A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

with

ENGLISH pages

XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM – 2014. március 3.

REK

TO RÁLA SZT Bód i jelöl s Józse ÁS fet õ gy 2

V

java ûlés 0-á közü n. A le e leend solta a a l Józs végül dott 3 õ rekto PTE re e Tam f, míg huszon 4 ér vén rnak fe ktorbruá ást – yes a m nyolc r s a hat szen ásik je t kapo zavazat tt lö átor tám ltet – Bódis ogat Mell ta. ár

9. o ldal

Pollack Expo 2014

A mûszaki tudományterülethez köthetõ szakmai újdonságok seregszemléjét idén február 27–28-án rendezték meg az Expo Centerben. Részletek az 5. oldalon

Téma

Lerágjuk ÁMÁN Anna írása

A nyelvvizsga megléte, de fõleg nemléte lassan évtizedek óta visszatérõ téma. Tudjuk, hogy nem mindegy, milyen típusú vizsgát teszünk le, és a különbözõ egyetemeken és szakokon különbözõ kívánalmaknak kell megfelelni. Az is mindenki számára világos, hogy az sem mindegy,

mikor teszi le azt a nyelvvizsgát valaki. Korábban már közölt az UnivPécs egy statisztikát és egy infografikát arról, hogy az elsõsök közül hányan érkeznek nyelvvizsgával az egyetemre (A PTE hallgatóinak nyelvvizsgatérképe, UnivPécs 2012. október 15. 24. o). A nyelvvizsga még mindig pluszpontot jelent a felvételinél, és sok esetben kiválthatja akár az érettségit is egy adott nyelvbõl. A PTE Diplomás Pályakövetõ Rendszerének felmérései szerint a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek több mint 70%-a

simán megkapta

GRAFIKA: BÍRÓ ANDRÁS

a diplomáját az államvizsga után. A végzettek 21%-a azért nem vehette át a dokumentumot, mert nem volt nyelvvizsgája, a többiek egyéb, tanulmányi okok miatt nem kaptak oklevelet (például nem adták le idõben a szakdolgozatukat vagy nem sikerült az államvizsgájuk). A DPR adatai szerint ebbõl a szempontból a FEEK hallgatói a legérzékenyebbek (azok közül, akik nem kaptak diplomát, 24,9 % a nyelvvizsga hiánya miatt), a második helyen az IGYK hallgatói állnak (51%), a harmadik leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt parkolópályára kerülõ hallgató pedig KTK-s (47,19 %). Ebben a kérdésben a legszerencsésebbek az ÁOK hallgatói, akik egyben a „legnemzetközibb” karra járnak, így feltehetõen bõven van alkalmuk gyakorolni is a nyelvet a külföldi hallgatókkal. Jó még a helyzet az Állam- és Jogtudományi Karon, illetve az Egészségtudományi Karon is. De hozzá kell ten-

Impresszum

diplomamentõ program beindítását tervezik, ami annyit jelentene, hogy – sikerrel záruló vizsga esetén – az állam állná az érintettek nyelviskolai költségeit. Bár március legelejére ígérték azt, hogy a tanfolyamok elkezdõdnek, jelenleg még az elõkészítõ fázis folyik, vagyis olyan képzõhelyek pályáztak, akikhez majd oktatásra lehet jelentkezni. Akit ez érint, annak érdemes a http://www.ofa.hu honlapot figyelemmel követni. De mire kell a nyelvvizsga az oklevél megszerzésén túl? A diplomához szükséges nyelvvizsgák többségénél nincs megszabva, hogy milyen típusú nyelvvizsgára van szükség, ám a PTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának tájékoztatása szerint

a komolyabb ösztöndíjakhoz a pályáztató szervezetek pontosan kikötik, hogy honnan származó és mikori bizonyítványt várnak el. Az angolszász nyelvterületre indulóktól leggyakrabban a TOEFL (Test of Eng-

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Németh Dániel, Vilmos Eszter, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Bartakovics Bettina, Földesi Mihály Tamás, Gyuricza Márta, Herman Ákos, Kiss Botond, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Rédei Viktória, Sági Lilla, Steiner Petra, Suha Kata, Szalóki Bence, Szanyi-Nagy Judit, grafika: Bíró András Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

nünk, hogy a különbözõ karokon eltérõk lehetnek a nyelvvizsga-követelmények. A kormány többször próbált meg az emiatt a munkaerõpiacon hátrányt szenvedõ hallgatóknak segíteni: elõbb azzal próbálkoztak, hogy a felsõoktatási intézmények „lazíthatnak” a nyelvvizsgakövetelményeken: ezzel kapcsolatban a PTE Szenátusa azt a döntést hozta, hogy a diplomák értékének megtartása miatt, illetve mivel mások számára pedig kötelezõk voltak ezek az elõírások, nem engednek az eddig standardból (Lásd errõl bõvebben: UnivPécs, 2012. február 13., 8. old.). Mivel az ország nagyegyetemeinek többségén nem adtak könnyítést nyelvvizsga-kérdésben a felsõoktatási intézmények vezetõi, 2014 januárjától pedig a kormány más úton próbálja segíteni a nyelvtudás hiányában a diplomát nem megszerzõket. Vagyis egy úgynevezett

UnivPécs 2014. március 3.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

lish as a Foreign Language), az IELTS (International English Language Testing System) és a Cambridge English a leggyakrabban elvárt nyelvvizsga. Az elsõ kettõ világszerte elfogadott angol nyelvû vizsga, amelyet szinte mindenhol elfogadnak. Két évig érvényes. Akinek megfelelõ szintje van ezekbõl a vizsgákból, azokat majdnem mindegyik amerikai vagy angolszász ország egyetemein szívesen fogadják. A Cambridge English szintén nagyon elterjedt és elfogadott ezeken az egyetemeken – mondta el Czéh Gábor külügyi referens. Ha a nyelveket vizsgáljuk, egyértelmûen az

ából, eszperantóból és minden más nyelvbõl inkább a nõkre jellemzõ, hogy bevállalják a tanulást és a vizsgát. Utánajártunk annak, hány olyan hallgató van, aki nem a középiskolai tanulmányai közben-végén szerzett nyelvvizsgának köszönhetõen szerzi meg az oklevelét, hanem itt, a PTE-n folytatott tanulmányaival párhuzamosan szerez egy alap-, közép-, vagy felsõfokú nyelvvizsgát. Úgy gondoltuk, hogy itt lehetne tetten érni azt, hogy hányan képesek a tanulmányaik alatt sikeresek lenni ebben a kérdésben. Kiderült, hogy minden jószándék ellenére

angol uralkodik. sincs errõl

német, olasz, francia, eszperantó nyelvvizsgák számosíthatók. Ez egyébként a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) országos statisztikáiból is kiderül: tavaly is angolból tettek a legtöbben vizsgát. Németbõl, franci-

konkrét adat a PTE szintjén. Ebbe nyilván belejátszik az is, hogy a legtöbben akkor szolgáltatnak adatokat arról, hogy milyen nyelvvizsgával rendelkeznek, ha erre okuk van – például a diplomához kell. A lektorátusi és a szaknyelvi órákon kívül a PTE-n belül az Idegen Nyelvi Titkárságon van lehetõsége a hallgatóknak nyelvet tanulni, ugyanakkor ezeken kívül nincs olyan kényszerrendezett és kötelezõ nyelvóra, mint a középiskolákban a hetente meghatározott minimális óraszámúak – talán ez lenne a hallgatók sikertelenségének a kulcsa? Az egészben az a

faramuci, hogy a Diplomás Pályakövetésõ Rendszer felmérései alapján a munkaerõpiacon már elhelyezkedett hallgatók visszajelzése az, hogy a munkavégzésükhöz szinte egyáltalán nincs szükség arra, hogy bármilyen idegen nyelvet beszéljenek. Konkrétan a 3,15-re értékelték a nyelvvizsga szükségességét a munkájuk kapcsán, s ezzel az átlaggal ez a legkevésbé fontos. Az értékelés alapján az önállóság, a nagy munkabírás és kitartás, illetve a konfliktuskezelési képesség inkább szükséges a munkához. Így a „nyelvvizsgapapír” a nagybetûs életben maximum annyit jelent, hogy – ha valaki a közszférában helyezkedik el, ahogy a PTE-n az elmúlt öt, három, illetve tavalyi évben végzettek 53%-a – akkor a közalkalmazotti bértábla alapján nyelvvizsgapótlékot kaphat utána.

GRAFIKA: BÍRÓ ANDRÁS

A PTE OIG adatai szerint a tavaly végzettek 57,9%az angolból rendelkezett valamilyen nyelvvizsgával, németbõl csak a végzettek 33,6%-a tett le vizsgát, s az összes többi nyelv aránya 2% alatt van. Ez azt jelenti, hogy – dacára annak, hogy az Európai Unióban nem az angol a hivatalos nyelv – az olyan nyelveket, mint a francia (1,6%) vagy az olasz (1,57%) sem tartották kifizetõdõnek megtanulni. A picik között is elõkelõ helyen végzett az eszperantó, maga mögé utasítva az orosz, spanyol, horvát, lovári, román, latin, beás, szerb, cigány, magyar, szlovák, finn, svéd, ivrit, ukrán, japán nyelveket. Tavaly egy-egy olyan végzett volt, aki ógörögbõl, portugálból vagy hollandból adott le az okleveléhez nyelvvizsga-másolatot. Képzési szintek szerint nézve az adatokat kiderül, hogy a felsõfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzési forma az, ahol a legdominánsabb az angolhoz képest a német jelenléte. Az alapképzésben 2013-ban végzettek 57,6 %-a angolul tud, németül pedig csak 35,7%-uk. A mester-képzést végzettek esetében az arány hasonló: az angol nyelvvizsga 55,1%, a német 34%. Az osztatlan képzéseknél az angol már toronymagasan vezet 74,5%-kal a 20%-os német nyelvvizsgákkal szemben. Az angolon túl a

PÉCS–HARKÁNY ORSZÁGÚTI FUTÓVERSENY március 9. 11.00 óra Szervezõk: PTE ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont és a Pécsi Testkultúra Közhasznú Egyesület Táv: egyéni: 25 km, váltó: (3 fõ): 8,5–9–7,5 km Nevezési díj: egyéni: 4 500 Ft, amelybõl a PTKE 1 500 Ft-ot átvállal váltó:13 500 Ft, amelybõl a PTKE 4 500 Ft-ot átvállal A nevezési díj tartalmazza a célba érkezéskor a Harkányi Wellness és Gyógyfürdõbe a belépést, az egyedi pólót és a frissítõt a verseny alatt. Jelentkezés március 5-ig Lipcsik Zoltánnál, [email protected] További info: www.pecsharkany.hu


3

egyetemi élet hírek

Az Antall József Tudásközpont pécsi irodája elõadássorozatot szervezett Magyarország 10 éves EU-tagsága alkalmából. Az elsõ elõadást Balázs Péter, egykori uniós biztos, Magyarország korábbi külügyminisztere tartotta, aki telt ház elõtt nyújtott áttekintést hazánk uniós integrációjának folyamatáról, annak sikereirõl, kudarcairól, fõbb tanulságairól és jelenkori kihívásairól a Tudásközpont konferenciatermében február 25-én.

ÚJ SZOLGÁLTATÁS AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN Immár a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont egész területén elérhetõ az EDUROAM vezeték nélküli hálózati kapcsolat. A PTE polgárai mellett bármely más – akár külföldi akadémiai intézmény polgára tud – a saját eduID-jével csatlakozni az internetre. PTE-s polgárok a következõképpen tudják használni ezt a szolgáltatást: Felhasználónév: EHAkó[email protected] – jelszó: az EHA-kódhoz tartozó jelszó.

SZUPERKURZUS INDULT A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara és az IT Services Hungary (ITSH) közös szervezésében került sor az újonnan induló Szuperkurzus ünnepélyes megnyitójára február 18-án a PTE Vargha Damján konferenciatermében. A szuperkurzus egy olyan, ITSH által támogatott program, amely lehetõséget ad a PTE tehetséges és szorgalmas gazdaságinformatikus, programtervezõ informatikus, mûszaki informatikus és közgazdász hallgatói számára, hogy nagyon magas óraszámban – heti 20–24 órában – tanuljanak a vállalatirányítási rendszerekrõl. A kurzust sikeresen teljesítõ hallgatók számára az ITSH – tervezett nagy arányú pécsi létszámfejlesztése miatt – tanulmányi szerzõdés keretében azonnali üzemeltetõi, fejlesztõi állásokat kínál helyben, versenyképes fizetéssel. A hallgatóknak lehetõségük van akár munka mellett is befejezni felsõoktatási tanulmányaikat, „átugorva” ezzel az álláskeresés hosszadalmas és fárasztó folyamatát.

EGÉSZSÉGAKADÉMIA A PTE ETK Egészség-gazdaságtani, Egészségpolitikai és Egészségügyi Menedzsment tanszékvezetõje, Boncz József Az egészségügyi rendszer egészség-gazdaságtani és egészségbiztosítási aspektusai címen tart elõadást az Egészségakadémián március 3-án 18 órakor a PAB Székházban.

Helyesbítés Sajnos az UnivPécs február 17-én megjelent lapszámának 6. oldalán egy TTK-s rendezvény kapcsán több hibát is vétettünk. A díj neve helyesen: Prinz-díj, melyet Prinz Gyuláról neveztek el, a díjazott pedig Frisnyák Sándor professzor. Dövényi Zoltán pedig a Földtudományok Doktori Iskola vezetõje. Elnézést kérünk!

4

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

KÜLÜGYI TELTHÁZ

Esélyegyenlõségrõl a Pollackon

Weisz Fanni esélyegyenlõségi aktivista tartott elõadást a Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karon február 20-án délelõtt. A siket szépségkirálynõ, azon túl, hogy Pécs városának arca, egész Magyarországot fogja 2015-ben képviselni a Milánói Világkiállításon. Meghívásának apropója az volt, hogy az Olaszországban rendezett eseményen a magyar pavilont a PTE PMMIK két oktatója, Getto Tamás és Hutter Ákos tervezték (Lásd errõl korábbi írásunkat: Pollackos világkiállítás, UnivPécs, február 3. 12–13. oldal). Weisz Fanni jelnyelven kommunikált az érdeklõdõkkel, s a hallgatóságot is bevonta elõadásába.

Egy nap a ritkákért Ha kiállításra gondolunk, általában az áhítatos csend jut elõször eszünkbe. Ezúttal mégis hangos gyerekzsivaj lepte be a teret. Ez évben immáron harmadszor rendezték meg február 22-én a Ritka Világnapot a Zsolnay Kulturális Negyed Pécsi Galéria m21-es termében. STEINER Petra írása

A borús idõ ellenére is népes számmal gyûltek össze kicsik és nagyok a helyszínen. A ritka és gyógyíthatatlan betegségben szenvedõ nebulók (az Éltes Mátyás Általános Iskola tanulói) másokat megszégyenítõ bátorsággal álltak ki a tömeg elé kórusban énekelni, amit mindenki hatalmas szeretettel fogadott. A különleges bevezetõ után következett a megnyitó, ahol a PTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet vezetõje, Melegh Béla köszöntötte az egybegyûlteket. Õt követte még Komlósi László rektorhelyettes, Miseta Attila, az ÁOK dékánja, Decsi Tamás, a KK fõigazgatója, Márta István a Zsolnay képviseletében, a díszvendég, Heather Skirton, de még a távollévõ Kosztolányi György, a ritka betegségek koordinátora is üdvözletét küldte egy levél formájában. A megnyitót eredményhirdetés követte, ugyanis a Ritka Világnap szervezõi egy rajzpályázatot hirdettek meg Ritkaságok a természetben: növényvilágban, állatvilágban és az embereknél címmel. A legjobban sikerült rajzokban mindenki kedvére


gyönyörködhetett, amelyek között ezúttal eszéki és szarajevói vendégiskolások munkái is megtalálhatók voltak, akik szintén részt vettek a programokon. Ezután Mézes Gergõ stand-up mûsorát hallgathatta meg a közönség, melyet a hátsó teremben tartott tudományos szekció követett. Egyenesen Plymouthból érkezett Heather Skirton, az Európai Humángenetikai Társaság Orvosi Genetikai Tanácsának elnökasszonya beszédében ismertette a ritka betegségek kutatásában elért külföldi sikereket. Ezzel egyúttal elénk állított egy eljárási modellt, melynek megvalósításával hazánkban is eredményesebben történne ezen betegségek felismerése, valamint kezelése. Késõbb a helyszínen elszórtan fellelhetõ információs standok mutatkoztak be, tõlük bõvebb információt kaphattunk többek között a cisztás fibrózisban vagy éppen a William-szindrómában szenvedõ gyerekekrõl. Õket követte Aknai Tamás egy képzõmûvészeti kalandozással, elõadásában fõként arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvilágban lévõ ritkaságokat igazi különlegességeknek tekintjük, ellenben a közöttünk élõ „ritkákra” már egészen másképp – nem feltétlenül pozitívan – nézünk. A sort Fodor Ildikó, az Éltes Mátyás Általános Iskola mûvészeti vezetõje zárta, aki személyes tapasztalatival igyekezett minél közelebbrõl bemutatni azokat a nebulókat, akikkel megismertette a festés és rajzolás örömét.

egyetemi élet

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

Pollack Expo 2014

Pollack Expo Február 27–28. Expo Center HARKA Éva írása

Több szekcióban zajló elõadások és termékbemutatók, a nagy kiállítóterekben tematizált részekre tömörült szakmák seregszemléje, a bejáratnál vonalkódjaikkal tolongó hallgatók – ilyen volt az idei Pollack Expó. Nyolc éve, hogy egy idõben és egy térben rendezi meg a Pollack a különbözõ szakjaihoz fûzõdõ tematikus kiállításait. Az Expo Centerben tartott rendezvényünk ez alatt az idõ alatt országos rendezvénysorozattá nõtte ki magát, amit a cégek remélhetõleg – ugyanúgy, mint mi, szervezõk – elõre beírnak a naptárukba. Az elsõ két Pollack Expón több mint kétszáz cég jelent meg, s ez a válság ellenére mára sem csökkent 150 alá. Az idei eseményen is 2–3000 közötti a regisztrált mérnökök száma – mondta el a megnyitón Kvasznicza Zoltán dékánhelyettes. Bódis József rektor hozzátette: a Pollack Expo a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a kar meg tudja mutatni magát, s egyben ide is tudja vonzani a gazdasági tényezõket, melyek hosszú távon fellendíthetik a régiót. A plenáris elõadáson két húzónév volt: Moldován Csaba a 3D-s Leonardo programról beszélt, Nagy Sándor pedig a várható paksi bõvítésrõl. A Guttenberg-galaxis kétdimenziós, mi viszont

hiszünk abban hogy ezt el lehet vinni a három dimenzió irányába, abba, ahogyan egy mérnök a tervezéskor gondolkodik – mondta Moldován Csaba, aki a http://leopoly.com ingyenes oktatási eszközt is bemutatta. A 3D-s nyomtatóval nemcsak prototípusokat lehet nyomtatni, mert nem erre való. A 3D nyomtatás ugyanis a teljes ipari gyártást megváltoztatja. Logisztikára és raktározásra nem lesz szükség egyáltalán. S hogy mit lehet nyomtatni? Alumíniumötvözeteket, fém és mûanyag ötvözeteit, elektronikai alkatrészeket, nyomtatott áramkört, akkumulátort, emberi szövetet – jelentette ki a Leonar3Do International Zrt. képviselõje. Azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire a jövõje zenéje, anynyit tett hozzá: a McDonalds már 2016ban 3D nyomtatóval fogja nyomtatni menüjeit. (Az elõadásról további információ és részletek Pataki Attila cikkében olvashatók a www.univpecs.pte.hu-n!) A plenáris ülés második elõadója, Nagy Sándor igazgató mûszaki oldalról közelítette meg a Paks 2-t. Elõször a világ villamosenergia-termelésének alakulását mutatta be, melybõl a nukleáris energia részesedése 13%, ami azt mutatja, hogy

zik jelenleg. Európában pillanatnyilag összesen négy atomerõmû építése van folyamatban, ebbõl egy Finnországban, egy Franciaországban, kettõ pedig Szlovákiában épül. Szaúd-Arábia most lép csak be az atomenergia-piacra, mert gazdaságosabb ezt használniuk az olajnál. Közben pedig Kínában 27 reaktor mûködik, s nagy ütemben fejlõdnek és fejlesztenek: többek között olyan atomreaktort is használnak, mely a föld alatt mûködik, és az eddigiekhez képest kis méretû. Ami Magyarországot illeti: a trendek szerint a szenes erõmûvek a 2020-as években leállnak majd, nem lesz gazdaságos az üzemeltetésük. Sokan szokták

azzal vádolni az atomot, hogy kiszorítja a megújuló energiaforrások használatát. Az igazgató szerint azonban: Pont az atom teszi lehetõvé, hogy stabilizálási problémák kialakulása nélkül az idõjárásfüggõ megoldást tudjanak használni. A legalacsonyabb költsége még mindig az atomenergiának van, annak ellenére, hogy a beruházási költségei magasak. A tavalyihoz hasonlóan a Pollack Expón ismét megrendezték a robotversenyt, amelyen középiskolás csapatok próbálhatják ki magukat. Újdonság volt még, hogy az egyik teremben a PMMIKhoz kötõdõ sikersztorikat is bemutatták: így többek között a Malom tervei is láthatóak voltak.

a világ nem mond le az atomenergiáról. A világban ma összesen 437 atomreaktor mûködik, ebbõl 132 az Európai Unió területén, s 107 az Amerikai Egyesült Államokban. Japán 17 reaktor visszaállításán dolgo-


5

egyetemi élet Pályázatok

Tolvaly-díjas, tehetséges festõk

A Fulbright Magyar–Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság átfogó tájékoztatót tart a pécsi hallgatók és oktatók részére Fulbright és egyéb ösztöndíjakról a 2015/16-os tanévre. Az eseményre március 13-án 11 órai kezdettel kerül sor a PTE Szenátusi termében (Vasvári Pál u. 4., földszint). További info: www.fulbright.hu

ÖSZTÖNDÍJAK JAPÁNBAN A japán kormány idén is kiírta a Tanári és tanítói, valamint a Japán nyelv és kultúra ösztöndíjakat. Jelentkezni március 10-ig lehet a Japán Nagykövetség Kulturális osztályára (1125 Budapest, Zalai út 7.) küldött pályázattal. További info: http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/scholarship.htm

PÁLYÁZAT KÖZÉPISKOLÁSOKNAK A PTE orvoskara az idei évben is meghirdeti a középiskolás diákok számára kiírt „Tudomány, ami összeköt” elnevezésû tudományos esszépályázatát biológia, fizika, kémia témakörben. A választható témák: Kémia: Az izotópok szerepe a gyógyításban; Biológia: A fehérjék titkai; Fizika: Az isteni részecske, avagy mi is az a Higgs-bozon?. A beérkezett pályamûveket a kari Tudományos Diákkör vezetõ oktatói bírálják el. A nyertesek nyereménye a tárgyjutalmak mellett, hogy részt vehetnek a kar által szervezett érettségire felkészítõ táborokban és egyéb kari rendezvényeken ingyenesen. Határidõ: március 15. További info: www.felvi.aok.pte.hu

„Én úgy fogalmaznék, hogy a mûvész olyan, mint egy szeizmográf. A világban lévõ rezdüléseket kapja el, érzi meg.” Tolvaly Ernõ (Mint egy szeizmográf, UnivPécs, 2008. május 5., 8. oldal) Tolvaly Ernõ Munkácsy-díjas festõmûvész és egyetemi tanár volt, 2008-ban hunyt el. 2010-tõl minden évben három tehetséges festõ hallgató kapja meg az õ nevével fémjelzett elismerést, amelyet ezúttal a Re:public Galériában adtak át, nagy érdeklõdés kíséretében. A festészeti díjat Colin Foster, a PTE Mûvészeti Kar volt dékánja alapította a mûvész tiszteletére. A február 19-i díjátadón nemcsak a most már Tolvaly-díjas hallgatók rokonai, ismerõsei jelentek meg, hanem számos más, a festészet iránt érdeklõdõ is. A vendégeket Szijártó Zsolt, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetõje köszöntötte, akit Szentgróti Dávid képzõmûvész követett, a kiállítás megnyitásával. Dávid még Tolvaly Ernõ tanítványa volt, így nagy szeretettel emlékezett meg Tolvaly Ernõ festõmûvészrõl. Minden évben a PTE Mûvészeti Karának nyolc festõmestere jelöli ki azt a két-két hallgatót, akiket érdemesnek talál a díj elnyerésére. Idén tizenöt je-

lölést és négy díjat osztottak ki. Az elsõ három helyezés mellett idén elõször adták át a Tolvaly Ernõ Alapítvány Különdíját, a Monogram-díjat is, amelyet Ódor Bence István másodéves hallgató kapott meg. Képei vegyes technikával készültek, és betekintést engednek életébe, hiszen az Önarckép mellett Bátyám és Apám címû festményei juttatták el õt a különdíjig. Harmadik helyezett lett Icsa Antal ötödéves hallgató, mestere Ernszt András. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a megjelentek az õ munkáit forgatták a legtöbbet, hiszen a vegyes technikával készült ablakok bátran kinyithatóak. A negyedik éve festészetet tanuló Kánya Emõke a második helyezést érte el munkáival. A Letûnt utcakép 1., 2. és Be-tolakodás címû alkotások vászonra készültek, olaj technikával. Mestere Nemes Csaba. Az elsõ díjat Zsin Bence érdemelte ki, aki olaj technikával festett vászonra, munkáit pedig három szín, az ezüst, a kék és a piros köré építette. Mestere Hegyi Csaba (Élénk fantázia a vásznon – http://www.univpecs.pte.hu/hirek/1015). A kiállítás március 10-ig tekinthetõ meg a Zsolnay Negyed Re:public Galériájában.

Mi az ESN? International Exchange Erasmus Student Network (ESN) Európa egyik legnagyobb interdiszciplináris hallgatói szervezete, amely 1989 óta támogatja és folyamatosan fejleszti a hallgatói cserekapcsolatokat. 33 ország 343 felsõoktatási intézményében vagyunk jelen és ez a szám folyamatosan csak növekszik! A munkánkat elsõsorban önkéntes alapon végezzük és kb. 150 000 diák számára biztosítunk szolgáltatásokat. A szervezet átlagos évi növekedési üteme 12,3% 1990 óta. Az ESN három szinten mûködik: helyi, nemzeti és nemzetközi. Az ESN egy sokkal mobilisabb és flexibilisebb hallgatói környezet kialakításán dolgozik azáltal, hogy támogatja és fejleszti a hallgatói cserekapcsolatokat több szinten is, valamint interkulturáls tapasztalatokat biztosít azoknak a hallgatóknak, akiknek nincs lehetõségük külföldön tölteniük tanulmányaik egy részét.

Kik miatt jött létre a szervezet? Hazaérkezõ hallgatók: A külföldrõl hazaérkezõ hallgatókat támogatjuk reintegrációjukban. Több szekciót korábbi cserediákok al-

6

SZANYI-NAGY Judit

FOTÓ: SZANYI-NAGY JUDIT

FULBRIGHT INFORMÁCIÓS NAP


kotnak, elsõsorban azért, mert külföldön töltött szemeszterük, tanévük alatt jó tapasztalataik voltak vagy éppen azért, mert hiányolták a segítséget. Csereprogramjukat töltõ hallgatók: Az ESN legfontosabb fókuszcsoportja az éppen csereprogramját töltõ hallgatók, akik gyakran szembesülnek problémákkal vagy érzik magukat elhagyatottnak új környezetükben. Ezért az ESN segítséget nyújt számukra tanulmányi, szociális, integrációs vagy mindennapi problémák során. Ezeken kívül kulturális és szociális események széles tárházát nyújtják a szekciók a hallgatók számára, mint például több napos utakat az országban, filmesteket, nyelvi programokat, valamint nemzetközi vacsoraesteket és végül, de nem utolsó sorban bulikat. Mindezeken kívül több szekció is biztosít a bejövõ hallgatók számára mentorrendszert, amely segíti a hallgatókat a mindennapi problémák során és az integrációban. Az ESN feladatai közé tartozik ezen kívül még az információbiztosítás az érdeklõdõk számára, hogy jelentkezzenek az egyetemen elérhetõ ösztöndíjprogramokra, s ezáltal megismerhessenek más kultúrákat, és tapasztalatot gyûjthessenek.

egyetemi élet

Menekülés vagy mobilizáció? Kaposi Zoltán (PTE KTK): Menekülés vagy mobilizáció? Az elvándorlás gazdasági okai, hatásai és következményei Március 4. 18.00 Vargha Damján konferenciaterem (Ifjúság útja 6.)

A népességvándorlás egy természetes társadalmi folyamat, ám az utóbbi évtizedben az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is egyértelmûen reflektorfénybe került. A közép-európai, relatíve elmaradott országokból az Unióhoz való csatlakozásuk óta hatalmas tömegû lakosság vándorolt el a fejlettebb országokba. Hazánkban fõleg a 2008–2009. évi válság óta gyorsult föl a folyamat, s legerõsebbé az utóbbi két évben vált. 2009 óta hozzávetõlegesen 350 000 ember vándorolt el Magyarországról, s vált munkavállalóvá a nyugati országokban. Nagyon sok okozója volt az elvándorlásnak, de döntõen az egyre romló hazai gazdasági lehetõségek állnak a háttérben. A nyugati országokban való biztosabb munkalehetõségek, az ottani jobb megélhetés, a minõségi munkakörülmények, az itthon maradottak anyagi segítése, a szakmagyakorlás meghatározó elem az odavándorlók esetében. E mellett azonban társadalmi, politikai és kulturális okai is vannak az elvándorlásnak, s ez nem hagyja érintetlenül az itthon maradókat sem. Az aktív korú népesség csökkenése, a nyugdíjellátó rendszer veszélyei, a potenciális szaktudás-veszteség, a kritikus értelmiség hiánya, a családi és közösségi kapcsolatok lazulása olyan változások, amelyek hosszú távon nagyon komoly gazdasági problémákat okozhatnak.


7

egyetemi élet

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS ÉS MÁRK MIRKÓ

Szerelmes szívek '70–'80

A bál platina fokozatúi támogatói:

Az anyanyelvtõl az idegen nyelvig Elsõ nyelvünket az anyák ültetik az elménkbe, és ezután már minden nyelv idegen lesz a csecsemõkorunktól elsajátított magyarhoz képest. Erre utalnak olyan szavaink, mondásaink, mint a magyaráz, magyarán, ez nekem kínai. Minden, ami nyelvileg érthetõ, világos, megszokott vagy otthonos, az magyarán van, és a tanult nyelvek sohasem léphetnek a megértésnek erre a fokára, lévén idegen nyelvek. Ennek ellenére ne higgyük, hogy az idegen nyelvek megtanulhatatlanok. Éppen ellenkezõleg. Mivel az élõ nyelv, a beszéd, egy lineárisan folyó, hangzó jelenség, a különféle nyelvek nagyon hasonlók. Közös tulajdonságuk például a rendszeresen elõforduló elemek sorrendezése, variációja. Az angol nyelvben ez a sorrendi variálás elsõsorban a tagmondatok szintjén, az azokon belüli sorrend révén érvényesül, ám a magyarban ugyanez a sorrendi variálás a szavak belsõ elemei között is létrejön. Ezt az anyanyelvünkkel kapcsolatosan kevéssé tudatosítjuk, hiszen kisbabákként „belenövünk” azokba a szóhosszúságú mintázatokba (pl. ki-ve-het-nénk), az elemek sorrendezésébe, hangsúlyviszonyaiba, intonációs sémájába, amelyek a nyelvünket tanuló külföldieknek hosszú hónapokig begyakorolandó készségfejlesztési folyamatok.

8

A hetvenes–nyolcvanas évek szolgáltatták az idei Egyetemi Bál témáját, melyet február 22-én rendeztek a Dr. Romhányi György Aulában. Már a bejáratnál felidézhették az érkezõk az egykori pécsi vidám parki hangulatot: a bejáratnál horgászós játékban lehetett részt venni, a szerencsések ezen tombolasorsjegyet nyerhettek, a pechesebb horgászok pedig Kojak-nyalókát vagy téli fagyit kaptak vigaszdíjul. A parketten mindenki megcsillogtathatta tánctudását. Az est sztárvendége, Szandi, a közönség mellett magát a rektort is megénekeltette, sõt Vujity Tvrtko énekhangját is hallani lehetett.

Ha ugyanezt angolul mondanánk (pl. we might take it out), akkor itt a magyar ajkú tanulóknak begyakorolandó folyamat az anyanyelvünkben sokszor nem is szóértékû (nénk) elemek egymás után helyezése (we might). Az elemek variálása a nyelvtan más szintjén folyik a két említett nyelvben, mégis ugyanarra a nyelvek közötti hasonlóságot alátámasztó mintázatvariáló készségre van szükség mindkét esetben. Voltaképpen ezt jelentené a készségfejlesztés. Nem elegendõ egy tanult idegen nyelv szavait, azoknak kiejtését vagy jelentését megtanulnunk, hanem értelmes és a szituációnak megfelelõ megnyilatkozások céljából minden idegen nyelven beszélõnek be kell gyakorolnia ezeket a beszédszituációként és beszédcélonként változó sorrendeket. Mi sem segít jobban ebben, mint az, ha a nyelvtanulás kezdetén jól hasznosítható beszédpaneleket alkalmazunk. Ezek a mondatsémák sokkal inkább „németesebbek”, „angolosabbak” (és itt persze a többi nyelvre is gondolhatunk), azaz megbízhatóbbak, mint ha az anyanyelvünkben megszokott mintázatoknak megfelelõen – és így pl. angolul és németül „rosszul” – ott a helyszínen, raknánk össze a mondandónkat. A nyelvtudás haladóbb szintjén már a sokféle mondatséma közüli választani tudás és azok alkalmazása játszik


szerepet. Ehhez rendkívül sokat kell olvasni az adott idegen nyelven, és rendkívül sok idegen nyelvû beszédet kell hallanunk. Ha a fülünkkel és az elménkkel jól elraktároztuk a mondatsémákat, akkor aktivizálhatók a késõbbiekben. Nem lehet azonban megspórolni ezt az évekig tartó „raktározást”, az idegen nyelvben való elmerülést. Tulajdonképpen ugyanez az elmerülés zajlik, ha sikerül a tanult idegen nyelv országába kiutaznunk. Ott az anyanyelvi beszélõk részesítenek bennünket a jól formált mintázatok sokaságában. Éppen ezért, ha erre nincs lehetõségünk, akkor nekünk kell a mintázatokat magunknak „leszállítanunk”. A tanórai tudatos tanulás kevésbé alkalmas erre, sokkal hatékonyabb helyette az olvasás, a rádióhallgatás vagy a filmnézés. Ilyenkor éppúgy benne vagyunk a szituációban (a történet eseményeiben, a riporter mondanivalójában vagy egy két ember között zajló filmbeli jelenetben), mint ha nyelvterületen gyakorolnánk. Csupán az a gond, hogy a filmet nézve vagy a könyvet olvasva mi, a nyelvtanulók, sohasem beszélünk hangosan, ahogyan erre a nyelvterületen viszont rákényszerülnénk. Olvasás vagy filmnézés után tehát tanácsos hangosan elmondani a benyomásainkat vagy egy kis összefoglalót a hallottakról, hogy mi is megszólaljunk, hogy aktívvá tegyük azt, aminek csak fültanúi voltunk. Közhely ugyan, de mélyen igaz: a nyelv beszéd. WÉBER Katalin tesztfejlesztõ

egyetemi élet

Bódis Józsefet javasolja a PTE Szenátusa rektornak

Meseszép… ...ha ringat a víz Pásztó Renáta (a Janus Egyetemi Színház alapító tagja), egyetemünk volt hallgatója elõadásában élvezhetik a gyerekek a kis hableány történetét a Megyervárosi Iskola Anikó Utcai Általános Iskolájában (7632 Pécs, Anikó u. 1.) március 6-án 16.30 órai kezdettel. A programban közremûködik a PTE Táncegyüttes is, akik fülbemászó dallamokra ringatják el a nézõket táncukkal. A mûsor végén pedig indul a mesés tánctanítás. A helyszínen 16.00 órától kezdõdik a mesekönyvgyûjtõ-akció, melyre új vagy használt könyveket is örömmel fogadnak a szervezõk. Ezek szétosztására a kampány zárórendezvényén, április 29én kerül sor a résztvevõ iskolák és óvodák között. A jótékonysági kampány elõzõ állomása a Református Kollégium Általános Iskolája és Óvodája volt, ahol Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház igazgatója, egyetemünk volt hallgatója az oroszlánkirály történetét mesélte el. A könyvgyûjtõ-akción 120 db. mesekönyv gyûlt össze.

Megtartotta rektorválasztó szenátusi ülését a Pécsi Tu dományegyetem február 20-án a Dr. Halasy-Nagy József Aulában. Az egyetem legfõbb döntéshozó tes tülete Bódis Józsefet javasolja az Emberi Erõforrások Minisztériumának a PTE rektori magasabb vezetõi megbízására. BALOGH Robert írása

Március 4-én 9.00 és 13.30 óra között a PTE Egészségtudományi Kar Rét utcai épületében adhatják le új vagy használt, de még jó állapotú mesekönyveiket a hallgatók és a dolgozók. További információ: Szuhán-Glass Beáta kampányfelelõs, [email protected], 06 20/928-99-28 Bánkyné Perjés Beatrix projektvezetõ, [email protected], 06 30/701-12-68 www.tancegyuttes.pte.hu/meseszepkampany


A karok közötti mesekönyvgyûjtõ-verseny is folytatódik!

A Pécsi Tudományegyetem rektori tisztségére az Emberi Erõforrások Minisztériuma 2013. november 15-én írt ki pályázatot. A pályázati kiírásban meghatározott határidõig két jelölt nyújtotta be pályázatát, alfabetikus sorrendben: Dr. Bódis József jelenlegi rektor, valamint Dr. Mellár Tamás, a PTE Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára. Az Emberi Erõforrások Minisztériuma a pályázatokat áttanulmányozta és megállapította, hogy azok a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelnek. Így kerülhetett sor február 20-án délután a PTE Dr. HalasyNagy József Aulában a rektorválasztó szenátusi ülésre. A leadott 34 érvényes szavazat közül végül 28-at kapott Bódis József, míg Mellár Tamást 6 szenátor támogatta. A fentiek alapján a Pécsi Tudományegyetem Bódis Józsefet javasolja a pályázat kiírójának, az Emberi Erõforrások Minisztériumának az egyetem rektorának. A minisztérium által kinevezendõ rektor 2014. július 1jétõl, négy éven át töltheti majd be a PTE rektori magasabb vezetõi tisztségét. A kiírás szerint a pályázat elbírálásának határideje 2014. május 15-e. A rektorválasztó szenátusi ülés lezárása elõtt Klinghammer István, a felsõoktatásért felelõs államtitkár reflektált a Bódis József pályázatismertetõ-beszédében elhangzottakra – hogy a PTE nemzeti tudományegyetemi rangot szeretne viselni –, és azt mondta, hogy a PTE kutató egyetemi státuszát 2015ben lesz mód leghamarabb felülvizsgálni, és arra kérte a PTE dolgozóit, hogy Töretlen hittel álljanak a rektor mögé. Beszédét Párizs jelmondatával zárta, mellyel a PTE közel 650 éves múltjára utalt: Fluctuat nec mergitur! – Hánykolódik, de nem sülylyed el. Zárszót mondott Bódis József, a jelenlegi és a következõ ciklus rektorjelöltje, megköszönte a bizalmat, méltatta Mellár Tamás pályázatát. Kijelentette, hogy mindketten egyetemben gondolkodtak, s hogy Mellár programjának egyes elemeit is fel fogják használni. Mellár Tamás is szót kért, gratulált a gyõztesnek, majd megköszönte a rá adott szavazatokat, és kijelentette, hogy támogatni fogja majd Bódis József rektori munkáját, mert ahogy mondta: közös érdekünk, hogy az egyetem felfelé menjen. Elõzmények: Rektorválasztási melléklet: UnivPécs február 17. 11–13. oldal Rektorválasztás 2014: UnivPécs február 3. 3. oldal


9

English Letter from the Vilage

programmes 03.05. Wednesday 19:00 Sit Down Melody András Kispál and his old/young friends ZSOLNAY CULTURAL QUARTER - E78

19:00 Jazz&harp Pannon Philharmonic Orchestra Admissions: 4990–3990–2990–1000 HUF

Are There Any Brits Out There? I have recently been approached by a university professor, neither a biologist nor an ethnographer, to sort out a problem of race. More specifically, the Irish. The question was, were the Irish British or were they not?

KODÁLY CENTRE

by Andy ROUSE

03.07. Friday 20:00 Kowalsky and the Vega PÉCSI EST CAFÉ

21:00 MegaParty with Attila Bárány, Csibo, Crazywell, Span UNIV LOUNGE

03.08 Saturday 22:30 Women's Day with Zorall Admission: 1800 HUF INFERNO MUSIC CLUB

21:00 Brains Admission: 1800 HUF PÉCSI EST CAFÉ

03.09. Sunday 9:00 3rd Seed Sale of Pécs Seeds for hobby gardeners from hobby gardeners NAPPALI

11:00 Pécs–Harkány Road Run Info: [email protected]

03.14. Friday 19:00 Metamorphoses by Kornél Horváth Admissions: 2500–1000 HUF KODÁLY CENTRE

The question is pertinent. Let me be impertinent in the answering of it. Of course the Irish are not British. Neither am I. Nor my Welsh and Scottish friends and acquaintances. Nor anybody else, except perhaps such Poles and Hungarians who have recently requested and received British citizenship. Because although they can claim Britishness, only their great-grand-afters will be able (maybe) to state that they are ethnically whatever. The Ancient Britons lived in Prettanike, or the British Isles. At that point (and for long after) the Anglo-Saxon-stroke-Viking tourist industry had yet to get under way, so (with apologies to any Picts out there), they were ALL British, no matter their choice of island. Eventually the Romans – who called the Pretani – left and went back home to Rome and anywhere else more important than Britannia to bolster up the Empire. And the Angles, and the Saxons, and the Jutes ("Hey Jute, don't make it bad...") founded London and Liverpool, both to this day full of Celts called Lennon and Starkey and Harrison and McCartney. Meanwhile the Irish (and Gaelic) Scotti had left Ireland and landed in Scotland. And Tristran had gone to pick up the Irish Isolde for King Mark of Cornwall. Time passes and the Vikings go viking up and down the British coasts – all of them – and leave their mark and, more importantly, their seed. Except that at that time the Irish were a pretty aggressive lot themselves. For instance, Irish raiders captured a young chap called Patrick living on the west coast of

Pollack Expo 2014 10


Great Britain and sold him into slavery. Later he punished them by returning as a missionary, thereby creating "the Irish problem". Normans settle in Ireland. Elizabethans settle in Ireland. The followers of William III settle in Ireland. This last category did so at the end of the 17th century. Their descendents live either in the independent, sovereign state of Eire or in a country with its own parliament but part of the United Kingdom of Great Britain. They're all Irish. Try and tell an American they're not American because their family's only lived there since the end of the 17th century! So are the Irish British? Does it matter? We know that "pure" ethnicity is a myth used by various political groups to suit their own purposes. It is neither a fact nor even an advantage... look at any intelligent village mongrel! What does it take to gain ethnicity? I suppose it's what you feel. My name is Norman but I don't feel French. I have lived in Hungary for more than half my life, and practically all the adult part, but I don't feel Hungarian (apart from the stomach). Hungarians can't even tell the difference between a Scot and Welshman, or at least not on TV quizzes: we're all "angol". Should I ever get into trouble with some foreign authority, it will be the British Consul that I will attempt to contact – and so will any other British passport holder, be they Scottish, Irish, Welsh, Christian, Hindu, Jewish Muslim, atheist (we have them all and more). On the one hand, the Irish could be said to be more British than anyone else. Or at least as British as the Welsh. On the other, we can say with some certainty that the ONLY British in Britain are the new passport-holding inhabitants of the British Isles. Of course, if you want to be really politically correct, you could replace that and use the utterly ethnically neutral term, Atlantic Archipelago. The only problem being, that apart from you and I and the owners of a few abstruse websites, nobody else will know what, where, or whom you're talking about.

The Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology organized the traditional exhibition of innovations of engineering. The venue was the Expo Center, there were over 150 firms and over 2000 engineers who joined the program. Csaba Moldován held a lecture about 3D-printing, and Sándor Nagy talked about the new Hungarian plans about the nuclear power plan in Paks.

English

Talented young painters

news RECTOR ELECTION 2014 The University of Pécs held a grand Senate Meeting on the 20th of February. 8 Senators decided to support the current rector, dr. József Bódis, while further 6 voted for dr. Mellár. Consequently, the University of Pécs made the decision to propose József Bódis for Rector of the University of Pécs to the Ministry of Human Resources.

NEW SERVICE BY THE KNOWLEDGE CENTRE The EDUROAM wireless contact has been avaible at the Knowledge Centre of the University of Pécs. Every citizen of the UP or even of foreign professors/students can join using their eduID. As a student of the University of Pécs your username is [email protected], password: your code to your EHA.

PHOTOS: JUDIT SZANYI-NAGY

ON EQUAL OPPORTUNITY

"The artist is like a seismograph feels the slight shakes of the world." Ernõ Tolvaly Ernõ Tolvaly was a painter at the Faculty of Art of the University of Pécs who passed away in 2008. Colin Foster, the former dean of the faculty established an award in honorem Ernõ Tolvaly in 2010. The ceremony of this year was held on the 19th of February at the re:public gallery of the Zsolnay Cultural Quarter. by Judit SZANYI-NAGY

Eight masters of the Faculty of Art mark out their students for the award. There were fifteen nominees and four awarded in 2014. A special award of the Ernõ Tolvaly Foundation called Monogram was given for the first time. This was

achieved by Bence Ódor for his paintings titled Self portrait, My Father and My Brother. The Third Best of 2014 is Antal Icsa. He applied various techniques on his special windows which can be opened. His master is András Ernszt. Emõke Kánya has been studying painting for four years, and she achieved the second best award this time. Oil-colors had been used on her paintings. The Withered street view 1, 2. and the In-trusion were painted on prepared canvases. Her master is Csaba Nemes. Bence Zsin's works were founded the best by the Ernõ Tolvaly Foundation. He uses oil-technique on prepared canvases. Silver, blue and red pervade all of his paintings. The exhibition of the winners and the nominees can be visited until the 10th of March at the re:public art gallery.

Fanni Weisz held a fascinating lecture in sign language at the Pollack Mihály Faculty of Engineering and Information Technology on 20th of February. The 21 years old model is deaf. Miss Weisz is one of the ambassadors of equal opportunities. The young woman will be the representative of Hungary at the World Fair in Milan in 2015. The apropos of her lecture was the success of the faculty: the plan called The Mill by Ákos Hutter and Tamás Getto has won the competition about the Hungarian building of the World Fair.

REGIONAL RARE DISEASES DAY IN PÉCS The annual Regional Rare Diseases Day was on 22nd of February in the Zsolnay Cultural Quarter. The high light of the event was Heather Skirton's presence who is a Professor in Health Genetics working in the EuroGentest2 European project. Professor Skirton held a lecture about the British aspects of rare diseases.


11

interjú

Nyelvvizsga – hátrányos helyzetbõl

SZANYI-NAGY Judit interjúja

Jelenleg milyen nyelvvizsga-követelményei vannak a diploma megszerzésének? Ezt minden esetben a képzési és kimeneti követelmények szabályozzák. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az alapszakokhoz egy középfokú, B2-es szintû, komplex nyelvvizsgára van szüksége mindenkinek. Az mindegy, hogy ezt melyik akkreditált nyelvvizsgarendszerben teszik le. A mesterképzésben ez változik, konkrétumot nem lehet mondani; minden az egyetemektõl, szakoktól függ. Van olyan iskola, amely szakmai vizsgát ír elõ, van, ahol elég a középfok, és van, ahol felsõfokot kér az intézmény – ez mindig az adott egyetem autonómiájába tartozó kérdés. Milyen típusú nyelvvizsgákat részesítenek elõnyben a tanulók? A közszférában dolgozók a legtöbb esetben kapnak nyelvpótlékot. Sok felnõtt csupán azért teszi le a nyelvvizsgát, hogy ezt a plusz díjazást megkaphassa. Ebben az esetben az a lényeg, hogy a vizsga akkreditált legyen. A nyelvpótlék összege attól függ, hogy közép- vagy felsõfokú az adott nyelvvizsga, alapfokra nem szoktak nyelvpótlékot adni. A nemzetközi cégeknél a nemzetközi nyelvvizsgákat részesítik elõnyben.

12

Nyelvek tekintetében az angol a legnépszerûbb, ezt követi a német, és ha a Magyarországon nyelvvizsgázók összlétszámát tekintjük, akkor a harmadik helyen – érdekes módon – még mindig az eszperantó áll. Ez azt jelenti, hogy számos felsõoktatási intézmény még mindig elfogadja ezt a nyelvet a diploma mellé. Emellett megkülönböztetünk egy- és kétnyelvû, nemzetközi és magyar fejlesztésû, szakmai és általános nyelvvizsgákat. Ebbõl a nagy kínálatból, mely több mint 26 vizsgarendszert jelent, mindenki ki tudja választani azt, amelyik neki a leginkább testhezálló. A PTE-n is tanulnak fogyatékossággal élõ hallgatók. Õk milyen nyelvvizsgát tehetnek? A nyelvvizsgáztatás rendjét az Oktatási Hivatal egyik osztálya, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ felügyeli és szabályozza. Õk írták elõ egy minden nyelvvizsgarendszer számára kötelezõ alapdokumentumban, az Akkreditációs Kézikönyvben, hogy minden nyelvvizsgarendszernek biztosítania kell a feltételeket a fogyatékkal élõk számára. Ez minden esetben valamilyen mértékû könnyítést jelent. Többek között minden vizsgahelyen kell, hogy legyen legalább egy olyan terem, ahova például a mozgássérült hallgató kerekesszékkel bejuthat. Itt a mellékhelyiségnek is olyannak kell lennie, amely lehetõvé te-

szi az ilyen jellegû mozgást. Azt, hogy milyen további kedvezményeket nyújtanak a nyelvvizsgarendszerek, azt maguk dönthetik el. Mi a gyengénlátók és vakok számára úgy biztosítjuk a lehetõséget az ECL-en belül, hogy saját laptoppal vizsgázhatnak az e téren károsult hallgatók; õk ugyanis olyan speciális számítógépes programmal rendelkeznek, mely átalakítja számukra a jeleket. Ilyenkor a vizsga úgy zajlik, hogy a vizsgázók megkapják CD-n az anyagot, a laptopjukon dolgoznak, s ezt az anyagot nyomtatják ki az értékelõknek. A hallássérülteknél pedig elképzelhetõ az is, hogy többször hallgatják meg a szöveget, két meghallgatás helyett háromszor. Ugyanúgy elképzelhetõ a szájról olvasás is: a hallott szövegértés szövegét egy anyanyelvi beszélõ felolvassa számukra. Milyen egyéb technikai lehetõségeket biztosítanak még a nyelvvizsgaközpontok? Beszélnünk kell még a diszgráfiás és diszlexiás nyelvtanulók körérõl is, mert õk elég nagy csoportot alkotnak. A vizsgán 30%-kal több idõt kapnak a feladatok megoldására, külön termet biztosítunk nekik, és hogyha igénylik, használhatnak laptopot. Ekkor értelemszerûen magukkal kell hozniuk a sajátjukat. Kutatásokon alapszik az az engedmény is, miszerint sárga színû papíron oldhatják meg a feladatokat, mert ez segíti a képalkotásukat. További segítség még a speciális betûtípus vagy a nagyobb sortávolság. A diszgráfiások esetében például nem értékeljük a helyesírást a fogalmazás során.


Egyértelmûen mondhatom, hogy a könnyítések hatására a legtöbb vizsgázó sikeresen teljesít. Õk, gondolom, speciális felkészítést is igényelnek. Sajnos még nem olyan elterjedt az oktatásban az efféle segítségnyújtás Magyarországon, még a középiskolákban sem. A nyelvoktatás során nem nagyon használják azokat a módszereket, amelyekkel a diszlexiás, diszgráfiás hallgatókat tudnák segíteni. Az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén alakult egy kutatócsoport, amelynek a tagjai különféle kutatásaik


Az utóbbi években számos változtatás történt a felsõoktatásban, így nem csoda, ha azzal sem vagyunk tisztában, mit várnak el az egyes intézmények egy alap- vagy mesterképzés végén a diploma megszerzéséhez. A témakörben Huszti Juditot, a PTE Idegen Nyelvi Titkárságának igazgatóját kérdeztük, aki többek között azt is elmondta, hogyan biztosítják az esélyegyenlõséget a fogytékossággal élõ tanulóknak a nyelvvizsga megszerzésének folyamatában.

interjú alapján ajánlásokat fogalmaztak meg. A kutatócsoport tagjai a nagyobb városokban idõnként workshopokat tartanak a tanároknak, s az oktatók érdeklõdésétõl, lelkesedésétõl függ, hogy alkalmazzák-e ezeket az ajánlásokat. A legideálisabb az lenne, ha ezeket a gyermekeket külön nyelvi csoportokban, speciális módszerekkel tanítanák. Egyelõre azonban még nem tartunk itt. Hogyan kell elképzelni a fogyatékossággal élõ hallgatók vizsgáit? Bármely vizsgaidõszakban lehetõségük nyílik arra, hogy vizsgát tegyenek. Ezt a szándékukat elõre jelezniük kell egy megfelelõ igazolással, melyet a Képességvizsgáló Intézettõl tudnak beszerezni, s az igazolás birtokában bármikor le-

hetõség van a speciális vizsgakörülmények igénylésére. Érdemes a nyelvvizsgaközpont honlapját tanulmányozni, ott részletesen leírják, mit kínálnak. A fogyatékkal élõk elsõsorban melyik nyelvet választják? Az angol nyelv a legkelendõbb az õ esetükben is, hiszen igyekeznek a munkaerõpiacnak megfelelõ nyelveket választani. Arról a lehetõségrõl kevesen tudnak, miszerint bizonyos mértékû fogyatékosság esetén az adott egyén teljes felmentést kaphat egy adott vizsgarészbõl. Szintén a Képességvizsgáló Intézet tudja eldönteni, hogy a vizsgaközpont által kínált kedvezményekkel kompenzálható-e a vizsgázó hiányossága vagy sem, ennek fényében kaphat felmen-

tést. Elképzelhetõ tehát, hogy valakinek nem kell szóbeli nyelvvizsgát tennie, mert olyan mértékû a halláskárosodása, elég, ha csak írásbeli vizsgát tesz. Ezt el kell, hogy fogadják a diplomához. Kevesen élnek ezzel a lehetõséggel, pedig így sok kudarcélményt lehetne megspórolni. Az pedig hatalmas tévhit, hogy az eszperantó könnyû nyelvvizsga. Nemcsak ebbõl a nyelvbõl mennek legtöbben vizsgázni, de ebbõl is buknak meg a legtöbben. A munkaerõpiacon mennyire lehet érvényesülni egy ilyen, „részleges” nyelvvizsgával? A nyelvtudás komplex dolog. Nem biztos, hogy az adott munkánál minden komponensre szükség van. Ha va-

laki például egy telefonközpontban dolgozik, jó értõ- és beszédkészséggel kell rendelkeznie, de elképzelhetõ, hogy levelet vagy fogalmazást sohasem kell majd írnia. Egy üzleti levelezõ lehet, soha nem fog beszélni, csak leveleket írni. Ez teljes mértékben attól függ, az illetõ milyen munkát tölt be, s a nyelvtudás melyik elemére van szükség. Mostanában pedig egyre többet lehet hallani a diplomamentõ programról. Ez alapvetõen egy jó kezdeményezés, reméljük, meg is valósul majd. A hallgatók lényegében nem minden erõfeszítés nélkül, nem egy egyszerûsített belsõ vizsgával, hanem tényleg a többiekre is érvényes nyelvvizsga-követelmények teljesítése után kaphatnának nyelvvizsgát. Ebben kapnak egy elég jelentõs állami támogatást segítségül. 120, 180 vagy 240 órában ingyen tanulhatnak nyelvet egy adott nyelviskolában, amelyet vagy õk választanak, vagy besorolják õket oda, és csak a nyelvvizsgaköltség terheli a hallgatókat – ez elég jutányos. A feltétel pedig csupán annyi, hogy részt kell venni, és megfelelõen teljesíteni az órákon. A nyelvvizsga megszerzésére három próbálkozási lehetõség van, ha a harmadik alkalommal sem sikerül, abban az esetben kell viszszafizetni a képzési díjat. De mivel nagy óraszámokról beszélünk, az elõzetes szintfelmérés alapján nem elképzelhetetlen a teljesítés. Mostanában várható a pályázat kiírása. A tervek szerint, ha minden jól megy, már márciusban indulna a program. További információk, statisztikák a www.nyak.hu oldalon találhatók, a nyelvvizsgákkal kapcsolatos részletes leírások pedig az adott nyelvvizsgarendszer honlapján olvashatók.


13

Kedves Hölgyeim! Tegyétek fel magatoknak õszintén a kérdést: Smink nélkül kimennétek az utcára? Én kimennék, sõt, ki is szoktam menni smink nélkül! „Jó, de te más vagy!”– érkezik a válasz. „Szerencsésebb bõrtípusod van, és ráncaid sincsenek…” Szerintem meg csak szimplán nem veszem észre azokat a reklámokat, amelyek felhívják a bõrhibáimra a figyelmet, vagy amelyek olyan varázseszközöket hirdetnek, melyektõl hatalmas szempillák vagy strasszkövekkel díszített körmök nõnek rajtam a sajátjaim helyett. Ki hinné, hogy mégis akadnak olyan nõk, akik elhiszik, hogy a hajuk hullása menthetetlen, napokon belül megkopaszodnak, és csak a póthaj segíthet!? Viszont az átváltozás eszközeit alkalmazókat is meg kell érteni. Könnyen, pillanatok alatt eltüntethetõk az apróbb bõrhibák; a ritkás, csúnya szempillák helyett végre esély van dús, „egészséges” pillákra; a vékony, töredezett körmöket pedig a mûköröm helyettesítheti. Egyik ismerõsöm például csak mûkörmökkel felszerelkezve esik neki a virágágyásnak, õ erre esküszik. Viszont aki Hófehérkeként jött világra, de Pocahontasként szebbnek érezné magát, nos, ez a szoli-kérdés már más tészta... Miért teszik ezt magukkal a nõk? Miért alakítják át magukat? Miért követik a mintákat? Miért nem elég csak egyszerûen, minden túlzás nélkül kihangsúlyozni az arcuk adottságait? Miért nem állnak ellen és hiszik el magukról, hogy mindenféle szépészeti beavatkozás nélkül is gyönyörûek? Mert hiúságukat kihasználva a reklámördögök ügyesen visszaélnek a hazugság eszközével. Génjeinkben ott ágaskodik a hiszékenység, jól bedõlünk, amikor külsõnkkel kapcsolatos nem létezõ hibáinkról hallunk. Sajnos a gyengébbik nem mellett ez a férfiakra is igaz. Õk is ugyanúgy tanúik ennek az üres zajnak, és ebbõl fakadóan el is várják, hogy kiszemeltjük tökéletesen passzoljon az éppen trendben lévõ próbababákhoz. Persze aláírom, hogy vannak erõsebb, ellenállóbb felépítésûek, viszont bennük az utánzás ösztöne fog gyõzedelmeskedni, s így megint csak ugyanaz a vége: a nõ mint vonzó külsejû kaméleon, a maga makulátlan bõrével, nagy szemeivel, szoláriumozott bõre illatával, és egyenes szõke hajával csalja meg önmagát. Idegen testben lélegzik, de nem akárhogy: magabiztosan! De figyeljük csak meg jobban ezt a szót: magabiztosság! Benne van a maga, mint önmaga! Csak sajnos itt már éntudathoz kapcsolódó dolgokról régen nem beszélhetünk. BARTAKOVICS Bettina

14

ILLUSZTRÁCIÓ: BÍRÓ ANDRÁS

Kozmetikázzunk nyíltan!

Körkérdés

Mit szólsz BUKSA PETRA

KISS ALEXANDRA

BALÁZS KARINA

ÁJK, 1. ÉVFOLYAM

MK 2. ÉVFOLYAM, KTK, 1. ÉVFOLYAM

BTK, 3. ÉVFOLYAM

Véleményem szerint a sminktõl általában szebbnek érzik magukat a nõk, de úgy gondolom, hogy ez a férfiaknak annyira nem jön be, mert nagyon sokan természetellenesnek tartják. Én személy szerint a hétköznapokon nem sminkelem magam egyáltalán, és kizárólag kivételes alkalmakkor szoktam alapozót, szempillaspirált és szemceruzát használni. Úgy gondolom, hogy az alvás igen sokat használ a szépségnek, én erre esküszöm. Alapvetõen elégedett vagyok a külsõmmel.

Szoktam magam sminkelni, de csak ritkán. Olyankor szempillaspirált, alapozót, és egy kis arcpírt használok. A lényeg, hogy minél természetesebb legyen. Mint a legtöbb nõtársamnak, a súlyommal van problémám, de alapvetõen elégedett vagyok magammal. Manapság minden nõ szeretne megfelelni az elvárásoknak, melyeket újságokban lát. Ez persze sokszor nem is felel meg a valóságnak, de azért igyekszik az ember. Egy bizonyos rétegnek ez bejön, de nem hiszem, hogy minden férfinak.

Reggelente sminkelem magam, alapozót, szemhéjpúdert, szempillaspirált használok. Nálam kedv kérdése, hány percet töltök a tükör elõtt. Van, hogy csak 10 percet, de elõfordul, hogy akár fél órát is sminkelek, viszont akkor több színt is használok. Az igazság az, hogy ettõl jobban érzem magam. A mû dolgokkal nem igazán értek egyet. Egyszer volt mûkörmöm, de soha többé nem lesz, nem bírom elviselni. A mûszempilla sem nekem való. Irtózom mindenféle szépészeti beavatkozástól.


magazin

Álca vagy csábítás? Minden ismert emberi kultúrában alkalmaznak különbözõ anyagokat, eszközöket és technikákat a nõk és férfiak arcának, valamint testének díszítésére. Az ilyen ornamentikáknak megkülönböztetett jelentõsége van a vallási rituálékban, a csoporthoz tartozás kifejezésében, a harcokkal kapcsolatos szimbolikában, a társadalmi státusz jelzésében, az életkor hirdetésében, az átmeneti rítusokban (pl. beavatási szertartáskor) és a szexuális vonzerõben. MESKÓ Norbert írása

A mai nyugati világ liberális-demokratikus berendezkedésû kultúráiban a nõi arc sminkelése a szexuális vonzerõ fokozásának egyik legelterjedtebb eszköze (az olyan szépségápolási praktikák mellett, mint pl. az öltözködés, a fodrászat vagy a kozmetikai mûtétek). A sminkeléssel kapcsolatos pszichológiai kutatások alapvetõen kétféle eredményrõl számolnak be. Egyrészt megmutatják, hogy milyen hatása van a sminkelésnek az arc észlelésére, másrészt rávilágítanak, hogy milyen értékrendet és beállítódást közvetít a kozmetikumhasználat a nõférfi kapcsolatban. Eszerint a kozmetikai eszközökkel kicsinosított nõi arc

azért vonzóbb a férfiak számára, mert tulajdonosa fiatalságának és termékenységének bioló-

giai jelzéseit hangsúlyozza. A szem erõsebb kontúrja és a szemhéj színezete képes optikailag megnagyobbítani a szemet, az arccsont (járomcsont) sötétpirosas árnyalata pedig az arc nõies jellegét emeli ki, hiszen ez a régió a nõi nemi hormon hatására válik hangsúlyossá, párnázottá. Csakúgy, mint az ajkak pirosítása, nagyobbítása, amely szintén a szervezet ösztrogén-telítettségét hangsúlyozza vagy utánozza, illetve a szexuális fogékonyság, a szexuális izgalmi állapot (duzzadt ajkak) biológiai reklámja. Az erõsebb kontúrok a szem és száj körüli arcrégiókban egy újabb vizsgálat szerint azért is képesek növelni a vonzerõt (a sminkhasználaton keresztül), mert fiatalabbnak néz ki az, aki így díszíti magát. Annál az egyszerû oknál fogva, hogy a változó kor felé közelítõ (40–45 éves) nõk körében általános, hogy a szemöldök, szempilla, ajkak arcbõrhöz viszonyított kontrasztja csökken. Ezért a kevésbé kontrasztos arcjellegek az észle-

a sminkhez? NYÍRI BENCE ÁJK, 1. ÉVFOLYAM

MAJOR DÁNIEL

SÁNTA MARTIN

KTK, 1. ÉVFOLYAM

MK, 3. ÉVFOLYAM

lõben az idõsebb életkor benyomását keltik. Az alapozó és púder hatására pedig kevésbé feltûnõk az apróbb bõrhibák, valamint világosabbá, egyenletesebbé tehetõ az arcbõr, amely a

fiatalság, egészségesség látszatán keresztül teszi vonzóbbá viselõjét. A kutatások másik iránya rávilágít arra, hogy milyen személyiségû nõknek és férfiaknak igazán fontos a nõi sminkhasználat. Néhány tanulmány arról számol be, hogy az alacsonyabb önértékelésû nõk hajlamosabbak rá (mint magasabb önértékelésû társaik), hogy külsõ megjelenésüket a kultúra által elõírt normákhoz mérjék, és eszerint alakítsák. Egy újabb vizsgálat szerint a nõk legalább két különbözõ célt szeretnének elérni a sminkhasználattal, attól függõen, hogy milyen személyiségvonásokkal rendelkeznek. A szorongóbb, védekezésre berendezkedett, érzelmileg bizonytalanabb nõk egyfajta álcázásra használják a sminket, amenynyiben hátrányosnak tartott arcvonásaikat megpróbálják elfedni, ellensúlyozni. Az inkább önérvényesítõ, társaságkedvelõ, extrovertált nõk azonban ezzel szemben a csábítás eszközének tekintik a sminket, amennyiben vonzónak tartott arcjellegeiket kihangsúlyozzák és felerõsítik, fokozva ezzel saját társas hatékonyságukat, népszerûségüket. Milyen hatással van a nõi smink

a férfiak ítéleteire?

Nekem csak és kizárólag az ízléses smink tetszik, nem szeretem, ha valaki erõs színekkel festi magát. Egy bizonyos mértékig tehát még elfogadhatónak tartom, csak az a baj, hogy sokan túlzásokba esnek. Fõként az edzõteremben látok túlsminkelt, mûkörmös, póthajas, agyonszoláriumozott nõket, de lassan már kezdem megszokni. Viszont be kell vallanom, hogy szerintem ez egyáltalán nem vonzó. Úgy gondolom, a nõk azért csinálják ezt, mert fel akarják hívni magukra a figyelmet.

Számomra nem jelent gondot, ha egy nõ egy bizonyos szintig sminkeli magát. Úgy gondolom, hogy a smink kihangsúlyozza a szépséget, illetve lehetnek apróbb hibák is, melyeket sminkkel ügyesen lehet korrigálni. Sokan vannak viszont olyanok, akik nem látják, hogyan és mennyit kellene sminkelni. Sajnos sokszor túlzásokba esnek, és ez elég viszszataszító tud lenni. A mûkörömmel alapvetõen nincs problémám, ha szolid és igényes. A hajvasalás még belefér, viszont a póthaj nekem már sok.

Nem vagyok smink-párti. A barátnõmnek régebben egy órába telt a sminkelés, de szerencsére sikerült ezt az idõt minimálizálni. Jobban szeretem õt természetesen. A vendéglátó-ipari egységben, ahol dolgozom, sok olyan nõt látok, aki nincs tisztában azzal, hogy milyen smink áll jól neki. Szerintem azért sminkelik magukat, hogy tetsszenek a férfiaknak, illetve saját maguknak is. A szépészeti beavatkozások is csak azért történnek, mert a nõk nem fogadják el magukat úgy, ahogy vannak.


A vizsgálatok szerint azok, akik hajlamosabbak hátrányosan megkülönböztetni, elnyomni és lenézni a nõket, azaz inkább szexisták, fontosabbnak tartják a nõk megjelenésében a másodlagos nemi jellegek hangsúlyozását, mint a nõkkel egyenrangú kapcsolatra törekvõ férfiak. Így a szexista férfiak hajlamosabbak arra, hogy az aktuális nõi szépségideállal kapcsolatos elvárásokat fogalmazzanak meg partnerük felé (pl. szõke haj, nagyobb mell, szexi öltözködés, kozmetikai szerek használata, plasztikai beavatkozások stb.). Ezek ugyanis megbízható jelzései lehetnek egy nõ alávetettségre, alárendelõdésre való hajlamának.

15

diákportré

A halálra táncoltatott lány

BALOGH Robert interjúja

Hogy lettél a JESZ tagja? Még a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba jártam, amikor egy versmondó versenyen Mikuli János – a JESZ vezetõje és egyik alapítója – zsûritag volt, megdicsért és elhívott, hogy jöjjek az egyetemi társulathoz. Amikor felvettek a PTE-re, jelentkeztem, és az Antigonéban játszottam elõször. Örülök, hogy csatlakozhattam, hiszen egy színvonalas társulat. Másodéves közgazdász vagy és teológiát is hallgatsz a Pécsi Hittudományi Fõiskolán. Hogy fér össze a két irány? Ráadásul még a színház, és ha rád nézek, látszik, hogy táncolsz is… Igen, néptáncolok. Mindig is sokféle dolgot csináltam, tág az érdeklõdési köröm. Sok minden szóba jött a továbbtanulásnál, a pécsi közgáz mellett döntöttünk a szüleimmel, de a hittan mindig is érdekelt, egy isteni sugallat volt talán, hogy oda el kellett mennem, fel is vettek. Nem olyan könnyû a két szakot párhuzamosan végezni, de eddig sikerült. A háromféle irány közül – közgazdaság, teológia és a színpad – melyik érdekel igazán? Marketingre specializálódtam, ez kreativitást igénylõ szakma. Úgy képzeltem, hogy ez a leghumánusabb része a közgazdaságtannak. A teológia szívemhez még köze-

16

lebb áll, személyesen érintett vagyok benne, hiszen a vallásomról szól. Még nem tudom, hogy mit fogok majd csinálni, ha végzek, de szeretném, ha kapcsolódna a teológiához. A színház is egy irány. Gyerekként is sokat jártunk színházba, bár gimnázium alatt kicsit eltávolodtam tõle. Sosem voltam exhibicionista, de elõadni mindig is szerettem. Versmondással kezdtem, amit úgy éltem meg, hogy egy irodalmi mûhöz hozzáadhatok egy réteget, ami én vagyok, s ez a szép benne. Tanulok népi hegedün játszani, korábban zongoráztam és szívesen furulyázom. Szeretem a zenét. Itt egy 20 éves gyönyörû nõ, aki határozott, erõsen értékorientált. A korosztályodra nem jellemzõ ez ennyire. Mit tudnak kezdeni veled a többiek? Például jársz bulizni? Nem, de kicsit lusta is vagyok. Annyi mindent csinálok, rengeteg energiám elmegy és a szabadidõmben inkább pihenni szoktam. A bulizás sosem volt az én utam. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor voltam inni. (Egyszer sem – mutatja M.R. – a szerk.) Közgáz szerdán hányszor jártál? Nullaszor. Többre értékelem azt, ha szûk baráti körben leülünk egy kávézóban beszélgetni vagy elmegyünk egymáshoz. Ezt minõségibb idõnek tartom, mintha egy szórakozóhely zsivajában üvöltõ zenére táncolnánk. Mi a fontos számodra?


Mohay Réka fõszerepet játszik a JESZ egyik új darabjában, a közgáz marketing szakára és a Pécsi Hittudományi Fõiskolára is jár, zenél, táncol, elképzelhetetlenül sok mindent csinál. Ki õ és hogy van ennyi ideje, energiája? A titokról faggattuk.

A család, a bártok. A két legjobb barátnõm Budapesten tanul, így Facebookon tartjuk a kapcsolatot. Ha itt vannak, eljárunk koncertekre, legutóbb a moszkvai Patriarchátus énekkarát hallgattuk meg decemberben. Bulizni nem nagyon szoktam. Néha elmegyünk moziba, színházba, vagy a családdal kirándulunk… Kicsit szemtelen vagyok, de megkérdem: a fiúk ki mernek veled kezdeni? „Hittantanár a csajom!” (nevet) Néha érzem azt, hogy nem úgy kezelnek, mint egy átlagembert, de nem vagyok félelmetes típus, hozzám mernek szólni a fiúk. Most nincs barátom, de nem is az az életcélom, hogy hetente váltogassam a partnereimet. Normális fiatal vagyok, az igazi párom keresem, csak nem diszkókban. Mi leszel, ha nagy leszel? Milyen terveid vannak? Tegnap voltam a hittudományi házi TDK-ján, a gótika teológiájáról adtam elõ. A mûvészettörténet is nagy szerelmem, ötvöztem a teológiával. Jövõre készülök az OTDK-ra. Megyek Ljubljanába pár napra a hittudományin keresz-


tül. De egy olyan konkrét út, melyet meghatározok magam számára a jövõre, ilyen nincsen. Bízom a Jóisten gondviselésében, hogy majdcsak lesz valahogy, mert lesz két diplomám. Lehetsz a püspökség marketingese! Igen, ilyesmi is lehet belõle, nyilván elsõ hallásra furán hangzik a közgáz-teológia páros, de szerintem mind a két helyen szükség van a másikra. Egy hitoktató vagy egy egyházban dolgozó ember számára nem ez a fõ kérdés, de nem árt, ha az egyháznak van némi fogalma a gazdasági mechanizmusokról. Amit viszont a teológia nyújt, az sehol sem lehet haszontalan. Mennyi szabadidõd marad a két szak és a színház mellett? Elég húzós idõszakot éltem most, amikor a színházi próbák is bejöttek az egyetem mellé, volt, hogy fél 12-kor végeztünk éjjel. Rapszodikus vagyok, nem osztom jól be az idõm – bár egyik barátnõm mondta, hogy szeretné elkérni az idõnyerõ gépemet. Vizsgaidõszakban elõfordul, hogy egész éjjel tanulok, utána pár napig erõt kell gyûjtenem.

sport


Sport TereFere – a sport sava-íze-borsa

Hat kora estét biztosan teljesen a sportnak szentel az idei évben a PTE OIG Sportirodája. Minden alkalommal híres sportolók, edzõk, sportszakemberek lesznek a beszélgetõpartnerek. Az eseménysorozat február 18-án este, elsõ alkalommal, az elsõ játszmában Pécs labdarúgása múlt és jelen címmel indult útjára. FÖLDESI Mihály Tamás írása

Lehet a pécsi csapat elsõ vagy másodosztályú, hívhatják Pécsi Dózsának vagy PMFC-nek, a labdarúgás az labdarúgás marad. A régi idõkrõl, a mai helyzetrõl és a labdarúgás jövõjérõl kérdezhették az érdeklõdõk az egykori és a jelenleg is aktív játékosokat, edzõket és sportszakembereket a Sport TereFere elsõ játszmájában. A szervezõk célja, hogy minél több fiatal és városlakó ismerje meg a különbözõ sportágak lelkét, mostani és volt szereplõit. Élõ sportlexikonként dolgozik az egyetemen az est házigazdája, Szilágyi László. A kerekasztal vendégei: Dárdai Pál, Fodor Ferenc, Kiss Sándor, Koller Krisztián, Lõrincz Sándor és Márton Gábor voltak. Sportágválasztó, sportágismertetõ fórumokat fogunk majd tartani, és ezen belül tartunk majd hat hasonló

tereferét. Az egyetemisták számára ez egy érdekes téma lehet, fõleg úgy, hogy tudjunk, a város NB I.-es labdarúgó csapata elég sok problémával küzd. A késõbbiek során szeretnénk majd kézilabdával, vízilabdával, ökölvívással, illetve általában a sportokkal foglalkozni – tette hozzá Hári József, a PTE OIG Sportirodájának elnöke. Ezt egy nagyszerû dolognak tartom, mert az utóbbi idõben a futball nem áll olyan szinten, mint régen. Manapság sokkal keményebb lett, merem állítani, hogy kicsit durvább is. Anno mindig voltak ilyen beszélgetések és összejövetelek. A mi idõnkben a pécsi stadion mindig tele volt. Lehetett érezni, hogy nemcsak mi, hanem a közönség is élvezte a játékot – mondta a ‘70es ‘80-as évek pécsi futballjának egyik legközismertebb alakja, Dárdai Pál. Az esemény kerekasztal-beszélgetésén a kedves vendégek megtudhatták, milyen körülmények között lehetett régen és most NB I.-es klubot fenntartani, hogyan is lehetett akkoriban a bõrt rúgni. Volt sportszakmai és gazdasági vetülete is. A tervek szerint a Sport TereFere mind a hat alkalmával híres sportolók, edzõk, sportszakemberek lesznek az est vendégei. A meghívottak között olyan neves személyek lesznek, mint Mocsai Lajos, Kemény Dénes, Vári Attila, Benedek Tibor, Monspart Sarolta, Kovács Antal vagy Nyilasi Tibor.


17

magazin

Online vagy offline szerelem?

hallójárat

Kibogozni télen

Társadalmunk olyannyira függõvé vált a technikai eszközöktõl, hogy már el is felejtettük, hogyan és hol kell ismerkednünk. Tapasztaltabb, sokat megélt ismerõseinktõl egyre csak azt kapjuk vissza, ismerkedni bárhol lehet. Mi mégsem hiszünk nekik. Laptoppal a hónunk alatt, telefonunkkal a zsebünkben vér cikinek érezzük, ha le kell szólítani valakit az utcán vagy a buszon. Helyette inkább vállaljuk a hajszát, hogy akár órákat töltünk az interneten szörfözve, hátha megtaláljuk a nagyvilágban megpillantott nagy Õt, hogy aztán virtuálisan vegyük fel vele a kapcsolatot. Nem lehet megállapítani, hol nehezebb ismerkedni. Az igazság az, hogy mindenhol merni kell, égõ helyzetek pedig bármikor adódhatnak. Izzadó tenyér, összegabalyodó nyelv, megroggyanó térd – bár ez utóbbi inkább a jobbik eset, mert az „okosok” szerint a nagy Õ jelenlétét jelzi vele testünk. Az internetes anonymusmaszkkal azonban fene nagy bátorságra teszünk szert, a személyes találkozás viszont itt is eljön valamikor. Akkor pedig ne csodálkozzunk, ha Éva helyett Ádám (vagy éppen fordítva) jön el a randevúra. De nem én leszek az, aki megadja a végsõ választ a feltett kérdésre. Legyen bármekkora klisé; bárhol e széles világban megtalálhatjuk a másik felünket, akkor is, ha a technika nyújtotta lehetõségekre támaszkodunk. Görcsös akarást elhagyni, szemeket kinyitni, mosolyt fel az arcra, hiszen lassan itt a tavasz!

Némi lelassulás, egy fõvel megfogyatkozás és gitároscsere után újult erõkkel dolgozik hazánk egyik legkedveltebb rockzenekara, a 30Y. Az Ahogy elképzeltem EP 4 dala ingyenesen letölthetõ a banda honlapjáról, a címadó számhoz készült klip pedig már megtekinthetõ a youtube-on, Pamuki Krisztián rendezésében. A mostani kislemezen visszatérnek a zajosabb, torzított gitárokkal és effektekkel fûszerezett megoldásokhoz, de akusztikus gitárral kísért, érzelmesebb szerzemény is akad. Így az eddig megjelent 5 nagylemezük és a Szentimentálé projekt hagyományaiba is beleilleszkedik ez az anyag, akárcsak a frontember Beck Zoltán és a dobos Beck László testvéregyütteséhez, a Bezzegakurvabeckekhez. A lyukra vetõdni nyitánya a fiúk punkosabb, játékosabb oldalát mutatja, a Diszidálok leginkább a szövege és a nagyon is aktuális témafelvetése miatt érdekes, a Csak most ne pedig melankóliával és szentimentalizmussal búcsúzik tõlünk. Összességében egy változatos, de mégis koherens hallgatnivalót kínál az Ahogy elképzeltem, mely bár nem a zenekar legerõsebb munkája, de nem is kell annak lennie. Viszont nagyon szerethetõ, és ez bõven elég. GEREBENICS Nóra

STEINER Petra publicisztikája

Selfie-knek áll a világ Idegesítõ tini szokás vagy mûvészeti ág? A technika fejlõdése tette lehetõvé az elterjedését? Itt is létezik generációs szakadék? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ adni a három meghívott vendég – Marsalkó Péter fotómûvész, Erõs Gábor kommunikációs tanácsadó és Guld Ádám médiakutató – a PécsMa-sorozat február 27-i etapjában, a selfie-k témakörében. SZANYI-NAGY Judit írása

A selfie a 2013-as év szava lett. A szó a „self-portrait” kifejezésbõl ered, azaz „önfényképezést” jelent. Fõleg azért kapott nagy figyelmet, mert az önfotókat készítõ emberek a képeket rendszerint megosztják az egyes közösségi oldalakon, úgymint a Facebookon, a Twitteren vagy az Instagramon. Ezt a trendhullámot három különbözõ aspektusból közelítették meg a vendégek. Guld Ádám kiemelte a nárcisztikus személyiségtípust, az önimádat elõtérbe kerülését, amely ezt a lavinát elindította. A megvalósításhoz azonban két másik tényezõ is kellett: a technikai determinizmus (az,

18


hogy a különféle vívmányok kulturális változást vonjanak maguk után) és a hálózatiság. Az internet megjelenése ugyanis további veszélyforrásokat jelent, melyek miatt – fõleg a hozzá nem értõ generációnak – sok, számos esetben áthidalhatatlan problémát lát a különbözõ kapcsolatokban. Erõs Gábor szerint a selfie-knek nemcsak rossz, hanem jó oldala is lehet, többek között a marketingszférában. Ha az egyik legnépszerûbb oldalt, a Facebookot vesszük alapul, láthatjuk, hogy számos közszereplõ – akár politikusok is – vagy vállalkozás él a technikai forradalom adta lehetõségekkel. A legnagyobb elõnyük tehát, hogy lehetõség rejlik bennük, az, hogy idõs selfie-zõkkel ritkán vagy egyáltalán nem találkozni. A trendek így a fotózás terén is változtak. Marsalkó Péter generációs szakadékot is lát. Azonban sajnos (fotó)mûvészeti ágról sem beszélhetünk ebben a témában, hiszen az önfotózás egyik alapja az, hogy megosztják a közösségi oldalakon, ami minõségi helyett elsõsorban mennyiségi kérdéseket vet fel. Marsalkó megérzése szerint még körülbelül két évig találkozhatunk a selfie-kkel, aztán majd kimennek a divatból.


Mindenünk a kolbász

MÚMIA VAGY FÛRÉSZ? – Ha megfejted ezt a sudokut, és még szerencséd is van, belépõt nyerhetsz 8000Ft értékben 2–5 fõ részére egy szabadulós játékba, a Fûrész szobába vagy a Múmia halotti kamrájába.

Pálinka, disznóságok és jó társaság. Sokszor elég az utóbbi tényezõ ahhoz, hogy jól érezze magát az ember fia vagy lánya az egyes eseményeken, ám a február 18án, hatodik alkalommal megrendezett BTK–TTK Kolbásztöltõ Fesztiválon a másik két említett dolog is adott volt. SZANYI-NAGY Judit írása

Nem sokkal egy óra után úgy tûnt, az emberek még csak lézengenek az Ifjúság úti Sportcsarnoknál felállított sátor környékén. Azonban a terepet közelebbrõl megvizsgálva könnyen ráébredhettünk arra, hogy ott már komoly (csapat)munka folyt – a nagy mennyiségû forralt bor kíséretében, mely a belépõ mellé járt ajándékba. A versenyen indulók külön asztaloknál ténykedtek: folyamatosan töltötték a kolbászt, amely az egész rendezvény egyik fõ célja volt. A hangulatot elõször a kóstoló tette vidámmá. A látogatók potom összegért kérhettek különféle menüket a versenyzõk mellett felállított pultból. Így az alkoholmentes menüt is, amely egy adag kolbászból, kenyérbõl, mustárból és

forró teából állt. A finom ízek egyetlen hátránya a mennyiség volt: többen is arra a megállapításra jutottunk, hogy a megvett adag elõételként funkcionál csak. Holott a találkozás az ismerõsökkel és a velük folytatott beszélgetés már bõven elég lett volna a kiváló hangulathoz; a szervezõk az MK Brass Band koncertjével még fantasztikusabbá varázsolták az eseményt. Az együttes mai slágereket játszott, így az ismert dallamok és az élõzene hangulata hamar táncra perdített néhány egyetemistát. A versenyre 27 csapat jelentkezett, ami összességében körülbelül 250 fõt jelentett. A nagy létszám azonban nemcsak a versenyzõk személyében nyilvánult meg, hanem a lézengõ és disznóságokat kóstolgató érdeklõdõkben is. A TTK HÖK információi alapján ugyanis csaknem ezer ember jelent meg a rendezvényen. A nap Ganxsta Zolee és a Kartel koncertjével zárult. 1. helyezett: Reki-llers (TTK rekreáció MSc hallgatók és 2 oktató) 2. helyezett: Baro Thulo Mas (BTK romanisztika, TTK vegyes) 3. helyezett: Delfinkolbász Egzotik (TTK geográfus MSc)

Pálinka a tûzhelyen Amikor azt mondjuk, pálinka, ne csak stampedliben vagy csinos, formás pálinkáskehelyben képzeljük el. Kerülhet pálinka a fazékba is. A Brill Pálinkaház idén már másodszor hirdetett receptversenyt, és a pálinkával fõzést sokan kipróbálták, amelynek eredményeként több mint ötven pálinkával készített étel receptje érkezett be. A zsûri azokat az ételeket értékelte, ahol a pálinka nem csupán kísérõje, hanem szerves része volt az ételnek. A pálinka az utóbbi években rangra, presztízsre tett szert – mondta el Krizl Edit, a Brill Pálinkaház egyik tulajdonosa. Újdonságot jelentõ terep a konyha, ahol igazi gasztronómiai kísérletek zajlanak. Pálinkával és pálinkához készülnek kifinomult fogások a harmónia keresése és a gasztronómiai tudatosság jegyében. Az idei receptversenyen címvédés történt, a tavalyi gyõztes nyerte az ide megmérettetést is, Váryné Garamvölgyi Rita (egyébként a PTE volt hallgatója) kétnapos pálinka-élményhétvégét nyert, mely során megismerkedhet a pálinkakészítés és -kóstolás mûhelytitkaival. Egyik receptjét megosztjuk olvasóinkkal, további pálinkás ételeit a brilliansetelek.blog.hu oldalon találják.


Sült paprikakrémleves Brill paradicsompárlattal Hozzávalók: 60–70 dkg kápia paprika 1 db közepes lilahagyma 1 dl tejszín 2 ek. balzsamecet só, bors, olívaolaj Brill paradicsompárlat

Elkészítés: A paprikákat megmosom, letörlöm, alufóliával bélelt tepsiben 200 fokra elõmelegített sütõben kb. 20–25 percig sütöm. Ezután körbetekerem az alufóliával, vastag nylonzacskóba teszem, még törölközõvel is átborítom, állni hagyom 20–25 percet. Lehúzom a héjakat, eltávolítom a magokat, próbálom a lehetõ legtöbb levet felfogni. Olívaolajon megpárolom a hagymát, egy kevés sót szoktam rátenni, mert akkor kevésbé ég meg. Ráteszem a paprikát, felöntöm vízzel (kb. 7dl), sózom, felforralom, kb. 5 percig fõzöm. Belekeverem a tejszínt, turmixolom, újra forralom. Belekerül a balzsamecet, ezzel már csak picit turmixolom, majd tálalás elõtt belekeverek kb. 2 ek. Brill paradicsompárlatot. Kenyérkockákkal vagy grissinivel tálalom. (x)

19

kultúra

Vájár, csillés, pálinka Szerencsés Nem tudok nálad sikeresebb kortárs fiatal drámaírót. Háy János vagy Spiró György tud csak ennyi nézõt bevonzani a ma élõk közül. Eldõlt már, hogy drámaíró leszel? Te minek érzed magad? Székely Csaba: Szerencsésnek. Öt éve írtam az elsõ drámámat, azóta nem próbálkoztam más mûfajjal. Szerintem eldõlt.

Március közepén Székely Csaba Bányavidék-trilógiája elevenedik meg egymást követõ napokon Pécsett. Egy szerzõtõl két helyszínen három drámát láthat a közönség öt színház (Pécsi Harmadik Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Csiky Gergely Színház, Szkéné Színház, FÜGE egyesület) együttmûködésének eredményeként. A Simon Istvántól – a Pécsi Harmadik Színház menedzserétõl – származó ötlet kiegészült még egy szakmai vitával is. BALOGH Robert interjúi

Két rendezõ Mit tud Székely Csaba, hogy 32 évesen ennyi helyen mutatták már be a darabjait? Csizmadia Tibor: Én még nem húztam ki a darabjaiból egyetlen sort sem. Éppannyira nem lehet húzni a szövegeit, mint Molnár Ferenc dialógusait. A zeneisége és a szerkesztettsége nem engedi, hogy sérülés nélkül húzzak a szövegekbõl, és Molnár darabjaihoz hasonlóan Székely Csaba szövegei is ledobják magukról a zenét. Soha nem használtunk gépzenét hozzá. Vincze János: Bár én nagy húzgáló vagyok, Székely Csaba Bányavirágjába én sem tudtam belenyúlni. Hasonlóan Háy János szövegeihez, Székelyében is van valami izgalmas költõiség, amit nem lehet körülírni. Miért érdemes eljátszani ezt a darabot ma Magyarországon? Csizmadia Tibor: A nevetést és a sírást jó arányban keveri Székely Csaba. Amikor nevetnem kellene, sírok, amikor sírnom

20

kellene, nevetek. A drámát és a vígjátékot olyan profi módon elegyíti úgy, hogy azt a színészek élvezik eljátszani, a problémát pedig a nézõk újra meg tudják fogalmazni magukban. Vincze János: A legfontosabb számunkra az, hogy a lelkünkbe vájnak a szövegek. Szellemileg is izgalmas a darab, izgalmas a kapcsolata Csehovval. Rengeteg altémát, fontos kibeszélendõ problémát kínálnak a trilógia szövegei, akár egyetemistáknak, akár más korosztálynak.

Amikor nekiálltál megírni a Bányavirágot, mi volt a célod? Mennyire szeretted volna például a romantikus Erdély képét másfél–két óra alatt porrá zúzni? Sz. Cs.: Mivel a szöveg egy mûhelygyakorlat során készült, ott még csak annyi volt a cél, hogy a végén az a húsz–harminc ember, aki majd megnézi a diákok által elkészített produkciót, úgy távozzon, hogy látott egy elõadást. Nem ötletekbõl öszszehajigált mûhelymunkát, hanem egy korrekt elõadást. Erdélyben mutatták be, ahol nagyjából tudjuk, milyenek vagyunk. Ez inkább Magyarország felõl nézve látszik Erdély képrombolásának, otthon, azt hiszem, egyszerûen egy darab, melynek erdélyi témája van. Többek között Csehovot is felvállalod mint ihletadót. A darabjaidat – Csehov mûveihez hasonlóan – a rendezõk a vígjáték és a tragédia határvidékén állítják színpadra. Számodra melyik a szimpatikusabb? Sz. Cs.: A trilógia darabjai tragikomédiák, egyaránt fontos szerepe van bennük a hu-

Lehet Székely Csabából divat? Csizmadia Tibor: Már az van. A trilógia létrejöttével jó értelemben véve divatossá vált, a megjelent drámakötete az eladási listák élén szerepel – ez drámakötet esetén ritkaság. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Székely Csaba a legdivatosabb fiatal drámaíró. Vincze János: Nem dicsekvésképp mondom, de másfél hónapra elõre elfogytak az elõadásra a jegyek.


mornak és a tragikumnak. Egy görög tragédiához nem kell humor, mert az másképp mûködik, de ezek nem görög típusú tragédiák, ahol a hõs végül hatalmasat zuhan. Itt klasszikus hõsök sincsenek igazán, és a végén is nagyjából ugyanott tartanak, mint az elején, csak közben alaposan felfordult az életük. A trilógiában az öngyilkosság, a nacionalizmus, a papi pedofília, a korrupció is tematizálódik. A szereplõidet sorra érik a sorscsapások, hol tehetnek róla, hol nem. A kérdésfelvetéseid mennyire szólalnak meg másképp erdélyi és magyar színpadokon? És a magyar kultúrkörön túl? Sz. Cs.: Ha megnézzük például A nép ellenségét, azt is nagyon jól értjük, és a mai magyar helyzetre is rá tudjuk vetíteni, pedig Ibsen százhúsz éve írta, és norvég viszonyokról szól. Vannak problémák, amelyek univerzálisak, és a „Bánya-trilógia” kapcsán is azt tapasztaltam, hogy a közönség fogékony rájuk, bárhol adják elõ.

március 10. 19.00 Bányavirág rendezte: Vincze János (Pécsi Harmadik Színház) március 11. 19.00 Bányavakság rendezte: Bérczes László (Pécsi Nemzeti Színház) március 12. 19.00 Bányavíz rendezte: Csizmadia Tibor (Pécsi Harmadik Színház) március 13. 10.00 Szakmai nyílt vita a trilógiáról (Mûvészetek és Irodalom Háza)

Sultan Süleyman Szulejmán szultán emlékezete Szigetváron címmel jelent meg a Publikon Kiadó gondozásában egy kettõs kötet, melyben a PTE TTK-n dolgozó Pap Norbert vezette kutatócsoport kutatásairól és az eredményekrõl olvashatunk magyarul és törökül, tükörfordításban. (A kutatásról korábban beszámoltunk: Szulejmán nyomában 2013. március 4. 12–13. oldal.)

BALOGH Robert interjúja

Pécsett, Kaposváron, Budapesten és Ankarában lesz bemutatója.

Magyarországon és Törökországban más-más jelentõsége van a köteteknek. Hol hogyan fogadták a tanulmányok eredményeit? Annyira frissen jelent meg, hogy korai még errõl beszélnünk. Várjuk a tudományos visszhangot, a recenziókat. A közéleti fogadtatásáról viszont el lehet mondani, hogy elég jó. Nagy várakozás elõzte meg, és kaptunk már több felkérést is, hogy menjünk el és mutassuk be az érdeklõdõ közönségnek. Várhatóan

Hogyan változott meg a török kori Szigetvárról kialakult tudásunk? Sok szempontból árnyalódott a kép. A Turbék település helyérõl, életérõl, jelentõségérõl sokkal bõvebb információnk van és sikerült azonosítani is a helyét. Ami teljesen új, hogy elkészült 1566-ra és 1689-re a város környékének rekonstruált ábrázolása. Ebbõl elég sok következtetés levonható a különbözõ ostromok, valamint a tájhasználat vonatkozásában. Sokkal többet tudunk továbbá az 1566-os ostromról is.

Elõkerült-e Szulejmán szíve? Illetve az eredetileg a szívet õrzõ síremlék? Nem kerültek elõ a belsõ szervek és nem tudjuk még a pontos helyét a síremléknek sem, csupán a korábbihoz képest egy keskeny területsávra szûkítettük a lehetséges helyét. Egyelõre vitatott az is, hogy volt-e egyáltalán ilyen aktus, tehát hogy a tartósítási eljárások során mit tettek a szervekkel, köztük a szívvel. Ha kiemelték, mint ahogy az az uralkodó nézet, akkor valószínûleg pusztuló, szerves anyagba (talán textilbe) csomagolták, és így temették el. Kincsleletre egyelõre nem számítunk. Személyesen számodra mi volt a legnagyobb meglepetés a kutatás során? Elképesztõ érzelmeket, indulatokat váltott ki a kutatás, ami megérintett engem is. A hazai és a nemzetközi szakmai közvélemény nagyon jól fogadta, ami mindenképpen pozitív körülmény.


Lesz folytatása a kutatásnak? Lesznek vagy lehetnek következményei az eredményeiteknek? Igen. Úgy tûnik, hogy lesz folytatás. Elkészítettük a további kutatás terveit is. Szigetvárra, de egész Baranyára is ráirányította a figyelmet a kutatás sajtóvisszhangja, ami intenzívebb török kapcsolatokat jelenthet és több turistát vagy Törökországból a PTE-re beiskolázott hallgatót is akár. Egy látványos következménye bizonyosan lesz. Abdullah Gül, a Török Köztársaság elnöke a PTE díszdoktora lesz, ami egy megkülönböztetett helyzetet fog jelenteni számunkra Törökországban.

21

belépõ 8 mm

Programok március 3–9-ig március 3. (hétfõ)

március 6. (csütörtök)

EGYETEMI SZÍNHÁZ 18.00 Az egészségügyi rendszer 19.00 A helység kalapácsa egészség-gazdaságtani és egészségJESZ 19.00 Három koporsó biztosítási aspektusai Boncz Imre elõadása az EgészségPÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ Akadémián KIÁLLÍTÁS PAB SZÉKHÁZ 14.00 Újrafestett valóság – Rendhagyó tárlatvezetés, közös alkotómunka SZÍNHÁZ 18.00 PISZE – Nyitott improvizációs ZSOLNAY NEGYED – E78 – KEMENCE GALÉRIA színház mûhely egyetemistáknak FIKSZ 19.00 PANNON FILHARMONI KUSOK: JAZZ & HÁRFA 19.00 Három koporsó Mozart: g-moll szimfónia, K.183; PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ Terényi Ede: Jazz– hárfaverseny; Schumann: III. Rajnai szimfónia (Eszdúr), op. 97; Közremûködik: Razvaljajeva Anasztázia – hárfa, vemárcius 5. (szerda) zényel: Ola Rudner Jegyárak: 4990 Ft, 3990 Ft, 2990 Ft, SZÍNHÁZ 1000 Ft 19.00 A helység kalapácsa JESZ

KONCERT Kowalsky meg a Vega PÉCSI EST CAFÉ

BULI 21.00 Bárány Attila, Csibo, Crazywell, Span – Nõnapi megaparty UNIV LOUNGE

Ahogy a dolgok vannak? Futurológiai kongresszus Rendezte: Ari Folman izraeli-német-lengyel-luxemburgi-francia-belga animációs film

március 8. (szombat) BULI 22.30 Nõnapi Zorallkodás Jegyárak: 1800, 1500 Ft (elõvételben) INFERNO MUSIC CLUB

KONCERT 21.00 Brains jegyár: 1500/1800 Ft. PÉCSI EST CAFÉ

SZÍNHÁZ KODÁLY KÖZPONT 19.00 Bányavakság PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

március 7. (péntek) 18.00 A Hamilton-ház rejtélye Az Improvokál társulat interaktív IRODALOM nyomozó játékából kiderül, ki ölte 18.00 Danyiil Harmsz: Esetek. Válomeg Lord Hamiltont?! g a t o t t í r á s o k SZENES KLUB Danyiil Harmsz (1905–1942) az orosz abszurd avantgárd irodalom IRODALOM világhírû szerzõjének magyar köteté18.00 Kritikai Szalon rõl Hetényi Zsuzsával Keresztesi JóEsterházy Péter Egyszerû történet vesz- zsef beszélget. Közremûködik szõ száz oldal – a kardozós változat címû Bacskó Tünde és Matta Lóránt. regényérõl Bagi Zsolt, Pálfy Eszter és Ingyenes! Takáts József beszélgetnek. A beszélgeMÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA tést Vilmos Eszter vezeti. Ingyenes! SZÍNHÁZ MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 19.00 Bányavakság KONCERT PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ 19.00 Sit Down Melody Kispál András régi barátaival és fiatal 19.00 A padlás tehetségekkel zenél, beszélget. PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

19.00 Antigoné PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

március 9. (vasárnap) EGYÉB 09.00 III. Pécsi Magbörze Vetõmagok csereberéje (bio)gazdálkodók, hobbikertészek és érdeklõdõk számára. NAPPALI

„Az ábrándozás mindig legyõzi a valóságot, ha engedik.” Stanislaw Lem Kép a képen és a kép mögött: a fõszereplõ egy színésznõ, aki – az életben is – Robin Wright. Régies fordulattal úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lelkét kivéve eladja

SPORT 11.00 Pécs–Harkány Országúti Futóverseny Rajt: Pécs, Verseny u. (Siklósi úti felüljáró mellett)– Cél: Harkány Gyógyfürdõ Zrt. (Harkány, Kossuth L. u. 7.)

könyvjelzõ

Az olvasó ítélkezik

ZSOLNAY NEGYED – E78

Kazuo Ishiguro: A lebegõ világ mûvésze Cartaphilus Könyvkiadó 2013

Tragikus hirtelenséggel Ezzel a kifejezéssel gyakran lehet találkozni a sajtóban. Finom körülírása az öngyilkosságnak, a mintakövetést próbálják így elhárítani WHO ajánlásra. Teszik ezt abban az országban, ahol az öngyilkossági ráta nagyon magas (kevés dologból állunk az elsõ 10-ben a világon, ez esetben a 9. helyen tartózkodunk éppen). 2011-ben 2411 ember halt meg szándékos önártalom következtében, a szám 1990-tõl kezdve csökkenõ tendenciát mutat (akkor 4133 volt ez a szám). A közelmúltban – február 19-én – „tragikus hirtelenséggel elhunyt” Borbély Szilárd, az egyik legjelentõsebb kortárs magyar költõ, irodalomtörténész, egyetemi oktató (Debrecenben). A Nincstelenek címû regényét vagy a Testhez címû verseskötetét kötelezõ olvasmánnyá tenném a felnõtt aggyal gondolkodó, magyar nyelven olvasni képesek számára. Költõként a próza és a vers határvonalán találta meg a saját hangját. Ha kellett rontotta a nyelvet, ha kellett pontosan beszélt, ha kellett keményen ironizált, távolságot tartott, versformák közé rejtette a szenvedést, aztán nincs rá jobb szó, mint végül lemeztelenedett. Majdnem mindig igyekezett az önéletrajzi ihletettség kérdését elhárítani – a szüleit 2000 Karácsonyán olyan durva és véres rablótámadás érte, hogy a halálhír bejárta a bulvárújságokat. Ezt író, költõ, hogy másképp dolgozná fel, mint írásban? Borbély Szilárd élõszóban arról beszélt, hogy õ a személyesen túliról, az emlékezés történetérõl vall. Hogy ez az irodalom. Most már õ is azzá lett. Tragikus hirtelenséggel.

Az a legfurcsább, hogy egy 5 éves korától Angliában élõ, Japánban született író – Kazuo Ishiguro – lélektani regénye mennyire aktuális ma, Magyarországon. A lebegõ világ mûvésze egy idõs ember, aki családja megmaradt tagjaival – lánya, unokája – éppúgy nem tud mit kezdeni, mint a regény jelen idejével, az '50-es évek Japánjával. A fõszereplõ, kertészkedik és mereng. Kibeszéletlen ügyei vannak a mindennapokban, a jelenére árnyat vetnek a múltbéli események, a fiatalkori döntéseinek következményei fájdalmasak. A '30-as években együttmûködött a japán nacionalistákkal, azokban az idõkben nagy személyiség volt, tiszteletre méltó

ember. Akikkel közösséget vállalt vagy öngyilkosok lettek, vagy börtönben ülnek. A kínos kérdésekrõl csak apránként tudunk meg valamit, a japán etikett szerint szertartásosan és kimérten zajlanak az események. Ugrálunk az idõben, s tényleg csak bennünk, olvasókban rakódik össze a történet apró darabkákból, csak mi ítélkezünk, az író nem. Ishiguro e 200 oldalas regénye kötõdik a nagy sikert aratott Napok romjaihoz. A lebegõ világ mûvészét olvasva, ahogy átrágjuk magunkat a néha szimbolikus képeken, a lassan, a kimért eleganciát és szépséget sugárzó mondatokon, a folyamatosan átsugárzó visszafojtott, nyomasztóan nehéz atmoszférán, akkor végül eljutunk a saját érzéseinkhez. BALOGH Robert

Nyerd meg a könyvet! Kérdés: Ki rendezte az Ishiguro írta Napok romjai címû regényébõl készült Oscardíjas filmet? Beküldési határidõ: március 12. Cím: [email protected] A helyes megfejtõk között A lebegõ világ mûvésze címû könyvet sorsoljuk ki.

BALOGH Robert

22

mindenét. Beszkennelik, alakja, érzelemkifejezései, gesztusai mind-mind rögzülnek. Ez az utolsó szerzõdése, hiszen ezután már nincs szükség rá, bármit el tudnak játszani vele, õ meg elmehet, és végre magával törõdhet. A film húsz évvel ezután kezdõdik el igazán: a világban ekkorra már vannak olyan animált területek, melyekben mindenki olyan alakot vehet fel, amilyet csak szeretne. Fel kell szippantani egy ampullányi szert, és voilá, bárki lehet Hófehérke, Vénusz egy reneszánsz festményrõl vagy Buddha. A színes kavalkád és a lehetõségek úgy vágják mellbe az embert, mintha valami szintetikus kábítószert fújtak volna a mozi levegõjébe. Ari Folman olyan kérdéseket feszeget, mint hogy számít-e az, hogy ki kicsoda valójában. És persze: van az életnek bármiféle értelme? A film Stanislaw Lem hasonló címû mûvén alapul, amely a Mátrixot is ihlette.


belépõ

Csiki-csuki koporsó

PROGRAMOK március 10–16. március 10. (hétfõ)

március 12. (szerda)

KONCERT 19.00 Révész 60 SZÍNHÁZ SZÍNHÁZ Révész Sándor akusztikus koncertje 19.00 Bányavíz 19.00 Bányavirág Jegyárak: elõvételben 3500 Ft, PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ helyszínen 3900 Ft PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ 19.00 Bányavakság ZSOLNAY NEGYED – E78 – KONCERTTEREM 19.00 Agota Kristof: A nagy füzet PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ 19.30 Fölismerem, beismerem, elismárcius 14. (péntek) merem. Történetek az önelfogadásról. Pécsi Playback Színház Egyesület KONCERT Jegyárak: 1600 Ft, nyugdíjas, diák 19.00 Horváth Kornél: Átváltozások 1000 Ft Jegyárak: 2500 Ft, 2300 Ft, 1900 Ft, MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 1000 Ft

A Szkéné Színház és a Forte Társulat EGYÉB közös elõadása, rendezõ-koreográ19.00 Egy kis esti fizika – Szabad-e fus: Horváth Csaba Jegyárak: 2400 Ft, diák, nyugdíjas délben locsolni? Horváth Gábor (ELTE, Budapest) 1600 Ft ZSOLNAY NEGYED – E78 –KONCERTTEREM elõadása. Jegyárak: 400 Ft

KODÁLY KÖZPONT

március 15. (szombat)

KONCERT 19.00 Pannon Filharmonikusok: Ünnepi díszhangverseny március 11. (kedd) Közremûködik: Kiss Gy. László – március 13. (csütörtök) tárogató, vezényel: Bogányi Tibor SPORT Ingyenes, de csak tiszteletjeggyel, SZÍNHÁZ 18.30 Sport Tere Fere melyek március 10-tõl igényelhetõk 1 0 . 0 0 S z a k m a i n y í l t v i t a S z é k e l y Álom és valóság, a magyar kézilabda a Kodály Központ jegypénztárában. C s a b a B á n y a v i d é k t r i l ó g i á j á r ó l helyzete Európában KODÁLY KÖZPONT MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA vendégek: Mocsai Lajos, Németh 1 9 . 0 0 V ö l g y h í d András, Hajdú János 21.00 P.Mobil – Ünnepi koncert PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ Belépõjegy: 2 900 Ft TRAFIK 19.00 Bányavakság PÉCSI EST CAFÉ SZÍNHÁZ PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ 18.00 PISZE IRODALOM Nyitott improvizációs színház mûhemárcius 16. (vasárnap) 18.00 Havasréti József: Szerb Antal ly egyetemistáknak. A szerzõvel Szolláth Dávid beszélIngyenes! SZÍNHÁZ FIKSZ get. Ingyenes! 19.00 Antigoné MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA 19.00 39 lépcsõfok 19.00 Bányavakság

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

ZSOLNAY NEGYED – E78 – PANORÁMATEREM

BALOGH Robert írása

Egressy Zoltán 2000-ben megjelent Három koporsó címû darabjának alapjául egy Jókai-novella szolgált, amely 1849ben játszódik egy magyar kisvárosban. Egy szerelmi ötszög bonyodalmainak lehetünk nézõi, amely kortalanul, idõtõl és tértõl függetlenül beszél a bûnrõl, az árulásról, a szerelemrõl, a becsületrõl és a becstelenségrõl. Egressy eredetileg a fiatal felnõtt korosztályra írta a darabot, a pécsi elõadásban ez némileg módosult, az ötszög egyik szereplõjét nem egy 30-asra, hanem a 48 éves színészre (Rázga Miklós) osztotta ki a rendezõ, Dömötör Tamás. Ettõl még egy generációs konfliktussal is bõvülhetne az elõadás (de nem bõvül). A Három koporsó a romantikus abszurd alcímet viseli, ami a színpadi élõzenével, valamint a lassú hömpölygésével inkább tûnik a népballada mûfajának újragondolásának, semmint abszurdnak. Az elõadás szobaszínházi térben játszódik, egyszerre van jelen benne a humor, a líraiság, az elemeltség és az angyali-démoni kettõsség. A szûk tér ellenére kevéssé érvényesül a szobaszínházi tér intimitása, mivel a rende-

zõ nagyobb részt megmaradt a kõszínházi színjátszás keretei közt; az elõadás tetõpontját kivéve mérsékelt a feszültség, visszafogottan zajlanak az események. A színészek díszítik át a színpadot a jelenetek szünetében. Ettõl az elõadás még lassúbbnak tûnik, ki kell várni a megtörténés idejét, közben a koporsókat nyitják, csukják, újra és újra, mert belül stilizált zongora van (hegedû hangon szólal meg), bárszekrény stb... A díszlettervezõ ötlete túlontúl megülte az elõadást. Egressy történetének minden szereplõje jóra való ember. Csak a kissé vadul, gyáván szerelmes közkatona, Viktor (Hajmási Dávid) még ki szeretné élni magát a házasság elõtt, ezért „kefélgeti” a kis cselédet is (Ahmann Tímea). Emmi (Szvetnyik Kata), a menyasszony mindent érez, de nem akar hinni saját magának sem egészen addig, amíg õ meg nem látja a megcsalást. Az Õrnagy rendes ember, csak éppen a családjáról nem beszél, miközben finoman, kényszeresen bókolgat a szépkisasszonynak. Akkora érzelmi vihar kerekedik ebbõl a helyzetbõl, hogy abba a cseléden kívül mindenki belehal. Az elõadást egyenletes, fegyelmezett színészi összjáték jellemezte.

Milyen Egressy darabokat mutattak már be Pécsi Nemzeti Színházban? A megfejtéseket az [email protected] címre várunk március 12-ig. A helyes megfejtõk között színházbelépõket sorsolunk ki.

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ

Az ismeretlen kincsesládája Manapság rengeteg lehetõségük van a diákoknak arra, hogy tanulmányaikat külföldön folytassák. Ilyen például az Erasmus program vagy a Campus Hungary ösztöndíjai. Válogathatunk álmaink és vágyaink városai és országai között. Mindössze két dologra van szükségünk. Az egyik az elhatározás, úgymond bátorság. A másik pedig némi pénz, hogy a támogatásokon felül legyen egy kis zsebpénzünk arra költeni, amit szeretnénk. Azt nem mondom, hogy nyelvtudás nem szükséges, de ha csak alapfokon törjük a nyelvet, az is elegendõ, mert nagyon hamar belejöhetünk, és bele is fogunk, ha szeretnénk. Az élményeket leírni, emlékeket elmesélni nem lehet. Mindent át kell élni ahhoz, hogy valami hasonlót érezhessen az, aki kíváncsi rá. Mit tanultam az ukrán lánytól? Hazaszeretetet, hûséget az otthonunkhoz. A lengyelektõl? Barátságot, barátságos viselkedést. A svájci diákoktól? Eleganciát és pontosságot. A német és az ausztriai diákoktól? Határozottságot. A görögöktõl? Életvidámságot. A törököktõl? Nyitottságot. A cseh lánytól? Szorgalmat és végtelen érdeklõdést a világ iránt. És a kínai diáktól? A család szeretetét és tiszteletét, hogyan legyünk büszkék arra, honnan származunk. Ami ezen kívül még rendkívül pozitívan érintett, az talán az volt, hogy kis ország vagyunk ugyan, de ennek ellenére a világ minden táján ismernek bennünket. A kínai társam elmesélte egyszer, hogy a kínai diákok Petõfit olvasnak hazájukban. Ez igen szívmelengetõ érzés volt. SÁGI Lilla Teljes szöveg: www.univpecs.pte.hu


23

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE

Recommend Documents