J E G Y Z Ő K Ö N Y V
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 2006. MÁJUS 30-I ÜLÉSÉRŐL
KÉSZÜLT: 2006. MÁJUS 30 -ÁN, 10.00 ÓRAKOR SOPRONBAN, A KONFERENCIA KÖZPONTBAN
JELEN VANNAK: A MELLÉKELT JELENLÉTI ÍV SZERINT
I.
AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA
Walter Dezső: Sopron város polgármestere köszönti a Tanács tagjait és a jelenlévőket. Nagy örömére szolgál, hogy Sopron adhat helyet a RFT ülésének. Reméli, hogy hasznos és eredményes munkája lesz. Jó munkát kíván. II.
A NAPIREND MEGHATÁROZÁSA
Markó Péter: Köszöni polgármester úrnak a lehetőséget, hogy Sopron helyet adott az ülésre. Megállapítja, hogy a Tanács 18 fővel határozatképes. Tájékoztat, a Tanács üléséről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. Javasolja, hogy a jegyzőkönyv hitelesítője Walter Dezső Sopron polgármestere, vezetője Makrai Szilvia legyen. Szavazásra bocsátja a jegyzőkönyv hitelesítőjének és vezetőjének személyét, és megállapítja, hogy a Tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tájékoztatja a Tanács tagjait, hogy a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülést megelőzően elektronikus formában illetve kiosztva kézhez kapták. Koordinációs Bizottság május 26-i ülését Szombathelyen tartotta, az ülésről készült emlékeztető is kiosztásra került. Felhívja a figyelmet, hogy a kiosztott anyagok között található egy kérdőív, amely a tanácstagokhoz érkező információáramlást segíti. Kéri a Tanács tagjait, hogy töltsék ki, és az Ügynökség munkatársainak adják át! Kéri, hogy a 8. napirendi pontot, amely a „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2005. évi közhasznúsági jelentésének, és a jelentés részét képező számviteli beszámolójának elfogadása” – hamarabb, 2. napirendi pontként tárgyalja a Tanács. Új, 10. pontként javasolja megtárgyalni a „Pályázat Előkészítő Alap (PEA 2) végrehajtása a Nyugat-dunántúli régióban” c. előterjesztést. Új, 11. pontként javasolja felvenni a napirendre a „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. soproni irodája és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács címének megváltozása” megtárgyalását. Markó Péter: Szavazásra bocsátja a napirendi módosítást és kiegészítéseket. Megállapítja, hogy azt a Tanács egyhangúlag elfogadta. napirend: 1. Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről 2. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2005. évi közhasznúsági jelentésének, és a jelentés részét képező számviteli beszámolójának elfogadása 3. A 2006. évi céltámogatási döntések és a 2007. évi címzett támogatási igények beruházási koncepcióinak rangsorolása 4. Az INTERREG programok jövője a Strukturális Alapok 3. célkitűzésében 5. Nyugat-Dunántúli Területfejlesztési programja 2007-2013, a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program 6. Tájékoztató a Nyugat-Dunántúli Regionális Turizmusfejlesztési Stratégiáról
7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tájékoztatás a PHARE 2002-2003 országos pályázatok (Orpheus, ESZA) régiós alakulásáról Tájékoztatás a 2006. évi Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs forrásokról Tájékoztatás az NFT nyugat-dunántúli állásáról, a Térségi Tanácsadó hálózat tevékenységéről Pályázat Előkészítő Alap (PEA 2) végrehajtása a Nyugat-dunántúli Régióban A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. soproni irodája és a NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Tanács címének megváltozása Egyebek: A közigazgatási intézmények díjazása érdekében létrehozott „Valódi Civil Partnerségért” díj átadása - Ökotárs Alapítvány A Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Fórum együttműködési megállapodásának aláírása
III.
A NAPIRENDI PONTOK MEGTÁRGYALÁSA
1. napirendi pont Beszámoló az előző tanácsülés óta eltelt időszak eseményeiről Markó Péter: Elmondja, hogy az előterjesztés kiegészült egy, a Pannon Gazdasági Kezdeményezést érintő tájékoztató anyaggal, melyet kiosztva megkaptak a tanácstagok. Megállapítja, hogy a tanácstagok a beszámolót jóváhagyták. 2. napirendi pont (eredeti 8. pont) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2005. évi közhasznúsági jelentésének, és a jelentés részét képező számviteli beszámolójának elfogadása Makró Péter: Tájékoztat, hogy az előterjesztés 4. számú mellékletét kiosztva megkapták, amely az Ügynökség Felügyelő Bizottságának 1. számú határozatát tartalmazza a számviteli beszámolóra és a közhasznúsági jelentésre vonatkozóan. A Felügyelő Bizottság május 25-én tartotta ülését. Felkéri Lengyel Juditot szóbeli kiegészítésre. Lengyel Judit: Tájékoztat róla, hogy az Ügynökség 2005. évi beszámolóját a hatályos jogszabályok szerint elkészítette, illetve összeállította a közhasznú törvény szerint a közhasznú jelentését is, melyet a Felügyelő Bizottság május 25-i ülésén elfogadott, és a Tanácsnak is elfogadásra javasolt. Emellett a könyvvizsgáló is felülvizsgálta a beszámolót és hitelesítő záradékkal látta el. Elmondja, hogy az Ügynökség a 2005. évben eredményes évet zárt. Nem kifejezetten a mérleg szerinti eredményre gondol, hanem az ellátott feladatokra. A feladatok mind a 2005. évben elfogadott munkatervben elfogadottak szerint kerültek végrehajtásra. Kiemeli, hogy 2005. évben a feladatkör jelentősen kibővült az előző évekhez képest. Tizenkét új projektet kezdtek. Az Ügynökség egyik legjelentősebb projektje a Hatékony Innovatív Partnerség projekt, emellett 2005. január 1-jével megkezdte működését a Regionális Innovációs Ügynökség, illetve 2005. július 1-jével megnyílt a Brüsszeli képviselet is. A kibővült feladatkör jelentős működési nagyságrendbeli növekedést okozott, mind költség, bevétel illetve kiadás oldalon. Bevételek között a fő bevételi forrás az uniós és hazai támogatások összege, mely 37,5 %-kal növekedett az előző évhez képest. Költség oldalról jelentősen nőtt a személyi
3
költségek állománya. Rámutat, hogy 2005. december 31-én 44 fő dolgozott az Ügynökségnél, az átlagos statisztikai létszám 10 fővel nőtt a 2005. évben. Az új munkatársak elsősorban a Regionális Innovációs Ügynökség, a Hatékony Innovatív Partnerség projekt megvalósítására, illetve a Területfejlesztési célelőirányzat menedzsment feladatokra kerültek felvételre. Mérlegfőösszeg 34%-kal növekedett. 2005. évben is nagy feladatot jelentett a likviditásmenedzsment, a szigorú pénzkezelés, melynek köszönhetően 2005. évben sem merült fel likviditási probléma. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy ez a hetedik éves pénzügyi beszámolója az Ügynökségnek, és a tartalmi alapját a március 31-i ülésén a Tanács elfogadta. Kiemeli, hogy az elmúlt évben valóban stabillá és kiegyensúlyozottá vált a működés. Beértek azok a projektkezdeményezések, amelyek lehetővé tették, hogy az Ügynökség a Tanács közreműködésével, 25 projektből biztosítsa működésének finanszírozását. Ez egy pályázó szervezet részéről kiváló teljesítménynek minősülne, azonban egy közhasznú területfejlesztési feladatot ellátó szervezet részéről nagyon súlyos tranzakciós teherként merül fel, ami azt jelenti, hogy az alaptevékenységet szerződéses szolgáltatási alapon látja el. Ez abból a szempontból egyrészről adminisztrációs nehézséget okoz, másrészről viszont kellő éberséget követel az Ügynökség munkatársaitól. Ebből a 25 projektből 15 új, 2005-ben és 2006-ban indult, és hasonló, körülbelül 12-15 új projekt belépéssel biztosítható a működés. Kiemeli, hogy a régióban az Ügynökségen kívül nincs összesen ennyi EU-s kutatási keretprogram projekt. Az Ügynökség négy darab un. FP6-os kutatási keretprojektben vesz részt, amelynek fő kezdeményezője volt. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy 2005. évben nyolc külső ellenőrzésre került sor az Ügynökség által menedzselt pályázati programokban, projektekben, illetve általános ügyviteli ellenőrzésben, a KEHI az ÁSZ és az erre jogosult minisztériumi ellenőrző egységek részéről. Ezek az ellenőrzések a gazdálkodásunkat csakúgy, mint a könyvvizsgáló is rendben találta. Itt emeli ki, hogy ez a gazdasági munkatársak Lengyel Judit és Riba Krisztina mellett a belső ellenőr, Klekner Zoltán lelkiismeretes munkájának köszönhető. Az Európai Uniós ellenőrzéseknél már felkészülten, belső biztonsággal várják az ellenőrzéseket. Lehetségesnek tartja, hogy ebben a formában ez az utolsó ilyen közhasznúsági jelentés, amelyet az RFÜ a RFT elé benyújtott, mert a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépésével várható, hogy a közhasznú társaságoknak át kell alakulnia vagy non-profit gazdasági szervé vagy költségvetési szervvé. Hogy a 2009-ig szánt határidő egy hónap múlva is 2009 lesz-e, az még nem látható. Meglátása szerint az átalakulás összefüggésben lesz a RFT szerepével, valamint azzal is, hogy az elmúlt napok hírei alapján a területfejlesztés, és ezen belül a RFT és munkaszervezete az önkormányzati területért felelős minisztérium hatáskörébe kerül, mint állami igazgatási és szakmapolitikai felügyelő szerv hatáskörébe. Az is látható, hogy az Európai Uniós intézményrendszer fejlesztési programok nagyon erős feltételeket fogalmaznak meg a 2007-2013 közötti Uniós programokban való részvétel intézményi garanciául. Nevezetesen három lehetséges megoldást tartalmaznak: vagy többségi állami tulajdonú szervezet vehet részt hivatalosan, vagy állami garanciával megtámogatott szervezet, vagy költségvetési szervezet. Úgy érzi, hogy a következő fél év várhatóan szükségessé teszi a RFT és különösen munkaszervezetének a szervezeti formájáról való egyeztetést a várható 2007 utáni szerepekkel való összefüggésben. Kiderül az is, hogy mi valósítható meg a most folyó feladatokból. Meglátása szerint az átalakulás befolyásolni fogja a Tanács munkaszervezetének tevékenység-portfolióját, valamint egy költségvetési szerv-szerű munkaszervezés és szervezettség biztosan kevésbé pályázati alapú és kevésbé rugalmas szervezeti kultúrává merevítheti, és esetleg megnehezítheti ennek a fenntartását az Ügynökség számára. Míg adott esetben egy non-profit gazdasági társaságként való továbbműködés pedig a közigazgatás-jellegű funkciókat nehezítheti meg. Lehetséges
4
megoldásnak tartja, hogy egy költségvetési szerv és egy non-profit gazdasági társaság lesz a kérdés feloldása. 20 fő van jelen Szűcs Mihály: Guitprechtné Molnár Erzsébet Felügyelő Bizottsági elnök megbízásából ismerteti az Felügyelő Bizottság értékelését, és azokat a határozatok, amelyeket a Bizottság a számviteli beszámolóval és a közhasznúsági jelentéssel kapcsolatban hozott. Az 1. számú határozatot kiosztva megkapták a tanácstagok, amiből látható, hogy mind a számviteli beszámolót, mind a közhasznúsági jelentést megismerte a Felügyelő Bizottság és egyhangúlag elfogadta, illetve elfogadásra javasolja a Tanácsnak. A FB megállapította hogy a beszámoló szerkezete nagyon pontosan, jól áttekinthető módon mutatja be a 2005. évben végzett gazdálkodást és a szakmai munka színvonalát. A Felügyelő Bizottság is úgy állapította meg, hogy a belső ellenőr tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy folyamatában ez a feladat ilyen jó színvonalon valósuljon meg. Kifejti, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetőjének a munkáltató jogait a Regionális Fejlesztési Tanács gyakorolja. Ennek megfelelően az ügyvezető javadalmazásáról is határoz, a FB pedig erre vonatkozóan javaslatot tehet, ill. tesz. Ennek megfelelően ismerteti a 2. Felügyelő Bizottsági határozatot, mely szerint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Felügyelő Bizottsága javasolja a Regionális Fejlesztési Tanácsnak soron következő ülésén, azaz a mai ülésén az ügyvezető bérének emelését, és az ügyvezető jutalmazásának kiszámíthatóbbá tételét, célfeladathoz kötését, mértékének éves szinten minimum hat havi munkabérének megfelelő összegben való meghatározását. Ez természetesen a 2006. évi munkaértékelésére vonatkozik majd, a munkaterv alapján kitűzött célfeladatokhoz kötötten évi két alkalommal javasolja az FB értékelni. Ismerteti, hogy a FB határozatban javasolja, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács a 2005. évi tevékenység-értékelése alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ügyvezetőjének díjazását visszamenőleg 2006. év január elsejével 500 000 forintban állapítsa meg, illetve javasolják azt is, hogy a Tanács az ügyvezetőnek a 2005. évben végzett munkájáért három havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagyjon jóvá. Markó Péter: A javaslatokat szavazásra bocsátja. Először a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2005. évi közhasznúsági jelentésének és számviteli beszámolójának elfogadását. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Szavazásra bocsátja a Felügyelő Bizottság két határozati javaslatát. Megállapítja, hogy a Tanács mindkét határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 14 / 2006. (V.30.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 2005. január 1. – 2005. december 31. közötti beszámolási időszakra vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolóját. (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 2005. évi adózott eredményét közhasznú tevékenységének végzésére fordítja.
5
(3) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elfogadja a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 2005. évi közhasznúsági jelentését. Határidő: 2006. május 31. Felelős: Győrffy Gábor, NYDRFÜ (4) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetőjének díjazását visszamenőleg 2006. január 1-jei hatállyal havi bruttó 500 000 Ft-ban állapítja meg. (5) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetőjének 2005. évben végzett munkájáért három havi munkabérének megfelelő összegű jutalmat hagy jóvá. Határidő: 2006. május 30. Felelős: Markó Péter, NYDRFT
3. napirendi pont (eredeti 2. pont) A 2006. évi céltámogatási döntések és a 2007. évi címzett támogatási igények beruházási koncepcióinak rangsorolása Markó Péter: Tájékoztat, hogy az előterjesztést a tagok digitális formában megkapták, valamint a helyszínen is kiosztásra került: a „Tájékoztató a 2005. évi döntésekről, illetve a cél és címzett támogatási igények rangsorolásáról” c. anyag kiosztásra került. Tóth Gábort kéri fel szóbeli kiegészítésre. Tóth Gábor: Elmondja, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács immár másodszor 2005. év után dönthet ismét a céltámogatási igényekről, valamint a címzett támogatásokhoz kötődő beruházások, koncepciók rangsorolásáról. A címzett támogatási koncepciókról elmondja, hogy a jövő évi címzett támogatási igényekhez, a 2007. évben megítélendő címzett támogatási igényekhez az önkormányzatoknak beruházási koncepciókat kell benyújtaniuk 2006. év során, amely a Magyar Államkincstár által elvégzett hiánypótlások után a Regionális Fejlesztési Tanácshoz kerülnek, akiknek egy rangsort kell felállítani ágazatonként a benyújtott koncepciókban. Majd ezek a koncepciók átkerülnek az Országos Területfejlesztési Hivatalhoz és az ágazatokért felelős minisztériumokhoz, ahol ismét egy rangsoroláson esnek keresztül. Az Országos Területfejlesztési Hivatal hivatott arra, hogy a régiók rangsorát képviselje a minisztériumokkal szemben. Idén ősszel a területfejlesztésért felelős miniszter megjelenteti azon önkormányzatok listáját, akik benyújthatják az igénybejelentésüket, és jövő év tavaszán, nyarán fognak dönteni konkrét pénzösszegekről címzett támogatásokkal kapcsolatban, amelyet az országgyűlés fog majd elfogadni. Tehát ez a címzett támogatási igényeknek az első lépcsője, hogy a régió ágazatonkénti egy rangsort fogad el. Kifejti, hogy öt ágazatról beszélhetünk: egészségügy, vízgazdálkodás, szociális, kulturális és közoktatási ágazat. Elmondja, hogy a tavalyi év során egy olyan döntés-előkészítést dolgoztak ki, hogy szakmailag érdekelt Regionális Egészségügyi Tanács és a Területi Vízgazdálkodási Tanácsok az egészségügy és vízgazdálkodási ágazatban, valamint a Megyei Területfejlesztési
6
Tanácsok képviselőivel egy döntési javaslatot készítettek el a minisztériumok által kibocsátott útmutató figyelembe vételével. Tavaly a Tanács elfogadott egy olyan javaslatot, hogy minden megye pozíciókat kap bizonyos ágazaton belül és ezek között voltak elosztva a koncepciók. Ezeknek a figyelembe vételével készült egy döntés-előkészítési javaslat, amelyet az előterjesztésben megtalálhatnak. A döntés megkönnyítése, vagy plusz információként az előterjesztés mellett kiosztásra került a tavalyi évi rangsor, amit a Regionális Fejlesztési Tanács hozott. A táblázat utolsó oszlopában látható, hogy kik azok, akik támogatást nyertek. Az ágazatoknál a régiós rangsor figyelembe vételével történt az országgyűlés döntése, és akit első helyen emelt ki a Tanács, az kapta meg a konkrét támogatást. Rámutat, hogy voltak olyan ágazatok, ahol a régiós ragsor nem volt mérvadó a támogatás meghozatalakor. Fehérvölgyi Szabolcs: Azt kérdezi, hogy az oktatási projektek milyen alapon kerültek rangsorolásra. Több ágazatnál kiderül, hogy a rangsor közreműködő szervezetek segítségével készült el, de az oktatásnál nem találta ezt meg az előterjesztésben. Tóth Gábor: Említette, hogy a három megye Területfejlesztési Tanácsa és a három érintett szakmai tanács részvételével zajlott az ülés. Mivel nehéz rangsort képezni három megye hasonló jellegű projektjeiből, ezért tavaly minden ágazatban egy előzetes egyeztetés alapján a megyék bizonyos rangsorokat kaptak. Az oktatási ágazatot nézve, Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala sorrendiség alakult ki, más ágazatokat nézve, például a szociális ágazatban Zala megye kapta az első helyezést. Elmondja, hogy azt próbálták elérni, hogy minden megye megfelelő pozíciókhoz juthasson különböző ágazatban. Azon belül viszont a Megyei Területfejlesztési Tanács véleménye alapján volt a megyén belüli beruházásoknak a rangsorolása. Hozzáteszi, hogy az is egy indok volt, hogy Nagykanizsa városa oktatási ágazatban tavaly 710 millió forintos címzett támogatásban részesült. A tavaly beadott 32 koncepcióból nyolc támogatása vált valóra a Nyugat-dunántúli Régióban. Nagykanizsa a tavalyi évben már támogatásban részesült és ezért is történt idén a hátrébb sorolása. Markó Péter: Ha rátekint a Tanács a tavalyi rangsorolásra, akkor látható, hogy javaslataikat nem mindig fogadták el a minisztériumok. Palángi Krisztina: Az anyagban nem talált utalást arra, ami a közoktatási ágazathoz kapcsolódik, ahol 13 javaslat érkezett be. Kérdése, hogy mind a 13 javaslat bekerül-e az OTH és a szakminisztériumok elé. Tóth Gábor: Igen, mind be fog kerülni további rangsorolásra. Markó Péter: Elfogadásra javasolja a címzett támogatásokra vonatkozó határozati javaslati pontokat, és azt javasolja, hogy az összes táblázatot egyben fogadják el. Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot 2 nem szavazat mellett, 18 igen szavazattal elfogadta. Továbbiakban a céltámogatások kerülnek megbeszélésre. Ismét Tóth Gábort kéri fel szóbeli kiegészítésre.
7
Tóth Gábor: Elmondja, hogy a céltámogatásoknál konkrét támogatásokról tud dönteni a Regionális Fejlesztési Tanács. A költségvetési törvény értelmében 271 millió forint tárgyévi forrása volt a Regionális Fejlesztési Tanácsnak, ami látszólag kevés, de járul még hozzá plusz kétévi keret, így közel 8-900 millió forintos összegről lehet most dönteni, amelyet az Országos Területfejlesztési Hivatal a tavaly második féléves lemondások alapján még kb. 50 millió forintos tárgyévi kerettel megemel. Tehát RFT 328 millió forintot oszthat szét. Megkötést jelent, hogy a törvény prioritásokat határoz meg, például szennyvízberuházásoknál elsősorban a műszakilag szétszakadt beruházásokat kell támogatni. Egy ilyen beruházás volt, amely Zsennye Község 252 millió forintos támogatási igénye, s mivel ez nagy forrást köt le a régióban, több szennyvizes beruházást nem javasolnak támogatásra, mivel nem fért volna be a keretbe. A maradék, közel 75 millió forintot az egészségügyi gép-műszer beszerzésre javasolják támogatásként megítélni. Idei évtől az egészségügyi gép-műszer beszerzésekre kétévi támogatásokat is lehet megítélni, ezért javaslatuk szerint a maradék 75 millió forinthoz mindenképpen még egyszer 75 millió forintnyi második tárgyévi szakaszt is javasolnak. Elmondja, hogy már régen volt rá lehetőség, hogy 150 millió forint értékben tudtak egészségügyi gép-műszer beszerzéseket támogatni a régióban. Az egészségügyi gép-műszer beszerzéseknél három megyei jogú város, és Sopron város kórháza nyújtott be igényt. Elmondja, hogy az igények jóval magasabbak voltak, mint a 150 millió forintos keret. Kettő döntési javaslat került beterjesztésre. Az egyik az, hogy mind a három megyei jogú kórház 40-40 millió forint, míg Sopron 30 millió 724 ezer forint támogatásban részesüljön. Az előkészítő bizottság második támogatási javaslata annyiban tér el, hogy Vas és Zala megyei kórház 42 millió forint, Győr-Moson-Sopron megyei kórház 40 milliót, míg Sopron 26 millió 724 ezer forint. Mind a két javaslatnál a szennyvizek közül a Zsennyei pályázat kerülne támogatásra. Annyit hozzátesz még, hogy a különböző lemondásokból: az Áfa lemondás, címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos lemondásokból folyamatosan képződik egy olyan alap, ami az OTH a nyár folyamán újra szétoszt a régiók között. Nagy valószínűséggel még egy-kettő, esetleg három kisebb szennyvízzel kapcsolatos beruházásnak a támogatási igény kielégítésre kerülhet a nyár végén, az ősz elején. Tombi Lajos: Egyetért a rangsorolással, felszólalása a szennyvízzel kapcsolatos. Szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a Kohéziós Alapoknál az történt, hogy a Zala vízgyűjtőjén levő községek közül 6 település kimaradt, így Vaspör és Csonkahegyhát térsége is. Ezek a községek nagyon kemény környezetvédelmi feltételekkel kénytelenek szembe nézni. A szigorúság megvan, pénzt viszont nem adnak hozzá, holott az önrész rendelkezésre áll. Azt szeretné kérni, ha mód lesz rá, akkor a következő erőnyerő mindenképpen ez a térség legyen. Zalaegerszeg agglomerációban ez a néhány község fehér foltként kimarad -gyakorlatilag az Uniós szabályok miatt – mindenfajta fejlesztésből is. Véleménye szerint mindenképpen indokolt lenne, hogy a következő körben bekerüljön Vaspör és Csonkahegyhát. Ha nincs keret, és nem lehet elosztani, akkor tudomásul veszi ezt a szakmailag korrekt álláspontot, de úgy látja, mindent meg kell tenni azért, hogy a két község bent maradjon. Tóth Gábor: Elmondja, hogy a területi Vízgazdálkodási Tanácstól már értesültek a problémákról. Az igénykielégítés sorrendje az idén nyárom úgy történne, hogy elsősorban rendelkezésre álló forrásokból, de amennyiben több a forrás, akkor az eredeti rangsor kerül kielégítésre. Amennyiben kevesebb lesz ez a forrás, akkor a keret jobb kitöltése érdekében azok a beruházások kerülnek be, akik kitöltik a keretet. A 120 millió forintra esetleges igény a tavalyiak alapján lehetne igény formálnia. Ennél nagyobb forrást nem érez lehetségesnek.
8
Markó Péter: Javasolja a céltámogatásokra vonatkozó határozati pontok elfogadását. Elsőként az 1. támogatási javaslatot bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 15 / 2006. (V.30.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács az 1992. évi LXXXIX törvény alapján a címzett támogatási igények beruházási koncepcióira az alábbi rangsorokat állítja fel: Egészségügyi ágazat:
Rangsor
Önkormányzat neve
1
Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat
2
Körmend
3
Vas Megyei Önkormányzat
Beruházás megnevezése Petz A. Megyei Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrum kialakítása és a Központi Műtőblokk rekonstrukció Dr. B. S. L. KórházRendelőintézet rekonstrukció Markusovszky Kórház Belgyógyászati tömb rekonstrukció
Koncepció változat
B
A B
Vízgazdálkodási ágazat – belterületi vízrendezés Rangsor
Önkormányzat neve
1
Zalaegerszeg
2
Nagycenk
3
Keszthely
4
Gyenesdiás
Beruházás megnevezése Zala jobbparti városrész belterületi vízrendezése I. ütem Harka, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg és Pinnye községek csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítése Keszthely városrészek belterületi vízrendezése Belterületi vízrendezés
Koncepció változat A
A
A A
9
Vízgazdálkodási ágazat – Szennyvízelvezetés és –tisztítás Rangsor
Önkormányzat neve
Beruházás megnevezése
Koncepció változat
1
Csehimindszent
Szennyvízközmű beruházás
D
2
Szeleste
Szennyvízközmű beruházás
B
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Gelse Község Önkormányzatának Felsőrajk és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása tárgyú koncepcióját a formai és szakmai hiányosságok miatt nem javasolja további bírálatra.
Szociális ágazat Rangsor
Önkormányzat neve
1
Zala Megyei Önkormányzat
2
Vas Megyei Önkormányzat
3
Győr-MosonSopron Megyei Önkormányzat
4
Zalaegerszeg
5
Gellénháza
Beruházás megnevezése
Koncepció változat
Zalaegerszegi Idősek Otthona, Módszertani Otthony struktúra módosítása és korszerűsítése Vas Megyei Idősek Otthona Táplánszentkereszt épületrekonstrukció és bővítés Nagylózsi Időskorúak Otthonában megvalósítandó új, 100 férőhelyes szociális épület létrehozása 50 férőhelyes Idősek Otthona létesítése Meglévő irodaépület Idősek Otthonává történő alakítása
B
B
D B B
Kulturális ágazat Rangsor
Önkormányzat neve
1
Tét
2
Zalaegerszeg
3
Enese
Beruházás megnevezése Kistérségi Művelődési Központ építése Zalaegerszeg Kazinczy tér 11. szám alatti épület bábszínházzá alakítása Enese és térsége Kulturális és Sportközpont Általános Iskolai Tornacsarnok építése
Változat A B A
10
Közoktatási ágazat Rangsor
Önkormányzat neve
1
Bük
2
Sopron
3
Zalaegerszeg
4
Szentpéterfa
5
Kóny
6
Becsehely
7
Kőszeg
8
Zalaegerszeg
9
Szentgotthárd
10
Murakeresztúr
11
Nagykanizsa
12
Zalaegerszeg
13
Letenye
Beruházás megnevezése Felső-Répcementi kistérség oktatási központjának komplex fejlesztése Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény rekonstrukciója és bővítése Kovács Károly Tagkollégium bővítése és rekonstrukciója Két tanítási nyelvű általános iskola korszerűsítése, tantermi szárnnyal és tornateremmel történő bővítése Óvoda bővítéses rekonstrukciója Becsehely Általános Iskola jogszabályi működési feltételeinek kialakítása A Kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium Leánykollégiumának rekonstrukciója Teleki Blanka Székhelykollégium bővítése és rekonstrukciója Szentgotthárd város középiskolai kollégiumának rekonstrukciója Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ iskolai feladatainak fejlesztése (tornacsarnok és speciális oktató terek kialakítása) Bolyai János Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója Gancz Ábrahám Székhelyiskola bővítése és rekonstrukciója Andrássí Gyula Általános Iskola bővítése tantermekkel és tornateremmel
Változat B
B A A A B
A
A A
A
A A B
11
(2) A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács az 1992. évi LXXXIX törvény alapján a 2006. évi céltámogatás szennyvízelvezetés - tisztítás céljánál a megjelölt támogatási összeggel az alábbi igénybejelentést támogatja: ezer Ft Önkormányzat
Zsennye
Beruházás Saját Támogatás 2006. évi 2007. évi 2008. évi összköltség forrás összesen támogatás támogatás támogatás
991 026
148 656
842 370
252 711
421 185
168 474
(3) A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács az 1992. évi LXXXIX törvény alapján a 2006. évi céltámogatás működő kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzései céljánál a megjelölt támogatási összeggel az alábbi igénybejelentéseket támogatja: Beruházás típus eü gép-műszer beszerzés eü gép-műszer beszerzés eü gép-műszer beszerzés eü gép-műszer beszerzés
Önkormányzat Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Vas Megyei Önkormányzat Zala Megyei Önkormányzat Sopron
Támogatás összesen
2006. évi támogatás
2007. évi támogatás
2008. évi támogatás
40 000
20 000
20 000
0
40 000
20000
20000
0
40 000
20000
20000
0
30 724
15362
15362
0
(4) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a vonatkozó jogszabályok alapján felhatalmazza elnökét a 2006. évi céltámogatás nyertes pályázóival kötendő támogatási szerződések aláírására, valamint a műszaki tartalom módosítására vonatkozó kérelmek engedélyezésére. Határidő: 2006. május 31. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke
4. napirendi pont (eredeti 3. pont) Az INTERREG programok jövője a Strukturális Alapok 3. célkitűzésében Markó Péter: Az előterjesztéssel kapcsolatos szóbeli kiegészítésre Vissi András helyett Győrffy Gábort kéri fel. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy Vissi András éppen Budapesten Interreg programozási egyeztetésen vesz részt, ezért képviseli most ő ezt az előterjesztést.
12
Kifejti, hogy a Phare CBC Interreg programokra való tekintettel mindig is érdeklődésre tartottak számot Nyugat-Dunántúlon, különösen a határ közeli kistérségekben. Egyértelműnek látszik, hogy folytatódik az Interreg programoknak a sora, viszont átrendeződés várható a hagyományos közvetlen határon átnyúló együttműködések javára. A transznacionális, interregionális pályázatok, amik nagyon kedveztek a szakértő cégeknek és a nagyobb szervezeteknek, például a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, azok forrásban visszaszorulnak, és ez mindenképpen kedvező a régióra nézve. A határon átnyúló együttműködésekben a legnagyobb hatású változás, hogy Burgenland, Alsó-Ausztriának a keleti része és Bécs mellett Stájerország és Grác is részévé válik a határon átnyúló együttműködési programnak. A Centrope mellett a Zukunft Regio törekvések, ily módon Zala és Vas megye együttműködése Stájerországgal nagyobb lehetőséget kap az elkövetkező időszakban. Zala megye részvétele is biztosított a programban. Zala megye státusza - mint eddig minden egyes döntésnél, ami a programidőszakra vonatkozott az Interreg programban - mivel nincs közvetlen határa Ausztriával, még egyeztetés alatt van. A legrosszabb esetben 20%-os részesedéssel juthat be, mint közvetlen határral nem bíró, de teljesen egyenjogú tag, amiben konszenzus van a magyar és az osztrák oldalon is. Elmondja, hogy a folytatás a Brüsszeli Bizottság képviselőivel való egyeztetéseken és a rendelet szövegének értelmezésén múlik. Elmondja, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata - pontosan annak kapcsán, hogy Zala megyének nincsenek közvetlen határai Ausztiával- nagyjából ezt a 20%-os részesedést biztosították a Phare CBC Interreg programok történetében Zala megyének, azzal hogy megnyílt az elmúlt évben és folytatódni fog a szlovén-horvát–magyar határon átnyúló együttműködési program, amely kifejezetten Dél-Zalának nyújt kedvező határon átnyúló együttműködési lehetőséget. Jelentősen új eljárási mozzanat lesz az Interreg programok végrehajtásában az úgynevezett vezető partner elv, ami azt jelenti, hogy a nagyobb szervezeti rutinnal rendelkező osztrák vagy magyar szervezeteknek mindenképpen fel kell vállalnia a határon átnyúló projektek teljes menedzsmentjét és pénzügyi elszámolását a szomszéd országbeli partner számára is. Ez egyrészről felelősség, másészről bizonyos szempontból akár hatalmi súlyponteltolódásokat is eredményezhet. Kiemeli, hogy különösen fontos, hogy azok a magyarországi szervezetek, amelyek kellő Interreg, illetve EU projekt végrehajtási rutinnal rendelkeznek ne csak követőként, valamely projekt társtagjaként, hanem valóban főkedvezményezettként, vezérpartnerként is vegyenek részt a projektekben, tehát nem csak egy akarat elfogadójaként, hanem formálójaként. Hozzáteszi, hogy az elmúlt 10 évben jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg Phare CBC pályázati forrásokból, alapvetően ez a közös végrehajtás, a vezető partner elv, az oszták-magyar együttműködések jelenlegi szakaszában úgy érzi, ennek jogosultsága is van az együttműködési kultúra erősítésére. A projektek minősége és a partnerségi megalapozottság tekintetében nem hoztak jelentősen újat, de abban bíznak, hogy 2007-től ez meg fog történni. Az Interreg programok tervezésének a ROP-kal való koherenciáját biztosítja az, hogy a regionális megyei és nagyvárosi fejlesztési programokat a tervező konzorcium megbízásának az is része, hogy összehangolja az általános régióbeli tervezést az ebben az évben folyó Interreg programtervezésekkel. Ez különösen a második félévben lesz jelentős feladat, amikor a Regionális Program tervezése olyan fázisban jut, hogy lesz mit érvényesíteni az Interreg programok pontosításában. Elmondja, hogy az előterjesztés tájékoztató jellegű, határozati javaslat nélkül. Tombi Lajos: Elmondja, hogy kérdése azzal kapcsolatos, hogy a közigazgatás korszerűsítésével, ha a megyéket felváltják a régiók, akkor a szlovén, vagy a horvát határ közigazgatási egységébe
13
Győr és Sopron is bele tartozik-e, és fordítva Zalaegerszeg vagy Nagykanizsa pedig határosnak számít-e Ausztriával. Véleménye szerint ez egy költői kérdés, mert ha lesz közigazgatás korszerűsítés, akkor egyenrangú partner e tekintetben Zala megye is, mert akkor nem Zala megye, hanem a Nyugat-dunántúli Régió a közigazgatási egység. Markó Péter: Megjegyzi, hogy ez oly mértékben politikai kérdés, hogy erről nem nyitna vitát. Elmondja, hogy az előterjesztésben szerepel, hogy Stájerországból, ami egy régiónak számít csak egy NUTS 3-as területe lesz bent, ez pedig Kelet-Stájerország, illetve Grác Umgebung, és ugyanez volt Bécs dél-keleti részére is eddig a jellemző. Tényszerű választ Győrffy Gábortól kér. Kérdezi, hogy körülbelül mennyi pénz várható az osztrák-magyar határ menti együttműködésbe, illetve a szlovén-horvát-magyar határ menti együttműködésbe. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy a Strukturális programok tervezésében, így a Regionális Operatív Programok tervezésében az Európai Bizottság NUTS 2-es - Magyarországon területfejlesztési statisztikai régió - tervezési egységet, tervezési statisztikát, és fejlődési jövőképet ír elő. Az Interreg programok esetében pontosan annak közvetlen határmenti szerepére és mozgósító erejére való tekintettel NUTS 3-as - Magyarországon megyei szintű - tervezés van, mint a Phare CBC esetében is volt 1995-től folyamatosan. Úgy érzi, a kérdés nem megválaszolásra szólt, inkább elhangzásra, és azt gondolja, hogy ezt a kérdést sem lehet fekete és fehér módon megválaszolni. A forrásokkal kapcsolatban határozott összeget nem tudtak még írni az előterjesztésben, formálódik, nagyságrendekből következtetni lehet, hogy az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködési programban évi 1-1,5 milliárd forint lesz, ami bizonyos szempontból visszalépésnek tekinthető. Másrészt a nagy infrastrukturális jellegű projektekre nem lesz jogosultság az Interreg programban, és ezért ez az 1-1,5 milliárd forint évente eddig is nagyjából fedezte a együttműködési, foglalkoztatási, képzési, kutatási együttműködési projekteket. Tehát egy kielégítő nagyságrendet mind a kis projektek, mind a nagyobb szociális jellegű projektek esetében nyújtani fog a Régiónak. Székely Imre: Elmondja, hogy ugyanezt a kérdést felvetették a Koordinációs Bizottsági ülésen, ahol Vissi András elmondta, hogy 5,8 milliárd euró jut Uniós szinten az alprogramokra, ezen belül a magyar határszakaszokra 300 millió euró jutna. Markó Péter: Elmondja, hogy ez előterjesztés tájékoztató jellegű volt, döntést nem igényel. 5. napirendi pont (eredeti 4. pont) Nyugat-Dunántúli Területfejlesztési programja 2007-2013, a 2. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre Horváth Jácintot kéri fel. Horváth Jácint: Azt javasolja, hogy pontok szerint vegyék sorra az előterjesztést. Az előterjesztés első része a közös tervezése a három megyének, az öt megyei jogú városnak és a régiónak. Ez a
14
Partnerség 2007-2013, melyről beszámoló található az 1. számú mellékletben, melyet a konzorcium és az Ügynökség közösen készített. A tervezési folyamat során a helyzetelemzés a végéhez közeledik. Elkezdődnek a koncepcionális stratégia és az informatikai rendszer kidolgozása is, illetve ennek koncepciója már be is fejeződik. A mellékletben találhatók az ehhez tartozó határidők. Ennek egy szűkebb megvitatása volt az elmúlt héten, és egy szélesebb tervezői hálózati körben történő megvitatásra sor fog kerülni június közepén egy tervező hálózati napon. Székely Imre: Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdezi, hogy várhatóan az egész program mikor készül el, és mikor kerül a Tanács elé, illetve az illetékes megyei tanácsok, és a megyei jogú városok elé. Az észrevétele pedig az, hogy sajnálatosan az látható, hogy nem egy ütemben készülnek az alprogramok. A Koncepcionális célok tervezése című munkarész, amit május 12-re jelöl a melléklet, nem látható még sehol. Úgy érzi, hogy mivel még csak a helyzetelemzésnél tartanak, lemaradásban vannak. Kérdezi, hogy mi ennek az oka, és hogy lehetne gyorsítani vagy ráhatni a tervezőkre, hogy gyorsabb legyen a munka. Horváth Jácint: Javasolja, hogy közösen próbáljanak ráhatni a tervezőkre, mindenképpen sürgetés szükséges ez ügyben. A résztervezők más-más ütemben dolgoznak, így más-más ütemben készül a munka. Kéri, hogy közösen jelezzék a tervezők felé, a közös kommunikációs csatornákon. A végső határidőt, amit szerződésben foglaltak, reméli, hogy tartani fogják a tervezők. Wagner András: Kérdezi, hogy a megfogalmazott Operatív Program, illetve a Pólus Program hol és hogyan érnek össze, illetve kommunikálnak-e egymással azok, akik a tervezésben részt vesznek. Elmondja, hogy azért kérdezi, mert nemrég a Regionális Innovációs Tanács ülésén hallott egy tájékoztatót a Pólus Programról, és rossz érzései támadtak, ismerve a ROP előkészítését, hogy azért valamit tenni kellene, hogy egymást erősítsék, minthogy elbeszéljenek egymás mellett. Horváth Jácint: Elmondja, hogy tervezői szinten folyamatos egyeztetés folyik ezekről a programokról. Heti, kétheti szinten egyszer a régiókoncepció, egyszer a megyei jogú városok koncepciója, másrészről a pólus koncepciója, de mindemellett még nagyon sok tervezői munka folyik, nem beszélve a komplex programokról- Balaton, Duna, Termál program,- amik szintén párhuzamosan folynak, és a tervező Hálózat honlapjára folyamatosan feltöltésre kerülnek. Győrffy Gábor: Elmondja, hogy két forgatókönyvük van. Az egyik a tapasztalati alapú, ami arra utal, hogy a tervezések utolsó fél évében ezek a koncepciók nem összeérni, hanem széttartani szoktak, most lépnek az utolsó félévbe. Meglátják, (-hogy az a forgatókönyv, ami tulajdonképpen a 2003-2004-es időszakban megtapasztalt forgatókönyv-), hogy aki tervezői jogosultsággal és hatáskörrel bír egy adott OP, vagy egy funkcionális részprogram tervezésében, az ezen forgatókönyv szerint lassan elkezdik kiszorítani az informális partnereket a tervezésből. A másik forgatókönyv az együttműködési forgatókönyv. Együttműködést általában azoknak a részprogramoknak a tervezői részéről tapasztalnak, akik valamiért bajba kerültek a saját programjukat illetően, megkérdőjeleződött a hatáskörük, vagy az intézkedési jogosultságuk. Rögtön megtalálásra kerültek a partnerek, akik egészen addig, míg nem rendeződött a helyzet, fontos volt, hogy velük koherenciába, partnerségben dolgozzanak.
15
Elmondja, hogy nagyon sokan a Regionális Program tervezése kapcsán azt látják, hogy a térségi képviselők lobbiznak az intézményi szempontból önálló ROP mellett és intézményi felelősségért, és ez néha háttérbe szorítja a tartalmat az egyeztetéseken. A tapasztalati forgatókönyv azt mutatja, hogy ha ez nem így történik, akkor hónapról hónapra csökken az esélye annak, hogy a lefektetett eljárásrendeken keresztül szabályozott formában lehessen érvényesíteni a tervezési szempontokat. Összességében viszont több projektlista, több fejlesztési elképzelés forog - itt nem kifejezetten a Pólusra gondol - például infrastrukturális fejlesztésekben, azt lehet mondani, hogy bár ágazatok keretében folynak a tervezések, tartalmilag nagyon sokat merítettek a régió, illetve megyéken belüli tervezésekből. Elmondja, hogy elsősorban nem az a gond, hogy olyan fejlesztéseket tartalmaz az ágazati javaslat, amelyek a regionális prioritásokkal nincsenek összhangban, hanem elsősorban az a gond, hogy a régióban közösen kiérlelt elképzelésekből csak több vagy kevesebb kerül bele. Tehát azt látja, hogy indirekt haszna mindenképpen van a munkának, hogy javul az ágazati tervezésnek a minősége és tapasztalati megalapozottsága. Nagyon bízik abban, hogy a meglepetéseket is tartalmazó forgatókönyv fog a jövőben megvalósulni. Horváth Jácint: Az előterjesztés második pontjával folytatja, melyben a Kohéziós rendeletekről esik szó. Elmondja, hogy annyiban érdemes a Tanács elé hozni a dolgot, hogy a legutolsó Európai Bizottsági javaslat az ütemezésre az úgy szól, hogy az Operatív Programok tárgyalása az idén ősszel kezdődne el, míg jóváhagyásuk jövő tavasszal és jövő ősz végéig folyna. Elmondja, hogy ez még nem a végleges ütemezés, de ha csak jövő év közepe körül lesznek elfogadva az Operatív Programok, akkor jövő év második fele, vagy utána év elejére várhatók végleges pályázati kiírások. A Tanácsnak itt egy határozatot is javasol lefogadni, amely megerősítené azt a szándékot, hogy szeretnék jövő év első felében kiírni a NFT 2 pályázatait. Ha ez a Bizottsági menetrend marad, akkor előzetes pályázati felhívásokra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy az OP benyújtásával egy időben megjelennének előzetes, a főbb célokat tartalmazó pályázati felhívások, amelyek aztán akkor lennének véglegesek, ha a Bizottság jóváhagyja az Operatív Programokat. Az előterjesztés harmadik részében már konkrét pénzekről is szó van. Ahhoz, hogy az Operatív Programot tovább lehessen tervezni, készülnek különböző pénzügyi allokációk az egyes programokhoz. Az utóbbi időben elég nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervnek „A” és „B” változata van. Az „A” változat az, amelyik inkább növekedésorientált, több közlekedési beruházást tartalmaz, míg a „B” változat inkább a humán erőforrások fejlesztésére, humán infrastrukturális fejlesztésekre helyezi hangsúlyt. Valószínűnek tartja, hogy nem egyik vagy másik verzió lesz a végső, hanem valahol a kettő között fog megállni, valamelyik oldalhoz közelebb. De szemléltetésként tanulságos, hogy milyen összegekkel lehet számolni. A 2. számú melléklet - amely az ülés előtt lett kiosztva tartalmazza a számításokat. Kiemeli az első táblázatot, ahol a régiós programok közötti felosztások találhatóak. Itt látszik továbbra is az, hogy Nyugat-Dunántúl a hat régió közül a ROP keretében a legalacsonyabb részesedésre számíthat, de egyes esetekben majdnem háromszoros különbség van régiók között. A különböző régiók közötti felosztásai arányok tekintetében, amennyiben a Tanács úgy gondolja, hogy ennek megváltoztatására rá kell erősíteni, és Nyugat-Dunántúl forrásallokációját feltétlenül növelni kell, úgy határozatban kellene rögzíteni a javaslatot. 120140 milliárd forint közötti minimális összeggel számoltunk a korábbi ROP változatokban. Ne csak a felzárkóztatás legyen célja a NFT forrásainak a felosztása. A melléklet 4-5-6. oldalán komoly régiós projektek szerepelnek, különösen, hogy az „A” és „B” változat esetén az ágazati tervezők szerint milyen projektek kerülnének be, illetve maradnának ki az egyes Operatív Programból. Látszik a 4. oldalon, hogy közlekedés
16
szempontjából melyek azokat a projektek, amelyek mindenképpen, mind a két verzióban szerepelnek a Nyugat-Dunántúlról, amit korábban a Tanács is kiemelten javasolt. Az 5. oldalon található projektek listája, amelyek kimaradnának az ágazati tervezők szerint, ha az „A” változat valósulna meg, és csak a „B” változatban lennének benne. Itt is nagyon fontos nyugat-dunántúli projektek vannak. A GKM azt a megoldást javasolta, hogy a térségi elérhetőség prioritás alatt kiveszi az egyedi projekteket és csak 11,5 tonna tengelyterhelésű megerősítést tesz a programba pályázati úton, ahogy az a mostani időszakban is van. Ez a változat az összes régió között a NyugatDunántúlt érinti a legérzékenyebben. Kiesne a győri villamos projektje és a logisztikai központok közül Sopron és Nagykanizsa esetleges pályázási lehetősége is. A Környezeti Operatív Program mindkét változata tartalmazza a Nyugat-Dunántúlon szereplő minden egyes projektet. A nagykanizsai szennyvíztisztító nincs benne egyedül ebben a listában, ami kohéziós alapra előkészítés alatt van. Ahhoz, hogy lássák, mi lenne akkor, ha a közlekedés nagyobb összeget kapna, és maximális tervezés lenne rá, az egészségügy terén kiesne a járó beteg ellátás, az onkológiai ellátás, nagy infrastruktúrafejlesztési projektek. Nagyon fontos egyetemi fejlesztések is nagy összegektől esnének el. Egy határozati javaslatot is megfogalmaztunk. Mivel a közlekedés tekintetében érintett a régió, azt javasolja a Tanácsnak, hogy a térségi elérhetőség prioritás alatt legyenek régiós projektek, melyek a régióval egyeztetve kerüljenek meghatározásra a pénzügyileg szűkebb közlekedési verzió esetén is. A határozati javaslatra szeretné felhívni a Tanács figyelmét, amely a kiosztott anyagban a 3. határozati pont Palángi Krisztina: Kérdése azzal kapcsolatos, hogy nagykanizsai szennyvíztisztító projekt, amely nagyon előrehaladott állapotban van és több jóváhagyáson is átment, miért esett ki. Székely Imre: Az egyik észrevétele a vasúti ütemfejlesztések vonatkozásában, hogy az első sorban szereplő Budapest-Hegyeshalom projekt Budapesten valósul meg, nem igazán régiós projekt. A harmadik sor Budapest-Székesfehérvár-Boba, csak az utolsó kilométerek esnek a régióra. Viszont ami fajsúlyosabb észrevétele, hogy az Észak-déli tengelyben 86-os főút váti és szelestei elkerülő útjai szerepelnek, és nagy fájdalommal látja, hogy nincs benne Csorna. Ezzel kapcsolatban az a konkrét javaslata, hogy Csorna szerepeljen 20 millió forinttal a Térségi elérhetőség című blokkban. Elmondja, hogy Csorna nem csak kelet-nyugat irányú GyőrSopron útvonalat jelenti, hanem az észak-dél irányú 86-os útnak is a része. Az a konkrét határozati javaslata, hogy az új, 3. pont, ami kiosztásra került, beszúrná a „további” szót: „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javasolja, hogy az Operatív Programok közlekedési forrásainak allokációja tekintetében a jelenlegi szűkebb „B” változatban szereplő projektek mellett a régió számára további fontos egyedi projektek is megjelenhessenek a „Térségi elérhetőség” prioritásban. A Tanács javasolja, hogy ezen projektek nevesítése a Regionális Fejlesztési Tanáccsal történő egyeztetéssel történjen meg.”
Valamint egy új pontot javasolna negyedik pontként, ami a következő:
„A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nem ért egyet azzal, hogy a közlekedési Operatív Programban a GKM javaslata szerint a csornai elkerülő projekt csak a térség elérhetőségek között csak a II. prioritásban szerepel. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy Csorna elkerülő út 20 milliárd Forintos projektje a Nemzetközi elérhetőség I. számú prioritás közé kerüljön, ugyanis ez az útszakasz része az észak-déli tengelynek, és annak pillanatnyilag a legkritikusabb, legforgalmasabb szakasza.”
Győrffy Gábor: Székely Imre javaslata úgy pontos, hogy nem az Operatív Programban, hanem az OP tervezői tervezetében. Ebben az esetben úgy érzi, hogy mindazokért a projektekért ki kell állni,
17
amelyet a Regionális Fejlesztési Tanács támogatásra javasolt, és „B” változatban vagy „A” változatban nem szerepelnek. A tervezés mostani fázisában személyesen nem javasolja, hogy még további alpontokkal kiegészítve egyes projekteket javasoljanak, hanem sokkal inkább azt, hogy a Tanács még a harmadik pontot úgy egészítse ki, hogy: megerősítve korábbi álláspontját kiáll a régió prioritás projektjei mellett, és kezdeményezi, hogy egyeztetés történjen ebben a kérdésben. Úgy érzi, hogy a következő fél évben még lesz mód arra, hogy a határozottabb projektekre koncentráló hangot megüssék. Ez a lista a mostani állapotában azért tanulságos, és azért jó, hogy ide kerülhetett, mert pontosan mutatja, hogy azt, hogy egy belső, házon belüli tervezői formálódásban projektekkel kapcsolatban biztosnak tekintett projektek sorsa is kérdésessé válhat, de úgy érzi, hogy a tervezésnek egy olyan szakaszában vannak, amikor egy általánosabb állásfoglalás segíthet. Tombi Lajos: Egyet ért azzal, amit Győrffy Gábor is mondott. A javaslat, amit a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak a felosztásáról készült táblázatot nyilvánosságra kell hozni, hogy az ország egyharmad része mit érdemel. Sok furcsaságot lát a pályázatokban. Például a régióknak szánt akár „A” akár „B” terv szerinti a nem konvergencia régiónak, Közép-magyarországi Régiónak 440 milliárd forint támogatási összeget javasoltak, ami az egész összeg egyharmada. A Nyugat-dunántúli Régió igazából nem 9,8 %-át kapja a régiós összegből, hanem mínusz 30 %át, amit elvett a Közép-magyarországi régió. Véleménye szerint ezeket a számokat nem így kell nyilvánosság elé hozni, mert így akkor nagyjából a három Nyugat-, Dél- és Középdunántúli Régió most lakosságarányosan kapja a forrást. Az ország középső része elviszi a forrásokat. Az igazi probléma az az, hogy csak a hat régióra vonatkozik „A” és „B” terv, míg ez a Közép-magyarországi Régiónál nincs, mert fixen megvan a 440 milliárd forint. Az arányos közteherviselésre legalább az elvárható lenne, hogy a Közép-magyarországi Régióban is legyen „A” és „B” terv. Ha most van a tervezés időszaka, akkor ezt most kell nyilvánosságra hozni. Fehérvölgyi Szabolcs: Csatlakozva az elhangzott véleményhez, azt javasolja, hogy kerüljön bele a határozati javaslatokba az, hogy a jelenleg tervezés alatt álló közösségi és kormányzati forrásokból, már elnyert pénzekből jelenleg tervezés alatt álló projektek bírják a Tanács támogatását. A megfelelő szerveknél fejtsen ki a Tanács olyan tevékenységet, hogy ezek a projektek nem akadjanak meg egy több száz millióba kerülő kész tervnél. Álljon ki a Tanács ezekért a projektekért. „B” pontként javasolná, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség kapjon a Tanácstól egy olyan feladatot, megbízást, hogy ezeknek a tervezés alatt álló projekteknek a listáját állítsa össze. Véleménye szerint Így lehetne hatékonyan ezeket az ügyeket támogatni, és megakadályozni azt, hogy több száz millió forintot adjanak ki olyan projektekre, amik később nem valósulnak meg. Kéri a határozati javaslat támogatását. Székely Imre: Visszatér Csornára, hogy konkrét ügyről van szó, és megjegyzi, hogy elég nagy vakság a GKM részéről, hogy ezt az elkerülő utat egy térség elérhetőségi blokkba tette be. Meglátása szerint ez ellen tiltakozhat az Regionális Fejlesztési Tanács, ugyanis már többször állást foglalt az ügyben, hogy az Észak-déli tengelybe tartozik a Csorna elkerülő, sőt annak a No1-es számú projektje. Tehát nyugodtan kinyilváníthatja azt, hogy ennek a TEN-T rovatban van a helye, és nem kell egyeztetni továbbiakban. Ezt fontos dolognak tartja, ezért javasolta amellett, hogy általánosan meghagyják a 4. pontot, szúrják be ezt a Csornával kapcsolatos észrevételt.
18
Markó Péter: Megállapítja a tervezés kapcsán, hogy a Sárvári elkerülő szakaszáról 5 éve kormánydöntés van, hogy megépül, de azóta sem készült el. Ezért is küzdenie kell a Régiónak. Teljesen egyet ért a csornai üggyel, mert a régióban egyértelműen az is prioritást élvez, mint az egész Északdéli tengely. Hogyha megnézik a vasútközlekedést Szombathely tekintetében, hátrányos, mert megáll a fejlesztés Bobánál. Van egy elképzelés, ha a GYSEV megkapja a SzentgotthárdSzombathely szakaszt, akkor ott lesz fejlesztés, de semmiképpen nem szerepel például a Körmend-Zalalövő rész, nem szerepel a Csorna-Porpác rész. Ez a vasút tekintetében azt jelenti, hogy Szombathely el fogja veszíteni a közlekedési csomópont szerepét. Elmondja, hogy egyetért a határozati javaslattal, és a harmadik javaslati pontba kerüljön be, hogy „régió számára további fontos egyedi projektek is megjelenhessenek”. A Csorna elkerülőnél javasolja, hogy a TEN-T-be kerüljön be. Természetesen azt tudja az Ügynökség és a Tanács is, hogy mi a régió prioritása Nagykanizsára és a többi projektre való tekintettel, és nyilvánvaló, hogy ezekért folyamatosan küzdeni kell. Horváth Jácint: A kérdésekre válaszolva, Nagykanizsa esetében elmondja, hogy nem tudják, miért nem szerepel a tervek között. Következő konzultáció alkalmával ezt a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársaival egyeztetni fogják. A Konvergencia Régió esetében a 440 milliárd forint a főváros és Közép-Magyarország számára azt jelenti, hogy ő nem pályázhat semmilyen más Operatív Programra, csak ez a forrása van. Sem a Közlekedési Operatív Programban, sem a Környezetvédelmi Operatív Programban neki nem lehet pénze. Ez az összes forrása, ami a központi Operatív Programban ill. az ESZA Operatív Programban van. Mivel a régió kettes célterület, így fix ez az összeg, amely az Unió által meghatározott, így a 4000 milliárdnyi ERFA forrásból 400 milliárd. Az ország többi részére fog esni a 3600 milliárdnyi további ERFA rész. Ez azt is jelenti, hogy a budapesti vállalkozások nem tudnak pályázni pl. a GVOP-ba, mert oda csak a hat régióból lehet pályázatot benyújtani. A tervezési projektek képviseletére, ígéretet tesz. Vasút tekintetében elmondja, hogy mind a két projekt a régió elérhetőségét szolgálja, és Budapest-Hegyeshalom résznél elég nagy összeget a vasút informatikai rendszer kiépítése fog kitenni. Az ötös pontban a NFT 2 vidékfejlesztési forrásokról esik szó. A Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztériummal folyamatosan egyeztetések folynak arról, hogy mennyi forrás legyen vidékfejlesztésre a 2007-13-az időszakban. Ugyanis látható az előterjesztésben szereplő táblázatban, hogy a jelenlegi tervezett összegekkel, amit az FVM a jelenlegi stratégiájában tervez, évente 8-10 klasszikusan vidékfejlesztési projekt megvalósulását jelentené a jelenlegi támogatási konstrukciókkal, ill. a vidéki vállalkozások esetében 20-25 vállalkozás évente. Ez abból adódik, hogy összesen 15% szerepel az összes mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrás közül vidékfejlesztésre. Itt javasolják azt, hogy a Tanács hozzon határozatot és küldje meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter részére, hogy nem ért egyet ezzel a vidékfejlesztési forrásallokációval és legalább 30%-ra a harmadik tengelyen, és 10%-ra a LEADER-re tervezett forrásokat emelje meg a minisztérium. Tombi Lajos: Elmondja, hogy ő nem értett egyet ezzel az elosztással. Megérti az elosztási problémát. Kevesli a forrásokat, és véleménye szerint az elosztás rossz. Úgy gondolja, hogy nem véletlenül nincs benn Közép-Magyarország a Konvergencia régióban. A Nyugat-Dunántúlon közel ezer település van nem éppen fejlett körülmények között. Véleménye szerint csak másfajta elosztással lehet pénzt szerezni. Javasolja a Tanácsnak, hogy tiltakozzon az elosztás ellen, vagy az ország közvéleményével ismertessék meg az elosztást. Meg kell vizsgálni, hogy
19
mit az, amit Nyugat-Dunántúl aprófalvas lakossága érdemel, vagy a nagyobb városok, akik az ország gazdaságát vagy a terheit viszik. Megerősíti, hogy nem nem értette az elosztást, hanem nem értett vele egyet. Ez nem tisztességes, nem igazságos elosztás. Minden ágazat „A” és „B” variációban kell, hogy gondolkodjanak, kivéve Közép-Magyarország, mert ők fixen megkapják ennek az összegnek egy részét. Megjegyzi, lehet, hogy érdemtelenül. Győrffy Gábor: Hozzáteszi, hogy Közép-Magyarországra a döntés a decemberi EU csúcson történt tárgyalás során született meg, és Magyarország egyik kérése és elfogadott álláspontja volt az, hogy emelkedjen meg a Közép-Magyarországra szánt támogatási összeg. Egy ilyen felvetésnél a megismertetés természetesen jogosult, de arra, hogy ez változik, nincs esély. Meg fogják küldeni minden Regionális Fejlesztési Tanács tagjának egyrészről az Ügynökség januárfebruári forrásbecslését, másrészről a VÁTI és az OTH becsléseit a forrásmegoszlással kapcsolatban. Ami „A” és „B” változatként Nyugat-Dunántúlra, Közép-Dunántúlra szerepel a NFH a területfejlesztési miniszterrel nem egyeztetett, vagy általa nem jóváhagyott változata. A hat régiónak rendelkezésére álló források között körülbelül 15-20 milliárd forintos eltérés van. Amit a határozati javaslat is kiemel a vidékfejlesztési programokkal kapcsolatban, az nem azt jelentené, hogy onnan kerüljön át a ROP-ba, hanem azt jelentené, hogy az NFT 2-es források közül maximum 23-25% lesz, ami ROP-ban valósul meg, és a környezetvédelmi, közlekedési nagyprojektekkel kapcsolatban is formálisan egy ágazati OP tartalmára foglal állást a Regionális Fejlesztési Tanács. Az EMVA esetén a vidékfejlesztési támogatás esetén is az ágazati program keretére foglal állást a Regionális Fejlesztési Tanács. Nem lehet közömbös a régió számára, hogy a források 75%-ért felelős ágazati Operatív Programban lesznek-e bizonyos tartalmak, vagy nem. Felhívja a figyelmet az EMVA-ra, mert Nyugat-Dunántúl aprófalvasságának a kérdése alapvetően függ attól, hogy a vidékfejlesztési támogatási keret terhére kizárólag agrárvállalkozások támogatására megy-e el a forrás, vagy az aprófalvas területek vidékfejlesztési intézkedéseire egy olyan arányban, ami az előterjesztésben szerepel. Ez egy közös javaslat a Dél-Dunántúllal és Közép-Dunántúllal. Véleménye szerint egy ilyen eltolódás nagyon jelentős tud lenni, ez a régióra nézve körülbelül egy 30-40 milliárd forintos többletforrás bevonását jelentheti az aprófalvas területekre. Ha ez csak a nagy agrárvállalkozásokra marad meg, akkor pontosan látszik, hogy az elsősorban Dél-Alföld, Észak-Alföld nagy agrárvállalkozásainak a forrásait fogja bővíteni. Tombi Lajos: Elmondja, hogy egy konkrét javaslata lenne. A táblázatból jól látszik, hogy jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezik az Alföld a tanyák miatt, az „elmaradottság” miatt, ill. Észak-Magyarország az apró falvak miatt. Ugyanakkor a három dunántúli régió gazdasági teljesítménye révén viszonylag jó pozíciót foglal el, ami néhány nagyvárosnak a jó pozíciója. De ugyanakkor az ország településeinek a fele ebben a három régióban van, ugyanis Veszprém megye az aprófalvakkal küzd, Baranya, Somogy, Zala, Vas megye és Győr-MosonSopron megye egy része úgyszintén. Nem pusztán a számok igényelnek korrekciót, mert hiába fejlett Sopron, Zalaegerszeg vagy Győr, vagy bármilyen kis település, komoly gondok vannak. Ezt nem kezeli sem a központi kormányzat, sem a regionális terület. A korrekciót nem fogja elérni egyedül Nyugat-Dunántúl, vagy Dél, és Közép-Dunántúl, hanem a három dunántúli régió elnökeinek kell valami fajta korrekciót kérni. A Nyugat-Dunántúlt viszonylag fejlett területnek tekintik. Markó Péter: Hozzáfűzi, hogy mindenki érzi a problémát, és minden stratégiai tervben szerepel erre megoldás. Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, harmadik pontban kiegészítve a következőképpen:
20
„A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javasolja, hogy az Operatív Programok közlekedési forrásainak allokációja tekintetében a jelenlegi szűkebb „B” változatban szereplő projektek mellett a régió által már nevesített további egyedi projektek is megjelenhessenek a „Térségi elérhetőség” prioritásban. A Tanács javasolja, hogy ezen projektek nevesítése a Regionális Fejlesztési Tanáccsal történő egyeztetéssel történjen meg.” A negyedik pont pedig a következő lenne: „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy a „Csorna elkerülő út" 20 Mrd Ft–os projektje „Az Ország (nemzetközi) elérhetősége” (1. prioritás) projektjei közé kerüljön, ugyanis a várost elkerülő út része az É-D-i irányú TEN-T tengelynek ( amelynek legkritikusabb eleme éppen a 86-os főút csornai átkelési szakasza.)” Megállapítja, hogy a Tanács a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. 16 / 2006. (V.30.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri a Kormányt és a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, hogy következetesen képviselje az Európai Bizottsággal és az Európai Tanáccsal folytatandó tárgyalásokon, hogy a 2007-13-as időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret és az Operatív Programok tárgyalásának ütemezése úgy történjen, hogy az Operatív Programok végrehajtását 2007. első felében el lehessen kezdeni. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, hogy a határozatot küldje meg az Európai ügyekért felelős Tárca Nélküli Miniszter és Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke részére. (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nem ért egyet az FVM által társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő támogatási arányokkal, mivel úgy véli, hogy az abban vidékfejlesztésre elkülönített források nem tudnak valódi hatást gyakorolni a vidék fejlődésére 2007-13 között. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri a Minisztert, hogy a forráselosztási arányokat vizsgálja felül, és javasolja, hogy az EMVA III. tengelyre legalább a források 30%-át, míg a IV. tengelyre legalább a források 10%-át tervezzék.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, hogy a határozatot küldje meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter részére. (3) „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javasolja, hogy az Operatív
Programok közlekedési forrásainak allokációja tekintetében a jelenlegi szűkebb „B” változatban szereplő projektek mellett a régió által már nevesített további egyedi projektek is megjelenhessenek a „Térségi elérhetőség” prioritásban. A Tanács javasolja, hogy ezen projektek nevesítése a Regionális Fejlesztési Tanáccsal történő egyeztetéssel történjen meg.”
(4) „A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezi, hogy a „Csorna
elkerülő út" 20 Mrd Ft–os projektje „Az Ország (nemzetközi) elérhetősége” (1. prioritás) projektjei közé kerüljön, ugyanis a várost elkerülő út része az É-D-i irányú TEN-T tengelynek ( amelynek legkritikusabb eleme éppen a 86-os főút csornai átkelési szakasza.)” Határidő: 2006. június 15. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke
21
6. napirendi pont (eredeti 5. pont) Tájékoztató a Nyugat-Dunántúli Regionális Turizmusfejlesztési Stratégiáról Markó Péter: Elmondja, hogy felkérték Balogh Károlyt, a RIB elnökét. Mivel ő nem tud részt venni az ülésen, így helyette Tama István, a Regionális Marketing Igazgatóság vezetője ad tájékoztatást. Tama István: Köszönti a Tanács tagjait és a jelenlévőket, és megköszöni a lehetőséget, hogy a Nyugatdunántúli Régió turizmusfejlesztési stratégiáját bemutathatják. Elmondja, hogy mennyire fontos egy jövőbe nyúló, előre mutató turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása. A turizmussal kapcsolatban egy komplex területről van szó. A Nyugat-dunántúli Régió turizmusa erős, és rendkívül fontos. Egy évben 700 ezer vendéget regisztrálnak kereskedelmi vendéghelyek. A stratégia kidolgozására 2005. decemberében írták ki a köbszerzési eljárást. A stratégia elkészítésének a jogosultságát egy szombathelyi cég, a Régiófókusz Kht. nyerte el. A célstruktúra átadására 2006. februárjában került sor, és 2006 áprilisában készült el a teljes anyag, melyet a Regionális Idegenforgalmi Bizottság május 29-i ülésén fogadott el kisebb kiegészítésekkel. A helyzetfelmérésben alapvető problémaként a megközelíthetőség, közlekedési hátrányok jelennek meg. Gyengeség a helyzetértékelésben: vendégkör 90%-a német és osztrák vendég. Szükséges új küldő piacok megnyerése. Termékek: egészségturizmus, ökoturizmus, és kulturális turizmus kilelten szerepel. Központi Operatív Program a turizmusra nem lesz külön forrás, így a fejlesztésre az ROP és Interreg határon menti együttműködésből lehet számítani. Kéri a Tanácsot, hogy támogassák a stratégiát. Palángi Krisztina: Kérdése, hogy mennyire lezárt ez a stratégia, és módosítások még lehetségesek-e benne. Elmondja, hogy a dél-zalai térség nem szerepel olyan kiemelten, mint ahogy szükséges lenne. Illetve többször elhangzott, hogy a stratégiák esetében nevesítsenek-e kiemelt projektet, vagy nem. Ezt véleménye szerint el kellene dönteni. Tama István: Elmondja, hogy a RIB ülésén a dél-zalai térség volt a téma, és a Dél-Zalát képviselő tagok is amellett foglaltak állást, hogy erősíteni kell a térséget, és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság is ezzel fogadta el a stratégiát, hogy a további dél-zalai projektek, térségek vonzerői nevesítésre kerüljenek benne. Tehát ez legfontosabb kiegészítés, ami a jelenlegi változathoz képest olvasható. Azt gondolja, hogy a nem csak turisztikai stratégiában, hanem valamennyi más stratégiában is egy alapvetően eldöntendő kérdés, hogy mennyire legyenek nevesítve az egyes projektek. Elmondja, hogy személy szerint ő a vonzerőfejlesztés és a termékfejlesztés mellett foglal állást, hiszen sok olyan projekt lehet, ami magántőkéből valósul meg. Nem az egyedi projektekre kell koncentrálni, hanem a vonzerőkhöz csatlakozó termékfejlesztésre. Bauer László: Elmondja, hogy nem elsősorban a stratégiáról szeretne beszélni, hanem egy olyan problémáról, ami kényesen érinti Szentgotthárdot és térségét. Ezzel kapcsolatban szeretne néhány gondolatot megosztania Tanáccsal. Elmondja, hogy egy hete sajtótájékoztatón jelentették be osztrák szomszédok, hogy Szentgotthárdtól, a Nemzeti Parktól, a most épülő termálfürdőtől néhány száz méterre szeretnének egy regionális hulladékégetőt építeni, amely évente kb. 200 ezer tonna hulladékot semmisítene meg. Természetesen a szentgotthárdi városvezetés és a lakosság körében ijedelmet keltett. Elhatárolódnak ettől az elképzeléstől, károsnak érzik a város és a térség további fejlődése szempontjából. Véleménye szerint a
22
turisztikai fejlesztési programban szereplő helyi Natúrpark elképzelések, helyi termálfürdő elképzelések gyakorlatilag semmivé foszlanak abban az esetben, ha ez az elképzelés valósággá válik. Kéri a Tanácsot, hogy minden lehetséges eszközzel a régió és az egyes hatóságok képviselői próbálják meg megértetni az osztrák szomszédokkal, hogy a határ menti fejlesztések nem képzelhetők el olyan módon, hogy csak az öncélú, saját projektjeiket veszik figyelembe. Visszautal Győrffy Gábor egy mondatára, hogy az Interreg kapcsán várható új együttműködési filozófiának a megjelenése a térségben ezt a fajta filozófiát jelenti, akkor félő, hogy az ilyen projektekről úgy, mint a hulladékégető megvalósításáról a sajtóból értesülnek, pedig résztulajdonosai annak az ipari parknak, ahová ezt tervezik. Ellentétes minden régióépítési törekvésnek, így véleménye szerint joggal kérhető, hogy a Tanács, ahol tudja, próbálja megfogalmazni az ezzel kapcsolatos véleményt. Markó Péter: Hozzáfűzi, hogy ő is ledöbbent az ügy kapcsán. Elmondja, hogy készül egy több irányú kutatás, s a tartományfőnök úrtól kérnek tájékoztatót az üggyel kapcsolatban A NyugatPannon elnökségi ülésén is felvetik a témát, és megvizsgálják a dolog veszélyét. Elmondja, hogy az előterjesztés tájékoztatás volt, döntést nem igényel. Októberig elkészül a Operatív Programja a régiónak, és azt kéri, hogy legyen összhangban a turizmusfejlesztési stratégia dokumentummal. 7. napirendi pont (eredeti 6. pont) Tájékoztatás a PHARE 2002-2003 országos pályázatok (Orpheus, ESZA) régiós alakulásáról Markó Péter: Az előterjesztéssel kapcsolatban szóbeli kiegészítés nem hangzik el. Az anyag tájékoztató jellegű, döntést nem igényel. 8. napirendi pont (eredeti 7. pont) Tájékoztatás a 2006. évi Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs forrásokról Markó Péter: Rechnitzer János helyett Magyar Dánielt kéri fel szóbeli kiegészítésre. Magyar Dániel: Elmondja, hogy Rechnitzer János a kimentését kéri. Összefoglalóan elmondja, hogy januárban a Regionális Innovációs Tanács javaslata alapján a Regionális Fejlesztési Tanács megtette a javaslatát a decentralizált innovációs forrásokkal kapcsolatban. A tavalyi évtől különbözően viszont egyelőre az NKTH és a KTIT az innovációs alap régióknak jutó részéből csak az állami költségvetési hozzájárulást ítélte meg. A Regionális Innovációs Tanács ezt a határozatot megtárgyalta és azt az egyértelmű állásfoglalást tette, ill. azt javasolja a Regionális Fejlesztési Tanácsnak, hogy közösen próbálják mielőbb kezelni a helyzetet. A helyzet kezeléséhez információként az előterjesztés mellékleteként szerepel a KTIT határozat kivonata, ill. egy az Innovációs Tanács által megfogalmazott fő pontokból álló levél, mellyel a javaslat alapján a Regionális Fejlesztési Tanács és a Regionális Innovációs Tanács kezdeményezne egyeztetést a regionális forrásokkal kapcsolatban. Elmondja, hogy ez azért fontos, mert elindult a rendszer, kiépült és elindultak nagyon kedvező folyamatok, így például a Regionális Egyetemi Tudásközpontok. Működik a Bíráló Bizottság és a projektgyűjtés. Tavaly a RFT decemberi ülésén 830 millió forintot tudott megítélni innovációs fejlesztésekre, melyet az innovációs pályázati igények alátámasztottak. Ehhez képest az idén megítélt 353
23
millió forint nagyságrendekkel kevesebb. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalás szerepel az első határozati pontban, a második határozati pont szerint pedig a Regionális Innovációs Tanács javaslatokat tesz a források bővítésére. Javasolja, hogy a már megítélt keretre írja ki a Regionális Fejlesztési Tanács a pályázatot. Amennyiben ezt további forrásokkal sikerül kiegészíteni, akkor az év folyamán, ősszel egy második körös meghirdetéssel azok is kiírhatóvá válnak. Wagner András: Egyetlen gondolattal szeretné kiegészíteni az elhangzottakat, miszerint azon ütközött meg a Regionális Innovációs Tanács, hogy azt hangoztatják, hogy a Közép-magyarországi Régió után gazdaságilag legfejlettebb régió a nyugat-dunántúli, ugyanakkor a K+F támogatások terén a K+F munkahelyek, és aktivitás területén az utolsó helyen vagyunk a régiók között. Úgy érzi, ez egy olyan érv, amivel több ponton lehet érvelni, a már itt elhangzott többi területen is. Markó Péter: A határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Megállapítja, hogy a határozati javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 17 / 2006 (V.30.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, hogy a csatolt levelet jutassa el a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökének, melyben az RFT válaszolva a KTIT április 12-i határozatában kértekre, továbbra is kéri az eredeti, január 24-én elfogadott regionális forrásigény megítélését. Határidő: 2006. május 31. Felelős: Markó Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízza a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy a KTIT által megítélt támogatási keretösszegre a 2006. évi regionálisan pályáztatható innovációs forrásokra vonatkozó pályázati kiírást készítse el, melyet véleményezésre megküldenek a Regionális Innovációs Tanácsnak is. Egyúttal a Tanács felhatalmazza elnökét a pályázati felhívás jóváhagyására, és felkéri a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-t a pályázatmenedzsment feladatok ellátására együttműködve a Regionális Innovációs Tanáccsal és az RFT-vel. Határidő: 2006. június 30. Felelős: Magyar Dániel, a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség projektigazgatója
24
9. napirendi pont Tájékoztatás az NFT nyugat-dunántúli állásáról, a Térségi Tanácsadó hálózat tevékenységéről Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre Tóth Balázst kéri fel. Tóth Balázs: Néhány fontos elemet emel ki a beszámolóból. A Térségi Tanácsadói hálózat 2006. év februárjában jött létre, mely országosan 200 fő. A Nyugat-dunántúli Régióban 24 fővel alakult meg az Ügynökség keretén belül. Elmondja, hogy az első nagyobb feladaton már túl vannak. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal elvárásaink megfelelően a régióban az összes NFT 1 keretében nyert pályázót felkeresték. A munka nagyságát érzékelteti, hogy 1430 pályázót kellett személyesen felkeresni. A kistérségekben néhány tucat pályázó volt, míg a nagyvárosokban ez több száz pályázónak a felkeresését jelentette. A régióba érkezett támogatási összeg nagysága 53 milliárd forint a 2004-2006-os időszakban az öt Operatív Programban. Elmondható, hogy az AVOP, a GVOP és a KIOP egyformán 12 milliárd forint támogatást jelentett, 9,5 milliárd forint jutott a HEFOP-ból és 7,5 milliárd a ROP-ból. Kistérségenként a két szélső értéket emelné ki. Legkevesebb támogatást az Őriszentpéteri Kistérség nyerte 220 millió forinttal, a legtöbbet a Győri Kistérség 13,8 milliárd forinttal. A hálózat fogadtatása döntő többségében kedvező volt a pályázók részéről, elenyésző volt az elutasítás. Győrffy Gábor: Felhívja a Tanács figyelmét, hogy az előterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza a pályázók tapasztalatait, amelyet megosztottak a tanácsadókkal. Elmondja, hogy ezt azért gyűjtötték így össze, és képviselik az IH és a Nemzeti Fejlesztési Hivatal felé, hogy egyértelmű legyen, hogy szükséges a 2007-2013-as időszakban a pályázati eljárásrendszer egyszerűsítése. Ez különösen az utófinanszírozással kapcsolatos, és a késedelmes finanszírozással kapcsolatos pénzügyi válsághelyzet kezelése, amely különösen a civil szervezeteket, kis önkormányzatokat és a kisebb vállalkozásokat érintette, olyan mértékben, hogy néhány esetben a likviditási problémák a szervezet megszűnéséig is vezettek. Abban bíznak, hogy ezek a tapasztalatok az újonnan belépett munkatársakon keresztül személyes közvetítésben is becsatornázódhatnak a NFT 2 végrehajtási rendszerébe. Kéri a miniszteri képviselőket, hogy a saját minisztériumi végrehajtási szerevetek felé ezeket a javaslatokat képviseljék. Fontosnak tartja ezt, mert nem mindegy, hogy egy elnyert projekt után valaki még pályázni fog-e. Markó Péter: Elmondja, hogy az előterjesztés tájékoztató jellegű anyag, döntést nem igényel. 10. napirendi pont Pályázat Előkészítő Alap (PEA 2) végrehajtása a Nyugat-dunántúli Régióban Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre Erdős Krisztina helyett Dömötör Esztert kéri fel. Dömötör Eszter: Tájékoztat, hogy a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a PEA 2 programban vállalt feladatit a 2005. évben már végrehajtotta, az Országos Területfejlesztési Hivatal a beszámolót elfogadta. A közbeszerzési eljárások eredményeként a költségvetés maradványösszeget eredményezett, így a Nyugat-dunántúli Régióban 16 millió forint marad a
25
2006. évre, így további három projekt előkészítését tudta a Tanács támogatni, ezek a Szombathely történelmi városrész harmadik ütemének előkészítése, Klímavédelmi központ létrehozása Sopronban, ill. infrastruktúra-közlekedésfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon. Elmondja, hogy a támogatási szerződések módosítására nem volt szükség. Kéri a Tanácsot, hogy a tavalyi évhez hasonlóan hatalmazza fel az Ügynökség ügyvezetőjét a szakmai minőségellenőrzés eredményének függvényében a szakmai teljesítésigazolások, valamint az előterjesztés mellékletét képező beszámoló aláírására. Markó Péter: Szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a határozati javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 18 / 2006 (V.30.) NYDRFT határozat (1)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács összefoglaló tájékoztatást kapott a PEA2 program Nyugat-dunántúli Régióban való végrehajtásáról. A Tanács a tájékoztatást elfogadja, és felhatalmazza az Ügynökség ügyvezetőjét arra, hogy a „Projektek felkutatása, előkészítése” feladat Támogatási szerződés 5.6. pontja szerinti követelményeknek megfelelően összeállított szakmai beszámolóját aláírja.
(2)
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács összefoglaló tájékoztatást kapott a PEA2 program Nyugat-dunántúli Régióban való végrehajtásáról. A Tanács a tájékoztatást elfogadja, és felhatalmazza az Ügynökség ügyvezetőjét arra, hogy „A területfejlesztés szempontjából kiemelt projektek előkészítése”, valamint „A 20072013-as fejlesztési időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a Kohéziós Alap részeként megvalósítandó, kiemelt jelentőségű projektek azonosítása és előkészítése” feladatok során kidolgozott projektek teljesítésigazolását a minőségellenőrzési eredmények függvényében aláírja. Határidő: 2006. május 31. Felelős: Markó Péter, a Tanács elnöke
11. napirendi pont A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. soproni irodája és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács címének megváltozása Markó Péter: Szóbeli kiegészítésre felkéri Polgár Juditot. Polgár Judit: Elmondja, hogy az Ügynökség soproni irodája jelenleg az Új utca 12-es szám alatt található. Ebben az épületben az Ügynökség a VÁTI regionális irodájával közösen működik, együtt bérlik az épületet 2000 óta. Ez idő alatt jelentős létszámbővülés történt mind a két szervezetnél. Most érték el azt a határt, amikor az épület már nem tudja teljes mértékben kiszolgálni a két szervezetet, és szükséges van arra, hogy nagyobb épületbe költözzenek. Ezt a lépést is közösen szeretnék megtenni. Erre alkalmas kétszintes irodaépületet találtak, ami a Csatkai Endre út 6. szám alatt található. Megjegyzi, hogy egy olyan technikai változásról van szó, ami a Regionális Fejlesztési Ügynökség soproni irodája címének a megváltozását jelenti,
26
ezzel egyidejűleg pedig a Regionális Fejlesztési Tanács címének a megváltozását is magával hozza. Markó Péter: A határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Megállapítja, hogy a határozati javaslatot a Tanács egyhangúlag elfogadta. 19 / 2006. (V.30.) NYDRFT határozat (1) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tudomásul veszi, hogy a NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. soproni irodájának címe, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács címe HU 9400 Sopron, Új. u. 12-ről HU 9400 Sopron, Csatkai Endre u. 6. címre változik. (2) A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felkéri elnökét, hogy gondoskodjon a soproni iroda címének megváltozásából adódó módosítások átvezetéséről a NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, valamint gondoskodjon a cégbírósági bejegyzésről. Határidő: 2006. július 31. Felelősök: Markó Péter, a Tanács elnöke Győrffy Gábor, az Ügynökség vezetője Egyebek: A Regionális Felsőoktatás-fejlesztési Fórumot alkotó felsőoktatási intézmények és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács együttműködési megállapodásának aláírása „Valódi Civil Partnerségért” díj átadása Markó Péter: Az együttműködési megállapodásra kerül először sor. Felkéri Wagner Andrást az Oktatási Minisztérium képviselőjét, aki mozgatója volt a megállapodás megszületésének, hogy ismertesse a megállapodás jelentőségét. Wagner András: Elmondja, hogy 2004. december 7-i Regionális Fejlesztési Tanács ülésére készült el az az előterjesztés, amelyben az a kérdés fogalmazódott meg, hogy mit tehet a Tanács a régió felsőoktatásának fejlesztéséért. A kérdés akkor és azóta is azért indokolt, mert a felsőoktatásban autonóm intézmények, egyetemek, főiskolák, autonóm szervezetekként vesznek rész, ugyanakkor a RFT természeténél fogva fejlesztési stratégiákat gondoz, támogatási források odaítélésének technikáiról, elveiről, gyakorlatáról is dönt. Az egyik ilyen terület a felsőoktatás. Ehhez kíván minden együttműködő partnernek - beleértve a RFT is és a Felsőoktatás-fejlesési Fórum tagjainak – sikereket, együttműködéseket. Külön köszöni az FHB és a Regionális Fejlesztési Ügynökség és az együttműködő egyetemek, felsőoktatási intézmények munkáját.
27
