A Pécs-Kelet szociális városrehabilitáció koncepciója

A Pécs-Kelet szociális városrehabilitáció koncepciója

Készítette:

2008. szeptember

1

Hübner Tervez Kft. Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont / Eco-Cortex Kft./ Fact Intézet

1 BEVEZETÉS Pécs Megyei Jogú város számára az EKF-fel párhuzamosan nem volt mód a DélDunántúli Regionális Operatív Program forrásaiból finanszírozott funkciób vít városrehabilitációs pályázat benyújtására, azonban lehet ség van szociális városrehabilitációs célú városfejlesztési pályázat készítésére és benyújtására, kiemelt projekt keretében. Az el zetes számítások alapján a pályázat e feltétel figyelembe vételével tervezhet támogatási forrása 1,5 Mrd Ft.

2 EL ZMÉNYEK Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezte a Pécs-keleti városrész szociális város-rehabilitációjának megtervezését és egy kiemelt projekt pályázati dokumentumának elkészítését. A mecseki szénmedencében folyó szénbányászati tevékenység gazdaságossága a 80-as évek második felében megkérd jelez dött. El bb szanálási eljárás keretében rendezték a Mecseki Szénbányák vállalat veszteségeit, majd 1991. októberét l felszámolási eljárás vette kezdetét. A felszámolási eljárás folyamán a korábban tervezettnél jóval nagyobb munkahelyszám csökkenés következett be, ezért a várható feszültségek kezelése, a megsz n munkahelyek pótlása érdekében 1994-ben 1007/1994. (I. 27.) számmal kormányhatározat született. A határozat tárgya: „Pécs-Komló térségének hosszú távú koncepciókialakítási és rövidtávú fejlesztési feladatairól” A meghatározott feladatok és megvalósulásuk címszavakban: 1. Pécs és Komló térségét együtt célszer kezelni, de a beavatkozás súlypontja Komló legyen. Programok, koncepciók kidolgozása következ területekre: • Kis- és középvállalkozások fejlesztése: nem készült program • Idegenforgalom, idegenforgalmi fejlesztéshez kapcsolódó m emlékek hasznosítása: nem készült program • Mez gazdaság: nem készült program • Komplex tájrehabilitáció, településrendezés, f úthálózat fejlesztése: az MBVH Rt keretében a bányászat által okozott közvetlen károk elhárítása történt meg, komplex tájrehabilitációs, területfejlesztési program nem készült, a f útvonal-hálózat fejlesztése elmaradt • Távközlés, földgázellátás, úthálózat: a távközlés és a gázhálózat fejlesztése a közszolgáltató vállalatok révén az ország más területeihez hasonlóan megvalósult, az úthálózat fejlesztése elmaradt 2


2. Az elkészült programokból adódó kormányzati feladatokra a tárcák készítsenek javaslatokat: nem készültek ilyen anyagok 3. a) Komló Térségi Fejlesztési Tanács (KTFT) és ügynökség létrehozása: Az MBVH, a PBKIK és Komló város részvételével létrejött b) Az ügynökség m ködését az önkormányzatok fedezzék, a kormányhoz benyújtott pályázatok el nyt élvezzenek: Komló város támogatja a KHT-t, de a pályázatok el nyben részesítésére nem történt intézkedés 4. A Területfejlesztési alapból 30 millió Ft elkülönítése: elmaradt 5. Az elkészült programok egyeztetése a KTFT-vel: programok híján elmaradt 6. PHARE támogatás kilátásba helyezése: elmaradt 7. Szociális válságkezel program: elmaradt 8. M66 f út Pécs- Mánfa közti kapaszkodósáv megépítése: megvalósult 9. Külföldi források (hitelek, segélyek) bevonhatóságának vizsgálata: elmaradt 10. Kormányzati garanciák kilátásba helyezése: elmaradt 11. A miniszterek a Komló térségi pályázatokat részesítsék el nyben: nem ellenrizhet , a pályázati eredmények nem tükrözik 12. Kezd djön meg a dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Társaság létrehozásának el készítése: a DDRF Rt létrejött, de nem játszik érdemi kockázati t kebefektet i szerepet 13. A kormány három évig évente tekintse át a fejleményeket: tudomásunk szerint egy alkalommal került rá sor, eredménye nem ismert. A kialakult helyzet komplex megoldását célzó összehangolt feladatvégrehajtásra nem került sor, a programok nem kerültek kidolgozásra, a kormányhatározat pontjai nem valósultak meg. Egyedi kivételt képez az M66-os út Pécs-Mánfa közti szakaszán a kapaszkodósáv kiépítése, amely e határozat nyomán készült el. A bányászat által okozott közvetlen környezeti károk elhárítását és korábbi dolgozókhoz kapcsolódó közvetlen pénzügyi kötelezettségeket a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt teljesítette, s a cég számon kért feladatain túl is igyekezett bekapcsolódni a reorganizációba, mozgástér (terület- és gazdaságfejlesztési feladatkörök) híján azonban e tevékenysége korlátozott keretek közt folyhatott az alapfeladatok teljesítését követ végelszámolásáig. Összefoglalóan a bányászat felszámolásából ered következmények felszámolására gyakorlatilag egyáltalán nem történtek célzott kormányzati intézkedések.

3


A komplex szerkezetátalakítás elmaradásának következményei az id haladtával egyre nagyobb mértékben terhel dtek a városra.1

el re

Pécsett a bányabezárással egy id ben és azt követ en jelent s gépipari, feldolgozóipari és épít ipari kapacitások épültek le. A város gazdasága megrendült, a foglalkoztatottság mélyponton volt. A város vezetése megteremtette az ipartelepítés lehet ségét az ipari park létrehozásával, azonban a város nehéz elérhet sége s délszláv háború nyomán a t kebefektetések nagyon korlátozott mérték ek maradtak. A nagy számú kereskedelmi munkahely keletkezése nyomán a város foglalkoztatása összességében stabilizálódott, de az egykori bányászok által lakott Keleti-Városrész fokozatosan leértékel dött. Az infrastrukturális lepusztulás mellett a bányabezárások természetesen a lakosság elszegényedését is eredményezték. A kedvez tlen gazdasági és társadalmi folyamatok bels migrációs folyamatokat indukáltak, ennek során a képzettebb népelemek a fejlettebb városrészekbe költöztek, helyükre pedig alacsony státuszú népesség érkezett. Az utóbbi években egyre er teljesebben figyelhet meg az alacsony státuszú népesség keletre vándorlása, annak hatására, hogy a központi területek felértékel dtek. További problémát okoz a szegregáció és a slumosodás, amely els sorban az egykori bányászkolóniák esetében figyelhet meg. Sajnálatos módon, nyomon követhet az egyén és a közösség kapcsolatainak leépülése, a közösségek felbomlása, a lakosság egyre jelent sebb részének életperspektíva nélküli teng dése. Az ISPA program következtében hosszú id után jelent s beruházások zajlanak a területen, a régóta húzódó bánya rehabilitáció szintén komoly el relépés lehet, ha megvalósul. Ezek mellett azonban szükség van egy célzott szociális városrehabilitációra is, annak érdekében, hogy a térség leszakadása megálljon és ne váljon kezelhetetlen problémává. Sürgeti a beavatkozást, hogy az érintett területen kívüli területeken -els sorban Kertvárosban- jelent s számú panelház épült a hatvanashetvenes évekt l, melyek „egykorúsága” el revetíti egy id ben megjelen felújítási igényüket is. Meg kell el zni azt a helyzetet, hogy a város telepszer és tömblakásos területei, melyek a lakosság nagyobb részének lakhatási feltételeit biztosítják, egyszerre igényeljenek sürg s m szaki beavatkozást. Ez annak figyelembe vételével is kerülend , hogy a lakások dönt többsége magántulajdonba került a rendszerváltás utáni lakásértékesítések nyomán.

3 A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLJAI Magyarországon a megyei jogú városok közül els ként Pécsett valósul meg szociális városrehabilitációs program. A program a hasonló tartalmú budapesti programhoz képest több sajátosságot is mutat. E sajátosságokra figyelemmel a Pécs vá-

1

Ld. Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiájának helyzetelemzését 4


ros szociális városrehabilitációs programja olyan modellérték programmá válhat, melynek tapasztalatai know how-ként a város más településrészei, illetve más hazai vidéki (nagy)városok számára átadható, míg a program egyes elemeihez kapcsolódó szakterületek esetében (pl. közösségfejlesztés, területi szociális munka, a civil szervezetek intenzív fejlesztése, network-jeik kialakulásának kezdeményezése, m ködésük folyamatos támogatása stb.) szakmai képzések, továbbképzések alapjául szolgálhatnak. A szociális városrehabilitációs program – bár a kijelölt akcióterületen a legsúlyosabb problémák a roma lakosságot érintik, s a roma lakosság aránya éppen e területen a lagmagasabb – nem kezelhet roma programként. (A szociális városrehabilitációs program roma programként kezelése maga is szegregációt generáló hatású lenne.) A szociális városrehabilitációs program olyan program, amelynek hatásai a város, az akcióterület, vagy az egyes szegregátumok társadalmában kell megjelennie. A szociális városrehabilitációs program általános stratégiai célja az akcióterületen belül – ahol ez lehetséges, illetve szükséges - megragadható szegregáció mérséklése, illetve felszámolása, újratermel désének megakadályozása, a szegregációs hatásokkal járó folyamatok kialakulásának megel zése, a társadalmi kohézió er sítése komplex programokkal. E célokat olyan, a fenntarthatóság garanciáit magukban hordozó komplex megközelítés programok megvalósításán keresztül lehet elérni, melyekbe a kedvezményezett csoportok tagjai, közösségei bekapcsolódásának, aktív részvételének lehet ségei el re tervezett módon biztosítva vannak. (A kedvezményezettek aktív részvétele a fenntarthatóság egyik fontos feltétele, egyúttal a programok fontos tartalmi eleme kell, hogy legyen.)

4 A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE A VÁROSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRA Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ben készíttette el hosszú –és középtávú stratégiai programját2, amely meghatározta a város jöv képét, valamint

2 Pécs Megyei Jogú Város Hosszú- és Középtávú Stratégiája (Készítette: Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007.) 5


a város hosszú és középtávú céljait, valamint elemezte a városrészek helyzetét, ennek részeként kimutatta a Pécs-keleti városrészek hátrányos állapotát. A keret-stratégiával párhuzamosan, az abban meghatározott társadalomfejlesztési és szociális szolgáltatásfejlesztési feladatok meghatározása érdekében készült el a szociálpolitikai stratégia3, mely részletes elemzést tartalmaz a város társadalmának különböz metszeteit illet en. A hosszú- és középtávú stratégia alapul vételével, az EKF pályázatainak kötelez mellékleteként elkészült Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája4, amely a városfejlesztési tervezési folyamatban területi megközelítést alkalmaz, a várost olyan beavatkozási blokkokra, ún. akcióterületekre bontja, amelyek részprogramokként a városrehabilitáció, a városfejlesztés lépcs fokait jelentik. Ez a dokumentum bemutatja a városi célokat támogató városrészi célok koherenciáját és konzisztenciáját, és meghatározza, hogy a különböz városrészi fejlesztési célok figyelembe vételével milyen fejlesztési irányt lehet kialakítani. Az egyes az akcióterületek rehabilitációjának, fejlesztésének részletes feladatait az akcióterületi terv tartalmazza, mely a városrehabilitációs pályázatok kötelez kelléke. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában5 - az egyes városrészi célok meghatározásakor Meszes-Pécsbánya és Somogy-Vasas-Hird esetében egyaránt cél az életkörülmények javításának szükségessége. A bányabezárások által leginkább érintett területek rehabilitációja városrészi célként fogalmazódott meg. Az IVS mellékleteként elkészült az Antiszegregációs terv6, melyet a városrehabilitáció során szintén figyelembe kell venni. A terv értelmében a projekt csak a társadalmi kirekesztést csökkent , illetve azt nem er sít intézkedéseket tartalmazhat. A szociális városrehabilitáció el készítésével párhuzamosan, azzal szoros összhangban készül a lakásgazdálkodási koncepció. A szociális városrehabilitáció és a lakásgazdálkodási koncepció összhangját, egymást er sít tartalmát a készítés során kell biztosítani.

3

Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiája, 2007. (Készítette: Eco-Cortex Tanácsadó Iroda, 2007.)

4

Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Készítette: Pécs 2010 Konzorcium, 2008.) Továbbiakban: IVS

5 6

Készítette: Pécs 2010 Konzorcium, 2008. 6


5 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

5.1 Akcióterület kijelölése Az akcióterület kijelölése az IVS keretében történt meg. Az akcióterület magában foglalja •

Vasas

•

Somogy

•

Szabolcs

•

Pécsbánya

•

Meszes

•

Gyárváros

területegységeket. Az IVS az EKF pályázatok mellékletét képezi, értékelése még folyamatban van, így az IVS részeként az akcióterület jóváhagyása még nem történt meg. Az akcióterület kijelölése nem mindenben felel meg a Városfejlesztési kézikönyvnek és a városrehabilitációs pályázatokhoz a megyei jogú városok kiemelt projektjei számára kibocsátott útmutatónak, azonban a kijelölt városrészeket összeköti múltbeli funkciójuk, mely szerint a több, mint 200 évig folytatott szénbányászat munkaer bázisául szolgáltak. Ez a szerepkör a XX. sz. 20-as éveit l a 60-as évekig eredményezett tömeges lakásépítéseket a területen, azonban a szénbányászat megtorpanása, majd felszámolása egy csapásra fosztotta meg azt gazdasági funkciójától. A Pécs-keleti városrész társadalmi és urbanisztikai leromlása a 80-as évek végét l, a 90-es évek elejét l vette kezdetét. Napjainkban a városrész helyzete már azonnali beavatkozást kíván.

7


1. Térkép: A Keleti városrész, a szociális városrehabilitáció akcióterülete

5.2 Jogosultság igazolása A pályázatot el készít konzorcium a KSH adatszolgáltatása alapján az akcióterület jogosultsági vizsgálatát elvégezte, amelynek alapján a pályázati kiírásban támasztott követelményeknek megfelelt, azaz halmozottan jelentkeznek azok a hátrányos helyzetet tükröz mutatók, amelyek alapján egy városrész szociális városrehabilitáció tárgyává válhat, s ezzel megalapozza a támogatási igényt.

6 HELYZETELEMZÉS Az Akcióterületi Terv helyzetelemzése els változatban már elkészült, bemutatja a terület demográfiai, gazdasági, munkaer piaci, lakhatási, környezeti, közlekedési, 8


infrastrukturális, közbiztonsági jellemz it és az elérhet közszolgáltatásokat. A helyzetelemzés egy SWOT elemzéssel zárul, amely feltárja a terület problémáit, er sségeit.

6.1 SWOT-elemzés Er sségek

Gyengeségek

•

•

• • • •

• • • • • • • • •

A Meszesi lakóövezetben a fiatal feln ttek (15-39 évesek) aránya itt 10%-kal haladja meg a városi átlagot Szabolcs és Gyárváros területén magas a fiatal korúak aránya Gyárvárosban a városi átlagnál magasabb az ezer f re jutó vállalkozások száma Meszesi lakóövezetben, munkaer piaci szempontból, igen kedvez a lakosság képzettsége Az akcióterületen az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel rendelkez k többsége szakiskolát végzett, szakmát tanult, ezek aránya 4%-kal magasabb a városi értéknél. Magas az önkormányzati tulajdonú lakások száma a Meszesi lakótelepen Somogy és Vasas területén magas az egylakásos lakóházak aránya, keretes házas terület Somogy és Vasas területén alacsony beépítettség, sok rendelkezésre álló építési terület Az ISPA program el rehaladása következtében majdnem teljesen kiépült a víz és szennyvízhálózat Somogy és Vasas területén magas a zöldterületek aránya Somogy és Vasas területén falusias légkör a jellemz , jól m köd közösségi élet Gyárvárosban sok a felhagyott, barnamez s iparfejlesztésre alkalmas terület Az akcióterület helyi autóbusz közlekedése megfalel Az akcióterületen található a Gandhi Gimnázium, amely a roma nemzetiségi oktatás egyik hazai reprezentánsa

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

A Meszesi lakótelepen a munkaképes korúak aránya alacsonyabb a városi átlagnál A több családból álló háztartások aránya az akcióterületen kétszerese a városi átlagnak Az akcióterületen különösen a gyermekek eltartottsági rátája magas Az akcióterületen az ezer lakosra jutó vállalkozások száma jóval elmarad a városi értékt l Az akcióterületen a gyógyszertárak száma alacsony Az akcióterületen a vállalkozások ágazati összetétele korszer tlen Az akcióterületen a lakosság 50%-ának 8 osztály vagy még alacsonyabb az iskolai végzettsége Az érettségizettek 6%-kal kisebb arányban vannak jelen az akcióterületen, mint ö szességében Pécsett. Az egyetemet-f iskolát végzett népesség aránya az akcióterületen nagyon alacsony A foglalkoztatottak aránya az akcióterületen alacsonyabb, mint a városi átlag Az akcióterülten magasabb az álláskeres k aránya, mint a város egészében Felt n a foglalkoztatottak alacsony aránya a Meszesi lakótelepen A szociális juttatásban részesül k aránya magas, jelent sen meghaladja a városi átlagot A lakások korösszetétele kedvez tlen az akcióterületen, 1960 el tt épült a lakások 68%-a Számos lakóépület komfortosítása, felújítása technikailag nem megoldható, vagy gazdaságilag nem éri meg Vasason, Somogyban a magasabb rend utak kivételével az utak nagyon rossz állapotúak A bányászat által okozott környezeti károk helyreállítása csak részlegesen valósult meg A lakosság környezeti terhelése magasabb, mint amit a lakosságszám indokolna Csak alapfokú egészségügyi intézmény van 9


• • • • •

Lehet ségek • • •

• • •

• • •

a városrészben Nem m ködik városi fenntartású sportlétesítmény Gyenge a szolgáltatásokkal való ellátottság A közoktatási intézmények többségének kedvez tlen a m szaki állapota A bányász lakótelepek (kolóniák) állapota leromlott, néhány helyen nyomornegyed jelleg A kolóniákat lehangoló utcakép jellemzi, az eredeti utcaképet zavaró utcafronti hozzáépítések és melléképületek rontják

Veszélyek

Komplett m szaki-szociális városrész rehabilitáció elvégzésére uniós támogatás elnyerése A bányaterület rehabilitáció megindulásával a gazdaság élénkülése, munkahelyteremtés Az ISPA program sikeres megvalósulása esetén a közm ellátás biztosított lesz, az ingatlanállomány felértékel dik, a lakóutak felújítása részben megvalósul A Sopianae terv keretében az akcióterületen az úthálózat megújulhat Somogy és Vasas városrész közlekedésének, lakókörnyezetének javítása esetén „alvó-városi” funkció betöltésére alkalmas A szolgáltatások elérhet ségének javításával, központi, közösségi terek fejlesztésével a helyi közösségek, civil szervezetek er sítése Gyárvárosban a barnamez s területek hasznosítása, leromlott állagú lakóterületek funkcióváltása A családi házas lakóövezet fejlesztése, problémáinak megel zése tudatos várostervezéssel A Dél-dunántúli régió területfejlesztési operatív programja (DDRTOP) 2009-2010 keretében az akcióterület fejlesztésének további üteme valósulhat meg

• • • • • •

A városrész leszakadása folytatódik, szegregáció A városrész kriminalizálódik, a b nözés tovább gy r zik a városban Az önkormányzati tulajdonú lakások állaga tovább romlik, elértéktelenednek Az újonnan betelepül k nem integrálódnak a jelenlegi közösségbe, a lakosság megosztottá válik A bányásztelepek m szaki állapota tovább romlik, a szegregáció feler södik a területen Gyárváros szegregátumainak rendezetlensége negatívan befolyásolja a közeli EKF helyszínek üzemeltetését

10


7 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 7.1 Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai Az akcióterület fejlesztésének f célja a Keleti Városrész leszakadásának megállítása, a kedvez tlen társadalmi folyamatok visszafordítása, a települési környezet és a szolgáltatási kínálat színvonalának javítása. Ennek érdekében a következ (indikatív lista):

tevékenységek szükségesek az akcióterületen

• lakóépületek felújítása a lakhatási körülmények javítása céljából; • közterek és parkok felújítása a lakókörnyezet színvonalának emelése, • a közösségi, társadalmi találkozóhelyek kialakítása a társadalmi kohézió megteremtése érdekében; • a városrész felújításába a helyi lakosság bevonása, munkához jutás, valamint közösségépítés céljából; • közösségfejleszt , foglalkoztatási, képzési programok indítása a jelent s munkanélküliség kezelése érdekében; • az oktatási és szociális infrastruktúra feltételeinek javítása; • a városrész elérhet ségének javítása; • a helyi vállalkozások er sítése a projekt megvalósításába való bevonással, illetve a városrészi központ lehet ségeinek kihasználásával. A program során elérend eredmények különösen: • az akcióterületen él , ezen belül is különösen a szegregációs hatásoknak leginkább kitett lakossági csoportok életmin ségének fejlesztése az ezt befolyásoló fizikai környezet állapotának, illetve az erre irányuló tevékenységek feltételeinek javítása, illetve e tevékenységek közvetlen, vagy közvetett támogatásán keresztül, • a program által érintett lakossági csoportok ismereteinek, jártasságának, adaptációs készségeinek fejlesztése els sorban közösségeik, civil szervezeteik, illetve a szociális gondoskodás eszközeinek igénybevételén keresztül a szegregáló hatások mérséklése érdekében, • a program által „kedvezményezett” társadalmi csoportok problémáihoz, lehet ségeihez mért individuális, illetve családi szint öngondoskodás képességének kialakítása (els sorban a lakhatás terén) valamint fejlesztése konkrét programok kezdeményezésén illetve támogatásán keresztül, • a jó min ség közösségi terek kialakításának és védelmének gondozása a fenntartó önkormányzat és a területen él lakossági csoportok/civil szervezetek között kimunkált feladatmegosztás mellett, a civil aktivitás kiváltása és igénybevétele mellett, 11


• a kor színvonalának megfelel egészségesebb és fenntartható lakhatási feltételek, lakókörnyezet kialakítása, illetve kialakulásának el segítése, • fenntartható, lépcs zetes lakás-mobilitási programok kidolgozása, melyek figyelembe veszik a kedvezményezettek reális szükségleteit, tehervisel képességét, maguk nem generálnak szegregációs folyamatokat, utakat nyitnak a lakosság számára negatív életperspektíváik megváltoztatása irányába • az akcióterület imázsának eredményes javítása az ott él k, illetve a befoglaló társadalmi környezet (a város egésze) körében, amely feltétele az identitás, a kohézió er södésének, illetve a kívánatos mobilitási folyamatok beindulásának, fenntartásának. Az egész akcióterület romlási tendenciáinak megfordítását, fejl dési folyamatok kialakítását szolgálja az Akcióterületi terv elkészítése, amely a pályázat kötelez dokumentuma. Az akcióterületi terv komplex módon tartalmazza azokat a beavatkozásokat, amelyek biztosítják a fenti eredmények elérését. Az akcióterületi terv nem számol a pályázat id beli és pénzügyi korlátaival, hanem a középtávú tervezési ciklus id tartamra épül. A pályázat tartalma az akcióterületi tervben foglalt feladatok azon metszete, amely a pályázat keretében, annak támogatási forrását igénybe véve kerül végrehajtásra.

7.2 A projekt pénzügyi kerete A kiemelt projekt keretében tervezhet legnagyobb támogatás 1.500 MFt, az öner legkisebb mértéke 20%. A legnagyobb támogatással, legkisebb öner vel számolva a projekt összköltsége 1.875 MFt lehet, melyb l 375MFt az öner összege.

7.3 Fejlesztési programok 7.3.1 Regionális Operatív Programnak megfelel rehabilitációs célú pályázat tartalma

szociális város-

A szociális városrehabilitáció programjai a hatékony megvalósulás érdekében az ún. funkcionális feltételek, azaz a fenntarthatóság és a kedvezményezettek aktív, tev leges bekapcsolódásának biztosítása mellett - hat területre irányulnak. A programok megvalósulása során a hatékonyság feltétele, hogy a beavatkozás mind a hat területen párhuzamosan (lehet ségekhez mérten egy id ben) megtörténjen. Ezek a területek a következ k (nem fontossági sorrend): • A fizikai környezet rehabilitálása – a részprogram konkrét céljának megfelel en – lehet lakásfelújítás, közterületek kialakítása/helyreállítása, közösségi infrastruktúra felújítása, stb. A fizikai környezet rehabilitációjának célja, hogy

12


megalapozza, illetve er sítse a helyi társadalom különböz csoportjait támogató programokat. Városi funkciók er sítése (pl. közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, szelektív hulladékgy jtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, közbiztonság és közlekedésbiztonság javítása, köztulajdonban lév értékek védelme, felújítása, fejlesztése). • A szegregáció által leginkább érintett társadalmi csoportok tagjai adaptációs készségeinek fejlesztése, „kulturális t kéjük” növelése, az öngondoskodás szándékának, képességének fejlesztése stb. A szociális városrehabilitációra kijelölt akcióterület lakossága a társadalmi státusz-dimenziók mentén rendkívül heterogén képet mutat. Ez azt jelenti, hogy a szegregáció által különböz módon érintett társadalmi csoportok adaptációs képességeinek, „kulturális t kéjének” gyarapítását szolgáló programoknak figyelemmel kell lennie a kedvezményezettek sajátosságaira. Az adaptációs készséget növel , a „kulturális t két” gyarapító programok a szegregációs hatásokat mérsékl társadalmi (adott esetben térbeli) mobilitást, illetve a szegregáció újratermel désének megakadályozását szolgálják. • A közösségi kohézió er sítése, a közösségek fejlesztése, m ködésük támogatása a feltételek javításán keresztül A társadalmi/közösségi kohézió er sítése, a célterület lakossági csoportjai közösségeinek er sítése a közösségek támogató, kontrolláló funkciói szempontjából elengedhetetlen feltétele a szociális rehabilitáció megvalósulásának. A közösségek e funkcióinak hiányában a program finanszírozhatatlan és fenntarthatatlan paternalista jelleg „adományozássá” torzul. • A közszolgáltatások elérhet ségének javítása, a közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának er sítését támogató fejlesztések. A kötelez állami, önkormányzati feladatellátáson túli szolgáltatások kialakításának támogatása (civil, non-profit szerepl k által), els sorban szociális, gyermekjóléti, egészségmeg rz , hátránykompenzáló oktatási, munkaer -piaci beilleszkedést el segít programok és szolgáltatások. • A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása (pl. helyi foglalkoztatási kezdeményezésekkel). • A szegregált területek negatív képét módosító, a befoglaló környezetre irányuló kommunikációs tevékenység. Ez a kommunikációs tevékenység nem azonos az akcióterületen él k tájékoztatását szolgáló kommunikációs tevékenységgel. A szegregált területekre vonatkozó negatív kép módosítását szolgáló kommunikációs tevékenység célja részint e területekkel kapcsolatban, a befoglaló környezetben meglév negatív tartalmú sztereotípiák, illetve negatív irányultságú beállítódások semlegesítése – ezáltal a terület felértékelése (pl. lehetséges mobilitási célterületté formálása), részint az ezeken a területeken él különböz társadalmi csoportokban a kirekesztettség érzetének mérséklése. 13


7.3.1.1 A projekt során megvalósuló beruházási jelleg tevékenységek meg:

A projekt során három különböz fizikai beavatkozási típust különböztethetünk • • •

Közösségi épületek fejlesztése Lakáscélú beavatkozások Közterület rehabilitáció

A fejlesztés célja a közösségi célú épületek, felújítása b vítése, annak érdekében, hogy a helyi civil szervezetek és öntevékeny csoportok megfelel környezetben végezzék munkájukat. A projekt során meglév közösségi funkcióval rendelkez , vagy funkcióvesztett épületek újulnak meg. A beruházáshoz kapcsolódó „soft” elemek a városrész társadalmi fejl dését, a szegregáció megel zését szolgálják. A közösségi házak kijelölése és a kés bbi üzemeltetés tervezése során maximálisan figyelembe vették a helyi civil szervezetek véleményét. A szociális városrehabilitációs program lakások felújítására vonatkozó részének a lépcs zetes lakásmobilitás fizikai feltételei megteremtését kell szolgálnia. (A mobilitás egyéb feltételeinek „felépítése” a tartalmi célokban részletezettek szerint kell megtörténnie.) A szociális városrehabilitációs programnak illeszkednie kell a város jelenleg készül lakásgazdálkodási koncepciójához! A lakásfelújítási programok keretében, e programok eredményeinek fenntarthatóságát, a felújított lakásokba beköltöz k adaptációs készségeinek emelését támogató kiegészít program az ún. lakásgazda-szövetkezetek létrehozása, illetve a kedvezményezettek által történ m ködtetése. A projekt során az útmutató három különböz lakás célú beruházás típust különböztet meg: • Önkormányzati tulajdonú hagyományos építés lakások felújítása, korszer sítése • Lakótelepi háztömbök homlokzat felújítása • Önkormányzati bérlakások kialakítása más funkciójú épületb l A közterület fejlesztések a lakóépületek vagy a közösségi központok felújításához köt dnek. Els sorban a fejleszteni kívánt épületek megközelítését szolgáló beruházások a játszótér fejlesztések és a parképítés szerepel a tervek között. A játszóterek fejlesztését indokolja a gyermekkorúak magas arány a területen. 14


Pécs város keleti városrészei alapvet en családi házas, kolónia rendszer sorházas és tömbházas beépítéseket tartalmaznak. Az akcióterület nagy mérete következtében a várhatóan rendelkezésre álló forrás messze nem elegend a teljes terület lakóterületeinek indokolt rehabilitációjára, ezért ebben a projektben csak az egyes beépítési típusok rehabilitációjának minta érték megvalósítására lehet vállalkozni, valamint arra, hogy a teljes terület lakótársadalmát felkészítsük egy nagyobb lélegzetvétel fejlesztés fogadására. Ez utóbbi célkit zést indokolja, hogy a fizikai környezet rehabilitációja hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján csak akkor lehet sikeres és eredményei csak akkor lesznek fenntarthatóak, ha a környezet változása együtt jár a lakosság bevonásával, a humán közszolgáltatások fejlesztésével, a civil tevékenység er södésével, ennek nyomán a lakosság önszervez -képességének er södésével, a közmorál pozitív változásával, a foglalkoztatás és a társadalmi mobilitás javulásával. Ez hosszabb id igény feladat, mint az építés, ezért a kés bbi nagyobb fejlesztéseket megel z en meg kell kezdeni a közösségfejlesztési, társadalomfejlesztési tevékenységet. Ebb l következik, hogy az azonos gyöker és típusú problémákkal küzd teljes akcióterületen építési szempontból a közösségi központok meger sítését kell elvégezni, ehhez kell csatlakoznia maguknak a közösségeknek a meger sítését szolgáló társadalomfejlesztési, ú.n. „szoft” tevékenységeknek. Összegezve tehát amíg a lakáskörülmények szempontjából csak minták kipróbálására van lehet ség, addig az akcióterületen lév minden lakóterület közösségi központjának meger sítését célszer valósítani. A tervezett beavatkozások az egyes területeken: Lakás

TársadalomKözösségi tér, fejlesztés Beavatkozás Közösségi ház kapcsolódó (Szoft beavat- jellege közterület kozás)

H sök tere és környéke

X

X

X

X

Komplex

Szabolcsfalu

0

X

X

X

Többelem

Pécsbánya

X

X

X

X

Komplex

Meszes (Szeptember 6. tér és Corvin utca)

X

X

X

X

Komplex

Pécs-Somogy

0

X

X

X

Többelem

X

X

X

Többelem (a terület szempontjából

Pécs-Vasas

X

15


komplex)

X Gyárváros

0

(még vizsgálandó)

X

Több elem vagy komplex

X

Szükségletek - a szociálpolitikai beavatkozások alapjai Vizsgált mutató

A mutató fontossági „súlya”

Városrészek relatív hátránya a mutatók alapján / a ráfordítás volumene

A szükségletekre adott válaszok / tervezett tevékenységek

0-14 éves korúak aránya

20%

Pécsbánya

20,35

Társadalmi hátrányok kezelésével foglalkozó civil szervezetek

legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya

20%

H sök tere

26,43

Lakhatási információs szolgálat és tanácsadás

félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya

10%

Szabolcsfalu

15,69

Családsegítés és gyerekjóléti szolgáltatás, adósságkezelés, lakáskísérés, esetmenedzser, közösségi szociális munka

nem foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül

20%

Meszes

11,11

Munkaer -piaci szolgáltatás

önkormányzati bérlakások aránya a területen

30%

Somogy

13,69

Képesség- és személyiségfejlesztés, tanulási esélyek javítása, Tanoda program

Vasas

12,74

16


7.3.1.2 A projekt során megvalósuló nem beruházási jelleg gek („Soft” elemek)

tevékenysé-

A közösség számára szolgáltatást nyújtó szervezetek és intézmények tevékenységeinek alapjául szolgáló épületek felújításához kapcsolódó tevékenységek A közösségi házak felújítása révén integrált közösségi szolgáltató iroda kialakítására nyílik lehet ség, amely az alábbi funkciókat biztosítja: 0. A civil szervezetek meger sítése és fejlesztése, a hivatali szervezetek és a lakosság közti közvetít - összekapcsoló szerepük növelése. A közvetít funkciót olyan civil szervezetek tölthetik be, akik szerepet vállalnak az alacsony státuszú lakosság szükséglet-artikulálásában és problémáik továbbításában az illetékes szervek felé. Lakosság-közeli jelenlétük révén az integrált szolgáltató tér egyfajta „el szobájaként” m ködhetnek, információközvetít tevékenységük csillapítja a lakosság és a közszféra kommunikációs különbségeit. 1. Tájékoztató – információs szolgálat és lakhatási tanácsadás az önkormányzati lakásokban él k, az arra várók és a rendezetlen lakáskörülmények között él k számára. A helyi lakosság tapasztalata szerint a hivatali ügyintézés az alacsony humáner forrás-állomány, illetve a nagy távolság miatt gyakorlatilag hozzáférhetetlen. 2. Szociálpolitikai szolgáltatások: e funkció keretében az alábbi feladatok ellátása lehet indokolt: • a családsegít és a gyermekjóléti szolgálat feladatai, id sek klubja; lakáskísérési program • esetmenedzseri rendszer m ködtetése; azaz olyan segít foglalkoztatása, aki az összetett hátrányokkal rendelkez lakosok számára szükséges szolgáltatásokat szervezik és nyomon követik az ügyfélutat. 3. A gyermek- és ifjúsági korosztály számára nyújtott szolgáltatások, különösen az oktatási és szocializációs hátrányokat kompenzáló Tanoda-programok, illetve a korai képesség- és személyiségfejlesztést is biztosító programok. 4. Munkaer -piaci szolgáltatások: e funkció keretében az alábbi feladatok ellátása lehet indokolt: • az állami foglalkoztatási szolgálat kitelepíthet – kiszervezhet tevékenységei; ideértve mind a saját, mind a vásárolt szolgáltatásokat, 17


• az önkormányzati foglalkoztatás-szervezés feladatai. Az egyes szolgáltatások ütemezését – elérhet ségét a szükségletekhez lehet igazítani. 5. A közösségi élet er sítését, a szemléletformálást, az integrációt és a társadalmi befogadást célzó programok; a programtervezés és –megvalósítás nagyrészt a civil szervezetek er sítésére és tevékenységére alapozódik. A munkaer -piaci és szociálpolitikai funkciókat az országos szinten is modellezett, a jöv ben bevezetni kívánt integrált munkaügyi és szociális ellátórendszernek megfelel en indokolt tervezni; azaz az integrált közösségi szolgáltató tér közös „belépési pontja” lehet mindkét ellátórendszernek. Az integrált közösségi szolgáltató tér tartalmának pontos meghatározásakor Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiájával, illetve az ez alapján megkezdett, az alapszolgáltatások újraszervezésére irányuló munkákkal is összhangot kell teremteni. Az 1.-4. pontban foglalt szolgáltatások mellé adekvátan illeszthet k az 5. pontba foglalt alternatív humán szolgáltató programok is (tolerancia programok; b nmegel zés és közbiztonság er sítésével kapcsolatos programok; társasházak, lakásszövetkezetek szakmai m ködésének segítése tanácsadással, közösség-er sít és –épít kulturális, hobby, sport, szórakoztató tevékenységek, klubok, fórumok stb.) További tervösszhang biztosítandó az Integrált Városfejlesztési Stratégia mellékletét képez Anti-szegregációs terv feladataival.

7.3.1.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A projekt tervezése során széles kör partnerségi egyeztetés valósult meg. A fenntartható m ködtetés érdekében a közösségi épületek üzemeltetését együttm köd civil szervezetek fogják segíteni. Az egyes városrészekhez köt d lokálpatrióta egyesületek (pl.: Vasasért egyesület, Pécsbányáért Egyesület stb.) nem részesülnek ugyan közvetlenül támogatásban, de munkájukat nagyban segítik a javuló feltételek. A lakásfelújítások kapcsán partnerként jelennek meg a lakástulajdonosok, vagy a társasházak, amelyek érintettek a felújítások kapcsán. A szóban forgó épületek részben önkormányzati tulajdonú lakásokat foglalnak magukba. A közterület fejlesztések kapcsán partnerként megjelenik a város vagyonkezel je a Pécs Holding Zrt., amely az elkészült közterületeket karban tartja. 18


7.3.1.4. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósítandó, els sorban a civil szférára támaszkodó, közösségi alapú „szoft” programok A civil szféra bevonására, közrem ködésére támaszkodó ún. szoft programokkal kapcsolatban jelen anyagban használt fogalmak, illetve jelölés Centrális programnak tekintjük jelen anyagban a szociális városrehabilitációs programra vonatkozó el írásoknak (elveknek, tartalmi és technikai szabályoknak, korlátoknak) megfelel azon programokat amelyek finanszírozása el re tervezett módon a szociális városrehabilitáció számára rendelkezésre álló forrásokból történik. A centrális programokra történ hivatkozás a következ (példa): 1. Centrális) . Szatellit programnak tekintjük jelen anyagban a szociális városrehabilitációs programra vonatkozó el írásoknak (elveknek, tartalmi és technikai szabályoknak, korlátoknak) megfelel azon programokat, amelyek a szociális városrehabilitációs program megvalósulását, fenntarthatóságát el segíti, de finanszírozása pályázati úton – a szociális városrehabilitációs program valamely program-alapja terhére, vagy más, ett l független forrásból – történik. A szatellit programokra történ hivatkozás a következ (példa): 1. Szatellit) . Horizontális programnak tekintjük a szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló azon „szoft” programokat, melyek nem egy-egy konkrét helyszín (beavatkozási pont), vagy társadalmi csoport valamely problémájának megoldását szolgálja, hanem az akcióterület humán kapacitásait – például közösségfejlesztésre, közösségszervezésre vonatkozó ismeretek átadása révén stb. – növeli. A horizontális program(ok) hatásai túlnyúlhatnak az akcióterületen. A civil szféra bevonására, közrem ködésére támaszkodó ún. szoft programokkal kapcsolatban érvényesítend alapelvek A civil szférát támogató szoft programok a szociális városrehabilitációs programokra vonatkozó el írásoknak megfelel en a következ célokat szolgálja: - a közösségi kohézió er sítése, a közösségek fejlesztése, m ködésük támogatása a feltételek javításán keresztül, a közösségek közötti – integrációt támogató – kapcsolatok er sítése, - a szegregáció által leginkább érintett társadalmi csoportok tagjai adaptációs készségeinek fejlesztése, „kulturális t kéjük” növelése, az öngondoskodás 19


szándékának, képességének fejlesztése stb., képzések által, hogy integrációs képességeik az élet különböz területein er södjenek, - a szegregált területek negatív képét módosító, a befoglaló környezetre irányuló hiteles kommunikációs tevékenység, - a szoft programok megvalósításában kedvezményezetté váló civil szervezetek/formációk7 közötti esélyegyenl ség biztosítása a program-alapokhoz való hozzáférésben, azaz a horizontális programokat kivéve, nincsenek szervezetre/szervezetekre címkézett támogatások. A program-alapok tehát tartalmi célok megvalósításához vannak hozzárendelve, - a szofl programok megvalósításában részt vállaló civil szervezetek/formációk tevékenységeik során legyenek garantáltan politika-mentesek, kiküszöbölve ezzel az akcióterület társadalmának még er teljesebb megosztását, a társadalmi kohézió er södését akadályozó tényez ket, - a programok megvalósításába bevont/kiválasztott szervezetek a lehet ségekhez mérten az akcióterület társadalmából szervez d civil szervezetek/formációk legyenek, hogy a szociális városrehabilitációs program megvalósítására szánt er források helyben maradjanak. A szociális városrehabilitációs program keretében megvalósítani javasolt, a civil szférára támaszkodó programok, illetve e programok tartalmi területei a következ k. (Táblázatos összefoglalását lásd a következ oldalon.) Technikai megjegyzés: az NFÜ egyes, a szociális városrehabilitációs program szempontjából megkerülhetetlen dokumentumaira történ hivatkozásokat a szoft programokra vonatkozó javaslatok jobb olvashatósága érdekében néhány esetben a lábjegyzetben adtuk meg. FONTOS felhívnunk az olvasó figyelmét arra, hogy e megjegyzések ismerete nélkülözhetetlen az egyes javaslatok, vagy a javaslatokhoz rendelt költségek értelmezéséhez. FINANSZÍROZÁS: CENTRÁLIS PROGRAMOK HORIZONTÁLIS PROGRAMOK KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNY

7

FINANSZÍROZÁS: SZATELLIT PROGRAMOK

A fenntarthatóságot is érint finanszírozási problémák megoldását jelentheti egy olyan közösségi alapítvány létrehozása, melynek célja Pécs szociális városrehabilitációs programja (illetve majdani ilyen jelleg más programjai) finanszírozási feltételeinek javítása (biztosítá-

Civil formáció alatt azokat a jogi személyiséggel nem rendelkez lakossági szervez déseket értjük, amelyek az akcióterület problémáinak kezelése szempontjából – a tényleges önkéntesség, illetve a területhez való köt dés miatt – fontos szerepet játszhatnak. Ilyen formációk lehetnek például egy-egy utca szomszédsági közösségei, generációs, hobbi vagy más alapon szervez d közösségek. FONTOS! A szociális városrehabilitáció szempontjából releváns el írások szerint nem világos, hogy e civil formációk támogathatóak-e. Lásd: „Tervezési útmutató a megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” cím NF kiadvány 16. oldal. E formációk, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkez civil formációk támogatásának lehet ségét biztosítja – más fontos lehet ségek megnyitása mellett – a Közösségi Alapítvány létrehozása, illetve a vonatkozó szabályok realitásokhoz illeszked módosítása. 20


sa) er források akkumulálásán, illetve politika-mentes, társadalmi kontroll alatt tartott újraelosztásán keresztül. A közösségi alapítvány létrehozása a jelenlegi szabályozás szövegének megváltoztatása után válik lehetségessé. Aktor(ok): 1. Centrális) 1.Szatellit.) A programot menedzsel városi szervezet, „Nyilvánosság program” – a szociális A „nyilvánosság programot” kiegészít esetleg a kommunikációs tevékenység ellá- városrehabilitációs program egészének, illetve helyi „mutációk” létrehozására irányuló tásával külön megbízott civil szervezet részei nyilvánosságának biztosítása programok eseti kezdeményezésre Aktor(ok): 2. Centrális) Közösségfejleszt k Egyesülete Közösségfejleszt k képzése (capacity building) els sorban az akcióterület beavatkozási pontjain tevékenyked civil formációk, illetve a szociális szférában dolgozók számára Aktor(ok): 3. Centrális) 3. Szatellit.) - Közösségfejleszt k Egyesülete + kiképKözösségfejleszt k terepi programjai – közösKözösségfejleszt k terepi programjai zett, nem hivatásos közösségfejleszt k, ségépítés, konfliktuskezelés. A programok iránti eseti beavatkozások (pl. konfliktuskeze- pályázó civil szervezetek (formációk) szükségletek jelenleg nem ismertek, mivel azok lés, civil szervezetek, formációk támogaaz egyes programok megvalósítása során tása) – specifikus programok eseti kezkeletkez(het)nek. deményezésre Aktor(ok): 4. Centrális) 4. Szatellit.) Autonómia Alapítvány IDA (Individual Development Account) program, Pénzügyi „capacity building” programok – szegénységben él k számára indított takaréaz IDA programhoz kapcsolódva, illetve kossági program családi lépték beruházások eseti kezdeményezésre támogatása érdekében Aktor(ok): 5.Centrális) 5. Szatellit.) Lakásbérl k Szociális Egyesülete, Feltéte- Lakásbérl k Szociális Egyesülete (létrehozás, Lakásbérl k Szociális Egyesülete – spelesen: Habitat for Humanity m ködtetés) cifikus programok eseti kezdeményezésre SPECIFIKUS, ILLETVE ESETI PROGRAMOK Aktor(ok): 6.Centrális) 6.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú közbiztonsági/ védnökségi Közösségi alapú közbiztonsági prograprogramok – a centrális programokhoz kapcso- mok – specifikus programok eseti kezlódóan deményezésre Aktor(ok): 7.Centrális) 7.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú kulturális programok – a cent- Közösségi alapú kulturális programok – rális programokhoz kapcsolódóan specifikus programok eseti kezdeményezésre Aktor(ok): 8.Centrális) 8.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú sport programok – a centrális Közösségi alapú sport programok – speprogramokhoz kapcsolódóan cifikus programok eseti kezdeményezésre Aktor(ok): 9.Centrális) 9.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú szabadid programok– a cent- Közösségi alapú szabadid programok – rális programokhoz kapcsolódóan specifikus programok eseti kezdeményezésre Aktor(ok): 10.Centrális) 10.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú környezetvédelKözösségi alapú környezetvédelmi/környezetgészségügyi programok– a centrá- mi/környezetgészségügyi programok – lis programokhoz kapcsolódóan specifikus programok eseti kezdeményezésre Aktor(ok): 11.Centrális) 11.Szatellit.) Pályázó civil szervezetek (formációk) Közösségi alapú egészségfejlesztési prograKözösségi alapú egészségfejlesztési mok– a centrális programokhoz kapcsolódóan programok – specifikus programok eseti kezdeményezésre

HORIZONTÁLIS PROGRAMOK 1. Centrális) 21


„Nyilvánosság program” – a szociális városrehabilitációs program egészének, illetve részei nyilvánosságának biztosítása Aktor: A programot menedzsel városi szervezet, esetleg a kommunikációs tevékenység ellátásával külön megbízott civil szervezet, vagy civil szervezetek konzorciuma8 A program három célcsoportban több célt is szolgál: - a város, illetve az akcióterület lakosságának folyamatos tájékoztatása a szociális városrehabilitációs program keretében megvalósuló beavatkozásokról, - a lakossági visszajelzések, javaslatok stb. kezelése, programokba való visszacsatolásának menedzselése, - els sorban a civil szférára támaszkodó szoft programokról szóló, folyamatosan aktualizált támogatás a bekapcsolódás, a részvétel lehet ségének biztosítása érdekében (értelemszer en) - az akcióterület, illetve a beavatkozási pontok negatív presztízsének javítása, az identitás kialakulásának, er södésének támogatása A program lehetséges megvalósításának módjai (például): - sajtómegjelenések generálása, gondozása - internetes megjelenés (honlap vagy portál készítése, gondozása, elektronikus hírlevél kibocsátása stb.) - „off line” kommunikációs eszközök használata (pl. akcióterületi/városrészi hírlevelek kiadása, ilyenek kiadásának támogatása, szóróanyagok konkrét programokról stb.) - személyes részvételen alapuló találkozók szervezése (fórumok, workshop-ok stb.)

8

FONTOS! Nem csupán a kommunikáció hatékonysága, hitelessége miatt, de „költségvetési okokból” is szükséges megfontolni, hogy a kommunikációs tevékenységet az akcióterület beavatkozási pontjainak valamelyikén m köd /kialakítandó közösségi-szolgáltató színteret „üzemeltet ” civil szervezet, vagy e szervezetek konzorciuma kapja meg. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a program keretei között rezsi finanszírozására irányuló támogatás nem adható. Ilyen támogatás valamely tartalmi programhoz kapcsolódik, és az adott program teljes költségeinek mindössze 3%-át teheti ki. Lásd: „Tervezési útmutató a megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” cím NF dokumentumban. 22


A program keretei között történik a kés bbiekben részletezett szoft programok kommunikálása is. E szoft program megvalósítására tervezett összeg 2 évre: 18 MFt.9 2. Centrális) „Közösségfejleszt k képzése” (capacity building) els sorban az akcióterület beavatkozási pontjain tevékenyked civil szervezetek/formációk, illetve a szociális szférában dolgozók számára Aktor: Közösségfejleszt k Egyesülete A program célja - az akcióterületen tevékenyked professzionális, illetve helyi kezdeményezés civil szervezetek/formációk valamint a szociális területen tevékenyked érdekl d szakemberei/aktivistái közösségfejlesztési képzése. (A képzés 120 órás tanfolyamot jelent.) A képzés 3 x max. 20 f s csoportokban valósul meg. A fentiek szerint kiképzett személyek a szociális városrehabilitációs program egyes konkrét beavatkozásai során közösségfejleszt ként közrem ködve támogatják a konkrét programok megvalósulását, el segítve ezzel a szociális városrehabilitációs programok egyik kiemelt céljának, a közösségi kohéziónak az er södését is.

3. Centrális) „Közösségfejleszt k terepi programjai” – közösségépítés, konfliktuskezelés. (A programok iránti szükséglet jelenleg nem ismert.) Aktorok:

9

FONTOS! A „Tervezési útmutató a megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” cím NF dokumentum 20. oldalán meghatározott feltételek alapján a szociális városrehabilitációs programban megvalósuló projektek gazdái az NFÜ honlapján megtalálható „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” címet visel dokumentumban szerepl I. számú kommunikációs csomagot kötelesek megvalósítani. E rendkívül komplex kommunikációs csomag olyan elemeket is tartalmaz (pl. közvéleménykutatás, folyamatos sajtófigyelés, kommunikációs hatástanulmány elkészítése stb.), melynek megvalósítása professzionális szervezetek kapacitásainak megvásárlását igényli. Ez az oka annak, hogy a kommunikációs tevékenység költségeit 18 MFt-re becsüljük. 23


Hivatásos, illetve kiképzett helyi közösségfejleszt k A program céljai: - a Közösségfejleszt k Egyesülete pécsi szakembereinek és a 2. Centrális) jelzés program során közösségfejlesztési képzésben részesült civil aktivistáknak, valamint a szociálpolitikai területen tevékenyked szakembereknek közösségfejleszt ként történ bevonása az egyes konkrét programok megvalósításába a közösségi kohézió er sítése, az esetleg keletkez konfliktusok kezelése érdekében, - az akcióterületen tevékenyked helyi kezdeményezés civil szervezetek támogatása közösségfejlesztési, konfliktuskezelési ismereteik révén, - a szociális területen tevékenyked k munkája hatékonyságának növelése közösségfejlesztési ismereteikre támaszkodva. A közösségfejleszt k közrem ködését igényl konkrét programok a jelenlegi ismereteink alapján a következ k: - Lakásbérl k Szociális Egyesülete (ideiglenes elnevezés) - az egyes beavatkozási pontok közösségi és szolgáltató szinterei közösségi célokat szolgáló igénybevételének támogatása, - megvalósulása esetében a Habitat for Humanity „Házat-hazát” programja kedvezményezettjeinek közösség-fejlesztése, - az Autonómia Alapítvány IDA programjának támogatása közösségfejlesztési ismeretekkel, - már tevékenyked civil szervezetek kapacitásfejlesztése közösségfejlesztési ismeretekre támaszkodva e civil szervezetek igényei szerint. További, közösségfejlesztési támogatást igényl civil programok az ilyen programokat kezdeményez civil szervezetek/formációk kezdeményezéseinek ismeretében nevesíthet ek.

4. Centrális) IDA (Individual Development Account) program, szegénységben él k számára indított takarékossági program családi lépték beruházások támogatása érdekében. A program céljai: 24


- szegénységben él k egyéni/családi takarékoskodási, pénzkezelési stratégiájának támogatása konkrét vásárlási szándékot alátámasztó egyéni takarékossági programmal, - a háztartásvezetéssel, pénzkezeléssel kapcsolatos hétköznapi ismeretekre történ képzés. A program összekapcsolódhat a Habitat for Humanity „Házat-hazát” házépít programjával is. (A részletek kimunkálása folyamatban van.) Aktor(ok): Autonómia Alapítvány, Habitat for Humanity Alapítvány A tervezett költség ún. garancia-alap képzését, illetve további takarékossági programok indításának lehet ségeit támogatja. (A részleteket lásd az Autonómia Alapítvány honlapján.) 5.Centrális) Lakásbérl k Szociális Egyesülete (létrehozás, m ködtetés) Aktor(ok): - a szociális városrehabilitációs program keretében javasolt kolónia-felújítások (H sök tere, Pécsbánya, Pécs-Vasas Legény utca) nyomán létrejött bérl közösségek jogalanyként is fellépni képes közösségeinek egyesület formában történ létrehozása, - a létrejött egyesületek m ködtetése (ideértve a m ködési feltételek biztosítását is) az érintett lakásállomány és környezete állapotának megóvása, fejlesztése érdekében, - a bérl k különféle képességeinek fejlesztése mobilitási potenciáljuk fejlesztése érdekében. E program hatékony megvalósulását támogathatja a 2., 3., 4. Centrális programokkal való összekapcsolása. A program további kapcsolódási lehet séget biztosít a Habitat for Humanity „Házathazát” programjához. (A részletek kimunkálása folyamatban van.)

SPECIFIKUS, ILLETVE ESETI PROGRAMOK 25


Az ún. specifikus, illetve eseti programok (az el z táblázatban lásd 6 – 11 programcsoportok) az akcióterület egyes problémáira reagáló centrális és szatellit programok. Ezek a programcsoportok a következ k: 6.Centrális) / 6.Satellit) Közösségi alapú közbiztonsági/ védnökségi programok – a centrális programokhoz kapcsolódóan 7.Centrális) / 7.Szatellit) Közösségi alapú kulturális programok – a centrális programokhoz kapcsolódóan 8.Centrális) / 8.Szatellit) Közösségi alapú sport programok – a centrális programokhoz kapcsolódóan 9.Centrális) / 9.Szatellit) Közösségi alapú szabadid programok– a centrális programokhoz kapcsolódóan 10.Centrális) / 10. Szatellit) Közösségi alapú környezetvédelmi/környezetgészségügyi programok– a centrális programokhoz kapcsolódóan 11.Centrális) / 11.Szatellit) Közösségi alapú egészségfejlesztési programok– a centrális programokhoz kapcsolódóan.

Mind a programcsoportok felsorolásából látható, ezek az eseti programok egyaránt lehetnek centrális, illetve szatellit programok. Az eseti programok kezdeményezése, illetve megvalósítása pályázati úton elnyerhet támogatással történik Az eseti program konkrét tartalmát a helyi szükségleteket ismer , pályázó civil szervezetek/formációk dolgozzák ki. A pályázati támogatás forrása lehet a szociális városrehabilitációs program során képzett program-alap, illetve a programtól független más forrás is (pl. a Közösségi Alapítvány támogatása).

26


A programok célja(I): - a programok fent megadott címeib l következ tartalmú civil aktivitások megvalósítása, - a területen tevékenyked , de tapasztalat-hiányos civil formációk támogatása a programok menedzseléséhez szükséges ismeretek megszerzésében. A programok aktor(ai): civil szervezetek, illetve formációk. Fontos, hogy e civil szervezetek/formációk feltárják és kihasználják az akcióterületen (esetleg azon kívül) tevékenyked más szervezetekkel való együttm ködésb l adódó szinergikus el nyöket. A programok m ködési mechanizmusa jelenlegi ismereteink, illetve az akcióterület civil társadalmának állapota miatt a következ lehet: 1. Inicializáló/kezdeményez programok. E programokat a program-alap kezel je, vagy más támogató (pl. Közösségi Alapítvány) generálja. Kedvezményezettjei olyan professzionális, vagy nagy tapasztalatokkal rendelkez civil formációk, melyek tevékenysége alkalmas az akcióterületen m köd , de gyenge, tapasztalathiányos civil szervezetek számára modellt mutatni az adott területen. 2. Második lépcs s programok. E programok már az akcióterületen kezdeményezett/létrehozott és ott tevékenyked olyan nem professzionális civil szervezetek számára kiírt, és pályázat útján támogatott programok, amelyek az adott tartalmi területre vonatkoznak. E második lépcs s programok megvalósításában gesztorként részt vállalhatnak – fokozatosan kivonulva az egyes programok megvalósításából – az inicializáló/kezdeményez programokat megvalósító nonprofit szervezetek is. A civil szervezetekre/formációkra támaszkodó, a szociális városrehabilitációs program megvalósítása, a közösségi kohézió kialakulása, végs soron a konkrét programok eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy a politika kivonuljon e területekr l, felhagyjon a befolyásolás, nyomásgyakorlás alkalmazásával, amely sajnálatos módon gátolja a civil szféra felépülését, meger södését, és a létez kevés számú civil formáció megosztását eredményezte10.

10

Az akcióterületen a civil szervezetek körében végzett tájékozódás (interjúk, beszélgetések) során nyilvánvalóvá vált, hogy az akcióterületen tevékenyked civil szervezetek jelent s része politikai befolyásoltság alatt áll, és létük els sorban politikai célokat szolgál. E szervezetek tényleges civil tevékenységet nem végeznek, ugyanakkor viszonyulások más civil szervezetekhez, azok programjaihoz megosztó, a társadalmi kohézió kialakulását/er södését gátolja. „Negatív példaként” akadályozza a civil aktivitási szándékokat, újabb és újabb civil formációk kialakulását. 27


7.3.2 Az Akcióterület fejlesztésének további lehet ségei a 2013-ig terjed id szakban Az Akcióterület fejlesztési lehet ségeink felmérése folyamatosan zajlik. A közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések és a magánszféra beruházásai egyaránt felmérésre kerülnek, ezek kölcsönhatásai is vizsgálat tárgyát képezik. Az alábbi területek fejlesztése merült fel: •

Gazdaságfejlesztés o Az egykori bánya, üzemi területeinek és egyéb barnamez k hasznosítása ipari szolgáltatói funkcióval o A bánya-rekultiváció egyeztetése a tájrendezésre kötelezett bányavállalkozó szervezettel, kedvez hatásainak kihasználása o A gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés támogatása, befektet k letelepülésének ösztönzése o A Mecsek természeti környezetére és a szénbányászat ipartörténeti emlékeire épül turisztikai, szabadid s fejlesztések

•

Lakáspolitika, lakásgazdálkodás: o Építési telkek kialakítása, új lakóövezetek létrehozásának támogatása o Az önkormányzati lakásállomány fejlesztése, átgondolt piaci alapú lakásgazdálkodás o A leromlott státuszú, lakhatásra alkalmatlanná váló telepek felszámolása o A fiatalok számára lakásépítés támogatása, lakásbérlet kialakítása (pl. tet tér beépítéssel)

•

Szociális bérlakások felújítását szolgáló programok

•

Infrastruktúra fejlesztése: o A lakóúthálózat fejlesztése (A Sopianae terv keretében az akcióterületen az úthálózat megújulhat) o A belterületi csapadékvíz elvezetés problémáinak megoldása o A kerékpárút-hálózat fejlesztése

•

Szolgáltatások fejlesztése: o A sportolási lehet ségek javítása, a sport infrastruktúrájának fejlesztése o A közszolgáltatások elérhet ségének javítása o A közbiztonság javítása (térfigyel rendszer kiépítése) o A közoktatás feltételeinek javítása, kiemelten a min ség, elérhet ség és az esélyegyenl ség szempontjait figyelembe véve 28


8 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE: AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA Pécs MJV az akcióterület fejlesztésére a ROP IH (Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága) állásfoglalásának megfelel en Városfejlesztési Társaságot (VT) hoz létre. A Társaság az önkormányzat szervezeti eszköze, amelynek célja az akcióterület összehangolt fejlesztésének megvalósítása az IVS-ben és az akcióterületi tervben foglaltaknak megfelel en. Pécs MJV egy közszerz dés keretében megbízza a létrehozandó VT-t az akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósítására. A VT tevékenysége kiterjed mind a funkciób vít , mind a szociális célú akcióterület irányítására. Ennek megfelel en Pécs MJV esetében is egy VT jön létre, amely megteremti annak lehet ségét, hogy az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatokkal a város „in-house” beszerzés keretében a VT-ot bízza meg. A VT tulajdonosi struktúrája biztosítja Pécs MJV számára az irányítás lehet ségét, amely egyrészt a Közgy lésen, másrészt az Igazgatóságon keresztül valósulhat meg. A Városfejlesztési Társaság különálló jogi személy, ezért az önkormányzat közvetlen utasítással nem irányíthatja. A Városfejlesztési Társaság Pécs MJV esetében Pécs MJV 2008. május 8-i Közgy lési döntés értelmében a Pécs Fejlesztési Kft. lesz. A Pécs Fejlesztési Kft. nem újonnan létrehozott, hanem egy korábban alakított, de jelenleg érdemi tevékenységet nem folytató társaság. A Pécs Fejlesztési Kft. jelenleg nem közvetlenül a Pécs MJV önkormányzatának tulajdonába tartozik, hanem PH Pécs Holding Zrt. 100 %-os tulajdonában, a PH Pécs Holding Zrt. pedig Pécs MJV 100 %-os tulajdonába. Így a Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság közvetve Pécs MJV 100 %os tulajdonába tartozik. A kés bbiekben - amennyiben a fejlesztések ezt szükségessé teszik- lehet ség lesz a Pécs Fejlesztési Kft., mint Városfejlesztési Társaság tulajdonosi körének szélesítésére, b vítésére is a tulajdonosi célok, igények és lehet ségek alapján. Amennyiben Pécs MJV Közgy lése a kés bbiekben úgy dönt, hogy küls partnereket von be a társaság m ködésébe, akkor lehet sége lesz a társasági formát korlátolt felel sség társaságból zártkör en m köd részvénytársasággá alakítani és vegyes tulajdonú társaságot létrehozni. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság saját t kéjét, tevékenységét, szervezeti rendszerét és munkatársi, szakért i körét is úgy alakítják, hogy mindenben megfeleljen a Városfejlesztési Társasággal szemben támasztott követelményeknek. A Pécs Fejlesztési Kft. tevékenységének, szervezeti rendszerének és vezetésének kialakítása az Akcióterületi Terv elkészítésének id pontjában még folyamatban van. A Pécs Fejlesztési Kft. f tevékenysége az EKF-en kívüli városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása lesz. A társaság a városi fejlesztések megvalósítása érdekében közcélú feladatokat fog ellátni. A Pécs Fejlesztési Kft. városfejlesztési társasággá történ alakításával a városfejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményileg is szétválnak, de egyúttal az egyes területeken m köd intézmények szorosan együttm ködnek, amit a tulajdonos PH Pécs Holding Zrt. intézményi keretei is biztosítanak. A társaság tevékeny29


sége biztosíthatja, hogy a városrehabilitációban a közép- és hosszútávú gondolkodás prioritása érvényesülhet. A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság tevékenységi köre a következ tevékenységeket tartalmazza: • Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, gazdaságfejlesztési feladatok integrációja. • A szükséges pénzforrások megszerzésének menedzselése, a pályázatok elkészítése, a szükséges bankhitelek szervezése • Az akcióterülettel kapcsolatos adminisztratív, tájékoztatási, elszámolási feladatok ellátása (kapcsolattartás az önkormányzatokkal, engedélyez hatóságokkal, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal) • A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, munkálatok ellen rzése, elkészült munkák átvétele). • Az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházással kapcsolatos feladatok menedzselése (terveztetés, pályáztatás, megrendelt munkák ellen rzése, átvétele) • Az akcióterületi ingatlanokkal kapcsolatos engedélyezési eljárások menedzselése, szükség esetén az ingatlannal kapcsolatos tranzakciók megvalósítása (ingatlanok megvásárlásának, értékesítésének menedzselése, pályáztatás, szerz déskötés, tárgyalások lebonyolítása). • A magánvállalkozásban megvalósuló projektek tevékenységének koordinálása (párhuzamos funkciók létrehozásának megakadályozása, beépítési formák megvalósulásának el segítése.) A társaság m ködésének célja Pécs MJV városfejlesztési célkit zéseinek gyakorlati megvalósítása a lehet legkedvez bb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelel en az Önkormányzat, mint a társaság tulajdonosa nem a társasági t kebefektetése utáni osztalék megvalósításában érdekelt, hanem abban, hogy a településfejlesztési célok megvalósítása pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb módon valósuljon meg. Ezért az Önkormányzat a társaság m ködésével kapcsolatban a nullaszaldós m ködésében érdekelt. A Pécs Fejlesztési Kft., városfejlesztési társasággá történ átalakításával a társaság alapt kéjét is a városfejlesztési társaság m ködéséhez szükséges t keigény alapján kell megállapítani. A t ke értékét úgy kell meghatározni, hogy fedezetet nyújtson az els 2 év m ködési költségeire. A társasági t ke értékének javasolt értéke 40 - 100 MFt, amelyet célszer készpénz formájában biztosítani a társaság számára. A társaság tevékenységének függvényében, a kés bbiekben lehet ség van az alapt ke növelésére, készpénz, esetlegesen a fejlesztési területhez kapcsolódó ingatlan apport formájában. Az akcióterületi fejlesztések egyszer sített szervezeti ábráját a következ ábra mutatja:

30


Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

100% tulajdon 100% tulajdon

PH Pécs Holding Zrt.

100% tulajdon

Pécs2010 Menedzsment Központ Kht (EKF projektmenedzsment)

Pécs Fejlesztési Kft (Városfejlesztési Társaság)

Projektmenedzsment feladatok ellátása

Funkciób vít 5 db EKF kulcsprojekt

városrehabilitációs akcióterület

Szociális célú városrehabilitációs akcióterület

1. ábra: Az akcióterületi fejlesztések egyszer sített szervezeti ábrája

A Pécs Fejlesztési Kft., mint városfejlesztési társaság m ködésével kapcsolatosan a legfontosabb követelmények a következ k: • A tulajdonos önkormányzat, illetve a PH Pécs Holding Zrt. vállalja, hogy a városrehabilitációs akciók megvalósítása során az akció eredményeként keletkez bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következ lépéseinek finanszírozására • Megfelel speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs m veleteket (m szaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági) • A társaság, illetve a szervezeti egységek vezet je városfejlesztési ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezzen • Együttm ködési megállapodás kialakítása a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht-val. • Ha befektet bevonására kerül sor, és amennyiben a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részér l minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a VT vesz részt.

31


A társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelöl je, egyben ellen rzi is ezek megvalósulását. A városrehabilitáció operatív irányítása a Pécsi Fejlesztési Kft. feladata lesz. A társaság m ködési költségeire a fedezetet, egyrészt a társaság alapt kéje, másrészt az Önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. A díjazáshoz a társaság akkor juthat hozzá, ha a városfejlesztési akciók a terveknek és az elvárásoknak megfelel en alakulnak.

9 AZ EL KÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA ÖSSZEFOGLALÓAN A Pécs-Kelet Szociális városrehabilitáció eddig elvégzett el készít tevékenységek: • A programozási környezet vizsgálata, kiemelten az IVS-ben megfogalmazott szociális város rehabilitációval kapcsolatos megállapításokra vonatkozóan. • A Részönkormányzatok, önkormányzati képvisel k, civil szervezetek javaslatainak összegy jtése • A javaslatok értékelése, helyszíni terepbejárások lefolytatása, a társadalmi, m szaki szempontok vizsgálata • Az eljárásrend és a felmerül kérdések tisztázása az irányító hatósággal és a közrem köd szervezettel • A szociális városrehabilitáció alapelveinek megfogalmazása és elfogadtatása a döntéshozókkal • A pályázat koncepciójának elkészítése • Az El zetes akcióterületi terv helyzetelemzésének elkészítése.

10 TOVÁBBI FELADATOK A koncepció elfogadását követ en kerül sor a konkrét beavatkozások összetételének véglegesítésére, el terjesztésére és önkormányzati elfogadására. Ezzel párhuzamosan kidolgozásra kerül az El zetes akcióterületi terv program része. Kidolgozásra kerül az els fordulós pályázat. A kidolgozott anyagok el terjesztésre és elfogadásra kerülnek. Ez kerül benyújtásra a DDRFÜ, mint közrem köd szervezet felé, hiánypótlást, a kért korrekciók elvégzését követ en végs soron kormánydöntésre, akciótervi nevesítésre kerül sor. Le kell folytatni a második fordulós szakért i közbeszerzést. Pozitív kormányzati állásfoglalás esetén kidolgozásra kerül a második fordulós pályázat, ennek keretében a végleges Akcióterületi terv, majd benyújtásra kerül a DDRFÜ részére. Szoros munkamenet esetén a folyamat ezen részei 2009. félévére zárulhatnak le. Sikeres pályázat esetén 2009. vége el tt megkötésre kerülhet a támogatási szerz dés. 32


A Pécs-Kelet szociális városrehabilitáció koncepciója

Recommend Documents