A paralysis progressiva aetiologiájáról*

KÖZl.ÉS A KOLOZSVÁRI F . ,T. TtID. P:GYETf:M ELMP^- É S IDEG­ GYÓGYÁSZATI K L I X I K Á J Á R Ó I . . Ig'iizgató : LECHÍJEE KÁROLY dr. egyet, taiuh'.

A paralysis progressiva aetiologiájáróL* (Rei'erálü

előadás.)

Irta: BE.NEDEK LÁSZLÓ dr. tanársegéd.

A p a r a l y s i s p r o g r e s s i v a felfedezőjének á l t a l á n o s s á g b a n az idősebb Wiu.is-t tartják („De a n i m a brutorura" Amsterdam 1672). J ó l l e h e t MÖXKEMÖLLBR n a g y g o n d d a l ö s s z e g y ű j t ö t t a d a t a i között, m á r előtte, a 16-ik s z á z a d ll-ik feléből s z e r z ő k e t idéz, a k i k n e k m ű v e i itt-ott, sorok között sejteni e n g e d i k , h o g y p a r a ­ lysis esetei f o r o g n a k s z ó b a n (így NICOLAÜS I ^ i s o 1 5 8 5 ; MONTUUS 1560).

WiLLis-hez

az

átmenetet

SCHGLTZIUS

(1610,

MERCURIÁLIS

1617) és m á s o k s z o l g á l t a t j á k . K ö v e t t e ő k e t SETON, a k i a „ D e P a r a l y s i " , E d i n b u r g 1787. czímű m u n k á j á b a n az a e t i o l o g i á r a v o n a t k o z ó l a g is fontos a d a t o t s z o l g á l t a t a k ö v e t k e z ő k b e n : „ex inorbis sicut s c o r b u t o et s y p h i l e oiíri h i c m o r b u s m e m o r a t u s e s t " . ) 1. M ö x K B M ö L L B R „ Z u r G e s c h i c h t e d e r p r o g r . P a r a l y s e ' ' . Z e i t s e h r . f. g e s . xNeurolog. u. P s y c h . 1 9 1 1 . O r i g . V . V d . 524. 1.) U g y a n c s a k a betegség oktanával némileg vonatkozásban látszik á l l a n i E s Q u i R O L a d a t a (1822), a ki a B a l p e t r i e r e e l m e b e t e g e i n e k V2o-részét k i t e v ő k é j h ö l g y e k r ő l a z t írja, h o g y a s o k k i c s a p o n g á s u t á n d e m e n t i á b a estek, m e l y b é n i ű á s o k k a l volt c o m p l i c á l v a (f. u. ott 5 1 3 . f.). 1822)

M i n t e g y s é g e s k o r a l a k a p a r a l y s i s ez időtől fogva (BAYLE, k e z d s z e r e p e l n i ú g y , h o g y a d d i g a s z e m b e ö t l ő b b testi

* Előadatott az E. M.-E orvostudományi 12-én tartott s z a k ü l é s é n .

szakosztályának

1913 április

234

BENEDEK

LÁSZLÓ

DR.

tüneteket, bénulásokat, haesitatiót stb. a psyohieus tünetek kísérőjének, vagy éppen következményének tekintették; a psychieus tünetek okaira nézve pedig a morál theologicus irány csak m o s t kezd liarezot vívni a s o m a t i c u s o k k a l . A z ó t a közel e g y s z á z a d telt el és a p a r a l y s i s o k t a n á b a n m é g mindig akadnak szembetűnő hézagok. Mindaz, a m i é kér• d é s b e n v i l á g o s s á g o t h o z o t t , az u t ó b b i 1 0 — 1 5 év m u n k á j á h o z fűződik. M á r u g y a n IÍSMAKK és JESSEX h a n g s ú l y o z z á k a b e t e g s é g t i s z t á n s y p h i l i s e s a e t i o l o g i á j á t (1867), évtizedek a d a t g y ű j t é s é r e volt a z o n b a n s z ü k s é g , h o g y ez á l t a l á n o s e l i s m e r é s r e t a l á l j o n . U g y a n c s a k az u t ó b b i é v t i z e d e k n e k k ö s z ö n h e t ő a b e t e g s é g kli­ nikai és k ó r b o n c z t a n i k é p é n e k p o n t o s k ö r v o n a l o z á s a , j ó l l e h e t a b e t e g s é g e g y s é g e ellen m é g az u t ó b b i é v e k b e n is i n t é z t e k t á m a ­ d á s o k a t , í g y REMOXD és VoivEXBL (1909), kik s z e r i n t a p a r a l y s i s p r o g r e s s i v a csak e g y t ü n e t c s o p o r t ( s y m p t o m a k o m p l e x u m ) v o l n a , m e l y e t k ü l ö n b ö z ő lásiok t a l á l k o z á s a v á l t a n a ki. A „ s y n d r o m a ' " t a n védői a z o n b a n m i n d i n k á b b e l h a l l g a t n a k . A „ n é g y e s r e a c t i ó " , illetve N i s s L és AJ.ZHEIMBR m u n k á l a t a i u t á n s e m a k l i n i k a i , s e m a k ó r b o n c z t a n i e g y s é g v e l ü k s z e m b e n n e m szorul m á r t ö b b é védelemre. A MüEHius-féle m o n d á s : . . O m n i s t a b e s e I n c " a p a r a l y s i s r e is áll. M i u t á n p e d i g a k é r d é s e k e g y jó r é s z e a l u e s e s e r e d e t körül c s o p o r t o s í t h a t ó , i n d u l j u n k ki az u t ó b b i b ó l . L u e s m e l l e t t b i z o n y í t e l s ő s o r b a n az a t é n y , h o g y m i n é l n a g y o b b p o n t o s s á g g a l és m i n é l i n k á b b m e g b í z h a t ó b e t e g e k t ő l á l l í t o t t á k össze a k ó r e l ő z m é n y i a d a t o k a t , a n n á l i n k á b b e m e l k e ­ d e t t a l u e s e s a n t e c e n d i t á k "/o s z á m a . L e g j o b b p é l d a erre a MARCUS-IÓI közölt s t a t i s t i k a i k i m u t a t á s (cit. BINSWANGER—SIBMERLLVG: P s y c h i a t r i e , 1904. 297 1.), 400 b e t e g b ő l biztos l u e s e s o9»/u; a n ő k k i h a g y á s á v a l , a k i k n é l a p r i m á r affectió g y a k r a n e l r e j t v e m a r a d , a % 63-)'a e m e l k e d e t t , j o b b t á r s a d a l m i k ö r ö k h ö z t a r t o z ó b e t e g e k e t véve a l a p ú i és p o n t o s a b b a n r e v i d i a l v a a biztos l u e s e k e t , ezek SO'/o-ot t e t t e k ki. E z a s z á m a g y a k r a n i d é z e t t SPREXGELERféle ö s s z e á l l í t á s s z e r i n t l'B—93"/o k ö z ö t t v á l t a k o z i k . KRAEFELLN a d a t a i s z e r i n t 3 4 ' 0 (s. KRABPOLLV. P s y c h . 11. B d . ) , SüssMAxx-nál (a kiéli p s y c h i a t r i a i k l i n i k á j á r ó l 4 9 6 p p . eset. I n a u g . di.ssert_ K i e l 1910.) 35"4°/o-ban volt b i z t o s , 6'6Vo-ban v a l ó s z í n ű a l u e s e s

\

A PARALYSIS PROGRESSIVA AETIOLOGIÁJÁRÓL.

235

fertőzés. SCHROEDER s z e r i n t {332 p p . eset közül 1. X e u r . C e n t r b l . 1910 N r o 11. 562 old.) 5 2 % u g y a n e z . Á l t a l á b a n a z t látjuk ezen k i m u t a t á s o k b ó l , h o g y a p a r a l y s i s r e n é z v e az a n a i n n e s t i k a i l a g biztos l u e s e s fertőzés " o - a e l m a r a d a t a b e s n é l (ílőíbrduló a d a ­ t o k k a l s z e m b e n , a hol MENDEI, és T o e i A s - n a k 1 9 1 2 - b e n közölt, a t i s z t á n női b e l e g a n y a g o i i t e t t ésx,leletei s z e r i n t is, a l u e s r e n é z v e positiv é r t e l e m b e n volt é r t é k e s í t h e t ő az e s e t e k n e k 8 1 " „-ti; (1. M E N D E L " - T O B I A S : „die T a b e s der F r a u e n " A l o n a t s c h r . f. d. P s . u. N . X X X I . 2. 1912). E z t m a g \ - a r á z z á k a p a r . b e t e g n e k m á r k o r á n fellépő f e l e e é k e n y s é g é v e l , m á s r é s z t p e d i g a l u e s e s e k k ö z i s m e r t h a z u g v o l t á v a l , m e l y n e m a n n y i r a ethieai d e p r a v á l t s á g , h a n e m g y a k r a n s z é g y e n é r z e t , m e l y a n a g y k ö z ö n s é g előitéleteiből t á p l á l k o z i k . ( 1 . MEYER die U r s u c h e n d e s G e i s t e s k r a n k h e i t e n 1907. 189. 1.). M e g e r ő s í t i a l u e s k ó r o k t a n i j e l e n t ő s é g é t az a k ö r ü l ­ m é n y , h o g y a fenti m a g a s é r t é k e k k e l e l l e n t é t b e n , n e m p a r a l y t i c u s e l m e b e t e g e k n é l c s a k T o — 1 0 9"'o-ban t a l á l t a k l u e s e s a n a m n e s i s t (így EISATH, H O P P É stb.). A z újabb s t a t i s z t i k á k b a n is m é g körülbelől 15—20"/o-a m a r a d fent azon e s e t e k n e k , m e l y e k ­ nél a l u e s a k o r e l ő z m é n y b e n n e m m u t a t h a t ó ki. D e ezzel s z e m b e n á l l a n a k HIRSCHL a d a t a i , m e l y e k s z e r i n t késői l u e s e s m e g b e t e g e d é s e k n é l a k i á l l o t t l u e s r e csak 54''/o-ban biztos, 9'5Vo v a l ó s z í n ű az a n a m n e s i s . ( 1 . HIRSCHI. „die Aetiologie der p r o g r e s s . P a r a l y s e . W i e n 1896.). A l u e s — p a r a l y s i s okozati összefüggése ellen fel s z o k t á k h o z n i e l s ő s o r b a n azon o r s z á g o k a t , a h o l a s y p h i l i s óriási e l t e r ­ j e d é s e m e l l e t t a p a r a l y s i s é p p e n n e m , v a g y c s a k e l v é t v e fordul elő. í g y g y a k o r i említési'e talál Ahessinia, ahol a l a k o s s á g n a k á l l í t ó l a g 80Vo l u e s e s és e g y e t l e n p a r a l y s i s s e m volt é s z l e l h e t ő (1. KRAEPKI.IN U. 0.), t o v á b b á Törökországot, lioszniát s t b . A l g í r ­ b a n RüDLx ( l . A l l g . Z e i t s e h r . f. P s . Bd. 67. H . 5.) c s a k k é t biz­ tos p a r a l y s i s e s e s e t e t t a l á l t , d a c á r a a lues g y a k o r i s á g á n a k . RüDiN ebből a z t a k ö v e t k e z t e t é s t s z e r e t n é levonni, h o g y a t e r ­ m é s z e t e s é l e t h e z k ö z e l e b b álló n é p e k a c i v i l i s á l t a k k a l s z e m b e n védelmi eszközeiknek sokkal inkább birtokaikban vannak, a m e l y e k e t e g y é b k é n t az e g y e s e k n é l k ü l ö n - k ü l ö n el kell p u s z t í ­ t a n i a a l u e s n e k , a m i t a „ s t e r e o t y p i n t e r v a l l i u n o k " (a s y p h i l i s e s i n o c u l a t i o és p p . k i t ö r é s e közt) l e g i n k á b b b i z o n y í t a n a k . V é g -

236

BENEDEK LÁSZLÓ DR.

e r e d m é n y b e n e g y specificus dispositio s z í i k s é g é t h a n g o z t a t j a , a k á r szerzett, a k á r v e l e s z ü l e t e t t a l a k b a n . KRAKPELIX az ú g y n e ­ v e z e t t .,Rass-iii\muiiitas""-ra v o n a t k o z ó l a g k i m e r í t ö i e g foglal­ kozik a k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b ó l n y e r t k i m u t a t á s o k k a l és fejte­ g e t é s e i a b b a n c s ú c s o s o d n a k ki, h o g y az e g y e s n é p f a j o k n a k , illetve o r s z á g o k n a k m a g a s p a r a l y s i s s z á m a i a s y p h i l i s e n kívül, " m e l y e t a p p . ..sínc q u a n o n " - j á n a k t e k i n t , az a l k o h o l l a l való visszaélésből k ö v e t k e z n e k ; ( 1 . idézett m ű II. k. 4Í)6 I.) az a l k o h o l s z e r i n t e n e m a n n y i r a m i n t az e g y e s e k e l l e n á l l á s á t l e g y e n g í t ő á r t a l o m j ö n n e szóba, h a n e m m i n t az á l t a l á n o s n é p e g é s z s é g e t (.,allgemeine V o l k s g e s u n d h e i t " ) veszélyeztető t é n y e z ő s z e r e p e l n e . Kbből m a g y a r á z z a az e g y e s n é p e k n e k é r z é k e n y s é g é t a p a r a l y s i s iránt. lízcn, k é t s é g t e l e n ü l eredeti felfogás, a p a r a l y s i s o r s z á g o n ­ kénti e l o s z l á s á n a k k ü l ö n b s é g e i n kívül t á m a s z k o d i k a m a t ö r t é ­ n e l m i t é n y r e is, h o g y a p, n a g y o b b f o k ú elterjedése az a l k o h o l ­ g y á r t á s é l é n k e b b f e l l e n d ü l é s é n e k idejével összeesik (a X V I I l . sz. v é g e és a X I X eleje). R é s z b e n h a s j n l ó kíivetkeztetésre j u t HEIW is, m i d ő n közli, h o g y K g y p t o m b a n az intézeti e l m e b e t e g e k n e k csak m i n t e g y öo/^-o s z e n v e d p p . - b e n , e l l e n t é t b e n a n é m e t o r s z á g i l í ) - 2 Ü V o - a l ( 1 . HEIM Z e n t r a l b l . f. N e r v e n h e i l k . Hd. lí),). A fenti a d a t o k k a l s z e m b e n állóktól el is t e k i n t v e (WARXOCK E g y p t o m r ó l k i n m t a t t a , h o g y a p p . m e g l e h e t ő s e n elterjedt, 1 . MEYER), b i v a t k o z o m HocHE-ra, a ki egészen i n d o k o l t a n k é t s é g b e v o n j a e m e a l a c s o n y m ű v e l t s á g i fokon álló népekről n y e r t s t a t i s z t i k a i k i n n i t a t á s o k p o n t o s s á g á t , k i e m e l v e különíisön azt, h o g y ez u t ó b b i a k c s u p á n az i n t é z e t i b e t e g e k r ő l k é s z ü l t e k és m i n t i l y e n e k , é p p e n ezen, r é s z b e n a h y g i e n e i r á n t é r z é k e t l e n , r é s z b e n az e l m e b e t e g ­ ségekkel szemben babonás népeknél nem általánosíhatók, más­ részt p e d i g t ö b b n y i r e olyan idegen orvosok k é s z í t e t t é k azok;it, a kik a n é p n y e l v é t n e m is b e s z é l t é k , a mi e g y e l m e b e t e g s é g "diagn o s i s á n á l e l s ő r e n d ű f o n t o s s á g ú . Elppen ezért KRAEPEL'X és m á s o k i l y n e m ű fejtegetéseit n e m h a j l a n d ó elfogadni ( L . dr. A. HOCHE „ D e r a l ' a r a l y t " . l l b . d. P s . A s c h a t f e n b u r g s . s. I. 5. Abt.) A z a l k o h o l n a k , m i n t a s z e m é l y i a e t i o l o g i á b a n szereplő t é n y e z ő n e k f o n t o s s á g á t a z o n b a n HociiE-val e g y ü t t á l t a l á n o s a n e l i s m e r i k (A p a r a h ' t i c u s o k a n a m n e s i s é b e n az a l k o h o l B.\R s z e r i n t 23'2, OEBECKE s z e r i n t 437o-t)an s z e r e p e l ) . í g y DELBKÜCK a s y p h i l o l o g u s o k n a k

A PARALYSIS PROGRESSIVA AETIOLOGIÁJÁRÓL.

237

kötelességévé szeretné tenni, hogy minden lueses egyénnek a teljes a l k o h o l a b s t i n e n t i á t ajánlják ( 1 . J a h r e s b . referat. 1.907.). E z e k s z e r i n t az a l k o h o l o l y a n s z e r e p e t j á t s z a n a a p p . k o r o k t a ­ n á b a n , m i n t b á r m e l y m á s l e g y e n g í t ő k ö r ü l m é n y , í g y fertőző b e t e g s é g e k ( k ü k t y i ) h u s , i n í l u e n z a ) , vagy a n a p s z ú r á s (AXTHICAUME és MIONOT), c s a k h o g y e z e k n é l t a r t ó s a b b a n é r v é n y e s ü l h e t , de az e l ő r e m e n t s y p h i l i s n é l k ü l , sem m a g á b a n , s e m m á s segítő o k o k ­ kal e g y ü t t p a r a l y s i s r e n e m v e z e t h e t . E z e n utóbbi segítői, illetve kiváltó okok m e l l e t t m e g l e h e t ő s g y a k o r i s á g g a l é s z l e l t e t t e k esetek, m i d ő n v é g t a g o k a t , g e r i n c o s z ­ lopot és k ü l ö n ö s e n a fejet erő t r a u m á k r a a g y , illetve g e r i n c ­ velő r á z k ó d á s o k r a p a r a l y s i s , illetve t a b e s á l l o t t elő. Az e s e t e k n a g y t ö b b s é g é b e n , v a g y az a n a m n e s i s b e n s z e r e p e l t l u e s , v a g y a n n a k n y o m a i f e l i s m e r h e t ő k v o l t a k . í g y SBIFFKR ( Á r z t l . s a c h v e r s t á n d . Z e i t u n g 1 9 0 7 . N r o . 1 6 ) KRAMER (Aíed. K l i n i k . 1 9 0 8 . Nro. 2 . ) F i í R R N o z i S . ( ( g y ó g y á s z a t 1 9 0 8 . N r o . 2 8 . ) s t b . e s e t e i b e n . KRAMKR azt hiszi, h o g y a t r a u m a folytán a l a t e n s dispositio m o b i l i s s á válik. FE;LCIIENBERG t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t a t r a u m a az a d d i g l a s s ú lefolyású b e t e g s é g n e k h a l á l o s k i m e n e t e l é t g y o r s í t j a . A t a b e s r e v o n a t k o z ó a n MENDEL és TÓBIÁS (id. dolg.-ba.n) e l i s ­ m e r i k a t r a u m á k k ó r o k t a n i f o n t o s s á g á t : .,Das T r a u m a k a n n bei e i n e m zur T a b e s d u r c h rtyphiiis D i s p o n i e r t e n die e r s t e n E r s c h e i n u n g e n des R ü c k e n m a r k s l e i d e n s a u s l ö s e n ; es k a n n fernei- bei b e r e i t s b e s t e h e n d e r T a b e s v e r s c h l i n n n e i ' n d u n d auf den V e r l a u f der I v r a n k h e i t b e s c h l e u n i g e n d w i r k e n . " É s m é g i s d a c z á r a az elég n a g y s z á m ú é s z l e l e t n e k v a n n a k , a k i k a t r a u m á k ­ n a k m é g e m e kiváltó s z e r e p é t is k é t s é g b e vonják (így H O C H E ) . N e m r é g állott észlelésürdc a l a t t e g y eset, a m e l y n é l a t r a u m á s eredet a tünetek folytonosságával tanulságosan nyert beigazol á s t (egy 6 év előtt l u e s t s z e r z e t t e g y é n , a k i n é l saját t e s t s ú l y á t m e g h a l a d ó s ú l y z ó n a k h í d á l l á s b ó l való emelése r e n d k í v ü l erős c o n g e s t i o t v á l t o t t ki és az u g y a n a k k o r előállott erős „fejnyo­ más''-hoz hetek múlva szemtünetek sorakoztak, majd mintegy 3 h ó n a p elteltével a t a b e s d o r s a l i s f é l r e i s m e r h e t l e u k l i n i k a i t ü n e t e i . ) A z o k k a l s z e m b e n , a k i k a „ t r a u m á s p p . " létezését k é t s é g b e vonják, felhozom, h o g y u g y a n a k k o r a t r a u m á s d i a b e t e s t is t a g a d n i u k k e l l e n e , p e d i g ez u t ó b b i m a j d n e m általános

238

elismerésre talál.

BENEDEK

(1.

EBSTFJX,

TASZLÓ

STERN,

DR.

SOHÖXFEF.D

|

stb. eseteit.)

M é g h o z z á v e s z e m azt is, h o g y a p a r a l y s i s l é n y e g é n e k m a g y a r á z a t á n á l KRAEPEMN az „ A l l g e m e i n e E r n á h r u n g s s t ö r u n g " felvé­ telét részben épen a diabetes és m á s anyagcsere zavarokkal v a l ó a n a l ó g i á r a alapítja. A z e x o g é n segítő o k o k h o z t a r t o z n a k végre a szellemi tulerőltetés és testi kimerülés ép úgy, m i n t a t a r t ó s „ k e d ó l y i z g a l o m " . Aetiologiai segítő s z e r e p ű k s o k a k á l t a l k é t s é g b e vont, h i v a t k o z v a k ü l ö n ö s e n o l y a n p a r a l y t i c u s e g y é ­ n e k r e , illetve n é p e k n é l , a k i k n é l i l y e s m i szóba s e m j ö h e t é s m é g i s p p . - b e n m e g b e t e g e s z n e k , illetve n a g y s z á m ú p p . e s e t felett r e n d e l k e z n e k . F e l h o z h a t n á m ezzel s z e m b e n MARIÉ é s z l e l e ­ tét, ( R e v u e d. .VIed. N r o 5.1906.) a k i s z e r i n t az a r a b o k közíUt ú g y a l u e s , m i n t a p p . i g e n elterjedt. U g y a n c s a k szoros k a p c s o l a t b a n áll a k é r d é s s e l a civilisationak kimerítő, degeneralo és így a pp.-re dispositiot teremtő b e f o l y á s a ; m e l y u t ó b b i r a v o n a t k o z ó é r v e l é s e k r é s z b e n a civi­ lizálatlan n é p e k n é l a p p . r e l a t í v r i t k a s á g á b a n , r é s z b e n i s m é t a t ö r t é n e l m i v i s s z a p i l l a n t á s b a n lelik a l a p j u k a t a X l X - i k s z á z a d r a , a i n i k o r is az ipar, k e r e s k e d e l e m , városi élet fellendülése, ö s s z e ­ t e t t e b b é l e t v i s z o n y o k á l t a l á b a n az e l ő z ő s z á z a d o k k a l e l l e n t é t b e n az i d e g r e n d s z e r t f o k o z o t t a b b a n v e t t é k i g é n y b e . T a l á l ó a n j e l l e m z i ezen v i s z o n y o k a t MÖNKEMÖLLER (f. cit. m ű . ) az e l m ú l t i d ő k r e n é z v e a k ö v e t k e z ő k b e n : „Die i n t e n s i v e g e i s t i g e B e s c h á f t i g u n g p l a g t e n u r w e n i g e , die g e i s t i g e Ü b e r a n s t r e n g u n g w u r d e n i c h t künstlich grossgezüchtet. Der Kampf n m s Daseins bewegte sich n o c h in b e s c h e i d e n e n G r e n z e o . D a s H a s t e n u n d J a g e n n a c h G e w i n n Avar n i c h t d e r A l l g e m e i n h e i t v o r b e h a l t e n " — majd k é s ő b b „ N o c h m a e h t e sich n i c h t d e r u n g e a h m t e F o r t s c h r i t t des H a n d e l s b e m e r k b a r , n o c h n i c h t d a s r i e s e n h a f t e A n w a c h s e n
|

$

A PARALYSIS PROGRESSIVA AETIOLOGIÁJÁRÓL.

239

de ilyen a l a k b a n s ú l y o s lefolyású. G y a k o r i t a p a s z t a l a t p e d i g , h o g y a pp.-nek az e n y h e lefolyású s y p h i l i s e s e t e k k e d v e z n e k . PLAUT e m e t a p a s z t a l a t i t é n y b ő l a m a n a g y s ú l y l y a l bíró k ö v e t ­ k e z t e t é s t vonja le, h o g y a p p . és m e g b e t e g e d é s n e k előfeltétele e g y m á r „in der A n l a g e b e g r i i n d e t e " r e n d e l l e n e s v é d e k e z é s i m e c h a n i s m u s a l u e s ellen. (1. P l a u t . A l i g . Zeitschrift, f. P s y c h i a t r i e B d . 60. N r o . -2.) A szellemi, testi k i m e r ü l é s és k e d é l y i z g a l m a k t ú l é r t é k e l é s e ellen p e d i g h i v a t k o z o m OSEREZKOWSKI m a g á n k ö z ­ léseire 1. M E Y E R (aki s z e r i n t az o r o s z - j a p á n h á b o r ú é v é b e n a p a r a l y s i s 30"/o-i"ól 12'27o-i'a e s e t t le, az a l k o h o l o s p s y c h o s i s o k j a v á r a a h á b o r ú b a n részt vett e g y é n e k b ő l k i k e r ü l ő e l m e b e t e ­ geknél. A tnlei'őltetés k é r d é s é v e l függ össze az KniNGER-féle u. n. . . A u f b r a u c h s " t h e o r i a , m e l y l y e l szerzője a p a r a l y s i s p r o g r . e l ő ­ á l l á s á t is m a g y a l ázni k í v á n j a . A t h e o r i a szerint, m e l y k í s é r ­ leti t é n y e k e n é p ü l t fel, — a functío és az i d e g p á l y á k m ű k ö ­ dési k é p e s s é g é n e k a r á n y t a l a n s á g a az i d e g r e n d s z e r ..kopási" b e t e g s é g e i t vonja m a g a u t á n . A z e l ő á l l á s 3 l e h e t ő s é g e k ö z ü l a p a r a l y s í s é t a l l - i k b a soi'olja, v a g y i s „ l é t r e j ö n n e ez a z á l t a l , h o g y a n o r m á l i s m ű k ö d é s s z á r a á r a n i n c s j e l e n kielégítő p ó t l á s . Az ok m i n d i g v a l a m e l y e s m é r e g , p l . l u e s , ólom és m á s o k . A m é ­ r e g n e m e s z e r i n t a felhasználódás-' lefolyása m á s és m á s . T y p u s : Polynenritisek, Tabes, combinált rendszer megbetege­ d é s e k , p a r a l y s i s . " 1. EUIXGER : ( „ D e r A n t e i l der F u n c t i o n a n der E n s t e h u n g von N e r v e n k r a n k h e i t e n . V e r l a g v. BERGMAXN, W i e s b a d e n 1908) m é g e l ő b b : ( D . M. W . 1904. N r o 1—4.) I l y e n é r t e l e m b e n s z ó l n a k a k é r d é s e k h e z MARTIAL, CODLONJOU ( J o u r n . d. N e u r . N r o 2. 1905.) FOURXIER A. és RAYMOND ( B u l l . d. 1. A k a d e m í e de Med. T. L I I I . N r o 8. 1905.) s t b . M í g KRAEPBLIN, HOCHE a p a r a l y s i s kórképében semmi h a s o n l a t o s s á g o t n e m l á t n a k a k i m e r ü l é s folytán előálló e l m e ­ b a j o k h o z , u t ó b b i u t a l a r r a is, h o g y a l e g k ü l ö n f é l e k é p e n k i m e ­ rülő e g y é n e k n e k pp.-je l é n y e g e s v o n á s o k b a n m e g e g y e z i k , p e d i g foglalkozásaik különbsége idegrendszerük különböző részeinek i g é n y b e v é t e l é t j e l e n t i ; u g y a n c s a k az u t ó b b i szerző j e g y z i m e g , hogy a kimerülő (leggyakrabban használt) idegutaknak lege l l e n t á l l ó b b a k n a k kell l e n n i ö k . HOCHE g o n d o l a t m e n e t é n e k k i e g é -

240

BENEDEK LÁSZE.Ó DR.

s z í t é s e k é p e n h i v a t k o z o m é p e n EDIXGERRK m a g á r a , a k i H E L D és v. H i p p E L N E K a velő-érést'' t a n u l m á n y o z ó és a l a p v e t ő k í s é r ­ leteiből k i i n d u l y a , arra a z e r e d m é n y r e j u t , h o g y ,,még a z e x t r a e m b r i o n a l i s életben is n a g y o n sok k i k é p z e t l e n i d e g p á l y á n k van, különösen a nagy agyvelőben. Ennek kérgében m é g a késői k ö z é p s ő é l e t k o r b a n is m é g új v e l ő s h ü v e l y ű i d e g r o s t o k s o r a k o z n a k fel. A „ M y e l o g e n i s a t i o " n a g y v a l ó s z í n ű s é g g e l a z t n n i t a t j a , h o g y t i s z t á n b e g y a k o r l á s révén új p á l y á k a t t e r e m t ü n k m a g u n k n a k . T a l á n a m i e g é s z nevelésüidc o d a i r á n y u l , h o g y a g y a k o r l á s folytán új p á l y á k a t h a s z n á l h a t ó k k á t e g y ü n k . " 1 . EDINGER: ( „ Í J b e r d e n B a u d e r N e r v . Z e n t r a l o r g a n e " . L e i p z i g 1904. l.;-?2.1.) E z e k e t k í v á n n á m én felhozni első s o r b a n az EDINOKRféle t h e o r i a á l t a l á n o s í t á s a ellen. M i n d e n esetre é r d e k e s , h o g y EDI.NGER.NEK idézett s z a v a i t m é g s e n k i s e m h a s z n á l t a fel a s a j á t t h e o r i á j a ellen a p a r a l y s i s r e n é z v e , d a e z á m az á l l a n d ó vele való foglalko­ z á s n a k . P e d i g a f e n t i e k b e n az e l l e n m o n d á s , a z t h i s z e m , elég n y i l v á n v a l ó . U g y a n azon t é n y e z ő r e k , v a g y i s a funclionak k é t m e r ő b e n e l l e n t é t e s h a t á s t u l a j d o n í t t a t i k ; e g y i v s z t új i d e g p á l y á k t e r e m t é s e m é g a késői féi'fi k o r b a n is, mási'észt a, r é g i e k n e k e l p u s z t í t á s a a functio és a m ű k ö d é s i ké])esség a r á n y t a l a n s á g a miatt, ugyanezen életkorban, vagy m é g sokkal elébb. Ezen o k o k n á l fogva a z Eni.\üKi;-réle t h e o r i á t n e m tai'thatjuk alkalma.sn a k a p p . létrejíiveteléiKsk m a g y a r á z a l á r a ; hiszen a toxinok s z e repelteté.se is esak a h i á n y o s . . v i s s z a p ó t l á s " e l m a r a d á s á t m a g y a ­ rázná meg. A fííuti ..exogon" p r a e d i s p o n á h ) tényozőkíin kívül s o k a n az „ e n d o g é n " dispositioi-a, mint a luessel e g v í m ó r t é k ű t é n y e ­ zőre, h e l y e z n e k s ú l y t . T e r m é s z e t e s e h e l y e n s z e m é l y i disj)ositioi-ól van szó. I Í A Y .Mo.Nü ( 1 . fent.) KONRAO ÖTO'V'O O r v . H e t i l a p 1 9 0 7 . -'lö. 1.,- STUIÍM ( I n a u g . d í s s e r t . Kiel.) az esetek, SALGÓ ( G y ó g y á s z a t 1 9 0 9 . 1 1 . és 1 2 . sz.) ScHAEFER ( I n a u g . díssert. 1 9 0 9 . é s m á s o k klinikai a d a t a i s z e r i n t a z ö r ö k l é s n a g y s z e r e p e t j á t s z i k ; u g y a n c s a k ide s z á m í t h a t ó k k ü l ö n ö s e n a j u v e n i l i s p p . - n é l t a l á l t fejlődési z a v a r o k , m e l y e k előszeretettel a k i s a g y b a n l o k a l i z á l l a k . ( 1 . HTKAUSSI.ER : Zeitsehr.

f. g e s . N . U . P s . B d . I I . H .

1 9 1 0 . ) t o v á b b á a SIUKI.IUS-

tól leírt és g e r i n c z v e l ő b e n m u t a t k o z ó d y s a r c h í t e k t o n i k u s z a v a r o k ;

A PARALYSIS PROGRESSIVA AETIOLOGIÁJÁRÓL.

241

e z e k k e l s z e m b e n PLAUT, KLIENEBERGER ( A l i g . Z e i t s c h r . P s . B d . 6 5 . N r . 6 . ) , KRAEPELIN és m á s o k e l l e n k e z ő á l l á s p o n t o t k é p v i s e l n e k ; a n n y i bizonj^os, h o g y e k é r d é s m é g n i n c s e n l e z á r v a , de felette n a p i r e n r e t é r n i az ö r ö k l é s f o g a l m á n a k h i á n y o s k ö r ü l í r t s á g á r a való h i v a t k o z á s s a l e g y á l t a l á n n e m l e h e t , h a a fent i d é z e t t a d a ­ tok a l a p o s s á g á t c s a k n é m i l e g is t e k i n t e t b e v e s s z ü k ; m i n d e n e s e t r e a NAECKE és RAYMOND é r t e l m é b e n v e t t ú g y n e v e z e t t „ i n v a l i d u s " - a g y n a k , m i n t a p p . előfeltételének felvétele t ú l z á s . A j u v e n i l i s p p . - t e g y é b k é n t a k k o r h a s z n á l t á k fel k ü l ö n ö s e n a p p . l u e s e s e r e d e t é n e k b i z o n y í t á s á r a , m i d ő n serologiai és c y t o l o giai b i z o n y í t é k o k n e m á l l t a k r e n d e l k e z é s r e . É s e r r e ezen k ü l ö n ö s f o r m a igen a l k a l m a s is, m e r t t ö b b n y i r e m á s l u e s e s m a r a d v á ­ n y o k is m u t a t h a t ó k ki a b e n n e s z e n v e d ő e g y é n e k e n és m e r t m i n d e n a felnőttnél szóba jöhető ártalom (túlerőltetés alkohol stb. h i á n y z i k . ) - E g y é b k é n t a j u v e n i l i s e s e t e k n e k a fejlődési a n o m á l i á k o n k í v ü l e g y é b a n a t ó m i a i é r d e k e s s é g e i is v a n n a k , í g y pl. a k é t v a g y több m a g v ú PuRKLviE-sejtek, korai ü t ő é r e l m e s z e ­ s e d é s e k s t b . 1. HOUGT. M i n t e g y m á s i k k i v é t e l e s előfordulási a l a k a c o n j u g a l i s p p . , m e l y e t az e g y forrásból s z á r m a z ó t ö b b e s l u e s - p p . e s e t e k ( 1 . MORFÍLLAVALLÉE, BONVAIST, B R o s i u s . ) - k e l e g y ü t t n e m c s a k a l u e s e s e s e t s z e m p o n t j á b ó l h a s z n á l t á k ki, h a n e m a lues n e r v o s a ( s y p h i l i s á v i r u s n e r v e u x E R B , P^ISCHLER stb.) b i z o n y í t á s á r a h o z t á k fel. Emlékeztetnek ezek a c a r c i n o m a f a m i l i á r i s előfordulásái-a ( 1 . BEHLA, HociiENEoo mtígfigyeléseit), m e l y e k é r t h e t ő o k o k b ó l szintén lekötötték a ügyeimet. A carcinoma kérdésben a hasonló esetek kevés s z á m ú előfordulása valamelyes messzebbmenő kíivetkeztetésekre nem jogosít; pp.-nál külíinösen a conjugalis alakok nem tartoznak é p p e n a r i t k a s á g o k k ö z é és l e g ú j a b b a n SPIELMEYER ( J a h r e s v e r s a m l u n g d. D e u t s c h e B e r e i n s f. P s . zu K i e l a m 3 0 u. 3 1 . Mai 1 9 1 2 . Ü b e r die B e h a n d l u n g der P o . 1 . A l i g . Z e i t s c h r . f. P s . 1 9 1 2 . 6 9 . 5 . S i t z u n g s b e r i c h t . ) az á l o m k ó r o k o z ó j á n a k biológiai v i s z o n y a i t h o z z a fel érvül és a z t m o n d j a , h o g y s y p h . á virus nerveux létezését élettani szempontból véve, nem lehet t a g a d n i . () u g y a n i s e g y t r y p a n o s o m a BRUCE-Í t ö r z s e t á l l a t p a s s a g e v a l t u d o t t a l k a l m a s s á t e n n i a r r a , h o g y vele u. n. „ t r y p a Értesltő (orvosi szak) 1913.

16

242

BENEDEK LÁSZLÓ DR.

n o s o m a - t a b e s " t o k o z z o n , ez a t ö r z s n é g y év ó t a i s m é t e l v e s z ­ t e t t e az i d e g r e n d s z e r r e n é z v e k ü l ö n ö s affinitását. F i g y e l e m r e m é l t ó ez a tény^ m é g a k k o r is, h a n e m f o g a d n á n k el — m i n t SPIELMEYER m o n d j a , a ScnAuoLNx-féle h y p o t h e s i s t a s p i r o c h a e t á k és t r i p o n o s o m á k r o k o n s á g á r ó l , m e r t ezzel s z e m b e n — az EHRLICH és UHLEMIUTH á l t a l i n a u g u r á l t e x p e r i m e n t á l i s t h e r a p i a — az a r s e n k é s z í t m é n y e k k e l é p p e n a t r y p a n o s o m í a s i s n á l kiváló sikerrel j á r t . U g y a n c s a k ő m é g a r r a is r á m u t a t , h o g y s p i r o c h e t á k h i á n y a a p p . - é n é l (úgy k l i n i k a i , m i n t a n a t o m i a i l a g v é v e ) m é g n e m j e l e n t i azt, h o g y a p p - o s e g y é n n e m v o l n a s p i r o c h e t a h o r d o z ó . E r r e n é z v e e g y é b k é n t m á s s z e r z ő k n e k is h a s o n l ó v é l e m é n y e v a n és á l t a l á b a n a s p i r o c h e t a d e p o t - k r e j t e t t vol­ t á b a n k e r e s i k az o k á t a n n a k , h o g y m é g e d d i g n e m t a l á l t á k ő k e t a p p . - é s e l v á l t o z á s o k b a n m e g . EHRLICH a frankfurti o r v o s ­ e g y e s ü l e t előtt NoGucHi m u n k á l a t a i r ó l s z á m o l be (1913. feb­ r u á r ) a ki 71 p p . e s e t b e n 14-ben az a g y s z ö v e t b e n k i m u t a t t a a s p i r o c h e t á k a t . M i n d a d d i g , m í g az e r e d e t i d o l g o z a t m e g n e m j e l e n i k és m í g ellenőrző v i z s g á l a t o k r ó l t u d o m á s u n k n i n c s , ó v a t o s n a k kell l e n n ü n k e lelettel s z e m b e n . H a i g a z n a k b i z o ­ n y u l , k é t s é g t e l e n ü l e g y n a g y o n fontos a d a t lesz u g y a n , de n e m fogja o k v e t l e n ü l s e m a b e t e g s é g p a t h o g e n e s i s é r e , s e m a kórboncztani folyamat lényegére vonatkozó jelenlegi tudá­ s u n k a t m e g v á l t o z t a t n i . Ú g y a m e g j e l e n é s ideje, m i n t a lefolyás és az a n t i l u e s e s k u r a s i k e r t e l e n s é g e m i n d e n t e k i n t e t b e n jól elhatárolja a pp-ét a lenes cerebrinek minden alakjától, épp í g y az a n a t ó m i a i e l v á l t o z á s o k a m a g u k e g é s z é b e n n e m t á m o ­ g a t n á k a z t az é r v e l é s t , h o g y e l ő á l l á s o k h o z a s z ö v e t e k n e k s p i r o c h a e t á k k a l való k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s e v o l n a s z ü k s é g e s . NoGucHi e r e d m é n y é t a z o n b a n m á r a z é r t is f o n t o s n a k kell t a r t a n u n k , m e r t c s a k n e m r é g (1910. m á j . 28. és 2 9 - é n , — a délnyugati német neurológusok és p s y c h i a t o r e k v á n d o r g y ű ­ l é s é n ) m u t a t t a ki STRASSMAINN először — a s p i r o c h e t á k a t „lues cerebri"-nél. A z u t o l s ó évek serologiai és c y t o l o g í a i e r e d m é n y e i r ő l aetiologiai s z e m p o n t b ó l v é v e l e g y e n e h e l y e n c s a k a n n y i m e g ­ e m l í t v e , h o g y b á r n e m d ö n t ö t t é k el a p p . l u e s e s e r e d e t é t , m e r t m a g u k sem e g é s z e n specificusak, de m é g i s m á r n a g y o n kyzel

A PARALYSIS PROGRESSIVA AETIOLOGIÁJÁRÓL.

243

h o z t á k e g y m á s h o z a k é t b e t e g s é g e t és fontos é r v e k n e k b i z o ­ n y u l t a k azok ellen (NAECKP, JOFFROY, a kik l u e s és p p . k ö z t i összefüggést m é g m a sem látják bebizonyítottnak, kiknek követője m a m á r a z o n b a n a l i g a k a d . A RoBERTsox-féle d i p h t e r i o i d b a c i l l u s o k a t : a b . p a r a l y t i e a n s longiis et b r e v i s és h a s o n l ó k ó r o k t a n i f o n t o s s á g g a l f e l r u h á z o t t m i k r o o r g a n i s m u s o k a t (1. R . B r i t . m e d . J o u r n . 1907. I I . p . 8 0 6 . és T h e J o u r i L of. m e n t á i S c i e n c e Vol. L V í . oct. 1910.) fel­ fedezőik k i v é t e l é v e l m a m á r s e n k i s e m t á r g y a l j a k o m o l y a n . N y i l t k é r d é s m a r a d n a m é g ezek u t á n az, h o g y m i é r t a n n y i r a a U u i s o n y a p p . - s z á m a l u e s g y a k o r i s á g á v a l s z e m b e n (az ö s z szes l u e s e k n e k a p p . c s a k m i n t e g y 1—3 —6Vo); e r r e n é z v e u g y a n biztos feleletet n e m t u d u n k a d n i , de KRAEPKLI.N j o g o s a n h i v a t ­ kozik ezzel s z e m b e n MARSCHALKÓ és m á s o k közleményeire, m e l y e k s z e r i n t a t e r t i á r l u e s - e s e t e k is az ö s s z e s e k n e k c s a k m i n t (!gy 6 8 — 1 0 % - á t t e s z i k ki. ( L . KRAEPELI.V J . cit. mű II. B d . 495. old.) E z e k b e n p r ó b á l t a m vázolni n a g y v o n á s o k b a n a l u e s p a r a l y s i s k é r d é s t , m e l y a r r a az e r e d m é n y r e v e z e t e t t , h o g y a pp. csak l u e s e s e g y é n b e n áliliat elő, g y a k i ' a n p r a e d i s p o n á l ó okok j e l e i d é t é b e n . H o g y e r e f e r á t u m b a n n é h o l e g y e s l á t s z a t r a fontos k é r d é ­ s e k e t c s a k é r i n t e t t e m , a n n a k o k a a b b a n rejlik, h o g y az i n k á b b a b e t e g s é g l é n y e g é v e l , m i n t o k á v a l f ü g g n e k össze, a miről e g y következő előadásban szándékozom beszámolni.

16*