A pánikbetegség kognitív viselkedésterápiája

Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika- VIKOTE Pszichoterapeuta képzés- V.félév Kognitív viselkedésterápia

A pánikbetegség kognitív viselkedésterápiája

Perczel Forintos Dóra SE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék

300.01 Pánik zavar agorafóbia nélkül A. Mind az (1). Mind a (2) teljesülése szükséges: (1) visszatérő, váratlan pánikrohamok (2) legalább egy rohamot egy hónapos (vagy hosszabb) periódus követett, amelyre az alábbiak közül egy (vagy több) jellemző: (a) tartós aggódás újabb rohamoktól (b) aggodalom a roham vagy következményei miatt (pl.. önkontroll elvesztése, szívroham, „megőrülés”) (c) a rohamokkal kapcsolatban jelentős magatartásváltozás

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

B. Agorafóbia hiánya C. A pánikrohamok nem tulajdoníthatók pszichoaktív szer (pl. visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (pl. hyperthyreoidismus) közvetlen élettani hatásának. D. A pánikrohamok nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral, mint amilyen a szociálos fóbia, a kényszeres zavar, a posztraumás stressz zavar vagy a szeparációs szorongásos zavar.

PÁNIKROHAM Figyelem! Nem kódolható. Kódolni azt a specifikus zavart kell, amelyben a pánikroham előfordul (pl. 300.21 Pánikzavar agorafóbiával) Jól körülírható időszak intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel, amelyben az alábbi tünetek közül legalább négy (vagy több) hirtelen fejlődik ki és maximális intenzitását 10 perc alatt eléri: (1) palpitatio (heves szívdobogás), szapora szívverés (tachycardia) (2) izzadás (3) remegés vagy reszketés (4) fulladás- vagy légszomj- érzés (5) fuldoklás (torokgombóc- érzés) (6) mellkasi fájdalom vagy diszkomfort


(7) hányinger vagy hasi diszkomfort

(8) szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés (9) derealisatio (a realitás elvesztésének érzése) vagy depersonalisatio (olyan érzés, mintha elvált , elszakadt volna saját testétől) (10) megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem (11) halálfélelem (12) paresthesiák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés) (13) hidegrázás vagy kipirulás, hevülés

A pánikrohamok fajtái 1. Előzetes szorongásos állapot - roham anticipációja (70%) - más események által kiváltott szorongás ill. idegesség 2. Nem előzi meg megemelkedett szorongás szintilyenkor is létezik azonosítható (enyhe kiváltó) inger, amelyet a betegek sokszor észre sem vesznek, pl. enyhe testi változások ( testtartás változás), kevesebb koffein, pozitív emocionális állapot (derealizálás), szexuális késztetés (félreértelmezik- arousal csökken- impotencia) - nappali rohamok - éjszakai rohamok: ilyenkor is van kognitív aktivitás, az emocionálisan fontos információk ilyenkor is feldolgozás alatt vannak (anya-gyermek), s még a tudatosulás előtt félreértelmezi őket a beteg. Leggyakrabban non-REM fázisban. DE: a pánik nem a félelemtől való félelem, mert nem minden szorongásos helyzetben jelentkeznek a pánikrohamok.


Szocializációs kísérlet: légszomj szívdobogás zsibbadás derealizálás

-

fulladás halál szívroham megőrülés

Olvassák el, mit éreznek?? Mi a legrosszabb, amitől tartanak? Hiedelem intenzitása MOST AKKOR, A PÁNIK KÖZEPÉN

Fontos: LEGYEN ABSZOLÚT VILÁGOS, MIT GONDOLT A SZEMÉLY, MI A HIEDELEM EGYÉNI TARTALMA!!! BŰVÖS KÖR - Exp.1., én vagyok a beteg

A PÁNIK KOGNITÍV ELMÉLETE (Clark, 1986, 1997; Salkovskis, 1986, 1991, 1996; Wells, 1997; Kopp, 1990; Fóris-Kopp, 1997) 1.Azok a személyek élnek át pánikrohamot, akik relatíve tartós tendenciát mutatnak arra, hogy testérzeteik széles skáláját katasztrofálisan értelmezzék. 2.A félreértelmezett testérzetek általában a normális szorongásos reakciók részei (pl. palpitációk, szédülés, légszomj), de nem mindig a szorongás váltja ki őket. 3.A katasztrofális értelmezés azt jelenti, hogy a személy a testérzekleteket valamely azonnal bekövetkező fizikai vagy mentális katasztrófa előjelének tekinti (pl. palpitáció = szívroham, szokatlan gondolatok = kontrollvesztés, megőrülés). • Kiváltó ingerek: • forróságérzés, zavaros látás • az előző pánikroham helyének felbukkanása a képzetáramlásban • NAT (ritkább)


KÜLSŐ vagy BELSŐ KIVÁLTÓ HELYZET Pl. gyengeségérzés, heves szivdobogás

VESZÉLYÉSZLELÉS KOGNITIV TÜNETEK „Meghalok, infarktusom lesz.”

TESTI tünetek

AFFEKTIV szorongás

VISELKEDÉS TÜNETEK Elkerülés, önfigyelés

A pánikbetegség kognitív elméletét alátámasztó bizonyítékok 1. A félreértelmezések csökkentése a rohamok gyakoriságát és erejét csökkenti 2. A pánikbetegségben jellegzetes NAG-ok aktiválása előidézi a pánikrohamot a betegekben.

Kérdés: A pánikbetegek akár több száz roham után sem halnak meg, mégis ettől tartanak. MIÉRT??


2 további folyamat járul hozzá a betegség fennmaradásához: (a félreértelmezéseken túl) a). a testi jelekre irányuló szelektív figyelem (interoceptív tudatosság) b). biztonság-kereső viselkedések (mellyel megelőzik a félelmetes katasztrófa bekövetkezését, pl. megtámaszkodik, másképp veszi a levegőt, nyugton marad, eltereli a figyelmét, megpróbálja kontrollálni a szorongását) Kontroll vizsgálatok: Kognitív terápia, Relaxáció, Imipramin, Várólista. egy éves utánkövetéssel (ld. Melléklet) D. Barlow: szorongás kontroll terápia, magas szorongásszint a kezelés végén Miért? Mert megtanulták kontrollálni a szorongást, de állandóan figyelniük kell Clark, D.: kognitív terápia- nem szükséges a szorongás kontroll Cél: megtanulni, hogy nincs szükség a kontrollra

Előző terápiás eljárárások Farmakoterápia: a) benzodiazepinek: hatékonyak, DE magas visszaesési arány a szer abbahagyása után b) imipramin: abbahagyás után 6 héttel már magas a visszaesési arány Expozíciós terápia in vivo hatékony, azonban erős szorongást idéz elő


A terápia lépései 1.Számos pánikroham megbeszélése a kognitív modell alapján 2.A testérzékletek katasztrofális félreértelmezésének azonosítása (tartalom, hiedelem). 3.A testérzékletek alternatív, nem katasztrofális módon való magyarázata. Verbális és viselkedéses technikák segítségével meggyőződni a katasztrofális és az alternatív hiedelmek valódiságáról.

Terápiás módszerek 1.) konceptualizálás CBT modellben 2.) szocializálás 3.) kogníciók módosítása 4.) gyógyszerelés csökkentése, majd elhagyása 5.) visszaesés megelőzése


Két fajta beteg: - akinek a puszta megnyugtatás elegendő - meggyőzőbb bizonyíték kell: a modell elmagyarázása és a NAG A tévhiedelmek megkérdőjelezése verbális technikák segítségével (hitetlen Tamások- kézzel fogható bizonyítékot akarnak) Pl. érzik az érzést és nem tudják kontrollálni – érzések – maradjanak a helyzetben, nézzenek szembe a következményekkel – ne használjanak biztonságkereső viselkedésmódokat

VISELKEDÉSI KÍSÉRLETEK A. A testérzetek előidézése a gondolatok- érzésektesti szenzációk összefüggésének bemutatása céljából. (Explicit célok.) - hiperventilláció - szópárok - figyelem fókuszálás- derealizálás érzés (fókuszálás- változás- reális- nem reális pl. szemmerevség, fixálás miatt)


VERBÁLIS TECHNIKÁK 1. EGYÉNI MEGFIGYELÉSEK: a betegeknek mindig alapos okuk van arra, hogy azt gondolják, amit gondolnak 2. INFORMÁLÁS: ismeretközlés, pszichoedukáció, de nem túl sok!! 3. KÉPZETEK, általában visszatérőek, sztereotipizáltak, reálisnak tűnnek s mindig a legrosszabb pillanatban állnak meg. Ezért: – befejezni és/ vagy átstrukturálni, a beteg javaslataival egyetértésben

Reattribúciós technikák 1) „Megőrülök, elvesztem a kontrollomat.” „Légszomjam van, megfulladok.” Próbáljuk ki! 2) „Szívinfartusom lesz, meghalok.” Mit tapasztalt eddig, számos roham után? Elmúlik-e az infarktus az elkerüléssel? 3) „Elájulok.” „Mi kell hozzá?” Milyen a vérnyomása?


B. A testérzések következményeinek ellenőrzése – biztonsági viselkedések manipulálása: meggátolja azt, hogy a beteg felismerje negatív feltételezéseinek valótlan voltát Mivel az expozíció célja, hogy a negatív feltevéseket megcáfolja, ezért előtte: a legrosszabb lehetséges következmény azonosítása, hiedelem intenzitása, bizonyítékok mellette és ellene, emlékeztető kártyák az ellenérvekkel, biztonsági viselkedések elhagyása. közben: a katasztrófa bekövetkezését figyelni, nem a szorongást utána:

bekövetkezett-e a várt katasztrófa, és ha nem, miért nem?? További expozíció, ha szükséges.

közben: a katasztrófa bekövetkezését figyelni, nem a szorongást utána: bekövetkezett-e a várt katasztrófa, és ha nem, miért nem?? További expozíció, ha szükséges. C. Egyéni hiedelmek vizsgálata

- pl. megfullad a levegőtlenségtől - tartsa vissza a levegőt, terapeutával együtt.


D.M. Clark-A pánikbetegség kognitív terápiájának kontrollvizsgálata

Tanulmány

Eljárás

Beck (1992)

1. CT 2. ST Clark (1994) 1. CT 2. AR 3. IMP 4. WL Westling, 1. CT Öst (1995) 2. AR Arntz, 1. CT Van den Hout 2. AR (1996) 3. WL

Pánikmentes betegek száma Utókezelés Utánkövetés 94 (16/ 17) 25 ( 4/ 16) 86 (18/ 21) 48 (10/ 21) 52 (11/ 21) 7 ( 1/ 16) 74 (14/ 19) 58 (11/ 19) 78 (14/ 18) 47 ( 9/ 19) 28 ( 5/ 18)

76 (16/ 21) 43 ( 9/ 21) 48 (10/ 21) -89 (17/ 19) 74 (14/ 19) 78 (14/ 18) 47 ( 9/ 19) --

Pánikmentes betegek száma Utókezelés Utánkövetés

Tanulmány

Eljárás

Margraf, Schneider (1991)

1. Egyesített 91 (20/ 22) 2. Tiszta CT 73 (16/ 22) 3. Tiszta Exp 52 (11/ 21) 4. WL 5 ( 1/ 20) 85 (82/ 97)

Összesen

77 (13/ 17)

------

CT: kognitív terápia, ST: szupportív terápia, AR: alkalmazott relaxáció, IMP: imipramin, Exp: interoceptív és szituációs expozíció WT: várólista


Összefoglalva: Verbális technikák: Miből gondolja? Miért nem esett még össze? Hogyan előzi meg? Mi a legrosszabb, ami történhet?

Viselkedési technikák: fokozott belégzés páros asszoc. elkerülés megfordítása egyéni hiedelmek szívinfartus kezelése azzal, hogy kimegy a boltból?

29 éves fiatal nő Kiváltó helyzet: nyaralás közben autóban Panaszok: légszomj, szájszárazság, heves szívdobogás, szédülés szájszárazság, gombóc a torkában

„megfulladok” „egyedül vagyok” önfigyelés Testi tünetek

szorongás

kiszállt a kocsiból később akkor, ha vizsgázni ment ALT. GOND.: „Tudom, hogy a tüneteim az izgalomtól vannak.” „A panaszaim ellenére eddig mindig életben maradtam.”


Nehézségek a terápiában 1. Hipochondriasisban szenvedő beteg állandó megnyugtatás keresése

2.

Ha nem a pánik a fő probléma

3.

Komorbid depresszió

4.

A tünetektől való extrém mértékű félelem


A pánikbetegség kognitív viselkedésterápiája

Recommend Documents