A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában

Tóthné Bordé Katalin A nyíregyházi nyomdák története a 19. század utolsó harmadában A n y o m d a a l a p í t á s alapvető feltételei k ö z é tartozik, hogy egy adott településnek olyan fejlet­ tek legyenek a g a z d a s á g i , társadalmi és kulturális viszonyai, hogy egyrészt m e g é l h e t é s t bizto­ sítsanak a n y o m d á s z n a k , másrészt s z ü k s é g e s s é is váljék a nyomdalétesítés. N e m volt ez m á s ­ k é p p Szabolcs v á r m e g y é b e n sem, ahol az 1840-es évektől n é p e s s é g s z á m a , g a z d a s á g i helyze­ te és főként közlekedésföldrajzi adottságai e g y é r t e l m ű e n N y í r e g y h á z á t jelölték k i a arra a v á ­ rosfejlődésre, aminek során a k i e g y e z é s utáni é v e k b e n a korábbi m e z ő v á r o s b ó l rendezett ta­ nácsú v á r o s , a v á r m e g y e igazgatási, forgalmi, k é z m ű i p a r i , kulturális központja, majd 1876-tól a székhelye lett. 1

A t ő k é s fejlődés közvetlenül m e g n ö v e l t e a n y o m t a t v á n y s z ü k s é g l e t e t , maga után vonva a n y o m d á k s z á m á n a k n ö v e k e d é s é t é s a n y o m d á s z a t technikájának a fejlődését. A városi é s me­ gyei k ö z i g a z g a t á s ügyintézési m ó d j á n a k fokozatosan polgári j e l l e g ű v é alakulása az addigihoz képest t ö b b , i g é n y e s e b b és v á l t o z a t o s a b b tipográfiai t e r m é k e k e t követelt. A p o l g á r o s o d á s vitathatatlan j e l e k é n t N y í r e g y h á z á n is megjelentek a k i e g y e z é s után a n y o m d á k , illetve a helyi lapok. Ez annak az o r s z á g o s j e l e n s é g n e k a része volt, aminek során egyrészt 1867-től szabad ipar lett a n y o m d á s z a t , így bárki nyomdatulajdonos lehetett, akinek kedve és anyagi lehetősége volt h o z z á , m á s r é s z t a kiegyezéssel ismét szabad lett a magyar saj­ tó. A z i p a r s z a b a d s á g , a sajtószabadság és az egyre erőteljesebben j e l e n t k e z ő technikai fejlő­ dés k ö z ö s e n járult h o z z á ahhoz, hogy M a g y a r o r s z á g o n 1866-tól 1900-ig a vidéki n y o m d á k s z á m a m e g h a t s z o r o z ó d o t t : 89-ről 53 l-re emelkedett. A műveltségi szint a k i e g y e z é s után las­ san n ö v e k e d n i kezdett, így fokozatosan nőtt az igény a k ü l ö n b ö z ő sajtótermékek iránt. Van m é g egy nagyon fontos tényező. A l a k o s s á g n a k 1869-ben m á r 35%-a, 1910-ben pedig m á r 58%-a tudott írni-olvasni, tehát a tankötelezettségen alapuló, tervszerűen m ű k ö d ő k ö z o k t a t á ­ si rendszer m e g n ö v e l t e az olvasni tudók s z á m á t . Ezek a feltételek e g y ü t t e s e n alapozták meg a sajtó gyors fejlődését, és a lapkiadás üzletté válását. Ezért a 19. s z á z a d utolsó h a r m a d á b a n nemcsak a n y o m d á k szaporodtak gomba m ó d r a , hanem a lapindítási kedv is m e g n ő t t . A k i ­ egyezés u t á n m á r egymással versenyezve indították meg a vidéki v á r o s o k is a maguk lapjait. N y í r e g y h á z á n a k a dualizmus idején több sajtóorgánuma is volt egy időben. Ezek az o r s z á g o s tendenciával m e g e g y e z ő e n hetilapok, vegyes tartalmú k ö z l ö n y ö k voltak, amelyek a v á r o s tár­ sadalmi kérdéseivel, üzleti életével foglalkoztak. Mindaddig, a m í g N y í r e g y h á z a nem rendel­ kezett saját n y o m d á v a l , a n y o m t a t v á n y a i t a h o z z á l e g k ö z e l e b b fekvő debreceni városi n y o m ­ dában készíttette. 2

3

4

5

Dobay Sándor alapította v á r o s u n k b a n az első n y o m d á t 1866-ban, é s 1877-ig m ű k ö d t e t t e azt. A k k o r B é k é s c s a b á r a költözött innen. A zilahi illetőségű Dobay S á n d o r 1866 ő s z é n adta be k é r v é n y é t N y í r e g y h á z a város t a n á c s á h o z azért, hogy járuljon h o z z á n y o m d á j á n a k áttelepí­ téséhez. A f o l y a m o d v á n y á t m é g a helytartótanácshoz is benyújtotta. N y í r e g y h á z a vezetői 1

2

3

4

5

CSERVENYÁK, 1993. 337-338., FRISNYÁK, 1998. 178. BUZINKAY, 1993. 61-62., 121. KÓKAY, 1997. 114. DEZSÉNYI - NEMES, 1954. 178. BENDA - IRINYI, 1961. 182.

nagy ö r ö m m e l fogadták és t á m o g a t t á k a n y o m d á s z szándékát, mert addig sem a városban, sem a v á r m e g y é b e n nem m ű k ö d ö t t nyomda. Ezért J á r m y M e n y h é r t p o l g á r m e s t e r a tanács n e v é b e n 1866. november 9-én az alábbi érvekkel alátámasztva arra kérte a főispánt, hogy a megye r é ­ széről pártfogolja az ügyet, és a helytartótanácsnál is járjon k ö z b e az engedély elnyeréséért: „ezen folyamodványt azon alázatos véleményes jelentésünk kíséretében van szerencsénk tisz­ telettel felterjeszteni, hogy folyamodó Dobay Sándornak azon kérelmét, hogy könyvnyomdáját Zilahról Nyíregyházára áttegye a városi, sőt a Szabolcs megyei közönségnek is nem lehet a legmelegebben nem pártolnia, már azon oknál fogva is mert Szabolcs vármegyében eddig se­ hol könyvnyomda nem létezik, Nyíregyháza város, hol csaknem 20 000 lélek lakik, a városnak kereskedelmi közlekedése a legélénkebb, s ahol több intézetek is vannak, a közmíveltség és szellemi előrehaladás előmozdítására befolyással lévő könyvnyomdát mint szükségest, s csak­ nem nélkülözheftejtlent a megye közönségével együtt folytonosan igénybe venné. " 6

B á r „Dobay Sándor nyomdásznak legfelsőbb helyre felterjesztett kérvénye nyomda üzletre engedélye folyamodványa elutasítva visszaküldetik" , ennek ellenére 1866 v é g é n Dobay m é g i s letelepedett a v á r o s u n k b a n , hiszen a város t á m o g a t á s á t élvezte. Ezt igazolja az 1866-os közigazgatási m u t a t ó k ö n y v azon bejegyzése is, hogy a város tanácsa m á r abban az é v b e n ér­ tesítést kapott „nyomda felállítása ügyében"^, é s az 1867-es m u t a t ó k ö n y v b e n a helytartóta­ n á c s i visszautasítás mellett m á r olyan bejegyzés is o l v a s h a t ó , hogy Dobay a t a n á c s n a k készí­ tett n y o m t a t v á n y o k é r t számlákat nyújtott be. 1

A város tanácsa által 312 helyi kereskedőt, valamint iparost összeíró 1868. évi n é v j e g y z é k első oldalán találhatjuk Dobay Sándort. A nyíregyházi iparosokról egy másik, teljesebb jegy­ z é k is készült 1868-ban, amely 626 nevet tartalmazott. Itt a 277. bejegyzésnél o l v a s h a t ó Dobay Sándor neve azzal a fontos információval együtt, hogy az üzletét m á r „ három év óta " folytatta az adatfelvételkor, vagyis 1866 óta. Ugyanez olvasható a Szabolcs v á r m e g y e terüle­ t é n t e v é k e n y k e d ő iparosok j e g y z é k é b e n is a neve mellett. Ott a felsorolt 2586 iparos közül a 762. s o r s z á m o n rögzítették a v á r o s első n y o m d á s z á t . 1866-ban N ó v á k L á s z l ó szerint is m ű k ö ­ dött m á r N y í r e g y h á z á n officina. 9

Dobay az új v á r o s h á z á n bérelt b o l t h e l y i s é g e t . 1867-ben m á r t ö b b n y o m t a t v á n y a is bizo­ nyítja n y o m d á j a folyamatos m ű k ö d é s é t . 1867-ben nyomtatta a v á r o s m e g b í z á s á b ó l a Gyász­ hangok az 1849-ik évi október 6-án Aradon kivégzett tizenhárom magyar vértanú emlékünne­ pélyén című 16 oldal terjedelmű kis kiadványt 1000 p é l d á n y b a n , és 1867. október 6-án meg­ indította a v á r o s első hírlapját, A Nyír-t} 10

11

2

Dobaynak t ö b b önálló munkájáról tudunk. A m á r említett Gyászhangok mellett egy '48-as témájú kis kiadványt is nyomtatott: A 48-ik Honvéd-zászlóalj történeti vázlata 1868-ban, 1869-ből való B á n h e g y i István és Emericzy G é z a t a n k ö n y v e : Tan- és könyv közép- és felső néptanoda számára, valamint 1872-ből és 1873-ból S z a b ó 13

másik címűt olvasó­ Dávid

SZSZBML, IV. B. 255. K. 6303/1866. 7 SZSZBML, V. B. 165. 1867. évi mutató Uo. 1866. évi mutató SZSZBML, IV. B. 255. 4485/1868.; SZSZBML, V B . 186. K . 4316/1877.; K. 1949/1877.; SZSZBML, V. B. 163. 11/1868.; NÓVÁK, 1928. 5. SZSZBML, V B. 165.; SZSZBML, V. B. 186. 1872., 1873., 1874. évi mutatók SZSZBML, V. B . 165. 1868. évi mutató; SZSZBML, XV. 8. 1. d. 5. pali. Nyíregyháza, Dobay-nyomda LÁSZLÓ, 2002. 218. Borcsik Salamon munkája. Lásd az SZSZBML könyvtárában. 6

8

9

1 0

1 1

1 2

1 3

Kisgyermekes anyák könyve, családanyák s ifjú házaspárok számára c í m ű k ö n y v é n e k két kiadása. N y í r e g y h á z a első hírlapja - A Nyír, majd a harmadik számtól Nyír - 1869 j a n u á r j á t ó l Tisza­ vidék c í m m e l került k i előbb 1869 n o v e m b e r é i g Dobay n y o m d á j á b ó l , majd ezt k ö v e t ő e n a debreceni városi n y o m d á b ó l , de nyíregyházi keltezéssel. Dobay Sándor 1869-ben k é r v é n y e z ­ te a városi tanácsnál a Nyíri Közlöny m e g i n d í t á s á t , amit ő szerkesztett, és az officinájában készült, a k á r c s a k a folytatása, a Szabolcs c í m ű vegyes tartalmú hetilap. Ugyancsak az ő szer­ k e s z t é s é b e n , kiadásában és n y o m d á j á b a n látott napvilágot a Szabolcsi Lapok hetilap i s . Saj­ tóját szakfolyóiratok is elhagyták Természet-Gyógyász, illetve Egyleti Értesítő c í m m e l . О nyomtatta az Izé c í m ű humorisztikus hetilap n é g y számát i s . Ezeken kívül közigazgatási n y o m t a t v á n y o k a t is készített a város r é s z é r e . 1 4

15

1 6

1 7

1 8

1876 v é g é n adó- és hirdetési díj hátraléka miatt B e n c z ú r Anna és Zsuzsanna végrehajtást kértek Dobay e l l e n , amit 1877. április 2 8 - á n , szükség esetén május 30-án délelőtt 10 órára tűztek k i . Dobay legkésőbb az árverés u t á n elhagyta városunkat, és B é k é s c s a b á n ű z t e tovább a mesterségét. Lfjabb Maurer Károly hozta létre N y í r e g y h á z a m á s o d i k officináját. 1874 n y a r á n kapta meg az iparjegyét a városi tanácstól mint első fokú i p a r h a t ó s á g t ó l . A z általa kiadott Szabolcs­ megyei és Hajdúkerületi Közlöny n y o m t a t á s á h o z volt szükség erre a tipográfiai ü z e m r e , ami „Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny" nyomda - röviden „Közlöny" nyomda - néven lett ismert, és a Nagy Orosi utca 1000. s z á m alatt, apja házánál volt a s z é k h e l y e . Krasznay G á b o r p o l g á r m e s t e r t á m o g a t t a a kérelmét, és a k ö v e t k e z ő sorokkal ajánlotta őt az alispán f i ­ g y e l m é b e : „kérvényezőt úgy is mint kifogástalan és minden tekintetben pártfogásra méltó és jóhiszemű bejegyzett kereskedőt a könyvnyomdászatnak helyben kigyakorlásául a M. Kir. Bel­ ügyi Minisztériumhoz leendő bejelentés és üzleti két darab könyveinek hatósági hitelesítése mellett - a szükséges engedéllyel ellátni méltóztassék. " 19

20

21

2 2

Maurer K á r o l y 1876 elején szerette volna lapját a megye hivatalos k ö z l ö n y é v é változtatni, de a megyei bizottság 1876. február 8-án elutasította a kérelmét: „E megye oly alappal, mely­ ből egy önálló szakközlönyt fenntarthatna nem rendelkezvén, a kérelemnek hely nem adathatik. " T ö b b mint kilenc é v n e k kellett eltelnie ahhoz, hogy 1885. o k t ó b e r l-jétől a me­ g y é n e k hivatalos lapja legyen. A z m á r azonban J ó b a Elek Nyírvidéke volt. 2 3

2 4

A k ö z l ö n y kiadója és szerkesztője az indulásától (1874. j a n u á r l-jétől) Maurer volt. 1883. j ú l i u s 4-től a felelős és főszerkesztője is ő lett a lapnak. A c í m e 1876. j ú l i u s 29-től Szabolcs­ megyei Közlönyre egyszerűsödött, és viszonylag hosszú életű újság volt. 1883 d e c e m b e r é i g maradtak fenn belőle lappéldányok, de a levéltári források alapján feltételezhetjük, hogy en­ nél hosszabb ideig jelent meg. 1886-ban ugyanis Maurert felmentették a szerkesztés alól, de

PETRIK, 2001. Kérvényét a K. 2382/1869. sz. alatt iktatták. Az irat nem maradt meg. Lásd SZSZBML, V. B. 165. 1869. évi mu­ tató !6 LÁSZLÓ, 2002. 273-274., 302, 310-311. LÁSZLÓ, 2002. 55., 122., 218, 232, 273-274, 302, 310-311, 358. SZSZBML, V. B. 165. 1871. évi mutató SZSZBML, V. B. 186. 1876. évi mutató Uo. K. 4316/1877.; K. 1949/1877. Uo. K. 3141/1874. Uo. K. 3141/1874. SZSZBML, IV. B. 402. 5. köt. 17/1876. SZSZBML, V. B. 186. K. 8233/1885. 1 4

1 5

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

2 2

2 3

2 4

1887-ben ismét bejelentette a s z e r k e s z t ő s é g átvételét. M e l l é k l a p j a Sürgöny c í m m e l jelent meg 1876. j a n u á r l-jétől 1877. december 30-ig hetente. 1876. j a n u á r 10-től kiadója és „VasVilla" álnéven felelős szerkesztője is lett a n y o m d á j á b a n előállított Izé c í m ű humorisztikus hetilapnak. Krasznay G á b o r p o l g á r m e s t e r tudomásul vette az új lap indítását, és felhívta M a u ­ rer figyelmét a k ö t e l e s p é l d á n y o k m e g k ü l d é s é r e 1876. j a n u á r 3 1 - é n . N é h á n y h ó n a p i g (1882 d e c e m b e r é t ő l 1883 m á r c i u s á i g ) ő nyomtatta az Ébredjünk c í m ű „keresztény" társadalmi he­ tilapot i s . 25

2 6

27

A „Közlöny" nyomda s z ü k s é g esetén önálló k i a d v á n y o k a t is készített, de erre viszonylag ritkán került sor. 1875-ben Heiszler Józseftől A dobos tábornok c í m ű könyvet, 1880-ban M e n d l i k Mihálytól a Népszerű útmutató a tizedes törtek oktatásához gyakorlati példákkal néptanítók számára c í m ű t a n k ö n y v e t és 1881-ben Endrefi Kiss E n d r é t ő l A hazai ipar, mint társadalmi és nemzetgazdászati szükséglet c í m ű m u n k á t nyomtatta. Ezeken kívül iskolai ér­ tesítőket és hivatalos és a p r ó n y o m t a t v á n y o k a t is k é s z í t e t t . 28

Ifjabb Maurer K á r o l y t nemcsak n y o m d a t u l a j d o n o s k é n t és a Szabolcsmegyei Közlöny szer­ kesztőjeként ismerték N y í r e g y h á z á n . 1874-től a város választott képviseleti tagja volt, 1879től a rendészeti és középítési s z a k o s z t á l y o n dolgozott, ahol 1890 elején m á r alkapitányi ran­ got töltött b e . F e n n á l l á s á n a k utolsó éveiből nem maradt fenn olyan dokumentum, amelynek impresszu­ m á b a n Maurer K á r o l y neve szerepelt volna, de minden j e l arra utal, hogy n y o m d á j a 1889 v é ­ g é n is üzemelt. Ifjabb Maurer K á r o l y a köztisztviselői hivatala mellett a n y o m d á j á t is vezet­ te, a h o v á m é g tanoncokat is szerződtetett. Deutsch M ó r n y o m d á s z s e g é d k é n t szabadult fel n á ­ la 1885. június 2 4 - é n , h á r o m é v t a n o n c i d ő után. Goldstein S á m u e l a b e t ű s z e d ő mesterséget sa­ játította el a M a u r e r - n y o m d á b a n . Ő 1887. február 15-ig volt a tanonca. Deszberg Ignác n e v ű n y o m d á s z s e g é d j é n e k a tanoncideje 1889. november 12-én ért véget. Ez a nyomda m ű k ö d é s é ­ re u t a l ó utolsó adat, ami alapján feltételezhetjük, hogy 1889 v é g é n m é g ü z e m e l t . 29

3 0

R ö v i d idővel az első k é t m a g á n n y o m d a megjelenése u t á n , az 1875. szeptember 16-i k ö z ­ igazgatási tanácsülésen határozat született egy, a városi t a n á c s tulajdonában lévő litográf ( k ő n y o m á s o s ) gyorssajtó felállításáról. A városháza alatti b o l t h e l y i s é g b e n elhelyezett városi nyomdát a polgármesteri hivatalban nyilvántartandó hivatalos iratok, b e a d v á n y o k , hivatalos m á s o l a t o k sokszorosítására állították fel. A gyorssajtóhoz G y ö r g y Sándor közvetítésével j u ­ tott a város 1875 v é g é n . A debreceni illetőségű G y ö r g y S á n d o r egy 1808-as s z á m m a l jelzett litográfiái sajtót szerzett a városi tanácsnak, aminek a h a s z n á l a t á t a nyíregyházi Tolnay P é t e r tanította meg L e n h á r i c k G y ö r g y d í j n o k n a k . 31

Nemcsak a v á r o s n a k , hanem a m e g y é n e k is volt saját kis n y o m d á j a . A vármegyei nyomda pontos alapítási ideje nem ismert, de N y í r e g y h á z a m e g y e s z é k h e l l y é válását (1876 októberét) k ö v e t ő e n jött létre. 1876. o k t ó b e r 12-én az utolsó n a g y k á l l ó i megyei k ö z g y ű l é s e n a bizottság c s u p á n n y o m t a t v á n y o k r a és m á s e g y é b előre nem látott k ö l t s é g e k r e különített el 400 forintot, de n y o m d á r ó l , illetve annak az új székhelyre költöztetéséről nem esett szó. 1877 első SZSZBML, V. B. 186. 1886., 1887. évi mutató; LÁSZLÓ, 2002. 310-311. SZSZBML, V. B . 186. K . 149/1876. LÁSZLÓ, 2002. 53. 8 PETRIK, 2001.; MZSK HT; László, 1984. 73.; SZSZBML, XV. 8. 2. d. 7. pali. Nyíregyháza, „Közlöny" nyom­ da; SZSZBML, V. B . 186. I X . 102. SZSZBML, V. B. 186. K. 329/1885.; K. 2710/1890. SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 23/a. és 24. köt. 1 SZSZBML, V. B. 186. K . 387/1877.; A városi tanács 1930-ban a K . 21152/1930. sz. határozatával szüntette be a városi nyomtatványok sokszorosítását. Uo. 1915-es és 1930-as mutatók.

2 5

2 6

2 7

2

2 9

3 0

3

félévéből viszont m á r két irat is fennmaradt, ami a megyei n y o m d a h e l y i s é g létét bizonyítja. A nyomdaszoba plafonja ugyanis sürgős kijavításra szorult, ami 1877 n y a r á n be is következett, mert a városi tanács 1877. j ú l i u s 3 0 - á n határozatban rendelte el „a kívánt javítások folyamat­ ba vételét", m i u t á n a megye j ú l i u s 2 4 - é n meghozta az 51/1877. ein. sz. határozatát a megye­ székházi j a v í t á s o k t á r g y á b a n . 32

1883 j ú l i u s á b a n m á r felmerült, hogy az addigi helyéről, az új v á r o s h á z i 1. sz. üzletből saját n y o m d a h e l y i s é g b e költözzön át, amit a v á r m e g y e h á z u d v a r á b a n , a levéltár déli v é g é b e n szán­ dékoztak felépíteni. A n é g y m é t e r széles kis helyiség felépítésének tervét és annak k ö l t s é g v e ­ tését (350 forint) H o r v á t h Gyula é p í t ő m é r n ö k 1883. j ú l i u s 25-én nyújtotta be. Zoltán J á n o s al­ ispán szeptember 7-én rendelte el a n y o m d a h e l y i s é g „mielőbbifelépítését". A v á r m e g y e i n y o m d á b a n 1896-ban alkalmazott egy n y o m d á s z és egy n y o m d á s z s e g é d m á r k e v é s n e k bizonyult a két sokszorosító gép ü z e m e l t e t é s é h e z . Ezért az április 18-i v á r m e g y e i rendkívüli k ö z g y ű l é s e n határozat született egy harmadik m u n k a e r ő felvételéről is. A nyomda a v á r m e g y e hivatalai által kiadott intézkedések sokszorosítására s z o l g á l t . A határozatról a Nyírvidék hivatalos lap útján értesült a v á r m e g y e alispánja, a járási főszolgabírók, N y í r e g y h á ­ za p o l g á r m e s t e r e és a k ö z s é g e k e l ö l j á r ó i . A v á r m e g y e i nyomda k a p a c i t á s a a városi nyom­ d á h o z hasonló volt. A szükséges közigazgatási n y o m t a t v á n y o k n a k csak a kisebbik részét tud­ ták itt is előállítani, a többit meg kellett venniük A v á r m e g y e i nyomda m ű k ö d é s é r e m é g 1919ből is van adat, de m e g s z ű n é s é n e k időpontja nem i s m e r t . 33

34

35

Dobay távozásával 1877 tavaszát k ö v e t ő e n m á r csak a „Közlöny" nyomda m ű k ö d ö t t ma­ g á n k é z b e n a v á r o s u n k b a n , aminek fő tevékenységi k ö r e saját lapjai és közigazgatási nyomtat­ v á n y o k előállítására korlátozódott. Vagyis az 1870-es évek végére m e g é r e t t a helyzet egy új, minden nyomdai üzletágra kiterjedő officina alapítására. Erre 1879 o k t ó b e r é b e n került sor, amikor Jóba Elek és Piringer J á n o s létrehozták N y í r e g y h á z a i d ő e n d b e n harmadik m a g á n ­ nyomdáját, a Piringer és Jóba Társcéget. Piringer és Jóba a k ö v e t k e z ő levelet írták 1879. ok­ tóber 12-én a nyíregyházi városi tanácsnak: „ Van szerencsénk a tekintetes város tanácsánál tudatni, hogy itt helyben mint tanult nyomdászok egy kor igényeinek megfelelő, s elegendő alaptőkével rendelkező nyomdát nyitunk. Amidőn azt a tek[intetes] város becses tudomására hozzuk, egyszersmind kérjük »Piringer és Jóba« cégünket a helybeli iparosok névsorába fel­ venni. " Beadott k é r e l m ü k r e a városi t a n á c s két nap m ú l v a kiállította Piringernek és J ó b á n a k mint üzlettársaknak az iparjegyét „ iparbejelentésük folytán, kifogástalan minősítvényeik, s az orszfágosj ipfarj törvfényj 1-4 §-ai alapján", és „az iparsor-jegyzőkönyv 71. sz[áma] a[latt] a város rendszeres iparűzői sorába" bejegyezte ő k e t . A két szakképzett n y o m d á s z a Csengery Sámuel-féle Szarvas u. 118. sz. alatti h á z b a n kívánta megnyitni az iparüzletét, amit kézi és gyorssajtóval szereltek fel. M i v e l minden feltételnek eleget tettek, az iparjegyük k i ­ a d á s á n a k nem volt akadálya, ezért a városi tanács a k ö v e t k e z ő k é p p e n döntött: „az orszfágosj ipfarj törvfényj alapján a kívánt iparjegy az 1875-ik évi XXXVII. te? lóf.J és 21 fj §-[ai]nak érvényben tartása mellett »Piringer és Jóba« cím alatt kiadni határoztatik, s erről a városi fő­ kapitány és városi számvevő jelen határozattal, a Kirfályi] Iparfelügyelőség és a Debreceni 3 6

1

Uo. K. 4988/1877.; 1877. évi mutató SZSZBML, IV. B. 402. 5. köt. 150/1876. sz..; SZSZBML, V. B. 186. K. 8352/1883.; X I I I . 641/1896. Uo. X I I I . 641/1896. HÁRSFALVI, 1981. 259. Uo. K. 9288/1879. ? Ez az ún. kereskedelmi törvény.

3 2

3 3

3 4

3 5

3 6

3

Iparkamara havi kimutatással, - folyamodók iparjegyükkel értesíttessenek. " A nyomdájuk gyors t e m p ó b a n fejlődött. 1883 j ú n i u s á b a n kibérelték 516 forintért a város tulajdonában levő új városházi 14. é s 15. b o l t h e l y i s é g e k e t . Kezdetben maguk a tulajdonosok dolgoztak n é h á n y alkalmazottal. Kitartó m u n k á j u k k a l és rátermettségükkel elérték, hogy hamarosan az egész v á r m e g y é b ő l kaptak m e g r e n d e l é s e k e t . 3 8

39

40

K ö z ö s k i a d v á n y u k volt a Szabolcsi Hírlap, majd a Nyírvidék, aminek az első felelős szer­ kesztője Ábrányi Lajos volt. N e v é t a korabeli budapesti k é p e s l a p o k illusztrátorai között talál­ j u k m e g . 1883. július 19-től augusztus 3-ig az o r s z á g o s visszhangot kiváltó, tiszaeszlári b ű n p e r tárgyalása idején J ó b a Elek felelős szerkesztésében napi értesítőt adott k i a Nyírvidék szerkesztősége a Piringer és J ó b a T á r s c é g előállításában Tisza-Eszlár c í m m e l . A z értesítő szá­ mai gyorsírói jegyzetek alapján tájékoztatták a k ö z ö n s é g e t a tiszaeszlári v é r v á d végtárgyalá­ sáról, vád- és védőbeszédeiről. Ö n á l l ó k i a d v á n y b a n is b e s z á m o l t a k u g y a n e r r ő l az e s e m é n y r ő l A tisza-eszlári per c í m m e l . A Piringer és Jóba c é g nyomta m é g t ö b b e k között 1880-ban K m e t h y István költeményeit Őszi napsugarak c í m m e l , 1882-ben L u k á c s Ö d ö n t ő l a Templo­ mi imák­дХ, 1883­ban Antal A l b e r t munkáját: A kis­ és apróbirtokosok gazdasági kézikönyve c í m m e l . Szép s z á m m a l nyomtattak iskolai értesítőket is. í g y a N a g y - K á l l ó i Magyar Királyi Á l l a m i Főreáliskoláét és a N y í r e g y h á z i Ágostai E v a n g é l i k u s H a t o s z t á l y ú G i m n á z i u m é t . A t á r s c é g nemcsak egyfajta n y o m t a t v á n y t í p u s t készített, hanem k ö n y v e k e t , időszaki k i a d v á n y o ­ kat és 1880-tól m á r közigazgatási n y o m t a t v á n y o k a t is előállított a v á r o s hivatalai s z á m á r a 41

4 2

43

4 4

A városi t a n á c s 1883. december 3 1 - é n adott e n g e d é l y t M i k e c z Józsefné született Fitkonidesz Zsuzsanna részére, az „Ébredjünk nyomdája" cégének, a Síp utca 226. sz. h á z n á l . A nyomda m e g n y i t á s á t az elsőfokú iparhatóság a férje - Mikecz J ó z s e f - ü g y v e z e t é s e mellett engedélyezte, aki a hetente k é t s z e r m e g j e l e n ő lap k i a d ó t u l a j d o n o s a és Demosthenes álnév alatt a felelős szerkesztője is v o l t . A hetilap első s z á m a 1882. december 16-án jelent meg, akkor m é g a „Közlöny" gyorssajtóján. A z előfizetőkkel szemben M i k e c z Józsefné is anyagi felelősséget vállalt. Erre azért v o l t szükség, mert férje i n g a t l a n v a g y o n á t az 1878. j ú l i u s 25-i törvényszéki v é g z é s alapján 1878 d e c e m b e r é b e n e l á r v e r e z t é k . 4 5

46

Mikecz J ó z s e f m á r 1885-ben városi képviseleti tag, majd 1888-tól városi aljegyző volt. E z é r t Miklós L á s z l ó alispán 1890. m á r c i u s 7-én utasította, hogy ne vegyen részt ennek a „ke­ resztény" antiszemita lapnak a létrehozásában sem szerkesztőként, sem m u n k a t á r s k é n t , „vagy tisztviselői állásáról vagy munkatársi minőségéről 15 nap alatt mondjon le". M i v e l az olyan lapoknak, amelyek „ valamely társadalmi osztály vagy vallásfelekezeti küzdelmet, talán izgatást tűztek ki irányelvükül köztisztviselő szerkesztője, sőt általában rendszerinti munka­ társa sem lehet. Mert a köztisztviselői minőség kizárja azt, hogy az illető egyén az általa el­ foglalt hivatalos hatáskörének megsértésével vagy jogellenes felhasználása mellett is egyes 47

3 8

3 9

4 0

4 1

4 2

4 3

4 4

4 5

4 6

4 7

SZSZBML, V. B . 186. K. 9288/1879. Uo. I I I . 877/1894. HÄGER, 1929. 197-198. KOSÁRY - NÉMETH, 1985. 427.; LÁSZLÓ, 2002. 238. A tisza-eszlári per. (8-r. 24 1.) Nyíregyháza, é. n. Piringer és Jóba ny. Lásd PETRIK, 2001. LÁSZLÓ, 2002. 53., 92., 310-311., 360.; PETRIK, 2001.; LÁSZLÓ, 1984. 45-47.,72-73.; LUKÁCS, 1886. 344-345. A társcég, majd a később a Jóba-nyomda az esetek többségében csak előállítója volt a nála készült k i ­ adványoknak. Kiadói funkciót - mint például a Nyírvidék esetében - ritkán vállalt. SZSZBML, I X . 102. SZSZBML, V. B. 186. K. 11468/1883.; K. 11044/1882. Uo. K. 6137/1883. LÁSZLÓ, 2002. 53.

osztályok vagy felekezetek elleni küzdelmükben nyilvánosan tevékeny módon részt vegyen.' ' ° Mikecz J ó z s e f azt a m e g o l d á s t választotta, hogy szüneteltette a lapját 1890 m á r c i u s á t ó l 1890. november 30-ig. A k k o r azonban bejelentette Bencs László p o l g á r m e s t e r n e k , hogy a hetilap szerkesztését saját k i a d á s á b a n átvette. Ezt a p o l g á r m e s t e r t u d o m á s u l vette, és bejelentését 1890. november 24-én a városi tanács j ó v á h a g y á s á v a l felterjesztette az alispánhoz. í g y no­ vember 30-tól - közel kilenc h ó n a p szünet u t á n - ismét megjelent ez az antiszemita lap M i ­ kecz J ó z s e f kiadásában és felelős s z e r k e s z t é s é v e l . 4

49

A „Közlöny" és az „Ébredjünk" nyomda nem jelentett k o m o l y k o n k u r e n c i á t a Piringer és J ó b a T á r s c é g n e k , ami azt e r e d m é n y e z t e , hogy a k é t n y o m d á s z k ö z ö s m u n k á l k o d á s a csak négy és fél esztendeig tartott. Ú g y ítélték meg ugyanis, hogy a város k é t nagyobb n y o m d á t is el tud látni m u n k á v a l . í g y anyagi b o l d o g u l á s u k a t is szem előtt tartva, a tulajdonosok teljes egyetér­ tésben feloszlatták a társcéget, és annak Piringer Jánost illető részét Jóba Elek megvásárolta. A z adásvételi szerződést 1884. április 2-án kötötték meg. A vételárat k ö z ö s e n állapították meg 2300 forintban. A cég neve is tükrözte a változást. A z erre v o n a t k o z ó bejegyzést k ö z ö s e n k é ­ r e l m e z t é k , aminek költsége a v e v ő t terhelte. Erre 1884. április 5 - é n került sor, amikor h i ­ vatalosan bejegyezték a J ó b a - n y o m d á t . A változásról a Nyírvidékben tájékoztatták olvasói­ kat 1884. április 1 3 - á n . 50

5 1

52

53

A k o r á b b a n az új v á r o s h á z a alatti 14. és 15. s z á m ú k ö z ö s e n bérelt bolthelyiségek bérleti j o ­ ga a szétválásuktól kezdve Piringer János k i z á r ó l a g o s tulajdonába ment á t , ahol neki, majd k é s ő b b az ö z v e g y é n e k ( B o z á n M á r i á n a k ) k ö n y v - és papírboltja, illetve n y o m t a t v á n y r a k t á r a lett. K ö z v e t l e n ü l a Piringer és J ó b a T á r s c é g feloszlatása után (1884 áprilisában) a Piringer há­ zaspár m i n d k é t tagja iparengedélyt váltott k i : Piringerné k ö n y v - és p a p í r k e r e s k e d é s r e , a férje pedig n y o m d á s z i p a r r a . Piringer J á n o s n a k ez a törekvése is szerepet játszhatott a J ó b á v a l k ö ­ zösen folytatott vállalkozás m e g s z ü n t e t é s é b e n . Ő nemcsak a n y o m d á s z a t b a n , hanem a k ö n y v ­ es p a p í r k e r e s k e d é s b e n is kiváló üzleti lehetőséget látott. P á r héttel azután, hogy a feleségével együtt iparengedélyt kaptak, m á r papír- és írószerszállításra tett árajánlatot a Piringer cég a város s z á m á r a . Piringer J á n o s az általa egyedül alapított n y o m d á b a n főként kisebb terjedel­ m ű k i a d v á n y o k a t jelentetett meg. Ezeken kívül két hetilapot is kiadott, az elsőt Szabolcsi Szabadsajtó, a másikat Szabolcs c í m m e l . A J ó b a - n y o m d á v a l ellentétben nem dicsekedhetett j e l e n t ő s lapkiadással, és a k ö n y v k i a d á s a sem volt olyan mértékű, mint a v e r s e n y t á r s á é . Első­ sorban t a n k ö n y v e k , iskolai értesítők, egyházi témájú kiadványok, szabályrendeletek, éves j e ­ lentések és k ü l ö n b ö z ő j e g y z ő k ö n y v e k kerültek k i a n y o m d á b ó l . N á l a készült 1884-ben M e zősy L á s z l ó t ó l A nyíregyházi háromszoros választás és Szabó D á v i d t ó l a Béla futása c í m ű t i ­ zenöt é n e k b ő l álló h ő s k ö l t e m é n y ; 1885-ben Guttmann Józseftől az Izraelita vallástan a kö­ zépiskolák számára és S i m k ó Endrétől a Szabolcsmegye földrajza a népiskolák 3. osztálya 5 4

55

5 6

5 7

SZSZBML, V. B. 186. K. 1688/1885.; К 1975/1890. Uo. K . 8207/1890.; I I I . 1173/1892.; LÁSZLÓ, 2002. 53. Adásvételi szerződés, amit Jóba Elek mint vevő és Piringer János mint eladó írt alá 1884. ápr. 2-án. Jóba (IV.) Elek magántulajdonában. A későbbiek során azonban a Jóba-nyomda alapítási dátumául mindig az 1879-es évet említették. SZSZBML, V. B. 186. K. 3327/1884. VERTSE, 1928. 237. SZSZBML, V. B. 186. K. 3327/1884. Lásd SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 1. köt. 56 SZSZBML, V. B. 186. 3200/1884. LÁSZLÓ, 2002. 303, 274.

4 8

4 9

5 0

5 1

5 2

5 3

5 4

5 5

5 7

számára, 1899-ben J ó s a Andrástól a Szabolcsvármegyei Múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése és 1901-ben a N y í r e g y h á z i Ipartestület a l a p s z a b á l y a i . A Piringer-nyomda bevételeinek legnagyobb h á n y a d á t a városi hivatalok s z á m á r a s z ü k s é ­ ges közigazgatási n y o m t a t v á n y o k előállítása, illetve szállítása jelentette. Ennek é r d e k é b e n a N y í r e g y h á z a v á r o s t a n á c s a által 1892-től h á r o m é v e n k é n t (korábban, 1882-től évente) meghir­ detett zárt ajánlati v e r s e n y t á r g y a l á s o k o n igyekezett m é l y e n a többi nyomda lehetséges áraján­ lata alá m e n n i , hiszen nagy volt a tét, m i v e l az a cég, amelynek a tanács elfogadta az aján­ latát, h á r o m é v e n keresztül rendszeres m u n k á h o z , így m e g b í z h a t ó j ö v e d e l e m h e z jutott. A ta­ n á c s pedig mindig a legolcsóbb ajánlatot t e v ő vállalkozót részesítette e l ő n y b e n . A Piringernyomda e g y m á s u t á n ötször került k i g y ő z t e s e n a h á r o m é v e n t e meghirdetett árlejtésekből, így 15 é v e n keresztül, 1895-től 1910-ig folyamatosan nyomtatványszállítója volt N y í r e g y h á z a v á ­ ros tanácsának. 58

59

I d ő k ö z b e n s z e m é l y i változások k ö v e t k e z t e k be a Piringer-nyomda élén. 1894-re k ö z t u d o ­ m á s ú lett Piringer J á n o s e l m e b e t e g s é g e , így szerződést akkortól m á r nem köthetett. Helyette a felesége, Piringer J á n o s n é B o z á n M á r i a írt alá mindent, mint a Piringer János-féle c é g v e z e t ő j e . A céget férje 1897-ben b e k ö v e t k e z e t t halála után is az ö z v e g y vezette, m é g akkor is „Piringer J. Könyvnyomda" néven. 60

6 1

M i u t á n 1884 áprilisában Piringer J á n o s kivált a k ö z ö s vállalkozásukból, a céget Jóba Elek neve alatt j e g y e z t é k , és ő vezette 1906. j ú n i u s 26-án b e k ö v e t k e z e t t h a l á l á i g . 1887-ben m á r így hirdette a Nagy debreceni u t c a 1551. sz. alatti vállalkozását: „Dúsan felszerelt könyv­ nyomdámban elvállalok minden e szakba vágó munkák, úfgyj mfint]: hivatalos és kezelési ívek, számlák, szállítólevelek, eljegyzési és esketési meghívók, névnapi üdvözletek, bor, sze­ szesital, posztó, vászonkelme és fűszer stb. árjegyzékek fekete, színes és bronz nyomását. Kész­ letben tartok mindenféle ügyvédi, végrehajtói és jegyzői nyomtatványokat. Hirdetések felvetet­ nek a kiadásomban hetenként megjelenő »Nyirvidek« megyei hivatalos lap részére a legol­ csóbb átszámítással. " 62

63

6 4

K ü z d e l m e s é v e k és sok n e h é z s é g jutott neki osztályrészül. Például 1891. j a n u á r 13-ról 14re virradóan a Luther utcában lévő k ö n y v n y o m d á b a n veszedelmes tűz t á m a d t , de a n y í r e g y ­ h á z i tűzoltóság m e g f é k e z t e a lángokat, amiért a Nyírvidékben J ó b a Elek köszönetet mon­ d o t t . A z ő n e v é h e z fűződött a nyomda fő profiljának kialakítása. Elérte, hogy a nyomda m i n d h á r o m ü z l e t á g b a n j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű kiadványt állított elő. T u d o m á n y o s és szépirodal­ m i k ö n y v e k e t készített k ü l ö n b ö z ő m e g r e n d e l ő k s z á m á r a . T ö b b e k között t a n k ö n y v e k e t , litur­ giái, ima- és é n e k e s k ö n y v e k e t , iskolai é v k ö n y v e k e t , szabályrendeleteket, kimutatásokat, alap­ szabályokat és j e g y z ő k ö n y v e k e t . N é h á n y példa a J ó b a Elek által előállított j e l e n t ő s e b b m ű ­ vekre: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története, ami terjedelménél, valamint tartalmá­ nál fogva is j e l e n t ő s , az első m o n o g r á f i a N y í r e g y h á z á r ó l . A helyi református lelkész, felső­ szabolcsi esperes, költő L u k á c s Ö d ö n írta, és 1886-ban jelent meg a v á r o s kiadásában, a 65

58 PETRIK, 2001.; MZSK HT; SZSZBML, XV. 8. 2. d. 6. pali. Nyíregyháza, Piringer-nyomda. LÁSZLÓ, 58-60., 68., 100.

1984.

Ezt olcsóbb, de egyben gyengébb minőségű papír használatával érte el a Piringer cég. SZSZBML, V. B. 186. I I I . 877/1894.; I I I . 534/1900. MARGÓCSY, 1986. 27-28.; LÁSZLÓ, 2002. 274. 62 SZSZBML, Х Х Х Ш . 1. Nyíregyházi halotti anyakönyv, 1906. Az utca neve 1770-től Debreceni utca, 1890-től a Nagy debreceni utca, 1900-tól Iskola utca volt. Lásd URBÁN, 1978.49. 64 SZSZBML, XV. 8. 1. d. 9. pali. Nyíregyháza, Jóba-nyomda 65 VERTSE, 1928. 248. 5 9

6 0

6 1

6 3

J ó b a - n y o m d á t d i c s é r ő ízléses tipográfiai kivitelben. T í z é v v e l k é s ő b b a millennium a l k a l m á ­ b ó l egy m á s i k helytörténeti munka is n a p v i l á g o t látott Nyíregyháza az ezredik évben c í m m e l . Geduly Henrik e v a n g é l i k u s p ü s p ö k m u n k á j a a v á r o s k ö z v i s z o n y a i t tárgyalta, valamint a m i l ­ lenáris év ü n n e p e i r ő l és e s e m é n y e i r ő l is tájékozatott. A 14 fejezetből álló k ö n y v 1896 augusz­ t u s á b a n j e l e n t meg. 1899-ben és 1900-ban S z a b ó Lajos egy-egy novelláskötetét is elkészítet­ te a J ó b a - n y o m d a Köd és napsugár, illetve Bakák c í m m e l . 1906-ban n y o m t á k J ó s a A n d r á s k ö n y v é t Barangolás Németországba és visszaemlékezések c í m m e l . J ó s a A n d r á s e l ő b b foly­ t a t á s o k b a n írta meg n é m e t o r s z á g i m ú z e u m l á t o g a t á s a i n a k élményeit a Nyírvidék hasábjain, amelyek azután az említett kötetbe gyűjtve jelentek m e g . J ó b a Elek j ö v e d e l m e j e l e n t ő s részét a lapkiadás, illetve - n y o m t a t á s k é p e z t e . A legfontosabb a Nyírvidék volt, ami ekkor m é g csak hetente egyszer jelent meg, és 1885. o k t ó b e r l-jétől 1902 v é g é i g Szabolcs v á r m e g y e hivatalos lapja l e t t . 1903 elejétől m e g s z ű n t a Nyírvidék me­ gyei jellege, így a k ö z s é g e k attól kezdve m á r nem voltak k ö t e l e s e k j á r a t n i . A m i t azonban k ö ­ t e l e z ő e n elő kellett fizetniük 1903-tól, az a Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapja volt. Sza­ bolcs v á r m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g a t o v á b b r a is s z e r z ő d é s e s viszonyban maradt J ó b a Elekkel, csak m á r nem a Nyírvidékre, hanem Szabolcs Vármegye Hivatalos Lapjára, amit indulásától a nyomda fennállásáig J ó b á é k , azt k ö v e t ő e n m á s helyi n y o m d á k állították elő 1950 m á j u s a ig. J ó b a k ö z i g a z g a t á s i , p é n z ü g y i , iskolai, ü g y v é d i és e g y é b hivatalos n y o m t a t v á n y o k a t tartott raktáron, és alkalmi n y o m t a t v á n y o k a t is készített. Szinte az egész v á r m e g y é t az ő n y o m d á j a látta el k ö z i g a z g a t á s i n y o m t a t v á n y o k k a l , ami á l l a n d ó m u n k á t adott a s z á m á r a , és így a c é g lé­ tét biztosította. A z 1892 és 1894 közötti h á r o m é v b e n N y í r e g y h á z a v á r o s tanácsával is szer­ z ő d é s b e n állt hivatali n y o m t a t v á n y o k s z á l l í t á s á r a . 6 6

6 7

68

69

7 0

71

A n y o m d á k teljesítőképességének, m u n k á j u k m i n ő s é g é n e k a technikai felszereltség: a saj­ tók és s i m í t ó g é p e k s z á m a és k o r s z e r ű s é g e , a b e t ű k é s z l e t m e n n y i s é g e és m i l y e n s é g e , b e t ű ö n ­ tő m ű s z e r léte stb. volt az egyik fontos feltétele. A J ó b a - n y o m d a tíz évig m ű k ö d ö t t a Piringertől megvett felszereléssel, de az 1890-es é v e k b e n m á r kevésnek bizonyult a k é z i saj­ tó és az ü z e m egyetlen gyorssajtója. Ezért J ó b a Elek 1894-ben elérkezettnek látta az időt egy m á s o d i k gyorssajtó b e s z e r z é s é r e , ami 50x70cm-es n y o m ó f e l ü l e t ű volt. 1904-ben egy az elő­ z ő n é l nagyobb n y o m ó f e l ü l e t ű (70x100 cm-es) t é g e l y e s gyorssajtót is v á s á r o l t . E z é r t j o g o ­ san hirdethette, hogy tipográfiai ü z e m é b e n „mindennemű könyvnyomdai munkák gyorsan, pontosan és jutányosán eszközöltetnek", illetve h í v h a t t a fel a figyelmet n y o m t a t v á n y r a k t á r á ­ nak t e r m é k e i r e és „a legmodernebb gépekkel berendezett" k ö n y v k ö t é s z e t é r e is. Ez u t ó b b i r a 1892 d e c e m b e r é b e n váltott k i ipart. í g y J ó b a Elek technikai s z e m p o n t b ó l kiváló és a v á r m e ­ g y é b e n nagy e l i s m e r t s é g n e k ö r v e n d ő vállalkozást hagyott ö r ö k ö s e i r e 1906-ban. 72

73

A z „Ébredjünk" nyomda felszerelését 1892-ben Kalina József vásárolta meg, aki o k t ó b e r l - j é n indította vállalkozását. A z elsőfokú i p a r h a t ó s á g o n 1892. október 4 - é n kapta meg az MZSK HT; VERTSE, 1928. 191-192.; PETRIK, 2001. CSERVENYÁK, 1993.660-661. 68 SZSZBML, V. B. 186. K. 8233/1885. Hetente egyszer jelent meg 1903. január 4-től 1950. májusig. A Jóba-nyomda a fennállásáig készítette azt. Lásd LÁSZLÓ, 2002, 277. SZSZBML, ГУ. B. 402. 39/1903. K. 9758. Bgy. 382/1903.; 59/1911. K. 20937. Bgy. 1009/1911. SZSZBML, V. B. 186. III. 93/1892. VE RTSE , 1928. 155.; SZSZBML, V. B. 189. 2821/1937. Jóbáék 1906. júl. 16­án kiállított számlája. Lásd SZSZBML, XV. 8. 1. d. 9. pali. Nyíregyháza, Jóba­nyomda; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 9. köt. 6 6

6 7

6 9

7 0

7 1

7 2

7 3

e n g e d é l y é t n y o m d á s z i p a r r a , ami alapján o k t ó b e r 10-én papírkereskedésre is kiváltotta az ipart. Kevesebb, mint egy é v v e l azután, hogy 1891 d e c e m b e r é b e n m e g s z ű n t az „Ébredjünk", Kalina József megjelentette az utódlapjának: a Magyar Nemzetőrnek az első és egyben mutat­ v á n y s z á m á t 1892. október 16-án, ami 1893 o k t ó b e r é i g jelent meg. Két alcíme k ö z ü l az első minden kétséget kizáróan mutatta a k a p c s o l a t á t az elődjével: Előbb „Ébredjünk". A második a l c í m e : Ipar, kereskedelmi és közgazdasági érdekeket képviselő lap volt. A v a s á r n a p o n k é n t m e g j e l e n ő hetilap szerkesztősége és k i a d ó h i v a t a l a a K ö r t e utca 3. s z á m ú h á z b a n kapott helyet, ahol a n y o m d á j a is m ű k ö d ö t t . Ennek tulajdonosa Kalina József volt, aki budapesti nagy n y o m ­ d á k b a n szerzett tapasztalatokkal felvértezve j ö t t N y í r e g y h á z á r a , és nyitotta meg k ö n y v n y o m ­ dáját, valamint p a p í r k e r e s k e d é s é t 1892. o k t ó b e r l-jén. M e g l é v ő n y o m d a g é p e i m e l l é Mikecz Józsefné officinájának felszerelését is m e g v á s á r o l t a . Mikecz J ó z s e f átengedte neki az „Ébred­ jünk" k i a d á s á n a k a j o g á t is, de Kalina J ó z s e f jobbnak vélte Magyar Nemzetőr c í m alatt meg­ indítani a lapját, aminek a felelős szerkesztője ugyancsak Mikecz József lett. Kalina a lapjá­ ban a n y o m d á j á t és annak szolgáltatását is r e k l á m o z t a . Eszerint a „legújabb szerkezetű gépek és legdivatosabb betűnemek" álltak a r e n d e l k e z é s é r e , amelyekkel „tiszta és ízléses" kiállítá­ sú n y o m t a t v á n y o k - ú g y m i n t könyvek, m e g h í v ó k , névjegyek, üzleti kártyák, árjegyzékek, gyászjelentések, ü g y v é d i n y o m t a t v á n y o k stb. - készítését vállalta, papírüzletében pedig m i n ­ denféle papírt, iskolai és irodaszert, n a p t á r a k a t kínált. Kalina J ó z s e f 1893 o k t ó b e r é b e n isme­ retlen okból abbahagyta a v á l l a l k o z á s á t . Attól kezdve 1897 elejéig csak J ó b a Elek és Pirin­ ger J á n o s n y o m d á i m ű k ö d t e k a városban. 74

1897. február 19-én állította fel kőnyomdáját/Vűgy Mór, így az 1897. decemberi zárt aján­ lati v e r s e n y t á r g y a l á s o n m á r pályázhatott, de akkor i s m é t ö z v e g y Piringerné nyerte el a szállí­ tás j o g á t , és vele kötött szerződést Bencs L á s z l ó . 1897-ben végrehajtást foganatosítottak Nagy M ó r ellen. 1899. j a n u á r 27-én m á r Nagy M ó r n é folyamodott k ö n y v n y o m t a t ó i ipariga­ zolványért, amit m á s n a p meg is kapott. í g y akkortól ő lett a Nagy Mór-féle nyomda tulajdo­ nosa. Ez a tipográfiai ü z e m lapkiadásra és - n y o m t a t á s r a , valamint kisebb n y o m t a t v á n y o k elő­ állítására szakosodott. Nagy M ó r n é v e z e t é s e idején ez az officina állította elő a Szabolcsi Hír­ lap politikai napilapot egy fél évig, majd a 25 s z á m o t m e g é l t Szabolcs című t á r s a d a l m i , s z é p ­ irodalmi és k ö z g a z d a s á g i lapot adta k i és nyomtatta n é h á n y h ó n a p i g . M e g é l h e t é s é n e k bizto­ sítására főként a p r ó n y o m t a t v á n y o k a t : n é v j e g y e k e t , felszólításokat, levélpapírt, borítékokat, t á n c r e n d e k e t , körleveleket, s z a v a z ó l a p o k a t , r e k l á m c é d u l á k a t , m e g h í v ó k a t , n y u g t á k a t és falra­ gaszokat k é s z í t e t t e k . Nagy M ó r n é n y o m d á j a 1904 m á r c i u s á b a n szűnt meg, és a tulajdonos m á j u s b a n a v á r o s b ó l is t á v o z o t t . 15

7 6

77

78

1899 k ö z e p é n indult a Bessenyei-nyomda, ami S e b ő k Ede r ö v i d életű v á l l a l k o z á s a volt. Két sajtótermékéről tudunk: a Szabolcsi Híradó t á r s a d a l m i , szépirodalmi hírlapról, ami k é s ő b b m é g k ö z g a z d a s á g i témakörrel is kibővült és a Lidérz c í m ű k é p e s élclapról. A z e l ő b b i n e k a k i ­ adója is S e b ő k Ede volt. C s u p á n egy ö n á l l ó k i a d v á n y a ismert 1899-ből: a N y í r e g y h á z i Ipartestület egy k i a d v á n y a . 1 900 d e c e m b e r é b e n S e b ő k Ede is pályázott J ó b a Elek és Piringer J á n o s n é mellett a v á r o s közigazgatási n y o m t a t v á n y n a k szállításáért az 1901-1903 közötti időszakra. M i v e l S e b ő k csak a m á s o d i k legjobb ajánlatot tette (4994 korona 20 fillér) 79

7 4

7 5

7 6

7 7

7 8

7 9

SZSZBML, V. B. 186. I I I . 1173/1892.; X I I I . 277/1894.; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 9. köt. és 12. köt. Az 1884. évi X V I I . tc. 4. paragrafusa szerint az iparhatóság köteles volt három napon belül kiadni az iparigazol­ ványt, ha a kérelmező megfelelt az előírásoknak. SZSZBML, V. B. 186. I I I . 877/1894. SZSZBML, V. B. 186. I . 39/1897., 1899. évi közigazgatási mutató; SZSZBML, XV. 6. Nyíregyháza, 13. köt. SZSZBML, V. B. 186. X I I I . 50/1903.; I I I . 7/1905.; LÁSZLÓ, 2002. 274., 298. SZSZBML, XV. 8. 1. d. 1. pali. Nyíregyháza, Bessenyei-nyomda.

P i r i n g e r n é után, így az u t ó b b i nyerte el a szállítás j o g á t a 4242 korona 6 filléres árajánlatával. A B e s s e n y e i - n y o m d á r ó l 1901 után nem esik t ö b b említés a levéltári f o r r á s o k b a n . Ebben a kis t a n u l m á n y b a n nyomon k ö v e t h e t t ü k a n y í r e g y h á z i n y o m d á k történetét 1866-tól, az első n y o m d á s z v á l l a l k o z ó megjelenésétől egy szűk fél é v s z á z a d o n keresztül. A k á r m e d d i g is álltak fenn ezek a n y o m d á k , valamennyi a v á r o s u n k életének részét k é p e z t e , és az itt élőket szolgálta, hiszen olyan n y o m t a t v á n y o k kerültek k i sajtóik alól, amelyek a helyi k ö z i g a z g a t á s ­ hoz, a társadalmi és kulturális élethez k a p c s o l ó d t a k . L e g t ö b b j ü k létezését nemcsak a levéltá­ ri iratok, hanem fennmaradt n y o m d a t e r m é k e i k is bizonyítják, amelyek nélkülözhetetlenek és hasznosak voltak saját korukban, de napjainkban is. 80

Felhasznált források SZSZBML IV. B. 255. IV. B. 402. V. 163. V. B. 165. V. B. 186. V. B. 189. IX. 102. XV. 6. XV. 8. X X X I I I . 1. MZSK HT

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Szabolcs vármegye első alispánjának iratai, 1862-1871. Szabolcs, valamint Szabolcs és Ung k. e. e. Vármegyék Törvényhatósági B i ­ zottságának iratai, 1872-1950. Nyíregyháza Mezőváros Tanácsának iratai, 1861-1871. Nyíregyháza mezőváros polgármesterének iratai, 1861-1871. Nyíregyháza város polgármesterének iratai, 1872-1944. Nyíregyháza város Árvaszékének iratai, 1873-1944. Nyíregyházi Ipartársulat iratai, 1863-1909. Szakmai képesítést igazoló iratok gyűjteménye, 1884-1989. Nyíregyháza város levéltára nyomtatványgyűjteménye, 1867-1954. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén lévő állami anyakönyvi kerületek iratai Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye Felhasznált irodalom

B E N D A - I R I N Y I , 1961. Benda Kálmán - Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda. Bp., 1961. BUZINKAY, 1993. Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. Bp., 1993. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája, 1. Történelem és kultúra. CSERVENYÁK, 1993. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. DEZSÉNYI Dezsényi Béla - Nemes György: A magyar sajtó 250 éve, 1. Bp., 1954. NEMES, 1954. FRISNYÁK, 1998. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája, 2. Társadalom és gazdaság. Szerk. Frisnyák Sándor. Nyíregyháza, 1998. HÁGER, 1929. Szabolcsvármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. Háger László. Nyíregy­ háza, [1929.] HÁRSFALVI, 1981. A munkásság és parasztság élete és mozgalmai Szabolcs-Szatmár megyében, 1886-1919. Szerk. Hársfalvi Péter, Nyíregyháza, 1981. KÓKAY, 1997. Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Bp., 1997.

8 0

PETRIK, 2001.; SZSZBML, V. B. 186. I I I . 534/1900. és X I I I . 50/1903.

KOSARYNÉMETH, 1985. LÁSZLÓ, 2002. LÁSZLÓ, 1984. LUKÁCS, 1886. MARGÓCSY, 1986. MARGÓCSY, 1989. NÓVÁK, 1928. NÓVÁK, 1929. PETRIK, 2001.

URBAN, 1978. VERTSE, 1928.

A magyar saj'tó története, 2/2. 1867-1892. Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla. Bp., 1985. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sajtóbibliográfiája, 1845-2000. Szerk. László Gézáné. Nyíregyháza, 2002. Szabolcsi iskolai értesítők bibliográfiája, 1864—1984. Összeáll. László Gézá­ né. Nyíregyháza, 1984. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyhá­ za, 1886. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák, 2. Újabb fejezetek a régi Nyír­ egyháza életéből. Nyíregyháza, 1986. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák, 3. Néhány új fejezet a régi Nyíregyháza életéből. Nyíregyháza, 1989. Nóvák László: A nyomdászat története. 5. könyv. 1801-1867. Bp., 1928. Nóvák László: A nyomdászat története. 6. könyv. 1868-1900. Bp., 1928. Petrik Géza: Magyar könyvészet, 1712-1920. Petrik Géza retrospektív bib­ liográfiája és a pótlások. Kiszlingstein Sándor, Kozocsa Sándor, valamint az Országos Széchényi Könyvtár kiegészítéseivel. Elektronikus dokumentum. Szöveges adatbázis. Bp., [2001.] Urbán Teréz: Nyíregyháza utcanevei. Nyíregyháza, 1978. Az 50 éves „Nyírvidék" albuma. Szerk. Vertse K. Andor. Nyíregyháza, 1928.

A Jóba-nyomda az Iskola utca 8. sz. alatti Jánószky-féle házban, ahol 1906. november 30-ig működött. (SZSZBML, XV. 8. 1. d. 9. pali. Nyíregyháza, Jóba-nyomda)