A palatáblától az interaktív eszközökig

A palatáblától az interaktív eszközökig

A vonyarcvashegyi általános iskola 140 éve


Vonyarcvashegy, 2010


Impresszum Felelős kiadó: Erdei Ferenc igazgató Szerkesztő: Kósa Tamás Borító: Bujtor Blanka Grafikák: a képzőművészeti tanszak diákjai Fotók: Stubán Árpád Nyomdai előkészítés: Szeiler & Társa Bt. Nyomdai munka: Veszprémi Nyomda Zrt. ISBN 978-963-06-9226-7


„A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes- bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre.” Eötvös Károly

5


A kiadvány megjelenését támogatták: Vonyarcvashegy nagyközség önkormányzati képviselő-testülete Balatongyörök község önkormányzati képviselő-testülete Vállus község önkormányzati képviselő-testülete Szülői Közösség (Vonyarcvashegy) A Vonyarcvashegyi Iskola Tanulóiért, a Tehetségekért Közalapítvány Eötvös Károly Közös Fenntartású Intézmény diákönkormányzata

6


Tartalomjegyzék Dr. Müller Ferenc köszöntője

9

Erdei Ferenc igazgató köszöntője

10

Eötvös Károly élete

11

Múltidéző

13

Az „iskolaház” állítása

14

Turupali Györgytől (1870.) a hat osztályos népiskoláig (1940.)

16

1940-től a nyolc osztályos iskoláig

22

Magasabb szinten (1953-1973.)

24

Új utakon tovább (1973-1980)

26

Iskolabővítés (1981-1990)

28

1990-től napjainkig

32

Diáktól a tanárig

34

Iskolánk életéből – programok

37

Ünnepeink

38

Szülők, tanulók, dolgozók elismerései

39

Eötvös-plakett

40

Eötvös-hét

41

Kórustalálkozók

43

Diákújságíró találkozók

45

Angol drámafesztivál

47

7


Színes és mozgalmas diákélet

49

A művészeti iskola és szakjai

50

Sportcsoportok

51

Padtárs

53

Az alsó tagozat munkájára építünk

54

Informatika terem és oktatás

55

Erdei iskola, táborok

58

Iskolai táborok

60

Könyvtár

63

Nemzetközi kapcsolatok

64

A Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

67

Mazsorett

68

Versenyek – eredmények

69

Iskolánk pedagógusai a kezdetektől

81

A nyolc osztály képe és névsora

84

A tanári kar névsora

88

A munkánkat segítik

8

Iskolaszék, Szülői Közösség

89

Képek archívuma

91


Ajánló „Ah, vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember, amíg él. Leckéjét a sírig tanulja, Nehezebben folyvást a réginél.” (Reviczky Gyula)

Mindig nagy jelentőséggel bírnak közösségek számára olyan könyvek, írások, amelyeknek az a feladatuk, hogy az abban éppen érdekeltek, de főleg az utánuk következők számára fontos történéseket, eseményeket őrizzenek meg. A nyomtatott történet, tanulság, üzenet könyv alakban válik életünk részévé, ha kedvünk tartja, bármikor leemelhetjük a könyvespolcról, okulásul másvalaki kezébe adhatjuk. Különösen akkor van ez így, ha a nyomtatott betű – lehet az ma már akár digitális formájú is – egy iskola 140 évét idézi meg, az alapítástól napjainkig vezetve a történelem fonalát, okiratokat, bizonyítványokat, osztálytablókat, tanári és tanulói névsorokat felidézve a múltból. 140 év néz szembe velünk – a Kárpátmedencei magyar történelem nyolcada. A világ és mi is, lassan, de tudomásul vesszük, hogy sok mindennek meg kell

változnia, új értékrendet kell építenünk. E felismerés része kell legyen az is, hogy ebben az újrateremtésben vissza kell állítani az iskola, – nem csupán az oktatás, hanem a nevelés helyének is – tekintélyét, megadva mindent ahhoz, hogy nemes feladatait gondok nélkül teljesíthesse. Így rendkívüli aktualitása van annak, hogy ez az intézmény méltó formában emlékezik meg történelméről, elismerve mindazt, amit az elődök közel másfél évszázad alatt megalkottak, fenntartottak és ránk hagyományoztak. Mint az iskola közel 60 évvel ezelőtti diákjának, külön megtisztelő számomra, hogy e néhány gondolattal ajánlhatom a tisztelt olvasónak és emlékezőnek e könyvet, ezen az úton is hálával és elismeréssel gondolva az akkori nehéz években sok társammal együtt öcséimnek és nekem is békés iskolás éveket és zavartalan tanulást biztosító falakra, és a köztük mindnyájunkat óvó tanárokra. Prof. Dr. Müller Ferenc Vonyarcvashegy díszpolgára

9


Erdei Ferenc igazgató köszöntője

Kedves Olvasó! A vonyarcvashegyi általános iskola másodjára jelentet meg az iskola életéről szóló kiadványt. A száznegyven éves évforduló arra késztet, hogy emlékezzünk iskolánk múltjára, és megismertessük azt tanulóinkkal, illetve azokkal, akik kapcsolatba kerülnek intézményünkkel. Nem kell elveszítenünk emlékező tehetségünket, elég egy ilyen jubileumi kiadvány készítése is, hogy rájöjjünk arra, az emlékezet az életünk. Kiteljesíti, erősíti, építi személyiségünket, ugyanúgy, mint az emlékezés, a visszapillantás elődeink értékteremtő munkásságára. Ez a könyv nagyrészt tehát a távoli és a közeli múlt eseményeiről szól. A történések puszta felsorolása nem lehet teljes, ha nem kötjük őket konkrét személyekhez, így találkozhat az érdeklődő olvasó olyan névsorokkal is, amelyek hosszú évek távlatából remélhetően kellemes emlékeket idéznek fel benne; hiszen egy-egy pedagógus személyiségére, egy kedves tanító néni mosolyára való visszaemlékezés is feledtetheti a napi gondokat. Persze a legfontosabb személyekről sem szabad megfeledkezni, mert egyetlen

10

iskola sem működhetne diákok nélkül. Valamennyi tanítványunkra szívesen gondolunk, azokra is, akik ebből a könyvből pusztán helyhiány miatt maradtak ki. Csak a legjobb eredményeket elért tanulóink nevét tudjuk közreadni. Ne feledjük azonban, hogy a felsorolás és a nevek mögött ott van, az a ma már többségében felnőtt ember, aki néhány évvel ezelőtt még kisdiákként tette a dolgát, és néha bizony csínytevéseket is elkövetett. Őszintén remélem, hogy aki kézbe veszi ezt az évkönyvet, legalább annyi öröme fog telni benne, mint nekünk, akik készítettük. A múltunkra való méltó emlékezésen túl küldetésünk a hagyományok ápolása, a jövő nemzedékének hitvallásunk, értékrendjeink szerinti felnevelése. „Olyan embereket kell az iskoláknak kibocsátaniok, akik megtalálják helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak a lábukon. Ez a feladat, az iskolát minden szinten e legfontosabb közintézménnyé és a tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap!” (Szent-Györgyi Albert)

Köszönöm a sok munkát mindenkinek, akik napi feladatuk mellett segítették az évkönyv elkészítését. Köszönet a tanulóknak, pedagógusoknak, hogy méltó módon folytatták a vonyarcvashegyi iskola hagyományait. Köszönet minden támogatónak, és azoknak, akik a kiadvány létrejöttében segítettek. Erdei Ferenc igazgató


Eötvös Károly élete „A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre.” (Eötvös Károly)

Bujtor Blanka tájképe

„Az én családom egyike ama tíz ezer köznemesi magyar családnak, melyből áll a magyar nemzet és amely ha egykor elpusztulna: kihalna vele az igazi, a történelmi magyar nemzet.” – írja Eötvös Károly Emlékezések című könyve előszavában. Valóban, nincs magyar, akinek ne jutna eszébe legalább egy Eötvös, a nemzet nagyjainak sorából. A Mezőszentgyörgyön, 1842. március 11-én felsíró kisgyermekben már ott az ígéret, a reformkori eszmék, a szabadságharc emlékeinek továbbvitelére. Kora nemesi elvárásainak megfelelően Pápán, majd Pesten jogi végzettséget szerzett. A kiegyezés követőjeként, mint az Almássy-féle összeesküvés

résztvevőjét letartóztatták. A pár hónapig tartó fogság azonban csak megerősítette hitében, s Deák Ferenc híve és barátjaként képviselő lett. Jogászkörökben európai tekintélyt szerzett az 1883-as tiszaeszlári vérvád perben, ahol az ártatlanok védői feladatát látta el. Példaként állhat előttünk irodalmi munkássága is. Az általa átélt és hallott történeteket anekdotikus novelláiban találhatjuk meg. Szűkebb hazája, a Bakony és Balaton környéke természeti szépségeiről ad hiteles beszámolót. Utazásai során eljutott Vonyarcvashegyre is, s ámulattal emlékezik meg Utazás a Balaton körül című művében a Szent Mihály-dombon található kápolnáról.

11


Tüttő Sára pályázati rajza a Madarak és fák napjára

Zamatos, ízes nyelvhasználata, szatirikus humora meg-megvillan kortársaira való visszaemlékezéseiben is, így például a Deákról írtakban. Publicisztikai írásaiban, mint a Függetlenségi párt vezéregyénisége fejti ki véleményét. Állásfoglalásai a Pesti Napló, s az Egyetértés hasábjain láttak napvilágot. Képviselőként remekül kamatoztatta

12

szónoklataiban írói tehetségét. Felszólalásait érdeklődéssel figyelték a politikában kevésbé jártas emberek is. 1916-ban bekövetkezett halálával a művelt, a hazáért tenni akaró hazafiakat, s nemzetünket egyaránt nagy veszteség érte. Kósa Tamás

Múltidéző

Múltidéző

A Károly Kálmán nyugalmazott igazgató által jegyzett, A vonyarcvashegyi iskola 125 éve könyv alapján a történetet a kezdetektől 1990-ig összegyűjtötte: Pálné Bozzai Ibolya, Szabóné Kiss Krisztina, Törekyné Pálmai Judit

13


Az „iskolaház” állítása „Áldott a kemény kéz, mely a jövőbe szánt.” (Tóth Árpád)

1941. tanévzáró

Az 1860-as évek derekán a község vezető testületét már foglalkoztatta az önálló iskoláztatás gondolata. A gordiusi csomó azonban mindig az iskolaépület kérdése volt. Egy 1866. december 24-i nyilatkozatból kitűnik eleink kényszermegoldása: Gyenesdiás és Vonyarcvashegy együtt építse fel „iskolaházát”. Azt is mondhatnánk, hogy a szegénység, a nyomor szülte gondolatban eltervezték a körzeti iskola ősét. A tervezett iskolaház azonban még hosszú időre csak terv maradt. 1866-ról így 1867-re tolódott az építés időszaka, de akkor sem jutott előbbre, sőt 1870-ben, az önálló iskoláztatás

14

évében sem épült meg a tervezett épület, hisz az első tanító lakása szolgált egyben tanteremként is. 1888-ig így hát csak átalakítás révén kapott hajlékot a tudás Vonyarcvashegyen: az első tanító lakószobája után a mai iskola telkén lévő kovácsműhelyből és a hozzá tartozó lakásból alakítottak ki egy tantermet, amelybe a tanító konyháján át vezetett az út. Így, miután Sülec kovácsmester csengő kalapács-zenéje elnémult, gyermekzsivaj töltötte be e tájékot. 1888 és 1890 között aztán felépült végre az első iskolaház egy tanteremmel, előtérrel, míg az országúttal párhuzamosan fekvő átalakított épület véglegesen tanítói

Múltidéző

Az 1982-es 1. osztály Tóth Miklósné osztályfőnökkel

lakásra rendeltetett ki. Az új iskolaépület két ablaka keletre, kettő nyugatra nézett, a bejárat keletről volt, nyugati részén, a tanterem előtt egy ma is használatos pince épült. A tanügyirányítás – látva a Balatonparti községek szegénységét, nehéz helyzetét – államsegélyt helyezett kilátásba e községeknek iskolaépítésre, ha közös iskolát állítanak fel. Tomaj, Cserszeg és Gyenes elfogadta az 500Ft államsegélyt. Gyenes azonban mégsem tette közössé iskoláját, amiért is az állam visszakövetelte a segélyösszeget, amire a község vallási gesztusának viszonzásaként a püspök magára vállalta a segély összegének a visszatérítését. Vonyarcvashegy és Meszes-Györök bizalmatlan volt az államsegéllyel szemben, s nem vette igénybe azt, sajnos a kárára, s főként az iskoláztatáséra. Bármennyire is mostoha körülmények között, de mégiscsak kezdetét vette az

intézményes nevelés Vonyarcvashegyen a népoktatási törvény megszületése után két évvel. Így adott lett a lehetőség arra, hogy a zömmel analfabéta szülők, akik nevüket is csak „kezük vonyása” által rajzolták, élve a törvény erejével, gyermekeiket az elemi ismeretekre taníttathassák. Hogy a lehetőségekből mennyi lett a valóság, azt a továbbiak tanúsítják.

15


Turupali Györgytől (1870) a hat osztályos népiskoláig (1940)

Felmerül a kérdés, hogy az iskoláztatás önállósulása előtt folyt-e valamiféle oktatás a községben, hisz meglehetősen távol esett a keszthelyi iskolától. Ma már erre nem kapunk teljes bizonyságot, de feltételezhető, hogy alkalmi tanítás történhetett. E megállapítást igazolja, hogy az egykori levelezések között kutatva többször felbukkant bizonyos Csigó (Sigó?) István neve, aki viszonylag fejlett írástechnikával írt, s mindannyiszor neve alá ezt írta: tanító mester, vagy vonyartzi mester. Kilétére ma már nem lehet fényt deríteni: talán írástudó mesterember, kiszolgált katona, avagy tanulmányait félbehagyó gimnazista volt? Nem tudhatjuk. De ha már magát „mesternek” nyugtázta hivatalos írásokon, akkor feltételezhető, hogy tanított is, még ha nem is volt sok tanítványa, hisz e korban szinte általános jelenség a tanítvány nélküli tanító. Nem volt ugyanis tankötelezettségi törvény, a gyerekeket korán munkára fogták, nem tartotta „hasznos” dolognak a tanulást a megélhetésért keményen megküzdő, nehéz munkát végző földmívelő lakosság. Bizonyítja az alkalmi tanítást az is, hogy 1850. november 2-án Haller József városi rendes tanító a tisztelt Szőlőhegyi Elöljárósághoz fordult, mivel mustjárandóságát nem kapta meg szerződés szerint. Kétségtelen tény azonban, hogy a köz-

16

ség első tanító mestere Turupali György volt, aki 1870-től 1887-ig tanított. Írásos anyag ez időből nem sok maradt fenn, így működéséről főként szavahihető öregek egybehangzó információiból próbálok képet adni, amelyeket mintegy 60 évvel ezelőtt Horváth Imre kolléga gyűjtött össze, aki e község szülöttje, s 32 éven át tanítója is volt. Az első tanító lakóháza s egyben iskolája az az épület volt, amely egykor a mai iskola keleti szomszédságában állt. Az '50-es években még Stibernik Sándor tulajdona, aki az első tanító unokája volt. Ma Halász Gyula portája, és azóta az épületet lebontották. Turupali mester értelmes, írástudó parasztember volt. Tanítói hivatala mellett egész sor más hivatalt is vállalt. 1875ben községi jegyzőként olvasható aláírása egy peres ügyben, de közgyám és kántor is volt. Egyedül a harangozás tennivalóit nem végezte, mivel 1852. július 26-án Bogyai főbíró intő körlevélben tilalmazta ezt. Lakószobája egyben bírói hivatal és tanterem célját is szolgálta. A tanulók hat „télen” jártak iskolába, a tavaszi, nyári és őszi munkák a parasztgyermeket és mesterüket egyaránt lekötötték, a tanítás tehát az őszi betakarítás befejezésétől a tavaszi munkák kezdetéig tartott. A tanulók a szüleik által készített „kis-

Múltidéző

Az iskolával szembeni temetőben található a vonyarcvashegyi iskola tanítójának, Stadler Flóriánnak a sírja

székeken” ültek, térdükre kb. 50-60 cm hosszú, 30-40 cm széles deszkalapot fektettek. Ezen írtak, itt helyezték el a könyvüket. Olvasókönyvül használták a kalendáriumot is. Az első években betűző módszerű (silabizálás) olvasástanulás történt, csak a felső évfolyamokban sikerült folyékonyan olvasni. Sokan maradtak olyanok is, akik még felnőtt korukban is csak „silabizáltak”. Tehát alig jutottak túl az analfabetizmuson. Ami a fegyelmezést illeti, eszköze hos�szú, egyik végén laposra faragott pálca volt. Lapos felével ütött a mester a csúnyán író tanuló körmére, a pálca másik,

„súlyosabb” fele pedig az elnadrágolás célját szolgálta. A tanításért a tanulók tandíjat fizettek. Ez megegyezés tárgya volt: a kezdők, a nehézfejűek, a gazdagabbak többet; a haladók, az okosabbak, a szegények kevesebbet fizettek. A nagyobb, okosabb tanulók, akik a mesternek a gazdasági, bírói, kántori bokros teendője miatt tanítani segítettek, tandíjat nem fizettek. Sajátos módszert valósított meg a mester a mulasztások csökkentésére is: az iskolakerülőkért elment 2-3 erősebb diák, a bűnösöket lefogták, rákötözték az „oskolakerülők hintajára” (borókabokor), ezen húzták el őket az iskolába, a szemlélők nagy derültsége közepette. 50 évvel ezelőtt még járta a mondás a faluban, visszaidézve az első mester iskoláját, amikor is az egyik öreg odabökte heccelődve a másiknak: „Fizethetnél egy pohár bort, mert sokszor elhúztalak tüskén az oskolába.” A tanulók száma egyébként 20-30 között mozgott évenként, s a fiúk nagyobb számmal tanultak, mint a lányok. Így tehát Vonyarcvashegyen lényegesen ijesztőbb azoknak a száma, akik nem jártak a mester „elé”, mint az 1870-es országos jelentésben, amelyet Eötvös tett az országos állapotokról a tankötelezettségi törvény megvalósulásáról, hiszen a tankötelezettek (6-15 év) fele járt országosan iskolába. Igaz, amikor Turupali mester tanítói gyakorlata valamelyest fejlődésnek indult, akkorra már a népoktatás ügye sorvadni kezdett, hisz a népoktatás apostola kezéből kiragadta a tollat a kíméletlen halál. Ám az első lépést, (a legnehezebbet), az oktatásügy Vonyarcvashegyen is megtette, s a megízlelt kultúra újabb igényt keltett: oskolavégzett mestert kívánt a község. 1887-ben meg is fogadták Stadler Fló-

17


Bujtor Blanka: Csendélet

rián sümegcsehi mestert, akinek már több oskolája volt. Az ő működése alatt kapott kimondottan iskolai célra használatos épületet az oktatás, amikor is a mai iskola telkén, az országúttal párhuzamosan fekvő kovácsműhelyből és lakásból alakított ki a község egy tantermet és tanítói lakást, miután Sülec kovácsmester bérletét nem hosszabbították meg. Stadler mestert kiváló tanítóként emlegették. Már nem silabizáló módszerrel tanította az olvasást, de a fonomimikai eljárást sem alkalmazta még. Működése alatt épült fel 18881890 között a mai épület alapjának egy részlege, egy tanterem előtérrel és pincével. A régi épület 1933-ig kizárólag tanítólakásra használtatott. Stadler mester 1896-ig tanított a községben. Itt is halt meg, itt temették el. A mester emlékét még ma is őrzi egy sublót, cseresznyefából, amelyet Töreky Lajosné óv kegyelettel. Utóda Kovács

18

István tanító lett, aki mindössze két évig tanított a községben. Raposka község jobb fizetést ígért, ott „fogadták fel”. S ezzel le is zárult az első szakasz, az alapozó, hozzávetőlegesen negyedszázad. A mérlege: egy oskolázatlan, két oskolázottabb, de nem képesített tanító, évente 20-30, később rohamosan növekvő létszámú gyermeksereg, egy átalakított, s egy épített tanterem. A kor színvonalának megfelelő olvasás, írás, számvetés, vallástan és ének ismeretekből majdnem semmi. Történelmi küldetése mégis felbecsülhetetlen ezen időszaknak, hisz a maradiságon, a szellemi sötétségen ütött rést, s egyre tömegesebben lábaltak ki az analfabétizmusból, s többen tudták leírni nevüket kezük „vonyása” helyett. A népnevelés, a népoktatás bevonult, és beláthatatlan időkre megvetette a lábát Vonyarcvashegyen. S ez a korszak legfőbb érdeme. A második szakasz kezdetének a meg-

Múltidéző

választása kissé önkényes, hiszen már az első mesternél is „hat télen” jártak a gyerekek iskolába, de a meggyőző érvet az adta, hogy csak 1898-tól állt az iskola élén képesített tanító, aki a hat osztályos népiskola követelményrendszerét pedagógiai kiképzettséggel, szakemberként művelhette. A község első okleveles tanítója Nagy János Vince volt. A Somogy megyei Böhönye községből érkezett Vonyarcvashegyre. 1898-tól 1920-ig tanított a községben, itt is halt meg. Működésével vette kezdetét a szabályszerű anyakönyvezés, a tanulói előmenetel jegyzése, tehát az alapvető iskolai dokumentáció. 1910-ig egymaga tanította mind a hat osztályt, noha több éven át is 100-133 között mozgott a tanulói létszám. Ehhez még hozzájött a három éves ismétlő iskola, ahol 33-57 közötti létszámokkal dolgozott. A tankötelezettség a századforduló táján tehát csak törvény maradt, de a

feltételek hiánya miatt a gyakorlatban bizony csak nagyon siralmasan érvényesült. Nem segített ezen az 1905-ös új tanterv sem, amely pedig lényegesen emelte a tanítandó tárgyak számát, az első osztályos 6-ról a 6. osztályos 18 tárgyig. Közben szállt az idő. Az öreg mester tovább gyötrődött a töméntelen gyermekkel, hallása is egyre romlott. A leckét a nebulók hosszú hallócsövébe kiabálták. A lustábbak, ezért is, csak súgásból „éltek”. A nagyobb, jó tanulók segítették tanítani a kisebbeket. A mester rengeteget íratott, főként másoltatott. (Mit is tehetett volna ennyi osztállyal és gyerekkel?!) A betanult leckéket is leíratta, ilyenkor a könyveket a pad szélére rakatta, nehogy ebből „puskázzanak”. Vizsgákon exámen írást mutattak be, amelyet kemény, finom, díszes lapra írtak. Írás után kitették a padra, amelyeket az oskolatagok (iskolaszék tagjai) „szakértői” szemmel megtekintettek. A

Hullay Viktória: Lemenő nap

19


szépen írt lapokra pénzt tettek jutalmul. A tanító nagyon szigorú ember volt. A verés fő fegyelmezési eszközként szerepelt, hogy a rend fennmaradjon. Egyébként is félelmetes tekintély volt külső megjelenésében is, hisz olyan testi erővel rendelkezett, hogy fél öl hasábfával megrakott szekeret is el tudott fordítani azt felemelve. Az iskolai áldatlan állapotokra végre a község vezető testülete is felfigyelt. Az 1909. április 23-i ülésen elfogadták a Laskay Emil keszthelyi építőmester által benyújtott költségvetést 4470 korona 63 fillér összegben, s ezt az összeget a keszthelyi takarékpénztártól kívánta felvenni a község 6,5%-os kamatra, mivel a községnek nem volt pénze. 1909. július 18-án kiadták a munkákat is, a kőműves Göndöcs Antal, az ács Virág Benedek, az asztalos és lakatos Szilágyi György, a cserepes Beszedeits Ferenc, a bádogos Sárváry Zoltán keszthelyi iparos lett. 1910. július 28-án megérkezett a második tanító is, a „kismester”, Hajdu János, aki egy évig tanított a községben, majd Kaposvárra távozott, siketnémák tanítója lett. Helyette Varga József jött 1911ben, aki szintén csak egy évig maradt. 1912 és 1916 között Bacza Béla lett a kismester, Nagy János Vince veje. 19161917-ben Horváth Ilona (Hetyei Lajosné) tanította az 1-3. osztályt, 1918-1921 között pedig Szalay Katalin. Közben azt is megtudjuk, hogy hasonló nehézségekkel küszködött a gyenesdiási iskola is, hisz 1910. október 23-án a gyenesdiási képviselő-testület olyan javaslattal élt, hogy közösen tartson fenn a két község faiskolát a gyermekek gazdasági kiképzésére, amely Vonyarcon legyen. 1913-ban végre a tanító helyzete is az ülés elé került, a költségvetési előirányzatban a kántortanító lakásának a felújí-

20

tása is kiadásként szerepelt. A sors iróniájaként erre mégsem került sor, mert 1914-ben maga a kántortanító kérte a javítás elhalasztását, mivel ez év végére tervezte állásáról való lemondását, s el akarta kerülni a kétszeres költözködést. Ezért csak a nagyobb hiányokat igazíttatták ki 1914 februárjában. A történet fonalát folytatva eljutunk 1920-ig, amikor is Nagy János Vince tanító nyugdíjba vonult. Utóda Koósz János lett, aki Muraközből jött. Megválasztását elsősorban szép hangjának köszönhette, amely kántori minőségében nagy hatással volt, elsősorban az asszonynépre. Pedig kiváló tanítói érdemei is méltóvá tették a vezetőtanítói posztra! Csendes, jóindulatú, a gyerekeket és a vonyarcvashegyi népet szerető tanító volt. Működé-

Szüts Antal kismester

sének utolsó éveiben állandóan betegeskedett, 1931-ben nyugdíjazták. Közben a kismesterek tovább cserélőd-

Múltidéző

Tüttő Sára: Lendület

tek. 1922-24 között Varga Bálint (a vezetőtanító veje), 1924-26 között Szüts Antal, 1926-27-ben Slavonics Sándor volt a kismester, majd 1927-től hazakerült Szijjártó Vince, aki egykoron ebből az iskolából indult el a magyar tanítósors vállalására, s aki hű is maradt iskolájához 1963-ig, nyugdíjazásáig. Koósz vezetőtanító nyugdíjazása után hazakerült Horváth Imre is abba az iskolába tanítónak, amelynek hat évig tanulója volt, s abba a községbe, amelyben szülei, Horváth erdészék mindenki előtt ismert és szeretett emberek voltak. Hazajött, hogy istápolója, jó tanítója legyen népének. Nehéz viszonyok között kezdte működését a gazdasági válság éveiben. A két tanító működéséről meg kell említeni, hogy tanítói munkájukon túl mindenütt ott voltak, ahol közügyet kellett szolgálni. 1933. január 11-én Horváth Imre kántortanítót a Testnevelési Bi-

zottság elnökévé választották, 1933-34. évben a Balatoni Fürdőegyesület elnöke lett, 1935-től e megbízást Szijjártó Vince osztálytanító látta el. 1943. december 31én még mindig Szijjártó Vince az elnök, újra és újra megválasztották szorgalmáért, csendes emberségéért. Az elmondottakon túl a képviselő-testületben is megtalálható volt a vezetőtanító, csak 1939-ben maradt ki, amikor is, mivel hat évig nem volt választás, a bíró által lebonyolított sorshúzás folytán kiesett. Közben folytak a háborús előkészületek. Ebben az időben a tanítás anyaga, módszerei központilag szabályozottak voltak, a tantervek, tankönyvek a vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelés szolgálatában álltak. Az iskolaszervezet az első világháború előtti szinten állt, tehát helyben topogott. A község iskolája is tagja volt annak a 6900 felekezeti iskolának, amely 1931-ben országosan dominált a 2000 állami és községi iskolával szemben.

21


1940-től a nyolc osztályos iskoláig

Horváth Imre a 2-3. osztályosokkal (1933.)

1940-ben a nyolc osztályossá szervezett iskola megmaradt továbbra is elemi iskolának. A működés feltételei továbbra sem javultak. Ami az oktatás személyi feltételeit illeti, 1944. március 31-én még az említett két tanító zárta a csonka tanévet, a következő esztendőben azonban már hiányoztak az iskolából a férfi tanerők, hisz 1944-45-ben Murányi Olga tanítónő zárása olvasható az iratokon. Ebben a tanévben egyébként

22

csak az alsó négy osztályos tanulók kaptak év végi osztályzatot, a háború miatt előálló tanítóhiány a felsősöket ettől megfosztotta. Országosan az 194849-es tanévre változott át a népiskola általános iskolává. Vonyarcvashegyen 1946-ban indult az első új rendszerű 5. osztály 38 tanulóval. Először az iskola életében nem kettő, hanem három tanerővel kezdődött a tanév: Horváth Imréné érkezett az iskolába, ő tanította

Múltidéző

Balatongyörökiek az iskolánkban 1951-52-ben a központi iskolába jöttek a balatongyöröki, gyenesdiási, s természetesen s helybeli felső tagozatos korú tanulók. A közös iskola következő lépéseként, az 1968-69-es tanévtől a balatongyöröki szülők kérésére a 4. osztályosok is átjártak a központi iskolába. A legnagyobb változást az 1977-78-as tanév hozta az iskola életében. A balatongyöröki tagiskola vezetője, Velker Tiborné a tanév végén nyugállományba került. 1977 őszén, a balatongyöröki összevont egy tanulócsoportos tagiskolát véglegesen bekörzetesítette a fenntartó tanács.

az 1-2. osztályt, Szijjártó Vince a 3-4. osztályt, s Horváth Imre – mint iskolaigazgató – az 5. osztályt. Az iskola bővítése a volt Festetics-féle magasföldszintes pinceépület elfoglalásával volt lehetséges. Az 1947-48-as tanévben már két felsős osztály nyitott szeptemberben. Az új tanulócsoportnak újabb nevelőre volt szüksége. Ekkor érkezett az iskolába, immár negyedik nevelőnek, Horányi Tiborné Lesencetomajról. 1948-ban Vonyarcvashegyen is megtörtént az iskola államosítása. Az 1948-49-es tanévben már új igazgatója van az államosított iskolának Üsth Béla személyében. A testület hat személyre duzzadt, miután egy felsős csoport vezetésére az iskolához került Kopfmann Terézia is. Az 1949-50-es tanévben épült ki teljesen a nyolc osztályos általános iskola a

községben. A testület hét tagúvá fejlődött Z. Balogh Erzsébet idekerülésével. 1951-52-től a felső tagozaton teljesen osztottan folyik a tanítás (szakrendszerű oktatás). Az iskola élén e tanévben már új igazgató áll: Nagy Árpád, aki a fenékpusztai egy tanerős iskolából érkezett a településre. A több helyen, rendkívül szegényes körülmények között folyó tanítás egyre inkább szükségessé tette egy új iskolaépület felépítését. Az 1951-52-es tanév valóban az építkezés éve lett. Az állami támogatás kevésnek bizonyult, így összefogott a falu népe, fuvarozást, kézierőt vállaltak, társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez. Nem maradtak ki ebből az iskola tanulói, nevelői sem. Az emeletes iskolaépület végül 1952 nyarára teljesen el is készült. A felszerelése ugyan még hiányos, de a következő tanévben ez is megoldódott. Időközben nyolc, majd tíz főre szaporodott a testület.

23


Magasabb szinten (1953-1973.)

Lendvainé Kövesi Edit játékos vetélkedőt vezet

Az 1953-54-es tanév a fegyelem megszilárdításának éve volt. Mivel a korábbi elhelyezés miatt a fegyelmet fenntartani szinte lehetetlen volt, s most egy helyre koncentrálódott az oktatás, kezdetét vehette a fegyelem kialakítása. Az 1954-55-ös tanévben már nemcsak fegyelmi, de tanulmányi munka terén is jelentkeznek az eredmények. Ebben az időszakban kezdődik az a máig is tartó hagyomány, hogy a búcsúzó nyolcadik

24

osztályosok ünnepélyesen elköszönnek az iskolától (ballagás), díszes tablón örökítik meg az általános iskolai évek emlékét. Az 1958-59. tanévben az iskolához került a Németh házaspár. Németh István az igazgatóhelyettesi teendőket látta el nagy ügyszeretettel, méltó kiegészítője lett az öreg igazgatónak. Németh Istvánné a magyar irodalom és nyelvtan terén volt szakember. 1959-ben

Múltidéző

Dr. Németh István igazgató mindenki által tisztelt és elismert vezetője volt iskolánknak

Dézsenyi Zoltán testnevelő szakos tanár érkezett. Közben Nagy Árpád igazgató nyugalomba vonult, s az 1960-61. tanévet már Németh István igazgatóval kezdte a nevelőtestület. Az igazgatóhelyettesi teendőket ettől kezdve Iványi Sarolta (Dömötörfi Alajosné) látta el. Közben 1960-tól az iskola telkén elkészült egy új tanterem, a telek keleti részén egy előtérrel és egy raktárhelyiséggel. Eredetileg a politechnikai oktatást szolgálta volna, (erre kapta az iskola a pénzt), valójában azonban osztályterem lett belőle, mert a gyermeklétszám rendkívül gyorsan szaporodott. S pontosan akkor, amikor a sok-sok energia befektetése után megnyugtatóan kiépült az iskola, 1964. február 1-jén felsőbb utasításra leválasztották a gyenesdiási tagiskolát a körzetről, s önálló nyolc osztályos iskolává fejlesztették. Ez a leválás 100-106 gyerek távozását hozta, s az összeszokott testület is kettévált a tanév kellős közepén.

Az 1968-69. tanévtől aztán stabilizálódott a testület. Valamivel javultak a feltételek is, ami a gyermekállományt illeti, hisz a balatongyöröki szülők kérésére az 1968-69. tanévtől a 4. osztályosok is átjártak a központi iskolába. Az 1968. tanév más szempontból is újat hozott, február 1-jével létesült egy egycsoportos Napköziotthonos Óvoda, Körmendi Mária óvónő vezetésével. Az 1968-as évek másik eredménye is említésre méltó, szeptember 1-je óta működik napköziotthon az iskolában. Első vezetője Péter Jánosné tanítónő lett. Az iskolai munka fontos összetevője volt ebben az időszakban az ifjúsági mozgalom. Vonyarcvashegyen 1947-ben alakult úttörőcsapat, nevét a nagy forradalmár költőről kapta: „836. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat”. A mozgalmi élet fontos színterei voltak a táborozások, színjátszás, énekkari munka, sportrendezvények, szakkörök.

25


Új utakon tovább (1973-1980.)

Az 1973-74-es tanév iskolánk életében a megújulás kezdetének bizonyult. Egy olyan nagyfokú pedagógiai pezsdülés kezdete volt e tanév, amely a korábbi pedagógiai gyakorlatnál minőségileg más, határozottan eredményesebb oktatási lehetőséget teremtett meg: a mintegy 100 évi osztálytermi oktatási módot felváltotta a szaktantermi oktatási forma. Az első év az eszközgyarapítás, a szaktantermi „klíma” megteremtésének, az új rendszerű oktatás útkeresésének éve volt. Az 1974-75. tanév más fordulatot is hozott. Társadalmi összefogással, hihetetlen munkatempóban megépült

26

egy tornatér kézilabdapályával, futópályával, gimnasztikai térrel, ugró- és dobólétesítmények kialakításával, s mindennek keretéül a terep adta lehetőségeket kihasználva egy betonlelátós rendszer. Az évek előre haladtával egyre árnyaltabbá finomult a szaktantermi oktatás metodikája, újabb információhordozók is szélesítették a lehetőségeket: írásvetítők, oktatófilmek. Kiemelkedő jelentőségű a községi könyvtár kezdeményezése is, amelynek révén az iskolai könyvtár letéti könyvtára lett a községinek. A szaktermi oktatás fejlődésével párhuzamosan alsó tagozatos oktatásunk

Múltidéző

is minőségi fejlődést tett meg. Miután az 1975-76. tanévben megszűntek az összevont tanulócsoportok, teljesen osztottá vált iskolánk, felvetődött az elhelyezés gondja. A melléképülethez két normál tanterem és egy zsibongó toldása indult el. 1977. február 1-jén birtokba vehette a két alsós osztálycsoport a megépült tantermeket. Az 1977-78. tanév ismét változást hozott az iskola életében. Miután a balatongyöröki tagiskola vezetője, Velker Tiborné a tanév végén nyugállományba került, 1977 őszén a balatongyöröki ös�szevont egy tanulócsoportos tagiskolát véglegesen bekörzetesítette a fenntartó tanács. 1979. január 1-je jelentős fordulatot hozott a keszthelyi járás, a község és az iskola életében is: Zala megye elnyerte „ősi jussát”, területátcsatolással visszakerült a Balaton-part keszthelyi térsége a háttérközségekkel együtt. A zalai tanügyi vezetés kezdettől figyelemmel kísérte e kis iskola tartalmi munkáját, elismerését és becsülését a legkülönbözőbb fórumokon ki is nyilvánította. Lehetővé tette és szorgalmazta, hogy e jól dolgozó pedagógus kollektíva erkölcsi elismerést vívjon ki magának. A '70-es évek végére a pedagógiai munka feltételei adottak lettek. Ez azonban csak a felszín. A szaktantermek kis mérete, a rohamosan emelkedő tanulói létszámok és a bútorzat állapota egyre elviselhetetlenebb állapotokat teremtett.

27


Iskolabővítés „Az emberek cselekedeteinek csakis a szándék szabja meg az érdemét, s az önzetlenség teszi tökéletessé.” (La Bruyere)

Bujtor Blanka vegyes technikával készült rajza az iskola bejáratáról

A tanácstagi testület e nehéz helyzetben támogatta az oktatás ügyét, s határozatot hozott az iskola bővítésének tanulmányterv szinten történő tervezésére 1981. március 31-ig. Bizonyára ekkor még a határozatot hozó testületi tagok, az iskola igazgatója és a beruházási programért felelős szakemberek – Szabó László VB titkár vezetésével – sem gondolták, hogy az elkövetkezendő közel tíz esztendő harca, megfeszített munkája szükséges ahhoz, hogy a

28

megálmodott épületegyüttes valósággá váljon. Péczeli István tervező még az év őszére elkészítette a tanulmánytervet, négy ütemre bontva az építkezést: I. ütem: Igazgatási épületrészek és az aula II. ütem: A meglévő épületek átalakítása III. ütem: A tornaterem IV. ütem: Gazdasági épületszárny, konyha és étterem. A megrendelők merész elképzelése,

Múltidéző

a tervező szárnyaló fantáziája a XXI. század igényeinek megfelelő csodálatos produktumot eredményezett. Közel négy és fél évi „előkészület” után felgyorsultak az események: Kezdés 1985. 1987 augusztusában megkísérelték az iskola átadását, de a sok hiányosság miatt ez meghiúsult, így nem lehetett tanévet kezdeni az új épületben. Az iskolavezetés a szülők segítségét kérte a nagytakarításhoz és a bejárati járda burkolásához. A szülők és a pedagógusok segítőkész közreműködése ellenére, a szeptember végi „bejárás” hiánylistája miatt csak októberben történhetett meg a műszaki átadás. November első hetében végre sor került az oly régóta várt költözésre és az épület ünnepélyes átadására. Nevezetes dátum Vonyarcvashegy iskolaügyének történetében 1988. december 9. Befejeződött a – közel tíz éve tervezett – korszerűsítés és bővítés, végre elvonultak az iskola területéről az iparos emberek. Megkönnyebbülve sóhajtottak fel a nevelők, szülők, gyerekek és a tanácsi vezetők, mert a nagy mű végre elkészült. Módosult az eredeti elképzelés, nem készült konyha és étterem, amely az együttest teljessé tette volna, de így is a község egyik legpompásabb épülete, s a környék legmodernebb iskolája épült fel Vonyarcvashegyen. Érdemes végigkövetni, hogy alakult az oktató- nevelőmunka feltétele, színvonala az iskolabővítés időszakában. 1985 nyarán a kisépület bontása tovább súlyosbította az oktatás helyzetét. Az első három osztály a Művelődési Házban kapott ideiglenesen helyet. Viszonylag nyugodt körülmények között tanulhattak, nem zavarta őket az építkezés zaja, a tanórai szünetekben az udvari tartózkodásuk is biztosított volt. Korántsem

volt ennyire kedvező a helyzet a nagyépületben, ahol öt osztály nyert elhelyezést, ezzel több, mint másfélszáz tanuló életterévé vált az épület, amelyben korábban a százegynéhány gyermek elhelyezése is gondot okozott. Megszűnt a tornaszoba, a három szertárhelyiségből mindössze egy maradt meg, abba zsúfolták össze a szemléltető eszközöket. Az udvar nagy része felvonulási terület lett, így a tanulók az óraközi szünetekben sem tudták mozgásigényüket kielégíteni. A tantestület létszáma a ’80-as évek második felében már 16 fő. Három napközis csoport működött az iskolában. Ebben az időszakban a nevelők körében a szokásosnál nagyobb volt a mozgás, távozott: Jánky Adrienn, Horváth Józsefné, Tóth Miklósné, Dömötörfi Alajos nyugdíjba vonult és a két helyettesítő nevelő, Mészáros Erika, valamint Bába József is búcsút vett az iskolától. Helyettük újak jöttek: Harasztia Pál, Pintér Rozália, Illésné Major Julianna, helyettesítőként Zag Lajosné és Szőke Istvánné. Az építkezés gondjai, a rendkívüli körülmények között is maximális teljesítményre törekvő igazgató betegállományba került ’86 őszén. Hosszan tartó gyógyulása miatt az első félévet az igazgatóhelyettes, Dömötörfi Alajosné irányításával zárta a tantestület. Döntő és alapvető változást hozott a ’87-es tanév a tantárgyi feltételek alakulásában. November 7-én ünnepélyes keretek között megtörtént az iskolabővítés első ütemének átadása. A rendezvényt megörökítő videofelvétel tanúsítja, hogy milyen lelkesen ünnepelte az iskolatörténeti eseményt a falu. Jelentőségét felmérni igazán csak azok tudták, akik 25-30 vagy még több évet is a há-

29


Károly Kálmán 1990-től 2007-ig vezette az intézményt

tuk mögött tudtak a régi, gyakran alig elviselhető környezetben végzett munkálkodással. Az ünnepélyes pillanatban a nevelők és tanulók elfeledték az elmúlt évek megpróbáltatásait, a költözködés viszontagságait, hiszen a környék legimpozánsabb, ízlésesen megalkotott oktatási intézményét kapták cserébe, amelyet nagyon sok település örömest tudott volna magáénak. Az oktatásügy megyei szakemberei a következő évi igazgatói továbbképzést Vonyarcvashegyen tartották, amelyen Zala megye valamennyi településének iskolaigazgatója részt vett. A házigazda – Dr. Németh István – nagy lelkesedéssel mutatta be az új intézményt, beszélt terveiről, elképzeléseiről. Még ez év decemberében befejeződött a munka, és átadásra kerültek a II. ütemben készült épületrészek. Az iskola tárgyi környezete ezzel kompletté vált. Kialakult a négy peda-

30

gógiai blokk: az alsó tagozati, a felső tagozati, a napközi és a sportblokk. Újabb költözés után végre minden a „helyére” kerülhetett. Önálló könyvtár, mozgalmi helyiség, számítástechnika és technika termek egészítették ki az előzőeket. Az új épületbe –több mint fél millió Ft értékben– új felszerelés is került, amely hosszú távon biztosította az igényes pedagógiai munka tárgyi feltételeit. A ’88-89-es tanév a személyi feltételekben is kedvező változásokat eredményezett. Gujgiczer Gyula és Gelencsér Zoltán pályakezdő nevelők először tanítási gyakorlatukat, majd pedagógusi pályájukat is elkezdték iskolánkban; mindketten napközis beosztásban. Ezzel a napközis csoportok száma négyre emelkedett. Javult a férfi tanerők aránya is, hiszen a testület harmadát alkották ebben az évben. Újdonság még, hogy pedagógiai szervező segítette a nevelők munkáját Seffer Zoltánné személyében, aki a tanulói kísérletek asszisztensi feladatait, a tanulók felügyeletét, kíséretét, szabadidejük szervezését látta el. Az épület és környéke takarításáról és rendbehozataláról négy fős személyzet és egy karbantartó gondoskodott, az adminisztrációs feladatokat iskolatitkár segítette. A tanév végén az igazgatóhelyettes, Dömötörfi Alajosné – 38 évi szolgálat után – nyugdíjazását kérte. Pedagógiai gyakorlatával, nagyfokú precizitásával, munkatársaival való emberi kapcsolatával meghatározó nevelője volt ennek az iskolának. Az új tanévben Illésné Major Julianna lett az igazgató helyettese, a nyelvszakos Nagy Máriát Tyereh-Kozma Jelena váltotta fel, és visszatért GYED-ről Bujtorné Nagy Judit. Az iskola vezetője a tőle megszokott alapossággal, rész-

Múltidéző

Bihary Ágnes: Téli Balaton

letességgel tervezte a tanévet. Utolsó évét kezdte az iskolában, úgy tervezték, hogy feleségével együtt nyugdíjba vonulnak a tanév zárása után. Fő szervezője és szakmai lebonyolítója az őszi testületi kirándulásnak, amelynek úti célja az Északi-középhegység volt. Innen hazatérve már különös fáradtságról panaszkodott. Ettől kezdve felgyorsultak az események; december elején kórházba került, de már nem tudta életét megmenteni az orvostudomány. December végén végső búcsút vettek tőle barátai, kollégái, tanítványai, Veszprém és Zala megye oktatási szakemberei és a környező települések lakosai közül nagyon sokan. 31 évi vezetői munkája során nemcsak a község iskolaügyében alkotott maradandót, hanem irányítója volt a járási és megyei igazgatói munkaközösségnek, pedagógiai szaktekintélye a „megyének”. Szakmai felkészültsége, igényessége, következetessége, több évtizedes munkálkodása döntően hozzájárult ah-

hoz, hogy a „vonyarci” iskola eredményessége, színvonala megyei viszonylatban is egyfajta mércét jelentett. A tanév hátralévő részére Illésné Major Julianna kapott megbízást az iskolavezetői teendők ellátására, helyettese Lendvainé Kövesi Edit lett. A 14 főre csökkent testület és a két óraadó megemelkedett túlóraszámmal látta el a feladatokat. A tanév végén – az amúgy is hiányos tantestületből – újabb nevelők távoztak, így tíz főre olvadt a törzstanerők száma. Nyugdíjazását kérte dr. Németh Istvánné, aki évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége, kiváló szakembere volt a testületnek, és Harasztia Pál, aki hét esztendőt töltött ebben az iskolában, s elsősorban a napköziben és a technika tárgy tanításában szerzett érdemeket. Gyermekgondozási szabadságra ment Pálné Bozzai Ibolya, és távozott a pedagógiai szervező is. Még ez év tavaszán az igazgatói állás betöltésére a testület Károly Kálmánt bízta meg.

31


1990-től napjainkig „Nem játék a világ! Látni, teremteni kell!” (Babits Mihály)

Gujgiczer Gyula testnevelő és Károly Kálmán igazgató vette át 2006-ban Zalaegerszegen a „Zala Megye Ifjúsági Sportjáért Nívódíj”-at

Az igazgatói poszton történt változás, a tantestületben lezajlott személycserék – Illésné Major Julianna távozott a nevelőtestületből, Kósa Tamás, Kósáné Szakony Ágnes, Törekyné Pálmai Judit, és iskolánk volt tanulója, Szabóné Kiss Krisztina ekkor lett a tantestület tagja – egy időszakra estek a rendszerváltással. Az iskola fenntartója a tanácsi testület helyébe lépő önkormányzati képviselőtestület lett, közvetlen fenntartói irányítója a polgármester. A magyar közoktatási rendszer átalakulása természetszerűleg megújulási lehetőségeket kínált, ugyanakkor újszerű feladatokat szabott a tantestület számá-

32

ra. Az önállóan megalkotott pedagógiai program olyan kereteket teremtett, ami biztosíték volt a múlt hagyományainak méltó folytatására, magában hordozva a folyamatos megújulás lehetőségét, a minőségi munka elvégzését. 1992-től zeneoktatás működik az iskolában, a keszthelyi Festetics György Zeneiskola kihelyezett tagozataként. A helyben való zeneiskolai képzés előnyei mellett nem titkolt szándék a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar utánpótlásának biztosítása is. 1995-ben az iskola felvette Eötvös Károly nevét, ezt követően évente került megrendezésre az Eötvös-hét. Tovább folytatódott az iskola aktív, eredményekben gazdag sportélete, kibővülve – igazgató úr személyes indíttatása révén is – a sakk és az asztalitenisz sportágakkal. Igazodva a tanulók tanórán kívüli foglalkozások, a szakkörök iránti igényéhez, egyúttal kihasználva a normatíva-rendszer előnyeit, a 2003-2004-es tanévtől beindult az alapfokú művészetoktatás. Képzőművészet, iparművészet, modern tánc, néptánc tanszakokon tanulhatnak ettől kezdődően a vonyarcvashegyi diákok. Az időszak szakmai munkájának színvonalát több elismerés is tanúsítja: A Zalai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kettő ízben (1996. és 2003.) „Za-

Múltidéző

lai Gyermekekért Közösségi Díj”-jal; Vonyarcvashegy Nagyközség Képviselő-testülete két alkalommal (2003. és 2004.) „Vonyarcvashegyért Emlékérem”-mel; a Zala Megyei Közgyűlés 2001-ben „Pedagógiai Nívódíj”-jal, „Zala Megye Ifjúsági Sportjáért Nívódíj”-jal 2006-ban fejezte ki köszönetét az iskola kollektívájának. Az Oktatási Minisztérium a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Intézményi modell kiépítéséért Elismerő Oklevéllel jutalmazta a tantestület munkáját. Személyi változások is történtek ebben az időszakban. Két lelkes tagja távozott a kollektívának, Vargáné Szirti Ágnes 2004-ben (helyette Holczbauer Józsefné jött), Lendvainé Kövesi Edit igazgatóhelyettes pedig 2006-ban ment nyugdíjba. Helyette Károly Kálmán Csikósné Fehér Máriát választotta a vezetői munka segítőjeként. A szakmai megújulás területén komoly lehetőséget tudott kihasználni az iskola. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósított HEFOP 3.1.3. pályázati kiíráson sikeresen szerepelt az iskola projektje, így közel 17 millió forintos támogatást sikerült elnyerni. A megvalósítás során a tantestület nyolc tagja vett részt 120 órás továbbképzéseken, a második és az ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben megkezdődött a kompetencia alapú oktatási programcsomagok bevezetése. Eszközfejlesztésben a legmodernebb eszközöket, többek között öt interaktív táblát sikerült beszerezni. Az iskola életében intézményszervezési, valamint fenntartói tekintetben is mérföldkő volt a 2006-os esztendő. Négy település – Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics,

Nemesvita – intézményfenntartó társulást hoztak létre közoktatási feladataik ellátására. A vonyarcvashegyi iskola lett a székhelye annak az intézménynek, amelyhez tagiskolaként tartozik a balatonedericsi általános iskola, valamint a vonyarcvashegyi, a balatongyöröki és a balatonedericsi óvoda. A fenntartói társuláshoz 2007-ben csatlakozott Vállus település önkormányzata. A 2006-07-es tanév legfőbb feladata a két iskolai tantestület „összekovácsolása”, az óvodai nevelőtestületekkel való együttműködések továbbfejlesztése volt. Az iskolák közötti áttanításokkal mindkét helyszínen sikerült teljes mértékben biztosítani a szakos ellátottságot. A tanév végén Károly Kálmán igazgató úr nyugállományba vonult. Tizenhét éves eredményes vonyarcvashegyi munkásságát címzetes igazgatói címmel, „Vonyarcvashegyért Emlékérem”-mel ismerte el a fenntartó. 2007 augusztusától Erdei Ferenc kapott megbízást az intézmény vezetésére. Az alsó tagozaton ekkor indult be az egész napos foglalkoztatás, az úgynevezett guruló rendszer. Az idegennyelv-oktatásban – a német mellett – lehetőség van az angol nyelv választására is. A közel négyszáz gyermek ellátását biztosító intézmény székhelyiskolája stabil jövőképpel rendelkezik, a fenntartók által jó anyagi háttér biztosítása minden remény szerint tanulólétszám emelkedésével fog párosulni. Erdei Ferenc

33


Diáktól a tanárig

Szabóné Kiss Krisztina: Valamikor régen, sok évvel ezelőtt én is félve, megszeppenve léptem át a vonyarci iskola első osztályának küszöbét. Dömötörfiné Marika néni olyan szeretettel fogadott és terelgetett minket, hogy az első osztály végére elhatároztam, én is tanító néni leszek. Az alsó tagozatban tanítóink változtak, de az elhatározásom maradt. Gyorsan elszállt a négy év, felsősök lettünk. Jól felkészült tanáraink kellő szigorral sulykolták belénk a tudást.

34

Igényesek voltak, a színvonalból nem engedtek, amit mi akkor talán feleslegesnek is tartottunk. De jó alapokat kaptunk, lehetett rá építkezni, hála pedagógusaink kitartásának. A diákévek gyorsan elrepültek, és én a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola hallgatójaként ismét régi iskolámban találtam magam: itt végeztem a gyakorlati- és a vizsgatanításomat is. Ahogy éreztem, hogy egyre fogynak a gondtalan diákévek, sokat gondoltam arra, jó lenne ott tanítani, ahol engem is egykor oktattak, és ahova mindig jó szívvel jöttem vissza. S milyen az élet, mielőtt diplomát szereztem, iskolánk akkori igazgatója munkát ajánlott. Szeptemberben immár másodszor is szorongva léptem be az iskola kapuján. Hogy fogadnak majd egykori tanáraim, akik ezután kollégáim lesznek? Félelmem alaptalan volt. Elfogadtak, befogadtak, segítettek. Tudhattam volna, mert sok éve ismertem és tiszteltem őket. Ezúton is köszönet érte. Húsz év eltelt, akkori tanáraim közül sajnos már többen nincsenek köztünk, mások jól megérdemelt pihenésüket töltik. De a stafétabot és talentum most nálunk van, és jól kell sáfárkodnunk vele. Nem könnyű, de nemes feladat, hogy azt, amit ők jól csináltak, mi folytassuk, és iskolánk hírnevét tovább öregbítsük.

Múltidéző

Szüts Anett: Emlékszem az első napra, amikor először átléptem az iskola kapuját. Beiratkozásra hoztak az iskolába. Akkor még külön épülete volt az alsó és a felső tagozatnak. A hatalmas vadgesztenyefák alatt játszottak a kisebbek, míg a nagyok a felső tagozat előtt sétálgattak. Vidám gyerekzsivaj hallatszott. Az egész hely mesebelinek, izgalmasnak tűnt. Sok változás esett az intézményben a diákéveim alatt. Az iskola különálló épületeit átalakították, modernizálták. Megannyi újdonság várt bennünket: teljesen új, korszerű felső tagozat és tornaterem, a kémia és fizika órák izgalmas kísérletezései az új szaktanteremben. A második ilyen emlékezetes nap akkor jött el, amikor mint tanító mentem először iskolába. Kollegaként találkoztam régi tanáraimmal, s eszembe jutottak az őseim is: nagyapám, aki tanító, és dédnagyapám, aki iskolaigazgató volt itt. De mégiscsak az volt az izgalmasabb,

vajon milyen lesz az első osztályom? Hogyan fogadnak majd a gyerekek? Kisgyerekekkel foglalkozni élmény. Látni a munkám gyümölcsét, ahogy megtanulnak olvasni, írni, számolni. Másik fontos része a munkámnak a tánctanítás, amit nagyon szeretek, s hobbiként is említhetem, hiszen a szabadidőm nagy részét is lefoglalja. Sokszor kérdezik, miért ezt a pályát választottam, s ilyenkor mindig eszembe jut Hideg Miklósné, Gizi néni, akinek varázslatos lénye, humora, gyerekszeretete megfogott. Emlékszem izgalmas óráira, tréfáira, a vele való kirándulásokra. Minden évnyitón elgondolkodom, vajon az új kis elsősöknek is olyan varázslatos, izgalmas élmény lehet először belépni az iskola kapuján, mint annak idején nekem?

Gujgiczer Gyula: 1970. szeptember 1-jén a régi iskola kis épületében kezdtem az 1. osztályt, melynek osztályfőnöke Janiewicz Ibolya tanító néni volt. Sokat segített a beilleszkedésben Körmendi Mária óvó néni, aki az óvodásaival a mellettünk

35


lévő teremben tartotta foglalkozásait. Én magam nem voltam óvodás, mert ekkor még nem volt kötelező. A felső tagozaton Jánki Adrienn osztályfőnöksége mellett a régi épületben folytattam tanulmányaimat. Testnevelő tanárom, Dézsenyi Zoltán irányításával atlétika és kézilabda versenyeken, edzősége mellett pedig Tapolcán, a Bauxitbányász serdülő csapatában játszottam. Földrajzból Dömötörfi Alajosné, Sári néni irányításával országos 3. helyezett lettem tanulmányi versenyen. Általános iskolás éveink alatt feledhetetlen élmény volt a szép magyar tájak felfedezése. A Lendvainé Kövesi Edit által szervezett nyári vándortáborok során jártunk a Pilisben, a Mecsekben, a Bakonyban és a Mátrában. Ezek az élmények nagyban befolyásolták pályaválasztásomat. 1988-ban pályakezdő pedagógusként én már az új, átépített intézményben kezdtem a munkámat. Földrajz és testnevelés szakon a hagyományok folytatását tűztem ki célomul. Ezekből a tantárgyakból országos és megyei versenyeken eredményesen szerepeltek tanítványaim. Kezem alól testnevelő tanárok váltak tanítványaimból. Külön szakmai kihívás a generációm és saját gyermekem iskolai oktatása. Tanítványaim közül Szüts Anett tanítónő ma is az iskolai sportprogramok egyik lelkes segítője. Pedagógusi munkám során a tanulmányi kirándulások mellett szerveztem öt sítábort Szlovákiába. A tanév végén a strandi vízi kölcsönzők ingyen biztosították vízi eszközeiket kisebb balatoni túrákhoz. Diákjaimmal rendszeres szurkolók vagyunk a nemzeti labdarúgó válogatott meccsein. Az országos szervezésű sportprogramban eredményesen szerepeltünk. Ilyenek: NAP

36

(Nemzeti Atlétika Program), Bozsikprogram, NUPI-NUSI labdarúgó tornák, MGYLSZ iskolai foci programja. 16 tanéven keresztül szerveztem az Eötvös kézilabda fiú – leány helyi kupát. A hagyományok megőrzése és a programok nyújtotta lehetőségek magukban hordozzák a folyamatos megújulást.

Iskolánk életéből


„Ne a világ minden vagyonát, hanem az életnek minden képességét szerezze meg gyermekei számára.” Eötvös Károly

37


Ünnepeink „Semmiben sem lelhetünk költészetet, ha nem hordozzuk önmagunkban.” (Joubert)

2009-ben a hetedikesek műsorával emlékeztünk március 15-re

Iskolai ünnepségeink az intézmény hagyományápolásának fontos színterei. Az ünnepségek előkészítésében, lebonyolításában valamennyi osztály és pedagógus részt vállal. A karácsonyi ünnepély meghitt hangulatát az első és ötödik osztály varázsolja elő számunkra. Az aradi vértanúkról a mindenkori hatodik osztály emlékezik meg méltóképpen minden év október 6-án. Az október 23-i megemlékezés a 8. osztály, a március 15-i ünnepély megrendezése pedig a 7. osztály feladata. Az iskola és a diákönkormányzat szervezésében további ünnepi rendezvények kerülnek lebonyolításra: – tanévnyitó ünnepély – zenei világnap – Mikulás nap – karácsonyi koncert – farsangi karnevál

38

– Eötvös-hét programja – művészeti iskolások vizsgabemutatója – 8. osztályosok búcsúztatása – tanévzáró ünnepély Ertsey Csabáné


2008-ban Mátrai Dóra vette át az Aranytoll Díjat Erdei Ferenc igazgató úrtól

Szülők, tanulók, dolgozók elismerései Aranytoll Díj: A Padtárs szerkesztősége 1991-ben alapította az Aranytoll Díjat azzal a szándékkal, hogy éves munkája alapján így ismerjék el a legjobb cikkek íróját. A szerkesztőség tagjainak szavazatai alapján választott Aranytoll Díjasok: 1992. Bíró Beáta 1993. Figder Judit 1994. Bujtor Barbara 1995. Korn Anita 1996. Korn Anita 1997. Korn Anita 1998. Kósa Balázs 1999. Kósa Balázs 2000. Kósa Petra és Hajdu Cecília megosztva

2001. Kisházy Virág 2002. Pálfy Réka 2004. Pálfy Réka 2005. Ferincz József 2006. Bertalan Loretta 2007. Bertalan Loretta 2008. Mátrai Dóra 2009. Mátrai Dóra

39


Eötvös-plakett

Káli Szandra 2005-06-os tanév Eötvös-plakett diák kitüntetettje

A 125 éves évforduló alkalmából első alkalommal került sor az Eötvös emlékplakett odaítélésére. Minden tanévben a munkája alapján legalkalmasabbnak ítélt pedagógus, szülő és tanuló részesül az elismerésben. Átadása az Eötvös-hét zárásának keretében történik. Eddigi díjazottaink: A névadó ünnepségen: Horváth Imre (posztumusz), Dr. Németh István (posztumusz), Horányi Tiborné, Kiss Lászlóné, Dömötörfi Alajosné, Tarr Józsefné, Palaczky Ferenc 1994/1995.: Bende Károlyné, Baksa László, Papp András 1995/1996.: Károly Kálmán, Németh Lászlóné, Bujtor Gabriella 1996/1997.: Lendvainé Kövesi Edit, Illés Ferenc, Bujtor János 1997/1998.: Körmendi Mária, Mészáros Lajosné, Hegyvári Brigitta 1998/1999.: Dömötörfi Gézáné, Kiss Tamásné, Kósa Balázs 1999/2000.: Hideg Miklósné, Horváth Sebestyénné, Bán Tamás 2000/2001.: Ertsey Csabáné, Kisházy Tamásné, Kósa Petra 2001/2002.: Bujtorné Nagy Judit, Tóth Ferencné, Varga Ágnes 2002/2003.: Gujgiczer Gyula, Hajdu Ferencné, Egerszegi Cecília, Németh Márton 2003/2004.: Kósa Tamás, Szekeresné Csákányi Ilona, Oszlányi Ádám 2004/2005.: Kósáné Szakony Ágnes, Ferinczné Nagy Carmen, Csala Borbála 2005/2006.: Stubán Árpád, Hollósi Márta, Káli Szandra 2006/2007.: Pálné Bozzai Ibolya, Figder Dezső, Papp Alexandra 2007/2008.: Szüts Anett, Tarpál Györgyné, Kovács Alexandra, Dr. Szanyi Margit 2008/2009.: Gelencsér Zoltán, Vincze Józsefné, Mátrai Dóra

40


Eötvös-hét

Az Eötvös-héten iskolánk bejáratát a képzőművészet tanszak diákjai igazi reneszánsz bejárattá varázsolták

Hogyan született meg, és mióta létezik Eötvös-hét? Nos, az első ünnepi hét megrendezésére 1995-ben, az iskola névadó ünnepségének évében került sor. A rendezvények célja, hogy a gyerekek megmutathassák más oldalukról is magukat. Fontos szerepet kapnak azok a tevékenységek, amelyeket az iskolai tanuláson kívül végeznek. A másik fontos szempont az olyan emberekkel való találkozás, akikre felnézhetnek, s talán máshol nem is ismerkedhetnének meg velük.

Példaként álljon itt néhány. Az Eötvösheti diákújságíró találkozók kereteink belül Gaál Péter Nepálról, Lelkes András a Kis-Balatonról, Dr. Kovács Béla a mikrovilágról, John Szilárd a barlangászatról, Bagyó Sándor vízi életmentésről, Dr. Balázs Géza az újságszerkesztés lépéseiről tartott előadást. A hét vendégei közül (a teljesség igénye nélkül) kiemelném még: Berkes József lézerelőadását, Zombori Ottó a világegyetemről, Dr. Balázs Géza a nyelv játékos oldaláról, Hertlein Károly természettudományos kísérletekről szóló előadását. Vonyarcvashegy és az iskola története is központi szerepet játszik az ünnepi héten. Vetélkedők, előadások szerepelnek a programok között. Palaczky Ferenc, Tar Ferenc és Müller Róbert mozgalmas előadásai segítettek visszarepülni az időben, s megismerni községünket, iskolánkat. Fontos szerepe van a művészeteknek is. Kiállításokat láthattunk neves művészek munkáiból, énekes-verses előadásokat nézhettünk, de emellett a gyerekek is megmutatták kiemelkedő képességeiket. Iskolánk vendégei voltak: Dencs Judit festő, Illésné Major Julianna festő, Takács Ferdinánd festő és Simon Edit keramikus. Az aprónép nevetve, a művészekkel együtt énekelve kísérte figyelemmel Gryllus Vilmos, az Igricek és a Hétrét együttesek előadása-

41


Dr. Balázs Géza, az ELTE nyelvészprofesszora a magyar nyelv humoráról tartott előadást diákjainknak

it. Nagy sikert aratott az évente visszatérő táncház is, melyen megismerhettük a magyar, a görög, az amerikai táncok jellemzőit. A diákok pedig táncversenyen mutathatták be táncbéli tudásukat. Az Eötvös-hét elmaradhatatlan sport nélkül. Mindig szerepel a programok között a Vonyarc-kupa, amely a környék iskoláit kézilabda-versenyre invitálja intézményünkbe, de szerepelnek bakancsos- és kerékpártúrák, labdarúgó-versenyek, íjászat és játékos sportversenyek is a repertoárban. A hét visszatérő eseményei az évente megrendezett versenyek, találkozók: a kórustalálkozó, diákújságírók versenye, alsós matematika verseny. Kiemelkedő volt a 2008. év „Mátyás király reneszánsz udvara” rendezvény, melyen a gyerekek megismerhették az akkori világ művészeti ágait, életszeretetét. Így a gyerekek találkozhattak a korra jellemző zenével, dalokkal, tánccal. Verset írtak, kézműves foglalkozá-

42

son pajzsot, zászlót készítettek. A vadászat különböző ágait meghívott vendégeink mutatták be: agarászatot Töpfner József, solymászatot Krekács Zoltán, az íjászatot Kaffka Károly. A nap végén, a Győrből érkezett Gabalyda bábszínház előadásában vásári komédián vigadtunk, végül a napot a reneszánsz kor jellegzetes históriás énekei zárták Kátai Zoltán lantművész előadásában. A jóízű, hangulatos ebédről Hegyi János mesterszakács gondoskodott. Egész nap ott tolongott az iskola apraja-nagyja az Antolovics család kemencéje előtt, melyben ízletes langallók sültek. A gyerekek minden évben izgalommal és örömmel várják ezt a hetet. Szüts Anett


Kórustalálkozók „Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, Vannak-e értékei, hanem az is, Hogy vannak-e értékeinek megbecsülői.” (Egry József)

Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző komponálta az iskola indulóját 2010-ben

Április utolsó hetében iskolánk – a névadója tiszteletére rendezett – kulturális programjainak egyik kiemelkedő eseménye a környék kórusai számára megtartott dalostalálkozó. A 2010-es évben 21. alkalommal ad helyet az iskola az évek folyamán magának rangos elismerést kivívó rendezvénynek. A gondolat, amely az első találkozót (1989) létrehozta, egy hiánypótló cselekedet volt, hisz Zala megyében meg-

szűntek az Éneklő Ifjúság kóruskoncertek. A ’80-as évek végén a zenei rendezvényeknek helyt adó keszthelyi színházterem életveszélyessé vált. A térség iskoláiban színvonalas énekkari tevékenység folyt, így intézményünk felvállalta a folytatást, s megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a működő kórusok az iskola falain kívül is bemutathassák munkájuk eredményét, hallhassák más kórusok produkcióit. Az első találkozó résztvevői a gyenesdiási, várvölgyi, sármelléki, hévízi iskolák kórusai voltak. Keszthely városát a Csokonai és Szendrey iskolák képviselték. A következő évek dalostalálkozóin kialakult egy állandó szereplőgárda, s egy-egy alkalommal más kórusok is megtisztelték rendezvényünket, így az alsópáhoki, oroszlányi, jánosházi, gelsei, zalaszentgróti, székelyudvarhelyi, balatonedericsi iskolák kórusai. 17. éve színesíti rendezvényünket a Zalai-Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar Kiss Tamás karnagy vezetésével. Megtisztelő számunkra Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző úr 16. éve vis�szatérő látogatása, mely különös rangot ad a kórustalálkozónak. A XV. jubileumi találkozóra Víz, zene, virág címmel kórusművet írt a résztvevők számára. Szakmai értékelése, ügyszeretete évről

43


Balázs Árpád zeneszerző az általa adományozott zongorán, játékával kápráztatja el a hallgatóságot

évre lelkesítően hat dalosainkra és a kórusvezetőkre. Az összejövetel közös dalolással kezdődik, s jó hangulatú tanácskozással, a további együttműködési lehetőségek keresésével párosul, hogy sikerességéből erőt gyűjtve még sokáig vállalják e nemes feladatot mindannyiunk örömére és gazdagodására. 2007 februárjában az a megtiszteltetés érte iskolánk énekkarát, hogy az RTL KLUB „XXI. század” című műsorában közreműködhettünk. A felkérést azért kaptuk, mert felkértük Kövesdy János dalszövegírót, hogy Balázs Árpád Bölcsődal című kórusművének szövegét írja át a mai kor igényeinek megfelelőre. Az új szöveggel a televízióban elhangzott dal ismét több embert is megérintett, mert még évek múltán is érkeznek az iskolába olyan kérések, hogy küldjük

44

el számukra az átírt változatú kórusművet. A 2010-es kórustalálkozón került sor Balász Árpád Eötvös-indulójának ősbemutatójára, amit a vonyarcvashegyi iskola számára írt. Bujtorné Nagy Judit kórusvezető


Diákújságíró találkozók

Pokrivtsák Mónikát kérdezhették a diákújságírók a médiahajón

Iskolaújságunk szerkesztői 1995-től 2003-ig kilenc alkalommal vállalták fel azt a feladatot, hogy országos diákújságíró találkozót szervezzenek. A három-három napos rendezvényen ez idő alatt rendszeresen visszajáró (Kőszeg, Tapolca, Pécs, Kaposvár, Pápa, Budapest, Szenna) és alkalmanként résztvevő (Tuzsér, Balatonszárszó, Pusztamagyaród, Zalaszentgrót, Balatonederics) diákszerkesztők képviselték iskolaújságukat.

Feladatuk szerint alkalmi csoportokba szerveződve, az általunk biztosított programok alapján többnyire négy újságot kellett szerkeszteniük. Célunk az ország különböző tájairól érkező diákok tapasztalatcseréje, közös munkája mellett régiónk, községünk és környékének megismertetése, szépségének felfedeztetése is volt. Visszatérő eseménye a találkozónak a sajtótájékoztató. Ezt minden alkalommal a Balatonon tartottuk, egy bérelt hajón. Vendégünk volt

45


2000-ben a diákújságíró találkozó vendége Sváby András szerkesztő, műsorvezető volt

többek között fő támogatónk, a Pannon GSM akkori pr-igazgatója, Suba János, Kereszty Gábor, a TV2 volt vezérigazgatója, Sváby András műsorvezető, újságíró, Pokrivtsák Mónika műsorvezető, a regionális sajtó munkatársai közül Horányi Árpád, Pezzetta Umberto és Sinkovics Eta a Zalai Hírlaptól vagy éppen Szóládi József a Balatoni Futártól. Ezen kívül megtisztelt jelenlétével, s ezzel riportok készítésére adott lehetőséget Takács Ferdinánd festőművész, Bagyó Sándor vízimentő, Kecskés Ist-

46

ván és Dr. Balázs Géza a DUE elnöke és alelnöke, és még hosszan sorolhatnám azokat, akik önzetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy sikeres legyen az iskola hírnevét tőlünk messzi tájakra is elvivő program. A rengeteg pozitív visszajelzés ellenére, elsősorban az anyagi támogatás megszűnése miatt 2003 után már nem tudtuk vállalni ezt a tehetséggondozó feladatot, s továbbra is biztosítani a szakmai műhelymunkát. Kósa Tamás


Angol drámafesztivál

Az iskolánk által rendezett első angol nyelvű drámafesztivál 1. helyezett csoportja

Iskolánkban a 2007/2008-as tanév kezdetétől tanulhatnak diákjaink a német mellett angolt is. 2009 tavaszán az Eötvös-hét keretében első alkalommal hirdette meg iskolánk az angol nyelvi drámafesztivált. Ezzel a kezdeményezéssel lehetőséget szeretnénk teremteni a megyénkben angolul tanuló általános iskolások részére, hogy megmutathassák tehetségüket, rátermettségüket, idegen nyelven. A verseny alkalmas arra, hogy a tanulók gyakorolják a nyelvhasználatot színpadi szerepléssel összekötve. A gyerekekben oldódnak a gátlások, és szinte észre sem veszik, hogy nem az

anyanyelvükön szólalnak meg. Az elmúlt évben szép számmal jelentkeztek csapatok megyénk különböző iskoláiból. A jelentkezők nevezhettek zenei, prózai és színjátszó kategóriában. Zömmel mesefeldolgozások kerültek bemutatásra, de volt szólóénekes és versmondó is. Szeretnénk, hogy a drámafesztivál hagyományos részévé váljék az Eötvösnapoknak, mert igaz, hogy valójában nyelvi verseny, de a tudás mellett itt a motiváltságra esik a nagyobb hangsúly. Radóné Karácsonyi Enikő

47


48



„Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön, mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.” Gárdonyi Géza

49


A művészeti iskola és szakjai

2003-ban jelentős változás történt iskolánkban. A gyerekek, szülők és az iskola pedagógusainak közös döntése alapján elkezdődött a művészeti iskolai oktatás. Az addig is jó színvonalon működő szakkörök bátorítottak bennünket erre az elhatározásra. Négy tanszakon indult meg az képzés: képzőművészet, iparművészet, modern tánc és néptánc. A gyerekek örömmel látogatták a foglalkozásokat, amelyek segítettek szabadidejüket érdeklődésüknek megfelelően, hasznosan eltölteni. Célunk az volt, hogy tanulóink kifejezhessék gondolataikat, megmutathassák tehetségüket. Minden tanév végén közönség előtt, művészeti bemutató keretében mutatták be a táncosok koreográfiáikat, a képző- és iparművészek kiállításon a tanév során készült alkotásokat. Iskolánk falait sok helyen díszítik a tanszak óráin készült festmények,

50

amelyekre büszkék vagyunk. Táncosaink gyakran szerepelnek a területi, községi és iskolai rendezvényeken. Örömmel tapasztaltuk, hogy végzős tanulóink közül, az elmúlt évek alatt többen választották hivatásuknak a képző- vagy iparművészettel kapcsolatos foglalkozásokat, mert ez mutatja, hogy az itteni indíttatás meghatározó volt számukra. A művelődési ház díjat alapított a legjobban haladó tanulóink számára. Az elmúlt évek eredményei: Arany pompon: (felső tagozat) 2008. Holczbauer Viktória 2009. Szi- Benedek Nikolett Ezüst pompon: (alsó tagozat) 2009. Trzebin Adina Arany ecset: (felső tagozat) 2008. Asbóth Anna 2009. Gombkötő Bálint Ezüst ecset: (alsó tagozat) 2008. Bujtor Blanka 2009. Ujláb Bence Kósáné Szakony Ágnes


Sportcsoportok

A méltán népszerű Eötvös-kupa kézilabda sportágban tömegeket mozgatott meg

Az iskola sportos arculatát elsősorban a mozgási lehetőségek felsorolásával szeretném érzékeltetni. Sportcsoportjaink kialakításakor figyelembe vettük azokat az igényeket, amelyeket nagyközségünk támaszt iskolánkkal szemben. Így a labdarúgásban a MGYLSZ programja keretében az óvodások és az 1. osztályosok oktatását Sárközi István, az I-II-III. korcsoportét és a leányokét Gujgiczer Gyula, a IV. korcsoportét Szeles Patrik látja el. A másik hangsúlyos sportág a kézilabda. Az utóbbi években alapítvány jött létre a tehetséggondozásért. Ennek keretén belül Sényi László vegyes (fiú, lány) csoporttal foglalkozik, a diákolimpiai felkészítésért és versenyeztetésért a fiúknál Gelencsér Zoltán, a lányoknál Vőfély Péter a felelős.

Iskolánkban hagyománya van a sakk, asztalitenisz és petanque sportágaknak. Évek óta kimagasló, országos helyezéseket érnek el diákjaink Károly Kálmán irányítása mellett. Évről évre úszásoktatásban részesülnek a negyedik osztályosok, melyet Gujgiczer Gyula koordinál. Természetjáró szakköröseink pedig Stubán Árpád felelősségteljes munkája mellett figyelnek a környezetükre. Gujgiczer Gyula

51


A Padtárs története

20. évfolyamát jelenteti meg iskolaújságunk, a PADTÁRS

1990 szeptemberében 22 lelkes tanuló részvételével megalapítottuk iskolánk diákújságát, a PADTÁRSAT. Két kollégám, Gelencsér Zoltán informatikus és Kósáné Szakony Ágnes rajztanár segítette a munkát. Ebben az időben az A/4-es formátumú újság írógéppel szerkesztett cikkekkel volt tele. A kezdeti arculat és tartalom a diákok keze alatt egyre kedvezőbben változott, ennek is köszönhető, hogy a Petőfi Rádióban december 20-án egy

52

nagyobb lélegzetű riportban mutatkozhattak be az újság képviselői. Diákjaink azóta is rendszeresen tudósítanak az iskolában történt eseményekről, véleményt írnak a diákélet hétköznapjairól, s 1992-től az éves munka alapján megválasztjuk az Aranytoll Díjast, ezzel ismerve el a legjobb cikkek íróját. A folyamatos munka eredményeként 1995-ben kaptuk meg az első elismerést, a DUE pályázatán az ország hatodik legjobbja lettünk általános iskolás diáklapok kategóriában. Azóta 1997ben, 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben és 2007-ben még előbbre jutottunk a képzeletbeli ranglétrán. Elismeréseink közé tartozik, hogy az ifjú újságírók képzésében nyújtott munkámat 1998-ban tiszteletbeli tagsággal ismerték el, majd 2007-ben az év felkészítő tanára lettem. A nagy alakú oldalak 1995-ben eltűntek, és egy új Padtárs került az olvasók kezébe A/5-ös méretben. Az 1995-ös év nemcsak formai változást hozott szerkesztőségünk életébe. Ebben az évben rendeztük meg első ízben a Vonyarcvashegyi Országos Riportertalálkozót. Jónak bizonyult ez a kezdeményezés, hiszen összesen kilenc alkalommal találkoztunk a megnyújtott hétvégén a barátokká lett visszatérőkkel. Az évek során rendszeresen részt vettünk a DUE által szervezett székesfe-


Országos helyezés 2007-ben

hérvári JAK-DUE hétvégeken, de elutaztunk Gyöngyösre is egy ilyen rendezvény kedvéért. Jó barátokká váltak a pápai Paca diákújság szerkesztői Tegyi Tibor tanár úr vezetésével. A jobb szerkeszthetőség motivált bennünket abban, hogy 2003-tól ismét A/4es méretű az újságunk, 2005. novemberétől pedig nyomdai sokszorosítással jelenik meg a Padtárs. Munkánkkal arra törekszünk, hogy hiteles krónikásai legyünk iskolánk életének, s tehetségeink lehetőséget kapjanak gondolataik közlésére. Az eddig megjelent számokat könyvbe köttetve szerkesztőségi „szobánkban” őrizzük azokkal a relikviákkal együtt, melyeket végzős újságíróink hagytak az itt maradó tagokra. Kósa Tamás

53

Az alsó tagozat munkájára építünk

A városkörnyéki iskolák tanulói vesznek részt az alsós matematika versenyen

Munkaközösségünk kiemelt feladatának tekinti az alsó tagozatos gyerekek versenyeztetését. A versenyfelhívásokat szelektálva veszünk részt a város-, városkörnyéki helyesírási - illetve vers-és prózamondó versenyeken. Nagykanizsán jó olvasóink, népdalénekeseink és mesemondóink szerepelnek. A levelezős versenyek közül a Kvalitás –matematika, és a Bendegúz NyelvÉsz a legnépszerűbbek. Helyi szervezésű -a balatonedericsi tagiskolában- az irodalmi vetélkedő, ahol 3-4. osztályos csapatok mérhetik össze tudásukat. Iskolán belüli rendezvény az 1848-as

54

események ünneplése szavalóversen�nyel és a játékos sportvetélkedő. Az Eötvös-heti programokat a 2005/06-os tanévtől a városkörnyéki iskolák részvételével matematika versenyek megrendezésével tesszük emlékezetessé. Örömmel és várakozással vettük át az említett tanévben Sármelléktől a rendezés lehetőségét. Vállalva a felkészítéssel, szervezéssel járó plusz munkát, nyolc iskola matematikusai mérettethetik meg tudásukat rendezvényünkön. Alsós munkaközösség

Informatika terem és oktatás

Jól felszerelt, modern számítástechnika teremben dolgozhat Gelencsér Zoltán tanár úr diákjaival

Vonyarcvashegy ebben is, mint szinte mindenben, előrelátóbb, fejlődőképesebb volt az országos átlaghoz és a környékbeli iskolákhoz képest. Mikor az új iskola elkészült (1987.), az akkori igazgató, Dr. Németh István már eleve úgy rendezte be, hogy egy külön termet szánt a számítástechnika oktatásának. Saját tervezésű, praktikus asztalokkal és Commodore típusú (16os, +4-es, kicsit később 64-es típusok voltak, összesen 6 db) számítógépekkel, kis tévékkel.

1988-ban pár gyerek érdeklődött csupán (iskolai szinten) a számítástechnika iránt. Ám az érdeklődés rohamosan nőtt. Az 1989-es tanévben már két szakköri csoporttal kezdődött az oktatás. Ehhez nagyon nagy segítséget jelentett Szalóki Jenő, a Művelődési Ház akkori igazgatója, aki az iskola rendelkezésére bocsátotta a tulajdonukban lévő néhány Commodore számítógépet tévével együtt (akkor a számítógépeknek nem volt külön monitora). Az így kibővült teremben a BASIC

55


program elemeivel, az alapvető lemezműveletekkel és géphasználattal ismerkedhettek a diákok. A helyzetet jól jellemzi, hogy ezekhez a gépekhez mindent kívülről, külön vezetékkel kellett csatlakoztatni, és az adatokat kazettán tároltuk. Szinte egyből az elején csatlakozott „hozzánk” Rácz Sándor számítógép-szerelő, aki a géppark növekedésével nélkülözhetetlenné vált számunkra. Alaposan megnőttek az igények, amikor iskolánk új kollégákkal bővült, mert Kósa Tamás egy iskolaújság működtetésének ötletével állt elő. Még csak 1990-et írunk. Először ezt írógépen oldotta meg, amihez nagy lelkesedéssel csatlakozott titkárnőnk, Vargáné Szirti Ágnes. Igen ám, de informatikusunkat ekkor már elkapta a gépszíj. Ekkor beszerzett egy Windows 3.1 típusú programot, amihez már volt szövegszerkesztő művelet is, így a Padtárs szerkesztősége hamarosan hetente egy-egy napra megszállta a számítógéptermet gépelés céljából. Jött a következő igény, hogy gyorsabb adattároló eszközre lenne szükség. Iskolánk új igazgatója, Károly Kálmán (azóta sem tudom milyen isteni szikrától vezérelve, de szerencsére) nagyon fontosnak tartotta ez irányú fejlődésünket, mert a számítástechnikát oktató pedagógus szinte összes ötletét támogatta. Neki pedig a számítógépszerelő segítségével volt ötlete bőven. Villámgyorsan lettek új Commodore gépek, két db 5,25 inch-es lemezeket író külső vezetékkel csatlakoztatható lemezmeghajtó (egy lemezre 1,2MB adat fért, ez akkor rengeteg volt), egy kartondoboznyi kábel, amellyel hálózatba lehetett kötni már azokat a gépeket is. Egy szó, mint száz, valami elindult és már nem lehetett megállni. Újabb robbanást jelentett, hogy 1992-

56

ben községünk vezetése az új tévés rendszert kihasználva képújságot talált ki, és ezt meg is valósította. Az akkori ötletgazda, kivitelező Fricker Ferenc megbízott, hogy fejlesszem ki ennek a rendszernek a szükséges eszközeit. Ebben az évben megvettük az első IBM gépet, egy 286-ost. Beépített 3,5inches lemezmeghajtó (már 1,44MB adattal) saját, eleinte mono (kétszínű), majd rövid időn belül egy színes monitorral (nem TV). Jellemző az akkori eszközökre, hogy ez a monitor még a mai napig is üzemképes, működik iskolánkban. Kapott a tévés társaság egy másik gépet is, és az általam megszerkesztett képújság floppyn került kivetítésre Gyenesdiás és Vonyarcvashegy községek kábeltévéjén. Az oktatás számomra már alig érthető módon, de vegyes gépeken folyt. Volt, aki továbbra is a Commodore gépeket használta (örömmel), és volt, aki már az új IBM 286-osokat. Minden évben, köszönet Károly Kálmán igazgató úrnak, óriásléptekkel tudtunk fejlődni. Új gépek, egyre praktikusabb programok, óriási érdeklődés a gyerekek, később a felnőttek részéről. Ez bizony egy szakember munkáját igényelte, így el kellett végeznem az informatika szakot. Ekkor már versenyeken indultunk, a BASIC helyett PASCAL-ban programoztunk, hetente 6 szakköri órában oktattam a diákokat, sőt még egy felnőtt tanfolyamot is tartottam az addigra igencsak kicsivé vált számítógépteremben. Az új gépek mellett jöttek a versenyek és ezzel együtt az eredmények is (Horváth Imre Newton-kupa első hely, Galló Zsolt országos alkalmazói verseny 12. hely, stb.) Hamar kinőttük a termet, a padokat, volt olyan szakkör, amikor 3-3 gyerek


ült egy-egy gép előtt, de nem volt gond, hogy várni kellett, lassú a gép. A tudásvágy, az információéhség türelemre is intett. Minden évben beszereztünk egyegy gépet, de az igazi áttörést az okozta, amikor egy cég pár éves gépkészletéből 11 db, az iskolai oktatást még bőven kiszolgáló gépet vásároltunk. (Ezekben már saját tárolóegység, winchester volt 2,3 GB hellyel). Már a kályha tetején is gép volt, amikor átköltöztünk az emeleti, volt napközis terembe. Egy hatalmas sóhajtás következett ekkor. Gépállományunkat egy varázsütésre 20-ra emeltük, sőt a pályázatoknak köszönhetően 25-re. Ehhez társultak az új asztalok, állítható székek, amelyek már kiválóan megfeleltek az oktatás feltételeinek. A SMART technológiás interaktív táblákról, projektorokról még nem is beszéltem. Felsős tantermeinkben már nem kell krétát használni – na, nemcsak ennyi a haszna. A legutóbb pedig, szintén egy pályázatnak köszönhetően, amit már Erdei Ferenc igazgató úrnak köszönhet az iskola, 48 db kis LAPTOP, és két szerver wireless hálózattal került birtokunkba. Mindenhová, a kollégák közül mindenkinek egy-egy gép került az asztalára (LAPTOP, vagy asztali), mindenkinek van már papírja róla, hogy képes használni azt, ugyanis egy külsős iskola, felnőtt képzések keretében OKJ-s vizsgára készítette fel a kollégákat, tehát már nemcsak a gyerekek vágya lett a számítógép. Saját adathordozót kaptak, amely 2GB-os méretű (nem a winchester), hihetetlen könnyen és praktikusan kezelhető. Gyerekeink már 2. osztálytól ismerkednek szakköri keretekben, 4. osztálytól tanórán az informatikával. Minden évben 3-4 versenyen, közel 30 tanuló-

val veszünk részt. Rácz Sándor ötlete alapján külön hálózatot építettünk ki a tanári karnak, külön belső hálózatot a gyerekeknek. Ma már a Pentium IVeseket használjuk, de napjainkra ezek is lassúak. Szóval ez már egy jól működő mókuskerékké nőtte ki magát. Most kellene a monitorokat cserélni, a gépparkot frissíteni. De hiszen ugyanezeket mondtuk ezelőtt 20 évvel is! Most fejlődtünk, vagy nem?! Ezt Önre bízom, kedves Olvasó. Gelencsér Zoltán

57


Erdei iskola, táborok

Balatoncsicsó Korunk emberének egyik kulcsproblémája a saját környezetéhez való viszonya. Az elmúlt évtizedekben nagyon eltávolodott az ember a természettől. Az iskola egyik fontos feladata a felnövő nemzedékek környezettudatos gondolkodásának kialakítása. Iskolánk pedagógiai programjának már régóta szerves része a környezeti nevelés. Turisztikai táborokat szervezünk, környezetvédelmi szakkört működtetünk. Közben országosan is elindult az erdei iskola program. Egyre több, és egyre magasabb színvonalú lehetőségeket kí-

58

náló bázishelyek alakultak. Intézményünk 2006 óta a Balatonfelvidéki Erdei Iskolában végzi ezt a nevelést. Minden évben a hatodik évfolyamosok vesznek részt egyhetes időtartamban a foglalkozáson. A tábor a településektől távol, az erdő közepén fekszik. Ideális hely a természet megismerésére, megszerettetésére. Az itt töltött napok alatt a gyerekek közvetlen közelről, szakemberek segítségével ismerkednek az erdei életközösségekkel, az erdő- és vadgazdálkodással. Kézműves foglalkozások sora várja a diákokat. Lehetőség van a nemezelés, agyagozás,


üvegfestés, bőrművesség, viaszolás, kenyérsütés, csuhézás, kosárfonás elsajátítására. Éjszakai vadles és csillagászat teszi feledhetetlenné az itt töltött napokat. A szabadidő eltöltésére sportpályák állnak rendelkezésre, a nap élményeit pedig tábortűz mellett, szalonnasütés közben lehet felidézni. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a szabadtéri foglalkozásokat, akkor jól felszerelt oktatóterem áll rendelkezésünkre. A táborból a gyerekek hasznos ismeretekkel és maradandó emlékekkel gazdagodva térnek haza. Stubán Árpád

59


Iskolai táborok

A vonyarcvashegyi iskola méltán lehet arra büszke, hogy diákjainak mindig bőséges szabadidős, sportolási lehetőséget biztosított. Így volt ez az 1989/1990-es tanévben is, mert lehetőségem nyílt egy „Természetjáró” szakkört indítani, ahol minden hónapban szombatonként bebarangoltuk a Keszthelyi-hegység zugait. Térképpel, iránytűvel vágtunk neki az útnak. A Berzsenyi-kilátóban kinéztünk egy pontot, betájoltuk, és az erdőn át törtük az utat. Gyönyörű területeken haladtunk, pihenéskor szalonnát sütöttünk. A változatosság kedvéért barlangásztunk Cserszegen, Tapolcán és az edericsi barlangot már akkor bejártuk, mikor nem volt kiépítve. Félév táján felvetődött Lendvainé Kövesi Edit kolléganőm, mint régi nagy táborvezető részéről, hogy szervezzek nyári táborokat, ha már ennyire szeretik a gyerekek a túrákat. Így minden év június végén a vonyarci gyerekek tíz napos nyári bakancsos táborban vehettek részt, ahol az ország hozzánk közelebbi részének szinte valamennyi hegységét keresztül-kasul bejárták. Kerestünk egy központot, ahol felállítottuk sátrainkat, és onnan minden nap, különböző irányba indulva jártuk a hegyet, környéket, ismerkedtünk az ott élő emberekkel, a táj szépségével. Ezekhez óriási támogatást kaptunk a helyi vállalkozóktól, akik a

60

buszt és sok egyéb eszközt biztosították számunkra (Fricker Ferenc, Horváth Sebestyén urak), valamint Balatongyörök és Vonyarcvashegy polgármestereitől (Andorkó Ferenc, Seffer József, Csizmadia Ferenc, Kiss László urak). Ezzel lehetővé tették, hogy elérhető áron tudjam ezeket a táborokat szervezni. Az első tábor sátrait Őriszentpéteren, az iskola udvarában állítottuk fel. Reggelit, sőt még vacsorát is mi főztünk a gyerekeknek, a segítő szülők két- három naponta váltották egymást. Óriási szerencsém volt, hogy találkoztam egy olyan szülővel, Móricz Péterné Marikával, aki mint segítség, mint barát pótolhatatlan volt. A következő években csatlakozott a táborokhoz (pár kivételével mindegyiken ott is volt) Stubán Árpád kollégám, aki az amúgy sem kicsi lelkesedésemet még tovább fokozta. Szintén meghatározó segítőm volt Hideg Miklósné Gizike és Sarkadi Barbara kolléganő. Alkalmanként csatlakozott hozzánk Szabóné Kiss Krisztina, Törekyné Pálmai Judit, és egy alkalommal feleségem, Eckert Judit. Bejártuk így az Őrséget, a Soproni-hegységet, a Mecseket, a Pilist, a Bakonyt, a Kőszegi-hegységet kétszer is, és a Börzsönyt. Célunk az emberi kapcsolatok alakítása, a szépség felfedezése volt, s ahogy a „régi táborozósokkal” beszélgetek, ezt bizony egy életre megkapták.


Az iskolai táborokon kívül több alkalommal, az osztályommal is táboroztunk rövidebb ideig. Ezeken kerékpárral jártuk be Zala megye, a balatoni régió tájait (Csömödér, Balaton körül, Kálimedence, stb.).

A bakancsot 2007 júniusában lecseréltük evezőre, és azóta már három éve a Mosoni-Dunán vízitáborokba járunk. Rajkától (Halászitól) Győrig evezünk, közben kikötünk Kimlén, Dunaszegen. Köszönet az ötletért és segítségért Mátrai Tibornak, segítőimnek Stubán Árpád, Kulcsár Éva, Kósáné Szakony Ágnes, Kósa Tamás kollégáknak és a Szülőknek, akik szinten feláldozzák a gyerekekért szabadidejüket. Nagy támogatást kapunk az iskolai alapítványtól, Illés Ferenc úrtól és a Szülői Közösségtől is.

Telente a bakancsra sítalpat csatolunk, hogy a szlovén Rogla hegyeit immár 10 éve felszántsuk léceinkkel. Ilyenkor

sítáborokba visszük tanulóinkat és családjukat. Talán most már egyetért velem kedves Olvasó, miért kezdtem úgy, hogy igazán jó dolog vonyarci diáknak lenni! Gelencsér Zoltán Szőce Ha megkérdeznénk egy átlagos magyar embertől, hogy hol található ez a település, százból egy, ha tudná. De az a közel száz vonyarci diák becsukott szemmel, s a térképnek háttal állva is megmutatná ezt a kis falut az Őrség erdős dombjai között, ahol felejthetetlen nyarakat töltöttünk. Gyereket és nevelőt próbáló napok voltak azok! A diákszállássá alakított régi malom és pajta sok mindenről tudna mesélni. Regélne ügyes kezű gyerekekről, akik birkaszőrből csodás tarsolyt gyúrtak, rafiából kosarat fontak, agyagból ma is őrzött kincseket formáztak. Dicsérné a Szőce-patak partján tábortűz mellett fuvolakoncertező, ugrós táncot járó, mesejátékot előadó, képregényt rajzoló vonyarci gyerekeket, akik csodájára a szentjánosbogarak százai világították be a patak menti bozótot. A közösen sütött kürtőskalács ízét ma is a szánkban érezzük, és a mézeskalács díszítési technikáját azóta is gyakoroljuk húsvét és karácsony táján. És nem csak a gyerekek emlékeznek szívesen az itt töltött nyarakra! Judit néni, Barbara néni és e sorok írója is legszebb emlékei között őrzi az ott töltött időt. Mert csodák csodája, oda csupa jó gyerek jött minden nyáron. Jó volt vonyarci tanítónak lenni… és nemcsak nyáron! Hideg Miklósné, Gizi néni

61


Bázakerettye A göcseji lankás erdők ölelésében található egy eldugott, bólogató olajkutakkal sűrűn megszórt település: Bázakerettye. Ennek iskolája a mostani nyolcadik osztály számára az ifjúkori fejlődés állomásait őrzi, hiszen ötödik osztálytól kezdve ide jártunk nyári táborozni. Először csak az összeszokás volt a cél, hiszen egy osztályteremben tornaszőnyegen aludni, naponta bevásárolni, éjjeli őrséget adni, csoportokban versenyezni, a fáradtság mellett sok-sok toleranciát is igényelt a résztvevőktől. Aztán megszokott lett a közösen kialakított tábori rend, s amellett, hogy hosszú gyalogtúrákon felfedezhették a Budafai arborétum, a Torhaji-forrás és a Kistolmácsi-tó szépségeit, jutott idő kisvasutazni igazi vadregényes tájakon, tréfás vetélkedőkön, éjjeli akadályversenyen bizonyítani rátermettségüket, bátorságukat az egyre „korosodó” diákoknak. Naponta úszhattak, ugrálhattak a strand medencéiben, s természetesen az esti közös ének sem maradhatott ki a tábortűz mellett. Egyre önállóbbak lettek, s észrevétlenül sajátították el azt a tudást, ami szükséges ahhoz, hogy szeressék, tiszteljék osztálytársaikat, tanáraikat, s elfogadják egy más életfelfogást tükröző környéken élők békés, kedélyesnek tűnő életét. Az elmúlt évben utoljára voltunk ott, hiszen a nyolcadik osztály elvégzése után már szétszórja a sors a közösséget, de az összetartozás, a közös kalandok emléke örökre megmarad. Kósáné Szakony Ágnes „fogadott” és Kósa Tamás tényleges osztályfőnök

62


Könyvtár

Mindannyiunk számára, diáknak és pedagógusnak egyaránt, fontos a tudás, a szabadidő hasznos eltöltése. Erre kiváló lehetőség nyílik az iskolai könyvtárban. Kézikönyvtárunk (lexikonok, enciklopédiák, szótárak tárháza) nagymértékben segíti az órákra való felkészülést, hozzájárul a versenyeken való eredményes szereplésekhez, egyéni kutatómunkára ad lehetőséget. A szépirodalmi könyvek fontos szerepe, hogy kialakítsák az olvasás és a tudás iránti vágyat, szellemi táplálékot nyújtva a kölcsönzőknek. A szakirodalmi könyvek pedig a tantárgyak mélyebb elsajátításához adnak bővebb információt az érdeklődőknek. Iskolánk vezetősége évek óta kiemelten kezeli a könyvtár helyzetét, lehetőséget kapok arra, hogy a tartós tankönyveken kívül szép- és szakirodalmi könyveket, CD- ROM-okat, DVD filmeket vásárolhassak, ezzel hozzájárulva az oktatás

színvonalának emeléséhez. Könyvtárunkban a diákok tanórákon is részt vehetnek, mind szaktárgyi órakeretben, mind könyvtárhasználati órákon. Szívesen mérkőznek meg egymással a már hagyományosnak mondható vetélkedőkön, melyeket főként a kötelező és ajánlott olvasmányok elmélyítése érdekében szervezünk. Sokszor töltik el itt idejüket azok a gyerekek is, akik szabadidejükben, a napközis tanóra után a számítógép adta előnyöket szeretnék kihasználni. Az érdeklődő tanulókkal évek óta részt veszünk könyvtári, olvasási levelezős játékokon egyaránt. Célom, hogy az iskolai könyvtár a gyerekek és a kollégák számára is a szellemi élet központja legyen. Kósáné Szakony Ágnes

63


Nemzetközi kapcsolatok

A Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar és az iskola énekkara Certaldoban

Ausztria (Bujtorné Nagy Judit): Az 1990-es évek elején községünk testvérfalujával, Litzelsdorffal iskolánk tanulói is baráti kapcsolatot ápoltak. Tanulóink több alkalommal is meghívást kaptak az osztrák faluba, ahol lehetőségük volt nyelvismeretüket elmélyíteni. Első alkalommal a litzelsdorfi általános iskolában volt a közel 30 fős gyermekdelegáció elszállásolva. Közös programokkal, kirándulásokkal és kiváló ellátással tették vendéglátóink feledhetetlenné ezt a hetet. A következő

64

évben természetesen mi is fogadtuk az osztrák gyermekcsoportot. A települések vezetői keresték a további lehetőségeket ahhoz, hogy a két község közti kapcsolat még életszerűbb legyen, ezért családoknál helyezték el a magyar gyermekeket. A tanulók így még személyesebb kapcsolatokat alakíthattak ki az ottani diákokkal s beleláthattak más kultúrában élő emberek életébe. A későbbiek folyamán egy-egy kulturális csoport képviselte községünket a litzersdorfi rendezvényeken. A falu éle-


Stubán Árpád tanár úr osztálya Würzburgban

tében bekövetkezett változások miatt ez a kapcsolat megszakadt. Olaszország (Bujtorné Nagy Judit): 2001-ben a fúvószenekar kamaracsoportjával egy hetes olaszországi turnén vett részt az iskola énekkara, amely minden résztvevőnek életre szóló élményt jelentett. A certaldói zeneiskola meghívására jutottunk el Toscanába, és a felejthetetlen közös fellépések mellett megismerkedhettünk Firenzével, San Gimignanóval, Sierrával és Velencével. Ezeket a csodálatos napokat, az olasz emberek példaértékű vendégszeretetét, a festői környezetet a következő tanévben mi is megpróbáltuk viszonozni a certaldóiak vendéglátásával. Szerbia (Kósa Tamás): A Határokon Átívelő Kulturális Híd program keretében, az ötletgazda Illésné Major Julianna, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója szervezésé-

ben 16 diák utazhatott eddig két alkalommal, 2008 és 2009 nyarán testvértelepülésünkbe, a szerbiai Belo Blatoba. A szeretetteljes fogadtatás őszinte barátságokat eredményezett mind a diákok, mind a két iskola pedagógusai között. Mivel az ottani iskola diákjai is több alkalommal jártak községünkben, lehetőség volt belepillantani egymás életébe, ezzel is közelebb hozva a két egymástól eltérő kultúrát, nyitottá és elfogadóvá nevelni diákjainkat a határon túl élő magyarok és a velük barátságban élő idegen nyelvűek iránt. Würzburg (Stubán Árpád): 2001-ben iskolánk hatodik osztálya egyhetes cserekapcsolat keretében a németországi Würzburgba látogatott. A környék nevezetességeinek megismerésén túl a helyi iskola diákjaival kialakítottunk egy „öko-parkot”, megismerkedtünk az iskola életével. A német diákok 2002 áprilisában viszonozták a

65


Feledhetetlen barátságok, emlékek kötik össze diákjainkat és tanáraikat Belo Blato testvértelepülésünk lakóival

Würzburg belvárosa

látogatást, melynek során közösen elkészítettük a sziklakertet és a pergolát. Programunkat az EU támogatta. Comenius Projekt (Ertsey Csabáné): A Comenius Európai Oktatási Projekt keretében iskolánk 2000 és 2003 között a velünk közösen pályázó német és lengyel partneriskolával karöltve közös témán dolgozott. Célunk az volt, hogy az érintett nemzetek átfogó és reális képet kapjanak egymásról, elsősorban a 7-14 éves diákok szemszögéből. Bemutattuk egymásnak iskolánkat, lakóhelyünket, mikro- és makrokörnyezetünket. A projekt során a technikai eszközök alkalmazására helyeztük a hangsúlyt, kiemelt szerepet szánva az interneten keresztül történő információáramlásnak. Tanulóink az általuk kiválasztott témát, hozzá kapcsolódó mondákat számítógép segítségével dolgozták fel. Illusztrációként saját készítésű rajzokat, fotókat használtak. Az elkészült munkákból – rajzok, iskolaújság, háromnyelvű Szokratesz-naptár, képes szótár

66

- kiállítást rendeztünk az Eötvös-hét keretében, valamint projekttermékeinkkel részt vettünk a Zala Megyei Pedagógiai Intézet által rendezett információs napon. Az elnyert nagy összegű pénzügyi támogatást eszközbeszerzésre, projekttalálkozók, személyes találkozók szervezésére fordítottuk. Ezek során nem csak a teendőinket hangoltuk össze, hanem tapasztalatot cseréltünk a tanulási- és munkafeltételekről, a szülőkkel való kapcsolattartásról, az iskolarendszer felépítéséről. Jelenleg kialakulóban van partneriskolai kapcsolatunk a németországi Uetze egyik iskolájával. Ezt elsősorban a tanulók közötti kölcsönös látogatásokra szeretnénk kiterjeszteni. Tanulóink egyelőre levélen, illetve e-mailen keresztül tartják a kapcsolatot.


A Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

A Pelso mazsorettcsoport összhangban működik a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekarral

Kiss Tamás karnagy úr vezetésével a Mandulás utcában ad menetzenét a sikeres Zalai Balatonpart Ifjúsági Fúvószenekar

A zenekar 1994-ben alakult 16 fővel Vonyarcvashegyen. Tagjai a keszthelyi Festetics György zeneiskola tanulói. Jelenlegi létszámuk 50 fő, 12-27 év közötti általános-, közép-, főiskolások és dolgozók. Több mint 400 hazai fellépés mellett 50 külföldi turnén, versenyen, fesztiválon vettünk részt. Részvételünk a különböző megmérettetéseken jól mutatja lendületes fejlődésünket.

Szólistáink, kamaracsoportjaink szinte állandó résztvevői az országos döntőknek. Nívó-díjas, háromszoros nemzetközi aranydiplomás az együttes. 5 CD lemezünk jelent meg. Együtt dolgozunk a Szüts Anett vezette vonyarcvashegyi Pelso Mazsorett Csoporttal. A zenekar művészeti vezetője Kiss Tamás karnagy, fenntartója a Zala Balaton-part Zenekaráért Közalapítvány.

Elismeréseink: 1999. - Közművelődési Nívódíj 2001. - Nemzetközi Aranyminősítés - Németország 2002. - Nemzetközi Aranyminősítés - Németország 2003. - Nemzetközi III. díj - Lengyelország 2003. - Vonyarcvashegyért Emlékérem 2004. - „Pro civitate” Balatongyörök 2005. - Nemzetközi Arany minősítés – Németország

Kiss Tamás karnagy

67


Mazsorett

A műfaj az Egyesült Államokból indult hódító útjára. A mazsorettek állandó kísérői a fúvós zenekaroknak, táncukkal, a bot már-már bűvészi használatával, színpompás ruháikkal színesítik a műsort. Nálunk az oktatás Illésné Major Julianna kezdeményezésére indult 1995-ben, aki Skublics Sándornét kérte fel tánctanárnak. Az 1998-1999-es tanévben kezdtem el tanítani az alsós diákokat, emellett kaptam felkérést az utánpótlás csoport beindítására. Miután Ági 2000-ben abbahagyta a tánctanítást, én folytattam a hagyományt az akkor még picurka lányokkal. Iskolánkban az oktatás – az utánpótlásra gondolva – több csoportban zajlik. A legkisebbeknél a ritmusérzék, a pontosság, a bot és a pompon használatához szoktatás a cél, míg a nagyobbak már a botforgatás technikáját tanulják, majd

68

ezt különböző típusú koreográfiákban be is mutatják. A legnagyobbaknak pedig ezen tudásukat fellépéseken kell bizonyítaniuk. Az irányításom alatt már a harmadik csoport növekedik fel, akik táncukkal szórakoztatják a nézőközönséget. Mégis a legszerencsésebb az első generáció volt, hiszen a csoportalakítás egyik legfontosabb tényezője, hogy a lányok azonos korcsoportból kerüljenek ki. A korkülönbség és a magasságbeli eltérés kicsi volt, s így versenyeken is meg tudtuk méretni magunkat. Büszke vagyok a lengyelországi Jastrzebie Zdrój városában megrendezett Nemzetközi Minősítő versenyen elért III. helyezésünkre, valamint a Helikoni Ünnepségeken elért bronz fokozatunkra. Mélyen tisztelem azokat a gyerekeket, akik energiájukat, szabadidejüket áldozzák a próbákra, fellépésekre, s csak reménykedni tudok abban, hogy talán örökre megszerettetem velük a táncot. Szüts Anett


Versenyek, eredmények Név 1977/1978. Bódis Judit Szalai Andrea Gujgiczer Gyula

}

1978/1979. Major Zita Dömötörfi Tibor Kovács László Soós Cecília Nagy Szilvia Szabó Edit

} }

1979/1980. Dömötörfi Lívia Bende Károly Tóth Géza Dömötörfi Lívia Csák Miklós 1980/1981. Varga István Tóth István Szabó Zsolt Dömötörfi Lívia 1981/1982. Pálfi Gabriella Murányi Zoltán Papp Pál Pálfi Gabriella Murányi Zoltán Papp Pál Tóth Balázs Szalai Edina Réka Puer Péter

} } } }

Tantárgy

Megyei

Országos

társadalomkutatók

1.

bronz fokozat

társadalomkutatók

1.

10.

orosz

1.

matematika matematika

1. 2.

mezőgazdászok

2.

mezőgazdászok

2.

matematika

6.

1.

társadalomkutatók

1.

14.

mezőgazdászok

1.

3.

matematika ének ének

1982/1983. Puer Péter

népdal

2.

1983/1984. Varga Zsolt

rajz

3.

matematika

részt vett

magyar

részt vett

1984/1985. Puer Péter Kocsis Ildikó Szi Márton Ágnes Rituper Csilla Puer Olga

} }

10. 8. 10.

69


Név 1985/1986. Horváth Margit Mikola Marianna Simon Szilvia Rituper Csilla 1986/1987. Simon Tamás Plótár Katalin Bíró Bernadett Horváth Margit Simon Szilvia Morvai Szilveszter Mikola Marianna Dallos Szilvia

} }

}

Tantárgy

Megyei

magyar

részt vett

fizika

részt vett

biológia

részt vett

magyar

részt vett

1987/1988. Balogh Edina Bán László Kovács János Angyal Katalin Mészáros Krisztina

földrajz fizika matematika 100 m futás magyar

1988/1989. Balogh Edina Balogh Edina Koponics Péter

kémia magyar kémia

10. 7. 10.

1989/1990. Balogh Edina Horváth Szilárd

földrajz fizika

11. 13.

1990/1991. Hideg Veronika

magyar

3.

sakk (csapat)

3.

sakk (csapat)

3.

sakk (csapat)

3.

sakk (egyéni) sakk (egyéni) sakk (egyéni)

4. 4. 7.

matematika

5.

1991/1992. Király Júlia Bujtor Gabriella Papp Andrea Bujtor János Szlebárszky Zsolt Halász Krisztián Sági Brigitta Móricz Ágnes Nagy Tímea Őri Bettina Móricz Ágnes Szlebárszky Zsolt Őri Bettina Móricz Ágnes Nagy Tímea Nyitrai Tamás

70

} }

} }

4. 2. 4. 6.

Országos

3.

11.


Név

Tantárgy

Megyei

Berkovics István Simon Mihály Nagy Tímea Szlebárszky Márk Nagy Tímea

mezei futás mezei futás mezei futás mezei futás távolugrás

1. 4. 5. 8. 2.

földrajz kémia történelem

1. 2. 6.

sakk (csapat)

3.

1992/1993. Galló Tamás Simon Annamária Galló Tamás Kovács Viola Sági Brigitta Kizmus Bernadett Őri Bettina

}

1993/1994. Papp András fizika 1-2. Baksa Balázs fizika 5-6. Galló Tamás földrajz 5. Papp András német 1-3. Bujtor János matematika 3. Vígh Attila matematika 4. Andorkó Vera matematika 5. Kovács Ferenc matematika 4. Kizmus Bernadett magasugrás 3. Vass András kislabda 2. Bujtor János sakk (egyéni) 3. Vígh Attila sakk (egyéni) 4. Fricker Ferenc sakk (egyéni) 5. Hegyvári Brigitta sakk (egyéni) 5. Sági Brigitta sakk (egyéni) 6. Tyápay Regina sakk (egyéni) 8. Király Júlia sakk (egyéni) 8. Őri Bettina sakk (egyéni) 8. 1994/1995. Papp András matematika 1. Halász Ferenc számítástechnika 3. Horváth Ildikó fizika 7. (csapatban 3.) Baksa Veronika asztalitenisz 3. Pikó Gábor kémia Németh Alexandra súlylökés 5. Vígh Attila súlylökés 11. Korn Anita szépkiejtési verseny 1. Padtárs 1995/1996. Hegyvári Brigitta Hegyvári Brigitta Tyápay Regina Lenner Anett Király Júlia Bujtor Gabriella

}

sakk

3. (regionális)

sakk csapat

1.

Országos

4.

81.

6.

11.

71


Név Visontai Eszter Major Dominika Papp Zsanett Bán Ferenc Bujtor János Borovits Zsuzsanna Király Júlia Stern Ibolya Szeles Patrik Pikó Gábor Bujtor János Jenes Bence Bujtor János Bujtor János Tóth Alexandra Hajósi Balázs Marton Dániel Kálmán Renátó Papp Ervin Papp Zsanett Kálmán Renátó Marton Dániel Kálmán Renátó Fricker Ferenc Simon Zoltán Horváth Antónia Papp Ervin Kálmán Renátó Horváth Krisztina Illés Adrienn Horváth Linda Lenner Nikolett 1996/1997. Nagy Adrienn Bujtor János Bujtor János Korn Anita Kálmán Renátó Kálmán Renátó Fricker Ferenc Marton Dániel Szakonyi András Andorkó Máté Galló Zsolt Szi-Benedek Gergő Simon Balázs Hegyvári Brigitta Tyápay Regina Lenner Anett Horváth Krisztina

72

Tantárgy

}

} } } }

} } } }

Megyei

rajz (plakát)

2.

festészet

2.

festészet fizika fizika biológia biológia matematika német súlylökés

különdíj 8-9. 4. 3. 7-8. 2. 4. 7.

asztalitenisz (csapat) asztalitenisz (egyéni) asztalitenisz (egyéni)

3. 3. 3.

asztalitenisz (páros)

3.

asztalitenisz (páros) asztalitenisz (egyéni)

3. 3.

asztalitenisz (páros)

3.

Országos

11.

sakk (csapat)

20.

trombita kémia 4. történelem 3. magyar 7. asztalitenisz 2.

2.

asztalitenisz (csapat)

2.

sakk (csapat)

1.

13-15.

sakk (csapat)

1.

3-4.


Név

Tantárgy

Megyei

Országos

}

Bujtor János Tomor Szilárd Agócs Aurél Szakonyi Tamás sakk (csapat) 2. Papp Zsanett asztalitenisz (egyéni) 1. Simon Zoltán asztalitenisz (egyéni) 3. Hegyvári Brigitta sakk - Tapolca város legjobb ifjúsági sportolója cím Padtárs Bán Tamás matematika 1. Varsics Péter matematika 1. Gulyás Júlia matematika 3. Kósa Balázs matematika 4. Visontai Eszter matematika 4. Bujtor János fizika 1. Andorkó Vera fizika 4. Fodor Ákos rajz 1. Németh István mesemondás 4. Tóth Alexandra német 1-3.

1.

28.

5.

1997/1998. Bán Tamás Kósa Balázs újságírás 3. Bujtor Balázs számítástechnika 6. Kálmán Renátó Fricker Ferenc asztalitenisz (páros) 1. Kollár Dóra sakk (egyéni) 3. Vajda Henriett sakk (egyéni) 4. Simon Balázs sakk (egyéni) 3. Andorkó Máté sakk (egyéni) 4. Galló Zsolt sakk (egyéni) 5. Illés Adrienn sakk (egyéni) 4. Horváth Krisztina sakk (egyéni) 4. Szi-Benedek Gergő sakk (egyéni) 4. Szakonyi Tamás sakk (egyéni) 7-8. Kósa Balázs magyar 8. Németh Katalin Simon Zsanett Szécsi Fatime rajz 1. Padtárs 2. Hegyvári Brigitta sakk „Az év sportolója” Tapolca városban Kósa Balázs Major Miklós rajz 1. Fodor Ákos rajz 2. Hegyvári Brigitta Tyápay Regina Lenner Anett Horváth Krisztina sakk (csapat) 1. 7. Kálmán Renátó asztalitenisz 1. 18. Nagy Balázs asztalitenisz (egyéni) 1. Papp Zsanett asztalitenisz (egyéni) 5. Fricker Ferenc asztalitenisz (egyéni) 3.

} }

} }

}

73


Név

Tantárgy

Kisházy Virág Hegyvári Brigitta Bán Tamás Bán Tamás

fuvola sakk történelem matematika 2.

1998/1999. Csillag Veronika Kósa Balázs Hajdu Cecília Németh István Kósa Petra Németh Katalin Bán Tamás Balázs Gábor Kósa Balázs Balázs Gábor Varsics Péter Bán Tamás Major Miklós Kósa Balázs Visontai Eszter Nagy Balázs Simon Zoltán Szakonyi Tamás Horváth Péter Marton Péter Kálmán Ádám Papp Zsanett Lenkai Marcell Bán Tamás Jenes Bence Rozmán Szilárd Oszlányi Ádám Vajda Ildikó Benke Ramóna Bujtor Tibor Hajdu Cecília Kósa Petra Szi-Benedek Gergő Bán Tamás Kósa Balázs Balázs Gábor 1999/2000. Bán Tamás Varsics Péter Bán Tamás Varsics Péter Cseh Diána Bán Tamás Rozmán Szilárd Jenes Bence Hajdu Franciska Hajdu Cecília

74

} } }

} }

}

Megyei

matematika 1. újságírás 1. újságírás 3. vitorlázás rajz 1. matematika 5. számítástechnika 7. ének 2. újságírás (Kaposvár) 1. versmondás 2. német 3. kémia 5. rajz 1. rajz 2. rajz 3.


1.


5.

környezetvédelem 1. környezetvédelem sakk

környezetvédelem újságírás (Székesfehérvár) versmondás

Országos ezüst nemzetközi 1. 4.

világbajnokság 75.

1. nemzetközi 1.

1. 1. különdíj (regionális)

matematika matematika fizika német magyar

1. 2. 3. 1. 2.

környezetvédelem

2.

2.


Név

Tantárgy

Megyei

Katona Johanna ének 1. Bujtor Tibor mélyrézfúvós Bán Tamás számítástechnika Padtárs 2000/2001. Oszlányi Ádám magyar Oszlányi Ádám történelem Kósa Petra újságírás Pál Barbara versmondás 1. Toppantó Bence Zrínyi matematika 9. Bujtor Tibor Hajdu Cecília környezetvédelem 2. Kósa Petra Varga Ágnes Csokonai alapműv. 3. 5-6. o. lány kézilabda 3. Katona Johanna ének 5. Benke Patrícia matematika 3. Tolnai Gábor matematika 2. Káli Szandra magyar Major Noémi rajz 2. Vajda Ildikó sakk egyéni Major Lilla sakk egyéni Kollár Dóra sakk egyéni Kósa Petra Szép magyar beszéd 3.

Országos 4. 9. 4. 17. 2. 2.

}

2001/2002. Pálfi Réka Kósa Petra Vajda Ildikó Galló Zsolt Bertalan Leonóra Oszlányi Ádám Csala Borbála Pecz Adrienn Cseh Diána Vajda Henriett Vajda Ildikó Kollár Dóra Csudai Krisztina Andorkó Máté Galló Zsolt Simon Balázs Bertalan Loretta Csala Borbála Györei Marcell Horváth Kata Csala Borbála Oszlányi Ádám Csala Borbála Pálfi Réka Simon Zsófia Nagy Dóra

}

} }

újságírás 1. újságírás 2. sakk számítástechnika 3. anyanyelv 7. anyanyelv 4. anyanyelv 1. anyanyelv 2. anyanyelv 6.

3. 11. 13. 14.

nemzetközi 6.

13.

sakk csapat

1.

12.

sakk csapat

1.

15.

matematika 6. környezetvédelem földrajz 6. földrajz 7. történelem történelem német német asztalitenisz

5.

1. 9. 8. 4. 5-8.

75


Név

Tantárgy

Őri Barnabás Major Noémi Tolnai Gábor Gazda Kornél Bakonyi Beáta Galló Zsolt Németh Márton

matematika 2. matematika 4. matematika 7. fizika 2. fizika 5. számítástechnika ének Arany minősítés

2002/2003. Hajdu Franciska Csala Borbála Pálfi Réka Oszlányi Ádám Németh Márton Káli Kriszta Oszlányi Ádám Tolnai Gábor Pál Barbara Gránicz Péter Bobeth Flórián Oszlányi Ádám Oszlányi Ádám Sipos Dávid Pattogató Péter Nagy Dóra Papp Alexandra Tolnai Gábor Csala Borbála Pálfi Réka John Júlia Katona Johanna Őri Barnabás Major Noémi Egyed Roland John Júlia

}

}

2003/2004. Oszlányi Ádám Csala Borbála Oszlányi Ádám Oszlányi Ádám Sipos Dávid Kiss Zoltán Vajda Ildikó Csala Borbála Papp Alexandra Papp Alexandra Juhász Máté Szép Flóra Kovács Alexandra Major Noémi Holczbauer Viktória Kálmán Boglárka Pál Barbara

76

}

}

Megyei

cikkíró 2. cikkíró 2. cikkíró 3. számítástechnika 5. ének 3. matematika (fejtörő) 2. matematika (fejtörő) 3. fizika (fejtörő) versmondás 1. irodalom 2. német történelem 5. kémia 5. tuba 1. kürt 4. asztalitenisz (csapat) kémia magyar magyar magyar ének

8. 1. 2. 2. 3.

matematika (csapat)

3.

Országos

7.

2. 3. 7. 12. 4. 4. 2.

történelem

5.

történelem 1. magyar 7. kémia 2. kürt kvintett sakk egyéni sakk egyéni 2. történelem 3. asztalitenisz (egyéni)

4. 19. 19. 2. 3. 23. 4. 7. 5-8.


2.

atlétika (csapat)

7.

1.


Név

Tantárgy

Megyei

Bertalan Loretta kürt Keserű Veronika fitness Pálfi Réka magyar 3. Major Noémi magyar 5. Szekeres Anett ének ezüst Gombkötő Bálint ének bronz Szabó Máté magyar 3. Vincze Enikő magyar 7. Tolnai Gábor matematika 3. Vajda Ildikó matematika 5. Major Noémi matematika 1. Pálfi Réka földrajz 4-7. Padtárs 2004/2005. Csala Borbála újságírás Bobeth Flórián német Vincze Enikő német Havasi Archibáld történelem Vajda Ildikó sakk Havasi Archibáld Havasi Rebeka Pálmai Bence petanque Tarpál Bence Padtárs Szakál István KRESZ 6. Kálmán Boglárka Kiss Virág 4 x 100 m váltó Major Noémi Pál Barbara Ferincz József számítástechnika 8. Major Lilla ének ezüst Major Noémi matematika 8. Egyed Roland matematika 7. Pál Dániel ének ezüst Kiss Zoltán ének bronz Kiss Virág ének bronz Dóczi Martin Holczbauer Zsófia Juhász Réka Kiss Anikó Kollár Evelin ének bronz Mátrai Dóra Mikola Emese Pál Dániel Pikó Zsolt Vid Viktor Csala Borbála Holczbauer Viktória Kiss Virág EU-s vetélkedő 1. Major Noémi Pál Barbara

} }

Országos 2. 3.

3. 2. 12. 6. 5. 10. 3. 1-9. 1.

77


Név

Tantárgy

Bagyó Barbara Bertalan Leonóra Havasi Archibald Őri Dorina Káli Szandra 2005/2006. Mátrai Dóra Vid Viktor Csák Stella Csák Stella Bobeth Flórián Pál Dániel Hullay Viktória Havasi Rebeka Vincze Enikő Bertalan Leonóra Bányai Bence Holczbauer Zsófia Bujtor Blanka Giber Zsófia Keserű Veronika Hetesi András Pikó Zsolt Pál Dániel Pintér Kristóf Bánki Noémi Dudás Olivér Szakál Gergely Havasi Rebeka Homola Kristóf Pálmai Bence Papp Alexandra Vajda Gergely Vid Győző Kovács Alexandra Kovács Balázs Pattogató Bence 2006/2007. Trzebin Tabea Pikó Zsolt Mátrai Dóra Dóczi Martin Homola Kristóf Mátrai Dóra Mirolya Zsanett Egyed Laura Bertalan Loretta Pál Dániel Pikó Zsolt Bujtor Blanka Jákob Áron

78

EU-s vetélkedő

} } } } } } }

Megyei

Országos

3.

történelem történelem magyar (nyelvtan) magyar (irodalom) német ének 2. iparművészet 2. képzőművészet 2. magyar 4. magyar 5. könyvtári verseny 7. könyvtári verseny 6. matematika mesemondás 5. mesemondás 5. ének 2. ének 3. ének 4. matematika 6.

6. 7. 4. 1. 2.

petanque

9.

petanque

2.

petanque

4.

petanque

6.

német német történelem történelem lövészet

1. 6. 6. 8. 3.

képzőművészet

3.

ének

ezüst

ének iparművészet iparművészet

ezüst 1. 2.

8.


Név

Tantárgy

Megyei

Gál Attila iparművészet 3. Figder Dezső Tolnai Petra Barangolás a gyermekirodalomban Trzebin Tabea 3. Mátrai Réka Tóth Benigna Barangolás a gyermekirodalomban Bánki Noémi 5. Gombkötő Bálint Bicsérdi Balázs Barangolás a gyermekirodalomban Horváth Dániel 8. Vincze Enikő magyar 6. Padtárs Hetesi András ének 2. Bánki Noémi Ferincz Carmen Holczbauer Zsófia Szép Flóra atlétika (csapat) 5. Bodó Márton Bresztovszky Miklós Tóth Nikolett Tüske Péter petanque Grafl Dávid Hetesi András Szakál Gergely petanque Bánki Noémi Borsi Péter Figder Dezső Nemes Julianna petanque Havasi Rebeka Homola Kristóf Pálmai Bence Papp Alexandra petanque Padtárs

Országos

} } }

} } }

} }

2007/2008. Somogyi Szabina Szabó Bence Gombkötő Renáta Kovács Alexandra Keserű Veronika Hetesi András Pikó Zsolt Bertalan Loretta Dóczi Martin Pál Dániel Pikó Zsolt Hetesi András Vid Viktor Pikó Zsolt Mátrai Dóra Tóth Benigna Mátrai Dóra Vid Viktor

}

3.

4. 5.

9.

2. 3.

képzőművészet számítástechnika 7. rézfúvós arany rézfúvós arany rézfúvós ezüst rézfúvós ezüst rézfúvós ezüst rézfúvós ezüst

1.

ének

3.

ének kémia magyar magyar magyar

1.

2. 3. 4. 7. 7.

79


Név

Tantárgy

Mátrai Dóra

történelem

Megyei 8.

2008/2009. Csák Stella Bagyó Zsófia Barangolás a gyermekirodalomban Tüttő Sára 3. Csizy Gergő magyar 1. Marton Dániel magyar 5. Vid Viktor magyar 8. Mátrai Dóra kémia 7. Mátrai Dóra történelem 1. Dóczi Martin fizika 6. Dóczi Martin Zsinkó Zsolt Tóth Benigna újságírás 2. Mátrai Réka Figder Dezső Juhász Gergely Tóth Patrícia Ujláb Bálint petanque Dudás Olivér Hetesi András Figder Dezső petanque Bicsérdi Balázs atlétika 1. Pikó Zsolt német 5.

}

Országos

20.

} } }

80

3. 2.


Iskolánk pedagógusai a kezdetektől Az intézmény vezetői: Turupali György 1870-1887. Stadler Flórián 1887-1896. Kovács István 1896-1898. Nagy János Vince 1898-1920. Koósz János 1920-1931. Horváth Imre 1931-1948. Üst Béla 1948-1951. Nagy Árpád 1951-1960. dr. Németh István 1960-1989. Illésné Major Julianna 1989-1990. mb. igazgató Károly Kálmán 1990-2007. Erdei Ferenc 2007-

Az intézmény igazgatóhelyettesei: Horváth Imre 1948-1958. dr. Németh István 1958-1960. Dömötörfi Alajosné 1960-1989. Illésné Major Julianna 1989. Lendvainé Kövesi Edit 1990-2006. Csikósné Fehér Mária 2006-

81


Az iskola nevelői a 140 év alatt: Turupali György 1870-1887. Stadler Flórián 1887-1896. Kovács István 1896-1898. Nagy János Vince 1898-1920. Hajdu János 1909-1910. Vargha József 1910-1911. Bacza Béla 1912-1916. Horváth Ilona 1916-1917. (Hetyei Lajosné) Szalai Katalin 1918-1921. Koósz János 1920-1931. Varga Bálint 1922-1924. Szüts Antal 1925-1926. Slavonics Sándor 1926-1927. Szijjártó Vince 1927-1963. Velker Tiborné 1940-1977. Horváth Imre 1931-1963. Murányi Olga 1944-1945. Horváth Imréné 1946-1957. Horányi Tiborné 1947-1969. Üsth Béla 1948-1951. Kopfmann Teréz 1948-1951. Z. Balogh Erzsébet 1949-1951. Nagy Árpád 1951-1960. Szőke Gyula 1951-1956. Aszari Magdolna 1951-1954. Iványi Sarolta 1953-1989. (Dömötörfi Alajosné) Németh Aranka 1954-1960. Szabó József 1954-1958. Szóka Gyuláné 1954-1956. Németh Katalin 1955-1956. Tamás Sarolta 1955-1956. Németh József 1956-1964. Vári Andorné 1956-1957. Bódis Károly 1956-1977. Székely Márta 1957-1959. Gombor Erzsébet 1957-1964. dr. Németh Istvánné 1958-1990. dr. Németh István 1958-1989. Mohos Istvánné 1958-1959. dr. Kovalovszky Lajosné 1959-1961.

82

Bertalan Imre 1959-1962. Tóth Pál Sarolta 1959-1960. Dézsenyi Zoltán 1959-1991. Kiss Józsefné 1960-1969. Dömötörfi Géza 1960-1969. Bodai Béláné 1961-1965. Császár Jánosné 1962-1964. Császár János 1962-1964. Szigeti Rudolfné 1963-1965. Töreky Erzsébet 1963-1966. dr. Gárdos Sándorné 1963-1966. Dömötörfi Gézáné 1965-2001. Kövér Ferencné 1966-1972. Janiewicz Ibolya 1968-1973. Albert Kinga 1968-1971. Péter Jánosné 1968-1993. Jánki Adrienne 1971-1984. Bende Károlyné 1969-1995. Lendvainé Kövesi Edit 1969-2006. Tóth Mária 1969-1971. Balatinecz Oszkárné 1970-1971. Farsang Imréné 1973-1974. Pesti Győzőné 1974-1985. Hideg Miklósné 1974-2002. Tóth Miklósné 1975-1986. Sámuel Mária 1977-1978. Jelencsik Györgyné 1977-1979. Bujtorné Nagy Judit 1978Dömötörfi Alajos 1979-1983. Feigl Lajosné 1979-1981. Szeder Tiborné 1981-1982. Horváth Józsefné 1982-1986. Mészáros Erika 1982-1985. Harasztia Pál 1983-1990. Ertsey Csabáné 1984Bába József 1985-1987. Illésné Major Julianna 1986-1992. Szőke Istvánné 1986-1988. Zag Lajosné 1986-1988. Nagy Mária 1987-1990. Pálné Bozzai Ibolya 1987Gujgiczer Gyula 1988-


Gelencsér Zoltán 1988Kozma Jelena 1989-1990. (90-91 óraadó) Kósa Tamás 1990Kósáné Szakony Ágnes 1990Törekyné Pálmai Judit 1990Szabóné Kiss Krisztina 1990Károly Kálmán 1990-2007. Stubán Árpád 1991Tányéros Józsefné 1992-1993. Zsoár Kálmánné 1993-1994. Kissné Sarkadi Barbara 1994Kulcsár Éva 1994Csikósné Fehér Mária 2000Szüts Anett 1998Fi Attila 2001-2007. Válint Sarolt 2003-2005. Erdei Ferenc 2007Radóné Karácsonyi Enikő 2007-

Pedagógia szervező:

Helyettesítő nevelők:

Iskolatitkárok:

Skerhák Béláné Briglevics Béláné Fodor Ferenc Szalay Lajos Szöllősi Éva Milei Sándorné Zag Lajosné

Seffer Zoltánné 1988-1990.

Technikai dolgozók: Major Lajos 1934-1938. Tóth József 1938-1950. Tarr Józsefné 1951-1987. Nyitrai Jánosné 1986-1991. Hollósi Imréné 1987-1988. Bándi Jánosné 1987-1998. Bors Lászlóné 1988-2007. Sarang Lászlóné 1988-1996. Szabó Imre 1987-1991 Gombkötő József 1991Borovits Jánosné 1997Németh Béláné 2003Horváthné Gál Julianna 2006-

Molnárné László Mária 1982-1983. Seffer Zoltánné 1983-1987. Balogh Péterné 1987-1990. Majorné Futó Erika 1990 Vargáné Szirti Ágnes 1990-2004. Holczbauer Józsefné 2004-

Gazdasági vezetők: Mátrainé Kiss Erzsébet 2006Dóczy Zoltánné 2009-

83


Osztályaink a 2009/2010-es tanévben 1. osztály osztályfőnök: Szabóné Kiss Krisztina Andor Boglárka, Balassa Albin, Bauer Liza Mária, Bedecs Balázs Marcell, Bujtor Barnabás, Fehér Flóra Zsanett, Gazda Filip Noel, Halász Laura, Hullay Marcell, Kálmán Réka Lotti, Kéri Kitti Katinka, Kovács Máté, Kronig Manuel Julian, Makacsek-Molnár Márk, Molnár Levente, Nemes Laura, Németh Bence László, Németh Dávid, Salamon Ádám, Sényi Barnabás, Szi-Benedek Réka, Szöllősi Eszter, Tóth Bíborka, Ujfaludi Dóra Eszter, Vajda Kata

2. osztály osztályfőnök: Pálné Bozzai Ibolya

Angyal Flóra, Bujtor Botond, Csere Elizabet, Csizy Gergő, Dan Erik, Giber Martin, Gujgiczer Dániel Tamás, Hajdu Soma, Horváth Gábor, Jenei Noémi Táisz, Lenner Boglárka, Nagy Natália, Rácz Barbara, Radó Rozi, Domcsek Marcell Dávid, Szabó Alexandra, Szabó Zita, Szakál Viktória, Szakál Zsuzsanna Margit, Tamás Fanni, Teichert Annkristin, Tóth Eszter. Ujláb Bálint

84


3. osztály osztályfőnök: Kissné Sarkadi Barbara

Ábrahám Rebeka, Ácsmán Ádám, Antolovics Mátyás, Bán Benjámin,Bíró Réka Fanni, Erdei Dorottya, Hamri Sarah, Juhász Gergely László, Lukács Noémi, Marton Dániel, Nagy János László, Simon Szilveszter, Sófalvi Kitti, Tóth Bence,Tóth Magdolna Patrícia

4. osztály osztályfőnök: Szüts Anett

Angyal Bálint, Balassa Bianka, Barcza András, Bécsi Attila, Bicsérdi Barnabás, Csali Patrícia, Dóczi Barbara Anna, Fekete Ramóna, Gál Attila, Halász Nikolett, Heilig Réka Eszter, Illés Alexandra, Jákob Áron, Kozma László, Nagy Izabella, Németh Loretta Klaudia, Rántás István, Sándor Norbert, Soós Dorián Ottó, Szabó Máté, Szakonyi Patrik, Szánti Dávid, Szőke Soma, Tüttő Ábel, Ujláb Bence, Varjaskéri Adrienn

85


5. osztály osztályfőnök: Gelencsér Zoltán

Antolovics Adél, Asbóth Barbara , Bodó Márton Bence, Huber Zoltán, Dobrotsi Brigitta, Giber Zsófia, Kovács László, Kutassy Alexandra, Marton Réka, Mátrai Tibor, Mirolya Dorottya, Németh Júlia Zsóka, Pálmai Flóra, Porkoláb Petra Alíz, Rába Bence, Simon Csongor, Szabó Csilla, Szabó Szeverin, Szakál Bianka, Székely Barbara, Tóth Levente Áron, Tóth Nikolett, Trzebin Adina, Zsinkó Dániel

6. osztály osztályfőnök: Stubán Árpád

Ábrahám Ágota, Andrási Cintia, Arany Dániel, Bándi Dániel, Bánhorváth Vanda, Bihary Ágnes, Bujtor Blanka, Csák Stella, Fischer Sándor Sámuel, Grafl Dávid, Gulyás Krisztián, Györkös Vivien, Horváth Erik, Hullay Viktória, Madács Oszkár, Nagy Dominik, Szi Márton Máté, Tóth Dominik, Tóth Márton Gábor, Tüske Péter, Tüttő Sára, Várnai Viola

86


7. osztály osztályfőnök: Bujtorné Nagy Judit

Bándi János, Bécsi Kristóf, Dóczi Dávid, Dudás Olivér, Fischer Dániel, Gombkötő Renáta, Hamri Malik, Harmati Arnold, Hetesi András, Keserű Veronika, Kovács Anita, Kövér Dániel, Stankovics Beáta, Szabó Levente, Tóth Ádám

8. osztály osztályfőnök: Kósa Tamás

Bánki Noémi, Barka Martina, Borsi Alexandra, Dávid Roland, Fésüs Lajos, Figder Dezső, Hauer Renáta, Hetesi Zoltán, Kutassy Klaudia, Lancz Vivien, Mátrai Réka, Pál Dániel, Pikó Zsolt, Szabó Máté, Szi-Benedek Nikolett, Tolnai Petra, Tóth Benigna, Tóth Dávid, Tóth Máté, Trzebin Tabea

87


A tanári kar névsora

Bujtorné Nagy Judit, Csikósné Fehér Mária, Erdei Ferenc, Ertsey Csabáné, Gelencsér Zoltán, Gujgiczer Gyula, Kissné Sarkadi Barbara, Kósa Tamás, Kósáné Szakony Ágnes, Kulcsár Éva, Pálné Bozzai Ibolya, Radóné Karácsonyi Enikő (a képről hiányzik), Stubán Árpád, Szabóné Kiss Krisztina, Szüts Anett, Törekyné Pálmai Judit

88


Iskolaszék, Szülői Közösség

A Szülői Munkaközösség elnökeinek névsora:

Az 2000-ben alapított iskolaszék tagjai: Elnök: dr. Grafl Róbert Elnökh.: Ferinczné Nagy Carmen Károly Kálmán Gujgiczer Gyula Gelencsér Zoltán Kulcsár Éva Seffer József Tóth Ferencné Hetesi Renáta Varga Ágnes

Seffer Józsefné 1957-1960. Györei Ferencné 1960-1963. Kovács Ferencné 1963-1970. Kalló Jánosné 1970-1972. Szabó Lászlóné 1972-1975. Kiss Lászlóné 1975-1983. Tóth Lászlóné 1983-1989. Németh Lászlóné B.györök 1989-1990. Baksa László 1990-1997. Mészáros Lajosné 1997-2000. Ferinczné Nagy Carmen 2000-2007. Zsinkóné Simon Lívia 2007-

89


Képek archívuma

A karácsonyi koncert népszerű rendezvény a nagyközségben

Pillanatképek kórustalálkozókról

90




91



Iskolánk képzőművészet tanszakosai Vonyarcvashegy jelképét festették meg a Belo Blatora szánt ajándékként

92


Brüsszelbe utazhatott 2005-ben az Uniós vetélkedő 1. helyezett csapata: Csala Borbála, Holczbauer Viktória, Kiss Virág, Major Noémi és Pál Barbara

93


A Császár-tó természetvédelmi területére hajóval vittek bennünket vajdasági vendéglátóink

Dr. Müller Róbert nyugalmazott múzeumigazgató községünk történetéről tartott érdekfeszítő előadást 2009-ben

94


Zászlókat, pajzsokat festettek az osztályok, majd „aranypénzzel” szavaztak a legjobbra a reneszánsz napon

A reneszánsz nap szervezője, Szüts Anett az udvari vetélkedőn

95


Iskolánkban a felsős osztályok többsége közös táncos produkcióval szórakoztatja a társait farsangkor. Képünkön 2010-ben az 5. osztály

A Helka motoroson sajtótájékoztatóra indultak 2002-ben is a diákújságírók

96

A palatáblától az interaktív eszközökig

Recommend Documents