A. OM azonosító: Házirend. Felnőttoktatási tagozat

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242

Házirend A.)

Nappali tagozat

B.)

Felnőttoktatási tagozat

C.)

Kollégium

Debrecen

2013.

2

Név Készítette (igazgató)

Aláírás

Szondi Jenő

Jóváhagyta

Időpont

Nevelőtestület által történő elfogadás dátuma Szülői szervezet egyetértésének dátuma Diákönkormányzat egyetértésének dátuma Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma Fenntartói jóváhagyás dátuma Tervezett felülvizsgálat dátuma

2013. augusztus

Hatályosság: Betartása és betartatása minden tanulónak, pedagógusnak és az iskola dolgozójának személyes kötelessége. Érvényesség: A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolai szervezetek a házirendben foglaltakkal egyetértenek: Diákönkormányzat képviseletében Szülői szervezet képviseletében

3 A). NAPPALI TAGOZAT Tartalomjegyzék

1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 9.1. 10. 11. 12. 13. 14. 14.1. 14.2. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Általános elvárások: .................................................................................................................................. 4 A házirend célja: ....................................................................................................................................... 4 A házirend feladata: .................................................................................................................................. 5 Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása ................................................................................................ 5 A tanuló jogai ........................................................................................................................................... 5 A tanulói jogok érvényesítése az iskolában .............................................................................................. 6 A tanuló kötelessége ................................................................................................................................. 6 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések (229/2012. Korm. rendelet 34.§-36§; 15/2005. (V.31.) Kr.) ................................................................................................................ 7 Az iskola munkarendje ............................................................................................................................. 8 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések ................ 8 Vizsgák ................................................................................................................................................... 10 A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................................. 10 Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás ......................................................................................... 10 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ..................................................................... 11 Az egyes fegyelmi fokozatok és adásának körülményei:........................................................................ 11 Magatartás és szorgalom jegyek minősítése ........................................................................................... 11 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések ........................... 12 A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ................. 13 A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendje ................................................... 13 Sajátos helyzetű tanulókra vonatkozó szabályok .................................................................................... 13 A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók .................................... 13 Felvételi eljárási szabályok a sajátos helyzetű tanulók esetén ................................................................ 13 Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................................ 13 A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ............... 14 Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata ............................................................................. 14 A szülők hozzáférésének módja az elektronikus naplóhoz ..................................................................... 14 Egyéb rendelkezések............................................................................................................................... 14 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai .............................................................................................. 15 Záró rendelkezések ................................................................................................................................. 15 Melléklet ................................................................................................................................................. 16

4

Bevezető A Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Házirendje (a továbbiakban házirend) az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján, az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirend, mint intézményi dokumentum az egyéb jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlása megtartása mellett számos lényeges kérdésben önálló szabályozás megvalósítására kapott jogot. Az önálló szabályozáshoz való jog egyidejűleg minden érintettnek kötelezettséget is jelent, hiszen a tanulóktól elvárható magatartás normába öntése egyaránt érdeke a tanulónak és a velük foglalkozó pedagógusoknak és más alkalmazottaknak. Az iskolában, kollégiumban a házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirendben foglaltaknak a megtartását a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések megszegésére vonatkozó eljárások alkalmazásával lehet kikényszeríteni a pedagógusoktól és más alkalmazottaktól, míg az iskolai fegyelmi eljárás keretében a tanulóktól. A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a szülő, illetve a tanuló jogorvoslattal élhet. Ezt a házirendet a Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény vezetőtestülete készítette el, valamint a diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója terjesztette elfogadásra a nevelőtestület elé. A házirend és annak esetleges későbbi módosításai – a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat egyeztetésével  kihirdetéskor lépnek életbe, visszamenőleges hatállyal nem érvényesek. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.

1.

Általános elvárások:

Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje meg iskolája múltját, ápolja hagyományait. Tanulóink, tanáraink fegyelmezett és eredményes munkával erősítsék iskolánk jó hírnevét, tartsák be a kulturált viselkedés szabályait. Az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára. A tanuló ismerje a házirend célját, feladatát. Ismerje meg belőle saját jogait és kötelességeit és azokat az eljárásokat, amelyek ezek gyakorlásához, érvényesüléséhez kellenek. Iskolánk jelenleg több szintből tevődik össze: Szakiskolai évfolyamok: a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó, pályaorientáció, szakmai előkészítő és szakmai alapozó képzés történik. Szakiskolai szakképző évfolyamok: a 11-12. évfolyamon OKJ-szerinti szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik. Előrehozott, modern szakképző évfolyamok: az előrehozott szakiskolai szakképző 9-11. évfolyamain a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §. (4) bekezdése szerinti – az Országos Képzési Jegyzék szerint szakképesítés megszerzésére felkészítő – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Szakközépiskolai évfolyamok: a 9-12. évfolyamon az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányokra, szakmai képzés megalapozására vagy a munkába állásra való képzést biztosítja. Szakközépiskolai szakképző évfolyamok: 13-14. évfolyamon érettségi utáni OKJ-szerinti szakmai vizsgára való felkészítés történik. Felnőttoktatási tagozat: A tagozaton folyó oktatás az állam által elismert bármely szakmában szerzett szakmai bizonyítvánnyal vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetőleg szakiskolai bizonyítvánnyal, illetőleg nyolc évfolyamot igazoló általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára általános műveltséget nyújt. Felnőttoktatási tagozat: Általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő iskolarendszerű középfokú oktatás esti munkarendben. Kollégium: Az iskola területén koedukált középiskolai kollégium is működik.

2.

A házirend célja:

Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. Ezért a házirend egyaránt vonatkozik a tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőre, mint aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket.

5

A házirend feladata:

3.

A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:  oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását;  pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását;  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával;  közösségi életének szervezését;  szabályozza az iskolahasználók, főként a tanulók egymással való kapcsolatát;  kialakítja azokat a belső rendszabályait, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és a közösségi jogok, kötelességek érvényesítését.

Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása

4.

Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik, illetve a jogérvényesítéstől tartózkodhatnak. Iskolai diákok nagyobb közösségének minősül az egy évfolyamon vagy osztályban tanulók létszámának több mint 50 % (50 % + 1 fő) azonos véleménye, javaslata. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása:  ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul,  ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel,  tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés,  ha a tanulmányi idő megrövidül.

A tanuló jogai

5.                     

A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulói jogok gyakorlása során az iskolai közösség más tagjainak jogait megsérteni nem lehet. Adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánéletéhez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára. Kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről. Az őt érintő kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon. Kérheti, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor. A dolgozatát 30 tanítási napon belül kiértékelve visszakapja. Véleményt mondjon az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát. Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, valamint véleményezési jogot gyakorol a DÖK-ön keresztül a tanításmentes napok programjának összeállításában. Részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. Az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján engedélyezheti, hogy a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesítse. A tanuló kérheti, hogy  jogszabályban meghatározott eljárás szerint  független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Gyakorolhatja vallását oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát. Kezdeményezze diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását. Választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Tagja lehet az iskolai kulturális- és sportkörnek, egyesületeknek, részt vehet ilyenek alapításában, ezekben tisztséget viselhet. Saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi, anyagi helyzete indokolttá teszi. Vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől vagy az iskola vezetőségétől, valamint hogy ezekre az ügyekre választ kapjon. A tanuló más iskolával vendégtanulói jogviszonyt létesíthessen.

6        

A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait a környezete tiszteletben tartsa. A tanuló jogainak megsértése esetén  jogszabályban meghatározott módon  eljárást indíthat, igénybe veheti a nyilvánosságot. Ha a beíratás napja és a tanév megkezdése között hosszabb idő telik el információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban; megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit; részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken; előzetes egyeztetés után (vagy: az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaival, vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését, (sportlétesítmények, könyvtár); egyéni ügyeivel, leendő tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az iskola vezetőségéhez forduljon.

A tanulói jogok érvényesítése az iskolában

6.

A tanuló egyéni érdeksérelme esetén, amennyiben más úton eredmény nem érhető el, írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz kivizsgálására az intézet vezetése jogosult. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető), s arról írásban kell értesítenie a tanulót. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SzMSz tartalmazza. Az eljárási kérdések nem korlátozhatják a jogorvoslati jog érvényesülését. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.

A tanuló kötelessége

7.    

        

A tanuló kötelessége, hogy tanuljon szorgalmasan, felkészüljön a tanórákra, a dolgozatokat megírja, a házi feladatait elkészítse és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon részt vegyen, azok kezdetére pontosan megjelenjen. Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, gyakorlati órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és ellenőrző könyvét, mindig hozza magával. A tanuló az iskolába a kötelező felszerelési tárgyakon túl saját felelősségére személyes eszközeit is behozhatja (pl.: mobiltelefon, PSP, iPod, stb.). Ezeket azonban a tanórán, a gyakorlaton nem használhatja; az oktatást, társait nem zavarhatja vele, a tanítási órán ki kell kapcsolni. Ennek megszegése szaktanári figyelmeztetést von maga után. A tanuló a tanár kérésére köteles átadni ellenőrző könyvét, amennyiben ennek nem tesz eleget, fegyelmező intézkedésben részesülhet. Minden tanuló tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait. Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. Értéktárgyakat, nagyobb összegű pénzt ne hozzon az iskolába, gyakorlati helyre. A befizetendő összeget azonnal adja át az illetékeseknek. Az iskola, a gyakorlati hely területén őrizetlenül hagyott értékekért nem tud felelősséget vállalni. Ismerje meg a házirend előírásait és az iskola által szervezett programokon azt tartsa be. Vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg. Óvja maga és társai egészségét és testi épségét, az iskolán belül és azon kívül is tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi, és a tűzrendészeti szabályokat. Észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket, a legközelebbi felnőttnek. Az iskola egész területén dohányozni tilos. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló jogszabály egyebek mellett kimondja:  közoktatási intézményekben nyílt térben és zárt térben egyaránt tilos a dohányzás. (Magyarán sehol sem lehet az iskolában dohányozni!)  a fenti rendelkezést megszegő tanulóval szemben fegyelmi eljárást KELL kezdeményeznünk  az intézmény által fizetett egészségvédelmi bírságot az iskola átháríthatja a vétkes tanulóra

7           

8.

A tanulók az iskolában szeszesital és kábítószer hatása alatt nem állhatnak. A tanulók az iskola udvarára – balesetvédelmi okból  gépkocsival nem hajthatnak be. A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon (pl. iskolanapon) a részvétel kötelező. A hiányzást ebben az esetben is igazolni kell. A talált tárgyakat az igazgatói irodában vagy a portán adja le. A könyvtárban használt, illetve az onnan kölcsönzött dokumentumokért minden tanuló anyagilag felelős, a könyveket legkésőbb a tanév végéig vigye vissza. Hosszabb idejű vagy végleges távozás esetén a kölcsönzött könyvekkel számoljon el a könyvtárban. A felelősök (pl. hetesek) feladataikat a házirend előírásainak megfelelően lássák el. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait. Megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. Az iskolában jogos elvárás, hogy minden tanuló tartsa tisztán azt az asztalt, padot, széket, amelyen részt vesz a tanítási órákon. Az általános gyakorlat szerint a tanulók közreműködnek a tanítási órák előkészítésében, a szervezési feladatok ellátásában, az iskolákban kialakult gyakorlat a „hetesi” tevékenység ellátása, a folyosói felügyeletben való közreműködés.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések (229/2012. Korm. rendelet 34.§-36§; 15/2005. (V.31.) Kr.)

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:  a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 229/2012. Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,  a független vizsga,  az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,  a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehetõ szolgáltatások Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:  a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,  középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,  a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Térítési díjak és tandíjak befizetésére vonatkozó szabályok A térítési díjak és a tandíjak a 229/2012. Korm. rendelet 35.§-36.§-a és a DMJV Önkormányzata Közgyűlésének 15/2005. (V.31) rendelete alapján kerülnek megállapításra. A térítési díjakat és tandíjakat az I. félévben szeptember végéig, a II. félévben február végéig kell befizetni az iskola pénztárába vagy csekken. A vizsgadíjakat a vizsga megkezdése előtt 10 nappal az iskola pénztárába kell befizetni. A térítési díjak és tandíjak visszafizetésére a tanulmányok megszakítása okán nincsen mód. Indokolt esetben – írásos kérelemre - a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

8

9.

Az iskola munkarendje

Az iskolában állandó portai szolgálat működik. A portás felhívására igazolni kell a tanulónak, hogy iskolánkban tanuló. A szülő(k)nek a portásnak felhívás nélkül be kell jelenteni, kihez kíván(nak) bemenni. Az iskolában csak az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvényeket lehet megtartani. A tanulóknak a tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. Az iskola épületét tanulóink sem lyukasórában, sem szünetekben nem hagyhatják el. A tanítás előtti gyülekezés helye a tanterem előtti folyosó úgy, hogy mások közlekedését ne akadályozza. Az iskola csengetési rendje a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet hozzájárulásával készült. Csengetési rend mellékelve. A tanítási órák ideje 45 perc, szakképző évfolyamokon a gyakorlati órák 60 percesek. Az osztályterembe belépő tanárt, vendéget felállással kell köszönteni, a hetes óra eleji jelentését állva, fegyelmezetten végig kell hallgatni. Az óra végén a tanárt néma felállással kell köszönteni. A tanítási óra alatt a csoporthoz nem tartozó személynek a tanterembe belépni, vagy onnan valakit kihívni csak igazgatói engedéllyel szabad. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a digitális osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. A tanulónak késését igazolnia kell. Amennyiben a késések ideje eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 percet), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A tanítási órákon a tanuló köteles tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni, a tanórán figyelni, képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai munkában, ha szólni kíván, kézfelemeléssel kell jelezni, felszólításra állva felelni. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni, gyakorlati foglalkozásra a munkanaplót is, érdemjegyeit azonnal beírni és szüleivel aláíratni, legalább egy hónapon belül. A tanuló köteles tanárai bejegyzéseit, s egyéb közléseket hét napon belül otthon szüleivel aláíratni. Az ellenőrző nem megfelelő vezetéséért fegyelmező intézkedés jár. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: hetesek:  megbízatásuk egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján, nevüket az osztálynaplóban fel kell tüntetni;  feladataikat a tanítási idő előtt 5 perccel kezdik meg;  gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórákra (a tábla, tanári asztal tisztán tartásáról, szellőztetésről);  az óra kezdetén a pedagógus megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;  az órát tartó pedagógusnak az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét;  ha az órát tartó pedagógus a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóhelyettesnek;  óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt, összeszedetik a szemetet);  a gyakorlati foglalkozásokon a hetesek feladatát a csoportbizalmi látja el;

10.

A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések

A tanulónak a tanóráról vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni, ha nem az iskola engedélyezte távolmaradását.  A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére,  a távolmaradás időtartamát meghatározva  az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanára engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.  Ha a tanuló szabadon választott foglalkozásra jelentkezett, azon a tanítási év végéig köteles részt venni, s mulasztását úgy kell tekinteni, mintha kötelező óráról hiányozna.  Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásra engedélyt adhat:  a szaktanár (egy óráról)  a szakoktató (egy gyakorlati óráról)  az osztályfőnök (legfeljebb három napról)  a gyakorlati oktatásvezető és helyettese (legfeljebb 3 gyakorlati óráról)  az igazgató (3 napnál hosszabb időről)  Az engedélyezést az ellenőrzőben rögzíteni kell. Sportkikérő esetében a szülő írásos beleegyezése is szükséges.  Az országos tanulmányi versenyeken szereplő tanulók mentesülnek a tanítás alól.  I. forduló: a verseny napja.

9

 

       

  

 

 

 

 II. forduló: 2 nap a vizsga napján kívül  III. forduló: 3 nap a vizsga napján kívül Gépjárművezető tanfolyammal kapcsolatban az iskola csak a vizsgán való részvétel idejét tekinti igazolt hiányzásnak. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A rendszeresen igazolatlanul késő tanulót (5-5 alkalom után) fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A szülő tanévente legfeljebb három tanítási napot igazolhat. A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíteni kell a tanuló osztályfőnökét (például: telefonon üzenetet hagyni). A bejelentés elmulasztása esetén a hiányzás igazolatlannak tekinthető. Minden távolmaradás igazolását az ellenőrzőbe kell beírni, ill. beíratni. Tanulószerződéssel rendelkező tanulóknak táppénzes papírral kell igazolni távolmaradásukat. Ez alapján az osztályfőnök bejegyzi a távolmaradás időtartamát a tanuló ellenőrzőjébe. Az iskolából való távolmaradást a hiányzást követő első napon, de legkésőbb 5 tanítási napon belül illetve a szakképző évfolyamokon legkésőbb a tanuló iskolában töltött 1. (első) tanítási napján igazolni kell. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén az órák igazolatlannak minősülnek. Rendkívüli esemény esetén a szülői bejelentés utólag is elfogadható Az engedélyezett távollét alatti betegség miatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanárok által megszabott határidőn belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles fiatalkorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz tanítási órát eléri. 5 igazolatlan óra elérése után, 10. igazolatlan óra elérése után a tanuló a soron következő fegyelmi intézkedésben részesül. A 20. igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz igazolatlan óránál többet mulaszt, az iskola igazgatója a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanuló a tanév során válik nem tankötelessé, és a tanév során az igazolatlan mulasztása ekkora eléri vagy meghaladja a 30 órát, megszűnik a tanulói jogviszonya. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével  annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az osztályfőnök a gondviselőt vagy törvényes képviselőt legalább kettő alkalommal írásban értesítette az igazolatlan mulasztás következményeiről.

10

11.

Vizsgák

A félévi és év végi osztályzat megállapításához - ha a tanuló teljesítménye tanév közben érdemjegyekkel nem volt értékelhető - a tanköteles tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, a nem tanköteles tanuló osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján vagy ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a pedagógiai program határozza meg. Osztályozó vizsgára történő jelentkezés határidejét a tanév rendje határozza meg. Az osztályozó vizsgára jelentkezést az oktatási igazgatóhelyettesnek kell benyújtani. Javítóvizsgát tehet a tanuló ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott évfolyamot megismételheti, tanköteles tanuló az évfolyamot megismételni köteles. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A tanuló az osztályozó, különbözeti, javító – beszámoltató vizsgát az iskolában vagy a jogszabályokban előírtaknak megfelelően független vizsgabizottság előtt teheti le. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

12.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azok a tanulói közösségek vagy egyes tanulók, akiknek magatartása, szorgalma, tanulmányi- és közösségi munkája kiemelkedő, vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kimagasló eredményt értek el, vagy bármely más módon hozzájárultak az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalomban részesülhetnek. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. Az iskolai jutalmazás formái:  szaktanári dicséret,  oktatói dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret,  oklevél, könyvjutalom,  csoportos jutalmazás,  tantárgyi dicséret,  általános dicséret. A tanév végén kapott tantárgyi, illetve általános dicséretet be kell jegyezni a bizonyítványba.

13.

Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás

A 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 53.§-a szerint a fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli

11 megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

14.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki a tanulói házirend előírásait, kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések: 1) Szaktanári szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő. 2) Szakoktatói szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő. 3) Osztályfőnöki szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő. 4) Igazgatói szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő. A fegyelmezés eszközei: A házirend megsértése fegyelmi vétség. Elkövetője, az eset súlyosságától függően, fegyelmező büntetésben részesül. A büntetési fokozatok nem feltétlenül sorrendben követik egymást. A büntetés mértékétől függően, a magatartás jegy változik, az elkövetés hónapjára csökken.

15.

Az egyes fegyelmi fokozatok és adásának körülményei: Szóbeli figyelmeztetés – kisebb fokú rendzavarás, fegyelmezetlenség, az óra menetének zavarása esetén. Kiadja: szaktanár, szakoktató, osztályfőnök. Többször adható. Osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói figyelmeztető  intő – sorozatban elkövetett vagy súlyosabbnak ítélt fegyelmi vétség esetén. Adja az osztályfőnök, szaktanár, szakoktató. Bekerül az ellenőrzőbe és a naplóba. Egy magatartásértékelési időszakban (félévenként) egyszer adható. Figyelmeztetés az igazgató részéről – az osztályfőnök jogkörén túlmutató fegyelmi vétség esetén, vagy ha már volt osztályfőnöki intője. Bekerül az ellenőrzőbe és a naplóba. Egy magatartásértékelési időszakban (félévenként) egyszer adható. Igazgatói intő – különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, vagy ha már az igazgatói figyelmeztetés hatástalannak bizonyult. Bekerül az ellenőrzőbe és a naplóba. Egy magatartásértékelési időszakban (félévenként) egyszer adható. Amennyiben a fenti büntető intézkedések sem vezetnek eredményre, vagy a tanuló igazolatlan hiányzása meghaladja a fenti értéket, fegyelmi eljárást kezdeményezünk ellene. A fegyelmi eljárás menetét és tartalmi, formai követelményeit jogszabály tartalmazza.

A fegyelmi büntetés lehet: megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanuló kivételével); kizárás az iskolából (tanköteles tanuló kivételével). A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdekvédelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. A tanuló az iskola vagyontárgyaiért, berendezéseiért, gondatlan vagy szándékos károkozás esetén erkölcsileg és anyagilag felelős. A kártérítés minden esetben az érvényes törvények szerint, a körülmények figyelembevételével történik. A kártérítés mértékéről a tanulót és a szülőjét (gondviselőjét) az iskola igazgatója határozatban értesíti.

16.

Magatartás és szorgalom jegyek minősítése Magatartás Példás (5) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően  iskolai viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias tanáraival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás a magatartása annak, akinek:  egynél több írásbeli (osztályfőnöki) figyelmeztetése van,  igazgatói figyelmeztetése van (szóbeli),  háromnál több igazolatlan hiányzása van,  viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel,  magatartása ellen, akár egy tanár is, megalapozott kifogást emel fel.

12 Jó (4) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően  iskolai viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó a magatartása annak, akinek:  egynél több írásbeli intése (osztályfőnöki) van,  igazgatói írásbeli figyelmeztetése van,  hétnél több igazolatlan órája van,  magatartása, viselkedése ellen több tanár is megalapozott kifogást emel. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a házirend ellen ismétlően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek:  több igazgatói büntetése van,  nevelőtestületi büntetése van,  húsznál több igazolatlan órája van Rossz (2) a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulási felelőtlenek, durva, agresszív. Az igazolatlan mulasztás, magatartás jegy következményei a nem tanköteles és adott esetben tanköteles tanuló esetén. (Az óraszám egy tanévre értendő!) 1-3 igazolatlan óra lehet: jeles (5) vagy jó (4) magatartás osztályfőnöki figyelmeztetés 4-7 igazolatlan óra lehet: jó (4) magatartás osztályfőnöki intés 8-20 igazolatlan óra: változó (3) magatartás igazgatói figyelmeztetés vagy intés 21-29 igazolatlan óra: rossz (2) magatartás 30 óra igazolatlan hiányzás után: megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a szülő, (ill. gondviselő) 2 alkalommal értesítést kapott a nem tanköteles tanuló hiányzásáról. Ha a tanuló a tanév során válik nem tankötelessé, és a tanév során az igazolatlan mulasztása ekkora eléri vagy meghaladja a 30 órát, megszűnik a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a következő tanévben ismét szeretné intézetünkben ugyanazon az évfolyamon megkezdeni a tanulmányait, ehhez a nevelőtestület beleegyező döntése szükséges, szakképzés esetén a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet hozzájárulásával együtt. A tanuló magatartási jegyét félévkor és év végén az osztály előtt kell megbeszélni, közös egyetértéssel kialakítani. A tanuló magatartása nem befolyásolhatja a tantárgyi eredményeket. Magatartásáért a tanuló nem büntethető tantárgyi osztályzattal. Szorgalom Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában igényes, rendszeresen megbízható és pontos. A tanítási órákra való felkészülésében, otthoni munkájában, képességeihez és körülményeihez mérten törekvést, odaadást tanúsít. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja.

17.

A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések

A tanuló joga, hogy a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szabadon megválassza. Ezekről a foglalkozásokról tájékoztatást az osztályfőnökök adnak. Az iskola vezetése minden év április 15-ig nyilvánosságra hozza a szabadon választható tantárgyak listáját, időkereteit, a jelentkezés módját és a részvétel feltételeit. Jelentkezni írásban a tanuló és a szülő együttes nyilatkozatával május 20-ig lehet. Jelentkezés esetén a tantárgy tanulása kötelező, lemondani csak év végén, a szülő és tanuló együttes kérelmére lehet

13

18.

A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Amennyiben a fenntartó arra keretet biztosít, az iskola szociális segélyt adhat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli - akit az egyik szülő, gondviselő, vagy nagyszülő egyedül nevel - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér egyharmad részét.

19.

A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendje

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente történik intézkedés a minisztériumi rendelet és fenntartói intézkedés alapján. A normatív támogatáson felüli kedvezmények elbírálásánál az előző pontban megfogalmazott elveket és a tényleges bekerülési költségeket vesszük figyelembe. A tankönyvtámogatás és az elosztás rendjét az iskola belső szabályzata tartalmazza. (A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje)

20.

Sajátos helyzetű tanulókra vonatkozó szabályok

21.

A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók

Az azonos teljesítményt elérő tanulók „sajátos helyzete” iskolánkban a jelentkező, illetve a szülő bejelentése alapján: a) jó általános iskolai tanulmányi eredménye van a tanulónak, b) kiemelkedő sport, művészeti tevékenységet végez, c) a jelentkező testvére, rokona jelenleg iskolánkban tanul vagy korábban iskolánkban tanult, d) a szülő az iskolánk alkalmazásában áll, e) védelembe vétel alatt áll és iskolánkba történő felvételére a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti központ tett javaslatot, f) egyedülálló, vagy tartósan beteg, vagy fogyatékos szülő által nevelt a tanuló.

22.

Felvételi eljárási szabályok a sajátos helyzetű tanulók esetén

(1) A felvételi eljárás során a sajátos helyzet figyelembe vételét a felvételt kérő tanuló szülőjének vagy gondviselőjének kell írásban kérnie. A kérelmet az iskola igazgatójánál kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a sajátos helyzetet megalapozó körülményt. A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. (2) Abban az esetben, ha az iskola igazgatója valamennyi sajátos helyzetű tanuló felvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesítenie, aki az a)–f) pontokban megfogalmazott feltételek közül legalább kettőnek vagy többnek megfelel.

23.

Tanórán kívüli tevékenységek       



Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény szerint  tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: szakkör, önképzőkör, sportkör; tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók szülői írásos engedéllyel jelentkezhetnek. A jelentkezés írásban történik nem kezdő évfolyamos tanulók esetén az előző tanév május 20-áig, kezdő évfolyamos diákok esetén az aktuális tanév október 1-jéig. A jelentkezési lapokat az osztályfőnöknek kell leadni, aki továbbítja a megfelelő helyre. Ha a tanulót kérelme alapján felvették, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az iskola területén.

14

A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

24.

  

 

Iskolánk tanulóinak joga az iskolát és a tanulóközösséget érintő ügyekben véleményt nyilvánítani az osztályfőnöki órákon, illetve a diákönkormányzat keretén belül. Az osztályképviselők és a diákönkormányzat vezetősége tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel, valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanárral. A kapcsolattartás módjai:  rendezvények  osztályfőnöki órák  diák-önkormányzati gyűlés  faliújság  iskolarádió A diákönkormányzat szabályzata rögzíti a döntési, a véleményezési, az egyetértési jog gyakorlásának területeit. A tanulók egyéni problémáikkal szaktanárhoz, osztályfőnökhöz és indokolt esetben az iskolavezetés tagjaihoz fordulhatnak.

Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata

25.  

    



Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használják. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár engedélye szükséges:  tornaterem,  kémiai labor,  számítástechnikai terem,  szertárak,  gyakorlati helyiségek. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit a tanítási óra után kulccsal be kell zárni, és áramtalanítani kell. A szaktermeket és egyéb helyiségeket minden távozás után be kell zárni, az energiaforrásokat meg kell szüntetni. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adható. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét, valamint a térítési díjat. Az iskolai létesítmények hasznosításából származó bevételeket az ide vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha azok nem gátolják az iskolai sportkör működését.

A szülők hozzáférésének módja az elektronikus naplóhoz

26.

A tanuló beiratkozását követően az osztályfőnök rögzíti a tanuló adatait a Taninform rendszerben. Ezután az oktatási igazgatóhelyettes felhasználói fiókot generál a tanulónak és a gondviselőjének is. A felhasználói fiók használatáról, a belépési névről és jelszóról a következőképpen tájékoztatjuk a szülőt, tanulót:  ha adott meg e-mail címet, akkor e-mail-en keresztül  ha nem adott meg e-mail címet, akkor az osztályfőnök kinyomtatva átadja a szükséges adatokat. A 9. évfolyamos tanulók szülei részére az 1. szülői értekezleten informatika tanárok segítségével az osztályfőnökök tájékoztatás tartanak a digitális napló használatáról. Ha a digitális napló használatával tanévközben probléma adódik, akkor a szülő az osztályfőnök közreműködésével jelzi a problémát, melyet az oktatási igazgatóhelyettes azonnal orvosol.

Egyéb rendelkezések

27.  

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét iskolaorvos biztosítja. Az egészségügyi felügyelet és ellátás az iskolában, heti két alkalommal – a kiírásnak megfelelően  történik. Az iskola az alábbi védelmi rendszerrel rendelkezik:  portai szolgálat;

15

  

  

28.

 kamera rendszer  mozgásérzékelős riasztórendszer. Tanítási időben a tanuló hivatalos ügyeinek intézése a kijelölt helyen és időben lehetséges. A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendről az igazgató gondoskodik. A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SzMSz mellékletében szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején osztályfőnöki órán/szülői értekezleten a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen kell kifüggeszteni. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze. Iskolánkban ifjúságvédelmi felelős dolgozik, akihez a tanuló, a szülő és a pedagógusok is fordulhatnak. Az ifjúságvédelmi felelős gondoskodik a szociálisan rászorult, illetve a hátrányos helyzetű tanulókról. Fogadóórája a hirdetőtáblán olvasható, hatáskörét szülői értekezleten és osztályfőnöki órán ismertetni kell.

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Minden tanuló:  Az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát.  Az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát.  tehetsége szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének;  védje az iskola hírnevét, ápolja hagyományait;  legjobb tudása szerint képviselje az iskolát a különböző szakmai, tantárgyi, sport- és kulturális versenyeken;  legyen mértéktartó a divat követésében;  legyen udvarias az iskola minden dolgozójával;  találkozás esetén minden felnőttet a napszaknak megfelelően köszöntsön  ne legyen rabja káros szenvedélyeknek.

29.

Záró rendelkezések

Jelen házirend a diákönkormányzat egyetértése és a fenntartó jóváhagyása, valamint a nevelőtestület döntése és aláírása után 2013. április 1. lép életbe, s ezzel egyidejűleg a korábbi házirend szabályai hatályon kívül kerülnek. A házirend év közben is módosítható, szükség esetén módosítandó, kétévenként felül kell vizsgálni. A házirend szerves mellékletét képezi az iskola diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. Az abban foglaltakat a házirend szabályainak érvényesítése során kötelező figyelembe venni. A házirend egy-egy példányban a folyosón kifüggesztve és a könyvtárban megtalálható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, tanulót tájékoztatni kell. A könyvtárban kerül elhelyezésre az SzMSz egy példánya is, melyből a tanulókat közvetlenül érintő részei megismerhetők. A házirend nem szabályozhat minden kérdést. Tanárnak és diáknak egyaránt törekedni kell arra, hogy a felmerülő problémák, vitás kérdések esetén a gondot közös egyetértéssel oldjuk meg.

16

30.

Melléklet

A 2012/2013-es tanév csengetési rendje 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra 13. óra 14. óra

730 825 920 1020 1115 1210 1310 1405 1500 1555 1650 1745 1840 1935

-

815 910 1005 (I.Nagyszünet) 1105 1200 1255 (II.Nagyszünet) 1355 1450 1545 1640 1735 1830 1925 2020

Szondi Jenő igazgató

17

B). FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Bevezető ................................................................................................................................................. 18 Általános elvárások: ................................................................................................................................ 18 A házirend célja: ..................................................................................................................................... 18 A házirend feladata: ................................................................................................................................ 18 Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása .............................................................................................. 19 A tanuló jogai ......................................................................................................................................... 19 A tanulói jogok érvényesítése az iskolában ............................................................................................ 20 A tanuló kötelessége ............................................................................................................................... 20 Az iskola munkarendje ........................................................................................................................... 21 Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata ............................................................................. 22 A tanulmányokban való továbbhaladás .................................................................................................. 22 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ......................................... 22 A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatások ...................................................................................... 23 A tanulmányokban való továbbhaladás feltételei esti munkarendben .................................................... 24 Óralátogatási kötelezettség, hiányzások ................................................................................................. 24 A tantárgyválasztással kapcsolatos kérdések .......................................................................................... 25 A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................................. 25 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ..................................................................... 25 Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................................ 26 Záró rendelkezések ................................................................................................................................. 26

18

1.

Bevezető A Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Felnőttoktatási Tagozatának Házirendje (a továbbiakban házirend) az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján, az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirend, mint intézményi dokumentum a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlása megtartása mellett számos lényeges kérdésben önálló szabályozás megvalósítására kapott jogot. Az önálló szabályozáshoz való jog egyidejűleg kötelezettséget is jelent, hiszen a tanulóktól elvárható magatartás normába foglalása egyaránt érdeke a tanulónak, a velük foglalkozó pedagógusoknak és más alkalmazottaknak. Az iskolában a házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirendben összefoglaltak megtartását a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések megszegésére vonatkozó eljárások alkalmazásával lehet kikényszeríteni a pedagógusoktól és más alkalmazottaktól, míg iskolai fegyelmi eljárás keretében a tanulóktól. A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a tanuló jogorvoslattal élhet. Ezt a házirendet a Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Felnőttoktatási Tagozat diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján a tagozatvezető készítette el, valamint a diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója terjesztette elfogadásra a nevelőtestület elé. A házirend és annak esetleges későbbi módosításai – a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat egyeztetésével  kihirdetéskor lépnek életbe, visszamenőleges hatállyal nem érvényesek. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező.

2.

Általános elvárások: Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje meg iskolája múltját, ápolja hagyományait. Tanulóink, tanáraink fegyelmezett és eredményes munkával erősítsék iskolánk jó hírnevét, tartsák be a kulturált viselkedés szabályait. Az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára. A tanuló ismerje a házirend célját, feladatát. Ismerje meg belőle saját jogait és kötelességeit és azokat az eljárásokat, amelyek ezek gyakorlásához, érvényesüléséhez kellenek. Iskolánk jelenleg több szintből tevődik össze: Szakiskolai képzés:  a 9-10. évfolyamon általános műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő alapműveltségi vizsgára felkészítő, szakmai előkészítő és szakmai alapozó képzés történik.  a 11-12. évfolyamon OKJ-szerinti szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik. Szakközépiskolai: a 9-12. évfolyamon az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányokra, szakmai képzés megalapozására vagy a munkába állásra való képzést biztosítja. Szakképző évfolyamok: 13-14. évfolyamon érettségi utáni OKJ-szerinti szakmai vizsgára való felkészítés a feladat. Felnőttoktatási tagozat: A tagozaton folyó oktatás az állam által elismert bármely szakmában szerzett szakmai bizonyítvánnyal vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetőleg szakiskolai bizonyítvánnyal, illetőleg nyolc évfolyamot igazoló általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára általános műveltséget nyújt, felkészít érettségire iskolarendszerű középfokú oktatásban, esti munkarendben. Kollégium: Az iskola területén koedukált középiskolai kollégium is működik.

3.

A házirend célja: Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amelyek az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő, oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. Ezért a házirend egyaránt vonatkozik a tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőre, mint aki a tanuló törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket.

4.

A házirend feladata: A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:

19      

5.

törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával közösségi életének szervezését pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását szabályozza az iskolahasználók, főként a tanulók egymással való kapcsolatát kialakítja azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és a közösségi jogok, kötelességek érvényesítését.

Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása

Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik, illetve a jogérvényesítéstől tartózkodhatnak.

6. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

A tanuló jogai A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulói jogok gyakorlása során az iskolai közösség más tagjainak jogait megsérteni nem lehet. Adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánéletéhez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára. Tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, az iskolai élettel összefüggő kérdésekről. Az őt érintő kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon. Kérje, hogy azonos tanítási napon háromnál több témazáró, félévi, év végi dolgozat írására ne kerüljön sor. A dolgozatát tíz tanítási napon belül kiértékelve visszakapja. A tanuló - kiskorú tanuló esetén szülő vagy gondviselő – joga, hogy az általa szerzett érdemjegyekről, hiányzásairól a tanároktól és az elektronikus naplóból tájékozódjon. Ez utóbbihoz felhasználói nevet és belépési jelszót adunk. Véleményt mondjon az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát. Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan a diákokat érintő kérdésekben. Részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. A diákönkormányzaton keresztül véleményezési jogot gyakorolhat egy tanításnélküli munkanap programjáról. A tanuló kérelmére engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján engedélyezheti, hogy a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesítse. A tanuló kérheti, hogy  jogszabályban meghatározott eljárás szerint  független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Gyakorolhatja vallását, oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát. Kezdeményezze diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását. Választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre. Tagja lehet az iskolai kulturális és sportkörnek, egyesületeknek, részt vehet ilyenek alapításában, ezekben tisztséget viselhet. Vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint hogy ezekre az ügyekre választ kapjon. A tanuló más iskolával vendégtanuló jogviszonyt létesíthessen. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait a környezete tiszteletben tartsa.

20 24. 25.

7.

A tanuló jogainak megsértése esetén  jogszabályban meghatározott módon  eljárást indíthat, igénybe veheti a nyilvánosságot. A beírás napján információt kapjon az iskola működésével, pedagógiai programjával, helyi tantervével kapcsolatban.

A tanulói jogok érvényesítése az iskolában

A tanuló egyéni érdeksérelme esetén, amennyiben más úton eredmény nem érhető el, írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. a., A panasz kivizsgálására az intézet vezetése jogosult. b., A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető), s arról írásban kell értesítenie a tanulót. Jogszabálysértés esetén a tanuló vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A tanuló minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat. Az eljárási kérdések nem korlátozhatják a jogorvoslati jog érvényesülését. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.

8. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16.

A tanuló kötelessége A tanuló kötelessége, hogy a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Minden tanuló tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait. Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. Tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését belépőkártyáját és diákigazolványát (ha van) mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon. A tanuló az iskolába a kötelező felszerelési tárgyakon túl saját felelősségére személyes eszközeit is behozhatja (magnó, rádió, számítógépes játékok, mobiltelefon, walkman, stb.). Ezeket azonban a tanórán nem használhatja: az oktatást, társait nem zavarhatja vele. Értéktárgyakat, nagyobb összegű pénzt ne hozzon az iskolába. A befizetendő összeget azonnal adja át az illetékeseknek. Az iskola területén őrizetlenül hagyott értékekért az iskola nem tud felelősséget vállalni. Ismerje meg a házirend előírásait, és az iskola által szervezett programokon azt tartsa be. Az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát. Az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát. Vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg. Óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat. Észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a baleseteket. Az emberi szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszes ital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon, ezért a tanulók részére az iskola egész területén, valamint 5 méteres körzetében TILOS a dohányzás. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásáról, forgalmazásáról szóló iskolai szabályzatot tartsa be. A tanulók az iskola udvarára – balesetvédelmi okból  gépkocsival nem hajthatnak be.

21 17. 18. 19.

9.

A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon (pl. iskolanap) a részvétel kötelező. A hiányzást ebben az esetben is igazolni kell. A talált tárgyakat az igazgatói irodában vagy a portán adja le. A könyvtárban használt, illetve az onnan kikölcsönzött dokumentumokért minden tanuló anyagilag felelős, a könyveket legkésőbb a tanév végéig vigye vissza. Hosszabb idejű vagy végleges távozás esetén a kölcsönzött könyvekkel számoljon el a könyvtárban.

Az iskola munkarendje

Az iskolában állandó portai szolgálat működik. Az iskolában szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon csak az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvényeket lehet megtartani. Az épületbe csak a főbejáraton át lehet belépni, s ekkor a portás kérelmére fel kell mutatni a belépőkártyát vagy a diákigazolványt. A tagozat hallgatói a tanévkezdéskor kiadott órarend szerint járnak iskolába. Az esti munkarendben délelőtti és délutáni beosztás szerint lehet eleget tenni az óralátogatási kötelezettségnek. A délelőtti beosztás szerint reggel 730 és 1445 között, a délutáni beosztás szerint 1310 és 1945 között tartjuk az órákat. A kétéves oktatásban hetente három napon jönnek, míg a hároméves oktatásban hetente kétszer. 1. óra 730 2. óra 825 3. óra 920 4. óra 1020 5. óra 1115 6. óra 1210 7./1. óra 1310 8./2. óra 1405 1./7. ó. 1310 2./8. ó. 1400 3./9. ó. 1450 4./10. ó. 1540 5./11. ó. 1630 6./12. ó. 1720 7./13. ó. 1810 8./14. ó. 1900

– – – – – – – –

0815 0910 1005 (I. Nagyszünet) 1105 1200 1255 (II. Nagyszünet) 1355 1450 1355 1445 1535 1625 1715 1805 1855 1945

Az órák 45 percig tartanak. A hallgatók a tantermeket a tanítás kezdete előtt öt-tíz perccel vehetik igénybe, az óraközi szünet és a takarítás rendje szerint. A Felnőttoktatási Tagozat tanulói az órák közötti szünetben a zsibongóban, a folyosókon, a díszudvaron, illetve a tantermekben tartózkodhatnak. A tanóra kezdetét jelző csengőszóra mindenki köteles elfoglalni a helyét a tanteremben. Az óraközi szünetekben tilos kimenni a Budai Ézsaiás utcára! A sportpályákon és környékükön a nappali tagozat testnevelési órái alatt tilos tartózkodni! A tantermen kívül hagyott személyes holmiért (kabát, táska, tornacipő stb.) az intézet semmilyen felelősséget nem vállal. A pedagógusok kötelező megszólítása: "tanárnő” vagy "tanár úr". A terembe belépő tanárt, vendéget felállással kell köszönteni. A szaktanárok az órájuk (óráik) végén jelenléti ívet készítenek. A tanítási óra alatt a csoporthoz nem tartozó személynek a tanterembe belépni, vagy onnan valakit kihívni csak az órát tartó szaktanár engedélyével lehet. Az osztályt az Osztály Diákbizottság (ODB) képviseli az intézet, illetve a Tagozat különböző közösségeiben, fórumain, irányító testületeiben. Az ODB tagjait az osztályközösség választja meg egyszerű szótöbbséggel. Az osztály e háromtagú (titkár, helyettes, gazdasági felelős) vezetősége rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat legfelsőbb szerve, az Iskolai Diákbizottság (IDB) tevékenységében.

22 A tanulók legmagasabb szintű tájékoztató fóruma a Diákközgyűlés, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. Ez a képviselő egyúttal az Iskolaszék tagja. A Felnőtt Tagozat diákmozgalmát egy megbízott segítő tanár koordinálja. A hallgató a javaslataival, észrevételeivel, problémáival elsősorban az osztályfőnökéhez, az ODB-hez forduljon. Ha az ügye nem nyer megoldást, akkor jogorvoslatért folyamodhat a tagozatvezetőhöz, az intézet igazgatójához. További fórum lehet az Iskolaszék, az Önkormányzat. Hivatalos igazolásokat az ügyintéző iskolatitkártól kaphatnak a hallgatók az iroda nyitvatartási idejében. A tanulóközösség közérdekű tájékoztatása a Hirdetőkönyv, az Iskolarádió, illetve a földszinti hirdetőtábla segítségével történik.

10.

Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata

Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár engedélye szükséges: tornaterem, kémiai labor, számítástechnikai terem, szertárak. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit használaton kívül kulccsal be kell zárni. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. Az iskolai létesítmények hasznosításából származó bevételeket az idevonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését.

11.

A tanulmányokban való továbbhaladás

Megszűnik a tanulói jogviszony:  ha a félévi beszámolási kötelezettségének nem tett eleget, nem osztályozható (a félévi osztályozó konferencia napján);  ha a térítési díjat nem fizette be (az értesítőben megadott határidővel);  ha év végén elégtelen osztályzatot kapott és javítóvizsgára nem jelentkezik (az értesítőben megadott határidővel);  ha jelentkezik javítóvizsgára, de azon nem jelenik meg (a javítóvizsga napjával);  ha évfolyamismétlésre utasították, de arra nem iratkozik be (az értesítőben megadott határidővel);  ha hiányzása a megengedett óraszámot túllépi (az értesítés napján);  a 12. évfolyamot követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján;  ha önként távozik (a bejelentés időpontjában).

12.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A tanulóviszony kezdete a beiratkozás napja. A beiratkozáshoz szükséges:  személyi igazolvány, lakcím kártya, TAJ-kártya  minden eddigi bizonyítvány (8 általános, szakmunkásképző, szakmai)  11. és 12. évfolyamon a térítési díj befizetése A tagozaton fizetendő térítési díjakról a Térítési és vizsgadíj fizetési szabályzat alapján járunk el. A felnőtt tagozat tanulói – akiknek térítési díj vagy tandíj fizetési kötelezettségük van – a tanév elején megkapják a térítési díj vagy tandíj fizetéséről szóló határozatot. a) Térítési díjat a 11. évfolyamtól kell fizetni.

23 –A térítési díj a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 30 %-a, melynek első félévi részletét a beiratkozáskor kell befizetni. –A térítési díj második részlete - a fizetésre kötelezett hallgató tanulmányi eredményétől függően csökkenhet. –Térítési díjat visszaadni nem tudunk, bármely okból szűnik meg a hallgató tanulóviszonya. Az érintett tanuló a térítési díja második részletét a félévi tanulmányi eredménye alapján fizeti be, a félévi tanulmányi értesítő kézhez vétele után meghatározott időn belül. Ellenkező esetben a második félévet nem kezdheti el, tanulóviszonya megszűnik (KT 75. § 1.bek. i. pontja). b) A javítóvizsgák, a különbözeti vizsgák, a (magántanulói) osztályozóvizsgák térítéskötelesek. c) A 11. évfolyamtól az évfolyamismétléskor emelt összegű térítési díjat kell fizetni. Ennek mértéke az évfolyamismétlések számától is függ. A fizetendő térítési díj a második évfolyamismétléskor a költségek 40 %-a; a harmadik és minden további évfolyamismétlés esetén a költségek 60 %-a. d) Igazgatási díjat kell fizetni új bizonyítvány kiállítása esetén. A 2013. szeptember 1. után fizetendő díjakról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33-37. bekezdései alapján az alábbiak szerint járunk el. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre:  a tanórai foglalkozás, 

a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,



az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,



a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,



az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,

 a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: 

az előző pontban meg nem határozott egyéb foglalkozások,



a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 229/2012. Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,

 a független vizsga. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: 

a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,



középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e házi rendben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

13. 1.

A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatások A tagozat tanulóit a mindenkor érvényes rendeletek által meghatározott juttatások (családi pótlék /iskoláztatási támogatás/, segélyek stb.) illetik (illethetik) meg.

24 2. 3. 4. 5. 6.

14. 1. 2. 3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

15. 1. 2.

3. 4.

Fényképes diákigazolványt minden hallgató kaphat. A Diákigazolvány több kedvezményre jogosít: olcsóbb közlekedési jegyekre, bérletekre és belépőkre. Ha a Diákigazolvánnyal rendelkező tanuló tanulóviszonya megszűnik, akkor a Diákigazolványát köteles beadni a tagozat ügyintéző iskolatitkárának érvénytelenítés végett. Az elveszett vagy megsemmisült Diákigazolvány helyett új igénylőlap kitöltésével másik igazolvány kérhető, s annak nyomdából való megérkezéséig ideiglenes diákigazolvány váltható. A kedvezményes juttatásban (például családi pótlék) részesülő szülő (gondviselő) a jogosultság megszűntekor büntetőjogi felelőssége terhe mellett köteles azonnal értesíteni a változásról a családi pótlékot (iskoláztatási támogatást) folyósító intézményt. A gondviselő azért is felel, hogy a tanuló ne használja jogtalanul (kedvezmények igénybevételére) a Diákigazolványt.

A tanulmányokban való továbbhaladás feltételei esti munkarendben Az első tanítási héten és az úgynevezett osztályfőnöki napon, a megjelenés kötelező. Csak rendkívüli esetben (súlyos betegség, stb.) tekintünk el ettől az előírástól. A tagozat hallgatói hetente két vagy három napon járnak iskolába. Az órák meghatározott arányban történő látogatása kötelező. Az első tanítási héttől kezdve a szaktanár igazolja az órán való megjelenést. Az első és a második félév teljesítésének feltétele, hogy a hallgató félévenként az órák legalább 50%-án megjelenjen. Előzetes írásbeli kérelem alapján az órák egy részének látogatása alól felmentést kaphatnak (munkahelyi elfoglaltság, betegség, egyéb okok miatt). A hiányzó jelenlétek egy része a szaktanárok által meghatározott módon (feladatok megoldásával, házi dolgozatok írásával) is pótolható. A hallgatók órai munkáját, szorgalmi feladat megoldását, házi dolgozat írását is értékeljük. Évközi jegyet ezeken kívül dolgozatírásból is szerezhetnek, amelynek időpontját az íratás előtt két héttel közölni kell. Félévkor, a tanév kezdetekor pontosan meghatározott időpontban minden tárgyból írásban kötelesek számot adni a tudásukról. Idegen nyelvből szóban is be kell számolni. Az első félév tanulmányi előmeneteléről a félévi értesítőben adunk értesítést. A félévi beszámolón nyújtott teljesítmény a továbbhaladást nem befolyásolja. A tanulóviszony megszűnik, ha a beszámolási kötelezettségének nem tett eleget (egy vagy több tárgyból nem osztályozható), illetve ha az igazolatlan hiányzása meghaladja a 10 órát. A 11-12. évfolyamon a félévi eredmény alapján állapítjuk meg a 2. félévre esedékes térítési díjat. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Év végén minden tantárgyból beszámolnak a hallgatók, minden évfolyamon, az előzetes beosztásban meghatározottak szerint. A végső osztályzatot a félévi érdemjegy, az évközi teljesítmény és az év végi beszámoló alapján állapítja meg az osztályban tanító tanárok közössége a szaktanár javaslata alapján, osztályozó értekezlet keretében. A félévig tanult tárgyak osztályzatai is bekerülnek az év végi bizonyítványba. A tanév végi bizonyítvány mellékleteként Határozatot kapnak a következő tanévre vonatkozó térítési díjról, vizsgadíjról. A tanévet sikeresen befejező hallgató magasabb évfolyamba léphet. A magasabb évfolyamra be kell iratkozni. Az elégtelen osztályzatot kapott hallgató javítóvizsgára jelentkezhet - megfelelő térítési díj befizetésével. Az elégtelen osztályzatot kapott hallgató - saját kérésére - az évfolyamot megismételheti. A beszámoló való személyes részvétel a tanulmányokban való továbbhaladás elengedhetetlen feltétele. Ez az írásbeli dolgozatokra és a szóbeli feleletekre egyaránt vonatkozik. Az a hallgató, aki - előre látható, alapos indokkal - nem tud részt venni az esedékes vizsgákon, a vizsga előtti héten írásban kérhet halasztást. A beszámolót igazolatlanul elmulasztó vagy megszakító tanulót töröljük a névsorból, tanulóviszonya megszűnik. A beszámolón való megjelenésről a tanuló kérésére igazolást adunk.

Óralátogatási kötelezettség, hiányzások Az órák meghatározott arányban történő látogatása kötelező. Az első tanítási héttől kezdve a szaktanár igazolja az órán való megjelenést. Az első és a második félév teljesítésének feltétele, hogy a hallgató félévenként az órák legalább 50%-án megjelenjen. Előzetes írásbeli kérelem alapján az órák egy részének látogatása alól felmentést kaphatnak (munkahelyi elfoglaltság, betegség, egyéb okok miatt). A hiányzó jelenlétek egy része a szaktanárok által meghatározott módon (feladatok megoldásával, házi dolgozatok írásával) is pótolható. A tanulóviszony megszűnik, ha az igazolatlan hiányzás meghaladja a 10 órát. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven

25 százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

16. 1.

2.

17.

A tantárgyválasztással kapcsolatos kérdések A középiskolák felnőttoktatási kerettantervei is tartalmaznak szabadon tervezhető tanórai foglalkozásokra órakeretet. Mivel tagozatunkon érettségire történő felkészítés folyik ezt az órakeretet a kötelezően és szabadon választható érettségi tantárgyak oktatására használjuk fel. Ilyen például a matematika és az idegen nyelvek oktatása. Tagozatunkon a hallgatók tehát csak korlátozottan élhetnek a szabad tantárgyválasztás és tanárválasztás jogával, amelyet beiratkozásukkal tudomásul vesznek.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azok a tanulói közösségek, vagy egyes tanulók, akiknek magatartása, szorgalma, tanulmányi és közösségi munkája kiemelkedő, vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kimagasló eredményt értek el, vagy bármely más módon hozzájárultak az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalomban részesülhetnek. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. Az iskolai jutalmazás formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél, könyvjutalom, csoportos jutalmazás, tantárgyi dicséret, általános dicséret. A tanév végén kapott tantárgyi, illetve általános dicséretet be kell jegyezni a bizonyítványba.

18.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az a tanuló, aki a tanulói házirend előírásait, szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések:  Szaktanári szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő.  Osztályfőnöki szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő.  Igazgatói szóbeli-, írásbeli figyelmeztetés, intő. A fegyelmezés eszközei: A házirend megsértése fegyelmi vétség. Elkövetője, az eset súlyosságától függően, fegyelmező büntetésben részesül. A büntetési fokozatok nem feltétlenül sorrendben követik egymást. Az egyes büntetési tételek és adásuknak körülményei: a) Szóbeli figyelmeztetés – kisebb fokú rendzavarás, fegyelmezetlenség, az óra menetének zavarása. Kiadja: szaktanár, osztályfőnök. Többször adható. b) Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztető-(intő) – sorozatban elkövetett, vagy súlyosabbnak ítélt fegyelmi vétség esetén. Adja az osztályfőnök, szaktanár. Bekerül a naplóba. c) Figyelmeztetés az igazgató részéről – az osztályfőnök jogkörén túlmutató fegyelmi vétség esetén, vagy, ha már volt osztályfőnöki intője. Bekerül a naplóba. d) Igazgatói intő – különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, vagy ha már az igazgatói figyelmeztetés hatástalannak bizonyult. Bekerül a naplóba. Amennyiben a fenti büntető intézkedések sem vezetnek eredményre, fegyelmi eljárást kezdeményezünk ellene. A fegyelmi eljárás menetét és tartalmi, formai követelményeit jogszabály tartalmazza. A fegyelmi büntetés lehet: a., megrovás; b., szigorú megrovás; c., meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása; d., áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;

26 e., eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától (tanköteles tanuló kivételével); f., kizárás az iskolából (tanköteles tanuló kivételével). A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához, egyéni érdekvédelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. A tanuló az iskola vagyontárgyaiért, berendezéseiért, gondatlan vagy szándékos károkozás esetén erkölcsileg és anyagilag felelős. A kártérítés minden esetben az érvényes törvények szerint, a körülmények figyelembevételével történik. A kártérítés mértékéről a tanulót az iskola igazgatója határozatban értesíti.

19.

Tanórán kívüli tevékenységek

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény szerint  tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: szakkör, önképzőkör, sportkör tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatások, iskolai rendezvények. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható. A tanórán kívüli foglalkozásokra írásban kell jelentkezni. Ha a tanulót kérelme alapján felvették a rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokra, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az iskola területén.

20.

Záró rendelkezések

Ez a dokumentum szerves mellékletét képezi az iskola Pedagógiai Programjának és Szervezeti Működési Szabályzatának, az abban foglaltakkal összhangban van. Jelen házirend a Diákönkormányzat egyetértése és a fenntartó jóváhagyása, valamint a nevelőtestület döntése és aláírása után 2013. szeptember 1-jén lép életbe, s ezzel egyidejűleg a korábbi házirend szabályai hatályon kívül kerülnek. A házirend év közben is módosítható, szükség esetén módosítandó, kétévenként felül kell vizsgálni. A házirend egy-egy példányban a tagozati faliújságon kifüggesztve és a könyvtárban megtalálható. A könyvtárban kerül elhelyezésre az SzMSz egy példánya is, melyből a tanulókat közvetlenül érintő részek megismerhetők. A házirend nem szabályozhat minden kérdést. Tanárnak és diáknak egyaránt törekedni kell arra, hogy a felmerülő problémák, vitás kérdések esetén a gondot közös egyetértéssel oldják meg.

27

C). KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE Tartalomjegyzék 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Bevezető ................................................................................................................................................. 28 Általános elvárások: ................................................................................................................................ 28 A házirend célja: ..................................................................................................................................... 28 A Házirend hatálya: ................................................................................................................................ 28 A Házirend feladata: ............................................................................................................................... 28 A kollégium közösségei a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából: .......................... 28 A Házirend nyilvánosságra hozatala: ...................................................................................................... 28 Étkeztetéssel kapcsolatos alapvető intézményi előírások: ...................................................................... 29 Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása .............................................................................................. 29 A tanuló jogai ......................................................................................................................................... 29 A tanulói jogok érvényesítése a kollégiumban ....................................................................................... 30 A tanuló kötelessége ............................................................................................................................... 30 A tanulók kollégiumon kívüli magatartásával kapcsolatos elvárások ..................................................... 31 A kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok: ................................................................................... 31 A kollégium munkarendje ...................................................................................................................... 32 A tanulók jutalmazásának elvei és formái .............................................................................................. 33 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ..................................................................... 33 Szabadidős tevékenységek ...................................................................................................................... 33 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok: .......................................................................................... 34 Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata: ............................................................................ 34 Egyéb rendelkezések............................................................................................................................... 34

28

Bevezető

1.

A kollégium a Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium keretén belül működik, nem önálló intézményként. Címe: 4030 Debrecen Budai Ézsaiás utca 8/a. Telefon: 52/471-798 A kollégium az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján a Kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint a kollégium munka és felvételi rendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A Házirend elkészítésében részt vett a nevelőtestület, valamint a diákönkormányzat - élve a törvény által biztosított jogával –véleményezte azt. A nevelőtestület által elfogadott Házirend kihirdetésekor lép életbe, de visszamenőleg nem érvényes.

1.1. Általános elvárások: A nevelőtanárok, valamint a nem pedagógusdolgozók egyaránt hatékony, gyermekközpontú munkával erősítsék kollégiumunk jó hírnevét. Kollégista diákjainkkal szemben elvárás, hogy minden körülmények között tartsák be a kulturált viselkedés szabályait. A kollégiumi élet minden területén vigyázzanak a maguk és a mások testi épségére, tulajdonára, a kollégium épületére és berendezési tárgyaira. Minden kollégista ismerje meg a Házirendet, annak célját és feladatát. Ismerje meg belőle saját jogait és kötelezettségeit, és azokat az elvárásokat, amelyek a diákjogok gyakorlásához és annak érvényesüléséhez kellenek.

1.2. A házirend célja: A kollégiumi Házirend célja, olyan helyi szabályok kialakítása, azok érvényesítése, amely a kollégium törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő és oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítja.

1.3. A Házirend hatálya: Ez a Házirend vonatkozik minden kollégiumban lakó tanulóra, ott dolgozó pedagógusra és a kollégiumi alkalmazottakra. A Házirend előírásai, szabályai csak a kollégium területére, az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint a kollégium által szervezett szabadidős programokra és rendezvényekre vonatkoznak. A Házirend szabályai arra az időre alkalmazhatók, amikor a kollégium ellátja a tanulók felügyeletét.

1.4. A Házirend feladata: A Házirend feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják a kollégium: - törvényes működését, a közösen elfogadott szabályok és normák megtartásával, - közösségi életének szervezését, - a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok megvalósítását, - a nevelői munka maradéktalan ellátását, - szabályozzák a kollégiumban lakók, elsősorban a tanulók egymással, pedagógusokkal és alkalmazottakkal való kapcsolatát, - kialakítja azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését.

A kollégium közösségei szempontjából:

2. -

a

véleményezési,

egyetértési

jog

gyakorlása

diákönkormányzat nevelőtanári munkaközösség szakkörök sportkörök

A kollégista tanulók legfőbb döntéshozó fóruma a Közgyűlés, ami akkor határozatképes, ha a tanulók 50%-a jelen van, és a jelenlevők 50%+1 fő egyetért a felvetett javaslattal.

3.

A Házirend nyilvánosságra hozatala:

A Házirendet az elfogadástól számított 5 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről a kollégiumvezetőnek kell intézkednie. A Házirendet az alábbi helyekre kell kifüggeszteni: - Tanári szobák - Minden olyan helyiségben, amelyet a tanulók is használnak (tanulószobák,társalgók)

29 A Házirendből egy-egy példányt kapnak: - A diákönkormányzat vezetője - A diákönkormányzatot segítő felnőtt személy - A nevelőtanárok - A kollégiumi gondnok A Házirendet minden tanévben két alkalommal is ismertetni kell /tanév eleje és a második félév kezdete/ csoportfoglalkozásokon, az újonnan beköltözőknek pedig egyénileg, a beköltözés napján. Az ismertetés tényét a tanulók aláírásukkal igazolják. A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő részére átadjuk .A Házirend érdemi változtatása esetén a szülőt és a diákot egyaránt tájékoztatni kell.

Étkeztetéssel kapcsolatos alapvető intézményi előírások:

4. -

A kollégiumi ellátás ingyenes, amely kiegészül térítési díj alapján igénybe vett napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) étkezéssel.

-

A kedvezményes étkezésért a mindenkor érvényes étkezési nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100%-át kitevő mértékű étkezési díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után vehető igénybe.

-

Étkezés lemondása a kollégiumból való igazolt távollét (engedélyezett távolmaradás, kötelező iskolai foglalkozáson való részvétel) esetén, külön kérelem benyújtása alapján történik. Az intézmény igazgatójához benyújtott kérelmet a tanuló és a szülő is aláírja. Ebben az esetben a kérelmet és az étkezési jegyeket a tárgynapot két munkanappal megelőzően le kell adni. Betegség esetén, az utólagosan leadott étkezési jegy alapján a tanuló mentesül a díjfizetés kötelezettség alól.

-

Az így engedélyezett hiányzási napokon esedékes térítési díjat a következő hónapban túlfizetésként szerepeltetjük.

Tanulói jogok és kötelességek gyakorlása

5.

A kollégista tanulók teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek és kérelmeket nyújthatnak be. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása illetve jóváhagyása: - Ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul. - Ha a kollégiumból a tanulót kizárják.

5.1. A tanuló jogai -

-

-

A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A csoportvezető nevelőtanár a csoportot érintő minden fontos tényről, változásról köteles tájékoztatni a tanulót. A tanulói jogok gyakorlása során a kollégiumi közösség más tagjainak jogait megsérteni nem lehet. Adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben részesüljön. Tartsák tiszteletben személyiségét, emberi méltóságát és biztosítsanak védelmet számára. Kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon. Véleményt mondhat a kollégium működésével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát. Javaslatot tehet a kollégium működésével kapcsolatos, diákokat érintő kérdésekben. Vegyen részt a kollégiumi közösségek foglalkozásain, a kollégium által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, azok előkészítésében, lezárásában. Választhat illetve választható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen nevelő tanárától vagy a kollégium vezetőjétől, valamint, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő választ kapjon. A kollégista joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait a környezete tiszteletben tartsa. Tagja lehet a kollégium kulturális, sport és más egyesületeinek és részt vehet ilyenek alapításában, ezekben tisztséget viselhet. A tanulók hálószobáját az ott lakó tanulók magánlakásának kell tekinteni. Ezért oda csak azok a fiatalok léphetnek be és tartózkodhatnak, akiknek ezt a szoba közössége megengedi. A nevelőtanár is csak pedagógiai, nevelési céllal tartózkodhat a hálóban. A hazautazási lehetőséget törvény írja elő. Megtiltani csak rendkívüli esemény, vagy természeti csapás esetén lehet.

30

5.2. A tanulói jogok érvényesítése a kollégiumban -

-

-

-

A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, ezért a kollégiumi felvételt minden tanév végén újra kell kérni a kiadott formanyomtatványokon. A kérelmek elbírálásának elvei: o A kollégiumi felvételinél előnyben részesülnek azok a diákok, akik a KLIK által működtetett oktatási intézmények valamelyikében rendelkeznek tanulói jogviszonnyal. o Nehezen megközelíthető település lakói, akik a bejárást napi szenten nem tudják megoldani. o Hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A felülvizsgálati kérelemben le kell írni a panasz lényegét, tényekkel alátámasztva. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására a benyújtástól számított 5 napon belül a kollégiumvezető köteles intézkedni és arról írásban kell értesítenie a tanulót. A tanuló minden kollégiumi élettel kapcsolatos érdekképviseleti ügyben a kollégiumi Diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézkedési módját és rendjét a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (DÖK SZMSZ) tartalmazza. A kollégiumvezető bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt a kollégium ügyeivel kapcsolatban. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni a kollégium és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem megnyugtatóan tisztázható.

5.3. A tanuló kötelessége Tartsa tiszteletben a kollégium vezetőjét, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait. Ismerjék és tartsák magukra nézve kötelezőnek a kollégium házi- és napirendjét a tanulókat védő-óvó rendszabályokat, a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a dohányzásra vonatkozó előírásokat. Tartsák be az emberi együttélés, a kulturált magatartás szabályait az intézményen belül és kívül is. - Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások, és a kollégium érdekeit ne sértse, és mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. - Tanuljon szorgalmasan és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. - A kollégiumban és a kollégiumi rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát. - A kollégiumban a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen. - Vigyázzon a kollégium berendezési és felszerelési tárgyaira, azokat előírásszerűen kezelje, használja és az általa okozott kárt térítse meg. - Óvja saját és társai egészségét, tartsa be a közlekedési, balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat. - Észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és baleseteket. - A fiatal szervezetre különösen káros dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon. - Értéktárgyakat, nagyobb összegű pénzt ne hozzon a kollégiumba. A kollégium területén őrizetlenül vagy nem biztonságosan zárt értékekért a kollégium nem tud felelősséget vállalni. - A talált tárgyakat a mindenkori ügyeletes tanárnak adja le. - A kollégiumi étkezési díjat- melynek összege a vonatkozó jogszabályok alapján kerül megállapításra- a tanuló köteles befizetni. - Elméleti és gyakorlati oktatáson köteles pontos időben megjelenni, és magával vinni azokat a felszerelési tárgyakat, melyekre aznap szüksége lesz. - A kollégiumban csak a kollégista tartózkodhat, szülőt, ismerőst és barátot csak nevelői engedéllyel vihet fel. - A kollégiumot csak engedéllyel lehet elhagyni a kollégistának. Az engedélyezett kimenőről 21 óráig vissza kell érkezni. - Hazautazni a kollégiumból pénteken délután lehet. Tanítási napon csak nevelői engedéllyel történhet a hazautazás. - Amennyiben az otthontartózkodó tanuló valami ok miatt nem tud visszatérni a kollégiumba, köteles nevelőtanárát telefonon vagy elektronikus úton értesíteni. - Vasárnap a kollégiumba való visszaérkezés 16 órától lehetséges. A tanulónak 21 óráig be kell érkezni a kollégiumba Amennyiben a gyakorlati vagy elméleti órakezdés lehetővé teszi, a visszaérkezés történhet hétfőn reggel is. - A romlandó élelmiszereket a tanári szobában és a folyosón elhelyezett hűtőszekrényben lehet tárolni. - Tanítási napokon, délelőtt 8,00-11,00 óra között, délután 15,30-18,15 óra között mindenki számára kötelező a szilencium. -

31 A reggeli ébresztés 6,00 órakor történik. Minden tanuló köteles felkelni, tisztálkodni, ágyneműjét és személyes holmiját elrakni. A tanulók kötelesek a hálókat a reggeli tisztasági szemlére rendbe rakni. Az ebédlőbe a tanulók csak felöltözve /nem pizsamában/ mehetnek le. - Tanulót csak indokolt esetben hívunk telefonhoz. - A fiú és lány kollégisták számára egymás emeleti szintjein való tartózkodás szigorúan tilos. - A tanuló heti 24 órában köteles részt venni kollégiumi foglalkozásokon tekintettel a 2011.évi CXC törvény a köznevelésről 28§ 2 pontban foglaltakra. Ezek a foglalkozások két csoportra oszthatók:1.felkészítő foglalkozások(heti14.ó)2.speciális ismereteket adó foglalkozások (heti 10 óra) - A tanulók kötelesek közreműködni saját maguk és társaik testi épségének, egészségének, biztonságának, értéktárgyaiknak megóvásában. Ennek érdekében maradéktalanul kötelesek elsajátítani és betartani a tűzvédelmi, biztonságtechnikai, balesetvédelmi előírásokat (beköltözést követő tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás). - Csak rendeltetésszerűen használhatják az intézmény helyiségeit és felszerelési tárgyait, különös tekintettel az elektromos hálózatra és berendezésekre. Azokat megbontani, megsérteni, bármilyen céllal hozzányúlni tilos és életveszélyes. Ugyancsak tilos saját elektromos berendezések szétszerelése, hiányos megbontott állapotú üzemeltetése. A szobában tartózkodás ideje alatt még éjszaka is tilos a hálószobák ajtaját kulccsal bezárni. Az intézményi tűzvédelmi eszközökhöz tilos hozzányúlni, azokat megrongálni. - Fegyelmezett, elővigyázatos magatartásukkal kötelesek hozzájárulni a kollégiumban tartózkodók biztonságához. (pl.: el kell kerülni a futkározást, csúszkálást, a lépcsőn, a vizes helyiségekben való fegyelmezetlen közlekedést, viselkedést, az ablakba való kiállást, az ablakokban bármilyen tárgy tárolása, illetve kidobása tilos, stb.) - A sportfoglalkozások vagy szabadidős sporttevékenység során saját maguk és társaik testi épségét mindenekelőtt figyelembe vevő magatartást kell tanúsítani. -

5.4. A tanulók kollégiumon kívüli magatartásával kapcsolatos elvárások -

A diákjaink kollégiumon kívüli magatartását a kulturált viselkedésforma jellemezze. Tiltjuk, hogy olyan helyre járjanak szórakozni ahol drog, szeszesital és hazárdjáték elérhető.

-

Saját és mások testi épségét szem előtt tartó módon, figyelmesen, fegyelmezetten kell közlekedni, szigorúan betartva a közlekedési, általános viselkedési és udvariassági szabályokat.

-

A kollégisták - lehetőség szerint - mindenben segítsék egymást, meggondolatlan cselekedetektől, fegyelmezetlenségektől igyekezzenek egymást visszatartani.

-

Veszélyhelyzetben óvják saját és társaik testi épségét, és haladéktalanul értesítsék a kollégiumot, vagy a hatóságot, kérjenek segítséget járókelőktől, felnőttektől.

-

Igyekezzenek távol tartani magukat a személyiségük fejlődését torzító, vagy gátló tényezőktől, személyektől, csoportoktól.

-

A tanulók nem a kollégium által szervezett rendezvényen való részvételét minden esetben szülői beleegyezés mellett fogadjuk el.

5.5. A kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok: -

A fiúk a lányok szobájában, a lányok a fiúk szobájában nem tartózkodhatnak.

-

A fiúk és a lányok a másik nem által használt szintre csak a kollégiumi foglalkozásokon való részvétel céljából mehetnek, illetve külön engedéllyel.

-

Szobáját és az általa használt felszerelési tárgyakat engedély nélkül senki el nem cserélheti, és a kollégium területéről ki nem viheti.

-

A kötelező elfoglaltságon és a kimenő időn túl minden tanulónak a kollégiumban kell tartózkodnia.

32 -

-

6.

A vacsora és a 21óra közötti időben történő eltávozásra engedélyt nem kell kérni. 21óra után csak a csoportvezető engedélyével lehet távol maradni a kollégiumból. Szülői kérés alapján az ügyeletes tanár engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást. Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetben rögzítjük. A kollégium rendje, tisztasága érdekében az ebédlőből éttermi felszerelést felhozni tilos. A szobákban csak tartós élelmiszerek tárolhatók, a többi élelmet a rekeszes hűtőszekrényekben kell tárolni. A hűtőszekrény rekeszek rendjéért és tisztaságáért a szobaközösségek felelősek.

-

A tanulók egészségügyi ellátása a kollégium részére kijelölt körzeti orvosi rendelőben, szakrendelőben, valamint az állandó lakóhely szerinti háziorvosi ellátás keretében történik.

-

A kollégiumban rádió, cd, dvd lejátszó, magnó, mobiltelefon, hajszárító, hajformázó kivételével más elektromos készülék használata tilos. Ezen eszközöknek is meg kell felelniük az érintésvédelmi előírásoknak és a biztonságos használat követelményeinek. Számítógépet csak a kollégiumvezetői engedéllyel alapján lehet a kollégiumba behozni, illetve használni. Ezekért a tárgyakért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal.

-

Nagyobb pénzösszeget vagy értéktárgyat senki se tartson magánál. Pénzt vagy értéktárgyat mindenki köteles a zárható szekrényében tartani. Szükség esetén - ideiglenesen - az értéktárgyak megőrzéséről a csoportvezető tanár gondoskodik, ha ezt a tanuló kéri. Felelősséget – az intézmény által szándékosan okozott káron túlmenően - csak és kizárólag a megőrzésre átvett értékekért vállal a kollégium.

-

A hálószobák ajtaját és a szekrényeket a szobából való távozás után a tanulók kötelesek zárva tartani. Lopás, vagy betöréses lopás esetén az esetet azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak. A kollégium az esetleges mulasztás megállapítása érdekében az esetet kivizsgálja, és kísérletet tesz az elkövető személyének megállapítására. A károsult, vagy képviselője rendőrségi feljelentést tehet.

-

A kollégiumba tilos behozni: balesetveszélyt, vagy tűz- és robbanásveszélyt okozó tárgyat, anyagot pl: szúró- vágó eszközt, pirotechnikai eszközt, gyertyát, szeszesitalt, drogokat.

-

Gépjárművek, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya behozatala nem engedélyezett. Ezen eszközök kollégium területére saját felelősségre történő behozatalához indokolt esetben az igazgató engedélye szükséges.

-

Rádiót, magnót csak szilenciumi időn kívül, a szobákban pedig villanyoltásig szabad használni normál hangerővel.

-

A kollégiumban szerencsejátékot játszani, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatni, szeszes italt fogyasztani, dohányozni szigorúan tilos!

-

A tanulók egymás közötti viszonyában semmiféle erőszaknak helye nincs. Az agresszív, a mások testi épségét, személyiségét, nyugalmát sértő magatartást szigorúan büntetjük. Elvárjuk az egymás személyiségét tiszteletben tartó, segítőkész, toleráns, az együvé tartozást kifejező, a kollégium szellemiségéhez méltó tanulói magatartást, az intézmény falain belül és kívül egyaránt.

-

A tanulók mások hálószobájába csak az ott lakók engedélyével, az ott folyó tevékenység zavarása nélkül léphetnek be, illetve tartózkodhatnak. A kollégium pedagógusai és vezetői nevelői-oktatói munkájuk során e munkájuk végzéséhez szükséges időben és mértékben a hálószobákba bármikor beléphetnek, a tanulók szekrényeit és személyes felszereléseit elsősorban azok jelenlétében ellenőrizhetik, kivéve, ha az ellenőrzésre súlyos fegyelemsértés gyanúja, tűz és balesetveszély elhárítása miatt késedelem nélkül szükség van. Ebben az esetben felnőtt tanú vagy a diákönkormányzat képviselőjének jelenléte, valamint az intimitás követelményeinek betartása szükséges. E szabály alól kivétel a tűz és bombariadó keretében végzett intézkedés.

-

A kollégiumból való évközi kimaradást /kiköltözést / csak a szülő által aláírt írásbeli tanulói kérelemre engedélyez a kollégium igazgatója, amennyiben étkezési díj hátralék vagy egyéb tartozás nem áll fenn.

A kollégium munkarendje

A kollégium napirendje: - 6,00-kor - 6,00- 7,00

ébresztő egyéni tisztálkodás, takarítás, szobarend, reggeli

33 - 7,00- 8,00 indulás iskolába vagy gyakorlatra - 8,00- 11,00 szilencium a délutáni oktatáson résztvevő diákok számára - 11,00- 15,30 foglalkozások, szakkörök, szabadfoglalkozás - 11,30-15,00 ebéd - 15,30- 18,30 szilencium - 18,30- 19,00 vacsora - 19,00- 21,00 foglalkozások, egyéni, csoportos illetve szabadfoglalkozás - - 21,30- kor villanyoltás Tanulást segítő foglalkozások: a szilencium naponta 3 óra, kétszer 15 perces szünettel, a szilenciumi munka irányítását, segítését, ellenőrzését a nevelőtanár végzi. A kiváló kollégisták részére nem kötelező a szilencium, a napi felkészülést egyénileg oldják meg. A felzárkóztatást és korrepetálást minden nevelő a saját szakjának megfelelően végzi a tanév elején elkészített ütemterv alapján. A csoportfoglalkozásokat a nevelők a kollégiumi nevelés országos programja alapján végzik heti bontásban. A szabadidő hasznos eltöltését a különböző sport és kulturális rendezvényeken való részvétel biztosítja diákjaink számára.

7.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azok a kollégisták vagy kollégiumi közösségek, akiknek magatartása, szorgalma, közösségi munkája kiemelkedő, vagy bármilyen más módon hozzájárulnak a kollégium hírnevének növeléséhez, jutalomban részesülhetnek. A jutalmazás történhet írásban és szóban. A jutalmazás formái: - nevelőtanári dicséret - kollégiumvezetői dicséret - nevelőtestületi dicséret - könyv és tárgyjutalom - csoportos jutalmazás Azt a kollégista tanulót aki a Házirend előírásait, kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a kollégiumból igazolatlanul távol van, engedély nélkül eltávozik az fegyelmi büntetésben részesül.

8.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

1. nevelőtanári szóbeli, írásbeli figyelmeztetés 2. kollégiumvezetői szóbeli, írásbeli figyelmeztetés Amennyiben a kollégista kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - kizárás a kollégiumból A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, amelynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola és kollégium fenntartójához egyéni érdekvédelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva .A fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztető tárgyalások az iskola házirendjének erre vonatkozó fejezetében rögzítettek szerint történik. A tanuló a kollégium vagyontárgyaiért, berendezési tárgyaiért gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén erkölcsileg és anyagilag is felelős. A kártérítés minden esetben az érvényes törvények szerint a körülmények figyelembevételével történik. A kártérítés mértékéről a tanulót az iskola igazgatója határozatban értesíti.

9.

Szabadidős tevékenységek

Formái: szakkör, sportkör, korrepetálás, kirándulás, múzeum, színház, mozi látogatás, valamint kollégiumi rendezvények. Ezeket a rendezvényeket, foglalkozásokat kizárólag vezetői részvétellel lehet megszervezni és lebonyolítani.

34

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok:

10.

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében végzett munkát az intézmény vezetője koordinálja, és ellenőrzi. E munkában részt vesz: - kollégiumvezető - nevelők - gondnok - karbantartók - portások. Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárások, valamint a létszám ellenőrzések során feltárt baleseti forrásokat veszélyeztető tényezőket meg kell szüntetni. A tanulókat félévenként balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az észlelt veszélyforrásokat minden tanuló, ill. dolgozó köteles azonnal jelenteni ,ill. saját hatáskörében annak megszüntetésére azonnal intézkedni, a tanulókat a veszélyforrástól távol tartani. A nevelőknek folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tanulók csak a házirendben engedélyezett eszközöket használhassák. Az esetlegesen bekövetkezett baleset esetén a balesetet észlelő, ill. az ügyeletes tanár késedelem nélkül megteszi az alábbi intézkedéseket: - a sérült részére elsősegélynyújtás, mentők értesítése - a baleseti forrás kiküszöbölése, más tanulók távoltartása - jelentési és dokumentálási kötelezettség teljesítése. Az intézmény igazgatója a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott esetekben a bekövetkezett balesetről tájékoztatja a fenntartót, jegyzőkönyvet készít, ill. vizsgálatot rendel el.

Az intézmény helyiségeinek, területeinek használata:

11.

A kollégistának joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, berendezési tárgyát előzetes engedély megkérése után rendeltetésszerűen használja meghatározott időbeosztás szerint. - A kollégisták az alábbi helyiségeket csak nevelőtanári felügyelettel használhatják: - konditerem - tornaterem - főzőkonyha - informatikaterem

Egyéb rendelkezések

12. -

Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: heti két alkalommal hétfőn és csütörtökön, orvosi rendelés. A hét többi napján az egészségügyi ellátást igénylő esetekben az ápolónő teszi meg a szükséges intézkedéseket, A kollégistáknak a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatást tanévenként két alkalommal/tanév kezdés és a második félév kezdete/ a nevelőtanár köteles megtartani. Intézményünk munka, tűz és balesetvédelmi szabályait a kollégium dolgozói és diákjai a leírt módon kötelesek érvényesíteni és betartani. A Pedagógiai Program egy példányát oly módon kell elhelyezni, hogy az a szülők és a diákok részére egyaránt hozzáférhető legyen. A Házirend előírásait mindenki köteles betartani!

Debrecen, 2013. március 27.

Szondi Jenő igazgató

35 A Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium (4030 Debrecen Budai Ézsaiás utca 8/A) nevelőtestülete 2013. március 27-én megtartott értekezletén ezt a Házirendet megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviseletében két választott képviselő az alábbiakban aláírásával tanúsítja.

Debrecen, 2013. március 27.

______________________________

______________________________

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirendben foglaltakkal egyetértünk.

Debrecen, 2013. március 27.

az iskola Diák Önkormányzatának elnök

A kollégiumi diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirendben foglaltakkal egyetértünk.

Debrecen, 2013. március 27.

A kollégiumi Diák Önkormányzatának elnök

Az iskolai szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirendben foglaltakkal egyetértünk.

Debrecen, 2013. március 27.

a Szülői Munkaközösség elnöke