesz a tehetséggondozásban, a szakemberek továbbképzésében és a felnőttképzésben.

MÁSODIK RÉSZ A Kar dolgozói és hallgatói 9. § (1) A Kar dolgozóinak és hallgatóinak jogait és kötelességeit PTE SZMSZ I-IV. fejezete, a dolgozók további jogait és kötelezettségeit, valamint a foglalkoztatásukra vonatkozó szabályokat a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza. (2) A Kar oktatói, kutatói és alkalmazottai által a kari döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét a PTE SZMSZ, illetve az annak mellékletét képező foglalkoztatási követelményrendszer, a hallgatók által benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét a PTE SZMSZ mellékletét képező Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

1

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

3

HARMADIK RÉSZ A Kari Tanács A Kari Tanács összetétele 10. § (1) A Kari Tanács a Kar döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. A Kari Tanács elnöke a dékán. (2) A Kari Tanács tagjainak megválasztására, szervezetére, összetételére, működésére vonatkozó szabályokat jelen szabályzat rögzíti. 11. §23 (1) A Kari Tanács funkcióból eredő és választott tagokból (továbbiakban: tanácstagok) áll. A Kari Tanács létszáma: 17 fő. (2) A Kari Tanács funkcióból eredő tagja: a) a dékán (1 fő), b) a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke (1 fő), c) az intézetigazgatók (3 fő). (3) A Kari Tanács választott tagjai: a) intézetenként 2 fő oktató, kutató, akiket a 12-13. §-ban meghatározott módon választanak (6 fő), b) a kari Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése által választott hallgatók azzal, hogy intézetenként 1 fő hallgatói képviselő legyen, (3 fő), c) nem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak képviselője (1 fő), d) a gyakorlóintézmény képviselője (1 fő), e) a szakszervezet képviselője (1 fő). (4)4 Amennyiben az intézetigazgató más funkciójából fakadóan hivatalból tagjává válik a Kari Tanácsnak, abban az esetben az adott Intézet Intézeti Tanácsa 1 fő oktató/kutató/tanár tagot választ, akinek mandátuma addig szól, amíg az intézetigazgató hivatalból tag. 12. § (1) A Kari Tanács állandó meghívottai: a) a megválasztott, de még hivatalba nem lépett dékán, b) a dékánhelyettesek, c)5 d) a dékáni hivatalvezető, e) a gazdasági hivatalvezető, f) a tanulmányi hivatalvezető, g) a kari Könyvtár vezetője, h) a gyakorlóintézmény igazgatója, i) a kari Kollégium igazgatója, j) a kari Kollégiumi Bizottság titkára, k) a Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezetek kari képviselői, l) a kari állandó bizottságok elnökei, amennyiben nem tagjai a Kari Tanácsnak, 2

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától. A módosítást a Szenátus 2014. június 26-ai ülésén fogadat el. Hatályos: 2014. július 1. napjától. 4 Beépítette a Szenátus 2014. február 13-ai ülésén elfogadott módosítás. Hatályos: 2014. február 13. napjától. 5 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén elfogadott módosítás. Hatályon kívül: 2013. június 20. napjától. 3

4

m) az Egyetem rektora, n) Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke. (2) Tanácskozási joggal köteles meghívni a Kari Tanács elnöke mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, valamint azokat a személyeket, akiknek részvételi jogát az Egyetem (Kar) által megkötött megállapodások biztosítják. (3) Új intézet alapítása esetén a Kari Tanács tagjainak száma – az Ftv. Szenátus összetételére vonatkozó szabályainak, valamint a hallgatói részvételi arányok megtartásának figyelembe vételével – arányosan növekszik. A Kari Tanács tagjainak megválasztására irányadó szabályok 13. § (1) A Kari Tanács oktató, kutató tagjait az intézetek választják a 12-13. §-ban meghatározott választási szabályok szerint. (2) A Kari Tanács oktató, kutató tagjainak megválasztása során választók és választhatók a Karon foglalkoztatott, az Egyetemmel teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók vagy kutatók. Az oktatók, kutatók jelölésére irányadó szabályok 14. § (1) A jelölés előkészítését és lebonyolítását intézetenként a dékán által felkért választási bizottság végzi. A bizottság 1 elnökből és 2 tagból áll. A bizottsági tagok kiválasztásánál figyelembe kell venni az intézetigazgatók javaslatát. A választási bizottság elnökét és tagjait a Kar nem oktatókutató állományából kell felkérni. A választási bizottság felelős a választói névjegyzék összeállításáért, a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (2) A jelölés a választási bizottság által elkészített és hitelesített jelölési lapon, titkosan történik. Minden jelölési joggal rendelkező személy – aláírása ellenében – megkapja az adott intézetből választhatók teljes listáját. Ha a listára felvehetők közül valaki írásban kéri, hogy a neve ne szerepeljen a választhatók között, úgy e kérését teljesíteni kell. (3) A jelölés úgy történik, hogy a jelölési lapon kiosztásától számított 8 napon belül minden jelölési joggal rendelkező személy legfeljebb hat nevet jelöl meg. Ennél több név aláhúzása esetén a jelölési lap érvénytelen. (4) A titkos jelölés akkor eredményes, ha a szavazati (jelölési) joggal rendelkezők legalább 25 %-a az érvényesen kitöltött jelölési lapot a kitűzött határidőre a választási bizottsághoz eljuttatja. Ha a jelölés eredménytelen, akkor a jelölést 5 munkanappal később meg kell ismételni, ekkor a jelölés a beérkezett jelölési lapok számától függetlenül eredményes. Az oktatók, kutatók választására irányadó szabályok 15. § (1) A választás intézetenként, a választásra jogosult oktatók és kutatók részvételével tartandó választói értekezleten történik. A választói értekezletet a választási bizottság elnöke hívja össze. (2) A választási bizottság a választás előtt összesíti a jelölési lapokat, és ez alapján elkészíti a szavazólapot. A szavazólapra a jelölési sorrend (a legtöbb jelölést kapottak sorrendje) alapján – amennyiben legalább ennyi személyre érvényes jelölés történt – hat jelöltet vesznek fel.

5

(3) A választói értekezletet a választási bizottság elnöke vezeti. A választói értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak legalább 50% plusz 1 fő jelen van. Amennyiben a választói értekezlet nem határozatképes, azt 5 munkanapon belüli időpontra újra össze kell hívni; az ismételten összehívott választási értekezlet a megjelentek számától függetlenül határozatképes. (4) A választási bizottság elnöke a választói értekezlet megnyitása és a határozatképesség megállapítása után lehetőséget biztosít a jelölteknek és a résztvevőknek a megszólalásra, majd ismerteti a szavazás szabályait. (5) A szavazás titkos. Megválasztottnak azt a három jelöltet kell tekinteni, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén – rövid szünet közbeiktatásával még ugyanazon a választói értekezleten – új szavazást kell tartani az első fordulóban azonos számú legtöbb szavazatot kapott jelölt személyéről. (6) A szavazólapon szereplő – és a leadott érvényes szavazatok legalább 25%-át megszerző – de meg nem választott jelöltek saját intézetük tekintetében a Kari Tanács póttagjai. (7) A választások eredményét 3 példányú jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a választási bizottság elnöke és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyvet a választást követő három napon belül meg kell küldeni a rektornak és a Kar dékánjának, akik azt legalább 5 évig kötelesek megőrizni. (8) A jelölés és a választás törvényességét illetően a választást követő 3 munkanapon belül a rektornál kifogás emelhető, aki a kifogás tárgyában 5 napon belül dönt. (9) A szavazólapok egy évig a Kari irattárakban megőrzendők. (10) A megválasztott képviselő megbízólevelet kap, amelyet a választási bizottság elnöke és a dékán ír alá. A Kari Tanács további tagjainak megválasztására irányadó szabályok 16. § Az egyéb munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak képviselőjét a Közalkalmazotti Tanács, a gyakorló intézmény képviselőjét a gyakorló intézmény pedagógusai, a reprezentatív szakszervezetek képviselőjét az érintett szakszervezetek választják saját szabályzatuk alapján. 17. § A Kari Tanács hallgató tagjait a kari Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése választja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározottak szerint. A tanácstagok megbízatásának időtartama, megbízatásának megszűnése 18. § (1) A tanácstagok megbízatása – az e szabályzatban meghatározott kivételektől eltekintve – három évre, a Kari Tanács hallgatói tagjainak megbízatása egy évre szól. (2) Megszűnik a Kari Tanács tagjának mandátuma annak lejárta előtt: a) lemondással, b) a tag halálával, c) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti (hallgatói) jogviszonyának megszűnésével, d) az Egyetemmel fennálló közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése nélkül is, ha kikerül annak a szervezeti egységnek az állományából, amelynek képviselőjévé választották, e) aki egy éven keresztül a Kari Tanács üléseinek több mint felén nem vett részt és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni, f) aki bármilyen okból a Kari tanácsi tagságból eredő feladatait több mint fél éven keresztül nem tudja ellátni,

6

g) visszahívással. (3) A tanácstagok visszahívását a dékán, mint a Kari Tanács elnöke, valamint a tanácstagot megválasztók 50 %-a kezdeményezheti indokolással ellátott írásbeli előterjesztés alapján. A visszahívásról titkosan, kétharmados többséggel a választásra jogosultak döntenek a kezdeményezéstől számított 15 napon belül. (4) Amennyiben az intézetet megillető testületi hely a (2) bekezdésben meghatározott valamely ok folytán megüresedik, a helyét a 13. § (6) bekezdésében meghatározott személyek (póttanácstagok) közül azzal kell betölteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és a tisztséget elvállalja. Amennyiben ilyen személy nincs, úgy a megüresedett helyre időközi választást kell kiírni. A tanácstagok jogai és kötelességei 19. § (1) A tanácstag a Kar és az Egyetem érdekének szem előtt tartásával: a) jogosult és köteles a Kari Tanács munkájában személyesen legjobb tudása szerint részt venni, b) köteles a vonatkozó jogszabályokat és a kari, az egyetemi szabályzatokat betartani, c) jogosult észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, a kari és az egyetemi vezetőkhöz kérdéseket intézni. (2) A tanácstag akadályoztatása esetén köteles az ülést megelőző 3 nappal a Kari Tanács titkáránál távolmaradását bejelenteni. A Kari Tanács feladat- és hatásköre 20. § (1) A Kari Tanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz mindazokban az ügyekben, amelyek a Kart érintik és amelyek a Szenátus, valamint a rektor feladat- és hatáskörébe tartoznak, továbbá dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, így különösen: a) elfogadja a kari szabályzatokat, illetve azok módosításait, b) rangsorolja a dékáni és dékán-helyettesi pályázatokat, kezdeményezi a dékán visszahívását, c) rangsorolja a szervezeti egységvezetői pályázatokat, d) dönt kari bizottságok létesítéséről, megszüntetéséről, e) meghatározza a Kar oktatás- és kutatásfejlesztési célkitűzéseit, f) meghatározza, illetve jóváhagyja a Karon folyó képzés tanterveit, g) értékeli a Kar képzési, továbbképzési, kutatási tevékenységét, h) kari kitüntetéseket alapít és adományoz, i) kezdeményezi honoris causa cím adományozását, j) kezdeményezi köztársasági ösztöndíj adományozását, k) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket jogszabály vagy a Szenátus hatáskörébe utal. (2) A Kari Tanács javaslatot tesz a Szenátusnak:

7

a) a Kar szervezeti és működési szabályzatára, illetve annak módosítására, b) a Kar gazdasági tervére, illetve a gazdasági terv végrehajtásáról szóló beszámolóra, c) a Kar szervezeti felépítésére, d) a Kar fejlesztésének elveire, e) szervezeti egység létrehozására, átalakítására, megszüntetésére, elnevezésének módosítására, f) Professor Emeritus vagy Professor Emerita cím adományozására, g) magántanári, címzetes egyetemi vagy főiskolai docensi, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári cím, továbbá mestertanári cím adományozására h) szak alapítására, illetve indítására, i) arany-, rubint-, gyémánt díszoklevél adományozására. (3) A Kari Tanács véleményt nyilvánít: a) a Kart érintő költségvetési és fejlesztési javaslatokról, b) az intézményfejlesztési tervről, a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáról, képzési (szakképzési) programról, minőségfejlesztési programról, c)6 az egyetemi, főiskolai tanári és docensi pályázatokról, d) a hivatalvezetők megbízásáról, felmentéséről. (4) A Kari Tanács döntései során köteles figyelembe venni a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének követelményét. E célból döntései során érvényesíti és figyelemmel kíséri a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeit. A Kari Tanács működése A Kari Tanács munkaprogramja 21. § (1) A Kari Tanács féléves munkaprogram alapján ülésezik (rendes ülés), mely az akadémiai év (tanév) időbeosztásához, valamint a Szenátus munkaprogramjához igazodik. A munkaprogramot félévenként előre kell elfogadni. (2)7 A Kari Tanács munkaprogramját Dékáni Tanács, a szervezeti egységek és az érdekképviseletek vezetőinek javaslata alapján a dékán állítja össze és a Kari Tanács fogadja el. (3) A munkaprogram összeállításánál figyelemmel kell lenni a rendszeresen visszatérő napirendek (kitüntetési javaslatok, egyetemi, főiskolai tanári felterjesztések stb.) éven belüli megfelelő ütemezésére. A Kari Tanács minden rendes ülésének állandó napirendjei: a) személyi kérdések, b) beszámolók a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. (4) A munkaprogramnak tartalmaznia kell az egyes ülések várható időpontját és az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok felsorolását.

6 7

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától. A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

8

(5) Az elfogadott munkaprogramtól indokolt esetben el lehet térni. Az ülések előkészítése 22. § (1)8 A munkaprogram alapján az egyes ülések napirendjét – a Dékáni Tanács javaslatainak figyelembe vételével – a dékán határozza meg. (2) A Kari Tanács bármely tagjának vagy állandó meghívottjának joga van napirendi javaslatot tenni. Amennyiben a dékán a javaslatot az előterjesztést követő, illetve legkésőbb annak beérkezését követő második Kari tanácsi ülésen nem tűzi napirendre, köteles a testületet megszavaztatni a napirendre tűzés kérdéséről. Amennyiben a napirendi javaslat valamely intézet tanácsától, illetve a Kari Tanács tagjai 1/3-ának írásbeli támogatásával érkezett, a javaslatot legkésőbb annak beérkezését követő második ülés napirendjére kell tűzni. (3) A meghívót, az előterjesztéseket a személyi anyagokkal együtt a Kari Tanács tagjai és állandó meghívottai részére 5 nappal az ülés előtt elektronikus úton kell megküldeni. A meghívó kiküldése a Kari Tanács titkárának feladata. Az előterjesztések anyagát a személyi anyagok, a várhatóan zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a dékán által a Kar, az Egyetem gazdasági érdekeire tekintettel megjelölt előterjesztések kivételével az ülést megelőző 2 nappal a Kari Tanács titkára a Kar belső honlapján köteles közzétenni. Mindazok az előterjesztések – a személyi anyagok kivételével –, amelyek a honlapon nem kerülnek közzétételre, a Kar dolgozói, hallgatói által a Kari Tanács ülését követően a Kari Tanács titkáránál megtekinthetők. Az előterjesztések előkészítése 23. § (1) Az előterjesztés előkészítéséért a tárgy, napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napig kell elektronikus úton a Kari Tanács titkárának megküldeni. A Kari Tanács napirendjén csak a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli előterjesztés szerepelhet, a dékán azonban ez alól kivételt tehet. A dékán – indokolt esetben – az előterjesztő kérelmére a 10 napos határidőt lerövidítheti. (2)9 Az előterjesztéshez csatolni kell a tárgyban érintett bizottság és a Dékáni Tanács írásos véleményét; ennek hiányában az előterjesztést le kell venni a napirendről. A bizottsági vélemények beszerzéséről a Kari Tanács titkára gondoskodik. (3) Ha a határozati javaslat szó szerinti átvételt tartalmaz hatályos jogszabályból vagy hatályos egyetemi szabályzatból, illetve felsőbb szerv (Szenátus, Országgyűlés, Kormány stb.) egyedi döntésén alapul, azt az adott szövegrésznél, a forrás pontos megjelölésével jelezni kell. Amennyiben a határozati javaslat korábbi döntés módosítására irányul, az előterjesztő az egységes szerkezetben foglalt anyagban egyértelmű kiemeléssel köteles megjelölni a módosításokat. A Kari Tanács ülései 24. § (1) A Kari Tanács hatásköreit ülésein gyakorolhatja. A Kari Tanács rendes ülést, rendkívüli ülést és esetenként ünnepi ülést tarthat. (2) A Kari Tanács rendes ülését a napirendi pontok megjelölésével a dékán hívja össze: a) tanévenként legalább négy alkalommal, ezenkívül

8 9

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától. A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

9

b) tizenöt napon belül, ha azt a Kari Tanács tagjainak egyharmada írásban kéri, a napirend egyidejű megjelölésével, c) tizenöt napon belül, ha azt valamelyik intézet tanácsa a napirend egyidejű megjelölésével kéri. (3) A Kari Tanács ünnepi alkalmakkor, évfordulók, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend tárgyalható. (4) Rendkívüli esetben a Kari Tanács rövid úton, szóban is összehívható. A Kari Tanács rendkívüli ülését össze kell hívni a dékán, legalább három intézetigazgató, a Kari Tanács tagjai 1/3-ának valamint a rektor indítványára, ha azt rendkívüli, sürgős és halaszhatatlan ügy indokolja. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, a javasolt időpontját és a rendkívüli összehívás indokát. A Kari Tanács rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. 25. § (1) A Kari Tanács ülését a dékán, akadályoztatása esetén az általános és tudományos dékánhelyettes, az általános és tudományos dékán-helyettes akadályoztatása esetén az oktatási és felnőttképzési dékán-helyettes vagy a dékán által kijelölt tanácstag vezeti. (2) A dékán, illetve a levezető elnök ülésvezetéssel kapcsolatos jogai, feladatai: a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése, b) határozatképesség megállapítása, c) az ülés vezetése, szó megadása, megtagadása és megvonása, d) tárgyra való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása, e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vonatkozó javaslattétel, f) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására, g) szavazás elrendelése, eredményének megállapítása, h) határozat kimondása, i) a vita lezárása. 26. § (1) A Kari Tanács működésével kapcsolatos ügyviteli és igazgatási feladatok ellátásáról a titkár gondoskodik. A Kari Tanács titkári feladatait a dékáni hivatalvezető látja el. (2) A titkár: a) közreműködik a Kari Tanács üléseinek előkészítésében, véleményezésében, b) előkészíti a Kari Tanács határozati javaslatait, szervezi a Kari tanácsi határozatok végrehajtását, c) jogszabály-, illetve szabályzatértelmezési kérdésekben felvilágosítást ad a Kari Tanács tagjai részére. 27. § (1) A Kari Tanács ülései – a zárt ülés kivételével – a Kar dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak. Személyiségi jogot érintő kérdések tárgyalása esetén az érdekelt kérelmére zárt ülést kell tartani. A dékán döntése vagy a Kari Tanács jelenlevő tagjai 50 %-ának kérésére zárt ülést kell tartani, amennyiben a nyilvános tárgyalás személyiségi jogokat vagy az Egyetem, a Kar gazdasági érdekeit sértheti. A zárt ülésen tárgyalt előterjesztés és az ott hozott döntések nyilvánosságára a 20. § (3) bekezdését kell alkalmazni. (2) A zárt ülésen csak a Kari Tanács az SZMSZ 9. § és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az ülés lebonyolításában résztvevő szakértők vehetnek részt. (3) Az ülést követően a dékán szükség szerint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról. A zárt ülésen elhangzottakról kizárólag a dékán vagy az általa megbízott személy jogosult harmadik személy számára tájékoztatást adni.

10

A határozatképesség megállapítása és a napirend elfogadása 28. § (1) Az ülés megnyitása után a dékán megállapítja a Kari Tanács határozatképességét. Az ülés – a dékánválasztó ülés kivételével – határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. (2) Határozatképtelenség esetén a dékán az ülést elnapolja azzal, hogy egyúttal meghatározza az új ülés időpontját. Az új ülés időpontja 8 napon belüli időpontra tűzendő ki. A megismételt ülést változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülés határozatképes, ha azon a Kari Tanács tagjainak legalább 25 %-a jelen van. A megismételt ülésen a Kari Tanács e szabályzat 29. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben döntést nem hozhat. (3) A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételére a Kari Tanács ülésén csak rendkívül indokolt esetben van lehetőség. A napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéről a Kari Tanács jelen levő tagjai legalább kétharmadának a szavazatával határoz. (5) A határozatképesség megállapítása, valamint a napirendre való felvételre irányuló javaslat esetén az arról való szavazás után a Kari Tanács dönt az ülés napirendjének elfogadásáról. A napirend előtti felszólalások 29. § (1) Az első napirendi pont megtárgyalása előtt a dékán, a Kar önálló szervezeti egységeinek vezetői, valamint a Közalkalmazotti Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a szakszervezetek képviselői napirend előtti felszólalással élhetnek. (2) Napirend előtti felszólalásnak akkor van helye, ha annak tárgya a Kar egészét vagy több szervezeti egységét érinti. (3) A napirend előtti felszólalás nem kapcsolódhat napirendi ponthoz, illetve nem befolyásolhatja valamelyik napirendi pont megtárgyalását. (4) Napirend előtti felszólalás esetén – a személyes érintettség esetét kivéve – nincs helye vitának vagy viszontválasznak, indokolt esetben azonban a dékán az elhangzottakkal kapcsolatban a Kari Tanácsot állásfoglalásra kérheti fel. (5) A napirend előtti felszólalások időtartamát a dékán korlátozhatja. Az egyes napirendi pontok vitája 30. § (1) A napirendi pont vitája az előterjesztésen alapul, amelyhez az előterjesztő rövid szóbeli kiegészítést fűzhet. (2)10 A napirendi pont vitája előtt a dékán ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatos dékáni tanácsi és bizottsági döntéseket. (3) A szóbeli kiegészítés után a Kari Tanács tagjai először kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz. Érdemi hozzászólásokra csak a kérdések megválaszolása után kerülhet sor. Egy-egy hozzászólás időtartama maximum három perc lehet, melynek leteltét a jegyzőkönyvvezető jelezni köteles. Adott témához, illetve résztémához a tanácstag legfeljebb két alkalommal szólhat hozzá. E korlátozások 10

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

11

alkalmazásától a dékán kivételesen eltekinthet. Hosszabb előterjesztések esetében a dékán megjelölheti a vita irányát (általános kérdések - részletkérdések - egyes részletkérdések stb.). (4) A módosító határozati javaslatot legkésőbb a Kari Tanács ülése előtti második munkanap végéig írásban kell a Kari Tanács elnöke és titkára részére eljuttatni. A Kari Tanács ülésén az adott napirendi ponthoz módosító határozati javaslatot csak az előterjesztő, a napirendi pont levezető elnöke, az állandó bizottsági elnökök, a Kar önálló szervezeteinek vezetői és a kari Hallgatói Önkormányzat elnöke tehet a zárószavazásig. (5) A vita végén az előterjesztő köteles válaszolni a hozzászólásokra. A válasz után további hozzászólásnak helye nincs.

Határozathozatal 31. § (1) A Kari Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak személyesen lehet. (2) A Kari Tanács határozatait egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. A döntés meghozatalához az igen szavazatok (egyszerű vagy minősített) többségének megléte szükséges. Az érvénytelen szavazatokat a határozat eredménye szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az érvénytelen szavazatok figyelmen kívül hagyása esetén a leadott szavazatok száma nem éri el a szükséges – e bekezdésben előírt – határozatképességet, úgy a szavazást meg kell ismételni. Az SZMSZ 29. § (3) bekezdése által meghatározott döntésekhez a Kari Tanács minősített többséggel meghozott határozata szükséges. (3) A Kari Tanács jelenlévő tagjai legalább kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi ügyekben: a) a Kar Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve mellékleteinek jóváhagyásához, módosításához, b) a dékán visszahívásának kezdeményezéséhez, c) saját munkaprogramjának elfogadásához, d) a Kar fejlesztési tervének elfogadásához, e) a Kar költségvetésének elfogadásához, f) az éves költségvetési beszámolójának elfogadásához. (4) Személyi kérdésekben, vagy ha a dékán, illetve a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tanácstagok legalább 50 %-a kéri, a szavazás titkos. (5) Bármely tanácstag kérheti – a titkos szavazást igénylő ügyek kivételével – név szerinti szavazás elrendelését az előterjesztett határozati javaslatról. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a név szerinti szavazásra irányuló indítványt a jelenlévő tagok legalább fele nyílt szavazással támogatja. Név szerinti szavazás esetén a szavazatok leadása névsor szerint történik. (6) Nyílt szavazás során fellépő szavazategyenlőség esetén a dékán szavazata dönt. 32. § (1) Személyi kérdésekben a Kari Tanács tagjai hivatali pecséttel ellátott szavazólapot kapnak, amelyet kitöltés után a lezárt urnába kell bedobni. Egy íven több egymástól független személyi kérdésben is lehet szavazni. Ebben az esetben az íven belül az elkülönült szavazási kérdéseket jól láthatóan külön kell választani. Szavazni a jelölt neve mellett elhelyezett, tollal írt, két egymást keresztező vonallal lehet. (2) Érvénytelen az a szavazólap, vagy szavazóív, amely nincs ellátva hivatalos bélyegzőlenyomattal, illetve az a szavazólap, vagy a szavazóívnek azon része, amely egynél, vagy valamely szabályzatban meghatározott számnál több szavazatot tartalmaz.

12

(3) Érvénytelen az a szavazat, amelyet a) érvénytelen szavazólapon adtak le, b) nem a (1) bekezdésben meghatározott módon adták le. (4) Személyi kérdésekben az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a leadott szavazatok több mint fele érvényes volt. Amennyiben nincs megválasztottnak tekinthető jelölt, a dékán kérheti a rektorválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazását. (5) Személyi kérdésekben és egyéb titkos szavazás lebonyolításában szavazatszedő bizottság működik közre, amelyet a Kari Tanács a tagjai sorából a dékán javaslata alapján esetenként választ. 33. § (1) A 28. § (4) bekezdése szerinti módosító indítvány lehet teljes-, rész-, vagy ügyrendi indítvány. A levezető elnök a vita lezárása és összefoglalása után a teljes módosító indítvány(oka)t teszi fel szavazásra, annak elfogadása esetén további döntésre nincs szükség. Több teljes módosító indítvány esetén azokat elhangzásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani. Ezt követően, vagy ennek hiányában a levezető elnök a módosító részindítványt – több részindítvány esetén részindítványokat, azok elhangzása sorrendjében – bocsátja szavazásra. Az elfogadott részindítványt az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni. A részindítvány elfogadásához ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a javaslat egésze megkíván. A részindítványról való szavazást követően a Kari Tanács dönt az előterjesztés egészéről. Ügyrendi kérdésekben a Kari Tanács vita nélküli szavazást tart. (2) Amennyiben vita támad az indítvány jellegét illetően, arról a levezető elnök – szükség esetén a Kari Tanács titkárának nyilatkozatát is kikérve – dönt. (3) Ha a javaslat a tárgyalás elnapolására vagy az előterjesztésben foglaltak teljes elutasítására irányul és érdemi módosító elemeket nem tartalmaz, ügyrendi javaslatként kell kezelni és arról vita nélkül, a javaslat elhangzását követően kell szavazni. (4) Előterjesztés napirendről való levételét a dékán, a napirendi pont levezető elnöke és az előterjesztő a határozathozatal megkezdéséig javasolhatja. (5) Szabályzatmódosítás alkalmával a javaslat egyes részleteinek a módosítással való elfogadásán túl szükséges a javaslat egészének Kari tanácsi elfogadtatása (zárószavazás) is. A javaslat egészét az előterjesztő a zárószavazás előtt bármikor visszavonhatja. (6) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a Kari Tanács minden tagja csak az egyik választási lehetőségre szavazhat igennel. A leadott szavazatokat ellenőrizni kell. Amennyiben a Kari Tanács tagja egynél több lehetőség tekintetében igennel szavazott, nyilatkoztatni kell, hogy melyik szavazatát tartja érvényesnek. (7) Kettő vagy több lehetőség közül való választás esetén a szavazás többfordulós lehet. Amennyiben az első fordulóban nem dőlt el a kérdés, a második fordulóban X-választandó esetén az az X-1 lehetőség kerül szavazásra, amely az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás legfeljebb addig ismételhető, amíg egy szavazásra bocsátott kérdés marad. (8) Szavazás közben hozzászólni, a szavazást indokolni tilos. Kérdés 34. § (1) Az utolsó írásban előterjesztett napirendi pont tárgyalásának lezárása után a Kari Tanács bármely tagja kérdést intézhet az Egyetem képviselőjéhez, a Kar, az önálló szervezeti egységek vezetőihez, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek képviselőjéhez.

13

(2) A kérdés címzettje azonnal, vagy ha a kérdés azonnali megválaszolása nem lehetséges, 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásban adott válasz tartalmáról a kérdés címzettje a Kari Tanácsot a következő ülésén tájékoztatni köteles. (3) Amennyiben a kérdést a testület ülése előtt legalább 5 nappal korábban megküldik a címzettnek, akkor arra az ülésen válaszolni köteles.

Jegyzőkönyvezés 35. § (1) A Kari Tanács üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni három példányban. A Kari Tanács üléseiről hangfelvétel készül, amely az iktatórendszerben rögzítésre kerül. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés időpontját és helyét, b) a jelenlévők nevét, c) az ülés menetének a leírását, d) napirendi pontonként a napirendek tárgyát, a felszólalások, hozzászólások, kérdések és a válaszok rövid tartalmi összefoglalását, e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, f) a nyílt és a titkos szavazások eredményét, valamint g) a határozathozatal módját, az elfogadott határozatok szó szerinti szövegét. A határozatokat az ülés napjának megjelölésével, folyamatos sorszámmal kell jelölni (pl. KT 1/2007.(01.01.) sz. határozat). A Kari tanácsi határozatokat naptári évenként újrakezdődően kell számozni. (3) Az írásbeli előterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. (4) A Kari Tanács bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzőkönyvezzék. (5) A jegyzőkönyv vezetését a dékán által megbízott személy végzi. A jegyzőkönyvet a dékán, a Kari Tanács titkára és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (6) A határozatok közzétételéről a Kari Tanács titkára gondoskodik, legkésőbb a Kari Tanács ülését követő ötödik munkanapig. Bizottságok, tanácsadó testületek A Kari Tanács bizottságai 36. § (1) A Kari Tanács a saját működését elősegítő szervezési, oktatási, kutatási, gazdasági és egyéb kérdések elemzésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok önálló döntési hatáskörrel is felruházhatók. (2) Az állandó bizottságot létrehozó Kari tanácsi döntés – amely tartalmazza a bizottság összetételét (az elnök és tagjainak nevét, vagy az őket delegáló szervezet megjelölését), a választás és visszahívás módját, a bizottság működésére vonatkozó egyéb előírásokat –, a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. A bizottságok döntési, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési jogkörét a

14

bizottság alakuló ülését követő Kari Tanácsi ülésen a bizottsági elnökök előterjesztésére külön kell elfogadni. (3) Azokban a bizottságokban, amelyek feladatkörébe a hallgatói jogviszonyt kérdések tartoznak, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában a hallgatók vehessenek. A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális ügyeinek intézésére bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a ötven százaléka.

közvetlenül érintő képviselői is részt létrehozott állandó bizottság tagjainak

(4) A tagokat a bizottságokat létrehozó Kari tanácsi döntésben meghatározott módon delegálhatják: a) a dékán, b) intézet esetében: az intézetigazgató vagy az Intézeti Tanács az intézet szervezeti és működési szabályzata szerint, c) hallgatók esetében a kari HÖK Küldöttgyűlése. (5) A delegáló jogosult indokolás nélkül visszahívni a delegált személyt és helyette mást delegálni. A döntésről a Kari Tanács tagjait a visszahívást követő tanácsülésen tájékoztatni kell. (6) Állandó bizottság elnökének elsősorban vezető oktatót, vagy Kari tanácsi tagot kell választani. (7) A bizottságok adminisztratív teendőit a bizottság titkára látja el. A titkárt a bizottság elnöke javaslatára a dékán bízza meg. (8) Az állandó bizottság évente legalább kétszer ülésezik. A dékán további ülések tartását is elrendelheti. Az ülést össze kell hívni a Kari Tanács ülését megelőző két héten belül, amennyiben a Kari Tanács napirendjén a bizottság hatáskörét érintő kérdés is szerepel. (9) A Kari Tanács a dékán előterjesztésére dönthet ideiglenes bizottság megalakításáról, feladatáról és összetételéről. Ilyen esetben a bizottság működésének időtartamát és feladatát is meg kell határozni. Az ideiglenes bizottság működésének rendjét a bizottság elnöke határozza meg. (10) A Kari Tanács mandátumának lejártát követően a Kari Tanács állandó bizottságai az új Kari Tanács alakuló üléséig látják el feladataikat. (11) A Kari Tanács állandó bizottságainak felsorolását, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működését e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Kari Fórum 37. § (1) A Kari Fórum a dékán munkáját segítő, véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testület. (2) A Kari Fórum tagjai: a) a dékán, b) a dékán-helyettesek, c) a dékán által megbízott szakértők, d) intézetigazgatók, e) dékáni hivatalvezető, f) a gazdasági hivatalvezető, g) a tanulmányi hivatalvezető, h) a gyakorlóintézmény igazgatója, i) a kari könyvtár vezetője, j) a kollégium igazgatója, k) a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív szakszervezetek kari képviselője,

15

l) a kari Hallgatói Önkormányzat elnöke. (3) A Kari Fórum ülésére meghívandók körét a dékán esetenként határozza meg. (4) A Kari Fórum köteles napirendre tűzni a tagjai által felvetett kérdéseket. (5) A Kari Fórum szükség szerint ülésezik, de legalább tanévente két alkalommal. Üléseit a dékán hívja össze. (6) A Kari Fórum ülésén született állásfoglalásokról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a Kari Tanácsi ülések jegyzőkönyvezetésével megbízott személy gondoskodik. (7) A Kari Fórum javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat: a) a Kar hosszútávú érdekeivel, stratégiájával kapcsolatos kérdésben, b) a Kar fejlesztési elképzeléseiről, c) a Kar által alapított kitüntetések esetében a kitüntetettek személyére, d) valamennyi egyéb kérdésben, amellyel kapcsolatban a dékán a Fórum véleményét kikéri. Dékáni Tanács 38. § (1) A Dékáni Tanács javaslattevő, konzultatív testület, amely közreműködik a Kari Tanács üléseinek előkészítésében, a dékáni döntések meghozatalában. (2) A Dékáni Tanács tagjai: a) a dékán, b) a dékánhelyettesek, c) intézetigazgatók, d) dékáni hivatalvezető, e) a gazdasági hivatalvezető, f) a tanulmányi hivatalvezető. (3) A dékán szükség szerint, a Kari Tanács üléseihez igazodva, de legalább havonta hívja össze a Dékáni Tanácsot. (4) A Dékáni Tanács: a) megtárgyalja a Kari Tanács elé kerülő előterjesztéseket, dönt azok elfogadásáról, mely döntés a Kari Tanács előterjesztésének részét képezi, b) véleményt nyilvánít a dékán által a Tanács elé tárt ügyekben. (5) A Dékáni Tanács üléséről emlékeztető készül, ami tartalmazza a döntéseket, állásfoglalásokat véleményeket. Az emlékeztető elkészítéséről a Dékáni Hivatal vezetője gondoskodik. Vezetői Értekezlet 39. § (1) A Kar napi működésével összefüggő döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, döntések összehangolását segítő operatív testület. (2) A Vezetői Értekezlet tagjai: a) a dékán, b) a dékánhelyettesek, c) a dékáni hivatalvezető, d) a gazdasági hivatalvezető,

16

e) a tanulmányi hivatalvezető. (3) A Vezetői Értekezlet heti rendszerességgel működik. (4) A Vezetői Értekezlet üléséről emlékeztető készül, ami tartalmazza a döntéseket, állásfoglalásokat véleményeket. Az emlékeztető elkészítéséről és közzétételéről a Dékáni Hivatal vezetője gondoskodik. Tanári Testület 40. § (1) A Tanári Testület a Kar munkáját segíti véleményező, tanácsadó testület, döntési jogkörrel nem rendelkezik. (2) A Tanári Testület tagja valamennyi, a Karon közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező főiskolai és egyetemi tanár. A Tanári Testület bármely tagja írásban kifejtheti véleményét, javaslatot tehet a Kar működésével kapcsolatos bármely kérdésben a dékánnak. A dékán köteles a Kari Tanács előtt

ismertetni és a Tanári Testület döntése alapján vitát kezdeményezni azon előterjesztésről, amely kérdésben egyszerre legalább az egyetemi és főiskolai tanárok 50 %-a kéri intézkedését. (3) A Tanári Testület szükség szerint, de legalább tanévenként egy alkalommal ülésezik, mely ülést a dékán hívja össze. Társadalmi Tanács 41. § (1) A Társadalmi Tanács a Kar véleményező, tanácsadó és támogató szervezete. (2) A Társadalmi Tanács összetételére, működésére, feladat- es hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket e szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Dékán által megbízott szakértő 42. § A dékánt feladatai ellátásában határozott időre megbízott szakértők segíthetik, akik munkájukról beszámolási kötelezettséggel közvetlenül a dékánnak tartoznak.

A Kar vezetői A Dékán 43. § (1) A Kar vezetője a dékán. 11

(2) A dékánt az egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy tudományos főmunkatársi munkakört betöltők közül a rektor bízza meg és menti fel. (3) Dékáni megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá az Egyetemmel teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. (4) A dékáni megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályázat lebonyolítására a rektor jelölőbizottságot hoz létre, melynek elnöke egy rektorhelyettes, tagjai a Kari Tanács javaslatára a rektor által megbízott személyek.

11

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

17

(5) A jelölőbizottság feladata a pályázat minél szélesebb körben való ismertté tétele annak érdekében, hogy a dékáni pályázatra minél több kvalifikált pályázó nyújtson be pályázatot. (6) A jelölő bizottság a Karon működő testületek véleményének kikérést követően pályázati rangsort állít fel, amelyet ismertet a Kari Tanáccsal. A dékáni pályázatokat a Kari Tanács megtárgyalja, majd dönt azok rangsorolásáról. A rangsor felállítására a rektorjelölti pályázatok rangsorolására vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak. (7) A rektor a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. Amennyiben a rektor a Kari Tanács döntésével nem ért egyet, azt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti a Kari Tanácsnak. A Kari Tanács a pályázatok rangsorolásáról ismételten dönt. A rektor az ezt követően megküldött rangsorban első helyen álló személynek adja ki a megbízást. (8) A dékán megbízása legfeljebb 3-5 évig tart, amely pályázat alapján egy alkalommal megismételhető. A dékáni megbízás pontos időtartamát a pályázati kiírás tartalmazza. A dékáni megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. 44. § (1) A dékán megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) a Kar megszűnése, átalakulása esetén, e) a dékán közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, f) a dékán halálával. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a megbízási idő lejárta előtt a visszahívást a rektor, valamint a Kari Tanács tagjainak több mint 50 %-a kezdeményezheti a Kari Tanács ülését megelőző 8 nappal benyújtott, indokolással ellátott írásbeli előterjesztés alapján. A visszahívásra irányuló javaslathoz a Kari Tanács tagjai kétharmadának a szavazata szükséges. A Kari Tanács a visszahívásáról szóló javaslatát megküldi a rektornak, aki a kezdeményezés alapján dönt a dékán felmentéséről. A dékán feladat és hatásköre 45. § (1) A dékán vezeti és képviseli a Kart, e jogkörében eljár mindazon ügyekben, amellyel a rektor megbízza, és amelyeket jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A dékán feladat- és hatáskörébe tartozik különösen: a) rektor által átruházott hatáskörben és rektor által meghatározott körben képviseli az Egyetemet, valamint a Kar képviselete az egyetemi, illetőleg más fórumok előtt, b) irányítja a Karon folyó képzési, tudományos, kutatási és igazgatási tevékenységet, c) irányítja a Kar személyzeti és gazdálkodási munkáját, d) rendelkezik a Kar gazdasági tervében meghatározott keretek felhasználásáról, a kari gazdasági vezető ellenjegyzése mellett, e) kiadmányozási jogot gyakorol kari ügyekben, f) a Kar tevékenységét érintő kérdésekben kezdeményezheti a rektor vagy a Szenátus intézkedését, g) munkáltatói jogkört gyakorol a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint, h) előkészíti a Kari Tanács üléseit, szervezi döntéseinek végrehajtását, i) vezetői tevékenységéről rendszeresen beszámol a Kari Tanácsnak és a rektornak, j) ellát minden olyan feladatot, illetőleg gyakorolja azokat a jogköröket, amelyeket számára a jogszabályok, az egyetemi és kari szabályzatok meghatároznak, illetőleg amelyet a rektor saját hatásköréből számára átruházott.

18

(3) A dékán köteles a Kari Tanácsot rendszeresen tájékoztatni a Kari Tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedéséről. Köteles tájékoztatni a Kari Tanácsot olyan intézkedéseinek indokairól, amelyben eltért a Kari Tanács javaslatától vagy véleményétől. (4) A Kar működését és fejlesztését érintő – stratégiai jelentőségű – ügyekben köteles kikérni a Kari Tanács és az intézetigazgatók véleményét. (5) A dékán javaslatot tehet a rektor számára minden olyan döntés, határozat, intézkedés megsemmisítésére, amely jogszabályt, egyetemi vagy kari szabályzatot sért. (6) A dékán akadályoztatása esetén az általános és tudományos dékán-helyettes látja el a dékáni feladatokat. A dékán a hatáskör gyakorlásának kereteit meghatározhatja. A dékánhelyettesek 46. § (1) A dékánt feladatai ellátásában dékánhelyettesek segítik. (2) A dékánhelyettesi megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályáztatás előkészítését a rektor a dékán közreműködésével végzi. A dékánhelyettesi pályázatok rangsorolásáról a Kari Tanács dönt. A dékán a Kari Tanács véleményének figyelembevételével tesz javaslatot a rektornak a dékánhelyettes személyére. A rektor a dékán javaslatának mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A dékánhelyettesi megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (3) A dékánhelyettesek közül egy a dékán általános helyettese. A dékán akadályoztatása esetén az általános ás tudományos dékánhelyettes, mindkettő egyidejű távolléte esetén a dékán által kijelölt dékánhelyettes látja el a dékáni feladatokat. A dékán, jogszabály, valamint egyetemi szabályzat a hatáskör gyakorlásának kereteit meghatározhatja. (4) A dékánhelyettesek megbízásának időtartama megegyezik a dékáni megbízás időtartamával. (5) Ha a dékán megbízatása bármely okból megszűnik, a dékánhelyettesi megbízatások is megszűnnek. A dékáni megbízatás megszűnése és az új dékán hivatalba lépése közti időben a dékáni feladatokat az általános és tudományos dékánhelyettes látja el. (6) A dékán-helyettesi megbízatások megszűnésére a dékáni megbízás megszűnésére irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a megbízás időtartama a dékáni megbízás időtartamát - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg. (7) Az általános és tudományos dékán-helyettes: a.) a dékán távollétében gyakorolja a dékán hatáskörét; b.) az Illyés Gyula Karon felügyeli és ellenőrzi ba.) a tudományszervezési és fejlesztési, a pályázati és innovációs tevékenységet, bb.) az igazgatási, az adminisztratív és az informatikai tevékenységet, bc.) a marketing- és rendezvényszervezési feladatokat a megvalósító szervezeti egységek (a Tudományos Titkárság, és a Dékáni Hivatal) tevékenységének felügyeletén keresztül; c.) részt vesz a Kart érintő stratégiai döntések előkészítésében, d.) közreműködik a Kar kapcsolatrendszerének erősítésében. (8)12 Az oktatási dékánhelyettes: a) az Illyés Gyula Karon felügyeli és ellenőrzi 12

A módosítást a Szenátus 2014. június 26-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2014. július 1. napjától.

19

aa.) az oktatást, képzést, koordinálja az oktatással kapcsolatos adminisztratív és ügyviteli folyamatokat, bb.) a felnőttképzést a megvalósító szervezeti egységek (a Tanulmányi Hivatal, a Felnőttképzési Csoport) felügyeletén keresztül; b) feladata a Gyakorló Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda intézménnyel történő kapcsolattartás, szakmai felügyelet; c) tevékenységének stratégiai része az egyetemen belüli, valamint a képzési igényekkel jelentkező intézményekkel, szervezetekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. NEGYEDIK RÉSZ A Kar szervezeti egységei 47. § (1) A Kar oktatási, tudományos kutatási, művészeti (továbbiakban: oktatási-kutatási), szolgáltató és funkcionális önálló és nem önálló szervezeti egységekre tagolódik. (2)13 A Kar önálló oktatási-kutatási egységei az intézetek: a) Társadalomtudományi Intézet, b) Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet (GTI), c) Pedagógusképző Intézet (PI), (3) A Kar önálló funkcionális szervezeti egységei: a) Dékáni Hivatal, b) Gazdasági Hivatal, c) Tanulmányi Hivatal. (4) A Kar nem önálló funkcionális szervezeti egységei: a) Tudományos Titkárság, b) Felnőttképzési Csoport. (5) A Kar egyéb egységei: a) Szakkollégium, b) Kutatócsoport. (6) A Kar szolgáltató szervezeti egységei: a) Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Könyvtára, b) Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Gyakorló Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda, c) Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Kollégiuma. A Kar önálló oktatási-kutatási szervezeti egységei Az intézet 48. § (1) Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység. (2) Az Intézet legalább hét főállású oktatóból – akik közül legalább három tudományos minősítéssel rendelkezik – áll. Intézet akkor létesíthető, illetve működhet, ha a részt vevő tanszékek és más 13

A módosítást a Szenátus 2014. június 26-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2014. július 1. napjától.

20

egységek alkalmasak valamely tudományszakágban az egyetemi vagy főiskolai alapképzést szakmailag meghatározó módon ellátni. (3) Az intézet felelős vezetője az intézet igazgatója, aki e szabályzat 46. §-ában meghatározott módon nyeri el megbízatását. (4) Az intézet ellátja saját személyzeti és gazdálkodási feladatait, továbbá oktatást koordináló, segítő és kiegészítő egyéb funkciókat is ellát. (5) Az intézet önállósága kiterjed: a) az intézet szakmai kompetenciájába tartozó szak(ok) és tantárgyak oktatására, b) tudományterületének művelésére, c) a költségvetési forrásokból meghatározott és saját bevételből elérhető anyagi eszközökkel való gazdálkodásra, az Egyetem és a Kar gazdálkodási szabályzatára is figyelemmel, d) a személyi-fejlesztési politikára. (6) Az intézet vezető testülete az Intézeti Tanács. Az intézet szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályok 49. § (1) A Kar önálló oktatási-kutatási szervezeti alapegysége az intézet. Az intézet a Kar oktatási, illetőleg kutatási feladatainak valamely jellegzetesen elkülönült részét képező szervezeti egység, amely legalább két intézeti tanszékből, vagy legalább hét főállású oktatóból – akik közül legalább három tudományos minősítéssel rendelkezik – áll. (2) A intézet vezetését az intézetigazgató látja el, aki e Szabályzatban meghatározott jogkörrel rendelkezik. (3) Az intézet tagja minden oktatási, kutatási feladatokat ellátó főállású oktató, dolgozó, valamint az intézeti szakalkalmazottak. (4) Az intézet elsődleges feladata az intézethez tartozó szak, szakok gondozása, fejlesztése. Az intézet az Egyetem, illetőleg a Kar megbízása alapján oktatási, képzési és minősítési (záróvizsgáztatási, tudományos minősítési) feladatokat lát el az intézethez tartozó szak(ok)kal összefüggésben. (5) Az intézetek működésük során: a) együttműködhetnek (szerződést köthetnek) más intézetekkel, kutatási és oktatási, illetőleg képzési feladatok megoldása érdekében a főigazgató jóváhagyásával, b) önállóan gazdálkodnak a rendelkezésükre bocsátott, illetőleg pályázat útján elnyert pénzekkel az egyetemi szabályzatok figyelembevételével. (6) Az intézetek Szervezeti és Működési szabályzatát a Kari Tanács hagyja jóvá. Az intézetek felett a Kari Tanács törvényességi felügyeletet gyakorol. Az intézeti SZMSZ a Kari SZMSZ 4. számú melléklete. Az intézetigazgató 50. § (1) Az intézetigazgató egyszemélyi felelős vezetője az intézetnek, aki a PTE SZMSZ 98. §-ban meghatározott módon nyeri el megbízatását. Felelős az intézeti oktató és kutatómunkáért; az intézetre más szakokon háruló oktatási feladatok ellátásáért, és az intézeti gazdálkodásért. (2) Az intézetigazgató munkáját szakfelelős(ök), vezető koordinátor, koordinátorok, és az intézeti titkárnő segíti.

21

(3) Az intézetigazgató – a rendelkezésére álló pénzügyi keretek között – a gyakorlati képzés, a levelező tagozatú képzés és más feladatok ellátására koordinátort – a belső tagoltság nélkül működő intézetben vezető koordinátort – nevezhet ki, akikre feladatainak egy részét átruházhatja. Az intézetigazgató megbízása 51. § (1) Önálló oktatási szervezeti egység vezetője csak egyetemi, főiskolai tanár vagy docens, illetve doktori fokozattal rendelkező adjunktus lehet. A megbízás legfeljebb 3-5 évre szól. A megbízás újabb pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható. Az önálló oktatási szervezeti egységvezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. (2) Vezetői megbízás betöltése csak nyilvános pályázat alapján lehetséges. A pályázat előkészítését és kiírását a rektor a dékán közreműködésével végzi, a beérkezett pályázatokat megküldi a dékánnak. (3) A dékán a pályázati eljárás lebonyolítására bizottságot hoz létre, melynek elnöke dékán-helyettes, tagjai a dékán által felkért oktatók, valamint az érintett szervezeti egység egy oktatója. A dékán a pályázatok elbírálására külső szakértőket is felkérhet. (4) A bizottság elnöke a pályázatokat és a szakértői véleményeket ismerteti az önálló oktatási szervezeti egység oktatóival és kutatóival, akik titkos szavazással nyilvánítanak véleményt. (5) Az önálló oktatási szervezeti egység vezetői pályázatok rangsorolásáról a Kari Tanács dönt. A rektor a Kari Tanács véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. 52. § (1) Az intézetigazgató: a) képviseli az intézetet, b) egyezteti az intézethez tartozó szakok szakfelelőseivel a hatáskörükbe tartozó szakok tantervének kidolgozására, módosítására, illetőleg végrehajtására vonatkozó javaslatait, majd felügyeli azok végrehajtását c) összehangolja az intézethez tartozó szakokon oktatott tantárgyak programjainak elkészítését, a vizsgakövetelmények, valamint a tananyag meghatározását, d) gondoskodik az intézet tudományos kutatási tervének összehangolásáról, a kutatások szervezéséről, a tudományos intézetekkel és akadémiai bizottságokkal való együttműködésről, e) koordinálja az intézet igazgatási és gazdálkodási feladatait, f) koordinálja az intézet szakmai körébe tartozó képzéseket, továbbképzéseket g) gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket jogszabályok, egyetemi vagy kari szabályzatok ráruháznak. h) ellátja az intézeti emberi erőforrások menedzselésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat (2) Az intézetigazgatót távolléte esetén a vezető koordinátor helyettesíti. Az Intézeti Tanács 53. § (1) Az intézetekben Intézeti Tanács működik. (2) Az Intézeti Tanács vezetője az intézetigazgató. (3) Az Intézeti Tanács működési rendjét az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni úgy, hogy a hallgatók megfelelő képviselete biztosítva legyen. (4) Az Intézeti Tanács főbb feladatai, hatáskörei a) az intézet oktatási, művészeti és tudományos munka irányelveinek kijelölése; b) az intézet oktatási programjának meghatározása;

22

c) a intézet gazdálkodási tevékenységének megállapítása; d) javaslatot tesz az intézetigazgató személyére; e) javaslatot tehet a Kari Tanács összehívására, napirendi pontra; f) véleményezi a Kari Tanács előterjesztéseit. (5) Az Intézeti Tanács oktató tagjait az intézeti oktatói értekezlet választja, a hallgatói tagok megválasztását és működtetésükre vonatkozó rendelkezéseket a hallgatói önkormányzat szabályzata tartalmazza. A Kar önálló és nem önálló funkcionális szervezeti egységei A Dékáni Hivatal 54. § (1) A Kar önálló funkcionális szervezeti egysége a Dékáni Hivatal, amely ellátja a dékán és a dékán-helyettesek tevékenységének szervezésével és adminisztrációjával, továbbá a Kar működésével kapcsolatos személyügyi, igazgatási, ügyviteli, adminisztrációs, marketing és informatikai, továbbá a pályázatokkal összefüggő feladatokat. (2) A Dékáni Hivatal munkájáért a dékáni hivatalvezető felel, a szervezet munkáját az általános és tudományos dékán-helyettes irányítja és felügyeli. (3) A Dékáni Hivatal szervezetének felépítését, működését, az igazgatási, ügyviteli, marketing, informatikai és pályázati feladatok ellátásáért felelős személyek megnevezését, a vezető és más közalkalmazottak feladat- és hatáskörét a szervezeti egységvezető által készített és a dékán által jóváhagyott Dékáni Hivatali Ügyrend szabályozza. A dékáni hivatalvezető 55. § (1) A Kar adminisztrációs, igazgatási, ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője a dékáni hivatalvezető. A dékáni hivatalvezető a Kar működésével összefüggő szervezési, informatikai, humán-erőforrási, pályázati és marketing feladatok tekintetében segíti a dékán munkáját. Feladatait az általános és tudományos dékán-helyettes irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A dékáni hivatalvezetőt - a Kari Tanács véleményének kikérése után - a dékán nevezi ki. A hivatalvezető megbízása 3-5 évre szól, a megbízás több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás pontos időtartamát a vezetői megbízás tartalmazza. (3) A dékáni hivatalvezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályáztatás előkészítését a dékán végzi. (4) A dékáni hivatalvezetőt távolléte esetén a Dékáni Hivatal ügyrendjében, továbbá a munkaköri leírásában megjelölt személy, illetve a megjelölt munkakörben dolgozó közalkalmazottt helyettesíti. Helyettesítés esetén az ellátásra kerülő feladatok részekre bonthatók. (5) A dékáni hivatalvezető feladata a Dékáni Hivatal munkájának szervezése, irányítása. A hivatalvezető: a) irányítja a Dékáni Hivatalt, összehangolja a szervezeti egységek működését, azok egymással, valamint az Intézetekkel történő együttműködését, b) szervezi és előkészíti a Kari Fórum, a Dékáni Tanács, a Vezetői Értekezlet és a Társadalmi Tanács üléseit, c) ellátja a Kari Tanács titkári feladatait, d) gondoskodik a b) pontban meghatározott testületi ülések jegyzőkönyvének, emlékeztetőjének elkészítéséről, a döntések megismertetéséről, azok végrehajtásáról,

23

e) irányítja a Dékáni Hivatalt és ellátja az iktatás és iratkezelés felügyeletét a Kar részéről, f) ellátja a Kar humánerőforrás-gazdálkodási, informatikai, marketing és pályázatokkal foglalkozó munkatársainak irányítását, g) figyelemmel kíséri a Kar humánerőforrás szükségleteit, a humánerőforrás gazdálkodással összefüggésben kapcsolatot tart a Humán Szolgáltató Irodával, h) segítséget nyújt a humánerőforrás tervezéshez a gazdasági hivatalvezető számára, i) az egyetemi és kari pályázatokkal kapcsolatban együttműködik a Pályázati és Innovációs Igazgatósággal, j) a marketing feladatok ellátása során együttműködik a Rektori Hivatal Marketing Osztályával. (6) A dékáni hivatalvezető további feladatait a Dékáni Hivatal ügyrendje és a munkaköri leírás tartalmazza. A Gazdasági Hivatal 56. § (1) A Kar önálló funkcionális gazdasági szervezeti egysége a Gazdasági Hivatal, amely a gazdasági hivatalvezető irányítása alatt áll, aki feladatát a gazdasági főigazgató szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett látja el. (2) A Gazdasági Hivatal a Kar (az intézetek, a hivatalok, a Kollégium, a Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda) oktató, nevelő és tudományos kutatási munkájának gazdasági feltételeit és gazdasági adminisztrációját a rendelkezésre álló keretek közt biztosító és felügyelő, gazdálkodási, ügyviteli, műszaki és üzemeltetési feladatait ellátó szervezeti egység. (3) Kötelezettségvállalás – a törvényben és a PTE Kötelezettségvállalási Szabályzatában meghatározottak kivételével – a gazdasági hivatalvezető ellenjegyzése után írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés rendjét külön egyetemi szabályzat tartalmazza. (4) A Gazdasági Hivatal szervezetének felépítését, működését, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek megnevezését, a vezető és más közalkalmazottak feladat- és hatáskörét a szervezeti egységvezető által készített és a dékán által jóváhagyott Gazdasági Hivatali Ügyrend szabályozza. A gazdasági hivatalvezető 57. § (1) A Kar központi gazdálkodási szervezetének vezetője a gazdasági hivatalvezető. A gazdasági hivatalvezető a Kar működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, számviteli, műszaki és vagyongazdálkodási feladatok tekintetében segíti a dékán munkáját. Feladatait a dékán közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A gazdasági hivatalvezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályáztatás előkészítését a dékán végzi. A gazdasági hivatalvezetőnek szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel vagy ezzel egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie. (3) A gazdasági hivatalvezetői pályázatokat a Kari Tanács rangsorolja, majd a dékán a gazdasági főigazgató egyetértésével bízza meg a hivatalvezetőt. A hivatalvezető megbízása 3-5 évre szól, a megbízás pályázat alapján több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás pontos időtartamát a vezetői megbízás tartalmazza. A gazdasági hivatalvezető megbízását - megbízásának lejárta előtt - a dékán csak a gazdasági főigazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján vonhatja vissza.

24

(4) A gazdasági hivatalvezetőt távolléte esetén a Gazdasági Hivatal ügyrendjében, továbbá a munkaköri leírásában megjelölt személy, illetve a megjelölt munkakörben dolgozó közalkalmazott helyettesíti. Helyettesítés esetén az ellátásra kerülő feladatok részekre bonthatók. (5) A gazdasági hivatalvezetőnek feladatai ellátása és gazdálkodása során be kell tartani a költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának az alapelveit: a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadások és ráfordítások tekintetében a gazdaságosságot, b) a termékek előállítása és a szolgáltatások nyújtása tekintetében a hatékonyságot, c) és a kitűzött célok megvalósulása tekintetében az eredményességet. (6) A gazdasági hivatalvezető a Gazdasági Főigazgató szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett az alábbi feladatokat látja el: a) irányítja és szervezi a Gazdasági Hivatal munkáját, b) megszervezi és ellenőrzi a Kar működéséhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli, anyag-, eszköz és bérgazdálkodási feladatok ellátását, c) irányítja a decentralizált gazdálkodás keretében az alapfeladatok ellátásához szükséges anyag és eszközbeszerzéseket, d) költséghatékonyan látja el a vagyongazdálkodást, e) felelősséggel irányítja a Kar pénzkezeléssel kapcsolatos feladatait, f) tervezés során elkészíti a Kar költségvetését, az Egyetem Gazdasági Tervéhez szükséges anyagokat, g) koordinálja és ellenőrzi a jóváhagyott költségvetés végrehajtását, a maradványok elszámolását, h) a Kar oktatási, tudományos kutatási, művészeti, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeinek tevékenységéhez segítséget nyújt gazdaságossági számításokkal, előzetes véleményezéssel a területek pénzfelhasználásához kapcsolódóan, i) koordinálja a bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos számviteli feladatokat; megszervezi és ellenőrzi a Karhoz tartozó gazdasági jellegű ügyviteli és nyilvántartási tevékenységeket, j) az Intézetek részére leosztja a felhasználható kereteket, ellenőrzi azok felhasználását és a költségek elszámolását, k) gondoskodik a Kari Tanács, a kari bizottságok és más kari szintű testületek elé kerülő gazdasági témájú előterjesztések előkészítéséről, más előterjesztéseket gazdasági szempontból előzetesen véleményez, l) felügyeli és koordinálja a Kar és a hozzá tartozó gyakorlóintézmények, kollégium épületeinek üzemeltetését, a vagyonnyilvántartáshoz adatokat szolgáltat, gondoskodik a vagyonelemek karbantartásáról, m) a Kar kis és nagy értékű tárgyi eszközeinek tekintetében felelős a nyilvántartások vezetésért és a leltározások lebonyolításáért, n) felügyeli és értékeli a Karon folyó gazdálkodási tevékenységet, valamint az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságát ellenőrzi, o) rendszeres információkat szolgáltat a gazdasági tevékenységről és a költségvetési keretek felhasználásáról, elkészíti a szükséges beszámolókat. (7) A gazdasági hivatalvezető feladatainak ellátásához segítséget kap a Gazdasági Főigazgatóságtól és a Rektori Hivataltól, a humánerőforrás terv elkészítéséhez pedig a Kar Dékáni Hivatalától. (8) A gazdasági hivatalvezető további feladatait a Gazdasági Hivatal ügyrendje és a munkaköri leírás tartalmazza. (9) A Kar gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat a Pécsi Tudományegyetem SZMSZ-ének 3. számú melléklete, a Gazdálkodási Szabályzat és az egyéb gazdálkodási tárgyú szabályzatok tartalmazzák.

25

Tanulmányi Hivatal 58. § (1) A Kar önálló funkcionális tanulmányi adminisztrációt, oktatásszervezést végző szervezeti egysége a Tanulmányi Hivatal, amelynek feladata: a) a Kar nappali, levelező tagozatos és szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatói személyi és tanulmányi nyilvántartása, b) a kari tanulmányi és hallgatói adminisztráció végzése, c) az Egységes Tanulmányi Rendszer üzemeltetése, d) az alkalmassági vizsgák adminisztratív előkészítése és lebonyolítása, a határozatok közlése, e) a Kar tanrendjének, Tanulmányi es Vizsgaszabályzatának előkészítése, az elfogadott szabályzat érvényesítése, f) folyamatos kapcsolattartás az Egyetemi Tanulmányi Osztállyal és a Hallgatói Pénzügyek Osztályával, g) a Kari Tanács hallgatókra vonatkozó döntéseinek végrehajtása. (2) A Tanulmányi Hivatalt a tanulmányi hivatalvezető irányítja. (3) A Tanulmányi Hivatal szervezetének felépítését, működését, az oktatásszervezési és tanulmányi adminisztrációs feladatok ellátásáért felelős személyek megnevezését, a vezető és más közalkalmazottak feladat- és hatáskörét a szervezeti egységvezető által készített és a dékán által jóváhagyott Tanulmányi Hivatali Ügyrend szabályozza. A tanulmányi hivatalvezető 59. § (1) A Kar központi oktatásszervezési szervezetének vezetője a tanulmányi hivatalvezető. Feladatait az oktatási és felnőttképzési dékán-helyettes közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. (2) A tanulmányi hivatalvezetőt - a Kari Tanács véleményének kikérése után - a dékán bízza meg. A hivatalvezető megbízása 3-5 évre szól, a megbízás több alkalommal meghosszabbítható. A megbízás pontos időtartamát a vezetői megbízás tartalmazza. (3) A tanulmányi hivatalvezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályáztatás előkészítését a dékán végzi. (4) A tanulmányi hivatalvezetőt távolléte esetén a Tanulmányi Hivatal ügyrendjében, továbbá a munkaköri leírásában megjelölt személy, ill. a megjelölt munkakörben dolgozó közalkalmazott helyettesíti. Helyettesítés esetén az ellátásra kerülő feladatok részekre bonthatók. (5) A tanulmányi hivatalvezető feladata: a) a Tanulmányi Hivatal munkájának szervezése, irányítása, b) eljár TVSZ-ben ráruházott hatáskör szerint a hallgatók tanulmányi ügyeiben, c) a tanrend és az órarend elkészítése, d) nappali és egyéb tagozatok átfogó tanulmányi tájékoztatójának közzététele, e) a tanévnyitó és a diplomaosztó megszervezése, f) gondoskodik a statisztikák, kimutatások, felsőbb szervek által kért jelentések, beszámolók elkészítéséről, az adatszolgáltatásról a kari és az egyetemi vezetésnek, g) a tanulmányi ügyeket érintő kérdésekben kapcsolatot tart a Kar vezetőivel, intézetigazgatóival, szakfelelőseivel, oktatóival, szervezeti egységvezetőivel, a Hallgatói Önkormányzattal, h) együttműködik a Központi Tanulmányi Irodával.

26

A Kar nem önálló funkcionális szervezeti egységei Tudományos Titkárság 60 §. (1) A Tudományos Titkárság a Kar tudományos tevékenységével összefüggő szervezési, előkészítő és szakmai feladatokat végzi - különösen a kutatás, a kiadványozás, a tehetséggondozás, az oktatói karriergondozás, a nemzetközi kapcsolatok területén -; részben egyes feladatokkal megbízott oktatók, részben a kiadványozási és tudományos referens révén. (2) A Tudományos Titkárság munkáját az általános és tudományos dékán-helyettes irányítja és felügyeli. Felnőttképzési Csoport 61. § (1) A Felnőttképzési Csoport feladata: a) A Bologna rendszeren kívüli egyéb képzések (szakirányú továbbképzések, részismereti képzések, felnőttképzések; tanfolyamok stb.) szervezése, b) piackutatás, a képzések feltérképezése, c) a képzések menedzselése, koordinálása, d) együttműködés az intézetekkel, a kari hivatalokkal, e) kapcsolatrendszer kiépítése, f) részvétel a felnőttképzéssel kapcsolatos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, g) szerepvállalás az egyetemi és kari diplomás pályakövetés megvalósításában. (2) A Felnőttképzési Csoport munkáját az oktatási és felnőttképzési dékán-helyettes irányítja és felügyeli. A Kar egyéb szervezeti egységei A szakkollégium 62. § (1) A szakkollégium az alapképzésben és a mesterképzésben részt vevő hallgatók kutatási tevékenységét segítő, a hallgatók alkotta nem önálló kutatási, oktatási, önképző szervezeti egység, amely a hallgatói önkormányzat véleményének kikérését követően a Kari Tanács döntésével jön létre. (2) A szakkollégium főbb feladatai: a) kurzusok es előadások hirdetése és tartása, b) kutatások kezdeményezése, szervezése és megvalósítása. (3) A szakkollégium vezetője a szakkollégiumi tagok által 2 évre választott, a Kari Tanács által jóváhagyott szakkollégiumi tanár. (4) A szakkollégium szervezeti es működési szabályzatát a Kari Tanács fogadja el, hagyja jóvá módosítását. Kutatócsoport 63. § (1) A kutatócsoport, mint munkacsoport, a Kar egy vagy több intézetében dolgozó oktatóinak együttműködése egy meghatározott kutatási, oktatási cél elérése érdekében. A munkacsoport tagja lehet az Egyetem más karán, illetve más felsőoktatási intézményben vagy kutatóhelyen dolgozó kutató, oktató is. (2) A kutatócsoport létrehozásáról egyetemi vagy főiskolai tanár vagy docens kezdeményezésére a dékán javaslata alapján a Kari Tanács dönt.

27

(3) A kutatócsoport útján elérni kívánt kutatási, oktatási célt a Kari Tanács jóváhagyja. A kutatócsoport a meghatározott cél elérése érdekében újszerű képzési es kutatási programokat javasolhat es dolgozhat ki. Ezen belül: a) szakot, specializációt kezdeményezhet a Kari Tanácsnál, b) kutatási es oktatási pályázatokban vehet reszt. (4) A kutatócsoport vezetője egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, főiskolai docens, illetve doktori fokozattal rendelkező adjunktus lehet. A kutatócsoport vezetője a kutatócsoport által megvalósítani kívánt cél figyelembe vételével a dékán bízza meg 3 évre. A kutatócsoport vezetője köteles a Kari Tanácsnak évente a kutatócsoport tevékenységéről beszámolni. (5) A kutatócsoportot a Kari Tanács megszünteti, ha tevékenységének tárgya aktualitását veszti, valamint ha két oktatási éven át érdemi munkát nem végez. A Kar szolgáltató szervezetei A Kari Könyvtár 64. § (1) A Könyvtár jogállását, feladatait és működésének szabályozását az egyetemi SZMSZ 111116. §-ai tartalmazzák. (2) A Kari Könyvtár működési költségeit a Kar és a Könyvtár között, valamint egyéb egyetemi szintű fórumok közötti egyeztetések után a Kar az Egység Gazdasági Tervében (EGT) szerepelteti. A kari könyvtár költségvetésének megvalósulásáról a Könyvtár gazdasági igazgatója, a könyvtár szakmai működéséről pedig a kari könyvtár igazgatója éves beszámolót készít, amely beszámoló a Kar beszámolójának része. (3) A Kart illetve annak dékánját az Egyetem szabályzataiban meghatározott hatáskörök illetik meg a Kari Könyvtárral kapcsolatban. Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló Óvoda 65. § (1) Az Egyetem a pedagógusképzés biztosítása érdekében közoktatási intézményeket tart fenn és működtet. Az Egyetem által fenntartott közoktatási intézmények ellátják a közoktatási törvényben meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. A gyakorló intézmény vezetője a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésével összefüggésben ellátja a fenntartó által meghatározott feladatokat. (2) A Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda (továbbiakban: Gyakorlóiskola) felett a fenntartói jogokat - a Közoktatási Bizottság közreműködésével, a Szenátus illetve a rektor számára az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában fenntartott jogkörök kivételével - – a Kar Kari Tanács, illetve a dékán útján gyakorolja. (3) A Gyakorlóiskola szervezeti és működési szabályzatát szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt a Szenátus hagyja jóvá. (4) A Gyakorlóiskola működési feltételeit - mint fenntartó - az Egyetem biztosítja. A Gyakorlóiskola önálló jogi személy.

28

(5) A Gyakorlóiskola feletti, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §-ában felsorolt és e szabályzat 40. § (1) bekezdés a-f) pontjában fel nem sorolt szakmai irányítási jogokat a Kari Tanács gyakorolja. (6) A Gyakorlóiskola igazgatója felett a munkáltatói jogokat az Illyés Gyula Kar dékánja gyakorolja a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint. (7) A Gyakorlóiskola igazgatója munkáltatói jogot gyakorol a Gyakorlóiskola valamennyi közalkalmazottja tekintetében. A gyakorló intézmény vezetője a gyakorló iskolai, az óvodai szakvezetőket az oktatási és felnőttképzési dékán-helyettessel egyetértésben bízza meg. (8) A Gyakorlóiskola személyzeti adminisztrációját a Kar humánerőforrás gazdálkodás operatív feladatait ellátó munkatársa, gazdasági adminisztrációját a Kar Gazdasági Hivatala látja el a Gazdasági Főigazgató szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett. A kollégium 66. § (1) A Kar a nappali tagozatos hallgatók bentlakásos elhelyezésére kollégiumot tart fenn. A kollégium a dékán felügyelete alatt álló szervezeti egység. Fenntartásáról és fejlesztéséről a Kar gondoskodik. A kollégium szakmai munkájának és a fenntartással kapcsolatos feladatok végrehajtásának szervezése és irányítása a kollégiumi igazgató feladata. (2) A kollégium igazgatóját - a Kari Tanács véleményének kikérése után - a dékán nevezi ki. A kollégium igazgató megbízása 3-5 évre szól, a megbízás több alkalommal meghosszabbítható. (3) A kollégium önkormányzati elv alapján működik. A kollégium irányítása a kollégium igazgatójának valamint a Kollégiumi Bizottságnak az együttműködése útján valósul meg. (4) A kollégiumi eljárással, az elsőfokú kollégiumi felvételi határozatokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálása – átruházott hatáskörben – a dékán hatáskörébe tartozik. (5) A kollégium személyzeti adminisztrációját a Kar humánerőforrás gazdálkodás operatív feladatait ellátó munkatársa, gazdasági adminisztrációját a Kar Gazdasági Hivatala látja el a Gazdasági Főigazgató szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett. ÖTÖDIK RÉSZ A Kar minőségbiztosítási rendszere 67. § (1) A Kar minőségbiztosítási rendszert működtet. (2) A Kar minőségbiztosítási rendszeréről e szabályzat 5. számú melléklete rendelkezik. (3) A Kar az oktatói munka értékelésére teljesítményértékelési rendszert működtet.

29

HATODIK RÉSZ A hallgatói részönkormányzat14 68. § (1) A részönkormányzat az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat részeként a hallgatóság kari szintű képviseletét látja el. Minden olyan esetben eljárnak, ahol a kar hallgatóit érintő kérdések merülnek fel. (2) A Kari Hallgatói Önkormányzatnak tagja minden aktív, a Karon hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató. 69. § A kari Hallgatói Önkormányzat a) meghatározza tisztségviselőinek feladatait, b) létrehozza, megszünteti bizottságait, meghatározza feladatait és hatásköreit, c) a részönkormányzati küldöttgyűlés által elfogadott költségvetést az EHÖK küldöttgyűlése elé terjeszti elfogadásra, d) tárgyal a Kar vezetésével a hallgatókat érintő ügyekben, e) szervezi a Kar hallgatóinak kulturális és közösségi életét, f) tájékoztatja a Kar hallgatóit az őket érintő ügyekben, g) együttműködik a Kar vezetésével, szervezeti egységeivel a hallgatói szervezetekkel, más részönkormányzatokkal és az EHÖK-kel, h) minden lehetséges fórumon eljár a hallgatók érdekeinek védelmében és képviseletében, i) a részönkormányzat alá tartozó szervezeti egységet hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át feladatainak hatékonyabb elvégzése érdekében, j) a részönkormányzat irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetőjét a részönkormányzat elnöke a Küldöttgyűlés egyetértésével bízza meg legfeljebb egy évre. 70. § (1) A kari részönkormányzat jogai: a) javaslattal élhet a mintatantervvel, és a mintatantervben szereplő tantárgyakkal kapcsolatban, b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, c) részt vehet szociális kulturális, sport és szabadidős tevékenység szervezésében, d) gondoskodik a delegálásról, amennyiben törvény, vagy más jogszabály, illetve az Egyetem, vagy a Kar bármely szabályzata szerint hallgatói részvétel szükséges, e) dönt a jogszabályokban, illetve az egyetemi vagy a kari szabályzatok által hatáskörébe utalt ügyekben, f) közreműködik a jogszabályban, illetve az egyetemi vagy a kari szabályzatok által meghatározott feladatok ellátásában. (2) A részönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az Egyetem és a Kar működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (3) A részönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: a) az oktatói munka hallgatói véleményezésével kapcsolatos kari szabályozások tekintetében, valamint, b) a hallgatói célokra biztosított kari pénzeszközök felhasználásakor. 71. § Az itt nem szabályozott kérdésekben az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabályában meghatározott szabályok az irányadók.

14

A módosítást a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. Hatályos: 2013. június 20. napjától.

30

HETEDIK RÉSZ Összoktatói, összdolgozói értekezlet 74. § (1) Az összoktatói értekezlet a Kar tanácsadó es véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő bármely kérdésben. (2) Az összoktatói értekezletet - amelynek tagja a Karhoz tartozó valamennyi teljes és részmunkaidős oktató, kutató és tanár - szükség esetén, de tanévenként legalább egy alkalommal a dékán hívja össze és elnököl azon. (3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók legalább egyharmada írásban kéri. 75. § (1) Az összdolgozói értekezlet a Karon nem oktatói, kutatói és tanári munkakörben alkalmazottak tanácsadó és véleményező szerve, amely ajánlást tehet a Karon felmerülő ügyviteli, ügyintézési, munkaszervezési, oktatást es kutatást támogató feladatok ellátásában. (2) Az összdolgozói értekezletet szükség eseten, de évente legalább egy alkalommal a dékán hívja össze es elnököl azon. (3) Az értekezletet össze kell hívni akkor is, ha azt a nem oktató dolgozók legalább egyharmada írásban kéri. NYOLCADIK RÉSZ Értelmező rendelkezések 76. § E szabályzat alkalmazásában: 1. véleményezési jog esetén a tervezett intézkedés csak a véleményadásra jogosult véleményének kikérése után hajtható végre. A vélemény mérlegelés tárgyát képezi, de figyelembe vétele az intézkedő számára nem kötelező. A véleményezési jog megsértésével hozott döntést a véleményezésre jogosult kívánságára a döntési jogkör gyakorlója újból megvizsgálja, és a döntés végrehajtását fel kell függesztenie. A véleményező általában testület, amely véleményét – személyi ügyekben titkos – szavazással alakítja ki. 2. javaslattételi jog esetén a döntésre jogosult köteles a javaslatot figyelembe venni. A döntéshozó a javaslatot csak írásos indoklással ellátva utasíthatja el. Elutasítás esetén a javaslattevő újbóli javaslattal élhet. A javaslattevő általában testület, amely javaslatát – személyi ügyekben titkos – szavazással alakítja ki. 3. egyetértési jog esetén az intézkedőt köti az egyetértési jogú partner álláspontja. A tervezett intézkedés csak egyetértő pozitív vélemény, vagy közösen kialakított állásfoglalás után hajtható végre. Az egyetértési kötelezettség megsértésével hozott döntés semmis. 4. jóváhagyási jog esetén a tervezett intézkedést a jóváhagyásra jogosult csak akkor kifogásolhatja, ha az jogszabályt, szabályzatot vagy egyetemi határozatot sért. 5. együttdöntési jog: az együttdöntéshez szükséges döntés meghozatalában érintett felek együttes jelenléte, döntésben való részvétele. 6. az átruházott hatáskörben hozott döntést az átruházó megsemmisítheti, illetve megváltoztathatja, ha az jogszabályt, szabályzatot vagy határozatot sért. Az átruházott hatáskör jellege szerint lehet teljes (minden vonatkozó ügyre kiterjedő) vagy részleges (csak bizonyos

31

ügyekre kiterjedő). Az átruházott hatáskör terjedelmét az átruházó írásban köteles közölni a jogosulttal. Az átruházott hatáskör tovább nem adható. 7. határozatképesség a testület azon kötelezően meghatározott minimális létszáma, amely jelenléte esetén a testületi ülés érvényesen megtartható, és azon érvényes döntés hozható. 7.1. egyszerű többség: a testület jelen lévő szavazati jogú tagjai több mint 50 %-ának igen szavazata szükséges az érvényes döntéshez, 7.2. minősített többség esetén a testület jelen lévő szavazati jogú tagjai legalább kétharmadának igen szavazata szükséges az érvényes döntéshez (a jelenlevő tagok támogató szavazatának aránya el kell érje a leadott szavazatok 2/3-át). 8. zárt ülés esetén kizárólag a testület szavazati jogú és tanácskozási jogú tagjai, illetőleg a testület előzetes jóváhagyásával megjelölt személyek vehetnek részt a testület munkájában. 9. tanácskozási joggal rendelkezik az a testületi ülésekre állandó vagy ideiglenes jelleggel meghívott személy, aki a testület munkájában érdemben részt vesz, de döntési (szavazási, határozathozatali) jogköre nincs. Záradék: Jelen szabályzat átfogó módosítását a Szenátus 2011. november 10-ei ülésén fogadta el. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. Jelen szabályzat módosítását a Szenátus 2013. június 20-ai ülésén fogadta el. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. Jelen szabályzat módosítását a Szenátus 2014. február 13-ai ülésén fogadta el. A módosítások a Szenátus által történő elfogadás napján lépnek hatályba. A Kari Tanács szabályzatnak megfelelő összetételét legkésőbb 2014. február 28. napjáig ki kell alakítani. Jelen szabályzat módosítását a Szenátus 2014. június 26-ai ülésén fogadta el. A módosítások 2014. július 1. napján lépnek hatályba. A Kari Tanács tagjainak megválasztását legkésőbb 2014. július 15. napjáig le kell folytatni.

Dr. Bódis József Rektor

Dr. Horváth Béla Dékán

32