A nóniusz lófajta tenyésztésének szabályzata

A nóniusz lófajta tenyésztésének szabályzata

Jóváhagyta a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület 2008. május 10-ei közgyűlése Érvényes: 2008. évtől

1. §. A tenyésztési szabályzat célja A nóniusz lóállomány minőségi fejlesztése érdekében a fajta tenyésztői munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatok összességét.

2. §. A nóniusz fogalma A nóniusz az egykori mezőhegyesi ménes által kitenyésztett erőteljes, tömeges, szilárd szervezetű, hámos lófajta. Tenyészcélja napjainkban a fajta múltbeli, és jelenlegi tenyészértékének megőrzése, a modern követelményeknek is megfelelő, elsősorban a fogatsportban használható, ám a szabadidős, illetve a hagyományos mezőgazdasági feladatokra is alkalmas nemes, markánsan egyedi megjelenésű hagyományos magyar melegvérű lófajta tenyésztése. Mindezek alapján nóniusz fajtájúnak az a ló tekinthető, amely megfelel a Nonius Méneskönyv követelményeinek, illetve ilyen egyedek és az Egyesület által tenyésztésre elfogadott mének szaporulata.

3. §. A nóniusz lóállomány nyilvántartása A nóniusz lóállományt a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület (továbbiakban: Egyesület) a jelen szabályzat 4. §-ban rögzített feltételek alapján a 2006 évtől zárttá nyilvánított Nonius Méneskönyvben( tenyésztési napló) (M), illetve megszűnéséig a 2006 évig vezetett Nonius Előtörzskönyvben (ET) tartja nyilván. A közhitelűség biztosítása érdekében valamennyi, a Méneskönyvben, illetve az Előtörzskönyvben szereplő kancát a vonatkozó Törzskönyvezési Szabályzat szerinti törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. A törzskönyvi ellenőrzésbe vétel a tulajdonos (használó, bérlő) kezdeményezésére történik. A törzskönyvezést az egyesület végzi. A gyakorlati törzskönyvezési munkát az egyesület más szervezetnél is megrendelheti. Amennyiben a törzskönyvező szervezet nem az Egyesület, a törzskönyvi adatok gyűjtését és az Egyesület felé történő adatszolgáltatást az Egyesület tagjainak kancáira a Közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg. Az egyesület kinyilvánítja, hogy a törzskönyvezési munka során keletkezett adatok az egyesület tulajdonát képezik, azok más szervek által kizárólag az egyesület adatszolgáltatási kötelezettségét szabályzó rendeletek szerint használhatók fel.

4. §. Méneskönyv (M) A méneskönyvbe való felvételt a kanca 2,5 éves korának betöltése után / a hivatalos származási lap / lóútlevél másolatának benyújtásával és az Egyesület belépési nyilatkozatának aláírásával a tulajdonos kezdeményezheti. Származási feltételek: Az egyesület a nóniusz fajta 2006. évben kiadott méneskönyvét alap méneskönyvnek tekinti, melyet 2006 március 24-i közgyűlésén zárt méneskönyvvé nyilvánított. A zárt méneskönyvbe kerülés feltételei: - a belépni kívánó egyed utolsó ismert kancaági őse a 2006 évi alap méneskönyvben szereplő valamely egyed származásában megtalálható legyen, vagy - a belépni kívánó egyed a fajta tradicionális kancacsaládjaiból származzon - import lovak esetén az egyesület Tenyésztői Bizottsága egyedi mérlegelés alapján fentiek alól felmentést adhat. A 4 ősi soros származásban: - korlátozás nélkül elismerhetőek a nóniusz hagyományos vonalai - a cseppvérkeresztezés szintjén alkalmazott angol telivér, arab, illetve a korábbi tenyésztő munka során a fajtába nemesítési céllal bevitt egyéb melegvérű fajtáknak a mindenkori tenyésztésirányító szervezet, napjainkban pedig az egyesület által engedélyezett egyedei - ismeretlen ős csak a 4. ősi sorban fordulhat elő - idegen melegvérű fajtába tartozó ős legkorábban a 3. ősi sorban, nem melegvérű fajtába tartozó ős pedig egyáltalán nem fordulhat elő: Származásbírálati feltétel az anyai ág 4. ősi sorában, az egyesület származásbírálati rendszere szerint végzett bírálat során legalább 9 bírálati pont megszerzése. Méneskönyvi kanca és engedélyezett nóniusz mén, vagy a szabályosan végzett cseppvérkeresztezés során használt engedélyezett mén utóda automatikusan méneskönyvi besorolást nyer. Méneskönyvben tartás feltétele: Az új besorolású törzskancák méneskönyvben tartásának feltétele a méneskönyvi felvételt követő 1 éven belüli bírálaton történő részvétel, ellenkező esetben a kanca a nyilvántartásból törlésre kerül.

5. §. Előtörzskönyv (ET) A 2006 évtől az egyesület előtörzskönyvét lezárta, abba új egyed besorolása nem lehetséges. A 2006 évig nyilvántartott kancák státuszukat az eredeti szabályoknak megfelelően megőrzik, az egyesület által elfogadott nóniusz méntől származó ivadékaik az egyéb feltételek teljesülése esetén méneskönyvbe sorolhatók.

6. §. A tenyészkanca- és ménállomány minősítése Alapminősítés: - származás- küllem- mozgásbírálat Származásbírálat: A kanca hitelesített négy ősi soros származási lapja alapján történik. - Fajtaazonossága: (a negyedik ősi sorban számolva) nóniusz ős egyéb, a tenyésztési szabályzat szerint elfogadott ős minden más fajtájú, illetve ismeretlen származású ős Maximális elérhető pontszám -

Közvetlen ősök értékei a fajtában kiemelkedő ős átlagos ős nem kívánatos ős Maximális elérhető pont A származásbírálat elérhető összpontszáma

2 pont 1 pont 0 pont 32 pont

4 pont 2 pont 0 pont 8 pont 40 pont

Küllemi bírálat: Az egyesület Tenyésztői Bizottsága által felkért egy vezető és két tag státuszú bírálóból álló bizottság nyilvános tenyészszemlén végzi, a „B” típusú küllemi bírálati lap szempontrendszere szerint. Az elfogadott küllemi jelek szerinti leírás kötelező. Lineáris küllemi bírálat végezhető. A bírálat módja: A bírálat nyilvános, azt a vezető bíró a bírálati szempontok szerint kommentálja. A bírálatot végző bírók az egyes pontszámokról egyeztethetnek, az esetleges külön vélemény esetén a bírók által adott pontszámok átlaga kerül a pontozó lapra.

A bírálati pontokat jegyzőkönyvvezető rögzíti, a bírálati lapot a bírók és a tulajdonos aláírásukkal hitelesítik. Tenyészszemléken egyes előre meghatározott kategóriákban a bírálati pontszámok alapján visszahívásra kerül sor, ahol a bírálók a bírálati pontszámoktól függetlenül sorrendet állapítanak meg. A sorrend megállapítása szavazati többséggel történik. A bírálatot megelőzi a testméretek felvétele. /marmagasság bottal és szalaggal, övméret, szárkörméret / Küllemi fajtastandard: Bírálat tárgya

Kívánatos

Elfogadható

Nem kívánatos

Összbenyomás

Erőteljes, szilárd szervezetű, markáns megjelenésű, tömeges, de elegáns kocsiló

Kissé durva, kevésbé arányos, vagy a kívánatosnál kissé finomabb, kevésbé markáns küllem

Durva, heterogén, laza szervezetű, vagy túl finom, nemi jelleg hiánya

Fej

Testtömeggel arányos A kívánatosnál kissé durDurva, otromba, vagy túl nagyságú, karakteres, de vább, vagy nem elég jelleg- finom csuka- vagy ékfej nem túl durva félkos- vagy zetes egyenes fej kosfej

Nyak

Magasan illesztett, középhosszú, jól izmolt és ívelt, elmosódott baltavágás

Középmagasan illesztett, kevésbé ívelt

Rövid, terhelt, vagy izomszegény, deszka- vagy hegedűnyak

Mar

Középmagas, fokozatosan hátbanyúló, izmos, telt

Kevésbé izmos, a kívánatosnál rövidebb

Izomszegény, púpos vagy süppedt

Hát

Középhosszú, széles, jól izmolt

A kívánatosnál kissé hosz- Hosszú, laza, izomszegény, szabb, kis fokban előremé- hajlott vagy pontyhát lyedt

Ágyék

Középhosszú, széles, elég feszes, jól izmolt

A kívánatosnál hosszabb, ha elég feszes és izmolt

Far

Terjedelmes, középhosszú, Közepes terjedelmű, a jól izmolt kívánatosnál rövidebb, ha elég jól izmolt, kis mértékben csapott

Izomszegény, kis terjedelmű, rövid koporsófar, részaránytalan

Szügy

Széles, közepesen mély, igen jól izmolt

Közepes szélességű és izmoltságú

Izomszegény, keskeny vagy túl széles oroszlánszügy

Mellkas

Mély, dongás

Kevésbé mély, közepesen dongázott

Lapos, sekély

Nemi szervek

Ép, mindennemű sérüléstől és betegségtől mentes

Laza, izomszegény, roskadt vagy púpos

Bármiféle morfológiai vagy egészségi rendellenesség

Lapocka, felkar

Hosszú, dőlt, izmos, szaA kívánatostól való kis bad mozgást lehetővé tevő mértékű eltérés

Rövid, izomszegény, meredek

Lábtő, szár, boka, csüd, paták

Terjedelmes ízületek, tiszta, száraz, jól illesztett és inalt, rövid szárak, szabályos szögelésű, közepes hosszúságú csüdök, testtömeggel arányos nagyságú, szabályos, ép szaruanyagú paták

Kis fokban burkolt ízületek, a kívánatosnál kissé hosszabb szárak, rövidebb, enyhén meredek csüdök, korrigálható patarendellenességek

Kis terjedelmű vagy deformált ízületek, erősen fűzött, hosszú, gyengén inalt vagy erősen burkolt szárak, hosszú, puha vagy rövid, meredek csüdök, nem korrigálható, nem rendellenes használat során szerzett patahibák (bakpata, porhanyós szaru, teletalpúság)

Csánk

Terjedelmes, tiszta, száraz, torzulásmentes

A természetes elhasználódásnak megfelelő mértékű deformációk

Rövid, keskeny vagy kivágott csánk, nagy fokú burkoltság, súlyos deformációk

Lábszerkezet

Elöl, hátul szabályos

Elöl kis mértékű franciásság, vagy hegyfaltipró, az elhasználódással arányban álló rokkantság, hátul kis fokú kardosság, tehenesség

Súlyos mértékű lábszerkezeti hibák, a használat által nem indokolt mértékű elhasználtság, hátul dongásság

Mozgás

Lendületes, szabályos vo- A szabályos vonaltól kis nalú, elég akciós, tért nyerő mértékben eltérő, ha elég lépés és ügetés, a hátulsó lendületes és térnyerő lábak lépjék át az elülsők patanyomát

Méretek: Marm./bottal/ Marm /szalag/ Övméret Szárkörméret

A kívánatostól ±5 cm, a A kívánatostól nagyobb szárkörméretnél 1 cm eltérés mértékű eltérés, fejletlenség

155-165 cm 167-180 cm 180-210 cm 21-23 cm

Maxi mális elérhető pontszám: Méret Standard < Standard

A szabályos vonaltól erősen eltérő, lapátoló vagy hadonászó, rövid, kötött, nem elég haladós mozgás

100 pont

Származás

Küllem

Mozgás

Össz. Pontszám

Oszt.

25-40

75-100

40-60

140-200

I.

20-25

63-75

30-40

113-140

II.

<20

<63

<30

<113

III.

Mozgásbírálat: A „B” típusú bírálati lap szempontrendszere szerint lépésben és ügetésben történik Maximális elérhető pontszám Az alapminősítés során elérhető pontszám

60 pont 200 pont

Törzskönyvi osztályba sorolás: A származás, küllem és mozgásbírálat összesített pontszáma, mint alapminősítési pontszám képezi a törzskönyvi osztályba sorolás alapját. Az I. osztályú minősítés kívánatos, a II. osztályú megfelelő, a III. osztályú pedig a fajta nem kívánatos típusát tükrözi.

Korrekciós minősítés Elit kanca: Minden olyan méneskönyvi kanca, mely minimum 140 pontos alapminősítéssel, 2 I.o. ivadékkal, és legalább 60 %-os STV eredménnyel rendelkezik, vagy a lovassport valamely szakágának országos versenyén helyezést ért el. Tenyésztési elit kanca: Minden olyan méneskönyvi kanca, mely minimum 140 pontos alapminősítés mellett 6 megszületett csikó ivadékkal rendelkezik, melyek közül legalább 3 I. osztályú kanca, vagy értékelhető teljesítménnyel rendelkező sportló, vagy 2 tenyésztésre elfogadott fedezőmén. Az alap és korrekciós bírálatok alapján kialakuló kanca sorrend képezi a kancaállomány premizálási rendjének alapját.

Mén- és kanca teljesítményvizsgálat Mén STV I A mén STV I vizsga célja: a 38 hónapos vagy annál idősebb méncsikók teljesítő képességének és mozgástulajdonságainak fedezőménné minősítés előtti felmérése. A mén STV I vizsga helyszínei: a vizsga rendezője által kijelölt, illetve az MgSzH Központ által akkreditált helyszín. A vizsgabizottság tagjai: a tenyésztő egyesület által felkért bírálóbizottság. A vizsga időpontja: tárgyév IX-X. hó. A vizsgára meg kell hívni a vizsgázó méncsikók tulajdonosait. A vizsgán 38 hónapos és annál idősebb mének vehetnek részt, melyek rendelkeznek a tenyésztő egyesület sajátteljesítmény-vizsgára való beutalójával, illetve az előírt állatorvosi igazolásokkal ellátott lóútlevéllel.

A mén STV I vizsga feladatai: -

Származásértékelés: A származás-értékelés az egyesület tenyésztési szabályzatában foglaltak szerint történik.

-

Küllemi bírálat: A küllemi bírálat a 100 pontos és lineáris rendszerben történik (1. és 2. sz. melléklet)

-

Mozgásbírálat szabadon: Szabadonugró körkarámban vagy fedett lovardában, a lovat szabadon eresztve történik. Bírálandó jármódok: (3. számú melléklet)  lépés  ügetés  vágta

-

Mozgásbírálat fogatban (4. számú melléklet):  lépéshossz-mérés  ügetéshossz-mérés  a súlypont alá lépés képességének mérése

-

Fogatos munka bírálata: Az 5. sz. melléklet szerinti díjhajtó feladat teljesítése 40x80 m-es díjhajtó négyszögben, egyes fogatolásban. Bírálati szempontok:  indítás  száronlét  határozott előremenés  iramfokozások, átmenetek  segítségek elfogadása  állítások, hajlékonyság

-

Viselkedésbírálat (6. számú melléklet):  viselkedés felvezetés alatt  viselkedés kantározáskor istállóban  viselkedés lábfelvétel közben istállóban  viselkedés befogás közben  viselkedés befogás utáni indításkor

Mén STV II A mén STV II vizsga célja: a fedezőménné minősített 48 hónapos és annál idősebb korú mének sajátteljesítmény vizsgálata. A mén STV II vizsga helyszínei: a vizsga rendezője által kijelölt, illetve a MgSzH Központ által akkreditált helyszín. A vizsgabizottság tagjai: a tenyésztő egyesület által felkért bírálóbizottság. A vizsga időpontja: tárgyév IX-X. hó. A mén STV II vizsga feladatai: -

Származásértékelés: A származás-értékelés az egyesület tenyésztési szabályzatában foglaltak szerint történik.

-

Küllemi bírálat: A küllemi bírálat a 100 pontos és lineáris rendszerben történik (1. és 2. sz. melléklet)

-

Mozgásbírálat szabadon: Szabadonugró körkarámban vagy fedett lovardában, a lovat szabadon eresztve történik. Bírálandó jármódok: (3. számú melléklet)  lépés  ügetés  vágta

-

Mozgásbírálat fogatban (4. számú melléklet):  lépéshossz-mérés  ügetéshossz-mérés  a súlypont alá lépés képességének mérése

-

Fogatos munka bírálata:  7. sz. melléklet szerinti díjhajtó feladat teljesítése 40x80 m-es díjhajtó négyszögben, egyes fogatolásban.  8. sz. melléklet szerinti akadályhajtó feladat teljesítése 40x80 m-es pályán  9. sz. melléklet szerinti terephajtó feladat teljesítése Bírálati szempontok díj- és akadályhajtásnál:  indítás  száronlét  határozott előremenés  iramfokozások, átmenetek  segítségek elfogadása  állítások, hajlékonyság

-

Viselkedésbírálat (6. számú melléklet):  viselkedés felvezetés alatt

   

viselkedés kantározáskor istállóban viselkedés lábfelvétel közben istállóban viselkedés befogás közben viselkedés befogás utáni indításkor

Kanca STV I A kanca STV vizsga célja: a 38 hónapos vagy annál idősebb kancák teljesítő képességének és mozgástulajdonságainak felmérése. A kanca STV vizsga helyszínei: a tenyésztő egyesület által kijelölt helyszín. A vizsgabizottság tagjai: a tenyésztő egyesület által felkért bírálóbizottság. A kanca STVI vizsga feladatai: -

Mozgásbírálat szabadon: Szabadonugró körkarámban vagy fedett lovardában, a lovat szabadon eresztve történik. Bírálandó jármódok: (3. számú melléklet)  lépés  ügetés  vágta

-

Mozgásbírálat fogatban (4. számú melléklet):  lépéshossz-mérés  ügetéshossz-mérés  a súlypont alá lépés képességének mérése

-

Fogatos munka bírálata: Az 5. sz. melléklet szerinti díjhajtó feladat teljesítése 40x80 m-es díjhajtó négyszögben, egyes fogatolásban. Bírálati szempontok:  indítás  száronlét  határozott előremenés  iramfokozások, átmenetek  segítségek elfogadása  állítások, hajlékonyság

-

Viselkedésbírálat (6. számú melléklet):  viselkedés felvezetés alatt  viselkedés kantározáskor istállóban  viselkedés lábfelvétel közben istállóban  viselkedés befogás közben  viselkedés befogás utáni indításkor

7. §. Fedezőmének beosztásának rendje Tenyésztésre beosztható minden olyan magán vagy állami tulajdonú mén, melynek származása: a nóniusz méneskönyv követelményeinek megfelelő és a származásbírálata során legalább 26 származási pontot kapott külleme és mozgása: a 100 pontos küllemi bírálaton min. 70, a 60 pontos mozgásbírálaton pedig min. 35 pontot szerzett, úgy, hogy egyetlen bírálati szempontnál sem kapott az adható maximális pontszám felénél kevesebbet és a mén STV I. feladatát sikeresen teljesítette, vagy fogathajtó OB-n a mezőny első harmadában végzett. A tenyésztési engedéllyel rendelkező méneket az Egyesület tenyésztői bizottsága az alábbi szempontok szerint minősíti: származás küllem mozgás saját teljesítmény (STV, sport) ivadékok minősége. Ezen szempontok alapján az alábbi kategóriákba sorolják a méneket: -

-

-

ajánlott mén besorolást nyer az a mén, amely a fenti szempontok közül minimum négyben a fajtában fedező mének átlagát jelentősen felülmúlja, és ezáltal az utána nyert ivadékoktól a fajtában számottevő előrehaladás, minőségi javulás várható, vagy a fajtában ritka megőrzendő genetikai értéket hordoz engedélyezett mén besorolású az az apaállat, amely a fenti szempontok szerint három vagy kevesebb paraméterben kiemelkedő, így a fajtában való alkalmazásával a fajta minőségének szinten tartása, egyes szerencsés párosítások esetén javítása várható cseppvérkeresztezésre engedélyezett mének azok a fajtában hagyományosan elismert nemesítő fajtából származó, az Egyesület Tenyésztői Bizottsága által kiválasztott egyedek, melyek típusuk, küllemük, mozgásuk, ivadékaik minősége alapján a fajtában nemesítő hatást gyakorolhatnak. E ménekhez való párosítást a tenyésztésvezető csak abban az esetben fogadja el, ha a megszülető csikó származása a tenyésztési szabályzatban leírtak szerint a fajtában elfogadható lesz, a keresztezés pedig a cseppvérkeresztezés szabályai szerint zajlik. Ellenkező esetben a csikót megyejellel kell nyilvántartásba venni.

A fajtában kiemelkedő tenyészértékű méneket az Egyesület Tenyésztői Bizottsága törzsménnek nyilváníthatja. A törzsmének – felállítási helyüktől függetlenül – a hagyományos nomenklatúra szerinti törzsménnevet és törzsménszámot kapnak. A törzsménnevek 1-50-ig számozott sorozatokban követik egymást. A törzsmének neve után a pedigrében tm. megjelölést kell alkalmazni.

A mének fenti módon való osztályozását a Tenyésztői Bizottság évente felülbírálja, így egyes mének magasabb vagy alacsonyabb kategóriába kerülhetnek. Indokolt esetben a tenyésztési engedély megvonása is lehetséges. Az ajánlott és engedélyezett mének használatának szervezésére az Egyesület a tárgyévet megelőző év december 1-jéig megállapodást köt a méntulajdonossal, illetve állami mének esetében a méntulajdonos nevében eljáró szervezettel. A megállapodásról az Egyesület a törzskönyvező szervezet képviselőjét tájékoztatja. A fajtában tenyésztésre elismert mének katalógusát felállítási helyük feltüntetésével az Egyesület évi rendes közgyűlésén a tagok részére közreadja.

8. §. Párosítás Valamennyi, a Méneskönyvben regisztrált kancáról február 15-ig párosítási tervet kell az egyesület számára megküldeni. A párosítási terv nem más, mint egy szándéknyilatkozat, melyben a kanca tulajdonosa közli a méneskönyv vezetőjével, hogy az elkövetkezendő fedeztetési idényben mely kancáit kívánja tenyésztésben tartani, és ezeket melyik ménnel kívánja fedeztetni. A szakszerű párosításhoz az Egyesület Tenyésztői Bizottsága a kancatulajdonos (egyesületi tag) kérésére szakmai segítséget nyújt. A párosítási terv bejelentése az Egyesület által év eleji létszámegyeztetésre megküldött „állományjelentés és párosítási terv adatlapon” történik. A kancatulajdonos (egyesületi tag) kancánként közli a fedeztetésre kiválasztott mén nevét, a fogyatékolt és regisztráltatni kívánt kancákat. Amennyiben a kancatulajdonos valamely kancáját nem az Egyesület által ajánlott vagy elfogadott (a katalógusban szereplő) mének valamelyikével kívánja fedeztetni, a párosítást mint célpárosítást külön indoklással el kell fogadtatni az Egyesület Tenyésztői Bizottságával.

9. §. Fedeztetés A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag ajánlott a hagyományos, február 1-jétől június 30-ig tartó tavaszi, illetve az október 1-től november 30-ig tartó őszi szezon betartása. .A nóniusz fajta tenyésztésében a természetes fedeztetés mellett a friss és mélyhűtött spermás termékenyítés, valamint az embrióátültetés – ha az egyébként a vonatkozó szabályok szerint történt – egyaránt elfogadott. A fedeztetések, termékenyítések rendjét a vonatkozó tenyésztési, ló ENAR, illetve állategészségügyi előírások szabályozzák. Mesterséges termékenyítés Mesterséges termékenyítésre csak hivatalosan elismert mesterséges termékenyítő állomáson termelt, mesterséges termékenyítésre alkalmasnak minősített mén termékenyítő anyaga használható. A mesterséges termékenyítést végző személynek rendelkeznie kell az illetékes törzskönyvező szervezettől kiváltott „Fedeztetési jegyzőkönyv” nyomtatvánnyal, melybe köteles a termékenyítést

a vonatkozó előírásoknak (szabványnak) megfelelően bejegyezni. Ugyancsak köteles a termékenyített kanca tulajdonosát a fedeztetési jeggyel ellátni.

10. §. A fedeztetés, ellés és a született csikó bejelentése, nyilvántartása Csak az a csikó kerülhet a Nonius Méneskönyvben regisztrálásra és nóniuszként történő bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését pontosan, a megadott határidőre az Egyesület tenyésztésvezetőjének, illetve a törzskönyvező szervezetnek bejelentették. A fedeztetéseket, elléseket az egyesület által kiadott, kancalistát tartalmazó adatlapon a törzskönyvező szervezet képviselője (megyei lótenyésztési felügyelő) jelenti be az Egyesület tenyésztésvezetőjének. Amennyiben a fedeztetés a párosítástól eltérő ménnel történt, azt a tenyésztő köteles bejelenteni az illetékes megyei felügyelőnek, aki a bejelentést továbbítja az Egyesülethez. A kanca ellését a tulajdonos a fedeztetési jeggyel együtt rendelkezésére bocsátott ellésbejelentő nyomtatványon köteles bejelenteni a törzskönyvező szervezetnek. Az ellésbejelentő lapon fel kell tüntetni a csikó születési dátumát, nemét, színét és jegyeit, tervezett nevét, valamint tartási helyét. Amennyiben a csikó adatai nem egyeznek az ellésbejelentőn feltüntetettekkel, a csikó nem kerülhet a méneskönyvbe, és nem kaphat nóniusz fajtabélyegzést sem. Az Egyesület tenyésztésvezetője havi rendszerességgel egyeztet a törzskönyvező szervezettel, a kapott adatok alapján elkészíti a csikónyilvántartást, melyet a területileg illetékes törzskönyvező szervezetnek a bélyegzés gyakorlati lebonyolítása céljából átad.

11. §. A csikók választáskori azonosítása, leírása, bélyegzése A csikók azonosítására és bélyegzésére a csikó 4-10 hónapos kora között kerül sor. Az azonosítás alapja a csikóbélyegzési jegyzőkönyv, amely szerint az illetékes törzskönyvező szervezet a csikót azonosítja, és megtüzesített bélyegzővassal a szabvány szerint tartósan megjelöli. Fajtajel bélyegzésre csak az egyesület által kiadott, országosan egységes, bélyegzővas használható. A származás hitelességét az egyesület a születés évében bélyegzett csikóállomány 10%-ának DNS alapú származásellenőrzésével igazolja. A kiválasztás a csikószám kisorsolásával a tárgyévi közgyűlésen történik. A születési éven túl bélyegzett csikók származásának hitelességét minden esetben DNS vizsgálattal kell igazolni, melynek költsége a megrendelőt terheli.

A „Méneskönyvi kanca”(M) törzsméntől, tenyésztésre ajánlott- vagy elfogadott méntől származó csikójának bélyegzése:

A nyeregtáj bal oldalára a fajtajelet (N), alatta a „Csikónyilvántartás” évente 1-gyel kezdődő folyószámát, a nyeregtáj jobb oldalára a születési év utolsó két számjegyét bélyegzik. Amennyiben a tenyészetnek önálló ménesbélyege is van, azt a tenyészet a jobb nyeregtájon a születési évszám alá bélyegezheti, de ennek a csikó azonosítása szempontjából nincs jelentősége. „Előtörzskönyves kanca” (ET) csikójánál, illetve minden más, a 10.2. pontban fel nem sorolt esetben a bélyegzés a köztenyésztésben alkalmazott rendszer szerint történik. Származás utólagos igazolása a pótfedeztetési jegy mindenkori eljárási rendjének szabályai szerint történhet. 12. §. A nóniusz csikók méneskönyvi elnevezése Az Egyesület által elismert, törzsmén számmal rendelkező mének és főtörzskönyves kancák ménivadékainál a törzsménnév és kötőjellel a csikószám alkotja a hivatalos törzskönyvi nevet (Pl. Nonius XVII-23, Akitos Nonius-27, Francia Nonius I-23, stb.). A csikószámokat évente 1-től kezdődően a csikóbélyegzéskor az Egyesület tenyésztésvezetője adja ki apától függetlenül. Ez a csikószám szerepel a csikó 11 tagú számítógépes azonosítójában, és van a csikóra rábélyegezve. (Nem jutott egyetértésre a Tenyésztési Bizottság abban a kérdésben, hogy a későbbiekben az apa törzsménszáma, illetve a családba sorolható kancáknál az anyajel kerüljön-e a csikóra is rábélyegzésre, vagy csak a nyilvántartásokban szerepeljen. E téren a bizottság tagjai felmérik a tagság véleményét, és ez alapján döntenek az esetleges változtatásról, vagy a jelenlegi szisztéma megtartásáról.) Az ún. használati név a számítógépes nyilvántartásban az egyéb nevek rovatba írandó, az a hivatalos származási lapon nem szerepel. A nem törzsméntől származó mének nevének első tagja a születési hely, második tagja Nonius kötőjellel a csikószám (Pl. Balmazújváros Nonius-218, Battonya Nonius-90, stb.) Kancák esetén törzsmén és főtörzskönyves kanca után született csikónál a ménekhez hasonlóan a törzsménnév, kötőjellel a csikószám, megtoldva a használati névvel (Pl. Nonius XXIII-14 Babér, Akitos Nonius-18 Csillag, stb.). Itt tehát a használati név a törzskönyvi név egyenrangú része. Amennyiben egy új tulajdonos másik használati nevet ad a lónak, az az „egyéb nevek” rovatban lesz feltüntetve, és nem jelenik meg a származási lapon. (Ennek az az oka, hogy ugyanazon származású lovak pedigréjében nem szerepelhet ugyanazon ős más-más névvel attól függően, hogy abban az évben a gazdája éppen hogyan nevezte.) A nem törzsméntől és főtörzskönyves kancától származó csikók nevének első tagja Nonius kötőjellel a csikószám, és folytatólag a használati név (Pl. Nonius-345 Ilike, Nonius-19 Csillag, stb.) Valamennyi, a Nonius Méneskönyv által elismert méntől származó csikó kettős nevet kap, melynek első tagja a törzs, a második tagja az ő megkülönböztető használati neve. Az egyesület a csikószám kiadással egyidejűleg a csikó hivatalos nevét megadja, a tulajdonos a bélyegzéskor köteles az általa választott használati nevet a csikóbélyegzési jegyzőkönyvbe bemondani. Az egyesület használatinév-adási rendszere a magyar ABC betűrendjét követi. A jelenleg futó sorozat 1992-ben az A betűvel indult.

13. §. Tenyészszemle A tenyészszemle a fajta tenyésztési programjának meghatározó eleme. Ezáltal válik lehetővé, hogy az eddig zárt körben elbírált egyedek nyilvánosan is minősítésre kerüljenek, egymással összehasonlíthatóak legyenek. A tenyészszemlék alapján megítélhető a fajta tenyésztésének színvonala az adott időszakban, a különböző évek összehasonlításával pedig a tenyésztői munka előrehaladása vagy hanyatlása is lemérhető. A tenyészszemléken az Egyesület közgyűlése által elfogadott bírók bírálnak. A bírálóbizottság I., II. és III. helyezéseket ad ki. Azonos minősítésű egyedek érhetnek el azonos helyezést. Országos tenyészszemle Az Egyesület legnagyobb tenyésztési eseménye, helyszínéről, időpontjáról az éves közgyűlés dönt. Évente két országos tenyészszemle rendezhető, melyek finanszírozása a rendező által, vagy az Egyesület költségvetéséből, illetve pályázatokból és egyéb forrásokból történik. Az országos tenyészszemlék kiírását az Egyesület valamennyi tagja részére a jelentkezési határidő lejárta előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni. Regionális tenyészszemle Célja egy-egy kisebb terület, régió állományának nyilvános bírálata, minősítése, hogy költségtakarékos módon olyan tenyésztők állománya is minősítésre kerüljön, akik a nagy távolság, szállítóeszköz vagy anyagiak hiányában az országos tenyészszemléken nem tudnának részt venni. A regionális tenyészszemlék rendszerének kialakulásával lehetővé válik az országos rendezvény tehermentesítése, valamint az, hogy ott csak az állomány legjava kerüljön bemutatásra. Regionális tenyészszemlét bármely tenyésztő vagy szervezet kezdeményezhet, ha a szervezést, időpont egyeztetést és a költségeket vállalni tudja. Ahhoz, hogy egy helyi bírálat regionális tenyészszemle rangot kapjon, szükséges, hogy megyei vagy annál nagyobb területet öleljen fel a résztvevők földrajzi elhelyezkedése szerint, továbbá, hogy a rendezvény fölött az Egyesület tenyésztői bizottságának valamely tagja védnökséget vállaljon.

14. §. A tenyésztők tenyésztői munkájának elismerése A tenyésztők, tenyésztői munkájuk után, nyilvános elismerésben részesülhetnek. A szükséges adatszolgáltatás a tenyésztő feladata, a tenyésztői bizottság joga a szolgáltatott adatok ellenőrzése. A címek az éves közgyűlésen kerülnek odaítélésre. Aranykoszorús tenyésztő: - legalább 3, a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett - legalább 15, méneskönyves, minimum másodosztályú minősítésű kancát, és/vagy 15, a fajtába tartozó (fajtabélyegzővel ellátott), bármely szakágban országos szinten sportkipróbáláson részt vett lovat tenyésztett.

Ezüstkoszorús tenyésztő: - legalább 2, a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett - legalább 10, méneskönyves, minimum másodosztályú minősítésű kancát, és/vagy 10, a fajtába tartozó (fajtabélyegzővel ellátott), bármely szakágban legalább megyei szinten sportkipróbáláson részt vett lovat tenyésztett. Bronzkoszorús tenyésztő: - legalább 1, a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett - legalább 5, méneskönyves, legalább másodosztályú minősítésű kancát, és/vagy 5, a fajtába tartozó (fajtabélyegzővel ellátott), bármely szakágban legalább megyei szinten sportkipróbáláson részt vett lovat tenyésztett. Egy ló abban az esetben, ha pl. tenyészkanca is, de sportkipróbáláson is részt vesz, vagy részt vett, mindkét kategóriában értékelhető. Ugyanez vonatkozik a tenyészménekre is. Az ajánlott mén és az I. osztályú kanca 1, 5-ös szorzóval számítandó, a törzsmén és az Elit, Szuperelit, Tenyésztési Elit kanca 2-es szorzóval.

15. §. Záró rendelkezések A jelen Tenyésztési Szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Alapszabálya, a Ló Teljesítményvizsgálati Kódex, a Ló ENAR illetve a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség Törzskönyvezési Utasítása szerint kell eljárni.