A pályázat

1

Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A.-2013 pályázat A Székesfehérvári Törvényszék fejlesztési tevékenysége a teljesítménymenedzsment beavatkozási területen a szervezeti célok meghatározására, valamint a szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozásának támogatására készített módszertan szerint

2

3

Tartalomjegyzék Bevezető….............................................................................................................................. 1. fázis: A fejlesztés indítása és előkészítése …................................................................... 2. fázis: Szervezeti teljesítményfejlesztési célok tervezése és lebontása …...................... 3. fázis: Teljesítmény-indikátorok kidolgozása és célokhoz rendelése …........................ 4. fázis: Mérésre átadás, konszolidáció ….......................................................................... Összegzés …...........................................................................................................................

5 7 21 56 56 57

Mellékletek …........................................................................................................................ 59 1. Fázis …............................................................................................................................... 1.1 Állapot felmérés során vizsgálandó dokumentumok köre…............................................ 1.2. Állapotfelmérő kérdéssor …............................................................................................ 1.3. Intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) …......................................................... 1.4. Jelenleg mért indikátorok …............................................................................................ 1.5. Feljegyzés a szervezeti teljesítmény-menedzsment kijelölt terjedelméről …................. 1.6. Kérdőív bírák számára.…................................................................................................ 1.7. Kérdőív titkárok és ügyintézők számára …..................................................................... 1.8. Kérdőív fogalmazók számára …...................................................................................... 1.9. Adatlap büntetőügyek pertartamának felméréséhez …...................................................

61 61 62 67 74 74 75 78 80 82

2. Fázis …............................................................................................................................... 2.1. Az intézményi teljesítményfejlesztési céltérkép és célfa. …........................................... 2.2 Intézményi szintű célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységek (szervezeti érintettség) meghatározása …................................................................................................. 2.3 Szervezeti egység szintű céltérkép …...............................................................................

84 84

3. Fázis …............................................................................................................................... 3.1. Előzetes indikátor definíciós lista …............................................................................... 3.2. Mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek …........................................................................ 3.3. Mutatószám definíciós lapok …......................................................................................

95 95 97 107

88 90

4. Fázis …............................................................................................................................... 117 4.1. Fenntarthatósági intézkedési javaslat ….......................................................................... 117 Függelék …............................................................................................................................ 123 I. Protokoll a tárgyalási őrizet elrendeléséhez …................................................................... 125 I.a. végzésminta tárgyalási őrizet elrendeléséhez ….......................................................... 126 II. Protokoll a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokhoz ……………………………………………………………………….129 II.a. minta a munkáltató megkereséséhez …...................................................................... 129

4

II.b. minta az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megkereséséhez............. II.c. minta a munkaügyi központ megkereséséhez …........................................................ II.d. minta az állami adóhatóság megkereséséhez ………………………………………. II.e. minta a bírósági végrehajtó megkereséséhez ………………………………………. III. Protokoll a „cégtemetők” kapcsán indult büntetőügyek intézéséhez …………………... IV. Protokoll a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély intézéséhez ……………… IV.a. végzés minta ………………………………………………………………………. V. Végzés minták szabálysértési pénzbírság átváltoztatásához ……………………………. V.a. minta ……………………………………………………………………………….. V.b. minta ……………………………………………………………………………….. VI. Protokoll a gondnoksággal kapcsolatos perek intézéséhez …………………………….. VII. Protokoll az önként választható bírósági közvetítéshez ………………………………. VIII. Protokoll a kötelező közvetítéshez …………………………………………………… VIII.a. minta kérelem bírósági közvetítés lefolytatása iránt ……………………………. VIII.b. végzésminta a kötelező közvetítés elrendeléséről ………………………………. IX. Végzésminták zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezéséhez ………………………. IX.a. minta ………………………………………………………………………………. IX.b. minta ………………………………………………………………………………. IX.c. minta ………………………………………………………………………………. IX.d. minta ………………………………………………………………………………. X. Intézkedés-tervezet a soron kívül intézendő ügyek ellenőrzéséről ……………………...

130 131 132 133 134 137 141 143 143 145 147 155 160 165 167 169 169 171 172 173 175

5

Bevezető Az ÁROP-1.2.18/A pályázat előkészítése során, az érdemi munka megkezdése előtt különös gondot fordítottunk arra, hogy a Magyary Programban kidolgozott módszerek közül a szervezetünk számára legmegfelelőbbet válasszuk ki. A Törvényszék vezetésének ugyanis határozott célkitűzése a bírói munka hatékonyságának növelése, a perek időtartamának csökkentése. Ezen alapvető cél eléréséhez vezető módszerek kidolgozására pedig a szervezetfejlesztési pályázat megvalósítható keretet, lehetőséget biztosított. Szervezetünknek a pályázat kapcsán készült szakmai koncepciója a teljesítményértékelésre és a bírói munkateher csökkentésére az alábbi indikátorokat határozta meg: 1. Egyes ügyszakokban, szinteken az elvárt (ésszerű határidejű) befejezési mutatók meghatározása (BSC belső folyamatok nézőpontja). 2. Az egyes ügyszakokban az ésszerű időtartamú befejezések teljesítéséhez szükséges emberi erőforrás (bírói, bírósági titkár, bírósági ügyintéző) meghatározása. 3. Igazságügyi alkalmazottak hatáskörébe utalható ügytípusok, döntések meghatározása, bírói team alakítása szempontjainak meghatározása. 4. Az ítélkezési tevékenységhez használt egységes iratminták, sablonok típusainak növelése, ügymenet protokollok kidolgozása. 5. A soron kívüli eljárások (igazgatási vezető által elrendelt, jogszabályban előírt) intézkedési fázisaira, határidőkre figyelmeztető nyilvántartási rendszer kialakítása. Az 1., 2., 4. indikátorok eredményeként azt vártuk, hogy az ügyforgalmi adatok ügyszakokra, egyes ügytípusokra lebontott mutatói, és az azokhoz kapcsolható ésszerű befejezési határidők alapján meghatározható lesz az egy bíróra eső optimális ügymennyiség. Az ítélkezési tevékenységhez használt egységes iratminták, sablonok típusának növelése, ügymenet protokollok kidolgozása egyrészt a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők munkáját segítené, – ami közvetve a bírói munkaterhet is csökkenti, – másrészt a kezdő bírók ítélkezési tevékenységének hatékonyságát célozza. A 3. számú indikátor kapcsán, az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok és ügyintézők) részére átadott hatáskörök következtében várhatóan csökken a bírói munkateher, ezáltal a bíráknak nagyobb lehetőségük nyílik az elvárt illetőleg választott önképzésre, szakmai fejlődésre is (BSC költségvetési nézőpont, tanulás és fejlődés nézőpont). A soron kívüli eljárásokra meghatározott 5. számú indikátor egyrészt ugyancsak a bírói munkát egyszerűsíti, másrészt az ügyfelek által támasztott elvárásokat elégíti ki (BSC ügyfél és bizalmi nézőpont).

6

A fejlesztési tevékenységek kidolgozására a feltételek rendelkezésre álltak: így például a BIR-O rendszerben az egyéni statisztikai adatok, az összbírói értekezletre készített éves beszámolók, a vezetői értekezletekre készített jelentések, a bíróság informatikai rendszere és egyéb infrastruktúrája adott. A Magyary Programban felkínált lehetőségek közül a szervezeti célok meghatározására, valamint a szervezeti teljesítmény indikátorok kidolgozásának támogatására létrehozott fejlesztési módszertant találtuk számunkra legmegfelelőbbnek, így annak iránymutatásai alapján kezdtük meg a munkát. A módszertan által meghatározott fejlesztési fázisoknak megfelelően szervezetünk állapotfelmérésével kezdtük meg a feladatot, és ennek során mindenekelőtt szükségesnek tartottuk feltárni az ítélkezés időszerűségének aktuális helyzetét, majd – a szakmai koncepcióban foglaltakhoz igazodva – megfogalmazni a jövőre vonatkozó elvárásokat, a megvalósításhoz szükséges eszközök és módszerek kidolgozásával. Teljesítménymenedzsment munkacsoportunk a projekt kezdetén két – bírósági vezetőket, járásbíróságon és törvényszéken ítélkező bírákat és bírósági fogalmazókat egyaránt sorai közt tudó – csoportban tevékenykedett: büntető és polgári ügyszakban külön-külön történt meg a helyzetfelmérés és a távlati célok megfogalmazása is. Azonban az általános szervezeti célok és az ezek elérése érdekében alkalmazandó eszközök kidolgozása már közös munka eredménye. A csoport vezetője: Dr. Kollár Zoltán A csoport tagjai: Büntető ügyszak: - Oláhné dr. Szurok Szabina - Dr. Kántor Veronika - Dr. Hudák Hedvig - Rabiné dr. Szakálas Márta - Dr. Muskovits András - Keresztes Zsuzsa

Polgári ügyszak: - Dr. Gerber Tamás - Dr. Gombai Márta - Dr. Szente Zsolt - Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin - Dr. Németh Zsófia - Somogyi Éva

7

1. FÁZIS: A FEJLESZTÉS INDÍTÁSA ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A szervezeti teljesítmény célok és indikátorok kidolgozását célzó fejlesztést a választott módszertan által meghatározottak szerinti állapotfelméréssel kezdtük meg. Ennek során első lépésként kitöltöttük az intézményi küldetésre, jövőképre, fő stratégiai témákra, programokra és célkitűzésekre vonatkozó állapotfelmérő kérdéssort (1.2. számú melléklet), melynek révén összegyűjthetővé és rendszerbe foglalva is áttekinthetővé váltak a szervezeti fejlesztéssel összefüggő intézményi célok. Ezt meghaladóan azonban az állapotfelmérés keretében – az alábbiakban részletezett – empirikus felméréseket is szükségesnek tartottunk elvégezni annak érdekében, hogy a szervezetünk szakmai koncepciójában szereplő célkitűzések megvalósítását konkrét adatokból kiindulva, illetve kollégáink véleményének ismeretében vizsgálhassuk. Majd ezt követően a szakmai koncepcióban foglalt célkitűzéseket, a rendelkezésre álló adatokat és információkat áttekintve és a fejlesztésre rendelkezésre álló időkeretet is mérlegelve kijelöltük a szervezeti teljesítmény-menedzsment fejlesztés intézményi terjedelmét, melyről – dokumentálása érdekében – elkészítettük a megfelelő feljegyzést (1.5. számú melléklet). A fejlesztés kijelölt terjedelméhez igazodóan az állapotfelmérés következő lépésében összegyűjtöttük a kapcsolódó jogszabályokat, szervezeti és szabályozási dokumentumokat (1.1. számú melléklet). Ezt követte az intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) elkészítése (1.3. számú melléklet), melynek célja mind input, mind output nézőpontból szervezetünk hierarchikus és horizontális intézményi kapcsolatainak, illetve az inputokat adó és hatásokat fogadó „ügyfeleinek” azonosítása, meghatározása. A fázis utolsó – módszertan által megkívánt – eredménytermékeként pedig igyekeztünk összegyűjteni a szervezetünkben jelenleg mért és rendelkezésre álló valamennyi mutatószámot táblázatba foglalva (1.4. számú melléklet). Az ítélkezés időszerűségének feltárása A módszertan által előírt eredménytermékeken kívül és azokat meghaladóan – a szervezetfejlesztési célok helyességének és megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében is – elengedhetetlennek tartottuk egyrészt kollégáink véleményének megismerését, másrészt szervezetünk létszámhelyzetének felmérését. Az állapotfelmérés keretében továbbá – a szakmai koncepcióhoz és a fejlesztés kijelölt terjedelméhez igazodva – megtörtént a kizárólag bírók által intézhető peres ügyek

8

pertartamának mérése büntető és civilisztikai ügyszakban, valamint járásbírósági és törvényszéki szinten egyaránt. a.) Kollégáink véleményének megismerése Ennek érdekében kérdőíveken felmértük a szervezetünkben dolgozó bírák, bírósági titkárok és fogalmazók véleményét jelenlegi leterheltségükről, munkaterhükről. A kérdőívek mintáit az 1.6., 1.7. és 1.8. számú mellékletek tartalmazzák. A munkatársainktól visszaérkezett kérdőívek kiértékelése is megtörtént az alábbiak szerint. aa.) Bírói kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszéken dolgozó bírák közül a kérdőívet 30 bíró töltötte ki. A bírák többsége szerint túl sok munka hárul rájuk, ezért a munkájuk pontos elvégzéséhez szükségük van segítségre. A szakmai támogatást többségük szerint megkapják, azonban volt olyan álláspont is, mely szerint a szakmai problémákkal egyedül vannak, illetve egyes szakmai problémákkal a kollégium nem foglalkozik. Volt, aki azt sérelmezte, hogy nincsen következetes másodfokú gyakorlat, más a rendszeres szakmai konzultációt, illetve a kollégiumi anyagokat hiányolta. A munkaterhet csökkentő javaslatok között az alábbiak szerepeltek: - a létszám növelése bírói, titkári, fogalmazói és leírói szinten; - a leírók képzése; - a leírók önálló munkavégzésének kiterjesztése; - önálló intézkedésre jogosult jogász és adminisztrátor bevonása; - különálló bírói dolgozószoba; - statisztikák mellőzése; - számítógépek fejlesztése; - jogerő beállta megállapításának, hiánypótlásnak, megkeresésnek és szakértői díj megállapításának átruházása; - több továbbképzés; - szakmai anyagok és a jogtár otthoni használatának biztosítása; - adminisztratív munkateher csökkentése; - illetve a bírósági fogalmazók és titkárok beosztása állandó jelleggel. - Volt olyan javaslat is, mely szerint biztosítani kell, hogy egy bírónak legfeljebb 80-85 folyamatos ügye legyen, - valamint a fogalmazók és titkárok lássák el a kurrenciális ügyintézést. A bírák többsége tudta, hogy a bíróságon dolgoznak bírósági ügyintézők, azonban azt nem, hogy hány személyről van szó. A bírósági ügyintézők számára vonatkozó kérdésre adott válaszok között 2, 6, 8, 10, 13, de 30 is szerepel.

9

A kérdőívet kitöltők körülbelül fele tisztában van azzal, hogy a bírósági ügyintézők jogszabály alapján milyen tevékenységet láthatnak el. Azon bírák, akik a fentiekkel tisztában vannak, az 56/2008. (III.26.) Korm. rendeletre hivatkoztak. A bírák többsége szerint a bírósági ügyintézők jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek összhangban a jelen bíróságon ellátott feladataikkal. Több álláspont szerint csak írnoki munkát végeznek (kivéve a végrehajtási ügyintézők), nincsenek elég jól kihasználva, érdemi munkát nem látnak el. A bírák az általuk elvégzett feladatok közül az alábbiakat adnák át bírósági ügyintézők részére: - peren kívüli feladatok; - hiánypótló végzés meghozatala; - költségmentesség elutasítása; - igazolási kérelem elutasítása; - iratok beszerzése és megküldése; - szakértői díjmegállapító végzések meghozatala; - hirdetményi kézbesítés elrendelése; - statisztikai adatlapok kiállítása; - iratok felterjesztése; - jogerősítés; - költségjegyzék lezárása; - önálló eljárási és aláírási feladatok bővítése; - valamint kurrenciális ügyintézés. A bírák közül 4 bíró jegyzőkönyvvezetői, 10 bíró bírósági ügyintézői, 21 bíró titkári, illetve 4 bíró fogalmazói plusz munkaerőt érezne szükségesnek munkája elvégzéséhez. ab.) Titkári kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszék területén polgári ügyszakba beosztott bírósági titkárok részére kiosztott kérdőívek közül 8 darab került kitöltésre. A titkárok 100%-a igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy túl sok munka hárul-e rá. Mindegyikük ellát bírói hatáskörbe tartozó feladatokat is, így határozattervezetek előkészítését, tárgyalás tartását, végzések meghozatalát, végrehajtási és szabálysértési ügyekben önálló döntések meghozatalát, valamint szakértő kirendelését. A titkárok fele úgy nyilatkozott, hogy megkapja a munkája elvégzéséhez szükséges szakmai támogatást, fele pedig úgy, hogy nem. A titkárok, akik ezen kérdésre nemmel válaszoltak, a betanítást, a törvényszéken belüli egységes gyakorlat kialakítását, ehhez szakmai egyeztetések tartását, iratminták kialakítását, valamint rendszeres szakmai értekezletek tartását hiányolják.

10

A titkárok fele a saját hatáskörébe tartozó tevékenységeken kívül egyéb tevékenységet is ellát, például a nyitott bíróság programban vesz részt, illetve panasznapi ügyfélfogadást tart. Megoszlik a vélemény abban a tekintetben is, hogy van-e olyan bírói hatáskörbe tartozó tevékenység a titkárok által jelenleg ellátott feladatokon kívül is, melyet el tudnának látni. Akik a kérdésre igennel válaszoltak, az alábbi feladatokat sorolták ide: peres ügyek előkészítése, határozatok előkészítése, illetve írásba foglalása. A titkárok fele elegendőnek tartja a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott képzéseken való részvételt, míg másik fele nem. A titkárok több mint fele szerint a jelenleg titkárok által ellátott feladatok nem egyeznek meg a jogszabályban meghatározott feladataikkal. ac.) Fogalmazói kérdőívek értékelése A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén jelenleg 7 fogalmazó áll szolgálati viszonyban, ebből 5 fogalmazó a Székesfehérvári Törvényszéken, 1 fogalmazó a Dunaújvárosi Járásbíróságon, míg 1 fogalmazó a Bicskei Járásbíróságon dolgozik. A kiosztott kérdőíveket mindenki kitöltötte. A fogalmazók álláspontja egységes abban a tekintetben, hogy nem hárul rájuk túl sok munka, valamint az instruktor bírótól megkapják a munkájuk elvégzéséhez szükséges szakmai segítséget. A kérdőívek eredménye alapján megállapítható, hogy munkájuk legnagyobb részét a határozatszerkesztés teszi ki. Többségük az instruktor bírótól kapott feladatokon kívül egyéb tevékenységet is végez, ez leginkább a panasznapi ügyfélfogadás, valamint az ún. nyitott bíróság programban való részvétel. A fogalmazók többsége igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a titkári vagy bírói hatáskörben lévő feladatok közül vannak-e olyan részfeladatok, melyeket ő is el tudna látni. Ezen részfeladatok álláspontjuk szerint a végzések, illetve ítéletek jogerősítése, határozattervezetek készítése, kurrenciális ügyintézés, döntés előkészítés, önálló fellebbezéssel nem támadható végzések szerkesztése, valamint kitűzés. Azon kérdésre, hogy a jelenleg fogalmazók által végzett feladatok mellett lenne-e idő más feladatok elvégzésére is, a fogalmazók fele igennel, míg másik fele nemmel válaszolt. A fogalmazó által havonta elvégzendő feladatok mennyiségének minimumát és maximumát a fogalmazók többsége szerint nem lenne indokolt meghatározni. A tanulókörök és beszámolók gyakoriságát minden fogalmazó elegendőnek tartja, míg a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott képzéseken való részvétel tekintetében a vélemények megoszlanak.

11

A fogalmazók álláspontja szerint az általuk konkrétan ellátott feladatok megegyeznek a jogszabályban meghatározott feladataikkal. b.) A létszámhelyzet felmérése A fejlesztés sikeres és eredményes elvégzése érdekében felmértük szervezetünk létszámhelyzetét, miután a szakmai koncepciónk 1., 2. és 3. pontjában írtak igen szorosan összefüggenek mindezzel. ba.) a Székesfehérvári Törvényszék bírói létszámhelyzete: 1.számú táblázat Bíróság

Székesfehérvári Törvényszék

Engedélyezett létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31. P B P B

Tényleges létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31. P B P B

15

15

összesen

10

14

25

11 25

10

14+1

25

11

Dolgozó 2013. 2013. 01.01. 12.31. P B P B 14+1

26

11

14+1

26

11

26

bb.) a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén lévő járásbíróságok bírói létszámhelyzete: 2. számú táblázat Bíróság Székesfehérvári Járásbíróság összesen Dunaújvárosi Járásbíróság összesen Sárbogárdi Járásbíróság összesen Bicskei Járásbíróság összesen Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mindösszesen

Engedélyezett létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31. P B P B

Tényleges létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31. P B P B

2013. 01.01. P B

P

2013. 12.31. B

18

18

18

19

13

17

19

35 7

35 3

7

10 2

1

2

1

2

14

19

32 3

6

10

3 2

16

35 3

6

9 1

2

1

2

3

16

Dolgozó

30 3

5

9 1

2

1

2

3

12

32 3

5

8 1

2

1

2

3

2 7

1

2

1

2

3

1 3 0

3

3

3

3

3

2

7

7

7

6

5

6

83

83

79

82

75

76

12

bc.) Bírósági titkárok létszámhelyzete: 3. számú táblázat Bíróság Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvári Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság Bicskei Járásbíróság mindösszesen:

Engedélyezett 2013. 2013. 01.01. 12.31.

Tényleges 2013. 2013. 01.01. 12.31.

Dolgozó 2013. 01.01.

2013. 12.31.

7

7

7

7

7

7

9

8

9

11

8

8

2

2

2

2

2

2

2 1 23

3 1 23

3 1 25

3 1 26

3 1 24

3 1 23

bd.) Bírósági ügyintézők létszámhelyzete: 4. számú táblázat Bíróság Székesfehérvári Törvényszék Székesfehérvári Járásbíróság Dunaújvárosi Járásbíróság Sárbogárdi Járásbíróság Bicskei Járásbíróság

Engedélyezett létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31.

Tényleges létszám 2013. 2013. 01.01. 12.31.

Dolgozó 2013. 01.01.

2013. 12.31.

9

9

9

9

9

8

7

7

7

7

6

7

1

1

1

1

1

1

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

1 0

c.) A kizárólag bírók által intézhető befejezett peres ügyek pertartamának mérése A polgári és büntető ügyszakban a pertartam mérése eltérő módszerekkel történt. Ezt az ügymennyiség nagyságrendjének jelentős különbsége, illetve az a körülmény tette indokolttá, hogy büntető ügyszakban az ügyviteli befejezések száma gyakoribb, így azonos módszer alkalmazása torz eredményt hozott volna. Büntető ügyek esetében ezért manuálisan mind a peres, mind a nemperes ügytartam kidolgozásra került 2013. év második negyedévére vonatkoztatva, az adott időszakban befejezett ügyek egyenkénti áttekintésével, a mellékletek között 1.9. számon található adatlap minta kitöltése révén. Ezzel szemben civilisztikai ügyszakban az O-minta és N-minta adatai, illetve a BIR-O rendszerben tárolt és onnan lekérdezett adatok felhasználásával került sor a 2013. évben befejezett peres ügyekben elért pertartamok átlagának meghatározására.

13

ca.) Büntető ügyszak Peres ügyek A Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén belül a büntető ügyszakban Járásbírósági szinteken, illetőleg a Székesfehérvári Törvényszék első fok és fellebbviteli szinten a jelenlegi pertartamokat az alábbi táblázat tartalmazza. A jelenlegi mutatók alapján megállapítható, hogy a Székesfehérvári Járásbíróság büntető ügyszak első fokon legmagasabbak a pertartamok. 5. számú táblázat Btk. Székesfejezefehérvári te Járásbíróság XV. fejezet XVII. fejezet XVIII. fejezet XIX. fejezet XX. fejezet XXI. fejezet XXII. fejezet XXIII. fejezet XXV. fejezet XXVI. fejezet XXVII . fejezet XXIX. fejezet XXX. fejezet XXXII . fejezet XXXII I. fejezet XXXI V fejezet

Bicskei Járásbíróság

Dunaújvárosi Járásbíróság

Sárbogárdi Járásbíróság

3 hónap 8 nap --

4 hónap 5 nap --

6 hónap 29 nap --

15 hónap 10 nap --

--

7 hónap 13 nap 8 hónap 24 nap --

--

--

14 hónap 24 nap 5 hónap 22 nap 6 hónap 5 nap 10 hónap 26 nap --

5 hónap 24 nap 5 hónap 1 nap 3 hónap 7 nap --

12 hónap 30 nap 7 hónap 12 nap 8 hónap 10 nap --

--

--

15 hónap 17 nap --

---

9 hónap 24 nap --

20 hónap 10 nap 20 hónap 29 nap 5 hónap 1 nap

18 hónap 6 nap --

19 hónap 11 nap --

2 hónap

10 hónap 10 nap

4 hónap 19 nap

--

12 hónap

8 hónap 29 nap

--

--

23 hónap 21 nap

--

1 hónap 13 nap --

Székesfehérvári Törvényszék büntető elsőfok 16 hónap 14 nap 29 hónap 23 nap --

Székesfehérvári Törvényszék büntető másodfok 7 hónap 28 nap 16 hónap 5 nap --

--

1 hónap 21 nap --

8 hónap 24 nap 5 hónap 7 nap 3 hónap 13 nap 18 hónap 2 nap 10 hónap 9 nap --

--

--

19 hónap 21 nap

11 hónap 4 nap 9 hónap 12 nap 6 hónap 15 nap

--

---

---

--

41 hónap 29 nap

5 hónap 8 nap 13 hónap 7 nap 7 hónap 9 nap -7 hónap 15 nap -4 hónap 19 nap 6 hónap 12 nap

--

14

Nemperes ügyek A Székesfehérvári Törvényszék és az illetékességi területen található járásbíróságok nem peres ügyeit illetően az elintézési határidő általában egy hónap alatt van – a részletes adatokat a 6. számú táblázat tartalmazza. A Törvényszéken különleges eljárások vonatkozásában átlag 9 hónap 28 nap, a perújítás 12 nap, az egyéb BV ügy 10 nap. Ezen ügytípusok vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a nem peres eljárások sokfélesége, és az iktatásukban bekövetkező változások miatt lehetetlen teljes körű, megbízható felmérést végezni. Ezen megállapítás alapján a polgári ügyszakban már nem is vonta a munkacsoport a vizsgálódás körébe. Egyébként a nem peres ügyek körében az elintézési határidők tarthatóak és ésszerűek. 6. számú táblázat Btk. fejezete semmisségi eljárás büntetés semmissé nyilvánításának kérelme elévülés feltételes szabadságveszté s-re vonatkozó határozat külföldi irat kézbesítése feltételes szabadság megszüntetése tanúkihallgatás utólagos beszámítás mentesítés utólagos rendelkezés bük-ről külföldi ítélet érvényének elismerése egyéb próbaidőre felfüggesztett szabveszt. végrehajtása

Székesfehérvári Járásbíróság 2 hónap




--

--

--

11 nap

--

--

--

4 hónap 25 nap 1 nap

--

--

--

--

--

--


--

1 hónap 3 nap --

--

1 hónap 17 nap

--

29 nap

17 nap

--

2 hónap 2 nap --


---

---

---

17 nap

--

--

--

12 nap 1 hónap 18 nap

---

---

---

--

--

--

15

Btk. fejezete összbüntetés tárgyi elkobzás utólagos rendelkezés lefoglalt dologról eljárás próbára bocsátás esetén XV. fejezet XVII. fejezet XXII. fejezet XXVI. fejezet XXIX. fejezet XXX. fejezet XXXII. fejezet XXXIII. fejezet XXXV. fejezet XXXVI. fejezet XXXVII. fejezet XXXVIII. fejezet XLIX. fejezet

Székesfehérvári Járásbíróság 29 nap 27 nap 24 nap




13 nap ---

12 nap 14 nap --

7 nap ---

2 hónap 18 nap

--

--

--

-18 nap 12 nap --

-4 nap 7 nap 22 nap

-----

-1 hónap 6 nap

8 nap ---

3 nap 11 nap 10 nap 1 hónap 22 nap --8 nap

10 nap -1 hónap 17 nap --

--14 nap

14 nap 13 nap 5 nap

----

--

14 nap

--

1 hónap 2 nap

20 nap

6 nap

--

15 nap

--

--

--

----

A szabálysértési eljárások elintézési idejét nem vontuk a vizsgálódás körébe, hiszen ezen a területen a központi, és helyi igazgatási és szakmai vezetés célként már a pályázat beadását jóval megelőzően azt tűzte ki, hogy bíró ne járjon el olyan ügyekben, melyekben bírósági titkár is eljárhat. cb.) Civilisztikai ügyszak A Székesfehérvári Törvényszék területén működő járásbíróságokon polgári ügyszakban az átlagos pertartam - hónapokban számítva – 2013-ban a 7. számú táblázat szerint alakult, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszakára vonatkozó adatokat a 8. számú táblázat, a munkajogi ügyekre vonatkozóakat a 9. számú táblázat tartalmazza, míg a törvényszék elsőfokú ügyeire vonatkozó adatok a 10. számú, a fellebbviteli ügyszakkal kapcsolatosak pedig a 11. számú táblázatban szerepelnek.

16

7. számú táblázat 2013.01.01-2013.12.31.

Pertípusok

P. elsőfokú polgári peres ügy

Székesfehérvári Járásbíróság


Átlag pertartam hóban


9,47

Házassági per Származás megállapítása iránti egyéb per Apaság megállapítása iránti per Szülői felügyelettel kapcsolatos per Gondnoksággal kapcsolatos per Örökbefogadással kapcsolatos per Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igény Gyermekelhelyezés iránti per Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per Kapcsolattartás szabályozása iránti per Gyermek tartása iránti per Törvényen alapuló egyéb tartási per Tulajdoni per Birtokvédelmi per Lakásügyi per Öröklési per Szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per Szerződésen kívüli kártérítés iránti per Szerződésen kívüli emberi környezetet veszélyeztető tev.kapcs. per Végrehajtással kapcsolatos per Egyéb per

G. gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye Egyéb per Összesen:


Megyei átlag: Átlag pertartam hóban

Átlag pertartam Átlag pertartam hóban hóban

9,04

8,0581

7,50

9,10

10,9

10,37

9,49

7,37

9,53

6,2

4,29

9,60

0,00

6,71

14,1

14,25

8,40

4,13

10,22

7,1

9,00

6,00

7,50

7,39

9,5

11,29

7,95

8,79

9,39

-

-

-

-

-

12,4 7,5

11,83 6,24

9,00 8,16

0,00 5,35

11,07 6,83

6,7

7,13

6,92

3,00

5,95

8,4 6,6

5,50 6,67

3,75 6,29

3,00 5,47

5,17 6,26

10,6 15,7 14,1 9,8 19,7

7,76 12,21 12,86 8,00 8,73

3,43 16,95 12,50 12,60 6,00

6,00 10,04 11,75 5,00 16,50

6,94 13,72 12,80 8,84 12,72

7,2

9,44

6,59

7,72

7,75

14,0

11,63

12,00

14,25

12,96

-

-

-

-

-

10,1 12,3

6,86 21,75

5,40 5,00

3,00 10,00

6,34 12,26

8,64

10,09 8,6

9,42


8,1429 10,1

9,08

7,50 8,1

8,0605

8,59 7,5

7,50

8,59 8,85

17

8. számú táblázat Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi bíróság közigazgatási ügyek Összes tanács 2013.01.01-2013.12.31. Befejezett ügyek pertartama Pertípusok K. elsőfokú közigazgatási ügy Adó, vám, jövedék, illetékkel kapcsolatos per Versenyhivatal határozatával kapcsolatos per Energia Hivatal döntéseivel szembeni jogorvoslat Digitális hírközlési ügyben indított eljárás Média Tanács határozata elleni felülvizsgálat Közbeszerzési határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Földhivatal határozatával kapcsolatos per Építésügyi hatóság határozatával kapcsolatos per Igazgatásrendészeti határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Kárpótlási ügyben hozott határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Kisajátítási határozattal kapcsolatos felülvizsgálati per Környezetvédelemmel kapcsolatos per Menekültügyi határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Fogyasztóvédelmi határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Gyámügyi határozattal kapcsolatos felülvizsgálati per Idegenrendészeti határozat felülvizsgálatával kapcsolatos per Egyéb per Összesen:

PERTARTAM

0-3 hó 3-6 hó

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 éven túl

Összesen:


148 50 0

108 35 0

86 18 0

5 2 0

5 0 0

0 0 0

352 105 0

6,89 5,94 0,00

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0,00 0,00 0,00

2 8

0 1

0 1

0 0

0 0

0 0

2 10

3,00 4,20

5

1

4

0

0

0

10

6,90

1

2

3

0

0

0

6

8,50

1

0

0

0

0

0

1

3,00

0 3

0 0

0 8

0 2

5 0

0 0

5 13

36,00 11,77

0

0

0

0

0

0

0

0,00

1

1

1

0

0

0

3

7,00

1

0

1

0

0

0

2

7,50

0 76 148

0 68 108

0 50 86

0 1 5

0 0 5

0 0 0

0 195 352

0,00 6,46 6,89

18

9. számú táblázat Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi bíróság Munkajogi ügyek Összes tanács 2013.01.01-2013.12.31. Befejezett ügyek pertartama

Pertípusok

M. elsőfokú munkaügyi peres ügy Munkaszerződés és kinevezés keletkezése és módosítása Diszkriminációval kapcsolatos per-munkaszerződés és kinevezés kelet. Atipikus m.szerződéssel kapcs. per- m.szerződés és kinevezés kelet.és m. Munkaviszony megszüntetése Diszkriminációval kapcsolatos per-munkaviszony megszüntetése Atipikus m.szerződéssel kapcs. per- munkaviszony megszüntetése Szabadság és tanulmányi kedvezmények Munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások Diszkriminációval kapcs.per-munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások Prémium, bónusz, jutalék, jutalom Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét Fegyelmi felelősség Munkavállaló anyagi felelőssége Megőrzési felelősség Munkavállalói biztosíték Leltárhiányért fennálló felelősség Munkáltató anyagi felelőssége Munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége Versenytilalmi megállapodással kapcsolatos per Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos per Állami foglalkoztatási szerv határozatának felülvizsgálata Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata Egészségbiztosítási ügyek, ideértve a 2011. évi CXCI.tv. szerinti pereket Nyugdíj ügyek, ideértve a 2011.évi CLXVII.tv. szerinti pereket Munkaügyi kapcsolatokkal, szakszervezettel, kollektív szerz.,stb.összef.p. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatainak felülvizsgálata Egyéb per Közigazgatási határozat felülvizsgálata Összesen:

PERTARTAM

0-3 3-6 6-12 1-2 2-3 hó hó hó év év 103 138 1 2

153 130 2 0

3 Átlag éven pertartam túl Összesen: hóban

31 0

19 0

574 5

14,20 7,80

0

0

0

0

0

0

0

0,0

0 26

0 39

0 41

0 41

0 14

0 9

0 170

0,0 15,66

0

0

0

0

0

0

0

0,00

0 2 31

0 0 25

0 2 22

0 0 16

0 0 3

0 0 3

0 4 100

0,00 7,50 11,86

0 0 0 1 4 0 0 2 2 1 0 0 0 28

0 0 0 2 3 0 0 2 1 3 0 0 0 50

0 0 0 3 7 0 0 3 3 3 0 1 0 57

0 0 0 3 4 0 0 0 1 3 0 0 0 58

0 0 0 3 1 0 0 0 0 2 0 0 0 7

0 0 0 1 1 0 0 0 0 5 0 0 0 0

0 0 0 13 20 0 0 7 7 17 0 1 0 200

0,00 0,00 0,00 20,69 14,70 0,00 0,00 7,71 10,29 29,29 0,00 12,00 0,00 13,56

0

0

0

0

0

0

0

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0,00

0

0

0

0

0

0

0

0,00

0 0 6 1 3 3 153 130

0 0 1 31

0 0 0 19

0 20 10 574

0,00 7,95 16,20 14,20

0 0 5 8 0 3 103 138

19

10. számú táblázat Székesfehérvári Törvényszék elsőfokú polgári ügyek Összes tanács 2013.01.01-2013.12.31. Befejezett ügyek pertartama

Pertípusok

P. elsőfokú polgári peres ügy Vagyonjogi per Házassági vagyonközösség megosztása iránti per Közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti per Bíróságok elleni kártérítési per (Pp.2.§ (3) bekezdés) Szerzői és szomszédosjogi per, valamint a Ptk.86.§ (3) és (4) bekezdése Iparjogvédelmi per Személyhez fűződő jogok megsértése miatti polgári jogi igényekkel kapcs. Sajtó helyreigazítási per Értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos per Nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezeteket érintő per Tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása iránti per Környezetvédelemmel kapcsolatos per Egyéb per Összesen:

0-3 hó

3-6 hó

PERTARTAM

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 éven túl


Összesen:

135 24

83 10

60 16

59 25

22 14

20 16

379 105

13,29 22,7

2

0

0

1

3

4

10

38,8

37

30

18

21

3

0

109

10,3

5

2

0

0

0

0

7

3,9

3 -

6 -

5 -

0 -

0 -

0 -

14 -

7,5 -

13 1

7 0

14 0

11 0

2 0

0 0

47 1

12,4 3,0

0

1

0

0

0

0

1

6,0

18

19

1

0

0

0

38

4,7

7

3

5

0

0

0

15

6,6

25 135

5 83

1 60

1 59

0 22

0 20

32 379

4,4 13,3

20

11. számú táblázat Székesfehérvári Törvényszék másodfokú polgári ügyek Összes tanács 2013.01.01-2013.12.31. Befejezett ügyek pertartama

Pertípusok

Pf. másodfokú polgári peres ügy Házassági per Származás megállapítása iránti egyéb per Apaság megállapítása iránti per Szülői felügyelettel kapcsolatos per Gondnoksággal kapcsolatos per Örökbefogadással kapcsolatos per Házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igény Gyermekelhelyezés iránti per Gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per Kapcsolattartás szabályozása iránti per Gyermek tartása iránti per Törvényen alapuló egyéb tartási per Tulajdoni per Birtokvédelmi per Lakásügyi per Öröklési per Szerződéses jogviszonyból származó kötelmi per Szerződésen kívüli kártérítés iránti per Szerződésen kívüli emberi környezetet veszélyeztető tev.kapcs. per Végrehajtással kapcsolatos per Egyéb fellebbezett peres ügy Gf. gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye Egyéb fellebbezett peres ügy Összesen:

0-3 hó

3-6 hó

PERTARTAM

6-12 hó

1-2 év

2-3 év

3 éven túl


Összesen:

237 7

125 12

21 1

8 1

1 0

0 0

392 21

4,95

3

1

0

0

0

0

4

3,8

1 2

0 3

0 0

0 0

0 0

0 0

1 5

3,0 4,8

-

-

-

-

-

-

-

-

4 16

1 3

1 0

0 0

0 0

0 0

6 19

5,0 3,5

3

2

1

0

0

0

6

5,5

2 14

3 12

0 0

0 0

0 0

0 0

5 26

4,8 4,4

8 5 7 7 1

4 2 14 3 2

1 3 4 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

13 10 25 10 3

4,6 6,3 6,1 3,9 5,0

94

45

9

4

0

0

152

5,0

27

3

0

1

0

0

31

4,0

16 20

5 10

0 1

0 2

0 1

0 0

21 34

3,7 6,4

17 17 254

16 16 141

4 4 25

0 0 8

0 0 1

0 0 0

37 37 429

6,1

5,27 5,3 4,98

21

2. FÁZIS: SZERVEZETI TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI CÉLOK TERVEZÉSE ÉS LEBONTÁSA A szervezetfejlesztés második fázisában a korábban az állapotfelmérő kérdéssor (1.2. számú melléklet) kitöltése során számba vett stratégiai célok figyelembevételével elsőként megtörtént az intézményi szintű teljesítményfejlesztési céltérkép és a célfa kidolgozása (2.1. számú melléklet). Ennek megalkotása során három alapvető intézményi célt jelöltünk ki: 1. hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás; 2. nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás; 3. hatékony költségvetési gazdálkodás. E három alapvető intézményi célt pedig – a fejlesztési módszertan útmutatásait követve – a közigazgatási BSC nézőpontjai (költségvetési, az ügyfél és bizalmi, a belső folyamatok, valamint a tanulás és fejlődés nézőpontja) alapján további alcélokra bontottuk le: 1. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát költségvetési nézőpontból a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat túllépésének elkerülése jelenti. Ügyfél és bizalmi nézőpontból pedig deklaráltan a legfontosabb cél a két éven túli peres ügyek számának csökkentése, melyhez a belső folyamatok irányából segítséget nyújt – a feladatvégzést könnyítő, gyorsító – iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése. A tanulás és fejlődés szempontját továbbá a szakmai fejlődés, önképzés igényének fejlesztése képviseli. 2. A nyitott, átlátható igazságszolgáltatás célja költségvetési nézőpontból a költségvetés és annak végrehajtása ellenőrzöttségében, megismerhetőségében ragadható meg. Ügyfél és bizalmi szempontból pedig a közérdekű adatok nyilvánossága, hozzáférhetősége hangsúlyozható. A belső folyamatok irányából az ügyfélszolgálati munka javítása, a panasznap szakmai színvonalának emelése kívánatos. A tanulás és fejlődés nézőpontjából pedig célként az ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése fogalmazható meg. 3. A hatékony költségvetési gazdálkodás megvalósításához költségvetési oldalról a költségvetési előirányzatok optimális kihasználása, a tervezett előirányzatok túllépésének elkerülése tűzhető ki célként. Ügyfél és bizalmi szempontból pedig a működési költségek, különösen a szakértői és tanúdíjak kifizetésének célja azonosítható. A belső folyamatok szempontjából a működési költségek csökkentése elsődleges, és az így elért megtakarításból akár jobb színvonalon, magasabb szinten is kielégíthetőek egyes költségvetési igények. A tanulás és fejlődés nézőpontjából a takarékossági szempontok folyamatos felszínen tartása fogalmazható meg kívánalomként.

22

Második lépésként ezután meghatároztuk és azonosítottuk a kijelölt intézményi szintű fejlesztési célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységeket, és táblázatba foglaltuk szervezeti érintettségük főbb jellemzőit (2.2. számú melléklet). Ezen munkálatok közben nyilvánvalóvá vált, hogy valamennyi intézményi célkitűzés és kijelölt alcél tekintetében a törvényszék elnöke az, aki leginkább, a legtöbb vonatkozásban érintett, és aki tevékenysége folytán e célok megvalósulásához a legjelentősebb mértékben hozzájárul. Ezért a szervezeti egység szintű céltérképet (CÉLFA) a törvényszék elnöke tekintetében készítettük el (2.3. számú melléklet). Ebben táblázatos és rajzos formában is összefoglaltuk mindhárom intézményi cél és azok megfogalmazott alcéljai tekintetében is a törvényszék elnökének e célkitűzésekkel összefüggő feladatait. Mindemellett ebben a fejlesztési fázisban találkozott szervezetfejlesztési tevékenységünk a folyamatmenedzsment beavatkozási területen végzett munkával, ahol az egyik optimalizálandó folyamat az éves szabadságok kiadásának, kivételének rendje. Ez a tevékenység pedig az általunk hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás elnevezéssel azonosított célkitűzés megvalósítását szolgálja. A munkacsoport által végzett másik, a költségmentes ellátmányból teljesített kifizetések rendjével kapcsolatos folyamat-optimalizálási feladat pedig a hatékony költségvetési gazdálkodás fő célkitűzés megvalósítását támogatja és segíti elő.

23

3. FÁZIS: TELJESÍTMÉNY-INDIKÁTOROK KIDOLGOZÁSA ÉS CÉLOKHOZ RENDELÉSE A teljesítménymenedzsment területen választott módszertanunk címe szerint is a teljesítményindikátorok kidolgozására fókuszál, ezért az ebben a fázisban végzett munkánk volt a fejlesztési tevékenység lényegi része szakasza. Tekintettel a szakmai koncepcióban foglaltakra és a pályázat elsődleges céljára, azaz a bírói munka hatékonyságának növelésére, a teljesítménymenedzsment munkacsoport igyekezett olyan indikátorokat meghatározni, amelyek képesek annak megjelenítésére, hogy a kiválasztott időszakban - felmérjék az egy bíróra jutó ügyteher mennyiséget, azt viszonyítani tudják az országosan egy bíróra jutó ügyteher-mennyiséghez, - mérhető legyen a peres ügyek befejezéséhez szükséges és elvárt időtartam, - mérhető legyen az a bírói munkateher, amely akár titkári, akár bírósági ügyintézői, vagy fogalmazói feladatvégzéssel kiváltható, illetve - melyek azok a területek, amelyeken újonnan bevezetett iratminták és protokollok által könnyíthető a bírói munkateher, ezáltal gyorsabbá válhat az elbírálás időtartama. - Végül olyan indikátort is keresett a munkacsoport, amely figyelembe veszi a rendes ügymenetből kivett, ún. soron kívüli ügyeket, azok számát és eszközt ad a bírósági vezetőknek, hogy a soron kívüliséggel kapcsolatos eljárási szabályokat betartassák. Az egyes ügyek elvárt (ésszerű határidejű) befejezéséhez szükséges pertartam meghatározásával összefüggésben arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy pozitív elvárásokat csak a múltbeli teljesítmények ismeretében, a feltételek javulása, de legalább változatlansága, a szervezet stabilitása esetén lehet meghatározni. Szervezetünkre azonban – az állapotfelmérés során szerzett ismeretein szerint – jelenleg nem ez a jellemző. A nyugdíjazások miatti létszámcsökkenés, tartós álláshely-betöltetlenség, a járásbíróságok közötti, valamint – az elsősorban a polgári ügyszakot érintő – törvényszékre, Kúriára, OBH-ba való kirendelések folytán a ténylegesen tárgyaló bírák száma és összetétele állandó változásban van. Ezek a folyamatok pedig a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget nem segítik elő (rendszeres átszignálásokat, helyettesítéseket követelnek), és az elvárások korrekt megfogalmazását is nehezítik. A fejlesztési módszertan által megkövetelt mérhető teljesítmény-indikátor kidolgozása ezért jövőbeli elvárások tekintetében nem megalapozott. Mindezen folyamatokra is tekintettel – a fejlesztési módszertant követve – a teljesítménymenedzsment munkacsoport kidolgozott egy előzetes mutatószám definíciós listát (3.1. melléklet). Ezen listán az alábbi, eddig a Székesfehérvári Törvényszéken nem mért indikátorok kerültek feltüntetésre.

24

–

I. A peres ügyek befejezésének elért időtartama bírósági szintenként és ügyszakonként. Ez a mutató egy hatékonysági mutató, amely a jelenleg is rendelkezésre álló és folyamatosan fejlesztett BIR rendszerből egyszerű módon lekérdezhető adott időszakra nézve. Az intézményi célként kitűzött igazságszolgáltatást szolgálja.

–

hatékony,

időszerű

és

magas

színvonalú

II. Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya, azaz a munkateher tényező (rövidítve MTT). Ez az indikátor egy feladatmennyiségi mutató, amely könnyedén számítható az OBH által adott időszakra országosan gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból: a beszámolási időszakban az egy bíróra jutó havi átlagos érkezést osztjuk az országos átlaggal. Ez a mutató is – az előző indikátorhoz hasonlóan – a hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás célkitűzéshez kapcsolódik.

–

III. A járásbíróságon titkári, ügyintézői feladatvégzéssel kiváltható bírói munkateher, azaz JKBMT. Az output jellegű mutató szintén adott időszakra nézve a BIR rendszerből lekérdezéssel állapítható meg. Jelenleg szintén nincsen ilyen mérőszám a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon. Ezen mutató ismerete megkönnyítheti a vezetői döntéseket munkateher-átszervezések, titkári létszám optimalizálása tekintetében, és ezzel a hatékony, időszerű és magas színvonalú igazságszolgáltatáshoz segítheti hozzá a szervezetet.

–

IV. A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma, azaz a BISZ. Ezen indikátor egy output jellegű mutató. Előállításához az elnöki ügyvitel iratai közül nyerhető ki azon iratminták száma, amelyek használatát a törvényszék elnöke akár a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (Büsz.) 18.§. (2) bekezdése, akár az 1/2002. (I.17.) IM rendelet (Vüsz.) 39.§. szerint rendszeresített. (Jelenleg egyébként ilyen iratminták rendszeresítésére még nem került sor a Székesfehérvári Törvényszéken.) Az iratminták, illetve az egyes ügytípusokra kidolgozott protokollok használata megkönnyíti a bírói, bírósági titkári, bírósági és végrehajtási ügyintézői munkát, ezáltal a hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatáshoz, mint intézményi célhoz kapcsolható mutatószám.

25

–

V. A Törvényszék területén bevezetett soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma. Ezen indikátor szintén egy output jellegű mutató, amely jelenleg nem mért mutatószám a Székesfehérvári Törvényszéken, mert eddig ilyen rendelkezést nem hozott a törvényszék elnöke.

A fejlesztési módszertan előírásainak megfelelően második lépésként a teljesítménymenedzsment csoport tesztelte az egyes indikátorokat és vizsgálta mérhetőségüket. Ennek során meghatároztuk valamennyi mutatószám tekintetében a bázisértéket és célértéket, valamint értékeltül az egyes mutatókat a fejlesztési módszertanban megadott szempontok szerint. Az ezen munkafázis eredménytermékeiként előállt mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek a beszámoló 3.2. számú mellékletét képezik. Az I. indikátor körében – mint arról már az állapotfelmérés kapcsán szó esett – eltért egymástól a polgári és a büntető ügyszakban az egyes eljárások időtartamának mérésére alkalmazott módszer. Ez visszavezethető arra, hogy büntető ügyszakban az ún. ügyviteli befejezések lajstrom alapján történő figyelembe vétele torz számokat és torz befejezési időtartamokat eredményezett volna. Ezért 2013. év második negyedévére vonatkoztatva manuálisan, minden egyes aktát áttekintve, az 1.9. számú mellékletben található, általunk kidolgozott adatlapot kitöltve határozta meg a munkacsoport büntető ügyszakos szekciója az eljárási időtartamokat. Kiemelendő, hogy bár a büntető ügyszak vonatkozásában a nemperes ügyek kapcsán is mérések elvégzésére és adatok beszerzésére került sor, de a teljesítménymenedzsment csoport a peres ügyekre koncentrált, hiszen a peres ügyek intézése köthető elsősorban csak és kizárólag a bírói munkavégzéshez. Megegyezett a polgári és büntető ügyszakos eljárási időtartamok felmérése a körben, hogy az egyes ügytípusokra vonatkoztatva külön-külön határozott meg mért időtartamot a munkacsoport. Az 5. számú táblázat adataiból látható, hogy büntető ügyszakban a székhelyi bíróságon, tehát a Székesfehérvári Járásbíróságon az egyes ügyek elintézési ideje hozzávetőlegesen a duplája, mint a Törvényszék illetékességi területén található további Járásbíróságoké. Ennek oka egyrészt az adott időtartamban az egy főre jutó folyamatos ügyek száma, másrészt, hogy székhelyi bíróság lévén, kizárólagosan illetékes bizonyos ügytípusok elbírálására. Ezen kívül az a megállapítás is tehető, hogy a vizsgált időszakban a Bicskei és a Sárbogárdi Járásbíróságon dolgozó egy-egy büntető bíróval ellentétben a Székesfehérvári Járásbíróságon egyetlen büntető bíró mellé sincsen beosztva önálló hatáskörben eljáró, vagy a bíró munkáját segítő bírósági titkár.

26

Ezen igazságügyi alkalmazottak hiánya mutatkozik meg a székhelyi bíróság szabálysértési ügyintézésének körében is, hisz háromszor akkora érkezésre ugyanannyi titkár jut, mint a vidéki járásbíróságokon. A civilisztikai ügyszak vonatkozásában viszont ugyanez a megállapítás már nem tehető meg, a járásbíróságokon a pertartam nagyjából hasonló. A szakmai koncepcióban szereplő elvárt, ésszerű határidejű pertartam meghatározásakor emellett a pertartamot növelő, illetőleg csökkentő, az alábbiakban felsorolt további tényezőket is figyelembe kell venni (az OBH-ban működő Munkateher Munkacsoport munkájára is figyelemmel). Büntető ügyszakban: - pertartam növelő tényezők: a.) A nyomozati iratok terjedelme 300 oldal felett 50%. b.) A nyomozati iratok terjedelme 300 oldal felett plusz 300 oldalanként 20%. c.) A vádirat történeti tényállásának terjedelme 10 oldal felett 40%. d.) A vádirat történeti tényállásának terjedelme 10 oldal felett plusz 20 oldalanként 40%. e.) A vádlottak száma 3 vádlott felett 40%. f.) A vádlottak száma 3 vádlott felett 5 vádlottanként 20%. g.) A vádiratban kihallgatni indítványozott tanúk száma 15 tanú felett 40%. h.) A vádiratban kihallgatni indítványozott tanúk száma 15 tanú felett 10 tanúnként 20%. i.) Az eljárásba bevont szakértők száma 3 szakértő felett 20%. j.) Nemzetközi elem 20%. k.) Jogszabály szerinti soronkívüliség 20%. l.) Magánvádas, pótmagánvádas az ügy 30%. -

pertartamot csökkentő jellemzők: a.) Bíróság elé állításos ügy -70%. b.) Tárgyalásról lemondásos ügy -30%. c.) Tárgyalás mellőzéses ügy -50%.

Polgári ügyszakban: – pertartamot növeli: a.) peres felek száma 6 felett 20%. b.) 6 peres fél felett minden újabb 10 fő után további 20%. c.) keresetlevél terjedelme mellékletek nélkül 10 oldal felett 20%. d.) keresetlevél terjedelme minden további 10 oldalanként további 20%. e.) keresethalmazat 20%. f.) pertárgyérték 200 millió forint felett 10%. g.) pertárgyérték 400 millió forint felett 20%. h.) nemzetközi elem 30%.

27

i.) jogszabály szerinti soronkívüliség 20%. – munkaterhet csökkentő jellemzők: a.) típusügy -30% A II. számú indikátor (MTT) bevezetését az a cél indokolta, hogy szemléletesen bemutatható legyen a Fejér megye bíróságain jelentkező fokozott bírói munkateher, és az országosan is összehasonlíthatóvá váljék. Az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatok (A bírósági munkateher képekben 2013. január-december, elérhető: kpintra.justice.hu/munkateher_statisztikák) szerint például az egy tárgyaló bíróra jutó átlagos havi érkezés a járásbíróságokon polgári ügyszakban 2013. évben országosan 25,29, míg Fejér megyében 28,02 volt. Ezen adatokból az MTT indikátor 1,1079 értékben számítható. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos érkezés megyénkben közel 11%-kal magasabb az országos átlagnál, tehát ennyivel magasabb bíráinknál az (egyébként tartósan jelentkező) átlagos munkateher. Ez az adat is alátámasztja továbbá a fejlesztés kezdetén elvégzett állapotfelmérés során a munkateherre vonatkozó kérdőívekre kollégáink által adott válaszok azon összegzett tapasztalatait, mely szerint munkatársaink túlterheltnek érzik magukat. A III. számú indikátor (JKBMT) alkalmazásának célja, hogy mérhetővé tegye azon befejezett ügyek számát, amelyeket kellő számú bírósági titkár rendelkezésre állása esetén bírák helyett titkároknak is lehetőségük lett volna elintézni. Megfelelő számú titkár alkalmazása esetén pedig a jelenleg ilyen formában lekötött bírói munkaerő a kizárólag bírók által intézhető ügyek befejezése érdekében lett volna mozgósítható. A kialakított mutatószám így – szakmai koncepciónkkal összhangban – a hatékony humán erőforrás-gazdálkodás megvalósításához nyújthat információt a bírósági vezetők számára Az indikátor alkalmazásával például kimutatható, hogy a vizsgálat alá vont 2013. évben a Székesfehérvári Járásbíróságon büntető ügyszakban 196 tárgyalás mellőzéses ügyet intézett bíró, illetve 1274 titkár által is elbírálható szabálysértési ügyet fejeztek be a büntetőbírák. Ez összesen 1470 olyan ügyet jelent, amelyeket bírósági titkárok is intézhettek volna a 12. számú táblázatban számba vett jogkörük alapján. Mindez indokolatlanul kötött le bírói munkaerőt. (Polgári ügyszakban a titkár által végezhető feladatokat csak kisebb részben végzi bíró.) A szakmai koncepcióban foglaltakkal kapcsolatban továbbá az is megállapítható, hogy a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területén található járásbíróságokon büntető és polgári ügyszakban egyaránt – a munkájukat kiváltani képes írnoki létszám hiányában – írnoki munkát végeznek a bírósági ügyintézők. A bírósági titkárok kapacitását pedig egy-egy ügyszak bizonyos feladatai kötik le: a büntető ügyszakot illetően csak és kizárólag szabálysértési ügyterülettel foglalkoznak, polgári ügyszakban pedig alapvetően a végrehajtási ügyek intézése tölti ki munkaidejüket, így nincs lehetőségük a bírói munkát segíteni, a bírói munkát kiváltani és önállóan intézni a Be-ben, illetve a Pp.-ben meghatározott feladataikat.

28

A bírói közreműködést nem igénylő feladatokat büntető ügyszakban a 12. számú táblázat, civilisztikai területen pedig a 13. számú táblázat tartalmazza. 12. számú táblázat Bírósági titkár hatáskörébe utalható feladatkörök 1998. évi XIX. törvény (Be.) 73.§

48.§ 71.§ 74.§ (2) bekezdés 74.§ (3) bekezdés

Ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik jogosult a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni; ennek során el lehet rendelni a lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének a megállapítását és a körözését. A lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely megállapítása iránt a személyi adat- és lakcímnyilvántartást kell megkeresni. Ha a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy személyazonossága ismeretlen, lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének vagy személyazonosságának megállapítása érdekében a körözését lehet elrendelni. A lakóhelyének, illetőleg a tartózkodási helyének megállapítása érdekében annak a személynek a körözését is elrendelheti, akinek a tanúkénti kihallgatása a bírósági eljárásban szükséges. Elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható, illetőleg, amelynek a lefoglalását vagy a zár alá vételét rendelték el. Védőt rendelhet ki és a kirendelés alól felmentheti Megkeresést adhat ki Megállapíthatja a bűnügyi költséget Személyes költségmentesség engedélyezhet

Bírósági ügyintéző hatáskörébe utalható feladatkörök

29

102.§ 161.§ 261.§ 244/C.§

266.§ (9) bekezdés

273.§

275.§


Szakértőt rendelhet ki Rendbírságot szabhat ki Olyan határozat kijavíthat vagy kiegészíthet, amelyet bírósági titkár is meghozhat A zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanúval vagy vádlottal kapcsolatos, a kihallgatás helye szerint illetékes bíróság bírájának feladatait, bírósági titkár is teljesítheti, ebben az esetben a 244/D. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet is ő készíti el. A 266.§ (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben felsorolt okok miatt az eljárást a bírósági titkár is felfüggesztheti. A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el: a) vádirat közlése (263. §), b) áttétel (264. §), c) egyesítés és elkülönítés (265. §), d) a 266. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdése, (6) és (8) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztése, e) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §), f) tárgyalás kitűzése és elhalasztása [278. § és 275. § (2) bekezdése], g) idézés és értesítés (279– 280. §). A tárgyalás előkészítésének befejezése, vagy a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben – ha e törvény lehetővé teszi – bírósági titkár határoz. Amennyiben a vádlott a 117. § (1) bekezdésében, illetve a tanú a

30







600.§

85. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatairól a nyomozás vagy a tárgyalás során korábban már nyilatkozott, úgy az iratokban rögzített adatok egyeztetését a tárgyaláson kívül más személy – így bírósági titkár is végezheti. Ilyen esetekben a tanács elnöke a 288. § (3) bekezdésében, illetve a 293. § (1) bekezdésében írtak során csak az egyeztetés megtörténtét és az adatokban bekövetkezett esetleges változásokat rögzíti. A 499. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatot bírósági titkár is meghozhatja. A bíróságnak az 501–502. §ban meghatározott teendőit – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel –bírósági titkár is elláthatja, és jogosult az 504. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára is. A bírósági titkár az eljárást a) a 266. § (9) bekezdésében meghatározott okokon kívül más okból nem függesztheti fel; b) a 267. § (1) bekezdésének a), g) és h) pontja alapján, valamint c) pontja szerinti, a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt nem szüntetheti meg. Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, a végzést bírósági titkár is meghozhatja. A bíróságnak az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatát bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult. A terhelt később előterjesztett halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni. A kérelemről bírósági titkár is határozhat. A bírósági titkár is teljesítheti a más bíróságoktól származó

31

2012. évi II. törvény (Szabs. tv) 42.§ (5) bekezdés

1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 6.§ (5a) bekezdés

14/2002. IM rendelet (Büsz.) 7. § (1) bekezdés

56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet (a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról) 17. §

18. §

megkereséseket, valamint lefolytathatja – az 557. § (2) bekezdése, az 558. §, az 565. §, az 566. §, az 567. § (2) bekezdése, az 568. §, az 572– 577. §, az 579. §, az 586. § és az 587. § szerinti eljárások kivételével – a XXIX. Fejezet II. és III. Címe szerinti eljárásokat. E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – a bírósági titkár is eljárhat. A II. fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg. A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja.

A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja. A nyomozási bíró utasítása alapján a bírósági ügyintéző, ha az ülésen jegyzőkönyvvezetőként vett részt, elkészítheti a különösen védett tanú kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv kivonatát a Be. 213. § (2) bekezdése szerint. (1) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (5) bekezdése alapján az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratok hirdetményi úton történő kézbesítése iránt intézkedhet. (2) A bírósági ügyintéző a Be. 70. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése alapján a

32

19. §

20. §

21. §

hivatalos iratot az érintett személy részére személyesen is kézbesítheti, illetőleg az érintett személy a hivatalos iratot a bírósági ügyintézőtől a bíróságon is átveheti. A bírósági ügyintéző a Be. 70/B. § alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot készíthet és adhat ki. (1) A bírósági ügyintéző állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett a Be. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján. (2) A bírósági ügyintéző a bírósági ügyvitel szabályai szerint jogosult iratok megküldésére más bíróság, ügyész, nyomozó hatóság és más hatóság számára. A bírósági ügyintéző megkeresheti a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot és más hatóságot iratok megküldése és a megküldött iratok visszaküldése iránt. (1) A bírósági ügyintéző az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében a Be. 73. § alapján a terhelt vagy a tanú lakóhelyének, illetőleg tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult. (2) A bírósági ügyintéző a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg. A bírósági ügyintéző a

33

22. §

23. §

24. §

terhelt vagy a tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére. A bírósági ügyintéző a folyamatban lévő ügyet az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak az egyesítés megfontolása érdekében megküldheti a Be. 265. § (1) bekezdése alapján. A bírósági ügyintéző a másodfokú bírósági eljárásban jogosult a) a Be. 358. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni az első fokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták, b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 358. § (1) bekezdés d) pontja alapján, c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását – ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő – megküldeni a másodfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 358. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A bírósági ügyintéző a harmadfokú bírósági eljárásban jogosult a) a Be. 390. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iratokat visszaküldeni a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták, b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a harmadfokú bíróság mellett működő ügyész indítványát a Be. 390. § (1) bekezdés d) pontja alapján, c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását – ha azt a harmadfokú bíróság előtt

34

25. §

26. §

27. §

28. §

terjesztették elő – megküldeni a harmadfokú bíróság mellett működő ügyésznek a Be. 390. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A bírósági ügyintéző a perújítási eljárásban jogosult az alapügy iratainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 412. § (1) bekezdése alapján. A bírósági ügyintéző a felülvizsgálati eljárásban jogosult a) a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a jogosultnak észrevételezésre megküldeni a felülvizsgálati indítványt, valamint az ügyész nyilatkozatát a Be. 422. § (4) bekezdése alapján, b) a terhelt és védője részére észrevételezésre megküldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészi nyilatkozatot a Be. 422. § (4) bekezdése alapján, c) a magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak észrevételezésre megküldeni a Be. 422. § (2) és (4) bekezdése alapján. A bírósági ügyintéző a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban jogosult a terheltnek és a védőnek észrevételezésre megküldeni a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt a Be. 434. § (3) bekezdése szerint. (1) A bírósági ügyintéző a Be. 528. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján értesítheti az ügyészt, ha az ügyész a tárgyalásnak a vádlott távollétében való megtartását indítványozta, és a vádlott tartózkodási helye a tárgyalás

35

29. §

30. §

31. §

32. §

megkezdése előtt ismertté vált, illetőleg a külföldön tartózkodó vádlott hazatért. (2) A bírósági ügyintéző a Be. 529. § (2) bekezdése és a Be. 532. § (4) bekezdése alapján tájékoztathatja az ügyészt, ha a vádlottal szemben az elfogatóparancs kibocsátása nem vezetett eredményre. (3) A bírósági ügyintéző a Be. 532. § (2) bekezdése alapján felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő folytatását, ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg kiadatását vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadását megtagadták, és a bíróság a büntetőeljárás felajánlását nem tartja indokoltnak. A bírósági ügyintéző a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 565. § (2) és (4) bekezdése alapján az ügyész és az idegenrendészeti hatóság nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a pártfogó felügyelet utólagos elrendelésére irányuló eljárásban a Be. 567. § (2) bekezdése alapján az ügyész indítványának beszerzése iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítésre irányuló eljárásban a Be. 577. § (3) bekezdése alapján az ügyész nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző jogosult a

36

33. §

34. §

35. §

36. §

büntetés-végrehajtási bíró utasítása alapján az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni a Be. 590. § (3) bekezdése szerint. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult. A bírósági ügyintéző jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására irányuló eljárásban a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedni a Be. 591. § (4) bekezdése szerint. A bírósági ügyintéző a kegyelmi eljárásban jogosult a) a terheltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatainak beszerzése iránt intézkedni a Be. 597. § (5) bekezdése alapján, b) a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat és a kegyelmi kérelmet az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 598. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A bírósági ügyintéző jogosult a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendeletben meghatározott értesítőlapok kiállítására és aláírására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. A bírósági ügyintéző jogosult a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által

37

magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartás részére történő bírósági adatközléshez szükséges adatlapok kiállítására és aláírására.

13. számú táblázat Bírósági titkár hatáskörébe utalható

1952. évi III. törvény 12/A. §

Bírósági fogalmazó hatáskörébe utalható

Bírósági ügyintéző hatáskörébe utalható

az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben tárgyaláson kívül eljárhat

külön jogszabályban meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, a bíró irányítása és felügyelete mellett eljárhat

a fenti ügyekben önálló aláírási joga van

a fenti ügyekben önálló aláírási joga van

megteheti mindazokat az intézkedéseket és meghozhatja – az ítélet kivételével – mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény bíróság vagy a tanács elnöke hatáskörébe utal

202. § 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 264. §

bizonyítás lefolytatása megkeresés útján elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet

elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet,

38

HA: - magyar állampolgár, a 24. életévét betöltötte, az országgyűlési képviselők választásán választható, és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, vagy - magyar állampolgár, a 24. életévét betöltötte, az országgyűlési képviselők választásán választható, és jogi szakvizsgával rendelkezik - mindkét esetben a végrehajtási ügyintézői vizsgát letette és nem áll fenn vele szemben kizáró ok 2006. évi V. törvény (Ctv.) 1. § (1) bekezdés

az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat

6. § (5) bekezdés

névfoglalásra vonatkozó eljárásra önállóan, önálló aláírási joggal jogosult



az adóhatóság elektronikus értesítése alapján hivatalból bejegyzi a cég adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetőleg e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját



az

az

az

26.§ (9) bekezdés

adóhatóság

adóhatóság

adóhatóság

39

elektronikus értesítése alapján hivatalból bejegyzi a cég közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetőleg e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját



a cégjegyzékben feltünteti a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámolás kezdő időpontját és befejezését, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését, a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és per befejezését

a cégjegyzékben feltünteti a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámolás kezdő időpontját és befejezését, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését, a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és per befejezését a cégjegyzékben feltünteti a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését, a cég elleni végrehajtás elrendelését és megszüntetését, a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel elrendelését és megszüntetését

a cégjegyzékben feltünteti a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámolás kezdő időpontját és befejezését, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését, a cégalapítás vagy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és per befejezését

a cégjegyzékben feltünteti a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését, a cég elleni végrehajtás elrendelését és megszüntetését, a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel elrendelését és megszüntetését

a cégjegyzékben feltünteti a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését, a cég elleni végrehajtás elrendelését és megszüntetését, a cég tagja vagyoni részesedésének lefoglalását, továbbá a cég tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel elrendelését és megszüntetését

40

45. § (4) bekezdés

a cégjegyzékben feltünteti ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozás elrendelését, megszüntetését, annak megállapítását, hogy intézkedés alkalmazásának a feltételei nem állnak fenn, az eljárás befejezését, valamint az eljáró hatóság megnevezését, a határozat számát és keltét, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a határozat jogerőre emelkedésének napját, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki



a cégjegyzékben feltünteti a zárgondnok kirendelésének tényét, a kirendelt zárgondnok nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét)



cégbejegyzési kérelem megvizsgálása formai szempontból, valamint hiánypótlás nélküli elutasítása önálló aláírási joggal



41


kkt., bt. és egyéni cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata (bejegyzési kérelmet elutasító végzést és olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)




egyszerűsített cégeljárásban a bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata (meghozhatja a bejegyzési kérelmet elutasító végzést és az olyan végzést is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye)




kkt., bt. és egyéni cég változásbejegyzési kérelmének érdemi vizsgálata (változásbejegyzési kérelmet elutasító végzést és olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)




a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére önállóan jogosult, ha a kérelmező a kérelmét visszavonja



42



a cég megszűntnek nyilvánítása az első eredménytelen intézkedést követően, ha a további intézkedések sem vezetnének eredményre, valamint ha a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)

az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)

a cég megszűntnek nyilvánítása az első eredménytelen intézkedést követően, ha a további intézkedések sem vezetnének eredményre, valamint ha a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat) az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)

a cég megszűntnek nyilvánítása az első eredménytelen intézkedést követően, ha a további intézkedések sem vezetnének eredményre, valamint ha a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)

az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)


adószámtörléssel érintett cégek megszüntetésére irányuló eljárás (olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat)




kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés meghozatala



43


1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 6. § (6) bekezdés

2002. évi LV. törvény 38/A. §

14/2002. IM rendelet (Büsz.) 7. § (1) bekezdés

kényszertörlési eljárás során a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint szükség szerint a földhasználati nyilvántartásból elektronikus úton történő lekérdezés annak érdekében, hogy a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, vagy a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, illetve van-e bejegyzett földhasználata



kényszertörlési eljárás során más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet megkeresése



a bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja


az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat

bírósági tevékenység

közvetítői


44

21. §

a gondnokoltak és gondnokaik OBH elnöke által kezelt nyilvántartásába külön törvényben meghatározott adatok bejegyzése

a gondnokoltak és gondnokaik OBH elnöke által kezelt nyilvántartásába külön törvényben meghatározott adatok bejegyzése


2011. évi CLXI. törvény (Bszi.)

a cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, majd az iratot az új székhely szerinti cégbírósághoz továbbítja törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat



ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat

4/2002. OIT szabályzat

a bíróság által kiállítandó adatlapok kitöltése, illetve aláírása (HA jogszabály megengedi)


ellátja a törvényben meghatározott feladatokat

külön

a bíróság által kiállítandó adatlapok kitöltése, illetve aláírása (HA jogszabály megengedi)

A bírói teamek kialakítása: Az állapotfelmérés keretében elvégzett kérdőíves felmérés eredményei alátámasztják azt az előzetes feltételezést, hogy a bírák nincsenek teljes mértékben tisztában azzal, hogy milyen jogkörben járhatnak el akár önállóan, akár bírói utasítás és felügyelet mellett a bírósági ügyintézők és bírósági titkárok.

45

Általánosságban elmondható, hogy a bírák a jelenleg rájuk háruló felesleges munkateher csökkentése végett igénylik az ún. bírói teamek kialakítását. A bírói team kialakításának szempontjai az alábbiak: 1.) A bíró mentesüljön a felesleges adminisztrációs terhektől (gépi, kézi naplók vezetése, statisztikai adatszolgáltatás, jelentések). 2.) Az érdemi döntést nem igénylő napi szintű kurrenciális ügyintézés alóli mentesülés. 3.) A szignálást követően a Be. 263.§-ban írt, illetve polgári ügyszakban a tárgyalás előkészítésével kapcsolatos feladatok alóli mentesülés. 4.) Az ítélet írásba foglalásával kapcsolatos terhek könnyítése, különösen jogerős ítéletek esetén. 5.) Az egyes különleges eljárásokkal kapcsolatos feladatok alóli mentesülés. 6.) A heti több tárgyalási napon különböző jegyzőkönyvvezetők alkalmazása, elkerülendő a jegyzőkönyvek felhalmozódását és a jegyzőkönyvvezető egészségkárosodást eredményező igénybevételét. 7.) A jegyzőkönyvvezető mellett egy írnok foglalkoztatása a kiadási feladatok kapcsán. 8.) Figyelembe kell venni a bírói team kialakításakor az adott bíró személyes igényeit is. A teamek kialakítását azonban nehezíti, hogy a jelenlegi munkaköri leírások a bírósági ügyintézők esetében is az írnoki munkaköri leírásokkal egyezőek. Így mindaddig, amíg munkaidejük döntő részét az írnoki feladatok ellátása jelenti, addig ügyintézői feladatok végzésére nem lehetséges átirányításuk. A bírósági titkárok esetében pedig az önállóan intézett nemperes eljárások töltik ki a munkaidőt, amely mellett bírói teamben való folyamatos részvétel csak túlmunka elrendelésével biztosítható. Az ideális összetételű bírói teamek optimális létszáma az alábbiak szerint képzelhető el. Járásbíróságokon büntető ügyszakban: - 1 bírósági titkár 1 bíró - 1 bírósági ügyintéző - 1 jegyzőkönyvvezető Székesfehérvári Törvényszéken első fokon büntető ügyszakban: - 1 bírósági titkár 1 bíró - 1 bírósági ügyintéző - 1 jegyzőkönyvvezető Székesfehérvári Törvényszéken másodfokon büntető ügyszakban: - 2 előadó bíró - 1 bírósági titkár 1 tanács elnök - 1 fogalmazó - 1 bírósági ügyintéző - 1 jegyzőkönyvvezető

46

Polgári ügyszakban annyi különbség tehető, hogy – miután nem kötelező a tárgyaláson jegyzőkönyvvezető alkalmazása – titkár részvétele esetén elegendő egy bírósági ügyintéző vagy tisztviselő bevonása az adminisztratív feladatok ellátása érdekében. A IV. indikátorral (BISZ) kapcsolatosan a jelenlegi jogszabályi háttér szerint a 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (Büsz.) 18.§. (2) bekezdése a törvényszék elnöke számára lehetővé teszi, hogy a törvényszék és a területén működő járásbíróságok részére – a gyakrabban előforduló intézkedések megtételére – nyomtatványt rendszeresítsen. A végrehajtási ügyszakban pedig az 1/2002. (I.17.) IM rendelet (Vüsz.) 39.§. teremt lehetőséget a törvényszék elnöke (illetve bizonyos körben a járásbíróság elnöke) számára felügyelő szervként a törvényszéki végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők részére nyomtatványok rendszeresítésére. Bár a jogszabályi alap a fentiek szerint rendelkezésre áll, jelenleg nincs a törvényszékünk elnöke által rendszeresített, általánosan használatos iratminta, illetve az egyes ügytípusok intézését megkönnyítő protokollok sem készültek még. Miután pályázatunk szakmai koncepciója a mutatószámok kidolgozásán túl egységes iratminták, sablonok típusainak növelését és ügymenet-protokollok kidolgozását is célul tűzte ki, ezért munkacsoportunk mind a polgári, mind a büntető és szabálysértési ügyszak vonatkozásában kidolgozott iratmintákat és protokollokat, amelyeket a polgári, illetőleg büntető kollégiumvezető észrevételezett. Ezen iratmintákat a törvényszék elnöke felé azzal az ajánlással továbbítjuk, hogy javasoljuk a beszámolónk függelékében szereplő iratminták rendszeresítését a Székesfehérvári Törvényszéken. A teljesítménymenedzsment munkacsoport büntető ügyszakban kidolgozta a tartás elmulasztása bűncselekménnyel kapcsolatos (II. számú függelék), valamint a cégtemetőkkel kapcsolatos ügyekre (III. számú függelék) vonatkozó eljárási protokollokat, amelyek elsősorban a kezdő bírák számára adhatnak hathatóság segítséget az ügyek elbírálásához és az ésszerű eljárási időtartam betartásához. Ezen kívül a tárgyalási őrizet (I. számú függelék), a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély (IV. számú függelék) és a szabálysértési eljárások kapcsán (V. számú függelék) alakított ki még meg nem lévő iratmintákat. A Székesfehérvári Törvényszék Büntető Kollégiumának Vezetője a kidolgozott iratmintákat, protokollokat áttekintette, szakmai iránymutatása alapján a szükséges változtatásokat a munkacsoport megtette, így az iratminták és protokollok készen állnak a bevezetésre. A polgári jog területén egyrészt a központi igazgatás által kitűzött célkitűzésekre, másrészt pedig a 2014. március 15. napján hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire figyelemmel a gondnokság alá helyezés iránti perekkel kapcsolatos (VI. számú függelék), valamint az önként választható közvetítéssel (VII. számú függelék) és a kötelező közvetítéssel (VIII. számú függelék) összefüggő bírói intézkedéseket segítő protokollokat dolgozott ki munkacsoportunk. Ezt meghaladóan pedig a valamennyi járásbíróságon típusügyként jelentkező zálogjogosult által a végrehajtásba való bekapcsolódás engedélyezése iránti

47

kérelmekkel kapcsolatos végrehajtási ügyek intézését segítő iratminták kialakítása történt meg (IX. függelék). A gondnokság alá helyezés iránti perekkel kapcsolatos protokollt a Székesfehérvári Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának Vezetője, az önkéntes és kötelező közvetítéssel kapcsolatosakat pedig a törvényszék mediációs koordinátora véleményezte. Rendszeresítésüknek így a továbbiakban nincs akadálya. Az V. indikátor, a soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszer kialakítása vonatkozásában a munkacsoport tagjai mind polgári, mind büntető ügyszakban vizsgálatokat végeztek egyrészt a soronkívüliség fogalmi meghatározásával, illetve a jelenleg rendelkezésre álló, a soron kívüli ügyek számát mérő rendszerekkel kapcsolatban. A soronkívüliséget, mint fogalmat nem rendezi sem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi IX. törvény, sem a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, csupán a többször módosított 14/2002 (VII. 1.) IM rendelet, azaz a Büsz. Ezen jogszabály 33/A.§ (1) bekezdése alapján a soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetelből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. Soron kívüli ügyintézés alapulhat tehát - jogszabály rendelkezésén, - a bíróság elnökének rendelkezésén, - OIT (OBH) határozatán. A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. Ezzel szemben a bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soron kívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki (Büsz. 33/A.§ (2) bekezdés). A soron kívüliség ellenőrzésére vonatkozóan szintén a Büsz. 33/A.§ (3) bekezdése ad iránymutatást, mely szerint az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább 3 havonta ellenőrzi és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl.: határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás). A Büsz 33/B.§ (1) bekezdés alapján a bíróság elnöke külön kérelem nélkül hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el akkor, ha a.) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik, b.) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés, c.) a gyermek jogait, illetve a kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti (gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).

48

A (2) bekezdés szerint a bíróság elnöke a Be. 64/A.§ b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – külön kérelem nélkül – hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését. A (3) bekezdés alapján pedig a bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soron kívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembe vételével határoz: a.) kérelmező személyi körülményei, b.) az ügy tárgya, jellege. c.) a bíróság működésében felmerült objektív ok. 14. számú táblázat A soron kívüli eljárás fogalom meghatározása:

BÜSZ 33/A. § (1) bekezdés

Soron kívüli eljárásra vonatkozó jogszabályok BÜSZ 33. §, BÜSZ 33/A. §, BÜSZ 33/B. §, Be. 64/A. §, Be. A gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. tv.

Igazgatási vezetői intézkedések Fejér Megyei Bíróság Elnökének 2007. évi EL.ID. 1. számú leirata, a Székesfehérvári Járásbíróság Elnökének 2013. EL.II.B.1/33. utasítása

A soronkívüliségre, valamint a rövid eljárási határidőkre vonatkozó szabályozást az egyes ügyszakokban a következőkben rövid, szöveges áttekintést követően táblázatokban mutatjuk be annak hangsúlyozásával, hogy a civilisztika területén bármennyire is törekedtünk a teljességre, a korlátozott terjedelem ennek gátat szabott: Büntető ügyszak: A Be. 64/A.§ (1) bekezdése esetén a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni a következő esetekben: a) ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, b) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet) miatt a nemi élet szabadság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX) miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény (Btk. XX. fejezet), vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke – így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét, vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él – a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja. c) a megismételt eljárásban (Btk. XVI. fejezet), d) ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el (138/A. §, 138/B. §), ha a terhelt mentelmi jogát, illetve diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességét felfüggesztették (XXVII. fejezet), kiemelt jelentőségű ügyben (XXVIII/A. fejezet), a 408. § (1) bekezdés e.) pontja alapján előterjesztett perújítási indítvány alapján

49

elrendelt perújítási eljárásban, továbbá az Országos Bírósági Hivatal Elnökének határozata, vagy a bíróság elnökének rendelkezése alapján. A Be. 64/A.§ (2) bekezdés szerint az eljárás soron kívüli lefolytatása során az (1) bekezdés szerinti sorrendet kell figyelembe venni azzal, hogy a d.) pontban meghatározott eljárások lefolytatásának sorrendjét az ügyet érkezésének időpontja határozza meg. A fiatalkorúakkal szemben lefolytatott büntetőeljárás szintén a soron kívüliség körébe tartozik, azonban nem belső jog, hanem a nemzetközi jog alapján, mégpedig A gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. tv. rendelkezései szerint. A Székesfehérvári Törvényszék Elnökének, illetve a Székesfehérvári Járásbíróság Elnökének fenti utasításai elsősorban a két éven túli ügyek soron kívüli ügyintézésével kapcsolatosak. Előírásaik, hogy a Büsz.-ön is túlmenően ezen ügyek kapcsán 3 havonta kötelezően tárgyalást kell tartani, amennyiben a tárgyalás megtartásának jogszabályi feltételei teljesülnek. Minden intézkedést 5 munkanapon belül meg kell hozni az ügyben. A szankció a soron kívüli eljárás szabályainak megsértése esetén a bíró otthondolgozási jogának megvonása. Ismételt kötelességszegés esetén pedig fegyelmi eljárás megindítása. A büntető ügyszakban az egyes eljárási eseményekre megszabott határidők összefoglaló táblázata: 15. számú táblázat Szakasz

Rendelkezésre álló napok

Jogszabály

Megjegyzés

1

Vádirat megérkezése

2

Eljáró tanács kijelölése

1

BÜSZ 30

Legkésőbb a Lajstromba vételt követő napon

3

Irat bemutatása

-

BÜSZ 34

Irat haladéktalan bemutatása a bíró részére

4

Irat vizsgálata

30

Be 263 § (1) bekezdés

5

Vádirat megküldése

-


6

Várakozás

15

Vizsgálat a következő szempontok szerint: Van-e helye áttétel, egyesítés vagy egyéb azonnali intézkedésnek A tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a Vádlottnak és a Védőnek A vádirat kézbesítésétől számított 15 napon belül előterjesztheti a vádlott és a védő bizonyítási indítványait.

50

7

Határnap kitűzése

30

8 8

9

Idézés


Be 322.§ (1) bekezdés Be 554/K.§

Tárgyalás

30 10

A vádirat kézbesítésétől számított 30 Be 278 § napon belül (1), (3) bekezdés megvizsgálja a Bíró (Tanács Elnöke) a bizonyítási indítványokat és határnapot tűz ki. Be 279 § 8 nappal a tárgyalás előtt az idézést (3) bekezdés kézbesíteni kell

Ítélet 60


Ha nincs meg a tárgyalási időköz, a tárgyalást el kell halasztani, kivéve, ha a vádlott és védő egybehangzóan kéri a tárgyalás megtartását 1.A tárgyalás megnyitását követően a Be. a rendes eljárásra csupán az ítélethozatal végett elnapolt tárgyalásnál tartalmaz 8/15 napos határidőt 2. A kiemelt ügyek kapcsán 3 havonta kell tárgyalni. Az ügyben ítélet születik az ítélet kihirdetésétől számított 30 napon belül ha hosszabb indokolást igényel 60 napon belül kell írásba foglalni. Fellebbezés esetén felterjesztésre kerül sor. A BE másodfokú illetőleg harmadfokú eljárásra nem ír elő külön határidőt

11

Fellebbezés

0

1. Az ítélet kihirdetése napján

3

2. 3 nap gondolkodási leteltét követően

8

15+8

3. A vádlott engedélyezett távolléte esetén az ítélet kézbesítéstől számított 8 nap 4. Az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott esetében hirdetményi kézbesítéstől( 15 nap) számított 8 nap elteltével.

A büntetőeljárási törvény a másodfokú, illetőleg harmadfokú eljárásra nem ír elő külön határidőket, az ügy soron kívülisége a jogerős határozat meghozataláig terjed ki.

51

Civilisztika: A jogterület sokrétűsége, a joganyag nagy terjedelme, összetettsége miatt a bíróra háruló legfontosabb, és leggyakoribb határidők az alábbiakban foglalhatók össze: 16. számú táblázat 1952. évi III. törvény 125. § (4) bekezdés

Soronkívüliség Váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

333. §

(1) Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a helyi illetékességgel eljáró gyámhatóság által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság a) elhelyezi a gyermeket a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél - ha ezekre nincs mód -, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről vagy megváltoztatásáról, d) nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) f) dönt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről, a bíróság a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a gyámhatóság által indított perben, valamint ha külön törvény a soron kívül történő eljárásról rendelkezik, a bíróság a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. (3) A bíróság a keresetlevelet nyomban megvizsgálja és nyolc napon belül intézkedik a tárgyalás kitűzése iránt. Amennyiben a 124. §-ban, illetve a 332. §-ban foglalt intézkedések megtételére nincs szükség, a bíróság az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belüli időpontra tűzi ki. (4) A bíróság a határozat felülvizsgálatáról harminc napon belül érdemben dönt, ha a bíróságnak a megtámadott határozat tekintetében megváltoztató jogköre nincs. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. (5) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és további nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.

386/B. §

A kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság köteles erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését. Az elsőfokú

52

bíróság által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra is kiterjed. 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 190. § (1) bekezdés 2006. évi V. törvény (Ctv.) 58. § (2) bekezdés

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak.

Ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmekről.


Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak az átvevő cég székhelye szerinti cégbírósághoz való megküldéséről. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az iratok megküldésének tényét rögzíti. Ezt megelőzően a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változásbejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell.


A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti, illetve a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti, és a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perekben a bíróság soron kívül jár el.


A cégbíróság a végelszámolási kifogás felől – a észrevételének beszerzését követően – soron kívül határoz.


1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 8. § (5) bekezdés 10. § (5) bekezdés

végelszámoló

A vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az eljárásban résztvevő sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogásról soron kívül határoz, ennek során a kifogásolt intézkedést megsemmisíti, vagy a kifogást elutasítja. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek van helye. A csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül el kell bírálni. A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a felszámolási eljárásokat a bíróság soron kívül, hivatalból megszünteti.

53

12. § (5) bekezdés A bíróság a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése elleni kifogásról soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. 15. § (3) bekezdés A bíróság a vagyonfelügyelő jogszabálysértő, vagy a hitelezők, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása elleni kifogásról soron kívül, de legfeljebb 5 munkanapon belül dönt. 21/C. § (3) bekezdés Hirdetményi úton kézbesített, csődeljárást befejezetté nyilvánító vagy megszüntető végzés elleni fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírálja el. 24/A. § (8) bekezdés Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik – így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot –, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság – a fizetésképtelenségre tekintet nélkül – soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. 27. § (5) bekezdés Ha az adós a hitelező követelését beszámítással teljesítette, a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti. 27. § (6) bekezdés Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti. 27/A. § (10) bekezdés A felmentéssel érintett felszámoló a felmentést elrendelő végzés ellen fellebbezéssel élhet, melyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül bírál el. 39. § (5) bekezdés Ha a hitelezői választmány, hitelezői képviselő vagy bármely hitelező kezdeményezi a felszámoló felmentését, a bíróság a kérelem tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül dönt. 51. § (2) bekezdés A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása elleni kifogásról a bíróság soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül dönt. 67. § (3) bekezdés A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt. 68. § (6) bekezdés 1/2002. IM rendelet 23. § (2) bekezdés

A felszámolási eljárásban szünetelésnek, egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A bíróság soron kívül jár el. Soron kívül kell teljesíteni minden végrehajtási cselekményt, ha a) tartásdíjat vagy munkabért kell behajtani, b) biztosítási intézkedést kell végrehajtani, c) a felügyelő szerv az ügy soron kívüli elintézését rendelte el.

Az időszerű ítélkezés, mint stratégiai cél megvalósulásához szükséges az, hogy az eljárási határidők valamennyi bírósági eljárásban betartásra és betartatásra kerüljenek. A soron kívül intézendő ügyek esetében a haladéktalan intézkedési kötelezettségre tekintettel

54

kiemelt figyelmet kell fordítania az eljáró bírónak (bírósági titkárnak, bírósági és végrehajtási ügyintézőnek) arra, hogy az eljárási határidők ne sérüljenek. A 2011. évi CLXI tv. (Bszi.) 119.§. d.) pontja szerint a bíróság elnökének feladata az eljárási határidők betartásának ellenőrzése. Ezen ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges a soron kívül intézendő ügyek esetében egy olyan rendszer kidolgozása, amely egyrészt biztosítja azt, hogy az ellenőrzést végző vezetők a szükséges információ birtokába jussanak, másrészt tartalmazza a felelősségi szabályokat is. Az ellenőrzést végző igazgatási vezetők a törvényszéken folyamatban lévő perek esetében a kollégiumvezetők, míg a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróság esetében az adott bíróságok elnökei. Természetesen arra lehetőség nyílik, hogy ennek a feladatnak az elvégzésére a helyi bíróságok elnökei más vezetőt (elnökhelyettes, csoportvezető) jelöljenek ki, az ellenőrzés elvégzéséért való felelősség azonban őket terheli. Az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatokat a lajstromirodák vezetői szolgáltatják. Az általuk biztosított információ – amely tényszerűen kimutatja azt, hogy melyik ügyben nem történt az elvárt határidőn belül intézkedés, eljárási cselekmény – felhívja az ellenőrzést végző igazgatási vezető figyelmét arra, mely ügyben kell az iratok átvizsgálására kiterjedő vizsgálatot lefolytatnia. A vizsgálat alapján lehet arra vonatkozóan megalapozott következtetést levonni, hogy történt-e az ügyben bírói mulasztás. Amennyiben ez megállapítható, a már hivatkozott Büsz 33/A.§. (3) bekezdése szerinti igazgatási intézkedések meghozatalára kerül sor. A jövőre nézve célszerű a Törvényszéken egységesen szabályozni a soron kívüli ügyintézéssel kapcsolatos figyelmeztető, ellenőrző rendszert. Ennek a pályázat keretein belül egy, a törvényszék elnöke által hozandó utasítással tudunk eleget tenni. Az elnöki utasítás hatályba lépésével elérni kívánt cél, hogy a soron kívül intézendő ügyekben az eljárási határidők ne sérülhessenek, az igazgatási vezetők az ellenőrzési kötelezettségüknek hatékonyan tudjanak eleget tenni és olyan ellenőrzési protokoll kerüljön bevezetésre, amely az ellenőrzést végzők figyelmét a lehetséges igazgatási intézkedést igénylő ügyekre felhívja, őket erre figyelmezteti. Az utasítás-tervezet beszámolónk X. számú függelékében található. A fejlesztés e fázisának utolsó lépéseként a mutatószámok véglegesítéséről határoztunk. Ennek során a teljesítménymenedzsment munkacsoport által a fentiek szerint, a pályázat céljával összhangban kialakított indikátorokkal kapcsolatban megállapítható volt, hogy azok mérhetősége állandóan biztosított, objektíven ellenőrizhető, nem manipulálható, az adott jellemzőről kellő mélységben és részletességgel szolgáltatnak információt, igazolt összefüggés van az adott mutató és a mutatóval mérni kívánt cél között. Az egyes indikátorok alakulására a szervezetnek befolyása van, a mutatók könnyen, közérthetően értelmezhetőek,

55

minden érintett számára az adott informatikai módon megjeleníthetőek és meglévő költségeken túl nem növelik a költségeket. Az indikátorokkal kapcsolatosan egyértelműen megállapítható, hogy azok a már meglévő rendszerből, továbbfejlesztés nélkül is könnyen egyértelműen kinyerhetőek ügyszakonként és szintenkénti bontásban is. A IV. indikátorral kapcsolatban elmondható, hogy amennyiben az indikátor megvalósul, a továbbiakban már egyértelműen használható és mint mutatószámra lehet támaszkodni az intézményi célkitűzéshez kapcsolódóan. Az V. indikátor pedig a bíró egyéni munkáját is segíti, illetve az igazgatási és szakmai vezető részére adhatna egyértelmű, pontos tájékoztatást, amely tájékoztatás alapján gyors és hatékony beavatkozási lehetőséget nyújt ezen személyek részére. Mindezekre figyelemmel a munkacsoport elkészítette az egyes indikátorokkal kapcsolatosan a mutatószám definíciós lapokat, melyek a beszámoló 3.3 mellékletét képezik.

56

4. FÁZIS: MÉRÉSRE ÁTADÁS, KONSZOLIDÁCIÓ Mint az eddigiek során is utaltunk rá, a fejlesztés folyamán igyekeztünk – a szakmai koncepciót szem előtt tartva – olyan indikátorokat kialakítani, amelyek a teljesítménymenedzsment szempontjából hasznos segítséget nyújthatnak a bírósági vezetők számára feladataik ellátásához. A kidolgozott indikátorok azonban állandó mérhetőségükkel, objektív ellenőrizhetőségükkel, könnyen értelmezhetőségükkel együtt is csak abban az esetben tölthetik be szerepüket, ha mérésük, számbavételük és nyilvánosságra hozataluk időről időre megvalósul. (Ebben az esetben akár az évi rendes összbírói értekezletre készülő beszámoló tartalmi elemekénti felhasználásra is alkalmasak.) Mindezen célok megvalósulása érdekében készítettük el valamennyi kidolgozott indikátor tekintetében fenntarthatósági intézkedési javaslatainkat (4.1. melléklet), melyekben – az adatforráshoz való hozzáférésre figyelemmel – meghatároztuk, a szervezet mely munkatársai lehetnek a felelősei ezen mutatószámok rendszeres előállításának, és igyekeztünk számba venni a végrehajtáshoz szükséges tárgyi eszköz és humán erőforrás igényeket is.

57

ÖSSZEGZÉS Beszámolónkban igyekeztünk teljes körűen bemutatni a szervezetfejlesztési pályázat során a teljesítménymenedzsment csoport által végzett tevékenységet, amely során a szakmai koncepcióban kitűzött célokat és a fejlesztési módszertanban meghatározott elvárásokat kellett folyamatosan összeegyeztetni és egymással összehangolni. Munkánk során végig arra törekedtünk, hogy a fejlesztési módszertan útmutatásait maradéktalanul betartva megvalósítsuk a szervezetünk szakmai koncepciójában számunkra kitűzött feladatokat is. Ennek érdekében a szervezetünk legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő, a vezetői tevékenységet támogató olyan teljesítményindikátorokat próbáltunk kialakítani, melyek hosszabb távon is alkalmasak a szervezetben zajló folyamatok leírására és bemutatására. Miután szakmai koncepciónk célul tűzte ki iratminták, protokollok elkészítését is, ezeket a fejlesztési lépésekkel párhuzamosan igyekeztünk kialakítani. Beszámolónk összeállítása során a munkacsoportunk tagjai által szerkesztett protokollok, iratminták szövegét az elvárt eredménytermékeket tartalmazó mellékleteket követő függelékben helyeztük el. A kidolgozott protokollok, iratminták alkalmazását, bevezetését pedig – a fejlesztés során azonosított célkitűzések érvényesítése érdekében – ajánláskánt fogalmazzuk meg a szervezet vezetői számára.

Dr. Kollár Zoltán s.k.

Dr. Gerber Tamás s.k.

Oláhné dr. Szurok Szabina s.k.

Dr. Gombai Márta s.k.

Dr. Kántor Veronika s.k.

Dr. Hudák Hedvig s.k.

Dr. Szente Zsolt s.k.

Rabiné dr. Szakálas Márta s.k.

Dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin s.k.

Dr. Muskovits András s.k.

Dr. Németh Zsófia s.k.

Keresztes Zsuzsa s.k.

Somogyi Éva s.k.

58

59

Mellékletek

1. Fázis 1.1 Állapot felmérés során vizsgálandó dokumentumok köre 1.2. Állapotfelmérő kérdéssor 1.3. Intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) 1.4. Jelenleg mért indikátorok 1.5. Feljegyzés a szervezeti teljesítmény-menedzsment kijelölt terjedelméről 1.6. Kérdőív bírák számára 1.7. Kérdőív titkárok és ügyintézők számára 1.8. Kérdőív fogalmazók számára 1.9. Adatlap büntetőügyek pertartamának felméréséhez 2. Fázis 2.1. Az intézményi teljesítményfejlesztési céltérkép és célfa. 2.2 Intézményi szintű célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységek (szervezeti érintettség) meghatározása 2.3 Szervezeti egység szintű céltérkép 3. Fázis 3.1. Előzetes indikátor definíciós lista 3.2. Mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek 3.3. Mutatószám definíciós lapok 4. Fázis 4.1. Fenntarthatósági intézkedési javaslat

60

61

1. A fejlesztés indítása és előkészítése (1. fázis) 1.1 Állapot felmérés során vizsgálandó dokumentumok köre Ssz. I.

Vizsgálati szempontok Szervezeti működést szabályozó jogszabályok

1.

Magyarország Alaptörvénye 25. Cikk-28. Cikk

2.

2011. évi CLXI. tv. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

3.

2011. évi CLXII. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, 1997. évi LXVIII. tv. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

II. 1. 2. 3.

Stratégiai dokumentumok az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által megfogalmazott stratégiai célok (www.birosag.hu/obh/strategia) a Székesfehérvári Törvényszék éves munkaterve (2014. évre 2014.El.II.A.3. szám alatt) a Polgári Kollégium, a Büntető Kollégium, az egyes járásbíróságok és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság éves munkaterve

III.

Szervezeti működést leíró belső szabályozó dokumentumok

1.

a Székesfehérvári Törvényszék alapító okirata, melyet az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 2012. január 10. napján 44.002-17/2012.OBH számon adott ki a Székesfehérvári Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata, melynek legutóbbi módosításait az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 293/2013. (VII.10.) OBHE számú határozatával hagyta jóvá az igazságügyi alkalmazottak munkaköri leírásai

2. 3.

62

1.2. Állapotfelmérő kérdéssor Ssz.

Vizsgálati szempontok

Szempont

Jegyzet

relevanciája

I. Intézményi célkitűzések 1. Az intézmény vezetése megfogalmazott az intézményre vonatkozóan küldetést?

releváns

az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban, azt lebontva kerül meghatározásra az intézményi küldetés

a) Amennyiben megfogalmazásra került küldetés, történt-e annak fejlesztése? Milyen eredmények születtek?

releváns

a „Gyermekközpontú igazságszolgáltatás” keretében megkezdődött Dunaújvárosban és Székesfehérváron gyermekmeghallgató szoba kialakítása, elindult a bírósági közvetítés (mediáció) és annak népszerűsítése, sajtóosztály alakult

2. Az intézmény vezetése megfogalmazott az intézményre vonatkozóan jövőképet (hová akarunk eljutni), mit tartalmaz ez a jövőkép, leírása hol elérhető?

releváns

hatékony, időszerű, magas színvonalú, nyitott, átlátható és szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás, az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, www.birosag.hu/obh/strategia

a) Amennyiben megfogalmazásra került jövőkép, történt-e annak fejlesztése? Milyen eredmények születtek?

releváns

3. Melyek az intézmény működésével kapcsolatos fő stratégiai témák, programok?

releváns

elindult a tanúgondozási program és a honlap-fejlesztés, a „Nyitott Bíróság” keretében egyre több rendezvényre került sor hatékony, időszerű, magas színvonalú, nyitott, átlátható és szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás, az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, ezen belül a bírák adminisztratív terheinek csökkentése és a bírósági titkárok, bírósági ügyintézők kompetenciájának mind hatékonyabb kihasználása

Küldetés: a szervezet alapvető működésének megvalósítási módja (a működési kör, a működés alapját képező belső értékek, külső érintettekkel kialakítandó viszony, és a más szervezetektől történő megkülönböztetés meghatározása)

63

4.

Az egyes stratégiai témákhoz, programokhoz kapcsolódóan milyen akciókat, célokat, elvárásokat, mutatókat határoztak meg?

releváns

az időszerűség tekintetében a soron kívüli – köztük a két éven túli – ügyek számának csökkentése érdekében igazgatási vezetői utasítások kiadására került sor, a „Nyitott Bíróság” programban együttműködési megállapodás született a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a mediáció népszerűsítése az ügyfelek és a jogi képviselők felé plakátok, szórólapok kihelyezésével és a honlapon folyamatos, 2013-ban országos szakmai nap megrendezésére is sor került, újabban szülői értekezletek keretében is felvilágosító tevékenység indult ebben a tárgykörben kiemelt prioritás a két éven túli ügyek számának csökkentése és a bírósági titkárok/ügyintézők által ellátható feladatoknak a bíráktól az igazságügyi alkalmazottakhoz delegálása – e kettő pedig összefügg, a „Nyitott Bíróság” és a mediáció kapcsolata ugyancsak szoros – egymás népszerűsítése minden rendezvényen, újabban az iskolai szülői értekezleteken is megtörténik

5. A megfogalmazott célok között vannak kijelölt prioritások, megfogalmazódnak összefüggések az egyes célok között (célhierarchia, cél lebontás)?

releváns

6. Vannak az célkitűzések?

mérhető

releváns

egyedül az időszerűség (pertartam) mérhető az OSAP keretében előírt statisztikai adatgyűjtés révén

7. Az intézménynek vannak megfogalmazott működési céljai az irányító tevékenységek (pl.: emberi-erőforrások területén van-e a kidolgozva emberi erőforrásgazdálkodási politika, terv, stb.) területén? Össze van-e kapcsolva az emberi-erőforrás tervezés a stratégiai tervezéssel?

releváns

az emberi erőforrás-tervezést nem a törvényszék elnöke irányítja, így a törvényszék szintjén nincs összekapcsolva az emberi erőforrástervezés és a stratégiai tervezés, a stratégiai terveket ezért opcionálisan csak a meglévő emberi erőforrásokkal lehet megvalósítani

intézményre

vonatkozóan

64

8. Az intézménynek vannak megfogalmazva működési céljai az alaptevékenységek területén? Többek közt vannak-e az intézmény által előállított termékekre és nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó célkitűzések (pl.: mennyiség, minőség, megbízhatóság, minőségi standardoknak való megfelelőség, eljárási idő, az állampolgároknak vagy ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás minősége, gyorsasága)?

releváns

stratégiai cél a hatékony, időszerű, magas színvonalú, nyitott, átlátható és szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás ehhez kapcsolódó célkitűzések: - időszerűség javítása, két éven túli ügyek számának csökkentése, - szolgáltató jelleg erősítése (pl. honlap, tanúgondozás)

9. Az intézménynek vannak megfogalmazva működési céljai a támogató tevékenységek területén? Például a gazdálkodás területén milyen költséghatékonysággal működik az intézmény (pl.: eredmények elérése a lehető legalacsonyabb költségek mellett?)

releváns

költséghatékonyság javítása, így - postaköltség csökkentése, - egyes beszerzésekre vonatkozó szerződések rendszeres felülvizsgálata

10 Melyek az intézmény kritikus teljesítmény-területe? . Az intézményre jellemző kritikus teljesítmény-területek vizsgálata, amelyek esetében előzetes mérésre kell javaslatot tenni annak érdekében, hogy a mérés eredménye segítse az intézményi vezetést a fejlesztési célok kijelölésében.

releváns

ítélkezés gyorsítása, pertartam csökkentése

65

Ssz.

Vizsgálati szempontok

Szempont

Jegyzet

relevanciája II Stratégiai célok, elvárások teljesítéséhez szükségesek erőforrásokra vonatkozó kérdések . 1. A megfelelő emberi erőforrások (belső kapacitás, releváns csak az alaptevékenység jelenlegi szaktudás, képesség, kompetenciák) rendelkezésre szintű ellátásához szükséges emberi állnak? Van elegendő, a teljesítménymenedzsment erőforrás áll rendelkezésre, de sem témában hozzáértő szabad kapacitása a szervezetnek? az alaptevékenység ellátásának fejlesztéséhez, sem a stratégiai tervezéshez, fejlesztéshez szükséges kapacitás nem áll rendelkezésre 2. Az információkhoz való hozzáférés megfelelően biztosított az indikátor előállításához, számításához?

releváns

igen

3. Rendelkezésre állnak a megfelelő támogató információs eszközök? (Az információ és tudás szervezeten belüli kezelésére, tárolására és értékelésére szolgáló rendszerek kifejlesztése összhangban áll a stratégiai és operatív célkitűzésekkel, vagyis pl. milyen adatbázisokat, nyilvántartásokat, stb. használ a szervezet a működése során?)

releváns

BIIR-, VIR-, GIIR- program, internet, intranet, könyvtár, jogtár, törvényszéki honlap rendelkezésre áll, de fejlesztésre szorul, az eszközállomány (hardver) azonban elöregedett, alacsony kapacitású és sürgős fejlesztésre szorul

4. A megfelelő pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnake a teljesítménymenedzsment fejlesztéshez, illetve az eredmények alapján szükséges fejlesztéshez?

releváns

a jelenlegi költségvetési források erre nem nyújtanak fedezetet

5. Alkalmaz az intézmény TQM, EFQM, CAF alapú minőségbiztosításivagy teljesítményértékelési rendszert?

releváns

jelenleg nem

6. A lehetséges stratégiai partnerek beazonosítása és a velük való kapcsolat (pl.: vevő – szolgáltató, együttműködés, internetes/hálózati szolgáltatások) meghatározása megtörtént?

releváns

igen

66

7. Az intézményi külső- belső ellenőrzések és auditálások eredményei visszacsatolásra kerülnek?

releváns

I. a szakmai tevékenység keretében: - a tanácselnöki feljegyzések általános tapasztalatai szakmai értekezlet keretében mindenki számára, az egyedi tanácselnöki feljegyzések, valamint a bíróvizsgálatok, titkári, fogalmazói és tisztviselői értékelések eredménye az érintettek számára megismerhetővé válik, II. igazgatási tevékenységük során a törvényszék és a járásbíróságok elnökei rendszeres ellenőrzéseket tartanak, melyeket szükség esetén intézkedés követ III. a gazdálkodás terén: - az Állami Számvevőszék és az Országos Bírósági Hivatal rendszeres ellenőrzései után megállapításait írásban közli, - az intézmény belső ellenőre havi, negyedéves, féléves és éves jelentésekben számol be ellenőrzéseinek tapasztalatairól

67

1.3. Intézményi tevékenységtábla (SIPOC diagram) ÁTADÓ INPUT SZERVEZET I. Hierarchikus kapcsolatok     

Országgyűlés Kormány KIM OBH Kúria

a bíróságok szervezetét, működését, költségvetését, a bírák, igazságügyi alkalmazottak jogviszonyát meghatározó törvények, rendeletek, vizsgálati, éves célvizsgálati felhívások, joggyakorlatelemzés érdekében megkeresések,

FŐ TEVÉKENYSÉG 1. Igazságszolgáltatási feladatok: polgári peres és nem peres eljárások büntető peres és nem peres eljárások végrehajtási; szabálysértési eljárás munkaügyi perek közigazgatási perek és nem peres eljárások cégbírósági eljárások társadalmi szervezetek nyilvántartása ügyiratkezelés, ügyfélfogadás, mediációs eljárás tanúgondozás

 Országos Bírósági Hivatal

OBH Elnökének igazgatási utasításai (szabályzatok); határozatai ellenőrzési, vizsgálati jegyzőkönyvek, jelentések kérése, adatigények

létszámgazdálkodási döntések, pályázatok kiírása

2. Igazgatási tevékenység: irányítás, ellenőrzés

munkáltatói feladatok

OUTPUT

vizsgálati, éves célvizsgálati jelentések

FOGADÓ SZERVEZET Kúria Országos Bírósági Hivatal (OBH)

 belső szabályzatok, utasítások, vezetői intézkedések, éves és egyéb beszámolók, jelentések, bírák, igazságügyi alkalmazottak vizsgálati jelentése, intranet, megkeresések, Jogszabályok, szabályzatok véleményezése, képzések szervezése

 Országos Bírósági Hivatal

kinevezés, munkaköri leírások, kifizetések,

munkavállalók (bírák, igazságügyi alkalmazottak, fizikai állomány)

68

szabadságengedély ek, fizetési előleg

3. Gazdálkodás OBH, Állami Számvevőszék

OBH Elnökének igazgatási utasításai (szabályzatok); határozatai gazdálkodási intézkedések: éves költségvetési döntések, költségvetési zárolás, átcsoportosítás, fedezetbiztosítás,

belső ellenőri vizsgálatok

OBH, ÁSZ

jelentési, havi adatszolgáltatási kötelezettség,

számvevőszéki megkeresések, vizsgálatok II. Horizontális kapcsolatok 1. Igazságszolgáltatási Ügyfelek: magán- és jogi személyek, egyéb gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek és képviselőik

Társszervek: ügyészség, rendőrség közigazgatási szervek,

keresetlevél, vádirat, magánvád, bejegyzési kérelem, nyilvántartási kérelem, jogorvoslati kérelmek,

megkeresések, egyeztetések, együttműködési megállapodás

feladatok: polgári peres és nem peres eljárások büntető peres és nem peres eljárások végrehajtási; szabálysértési eljárás munkaügyi perek közigazgatási perek és nem peres eljárások cégbírósági eljárások társadalmi szervezetek nyilvántartása ügyiratkezelés, ügyfélfogadás, mediációs eljárás - tanúgondozás

 I. és II. fokú ítéletek és végzések, anyakönyvvezető, gyámhivatal, földhivatal, adóhatóság, munkaügyi kirendeltség, KEKKH, munkáltatók, BISZ Zrt. felé megkeresések költségmentes ellátmányból, elnöki letétből kifizetések, szakértői díjak és

ügyfelek és képviselőik, ügyészség, rendőrség, közigazgatási szervek, munkáltatók, BISZ Zrt. igazságügyi szakértők, ülnökök

69

az ülnöki díjak kifizetése Országos Bírói Tanács (OBT)

ajánlások, megkeresések

panaszosok, közérdekű bejelentők, közérdekű adatigénylők

panaszok, bejelentések, közérdekű adatigények

Magyar Államkincstár OTP Bank közüzemi szolgáltatók, egyéb szervek

adatkérés, adatszolgáltatás közüzemi szerződések, számlák, elszámolások, szerződési ajánlatok

2. Igazgatás bírói tanács működése, - igazgatási panaszok, - közérdekű bejelentések, - közérdekű és közérdekből nyilvános adatok igénylésével kapcsolatos feladatok 3, Gazdálkodás

válaszok, közérdekű adatszolgáltatás, elutasított adatszolgáltatási igényekről szóló nyilvántartás évenkénti megküldése ellenjegyzések, utalások, kifizetési utasítások, kötelezettség vállalás, közbeszerzési felhívások, ajánlatkérések, szerződések, megrendelések havi kifizetések

OBT panaszosok, bejelentők, adatigénylők, NAIH

Magyar Államkincstár, OTP Bank, közüzemi szolgáltatók NAV Adóhatóság OEP

havi bevallások sajtó képviselői Fejér Megyei Kormányhivatal, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, KLIK Székesfehérvári Tankerülete

peres ügyekről tájékoztatás kérés, riport, nyilatkozat kérés, együttműködési megállapodás

4. Társadalmi kapcsolatok ügyfélkapcsolatok

nyitott bírósági előadások, prezentációk, honlap szerkesztés, sajtóközlemények, riportok, jogi felvilágosító előadások (Törvényházi Szeminárium),

magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek társszervek középiskolások sajtóképviselők

70

1.4. Jelenleg mért indikátorok Az alábbi táblázat indikátor típusonként összefoglalja az állapotfelmérés során azonosított mutatókat, amelyek jelenleg mérésre kerülnek az intézményrendszeren belül. Indikátortípusok 1. Input jellegű mutatók:

Jelenleg mért indikátor érkezett (polgári, gazdasági peres/nemperes, büntető peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyek száma

Mely intézményi célokhoz köthető hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

érkezett soronkívüliség engedélyezése, közérdekű adatigénylés iránti kérelmek száma

nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás

érkezett igazgatási panaszok, közérdekű bejelentések száma


engedélyezett álláshelyek (vezetők, bírák, titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők, tisztviselők, írnokok, fizikai dolgozók), valamint a túlbetöltések száma

az emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és egyúttal hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

nyelvvizsgával rendelkező hatékony, időszerű, magas színvonalú munkatársak száma (nyelvek és igazságszolgáltatás nyelvvizsga-szintek szerint)

2. Output jellegű mutatók:

a feladatellátást támogató informatikai eszközök (számítógépek, nyomtatók, diktafonok, mobiltelefonok) száma a feladatellátást támogató gépjárművek száma

hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

befejezett (polgári, gazdasági peres/nemperes, büntető peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyek száma



a befejezett (polgári, gazdasági hatékony, időszerű, magas színvonalú peres/nemperes, büntető igazságszolgáltatás peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyeknek a pertartam szerinti megoszlása

71

a befejezett (polgári, gazdasági hatékony, időszerű, magas színvonalú peres/nemperes, büntető igazságszolgáltatás peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyeknek a befejezés módja szerinti megoszlása

3. Költségvetésgazdálkodási mutatók:

adott időszakban különböző hatékony, időszerű, magas színvonalú képzésekben (központi képzés, igazságszolgáltatás külföldi tanulmányút, szakjogász-képzés) részt vett munkatársak száma az eredeti és módosított hatékony költségvetési gazdálkodás előirányzatok összehasonlítása a tényleges pénzügyi teljesítéssel az alábbi bontásban: kiadások összege és ebből: - személyi juttatások, - dologi kiadások, - intézményi beruházás, - előző évi előirányzatmaradvány átadása bevételek alakulása és tervtől való eltérése az alábbi bontás szerint: - működési bevételek, - felhalmozási bevételek, - működési támogatás, - felhalmozási támogatás, - működési maradvány

hatékony költségvetési gazdálkodás


rendszeres személyi juttatások hatékony költségvetési gazdálkodás összege és változása foglalkoztatási csoportonként (törvényszéki bíró, helyi bíró, titkár, fogalmazó, felsőfokú tisztviselő, középfokú tisztviselő és írnok, fizikai alkalmazott, részfoglalkozásúak) nem rendszeres személyi juttatások összege és fajtái


72

követelés-állomány (közhatalmi hatékony költségvetési gazdálkodás és bírság-bevételek) nagysága: nyitó, évi előírás, törlés, befizetés, záró állomány szerinti bontásban, valamint a követelésállomány előző évhez viszonyított változása 4. Kapacitás kihasználtságot jellemző mutatók:

5. Hatékonyságot jellemző mutatók:

egy bíróra jutó érkezett (polgári gazdasági peres/nemperes, büntető peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyek száma egy bíróra jutó befejezett (polgári, gazdasági peres/nemperes, büntető peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyek száma egy bíróra jutó folyamatban maradt (polgári, gazdasági peres/nemperes, büntető peres/nemperes, szabálysértési peres/nemperes) ügyek száma


tárgyalási napok egy bíróra/tanácsra jutó átlagos száma


egy tárgyalási napra kitűzött ügyek átlagos száma 6. Eredményességet 30 napon túl bírót mutató (nem jellemző mutatók: mozgó) ügyek száma



hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

30 napon túli írásba foglalatlan hatékony, időszerű, magas színvonalú eljárást befejező határozatok igazságszolgáltatás száma a másodfokú bíróság által hatékony, időszerű, magas színvonalú elbírált fellebbezések eredménye igazságszolgáltatás bíróságonként (helybenhagyás, egészben vagy részbeni megváltoztatás, hatályon kívül helyezés, egyéb befejezés száma és aránya)

73

a másodfokú bíróság által hatékony, időszerű, magas színvonalú elbírált fellebbezések eredménye igazságszolgáltatás bíránként (helybenhagyás, egészben vagy részbeni megváltoztatás, hatályon kívül helyezés, egyéb befejezés száma és aránya) 7. Hatásokat jellemző mutatók

alapos igazgatási panaszok aránya


az elrendelt soronkívüliségnek nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű az összes kérelemhez viszonyított igazságszolgáltatás aránya

74

1.5. Feljegyzés a szervezeti teljesítmény-menedzsment kijelölt terjedelméről Az állapotfelmérés megkezdésekor az elért pertartam felmérése keretében munkacsoportunk büntetős szekciója manuálisan mind a peres, mind a nemperes ügytartam felmérését elvégezte a 2013. év második negyedévében befejezett valamennyi ügy egyenkénti áttekintésével. Ennek indoka az volt, hogy büntető ügyszakban az ügyviteli befejezések száma gyakoribb, így a lajstromadatok korrigálás nélküli átvétele torz eredményt hozott volna. Ilyenfajta felmérést civilisztikai ügyszakban az ügymennyiség nagyságrendjében is jelentős különbsége sem tett lehetővé, illetve annak indokát sem találtuk. Ezért az O-minta és N-minta adatai, illetve a BIR-O rendszerben tárolt és onnan lekérdezett adatok felhasználásával került sor a 2013. évben befejezett peres ügyekben elért pertartamok átlagának meghatározására. Az állapotfelmérés során szembesültünk továbbá azzal, hogy polgári ügyszakban a bíróság által intézett ügyek nagyobb része nemperes ügy, melyek egy részében a munkateher – ügyviteli okokból – statisztikailag nem mérhető (például a végrehajtási ügyekben), illetve egyes nemperes eljárásoknál bírák és titkárok egyaránt dolgoznak egy adott ügyben, így az ügyteher és a befejezés számbavétele problematikus (például felszámolási eljárások esetén). Figyelemmel voltunk továbbá arra a stratégiai célkitűzésre, hogy ahol lehet, a bírói munkavégzést lehetőleg bírósági titkári feladatellátással kell kiváltani. Emellett a szakmai koncepcióban foglalt célkitűzéseket, az állapotfelmérés megkezdésével megszerzett és rendelkezésre álló adatokat, információkat áttekintve és a fejlesztésre rendelkezésre álló időkeretet is mérlegelve végül arra a döntésre jutottunk, hogy az állapotfelmérés befejezésének és a szervezet-fejlesztésnek is elsősorban a peres ügyek intézésére kell kiterjednie, és a szakmai koncepcióban foglaltakat mindkét ügyszakban ennek megfelelően szükséges megvalósítani. Az állapotfelmérés során ezért a kizárólag bírók által intézhető peres ügyek pertartamának mérése szükséges büntető és civilisztikai ügyszakban, valamint járásbírósági és törvényszéki szinten egyaránt. A szabálysértési eljárások elintézési idejét sem vontuk emiatt a vizsgálódás körébe, hiszen ezen a területen a központi és helyi igazgatási és szakmai vezetés célként már a pályázat beadását jóval megelőzően azt tűzte ki, hogy bíró ne járjon el olyan ügyekben, melyekben bírósági titkár is eljárhat. Ezen túl pedig a 2. fázisban a célok meghatározása, a 3. fázisban pedig a mutatószámok kidolgozása során is elsősorban a peres ügyekre, illetve a bírák peres ügyekkel kapcsolatos feladataira kell koncentrálnia a fejlesztésnek.

75

1.6. Kérdőív bírák számára Kérdőív 1) Úgy gondolja-e, hogy Önre túl sok munka hárul? □ Igen / □ Nem 2) Szükséget érez abban, hogy munkája pontos elvégzéséhez segítséget kapjon? □ Igen / □ Nem 3) Megkapja-e a munkája elvégzéséhez a szükséges szakmai támogatást? □ Igen / □ Nem 4) Amennyiben a válasza az előző kérdésre Nem, akkor kérem, sorolja fel, miket hiányol: ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ......................................................................

5)

Kérjük,

ide

írja

le

javaslatait,

hogy

hogyan

lehetne

az

Ön

munkaterhét csökkenteni annak érdekében, hogy az érdemi munkáját el tudja látni? ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... 6) Tudja-e, hogy a jelen bíróságon dolgoznak bírósági ügyintézők? □ Igen / □ Nem

76

7) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, akkor Ön szerint hány személyről van szó? ...................................................................... 8) Tudja-e, hogy jogszabály ügyintézők? □ Igen / □ Nem

alapján

mit

láthatnak

el

a

bírósági

9) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, kérem, sorolja fel ezeket: ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... 10) Ön szerint összhangban vannak-e jelenleg a bírósági ügyintézők jogszabályban meghatározott feladatai a konkrétan ellátott feladataikkal jelen bíróságon? □ Igen / □ Nem 11) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Nem, akkor határozza meg, hogy miben nem. ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... 12) A jelenleg az Ön által elvégzett feladatok közül melyek azok, amiket a bírósági ügyintézők részére átadna? ...................................................................... ......................................................................

77

...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ......................................................................

13) Munkája elvégzéséhez milyen plusz munkaerőt érez szükségesnek? -

jegyzőkönyvvezetői kiadói bírósági ügyintézői bírósági titkári

Köszönjük, hogy a kérdőívet kitöltötte!

78

1.7. Kérdőív titkárok és ügyintézők számára Titkári/ügyintézői kérdőív 1) Úgy gondolja-e, hogy Önre túl sok munka hárul? □ Igen / □ Nem 2) Ellát-e Ön bírói hatáskörbe tartozó feladatokat is? □ Igen / □ Nem 3) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, fejtse ki, hogy melyek ezek a feladatok. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………. 4) Amennyiben a 2. kérdésre a válasza Igen, úgy álláspontja szerint megkapja-e a munkája elvégzéséhez a szükséges szakmai támogatást? □ Igen / □ Nem

5) Amennyiben a válasza az előző kérdésre Nem, akkor kérem sorolja fel, miket hiányol: ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ...................................................................... ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 6) A saját hatáskörébe tartozó feladatokon kívül egyéb tevékenységet ellát-e?

79

□ Igen / □ Nem 7) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, úgy sorolja fel, melyek ezek a tevékenységek! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………….. 8) Álláspontja szerint a jelenleg Ön által ellátott feladatokon kívül van egyéb olyan bírói hatáskörbe tartozó tevékenység is, amit el tudna látni? □ Igen / □ Nem 9)

Amennyiben

az

előző

kérdésre

a

válasza

Igen,

fejtse

ki,

hogy

álláspontja szerint mik ezek a tevékenységek. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………… 10) Elegendőnek tartja a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott képzéseken való részvételt? □ Igen / □ Nem 11) Ön szerint összhangban vannak-e jelenleg a bírósági titkárok/ügyintézők jogszabályban meghatározott feladatai a konkrétan ellátott feladataikkal jelen bíróságon? □ Igen / □ Nem

Köszönjük, hogy a kérdőívet kitöltötte!

80

1.8. Kérdőív fogalmazók számára Fogalmazói kérdőív 1) Úgy gondolja-e, hogy Önre túl sok munka hárul? □ Igen / □ Nem 2) Megkapja-e az instruktor bíróktól a munkája elvégzéséhez szükséges szakmai segítséget? □ Igen / □ Nem 3) Az instruktor bírótól fordítja a legtöbb időt? □ jegyzőkönyvvezetés

kapott

feladatok

közül

mely

tevékenységre

□ határozatszerkesztés □ kurrenciális ügyintézés

4)

Az

instruktor

bírótól

kapott

feladatokon

kívül

ellát-e

egyéb

feladatokat is? □ Igen / □ Nem 5) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, fejtse ki, hogy milyen egyéb tevékenységet végez! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………... 6) Álláspontja szerint a titkári vagy bírói hatáskörben lévő feladatok közül vannak olyan részfeladatok, melyeket Ön is el tudna látni? □ Igen / □ Nem 7) Amennyiben az előző kérdésre a válasza Igen, sorolja fel, hogy melyek ezek a részfeladatok! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… 8) Véleménye szerint lenne ideje a jelenleg Ön által végzett feladatok

81

mellett más feladatok elvégzésére is? □ Igen / □ Nem 9) Álláspontja szerint indokolt lenne az Ön által havonta elvégzendő feladatok mennyiségének minimumát és maximumát konkrétan meghatározni? □ Igen / □ Nem 10) Elegendőnek tartja a beszámolók gyakoriságát?

fogalmazók

számára

tartott

tanulókörök

és

□ Igen / □ Nem 11) Elegendőnek tartja a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott fogalmazói képzéseken való részvételt? □ Igen / □ Nem 12) Ön szerint összhangban vannak-e jelenleg a fogalmazók jogszabályban meghatározott feladatai a konkrétan ellátott feladataikkal jelen bíróságon? □ Igen / □ Nem Köszönjük, hogy a kérdőívet kitöltötte!

82

1.9. Adatlap büntetőügyek pertartamának felméréséhez Adatlap 2013. év második negyedévében első fokon befejezett büntető ügyek ….Járásbíróságon A vádirat bíróságra érkezésének időpontja: A vádirat szerinti első helyen megjelölt bűncselekmény a Btk. szerinti fejezet megjelölésével: A vádlottak száma: A tényállások száma: Az első tárgyalás kitűzésének dátuma: Az első tárgyalás határnapja: Száma:

Kelte:

Az elsőfokú ügydöntő határozat Az elsőfokú ügydöntő határozat jogerőre emelkedett-e: Amennyiben igen, a jogerőre emelkedésének napja: Soron kívüli eljárás körébe tartozik-e az ügy: Amennyiben igen, a soron kívüliség indoka: Megjegyzés:

□ Igen

□ Nem

□ Igen

□ Nem

2013. év második negyedévében első fokon befejezett büntető nem peres ügyek a …..Járásbíróságon Bk.55/2012 A vádirat bíróságra érkezésének időpontja: A vádirat szerinti első helyen megjelölt bűncselekmény a Btk. szerinti fejezet megjelölésével: Amennyiben igen, a jogerőre emelkedésének napja:

.

83

2013. év második negyedévében első fokon befejezett Bnyf. ügyek a Székesfehérvári Törvényszéken A vádirat bíróságra érkezésének időpontja: A vádirat szerinti első helyen megjelölt bűncselekmény a Btk. szerinti fejezet megjelölésével: Befejezés dátuma: 2013. év második negyedévében első fokon befejezett Bk., Bkf. ügyek a Székesfehérvári Törvényszéken Bk. A vádirat bíróságra érkezésének időpontja: A vádirat szerinti első helyen megjelölt bűncselekmény a Btk. szerinti fejezet megjelölésével: Befejezés dátuma:

különleges eljárás bűnjelek vonatkozásában

84

2. Szervezeti teljesítményfejlesztési célok tervezése és lebontása (2. fázis) 2.1. Az intézményi teljesítményfejlesztési céltérkép és célfa. INTÉZMÉNYI SZINTŰ TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉSI CÉLTÉRKÉP

Intézmény rendeltetése:

Igazságszolgáltatás

Intézményi cél:

1. Hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

Nézőpontok

Költségvetési

Ügyfél és bizalmi nézőpont

nézőpont

Alcél:

1.1. költségvetési előirányzatok túllépésének elkerülése

Intézményi cél: Nézőpontok

Költségvetési


2.1. a költségvetés és annak végrehajtása ellenőrzöttsége, megismerhetősége

Intézményi cél: Nézőpontok

1.4 a szakmai fejlődés, önképzés igényének fejlesztése

2.2 közérdekű adatok nyilvánossága, hozzáférhetősége

Belső folyamatok nézőpontja Tanulás és fejlődés nézőpontja

2.3 az ügyfélszolgálati munka javítása, panasznap szakmai színvonalának emelése

2.4 ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése

3. Hatékony költségvetési gazdálkodás Költségvetési nézőpont

Alcél:

1.3 iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése

2.Nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás nézőpont

Alcél:

1.2 két éven túli peres ügyek számának csökkentése


3.1. költségvetési előirányzatok optimális kihasználása, túllépésük elkerülése



3.2 működési költségek, különösen a szakértői és tanúdíjak kifizetésének felgyorsítása

3.3 működési költségek 3.4 takarékossági csökkentése, illetve a szempontok folyamatos megtakarításból az felszínen tartása igények jobb, magasabb szintű kiszolgálása

85

CÉLFA Intézményi szintű teljesítményfejlesztési céltérkép Nézőpont

Költségvetési nézőpont Ügyfél és bizalmi nézőpont

Belső folyamato k nézőpontja

Tanulás és fejlődési nézőpont

Intézményi cél:Hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

1.1 költségvetési előirányzatok túllépésének elkerülése

1.2. két éven túli peres ügyek számának csökkentése

1.3. iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése

emberi tőke 1.4. a szakmai fejlődés, önképzés igényének fejlesztése

szervezeti tőke információs tőke

86

Intézményi szintű teljesítményfejelesztési céltérkép Nézőpont




Intézményi cél:Nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás

2.1. a költségvetés és annak végrehajtása ellenőrzöttsége, megismerhetősége,

2.2 közérdekű adatok nyilvánossága, hozzáférhetősége

2.3. az ügyfélszolgálati munka javítása, panasznap szakmai színvonalának emelése

emberi tőke 2.4. ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése


87

Intézményi szintű teljesítményfejelesztési céltérkép Nézőpont




Intézményi cél: Hatékony költségvetési gazdálkodás


3.2. működési költségek, különösen a szakértői és tanúdíjak kifizetésének felgyorsítása

3.3. működési költségek csökkentése, illetve a megtakarításból az igények magasabb szintű kiszolgálása

emberi tőke 3.4. takarékossági szempontok folyamatos felszínen tartása


88

2.2 Intézményi szintű célok teljesítésében részt vevő szervezeti egységek (szervezeti érintettség) meghatározása Intézményi célkitűzés

Érintett folyamatcsoport Érintett szervezeti /tevékenységcsoport egység

(sorszám) megnevezés) 1. hatékony, időszerű magas színvonalú igazságszolgáltatás

2. nyitott, átlátható, szolgáltató jellegű igazságszolgáltatás


Szervezeti egység Célhoz való kapcsolódó feladata, hozzájárulás mértéke hatásköre

törvényszék elnöke, előirányzatok Gazdasági Hivatal megtervezése, meghatározása

jelentős

1.2. két éven túli peres törvényszék és ügyek számának járásbíróságok csökkentése elnökei, kollégiumvezetők

utasításadás, időszerűség és szakszerűség ellenőrzése

1.3. iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése

iratminták, protokollok közepes kidolgozása, jóváhagyása, rendszeresítése és időszakonkénti felülvizsgálata

kollégiumvezetők, törvényszék elnöke

jelentős

1.4. szakmai fejlődés, oktatásfelelős önképzés igényének (törvényszéki fejlesztése elnökhelyettes) kollégiumvezetők, könyvtáros

képzési tervek közepes kialakítása, szakmai értekezletek szervezése, rendezése, könyvtári állomány fejlesztése, rendelkezésre bocsátása

2.1. költségvetés és törvényszék elnöke, annak végrehajtása Gazdasági Hivatal, ellenőrzöttsége, belső ellenőr megismerhetősége

folyamatba épített, jelentős előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszere (FEUVE), a gazdálkodással kapcsolatos rendszeres beszámolási kötelezettség

89

3. hatékony költségvetési gazdálkodás

2.2. közérdekű adatok nyilvánossága, hozzáférhetősége

Gazdasági Hivatal, Informatikai Osztály, honlapmunkacsoport

közérdekű adatok jelentős rendszerezése, közzététele és a honlap üzemeltetése, karbantartása ügyfélszolgálatok jelentős megszervezése, panasznapi beosztás, bírók ügyeleti beosztásának kialakítása

2.3. ügyfélszolgálati munka javítása, panasznap szakmai színvonalának emelése

törvényszék és járásbíróságok elnökei, csoportvezetők

2.4. ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése

törvényszék és járásbíróságok elnökei


törvényszék elnöke, igények alapos Gazdasági Hivatal felmérésén alapuló előirányzat-tervezés

munkaértekezletek, közepes szakmai értekezletek és tájékoztatók alkalmával a kérdéskör rendszeres napirendre vétele jelentős

3.2. működési költségek törvényszék és kifizetésének járásbíróságok felgyorsítása elnökei és lajstromirodavezetői, Gazdasági Hivatal (GH)

a jogerős díjmegállapító határozatok GH részére határidőben való megküldésének nyomon követése, ellenőrzése és a kifizetés

3.3. működési költségek törvényszék elnöke csökkentése

az erre irányuló jelentős szerződések rendszeres felülvizsgálata

3.4. takarékossági szempontok felszínen tartása

figyelemfelhívás közepes munkaértekezletek, szakmai megbeszélések és más hasonló rendezvények alkalmával

törvényszéki és járásbírósági elnökök

jelentős

90

2.3 Szervezeti egység szintű céltérkép Intézményi cél:

1. HATÉKONY, IDŐSZERŰ, MAGAS SZÍNVONALÚ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Alcél:


1.2. két éven túli peres ügyek számának csökkentése

1.3 iratminták, protokollok kidolgozása, rendszeresítése

1.4. a szakmai fejlődés, önképzés igényének fejlesztése

SZERVEZETI EGYSÉG SZINTŰ CÉLTÉRKÉP Érintettség:

Szabályozási, ellenőrzési feladatok

Nézőpontok

Költségvetési nézőpont

Cél:

1.1.1 a Gazdasági Hivatal vezetőjének rendszeres beszámolási kötelezettségének meghatározása

Ügyfél és bizalmi nézőpont 1.2.1 a járásbírósági elnökök számára igazgatási feladatok meghatározása

Belső folyamatok nézőpontja 1.3.1 iratminták rendszeresítése

Tanulás és fejlődés nézőpontja 1.4.1

oktatásfelelős kijelölése

1.4.2 képzési tervek jóváhagyása

1.2.2 ezek elvégzésének ellenőrzése Intézményi cél: Alcél:

2. NYITOTT, ÁTLÁTHATÓ, SZOLGÁLTATÓ JELLEGŰ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2.1. a költségvetés és annak végrehajtása ellenőrzöttsége, megismerhetősége

2.2 közérdekű 2.3 az ügyfélszolgálati adatok munka javítása, nyilvánossága, panasznap szakmai hozzáférhetősége színvonalának emelése

2.4 ügyfélbarát hozzáállás tudatosítása, erősítése



Nézőpontok



Belső folyamatok nézőpontja

Tanulás és fejlődés nézőpontja

91

Cél:

2.1.1 belső ellenőr rendszeres beszámolási kötelezettségének meghatározása

2.2.1 a közérdekű adat kiadása iránti igények elbírálása

2.1.2. összbírói értekezlet előtti évenkénti beszámoló (OBH-nak is megküldve)

2.2.2 elutasított igényekről nyilvántartás, évente megküldve a NAIH-nak

2.3.1 lajstromirodák 2.4.1. sajtószabályzat ügyfélfogadásának, megalkotása panasznap és elnöki panasznap 2.4.2 ennek időpontjának előírásai szabályozása (SZMSZ betartásának VII. fejezet) ellenőrzése 2.4.3. munkatársak képzése

2.2.3 honlap munkacsoport működtetése

Intézményi cél:

3. HATÉKONY KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS

Alcél:


3.2 működési költségek, különösen a szakértői és tanúdíjak kifizetésének felgyorsítása

3.3 működési költségek csökkentése, illetve a megtakarításból az igények magasabb szintű kiszolgálása

3.4 takarékossági szempontok folyamatos felszínen tartása



Nézőpontok


Cél:

3.1.1 költségvetési igények rendszeres figyelemmel kísérése 3.1.2. előirányzattervezés felügyelete

Ügyfél és bizalmi nézőpont 3.2.1 eljárási határidők betartásának ellenőrzése

Belső folyamatok nézőpontja 3.3.1 szerződések rendszeres felülvizsgálata

Tanulás és fejlődés nézőpontja 3.4.1 munkaértekezletek napirendjére a kérdés rendszeres felvétele

92

Szervezeti egység szintű céltérkép Nézőpont

Szervezeti érintettség: Szabályozási, ellenőrzési feladatok

Költségvet ési nézőpont

1.1.1. a Gazdasági Hivatal vezetőjének rendszeres beszámolási kötelezettségének meghatározása


1.2.1. a járásbírósági elnökök számára igazgatási feladatok meghatározása 1.2.2. ezek elvégzésének ellenőrzése

Belső folyamato k nézőpontja i Tanulás és fejlődés nézőpontja i

1.3.1. iratminták rendszeresítése

1.4.1. oktatás-felelős kijelölése

1.4.2. képzési tervek jóváhagyás

93

Szervezeti egység szintű céltérkép Nézőpont Költségvet ési nézőpont

Szervezeti érintettség: Szabályozási, ellenőrzési feladatok 2.1.1 belső ellenőr rendszeres beszámolási kötelezettségének meghatározása 2.1.2. összbírói értekezlet előtti érvenkénti beszámoló (OBH-nak is megküldve)


2.2.1. a közérdekű adat kiadása iránti igények elbírálása 2.2.2.elutasított igényekről nyilvántartás, évente megküldve a NAIH-nak 2.2.3. honlap munkacsoport működtetése


2.3.1. lajstromirodák ügyfélfogadásának, panasznap és elnöki panasznap időpontjának szabályozása (SZMSZ VII. fejezet)

2.4.1. sajtószabályzat megalkotása 2.4.2. ennek előírásai betartásának ellenőrzése 2.4.3. munkatársak képzése

94

Szervezeti egység szintű céltérkép Nézőpont Költségvet ési nézőpont

Szervezeti érintettség: Szabályozási, ellenőrzési feladatok 3.1.1. költségvetési igények rendszeres figyelemmel kísérése 3.1.2. előirányzat-tervezés felügyelet



3.2.1. eljárási határidők betartásának ellenőrzése

3.3.1. szerződések rendszeres felülvizsgálata

3.4.1. munkaértekezletek napirendjére a kérdés rendszeres felvétele

95

3. Teljesítményindikátorok kidolgozása és célokhoz rendelése (3. fázis)

3.1. Előzetes indikátor definíciós lista I.

A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként)

Indikátor csoport:

hatékonyságot jellemző mutató

Számítási algoritmus:

a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel

Kapcsolódó intézményi cél:


Jelenleg mért az indikátor?

nem

Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT) II.

Indikátor csoport:

input – feladatmennyiség mutató


az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból számítható (a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként)




nem

III.

A járásbíróságokon (titkári, ügyintézői feladatvégzéssel) kiváltható bírói munkateher (JKBMT)

Indikátor csoport:

output jellegű mutató


a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel (azon bíró által befejezett ügyek száma, melyekben titkár vagy ügyintéző is eljárhatott volna)




nem

96

IV.

A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma (BISZ)

Indikátor csoport:



a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül (II/B/I.) kinyerhető




nem

V.

A törvényszék területén bevezetett, soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma

Indikátor csoport:



a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül kinyerhető




nem

97

3.2. Mutatószám tesztelési jegyzőkönyvek I. A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként) Indikátor tesztelési tábla

I. Indikátor kapcsolódása Indikátor megnevezése: Kapcsolódó intézményi cél:

A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként) hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás

Kapcsolódó szervezeti egység cél: hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás Egyéni TÉR mutató:

egyéni teljesítménycélként az egyéni hatékonyság is mérhető és egyéni teljesítménymutatóként is hasonlóan számolható

II. Indikátor jellemzői Indikátor fajtája:

intézményi szintű indikátor

Indikátor tartalma, definíciója:

a feladatellátás időszerűségének bemutatása érdekében adott beszámolási időszakban befejezett ügyekben a pertartam meghatározása

Indikátor mértékegysége:

hónap

Bontás:

ügyszakonként és szintenként (járásbíróság és törvényszék)

Indikátor adatforrása:

BIIR-rendszerből történik az adatok kinyerése

III. Indikátor teljesülése Bázisérték (az indikátor kiinduló értékének) kiszámítása Időpont:

pályázat időpontja

Vonatkozási idő:

2013. naptári év

Számítási mód:

az adatok az adatforrásból (BIIR) lekérdezhetőek és a mutató a kinyert adatokból képlettel kiszámítható

Célérték (az indikátor adott időszaki célértékének) kiszámítása Időpont:

beszámoló elkészítésének időpontja (legközelebb 2015.)

98

Vonatkozási idő:

tárgyévi beszámolási időszak

Számítási mód:


IV. Indikátor értékelése Alapvető kritériumokkal szembeni megfelelőség Lényeges, kifejező:

igen

Mérhető:

igen

Megvalósítható, ösztönzésre alkalmas: Célfüggő:

igen

Befolyásolható:

igen

Időben értelmezhető

igen

igen

További kritériumokkal szembeni megfelelőség Gazdaságosság:

igen

Kezelhető számosság:

igen

Egyszerűség:

igen

99

II. Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT) Indikátor tesztelési tábla

I. Indikátor kapcsolódása Indikátor megnevezése: Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT) Kapcsolódó intézményi cél:



egyéni teljesítménycélként az egyéni munkateher is mérhető és egyéni teljesítménymutatóként is hasonlóan számolható


szervezeti egység szintű indikátor


a munkateher mérése és összehasonlíthatósága érdekében adott időszakban az egy főre jutó ügytehernek az országos átlaghoz viszonyított mértéke


%

Bontás:



az OBH által gyűjtött és rendszerezett ügyforgalmi adatok



Vonatkozási idő:

2013. naptári év

Számítási mód:

az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból számítható (a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként)

Célérték (az indikátor adott időszaki célértékének) kiszámítása

100

Időpont:

a beszámoló elkészítésének időpontja (legközelebb 2015.)

Vonatkozási idő:


Számítási mód: az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból számítható (a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként) IV. Indikátor értékelése Alapvető kritériumokkal szembeni megfelelőség Lényeges, kifejező:

igen

Mérhető:

igen

Megvalósítható, ösztönzésre alkalmas: Célfüggő:

igen

Befolyásolható:

nem


igen

igen


igen


igen

Egyszerűség:

igen

101

III. A járásbíróságokon munkateher (JKBMT)

(titkári,

ügyintézői

feladatvégzéssel)

kiváltható bírói

Indikátor tesztelési tábla


A járásbíróságokon (titkári, ügyintézői feladatvégzéssel) kiváltható bírói munkateher (JKBMT) hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás


egyéni teljesítménycélként is mérhető és egyéni teljesítménymutatóként is hasonlóan számítható


szervezeti egység szintű indikátor


adott időszakban járásbíró által befejezett azon ügyek száma, amelyeket titkár/ügyintéző is elintézhetett volna


db

Bontás:

ügyszakonként


BIIR-rendszerből történik az adatok kinyerése



Vonatkozási idő:

2013. naptári év

Számítási mód:

az adatok az adatforrásból (BIIR) lekérdezhetőek és összesíthetőek


beszámoló-készítés időpontja (legközelebb 2015.)

Vonatkozási idő:


Számítási mód:

az adatok az adatforrásból (BIIR) lekérdezhetőek és összesíthetőek

102


igen

Mérhető:

igen

Megvalósítható, ösztönzésre alkalmas:

igen

Célfüggő:

igen

Befolyásolható:

igen


igen


igen


igen

Egyszerűség:

igen

103

IV. A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma Indikátor tesztelési tábla

I. Indikátor kapcsolódása Indikátor megnevezése:





nem releváns




az egységes és időszerű ügyintézést szolgáló iratminták adott időszakban bevezetett száma


db

Bontás:

ügyszakonként lehetséges




pályázat ideje

Vonatkozási idő:

2013. naptári év

Számítási mód:




Vonatkozási idő:


104

Számítási mód:



igen

Mérhető:

igen


igen

Célfüggő:

igen

Befolyásolható:

igen


igen


igen


igen

Egyszerűség:

igen

105

V. A törvényszék területén bevezetett, soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma Indikátor tesztelési tábla


A törvényszék területén bevezetett, soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma hatékony, időszerű, magas színvonalú igazságszolgáltatás


nem releváns




vezetők számára a soronkívüli ügyintézésre figyelmeztető rendszer kialakítására szolgáló intézkedések száma


db

Bontás:

nem releváns


a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül (.) kinyerhető



Vonatkozási idő:

2013. naptári év

Számítási mód:




Vonatkozási idő:


106

Számítási mód:



igen

Mérhető:

igen


igen

Célfüggő:

igen

Befolyásolható:

igen


igen


igen


igen

Egyszerűség:

igen

107

3.3 Mutatószám definíciós lapok I. A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként) Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése:

A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként) hatékonyságot jellemző mutató

Indikátor csoport:

Indikátor tartalma, definíciója: a feladatellátás időszerűségének bemutatása érdekében adott beszámolási időszakban befejezett ügyekben az átlagos pertartam meghatározása Kapcsolódó intézményi cél:


Kapcsolódó szervezeti egység cél:



hónap

Bontás:



BIIR

Adatszolgáltatás, módja:

feldolgozás az adatok a havi adatszolgáltatáson alapuló adatforrásból (BIIR) lekérdezhetőek és a mutató a kinyert adatokból egy nap alatt képlettel kiszámítható

Az adatszolgáltatásért személy:

felelős a BIIR-adatszolgáltatásért felelős bírók/titkárok/ügyintézők a BIIRadatokért, a mutató számításáért és archiválásáért a törvényszék elnöke által kijelölt személy

Bázisérték (az indikátor kiinduló értékének) kiszámítása Időpont


Vonatkozási idő

2013. naptári év

Számítási mód



108

Időpont

a beszámoló-készítés időpontja

Vonatkozási idő


Számítási mód


Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. KSH éves országos statisztikai adatgyűjtési programja Megjegyzés ------

Székesfehérvár, 2014. május 16. ………………………………..…… adatszolgáltatásért felelős aláírása

…………………………………… vezető aláírása

109

II. Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT) Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése:

Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT)

Indikátor csoport:

input – feladatmennyiség mutató

Indikátor tartalma, definíciója: a munkateher mérése és összehasonlíthatósága érdekében adott időszakban az egy főre jutó ügytehernek az országos átlaghoz viszonyított mértéke Kapcsolódó intézményi cél:


Kapcsolódó szervezeti egység cél: Indikátor mértékegysége:


Bontás:



az OBH által gyűjtött és rendszerezett ügyforgalmi adatok


%

feldolgozás az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként számítható egy nap alatt




a pályázat időpontja

Vonatkozási idő

2013. naptári év

Számítási mód

az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként számítható

Célérték (az indikátor adott időszaki célértékének) kiszámítása Időpont


110

Vonatkozási idő


Számítási mód

az OBH által gyűjtött és közzétett statisztikai adatokból a beszámolási időszakban egy bíróra jutó havi átlagos érkezés és az országos átlag hányadosaként számítható

Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak

Megjegyzés -----



111

III. A járásbíróságokon munkateher (JKBMT)

(titkári,

ügyintézői

feladatvégzéssel)

kiváltható bírói

Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése:

A járásbíróságokon (titkári, ügyintézői feladatvégzéssel) kiváltható bírói munkateher (JKBMT) output jellegű mutató

Indikátor csoport:

Indikátor tartalma, definíciója: a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel nyert adatok összeadásával számítható azon bíró által befejezett ügyek száma, melyekben titkár vagy ügyintéző is eljárhatott volna Kapcsolódó intézményi cél:





db

Bontás:

ügyszakonként


BIIR


feldolgozás a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel nyert adatok összeadásával egy nap alatt számítható azon bíró által befejezett ügyek száma, melyekben titkár vagy ügyintéző is eljárhatott volna





Vonatkozási idő

2013. naptári év

Számítási mód

a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel nyert adatok összeadásával számítható azon bíró által befejezett ügyek száma, melyekben titkár vagy ügyintéző is eljárhatott volna



112

Vonatkozási idő


Számítási mód

a beszámolási időszakra nézve a BIIR-rendszerből lekérdezéssel nyert adatok összeadásával számítható azon bíró által befejezett ügyek száma, melyekben titkár vagy ügyintéző is eljárhatott volna


Megjegyzés -----



113

IV. A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma (BISZ) Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése:


Indikátor csoport:


Indikátor tartalma, definíciója: az egységes és időszerű ügyintézést szolgáló iratminták adott időszakban bevezetett száma Kapcsolódó intézményi cél:





db

Bontás:

ügyszakonként


a törvényszéki elnöki ügyvitel iratai (II.B.1.)


feldolgozás a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül (II.B.1.) kinyerhető

Az adatszolgáltatásért felelős a törvényszéki elnöki iroda vezetője személy: Bázisérték (az indikátor kiinduló értékének) kiszámítása Időpont

pályázat ideje

Vonatkozási idő

2013. naptári év

Számítási mód

a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül (II.B.1.) kinyerhető



Vonatkozási idő


114

Számítási mód



Megjegyzés -----



115

V. A törvényszék területén bevezetett, soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma Indikátor definíciós lap Indikátor megnevezése:

A törvényszék területén bevezetett, soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek száma output jellegű mutató

Indikátor csoport: Indikátor tartalma, definíciója:

a vezetők számára az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a soronkívüli ügyintézésre figyelmeztető rendszer kialakítására szolgáló intézkedések száma






db

Bontás:

nem releváns


a törvényszéki elnöki ügyvitel iratai (II.B.1.)


feldolgozás a beszámolási időszakra nézve az elnöki ügyvitel iratai közül (II.B.1.) kinyerhető


felelős a törvényszéki elnöki iroda vezetője


a pályázat időpontja

Vonatkozási idő

2013. naptári év

Számítási mód



116

Időpont


Vonatkozási idő


Számítási mód


Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak soronkívüliség – a mellékletben összegyűjtöttek szerintMegjegyzés -----



117

IV. Mérésre átadás (4. fázis) 4.1 Fenntarthatósági intézkedési javaslat Mérhetőséget biztosító intézkedés Érintett indikátor megnevezése:

I. A peres ügyek befejezésének elért időtartama (bírósági szintenként és ügyszakonként)

Intézkedés rövid megnevezése:

a befejezések elért időtartamának meghatározása

Intézkedés leírása:

a mutatószám kiszámítása a beszámolási időszakra, és annak összevetése a korábbi év(ek) értékeivel

Intézkedés felelőse:

törvényszéki statisztikus

Intézkedés végrehajtásának határideje:

a törvényszék elnöke által megszabott határidő

Intézkedés igénye:

végrehajtásának

erőforrás többlet-eszközigény nincs, az igénybevett munkaerőigény mértékegysége: munkaóra

Székesfehérvár, 2014. május 16.

végrehajtásért felelős aláírása

vezető aláírása

118

Mérhetőséget biztosító intézkedés Érintett indikátor megnevezése:

II. Az egy bíróra jutó munkateher országos átlaghoz viszonyított aránya (munkateher tényező – MTT)


a bírói munkateher mértékének meghatározása




törvényszéki statisztikus




végrehajtásának




vezető aláírása

119


III. A járásbíróságokon (titkári, ügyintézői feladatvégzéssel) kiváltható bírói munkateher (JKMT)


a kiváltható bírói munkateher mértékének megállapítása




lajstromirodák vezetői és a törvényszéki statisztikus




végrehajtásának




vezető aláírása

120


IV. A törvényszék elnöke által bevezetett iratminták száma (BISZ)


a bevezetett iratminták számbavétele




törvényszéki elnöki irodavezető




végrehajtásának




vezető aláírása

121


V. A törvényszék területén bevezetett, figyelmeztető vezetői rendszerek száma


a soronkívüliségre figyelmeztető vezetői rendszerek számbavétele




törvényszéki elnöki irodavezető




végrehajtásának




soronkívüliségre

vezető aláírása

122

123

Függelék I. Protokoll a tárgyalási őrizet elrendeléséhez I.a. végzésminta tárgyalási őrizet elrendeléséhez II. Protokoll a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokhoz II.a. minta a munkáltató megkereséséhez II.b. minta az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megkereséséhez II.c. minta a munkaügyi központ megkereséséhez II.d. minta az állami adóhatóság megkereséséhez II.e. minta a bírósági végrehajtó megkereséséhez III. Protokoll a „cégtemetők” kapcsán indult büntetőügyek intézéséhez IV. Protokoll a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély intézéséhez IV.a. végzés minta V. Végzés minták szabálysértési pénzbírság átváltoztatásához V.a. minta V.b. minta VI. Protokoll a gondnoksággal kapcsolatos perek intézéséhez VII. Protokoll az önként választható bírósági közvetítéshez VIII. Protokoll a kötelező közvetítéshez VIII.a. minta kérelem bírósági közvetítés lefolytatása iránt VIII.b. végzésminta a kötelező közvetítés elrendeléséről IX. Végzésminták zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezéséhez IX.a. minta IX.b. minta IX.c. minta IX.d. minta X. Intézkedés-tervezet a soron kívül intézendő ügyek ellenőrzéséről

124

125

I. Protokoll a tárgyalási őrizet elrendeléséhez A Be. 281. § (6) bekezdésében írt tárgyalási őrizet intézményét a Magyar Közlöny 201. számában 2010. december 30. napján megjelent, az egyes törvényeknek a bíróságok hatékonyabb működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény vezette be. Ezen jogintézmény célja a büntetőeljárások gyorsítása azáltal, hogy biztosítsa annak a vádlottnak a tárgyalási jelenlétét, akinek a büntetőeljárás során már a rendőri elővezetését sikertelenül elrendelték és a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye a bíróság előtt ismert. A protokoll melléklete egy lehetséges végzésminta a tárgyalási őrizet elrendeléséhez.

126

I.a. végzésminta tárgyalási őrizet elrendeléséhez A Székesfehérvári Járásbíróság a …..... napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi V é g z é s t: a bíróság a ……………………………………….. bűntette miatt …………………….. vádlott ellen indult büntető ügyben …………………………….. vádlott – aki ……………………. napján született, anyja neve: …………………….., lakóhelye: ………………….., szigsz.: ………………, magyar állampolgár – tárgyalási őrizetét rendeli el ….... év, ….. hónap ….... napjától kezdődően. A vádlottat a tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a …... év ... hónap ….. napján órára kitűzött tárgyalásra kell a Székesfehérvári Járásbíróságra (Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. szám, fszt. ... számú tárgyalóterem) előállítani. A tárgyalási őrizet tartama a 72 órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja az őrizet foganatba vételének időpontja. A bíróság a vádlott részére védőként …....... ügyvédet ( cím, telefonszám) rendeli ki. A kirendelés hatályát veszti, ha a vádlott a védelméről meghatalmazás útján gondoskodik. A végzésnek a védőt kirendelő rendelkezése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a vádlott indokolt esetben más védő kirendelését kérheti. A kirendelt védő indokolt esetben a kirendelő bíróságtól kérheti a felmentését. Ha a védő a kirendelését követően helyettest vesz igénybe, a helyettesként eljáró személyről haladéktalanul tájékoztatnia kell a vádlottat, és a kirendelő bíróságot. A végzésnek a tárgyalási őrizetet elrendelő rendelkezésével szemben a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Járásbíróságnál írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A végzést a vádlott részére a rendőrség a kényszerintézkedés foganatba vételekor kézbesíti.

127

I n d o k o l á s: A Székesfehérvári Városi Ügyészség a …............ napján kelt …........... szám alatti vádiratában …..................... vádlottat az 1978. évi IV. törvény …............ bekezdésébe ütköző …............................................ bűntettével vádolja. A bíróság a büntetőügyben ............................ napjára tűzött ki tárgyalást, amelyre a vádlottat az ismert lakcíméről megidézte. A vádlott részére az idézés …....................... napján került kézbesítésre. A tárgyaláson a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, magát előzetesen, alapos okkal nem mentette ki. Ezt követően a bíróság a büntetőügyben …........................ napjára tűzött ki tárgyalást, amelyre a vádlott rendőri elővezetését rendelte el. A vádlottnak a tárgyalásra történő rendőri elővezetése nem vezetett eredményre. Mindezekből fakadóan a bíróság a Be. 281. §. (6) bekezdését alkalmazva elrendelte vádlott tárgyalási őrizetét, és részére védőt rendelt ki. A végzésnek a védő kirendelésével kapcsolatos rendelkezései a Be. 48. § (4)-(7) bekezdésén alapulnak. A Be. 281. § (6) bekezdése alapján a bíróság a vádlottat a bíróság elé állítást követően meghallgatja, és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére, - de legfeljebb 72 óráig - a tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem tartja fenn, vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendeli el, a vádlottat szabadon kell bocsátani. Amennyiben a vádlott a fenti címen nem tartózkodik, és a tárgyalási őrizet eredményre nem vezet, erről a bíróságot a tárgyalás előtt haladéktalanul értesíteni kell. A végzés elleni fellebbezési jog a Be. 347. §. (1) bekezdésén alapul. Székesfehérvár, ................................................ sk. bíró Li: 1.)

Végzést adja ki RKP-nak 2 példányban ügyésznek védőnek 2.) Védőt idézze határnapra + küldje meg neki sz. alatti jegyzőkönyveket, a vádiratot 3.) Határnapos

sz. alatti

128

II. Protokoll a tartási kötelezettség büntetőeljárásokhoz (Btk.212.§)

elmulasztásának

vétsége

miatt

indult

A Btk. 212.§.(1) bekezdésébe ütköző tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő eljárásokban javasolt bevezetni az ítélkezési tevékenység időszerűségének, az eljárások ésszerű és elvárt időtartamban történő befejeződésének biztosítása, továbbá hatékonyságának javítása érdekében az alábbi ügymenet protokollt: I. Tárgyalás előkészítése (Be. XII.fejezet) A tanács elnöke az ügy iratainak beérkezését követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye: • Be.264.§.áttétel • Be.265.§.egyesítés, elkülönítés • Be.266.§.az eljárás felfüggesztése • Be.267.§.az eljárás megszüntetése • Be.268.§.intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt E körben ezen eljárásokban célszerű kiadni az alábbi elnevezésű, mellékelt iratmintákat: 1. Munkáltató megkeresése, amennyiben a nyomozati iratokból erre vonatkozóan adat merül fel. Amennyiben erre vonatkozóan nincsen adat, a 2. sorszám alatti megkeresés eredményétől, annak tartalmától függően kerülhet sor a megkeresés kiadására. A megkeresés a vádlott jövedelmi viszonyainak feltárására irányul. 2. A vádlott lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve megkeresése a szerv által nyilvántartott foglalkoztatói adatokra. 3. A vádlott lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Központja megkeresése a szerv által nyilvántartott adatokra, a vádlott regisztrációjára, folyósított ellátásokra, esetleges levonásokra. 4. A vádlott lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó és Vámhivatal megkeresése a vádlott jövedelmi viszonyainak feltárására irányul. 5. Önálló bírósági végrehajtó megkeresése, amennyiben a nyomozati iratokból adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a vádlottal szemben a tartásdíj fizetésének elmulasztása miatt végrehajtási eljárás van folyamatban. A megkeresés a tényállás tisztázása érdekében a vádlott fennálló tartozásának mértékére, az esetleges befizetések, behajtások összegének megállapítására irányul. • Be.278.§.a tárgyalás kitűzése II. Tárgyalás (Be.XIII.fejezet) A tárgyaláson a vádlott kihallgatása során ismertetni kell a megkeresésekre adott válaszokat, annak eredményétől függően az eljárás befejezhető, vagy amennyiben további bizonyítás szükséges, a tárgyalás elnapolható.

129

II.a. minta a munkáltató megkereséséhez Székesfehérvári Járásbíróság ….B…………………………. szám ….................................... Székesfehérvár 8000 A(z) …................................................ miatt …......................................... vádlott ellen folyamatban levő büntetőügyben a bíróság a Be.71. § (1) bekezdése alapján a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények terhe mellett megkeresi T. Címet annak közlése végett, hogy ............................... vádlott (sz.:………………, an.: …...................) a cégnél állt-e, illetve áll-e munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (tagi jogviszony, megbízásos jogviszony). Amennyiben igen, közölje, hogy pontosan mely időszakokban, milyen jogcímen, milyen összegű jövedelmekre tett szert a cégnél. Közöljék továbbá azt, hogy ezen jövedelmekből esetlegesen milyen határozat alapján, mikor, milyen összegben történt letiltás és az kinek a részére került kifizetésre. A vádlottnak a megkeresés időpontjában gyermektartásdíj címén mekkora a fennálló tartozása. Kéri a bíróság, hogy a megkeresésnek 15 napon belül szíveskedjék eleget tenni. A bíróság köszöni a közreműködést. Székesfehérvár, 20 …............................. ........................................................... bíró

130

II.b. minta az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv megkereséséhez Székesfehérvári Járásbíróság …..B……………………………. szám Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Székesfehérvár József A. u. 42. 8000 A(z) ............................................ miatt ............................................ vádlott ellen folyamatban levő büntetőügyben a bíróság a Be. 71. § (1) bekezdése alapján a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények terhe mellett megkeresi T. Címet, hogy 8 napon belül szíveskedjék közölni, hogy _____________________ vádlott (személyi adatok) 20________. évben bejelentett munkahellyel rendelkezett-e? Ha igen, közöljék, mettől-meddig állt fenn a jogviszonya, illetve jelentsék be a munkahely nevét és címét. Székesfehérvár, 20

. .......................................................... bíró A kiadmány hiteléül:

131

II.c. minta a munkaügyi központ megkereséséhez Székesfehérvári Járásbíróság ….B…………………………… szám Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Székesfehérvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ Székesfehérvár Piac tér 10. 8000 A(z) ................................................. miatt ….......................... vádlott ellen folyamatban levő büntetőügyben a bíróság a Be. 71. § (1) bekezdése alapján a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények terhe mellett megkeresi T. Címet annak közlése végett, hogy …............................. vádlott (szem.adatok) …....................................... napjától a teljesítésig terjedő időszak alatt részesült-e bármilyen jogcímen pénzügyi ellátásban, ha igen, mikor, milyen összegben. Közöljék tovább azt, hogy ezen jövedelmekből esetlegesen milyen határozat alapján, mikor, milyen összegben történt letiltás és az kinek a részére került kifizetésre. Ebben az időszakban regisztrált álláskeresőként szerepelt-e a nyilvántartásukban, ha igen, pontosan mettől meddig. Közvetítettek-e számára valamilyen munkahelyet és azt elfogadta-e, ha nem, akkor az elhelyezkedés kinek a hibájából hiúsult meg. Közöljék továbbá, hogy a vádlott a fent megjelölt időszak alatt alkalmi munkavállalói kiskönyvvel rendelkezett-e. Amennyiben igen az abban szereplő adatok alapján mikor, melyik munkáltatónál végzett munkát. Kéri a bíróság, hogy a megkeresésnek 15 napon belül szíveskedjék eleget tenni. A bíróság köszöni a közreműködést. Székesfehérvár, 20................................ ............................................................. bíró

132

II.d. minta az állami adóhatóság megkereséséhez Székesfehérvári Járásbíróság ….B…………………………. szám Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság Fejér Megyei Adóigazgatósága Székesfehérvár Mátyás Király krt. 4. 8000 A(z) …............................................. miatt ....................................... vádlott ellen folyamatban levő büntetőügyben a bíróság a Be.71. § (1) bekezdése alapján a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények terhe mellett megkeresi T. Címet annak közlése végett, hogy ….......................... vádlott (szem.adatok) ................................................. napjától a teljesítésig terjedő időszak alatt mely adóalanyoktól, milyen jogcímeken, mekkora összegű jövedelmekben részesült. Szíveskedjék csatolni a ………………………. évre vonatkozó adóbevallásokat. Kéri a bíróság, hogy a megkeresésnek 15 napon belül szíveskedjék eleget tenni. A bíróság köszöni a közreműködést. Székesfehérvár, 20................................... ........................................................... bíró A kiadmány hiteléül:

133

II.e. minta a bírósági végrehajtó megkereséséhez Székesfehérvári Járásbíróság …..B………………………………. szám

önálló bírósági végrehajtó

A(z) ….............................................. miatt ............................................... vádlott ellen folyamatban levő büntetőügyben a bíróság a Be. 71. § (1) bekezdése alapján a (6) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények terhe mellett megkeresi T. Címet annak közlése végett, hogy …......................................... vádlottól (szem.adatok) ..................................................... napjától a teljesítésig terjedő időszak alatt gyermektartásdíj címen sikerült-e tartozást behajtani a végrehajtási eljárásban, ha igen, mikor, mekkora összegben, kinek a részére mekkora összeg lett kifizetve. A vádlottnak a megkeresés időpontjában gyermektartásdíj címén mekkora a fennálló tartozása. Szíveskedjék továbbá közölni, amennyiben az eljárás jelenleg a Vht. 52. § d.) pontja értelmében – a követelés behajthatatlansága miatt – szünetel. Kéri a bíróság, hogy a megkeresésnek 15 napon belül szíveskedjék eleget tenni. A bíróság köszöni a közreműködést. Székesfehérvár, 20............................................... …...................................................... bíró A kiadmány hiteléül:

134

III. Protokoll a „cégtemetők” kapcsán indult büntetőügyek intézéséhez A Btk. 342. § (1) bekezdés c.) pontjában szankcionált közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog, vagy kötelezettség létezésére, megváltozására, vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt, vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. Az utóbbi időszakban jelentősen megszaporodott a közhiteles nyilvántartásnak tekintendő cégnyilvántartás hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdeket, mint jogi tárgyat sértő bűncselekmények száma. A formailag szabályos magánokiratokba és ezek alapján formailag valótlan adatokat nem tartalmazó cégnyilvántartásba, mint közokiratba valótlan adat kerül abban az esetben, ha a veszteséges, csődhelyzetbe jutott cégek megvásárlásnál a vevői oldalon szerepet vállalóknak valódi cégvásárlási szándéka nincs, csupán a nevüket adják az adásvételi szerződésekhez. Az úgynevezett cégtemetőként aposztrofált cégvásárlásoknál a vevőknek már az adásvételi szerződések megkötésekor sem állt szándékukban gazdasági tevékenységet folytatni a megvásárolt társaságok keretében és működtetni azt. Ők ezeket a cégeket nem megvásárolják, csupán a nevüket adják az adásvételi szerződéshez. Ilyen esetben a közhiteles cégnyilvántartásba, többek között a vevők szerződési akarata, a vásárlás célja, azaz a gazdasági tevékenység folytatása tekintetében tartalmilag mindenképpen valótlan adatok kerülnek bejegyzésre. 1/2004. BJE határozatban foglalt iránymutatás szerint a bűncselekmény elkövetési tárgya lehet minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. A cégjegyzék a céget, a cégre vonatkozó adatokat tartja nyilván. A Cégbíróság által vezetett cégnyilvántartás közokirat, az abban feltüntetett adatok valóságát, azok változását közhitelesen tanúsítja. Azon büntetőügyeknél, amelyeknek tárgya valós vételi szándék nélküli cégvásárlásokban való közreműködés a terheltek rendszerint a strómanként megjelenő vevők. A vádlotti védekezés birtokában, annak irányától függően az alábbiakban felsorolt néhány szempont vizsgálata, illetve az e körben lefolytatott bizonyítás eredménye támpontot adhat a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítása tekintetében. 1.)A büntetőeljárás során vizsgálni kell a cégeket megvásárló személyek jövedelmi és vagyoni helyzetét. Ebben a körben az adóhatóságtól, a munkaügyi központtól, a vevő bakszámláját vezető pénzintézettől beszerzett adatok, továbbá a környezettanulmány, a vagyoni bizonyítvány szolgálhat információval. A Közigazgatási és Elektronikus

135

Közszolgáltatók Központi Hivatalától a vevő tulajdonában lévő gépjárműről a Földhivataltól az ingatlan tulajdonról nyerhető információ. Ezek a személyek igen gyakran alkalmi munkákból élnek, igen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, gyakorta hajléktalan életformát folytatnak. Ebből következően ezen személyek anyagi forrással nem rendelkeznek ahhoz, hogy a tartozásokkal terhelt gazdasági társaságok megvételét követően azokat továbbműködtessék, illetve a vagyoni helyzetüket stabilizálják. 2.)Vizsgálandó az, hogy az átvevő személyek bármilyen képzettséggel, végzettséggel, szakmai felkészültséggel rendelkeznek-e az átvett gazdasági társaságok működtetéséhez. Ekörben be lehet szerezni arra vonatkozó adatokat, hogy az adott személyek korábban milyen cégekben voltak érintettek és azok tevékenységi körében mi szerepel. Erre vonatkozóan a cégnyilvántartás nyújthat adatot. 3.)Amennyiben egy személy számtalan céget vásárol meg, vizsgálandó az, hogy ezen cégek tevékenységi köre azonos, vagy különböző-e, az ország különböző részein tevékenykedő cégekről van-e szó, illetőleg a cégek megvásárlására, „átvételére” rövid időn belül kerül-e sor. Ezen szempontok vizsgálata szintén következtetési alapot adhat a cégek továbbműködtetésére irányuló valós szándékot illetően. Ebben a körben a beszerzett cégmásolatokból nyerhető adat. 4.)Elemzést igényel a megvásárolt cégek vagyoni helyzete is. Ehhez az adóhivataltól beszerzett adófolyószámla egyenleg és adófolyószámla, a bankszámlát vezető pénzintézettől beszerzett bankszámlaegyenleg, bankszámlaforgalom, illetve a Cégbíróságtól beszerzett beszámoló és annak mellékletei nyújthatnak támpontot. A cégmásolatból pedig megállapítható az, hogy a céggel szemben végrehajtási eljárás indult-e és amennyiben igen, mikor. 5.)Vizsgálandó szempont az, hogy a vevőknek kellett-e fizetniük az üzletrész megvásárlásáért, illetve a vételár ténylegesen megfizetésre került-e. Ezen büntetőügyekben rendszerint a vevők nem fizetnek az üzletrészért, hanem éppen ők azok, akik a cégek nevükre vételéért pénzt kapnak, ami igen gyakran az egyetlen jövedelemforrásuknak számít. 6.)Érdemes megnézni, hogy a cégek az adásvétel időpontjában tárgyi eszközzel rendelkeztek-e és a vevők azokat ténylegesen megszerezték-e. A tárgyi eszköz létére a könyvelési anyagon kívül a beszámoló tartalmaz adatokat. 7.)Vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze, hogy a cég adásvételét követően a cég bármilyen működést megkezdett-e, illetve a vevő bármilyen ügyvezetői tevékenységet végzett-e. Ennek körében a céget a különböző hatóságok előtt képviselte-e, adóbevallást adott-e be, könyvelést vezettek-e, taggyűlést tartottak-e. Ebben a körben az adóhatóságtól és a könyvelőtől nyerhetőek adatok.

136

8.)Ezen büntetőügyek esetében a cégnyilvántartásba igen gyakran a cég székhelyét illetően is valótlan adat kerül bejegyzésre, mivel a székhelyként bejelentett címen a cég nem működik. Abban az esetben, ha egy cím igen sok cég székhelyeként kerül megjelölésre, megkérdőjeleződik az, hogy ott a cégek központi ügyintézése valóban megtörténhetett-e. A fiktív székhely megállapításának irányába hat, ha az ingatlanra a cégre vonatkozó cégtábla soha nem volt kirakva, illetve az ingatlan tulajdonosa az ingatlan székhelyként történő használatához hozzájárulást nem adott. Ennek bizonyítása körében be kell szerezni az ingatlan tulajdoni lapján és az ingatlan tulajdonosát tanúként célszerű kihallgatni. Adatot szolgáltathat a közműszolgáltatók megkeresése akörben, hogy a közműszolgáltatásokra vonatkozóan kivel álltak szerződéses kapcsolatban. Telefontársaságok megkeresésével tisztázható az, hogy a cégnek egyáltalán volt-e telefonszáma, amelyen elérhető volt. 9.)A cég többi tagja esetleg tanúként kihallgatható, illetve ellenőrizhető, hogy ők hány cégben voltak még tagok. 10.)Végül vizsgálandó szempont lehet az, hogy egy cég felszámolására sor került-e és amennyiben igen, a cég adásvételét követően mennyi idővel. Ez szintén megállapítható a cégmásolatból. A fenti szempontok mérlegelésével következtetés vonható le arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságokat megvásároló vevők szándéka valójában azok tulajdonlására, működtetésére irányult-e, vagy csupán pénzkereseti lehetőség érdekében vállalták a különböző szükséges szerződések aláírását.

137

IV. Protokoll a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély intézéséhez Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. tv. ( továbbiakban: Eube.tv.) X. fejezete szabályozza a pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegélyt. 1.) A büntetőügy iratainak a bíróságra érkezésekor először a bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy rendelkezik-e hatáskörrel és illetékességgel az ügy elbírálására. Az Eube.tv. 148.§ (1) bekezdése szerinti értelemben vett pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a (2) bekezdés szerint a terhelt, a jóvátétel fizetésére kötelezett lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti Törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. A 148.§ (1) bekezdése szerint a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal, vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. A 109.§ (2) bekezdése, valamint a 148.§ (3) bekezdése értelmében, ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó, vagy szabadság elvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. A 148.§ (5) bekezdése értelmében, ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul az illetékes bíróságra kell továbbítani és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatni kell. 2.) A tanúsítványra indult, pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerésére vonatkozó eljárásban a tanúsítványt és az alapul szolgáló határozatot magyar nyelven kell megküldeni, mivel Magyarország a 2005/214/IB kerethatározathoz csatlakozáskor erre vonatkozó fenntartást tett. Ebből következően ha nem így érkezik meg a tanúsítvány, illetve a határozat, a küldő hatóságot hiánypótlásra lehet felhívni, valamint a magyar állam költségére azt le lehet fordíttatni (nem szükséges hiteles fordítás), de végső soron a

138

megtagadásnak is helye lehet formai okokból. A Tanácsnak a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB kerethatározata 16. cikkének (2) bekezdése szerint a határozat végrehajtása felfüggeszthető a végrehajtó állam költségére készült fordítás beszerzéséhez szükséges időre. Ebben az esetben tehát a fordítás költsége a terheltre nem terhelhető. 3.) Elismerni csak jogerős határozatot lehet, ennek meglétét minden esetben ellenőrizni kell és amennyiben hiányzik, azt be kell szerezni, közvetlen megkeresés útján. 4.) Az Eube.tv. 148.§ (6) bekezdése értelmében a törvény 12. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkednie kell. A 12. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében pedig a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül. A (8) bekezdés alapján, ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjesztett elő jogsegély iránt megkeresést, amely az államának joga szerint bűncselekmény, a magyar jogban pedig csupán szabálysértés, a bíróság erről a megkereső tagállami hatóságot értesíti. Amennyiben a tagállami hatóság a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a bíróság a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvényben meghatározott központi hatósághoz. 5.)Minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy nem áll-e fenn a pénzbüntetés elismerését és végrehajtását kizáró ok. Az Eube.tv. 149.§ (1) és (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint pedig a bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy az hiányzik. Ebben az esetben azonban a 96.§ (2) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárás lefolytatása indokolt. A bíróság tehát a tanúsítvány, vagy a benne szereplő hiányzó, vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűzve haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A tagállami határozat elismerését és végrehajtását azonban meg kell tagadni, hogyha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.

139

A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem elutasítja, hanem az Eube.tv. 150.§ (1) bekezdése értelmében indokolt határozatban megtagadja. Ezt a határozatot – amely ellen jogorvoslatnak helye nincs – a tagállami hatóság részére meg kell küldeni. 6.) A pénzbüntetés végrehajtása esetén szükség van elismerő határozatra. 7.) Az Eube.tv. 148.§ (4) bekezdése értelmében a bíróság a határozatában megállapítja a végrehajtandó összeget, amelynek előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő Gazdasági Hivatal feladata. A határozatok végrehajtásából befolyó pénzösszeg egyébként a végrehajtó államot illeti meg, kivéve, hogyha erről a kibocsátó és a végrehajtó állam eltérően állapodott meg A 152.§ (1) bekezdése szerint, ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy az egy napi tételnek megfelelő összeget, azt a bíróság a Btk. 50. §-ának megfelelően, határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke pedig megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével. A jogerőre emelkedés napján érvényes, hivatalos MNB középárfolyamról célszerű hivatalos feljegyzést készíteni. Amennyiben a pénznem az MNB honlapján nem szerepel a jogtárban a be nem jegyzett valutáknál megtalálható. 8.) A tagállami hatóság a tanúsítványban minden esetben megjelöli azt, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatáshoz hozzájárul-e, vagy sem. A bíróságnak ezt a határozatban fel kell tüntetnie. Amennyiben a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz hozzájárul, az Eube.tv. 152.§ (4) bekezdése értelmében a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Bv.tvr. 68.§ (3a) és (3b) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja. 9.) A bíróságnak a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról rendelkező határozatával szemben – amelyet a terheltnek és a járási ügyészségnek kell kiadni -

140

fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadó határozattal szemben a fent már írtak szerint nincs helye jogorvoslatnak. 10.) Az Eube.tv. 153.§-a a Tanács 2005/214/IB kerethatározata 14. cikkében írtakkal összhangban szabályozza a bíróság tájékoztatási kötelezettségét. Eszerint a pénzbüntetés megfizetéséről a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot. Amennyiben pedig a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, a bíróság arról tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges. A tagállami hatóság magának az elismerő döntésnek a megküldését nem igényli, arról elegendő rövid közlemény megküldése, vagy pedig a fentiek alapján a végrehajtás befejezéséről történő tájékoztatás. 11.) A bíróságnak a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló eljárására az Eube.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv. (Nbj.tv.), a Btk. és a Be. rendelkezései is az előbbi törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A bíróság eljárására az Eube.tv. 2.§-a alapján alkalmazandó Nbj.tv. 46.§ (3) bekezdése folytán alkalmazandó Be. 555.§ (2) bekezdés a.), c.), e.), g.), és h.) pontjai az irányadóak. 12.) A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló végzés ellen sem perújításnak, sem felülvizsgálatnak nincsen helye, mivel az nem az ügy érdemében hozott, büntetőjogi felelőségről való döntés. 13.) A végzés amennyiben „nem kereste” postai jelzéssel érkezik vissza a bíróságra a terhelt címéről, célszerű megkeresni az illetékes rendőrkapitányságot a lakcímellenőrzés és – egyeztetés alapján -kézbesítés miatt és kerülni a jogerősítést. A rendőrkapitányság előtt célszerű a BV. Országos Nyílvántartást megkeresni az esetleges magyarországi fogvatartás végett. Amennyiben a terhelt tartózkodási helyének felkutatása nem vezetett eredményre, úgy a Be. 70.§ (5) bekezdése alapján hirdetményi kézbesítésnek van helye. 14.) Az elismerés jogerőre emelkedése után 6. számú és a 317. számú értesítőt kell kiállítani, és amennyiben az átváltoztatáshoz a tagállam nem járult hozzá, ezt az értesítő „megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni. A protokoll melléklete egy lehetséges végzésminta a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.

141

IV.a. végzés minta Székesfehérvári Járásbíróság Bk………………………………. szám A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása miatt …………… terhelttel szemben indított büntetőügyben a Székesfehérvári Járásbíróság Székesfehérváron, ……………………… napján meghozta az alábbi

v é g z é s t: A járásbíróság ………………………. terhelttel szemben: – aki ………………………….. született, anyja neve: ……………………………….., szig. sz.: …………………, magyar állampolgár, …………………………………….. szám alatti lakos – a számú, jogerőre emelkedett határozatának érvényét elismeri, és megállapítja, hogy a vele szemben végrehajtandó pénzbüntetés napi tételeinek száma , egy napi tétel összege Ft, a meg nem fizetett eljárási költség összege Ft. Az így kiszabott és végrehajtandó, összesen ,- ( ) Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet/ napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a Székesfehérvári Járásbíróságnál írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: A Járásbíróság az év hónap napján meghozott, és év hónap napján jogerőre emelkedet szám alatti határozatával ………………………. terhelt bűnösségét megállapította, 1 rb., a Büntető Törvénykönyv cikkébe ütköző bűntettében. Ezért őt euró pénzbüntetésre ítélte. A Szövetségi Igazságügyi Hivatal a 2005/214/IB tanácsi kerethatározat alapján megkereste a Járásbíróságot a fenti határozat elismerése és a kiszabott pénzbüntetés

142

behajtása végett, a tanúsítványban megjelölte, hogy a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén az átváltoztatáshoz hozzájárul/ nem járul hozzá. A Járásbíróság az ügy iratait a Székesfehérvári Járásbíróságnak küldte meg tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködőséről szóló 2012. évi CLXXX. Törvény (továbbiakban: Eube.tv.) 148.§ (1) bekezdése alapján az eljárásra a terhelt lakóhelye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság az illetékes. A bíróság megállapította, hogy nem állnak fenn az Eube.tv. 149.§-ában foglalt, a tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadását eredményező okok, ekként a bíróság a Be. 555.§ (2) bekezdés a.), c.) és e.) pontjaiban írott eljárásban a rendelkező részben írtak szerint a tagállami határozatot elismerte. Abból fakadóan, hogy a tagállami hatóság a tagállami határozatban és a tanúsítványban nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát és az egy napi tétel összegét, azt a bíróság az Eube.tv. 152.§-a alapján a Btk. 50.§-ának megfelelően határozta meg a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamra figyelemmel. A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. Tvr. (Bv.tvr.) és az Eube.tv. 152.§ (4) bekezdése alapján rendelkezett. A végzés elleni fellebbezési jog az Eube.tv. 152.§ (6) bekezdésén és a Be. 555.§ (2) bekezdés g.) pontján alapul. A bíróság tájékoztatja a terheltet, hogy ez a határozat nem jelent újabb elítélést, csak azt, hogy a külföldi bíróság ítélete az elismeréssel olyanná válik, mintha magyar bíróság hozta volna. Az elismerés kizárja, hogy a külföldi bíróság által megállapított cselekményért magyar bíróság a terheltet elítélje. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy az elítélés bekerül a bűnügyi nyilvántartásba, azt újabb büntetőeljárás során úgy kell tekinteni, mintha a magyar bíróságtól származott volna. A bíróság tájékoztatja a terheltet, hogy a pénzbüntetést legkésőbb a Gazdasági Hivatal felhívásának kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, de amennyiben a rendelkező részben írt pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetésére nem képes, úgy - 2000,- Ft illeték lerovása mellett - halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kérheti. Székesfehérvár, …………. ……………………………….. bíró

143

V. Végzés minták szabálysértési pénzbírság átváltoztatásához V.a. minta Székesfehérvári Járásbíróság …….Szpá.............................. szám A Székesfehérvári Járásbíróság Székesfehérváron, ………………………….. napján – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi v é g z é s t: ……………………………………… (aki ……………………………… született, …………………………… napján, anyja neve ……………………………….., ……………………………………… szám alatti lakos) elkövető vonatkozásában a …………………………., mint szabálysértési hatóság a ………………….. napján kelt …………………………………………….. számú határozatával jogerősen kiszabott …………………………….. (……………………………………) forint pénzbírság/helyszíni bírság meg nem fizetése miatt elzárásra történő átváltoztatásra tett indítványt a bíróságon. A bíróság tájékoztatja az elkövetőt, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs.tv.) 12.§ (1) bekezdése szerint a pénzbírságot/helyszíni bírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. A bíróság felhívja az elkövetőt arra, hogy a fenti ügyszámra hivatkozással 8 (nyolc) napon belül – írásban jelentse be, ha időközben a pénzbírságot/helyszíni bírságot megfizette, és mellékelje a megfizetést igazoló okiratot. Ez esetben a bíróság a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatást mellőzi. A bíróság felhívja az elkövetőt, hogy a fenti ügyszámra hivatkozással nyolc napon belül írásban jelentse be, ha rá vonatkozóan az alább ismertetett átváltoztatást kizáró okok valamelyike fennáll. Bejelentéséhez az azt igazoló, valószínűsítő okiratot mellékelje. Ez esetben a bíróság a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatást mellőzi. Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az elkövető: a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben

144

meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, d) fogyatékos vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. (Fogyatékos személynek minősül az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással -, illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.) A bíróság felhívja az elkövetőt, hogy amennyiben tárgyalás tartását kéri, úgy e kérelmét nyolc napon belül írásban jelentse be. Kérelem hiányában a bíróság az átváltoztatásról tárgyalás tartása nélkül határoz. A bíróság figyelmezteti az elkövetőt, hogy a tárgyalás tartás iránti kérelem benyújtására nyitva álló nyolc napos határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének nincs helye! Amennyiben a pénzbírság/helyszíni bírság közérdekű munkával való megváltása érdekében bármelyik munkaügyi kirendeltségen jelentkezett, az ezzel kapcsolatos igazolást hozza magával vagy a fenti ügyszámra hivatkozással a bíróságnak küldje meg. E végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak. A végzés rendelkezései az alábbi jogszabályhelyeken alapulnak: Szabs.tv. 10.§, 12.§ (1) és (2) bekezdése, 141.§, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4.§ a) pont. Székesfehérvár, 20………………………………………….. ………………………………….. sk. bíró Li:1.) kiadni eljárás alá vont személynek 2.) Sc: 2014. Szfvár., 2014.

145

V.b. minta Székesfehérvári Járásbíróság …...Szpá……………….. szám A Székesfehérvári Járásbíróság a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatása iránt ………………………………. eljárás alá vont személy ellen indult szabálysértési ügyben Székesfehérváron, …………………………. napján – tárgyaláson kívül – meghozta a következő v é g z é s t: A bíróság a ……………………………., mint szabálysértési hatóság ………………….. napján jogerős …………………. számú helyszíni bírságot kiszabó határozatával ………………………………. (aki ………………. született, …………….. napján, anyja neve ………………………, …………………….. szám alatti lakos) eljárás alá vont személlyel szemben a(z) ………………………………………… szabálysértés(e) miatt kiszabott …………………..,- (……………) forint helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatását m e l l ő z i, és a helyszíni bírságról szóló határozatot hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: A szabálysértési hatóság a rendelkező részben megjelölt helyszíni bírságot szabta ki az eljárás alá vont személlyel szemben. Az eljárás alá vont személy a helyszíni bírságot határidőben nem fizette meg, és az állami foglalkoztatási szervnél sem jelentkezett munkavégzésre kioktatása ellenére, ezért a szabálysértési hatóság az iratokat a bíróságnak küldte meg a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatása céljából. A 22/2012. (IV.13.) BM rendelet 20.§ (3) bekezdés c) pontja értelmében a helyszíni bírságról szóló nyomtatványnak tartalmaznia kell az elkövetés helyét, idejét, és a történeti tényállás rövid leírását, a megvalósított szabálysértési tényállást, gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén a forgalmi rendszámot és a közlekedési előéleti pont számát.

146

A bíróság megvizsgálva a nyomtatványt, megállapította, hogy a történeti tényállás nem állapítható meg a nyomtatványból. Nem derül ki tehát pontosan, hogy az elkövető ténylegesen milyen magatartással valósította meg az adott szabálysértést. Ebből következően a nyomtatványból nem állapítható meg, hogy mi az a konkrét szabályszegés, ami miatt az elkövető szabálysértési felelőssége megállapítható lenne. Mivel a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság az Szabs.tv.141.§ (7) bekezdés alapján – hivatkozva a Szabs.tv. 141.§ (13) bekezdés e) pontjára – a szabálysértési hatóság által alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezte, és az elzárásra történő átváltoztatást mellőzte. Figyelemmel arra, hogy helyszíni bírságot alkalmazott a szabálysértési hatóság, az ott hozott „határozat” hatályon kívül helyezésén túl a szabálysértési hatóság új eljárásra utasítása illetőleg új határozat meghozatalára való kötelezése értelemszerűen nem jöhet szóba, hiszen az eljárás – jellegénél fogva – nem ismételhető meg. Ezért a bíróság a fentebb írtak alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. A bíróság határozata a Szabs.tv. 141.§ (6) bekezdésén alapul. A végzés ellen a Szabs.tv. 141.§ (13) bekezdés g) pontja alapján nincs helye jogorvoslatnak. Székesfehérvár, ………………………………. ………………………………. bíró Lássa iroda: 1.) Adja ki eljárás alá vont személynek! 2.) Szabálysértési hatóságnak irataival együtt! 3.) Bef. kiv.! 4.) Irattár!

147

VI. Protokoll a gondnoksággal kapcsolatos perek intézéséhez Jogszabályi háttér: 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2: 18.§.-2:22.§., 2:25.§.-2:30.§., 2:38.§.-2:41.§. 1952. évi III. tv. (Pp.) XVIII. Fejezet 2013. évi XXXVI. tv. (Ve.) 13/A.§. A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk. szemléletváltozást hozott a gondnoksági perek intézésében, mert a továbbiakban gondnokság alá helyezésnek csak abban az esetben van helye, ha az érintett személy jogainak védelme cselekvőképességet nem érintő más módon (támogatott döntéshozatallal) nem biztosítható (2:19.§. (4) bekezdés, 2:21.§. (3) bekezdés, 2:38.§. (2) bekezdés). Ennek következtében az eddigieknél részletesebb kereseti tényállást kell a felektől megkövetelni, és szélesebb körben szükséges a bizonyítást lefolytatni. A keresetlevél elvárt tartalmi elemei az alábbiak: 1. Részletes tényelőadás a mentális zavar tekintetében, így – amennyiben ismert – a betegség megjelölése, valamint a betegség tüneteinek a felsorolása, megjelölése. 2. A beteg családi, társadalmi és egyéni körülményeinek a felsorolása. E körben részletesen nyilatkozni kell a családi körülményekre, így arra, hogy van-e a betegnek gyermeke vagy egyéb leszármazója, élnek-e a felmenői, a családon belül tapasztalhatók-e érdekellentétek vagy egy stabil családi háttérrel rendelkezik. A család tartja-e vele a kapcsolatot, vagy elhanyagolja, vissza él-e a helyzetével bárki a családban. 3. Részletesen nyilatkozni kell lakhatásának körülményeire. Ezen belül ki kell térni arra, hogy saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanban él, esetleg szívességi lakáshasználó. Nyilatkozni kell, hogy egyedül él vagy sem. Utóbbi esetben ki kell térni a vele együtt lakó személyek számára és a köztük lévő családi kapcsolatra. 4. Részletesen nyilatkozni kell a jövedelmi és a vagyoni viszonyairól. Arról, hogy rendelkezik-e jövedelemmel, ha igen, az honnan származik. Amennyiben nyugdíja van, úgy a nyugdíjára vonatkozó részletes adatokat meg kell jelölni. Tényelőadást kell adni arra, hogy a pénzét egyéb vagyonát ki kezeli. Ha az alperes a saját vagyonának a kezelője, akkor azt hogyan kezeli; ebben bárki a segítségére van-e, a segítséget tanácsot megfogadja-e. 5. Tényelőadást kell adni a beteg ingatlan tulajdonára és egyéb, az ingatlant érintő vagyoni jogaira, Így közölni kell, hogy mely ingatlanoknak a tulajdonosa, ezen felül minden olyan ingatlant meg kell jelölni, mely tekintetében a beteg vagyoni értékű joggal rendelkezik (például haszonélvezet, használati jog stb). Mindazon ingatlanokat meg kell jelölni, melyek tekintetében bármely tény vagy jog van alperes javára feljegyezve, és csatolni kell valamennyi érintett ingatlan tulajdoni lapját is. 6. Nyilatkozni kell arra, hogy tett-e előzetes jognyilatkozat, ha igen, annak mi a tartalma. 7. A választójoggal kapcsolatban mindenképpen indítványt kell tenni, ezért vagy arra kell kereseti kérelmet előterjeszteni, hogy a felperes kéri az alperes választójogból

148

való kizárását, vagy arra kell határozottan nyilatkozni, hogy a választójogból való kizárást a felperes nem indítványozza. 8. Határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni az új Ptk. rendelkezésinek és fogalmainak megfelelően. Ehhez igazodóan részleges korlátozásra irányuló kereset esetében kötelező az ügycsoportok tekintetében is indítványokat tenni. A tényelőadást a kereseti kérelemhez kell igazítani (a már fent írt részletezéssel és tartalommal) és bemutatni, hogy az alperes betegsége és annak tünetei, valamint a részletesen feltárt körülményei miért indokolják az indítványozott ügycsoportokban való korlátozást. 9. Nyilatkozatot kell tenni arra, hogy a felperes álláspontja szerint az alperes jogainak megóvása miért nem biztosítható egyéb módon, kizárólag a cselekvőképességének a korlátozásával. (mert például korábban már támogatót vett igénybe, de az nem vezetett eredményre, vagy a korábbi segítő szándékú javaslatokat nem fogadja el, tanácsokat nem hallgatja meg, vagy, mert a családja elhanyagolja, stb). 10. A tényelőadásnak tehát be kell mutatnia az alperes általános életkörülményeit, az életvitelét. Abból ki kell derülni annak is, hogy családi környezete, szomszédsága vagy akár baráti környezete alapján van-e olyan személy, akinek a segítségére és tanácsára támaszkodhatna. 11. Nyilatkozatot kell tenni arra, hogy a beteg kihallgatható állapotban van-e. 12. Igazolni kell a keresetindításra való jogosultságot (Ptk.2:28§.). 13. Nyilatkozni kell a közelmúltbéli ügyleteiről, illetve arról, hogy a jövőben várható-e ügyletkötés, ha igen milyen jellegű. Amennyiben a keresetlevelet a gyámhatóság terjeszti elő, vele szemben további feltétel (149/1997. Korm. rendelet (Gyer.) 145.§. (2)-(5) bekezdés): 1. Adja elő azon körülményeket, amelyekből a gyámhivatal illetékessége megállapítható. 2. Közölje alperes nyugdíj-törzsszámát, betétkönyv- illetve folyószámlaszámát. 3. Csatolja az alperesre vonatkozó környezettanulmányt. 4. Csatolja az alperesre vonatkozó szakorvosi/elmeorvosi véleményt. Ha ez nem áll rendelkezésre, adja okát, miért nem tudta beszerezni. 5. Amennyiben zárlatot, ideiglenes gondnokot rendelt, az erre vonatkozó határozatokat. 6. Jelölje meg a keresetében a meghallgatni indítványozott tanúk nevét és címét. 7. Amennyiben korábban segítő vagy támogató került az alperes részére kirendelésre, úgy közölje ezen személy nevét, és idézhető címét, továbbá a tanúként meghallgatott személyek vallomásáról készült jegyzőkönyvet csatolja. Intézkedések a keresetlevél alapján 1. Ha a keresetlevél a fenti körülményeket nem tartalmazza, úgy hiánypótlás elrendelése indokolt. 2. Ha a felperesi gyámhatóság a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy a számára ideiglenes gondnokot rendelt, 30 napon belül meg kell vizsgálni ezen intézkedések fenntartásának szükségességét (Pp. 308.§. (2)-(4) bekezdés). 3. Ennek során előzetes bizonyításnak is helye van (Pp. 308.§. (2)-(4) bekezdés). 4. Az alperes érdekeinek védelmében pedig ideiglenes intézkedésként zárlat és ideiglenes

149

gondnokrendelés is szóba jöhet (Pp. 308/A.§.) 5. Feladata továbbá a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat létének az ellenőrzése is Amennyiben magánszemély által indított keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja (mert például a szükséges tartalmú keresetlevelet hiánypótlás ellenére sem terjeszti elő a magánszemély) az felhívja a gyámhatóság keresetindítási kötelezettségét a Gyer. 144.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján. Tárgyalás kitűzése A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg az alperes részére ügygondnokot kell kirendelni (Pp. 308.§. (1) bekezdés). Tárgyalás és bizonyítás A gyámhivatalt a vezetője a törvény erejénél fogva képviseli, gyámhatósági ügyintéző már külön meghatalmazás alapján járhat csak el. A keresetlevél kellékeiként felsorolt körülmények egyben iránymutatásul is szolgálnak a bizonyítás irányára, az alperes vagy a felperes illetőleg a tanúk meghallgatásának körére is. (Alperes meghallgatása után tanúkihallgatás, majd szakértő.) Amennyiben már folyamatban van gondnokság alá helyezés iránti per, de a perben előterjesztett keresetlevél nem felel meg a fent bemutatott tartalmi kellékeknek, úgy ugyanilyen tartalmú hiánypótlás visszaadása indokolt, illetőleg a már kitűzött tárgyaláson kell ilyen körben megkövetelni a kereset kiegészítését, a kereset hatályos Ptk.-nak megfelelő módosítását, illetőleg a tényállás kiegészítését. A gondnokság alá helyezendő személy tekintetében továbbra is az a vizsgálandó körülmény, hogy belátási képességgel rendelkezik-e, mely három tétel egyidejű fennállását követeli meg: azaz a valós helyzetét felismeri-e, ennek megfelelő nyilatkozatokat képes-e megtenni, és a nyilatkozatai, tettei következményét belátja-e. A perben eldöntendő tény pedig az, hogy az alperesnél fennálló mentális zavar, mint betegség kihat-e ezen fenti három körülményre, ha igen, hogyan. Bizonyításnak hivatalból is helye van (Pp. 310.§. (1) bekezdés), igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény beszerzése kötelező (Pp. 310.§. (2) bekezdés). A szakértő kirendelése során pedig a szakértőnek azon kérdést kell feltenni, hogy az alperes rendelkezik-e mentális zavarral, ha igen, milyen betegsége van, annak mi a kórképe, az a fenti három képességére hatással van-e, ha igen, hogyan. Amennyiben meghatározott ügycsoportokra irányul a kereset, úgy a szakértőnek is csak a meghatározott ügycsoportok tekintetében kell feltenni a fenti kérdéseket. A megfelelő tartalmú szakértői vélemény ezért egyrészt tartalmazza az alperes mentális zavarának megnevezését, annak a kórképét, azaz azt, hogy a betegség hogyan befolyásolja az alperes magatartását és gondolkodását, azt, hogy ezen betegség hogyan hat az egyes ügytípusokban meghozandó döntésekre (az ottani valóságos

150

helyzet felismerésére, a valóságos helyzetnek megfelelő és az érdekében álló nyilatkozat megtétele, illetőleg a következmények belátására). Az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezéseinek 24. pont (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően (2012. január 01.) korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett személy automatikusan – a törvény erejénél fogva – kizárt a választójogból. Ugyanezen törvényhely kimondja, hogy a gondnokság alá helyezett személy választójogát akkor nyeri vissza, amennyiben gondnokság alá helyezése megszűnik, vagy a választójogát a bíróság visszaállítja. Emiatt ügyelni kell arra, hogy felülvizsgálat iránti perekben amennyiben a gondnokság alá helyezésre 2012. január 01-ét megelőzően került sor, abból kell kiindulni, hogy a beteg a választójogból kizárt. Ha a felperes a választójogból való kizárást indítványozza, és az alperes ebben a kérdésben – is – korlátozott, akkor fenn kell tartani a kizárást, ha nem korlátozott, akkor vissza kell állítani a választójogát. Ha azonban a felperes akként nyilatkozik, hogy a választójogból való kizárást nem indítványozza, akkor rá kell kérdezni, hogy mindezek alapján azt kívánja-e, hogy a bíróság az Alkotmány által egyébként már korlátozott választójogot állítsa-e vissza. Határozathozatal és az azt követő intézkedések A gondnokság alá helyezést kimondó és a felülvizsgálat alapján hozott ítéletben is rendelkezni kell a választójogból kizárásról (Ve. 13/A.§. (1) bekezdés). Ha az előzetes jognyilatkozat alkalmazása indokolt, erről a gondnokság alá helyezést kimondó ítélet rendelkező részében kell határozni (Pp. 312/A.§.). Az ítélet jogerőre emelkedését követően 1. a gondnok kirendelése és az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett az ítéletet közölni kell a gyámhatósággal (Pp. 311.§. (2) bekezdés) 2. az alperes ingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, őt érintő egyéb bejegyzett jog vagy tény esetén hivatalból kell intézkedni a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt (Pp. 311.§. (3) bekezdés) 3. intézkedni kell a gondnokság alá helyezésnek és a választójogból való kizárásnak a gondnokoltak névjegyzékébe való bevezetéséről (Pp. 311.§. (4) bekezdés), illetve a változások átvezetéséről (Pp. 312.§. (4) bekezdés) 4. az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint a nyilvántartás adatait érintő határozatok alapján intézkedni kell ezeknek az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pp. 312./A.§. (2) bekezdés) 5. a keresetet elutasító ítéletet támogatott döntéshozatal indokoltsága esetén közölni kell a gyámhatósággal (Ptk. 2:38.§. (2) bekezdés) A protokoll melléklete két lehetséges végzésminta az igazságügyi elmeorvos szakértő kirendeléséhez.

151

VI.a. Végzésminta (ügycsoportok megjelölése nélküli kereseti kérelem esetén) …................................ Járásbíróság ..... P……. /20../… szám Végzés A …........................................ Járásbíróság a ……………………………….. felperesnek ………………………….. alperessel szemben gondnokság alá helyezés iránt indított perében: Igazságügyi szakértői bizonyítást rendel el. Szakértőül ……………………(…………………………….) igazságügyi szakértőt rendeli ki. A szakértő feladata az iratok áttanulmányozása, valamint az alperes személyes vizsgálata alapján az alábbi kérdésekre történő válaszadás: 1. Állapítsa meg, hogy az alperes szenved-e olyan mentális zavarban, mely a belátási képességét (a valós helyzetének felismerésére, az ezen helyzetnek és érdekeinek megfelelő döntés meghozatalára, valamint a döntés következményeinek a felismerésére irányuló képesség) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagy mértékben csökkenti, avagy tartósan teljes körűen kizárja. 2. Konkrétan jelölje meg a betegséget (diagnózis) és tárja fel a betegségnek alperesnél jelentkező azon jellemző tüneteit, melyek befolyással vannak a belátási képessége bármely – fenti – részelemére. 3. Mutassa be a tünetek döntést befolyásoló lehetséges hatásmechanizmusát és itt jelölje meg, hogy a mindennapi élet mely területein véleményezhető a belátási képesség csökkenése. Amennyiben az általánosan a mindennapi életben felmerülő valamennyi döntésnél fennáll, erre nyilatkozzon. 4. Amennyiben az alperes belátási képessége csak kisebb mértékben csökkent, nyilatkozzon arra, hogy a mentális zavar rá jellemző tünetei alapján az alperes segítő közreműködésével képes-e a megfelelő döntés meghozatalára, vagy tünetei a segítő hatékony és eredményes közreműködésének lehetőségét már eleve kizárják. 5. Nyilatkozzon arra, hogy az alperes választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége (megfontolt, káros befolyástól mentes döntés meghozatalára, a döntés következményeinek felismerésére, felvállalt politikai, közéleti szerep felelős ellátására való képesség) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent-e, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzike.

152

6. Nyilatkozzon arra, hogy a vizsgált személy állapota végleges-e, ha nem felülvizsgálata mikor szükséges. 7. Tegye meg a szakértő az egyéb észrevételeit. Felhívja a szakértőt, hogy szakvéleményét 30 napon belül 3 példányban, 4 példányos díjjegyzékkel ellátva terjessze elő a bíróságra.

Tájékoztatja a szakértőt, hogy költségeit az állam előlegezi és viseli. Felhívja a szakértő figyelmét arra, hogy a hamis szakvéleményadást a törvény bünteti. Amennyiben a szakvéleményt határidőre nem terjeszti elő, és a mulasztása okát előzetesen alapos indokkal nem menti ki, úgy a bíróság jogosult a szakértői díjat csökkenteni. A vizsgálat időpontjáról és helyszínéről értesíteni kell: − ………………………. (felperes) − ……………………… (alperesi ügygondnok)

Székesfehérvár, 2014. ………………. dr. …………………….. bíró LI: 1. végzést kiadni Ért.r. 2. végzést +összes iratot kiadni szakértőnek 3. Nyt.

153

VI.b. Végzésminta (ügycsoportokra vonatkozó kereseti kérelem esetén) …................................ Járásbíróság ..... P……. /20../… szám Végzés A …........................................ Járásbíróság a ……………………………….. felperesnek ………………………….. alperessel szemben gondnokság alá helyezés iránt indított perében: Igazságügyi szakértői bizonyítást rendel el. Szakértőül ……………………(…………………………….) igazságügyi szakértőt rendeli ki. A szakértő feladata az iratok áttanulmányozása, valamint az alperes személyes vizsgálata alapján az alábbi kérdésekre történő válaszadás: 1. Állapítsa meg, hogy az alperes szenved-e olyan mentális zavarban, mely a belátási képességét (a valós helyzetének felismerésére, az ezen helyzetnek és érdekeinek megfelelő döntés meghozatalára, valamint a döntés következményeinek a felismerésére irányuló képesség) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagy mértékben csökkenti, avagy tartósan teljes körűen kizárja. 2. Konkrétan jelölje meg a betegséget (diagnózis) és tárja fel a betegségnek alperesnél jelentkező azon jellemző tüneteit, melyek befolyással vannak a belátási képessége bármely – fenti – részelemére. 3. Mutassa be a tünetek döntést befolyásoló lehetséges hatásmechanizmusát, az alábbi ügycsoportok esetében: 4. Amennyiben az alperes belátási képessége csak kisebb mértékben csökkent, nyilatkozzon arra, hogy a mentális zavar rá jellemző tünetei alapján az alperes segítő közreműködésével képes-e a megfelelő döntés meghozatalára, vagy tünetei a segítő hatékony és eredményes közreműködésének lehetőségét már eleve kizárják. 5. Nyilatkozzon arra, hogy az alperes választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége (megfontolt, káros befolyástól mentes döntés meghozatalára, a döntés következményeinek felismerésére, felvállalt politikai, közéleti szerep felelős ellátására

154

való képesség) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent-e, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzike. 6. Nyilatkozzon arra, hogy a vizsgált személy állapota végleges-e, ha nem felülvizsgálata mikor szükséges. 7. Tegye meg a szakértő az egyéb észrevételeit. Felhívja a szakértőt, hogy szakvéleményét 30 napon belül 3 példányban, 4 példányos díjjegyzékkel ellátva terjessze elő a bíróságra. Tájékoztatja a szakértőt, hogy költségeit az állam előlegezi és viseli. Felhívja a szakértő figyelmét arra, hogy a hamis szakvélemény adást a törvény bünteti. Amennyiben a szakvéleményt határidőre nem terjeszti elő, és a mulasztása okát előzetesen alapos indokkal nem menti ki, úgy a bíróság jogosult a szakértői díjat csökkenteni. A vizsgálat időpontjáról és helyszínéről értesíteni kell: − ………………………. (felperes) − ……………………… (alperesi ügygondnok)

Székesfehérvár, 2014. ………………. dr. …………………….. bíró LI: 1. végzést kiadni Ért.r. 2. végzést +összes iratot kiadni szakértőnek 3. Nyt.

155

VII. Protokoll az önként választható bírósági közvetítéshez 1.) Milyen ügyekben ajánlhatom a közvetítést az ügyfél részére? Elsősorban családjogi, egyéb polgári jogi, gazdasági jogi, és munkaügyi perekben, az ügy természete függvényében ajánlható a feleknek. Alkalmazható: a.) a házassági (korlát: a házasság felbontásához bírói ítélet szükséges), b.) szülői felügyelettel kapcsolatos perekben (a szülői felügyeleti jogot nem lehet megállapodással megszüntetni, de a kapcsolatos kérdések rendezhetőek azzal) c.) a házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igények esetén d.) a gyermekelhelyezés – és megváltoztatása e.) a bírósági hatáskörbe tartozó kapcsolattartás szabályozása iránti f.) gyermek és törvényen alapuló egyéb tartása iránti perekben (pl. rokontartás, házastársi tartás) g.) valamint a polgári, gazdasági és munkaügyi perekben. h.) bizonyos nemperes eljárásokban (gyermek lakóhelyének kijelölése, iskolájának kijelölése) Kizárt az alkalmazása: 1. az apaság-és származás megállapítása, 2. szülői felügyelet megszüntetése, 3. gondnokság alá helyezés iránti, 4. közigazgatási perekben, 5. sajtó helyreigazítási és alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárásban, 6. valamint a végrehajtási perekben. A bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához. 2.) Mi a feladatom, ha én mint bíró akarom ajánlani a bírósági közvetítést? a.) Ha az ügyem tárgyalás kitűzésére alkalmas, a tárgyalásra szóló idézéssel együtt a tárgyalási határnapot megelőző, bírósági közvetítővel előzetesen egyeztetett időpontra első közvetítői megbeszélésre szóló meghívót küldhetek a feleknek és tájékoztathatom őket a peres eljárás szünetelése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. (A nyomtatványt megtalálom a házi nyomtatványok között vagy a koordinátornál.) b.) Dönthetek úgy is, hogy írásban tájékoztatom őket a mediátorhoz fordulás lehetőségéről azoknak a nyomtatványoknak a segítségével, amelyeket megtalálok a házi nyomtatványok között vagy a koordinátornál.

156

3.) Ajánlhatom-e a feleknek az első tárgyaláson a közvetítői eljárást, és ha igen, mit mondjak nekik? Igen. Szóbeli tájékoztatásom a meggyőzésre, a mediáció előnyeinek az ecsetelésére irányuljon: gyors, a bírósági közvetítés illetékmentes, jogszabályban foglalt kedvezmények járnak, a közvetítői eljárás során létrejött megállapodás egyezséggel történő bírósági jóváhagyása soron kívül történik. 4.) Mit tegyek, ha az egyik fél vagy mindketten nemet mondanak a közvetítésre? Ha a felek nekem vagy a közvetítői előkészítő megbeszélésen a közvetítőnek úgy nyilatkoznak, hogy nem közvetítői eljárásban kívánják jogvitájukat megoldani, feladatom a tárgyalás előkészítése körében a szükséges intézkedések megtétele. Ha az első tárgyaláson mondanak nemet, tárgyalni kezdem az ügyet vagy újabb határnapot is tűzhetek a tárgyalásra, ha a felek gondolkodási időt kérnek, mely alatt akár fel is kereshetik a közvetítőt. 5.) Mi a teendő, ha a felek a per folytatása helyett a közvetítést választják? Tájékoztatom őket szünetelés lehetőségéről, és kérelmükre megállapítom az eljárás szünetelését. Az első közvetítői (tájékoztató) megbeszélésre szóló meghívó kiküldhető a feleknek akkor is, ha még nem kérték a közvetítői eljárást, hiszen ez irányú kérelmüket a bírósági közvetítőnél is előterjeszthetik az első megbeszélés alkalmával. Erről a körülményről a jogi képviselő is tájékoztatható. 6.) Mit tegyek, ha a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felek írásban közösen kérik a bírósági közvetítést? 8 napon belül továbbítom a kérelmet a törvényszék polgári lajstrom irodájába Pkm. számra iktatás végett. 7.) Mit tegyek, ha csak az egyik fél terjeszt elő kérelmet? Ez a kérelem hiányosnak minősül, mert a bírósági közvetítői eljárás a felek közös kérelmére indulhat meg. De ezt a kérelmet is továbbíthatom a törvényszék polgári lajstrom irodájába Pkm. számra iktatás végett, mert a bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú kérelem már a közvetítői ügy kezdőirata /BÜSZ 75/A § (2) b.) pont/. A bírósági közvetítő felveheti a kapcsolatot közvetlenül is a másik féllel a közös kérelem beszerzése iránt. 8.) Mi a teendőm, ha hiányos a keresetlevél? Hiányos keresetlevél esetén sincs akadálya, hogy tájékoztassam az ügyfelet a közvetítés igénybe vételének lehetőségéről, és a keresetlevél megvizsgálása körében megtehetek minden, a keresetlevél hiányainak pótlására, és az ügyfél közvetítői eljárásra terelésére irányuló intézkedést. Erre a hatályos Pp. szabályai szerint 45 nap áll rendelkezésemre, amennyiben ennyi idő alatt megállapodás nem születik, megteszem a szükséges intézkedéseket a peres eljárás lezárására vagy a folytatására.

157

Ha a fenti idő alatt a bírósági közvetítői eljárásban megállapodás jön létre a felek között, azt addig nem hagyhatom jóvá, amíg a fél a hiánypótló végzésem szerint a keresetlevél hiányait nem pótolja 9.) Megtehetem-e, hogy megállapodás esetén ügyviteli befejezéssel zárom le a peres eljárást? Igen, Pk-s számra lajstromozásra utasítással a Pp. 127.§-a alapján egyezségi kísérletre idézem a feleket. A személyes meghallgatás alkalmával nyilatkoztatom őket a kérelmeikről, majd az általuk bemutatott egyezséget jóváhagyom. Ha a keresetlevélen elmulasztotta a fél az illetéket leróni, a perérték 3%-ának megfelelő illeték megfizetésére kötelezem őket egyenlő arányban. Ha a peres eljárás illetékét a fél megfizette, az Itv. 58. §- ában foglaltak szerint járok el. 10.) Mi az eljárás, ha a keresetlevél áttételének van helye? Mivel a bírósági közvetítő tevékenysége nincs illetékességi szabályokhoz kötve, a saját bíróságomon is terelhetem a feleket a bírósági közvetítőhöz, és az áttételt elrendelő végzésben tájékoztatom az átvevő bíróságot a bírsági közvetítéssel kapcsolatos intézkedéseimről. 11.) Kérhet-e a bírósági közvetítő szóban tájékoztatást tőlem a kereseti – viszontkereseti kérelemről, a perbe becsatolt iratok tartalmáról, illetve azokba betekinthet-e? Nem kérhet. A bírósági közvetítő a felektől szerezhet be minden információt a perrel kapcsolatban. A készülő megállapodás tartalmát a jogi képviselők előzetesen megvizsgálhatják abból a szempontból, hogy a jóváhagyásra alkalmas lehet-e. A közvetítő a peres iratokba ne tekintsen be. Ha a felek közös egyetértéssel peres iratokat mutatnak be a közvetítőnek, azok tartalmát megismerheti, így nem kizárt, hogy a keresetiviszontkereseti kérelmekről is lesz tudomása, de ez nem szűkítheti le a közvetítői eljárást kizárólag a jogvita megtárgyalására, mivel közvetítői eljárásban nincs kereseti-viszontkereseti kérelemhez kötöttség. 12.) Adhatok-e szóban felvilágosítást az ügy állásáról, a becsatolt iratokról, annak tartalmáról a közvetítőnek? A konkrét ügy állásáról, a csatolt iratokról, azok tartalmáról nem adhatok felvilágosítást. A konkrét ügy kapcsán megfogalmazhatok olyan állításokat, amelyek alapján meggyőződésemet fejezem ki, hogyan ítélem meg a felek magatartását (együttműködők vagy sem, stb.). 13.) Mi történik a peres eljárással, ha a felek a bírósági közvetítői eljárásban megállapodást kötnek és azt kérik jóváhagyni? Megvizsgálom, hogy a megállapodás megfelel-e a jogszabályoknak, ha igen, a megállapodás egy részét vagy egészét jóváhagyom. Ezt megtehetem akkor is, ha részmegállapodás jön létre a felek között.

Ha a megállapodás a jóváhagyás szempontjából pontosításra szorul (pl. hiányzik belőle egy helyszín, egy adat vagy időpont, a felek a közvetítőnél módosíthatják, vagy bírósági egyezségben pontosíthatják.

158

14.) Hogyan szerezhetek tudomást a megállapodás létrejöttéről és a felek szándékáról? A felektől szerezhetek tudomást erről. A bírósági közvetítő hívja fel a felek figyelmét arra, hogy a bíró a megállapodás tartalmát, vagy annak jóváhagyni kívánt részét akkor ismerheti meg a bíró, ha a felek azt részére - a szünetelő peres eljárás folytatása iránti kérelemmel együtt benyújtják. 15.) Mi történik, ha nem kérik a felek az eljárás folytatását? Ilyenkor a megállapodás betartása önkéntes alapon történik. A felek kérhetik a per megszüntetését. Ha a felek semmit nem tesznek, a szünetelő per 6 hónap eltelte után megszűnik. 16.) Mit kell tennem, ha a feleknek nem sikerül megállapodniuk a közvetői eljárásban? A felek kérelmére a peres eljárást folytatni kell. 17.) Milyen feltételekkel hagyható jóvá a közvetítői eljárásban kötött megállapodás? a.) nem ütközhet jogszabályba (pl. nem tartalmaz-e uzsorás vagy jóerkölcsbe ütköző kikötést), b.) nem irányulhat jogszabály megkerülésére (pl. az egyik fél hitelezőinek kijátszására), c.) jegyzőkönyvbe kell egyezségként foglalni, d.) a megállapodástól az egyezség szövege kizárólag a felek egyező akarata alapján térhet el, e.) a felek részegyezséget is köthetnek, nem kötelesek közvetítői eljárásban kötött megállapodásuk valamennyi elemét ítélet hatályával felruházni (nincs akadálya viszont annak, hogy az utóbbiak, ha a felek azt kívánják, bekerüljenek a tárgyalási jegyzőkönyvbe, amely közokirat hatályával (Pp. 195.§ (1) bek.) fogja bizonyítani a fél részéről a nyilatkozat megtételét), f.) fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (Vht. 13.§ (2) bek.), g.) teljes (az eredeti jogvita tárgyát képező jogok és kötelezettségek kereteit meghaladhatja), h.) határozott ( alkalmas a célzott joghatások kiváltására – pl. ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, végrehajtás elrendelésére), i.)jogilag szakszerűen megfogalmazott, j.) ha a jóváhagyáshoz harmadik személy beleegyezése, hatóság engedélye, vagy más személy (elsősorban a kiskorú gyermek) érdekének hivatalból történő figyelembe vétele szükséges, a közvetítői eljárásban kötött megállapodás e körülményekre tekintet nélkül is megköthető és érvényes, legfeljebb a hatályosulásának van akadálya, ami utólag is elhárítható (Ptk. 215.§). 18.) Befolyásolja-e a közvetítői eljárás a perköltségviselés szabályait? Igen, a perköltség viselés szabályai speciálisak. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére pereskedő fél – a per eldöntésére való tekintet nélkül – a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető.

159

A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a bíróság a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére. 19.) Milyen költségei vannak a közvetítői eljárásnak? A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. A bírósági közvetítőknek díjazás sem jár. Ha a fél nem bírósági közvetítőhöz fordul a közvetítői eljárás lefolytatása iránt, a közvetítő díja a felek és a közvetítő szabad megállapodásának tárgya. 20.) Mit tegyek a már lerótt illetékkel közvetítői eljárás igénybe vétele esetén? Rendelkezem az illeték mérsékléséről. I. ha az első tárgyalást követően nyújtják be a felek a közvetítői eljárásban készült megállapodásukat, és az egyezséget jóváhagyom, 50%-ban mérsékelem a megfizetendő illetéket. II. 70%-os, illetékkedvezményben részesíthetők, ha az első tárgyalást követően szüneteléssel, vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg ill. a per megszüntetését a felek közösen kérik. III. 90%-os illetékkedvezményben részesíthetők, ha a felperes legkésőbb az első tárgyaláson keresetétől eláll, ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor és a per e szünetelés folytán szűnik meg, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek, ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik. IV. külső közvetítő esetén az Itv. 58. § (3) bekezdése szerint járok el. 21.) Kiterjed-e a perben kapott költségmentesség a közvetítői eljárásra? Sem a teljes, sem a részleges költségmentesség szabályai nem terjednek ki a közvetítői eljárásra. 22.) Tehet-e t tanúvallomást a bírósági közvetítő a perben? A vitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő megtagadhatja a tanúvallomást. A felek felmentést adhatnak a titoktartási kötelezettség alól.

23.) Mire terjed ki a bíró tájékoztatása? – a bírósági közvetítő nevére, az ügyfélfogadás időpontjára – a felek a perben nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontokra, javaslatokra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára – a bíró a megállapodás tartalmát csak akkor ismerheti meg, ha a felek erre felhatalmazták – egyes részkérdésekben részegyezség is köthető. 24.) Mi az ügyvédek szerepe a közvetítői eljárás során? 1. jogi tanácsot adhat az ügyfelének a közvetítői eljárás során 2. a megállapodás jogi szabatosságát és jogszabályoknak való megfelelését a végrehajthatóság szempontjából garantálja. A protokoll a mediációs munkacsoport anyagának átdolgozásával és kiegészítésével készült.

160

VIII. Protokoll a kötelező közvetítéshez 1. Milyen ügyekben kötelezhetem a feleket a közvetítésre? 1.1. Kötelezni csak olyan ügyekben lehet, amelyeknél a jogszabály arra konkrét felhatalmazást ad; ha ilyen felhatalmazás nincs, akkor „csak” ajánlani lehet (terelés) a feleknek a közvetítést (Pp. 148. § (2) bek.), aminek hasonló hatása lehet, ha önként elmennek közvetítőhöz. 1.2. A kötelezhető ügytípusról az új Ptk. 4:172. §-a rendelkezik: „4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben] A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - közvetítői eljárást vegyenek igénybe.” 1.2.1. A kötelezés feltételei: 8. a peres felek a szülők, illetve gyermek is érintett, 9. elrendelés célja a szülői felügyelet gyakorlása során az együttműködés biztosítása, 10. indokolt a kötelezés (nem minden esetben kell kötelezni, hanem „csak” akkor, ha az ügy egyes körülményei nem zárják ki, vagy, ha nincs más sürgős, vagy célravezetőbb intézkedés – pl. súlyos bántalmazás, korábbi sikertelen közvetítés, elfogadható indokkal tiltakozó fél). 1.2.2. A kötelezés az új Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15.) folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható (új Ptké. 37. §). 1.2.4.Kizárt az elrendelés (az önkéntesen választott közvetítés is): 1.2.4.1. az apasági és a származás megállapítása iránti, 1.2.4.2. a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló, 1.2.4.3. a gondnokság alá helyezési perekben ezen kereseti kérelmek vonatkozásában, 1.2.4.4. bontóperben csak - a házasság érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének, - a házasság érvénytelenítése, vagy felbontása kérdésében, mert ezekről a közvetítő előtt nem lehet joghatályosan megállapodni, de egyéb kapcsolódó kérdések tekintetében (pl. szülői felügyelet közös gyakorlásának részletkérdései, házassági vagyon megosztása) lehet elrendelni közvetítést. 1.2.4.5. Nem csak külön felhatalmazás nincs az elrendelés lehetőségére, de a Kvtv. eleve kizárja a közvetítő eljárást egyes más, nem családjogot érintő eljárásokban is (a közigazgatási perben, a sajtó-helyreigazítási eljárásban, az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásban és a végrehajtási perekben).

161

2. Mi a feladatom, ha el akarom rendelni a közvetítést? 2.1. Meg kell vizsgálnom az ügyet, hogy alkalmas-e: - az elrendelés feltételei fennállnak és - nem kizárt a közvetítés. 2.2. Lehetséges, hogy elsőre „csak” ajánlom nekik (Pp. 148. § (2) bek.) és megnézem a reakciójukat (a tájékoztatás/megnyilatkoztatás szóban és írásban is történhet; ehhez segítenek a házi nyomtatványok vagy a koordinátor); ha - a felek önként elmennek közvetítőhöz, akkor nem kell elrendelnem, - a fél/felek, vagy a jogi képviselő(k) indokolatlanul zárkóznak el, akkor dönthetek az elrendelésről. 2.3. Mérlegelem az ügy körülményeit és az esetleges egyéb szempontokat (pl. a következő tárgyalásra kitűzhető időpont időbeli távolsága). 3. Pontosan mire is kötelezném a feleket az elrendeléssel? 3.1. Általánosan: vitájuk – részben vagy egészben – megállapodással történő lezárása céljából működjenek együtt legalább egy bírósági közvetítővel, de közösen fordulhatnak külső közvetítőhöz is. 3.2. Konkrétan: - forduljanak közösen bírósági – vagy külső - közvetítőhöz és - vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen (max. 1 órás tájékoztató). 3.3.Nem kötelezhetem őket arra, hogy - a közvetítői eljárást megindító nyilatkozatot aláírják (azaz a közvetítői eljárás részletkérdéseiről is megállapodjanak), - egy, vagy több közvetítői ülésen vegyenek részt (2-4 óra/ülés), - az eljárás végén megállapodjanak. 3.4.Összegzés: a per „automatikus” lefolytatása helyett a kötelezéssel csak a békés megállapodáshoz vezető út első lépésének megtételéhez használok „kényszert”. Az úton továbbmenni a felek szabad döntése marad; e döntést egy közvetítő által adott részletes tájékoztatást követően fogják megtenni. Ha bármelyikük e tájékoztatás után sem akarja megpróbálni a vitát közvetítői eljárásban rendezni, akkor arra hiába is kötelezném őket (nem volna őszinte, illetve nem ellenőrizhető). Bizonyossá válik továbbá a per ultima ratio jellege. 3.5. A közvetítésre kötelezés a feleknek nem okozhat (el)viselhetetlen többletköltséget, 3.5.1. Az alábbi lehetőségek közül maguk választhatnak: A./ – a bírósági közvetítés ingyenes; az első közvetítői megbeszélés is és az ülések lefolytatása is (az ország területén bármelyik bírósági közvetítőhöz fordulhatnak; a „hálózat” folyamatosan bővül); B./ – a KIM által vezetett névjegyzékből olyan mediátort is választhatnak, aki alávetési nyilatkozatot tett, így az első közvetítői megbeszélésért maximum (tehát kevesebb is lehet) a jogi segítségnyújtók egyszeri óradíját kérheti el megjelent felenként (jelenleg 4.000 Ft/fél); ha a felek ezután nála indítják meg az eljárást, akkor a mediációs ülésekkel

162

töltött időre felszámíthatja az eljárásban részt vevő felek száma szorozva 4.000,- Ft óradíjat. C./ – a felek választhatnak a KIM névjegyzék azon mediátorai közül is, akik nem tettek alávetési nyilatkozatot, az előttük folyó eljárásban a B./ pont alatt részletezettek szerint alakul a külső mediátor díjazása. B./ és C./ esetben a külső közvetítő igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére is, melyet – a díjával együtt - a feleknek kell fizetnie. B./ és C./ pont alatti mediátorok között az a különbség, hogy az alávetési nyilatkozatot tett mediátor a kötelező közvetítői eljárás lefolytatása iránti felkérést köteles elfogadni, kivéve, ha összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy a jogvita tárgya nem tartozik a szakterületébe. A felek önként és közösen döntenek, hogy a fenti lehetőségek közül melyiket választják. 4. Mi a teendőm, ha elrendelem a közvetítést? 4.1. Ezt célzó határozatomról pervezető végzést hozok (külön nem fellebbezhető meg; minta a házi nyomtatványok közt) és egyidejűleg felfüggesztem az eljárást. /Pp.152. § (3) alapján/ Egyúttal tájékoztatom ennek lehetséges következményeiről (Pl.: illetékkedvezmény, pénzbírság 6.4.pont szerint stb.) 4.2. A jogi képviselő nélkül eljáró felet a határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatom a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének szabályairól (nem kizárt, sőt „jól jöhet” a másik fél – sőt a jogi képviselő – tájékoztatása is): A közvetítés kezdeményezése: 4.2.1. történhet bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelemmel, vagy külső közvetítő felkérésével; 4.2.2. az egyes személyek és elérhetőségük listája interneten megtalálható: 4.2.2.1. bírósági közvetítők:www.birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi-kozvetitoieljaras 4.2.2.2. külső mediátorok: www.kozvetitok.kim.gov.hu 4.2.3. A felek bírósághoz benyújtott, bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmét a törvényszéki lajstrom iroda Pkm. számra iktatja és az ügy kiosztásra jogosult személy a bíróság ügyelosztási rendje szerint jelöli ki az eljáró bírósági közvetítőt. A feleknek közösen kell (bírósági) közvetítőhöz fordulniuk vagy – ha már a közvetítő kiválasztásban sem sikerül megfelelően együttműködniük – az egyik fél által megkeresett (bírósági) közvetítő közreműködhet abban, hogy a másik (többi) fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; 4.2.4. A kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kell benyújtani a bíróságra a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmet /a kérelem nyomtatványa letölthető

163

a bíróság honlapjáról, de saját kezűleg is megírható, csak a felek tüntessék fel a kérelemben az elérhetőségeiket, címüket, telefonszámukat, e-mail címüket/ . 4.2.5. a kérelemhez (vagy külső mediátor választása esetén a felkéréshez) csatolniuk kell a kötelező határozat másolatát. 4.3. Előfordulhat, hogy a fél: – számára nincs elérhető ingyenes bírósági közvetítő és – külső mediátor díjának fizetését nem tudja vállalni. Ilyenkor – el sem rendelem a közvetítést, vagy – megváltoztatom döntésemet (a közvetítésre kötelező pervezető végzésemet), illetve – az önhiba kimentéseként fogadom el (nem alkalmazok pénzbírságot). 5. Mi történik azután, hogy elrendeltem a közvetítést? 5.1.Folytatom a bírósági eljárást, ha 5.1.1. bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött, 5.1.2. bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy 5.1.3. a határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek igazolást (arról, hogy a közvetítés meg sem indult, vagy már befejeződött) csatoltak volna be. 5.2. Nem folytatom a bírósági eljárást, ha 5.2.1. legkésőbb a két hónapos határidő előtt nyolc nappal 5.2.2. igazolást kapok a felektől arról, hogy 5.2.3. megindították közvetítői eljárást, de várhatóan nem fejezhető be a két hónapon belül (azaz van még esély a megegyezésre, csak több idő kell). Ilyenkor a tárgyalás a közvetítői eljárás befejeződése után folytatható. 5.3. A (bírósági) közvetítőt is „köti” a két hónapos határidő (a felektől értesül róla); az első közvetítői megbeszélés általa javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie. 6. Mi a teendőm, ha a felek „visszajöttek” a kötelező közvetítésről? 6.1. Ha a felek kérik az eljárás folytatását, de azzal egyidejűleg keresettől elállás, illetve per megszüntetése iránti kérelem is érkezik, akkor (valószínűleg elmúlt a „harag”, vagy olyan megállapodást kötöttek, amelynek bírósági jóváhagyását nem kérik; pl. mert már végre is hajtották) megszüntetem a pert. Ebben az esetben alkalmazom az Itv. 58. § (2) bekezdés illetékmérséklésre vonatkozó szabályait. E szerint az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

164

6.2. Ha megállapodást hoztak – a peres vita egészéről vagy részéről – és kérik bíróság általi jóváhagyását, akkor erről döntök, illetve annak megfelelően folytatom a tárgyalást. 6.3. Ha „csak” igazolást hoztak arról, hogy a kötelezésnek eleget tettek, akkor folytatom a tárgyalást. 6.4. Ha a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a valamelyik fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, azt a felet pénzbírsággal sújtom. 6.4.1. Az önhibára lehet következtetni abból, hogy nem csatol be igazolást (a közvetítő arról is adott volna neki, hogy a fél jelezte a kötelezettségét, de a felkérés és a tájékoztató megbeszélésen való részvétel elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya volt). 6.4.2. Az önhiba hiányát a mulasztó fél valószínűsítheti (pl. kórházi fekvőbeteg volt, a másik fél részéről tettlegességre került sor, így nem várható el tőle már semmilyen együttműködés). 6.4.3. Javasolt, hogy a pénzbírság kiszabására csak teljesen indokolatlan, vagy a mulasztás kimentésére feltűnően valószerűtlen indoklás esetén kerüljön sor, ugyanis nem cél, hogy a pénzbírsággal szembeni jogorvoslati eljárás tovább terhelje (lelkileg/anyagilag/időben) az ügy érdemi elbírálását. 7. Mire kell még figyelnem a kötelező közvetítés után? 7.1. Amennyiben – ingyenes – bírósági közvetítői eljárásban vettek részt a felek és ezt követően egyezséget kötnek a perbíróság előtt az első tárgyalás után, az Itv. 58. § (3) bekezdése alapján az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a. Ha a felek KIM névjegyzékből kiválasztott mediátor előtt közvetítői eljárásban vettek részt és ezt követően hagyom jóvá az egyezségüket az első tárgyalás után, vagyis: – a közvetítői eljárás ténylegesen meg is indult a felek közt – az egyezségüket jóváhagytam – a felek fizettek a közvetítésért (a külső mediátor díja az 50% felett további – a mediátor bruttó munkadíjából - max. 50.000 forinttal, illetve max. 30%-áig csökkentheti az illetéket. (Pl.: ha a külső mediátor díja bruttó 50.000,- Ft. A peres illeték pedig 30.000,- Ft, akkor a külső mediátor díjából 6.000,- Ft –ot tud „beszámítani” a fél az illetékbe. Ugyanis az 50%-ra mérsékelt illeték 15.000,- Ft lenne, a minimálisan megfizetendő 30% 9.000,- Ft, tehát a kettő különbözetével, vagyis 6.000,- Ft csökkenthető az illeték. Ebben az esetben a fennmaradó külső mediátor díját, 44.000,Ft–ot a félnek kell viselnie.) 7.2. A Pp. alapján egyrészt – a fél kérelmére – a kötelező közvetítés díja és költsége a perköltséghez számítandó; másrészt – különböző esetekben – a pernyertes fél is kötelezhető a pervesztes fél által a közvetítői eljárásban fizetett költségek megtérítésére. A protokoll a mediációs munkacsoport anyagának átdolgozásával és kiegészítésével készült.

165

VIII.a. Minta kérelem bírósági közvetítés lefolytatása iránt KÉRELEM BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS LEFOLYTATÁSA IRÁNT Felek: 1. Név / elnevezés: …………………………………………………………………………………….. Lakhely / székhely: ……………………………………………………………………………………... Tartózkodási hely: ……………………………………………………………………………………... Telefonszám: ……………………………………………………………………………………… e-mail cím: ………………………………………………………………………………………. Amennyiben a közvetítés során meghatalmazott / támogató képviseli, a meghatalmazott / támogató neve, címe: …….………………………………………………………………….. Ha a közvetítés során idegen nyelvet kíván használni, annak megjelölése: ……………………………………………………………………………………….. 2. Név / elnevezés: ……………………………………………………………………………………….. Lakhely / székhely: ……………………………………………………………………………………….. Tartózkodási hely: ……………………………………………………………………………………….. Telefonszám: ……………………………………………………………………………………….. e-mail cím: ……………………………………………………………………………………….. Amennyiben a közvetítés során meghatalmazott / támogató képviseli, a meghatalmazott / támogató neve, címe: …………………………………………………………………………. Ha a közvetítés során idegen nyelvet kíván használni, annak megjelölése: ……………………………………………………………………………………….. közös megegyezés alapján kérjük a bírósági közvetítés lefolytatását. A közöttünk folyamatban lévő per (vagy nemperes eljárás) bírósága és ügyszáma: ……………………………………………………………………………………….. A per (vagy nemperes eljárás) tárgya: ………………………………………………………………………………………..

166

Tájékoztatás: A bírósági közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A bírósági közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A bírósági közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására. A bírósági peres eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél - a vita lehetséges megoldásával összefüggésben kifejtett - álláspontjára, javaslataira, és a másik félnek a közvetítés során tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. A bírósági közvetítés illetékmentes és a bírósági közvetítőnek díjat nem kell fizetni. A közvetítésre a 2002. évi LV. közvetítői tevékenységről szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 2014…………………………………….. Fél olvasható neve:………………………………………..aláírása:………………………………….. Fél olvasható neve:………………………………………..aláírása:…………………………………..

167

VIII.b. Minta végzés a kötelező közvetítés elrendeléséről ………………………Járásbíróság ….P……………./201../….szám Végzés …………………..felperesnek - …………………………………. alperessel szemben …………………………………….. iránt indult perében a bíróság elrendeli a kötelező közvetítést, és a per tárgyalását felfüggeszti. Kötelezi a feleket, hogy e végzés kihirdetésétől/kézbesítésétől számított 15 napon belül közösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen. A felek az alábbi lehetőségek közül választhatnak: A./ Bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmet terjesztenek elő a bíróságon. A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni. B./ A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzékben található olyan „külső”, nem bírósági közvetítőhöz is fordulhatnak felkéréssel, aki alávetési nyilatkozatot tett. Ebben az esetben az első megbeszélés díja legfeljebb egyszer 4.000,- Ft és a megjelent felek számának szorzata. A további közvetítői ülésekre óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a 4.000,- Ft és a felek számának szorzatát óránként. C./ Amennyiben a felek alávetési nyilatkozatot nem tett „külső”, nem bírósági közvetítőhöz fordulnak felkéréssel a KIM által vezetett névjegyzékből, a közvetítői eljárás díja a B./ pont alatt részletezettek szerint alakul. B./ és C./ pont között az a különbség, hogy az alávetési nyilatkozatot tett mediátor a kötelező közvetítői eljárás lefolytatására történő felkérést köteles elfogadni. A nem bírósági közvetítő igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére is. A nem bírósági közvetítő díját és költségét a feleknek kell megfizetnie. A kérelemhez (vagy felkéréshez) csatolják a jelen kötelező végzés másolatát. A kérelemben tüntessék fel a telefonos és e-mail elérhetőségüket. Amennyiben a fél önhibából mulasztja el a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelem benyújtását / közvetítő felkérését vagy a részvételt az első közvetítői megbeszélésen, a bíróság a mulasztó felet pénzbírsággal sújthatja, illetve kötelezheti az ellenfél közvetítői eljárásban felmerült költségeinek megtérítésére. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy közvetítői eljárásban született megállapodásuk

168

bírósághoz történő benyújtása esetén a megállapodásnak a peres eljárás tárgyát képező részét a bíróság végzéssel jóváhagyja. Ebben az esetben a feleket a peres illetékből illetékkedvezmény illeti meg (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv 58. §). Megállapodás hiányában a felfüggesztett tárgyalást folytatja, ha a.) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött (a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. tv. 35. § (1) bek.) b.) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy a közvetítés igénybe vételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el a nélkül, hogy a felek az a.) és b.) pontban megjelölt igazolás valamelyikét csatolták volna. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. …………………………, 201………………………. ……………………………….sk bíró

169

IX. Végzésminták zálogjogosulti bekapcsolódás engedélyezéséhez

IX.a. végzésminta ……………………. Járásbíróság 070..-…..Vh……………../201…../……….szám Végzés …………………………………………………….…………………………. kérelmezőnek …………………………………………………………………………………..…adós ellen ……………………………………………………………………… végrehajtást kérő javára ……………….………………………….. önálló bírósági végrehajtó előtt ……………………………………………………..………………….szám alatt folyó végrehajtásba zálogjogosultként való bekapcsolódás engedélyezése iránti ügyében a bíróság a végrehajtást a …………………………………………………….…………………….. hrsz-ú, természetben…………………………………………………………………………………… szám alatti ingatlan adós tulajdonában álló …………… tulajdoni illetősége árveréséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve értékesítésére kiterjedően felfüggeszti. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a ………… Járásbíróságnál ……. példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A végzés elleni fellebbezésnek a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s: A végrehajtási eljárás során lefoglalt ingatlanra bejegyzett jelzálogjoggal rendelkező ……………………………………. hitelező a törvényes határidő alatt a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Az 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 48.§. (2) bekezdése szerint a zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódása iránti kérelem előterjesztését követő három munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A kérelmező által előterjesztett kérelemre figyelemmel ezért a bíróság a végrehajtás

170

felfüggesztéséről rendelkezett. A Vht. 50.§. (4) bekezdése szerint a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére terjed ki. A többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. ……………………, 201………………………………… bíró/bírósági titkár A kiadmány hiteléül:

171

IX.b. végzésminta ……………………. Járásbíróság 070..-…..Vh……………../201…../……….szám Végzés …………………………………………………….…………………………. kérelmezőnek …………………………………………………………………………………..…adós ellen ……………………………………………………………………… végrehajtást kérő javára ……………….………………………….. önálló bírósági végrehajtó előtt ……………………………………………………..………………….szám alatt folyó végrehajtásba zálogjogosultként való bekapcsolódás engedélyezése iránti ügyében a bíróság azzal küldi meg az adósnak és a végrehajtást kérőnek a kérelmet, hogy a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzanak, a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét elismerik-e, illetve milyen összegben ismerik el. Ha a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatják, állításukat valószínűsíteni kell (1994. évi LIII. tv. (Vht.) 114/A.§. (4)-(5) bekezdés). Amennyiben a fenti határidő alatt nem nyilatkoznak, a bíróság úgy tekinti, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét nem vitatják. ……………………, 201………………………………… bíró/bírósági titkár A kiadmány hiteléül:

172

IX.c. végzésminta ……………………. Járásbíróság 070..-…..Vh……………../201…../……….szám Végzés …………………………………………………….…………………………. kérelmezőnek …………………………………………………………………………………..…adós ellen ……………………………………………………………………… végrehajtást kérő javára ……………….………………………….. önálló bírósági végrehajtó előtt ……………………………………………………..………………….szám alatt folyó végrehajtásba zálogjogosultként való bekapcsolódás engedélyezése iránti ügyében a bíróság azzal küldi meg az adósnak és a végrehajtást kérőnek a kérelmet, hogy az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzanak. A zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét – a közokiratba foglalásra figyelemmel – nem vitathatják (1994. évi LIII. tv. (Vht.) 114/A.§ (4) bekezdés). Amennyiben a fenti határidő alatt nem nyilatkoznak, a bíróság úgy tekinti, hogy a kérelemben írtakat nem vitatják. ……………………, 201………………………………… bíró/bírósági titkár A kiadmány hiteléül:

173

IX.d. végzésminta ……………………. Járásbíróság 070..-…..Vh……………../201…../……….szám Végzés …………………………………………………….…………………………. kérelmezőnek …………………………………………………………………………………..…adós ellen ……………………………………………………………………… végrehajtást kérő javára ……………….………………………….. önálló bírósági végrehajtó előtt ……………………………………………………..………………….szám alatt folyó végrehajtásba zálogjogosultként való bekapcsolódás engedélyezése iránti ügyében a bíróság ………………………………………………….. adóssal szemben: – aki ………………………………………… napján született, anyja neve: ………………………………………………………… …………………………………………………..szám alatti lakos …………………………………… önálló bírósági végrehajtó ……………………………... számon folyó végrehajtási ügyben megállapítja

előtt

a ……………………………………… kérelmezőnek – székhelye: ………………………………………………., cégjegyzékszáma: …………………………………………… a ………………………………………………………………………………. hrsz.-ú, természetben …………………………………………………………………………. szám alatti ingatlan adós tulajdonában álló ………………………….. tulajdoni illetősége vonatkozásában - amelyre a kérelmező jelzálogjogát a ……………………. Járási Földhivatal …………………………………… számú határozatával jegyezte be kielégítési joga megnyíltát és engedélyezi a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódását ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... …............................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... behajtása érdekében.

174

A kérelmező javára behajtandó illeték: ………….. Ft, a kérelmező javára behajtandó, a végrehajtás elrendelésével járó költség: …………… Ft. A végzés jogerőre emelkedésével a végrehajtásnak a 070…-…..Vh ……………/201…/……. számú végzéssel elrendelt felfüggesztését megszünteti. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a ………… Járásbíróságnál ……. példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. I n d o k o l á s: A kérelmező zálogjogosultként a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő arra tekintettel, hogy a zálogjogával terhelt ingatlant a végrehajtási eljárás során lefoglalták. A követelés jogalapját és összegszerűségét az adós és a végrehajtást kérő nem vitatták. /A követelés jogalapja és összegszerűsége a Vht. 114/A.§ (4) bekezdése értelmében nem volt vitatható. Ezért a bíróság a kérelmező kielégítési jogának megnyíltát megállapította és engedélyezte a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódását az 1994. évi LIII. tv (Vht.) 140/A.§. szerint alkalmazandó 114/A.§. (1) – (2) bekezdése alapján. Az adós a Vht. 34.§. (1) bekezdés alapján köteles viselni az illetéket (1990. évi XCIII.tv. (Itv.) 42.§. (1) bekezdés d.) pont) és a kérelmező jogi képviselőjének díjazását (12/1994. (IX.8.) IM. rendelet 1.§., 3.§., 8.§., 10.§.) mint végrehajtási költséget. ……………………, 201………………………………… bíró/bírósági titkár A kiadmány hiteléül:

175

A Székesfehérvári Törvényszék elnökének utasítása a soron kívül intézendő ügyek ellenőrzésére vonatkozóan (javaslat) A Székesfehérvári Törvényszék polgári és büntető kollégiumvezetője, a Törvényszék illetékességi körébe tartozó járásbíróságok elnökei és a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke a soron kívüli ügyek intézését a következő módon kötelesek ellenőrizni. 1. A lajstromirodák vezetői a soron kívül intézendő ügyek listáját a törvényszék esetében a kollégiumvezetőknek, a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróság esetében az elnöknek minden hónap 10. napjáig átadják, megjelölve azokat, amelyekben az ügyintézési határidő az 5 munkanapot, illetve a tárgyalási időköz a 3 hónapot meghaladja. 2. Az 1. pontban írtak szerint megjelölt ügyek iratait az adott bíróságon ellenőrzésre köteles vezető (szükség esetén más vezető bevonásával) a hónap 15. napjáig megvizsgálja. 3. Amennyiben az ellenőrzést végző mulasztást tár fel (az ügyintézési határidő az 5 munkanapot, illetve a tárgyalási időköz a 3 hónapot indokolatlanul meghaladja), a 14/2002 (VIII.1.) IM rendelet (Büsz) 33/A §. (3) bekezdése alapján írásban, határidő tűzésével felhívja a bírót, bírósági titkárt, illetve bírósági, végrehajtási ügyintézőt, hogy a soron következő intézkedést tegye meg. 4. Amennyiben az intézkedésre vonatkozó felhívásnak a bíró vagy a bírósági titkár nem tesz eleget, illetve ismétlődő mulasztások állapíthatóak meg, az esetlegesen korábban engedélyezett bíróságon kívüli munkavégzés legalább három hónapra megvonásra kerül. 5. Amennyiben az ismételt felhívás sem vezet eredményre, vagy a késedelem mértéke, illetve a mulasztások száma ezt indokolttá teszi, az ellenőrzésre kötelezett kezdeményezi a törvényszék elnökénél a bíró vagy a bírósági titkár figyelmeztetését vagy vele szemben a fegyelmi eljárás lefolytatásának kezdeményezését. 6. Ezen utasítás 2014. ……………….. napján lép hatályba. Székesfehérvár, 2014. ……………………. dr. Gerber Tamás a törvényszék elnöke

A pályázat

Recommend Documents