A pályázat Tudásmenedzsment

ÁROP 1.2.18 – Szervezetfejlesztési Program

Tudásmenedzsment fejlesztési módszertan

Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A.-2013 pályázat Tudásmenedzsment

1/97



Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ……………………………………………………………………………… 4 2. TUDÁSMENEDZSMENT MUNKAFOLYAMAT5 2.1 Szakmai koordinátor kijelölése………………………………………………………. 6 2.2 Az egyén és a szervezet szintjén a tudás és a tudásmenedzsment fogalmának definiálása…………………………………….. 7 2.3 A szervezetnél már létező tudás beazonosítása……………………………………… 18 2.4 A szervezetnél már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítása…............ 21 2.5 A szervezet tudásmenedzsment céljának meghatározása, a szervezet stratégiai célkitűzéseivel összhangban…………………………………………………............. 22 2.6 Meghatározott tudásmenedzsment cél eléréséhez szükséges tudásfolyamatok meghatározása és kialakítása ……………………………………………………….. 26 2.7 A tudásmenedzsment célok szervezeti egységekre történő lebontása………………. 28 2.8 A tudásmegosztó folyamatokhoz szükséges informatikai háttérmegoldások meghatározása és kialakítása………………………………………………………... 29 2.9 A tudásmegosztó folyamatokhoz szükséges informatikai háttérmegoldások meghatározása és kialakítása………………………………………………………... 29 2.10 A szervezet munkatársai ismereteinek, képességeinek, szakmai tapasztalatainak összesítése…………………………………………………………………………... 32 2.11 Formális tudásmegosztási folyamatok kialakítása………………………………. 35 2.12 Informális tudásmegosztási folyamatok kialakítása……………………………... 36 2.13 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása…………………………… 36

2/97



MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet Tudásmenedzsment kérdőív……………………………………………………………… 42 2. számú melléklet Struktúrált interjú kérdések………………………………………………………………. 52 3. számú melléklet Struktúrált interjú dr. Kaló Zsuzsanna, a Székesfehérvári Törvényszék Polgári, Gazdasági, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumvezetőjével…………………………………….. 53 4. számú melléklet Struktúrált interjú dr. Nyíri Zoltán, a Székesfehérvári Törvényszék Büntető Kollégiumvezetőjével………………………………………………………………….. 62 5. számú melléklet Struktúrált interjú dr. Gerber Tamás, a Székesfehérvári Törvényszék Elnökével……… 75 6. számú melléklet Tudásmenedzsment tréning képek……………………………………………………… 87 7. számú melléklet Hírlevél Székesfehérvári Törvényszék intranetes oldal elindításáról………………,….. 91 8. számú melléklet Vibe felhasználói leírása…………………………………………………………………. 92

3/97



1. Bevezetés A Székesfehérvári Törvényszék ÁROP-1.2.18/A-2013 azonosító jelű szervezetfejlesztési programjának egyik lényeges kitűzött célja a tudásmenedzsment fejlesztése a bíróságon. A tudásmenedzsment területen a szakmai munka 2014. január 20-án tartott alakuló munkacsoport megbeszéléssel kezdődött és 2014. április 7-ig tartott. A szervezetfejlesztés célja a belső hatékonyság növelése, a szervezet működésének javítása, optimalizálása. Ehhez az átfogó szervezeti célhoz illeszkedő tudásmenedzsment stratégiai cél a szervezeti tudás kiaknázásának és a szervezeti kultúra kialakításának hatékonyabbá tétele. A tudásmenedzsment feladata a szervezeti tudással kapcsolatos minden a szervezeti szinten felhalmozott tudás azonosításával, szervezésével, fejlesztésével, megosztásával, megőrzésével és felhasználásával kapcsolatos tevékenység.

Tudásmenedzsment alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek célja egy szervezeten belül felhalmozott mindennemű dokumentált (explicit), illetve láthatatlan (tacit) tudás, ismeret, szakértelem,

tapasztalat

feltérképezése,

összegyűjtése,

rendszerezése,

hatékonyan

történő

szolgáltatása és hasznosítása. Thomas H. Davenport & Laurence Prusak

4/97



2. Tudásmenedzsment munkafolyamat A munkacsoport a tudásmenedzsment fejlesztési módszertan lépéseit követve végezte tevékenységét és annak alapján készítettük el beszámolónkat.

E pontban a tudásmenedzsment módszertan lépései szerinti bontásban szerepelnek a projekt dokumentációhoz elkészült anyagok.

5/97



2.1 Szakmai koordinátor kijelölése A munkacsoport vezetőjét (szakmai koordinátort) Pereces Norbertet a Törvényszék Informatikai Osztálya vezetőjét, a pályázati munkára jelentkezők közül a Törvényszék projektmenedzsmentje jelölte ki már a pályázati Szakmai Koncepcióban, figyelemmel a Tudásmenedzsment beavatkozási terület fejlesztendő céljaira.

A csoport tagjai: Dr. Árva-Szabó Péter bírósági titkár, a honlap munkacsoport tagja, sajtótitkár Dr. Dian Zsuzsanna könyvtáros, a honlap munkacsoport tagja Frei Péter informatikus, a honlap munkacsoport tagja Horváth Sándor informatikus Somogyi Éva bírósági ügyintéző Szabó Márta informatikus A csoport alakuló, első munkamegbeszélésén általánosan meghatároztuk a teljes projekt megvalósítására a főbb határidőket, valamint részletesen kiosztásra kerültek a tudásmenedzsment módszertan I. szakaszában elvégzendő feladatok. Megegyezés született abban, hogy a projekt időtartama alatt minden héten tartunk egy megbeszélést az aktuális kérdésekről.

6/97



2.2 Az egyén és a szervezet szintjén a tudás és a tudásmenedzsment fogalmának definiálása A 2. módszertani lépés végrehajtására a tudásmenedzsment kérdőívet és a strukturált interjút alkalmaztuk, mint támogató eszközt. A kérdőívet a munkacsoport által előre körülhatárolt körben osztottuk ki papír, illetve elektronikus formában. Az igazságügyi alkalmazotti feladatok sokrétűsége indokolta, hogy meghatározzuk

azokat

a

területeket,

amelyek

tudásmenedzsment

alapú

feltérképezése

elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a bíróság működéséről. Miután vizsgálatunk nem kizárólagosan a Székesfehérvári Törvényszék alkalmazottaira, hanem illetékességi területén működő Járásbíróságok és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bíráira és igazságügyi alkalmazottaira is kiterjed, figyelemmel kellett lennünk azon tényezőkre, hogy a tudásmegosztás eltérő szinten működik az egyes intézmények szintjén és azok összességét tekintve. Ezért a kérdőívek kiosztásánál figyeltünk arra, hogy lehetőség szerint mindannyian megfelelő arányban képviseltetve legyenek, figyelembe véve az ügyszakbeli eltéréseket is. A megkérdezettek közül 46% volt bíró, ebből 20% büntető ügyszakban, 20% polgári ügyszakban, 3 % cégbírósági és 3% közigazgatási és munkaügyi területen dolgozó kolléga volt. A kérdőívekben 12%-ban képviselik magukat a bírósági titkárok és bírósági fogalmazók és 42%-ban a leírók és tisztviselők. Az anonimitást a kérdőívek begyűjtésének módjával – meghatározott időpontig gyűjtőmappába történő elhelyezés – biztosítottuk. A kérdőívet mellékletként csatoltuk egy, a tudásmenedzsment fogalmát és lényegét összefoglaló felkérő levélhez. Megvizsgáltuk, hogy miként gondolkodnak a szervezetben dolgozók a tudásról és a

7/97



tudásmenedzsmentről, továbbá azt, hogy van-e eltérés e tekintetben a vezetők, illetve az alacsonyabb beosztásban dolgozó munkatársak között. Vizsgáltuk továbbá, hogy a válaszadók hogyan látják a tudásmegosztás folyamatát a szervezetben, és miként viszonyítják a jelenlegi állapotot az általuk elképzelt ideális helyzethez. A kérdőívek értékelése által láthatóvá vált, hogy melyek azok a szervezeten belüli tartalmi és technológiai elemek, amelyek hozzájárulnak a tudásmenedzsment működéséhez, melyeket alkalmazzák és melyek azok, amelyek rendelkezésre állnak ugyan, de valamely oknál fogva – pl. korlátozott internet hozzáférés miatt - nem használják. Sikerült megszólítanunk a bíróságokon alkalmazásban álló 332 fő több mint 30 % -át. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, ebből 32% 35 év alatti, 46% 30 és 50 év közötti, 22%-uk pedig 50 év feletti, 12% vezető beosztású és 88% alacsonyabb beosztású munkatárs. A kérdőív kitöltésével meghatározhatóvá váltak azok az egyedi kritériumok, amelyek kiemelt fontossággal bírnak a tudásmenedzsment hatékony működéséhez. Ezek

a

kritériumok

a

kidolgozott

módszertan

mintakérdőíve

tagolását

követve

3 funkcionális csoportba sorolhatók: I. humán erőforrás II. folyamat III. technológia A három csoporthoz tartozó kérdésekre kapott válaszok alapján láthatóvá vált, hogy melyek azok a szervezeti egységek, személyek, folyamatok, tartalmi és technológiai elemek, amelyek hozzájárulnak a szervezeten belül a tudásmenedzsment folyamatok működéséhez és melyeket lenne célszerű a jövőben a stratégiai tervezés során bevonni ezekbe a folyamatokba.

8/97



I. humán erőforrás Az első kérdéskör összeállítása kapcsán a munkacsoport a szervezeten belül rendelkezésre álló tudás feltérképezését, összegyűjtését és a tudásmegosztás tudatosságát vizsgálta. A 13 feltett kérdés arra irányult, hogy munkavállalók oldaláról feltárjuk, hogy a napi munkavégzésen kívül mennyire vannak tisztában a szervezet optimális és hatékony működéséhez szükséges folyamatokkal. E kérdéskörre általánosan elmondható, hogy az előre megfogalmazott válaszlehetőségek kiválasztásánál a válaszadók átlag 29%-a a „nem tudom” választ jelölte meg, ami arra utal, hogy nincsenek tisztában a munkakörükön kívül eső folyamatokkal, valamint a tudás átadása nem kielégítő a szervezetben. Az első kérdésre „Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása?” a válaszadók 43%-a a „nem” választ jelölte meg, mint jelenlegi helyzetet, ideális helyzetként pedig 86%-uk jelölte meg az „igen” válaszlehetőséget. Ez alapján egyértelműen kitűnik, hogy van igény a nagyobb fokú tudásmenedzsmentre, annak a szervezetben lévő jelenlegi helyzetéről azonban az alacsonyabb beosztású alkalmazottak nem rendelkeznek kellő mértékű információval. A vezető beosztású munkavállalók több, mint 50%-a jelölte meg jelenlegi helyzetként is az „igen” választ és ideális helyzetre pedig mindkét megkérdezett kör átlag 88%-a válaszolt igennel. A válaszadók 86% gondolja úgy, hogy szükség lenne a munkatársak tudásának dokumentált felmérésére, minimum évenkénti kiértékelésre, rendszeres tudásfrissítő képzések tartására, a kritikus tudással rendelkezők feltérképezésére, e tudás megőrzésére és megosztására és a tudásmenedzsment folyamatok beépítésére a munkafolyamatokba. Ezen pontok némelyike megvalósul a szervezet egyes szintjein, de vannak területek, ahol fellelhetők hiányosságok. A kollégáknak van ötletük és igényük a nagyobb fokú tudásmenedzsmentre, amelynek alapjául szolgál

9/97



a jó kollegiális kapcsolat, a bizalom, a gyakorlattal rendelkező kollégák segítő, támogató hozzáállása. Arra a kérdésre, „Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy a tudásmenedzsment folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak tevékenységében?” a válaszadók 29%-a jelölte meg a „nem” választ, a válaszadók közül 28% volt alacsonyabb- és 36% pedig vezető beosztású alkalmazott. Itt figyelhető meg leginkább a bírósági alkalmazottak feladatainak differenciáltsága, hiszen a válaszadók 12%-a jelölte meg az „igen” választ, melyből 9% volt alacsonyabb- és 27% a vezető beosztású alkalmazott. A megkérdezettek arra, hogy „Milyen lépéseket tett a szervezet annak érdekében, hogy a tudásmenedzsment folyamatok tudatossá váljanak a munkatársak tevékenységében?” a központi intranetet, hírleveleket, szakmai értekezleteket, kollégiumi anyagokat nevezték meg, ideális helyzethez pedig mindezek mellé felvetették fórum létrehozásának lehetőségét. A válaszadók 46% szerint jelenleg a szervezet munkatársai számára a tudásmegosztás beépül a munkafolyamatok rendjébe, 27% gondolja úgy, hogy hozzáadott feladatként jelentkezik és a megkérdezettek 60%-a szerint a tudásmegosztás munkafolyamatokba való beépülése lenne az ideális helyzet. Érdekes azonban, hogy a vezető beosztású válaszadók 54%-a jelölte meg jelenlegi helyzetként a tudásmegosztás beépülését a munkafolyamatokba, ideális helyzetként azonban 3333%-os megosztottság van a folyamatok beépülése és a hozzáadott feladatként való jelentkezés között, mely arra enged következtetni, hogy a megnövekedett munkateher mellett véleményük szerint nem elvárható minden egyes munkavállalóra vonatkozóan ez az elv. A megkérdezettek összesen 61% gondolja úgy, hogy a bírósági szervezet nem ösztönzi a

10/97



dolgozókat a tudásmegosztásra, ebben egyetértés van a vezetők és az alacsonyabb beosztású alkalmazottak között, ahogy abban is, hogy ideális helyzetben az ösztönzés lenne a kulcsa a tudásmegosztásnak. A kérdőív ezen kérdéscsoportjában adott további feleleteket az alábbiakban összegezzük: A kritikus tudással rendelkezők beazonosítására, és e tudás megőrzésére leginkább a következő javaslatok érkeztek: képzések szervezése kilépő kolléga esetén az új kolléga betanítása kritikus tudás megosztása több személy között – megbeszélések kritikus tudással rendelkezők megbecsülése szakterületenkénti és szervezeti egységenkénti fórum létrehozása, folyamatos karbantartása, bővítése, frissítése A tudásmenedzsment folyamatok tudatosítására a mindennapi munkatevékenység során az alábbi javaslatok érkeztek: tájékoztatók, oktatások, szakmai megbeszélések változások folyamatos dokumentálása és megosztása új belépők segítése visszacsatolás A tudásmegosztás ösztönzésére érkező javaslatok: jutalmazás értékelésbe való beillesztés csoportban való együttműködés, partnerkapcsolat

11/97



II. folyamat A kérdőívet kitöltő munkatársak 32%-a szerint az intézményben közepes-, 23%-a szerint nagymértékben dokumentálva vannak az egyes munkafolyamatok, azonban a dokumentált tudás csak közepes mértékben kerül megosztásra és későbbiek során hasznosításra. Szembetűnő, hogy a vezető beosztású alkalmazottak esetén a munkafolyamatok dokumentáltsági szintjét a megkérdezettek 46%-a látja nagymértékűnek az alacsonyabb beosztásúak által képviselt 19%-al szemben, de a dokumentált tudás megosztásánál a vezető beosztású válaszadók 60%-a jelölte meg a „kis mértékben” választ, szemben az alacsonyabb beosztású alkalmazottakkal, akiknek csupán 19% jelölte meg ezt a választ és 36%-uk választotta a „közepes-”, 20% pedig a „nagy mértékben” válaszlehetőséget. A dokumentált tudás hasznosítására azonban a vezető beosztásúak 46%-a válaszolt „nagy mértékben”-el, míg az alacsonyabb beosztású alkalmazottak többsége, 41%-a csupán a „közepes mértékben” választ jelölte meg. Az ideális eset vonatkozásában azonban mind a vezetők, mind az alacsonyabb beosztású megkérdezettek többsége a „nagy-”, illetve „teljes mértékben” választ jelölte meg. A formális és informális tudásmegosztó csatornák feltérképezésekor kvázi ugyanazon válaszok érkeztek a bíróság jelenlegi állapotára és az ideális esetre vonatkozólag. Formális csatornák: továbbképzés kollégiumi ülés szakmai értekezlet megbeszélés munkaértekezlet intranet kör e-mail közös hálózat jogtár

12/97



Informális csatornák: folyosói beszélgetés, partneri kapcsolat, közös ebéd/dohányzás/kávézás e-mail önképzés

III. Technológia E kérdéskörre adott válaszokból kiderül, hogy rendelkezik az intézmény tudásmegosztást támogató közös technológiai háttérrel, de azok meglétéről nincs minden alkalmazottnak tudomása. Ennek oka lehet, hogy munkavégzéséhez közvetlenül nincs szüksége rá, de lehet, hogy akkor nem, vagy csak korlátozottan fér hozzá – pl. internet. A válaszadók 36%-a szerint közepes-, további 36%a szerint csupán kis mértékben kerül megosztásra a szervezeti tudás a kialakított technológia segítségével. A vezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a rendelkezésre álló technológia közepes mértékű kihasználtságának ideális esetben teljes mértékűvé kellene válnia. A válaszokból kitűnik, hogy a meglévőknél többféle tudásmegosztó csatornára lenne szükség, illetve fontos lenne a rendelkezésre állók tartalmának bővítése, továbbfejlesztése. Ennek megoldása azonban legtöbb esetben nem csak idő és energia, hanem pénz kérdése is.

13/97



A szervezet jelenlegi helyzetének feltárása Az utolsó kérdések célja a szervezeti tudásmenedzsment jelenlegi helyzetének feltárása volt, mely a következő eredményeket hozta: Arra a kérdésre, hogy „Kihez fordulnak leggyakrabban információért a szervezetben?” a válaszadók egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a saját szervezeti egységeiken belüli közvetlen munkatársaiktól, közvetlen feletteseiktől jutnak munkájuk elvégzéséhez szükséges információk birtokába. Egyéb, nem a szakterületüket érintő, de munkájuk elvégzését közvetve befolyásoló kérdések esetén pedig gyakran fordulnak az illetékes szervezeti egységek munkatársaihoz – pl. elnöki titkárság, informatika, BGH. Mindezeken túl a konkrét megnevezett személyek száma is rendkívül nagy és szerteágazó. A legtöbb munkatárs a munkavégzése során a közös tárhelyeket, az bírósági honlapot, a közös meghajtón lévő adatbázisokat, illetve saját korábbi dokumentációit, jegyzeteit használja. Arra a kérdésre, hogy „Milyen tudástárakat alkalmaznának munkavégzésük során, melyek nem állnak jelenleg rendelkezésükre” az alábbi válaszok érkeztek: internet hozzáférés – keresőprogramok, egyes adatbázisokhoz való hozzáférés Kúria adatbázisához való hozzáférés aktualizált iratmintatár közhiteles nyilvántartáshoz való hozzáférés intranet módszertani útmutatók

14/97



tudásmenedzsment stratégia törvényszéki másodfokú határozatok tára kollégiumi döntések tára A megkérdezettek 54%-a gondolja úgy, hogy a tudásmenedzsment nagymértékben befolyásolja a szervezet hatékonyságát, ebben a kérdésben a vezetők és az alacsonyabb beosztású alkalmazottak is azonos véleményen vannak. A tudásmenedzsment hatékonyságát hátráltató tényezők közül a válaszadók 18%- a gondolja úgy, hogy a „szervezeten belül nincs átfogó stratégiai gondolkodás a tudásmenedzsment vonatkozásában”, 16% véleménye szerint hiányzik a tudásmenedzsment koordinálásáért felelős személy a szervezetből, 15%-uk pedig úgy gondolja, hogy az erőforráshiány jelent nagy problémát, 14% jelölte be a „nem megfelelő szervezeti kultúra” válaszlehetőséget. Arra a kérdésre, hogy „A munkatársak milyen tudásmenedzsmenttel kapcsolatos fejlesztéseket tartanak célszerűnek végrehajtani a szervezeten belül” a válaszadók 14%-a jelölte be a „tudásbázis létrehozása, tudásmegosztó rendszer kiépítése” és a „tudásmegosztás ösztönzése” válaszokat. 13% gondolja úgy, hogy szakmai közösségek kialakítására lenne szükség, 12% tartaná fontosnak a jó gyakorlat – Best practice – megosztását és további 10-10% támogatná a formális és informális csatornák kiépítését és a szellemi tőke mérését. Arra a kérdésre, hogy „Milyen eredményt vár az imént felsorolt fejlesztésektől?” az alábbi válaszok születtek” gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés „BIIR” program fejlesztése adminisztratív változások követése

15/97



információs anyagok ügycsoportonkénti követése önálló gondolkodás szélesebb körű információáramlás naprakész információk szakmai anyagok megosztása tudásmenedzsment fogalmának tudatosítása teljesítménymérés egy-egy munkafolyamat megismerése kialakult jó gyakorlat megosztása közvetlen információs rendszer kialakítása egyszerű hozzáférés a szerveren megtalálható dokumentumokhoz egységes joggyakorlat kialakítása megyei szinten új munkavállalók betanulásának segítése

A strukturált interjúk célja elsődlegesen az igazgatási és szakmai vezetők támogatásának megnyerése, illetve a tudásmegosztással és annak mikéntjével kapcsolatos véleményük megismerése volt. Az interjúalanyok kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy ne csak az igazgatási feladatokat ellátó vezetővel (Törvényszék Elnökével) készüljön interjú, hanem a napi munka szakmai irányítását végző Kollégiumvezetőket is bevonjuk a módszertanba. A kétféle megközelítés azért is volt indokolt, mert a Kollégiumvezetők látnak rá azokra a súlyponti szakmai kérdésekre, amelyek kapcsán a tudásmegosztás rendszere hatékonyan kiépíthető, míg ezen rendszer kiépítésének infrastrukturális és igazgatási hátterét adja a Törvényszék Elnöke. Az interjú kérdéseinek összeállítása során hangsúlyt fektettünk arra, hogy megismerjük a vezetők véleményét a tudásmegosztás jelenlegi rendszeréről, és képet alkothassunk az általuk elképzelt ideális helyzetről. Abban mindhárom interjúalany egyetértett, hogy a tudásfelhalmozásnak humánerőforrásbeli korlátai vannak, ugyanakkor egy hatékony tudásmegosztási rendszer kiépítésével optimalizálhatóak

16/97



a bírósági munkafolyamatok, ezáltal pedig az adott létszám mellett is növelhető az elvégzett munka mennyisége és minősége. Összegzésképpen elmondható, hogy a tudásmegosztás fogalmának ismertetését követően mindenki számára megfoghatóvá vált ez a fogalom és mindaz, amit magába foglal, a szervezet munkatársai nyitottak a változásra és konkrét elképzeléseik vannak, mi által lehetne gördülékenyebbé, hatékonyabbá tenni a munkavégzésüket és a tudásmegosztás eszközeivel segíteni a munkájukat. A T.H. Davenport és L. Prusak által megfogalmazott, általánosan elfogadott tudásmenedzsment fogalom a bírósági szervezetben is alkalmazható.

17/97



2.3 A szervezetnél már létező tudás beazonosítása A kiemelt tudásbirtokosok feltérképezése a kérdőívek kiértékeléséből származó adatok felhasználásával történt. Azok a dolgozók, akikhez sokan fordulnak segítségért, alkották a főbb csomópontokat, a tudásáramlás főbb pontjait. Az elemzés eredményét mutatja az alábbi Tudástérkép

18/97

ÁROP 1.2.18 – Szervezetfejlesztési Program A

Székesfehérvári

Törvényszéken

Tudásmenedzsment fejlesztési módszertan és

a

hozzátartozó

helyi

bíróságokon

működő szervezeti egységek az alábbi szervezeti ábrán látható módon kapcsolódnak egymáshoz:

(http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu/sites/szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu/files/fi eld_attachment/a_szekesfehervari_torvenyszek_szervezeti_abraja.jpg) A szervezeti egységek tudásvagyonának felméréséből kitűnik, hogy nagy részt a hálózati meghajtókat használják, de fontos elem a levelező rendszer és a Székesfehérvári Törvényszék intranetes oldala is.

19/97



A szervezeti tudásvagyon hálózati meghajtókon tárolt részét az alábbi elemek alkotják: H meghajtó: (Törvényszéki szerver, Törvényszék dolgozóinak) Mindenki mappa: a Törvényszék dolgozóinak közös mappája Székesfehérvári Törvényszék, GH: A Gazdasági Hivatal dolgozóinak mappája Mbir: A Törvényszéki Bírák és leírók közös mappája Székesfehérvári Járásbíróság, Kollégium: A kollégiumi dolgozok közös mappája Közigazgatási és Munkaügyi Elnök: A Törvényszék Elnökének a mappája Kozig: A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dolgozóinak mappája Bíróság, G meghajtó: (járásbírósági szerver, Székesfehérvári Járásbíróság Székesfehérvári Törvényszék dolgozóinak) Cégbírósága Mindenki_Jaras: A járásbíróságon dolgozó alkalmazottak mappái, dokumentumai vannak itt

Székesfehérváron: -

-

Bicskén: -

Bicskei Járásbíróság

H meghajtó: Kozos: A Bicskei Járásbíróság dolgozóinak mappáit tartalmazza K meghajtó: A Székesfehérvári Törvényszéki szerver Work kötete, csak a bírák számára van felcsatolva

Dunaújvárosban: - Dunaújvárosi Járásbíróság

I meghajtó: Mindenki: A Dunaújvárosi Járásbíróság dolgozóinak mappáit tartalmazza M meghajtó: Az I meghajtó Mindenki mappája K meghajtó: A Székesfehérvári Törvényszéki szerver Work kötete, csak a Bírák számára van felcsatolva

Sárbogárdon: - Sárbogárdi Járásbíróság

H meghajtó: Kozos: A Sárbogárdi Járásbíróság dolgozóinak mappáit tartalmazza M meghajtó: A H meghajtó Mindenki mappája K meghajtó: A Székesfehérvári Törvényszéki szerver Work kötete, csak a Bírák számára van felcsatolva

20/97



2.4 A szervezetnél már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítása A 4. módszertani lépésnél a már működő tudásmenedzsment folyamatok meghatározásához a helyzetértékelő sablont használtuk; a folyamat, a technológia és a humán erőforrás kategóriáiban. FOLYAMAT Rendelkezik a szervezet TM stratégiával? Van-e a szervezetnek elkülönített forrása a TM-el kapcsolatos kiadásokra? Milyen formális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül? Milyen informális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül? A szervezeten belül milyen mértékben vannak az egyes munkafolyamatok dokumentálva? A szervezeten belül milyen mértékben kerül megosztásra az egyes szervezeti egységeknél dokumentált tudás? A dokumentált tudás milyen mértékben kerül a későbbiek során hasznosításra? HUMÁN ERŐFORRÁS Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása? A munkatársak készségei és kompetenciái milyen rendszerességgel kerülnek kiértékelésre? A kompetenciák fenntartása és növelése érdekében a szervezet tart-e rendszeres tudásfrissítő képzéseket? Van-e a szervezetnek módszere arra, hogy azonosítsa a kritikus tudással rendelkező dolgozókat? Van-e a szervezetnek programja a szervezeten belüli kritikus tudás megőrzésére? Van-e a szervezeten belül TM folyamatok koordinálásáért felelős személy? Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy TM folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak tevékenységében? Milyen módon ösztönzi a szervezet a dolgozókat a tudásmegosztásra? TECHNOLÓGIA A szervezet rendelkezik-e a tudásmegosztást támogató technológiával? A szervezeti tudás milyen mértékben kerül megosztásra a kialakított technológiai háttér segítségével?

nem nincs MIA továbbképzés, kollégiumok, szakmai értekezlet, megbeszélés, írásbeli tájékoztató telefon, email, partneri kapcsolat, intranet, folyosói beszélgetés közepes mértékben Alacsony/közepes mértékben alacsony mértékben alacsony mértékben Többnyire egy alkalommal, a felvételi eljárásban. igen nincs szervezeti egység szinten van nincs nem jutalmazás, értékelésbe való beillesztés

igen alacsony mértékben

21/97



2.5 A szervezeti tudásmenedzsment céljának meghatározása a szervezet stratégiai célkitűzéseivel összhangban Az I. szakaszban a kérdőívek kiértékelése sok fontos összefüggésre világított rá. Ezekből, valamint a vezetőkkel folytatott megbeszélések és a velük készült interjúk alapján a tudásmenedzsment hatékony működéséhez szükséges kritériumok szerint összegezve az alábbi célok kerültek kijelölésre az egyes funkcionális csoportokban:

I. Humán erőforrás Ahogy a kérdőívekből is látható volt, a dolgozók jelentős hányada nincs tisztában a munkakörén kívül eső folyamatokkal és a tudás átadása nem kellően hatékony. A bírósági vezetők véleménye is az volt, hogy a munkavégzéshez szükséges tudás rendelkezésre áll, azonban az ezen fellül álló speciális ismeretek átadása az a terület ahol van lehetőség előrelépésre. Ami pozitívum, hogy a bíróságon van igény a nagyobb fokú tudásmenedzsmentre, melynek alapjául szolgál a jó kollegiális kapcsolat és a segítő, támogató hozzáállás a tapasztaltabb kollégák részéről a még gyakorlatlanabbak felé. Bár sokan úgy vélekednek a kérdőívekből szerzett információ alapján, hogy a tudásmegosztás beépül a munkafolyamatok rendjébe, az mindenképpen látszik, hogy itt még lehet a hatékonyságon javítani. A szervezetben kritikus tudással rendelkezők azonosítására kell megtalálni a megfelelő formát. A dolgozók ismereteinek átadására szélesebb körben szervezett módon - a kollégiumi üléseken felül - ki kell alakítani a megfelelő formát. Erre rendszeres szakmai workshopok tartása és egy intranetes fórum szolgáltatás elindítása a kijelölt cél. A tudásmegosztás ösztönzésére voltak jó javaslatok és abban szinte mindenki egyet ért, hogy ez fontos a kitűzött célok eléréséhez. A megkérdezettek jelentős hányada vélekedett úgy, hogy a tudásmegosztás hozzáadott feladatként jelentkezik, így arra kell törekednünk, hogy az beépüljön a

22/97



munkafolyamatokba. „Alapvető kötelessége minden bírónak, hogy az ügy megoldásához szükséges jogi, szakmai ismereteket elsajátítsa, ha nem ismeri azokat, akkor megtanulja... Az önfejlesztéshez elsősorban belső igényesség kell, hogy valaki minél többet akarjon tudni, tanulni. Ha ez az igényesség nincs meg, nagyon nehéz az önképzést elindítani.” (Dr. Kaló Zsuzsanna, a Székesfehérvári Törvényszék Polgári, Gazdasági, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője)

II. Folyamat A munkafolyamatok dokumentáltságával kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Összefoglalva elmondható, hogy sok olyan anyag létezik, ami nem jut el minden dolgozóhoz, akiknek a munkáját megkönnyíthetné ezeknek az ismerete. A másik probléma ezen a területen, amikor azért nem jut a szükséges tudás birtokába a dolgozó, mert nagy információhalmazból kellene megtalálnia a számára szükséges adatokat. „Nem az a baj, hogy ne használnánk ki a rendelkezésünkre álló felhalmozott tudást, hanem sokkal inkább az, hogy túl sok információ áramlik a bírákra.” (Dr. Nyíri Zoltán, a Székesfehérvári Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője)

A fentiek szerint tehát szükség van olyan csatornák és olyan folyamatok kialakítására, amelyek térben és időben nem korlátozzák a tudáshoz való hozzáférést, vagy éppen a tudás megosztását, de az is fontos hogy mindez célzottan, szervezett formában és a kereshetőség biztosításával történjen.

23/97



III. Technológia Ezen a ponton a vezetők és a bírósági dolgozók nagy többsége szerint is hiányos a technológiai háttér, ami a tudásmegosztást lehetővé tenné. „Szükségesnek tartanám mindenképpen, hogy az a tudás, ami az egyes kollégák rendelkezésére áll, valamilyen formában a többiek részére is hozzáférhető legyen. Ezen a téren szükség lenne fejlesztéseket eszközölni.” (Dr. Gerber Tamás, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke)

A hatékony tudásmegosztást támogató technológiák megvalósítása, bevezetése és széles körű megismertetése a bíróság célja. A támogató technológiák megvalósításának mikéntjével kapcsolatban, részleteiben az alábbi követelmények fogalmazódtak meg: Szakmai anyagok közzététele intranetes felületen, olyan módon, hogy az kereshető is legyen Cél még az is, hogy a bejegyzésekhez hozzá lehessen szólni, és esetleg külön fórum működjön, ahol a felhasználók témákat nyithatnak, és az egyes hozzászólásokat lehessen hasznosként jelölni, látni lehessen, hogy melyek a leghasznosabbak Az intranetes felület web 2.0 legyen Az egész intranetes felület minden felhasználó által szerkeszthető legyen

24/97



Az ötletbörzén elhangzott problémákból felépített problémafát és a vázolt problémák megoldására született célfát az alábbi ábra mutatja:

25/97


2.6

A

meghatározott


tudásmenedzsment

cél

eléréséhez

szükséges

tudásfolyamatok meghatározása és kialakítása

A bíróságon jelenleg működő tudásmenedzsment folyamatok mellett a közösen kijelölt célokkal összhangban az alábbi táblázatban szemléltetjük a megoldásra váró problémákat és az azzal összefüggésben megvalósítandó feladatokat. FOLYAMAT Kérdés

Tény

Terv

Rendelkezik a szervezet TM stratégiával?

nem

igen

Van-e a szervezetnek elkülönített forrása a TM-el kapcsolatos kiadásokra?

nincs

Források rendelése a TM-hez

MIA továbbképzés, kollégiumok, szakmai értekezlet, megbeszélés, írásbeli tájékoztató

A meglévő csatornák mellett újak kialakítása: intranetes közösségi oldal és fórum, rendszeres szakmai workshopok

telefon, email, partneri kapcsolat, intranet, folyosói beszélgetés

A cél a meglévő kapcsolatok megtartása és erősítése.

A szervezeten belül milyen mértékben vannak az egyes munkafolyamatok dokumentálva?

közepes mértékben

A munkafolyamatok dokumentáltságát növelni kell, ehhez olyan felületeket kell biztosítani, ami ezt ösztönzi. (pl. szakmai fórumok)

A szervezeten belül milyen mértékben kerül megosztásra az egyes szervezeti egységeknél dokumentált tudás?

Alacsony/közepes mértékben

Az egyes szervezeti egységeknél keletkezett tudást hozzáférhetővé kell tenni minden dolgozó számára.

alacsony mértékben

A tudás megosztását kell célzottabbá tenni és rendszerezve, a kereshetőséget biztosítva kell hozzáférhetővé tenni.

Milyen formális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül? Milyen informális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül?

A dokumentált tudás milyen mértékben kerül a későbbiek során hasznosításra?

26/97



HUMÁN ERŐFORRÁS Kérdés

Tény

Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a alacsony mértékben munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása?

A munkatársak készségei és kompetenciái milyen rendszerességgel kerülnek kiértékelésre?

A kompetenciák fenntartása és növelése érdekében a szervezet tart-e rendszeres tudásfrissítő képzéseket?

Van-e a szervezetnek módszere arra, hogy azonosítsa a kritikus tudással rendelkező dolgozókat?

Terv Fontos, hogy a feladatok ellátásához szükséges tudás széles körben dokumentálva legyen, a későbbi hasznosítás érdekében.

Elérendő cél, hogy a dolgozók Többnyire egy készségei és kompetenciái alkalommal, a felvételi rendszeresen kiértékelésre eljárásban. kerüljenek a munka felvételét követően is.

igen

Rendszeresen vannak ilyen képzések és rendezvények. Ezeknek az alkalmaknak a gyakoriságát kell növelni.

nincs

A megfogalmazott cél, hogy a kritikus tudással rendelkező dolgozóknak lehetősége legyen megosztani ezt a tudást szélesebb körben, így ők maguk is „láthatóvá” vállnak.

Biztosítani kell, hogy a kritikus tudás megőrzése a szervezeten belül is megoldható legyen. Fontos, hogy ki legyen jelölve a TM folyamatok koordinálásáért Van-e a szervezeten belül TM folyamatok nincs felelős személy, aki kézben tudja koordinálásáért felelős személy? tartani a kialakult folyamatokat szervezeti szinten. A TM folyamatok tudatossá Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy TM válásának érdekében a cél, hogy folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak nem előadás keretében meg kell tevékenységében? ismertetni azt a dolgozókkal. Milyen módon ösztönzi a szervezet a dolgozókat a jutalmazás, értékelésbe Fontos a megfelelően működő tudásmegosztásra? való beillesztés motivációs rendszer. Van-e a szervezetnek programja a szervezeten belüli kritikus tudás megőrzésére?

szervezeti egység szinten van

27/97



TECHNOLÓGIA Kérdés A szervezet rendelkezik-e a tudásmegosztást támogató technológiával?

A szervezeti tudás milyen mértékben kerül megosztásra a kialakított technológiai háttér segítségével?

Tény

Terv

igen

A meglévő technológiák mellett szükség van egy intranetes tudásmegosztó felület bevezetésére is.

alacsony mértékben

Alapvető cél ezen a ponton, hogy a rendelkezésre álló technológiák használatához szükséges tudással minden dolgozó rendelkezzen, a munkába állás pillanatától.

2.7 A tudásmenedzsment célok szervezeti egységekre történő lebontása A munkacsoport célként tűzte ki a szervezeti egységek által felhalmozott tudás egy, a szervezeti egységektől független, technikailag is elkülönülő tudásmegosztó fórum létrehozását, amely a Törvényszék illetékességi területéhez tartozó valamennyi bíróság részére korlátlan hozzáférést biztosít. A Székesfehérvári Törvényszéken a tudástérkép alapján az egyes szervezeti egységeknél fellelhető explicit tudást az alábbi táblázat foglalja össze: Szervezeti egység neve Elnöki Iroda Polgári Kollégium Büntető Kollégium Gazdasági Hivatal Informatikai Osztály

Szervezeti egység feladatai Titkárság, statisztika, könyvtár

Feladatok ellátásához szükséges explicit tudás Adatbázisok, könyvek, folyóiratok Adatbázisok (pl. Jogtár), kollégiumi anyagok Adatbázisok (pl. Jogtár), kollégiumi anyagok

Ítélkezés polgári ügyekben, szakmai fórumok Ítélkezés büntető ügyekben, szakmai fórumok Gazdasági és pénzügyi feladatokat Folyóiratok lát el IT rendszertámogatás és fejlesztés Leírások

Feladatok ellátásához szükséges explicit tudás elérési útvonala H meghajtó G, H, I, K meghajtók G, H, I, K meghajtók H meghajtó H meghajtó

28/97



2.8 A szervezeti tudáskultúra megalapozása A 7. módszertani lépésben meghatározásra kerültek a célok szervezeti egységekre bontva. Ezek ismertetésével egy időben kijelölésre kerültek a további feladatok. A Székesfehérvári Törvényszéken 2014. március 14.-én tréninget tartottunk a dolgozóknak. A tréningen részt vettek a tudásmenedzsment munkacsoport tagjain felül a szervezeti egységek képviselői. Így széles spektrumban tudtuk ismertetni a tudásmenedzsment célját és hasznosságát. A tréningen megismerhették a dolgozók a tudásmenedzsment jelenlegi állapotát a szervezetben és betekintés nyertek a dolgozók a tudásmenedzsment céljaiba, így a jelenlevők előtt világossá váltak a tudásmenedzsment stratégia legfontosabb elemei és a miértek.

2.9 A tudásmegosztó folyamatokhoz szükséges informatikai háttér megoldások meghatározása és kialakítása A tudásmenedzsment célok eléréséhez feltétlenül szükséges egy olyan informatikai rendszer, amely lehetővé teszi a keletkező dokumentumok és információk rendszerezett, kereshető formában történő tárolását. Mérlegelésre kerültek a különböző technológiák nyújtotta lehetőségek egy olyan intranetes felületre, ahol a fő cél a felhasználói fórumok kialakítása, dokumentumok, szakmai anyagok megosztása, valamint a hatékony csoportmunka lehetőségének megteremtése. Mindezek megoldására egy Novell Vibe alapú rendszer kialakítása mellett döntöttünk. Az új rendszer fejlesztése komoly előkészítő munkát igényelt. Az internetes átjáró miatt nem volt célszerű a rendszert a Törvényszék szerverein elhelyezni, ezért az OBH szerverén került elhelyezésre. Ezen felül a felmerült igények szerint otthonról is elérhető rendszert kellett készíteni, ami szintén ezt a megoldást indokolta. Az elkészített rendszert a vidéki bíróságokon dolgozók is ugyanúgy elérik, így segítve a tudás széleskörű megosztását.

29/97



EREDMÉNYTERMÉKEK I. Tudásmegosztó Fórum: VIBE Fentiek után elkészült egy Novell Vibe alapú tudásmegosztó rendszer és egy új intranetes weboldal, ahol elérhetővé tettük a bíróság dolgozói számára a legfontosabb információkat. Az elkészült rendszer az alábbi képeken látható:

30/97



Az új rendszerben a felhasználók fórum és dokumentumtár felületeket használhatnak, valamint biztosított a könnyű kereshetőség. A rendszer alfa verzióját teszteltük, erről jegyzőkönyv készült. A rendszer szoros határidővel 2014. március 17-én indult.

31/97


2.10

A

szervezet

munkatársai


ismereteinek,

képességeinek,

szakmai

tapasztalatainak összesítése A szervezet felhalmozott tudásvagyona a munkatársak személyi anyagain keresztül mérhető, amelyhez való hozzáférés szigorú szabályozás alá esik: a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának fennállása kapcsán birtokába került személyes adatok kezelését a szolgálati jogszabályok, a Mt., továbbá a 2011. évi CXII. törvényt (Info tv.) tartalmazza, utóbbi többek között meghatározza az adatkezelés elveit és jogalapját is. E törvényben találhatjuk a személyes adat, illetve a különleges személyes adat - munkaviszony tekintetében is irányadó - fogalmát. A munkavállaló neve is személyes adat, illetve az adott személyre vonatkozó bármilyen adat, tény, és további következtetés is. Az Info tv. e szabályait egészíti ki az Mt., amikor is rögzíti a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét a munkavállaló személyes adatainak kezeléséről, továbbá előírja a munkavállalóra vonatkozó tény, adat, vélemény harmadik személlyel történő közlésének előfeltételeit.

Erre

kizárólag

törvényben

meghatározott

esetben,

vagy

a

munkavállaló

hozzájárulásával kerülhet sor. Fontos megjegyezni, hogy az Info tv. értelmében a hozzájárulásnak önkéntesnek, határozottnak és félreérthetetlennek kell lennie, és megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Az általunk kialakított fórum rendszer lehetőséget ad arra, hogy mindenki az általa összegyűjtött ismereteket szervezeti szinten közzé tegye és a már meglévő tudásvagyont gyarapítsa. A Vibe rendszer bevezetése kapcsán konkrét gyakorlati példán keresztül is vizsgáltuk a tudásmegosztó folyamatok szervezeten belüli hasznosulását. A szabálysértési ügyszakban dolgozó bírósági titkárok munkájának egy részét például a szabálysértési hatóság által kiszabott és meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság, illetve a bíróság által kiszabott és meg nem fizetett pénzbírság elzárásra átváltoztatása teszi ki. Ez az úgynevezett Szpá. ügycsoport (Büsz. 29. § b/5) pont és 4/2012. OIT szabályzat 31. § (1) bekezdés

32/97



b/6) pont). A szervezeti egységek tudásbázisának felmérése, a munkafolyamatok vizsgálatával zajlott. A bírósági titkárok esetében például ez az alábbi ismeretanyagot igényli. A bírság átváltoztatása során a bírósági titkár a Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése értelmében köteles vizsgálni, hogy az elzárásra átváltoztatás törvényi feltételei fennállnak-e. A Szabs. tv. 10. § értelmében nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. A bírósági titkár a fenti feltételek fennállását természetesen akkor tudja vizsgálni az eljárása során, ha azokra korábban adat merült az ügyben, vagy ha valamelyik kizáró okra az elkövető maga hivatkozik. A korábbi megyei gyakorlat szerint, ha az elkövető arra hivatkozott, hogy 14 éven aluli gyermekét egyedül neveli, akkor ezen tény igazolására a bíróság elfogadta az emelt összegű családi pótlékról szóló államkincstári igazolást. A Magyar Igazságügyi Akadémia 2014 év elején tartott központi szabálysértési képzésén felmerült problémaként, hogy az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapításánál a Magyar Államkincstár csak az igénylő egyoldalú nyilatkozatát veszi figyelembe, az egyedülállóság tényét más módon nem vizsgálja. Ebből következően az emelt összegű családi pótlék folyósításának tényéből nem lehet egyértelműen és kétséget kizáróan olyan következtetést levonni, hogy az elkövető valóban egyedülállóként neveli 14 éven aluli gyermekét. Éppen ezért ezekben az

33/97



esetekben célszerű lehet a lakcím szerinti polgármesteri hivatalok megkeresése annak érdekében, hogy az elkövetőnél környezettanulmányt készítsenek, és ténylegesen megállapítsák az egyedülállóság tényét. A képzésen részt vevő bírósági titkár az elhangzottakról rövid összefoglalást készített, amelyet a megyei joggyakorlat egységesítése érdekében megosztott a megyében dolgozó többi szabálysértési titkárral is. A tudásmegosztás tehát két lépcsőben is jelentkezett a problémamegoldás során, hiszen egyfelől a központi képzésen egy egyéni tudás vált a képzésen résztvevők közös tudásává, míg a képzés résztvevői ezen frissen megszerzett tudást a saját munkakörnyezetükben tudták továbbadni, így az egyéni tudásból közösségi tudás formálódott. Ez pedig egyszerre biztosítja a joggyakorlat egységességét, és a hatékonyabb munkavégzést.

34/97



2.11 Formális tudásmegosztási folyamatok kialakítása Elképzeléseink szerint havi rendszerességgel hírlevelet kapnak a dolgozók, amiben a tudásmegosztási folyamatok változásait és az újdonságokat ismerhetik meg. A kialakított folyamatok a rendszerben az alábbi ábrán látható struktúrában valósultak meg:

A kialakított tudásmegosztási folyamatokban szükséges változásokat és felmerülő igényeket a munkacsoport rendszeresen felülvizsgálta. Az első műhelymunka 2014. március 21-én volt. Itt felmerült pl. a tárgyalóterem-foglalás kérdése.

35/97



2.12 Informális tudásmegosztási folyamatok kialakítása A kialakított közösségi felületre a fórumokon túl fotóalbum is került, ami egy szabadabb kötetlenebb érintkezési lehetőséget jelent. A megfelelő munkahelyi környezet biztosításához ezeknek az elemeknek a használata is hozzájárulhat. A dolgozók itt szabadon, önszerveződő módon alakíthatnak ki kapcsolatokat. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a Vibe felülete a hatékony tudásmegosztásnak csupán a keretét biztosítja, annak tartalommal való feltöltése és „élővé válása” a mindenkori felhasználók aktivitásától függ.

2.13 A tudásmegosztó folyamatok gyakorlati alkalmazása A kialakított tudásmenedzsment folyamatok a szervezeti céloknak megfelelően, a munkacsoport folyamatos ellenőrzése mellett, a bírósági munkatársak aktív közreműködésével indultak el. Pozitív visszajelzéseket kaptunk a munkacsoport által létrehozott fórumokról. A szervezet tagjai igényeinek és a folyamatos változások figyelembevételével folytatjuk a megkezdett munkát és igyekszünk megvalósítani, hogy a szervezetben felhalmozott tudás mindenki számára hozzáférhetővé váljon és visszakereshető legyen.

36/97


Tudásmenedzsment fejlesztési módszertan II.

Tudásmegosztó Fórum: SZAKMAI WORKSHOP

A speciális tudás feltérképezésére elsődlegesen a Törvényszék oktatási felelőse rendelkezik kompetenciával, aki a kollégák központi képzésekre (Magyar Igazságügyi Akadémia), illetve az egyéb szakirányú képzésekre (szakjogász képzés, phD. képzés) történő jelentkezést jóváhagyja. A szervezeten belüli speciális tudáshalmaz a kollégák részére egyfelől a napi munkavégzésben jelenthetnek segítséget, másfelől pedig a szélesebb szakmai ismeretek megszerzésében hasznosak. A helyi képzés alappillére a Polgári Kollégium és a Büntető Kollégium szakmai tevékenysége. A klasszikus kollégiumi munka, mint az új jogszabályok feldolgozása, a kialakult gyakorlatok megvitatása, jó gyakorlatok bevezetése mellett elsősorban a Büntető Kollégiumban már viszonylag tervszerűen kerül sor külső előadók meghívására, illetve a kollégiumi tagok részéről olyan előadások tartására is, amikor egyéni tudásuk valamilyen speciális képzésből, oktatásból, nemzetközi konferencia tapasztalatiból ered. Ugyanakkor, noha mind a Polgári, mind a Büntető Kollégium ülésén nemcsak a kollégiumi tagok, hanem az ügyszakba beosztott valamennyi bíró, bírósági titkár is részt vehet, arra semmilyen gyakorlat nem alakult ki, hogy egy büntető ügyszakos bíró esetleg a Polgári Kollégium űlésén egy külső előadót meghallgasson, vagy fordítva. A bírósági ügyintézők vagy más igazságügyi alkalmazottak pedig nem is kapnak meghívást.

37/97



A kérdőíves felmérés eredményei és a struktúrált interjúk a Vibe mellett a tudásmegosztás másik eszközeként egy rendszeres verbális szakmai fórum létjogosultságát igazolták. Az a szakmai tudásműhely előadás sorozat, amelyet kifejezetten valamely speciális tudás megosztására szervezünk, a továbbiakban a helyi képzés második pilléreként épül be a tudásmenedzsmentbe. A szakmai workshopok bármely ügyszakba beosztott bírók, bírósági titkárok, de bírósági ügyintézők és más igazságügyi alkalmazottak előtt is nyitott tudásmegosztó fórum. A workshopok gyakoriságát féléves periódusoknál gyakrabban nem célszerű tervezni, figyelemmel az egyéb szakmai képzésekre, rendezvényekre, illetve a bírák tárgyalási kötelezettségére.

II.1. 2014-ES ÉVI WORKSHOPOK:

II.1.1. Az első szakmai műhely tematikáját a mediációs eljárás, ezen belül is kiemelten a szabálysértési illetve a büntető mediációval kapcsolatos előadások adják. A bírósági közvetítés egyre népszerűbbé válása és a jogalkotói elvárások indokolják, hogy a kollégák részletekbe menően is megismerkedhessenek a közvetítői eljárással, és annak hatékonyságával. A workshop kifejezetten a bírósági közvetítőként is eljáró bírósági titkárok, valamint az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelőinek gyakorlati tapasztalatain keresztül kívánja bemutatni a rendszer működését, hatását.

38/97



Ezen túlmenően a Magyar Igazságügyi Akadémián 2014. március 18-i, „A büntető mediáció jövője” című képzésen elhangzottakról készül egy összefoglaló ismertető. Tervezett időpont: 2014. október eleje.

II.1.2. A második szakmai műhely a Magyar Igazságügyi Akadémia 2014 évi két speciális témájú rendezvényéhez kapcsolódik:

II.1.2.1. A bírák etikai kódexe: A témához előadóként dr. Gerber Tamást a Törvényszék Elnökét kérjük fel, úgyis, mint az OBT munkacsoportjának vezetőjét, mellette a Bírói Egyesület helyi Elnökét és a rendezvényen részt vett kollégákat, tapasztalataik megosztására.

II.1.2.2. A kodifikátori gondolkodásmód: A bírósági szervezetnek gyakorta kell véleményezni jogszabálytervezeteket, illetve maga is tehet javaslatokat jogszabály módosításra. A kodifikációs munka elméleti megközelítéséről és gyakorlati fogásairól: így pl. mikor lehet eredményes egy rövid határidejű módosítási javaslat, jogtechnikailag - stilisztikailag milyen elvárások merülnek fel a jogszabály szövegezésekor, (stb.) kérünk rövid, szemléletes összefoglalókat a képzésen részt vett kollégáktól. Tervezett időpont: 2014. november vége.

39/97



II.2. A WORKSHOPOKKAL KAPCSOLATOS SZERVEZÉSI FELADATOK - 2015. évtől a helyi szakmai workshopok szervezésének menete:

A szakmai workshopok koordinátora a Törvényszék oktatási felelőse. Éves szinten két önálló szakmai wokrshopot szervezünk. Ezen felül a Kollégiumok szakmai ülését követően is sor kerülhet egy-egy speciális témájú nyitott workshop megtartására. Az éves program összeállításához az oktatási felelős a bíróság dolgozóit megszólítva ötleteket, javaslatokat kér. Az önálló workshopok témáját a beérkezett javaslatok, a Kollégiumok éves munkaterve, továbbá a MIA éves képzési terve, valamint az egyéb képzésben vagy nemzetközi konferencián részt vevő kollégák szakmai beszámolója alapján az oktatási felelős állítja össze a helyi képzési tervvel egyidejűleg 2015. március 31. napjáig és évente ugyanígy. A szakmai wokrshopra a koordinátor kéri fel az előadókat. A program a törvényszék Vibe felületén és szórólapokon, plakáton is meghírdetésre kerül.(a bírák, igazságügyi alkalmazottak által látogatott helyeken: elnöki kávézók, melegítő konyha, titkársági előtér, folyosói étel-ital automaták) A tudásmegosztó fórum előadásanyagát, a fórumról készült összegzést a Vibe-on közzé tesszük.

40/97



A Tudásmenedzsment munkacsoport részéről a fejlesztési tevékenység befejezésével úgy véljük, hogy a Vibe felület és a helyi képzési rendszer újabb pilléreként teret nyerő szakmai workshopok, mint tudásmegosztási fórumok széles körben képesek összegyűjteni és közkinccsé tenni a szervezeten belüli „látens, lappangó” tudást és ezzel kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket a munkacsoport a támogató eszközök segítségével feltárt.

Pereczes Norbert s.k.

Dr. Árva-Szabó Péter s.k.

Dr. Dian Zsuzsanna s.k.

Frei Péter s.k.

Horváth Sándor s.k.

Somogyi Éva s.k.

Szabó Márta s.k.

41/97



1. számú melléklet Tudásmenedzsment kérdőív A mellékelt önkitöltős kérdőívvel szeretnénk felmérni a szervezet tudásmenedzsmentjének (továbbiakban TM) erősségeit és fejlesztésre szoruló területeit. Tudásmenedzsment alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek célja egy szervezeten belül felhalmozott mindennemű dokumentált (explicit), illetve láthatatlan (tacit) tudás, ismeret, szakértelem, tapasztalat feltérképezése, összegyűjtése, rendszerezése, hatékonyan történő szolgáltatása és hasznosítása. A kérdőív segítségével meghatározhatók azok az egyedi kritériumok, amelyek kiemelt fontossággal bírnak a TM hatékony működtetéséhez. Ezek a kritériumok 3 funkcionális csoportba sorolhatók: 1. humán erőforrás 2. folyamat 3. technológia A három csoporthoz tartozó kérdésekre kapott válaszok által átláthatóvá válik, hogy melyek azok a szervezeti egységek, személyek, folyamatok, tartalmi és technológiai elemek, amelyek hozzájárulnak a szervezeten belül a TM folyamatok működéséhez és melyeket lenne célszerű a jövőben a stratégiai tervezés során bevonni ezekbe a folyamatokba. A kérdőív tartalmaz nyitott és zárt kérdéseket. Nyitott kérdések esetében nem adottak a válaszlehetőségek. E kérdéseknél az Ön által megfogalmazott válaszokat várjuk. A zárt kérdések esetében kérjük, hogy az előre megadott válaszlehetőségek közül válassza ki a megfelelőt és jelölje azt a válasz sorszámának bekarikázásával. Előfordulnak olyan kérdések, ahol több válasz megjelölése is lehetséges. Ilyen esetben erre közvetlenül felhívjuk a figyelmét a kérdés alatti instrukcióban. A kérdésekre való válaszadás során az aktuális, jelenlegi helyzetre vonatkozó információk mellett kérjük, hogy jelölje meg az Ön által elképzelt ideális helyzetre vonatkozó elképzeléseit is az adott témára vonatkozóan. A kérdőív kitöltése kb. 25-30 percet vesz igénybe. Köszönjük, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárul a felmérés sikerességéhez!

42/97



Kérdőív sorszáma: (ezt a mezőt a kérdőív kitöltését koordináló személy tölti ki)

A kitöltő adatai 1. nő

Neme:

2. férfi 1. 35 év alatt

Életkora:

2. 35–50 év között 3. 50 év felett 1. felső- és középvezető

Szervezetben betöltött pozíciója:

2. alkalmazott I.

Humán erőforrás Jelenlegi helyzet

1.

2.

3.

Dokumentáltan felmérésre kerül-e a szervezetben a munkatársak feladataik ellátásához szükséges tudása?

1. 2. 3. 4.

A szervezeten belül kiértékelésre kerülnek-e a munkatársak készségei és kompetenciái?

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

Ha a válasz igen folytassa a kérdőívet a 3. kérdésnél. Ha a válasz nem, nem tudom, vagy nem válaszolok ugrás a 4. kérdésre!

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1. hetente

1. hetente

2. havonta

2. havonta

3. negyedévente

3. negyedévente

4. félévente

4. félévente

5. évente

5. évente

A munkatársak készségei és kompetenciái milyen rendszerességgel kerülnek kiértékelésre?

igen nem nem tudom nem válaszolok

Ideális helyzet 1. 2. 3. 4.

igen nem nem tudom nem válaszolok

43/97



Jelenlegi helyzet

4.

A kompetenciák fenntartása és növelése érdekében a szervezet tart-e rendszeres tudásfrissítő képzéseket? Van-e a szervezetnek módszere arra, hogy azonosítsa a kritikus tudással rendelkező dolgozókat?

5.

A kritikus tudás alatt a szervezet zökkenőmentes működéséhez köthető tudáselemet értjük, amellyel a szervezetben dolgozó egyén rendelkezik. pl. ilyen lehet egy ügyviteli szoftver, iktatási rendszer használatának ismerete, stb.

Van-e a szervezetnek programja a szervezeten belüli kritikus tudás megőrzésére? 6.

pl. kilépő kollégák által esetlegesen birtokolt kritikus tudás megőrzésére Ha a válasz igen folytassa a kérdőívet a 7. kérdésnél. Ha a válasz nem, nem tudom, vagy nem válaszolok ugrás a 8. kérdésre!

7.

Milyen módszert alkalmaz a szervezet a kritikus tudás megőrzése érdekében?

Ideális helyzet

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1.

1.

…………………………..

……………………………

2.

2.

…………………………..

……………………………

3.

3.

………………………….

……………………………

44/97



Jelenlegi helyzet

8.

9.

Van-e a szervezeten belül TM folyamatok koordinálásáért felelős személy? Tett-e lépéseket a szervezet annak érdekében, hogy TM folyamatok tudatossá váljanak a munkatársainak tevékenységében? Ha a válasz igen folytassa a kérdőívet a 10. kérdésnél. Ha a válasz nem, nem tudom, vagy nem válaszolok ugrás a 11. kérdésre!

10.

11.

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1.

1.

…………………………..

…………………………….

Milyen lépéseket tett a szervezet 2. annak érdekében, hogy a TM folyamatok tudatossá váljanak a ………………………….. munkatársak tevékenységében?

A szervezet munkatársai számára a tudásmegosztás hozzáadott feladatként jelentkezik vagy beépül a munkafolyamatok rendjébe?

Ideális helyzet

2. ……………………………

3.

3.

…………………………..

…………………………

1. beépül a munkafolyamatok rendjébe

1. beépül a munkafolyamatok rendjébe

2. hozzáadott feladatként jelentkezik

2. hozzáadott feladatként jelentkezik

3. egyéb:…………

3. egyéb: …………..

4. nem tudom

4. nem tudom

5. nem válaszolok

5. nem válaszolok

45/97



Jelenlegi helyzet A szervezet ösztönzi-e valamilyen módon a dolgozókat a tudásmegosztásra? 12. Ha a válasz igen folytassa a kérdőívet a 12. kérdésnél. Ha a válasz nem, nem tudom, vagy nem válaszolok ugrás a 13. kérdésre!

13.

Milyen módon ösztönzi a szervezet a dolgozókat a tudásmegosztásra? pl. büntetés, jutalmazás, értékelésbe való beillesztés

II.

14.

Ideális helyzet

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1.

1.

………………………….

…………………………….

2.

2.

………………………….

…………………………….

3.

3.

…………………………..

…………………………….

Folyamat

Milyen formális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül?

1. …………………………

1. ………………………

2. …………………………

2. ……….……………...

3. …………………………

3. ………………………

4. …………………………

4. ………………………

5. …………………………

5. ………………………

pl. továbbképzés, értekezlet, stb.

46/97


15.

Milyen informális tudásmegosztó csatornák léteznek a szervezeten belül? pl. folyosói beszélgetés, partneri kapcsolatok, stb.

16.

17.

A szervezeten belül milyen mértékben vannak az egyes munkafolyamatok dokumentálva? A szervezeten belül milyen mértékben kerül megosztásra az egyes szervezeti egységeknél dokumentált tudás? Dokumentált tudás alatt jelen esetben a szervezeti egységen belül feltérképezett és rögzített tudást értjük


Jelenlegi helyzet

Ideális helyzet

1. ………………………………

1.………………………………

2. ………………………………

2.………………………………

3 .………………………………

3.………………………………

4.................................................

4.………………………………

5. ………………………………

5.………………………………

1. semmilyen mértékben


2. kis mértékben

2. kis mértékben

3. közepes mértékben


4. nagy mértékben

4. nagy mértékben

5. teljes mértékben




2. kis mértékben

2. kis mértékben



4. nagy mértékben

4. nagy mértékben





2. kis mértékben

2. kis mértékben



4. nagy mértékben

4. nagy mértékben



pl. jó gyakorlatok, háttéranyagok, jelentések, stb.

18.

A dokumentált tudás milyen mértékben kerül a későbbiek során hasznosításra?

47/97

ÁROP 1.2.18 – Szervezetfejlesztési Program III.


Technológia Jelenlegi helyzet A szervezet rendelkezik-e a tudásmegosztást támogató technológiával?

19.

pl. dokumentumkezelő rendszer, intranet, stb. Ha a válasz igen folytassa a kérdőívet a 19. kérdésnél. Ha a válasz nem, nem tudom, vagy nem válaszolok ugrás a 21. kérdésre!

20

A szervezeten belül milyen tudásmegosztást támogató technológia áll rendelkezésre?

1. igen

1. igen

2. nem

2. nem

3. nem tudom

3. nem tudom

4. nem válaszolok

4. nem válaszolok

1. tartalom és dokumentumkezelő rendszerek (pl. SharePoint)

1. tartalom és dokumentumkezelő rendszerek (pl. SharePoint)

2. tudásbázisok 3. portálok/Intranet 4. közösségi oldalak, fórumok, blogok (pl. Web 2.0) 5. egyéb:...............................

Több választást is megjelölhet!

Ideális helyzet

2. tudásbázisok 3. portálok/Intranet 4. közösségi oldalak, fórumok, blogok (pl. Web 2.0) 5. egyéb:...........................

48/97


21

A szervezeti tudás milyen mértékben kerül megosztásra a kialakított technológiai háttér segítségével?




2. kis mértékben

2. kis mértékben



4. nagy mértékben

4. nagy mértékben



Az alábbi kérdések a korábbiakkal ellentétben csupán a jelenlegi helyzet feltárására irányulnak:

22.

Ön a napi munkavégzése során feladatainak ellátása érdekében átlagosan hány munkatársához fordul információért/segít ségért?

23.

Kérem, nevezze meg azt a három munkatársát, akihez leggyakrabban fordul információért/segít ségért!

24.

……………………………………………………………………..

1. ………………………………………………………………… ………………………… 2. ………………………………………………………………… ………………………… 3. ………………………………………………………………… …………………………

Ön mely szervezeten belüli tudástárakat alkalmazza munkavégzése során?

1.………………………………………………………………

pl. különböző adatbázisok, jó gyakorlatok gyűjteménye, stb.

5.………………………………………………………………

2.……………………………………………………………… 3.……………………………………………………………… 4.………………………………………………………………

49/97


25.

26

Ön véleménye szerint a TM milyen mértékben befolyásolja a szervezet hatékonyságát/sike rességét?

Ön milyen tudástárakat alkalmazna munkavégzése során, amely jelenleg nem áll rendelkezésére?


1. semmilyen mértékben 2. kis mértékben 3. közepes mértékben 4. nagy mértékben 5. teljes mértékben

….......................................................................................................... ….......................................................................................................... …..........................................................................................................

1. Szervezeten belül nincs átfogó stratégiai gondolkodás a TM vonatkozásában 2. Van stratégiai gondolkodás, de a TM stratégiában megjelölt célok nem kellően kidolgozottak

27.

Ön szerint

3. TM stratégiához nincs hozzárendelve cselekvési terv

melyek a TM hatékonyságát hátráltató tényezők?

4. Nincs vezetői szándék a TM megvalósítására

Több választ is megjelölhet!

5. TM megvalósításával kapcsolatosan a szervezet munkatársai nem elhivatottak 6. Erőforráshiány 7. TM koordinálásáért felelős személy hiánya 8. Technikai háttér hiánya 9. Nem megfelelő szervezeti kultúra 10. Egyéb:…………………………………………………………

50/97



1. TM stratégia kialakítása 2. Felelősök és tudásközpontok meghatározása

28.

Ön milyen TM-el kapcsolatos fejlesztéseket tartana célszerűnek végrehajtani a szervezeten belül? Több választ is megjelölhet!

3. Tudásbázis létrehozása, tudásmegosztó rendszer kiépítése 4. Formális információs csatornák kiépítése 5. Szakmai közösségek kialakítása 6. Szellemi tőke mérése 7. Tudásmegosztás ösztönzése 8. TM tréning, tudatosítás 9. Jó gyakorlatok (Best practice) megosztása 10. Egyéb:…………………………………………………………

29.

Ön milyen eredményt vár az imént felsorolt fejlesztésektől?

1. ………………………………………………………………… 2. ………………………………………………………………… 3. …………………………………………………………………

Köszönjük a segítséget és a türelmet!

Székesfehérvár, 2014. június 19.

51/97



2. számú melléklet Strukturált interjú KÉRDÉSEK Def.: „Tudásmenedzsment és hasznosítás alatt értünk minden olyan tevékenységet, amelynek célja egy szervezeten belül felhalmozott mindennemű dokumentált (explicit), illetve láthatatlan (tacit) tudás, ismeret szakértelem, tapasztalat feltérképezése, összegyűjtése, rendszerezése, hatékonyan történő szolgáltatása és hasznosítása.” Kérdések: I. Ön szerint a bírósági szervezet optimális működéséhez, feladatainak hatékony, szakszerű és időszerű ellátásához szükséges tudás jelenleg milyen mértékben áll rendelkezésre? Milyen rendszerességgel térképezi fel a szervezet a rendelkezésre álló tacit tudást? II. Rendelkezik-e a szervezet tudásmenedzsment stratégiával? (Ha igen, milyen stratégiával; ha nem, úgy van-e szükség egyáltalán annak létrehozására?) III. Van-e a szervezetnek elkülönített forrása a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos kiadásokra? (Pl.: szakmai folyóiratok megrendelése, helyi képzések szervezése) Túlnyomórészt milyen jellegű tudásmegosztási formákra fordítja a szervezet ezen anyagi eszközöket? IV. Milyen tudásmegosztáshoz szükséges eszközök állnak a szervezet rendelkezésére? V. Ezen tudásmegosztást támogató eszközök milyen hatékonysággal kerülnek felhasználásra a szervezeten belül? VI. Milyen módon lehetne akár a tudásmegosztást támogató eszközök számát, akár azok kihasználtságának hatékonyságát növelni? VII. Mely tényezők hátráltatják a tudásmegosztást segítő eszközök hatékony kihasználását? VIII. Ön szerint szükség van-e, és ha igen, milyen változtatásokra a szervezeten belül a hatékonyabb tudásmenedzsment érdekében? IX. Milyen eredményt vár a változásoktól? X. Egyéb észrevételek. Székesfehérvár, 2014. január 22. dr. Árva-Szabó Péter bírósági titkár

52/97



3. számú melléklet Strukturált interjú

Interjúalany: dr. Kaló Zsuzsanna a Székesfehérvári Törvényszék Kollégiumának kollégiumvezetője

Polgári,

Gazdasági,

Közigazgatási

és

Munkaügyi

Kérdező: dr. Árva-Szabó Péter

Ön szerint a bírósági szervezet optimális működéséhez, feladatainak hatékony, szakszerű és időszerű ellátásához szükséges tudás jelenleg milyen mértékben áll rendelkezésre? Figyelembe véve természetesen a korábban már Önnel ismertetett tudásmenedzsment definíciót. Törvényszéki szinten kell beszélnünk arról, hogy itt elég tudás van-e ahhoz, hogy a szervezet működni tudjon. Össz-szervezeti szinten elég az egyes munkavállalók tacit tudása, de lehet ez akár dokumentált tudás is. Én nem választanám el a dokumentált és a nem látható tudást, hiszen a nem látható tudás is egy idő után láthatóvá válik, mert a gyakorlatban a legtöbb vezető felméri azt, hogy kinek milyen a tudása, és milyenek a képességei ehhez. Így a láthatatlan tudás is láthatóvá, kihasználhatóvá válik. Össz-szervezeti szinten a törvényszéken elegendő a tudás ahhoz, hogy a megfelelő működést biztosítani tudjuk. Az egy más kérdés, hogy a megfelelő szinteken is elég ismeret van-e a feladatok megoldásához, és úgy látom, hogy a jelenlegi szervezeti rendszerben nem a tudás hiánya okoz gondot, hanem a humán erőforrásnak a hiánya. A megfelelően szakképzett gyakorlott bírók hiányoznak, és ez néha az adminisztratív személyzetre is elmondható.

53/97



Milyen gyakran térképezi fel a vezetés a „láthatatlan tudást”, tehát milyen gyakran tesz kísérletet arra, hogy azt láthatóvá tegye? Illetve milyen módszerekkel teszi ezt? Hogyan szembesül például a vezetés azzal, hogy itt új tudások keletkeztek, mondjuk adott egyéneknél, amelyeket hasznosítani lehet össz-szervezeti szinten is? Erre vannak fórumok, például a kollégiumi ülések. Ott, az egyes témákhoz való hozzászólásokból lehet látni, hogy kinek milyenek az ismeretei, milyen átfogóan szemléli az adott jogterületet. Lehet például a bíróknak szakmai jellegű feladatokat adni, azután pedig lehet majd látni, hogy azokat hogyan oldják meg. Vagy amikor a törvényszékre megérkeznek a másodfokú ügyek, akkor a szignáló beletekint az aktába, és legalább az ítéletet elolvassa. Ebből is sok minden kiderül, hogy egy-egy bírónak milyen ismert vagy rejtett képességei, ismeretei vannak. Ezeket mind-mind ki lehet használni. Persze lehet látni a hiányosságokat is, ezeket viszont meg kell szüntetni, vagy segíteni kell a hiányokat pótolni. Ha jól értem, akkor Ön úgy gondolja, hogy a tudásbázis legnagyobb problémája a szűkös humán erőforrás. Ezt szakmai vezetőként Ön szerint lehet-e orvosolni, vagy elsősorban igazgatási kérdés volna, a munkavállalói állományt úgy feltölteni, hogy azzal egy optimális működés biztosítható legyen? A jelenlegi állománnyal lehetne-e hatékonyabban „tudásgazdálkodást” folytatni, vagy a Törvényszék kihozza a maximumot ebből a helyzetből? A tudás kapacitása és a munkaerőforrás kapacitása között különbséget kell tenni. Van a munkaerőforrás: a bíró, aki egy adott tudással rendelkezik. Én inkább arról beszélek, hogy a humán erőforrásnál a tudás hogyan többszöröződik. Ezt úgy is le lehetne fordítani, hogy itt a tudástöbbszöröződés hiányzik a szervezetből. Tehát nincs elég ember ahhoz, hogy a bírósági szervezet hatékonyan és gyorsan működjön. A törvényszék a polgári jogterületen évek óta a határait feszegeti azzal, hogy csak mérhetetlen többlet-erőfeszítésekkel tudja a feladatait ellátni. A helyi bíróságoknál is ugyanez a probléma: a Dunaújvárosi Járásbíróság például emberhiánnyal küzd, míg a Székesfehérvári Járásbíróságon inkább a bírák gyakorlatán kell egy kicsit változtatni, segíteni az ismereteknek az elmélyülését. Az ismeretek elmélyítése elsősorban tapasztalati kérdés és csak kellő időre van szükség hozzá, vagy inkább a már korábban bevett, és jól felhasznált gyakorlatoknak az átültetéséről lenne szó? A bírónak napi feladata, hogy fejlessze magát, erre pedig a legjobb lehetőség az önképzés. A bíráknak nincs idejük arra, hogy sok időt fordítsanak az önképzésre, de mégis elengedhetetlen a munkához, hogy szakirodalmat olvassanak, a bírói gyakorlatot tanulmányozzák, és ez minimális elvárás akkor, amikor egy problémás ügyük van, vagy olyan ügy kerül eléjük, amivel még korábban nem találkoztak. Úgy vélem, hogy az összes bírónak meg lenne a képessége arra, hogy ezeket az

54/97



ismereteket elsajátítsa, inkább csak rá kellene szánni magukat arra, hogy ezt ténylegesen meg is tegyék. Rendelkezik-e a szervezet tudásmenedzsment stratégiával? Hogyan tudja hatékonyan elősegíteni a bírósági szervezet például azt, hogy a bírók az Ön által is említett önképző jelleggel bővítsék a tudásukat. Miként tudja hatékonyan ösztönözni erre a szervezet a bíráit? Tudásmenedzsment stratégia, úgy tudom, nincs. Ugyanakkor minden szervezetben kell, hogy legyen utánpótlásképzés. Ez azt jelenti, hogy ki kell nevelni a fogalmazókból a titkárokat, a titkárokból a bírókat, az alacsonyabb szintű bíróból pedig a magasabb szintű bírót. Ezt rendkívül tudatosan kell végrehajtani, mert ha nem tudatosan történik, akkor a szervezetben zavarok keletkeznek, és ha hiány van valahol, nincs honnan pótolni, ha nincs megfelelő utánpótlás. Ez minden vezetőnek kiemelten fontos feladata itt a törvényszéken. Az törvényszéki korfa 5-6 évvel ezelőtt rendkívül kedvezőtlen volt: inkább az idősebb, tapasztaltabb bírók képviseltették magukat a törvényszéken. Ez bizonyos szempontból rendkívül jó volt, hiszen ők egy mérhetetlen tudásmennyiséget birtokoltak, amit a szervezet használatába állítottak. Ugyanakkor nem volt meg a középkorosztály, akinek ezt a tudást átadják. Az utóbbi időszakban a törvényszéken a korfa megváltozott, megjelent a középkorosztály, sőt még a fiatal korosztály is. Ennek ellenére még mindig kevés az utánpótlás, mert ha a szervezeten belül egy hiány keletkezik, akkor ennek a pótlása gondot jelent. Ez sajnos abból a korábbi helyzetből adódott, hogy nem volt elég mély merítési lehetőség a törvényszéki helyek betöltésére. Lehet ezt úgy érteni, hogy a szervezet a szakmai előmenetel lehetőségével is ösztönzi az önképzésre a tagjait? Mondhatjuk így is, de én inkább a szervezet oldaláról fogalmaznám meg: a működőképesség biztosítása egy szervezeti igény, amelynek egyik eszköze a bírói életpályája biztosítása, és ehhez szervesen kapcsolódik, hogy az életpályán csak az tud előre lépni, aki minél több tudást halmoz fel. Az önfejlesztéshez belső igényesség kell elsősorban, hogy valaki minél többet akarjon tudni, tanulni. Ha ez az igényesség nincs meg, nagyon nehéz az önképzést elindítani. Jelenleg Ön szerint milyen tudásmegosztáshoz szükséges eszközök állnak rendelkezésére a szervezeten belül? Mik azok az eszközök, források, folyamatok ahová a jogi útmutatást kereső kollégák bátran fordulhatnak, hogy onnan eligazodást nyerjenek a napi ügyeikhez? Vannak elektronikus adatbázisok, ahonnan objektív adatokat, ismereteket lehet nyerni. Az adatbázison kívül van a humán erőforrás, az, hogy a tapasztalt bíróktól meg lehet kérdezni azokat az ismereteket, amelyek sehol nem lelhetők fel. A gyakorlat megismerése éppen olyan fontos, mint az objektív adatoknak, a jogszabályoknak az áttekintése.

55/97



Van-e szükség, illetve van-e igény a szervezeten belül arra, hogy a rendkívül változékony jogszabályi környezetben jogszabályok változásaira fölhívják külön a bírák figyelmét, illetőleg, hogy ezekkel a változásokkal kapcsolatosan összeállításokat, továbbképzéseket, tréningeket szervezzen a bíróság? Erre mindenképpen van igény. Ha átfogóbb rendelkezéscsoportot érintő jogszabályváltozás van, akkor azt a szakmai tanácskozásokon mindig megvitatjuk. Ez egyrészt figyelemfelhívás, másrészt pedig a nem egyértelmű jogszabályi rendelkezések között próbálunk eligazítást adni. Ha ez nem is megy, legalább itt helyi szinten az egységes gyakorlat érvényesítését kívánjuk így biztosítani. Én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a központi képzések sokkal gyakorlat-orientáltabbak legyenek, és megfelelő előadók tartsák ezeket a képzéseket. Azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb haszna mindig annak volt, hogy ha egy kúriai bíró egy adott jogterületet nemcsak a jogszabály, hanem a gyakorlat oldaláról is bemutatott. Felhívta a buktatókra a figyelmet, és tanácsot is adott azoknak a megoldására. Van-e tudomása arról, hogy a törvényszéknek a tudásmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre van-e külön anyagi forrás oldala, illetőleg körülbelül mennyit fordít mondjuk a szervezet éves szinten különféle adatbázisoknak a frissítésére, szakmai folyóiratok rendelésére, könyvtárfrissítésre, stb.? A mértékről nincs tudomásom, de azt tudom, hogy a szakkönyv beszerzési lehetőségek szűkösek. A szakkönyvek beszerzését azonban mindig megpróbáljuk úgy intézni, hogy vásárolunk olyan könyveket is, amelyek egy-egy részterületet érintenek, így gyakorlatilag minden területen tudjunk valamilyen segítséghez nyúlni. Megvesszük a Complex adatbázis előfizetését, és ugyanígy teszünk bizonyos bírósági határozatokkal kapcsolatos adatbázisok tekintetében. Nem utolsósorban a bírák központi képzésére is fordítunk pénzt, hiszen ha elmegy valaki képzésre, annak az ellátásáért a törvényszéknek fizetni kell. Szeretném, ha a szakkönyvek vásárlására sokkal több pénz jutna. A bírák az igényeiket az anyagi eszközök szűkössége miatt korlátozva fogalmazzák meg. ha egy nagyobb pénzösszegből tudnánk meríteni, akkor valószínűleg az igény is nagyobb lenne.

56/97



Ön szerint éves szinten elegendő az a helyi képzés, ami itt a Székesfehérvári Törvényszéken rendelkezésre áll a kollégák számára, esetleg ez az átlagot meghaladja, vagy netán éppen bővíteni lenne szükséges az ilyen képzések számát? A polgári területen évente kétszer tartunk kollégiumot, illetve a polgári, és gazdasági szakág különkülön tart szakmai tanácskozást. Ezek napirendjére ritkán érkezik javaslat, ezért megpróbálom felmérni, hogy melyik az az aktuális jogterület, ahol egyfajta helyi tanácskozás segítene. A kollégiumi programok megszervezésekor mindig alkalmazkodni kell az igényekhez. Tavaly gyakorlatilag a kollégiumi munkatervet félre kellett tennünk, mert a szervezeten belül olyan jogviták jelentkeztek, amelyek megoldása problémát jelentett. Ilyenek voltak a devizaperek, amelyekkel kapcsolatban kétszer is tartottunk szakmai tanácskozást; illetve ilyenek voltak az úgynevezett távoltartási ügyek, amelyeknél a társadalmi érdeklődés nőtt, így az ezzel kapcsolatos eljárások száma is szaporodott, és ez felszínre hozta a jogi problémákat. Ezek megoldásában, vagy a megoldás egységesítésében is úgy gondoltuk, hogy a szakmai tanácskozás, kollégium segítséget nyújtana. A helyi képzéseken megpróbálunk egy-egy átfogó témát megbeszélni. Mindig azok a tanácskozások a legnépszerűbbek, amikor konkrét ítélkezési problémákat tárgyalunk meg: ilyenkor felmérjük, hogy milyen problémák vannak, és akkor azokat kidolgozva, megpróbáljuk a tanácskozásokon megbeszélni, alternatívákat ajánlunk fel a megoldásokra, és megpróbáljuk egységesíteni a gyakorlatot. Ugyanakkor azt kérdezte az előbb, hogy elég-e a tudás itt a szervezeten belül. Nekünk nem csak annak kell megfelelnünk, hogy a mi tudásunk szerint elintézzünk egy ügyet, mert mi mindig a legjobb tudásunk szerint próbáljuk a jogvitát eldönteni. Az is szükséges, hogy ez a 19 másik megye megoldásával megegyezzen. Hiszen az nem működhet, hogy az egyik megyében az ügyfél ugyanarra jogkérdésre más választ kap, mint egy másik megyében. Ezért én úgy gondolom, hogy nagyon nagy szerepe van a joggyakorlat egységesítésének, és a Kúria ezzel kapcsolatos tevékenységének. A Kúria viszont csak akkor kezd hozzá egy adott feladatnak a megoldásához, hogy ha már elég anyag van hozzá. És pont a devizaperek kapcsán tapasztaltuk, hogy a társadalmi igény olyan nagy volt, hogy előbb kellett a Kúriának megszólalnia, minthogy ez az „elegendő mennyiségű anyag” rendelkezésre állt volna. Nekünk igazából az lenne jó, ha máskor is előbb szólalna meg, és mutatna irányt a legfőbb bírói fórum. Mielőtt esetleg egy téves, vagy több eltérő gyakorlat kialakul, azelőtt már egy iránymutatást adna a Kúria? Ha vannak bizonytalan kérdések, és ezek nem egy ponton jelentkeznek, akkor igen. Ha probléma csak egy ponton jelentkezik, az megoldható, például azzal, hogy mi magunk tanácsot kérünk. És ha a szervezeten belül nem születik megoldás, akkor a bírói fórumon belül egy magasabb szinthez

57/97



fordulunk, ott kérünk tanácsot. Ha ugyanaz a probléma több ponton jelentkezik, akkor úgy gondolom, hogy ennek a megoldásában az egész szervezetnek együtt kell működnie. A helyi szinten tartott szakmai tanácskozásokon megoldott, vagy megoldani kívánt problémák összegzésre kerülnek-e a tanácskozások végén? A tanácskozásokon kialakított vélemények milyen módon hozzáférhetőek a későbbiekben a bírák számára? Nyilvánvalóan előfordul, hogy valaki úgy vesz részt ilyen tanácskozásokon, hogy csak elvi szinten van hozzáfűznivalója, de a gyakorlatban nem találkozott még az adott kérdéssel. Ilyenkor az ember figyelme és intenzitása az adott kérdéshez nyilván csekélyebb. Viszont ha a későbbiekben a saját gyakorlatában is hasonló probléma merül fel, akkor szívesen visszanyúlna ezekhez a mások által már kialakított megoldásokhoz. Van erre lehetőség? A szakmai tanácsokozáson mindig arra törekszem, hogy egy konszenzus alakuljon ki arra nézve, hogy az adott kérdésnek a megoldását az egyes jogvitákban hogyan visszük végig, és ez a megoldás a megyében egységes legyen. Ezekről a tanácskozásokról jegyzőkönyvek készülnek, amelyek elérhetők, és jó lenne nekünk egy internetes felület, ahová ezeket elhelyeznénk, amint azt már jeleztem az informatikus kollégáknak. Azt tudom, hogy a jegyzőkönyvek többsége hosszú évekre visszamenőleg rendelkezésre állnak. Abban az esetben, ha valaki emlékszik arra, hogy kollégiumi ülésen, vagy szakmai tanácskozáson valamilyen kérdést már megtárgyaltunk, de nem tudja, milyen konszenzusra jutottunk, akkor ezek a jegyzőkönyvek papíralapon visszakereshetők. Gyakorta találkozik az ember azzal, hogy e-mailben kiküldésre kerülnek a bírák, igazságügyi alkalmazottak részére különféle felsőbb bírósági iránymutatások, állásfoglalások. Ezek nem feltétlenül alkalmazhatóak az ember napi gyakorlatában, mégis néha-néha visszanyúlna ilyen döntéshez, és akkor nem feltétlenül tudja, hogy hol lenne érdemes kutakodni. Lenne-e esetleg haszna egy saját belső adatbázis kialakításának, vagy a Jogtár képes kiszolgálni a meglévő igényeket? Esetleg egy ilyen adatbázis kialakítása már akkora feladat, ami túlmutat a kollégiumvezetői feladatokon, vagy az öntevékeny bírói munkán? Az elgondolás jó, és azt mondanám, hogy ezt el kellene kezdeni, és akkor kell egy pontot, origót kijelölni, hogy innentől összegyűjtjük ezeket a határozatokat, és valahol anonimizálva hozzáférhetővé tesszük. Az valóban nagy munka lenne, ha visszamenőleg is sor kerülne erre, hiszen az egyes eseti határozatokat anonimizálni, tematizálni kellene, és el kellene ezek kezeléséhez készíteni egy számítógépes programot, hogy keresőrendszerrel el lehessen látni ezt az adatbázist. Egyébként ilyen adatbázisok elérhetők, hiszen a Kúriai adatbázison fellelhető az ítélőtáblák határozatai is. Gyakorlatilag csak a megfelelő jogszabályhelyet kell a keresőbe beütni, amire kíváncsi vagyunk, és számtalan találatot hoz ki. Ezt egyébként a törvényszéki bírák rendszeresen

58/97



alkalmazzák. Ha jogi tanácsot kérnek tőlünk, akkor mi is megnézzük, hogy más bíróságok milyen gyakorlatot alakítanak ki, és ezt az adatbázist is használjuk. Ezek a tudásmegosztó eszközök – akár a Jogtár, akár a Kúria adatbázisa, akár a szakkönyvtár – milyen hatékonysággal kerülnek felhasználásra? Használják ezeket a kollégák, vagy inkább csak tudomásul veszik a létezésüket? Jellemzően inkább más kollégához fordulnak segítségért, vagy öntevékenyen elkezdenek utánajárni a problémáknak? Ez személyiségfüggő. Vannak olyan bírák, akik azelőtt, hogy megnéznék a hatályos joganyagot, a bírói gyakorlatot, egyszerűbbnek tartják, hogy bekopognak valamelyik törvényszéki kollégához, és ha nem tetszik nekik a válasz, akkor elmennek a második, harmadik kollégához is, és lehet, hogy hasznosabb lenne, ha beütnék az adott jogszabályhoz kapcsolódó kereső programokat, akkor egy csomó jogeset ott lenne előttük. De vannak olyanok is, akik rendkívül lelkiismeretesek, és ha felmerül egy-egy probléma, annak megoldásához igénybe veszik ezeket az adatbázisokat. Milyen tényezők hátráltatják ezeknek a tudásmegosztó eszközöknek a hatékony használatát? Van ami visszatartja – már a személyiségén kívül – az adott bírát, attól hogy egy-egy ilyen keresőprogramot használjon, vagy a szakkönyvtárban felhalmozott könyvek között önmaga keresgéljen? Azt nem tudom megmondani, hogy mindenkinek van-e hozzáférése a kúriai adatbázishoz, de szerintem, aki kér, az mindig kap. Bíró vizsgálatoknál én rá szoktam kérdezni, hogy milyenek a munkavégzés tárgyi feltételei. A bírák elmondják, hogy milyen adatbázishoz férhetnek hozzá, és ha mondják, hogy nem férnek hozzá a kúriai adatbázishoz és van rá igényük, azt mindig megpróbálom elérni, hogy az informatikus kapcsolja be őket a rendszerbe. Miért csak a vizsgálatok során kerül erre sor? Nem lenne célszerűbb, hogy akár már egy fogalmazó, titkár, vagy frissen kinevezett bíró, ugyanúgy, ahogy munkaeszközként számítógépet, diktafont, tollat kap, megkapná az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférést is? Ez valóban célszerű lenne, de azt is bevallom, hogy nem tudom, hogy van-e valamilyen szabályzat arra, hogy ezekhez az adatbázisokhoz hogyan lehet hozzáférni. Ugyanis ezek az adatbázisok veszélyesek abból a szempontból, hogy például a kúriai adatbázisban ott vannak a peres felek nevei és címei. Ezeknek az adatbázisoknak használatához hozzátartozik az is, hogy a bírónak titoktartási kötelezettsége van.

59/97



Lehet úgy fogalmazni, hogy ezek „zárt körben nyilvános” adatbázisok? Igen, a bírónak is nagy a felelőssége, ő nem adhat ki onnan semmiféle határozatot két okból sem: egyrészt neki titoktartási kötelezettsége van, másrészt pedig, hogy ha ezt valamelyik félnek adja ki, különbséget tesz a felek között, hiszen valakit előnyben részesít bizonyos információk tekintetében. Felmerülhetne, hogy mind a kettőnek kiadja, de akkor meg egyszerűbb, hogy ha erre valamilyen okból szükség van, hogy elmondja annak a tartalmát. Ön szerint hatékonyabb tudásmegosztás érdekében van-e szükség a szervezeten belüli változásokra, vagy a meglévő eszközök elegendőek, csak azok hatékony felhasználása a kollégák önszorgalmán múlik? Szervezeti szinten lehet-e a tudásmegosztás eszközrendszerén javítani, és ha igen, akkor milyen módon? A szervezeten belül biztos van olyan kolléga, aki még több bázishoz szeretne hozzáférni, még több ismeretet szeretne elsajátítani. Ez egy jogos igény, itt mindenképpen lehetne javítani. Igényfelmérést lehetne végezni, hogy ki, milyen ismeretet szeretne még elsajátítani, mihez szeretne hozzáférni. Van egy másik réteg, akik körében tudatosítani kell azt, hogy ha problémája van, akkor próbálja meg saját kútfőből megoldani a feladatot, ezeknek az adatbázisoknak a segítségével. Van egy harmadik réteg, akinek mint az előbb is említettem, egyszerűbb bejönni a törvényszéki bíró szobájába, mint kinyitni a saját adatbázisát. A napi munkateher mennyire gátja a tudás utáni vágy kiteljesedésének? A tudásnak sokféle ága van. Vannak a szakmai ismeretek, ezeken belül egy általános jogi műveltségi ismeretszint, és az ügyekhez kapcsolódhatnak még jogi és egyéb szakismeretek. Alapvető kötelessége minden bírónak, hogy az ügy megoldásához szükséges jogi, szakmai ismereteket elsajátítsa, ha nem ismeri azokat, akkor ezeket az megtanulja. Van egy másik oldal, amikor az általános jogi műveltségünket is fejleszteni kell. Erre már belső igény és idő kell. Itt komoly problémát jelent a munkateher is: egy családanya, akinek otthon is helyt kell állnia, a bíróságon pedig jelentős munkateherrel néz szembe, nagyon kevés időt tud szakítani arra, hogy ez az általános jogi műveltséghez tartozó további ismereteket elsajátítsa, vagy esetleg az adott ügyhöz kapcsolódó speciális (pl. építésügyi, orvosi, műszaki, stb.) szakismeretre tegyen szert. Van valamilyen egyéb tudásmenedzsment fórum, amit Ön hasznosnak tartana bevezetni itt a bíróságon belül? Én inkább a bíróságok között látom ennek a szükségességét. Említettem, hogy nekünk nemcsak az a dolgunk, hogy a legjobb ismeretünk szerint oldjuk meg az ügyeket, hanem az is, hogy az összes megyében egyformán oldjuk meg az ügyeket. Össze kellene kapcsolni a megyei bázisokat.

60/97



Kapcsolatot kellene teremteni közöttük, hogy egy fehérvári bíró megismerje, hogy a Nyírségben egy adott jogkérdésben hogyan foglaltak állást, vagy ott tartottak-e ebben a kérdésben szakmai tanácskozást, mi volt a kollégiumnak a véleménye. Ön szerint erre milyen módozatok adódnak, hogyan lehetne ezt kivitelezni a gyakorlatban? Elsősorban adatbázisszerűen lenne ezt célszerű megoldani, vagy inkább nagyobb területi egységeket lefedő, esetleg központi képzések keretén belül, vagy esetleg bíróságok közötti szakmai együttműködés keretén belül? Gyakorlatilag minden megoldás lehetséges. A mi megyénkben érdekes módon annyira nem jellemző, de más megyékben gyakori, hogy úgynevezett „tájértekezleteket” tartanak. Ilyenkor több megye megtárgyalja az azonos jogi problémákat. Ez itt nem szokás, nem vált gyakorlattá, de lehetne ebbe az irányba is lépni. Egyébként ilyen tájértekezleteken a munkaügyi bíróság bírái részt vesznek, és inkább egy másik megoldás lenne talán hatékonyabb, mégpedig ha létrejönnének a megyei bázisok, akár kollégiumokra lebontva, és a kollégiumok között lenne egyfajta átjárhatóság. Tehát a fehérvári bíró meg tudja nézni, hogy Bács-Kiskun megyében milyen kollégiumi értekezlet volt, milyen témát dolgoztak fel. Egy ilyen adatbázis kialakításának van reális esélye? Ezt már többen megfogalmazták igényként. Ha pedig az igény megfogalmazódik, egy idő után a szervezeten belül foglalkozni kell azzal. Egyébként, hogy egy ilyen rendszer létrejöhet, azt mutatja, hogy a regionális kollégiumok között már van ilyen összeköttetés. Köszönöm szépen az interjút!

Székesfehérvár, 2014. január 23.

Dr. Kaló Zsuzsanna kollégiumvezető

dr. Árva-Szabó Péter bírósági titkár

61/97




Interjúalany: dr. Nyíri Zoltán a Székesfehérvári Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője Kérdező: dr. Árva-Szabó Péter

Az Önnel már előzetesen megismertetett tudás-, illetve tudásmenedzsment definíció alapján hogyan értékeli, Ön szerint a bírósági szervezet optimális működéséhez a feladatok hatékony, szakszerű és időszerű ellátásához szükséges tudás jelenleg milyen mértékben áll a szervezet rendelkezésére? Úgy gondolom, hogy kellő mértékben rendelkezésre áll. Azt is hiszem, hogy elsősorban a tapasztalat az, ami a feladatok ellátásához szükséges tudás összegyűjtéséhez elsődleges fontosságú tényező. Nem az a baj, hogy ne használnánk ki a rendelkezésünkre álló felhalmozott tudást, hanem sokkal inkább az, hogy túl sok információ áramlik a bírákra. Valamilyen szinten talán rendszerellenesnek tűnik a véleményem, de úgy látom, hogy nagyon sok mindenről szól mostanában a bírósági szervezeten belül az élet, csak arról nem, hogy ítélkezzünk, és dolgozzunk.

62/97



Tehát inkább purgálni kellene a bírákra ömlesztett információhalmazt, hogy csak a hasznos tudás maradjon meg? Igen, túl sok a felesleges információ, és arra sincs energiánk, hogy válogassunk. Az egyénen múlik, hogy abból mit hasznosít, vagy mit sem. Ha a bíráknak az úgynevezett „tacit” tudását láthatatlan tudásnak nevezzük, akkor hogyan lehet biztosítani, hogy ebből egy explicit szervezeti tudás, tehát egy közokirati formában megnyilvánuló, az ítéletekben visszatükröződő tudás jöjjön létre? Egyébként a két tudás nagyjából korrelál egymással? Tehát a meglévő tacit tudás az, explicit módon is megnyilvánul? Alapjában véve, igen, mert nagyon komoly a részben szervezett, részben nem szervezett információáramlás a bírák között. Amit az egyikünk tud, azt szinte tudja a másikunk is, mert nagyon

sokat

tárgyalunk

szakmai

dolgokról.

Ezek

a

beszélgetések

lehetnek

csupán

négyszemköztiek, de ölthetnek akár értekezleti formát is. Tehát a tudás maga igenis megvan, létezik, és működik is. Azt viszont, hogy ezt miként lehetne hatékonyabbá tenni, nem tudom. Hallottam már olyat, hogy egyes bíróságokon vannak saját maguknak megjelentetett folyóiratszerűségek. Én nem hiszek abban, hogy ilyesmivel még kellene, vagy lehetne terhelni a kollégákat, és szerintem igény sincs rá. Mik a szervezett módjai a bíróságon belüli információcserének? Egyrészt van kollégiumunk, annak pedig egy munkaterve, amit minden évben inkább túlteljesítünk, semmint alá. Törekvéseim szerint erre a fórumra meghívok mindenkit, aki átadhat valami olyan tudást a kollégáknak, amire szükségük van. Például április 11-én jön majd a Fővárosi Törvényszék

63/97



volt kollégiumvezetője, és a fiatalkorúak anyagi jogából fog tartani egy előadást, mert úgy ítéltük meg a büntető fellebbviteli tanács tagjaival, hogy ezen a téren a gyakorlat egységesítésére van szükség. Ugyanis mióta mindenki tárgyal ilyen jellegű ügyeket, megváltozott és felhígult a gyakorlat. Azért is tartom fontosnak ezeket a társas belső képzési formákat, mert én nagyon hiszek a kimondott szó erejében. Ha szétküldünk heti 40 oldal szakmai anyagot a kollégák számítógépére, az nem biztos, hogy kellően fog hasznosulni, mert a bíráknak nincs sem ideje, sem energiája sokszor még kinyomtatni sem mindent, elolvasni és önállóan földolgozni meg végképp. Viszont amikor összeülünk és elhangzanak dolgok, akkor az valahol „megfogja a fejeket”, és ha ennek alapján azt akarja az illető, hogy mélyebben utána nézzen a dolognak, akkor az írásbeli anyag, az szinte mindig rendelkezésre áll. Akit érdekel, és akinek dolgozni kell az adott problémakörrel, az hozzáférhet az írott anyagokhoz is. Egyébként nálam is van egy komoly bázis, a felhalmozott szakmai anyagokból. Szervezettnek nevezhetjük továbbá azt a formát is, hogy amióta kollégiumvezető vagyok, néhány más bírósággal nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki. Ezekkel a bíróságokkal a birtokunkba jutott szakmai anyagokat – keletkezzenek azok bárhol is – megosztjuk egymással. Az én gyakorlatom az, hogy minden ilyen anyagot továbbítok az összes bírónak, a titkároknak is, és a fogalmazóknak is. Utóbbi két kategóriánál nem tudok különböztetni, mert hol ilyen, hol olyan ügyszakban dolgoznak, de gondolom, akit érdekel, az így hozzájuthat. A büntető bírók viszont mindent megkapnak tőlem. Erre is azt mondom különben, hogy kicsit túl sok, több mint amennyivel ténylegesen, és optimálisan tudnak mit kezdeni, és dolgozni. Összességében azonban elmondható, hogy az információhalmaz (ha úgy vesszük a tudásanyag) megvan, és rendelkezésre áll.

64/97



Mekkora munka lenne ennek a tudásanyagnak tematizálása? Elvégezhetetlen. Őszintén szólva, a szempontjaim sincsenek meg hozzá. Tudomásul kell venni, hogy azért ez büntetőjog, így nem annyira szerteágazó, és nem olyan jól tagolható, mint mondjuk a civilisztikai jogterület. Mindannyian – ha csak egy kicsit is, de – mindennel dolgozunk. És minden anyag olyan, ami általános érdeklődésre tarthat számot, én nem dönteném el, hogy ezek közül, hogy mi legyen az, ami mondjuk eljut a végfelhasználókig. A szelektálást mindenkire magára kell rábízni. Ezek szerint a szakmai anyagokra két szinten hívják fel a bírák figyelmét. Először, amikor írásban megküldésre kerülnek, másodszor pedig a szakmai értekezleteken, amikor ki lesznek emelve a fontosabbak ezek közül. Már előzetesen van egyfajta szelektálás, hogy mi az, ami aztán az értekezletnek is a témájává válik, mert nyilván azok a fontosabb dolgok, ha úgy vesszük. Arra is van példa, hogy elvi okfejtést tartalmazó ítélőtáblai határozat kerül vissza a törvényszékre, és noha konkrétan csak egyetlen kollégát érint, mert az ő ügyében jártak el, de ha úgy ítélem meg, hogy mindenkinek hasznos lenne ezt elolvasni, akkor kiküldöm mindenkinek. Ilyenkor persze fel kell hívni a bírák figyelmét, hogy szerintem az adott határozat miért hasznosítható jól a gyakorlatban, és milyen fontos információkat, fontos okfejtést tartalmaz.

65/97



Ezeknek a szakmai anyagoknak mekkora része az, ami idővel kereshetővé válik a központi adatbázisokban, gondolok itt pl. a Complex-re, és mekkora az a része, ami inkább csak helyi gyakorlatoknak tekinthető, és nem kerül rendszerezésre? Ezeknek a jó része, hogy úgy mondjam „házi anyag”, ami persze keletkezhetett más bíróságon is. Tudomásom szerint az ítélőtábláknál működik az a rendszer, hogy ők a saját maguk által készített szakmai anyagokat fölteszik az internetre. Én nem ebből a rendszerből táplálkozom, hanem a személyes kapcsolatok útján jutnak el hozzám a fontos anyagok. Arra sem idő, sem energia nincs, hogy a hivatalos – esetleg szakmai anyagokat is tartalmazó – adatbázisokat böngésszük. Más a helyzet, ha valakinek különös oka van rá, hogy valamit megpróbáljon keresni. Mik a szervezetlen formái a tudásmegosztásnak? Szervezetlen formának tekinthető, hogy gyakorlatilag a munkaidő teljes részében zajlik az állandó információ- és ilyenformán a tudáscsere, hiszen folyamatosan megtárgyaljuk egymással az ügyeket. Engem is állandóan keresnek kollégák a szakmai kérdéseikkel, és mindenben, amiben tudok, tanácsot adok, segítséget nyújtok, de azt hiszem, hogy ez rajtam kívül is megvan. Nagyon sok mindent megbeszélünk egymással, így nem csak a hivatalos ítélkezési keretek között zajlik az ügyeknek a megbeszélése, feldolgozása, és egyben a tudásáramlás, hanem azon kívül is. Ha két bíró elkezd ügyekről beszélgetni, akkor ott egyfajta tudáscsere történik.

66/97



A tudás felhalmozásának egyik módja lehet az önképzés is. Nyilván sok kolléga van, aki ezt az utat választja, és adott esetben olyan extra ismeretekre tesz szert, amelyeket az ítélkezés során hasznosítani tud, de nem feltétlenül minimálisan szükséges az ítélkezési tevékenységhez. Ezeknek az extra ismereteknek a feltérképezése megtörténik-e? Nem vagyunk mi annyira borzasztóan sokan, hogy ne tudnánk szinte mindent egymás dolgairól, és ebbe az önképzés, és a mindenféle más létező képzési formák beletartoznak. A kollégiumnak célkitűzése, hogy a fontosabb olyan képzésekről, amiken a kollégák részt vesznek, beszámolók, írásos anyagok készüljenek. Néha csak írásos formában továbbítjuk ezeket a kollégáknak, de előfordul gyakorta olyan is, hogy az illető, aki részt vett egy képzésen, akkor azt elő is adja a szakmai értekezleten, vagy kollégiumi ülésen. Általában törekszem rá, hogy odafigyeljek, hogy ha olyan képzés van, amiről úgy gondolom, hogy általános érdeklődésre tarthat számot, akkor az ott elhangzottak, az ott megszerzett tudás ilyen szinten közkincsé tudjon válni a bírák között. Az önképzésben pedig hát óhatatlanul mindenki részt vesz, részben saját igényességből, részben azért mert igen nagy a nyomás is a bírákra ezzel kapcsolatban. A jelenlegi tudásgazdálkodás, tudásmegosztás a bíróságon belül hatékonynak mondható, vagy esetleg lehet ezt hatékonyabban is végezni, s ha igen, akkor milyen módon? Úgy gondolom, hogy maguk a csatornák jól működnek. Én hatékonynak ítélem meg a rendszert, és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy kell-e valamiféle ennél szervezettebb keretek közé szorítani. A problémát a továbbiakban sem a tudás hiányában, vagy a tudás rejtve maradásában látom, mert szerintem erről egyáltalán nincs szó. Arról van szó, hogy túl sok, nagyon komoly tudásanyaggal dolgozunk, mert ha úgy vesszük, mindenki egy komoly tudás birtokosa, és ami

67/97



szerintem a gond, hogy inkább egy kicsit sok is ez. Még az áramlás is, mert minden ember elméjének van egy befogadó képessége, ameddig el tud jutni, és mindenki mindent nem fog tudni soha, ennek a feltételezése is dőreség. Tehát épp azért vagyunk itt egymásnak, hogy amit az egyikünk tud, az megosztható legyen a másikkal, ez viszont kiválóan működik. Miként lehetne azt elérni, hogy bizonyos témák hangsúlyosabban kapjanak szerepet, és ebben az igen nagy tudásmennyiségben meg legyenek azok a súlypontok, amik segítik a könnyebb eligazodást a kollégáknak? Erre azért nehéz válaszolnom, mert nincsenek igazán súlypontjaink. A mindenkori témáinkat egyrészt az aktuális események határozzák meg, másrészt pedig a Kúria, hogy éppen milyen témakörben kíván részletesebben foglalkozni a felmerült problémákkal. Minden évben két alkalommal megtartják az országos kollégiumvezetői értekezletet, amelyeken a teljes büntetőterületen (a szabálysértéstől, a BV jogig) az egész ország által felvetett problémák kerülnek terítékre. Az a három nap arról szól, hogy a kúriai bírók, meg a kollégiumvezetők ezekről tanácskoznak, és próbálnak meg valamiféle álláspontot alakítani. Talán két és fél éve ezekről az értekezletekről szerkesztett jegyzőkönyv készül, és most már az a gyakorlat, hogy az előkészítő anyagokat, és a szerkesztett jegyzőkönyvet is minden kollégának elküldöm. Ezzel együtt, például a tavaly novemberi kollégiumi ülésünk is arról szólt, hogy én szóban is beszámoltam az értekezleten megtárgyalt kérdésekről. Hiszek abban, hogy a kimondott szó néha jobban megérinti az agyakat, mint a sok-sok írásbeli információ. A bírák munkaterhe az egyébként a tudásmegismerésének és az önképzésnek akadálya lehet?

Hogyne.

68/97



Ez jelenleg így is van? Nem tudok mást mondani, minthogy még a büntetőjog is olyan széles spektrumú és hihetetlenül gazdag, hogy a bírák akár munka nélkül is el tudnák tölteni azzal az idejüket, hogy csak képzik magukat folyamatosan. És akkor mindenkiből lenne egy kiváló, csodás elméleti jogász, de hát dolgoznunk is kell, és igenis természetes, hogy a munka a tudás gyarapításának gátját jelenti. Nekünk elsősorban dolgoznunk, ítélkeznünk kell: tárgyalásra készülni, tárgyalni, határozatokat hozni, és azokat írásba foglalni, de lassan minden másról szól már az életünk, csak erről nem. És őszintén szólva minden föllángolás a gyerekközpontú igazságszolgáltatástól a nyitott bíróság programig – legyenek ezek bármilyen jó szándékú és fontos dolgok is – a munkától vesz el energiát, az én meggyőződésem szerint. A kollégáim szokták viccesen azt mondani, hogy szeretnék már látni a „bíróbarát igazságszolgáltatás” projektet, mert azt hiányolják egy kicsit. A bírósági szervezet, és ezen belül is a Székesfehérvári Törvényszék rendelkezik-e tudásmenedzsment stratégiával? Tudomásom szerint nem, legalábbis én nem tudok ilyenről. Vannak-e elkülönített erőforrások, amelyeket kifejezetten a tudásmenedzsmentre fordít a törvényszék? Azt nem tudom, hogy elkülönített források vannak-e, de forrásaink biztos, hogy vannak. Abban magam is részt veszek rendszeresen, hogy milyen munkát elősegítő segédanyagok kerüljenek be akár a bíróság könyvtárába, akár minden kolléga asztalára. Azonban, hogy ezeknek az anyagi fedezete hogyan néz ki, azt nem tudom.

69/97



A tavalyi év második felében például az OBH által elnyert pályázati pénzből sikerült azt megoldanunk, hogy minden bíró kapjon egy aktuális Btk.-t, illetve egy fordítókulcsot, ami most nagyon lényeges a két büntető törvénykönyv párhuzamos használata során. Egyébként kikértem a kollégák véleményét is arról, hogy mi az ami mindenkinek szükséges lenne, hogy az asztalán legyen, és mi az, amiből viszont elég hogy ha van bíróságonként egy példány. Olyan kiadvány is elképzelhető, amiből csak egyetlenegy van a könyvtárban. Tehát olyan probléma nincsen, hogy ami lényeges vagy hasznosnak minősülő szakmai anyag, azt ne lehetne beszerezni?

Nem, nem hiszem. A bíróság rendelkezésére állnak különféle adatbázisok (gondolok itt pl. a Kúriai Határozatok Tárára); ezekhez hozzáférnek a kollégák? Külön kell kérni a hozzáférést, esetleg a bírósági szervezetrendszer automatikusan biztosítja azt? Automatikusan biztosítja, hozzáférnek a kollégák, és büszkén mondhatom, hogy használják is őket. Persze nem egyformán ügyes mindenki abból a szempontból, hogy mennyire jól tud keresni ezekben az adatbázisokban, de mindig van olyan, akitől lehet segítséget kérni. A Székesfehérvári Törvényszéken lévő helyi képzések száma éves szinten elegendő, esetleg az átlagnál több, vagy éppen kevesebb? Minden bírónak képeznie kell magát. Tulajdonképpen szervezett képzési formák nélkül is, ez egy örök önképzős állás, aki nem képzi magát, lemarad, és nem tud működni sem. A tavalyi évben az új

70/97



Btk. miatt olyan kötelező képzésdömpinget zúdítottak a nyakunkba, hogy az igen komolyan az ítélkező tevékenység rovására ment. Emellett saját képzési tervünk nincsen, csak a fogalmazók képzésére vonatkozóan. Mi a munkatervünkből dolgozunk, nekünk minden értekezletünk, minden kollégiumi ülésünk ha úgy tetszik, egy képzés. Az összes értekezletünk nyilvános, mert a Kollégium nem működhet egy szakmai elit szervezetként, és nem is tartanám normálisnak, hogy ha bármi olyan történne egy kollégiumi ülésen, amihez, mint tudáshoz, csak a kollégiumi tagok férhetnének hozzá, és rájuk lenne bízva, hogy ők azt esetleg hogyan adják közvetítik tovább a kollégáknak. Én mindig mindenkit szívesen látok, és innentől kezdve egyfajta belső igényesség is megmutatkozik abban, hogy valaki ezekre eljön, vagy nem jön el. Van ezen kívül egy regionális együttműködés is, amely úgy kezdődött, hogy Nógrád és Heves megye, bizonyos mértékben bevonva Budapestet, elkezdtek évente egyszer közös kollégiumi ülést tartani. Ezeken természetesen nem tud mindenki részt venni, mert annak a szervezeti lehetőségei azért végesek, de egy delegáció utazik ilyenkor azokból a megyékből, akik éppen nem a vendéglátók. A törvényszék kollégiumi üléséről készült jegyzőkönyvek részére van-e valamilyen tárhely, ahol ezek fellelhetőek vagy kereshetőek? Természetesen létezik egy kollégiumi irattár, ahol minden dokumentálva van: kollégiumi jegyzőkönyvek, bármilyen fontosabb kérdéssel kapcsolatos anyagok. Akárkinek, akármikor szüksége van rá, akkor ez kereshető, fellelhető és hozzáférhető.

71/97



Ezekről van esetleg tartalomjegyzék is? Tehát ha valaki konkrét témában keresné a kollégium által meghozott véleményt, akkor megtalálja? Ilyen nincsen. Tehát ha konkrét szakmai kérdéssel kapcsolatban akarna valaki visszanyúlni addig, hogy az elmúlt években esetleg milyen kollégiumi megbeszélések, állásfoglalások történtek, azt hiszem ez így nem kereshető. Ennek a kialakítása nagyon nagy plusz munka lenne? Visszamenőleg megcsinálni nem lehet, teljesen elképzelhetetlennek tartom. Ha azt mondjuk, hogy a jövőre nézve, mondjuk, szabunk egy új csapásirányt, és innentől valamiféle kereshető tartalomjegyzékkel látjuk el a kollégiumi anyagokat, akkor ezt már nem tartom elképzelhetetlennek. Ugyanakkor nem tartom feltétlenül szükségesnek sem, mert tapasztalataim szerint azért a kollégáim, amit keresnek, megtalálják e nélkül is. És azért említsük meg azt is, hogy egy 100 oldalas jegyzőkönyv, adott esetben lehet, hogy 78 különböző kérdéskörrel kapcsolatosan tartalmaz dolgokat. El lehet ezt a jegyzőkönyvet látni valamiféle tartalomjegyzékkel, de én nem gondolom, hogy amikor valakinek konkrét problémája merül fel, ez őt sokkal közelebb vinné majd annak a megoldásához. A tudás inkább habzik, minthogy csendben ülne mélyen, és ne volna mindenki számára inkább kicsit sok, mint kevés.

72/97



Szó volt itt arról, hogy kialakult egyfajta informális együttműködés más kollégiumokkal. Nagyon lényeges, hogy az ítélkezés egysége ne csak a törvényszék keretein belül, hanem országos szinten is megvalósuljon. Mégis az egyes megyékkel történő információcsere, a másik ítélkezési gyakorlatának megismerése, ahogy Ön is mondta, szervezetlen formában valósul meg. Van szükség ennek szervezetté tételére? Nincs. Nyilvánvaló mindenkinek az a vágya, hogy egységes ítélkezési gyakorlat alakuljon ki az egész országban. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy ez nem csak rajtunk múlik. A kaotikus, hiányos és hibás jogszabályalkotás, mind afelé tolja el az egész rendszert, hogy ne legyen egységes az ítélkezés. Számtalan értelmezési lehetőséget rejtenek a nem kellően egzakt, és időnként foghíjasan, hiányosan megalkotott jogszabályok. Ezen kívül az is tény, hogy a törvény szerint a Kúria a jogegység őre. Feltételezem, és látom is, hogy ők végzik a dolgukat, amennyire csak tudják. A teljesen egységes ítélkezési gyakorlat viszont egy olyan vágyálom, aminek a megvalósulására én a jelenlegi magyar bírósági rendszer, és az adott körülmények mellett nem látok semmilyen lehetőséget. Egyébként az ítélkezési gyakorlatban drámai ellentétek most sincsenek, amikor vannak, akkor azok általában kiderülnek előbb-utóbb, és olyankor teszünk is az ellen, hogy ezek megszűnjenek. Ellenben sok kicsi apróságban megmutatkozó ellentétes gyakorlat van. Melyek azok a tényezők, amelyek a rendelkezésre álló tudásmegosztási lehetőségek, tudásmegosztó eszközök hatékony használatát gátolják, vagy hátráltatják? Nem látok ilyen tényezőt.

73/97



Ön szerint a hatékony tudásmegosztás érdekében van szükség valamilyen szervezeten belüli változásokra, vagy a kialakult rendszer megfelelően szolgálja a szervezeti célokat? Én megfelelőnek tartom a kialakult rendszert. Köszönöm szépen az interjút!


Dr. Nyíri Zoltán

dr. Árva-Szabó Péter

kollégiumvezető

bírósági titkár

74/97




Interjúalany: dr. Gerber Tamás a Székesfehérvári Törvényszék Elnöke Kérdező: dr. Árva-Szabó Péter

Elnök úr, ön szerint a bírósági szervezet optimális működéséhez, a feladatok hatékony, szakszerű és időszerű ellátásához szükséges tudás jelenleg milyen mértékben áll a törvényszék rendelkezésére? Úgy gondolom, hogy az a tudás, ami szükséges a működéshez, illetőleg a feladat ellátásához, az jelenleg is a rendelkezésünkre áll. A kollégák minden területen a szükséges tudás birtokában vannak. Rendelkeznek azzal a tudással, ami szükséges ahhoz, hogy a szervezetet működtetni tudjuk. Ezen a téren nem látok gondot, bár kétségtelenül szükséges ehhez az is, hogy folyamatos képzésben részesüljenek a kollégák, ami jelenleg meg is valósul.

75/97



A szervezeten belül felhalmozódott „láthatatlan (tacit) tudás”, azaz egyes kollégák tudása, mennyire nyilvánul meg explicit módon is? Mennyire tudják ezt hatékonyan átültetni a gyakorlatba az ítélkezési tevékenység során? Ezen a területen látom a legnagyobb problémát, és ezen hiányosságok javítására az amire az ÁROP1.2.18. pályázat szerintem kiváló lehetőséget nyújt. Ugyanis az csak az alap a szervezet szempontjából, hogy az egyének rendelkeznek azon szükséges tudással, ami a munkájuk szempontjából szükséges. Ami viszont szintén lényeges – és amin viszont van mit javítanunk –, hogy ez a tudás a többiek részére hogyan és milyen módon kerül átadásra. Szükségesnek tartanám mindenképpen, hogy az a tudás, ami az egyes kollégák rendelkezésére áll, valamilyen formában a többiek részére is hozzáférhető legyen. Ezen a téren szükség lenne fejlesztéseket eszközölni. Milyen gyakran térképezi fel a törvényszék az egyes kollégáknál lévő rejtett speciális, extra tudásokat? Van erre valamilyen szervezeti stratégia? Erre vonatkozó stratégiával – és ebben látom a legnagyobb gondot – nem rendelkezünk, ezért is örültem az ÁROP-1.2.18. Pályázat nyújtotta lehetőségnek. Ez a tudás-feltérképezés, csak olyan alkalmakkor került eddig előtérbe, amikor megkereséseket kaptunk például jogszabály véleményezésre, vagy egyes jogszabályok kapcsán javaslattételre. Ezen megkereséseket kiküldtük a kollégák részére, és aki érzett magában tudást és kedvet, válaszolt ezekre. Szervezett formában azonban nem került sor még soha annak a feltérképezésére, hogy ki az, aki esetleg speciálisabb tudással rendelkezik, és ezt milyen módon tudná a többiekkel megosztani. Ezen a téren látok mindenképpen lehetőséget arra, hogy előrébb jussunk, illetőleg ezt, az egyének rendelkezésére álló tudást szélesebb körben is megismertessük.

76/97



Milyen tudásmegosztási lehetőségekkel rendelkezik a törvényszék, illetve milyen módszerek vannak a tudás hatékony megosztására? A tudás megosztására a jelenlegi strukturális keretek között a kollégiumi ülések, és a szakmai tanácskozások szolgálnak leginkább. Ezen kívül gyakorlatilag semmilyen intézményesített forma nincsen, ahol a tudás átadásra kerülhetne. Éppen ezért szükséges lenne, véleményem szerint, ha létrejönne egy olyan felület (a legcélszerűbb talán az intranetes felület lenne), ahol esetlegesen ezt a tudást meg tudnánk osztani, vagy legalább arról képet kapnánk egy felmérés alapján, hogy egyáltalán ki, milyen jellegű tudással rendelkezik, ami a többiek számára hasznosítható. Olyan külön fórum eddig nem volt, ahol ezt a tudást valamilyen szervezett, strukturális formában a többiek részére át tudták volna adni. Hatékony-e a szervezeten belül a tudásmegosztás, és lehet-e ezt még hatékonyabbá tenni? Ha igen, milyen módon? Jelenleg biztos, hogy nem hatékony. A hatékonnyá, hatékonyabbá tétel kell, hogy legyen a fő cél. Amint említettem, az elsődleges feladatot abban látom, hogy először is fel kellene térképezni a jelenlegi helyzetet, hogy egyáltalán a kollégák milyen jellegű tudással rendelkeznek, ami hasznosítható és megosztható lenne. Ezután meg kellene találni a tudásmegosztás legjobb módszerét, szervezeti formáját, amely lehet akár workshop, akár konferencia, de leginkább egy maradandó intranetes felület, ahol ezeket közzé lehetne tenni. Ezek által pedig a szervezeti hatékonyságot mindenképpen növelni kellene. Lépcsőzetesen úgy kellene felépíteni, hogy először felmérjük a tudást. Utána egy stratégiát kell kidolgoznunk, tehát lenni kell egy elképzelésünknek arra vonatkozóan, hogy egyáltalán azt a tudást, ami a kollégák rendelkezésére áll, milyen módon tudjuk feltérképezni, és hasznosítani. Ezután

77/97



kellene kitalálnunk annak a szervezeti formáját, hogy milyen módon tudjuk ezt a tudást hatékonyan megoszthatóvá tenni. A jelenleg rendelkezésre álló fórumokat kihasználják egyébként a kollégák? Azt a keveset, ami rendelkezésre áll, sem biztos, hogy teljes egészében kihasználjuk, hiszen mint mondtam, igazából csak a kollégiumi ülések tekinthetőek jelenleg szervezett formában bizonyos fokú tudásmegosztó fórumként. Ezek azonban mind időben, mind terjedelemben korlátozottak, tehát nincs arra lehetőség, hogy kollégiumi ülésen mindenki részletesen beszámoljon, illetve minden tudást megosszon. Nyilván egy kollégiumi ülésnek nem is lehet ez a feladata. Más fórum pedig szervezett formában jelenleg nem áll rendelkezésre. Írásos beszámolók sem szoktak készülni, pedig véleményem szerint elvárható és szükséges lenne, hogy aki valamilyen képzésen vesz részt, az ott szerzett tudást írásos formában a többiekkel megossza. A szervezet egyébként rendelkezik elkülönített anyagi fedezettel a megfelelő tudásmegosztási formák, és források biztosítására? Jelenleg nem. Amennyiben egy stratégia kidolgozásra kerülne erre a tudásmegosztásra, ennek a formáját megtalálnánk, akkor lenne lehetőségünk arra, hogy ilyen elkülönített forrást erre biztosítsunk. Ha a szakmai folyóiratok, periodikák előfizetése, illetőleg egy jól működő könyvtár fenntartása lenne többek között az egyik cél, akkor az anyagi fedezet gátja az ilyen jellegű törekvéseknek? Nem. A könyvtár működését jelenleg is biztosítjuk, illetőleg minden olyan folyóiratot, szakkönyvet megrendelünk, amire igény mutatkozik a kollégák részéről. Hozzá kell tenni, hogy igyekszünk a

78/97



lehetőségeinkhez képest minél inkább az elektronikus formákra áttérni a könyveknél, folyóiratoknál is, költséghatékonysági szempontból. Igazából költségvetési gátja nem lenne az ilyen jellegű tudásmegosztásnak. Milyen jellegű szakmai adatbázisok állnak a kollégák rendelkezésére, amelyeket használhatnak? Ami minden kolléga rendelkezésére áll, az Jogtár adatbázis, illetve rendelkezésre áll a könyvtár, ahol szakkönyvek és folyóiratok vannak. A kúriai határozatok adatbázisához minden kolléga rendelkezik hozzáféréssel? Én úgy tudom, hogy a gépen keresztül hozzá lehet férni, csak abban nem vagyok biztos, hogy minden kolléga hozzáférhet-e. Tudom, hogy vannak olyan adatbázisok, amelyekhez korlátozott hozzáférésünk van, tehát törvényszékenként és járásbíróságonként meghatározott számú hozzáférést tudtunk csak biztosítani, de hogy ez a Kúria adatbázisára vonatkozik-e, ezt inkább a Kollégiumvezetők tudnák megmondani. Van erre egyébként egy belső szabályzat, hogy hány felhasználó használhatja az adatbázisokat? Ez semmilyen formában nincsen leszabályozva. Igazából szükséges lenne erre vonatkozó stratégiát is kidolgozni. Amikor megrendeljük minden év végén a következő évre vonatkozó Jogtár hozzáférést, vagy bármilyen külső adatbázishoz való hozzáférést, akkor mindig eseti döntés eredménye, hogy melyik bíróságra hány hozzáférést biztosítunk, illetve melyik folyóiratból, szakkönyvből rendelünk és hány példányt, de erre vonatkozóan belső utasítás vagy szabályzat nincsen.

79/97



A rendelkezésre álló adatbázisokat mennyire használják ki a kollégák? Ez nagyon változó. Tudomásom szerint van, aki egyáltalán nem használja, van aki pedig még szélesebb körű, vagy gyorsabb hozzáférést akarna, amiből arra következtetek, hogy nyilván napi szinten, vagy legalábbis nagyon gyakran használná ezeket. Úgy tapasztalom, hogy miután szervezeti szinten célunk, hogy minél inkább áttérjünk az elektronikus adatbázisokra, a kollégák is egyre inkább tudomásul veszik, hogy ez a jövő útja, és ezt kell használni. De tény, hogy nem mindenki használja ezeket olyan rendszerességgel, ami véleményem szerint elvárható és szükséges lenne. Ezeknek az adatbázisoknak a használatához óhatatlanul is szükség van bizonyos informatikai képzettségre. Rendelkeznek ezzel a képzettséggel a kollégák, vagy esetleg szükség lenne olyan jellegű képzésekre is, amelyek az adatbázisok hatékony használatát segítik elő? Mindenképpen szükség lenne ilyen képzésre is, csak ehhez az is szükséges lenne, hogy egyáltalán feltérképezzük, a kollégák részéről pontosan mire mutatkozik igény. Az informatikai osztály egyébként többször jelezte, hogy ők készek lennének bármilyen jellegű oktatásra, vagy bemutatóra ebben a körben, hogy minél nagyobb hatékonysággal tudják a kollégák az adatbázisokat használni. Ehhez szükséges lenne, hogy a felhasználók részéről érkezzen jelzés, hogy pontosan mik azok a problémák, amelyekkel napi szinten megküzdenek. Fel kellene mérni, mi az, ami nem világos a számunkra a használat során, és ehhez képest tudnánk egy olyan jellegű tájékoztatót, bemutató oktatást szervezni, ami a felhasználói hatékonyságot növelhetné.

80/97



Többször említette Elnök Úr azt, hogy alapesetben egy belső intranetes felületre is szükség lenne, ezt elsősorban milyen anyagokkal kellene, vagy lehetne feltölteni? Mindenképpen szükséges lenne a kollégiumi döntéseknek az elérhetővé tételére. Rengeteg olyan kollégiumi döntés van, amikről a kollégák ugyan tájékoztatást kapnak, de nem állnak összegyűjtött, kereshető formában a rendelkezésükre. Szükséges lenne egy olyan adatbázis létrehozása, amely visszamenőlegesen is – akár évekre – tartalmazná kereshető módon ezeket döntéseket. Ez ugyanis már önmagában is egy olyan tudást jelent, ami a kollégák számára a mindennapi munkában használható lenne, jelenleg azonban – megfelelő kereshetőség hiányában – ezek a kollégiumi döntések nem olyan széles körben elterjedtek, mint amennyire szükséges lenne. Ezeket a szakmai anyagokat tehát mindenképpen meg lehetne osztani. Ugyancsak ezen a fórumon lehetne teret adni esetlegesen azoknak a beszámolóknak amelyeket a kollégák egy-egy képzést vagy oktatást követően elkészítenek. Ezeket közzé lehetne tenni, akár csak címszavakban is, valamilyen kereshető módon, és akkor ez is használható lenne a mindennapi munkában. Kicsit informatikai oldalról megközelítve a kérdést: egy ilyen adatbázisnak inkább „portál alapúnak” kellene lenni (meghatározott emberek tölthetik csak fel és szerkeszthetik a tartalmakat), vagy pedig amolyan web 2.0 típusú közösségi térnek kellene lennie, ahol a kollégák az adott kérdésekről eszmét cserélhetnek, a tartalmakhoz hozzászólhatnak, és végső soron ezáltal mindenki az oldal szerkesztőjévé válik? Miután belső intranetes hálózatról van szó, véleményem szerint mind a kettőt biztosítani kellene. Szükség lenne arra is, hogy létrehozzunk egy kereshető adatbázist, ahol a döntések rendelkezésre állnak. Ugyanakkor miután ez egy belső hálózat, ez kiváló teret nyújthatna egyébként arra, hogy akár a különböző bíróságokon dolgozó kollégák egymással eszmét cseréljenek, illetőleg felvessenek

81/97



problémákat, kérdéseket tegyenek fel egymásnak. Szükség lenne arra is, hogy egy-egy döntéshez kapcsolódóan hozzászóljanak, és akár egy külön fórum felületlétrehozására is. Mi ösztönzi leginkább a kollégákat a tudás bővítésére? Ez egyénenként változó. Egyfelől kötelező bizonyos képzéseken részt venni, másrészt nyilván mindenki azon a területen igyekszik képezni magát, ami az ügyszak szempontjából jelentőséggel bír. Itt lenne szükség arra, hogy a kollégák a tudásukat megosszák egymással, mivel az itteni bíróságokon a szakosodás nem annyira elterjedt, mint más, nagyobb bíróságokon, és az itteni kollégák elég széles referádákat tárgyalnak, az pedig nyilvánvaló, hogy nem tud mindenki minden képzésen részt venni. A fő területeken nyilván részt vesznek képzéseken, de egyes, ritkábban tárgyalt pertípusoknál jól jönne, ha a már mások által megszerzett tudást valamilyen módon elérhetővé tennénk a részükre, és így megkönnyítenénk az ügyek tárgyalását. Tudja egyébként a szervezet ösztönözni a bírákat arra, hogy önmagukat fejlesszék? Nagyon nehezen. A kötelező képzések előírásával is nyilvánvalóan ez volt az OBH-nak is a stratégiai célja, illetőleg a kreditrendszer bevezetésével is az a cél, hogy ösztönözzék a bírákat arra, hogy a képzésen részt vegyenek. Törvényszéki szinten azonban elég nehéz a kollégákat ösztönözni, ha bennük nincs meg a hajlandóság arra, hogy folyamatosan képezzék magukat. Szerencsére itt a kollégákban meg van az a belső igény, hogy mindenki szeretné a saját területén a tudását gyarapítani.

82/97



Van-e valami olyan ismert gátja akár a tudásmegosztásnak, akár az önfejlesztésnek, amelyről tudomása van, és amely gyakorlati problémát okozhat? Véleményen szerint ilyen kifejezett gátja nincsen, ha csak azt nem számítjuk ide, hogy nyilvánvalóan a kollégák elég leterheltek. Egy képzésen való részvétel, nyilván kiesést jelent a napi munkában, amelyet később pótolniuk kell. A vezetés részéről egyébként mindig támogatjuk a kollégáknak a képzéseken történő részvételét. Akkor lehet ezt úgy értelmezni, hogy a tudás a szervezet rendelkezésére áll, annak megfelelő hasznosítási inkább humán erőforrásbeli probléma? Igen. A tudás rendelkezésre áll, csak annak megosztása a probléma. A törvényszéken helyi szinten megfelelő számú képzés van-e? Ezen a téren biztos, hogy lehetne előrébb lépni. Ez azonban szintén folyamatos állapotfelmérést igényelne a szakmai vezetés részéről. Fel kellene mérni azt, hogy egyrészt a jogszabályváltozások, másrészt az egyes jogterületeken esetlegesen felmerülő gyakorlati jogalkalmazási, jogértelmezési problémák igénylenek-e ilyen jellegű megoldást. Ilyenkor szükséges lenne, hogy ezeket a problémákat ne csak egy kollégiumi ülésen vessék fel, ahol korlátozott a résztvevők létszáma, és nem is biztos, hogy mindenkihez eljut az információ, hanem az adott témában egy helyi képzést szervezzenek az abban az ügyszakban tárgyaló bírák részére. A mi megyénkben érdekes módon annyira nem jellemző, de más megyékben gyakori, hogy úgynevezett „tájértekezleteket” tartanak. Ilyenkor több megye megtárgyalja az azonos jogi problémákat. Ilyen tájértekezleteken a munkaügyi bíróság bírái egyébként részt vesznek. Azonban talán még hatékonyabb lenne, ha létrejönnének a megyei tudásbázisok, akár kollégiumokra lebontva, és a kollégiumok között lenne egyfajta

83/97



átjárhatóság. Tehát a fehérvári bíró meg tudná nézni, hogy Bács-Kiskun megyében milyen kollégiumi értekezlet volt, milyen témát dolgoztak fel. A rendkívül változékony jogszabályi környezetben, önmagában már a jogszabály változások követése is jelentősen leterheli a kollégákat, elvárható az, hogy ezen túlmenően még bővítsék a saját ismereteiket? Szerintem igen. Ez a kollégák részére nyilván nagy terhet és plusz feladatot jelent, de aki ebben a szakmában dolgozik, és a bírói hivatást választotta, az nem elégedhet meg azzal, hogy a jogszabályok változását nyomon követi, szükség van a tudás folyamatos fejlesztésére, és bővítésére. Gyakorlat a törvényszéken az, hogy akár a különböző jogszabályváltozásokra, akár a felsőbb bíróságok által kialakított állásfoglalásokra e-mail útján hívják fel a kollégák figyelmét. Ezt elég hatékony megoldásnak tartja? A jelenlegi körülmények között, igen. Ezzel is azt kívántuk segíteni, hogy felhívjuk a kollégák figyelmét arra, hogy milyen jogszabályok, milyen tartalommal változtak. Ehhez kapcsolódhatna, hogy egy-egy jogszabályváltozás kapcsán tarthatnánk akár helyi szinten is képzést, vagy oktatást, ami lehet akár csak egy órás, másfél órás tájékoztató is. Néha elég lenne akár csak egy szóbeli megbeszélés, konzultáció is.

84/97



Lehet azt mérni, hogy az e-mail útján küldött szakmai anyagok milyen mértékben kerülnek megnyitásra, felhasználásra? Elég hatékony-e ez a forma a figyelemfelhívásra, esetleg lehet ennél még cizelláltabb módszert kidolgozni? Ennek a mérése nem történik meg. Önmagában azt sem tudjuk, hogy ha valaki megnyitja egyáltalán az e-mailt, azt ténylegesen el is olvasta-e. Azzal, hogy a tájékoztatót minden kolléga részére megküldjük, megadjuk a lehetőséget arra, hogy elolvassa, és figyelembe vegye a részére megküldött szakmai anyagokat. Nem nagyon tudom, hogy egyébként a figyelemfelhívásnak milyen hatékonyabb módját tudnánk ennél alkalmazni, ami elvárható lenne a vezetés részéről. Szerintem a szakmai vezetés, ami tőle elvárható, azt megteszi ebben a körben. A különféle tudásmegosztó eszközök (pl. az intranetes adatbázis) kialakításától milyen eredményt vár Elnök Úr? Ha a tudásmegosztást fejlesztenénk, és a kollégák részéről a mindenkinél meglevő tudást elérhetővé tennénk, ez az ítélkezési munkát hatékonyabbá és gyorsabbá tehetné. Amennyiben a tudásmegosztásnak megtaláljuk a megfelelő struktúráját, illetve szervezeti formáját, és a kollégák tudják azt, hogy egyes kérdésekhez kapcsolódóan a szükséges információt hol tudják elérni, az lerövidítheti a felkészülésre szánt időt, végső soron pedig az egész ítélkezési folyamatot meggyorsítaná. A szervezeten belül nyilván léteznek informális tudásmegosztó fórumok, tipikusan arra gondolok, hogy kollégák egymástól kérdeznek. Ezeknek mekkora a hatékonysága Ön szerint? A gyakorlat, amit én is tapasztaltam tárgyaló bíró koromban, hogy ez egy elég hatékony módszer. Csak ez nem egy szervezett forma, tehát szervezeti szempontból értékelni nem tudjuk. Nyilván

85/97



vannak olyan tapasztalt kollégák minden ügyszakban, minden bíróságon, akikhez a fiatalabbak, vagy esetleg nem is csak a fiatalabbak, hanem az adott területen kevésbé jártas kollégák kérdéssel fordulhatnak. Ez például egy jó módszer a tudásmegosztásra, csak ez szervezeti formában se nem mérhető, se nem ellenőrizhető. Erre is gondoltam, amikor azt mondtam: a szükséges tudás jelenleg is szervezet rendelkezésére áll, csak ennek a megosztása, az valamilyen szervezett és hatékony formában kellene, hogy megvalósuljon. Van esetleg valami további észrevétele a tudásmegosztással kapcsolatosan? A leglényegesebbnek azt gondolnám, hogy rendelkezzen a törvényszék egy tudásmegosztásra vonatkozó stratégiával: hogyan térképezzük fel a tudást, hogyan határozzuk meg azt, illetőleg hogyan tegyük ezt a kollégák részére elérhetővé. Amennyiben ezt meg tudnánk tenni, a törvényszéken az ítélkezés helyzetét nagymértékben könnyítené, illetőleg a kollégáknak a mindennapi munkáját is lényegesen megkönnyítené.

Köszönöm szépen az interjút!


Dr. Gerber Tamás a Székesfehérvári Törvényszék Elnöke

dr. Árva-Szabó Péter bírósági titkár

86/97



6. számú melléklet Tudásmenedzsment Tréning KÉPEK 2014.03.14

87/97



88/97



89/97



90/97



7. számú melléklet

HÍRLEVÉL Tisztelt Olvasónk! Örömmel értesítjük, hogy a Székesfehérvári Törvényszék Hírlevelét a mai naptól elindítottuk! Ezentúl rendszeresen olvashatnak közérdekű hírekről, aktualitásokról.

LEGFRISSEBB HÍREK Elkészült a Székesfehérvári Törvényszék belső weboldala Mi található rajta: Hírek Dokumentumok

Felhasználói leírások, kézikönyvek, segédletek, útmutatók Hasznos linkek

Intézmények, országos adatbázisok, uniós elérések blokkokba rendezve Telefonkönyv

A Székesfehérvári Törvényszék aktuális telefonszámai Levelező

GroupWise levelező rendszer közvetlen elérése Vibe

NovellVibe közvetlen elérése, fórumok, szakmai anyagok, beszámolók, nyomtatványok

ÚJ DOKUMENTUMOK A vagyonnyilatkozat kitöltéséhez szükséges dokumentumok VIBE felhasználói segédlet

91/97



8. számú melléklet Vibe felhasználói leírás Bejelentkezés A VIBE rendszer két módon is elérhető. Az egyik, melyet célszerű a bíróság területén használni, hogy a belső honlapon (http://fejer.justice.hu) a menüsor jobb szélén található „VIBE” gombra kattintunk és a betöltődő új oldalon felhasználónevünk (e-mail cím) és jelszavunk megadásával bejelentkezünk. Ekkor közvetlenül a Székesfehérvári Törvényszék munkaterület jelenik meg. A másik belépési mód, ha közvetlenül a vibe rendszer címét írjuk be a böngészőbe, mely a következő: http://vibe.birosag.hu Ezt a belépési módot válasszuk, ha a bíróság épületén kívül szeretnénk bejelentkezni, pl. otthonról. Ez esetben nagyon fontos, hogy aki még nem változtatta meg a Novell-es jelszavát, kérjük, haladéktalanul tegye meg, a visszaélések és támadások megelőzése érdekében. Ha közvetlenül a vibe rendszerbe jelentkezünk be, akkor a kezdő oldal a saját munkaterületünk lesz. Saját munkaterület Minden felhasználónak van egy saját munkaterülete, ahova fájlokat, dokumentumokat, leírásokat, jegyzeteit töltheti fel és oszthatja meg másokkal. Ezt a területet csak a tulajdonosa láthatja, más felhasználók nem szerkeszthetik, nem láthatják, nem szólhatnak hozzá. A naptárba történő bejegyzéseket is csak a tulajdonos láthatja. A „Munkaterület” menüpont alatt hozhatunk létre új mappát, melynek típusát a létrehozást követően adhatjuk meg. A típus kiválasztásánál mindegyik pontnál található egy rövid ismertető.

92/97



Székesfehérvári Törvényszék munkaterület Ez a munkaterület mindig elérhető a Törvényszék (beleértve a Járásbíróságok dolgozóit is) dolgozói számára. Más Törvényszékek nem látják. Ha nem ez jelenik meg bejelentkezés után, illetve a saját munkaterületről szeretnénk átlépni, akkor ezt a „Csapataim” menün keresztül tehetjük meg. Itt az alábbi szerkezet került kialakításra, mely a használat során módosítható, bővíthető a felmerülő igényeknek megfelelően.

Minden fórum bejegyzés a címre kattintva tekinthető meg teljes terjedelmében. A cím mellett látható, hogy ki és mikor hozta létre, illetve hogy hányan szóltak eddig a témához, valamint hogy milyen módon értékelték. Fájlok megtekintésekor, pl.: az Elnöki iroda nyomtatványok menüpontban, látható a fájl neve, mérete, a közzétevő, illetve a közzététel időpontja és a hozzászólások száma. A „letöltés” szövegre kattintva lehet a saját számítógépre letölteni az adott dokumentumot.

93/97



Fórum bejegyzés létrehozása Ha szeretnénk közzétenni egy új bejegyzést, akkor a célmappában (pl.: bűntető kollégium/fórum) ezt az „Új Fórumbejegyzés” gombra kattintva tehetjük meg. Ezt követően legelőször a fórum bejegyzés címét adhatjuk meg, majd az alatta lévő szövegszerkesztő dobozba írhatjuk le a kívánt tartalmat. A tartalom, tetszés szerint szerkeszthető, hasonlóan a szövegszerkesztő programokhoz.

Alapértelmezésben csak a legfelső szerkesztő sor látható. Ennek a végén található egy sárga színű kocka lefelé mutató nyíllal, erre kattintva érhető el a bővebb eszköztár, mely a fenti képen is látható. A leírás alatt mellékelhetünk a bejegyzéshez fájlokat is. Ez alatt található két pont: -

feliratkozás a bejegyzésre,

-

E-mail küldése a bejegyzés elküldésekor.

Ha feliratkozásnál kiválasztjuk az e-mail címünket, akkor mindig értesítést fogunk kapni (emailben), ha bárki hozzászól a bejegyzésünkhöz. Nem kötelező beállítani. Az e-mail küldésénél be tudunk állítani: -

személyeket (ezt célszerű akkor használni, ha csak pár személy figyelmét szeretnénk felhívni a bejegyzésre).

-

csoportoknak (ezt a funkciót jelenleg nem használjuk).

94/97

ÁROP 1.2.18 – Szervezetfejlesztési Program -


csapatoknak (itt tudjuk kiválasztani a Székesfehérvári Törvényszéket is, ekkor minden egyes felhasználó a Törvényszék területén e-mail értesítést fog kapni a bejegyzés létrehozásáról).

Alább megadható a kiküldendő levél tárgya, szövege és melléklet is csatolható hozzá. Végezetül az ablak jobb alsó sarkában lévő „OK” gombra kattintva véglegesíthetjük a bejegyzést. Hozzászólás hozzáadása Akár fórum bejegyzéshez, akár fájlhoz szeretnénk véleményünket hozzáadni, úgy a bejegyzés alatt található „Hozzászólás hozzáadása” gombra kattintva tehetjük meg. Itt ugyan úgy szerkeszthetjük a bejegyzésünket, mintha új fórum bejegyzést készítenénk, kivéve, hogy nem tudunk feliratkozni és nem tudunk e-mail értesítőt beállítani. Újdonságok menüpont Ez egy speciális mappa. Ide nem lehet bejegyzéseket készíteni. Itt a munkaterületre történő bejegyzések, hozzászólások jelennek meg automatikusan időrendi sorrendben. Keresés az oldalon A felső menüsor jobb szélén található egy kereső, mely segítségével kereshetünk meg bizonyos tartalmakat a munkaterületeken. Ekkor az egész (országos) VIBE rendszerben keres, akár személyre, mondatrészre, vagy akár csak egy szóra. A keresés beállítás menüpontnál a

ikonra

kattintva választhatjuk ki az összetett keresést, melyben szűkíthetjük a keresés területét, mint ahogy az alábbi képen is látszik.

95/97



Kedvencek A felső menüsor középső részén található. Ide el tudunk menteni gyakran olvasott fórumokat, bejegyzéseket, melyeket rendszeresen látogatunk, így később nem kell keresgélni, kitallózni újból, hanem a bejegyzésre kattintva gyorsan elérhetjük. Az oldal felvételét úgy tudjuk megoldani, hogy a kedvencek menüben a „Hely hozzáadása” gombra kattintunk. A „Kedvencek módosítása” menüpontban tudjuk a kedvenc hivatkozások sorrendjét állítani, illetve a már nem szükséges hivatkozást törölni.

96/97



Profil, személyes adataink A profilunkat, a fejléc jobb szélén látható nevünkre kattintva, majd nevünk mellett jobb oldalt a „Profil” gombra kattintva nézhetjük meg, illetve módosíthatjuk. Itt lehet módosítani adatainkon, tölthetünk fel saját fényképet, láthatjuk melyik csoportnak, illetve csapatnak vagyunk a tagjai. A felső menüsor Megtekintés menüpontban érhető el a program Súgója, melyben minden funkció részletesen megtalálható.

-.-.-.-.-.-.

97/97

A pályázat Tudásmenedzsment

Recommend Documents