A parazitás bántalmak nomenklatúrájáról (Válasz dr. M A K A R A G y . megjegyzéseire, az -osis végződésről)
lDr. K O T L Á N
Sándor
N a p j a i n k b a n örvendetes esemény, ha a h a z a i könyvpiacon p a r a z i t o lógia! tárgyú munka lát napvilágot. J e l e ez annak, hogy a p a r a z i tológia, m i n t aránylag u j tudományág, hazánkban i s tért hódit. Jelentőségét ezúttal az a körülmény növeli, hogy szerzője embero r v o s , k i már több évtized óta szóban és Írásban speciális f i gyelmet s z e n t e l a h a z a i humán parazitológiának. Nem kivánom e z t a munkát* e h e l y e n i s m e r t e t n i , sem néhány az o r v o s i ( s . s t r . ) paraztiológia k e r e t e i t talán túllépő, nyilvánvalóan h e l y t e l e n adatát k r i t i k a tárgyává t e n n i . Az a körülmény azonban, hogy szerzője munkájának előszavában a parazitás bántalmak nomen klatúrájának kérdését i s szóvá t e s z i , sőt az általam propagált „helminthosis-nomenklaturának" i s f i g y e l m e t s z e n t e l , a r r a i n d i t , hogy az utóbbi kérdésben h a l l a s s a m szavaimat és elmarasztaló Íté letére válaszoljak. A n n y i v a l inkább k e l l e z t tennem, mert tisztában vagyok a z z a l i s , hogy s i n e i r a e t s t u d i o t e t t megnyilatkozásommal tulajdonképpen vitába szállok v a l a k i v e l , a k i nomenklatúrái véleményét nem az eh hez kétségtelenül szükséges előtanulmány alapján a l k o t t a meg. A r r a k e l l következtetnem, hogy e z t a véleményét jóval inkább gon dolkodás nélkül átvette és elsajátította a humán-parazitológiai
Parazitás bélbetegségek. I r t a d r . MAKARA György. A gyakorló o r vos könyvtára, M e d i c i n a Könyvkiadó, Budapest, 1966. 236 o l d a l , 40 szövegközti ábrával.
műveltben, c i k k e k b e n olvasottakból; már p e d i g közismert,hogy ezek ben a l i g l e h e t e t t módjában a h e l y e s u t a t meglátni. Valamely no menklatúráról véleményt nyilvánítani kényes d o l o g . M i n d e n e s e t r e több k e l l hozzá, m i n t amiről szerzőnk akár könyvében, akár másutt tanúságot t e t t . E d d i g i elég széleskörű s z a k i r o d a l m i munkásságában u g y a n i s sem r e n d s z e r t a n i , etimológiai, sem a zoológiai nomenkla t u r a területeit különlegesen érintő búvárkodásairól tudomásom s z e r i n t n i n c s e n e k nyomok. Nem t a r t o z i k ugyan szorosan mondanivalóimhoz, mégis szóvá k e l l tennem a z t , hogy a szerző, könyvének „A paraziták epidemiológiája" cimü fejezetében, v a l a m e l y parazitának az emberre v o n a t k o z t a t o t t s z o r o s fajlagosságát,illetve a v e l e való fertőzöttséget a n t h r o p o s i s ( s i c ! ) néven n e v e z i . M i n t h o g y ez a kifejezés l e g alább öt h e l y e n f o r d u l elő ebben a formában, sőt a tárgymutatóban i s s z e r e p e l , nem t a r t h a t o m sajtóhibának. V i s z o n t ez e s e t b e n m i az etimológiája? I s m e r e t e s e k ugyan az a n t h r o p o n o s i s , z o o n o s i s k i fejezések, sőt u j a b b a n különbséget teszünk z o o a n t h r o p o n o s i s és a n t h r o p o z o o n o s i s közt i s , de mindezekben a megjelölésekben s z e r e p e l n i e k e l l v a l a m e l y formában a görög voaén igének, i l l e t v e a belő l e képzett főnévnek.Ellenkező esetben a tájékozatlan olvasó e s e t l e g a r r a g o n d o l h a t , hogy az a n t h r o p o s i s szónak -*osis végződése valamiféle betegséget j e l e n t . Pedig közismert, hogy erről szó s i n c s . Végül, ugy látszik, hogy mégis csak sajtóhibának k e l l a z t tekintenünk. »
Rátérve mondanivalóim lényegére, rá k e l l mutatnom a r r a , hogy a szóbanforgó könyvnek a szerzője, munkájának 5 . oldalán, az állati élősködők o k o z t a betegségek nomenklatúrájáról a z t mondja: „A meg betegedésekre egységesen a KOTLÁN S. által ajánlott - o s i s végző dést a l i g h a l e h e t meghonosítani a humán pathologiában, de e t i m o lógiallag i s kifogás alá e s i k , általános elfogadásra sem talált, ezért az e n t a m o e b i a s i s , e n t e r o b i a s i s s t b . e l f o g a d o t t elnevezése k e t változatlanul használtam. I t t sem könnyű a h e l y e s u t ( ? ) p l . a t r i c h i n o s i s e l f o g a d o t t elnevezés, amelyet azonban a féreg nevé nek változása után f e l k e l l cserélni." Ahány kifogás - kivéve talán az utolsót - a n n y i a könnyű megcáfolásuk. Ami az első kifogást i l l e t i , kérdezem, miért nem tudnának
a humán pathologiában meghonosodni az - o s i s végződésű h e l m i n t h o sis-elnevezések, amikor éppen i t t könnyű v o l n a az egységes nomen k l a t u r a használata. A humán pathologiában ugyaniB aránylag kevés genus-névvel lévén dolgunk, nem okozna különleges nehézséget az - o s i s végződéssel a legtöbb humán h e l m i n t h o s i s , sőt általában pa r a s i t o s i s n e v e t , bizonyos engedmények árán, a görög c o n j u g a t i o figyelembevételével meghatározni. A hangsúly „bizonyos engedmé nyek árán" van. Az első engedmény az, hogy o l y k o r kénytelenek v a gyunk e l t e k i n t e n i attól a fiológiai szabálytól, mely s z e r i n t az - o s i s r a g tulajdonképen csak görög eredetű nevekkel k a p c s o l a t b a n lenne alkalmazható. L a t i n eredetüekkel már kevésbé, minthogy ez esetben elkerülhetetlenül a h i b r i d szóképzés hibájába esünk. Le, ha manapság már s e n k i sem lát k i v e t n i valót a „tuberculosis" név ben, h o l o t t erről már több,mint 120 esztendővel ezelőtt, 1846ban, KRAUS L.A. d o c t o r p h i l . e t med. az ő „Kritisch-etymologisches medizinisches Lexikon" c. müvében ugy n y i l a t k o z i k , hogy „ein Übel g e b i l d e t e s Wort aus dem l a t e i n i s c h e n t u b e r c u l u m mit der g r i e c h . Endung - o s i s , das man jedoch kaum w i r d entbehren kön nen." Nos a parazitológiában a genus-nevek számlálatlan százai sem nem görög származásúak, sem pedig l a t i n o k , hanem bőven van más, részben különféle nyelvű és nemzetiségű tulajdonnevekből (Lambl - Lamblia, Giar - G i a r d i a , Brumpt - Brumptia s t b . ) készült genus-névből, részben un. b a r b a r i s z t i k u s genus-névből alkotandó h e l m i n t h o s i s ( p a r a s i t o s i s ) -név, azért kénytelenek vagyunk e l t e k i n t e n i attól, hogy belőlük minden esetben a görög c o n j u g a t i o szabályai s z e r i n t helyes betegség (fertőzöttség) - jelző főneveket alkossunk. Pedig jogosnak látszik az a kívánság, hogy tudományunk haladásával párhuzamosan parazitológia! nomenklatúránk területén i s a racionális egyöntetűség a l a k u l j o n k i . Ugyancsak az egyöntetűséget szolgálná egy további engedmény. Min d e n k i t u d j a , hogy a görög nyelvnek van egy szava, a h e l m i n t h i a s i s , m e l l y e l az emésztőcsőben lakó féregparazitákkal való fertőzöttséget jelöli meg s van néhány ma már a l i g használa t o s neve ( a s c a r i a s i s , a c a r i a s i s , p h t h e i r i a s i s ) , melyek bizonyos féreg-, a t k a - , rovarfertőzések megjelölésére szolgáltak. Összeha sonlítva a parazitológia mai fejlettségét, ama 2000 év előtti igénnyel, mindenesetre nevetségesnek látszanék, ha r a g a s z k o d n i kívánnánk hozzájuk. De egyébként i s számuk o l y csekély, hogy ez
magában véve korántsem jogosít f e l bennünket a r r a , bogy pusztán a látszólagos eufónia kedvéért az - i a s i s végződést általánosítsuk, i l l e t v e az esetben i s használjuk, amikor nyilvánvalóan szembeke rülünk az etimológiával. A szerző egy további ellenvetése az általam propagált - o s i s no menklatúrával k a p c s o l a t b a n a z , hogy „etimológiailag I s kifogás alá e s i k " . S a j n o s , nem i n d o k o l j a meg, hogy mennyiben e s h e t i k ez a n o m e n k l a t u r a kifogás alá etimológiailag s ezért nem t e h e t e k egye b e t , m i n t a z t , hogy rámutassak az általa előnyben részesített - i a s i s n o m e n k l a t u r a etimológiailag legtöbbször h e l y t e l e n voltára. Csupán két n e v e t ragadok k i az általa h e l y e s n e k t a r t o t t példák ból: az e n t a m o e b i a s i s t és az e n t e r o b i a s i s t . Mindkettő t i p i k u s a n példázza a z t , hogy a két név, melyek közül az e g y i k az Entamoeba h i s t o l y t i c a v a l vagy más Entamoeba-fajókkal, a másik az E n t e r o b i u s v e r m i c u l a r i a s z a l való fertőzöttség megjelölésére szolgál a humán parazitológiában, nem a görög s z e l l e m b e n s nem i s a görög eredetű szavak etimológiája f i g y e l e m m e l tartásával készült. Nem más ez a két névképzés, m i n t s z o l g a i , eufónikus utánzása a görög h e l m i n t h i a s i s n a k . De tegyük mindjárt hozzá, hogy etimológiailag h e l y t e l e n kopirozása. M e r t , miként i s m e r e t e s , az Entamoeba név a görög evro: = ban, ben, benne és az auetßm,= változni szavakból származtat ható l e . Ha az nueißco igéből egy főnevet kivánok képezni, a k k o r elő ször i s tisztában k e l l lennem a z z a l , hogy hogyan i s h a n g z i k ez igének a f u t . a o r i s t o s a . Ez apeißwow l e s z , az ebből alakitható fő név p e d i g auevßcooto. Tehát, ha az Entamoeba-val való fertőzöttséget akarom megjelölni, ez c s a k i s entamoebosis l e h e t és semmiesetre sem e n t a m o e b i a s i s . Ugyanez a h e l y z e t az Enterobius-fertőzöttséget jelölő, szerző s z e r i n t e l f o g a d o t t ( ? ) e n t e r o b i a s i s névvel i s . Ma gának az élősködőnek neve az evrsow = bél és ßioc - élet görög szó l a t i n o s i t o t t alakjából származtatható l e , de ha ugy t e t s z i k gon d o l h a t u n k a görög igére i s , mely e s e t b e n az etimológia ugy a l a k u l , ho gy ßtoo — él, éltet; f u t . a o r i s t o s a ßiuxjo) t az ebből képzett főnév ßmm; = éles, élet l e s z . Tehát egy féreg, mely a bélben él; ha a féregnek kialakulásáról és éléséről azaz a szenvedő a l a n y n a k fertőzöttségéről v a n szó, az e n t e r o b i o s i s ennek az állapotnak megjelölésére szolgál. Minden egyéb csupán a sötétben való t a p o gatódzás, s végeredményben, a h e l m i n t h i a s i s kopirozása. S ha már etimológiáról v a n szó, m e l y e t bírálóm s z e r i n t nem v e t t e m f i g y e -
lembe, meg k e l l említenem, bogy az e n t e r o b i a s i s névnek b e l y e s etimológia alapján való származtatása a ßiau>, ßia£oj igéből i s e l képzelhető l e n n e , mely e s e t b e n a f u t . a o r i s t o s ugy h a n g z i k , hogy ßumto s a belőle képzett főnév ßutai; l e n n e . Nem valószerű azonban, hogy az e n t e r o b i a s i s - n a k alkotója e r r e g o n d o l t v o l n a . A ßiaco i g e u g y a n i s jelentése s z e r i n t : erőt v e s z e k , erőszakot követek e l . Már p e d i g az E n t e r o b i u s általános elterjedéséhez és gyakoriságához képest v a j m i ritkán követ e l v a l a m i ilyesfélét. Ami végül a z t az ellenvetést i l l e t i , mely s z e r i n t az - o s i s nomen k l a t u r a „általános elfogadásra sem talált",készséggel megengedem, hogy n a p j a i n k b a n e téren sajnálatos diszharmónia u r a l k o d i k a f e l fogásokban éspedig nemcsak a humán és állatorvos-parazitológusok, hanem az utóbbiak egyik-másik c s o p o r t j a közt i s . l e g j o b b a n szem léltetik e z t a nemzetközi o r v o s i és állatorvosi kongresszusok és más n e m z e t i vagy nemzetközi s z e r v e k erőfeszítései az egységes parazitológiai n o m e n k l a t u r a érdekében t e t t j a v a s l a t a i k k a l . És nem kétséges, hogy ezen a téren még hosszú időre v a n szükség, amig ez az egyöntetűség az i r o d a l o m b a n és g y a k o r l a t b a n egyaránt valóra válik. A nemzetközi állatorvoskongresszusok állandó bizottsága 1949-ben s z e r k e s z t e t t .egy 1 3 7 o l d a l n y i j a v a s l a t - t e r v e z e t e t az állati be tegségek tudományos nomenklatúrájának megteremtésére. Ebben a j a v a s l a t b a n a kiküldött, s p e c i a l i s t a szakemberekből álló bizottság f i g y e l e m m e l v o l t a r r a , hogy az emberi, v a l a m i n t állati betegségek nomenklatúrájával több s z e r v már ismételten i s f o g l a l k o z o t t . Nap j a i n k b a n három, nemzetközi használatra szánt munka i s f i g y e l m e t s z e n t e l az állati paraziták o k o z t a betegségek nomenklatúrájának, u.m. az 1948/49-ben a WHO által Genfben m e g j e l e n t e t e t t két köte t e s , lényegében s t a t i s z t i k a i irányzatú munka ( I ) ; a l o n d o n i Royal C o l l e g e o f P h y s i c i a n s által k i a d o t t „The -Nomenclature o f Disease" 1948-ban 7 » kiadásban m e g j e l e n t s azóta l o évenként revideált munka ( I I ).,* és az 1952-ben az American M e d i c a l A s s o c i a t i o n (A.M.A.) által k i a d o t t „Standard Nomenclature o f Diseases e t c . " cimü k a t a lógus ( i l l ) . E három munkának figyelembevételével s részben azok nak mintájára készült 1949-ben a f e n t e m i i t e t t állatorvoskon g r e s s z u s i j a v a s l a t . Ez az utóbbi a s z e r v i és fertőző betegségeken kivül az állati paraziták o k o z t a bántalmak közül csupán a p r o t o -
zoonoa eredetüeket f o g l a l j a magában. A j a v a s l a t amennyire t e r j e n gős, a n n y i r a távol v a n attól, hogy parazitológiai nomenklatúráját korszerűnek mondhatnók. Azonban v a n e j a v a s l a t n a k 2 függeléke i s , mely részben a férgek és Ízeltlábú élősködők o k o z t a bántalmak, részben p e d i g a házi és haszonállatok fertőző betegségeinek valóban korszerű nomenklatú ráját t a r t a l m a z z a s megfelelő számú példa felsorolásával a gya k o r l a t igényeinek i s k i v a n útmutatással szolgálni. Ezek a j a v a s l a t o k általánosságban az - o s i s végződésű nevek használata m e l l e t t szállanak s i k r a , sőt az e g y i k , h i v a t k o z v a a múltban g y a k r a n hasz nált - i a s i s végződésre, oda n y i l a t k o z i k , hogy „the Committee con s i d e r s t h a t , f o r t h e sake o f u n i f o r m i t y , t h i s ending s h o u l d be dropped". Remélem, hogy a f e n t i e k b e n sikerült i g a z o l n o m a z t , hogy az - o s i s végződésű n o m e n k l a t u r a etimológiai t e k i n t e t b e n nem e s h e t i k k i f o gás alá. A z t , hogy i r o d a l m u n k b a n s a humán pathologiában e l f o g - e t e r j e d n i , egyelőre kevésbé remélem. 30-40 éves t a p a s z t a l a t o m e t e k i n t e t b e n s z k e p t i k u s , mert a szerzők javarésze nem szerezvén tanulmányai során megfelelő i s m e r e t e k e t , kénytelen az i r o d a l o m b a n használt nomenklatúrát k o p i r o z n i . Ez p e d i g , főleg a humán p a r a z i tológia vonalán ugyanaz, a m i t a szerző i s váltig h e l y e s n e k és e l f o g a d o t t n a k itél.
Ö s s z e f o g l a l á s MAKARA Gy. d r . „Parazitás bélbetegségek" c. könyvének n o m e n k l a t u r a ! vonatkozású megjegyzéseire válaszolva a szerző k i f e j t i - nem először - a z t a határozott véleményét, hogy a parazitológiai no m e n k l a t u r a területén i s szükség v a n egyöntetűség érvényesítésére. M e g e n g e d h e t e t l e n az a következetlenség, amely különösen a p a r a z i táit állapot kifejezésére szolgáló t e r m i n u s o k használatában v i lágszerte tapasztalható. A szerző s z e r i n t a parazitás fertőzött ség, i l l . bántalmak megnevezésére egyedül a p a r a z i t a genus-nevé nek tövéből - o s i s végződéssel képzett szó használata h e l y e s , e z z e l szemben az - i a s i 9 és egyéb végződésű a l a k o k etimoló g i a i szempontból legtöbbször kifogásolhatók.
K O T L Á N S. : O n the Nomenclature of P a r a s i t i c Diseases (Reply to Dr. M A K A R A ' ß Remarks Concerning the Suffix
-osis)
R e p l y i n g t o remarks on n o m e n c l a t u r e made by Dr. Gy. MAKARA i n h i s book „Parasitic I n t e s t i n a l Diseases", t h e a u t h o r propounds, n o t f o r t h e f i r s t t i m e , t h a t s t r i c t u n i f o r m i t y i s necessary i n t h e f i e l d o f p a r a s i t o l o g i c a l n o m e n c l a t u r e . The w o r l d - w i d e i n c o n s i s t e n c y , e n c o u n t e r e d e s p e c i a l l y i n t h e use o f terms e x p r e s s i n g a state o f parasitism,is quite inadmissible.According to the author, the s o l e c o r r e c t usage f o r t h e d e s i g n a t i o n o f p a r a s i t i c i n f e c i t o n s or d i s e a s e s i s a t e r m c o n s t r u c t e d w i t h t h e s u f f i x - o s i s from the g e n e r i c name o f t h e p a r a s i t e , whereas forms ending i n - i a s i s o r o t h e r suffixes are usually objectionable etymologically.
I r o
d a l o m
KOTLÍN, A.: H e l m i n t h o l o g i e , (p.13-19.) Akad.Kiadó, Budapest,1960. KOTLÁN, A.: Neue Bestrebungen a u f dem G e b i e t d e r P a r a s i t o l o g i e . D i e Nomenklatur d e r H e l m i n t h o s e n . H e l m i n t h o l o g i a , 3_» 174-182. 1961. Report o f t h e Committee f o r t h e c o m p i l a t i o n o f t h e l i s t o f a n i m a l d i s e a s e s . Nomenclature o f h e l m i n t h i c d i s e a s e s . London, 1953. SKRJABIN, K . I . : Le problème de l a d e s h e l m i n t h i s a t i o n des animaux. X I I . C o n g r . i n t e r n a t . m e d . v e t . N.Y., 1937. I . I I I .
