A Nyugat-magyarországi peremvidék tájföldrajza
„Peremvidék”
II.2 = Keleti-Alpok alja: II.2a = Kõszeg–Soproni-Alpokalja. II.2b = Rába–Murai-Alpokalja. II.2c = Mura–Drávai-Alpok-alja. II.3 = Szávai-Alpokalja Rendszerszemlélet: Nyugat-Dunántúl Hazai megközelítés: „PEREMVIDÉK”!
„Peremvidék” • Kialakulás, nagyszerkezeti egységek Pennini óceán bezáródása Alpi takarórendszerek kialakulása Soproni- és Kőszegi-hg. kőzeteinek utolsó metamorfizációja és a hegységek mai helyükre kerülnek
Pennini és Ausztroalpi egységek
• Éghajlat Szubatlanti hatás • Holocén időszaki folyóvízi felszínformálás Alpokból kisiető folyók
A Nyugat-magyarországi peremvidék tájtípusai 1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok: = „ALPOKALJA „ 2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok: = ALPOKALJA + „Nyugat-magyarországi peremvidék” SOPRON-VASI-SÍKSÁG KEMENESHÁT ZALAI-DOMBVIDÉK
A Nyugat-magyarországi peremvidék tájtípusai 1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok: ALPOKALJA
Soproni-hegység (= Soproni-h., Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.) Kőszegi-hegység–Vas-hegy (= Kőszegi-hegység, Vas-hegy–Kőszeg-Hegyalja)
ALPOKALJA Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát (= Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát) SOPRON-VASI-SÍKSÁG = Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága
KEMENESHÁT = Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát ZALAI-DOMBVIDÉK Nyugat-Zalai-dombság (= Felső-Zala-völgy, Kerka-vidék/Hetés, Közép-Zalai-dombság/Göcsej) Kelet-Zalai-dombság (= Egerszeg-Letenyei-dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát) Mura-balparti-sík
Nyugat-magyarországi kavicstakaró területe
2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok:
A Nyugat-magyarországiperemvidék tájtípusai medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek hozzájuk tartozó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok
Soproni-hg. Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.
Kőszegi-hg. – Vas-hegy Kőszegihegység, Vashegy–KőszegHegyalja
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Felszínfejlődés Soproni-hegység • az Alsó-Kelet-Alpi takarórendszer része • Variszkuszi (karbon) gránitok alpi metamorfizációja (itt: mélybeli újraolvadás) gneisz (Soproni gneisz) és ópaleozoós eredetű kristályos palák (pl.: Vöröshídi Csillámpala) • Takarós mozgások során keletkezett leukofillit
Kőszegi-hegység • a Pennini-egység része (ún. Kőszeg-Rohonci tektonikus ablak) • Pennini-óceán üledékeinek alpi metamorfizációja (itt: préselődés során) Felsőcsatári zöldpala, szerpentin és jura időszaki üledékekből kvarc- és mészfillit (pl. Velemi mészfillit), konglomerátum (Cáki konglomerátum)
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Felszínfejlődés Soproni-hegység • Miocén: tektonikai hatás feldarabolódik Alsó miocén: Ny-i része megsüllyed brennbergi összlet felhalm. (széntelep!) Középső-miocén: Sopronimedence bezökken elkülönül a Fertő-melléki dombs. Tengeri és tavi ül. felhalm. bádeni agyag, lajta mészkő (Fertőrákos)
Soproni-hegység Soproni-medence Sopronkőhidai-medence Fertőmelléki-dombság
•Alpi hegységképződés metamorfitjai (alsó keletalpi takaró): csillámpala, gneisz, fillit, amfibolit, leukofillit •Soproni-hg. •Balfi-tönk •Harkai-csúcs
•Alsómiocén tengeri üledékek: helvét, torton, kárpáti agyagmárga, konglomerátum, szén!!
•Pannon,pliocén (pleisztocén): homok, kavics
•Középső miocén tengeri üledékek: •bádeni, szarmata •„lajtamészkő”, szarmata mészkő, homok, konglomerátum
Csillámpala, leukofillit
Gneisz
Alsómiocén: brennbergi összlet Szénbányászat 1785-től
az utolsó műszak 1952-ben
Brennbergbánya: bányarekultiváció
Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés
Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés
Miocén mészkövek Fertőrákos- Püspöki kőfejtő Római kortól művelt mészkőbánya • Lajtamészkő: bádeni: tömör, jó építőkő, felette: • szarmata mészkő (sekélytengeri, homokkal, kaviccsal kevert, törmelékes, porózus) vezérkövületei: Ostrea, Pecten, Lithothamnium, tengeri sünök, cápafogak, Cerithiumok etc.
Fertőmelléki-dombság a Fertő-tó felől Rax
Soproni-hegység
Rozália-hegység
Schneeberg
Sopronkőhidaimedence:
Deltaüledékek:
Homok, kavics, Fosszíliákban gazdag
Júra üledékek
kréta-paleogén metamórfózis: •Felsőcsatári zöldpala, •Velemi mészfillit,
•Kőszegi kvarcfillit, •Cáki metakonglomerátum
Gyűrt, takaróredős szerkezet
Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Domborzat Soproni-hegység • Ellipszis alakú tönk • Harmadidőszak: ÉK-DNy + ÉNy-DK majd ÉD és KNy irányú törések szabdalták determinált, 80-100 m széles
Kőszegi-hegység • Tönkösödött rög • Gyűrődések során metamorfizáció + kiemelkedés
lépcsős domborzat: 500 m feletti tetők, ~ 400 m-es 2. lépcső, ~ 300 m-en a legalsó
mellékgerincek mély völgyekkel)
völgyek, lekerekített hegyhátak, sziklás sasbércek,
• Pliocén: völgyhálózat, eróziós völgyek
tönklépcsők és hegygerincek (NyDNy-KÉK irányú főgerinc + palás kőzetek érdekes pusztulása ( gombafejek)
• Pleisztocén hőingadozások kőtengerek
Kalapos-kő
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok = hegylábfelszínek Felszínfejlődés A kristályos hegységekhez K, ÉK felől kapcsolódnak (Pannon-beltó visszahúzódott hegylábfelszín-képződés Pleisztocén kavicstakarók kialakítása (Ikva), völgyi felszabdalódás) • Soproni-hg É-i és K-i peremén a 3. lépcső (Lővérek) • Fertő-melléki-dombság (enyhén tagolt) • Soproni-medencében kavicstakaró-maradványok különböző magasságokba emelve • Kőszegi-hegység körüli 250-350 m tetőszintű dombság (pannon ül.) • Kőszeg-Hegyalja: Gyöngyös kavicsa • Vas-hegy, Pinka-fs.: Pinka kavicsa, sekély eróziós-deráziós völgyek hullámozzák
Éghajlat Szubalpin klíma: hűvös és nedves (hóban gazdag terület)
Gyógyklíma Velem, Lővér
Vízrajz • Bő csapadék, magashegységi háttér, kis vízáteresztő-képességű kőzetek Sok patak (pl.: Rák-patak, Rákos-patak), nagyobb vízfolyások felé (Ikva, Pinka, Gyöngyös, Sorok) Jelentős gyógy- és hévíz kincs: balfi (szénsavas és kénhidrogénes, 3500 l/perc, 58°C) Állóvizei nem jelentősek Talajvíz: 2-4 m, , összefüggően csak völgytalpakon és medencékben Résvíz a hegységi területeken jell., rétegvizei nem jelentősek
Talajok • Csapadékbőség kilúgzás savanyú, nem podzolos és podzolos bet a jellemző (mg-lag nem hasznosítható tj-javítás szüks.) • Dombságokon, kavicstakarós fennsíkokon, ahol bő csap. és vályog is van: pszeudoglejes bet szárazabb részeken abet vagy barnaföld Völgytalpakon öntés és réti talajok Lajta mkövön: rendzina
Jellemző talajok Kavicsos, köves- ERÓZIÓNAK sziklás váztalajok KITETT TÉRSZINEK
Rendzina
KŐZETHATÁSÚ TALAJOK
mészkövön Savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj
NYUGALMI TÉRSZINEK
Ranker
kristályos palákon Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
Pszeudoglejes barna erdőtalaj
agyagon
kristályos palákon VÖLGYEK (VÍZHATÁS)
Öntés réti talajok
Láptalajok
Élővilág Soproni- és Kőszegi-hg, Vas-hegy: Kelet-alpi flóravidék
Dombsági tájak:
Pannóniai flóratartomány
Vegetáció: Alpesi flóratartomány (Alpicum) Erdei ciklámen
Keletalpi flóravidék (Noricum)
Papucskosbor
Lisztes kankalin Lápi hízóka
Vegetáció: Alpesi flóratartomány (Alpicum) Keletalpi flóravidék (Noricum)
Élővilág Magasabb térszíneken: jegenyefenyős lucosok és bükkösök, áfonyás erdei fenyvesek Alacsonyabb lejtőkön: gyertyános és mészkerülő tölgyesek (ciklámenben gazdag) A hegységekben magas erdőarány: S: 84%, K: 70%; előterükben is > 30% (fentiek + gyertyános- és cseres-tölgyesek, tölgyelegyes fenyvesek, mészkerülő erdei fenyvesek) Kőszegi-hg.: sziklai növénytársulásai, tőzegmohalápjai
Soproni borvidék, „poncihter” legények Kőszeg-hegyalja: szelídgesztenyések Soproni- és Kőszegi TK Fertő-Hanság NP (1991, 1994), Őrségi NP (2002)
Zonális:
Siketfajd
Cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyános tölgyesek, jegenye és erdeifenyves bükkösök, bükkösök Intrazonális: Lápok, láprétek
Alpesi gőte
Kígyógyökerű keserűfű
Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Felszínfejlődés ALPOKALJA Felső-Őrség–Vasi-Hegyhát SOPRON-VASI-SÍKSÁG = Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-
síkja és a Rába-völgy ártéri síksága KEMENESHÁT = Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-
Kemeneshát ZALAI-DOMBVIDÉK (önálló dombság…) Nyugat-Zalai-dombság Kelet-Zalai-dombság Mura-balparti-sík
Folyóvízi felszínformálás!!!! = kavicsfelhalmozás, feltöltés = felszabdalás Főleg kvarc és kvarcitkavicsokból épülnek fel építőipar
Dunántúl erózióbázisai az alsó- és középpleisztocénban Kisalföld süllyedéke
Duna NyK-i
Zala türjei kaptúrája
Keszthely/Gleichenberg
Zala
Dráva-süllyedék
Felső-Kapos–Kalocsai árok
• Ikva-síkon Ős-Ikva akkum. (Vulka, Lajta, Ikva vizeit vezette el) • Répce-síkon 3 jól elkülönülő kavicssáv • Gyöngyös ÉNy-ról DK-re tolódva akkumulált
• Rába bal parti kavicstakaró: újpleisztocén folyamán
Ikva
Répce/Rábca
Gyöngyös
Rába
Ny-Mo-i Kavicstakarók Ikva kt.
Répce kt. Gyöngyös kt.
Rába balparti
Pinka kt. Rába jobbparti
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Felszínfejlődés • Felsőpannon: homokos, agyagos üledékek felhalmozódása • Pannon-beltó visszahúzódása: folyók akkumulálnak Vasi-Hegyhát: Rába Göcsej (Közép-Zalai-dombság) és a Kerka-vidéke: Mura Kelet-Zalai-dombság: Ős-Duna (amíg a Kisalföldtől Dre fut) Kemeneshát, Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát kavicstakaróját a Kisalföld felé tartó Rába • Eolikus vályog- ill. löszképződés • Geliszoliflukciós anyagáttelepítés • Völgyi felszabdalódás
Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Ikva-sík:
Domborzat
K felé kiszélesedő, tektonikusan feldarabolt kavicsos hord.kúp, melybe a pleisztocén végétől teraszos eróziós síkot mélyített az Ikva
Répce (/Rábca)-sík: 3 kavicssáv: 1. Legidősebb, erősen cementált tökéletes síkság 2. Szakadozott kavicsborítás széles lapos hátak, keskeny gerincek, eróziós tanúhegyek 3. Legfiatalabb (D-ről és K-ről) sekély, kanyargós völgyekkel
Gyöngyös-síkja: formaszegény, Rába síkjára 20-30 m-es meredek töréslépcsővel
Kemeneshát (Alsó, Felső)
Rába-síkja:
bal parti fiatalabb, ÉK felé alacsonyodik, tökéletes síks.
Rába-völgy: széles árterű (3-6 km), jelentős esésű, óholocén folyamán kimélyített kanyargós meder, alacsony és magas ártérrel
Vasi-Hegyhát: eróziós-deráziós völgyekkel szabdalt, magasra emelt tetők és gerincek, K-felé alacsonyodik, felszínén vályog
Rába kavicstakarói • I. sz. kavicstakaró: DK-nek tartó Rába rakta le (pliocén, alsópleisztocén?) Vasi-Hegyhát, Göcsej Vita: ezüsthegyi kavicsok • II. sz. kavicstakaró: ÉK felé fordult a folyó (alsó– középsőpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát D-i része, Marcal-medence • III. sz. kavicstakaró: a Rába Ny-ra tolódik (középpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát (Cser) • IV. sz. kavicstakaró: bal part menti süllyedékben (felsőpleisztocén) Rába balparti kavicstakaró
Rába hordaléka, teraszai
• A kavicsok 75-80 % kvarckavics, színük sárgásbarna –vörösesbarna, szemcseméretük, cementáltságuk változó
• Rába teraszai: vitatottak • Vasi-Hegyhát: hét kavicsszint teraszok/egységes kavicstakaró utólagosan feldarabolódott • Kemeneshát: kavicsok egymásra és áthalmozódása/Rába eróziója
• Rába bal parti kavicstakaró: három kavicsszint, Vasi-Hegyháttal azonos megítélés
Fagyzsákok (poligonok) a Rába balparti kavicstakaróján
Pinka kavicstakarója A legidősebb kavicstakaró alsó és közép-pleisztocén • K-i sávja Rába balparti kavicstakarója alatt • Kőszegi-hegység hegylábfelszínén akkumulált
• Anyaga húsvörös kvarckavicsok, felszínén glaciális vályog geliszoliflukciós áttelepítés K/DK felé áthalmozódott peremeken 15–20 m, másutt 1–2 m • D-i és K-i peremen 20–30 m magas szerkezeti lépcső + Perint oldalozó eróziója • Középpleisztocén vége ÉD-i süllyedékbe csúszik • Domborzat: enyhén hullámos, egyhangú fennsík
Kavicstakarók töréslépcsői Pinka/Gyöngyös
Gyöngyös/Rába balpart
Ős-Gyöngyös kavicstakarója • Alsópleisztocéntól épül ÉNy–DK felé tolódva – K-i sávja Rába bal parti kavicstakarója alatt – Anyaga: vörösbarna kvarc, kvarcit, erősen cementált • Felsőpleisztocén eleje a Gyöngyös a Kőszeg–Szombathely süllyedékbe kerül • Felsőpleisztocén: glaciális vályog, geliszoliflukció, (belső/felszíni) krioturbáció • Pinka/Gyöngyös kavicstakaró határán szerkezeti lépcső
• Domborzat: alföldies lefolyástalan mélyedések
jelleg,
elhagyott
Gyöngyös-medrek,
Répce kavicstakarója • Középpleisztocéntől induló akkumuláció • Három kavicssáv: – É-i sáv: legidősebb, durvább, vörös, cementált kvarc, kvarcit Hanság felé irányult K-i pereme Rába kavicsok alatt – Középső sáv: szakadozott, apróbb kavicsok Rábaköz felé irányult – Legfiatalabb D-i sáv: durvább, puhább kristályos kőzetek kavicsai is, sárgásbarna, cementálatlan a süllyedő Fertő-medence felé irányult Mai nyomvonal újpleisztocén végén
Répce kavicsövei
Legidősebb
Középső
Legfiatalabb
Ikva kavicstakaró • Ős-Ikva: nagy kiterjedés + változatos összetétel Ős-Ikvarendszer része volt a Lajta és a Vulka is Fertő-medence besüllyedésével szűnt meg! • Kavicsszintek teraszok/tektonikailag feldarabolódott kavicstakaró?
Kőszeghegyalja: szögletes lepelkavicsok
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Domborzat KEMENESHÁT: lösszel és vályoggal fedett, tagoltsága változó D-i része (~Felső-Kemeneshát) kevésbé szabdalt ( cementált kavicstakaró védi) Középső rész: szakadozott kavicstakaró völgyekkel, völgymedencékkel tagolt Alsó-Kemeneshát (Cser): tagolatlan fennsík, Rába felől markánsan elkülönülő perem
ZALAI-DOMBVIDÉK
ZALAI-DOMBVIDÉK: változatos Nyugat-Zalai-dombság Felső-Zala-völgy: tektonikailag előrejelzett, D-i peremén meredek, csuszamlásos lejtők, É-ról hosszú, lankás, teraszos lejtők Kerka-vidék/Hetés: fiatal süllyedék, benne áthalmozott Ős-Murakavics, tökéletes síkság
Közép-Zalai-dombság (Göcsej): aszimmetrikus kibillenések (É-i göcseji-dombság É-D-felé, Délgöcseji-d. ÉK-DNy-i irányban billent meg) és lépcsősen bevágódó völgyek alakították (É,ÉK-i peremük magasabb, völgyekkel jobban tagolt)
Kelet-Zalai-dombság: meridionális hátak és völgyek (szélbarázda/folyásirány/komplex) É-ról D felé alacsonyodnak, lépcsős völgykeresztmetszet, derázió, csuszamlásos formák
Egerszeg-Letenyei-dombság Söjtöri és Zalaszentmihályi hátak D-i részén (Letenyei-d.) kevésbé jellemzőek a meridionális irányok, mély völgyek-keskeny gerincek Zalaapáti-hát: legnagyobb (É-i peremtől a D-ig, 5-12 km széles) Principális-völgy: D-i része medenceszerűen kiszélesedik, fiatal süllyedék, felszínén futóhomokformákkal, mélyebb részein tőzeg Alsó-Zala-völgy: É-D-i futású, aszimmetrikus (Ny-i meredek), a Balatonnal egykor szerves egységben, ma tőzegtelepek
Zalavári-hát Mura-balparti-sík
Jól kifejlett teraszrsz., 5-10 km széles völgysík
Éghajlat
Ny-DNy felől K-ÉK felé gyorsan változnak a mutatók mérs. hűvös-nedves, mérs. hűvös, mérs. száraz
Csatornahatás É-i szél
Vízrajz Csapadékos, hegységi háttér, változó tagoltságú domborzat, kőzetek vízáteresztőképessége • Kiemelt, vályogos területeken: bővízű patakok sűrűn (Göcsej, Letenyei-d.) • Nagy vízelnyelő és tároló kavicstakaróról gyenge vízerek (Kemeneshát, Principálisvölgy –futóhomok-, Lenti-medence) - Sok hordalék nagy esésű, heves árhullámú vízfolyások (Rába, Ikva, Répce, Gyöngyös, Sorok, Pinka) - Mediterrán hatás: Mura-Dráva vízrendszerén őszi árvízek Tavakban szegény (holtágak, de főleg mesterséges tárolók) Felszínközeli tjvíz (Rába-völgy: 1-2 m), de pl. Kemeneshát völgyközi hátja alatt akár 50 m) Parti szűrés: Rába, Mura Tekintélyes vízhozamú rétegvizek Ismert termálvizek:: büki (nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas, 3500 l/perc, 58°C), zalakarosi (2370 m mélyből,96 °C-os), sárvári
Rába
Mura
Talajviszonyok BET különböző típusai, kilúgzástól és alapkőzettől függően szubatlanti-szubalpin hatás, vályogos térszín: Pszeudoglejes bet (Vasi-Hegyhát, Ny-Zalai-d.) Szárazodó égh. (K-ebbre): abet (Kemeneshá, K-Zalai-d.) Legszárazabb: barnaföld (Kemeneshát K-i, K-Zalai-d ÉK-i része), néhol cszj bet (Gyöngyösi-sík K-i pereme) Tagolt és vékony iszaptakarós kavicson abet (Répce) Ikva-síkon: barnaföldek Vízfolyások völgyeiben, medencékben: nyers öntéstj-ok, öntés réti és réti tj-ok Savanyú tj-ok, rossz vízgazdálkodás, talajerózió mg-i művelést megakadályozza
Élővilág • Uralkodóan erdőtársulások (pszeudoglejes területeken 50-75%) • Alpoktól K-DK felé: erdei fenyvesek – bükk- és tölgyelegyes fenyvesek – bükkösök – gyertyános-tölgyesek – cseres-tölgyesek
• Őrségi NP (szeres települések) Szentgyörgy-völgyi TK (szálaló erdő) Őrtilos környéke (illír flóra) arborétumok (pl. Jeli-Kám: rhododendronok)
