A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9

PKCS K o z l e m é n y e i - 6 .

35

A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N°9.) BEVEZETÉS

A demográfiai elemzés emberi közössegek vizsgálataként definiálható. A vizsgálat egyik megkozelitési módja, hogy próbáljuk megmagyarázni a demográfiai tényeket, keressük a mögöttük r e j lo osszefüggéseket. Ez elméleti demográfiai elemzésnek nevezheto. A másik mód, hogy megelégszünk egy csakis leiró jellegü vizsgálattal és "a népesség statisztikai leirásá"-val fejezzük be a tanulmányt. A valóságban azonban nem lehet ilyen világos megkülönböztetest tenni: nem végezhetôk népességelore-számitások minimális demográfiai elemzés nélkül. Bármelyik kozelitést fogadjuk is el, a vizsgálatnak két lehetséges területe van, amelyek a célok és módszerek tekintetében eltérnek egymástól. Az érdeklodést összpontosithatjuk a népesség jelenlegi helyzetére. Ezt rendszerint statikus népesságvizsgálatnak nevezzük és amit ebben az esetben vizsgálunk, az a népesség státusa, másszóval strukturája, osszetétele. Másrészt összpontosithatjuk az érdeklodést a népességi trendekre, a népesség elemzésének dinamikus vonatkozására. A népességi trendek - amelyeket a népesség mozgásának is nevezünk - bizonyos tényezoktol függenek, elsosorban az olyan demográfiai eseményektol, mint születések, házasságkotések és halálozások. Az egyszerüség kedvéért tiszteletben fogom tartani ezt a hagyományos megkülönböztetest olymódon, hogy az elso részben vizsgálom a népesség strukturáját és ennek nevelésügyi problémákra gyakorolt hatásait, a második részben pedig a népességi trendeket, illetve a népesség mozgását és ennek hatását a nevelésügy tervezésére.

A) A NÉPESSÉGSTRUKTURÁNAK A NEVELÉSÜGYRE GYAKOROLT HATÁSAI

Mint mar emlitettük, a népesség strukturájának vizsgálata osszetételének vizsgálatát jelenti, bizonyos elore meghatározott ismérvek szerint. Az oktatás tervezoje különbözo okokból foglalkozhat a népesség megoszlásával. Eloször, érdekelheti a népesség megoszlása kor és nem szerint. Ez lehetové teszi számára, hogy felmérje az iskoláskoru népesség relativ nagyságát, ami nyilvánvalóan a nevelésügyi politika alapját és kiindulási pontját képezi. Másodszor, foglalkozhat a népesség megoszlásával a gazdasági aktivitás szektorai szerint és mindegyik szektoron belül foglalkozások szerint. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak akkor végezhetjük el a munkaeroszükséglet becslését^és határozhatjuk meg a müszaki oktatás, a szakoktatás és a felsofoku oktatás céljait, ha pontosan ismerjük a gazdasági aktivitásnak szektorok és foglalkozások szerinti megoszlását. Harmadszor, a nevelésügy tervezoje érdeklodhet a népesség földrajzi megoszlása iránt, ugyanis ez a megoszlás befolyásolja a nevelésügyi koltségeket, valamint az iskolák tipusainak, nagyságának és elhelyezésének kijelolését. E munkának a népességstrukturára vonatkozó része a három fent emlitett szempontot fogja tárgyalni. Szükséges azonban, hogy elsosorban gyors áttekintést adjunk a népességstruktura elemzési módszereirol és foképpen a népszámlálási módszerekrol. 1. Figyelembe kell venni, hogy a munkaeroszükségletet számos tényezo befolyásolhatja, ezért az ilyen jellegü szükségletek eloreszámításai általában csak megközelitö jellegüek lehetnek.

36

PKCS K o z l e m é n y e i - 6 . I. N é p s z á m l á l á s o k ; a n é p e s s é g strukturájának v i z s g á l a t a

A kormányok mindig s z ü k s é g e s n e k t a r t o t t á k , hogy tudják hány e m b e r t a r t o z i k k o r m á n y z á s u k a l a . Ettol függó'en h a t á r o z t á k raeg a t o b o r z á s volumenét a fegyveres erok r é s z é r e , az adóterhek, a fold igazságos e l o s z t á s á t s t b . Ahogyan az állam funkciói szaporodnak, tevékenységi t e r ü l e t e bó'vül, e g y r e fontosabbá válik a n é p s z á m l á l á s és egyre több információt kell gyüjtenie. A n é p s z á m l á l á s o k m a r nem csupán a n é p e s s é g m e g s z á m l á l á s á b ó l állnak, hanem sokoldalu információk s z e r z é s é r e is lehetoséget nyujtanak. A n é p s z á m l á l á s o k egyre komplexebb feladattá válnak é s lebonyolitásukhoz e g y r e több és m a g a s a b b szakképzettségü e m b e r r e van s z ü k s é g . Emiatt a n é p s z á m l á l á s koltségei jelentosen emelkedtek. Ezenkivül a feldolgozandó s t a t i s z t i k a i adatok s z á m a és sokfélesége m í a t t a n é p s z á m l á l á s i a d a tok csoportositásához é s r e n d e z é s é h e z elég h o s s z u ido s z ü k s é g e s . Ugyanakkor a s t a t i s z t i k a i adatok vesztenek értékükbol, ha rövid idón belül nem t e s z i k kozzé oket„ Ezeknek az adatoknak n e m c s a k az a céljuk, hogy a n é p e s s é g i r á n t i tudományos é r d e k l o d é s t kielégitsék, hanem mindenekelott a z , hogy s e g i t s é g e t nyujtsanak a t e r v e z é s h e z . Különbözo m ó d s z e r e k k e l végezhetünk n é p s z á m l á l á s t é s a m ó d s z e r k i v á l a s z t á s a n a g y m é r t é k b e n függ a fennálló lehetó'ségektol és a müvelethez használható s z e m é l y z e t s z á m á t ó l .

1. Különbözo tipusu o s s z e i r á s o k Az o s s z e i r á s o k a gyüjtött adatok pontossága s z e r i n t a kovetkezoképpen osztályozhatók: - Teljes n é p s z á m l á l á s - Reprezentativ felvétei - B e c s l é s (tényleges n é p s z á m l á l á s Manyaban). A teljes n é p s z á m l á l á s nyilvánvalóan az a m ó d s z e r , a m e l y a l e g r é s z l e t e s e b b és legponiosabb eredményeket adja. A t e r ü l e t valamennyi lakosával é r i n t k e z é s b e lép és mindegyik s z e m é l y r e v o natkozóan külön adatokat kap. Nyilvánvaló azonban, hogy a t e l j e s k ö r ü é s r é s z l e t e s n é p s z á m l á l á s ó r i á s i koltséggel j a r , é s n a g y s z á m u s z e m é l y z e t foglalkoztatását követeli m e g . E z é r t elôfordul, hogy r é s z l e t e s n é p s z á m l á l á s helyett r e p r e z e n t a t i v o s s z e i r á s t alkalmaznak: ez különösen egyes f e j lodo o r s z á g o k r a vonatkozik, ahol hiány van szakképzett személyzetben és megfelelo anyagi f o r r á sok s e m állnak r e n d e l k e z é s r e . Bármilyen o s s z e i r á s b a n elofordulhatnak megfigyelési hibák. de a v é l e t l e n s z e r ü k i v á l a s z t á s ezenkivül sajátos tipusu h i b á r a ad lehetoséget, ugyanis eíofordulhat, hogy a minta nem képviseli megfeleloen az e g é s z n é p e s s é g e t . Tény azonban, hogy m i k r o c e n z u s eseién a munka k e v e s e b b s z e m é l y z e t t e l végezheto e l , amelyet igy jobban ki lehet képezni és e l l e n o r i z n i . Ezáltal jelentosen csökkenthetok a megfigyelési hibák. A végso e l e m z é s n é l egv jól végrehajtott r e p r e z e n t a t i v ö s s z e i r á s s o r á n kapott e r e d m é n y e k néba jobbak, mint azok, amelyeket nem megfelelo körülmenyek k ö zött végzett, r é s z l e t e s n é p s z á m l á l á s k o r nyernek. Teljes n é p s z á m l á l á s illetve v é l e t l e n s z e r ü k i v á l a s z t á s s a l t o r t e n e o s s z e i r á s hiányában n é p e s s é g b e c s l é s ' r égezheto r é s z i e g e s ( m e z ö g a z d a s a g i , iskolai s t b . ) ö s s z e i r a s o k b a n v a . v s p e c i a l i s n y i l v á n t a r t á s o k b a n , i g v adóieírvzékeken . sza âzási nvilvúntnvtásokon vagi/ j e g y r s n d s z e r - jegyzékeken s z e r e p l o bejegyzések alapján. Bármilyen b e e s l é s i e l j á r á s n á l . t e r m é s z e t e s o n , elofordulhatnak hibák. Ezek vagy c s o p o r t o s i t á s i , vagy pedig az o s s z l é t s z á r a m e g á l l a p i t á s a s o r á n a l k a l m a z o t t a r á n y s z á m o k n a k é s egyéb k i e gyenlitésitényezoknek tulajdonithat.o hibákból s z á r m a z n a k . E z é r t az ilyen b e c s l é s e k e t igen óvatosan kell alkalrnazni. Még olyan o r s z á g o k b a n i s , ahoi telieskörii n é p s z á m l á l á s o k a t t a r t a n a k , az o s s z e i r á s o k a t csak viszonylag hosszu idokozoìiként (például 10 évenként) végzik. E z é r t nagy p r o b l e m a , hogy miként l e het demográfiai adatokat s z e r e z n i a n é p s z á m l á l á s o k közötti években. A legbiztosabb m ó d s z e " az aliando n é p e s s é g n y i l v á n t a r t á s v e z e t é s e . Ez ugy t o r t é n i k , hogy lapot fcktetnek feJ az o r s z á g ârületén élo minden s z e m é l y r o l egy j d o t t idopontba.n és uj iapokkal bovitik a n y i l v á n t a r t á s t valahánys z o r valaki megszüíetik vagy a t e r i ü e t r e költözik, ill. lapokat iktatnak Id a n y i l v á n t a r t á s b ó l , ha valaki meghal vagy fávozik a t e r ü l e t r o l Ilyen nyilvántartó segitségével b á r m e l y idopontban m e g h a -

PKCS Kozleményei-6.

37

tározható a népesség nagysága es strukturája. Ahoi nines ilyen népességnyilvántartó, megkisérelheto a számok extrapolálása a két elozo népszámláláskor észlelt trendek alapján. Az ilyen fajta extrapólalas azonban pontatlan eredményekre vezethet, mert nines biztositék a r r a , hogy a multban észlelt trendek tovább folytatódnak a jövoben. Olyan mértékben, ahogyan a termékenységi és továbbélési arányszámok kor szerint ismeretesek, eloreszámitások is végezhetok az utolsó népszámlálás adataiból. Erre a problémára a második részben még visszatérek. A fentiekben megpróbáltam leirni néhány népszámlálási módszert. Ezekbol máris láthatjuk a népszámlálás komplexitását és azokat a nehézségeket.amelyek a pontos népesedésstatisztikai adatok gyüjtése során felmerülnek (különösen ott ahol nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek), valamint azt, hogy általában miért fordulnak elo hibâk a demográfiai adatokban.

2. A demográfiai adatok relativ értéke Három fa]ta hibát különböztethetünk meg: a mintavételbol, megfigyelésbóì eredoeket.

a felvételek szervezésébol és a

a) A mintavétel okozta hibák Amint láttuk, ezek a hibák azzal a lehetoséggel függnek össze, hogy a kiválasztott minta nem reprezentativ jellegü. Ezért ezek egyrészt a minta nagyságától függnek (minél nagyobb a minta, annál több esély van arra, hogy a valódi tényeket megközeliti) másrészt a mintavétel minoségétóì, azaz a mintavétellel megbizott személyzet jártasságától. b) A felvételek szervezésének tulajdonitható hibák Demográfiai felvételek szervezése különösen nehéz és kritikus feladat a fejlodo országokban. Nyilvánvaló.hogy a nem megfeleló' infrastruktura(a kozlekedésihálózathiányos kialakitása és gyakran rossz minosége), azzal a korülménnyel párosulva, hogy nagy távolságokat kell bejárni, hogy kapcsolatot teremtsenek az elszórtan lakó és néha mobil népességgel, a terep és az éghajlat problémái gátolják az osszeirás müveletét és ellenorzését. Ezenkivül nem könnyü elegendo szakképzett számlálóbiztost toborozni, akik végre tudják hajtani ezeket a nehéz felvételeket s ugyanakkor hajlandók ilyen nehéz korülmények között dolgozni. A felvétel során összegyüjtött adatok minosége egyébként a számlálóbiztosok hozzáértésétol és lelkiismeretességétol függ. c) Megfigyelési hibák A fejlodo országokban elofordul, hogy aránylag sok a megfigyelési hiba. A legtöbb demográfiai adatot az egyének kijelentése alapján szerzik: igy, ha a népesség egy része nem tud irni-olvasni és ha kevés fontosságot tulajdonitanak az ido és dátum pontos fogalmainak, megvan az esély arra, hogy néhány megállapitás nem lesz pontos. Számolni kell a hamis, azaz a szándékosan valótlan kozlésekkel i s . Ez akkor fordul elo, ha az emberek nem értik meg a népszámlálás pontos célját és attól tartanak, hogy ezek valamilyen kormányvizsgálatot képviselnek, amely esetleg adót, katonai szolgálatot vagy egyéb ilyen kötelezettséget jelent számukra. Vannak olyan esetek is, amikor a babona vagy a tabu tiltja az élet bizonyos tényeinek felfedését. Igy tehát látható, hogy milyen fontos és kényes a számlálóbiztosok munkája, mert bizalmat kell kelteniök az emberekben, meg kell nekik magyarázniuk, hogy miért gyüjtik az információkat,azaz röviden, meg kell nyerniük öszinte közremüködesüket. Az összeirasi müveletbe a fent emlitett tényezôkmiatt bekerült számos hiba csak akkor korrigálható, ha ismerik a hibák irányát - hogy felfelé vagy lefelé torzitanak-e - és relativ nagyságát. Ezért hajtanak végre néha ellenorzo osszeirást: ezt kevesebb számu esoporton illetve egységen, de jobb lehetoségekkel és képzettebb személyzettel valósitják meg. Az ellenorzo osszeirás és az eredeti osszeirás során kapott eredmények osszehasonlitása lehetôvé teszi az elkövetett hibák t i pusainak feltárását: felfelé vagy lefelé irányuló trendjük és relativ nagyságuk megállapitását. Habar a demográfiai adatokban gyakran vannak hibák, a nevelésügy tervezojének ezeket az adatokat mégis alapul kell vennie bizonyos dontések és oktatási célok megállapitásánál. Ezért tajé-


38

kozódnia kell arról, hogy muyen módszerekkel szerezték az adatokat és foképpen, hogy ezek az adatok mennyire pontosak. Munkájában mindig figyelembe kell vennie az ilyen statisztikai adatok relativ értékét és terveiben helyet kell hagynia ezek kiegyenlitésére, hogy a népességbecslésekben elkövetett hibák hatásait alkalomadtán ellensulj'ozhassa. A népszámlálás során szerzett inform áció egyik legfontosabb része mínden egyes egyén kora, ami lehetové teszi a népesség korstrukturájának meghatározását.

II. A NÉPESSÉG KOR ÉS NEM SZEPJNTI STRUKTURÁJA

A legegyszerübb módszer a népesség kor és nem szerinti strukturáiának vizsgálatá.ra a korfa készitése. (Példaként az l.ábra bemutatja a Fi'anciaország népességére 1968-ben vonatkozó korfát.) A népesség kor struktur ájának vizsgálata nagyon fontos a demográfiai elemzésben, egyrészt mert összefoglalja a nemzet demográfiai multját, másrészt mert - ahügyan ezt a második részben látni fogjuk - bizonyos mértékig irányitja a népesség késobbi trendjét. A korstniktura mint mondtuk, összefoglalja a nemzet demográfiai multját. A számok minden egyes korban iiletve minden egyes korcsoportban a következoktol függnek: (a) a születések számától abban a nemzedékben iiletve nemzedókekben, ahonnan származtak; (b) a halandóságnak a r r a a nemzedékre iiletve a.zokra a nemzedékekre gyakorolt hatásától; (c) a vándorlások mértékétol a különbözo idokben és a vándorlók korától. Szúl. év

Szül. év 100

450

400

350

300

250

200

150

100

50

0 0

50

100

150

200

250

300

350

400

Az egyes korosztályokhoz tartozó személyek szánia (ezer) 1. abra. Franciaország népessége: becslés az 1968. január 1-i állapot szerint. Forras: Institut national de la statistique et des etudes économiques, P a r i s , 1968.)

4ñ0


\! ,

39

Igy a n é p e s s é g korfájának a l a p o s v i z s g á l a t a elegendo azoknak a régebbi eseményeknek a feltár á s á r a , amelyek egy o r s z á g n é p e s s é g é t befolyásolhatták. A f r a n c i a o r s z á g i n é p e s s é g korfájának e s e t é b e n világosan láthatóak a m á s o d i k világháboru h a t á s a i . A s z ü l e t é s e k s z á m a határozottan c s ö k kent a hadiállapot éveiben, ezt a c s o k k e n é s t azonban jelentosen kárpótolta a s z ü l e t é s e k novekedése a háboru utáni években (1946-1950); ezt a novekedést gyakran "baby b o o m " - k é n t ( s z ü l e t é s i c s u c s ként) e m l i t i k . A "baby boom" nyilvánvalóan 1951-ben é r t véget, h a b a r a s z ü l e t é s s z á m csokkenése azon a ponton rendkivül lassù volt. Az e l s o világháboru demográfiai h a t á s a i t ugyanilyen módon ! 3het v i z s g á l n i : ugyancsak s z ü l e t é s i hiány mutatkozott a hadiállapot éveiben (1914-1918) é s h a s o n l ó képpen emelkedett a születések s z á m a a háborut követo években (1920-ban é s 1921-ben). Ezenkivül szokatlanul m a g a s volt a férfiak h a l á l o z á s i a r á n y s z á m a az 1880- é s 1900 között született n e m z e dékben, tehát azoknál a férfiaknál, akik a l k a l m a s a k voltak katonai s z o l g á l a t r a a h á b o r u s években. Ilyen információ s z e r e z h e t o egy korfa szabálytalanságainak é r t e l m e z é s e s o r á n . A k ö v e t k e z t e t é s e k h e z azonban a korfa szabálytalanságainak r e á l i s a k n a k kell lenniök, azaz vaiò tényeken é s n e m olyan pontatlanságokon kell alapulniok, mint amilyenek az egyének bejelentéseiben elôfordultak.

1. Pontatlan adatok a k o r r a vonatkozóan és a korfa kiegyenlitésének m ó d s z e r e i A n é p e s s é g k o r s t r u k t u r á j á t g y a k r a n az általános n é p s z á m l á l á s alkalmából igyekeznek m e g állapitani. E z é r t a s z á m l á l ó b i z t o s feladata n e m c s a k abból áll, hogy m e g s z á m l á l j a a n é p e s s é g é t , hanem abból i s , hogy m e g h a t á r o z z a a korokat az egyéni kozlések alapján. Elöfordul azonban, hogy pontatlan vagy h a m i s kozléseket k a p . Pontatlan kozléseket adnak olyanok, akik nem tudják pontos a n , hogy hány évesek és e z é r t a hozzávetoleges korukat adják m e g ; a h a m i s kozlések viszont azoktól s z á r m a z n a k , akik tudják, hány évesek de valamilyen okból m á s számot mondanak. A nok e s e t l e g hiuságból tagadják le k o r u k a t , a férfiak viszont idosebbnek vallják magukat az e s e t l e g e s elonyök k e d v é é r t , p l . hogy a közös földbol bizonyos r é s z t kapjanak, m e r t m a r e l é r t é k a 18. é l e t évüket. A t ö r ö k o r s z a g i n é p s z á m l á l á s s o r á n megállapitott k o r s t r u k t u r a 1945-ben jól i l l u s z t r á l j a a pontatban bejelentések kovetkezményeit. Elegendo, ha rápillantunk a n é p s z á m l á l á s k o r tett k o z l é seken alapuló t ö r ö k k o r f á r a (lásd 2. a b r a ) , hogy lássuk m e n n y i r e vonzóak a 0 - r a és 5 - r e végzodo s z á m o k . Ezt a vonzerot m é g azoknak a személyeknek a rendkivül c s e k é l y s z á m a is mutatja, akik korukat a privilegizált számok elotti vagy utáni évben ( 9 - r e i l l . 1-re é s 4 - r e , illetve 6 - r a végzodo korok) tüntették fel. A 0 - r a és 5 - r e végzodo legkedveltebb számokon kivül a p a r o s s z á m o k a t r é s z e s i t i k elonyben, a páratlanokkal s z e m b e n . Ez a vonzódás a 0 - r a és 5 - r e végzodo korokhoz, továbbá a p a r o s számok p á r a t l a n s z á m o k kal szembeni nagyobb kedveltsége nyilvánvalóan n e m c s a k T ö r ö k o r s z a g r a j e l l e m z ö . Minden olyan o r s z á g b a n m e g t a l á l h a t ó , ahol az e m b e r e k tobbsége nem tudja pontosan, hogy hány é v e s . Több t e s z t áll r e n d e l k e z é s ü n k r e ahhoz, hogy felmérjük a különbözo k o r s z á m o k vonzási fokát é s ennek megfeleloen a kozlések pontatlansági fokát. A t e s z t e k közül a l e g i s m e r t e b b e k Whipple, M y e r s é s Bachi t e s z t j e i . Az ENSZ T i t k á r s á g a saját m ó d s z e r é t ajánlotta.

1. A terjedelemre való tekintettel nem ismertethetjük ezeket a teszteket. Az érdeklodó olvasók világos magyarázatot találhatnak az ENSZ által kiadott A népességbecslésekre használt ahpadatok minoségének értékelési módszerei (Methods of Appraisal of Quality of Basic Data for Population Estimates) e. kézikonyv 40-43. oldalán.


40

Kor

Kor

70

70 Férfi

60

60

50

- 50

40

- 40

30

-30

20

20

10 -

IX

400 000

\ \ \ 3

300 000

200 000

100 000

100 000

200 000

300 000

400 000

2. abra Törökorszag népessége 1945-ben nem, kor es öteves kcrcsoportok szerint a népszámlálási adatok alapján. F o r r a s : ENSz, A népességbecslésre használt alapadatok minoségének értékelési môdszerei,Ne^y York, 1955. 34. o. (Population studies, No 23. ST/SOA/Series A„ )

A 2. abrán ismertetett korfa-tipus természetesen tulságosan pontatlan ahhoz, hogy közvetlenül használjuk. Ezért kiegyenlitésekre van szükség, Szeretném azonnal hozzátenni, - ugyanis tendencia, hogy figyelmen kiviil hagyjuk ezt a tényt -,hogy a kiegyenlités fô célja az, hogy minél közelebb kerUljiink a valósághoz. Nem olyan korfát kell kialakitanunk, amely szabályosabb, vagy mondjuk forma szempontjából esztétikusabb, ill. amely jobban megfelel egy korfa-modellnek. A nemzet demogrâfiai multjából eredo szabálytalanságokat nem szabad a kiegyenlités ürügye alatt kiküszöbölni. Ilyenképpen a Franciaország korfájában észlelt szabálytalanságokra nagymértékben a mult eseményei adnak magyarázatot. a) A korfa egyengetése Tekintettel arra, hogy a korbevallás pontatlansága a 0-ra és 5-re végzodô számok vonzásának tulajdonitható, a korok csoportositása egymást követo öteves korcsoportokban csökkenti a pontatlanságot, mert minden egjres öteves csoportban van 5-re, illetve 0-ra végzôdo kor. Ezt tettük Törökorszag korfájával (nem árnyékolt részek).


41

Ha a szabálytalanságok - a m e l y e k n e m magyarázhatók a mult e s e m é n y e ì v e l - az e l s o k i e gyenlités után még m i n d i g m e g m a r a d n a k é s ha azt gyanitjuk, hogy ezek s z á m l á l á s i hibáknak vagy pontatlan bevallásoknak tulajdonithatók, akkor alkalmazhatunk egy m ó d s z e r t , amely abból a l i , hogy minden egyes k o r c s o p o r t o t összekapcsolunk a két elozo és a két utána következo c s o p o r t t a l . Ha S 0 a számot jelenti a v i z s g á l t k o r c s o p o r t b a n , S_^ é s S_2 a két m e g e l o z ô k o r c s o p o r t o t , é s S^ és S2 a két következo k o r c s o p o r t o t , akkor a kiegyenlitési képlet a következo: S' = — v( - S +4S +10S + 4 S -S) o 16 -2 -1 o 1 2' S'0 t e r m é s z e t e s e n kiegyenlitett s z á m a vizsgált k o r c s o p o r t b a n . Ez az "egyengetési" m ó d s z e r nagyon jó és h a s z n o s , ha az adatok igen pontatlanok. F o h á t r á nya - é s a fo ok, a m i é r t óvatosan k e l l h a s z n á l n i - , hogy a szabálytalanságokat minden d i s z k r i m i n á c i ó nélkül t o r l i . A pontatlan bevallások illetve felbontások okozta szabálytalanságokat éppen ugy eltünteti, mint a valóban létezo s z a b á l y t a l a n s á g o k a t . Ezenkivül i s m e r n i kell hozzá a s z á m o k a t a k é r d é s e s k o r c s o p o r t o t megelozo k é t k o r c s o p o r t b a n és a két utána következo k o r c s o p o r t b a n , e z é r t n e m alkalmazható s e m a 0-4 é s 5-9 é v e s e k k o r c s o p o r t j á r a s e m a 70 éven felüliek k o r c s o p o r t j a i r a . A 70 éven felüliek k o r c s o p o r t j a i t e r m é s z e t e s e n n e m érdeklik közvetlenül az oktatás t e r v e z o j é t , a 0-4 é s 5-9 évesek k o r c s o p o r t j a i tekintetében azonban a lehetô legpontosabb i s m e r e t e k k e l k e l l r e n d e l k e z n i e . A n é p s z á m l á l á s i adatok általában a r á n y l a g pontosak az 5-9 é v e s e k k o r c s o p o r t j á t i l l e t o e n . A szUlok általában helyes felvilágositást adnak az ehhez a csoporthoz t a r t o z ó g y e r m e k e k k o r á r ó l . Ennek e l l e n é r e néha helytelen bevallások is elôfordulnak, olyan esetekben p i . , a m i k o r a szülok idosebbeknek vallják g y e r m e k e i k e t abban a r e m é n y b e n , h o g y k o r á b b a n küldhetik ôket i s k o l á b a . M á s r é s z t a t a p a s z t a l a t azt m u t a t j a , hogy a 0-4 évesek k o r c s o p o r t j á b a n a gyermekek m e g s z á m l á l á s a s o k s z o r hiányos é s ennek kovetkeztében a számok abban a csoportban a l á é r t é k e l t e k . E z é r t a s z á m o k a t óvatosan k e l l használni é s a lehetoség s z e r i n t k o r r i g á l n i kell az idonként végrehajtott ellenorzo népszámlálás eredményeinek felhasználásával. b) T i z é v e s k o r c s o p o r t o k f e l o s z t á s a otéves k o r c s o p o r t o k r a A népesedés s t a t i s z t i k a n e m c s a k pontatlan. A s t a t i s z t i k a i adatok néha n e m elég r é s z l e t e s e k . Elofordulhat például, hogy csak t i z é v e s k o r c s o p o r t o k állnak r e n d e l k e z é s r e holott, otéves k o r c s o p o r t o k r a szeretnénk adatokat kapni. Ilyen esetben az alábbi k é p l e t h a s z n á l h a t ó :

'.-i

+ - (f - f ) o 8 - 1 +1 ahol fQ a k é r d é s e s t i z é v e s k o r c s o p o r t b a n lévok l é t s z á m a , f_^ az elozo t i z é v e s csoportban lévok l é t s z á m a é s f+^ a következo t i z é v e s csoportban lévok l é t s z á m a . Ekkor az fa a k é r d é s e s t i z é v e s c s o p o r t e l s o otéves csoportja, é s f^-t, a második otéves csoportot, kivonással kapjuk m e g : f

f

b - fo - faTételezzük fel, hogy az alábbi s z á m m e g o s z l á s áll r e n d e l k e z é s ü n k r e 0-9 10-19 20-29

4 500 4 200 4 050

é s hogy a 10-19 é v e s e k k o r c s o p o r t j á t két otéves csoportba s z e r e t n é n k felosztani (10-14 é s 15-19). A fenti képlet a l k a l m a z á s á v a l a következöket kapjuk:

f

=1 f 10-14

2 10-19

+ - (f - f ) azaz: f = - 4 2 0 0 + - (4500 - 4050) 8 v 0-9 20-29; 10-14 2| 8 f = 4200 - 2128 = 2072 15-19

2128

l.Torokország esetében az 5 éven ahlli gyermekek alacsony száma az 5 - 9 évesekéhez viszonyítva talán az alacsonyabb szuletes! aranyszammal es a második világháború idoszakában a csecsemohalandóság csokkenésével magyarázható.

42

PKCS Közlemenyei-6.

e) Otéves korcsoportok felosztâsa egyéves csoportokra Elofordulhat az is, hogy otéves korcsoportokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésiinkre és egyéves korcsoportokra vonatkozóan szeretnénk adatokat kapni. Az általános iskolai (elemi) oktatás tervezésénél pi. jó lenne, ha nemesak az 5-9 éves és 10-14 éves korcsoportokhoz tartozó gyermekek számát, hanem a 6, 7, 8, 9 stb. éves gyermekek tényleges számát is ismernénk. Ilyen esetben interpolálni lehet a Spragus-féle szorzók alkalmazásával. Az e módszerre vonatkozó r é s z letek a függelékben megtalálhatók. A Spragus-féle szorzók használata egyszerü és kétségteleniil megfelelo munkaeszközül szolgálnak az oktatás tervezoinek. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez a módszer nem más, mint interpólalas. Ezért a kapott eredmények csak kozelitések, ili. hogy pontosabb kifejezéssel éljiink, olyan eredmények, amelyeket valószinüeknek tekinthetünk. Ezért ezt a módszert csak akkor használjuk, ha csupán otéves korcsoportokra vonatkozóan vannak adataink és foképpen, ha joggal gondolhatjuk, hogy a sziiletési arányszám (illetve, ami ugyanarra vezet, a eseesemohalálozási arányszám) az utóbbi években nem változott jelentos mértékben. Erre példa a születések alaesony száma hadiállapot miatt vagy a "baby boom" a háboru utáni években. Nyilvánvaló, hogy a sziiletési arányszámnak ilyen csokkenései illetve emelkedései dönto hatást gyakorolhatnak a bizonyos koru gyermekek számára néhány év mulva. Ebben az esetben, ha elég messzire visszanyuló, aránylag pontos sziiletési statisztikai adatok állnak rendelkezésre, és ha ismerjük a továbbélési arányszámokat a különbözo korokban, kétségteleniil jobb, ha a különbözo koru gyermekek számára vonatkozóan a születések száma és a továbbélési arányszámok alapján végziink becsléseket. Az ilyen becslésekkel kapcsolatos eljárást a második részben fogom részletezni. Igaz, hogy a kiegyenlitési módszerek alkalmazásával, melyek közül néhányat emlitettem illusztrálásképp,interpolálással - amelynek célja a korcsoportok felbontása - pontosnak és részletesnek tuno számokat kaphatunk. Természetesen egyetlen kiegyenlitési módszer sem szavatolhatja bármilyen ügyes legyen is, hogy pontos számokat fogunk kapni olyan adatokból, amelyek maguk is csak kétes pontosságuak. Habar az oktatás tervezojének tudnia kell, hogy a népesedés-statisztikai adatok pontatlanok, nem hagyhatja figyelmen kivül a demográfiai adatokat. Ezek képezik a tervezés alapját és minden választásban vagy dontésben szerepet játszanak. Nem szabad azonban szem eló'l tévesztenie ezek pontosságának fokát, ami rugalmas eljárást és bizonyos szabad cselekvést kiván, amikor politikai kérdésekrol döntenek.

2. A népesség korstrukturája és a nevelésiigy fejlodése Az eló'bbiekben elmondottam, hogyan értelmezheto egy korfa. Az ilyen korfa közelebbi vizsgálata azonban más jellemzoket t á r fei, amelyek a nevelésiigy tervezoje szempontjából nagyon fontosak lehetnek. a) Korstruktura és pedagógus sziikséglet A Franciaországra vonatkozó korfa (L. 1. abra) azt mutatja, hogy a születések száma Franciaországban 1922 ota állandóan csökkent (ezt a csokkenést világosan mutatja a korfa szükülése), ami a második világháboru idején még fokozódott. Ez a csökkeno sziiletési arányszám kétségteleniil részben annak tulajdonitható, hogy az emberek magatartása gyermekeik száma tekintetében megváltozott, ugyanakkor azonban más okokkal is magyarázható, igy az 1914-1918. évi háboruval, amely csökkentette az azokban az években született személyek számát, akik a nemzési kort kb. 20-25 év mulva érték volna el. 1945-tol kezdve azonban a sziiletési arányszám határozottan emelkedett. Nemesak "baby boom"-ról beszélhetünk a háboru utáni elso években, ugyanis a magasabb sziiletési arányszám trendje folytatódott. Az ilyen jellegü népesedési jelenség természetesen nagy hatást gyakorolhat a nevelésiigyre is. Igy Franciaországban jelenleg (1969-ben) általában az 1945 ota született személyek járnak iskolába (általános, ill. kozépiskolába vagy foiskolára), és a születési arányszám 1945 ota magas. A tanitókat, illetve tanárokat viszont az 1945 elott született nemzedékekbol kell toborozni, és ezek a nemzedékek aránylag kis,ebb létszámuak voltaic. Igy a demográfiai adatok egyma-


43

gukban csak részben indokolják a pedagógusok relativ hiányát és a pedagógusok toborzásával kapcsolatos nehézségeket. Ez a helyzet a jövoben, amikor a pedagógusokat a második világháboru ota születettek köziü lehet toborozni, természetesen gyorsan javul majd. Általában véve, valahányszor, valamilyen okból növekszik a születési arányszám (vagy csökken a csecsemohalandóság), a gyermekek létszámának emelkedése azt eredményezi, hogy hat év mulva több tanuló iratkozik be az elemi iskolákba, tizenkét év mulva növekszik a beiratások száma a kozépiskolákban, és tizennyolc év mulva többen kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. *• Ez aun ira nyilvánvaló, hogy néha figyelmen kivül hagyják és e r r e nem készülnek fel. Ilyen korülmények között, amikor az extra tanulók elérik az oktatás különbözo szakaszait, az utolsó pillanatban hirtelen kell intézkedni. Ezenkivül a problémát gyakran sulyosbitja az a korülmény, hogy amikor több gyermek kerül iskolába, fokozódnak az oktatással szemben támasztott társadalmi igények. A tanulók száma ilyenkor egyidejüleg növekszik, amiatt, hogy a hallgatók a magasabb születési arányszámu évekhez tartoznak és másrészt pedig emelkednek a kor szerinti beiratkozási arányszámok. b) Korstruktura és az oktatási költsegek relativ terhe A nevelésügyi költsegek a beiratkozásokkal arányosak, s ennek kovetkeztében közvetve függnek az iskoláskoru népességtol - az oktatás finanszirozása a kereso népesség termelését terheli. Ha az iskoláskoru népesség 5-14 éves gyermekekbol áll és az aktiv népesség 15-64 évesekbol, a nevelésügyi koltségeknek a kereso népességre nehezedo relativ terhét ugy becsülhetjük fel, ha megállapitjuk az 5-14 éves népesség arányát a 15-64 évesekhez viszonyitva. Ez az arány egyáltalában nem azonos a világ különbözo országaiban, ahogyan ez az 1. táblázatból látható. Ez az arány a népesség fiatalságát vagy oregségét mutatja. A népességet fiatalnak mondjuk, ha a nagyon fiatai személyek száma az ossznépességen belül aránylag magas. Ha ez az arány alacsony, a népességet öregnek tekintjük. Olyan országban, ahol a születési arányszám igen magas és ahol az általános halálozási arányszám szintén nagyon magas, a korfának rendkivül széles alapja van és a szintek igen gyorsan szükülnek a magas halálozási arányszám miatt. Ez az 1. tipus. (L. 45. o.) Amennyiben a magas születési arányszám folytatódik a csökkeno halálozási arányszámmal (különösen a csökkeno csecsemohalandósággal) együtt, a korfa alapja széles marad és szintjei kevésbé gyorsan keskenyednek. Ez a 2. tipus. Amennyiben a halálozási arányszám csokkenésével párhuzamosan a születési arányszám is süllyed, a trend a 3. tipus felé irányul. Ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám, átmeneti csokkenés után ismét emelkedo trendet mutat (a népesség ujrafiatalodása), az 5. tipus formája alakul ki. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi korfának azonos az összterülete. Ezért a közöttük levo külonbség nem az ossznépesség nagyságábólkovetkezik. A népesség különbözo kormegoszlása miatt eltéro a korfák alakja. Nyilvánvaló, hogy az 1. és 2. tipusu korfákban az igen fiatalok részaránya magas, ugyanakkor a 4. tipusban alacsony. Ismét növekvo tendenciát mutat azonban, ha az 5. tipus felé torténik a mozgás. A fejlodô országokban az 1. tipusu korfák gyakran fordulnak elo, és még gyakrabban a 2. tipusuak, ugyanakkor a fejlett országokban a másik három forma van tulsulyban.

1. Ha az elemi iskola megkezdésének hivatalos korát a 6. évtt'51 vesszük - ez a gyakori - és mind az elemi, mind a kozépiskolai oktatás 6 évig tart.


44 1.tabla. Iskoláskoru n é p e s s é g e s munkaképes koru n é p e s s é g

Ország

(1) 5-14 éves népesség

(2) 15-64 éves népesség

(1)

:

Nicaragua

1963

462 710

749 745

61,

Costa Rica

1963

387718

655 259

59,

Honduras

1961

542 889

936 931

57,

Fülöpr-sz.

1960

7 804 825

13 792 280

56,

Taiván

1963

3 392 241

6 033 555

56,

Mauritius

1963

199 900

360500

55,

Togo

1961

406 580

744 480

54,

Dél-Rhodesia

1962

991700

1820100

54,

Sziria

1960

1163 238

2 132 099

54,

Niger

1962

856 268

1575 003

54,

Szudân

1964

3 651000

6 749 000

54,

P u e r t o Rico

1960

648 736

1224199

53,

Venezuela

1964

2289157

4361544

52,

Martinique

1961

77 513

152 314

51,

Peru

1961

2 618 558

5 236 393

50,

Panama

1960

262 010

526 140

49,

Marokko

1960

2 955 570

5 981930

49,

Ghana

1960

1699 881

3 516 832

48,

Koreai Közt.

1960

6 233 369

13 366 055

46,

India

1961

113 937 000

245 110 000

46,

Indonézia

1961

23 502 368

53 249 000

44,

Chile

1960

1817 798

4134852

44,

Uj Zéland

1961

529 620

1407 393

37,

Kanada

1961

3 935 521

10 655 171

36,

Japan

1960

20222173

59939100

33,

USA

1960

35 465 272

106 977 422

33,

Ausztrália

1961

2 067 505

6 436 945

32,

Uruguay

1963

467 300

1653 600

28,

Franciaország

1962

8 238 302

29137 697

28,

Olaszország

1961

8208 867

33 365 537

24,

Svédország

1960

1143 670

4 949 016

23,

NSzK

1961

7 740 800

36 221018

21,

F o r r a s : ENSZ, Demographic Yearbook (Demográfiai Évkonyv), 1964. Nc

(2)

45

PKCS Kozleményei-6. Az alábbi korfatipusokon jól látható a népesség fiatalsága vagy oregsége:

1. Forma

3. Forma

2. Forma

4. Forma

5. Forma


46 e) K o r s t r u k t u r a és b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m o k

Amint láttuk, a k o r s t r u k t u r a lehetové t e s z i az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g nagyságának b e c s l é s é t . Lehetôvé teszi továbbá a b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m o k pontos m é r é s é t , A fejlodo országokban a b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m o t igen gyakran ugy számitják k i , hogy osszehasonlitják a t e l j e s l é t s z á m o t egy oktatási szinten (például, alapfoku oktatásban) a megfelelo k o r e s o p o r t t a i , az a r r a az oktatási s z i n t 2. t a b l a . Uganda, tanulók az e l e m i iskolákhan és a kozépiskolák a l s ó tagozatán, k o r és n e m s z e r i n t 1965-ben Kor 5 é v e s és fiatalabb 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves és idos ebb

Leányok

Fiuk

6 410 23 029 24296 24 806 23 240 25 972 20 147 23 925 20313 14 095 3 931 1443

7 505 27 343 31578 32 768 32 466 41096 34 497 48 359 45 481 40 778 14 709 10 072

Összesen 13 915 50372 55 874 57574 55 706 67 068 54644 72 284 65 794 54 873 18 640 11515

F o r r a s : Uganda K o r m á n y a , Oktatásügyi M i n i s z t é r i u m , Education Statistics (Oktatásügyi Statisztika), 1965. A 1 5 . tabla Kor Fiúk

Lányok es fölötte 15

14

13

12

11 10 9

50

40

30

20

(4. a b r a . A 2.tabla a d a t a i n alapuló korfa)

10

10

20

25

47


r e vonatkozó hivatalos korévekben. Ez a s z á m i t á s i m ó d s z e r r e n d s z e r i n t a b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m f e l ü l b e c s l é s é t e r e d m é n y e z i ; a késoi i s k o l a k e z d é s és o s z t á l y i s m é t l é s e k m i a t t s z á m o s g y e r m e k i d o sebb a hivatalos k o r n á l . Ilyenképpen az iskolás gyermekek k o r a csak nagyjából felel m e g oktatási szintjiik hivatalos k o r á n a k . A 2. t a b l a például mutatja a tanulók k o r m e g o s z l á s á t az e l e m i iskolákban é s a kozépiskolák alsó t a g o z a t á b a n , Ugandában 1965-ben. Ezt a m e g o s z l á s t a 4. abrán korfa formájában ábrázoljuk. H a b a r a hivatalos k o r az e l e m i iskolákban é s a kozépiskolák a l s ó tagozatában 6-13 év, elv t ve találunk 16 éves é s idosebb tanulókat i s . Igy az e l e m i iskolákban é s a kozépiskolák a l s ó t a g o z a tán tanulók t e l j e s számának o s s z e h a s o n l i t á s a a 6-13 éves gyermekek arányának felbecsülését fogja eredményezni. Néha, ahelyett, hogy o s s z e h a s o n l i t a n á n k egy adott oktatási szinten tanulók t e l j e s l é t s z á m á t az e r r e a s z i n t r e megállapitott hivatalos k o r c s o p o r t b a n levo g y e r m e k e k s z á m á v a l , a különbözo o s z t á lyokban levo tanulók s z á m á t hasonlitjuk ö s s z e az e z e k r e az o s z t á l y o k r a megállapitott hivatalos k o r n a k megfelelô gyermekek s z á m á v a l . Ez a kozelités r é s z l e t e s e b b képet ad, de a m á s i k m ó d s z e r h á t r á n y a itt is megmutatkozik. Ami egy t e l j e s oktatási s z i n t r e é r v é n y e s , az ennek a szintnek m i n den egyes o s z t á l y á r a is vonatkozik. E z t jól s z e m l é l t e t i a 3 . tabla, a m e l y a 6. osztályos tanulók k o r m e g o s z l á s á t i s m e r t e t i huszonöt e l e m i iskolában Gabonban 1962-ben. (Meg kell jegyeznünk, hogy a 6. osztályos tanulók hivatalos k o r a 11 év. ) 3 . t a b l a : A 6. osztályos tanulók k o r m e g o s z l á s a Gabonban, 1962. Kor

ÏÔ 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 Összesen

Fiuk

Lányok

Összesen

ï

Ï

2

5 23 96 115 95 108 61 26

4 11 38 50 52 54 21 4

9 34 134 165 147 162 82 30 8 9 3 1 _ J 787

8 9 3

1

1 552

2_35

~

~~

F o r r a s : J. P r o u s t , Les déperditions s c o l a i r e s au Gabon (Az iskolások k o r m e g o s z l á s a Gabonban) Etudes T i e r s Monde: P r o b l è m e s de planification de l ' é d u c a t i o n , P a r i s , P r e s s e s U n i v e r s i t a i r e s de F r a n c e , 1964. 120. o.

E z é r t annak é r d e k é b e n , hogy pontos elképzelêst kapjunk v a l a m e l y o s z t á l y b a n . a z iskolai b e i r a t k o z á s o k r ó l , ki kell s z á m i t a n i a b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m o t kor s z e r i n t , azaz a jelenleg iskolába j á r ó g y e r m e k e k a r á n y á t minden egyes k o r b a n . Fontos ezeket nem s z e r i n t külonválasztani, ugyanis a két n e m r e vonatkozó a r á n y s z á m o k e l t é r o e k lehetnek. n i u s z t r á l á s k é n t a 4. tabla közli a b e i s k o l á z á s i a r á n y s z á m o k a t a F ü l ö p - s z i g e t e k e n 1960-ban. Az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g r e vonatkozó adatokat és az iskolákba ténylegesen beiratkozottak s z á m á t az 5. a b r a mutatja korfa formájában.


48

4. t a b l a . Iskolai b e i r a t á s k o r és n e m s z e r i n t a F ü l ö p - s z i g e t e k e n 1960-ban Fiuk

Kor

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Össznepesség (000)

481 484 434 359 436 298 417 313 301 288 275 268

Beiratkozottak száma (000) 15 121 209 227 289 215 278 200 155 122 95 76

Lányok Beiratási százalék

3,2 25,0 48,2 63,1 66,3 72,0 66,7 63,9 51,7 42,2 34,5 28,2

Ossznépesség (000)

Beiratkozottak száma (000)

Beiratási százalék

448 455 408 343 405 283 379 306 296 277 292 27]

16 124 210 228 280 209 255 188 140 104 85 62

3,7 27,3 51,5 66,4 69,0 74,0 67,2 61,5 47,3 37,5 29,2 22,7

F o r r a s : Census of the Philippines, 1960; Population and housing, vol. IT. Summary r e p o r t (Fülöpszigetek n é p s z á m l á l á s a , 1960; Népesség és l a k á s , II. kötet. Osszefoglaló j e l e n t é s ) , Manila, 1961. Látható, hogy a F ü l ö p - s z i g e t e k e n éppen u g y , m i n t T ö r ö k o r s z a g b a n szivesebben közlik a g y e r mekek k o r á t p a r o s számokban, Ez mind az iskolába nem j á r ó , mind pedig a b e i r a t o t t g y e r m e k e k r e vonatkozik. Igy például, azoknak a gyermekeknek a s z á m a , akiknek k o r á t 10 vagy 12 évesnek m o n dották sokkal nagyobb volt, mint a z o k é , akikrol azt állitották, hogy 11 é v e s e k . A korfa m ó d s z e r é t az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g k i s z á m i t á s á n kivül m á s célokra i s lehet h a s z n á l n i . Alkalmazható például a t a n t e s t ü l e t r e i s . d) A tanárok és tanitók k o r s t r u k t u r á j a és ennek h a t á s a i a t a n s z e m é l y z e t toborzásjlra és k o l t s é g e i r c A t a n s z e m é l y z e t v e s z t e s é g e i n e k egyik fo oka a nyugdijazás. E z é r t fontos, hogy pentosan i s m e r j ü k a tañerais k o r s t r u k t u r á j á t annak é r d e k é b e n , h o g y felkészüljünk e z e k r e a v e s z t e s é g e k r e . Igy, p l . a 6. a b r a mutatja az " o k l e v e l e s " fizika t a n á r o k korfáját F r a n c i a o r s z á g kozépiskoláiban 1957b e n . Ez a korfa világosan bizonyitja, hogy a 45 éven felüli t a n á r o k r é s z a r á n y a viszonylag nagy. Nyugállományba lehet vonulni 60-65 év között, 65 éven felül azonban kötelezo. E z é r t könnyü e l ô r e megállapitani, hogy az elkövetkezo tizenöt év alatt nyugalomba vonuló tanárok s z á m a a r á n y l a g nagy l e s z é s ez s z ü k s é g e s s é t e s z i a t o b o r z á s fokozását, hogy pótoljuk a nyugalomba vonuló t a n á r o k a t , v a l a m i n t , hogy kielégitsük a nagyobb s z á m b a n torteti o b e i r a t á s o k által t á m a s z t o t t kovetelményeket.

g ytáUÓ E , é g m a g a S l e l e t a Z O k n a k a , E Z a ™T ? *ST,ml ' "kzaránya, akik jóval nyugalomba vonulásuk elfítt M í kilepnek az oktatas kotelekebol. Angliában és Wale.sben ni. a laná.képzo fñiskolákra beíratkozott 1000 n" kozül 900 tanítani kezd Nyo c ev utan azonban esupan 267 „arad a pályan. Ezek kòzùl „ehányan késobb visszatémek a tanításhoz. de számuk még y seni hM 10 ml U'Zie r " r K ' ' "*"*? ^ "^ " ^ ^ ^ ^ °™n °° férfl k M ü l 673 marad » E melle«, nyole ev utan azutan ez a szám rendszeresen csñkken ÍEgyesült Királvság, Oktatas- és Tudományügyi Ministri™ f Ni th SunníeTr °í TPP}' °f TeaCken' 1963'1936" KW "f « - ottonai AJvñorv Council o, ,theTraJ^Zä' 84 a ) R e s z i e t e s e b b í f u , '• ' adntok hiónyában a/.unban azokal a tanárokat akik elhagyták a kozoktatást k Z ktataSt hogy teehmka, mtezetekben vagy külfo,dön tanítsanak, ügy tekmtik, ntintha kiléptek volna az oktatas k o t e l é S ° ° '


49

Fiúk

Lányok Kor

500

400

300

200

100

5. a b r a : (A 4. táblában közölt adatokon alapuló korfa)

100

200

300

400

PKCC KozIeményei-6.

50

A korfa ezen kivül a í'izetésekkel k a p c s o l a t o s a n is a l k a l n a z h a t ó a t a n s z e m é ì y z e t r e . Miiithogy a t a n á r i fizetés a szolgálatban eltöltött i doto] függ, a tanárok k o r s t r u k i r r n i a , iíletve a szolgálatban eltöltött ëvek s z e r i n t i struktur aja lehetové t e s z i a fizetési skálában r-ekòVetkezo változások pénzügyi hatásainak pontos e l o r e s z á m i t á s á t . Nyilvánvaló, bogy az átlagos í i z e t é s é s kovetkezéskóppen a koltségegység m a g a s a b b , ha a t a n á r o k tobbsége ai anylag idosebb szeméJyckl'ol áll (ez az e s et áll fenn a f r a n c i a o r s z á g i fizikatarfárok tekintetében a o. abrán;, mint akkoe. iia a tanávck tobbsége a r á n y l a g fiatai. Kr,-

Féifiak

05

6C

i0

150

100

50

,u

100

Otéves ¡vorc'.opcrtonkánt

6. a b r a Klizépiskolni "okir-veles 1 ' fizikatanárok korfáki : Franr-ir.orr-zág,

• ",37.

F o r r a s : Ezt a korfát Eoiancí P r e s s a i L j i n a i y s c _dómo^Mîque_^îyô¿rJfjî^le_mzt.':) e. kitür.o munkájábóL vsttük, P.-jvizs. P r e s i r C Lhúvorsitaires da t r a n c e , 1 9 6 Í . 2¡¡L. p, (Az iNEPi pubiikáeiója.).

III. A n é n e s s é e struKtnráia Erazdasáf.i nkliviiás s z e r i n t és a tr e l o r e s z á m i tasának prr,blévaái

Az el ¡so p r o b l e m a , hogy megtudink az o s s z n é p e s s é g s z á z a l é k o s arányát a különbözo gazdasági tevékenységek s z e r i n t . Má:; szóvaJ, kiüönb.seä'f.t kel! tonaünk az aktiv és maktiv n e p e s s é g között.

1. Aktiv és inaktiv n é p c s s e g Ez a iátszólag e g y s z e r ü megküJoribozíetes ,-n valóságban iobh nehéztíégbo ütközik. A p r o b l e m a abból áll, hogy pontosan és e g y é i t e í m ü e n keíl meghatározru az a k u v riepe.'.béget Ez egyáitalában nem könnyü íeladat. ha figyelembc v e s s z ü k a valóságos helyzet bonyolultságát. I l k i s z t r á l á s k é p p leirunk néhány tipikus nehézséget, a m e l y ebben a vonackozásban i e l m e r ü l h e t , Teljesen nyilvánvaló, hogy a háztart.ási alkalmazottaka! és a segitô családtagokat g a z d a s á g i lag aktiv személyeknek kell tpkinte.m. Ds mi legven a háziasszonyokkal >/agy egyéb v.< családtagokkal, akik pontosan ugyanezt a munkát végzik? Hasonló jellegú nehézségek adódhatnak a m e z o g a z d a sággal k a p c s o i a t o s a n . Ebben a s z e k t o r b a n az aktivitás fôképpen idényjellegü és a munka jeliege és

51


intenzitása e l t é r o az évszakoktól függoen. Csucsidoben, például a r a t á s k o r , sok s z e m é l y t fogadnak fel b é r m u n k á r a , de e z e k e t csak az intenziv aktivitás idó'szakaiban foglalkoztatják. Vajon ezeket a gazdaságilag aktiv s z e m é l y e k kozé k e l l - e s o r o l n i ? Hasonló k é r d é s e k m e r ü l n e k fel a r é s z f o g l a l k o z tatottak, katonai szolgálatot t e l j e s i t o fiatai férfiak s t b . tekintetében i s . a) Az aktiv n é p e s s é g definiciója Az aktiv n é p e s s é g o s z t á l y o z á s á n a k bonyolultságát bizonyitja az ENSZ által javasolt alábbi a e finició. Az aktiv n é p e s s é g felölel "minden s z e m é l y t (nemtol függetlenül), akik az e m b e r i f o r r á s o kat nyujtják az á r u t e r m e l é s h e z és a s z o l g á l t a t á s o k h o z " . E l m é l e t i l e g az alábbi csoportokat foglalja magában. 1. P o l g á r i munkaadók, alkalmazottak, onállóak és segito családtagok, 2. fegyveres e r o k , 3. a l k a l m a z á s b a n állók és munkanélküliek, b e l e é r t v e azokat i s , akik abban az idôpontban munkát k e r e s n e k , 4. részidoben foglalkoztatott s z e m é l y e k , 5. h á z t a r t á s b e l i a l k a l m a z o t t a k . Az inaktiv n é p e s s é g viszont olyan személyekbóì áll, akik nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Ide t a r t o z n a k a h á z t a r t á s b e l i e k , tanulók, nyugdijasok és munkaképes koron aluli g y e r m e k e k . Az ENSZ-nek ezt az igen s z é l e s k o r ü definicióját azonban nem fogadták el általánosan, és e z é r t óvatosnak kell lennünk, a m i k o r o s s z e h a s o n l i t á s o k a t végzünk az o r s z á g o k között. Igy például, s z á m o s o r s z á g b a n az e l o s z ö r munkát k e r e s o s z e m é l y e k e t nem számitják bele a gazdaságilag aktiv n é p e s s é g b e és nem t a r t o z n a k ide a s e g i t ô családtagok, a fegyveres erôk tagjai é s a r é s z f o g l a l k o z tatottak s e m . b) Aktiv n é p e s s é g és aktivitási a r á n y s z á m o k k o r é s nem s z e r i n t Nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag aktiv s z e m é l y e k r é s z a r á n y a kor é s n e m s z e r i n t váltakozik. E z é r t h a s z n o s nem s z e r i n t k i s z á m i t a n i a n é p e s s é g n e k azt a s z á z a l é k á t minden egyes k o r c s o p o r t ban, melyet gazdaságilag aktivnak tekintünk. Az 5. t a b l a közöl például, néhány adatot a g a z d a s á g i lag aktiv n é p e s s é g r o l , valamint a k t i v i t á s i a r á n y s z á m o k a t nem é s k o r s z e r i n t négy o r s z á g r a vonatkozóan. Amint a tabla m u t a t j a , a 20-59 é v e s férfiak aktivitási a r á n y s z á m a i igen m a g a s a k és majdnem azonosak mind a négy o r s z á g b a n . Ugyanakkor jelentos e l t é r é s e k észlelhetok a 15-19 évesek k o r csoportjában (az i s k o l á z t a t á s i d o t a r t a m á t ó l függoen) é s a nok adatai tekintetében i s . A nôk gazdasági aktivitási a r á n y s z á m a különösen alacsony Costa Ricában, de nagyon m a g a s Guiñeaban. Ezek a külonbségek r é s z b e n a n e m z e t i jellemzôkbôl fakadnak, de többnyire az aktiv n é p e s s é g e l t é r o definiciójának tulajdonithatók. 5. tabla. Gazdaságilag aktiv n é p e s s é g és aktivitási a r á n y s z á m o k nem é s kor s z e r i n t (%)

Korcsoport 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64

Guinea 1955 Férfi No 85,9 95,1 97,5 97,1 97,9 97,3 97,4 95,0 91,8 79,6

84,9 88,3 89,5 91,7 92,0 91,7 86,8 73,5 59,6 37,0

Costa Ri ca 1963 No Férfi 77,8 94,1 97,8 98,2 98,4 98,2 98,0 96,8 95,4 90,4

19,7 24,4 20,3 18,7 18,0 16,5 14,8 12,7 10,5 8,6

Korea Férfi

1960 No

USA Férfi

1960 No

45,2 75,9 90,9 95,7 96,3 96,9 96,4 91,1 88,5 71,1

25,5 30,7 26,6 29,0 32,9 34,8 35,2 32,8 29,3 16,8

43,2 84,6 93,9 95,8 95,8 95,4 94,4 92,2 87,7 77,6

27,5 44,8 35,1 35,5 40,3 45,3 47,4 45,8 39,7 29,5

F o r r a s : ENSZ, Demo g r a p h ic Yearbook ( Demografiai Evkönyv), 1964 . New York, 1965. 8. tabla l.ENSZ, Principles and Recommendations for National Censuses (Nemzeti népszámlálásokra vonatkozó irányelvek és javaslatok), New York, 1958. para. 414 (58. XVII. 5.)

PKCS K ö z l e m e n y e i - S .

52

Miután felbecsültük az aktiv n á p e s s é g e t nézziik m e g ennek m e g o s z l á s á t a gazdasági aktivitás különbözo s z e k t o r a i között.

2. A n é p e s s é g m e g o s z l á s a a gazdasági aktivitás szektorai s z e r i n t Hagyományosan a gazdasági aktivitás 3 s z e k t o r á t különböztetjük m e g : az e l s o , a m á s o d i k é s a h a r m a d i k s z e k t o r t . Az elso s z e k t o r olyan tevékenységeket oiei fel,amelyekben a t e r m e l é s t e r m é szeti forrásokon alapul (mezogazdaság, bányászat s t b . ) , a második szektor a g y á r i p a r é s feldolgozóipar, a h a r m a d i k pedig a szolgáltatások s z e k t o r a . Könnyen megállapitható, hogy a h a r m a d i k szektor a legheterogénebb jellegü. Sokféle tevékenységet foglal magában, két a l s z e k t o r á t azonban kiilön m e g kell emlitenünk: a tágabb é r t e l e m b e n vett k e r e s k e d e l m e t (bank, b i z t o s i t á s , kozlekedés é s e l o s z t á s t e r ü l e t é n nyujtott s z o l g á l t a t á s o k a t ) , illetve a kultura é s s z ó r a k o z á s a l s z e k t o r á t (nevelésiigy, radió, t e l e v i z i ó , k i a d á s , s z ó r a k o z t a t á s s t b . ) . E 3 szektor r e l a t i v nagysága jelentosen változott az idok folyamán a jelenleg fejlett o r s z á g o k ban. Hasonlóképpen nagy e l t é r é s e k észlelhetok a fejlett o r s z á g o k és a fejlodo o r s z á g o k ö s s z e h a sonlitása esetén i s . Az utóbbiakban még mindig az elso s z e k t o r van tulsulyban, ugyanakkor a m á sodik szektor csak k e v é s s é fejlett. Más országokban viszont az elso s z e k t o r nagysága sokkal kisebb lett a második é s h a r m a d i k szektorhoz k é p e s t . A 6, tabla rnutatja az aktiv n é p e s s é g m e g o s z l á s á t gazdasági szektorok s z e r i n t néhány kiválasztott o r s z á g r a vonatkozóan 1960-ban. 6. t a b l a . Az aktiv n é p e s s é g m e g o s z l á s a gazdasági s z e k t o r o k s z e r i n t , k i v á l a s z t o t t o r s z á g o k b a n 1960

(%)

Ország Ghana Marokko Egyesült Arab K o z t á r s a s á g Japán Franciaország Német Szovetségi K o z t á r s a s á g USA

Elso szektor

Második szektor

Harmadik szektor

59,7 57,9 56, 9 33,5 21,4 13,4 7,5

12,4 10,8 31,6 29,2 36,1 47,7 34,0

27,9 31,2 11,5 37,2 42,5 38,9 58,5

F o r r a s : ENSZ Demographic Yearbook (Demográfiai Evkönyv) következo oldalakon közölt adatok alapján

1964, New York, 1965. a 240. é s a

Ez a fajta o s z t á l y o z á s - a gazdasági aktivitásnak csupán h á r o m s z e k t o r a s z e r i n t - nyilvánvalóan tulságosan általános ahhoz, hogy r é s z l e t e s e b b s z á m i t á s o k h o z felhasználják. Az ENSZ annak érdekében, hogy o s s z e h a s o n l i t á s o k a t végezzen az o r s z á g o k között, kidolgozta valamennyi g a z d a s á gi tevékenység n e m z e t k ö z i s t a n d a r d o s z t á l y o z á s á t (ISIC) a. gazdasági aktivitás kilenc o s z t á l y a a l a p ján. * Az aktivitási osztályok s z e r i n t i feiosztáson kiviil i s m e r n ü n k kell a foglalkozás s z e r i n t i c s o p o r t o s i t á s t is a m u n k a e r o s z ü k s é g l e t e l o r e s z á m i t á s á h o z .

l.ENSZ, International Standard Industrial Classification of All Economic Activities (Valamennyi gazdasági aktivitás nemzetközi standard ipari szakmai osztályozása), New York, 1958. (Statistical papers, series M. no. 4, rev. 1.)


53

3. A népesség megoszlása foglalkozás szerint A népesség foglalkozás szerinti megoszlása nem felel meg mindig az aktivitási szektorok szerinti megoszlásnak. Mig valamennyi farmert természetesen a mezogazdasági szektorba sorolunk,egy gépész dolgozhat a legkülönbözobb ágakban, igy a mezogazdaságban, bányászatban, gyáriparban, villamosenergia-ellátásban és kozlekedésben. A nemzetközi osszehasonlitások megkonnyitése érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Hiva al kidolgozta a foglalkozások nemzetközi standard osztályozását (ISCO) tiz nagyobb foglalkozási csoport alapján.l A munkaerosziikséglet eloreszámitásához gyakran szükséges - minthogy a gazdasági aktivitás valamennyi szektora nem azonos ütemben fejlodik - kombinativ osztályozások alkalmazása, amelyek megadják, például, az osztályozást foglalkozás szerint minden egyes szektoron belül. Ilyenképpen, ha ismeretes a termelés elorelátható novekedése minden egyes aktivitási szektorban, a kombinativ osztályozás alapján elvégezhetjük a munkaerosziikséglet becslését a különbözo foglalkozásokra, illetve foglalkoztatottsági tipusokra vonatkozóan. Még mindig felmerül azonban az a nehéz problema, hogy össze kell kapcsolni a munkakört a képzettséggel, azaz összehangolni a foglalkozást a szerzett képesités tipusával. Mindenesetre, bármilyen gondosan végezzük is a munkaerosziikséglet eloreszámitását, ez csak hozzávetoleges lehet. Ezért rendkivül gondosan kell megterveznünk a késobbi beiratásokat a müszaki és felsofoku tanintézetekbe. 2 Az ilyen tipusu információ a népesség gazdasági aktivitás szerinti strukturájáról fontos a nevelésügy tervezoi számára. Van azonban a népességstrukturának egy másik vonatkozása is, amely ugyancsak rendkivül érdekes lehet számunkra, mégpedig a népesség földrajzi megoszlása.

IV. A népesség földrajzi megoszlása és a tanintézetek elhelyezésének problémája A népesség megoszlása valamely országban, természetesen, egyáltalában nem egyenletes; egyes területek süriin lakottak, más területek viszont nem. Ha nines koordinált politika (igy pl. területfejlesztési terv), az egyes területek fejlodése rendkivül aránytalanul mehet végbe és a területek közötti külonbség tovább növekedhet. Igy a mar sürün lakott területek népessége tovább növekedhet, ugyanakkor a gyéren lakott területek elnéptelenednek. Más szóval, a népesség földrajzi megoszlása sohasem statikus és ez problémát okoz a nevelésügy tervezó'inek. 1. A népesség földrajzi megoszlásának mérése A különbözo területek népsürüségének vizsgálatához szükséges, hogy elozetesen megállapitsuk a népesség földrajzi megoszlását - annak érdekében azonban, hogy az ilyen fajta felvételnek értelme és haszna is legyen, a figyelmet a legkisebb földrajzi, illetve kozigazgatási egységekre kell összpontositani. Ha azonban a rendelkezésre álló adatok csak a korlátozott számu kozigazgatási egységekben végzett reprezentativ felvételen alapulnak, viszont az eredményeket késobb az egész területre extrapolálják, a népsürüség becslése enyhén szólva rendkivül bizonytalanná válik. Egy nagyváros automatikusan emeli a kozigazgatási egység sürüségi rátáját és ezáltal torzitja az adatokat az ebben az egységben levo vidéki területekre vonatkozóan. Ezért a városi központok népességét néha kizárjuk a becslésekbol.

1. International Labour Office, International Standard Classification of Occupations (Foglalkozások nemzetközi standard osztdlyozása), Genf, 1958. 2. Ezeknek a problémáknak a vizsgálatára az alábbi publikációkat javasoljuk: F. Harbison, Educational Planning and Human Resource Development (A nevelésügy tervezése és a human források alakulásaj, Párizs, Unesco (IIEP, 1967.) (Fundamentals of educational planning, 3.) H.S. Parnés, Forecasting Educational Needs for Economic and Social Development (A nevelésügyi szükségletek eloreszámitása gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira), Párizs, OECD, 1962.

54


A n é p e s s é g földrajzi m e g o s z l á s á r a vonatkozó b e c s l é s m á s i k módja a kozigazgatási egységek o s z t á l y o z á s a lakosaik s z á m a s z e r i n t . Ennek is van azonban h á t r á n y a , ugyanis a n é p e s s é g t e l j e s n a g y s á g a nem mutatja m e g a t á r s a d a l o m helyi jellemzôit (koncentrált vagy s z é t s z ó r t - e ) , p e d i g ilyen adatok nagyon fontos tényezok az iskolaépületek elhelyezésének t e r v e z é s é b e n . I l l u s z t r á l á s céljából a 7. t a b l a i s m e r t e t i a kozségeknek a n é p e s s é g nagysága s z e r i n t i m e g o s z l á s á t Marokkóban. Megjegyezzük,hogy a marokkói falvak tulnyomó tobbségében a n é p e s s é g s z á m 500 alatt v a n , a m i sok p r o b l é m á t okoz az oktatás vidéki t e r ü l e t e k e n való fejlesztcse szempontjából. 7. t a b l a . A marokkói kozségek m e g o s z l á s a a n é p e s s é g nagysága s z e r i n t Népesség 300 alatt 300-499 500-999 1000-2000 2000 fölött

Kozségek s z á m a 20 662 5 580 3 132 601 136

Az egészhez viszonyitott % 68,6 18,5 10,3 1,9 0,7

F o r r a s : Kiadatlan dokumentum Ezenkivül a nevelésügy t e r v e z o i s z á m á r a n e m c s a k a n é p e s s é g jelenlegi m e g o s z l á s a , h a n e m ennek késobbi trendje i s fontos. E z é r t vizsgálni kell a b e l s o v á n d o r l á s t . Meg kell jegyeznünk, hogy általában rendkivül k e v e s e t tudunk egy o r s z á g teriiletén belül a n é p e s s é g i e l m o z d u l á s o k r ó l . Mig az idoszakonkénti n é p s z á m l á l á s o k lehetové teszik a különbözo t e r ü l e t e k (foképpen v á r o s i központok) novekedési rátájának m e g h a t á r o z á s á t , nem i s m e r j ü k , hogy e novekedésnek m e k k o r a hányada t u l a j donitható belso v á n d o r l á s n a k és m é g kevesebbet tudunk a vándorlók k o r á r ó l é s e r e d e t é r o l .

2. Az iskolák elhelyezésének t e r v e z é s e Az iskolák e l h e l y e z é s e k o r két - néha ollentétes - megfontoiást kell figyelembe vennünk: a n é p e s s é g nagyságát é s az iskolához t a r t o z ó t e r ü l e t e k e t . Ami a n é p e s s é g nagyságát i l l e t i , egy dolog nyilvánvaló: s z ü k s é g e s egy m i n i m á l i s tanuló l é t s z á m valamely t e r ü l e t e n ahhoz, hogy az iskola é p i t é s e , illetve b e r e n d e z é s e indokolt legyen. Ez a p r o b l e m a a kozépiskolák esetében m é g bonyolultabb, Az i s fontos, hogy a kiszolgált t e r ü l e t ne legyen tul nagy, hogy a tanulók könnyen e l j u t h a s s a nak otthonukból az i s k o l á b a . E t e r ü l e t elfogadható h a t á r a i nyilvánvalóan a g y e r m e k e k k o r á t ó l , a nyujtott lehetoségektol (például i s k o l a i ebédlo),a r e n d e l k e z é s r e álló kozlekedési eszközöktol függenek, valamint az éghajlattól. T e r m é s z e t e s e n , siirün lakott t e r ü l e t e n nem m e r ü l fel ilyen p r o b l e m a . Mindig van elegendö n é p e s s é g ahhoz, hogy az iskola által kiszolgált t e r ü l e t ne legyen tul nagy. Más azonban a helyzet a s z é t s z ó r t a b b n é p e s s é g ü t e r ü l e t e k e n . Az alapfoku oktatásban, ahol e g y t a n t e r m e s iskolák jói müködhetnek, az iskolák e l h e l y e z é s é nek problémája nem okoz leküzdhetetlen n e h é z s é g e k e t . Ez jól látható Marokkóban. 8. t a b l a . F a l u s i iskolák Marokkóban a t a n t e r m e k s z á m a s z e r i n t Iskolatipus 1 2 3 4 5 6

osztályterem osztályterem osztályterem osztályterem osztályterem vagy több o s z t á l y t e r e m Összesen

Szám 162o 1400 468 342 239 481 4 555

F o r r a s : Kiadatlan dokumentum. 1. E problémára a tanulmány második részében, alio] a népesség mozgását vizsgálom, még vísszatérek.

Százalék 36 31 10 7 5 11 100


55

A marokkói kozségek kicsiny volta és a lakosság száma miatt a 6 osztályos elemi oktatásban az iskolák 89%-ában nem jut minden osztályra külön osztályterem. Ennek kovetkeztében vannak olyan iskolák, amelyek csak részoktatást nyujtanak vagy több osztályt helyeznek el egy teremben ugyanazzal a tanitóval. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a tanuló/tanitó arány kisebb a fallisi i s kolákban, mint a városokban (31, 7:1 a 44:l-gyel szemben). A kozépfoku oktatásban a fakultativ tanfolyamok és eloadott tantárgyak miatt sokkal több t a nuló kell ahhoz, hogy iskola létesitése indokolt legyen. A helyi népesség nagyságától, kormegos ',lásától és az iskolás gyermekek arányától függoen a közepiskola aitai felölelt terület igen nagy lehet. Ha a terület tulságosan nagy, meg keil szervezni, hogy iskolai autóbusz szedje össze a gyermekeket, illetve, hogy a tanulókat kollégiumban helyezzék el. Mindez azonban nyilvánvalóan emeli a koltségeket. Mindenesetre meg kell értenünk, hogy az iskolák elhelyezése nem alapozható csak elméleti megfontolásokra. Számos tényezot kell figyelembe vennünk (népességi trend, kozlekedési eszközök, egyéb gazdasági és társadalmi tényezok), amelyek területenként eltéroek lehetnek. Ezeket a helyszinen lakók ismerik legjobban, ezért a helyi hatóságokat be kell vonni, amikor az iskolák elhelyezésérol döntenek. Ujabb problema adódik abból a ténybôl, hogy az iskolába járó gyermekek aránya területenként eltéro. Az iskola helyének kiválasztásakor meg kell fontolni,hogy olyan területeket részesitsenek-e elônyben, ahol a részvételi arányszámok rendkivül alacsonyak s igy kevés tanuló biztositható, vagy pedig ott épitsenek több iskolát, ahol a népsürüség ezt indokolttá teszi? Nem könnyü válaszolni e r r e az elvi kérdésre. Vajon maximumra kell-e növelni a tanulók számát vagy ellenkezoleg, azonos lehetoségeket kell nyujtani minden fiunak és lánynak függetlenül attól, hogy hol lakik? A problémát még bonyolultabbá teszi az a tény, hogy az egység-koltségek a különbözo területeken nem azonosak (ez részben annak tulajdonitható, hogy ha kisebb a tanuló/tanitó arány magasabb fizetést kell adni, amely serkenti a tanitókat a kevésbé elonyös állások betoltésére). Ugyanezt a gondolatmenetet követve, meg kell jegyeznünk, hogy ahogyan a beiratások száma emelkedik, fokozódnak az iskolák létesitésével kapcsolatos problémák - a kötelezo iskoláztatás megköveteli, hogy iskolákat létesitsenek a legfélreesobb, legkedvezotlenebb helyeken és viselni kell ennek a koltségekre kiható következményeit. Az iskolák elhelyezésének tervezése bonyolultabb a több néprajzi csoportból álló, többnyelvü országokban. Mostanáig a népesség strukturáját tárgyaltam különbözo vonatkozásokban és megpróbáltam megmutatni, hogy milyen hatást gyakorolhat ez a struktura a nevelésügy tervezésére. Az oktatás tervezoi azonban nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzet ismeretével; pontos képet kell kapniok a jövoben felmerülo problémákról i s . Elsosorban azt kell tudniok, hogy milyen lesz a népesség trendje az elkövetkezo években. Ezt a témát kell tárgyalnunk a következo oldalakon, olyképpen, hogy vizsgáljuk a népesség változásait és ezek hatását a nevelésügy tervezésére.

B) A NÉPESSÉG VÁLTOZÁSAI ÉS EZEK HATÁSA A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉRE A népesség változásainak vizsgálata során figyelembe kell venni az idôk folyamán a népességben bekövetkezo bármilyen novekedés (illetve néha csokkenés) trendjét. Nyilvánvaló, hogy a két fo tényezo, amelyek ezt a trendet befolyásolják, a születés és a halandóság. E két tényezô kombinációja, plusz a vándorlás határozza meg a népesség nagyságának változásait. Most ezeket a t é nyezoket fogjuk tárgyalni.

56

PKC3 K ö z l e m e n y e i - 6 . I. Sziiletés

Ebben a fejezetbon elosz'ir ta"rpT°lom a s7Ü T etísek m é r é s é n e k módjait, majd vizsgálom a s z ü l e t é s i trendeket néhány kiválasztott országfcaii.

1. A születések mérésénekjrrióc]szerfñ A születések b e c s l é s é n é l két fo a r á n y s z á m o t használunk; vagy a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m o t vagy a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o t . a) N y e r s születési a r á n y s z á m Ezt a legegyszerübb a r á n y s z á m o t ugy kapjuk meg, bogy r s - z ^ a ? o r M t r ' . k gz év folyamán b e következett é l v e s z ü l e t é s e k s z á m á t annak az évnek az átlagos i;¿pességévet. Az át Lagos n é p e s s é g v a l a m e l y évre vagy a Julius 1-i n é p e s s é g s z á m lehet, vagy az év elejei e s év végi n é p e s s é g s z á m o k átlaga. Meg kell jegyeznünk, hogv a s z ü l e t é s i a r á n y s z á m o t r e n d s z e r n i t ezrolékben tür.tetjük fel. Ezt t e s s z ü k m á s demográfiai a r á n y s z á r a o k vonatkozásában i s . A n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m n a k az az eló'nye, hogv e g v s z e r ü a r á n y s z á m , amely könnyen megkapható az általános adatokból, de bizonyos hátrányai is vamiak. Egyik ilyen hátrány, hogy az é l v e s z ü l e t é s e k a r á n y á t az o s s z n é p e s s é g h e z viszonyitva a.dja m e g , h a b a r a valóságban a noi n é p e s ségnek csupán egy r é s z e propagativ k o r u . Ennek kovetkeztében a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m a n é p e s s é g s t r u k t u r á j a s z e r i n t , e l s o s o r b a n a p r o p a g a t i v koru nok o s s z n é p e s s é g h e z viszonyitott r é s z a r á n y a s z e r i n t váltakozhat. E z ó r t ez az a r á n y s z á m nein használható fel az o r s z á g o k közötti ö s s z e h a s o n l i t á s h o z , m e r t a k o r s t r u k t u r á k eltéró'ek lehetnek. E z é r t a deruográfusok, a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m helyett szivesebben használják a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o t . b) T e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k Amikor a t e r m é k e n y s é g e t tárgyaljuk , e l o s z ö r is m e g kell emlitenünk, hogy maga a kifejez é s kapcsolatot jelent a születések s z á m a és a propagativ koru nok s z á m a között. Általános t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m . Ez az a r á n y s z á m az éi-'eszületések arányát fejezi ki a p r o p a g a t i v koru nok számához viszonyitva (általában 15-49 éves nííkj, Eppen u g y , m i n t a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m o t , ezt is e z r e l é k b e n fejezzük k i . Ha a s z ü l e t é s e k teijes s z á m á t a 15-49 éves (haz a s é s nem hazas) nok teijes s z á m á h o z viszonyitp.k, megkapjuk az általános t e m i é k e n y s é g i a r á n v s z á m o t . Ha viszont csak a t o r v é n y e s s z ü l e t é s e k e t és hazas noket vesszük fjgyelembe, megkapjuk a torvényes termékenységi arányszámot. Az általános t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m n a k egyik h á t r á n y a , hogy nem ad pontos e l k é p z e l é s t a t e r m é k e n y s é g r o l . I s m e r t tény, hogy a t e r m é k e n y s é g a k o r r a l változik é s különösen m a g a s a 20-30 é v e s nôk korében. E z é r t a n é p e s s é g általános t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m a m a g a s a b b vagy a l a c s o nyabb lehet a 20-30 éves nok r é s z a r á n y a s z e r i n t . E z é r t a t e r v e z o k szivesebben számitják ki a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o t kor s z e r i n t . Kor s z e r i n t i t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m . A t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k t e r m é s z e t e s e n k i s z á mithatók korévenként (olyképpen, hogy megállapitjuk például a 20 éves anyák é l v e s z ü l é s e i s z á r n á -

1- A demográfiai elem/ésben néha külonbséget tesznek a termékenység (fertility) és a megtermákcnyiüo képesség (fecundity) közott. A megtermékenyüló képesség a szüiéssel kapcsolatos biologiai kepességre (potenciális termékenység) vonatkozik, a .. .mékenység pedig a tényleges szülésekre (tényleges termékenység). A két kifejezés ugyanazt jelenti, ha nines szándékos születéskorlátozás, ill. születésszabályozás, egyébként azonban jelentoségük citerò, ugyanis egy termékenyüiésre képes házaspár valójában onként gyermektelen maradhat és ezért nem lesz ,,termékeny'\


57

nak a 20 éves nok teljes számához viszonyitott arányát). A termékenységi arányszámokat azonban általában korcsoportok szerint (15-19, 20-24, 25-29 stb. ) adjuk meg. A fentiekbol látható, hogy a kor szerinti általános termékenységi arányszámok es a kor szerinti torvényes termékenységi arányszámok kiilön is kiszámithatók. Ahoi nines onkéntes születésszabályozás, a kor szerinti termékenységi arányszám a sziiletések számának aránylag pontos mérését biztositja. Ha ismerjük ezeket az arányszámokat, bizonyos foku pontossággal elore számithatjuk a késobbi sziiletések számát. Ahol azonban születésszabály >zást alkalmaznak, igen nehéz ezeket az arányszámokat felhasználni. Ha a család nagyságát onként korlátozzák és ha a születéseket onként idozitik, akkor a nok kora még nem az egyetlen tényezo, amely a termékenységet befolyásolja. Más tényezok merülnek fel, igy a házasságkotési kor, a házasságban leélt ido, egy bizonyos szülést megelozô gyermekek száma. Ilyen korülmények között könnyen megállapitható, hogy a kor szerinti termékenységi arányszám jelentosége csökken. E hátrányok ellenére is, a kor szerinti termékenységi arányszámok, amig ezeket óvatosan használjuk, mégis a legalkalmasabbak, a késobbi sziiletések eloreszámitására. (Erre a kérdésre még visszatérek, amikor a népesség-eloreszámitások módszereit fogom vizsgálni.) Miután elemeztem a sziiletések mérésének különbözo módjait, áttérek a születési trendekre, néhány kiválasztott országban.

2. Egyes országok születési trendjei Elegendo, ha egy pillantást vetünk a 7. ábrára, amely a sziiletések számát mutatja Svédországban 1900-1965 között, hogy lássuk, mennyire változhat a születés alakulása egy országban bizonyos ido alatt. ezer 150 140

y ^

¡

1900

1910

A,

'

|

1920

!

1

1930

1940

•

1

1950

•

1

1

1960

1970

7. abra. Születési trend Svédországban (1900-1965) (Forras: OECD, Education Policy and Planning in Sweden (Oktatáspolitika és tervezés Svédországban), Párizs, Tudományügyi Igazgatóság, 1966. 19. o. (DAS/EIP/66. 37. ) Az 1920. év kivételével a sziiletések száma Svédországban 1900 és 1953 között állandóan csökkent. Ezután emelkedett. A növekedes különösen 1940 és 1945 között volt jelentos. Ezt követoen ismét. süllyedt; ez a csokkenés osszefüggésbe hozható azzal a korülménnyel, hogy az 1940-es évek végén és az 1950-es években érték el a propagativ kort az 1920 után kisebb számban született egyének. 1960-ban a görbe iránya ismét változott. Ilyen nagy variáció tükrében könnyen látható, hogy milyen veszélyes.ha megpróbáljukextrapolálni a késobbi sziiletések számát a mult trendjeibóì. Ennek ellenére a késobbi születések száma igen fontos az oktatás tervezôi részére. Nyilvánvaló, hogy a késobbi években bekövetkezo születé-


58

sek s z á m a h a t á r o z z a m e g a tanulók á s hallgatók s z á m á t a különbözo oktatási fokozatokon. Habar jelenleg a legtöbb fejlodô o r s z á g b a n az oktatás t e r v e z é s e foképpen a tanulók es hallgatók számának novekedését tartja s z e m elott, m á s országokban - a s z ü l e t é s c s o k k e n é s idoszaka után - az oktatás t e r v e z é s e k o r talán a tanulók és hallgatók számának c s o k k e n é s é r e kell s z á m i t a n i . Tudnunk kell azonban, hogy a s z ü l e t é s i a r á n y s z á m esokkenése n e m az egyetlen oka annak, hogy a tanulók s z á m a csökken. Amint késobb látni fogjuk, a n é p e s s é g b e l s o v á n d o r l á s a igen j e l e n tos változást okozhat a vidéki l a k o s s á g s z á m á b a n . Ilyen esetekben csökkenhet a tanulók l ó t s z á m a és elofordulhat, hogy a falusi iskolák ninesenek kelloképpen kihasználva, ugyanakkor uj iskolákat keU épiteni a városokban az ujonnan b e á r a m l o t t családok gyermekeinek e l h e t y e z é s é r e . Ilyenképpen, amikor nagyobb l é t s z á m u tanulókra s z á m i t v a készitünk t e r v e k e t , ugyanakkor csökkentett l é t s z á m r a is kell terveznünk ugyanebben az o r s z á g b a n . A születések e s o k k e n é s e , a m i t a tizenkilencedik század végén é s a huszadik század elején Svédországban észleltünk, általános j e l e n s é g volt Nyugat-Európa valamennyi o r s z á g á b a n . Mi g a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m a tizennyolcadik században a legtöbb nyugat-európai o r s z á g b a n 40%okörül mozgott, késobb 18"no-rc e s e l t ; ez volt a legalacsonyabb aráiryszám a két világháboru közötti idó'szakban. Ha azonban r e n d s z e r e s s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s i politikát folytatnak é s ezt a politikát hatékonyan alkalmazzák, akkor m é g gyorsabb lehet a s z ü l e t é s i a r á n y s z á m e s o k k e n é s e . A 9. tabla mutatja, hogy Japan n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m a 10 év alatt 30%3-rol l¡S%o-re, azaz a n y u g a t - e u r ó p a i o r szágokéhoz hasonló s z i n t r e e s e t t . 9. tabla. A n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m trendje Japánban (%o) Ev 1945-49 1950-54 1955-59 1960 1961

Arányszám

Ev

Arányszám

30,2 23,7 18,2 17,2 16,9

1962 1963 1964 1965

17,1 17,3 17,7 18,6

F o r r a s : ENSZ Demographie Yearbook (Demografia] Évkonyv), 1965, New York, 1966. 293. Más országok i s , amelyek tulságosan gyorsnak t a r t o t t á k népességük novekedését, ugyancsak megpróbáltak s z ü l e t é s s z a b á l y o z ó politikát folytatni. Az e l é r t e r e d m é n y e k azonban g j a k r a n elég k i ábránditóak voltak vagy a n é p e s s é g e l l e n á l l á s a vagy az alkaimazott m ó d s z e r e k a r á n y l a g bonyolult jellege m i a t t , E két okból ugy tünik, hogy a n é p e s s é g általános iskolai végzettsége - ezt bizonyitja Japan példája is - d o n t ô t é n y e z ô az ilyen politika s i k e r e szempontjából. A születések a l a k u l á s a tehát változhat az idôk folyamán és ez a változás m é g nagyobb, ha az egyes országok között végzünk o s s z e h a s o n i i t á s o k a t . Szemléltetésként a 10, tabla bemutatja a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m o k a t a v i l á g n é h á n y o r s z á g á b a n 1964-ben. 10. t a b l a . Nyers s z ü l e t é s i a r á n y s z á m néhány o r s z á g b a n 1964-ben (%o) Ország

Arányszám

Fejlett országok USA" Kanada Egyesült Királyság NSzK Franciaország Japán

21 23 18 18 18 17,7

Afrika Gambia Réunion Madagaszkár Mauritiu s

44,9 43,3 42,4 38,1

Ország L a t i n - A m e rika El Salvador Honduras Mexico Venezuela Nicaragua Azsia Burma Malaysia Tajvan

Arányszám

x

x

x

46,! 46,; 45,:

43,< 41, Í

39, 39, 34,

F o r r a s : ENSZ, Demographic Yearbook ( D e m o g r á ñ a i Évkonyv), 1964, New York, 1965. 527-536 o. x 1963.

59


Amint látjuk, a fejlodo országok n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m a átlagosan 30-45%o, a m i k ö r ü l belül k é t s z e r a k k o r a , mint a legtöbb fejlett o r s z á g a r á n y s z á m a . Minthogy azonban a n y e r s s z ü l e t é s i a r á n y s z á m a n é p e s s é g kor s t r u k t u r ájától függ, az o r s z á g o k közötti ö s s z e h a s o n l i t a s n e m jelent nagyon pontos m ó d s z e r t . E z é r t ajánlatosabb a k o r s z e r i n t i t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k a t ö s s z e hasonlitani, ahogyan ezt a 1 1 . tabla m u t a t j a . 11. t a b l a . Kor s z e r i n t i t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k egyes fejlett és fejlodo országokban (%o) Ország Svédország Egyesült K i r á l y s á g NSzK F r a n c i a o. Portugália Peru Tajvan Panama Mauritius

1962 1960 1963 1962 1963 1961 1963 1962 1963

15-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-44

40 34 30 23 27 78 43 151 104

133 165 145 167 139 231 252 310 309

142 172 185 177 178 245 337 288 288

84 101 103 107 137 201 231 199 245

38 46 50 53 95 153 139 129 161

10 14 17 19 45 74 61 41 67

45-49 0,6 0,8 0,8 1,1 3,3 18,0 9,8 7,2 6,8

F o r r a s : Az ENSZ 1964. évi Demográfiai Evkonyvében (New York, 1965, 130--155. o. és 5 3 7 - 5 4 3 . 0 . ) közölt adatokból s z á m i t v a . Az e l s o , amit emlitenünk kell, hogy a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k valamennyi korosztályban m a g a s a b b a k a fejlodo, mint a fejlett o r s z á g o k b a n , a m i t e r m é s z e t e s . Ugyanakkor az is m e g á l l a p i t ható, hogy a külonbség a r á n y l a g kicsi a 20-24 évesek és a 25-29 évesek k o r c s o p o r t j a b a n , de n a gyobb m á s k o r c s o p o r t o k b a n és különösen a 40-49 é v e s e k n é l . Ez mutatja a külonbséget azok között, akik onként alkalmaznak s z i i l e t é s s z a b á l y o z á s t é s azok között, akik ezt nem t e s z i k vagy legalább is nem jelentó's m é r t é k b e n . Ahol s z i i l e t é s s z a b á l y o z á s t alkalmaznak, mihelyt a c s a l á d e l é r t e a kivánt nagyságot, igyekeznek minden további sziilést elkerülni; ez a kivánt nagyság e l é r h e t o , a m i k o r az anya m é g aránylag fiatai. Ahol n i n e s s z ü l e t é s s z a b á l y o z á s , a potenciális t e r m é k e n y s é g (termékenyülo k é p e s s é g ) és a tényleges t e r m é k e n y s é g a z o n o s , és a t é n y l e g e s k o r s z e r i n t i t e r m é k e n y s é g t r e n d j e többnyire biológiai tényezoktol függ. Ebben az e s e t b e n , ahogyan m a r bizonyitottam, elég pontosan ki l e h e t elore s z á m i t a n i a késobbi s z ü l e t é s e k e t a k o r s z e r i n t i t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k b ó l . Miután e l e m e z t e m a születések a l a k u l á s á t , áttérek a második t é n y e z o r e , amely a n é p e s s é g v á l t o z á s á t befolyásolhatja, vagyis a h a l a n d ó s á g r a .

II. Hai alo zas

R e n d s z e r i n t kétféle halálozást különböztethetünk m e g , a halál okaitól függoen: endogén és exogén h a l á l o z á s t . Az endogén halálozás bizonyos m é r t é k b e n az egyénben r e j l ô okból e r e d . üyenképpen, ha egy g y e r m e k r e n d e l l e n e s s é g e k k e l születik é s e r e n d e l l e n e s s é g e k miatt hai m e g , hálala ebbe a kategór i á b a s o r o l h a t ó , Ugyancsak ehhez a k a t e g ó r i á h o z t a r t o z n a k az oregségben illetve az o r e g s é g e t k i s é r o betegségeknek, igy az é r r e n d s z e r s é r ü l é s e i n e k és a r á k n a k tulajdonitható halálozások. Az exogén halálozás viszont egyéb okokkal, igy b a l e s e t e k k e l , fertozo betegségekkel és t á p lálkozási elégtelenségekkel függ ö s s z e . Habar ez nagyon világos megkülönböztetesnek tünik, m é g s e m olyan v i l á g o s , ha a r e á l i s helyzetet v i z s g á l j u k . m e r t elofordulhat, hogy a halál oka i s m e r e t l e n , hogy az okot nem vallják b e , vagy

gO

PKCS K ö z l e m a n y e i - 6 .

hogy a halálnak több oka is van. Ennek ellenére ez a megkülönböztetes igen hasznos.Érdekes têny, hogy egyrészt a higiénia es az orvosi ellátás terén elért haladas, másrészt az életszinvonal emelkedése jelentôs mértékben csökkentheti az exogén halálozásí, ugyariakkor az endogen halálozásra nagyon kis hatást gyakorol. Az orvostudomány fejlodése megelozhet bizonyos korai halálozásokat, de nem tudja az életet bizonyos határon tul meghosszabbitani. Igy tehát, ha csökken a halandóság, ezt a fiatalabb nemzedékre jobban kihat, mint az idosebbekre. Végeredményben a halandóság csökkenése fiatalabb népességet hoz létre (növekszik a népesség fiatalabb szektora az idosebbhez viszonyitva). Éppenugy, mint a születésnél, az alábbiakban vizsgáljuk a halálozás mérési módjait, majd egyes országokban a halandósági trendet. 1. A halálozás mérésének módszerei A halálozás mérésének legegyszerübb módja a nyers halálozási arányszárn. Ezt az arányszámotugy kapjuk meg.hogy elosztjuk a halálozások évi teljes számát az adott óv átlagos népességszámaval. Ennek az arányszámnak a kiszámitásához nem szükségecek részletes halálozási statisztikai adatok. Hátrányai is vannak, különösen, ha osszehasonlitásokat végzünk az egyes országok között. Példaképpen megemlitjük, hogy a nyers halálozási arányszárn Tajvanban 1964-ben 5,7%o volt, mig az USA-ban ugyanabban az évben 9, 4%o. Abs zur dum lenne azonban azt állitani, hogy a halandósági szint magasabb az Egyesült Államokban, mint Tajvanban. Ezt a nyilvánvaló paradoxont könnyen magyarázhatjuk azzal a ténnyel.hogy a halandóság a kor szerint igen eltéro, a fiatalok körében alacsony, az idosebbek korében magasabb. Ezért a halálozások részaránya az ossznépességhez viszonyitva a korstrukturától függ. Igy egy fiatai népességben például (amelyben a fiatalok részaránya aránylag nagy az idosebbek részarányához viszonyitva) a nyers halálozási arányszárn alacsonyabb lesz, mint az idosebbek korében. Ilyenképpen a nyers halálozási arányszárn jelentoségét csökkenti általános jellege. A demográfusok, miután azzal a ténnyel keriiltek szembe, hogy a halandóság szint je a kortól függoen változik, szükségesnek látták a halálozási arányszámokat kor szerint kiszámitani. Ezek az arányszámok nyilvánvalóan sokkal pontosabban mutatják az adott népesség halandósági szintjét. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy ezeket a halandósági arányszámokat külön számitották ki a férfiakra és külön anó'kre, ugyanis a két arányszárn teljesen eltéro; a legtöbb országban a halandósági arányszárn magasabb a férfiaknál, mint a noknél és ez valamennyi korra érvényes. a) Halandósági arányszámok kor szerint Amikor kor szerint számitjuk ki a halandósági arányszámokat, gyakran használjuk a "kohorsz" kifejezést, amikor olyan személyekre hívaílozunk, akik ugyanabban az idó'szakban, pl„ ugyanabban a naptári évben születtek. Nyilvánvaló, hog;/ az évek fülyamán a kohorszo:.i beiüii szernélyek száma a halálozások kovetkeztében csökken. Ha követjük egy kohorsz trendjét és természetesen más kohorszokét is, vizsgálhatjuk a halandóság hatásait. Ha például, összehasoniitjuk a halálozások számát valamely kohorszban 50 éves korban ugyanazon kohorsz azonos koru továbbéló'inek számával, megkapjuk a halandóság mértékét 50 éves korban. Ez a mérték a halandósági arányszárn. A halandósági arányszámok számitásához részletes statisztikai adatokra van szükség, amelyek felölelik a halálozások és a továbbélok számát egy bizonyos korban és kohorszban. Számos esetben azonban nem állnak rendelkezésünkre ilyen részletes statisztikai adatok. Ezért ki kell számitani a halálozási arányszámokat a különbözö" korokban, ezek az arányszámok viszont mutatják a megfelelo koru szernélyek halálozásainak arányát a naptári évben, az azonos koru egyének átlagos teljes számához viszonyitva. A halálozási arányszámok bizonyára értékes informáeiót nyujtanak a népesség halandósági jellemzoirol. Nem teszik azonban lehetóvé, hogy részletesebb számitásokat végezzünk és különösen, hogy halandósági táblákat készitsünk, amelyekre késobb hivatkozni fogunk. Ezért a r r a kell törekednünk, hogy a halálozási arányszámokat átalakitsuk halandósági arányszámokká.


61

a / 1 . Halálozási arányszámok átalakitása halandósági arányszámokká: aReed-Merell-félemódszer. Reed és Merell, miközben az USA különbözo államainak népességeit vizsgálta 1910-ben, 1920ban és 1930-ban - amelyekre vonatkozóan mind a halálozási arányszámok, mind a halandósági arányszámok rendelkezésre állottak - megpróbált osszefüggést találni ezek között az értékek között. •*• Itt természetesen nem foglalkozhatunk ezek kiszámitási módszereinek valamennyi részletével.Reed és Merell munkájának eredményeit azonban táblák formájában publikálták, amelyek megadják a halandósági arányszám egyenértékét a négyéves, otéves és tizéves korcsoportok haláloz 'si arányszámainak valamennyi valószinü értékére vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az a korülmény, hogy Reed és Merell a halálozási arányszámok megállapitása és a halandósági arányszámok közötti osszefüggések megállapitása során az ENSZ statisztikai adataira támaszkodott,bizonyos mértékben csökkenti munkájuk területét és kétségtelen, hogy a halandósági struktura és arányszámok kor szerint vizsgálva a fejlodo országok viszonylatában nem felelnek meg mindig pontosan azoknak, amelyeket az USA-ban a kérdéses idoszak alatt megfigyeltek. Ennek ellenére meg kell mondanunk, hogy a Reed-Merell-féle táblák igen alkalmas munkaeszközt jelentenek és egyéb eszköz hiányában lehetó'vé teszik a halálozási arányszámok gyors átalakitását halandósági arányszámokká. a/2. A halandósági szintek osszehasonlitása az egyes országok között. Mar emlitettük, hogy a nyers halálozási arányszám a halandósági szintek országok közötti osszehasonlitásának igen tokéletlen módja. A kor szerinti halandósági arányszámok erre a célra sokkal pontosabbak, azonban megvan az a hátrányuk, hogy tul részletesek és analitikusak, Ezért, amikor ilyen összehasonlitásokat kell végeznünk, részletes adatokon alapuló, korra standardizált halálozási arányszámot használunk. Ezt az arányszámot vagy ugy számithatjuk ki, hogy különbözo halandósági arányszámokat alkalmazunk a standard népességre ("közvetlen standardizálási módszer") vagy standard arányszámcsoportokat alkalmazunk különbözo népességekre ("közvetett standardizálási módszer"). Bármely módszer eredménye egy népességen belül várható halálozási szám becslése lesz egy m á sik népességtol kapott információ alapján. A várható halálozásoknak ez a száma azután felhasználható a standardizált halálozási arányszám kiszámitásához. Például, ha összehasonlitast kell végezni az USA és Tajvan halandósága között, bármelyik módszer használható a standardizált halálozási arányszám megállapitására. A közvetlen módszer abból áll, hogy elobb megkérdezzük, hány halálesetre számitanának az USA-ban, ha korstrukturája azonos lenne Tajvanéval. Igy olyan standardizált arányszámot kapunk, amely kiküszöböli a népesség korstrukturájának tulajdonitható külonbségeket. A közvetett módszernél a kor szerinti tajvani halálozási arányszámokat az USA népességére alkalmazzák. Ilyenképpen, ha elosztjuk a halálozások tényleges számát az USA-ban azoknak a halálozásoknak a számával, amelyek az USA-ban u.bban az esetben kovetkeznének be, ha a kor szerinti halálozási arányszám ugyanaz lenne, mint Tajvanban, standardizált arányszámot kapunk, ami lehetové teszi a két ország halandóságának osszehasonlitását. a / 3 . Csecsemohalandóság. A halandósági vizsgálatokban külön figyelmet kell forditani a csecsemohalandóságra, ugyanis a nagyon fiatai gyermekek halandósági arányszáma igen magas. Ezenkivül a csecsemohalandóság szintje igen érdekes az oktatás tervezoi számára, ugyanis ettol a szinttol függ azoknak a gyermekeknek a száma, akik részére oktatást kell nyujtani a jövoben. A csecsemohalandóságot a 0 koru halandósági arányszámmal mérjük, azaz a halálozások arányával születéstol 1 éves korig, az élveszületések teljes számához viszonyitva. A halvaszületést megkülönböztethetjük a csecsemohalandóságtól és a megkülönböztetes tovább is folytatható, beleértve a perinatális halandóságot i s . Mar beszéltünk az endogén és exogén halandoság közötti külonbségró'l és hangsulyoztuk, hogy az endogén halandóság csecsemok esetén azokra vonatkozik, akik élve születtek, akik részére

1. L. J. Reed és M. Merell — A short method for constructing an abridged life table (Az egyszerüsitett halandósági tabla szerkesztéscnek rövid módszere), The American Journal of Hygiene, 1939. szept. 30. köt. 2. sz. 33—62. o.


62

azonban igen rövid létet jósolnak az orvostudomány jelenlegi állása meîlett. Ezért a perinatális halandóságot ugy kapjuk meg, hogy az endogén halandóságot hozzáadjuk a halvaszületésekhez. Végül pedig van két egymást fedo fogalom: Perinatális halandóság = halvaszületések + endogén halandóság Csecsemohalandóság = endogén halandóság + exogén halandóság Mig a perinatális halandóság és a csecsemohalandóság fogalma elméletileg nagyon pontos, ezek mérése gyakran nem tökeletes, különösen a fejló'do országokban. A csecsemohalálozásoknak (és születéseknek) igen nagy részarányat gyakran nem anyakönyvezik. A kú'lonbség a valódi halvasziilött és nem halvaszülött gyermekek (akik élve születtek, de meghalnak még születésük bejelentése elott) között nagy nehézségeket támaszt még olyan országokban is, ahoi a nyilvántartási illetve anyakonyvezési eljárások jól szervezettek. b) Halandósági táblák A halandósági táblák mutatják az azonos kohorszhoz vagy nemzedékhez tartozó egyének csoportján beliil a különbözo korokban továbbélok számát. Tételezzük fel példáal, hogy követni lehetett egy 10 000 fobol álló csoportot 100 évvel ezelott tortént születésüktól kezdve napjainkig. Ebbóì a csoportból 1600 meghalt még 1 éves korának elérése elott, 300 fo 2 éves kor, 200 fo 3 éves kor elérése elott stb, Ezekbol a számokból levezetheto a továbbélok száma különbözo korokban: 10 000 8 400 8 100 7 900

születés életben levo 1 éves korában életben levo 2 éves korban életben levo 3 éves korban stb.

Az ilyen tabla kétségtelenül torténeti értékü, mert megmutatja, hogy mi torténik egy nsmzedékkel bizonyos idon keresztül. Nines azonban semmilyen gyakorlati haszna, mert a mult halandósági jellemzoivel függ össze, Ilyenképpen az 1 éves korban életben lévok száma, ahogyan azt a fenti adat mutatja, a 100 évvel ezelotti csecsemohalandóságból ered. Ezért ahelyett, hogy a halandósági táblákat reális kohorsz alapján épitenek fel, a jelenlegi helyzetbó'l levezetett táblákat elméleti kohorszra alapozzuk. Ilyen táblák szerkesztésének elve egyszerü; 10 000 fó'bol álló elméleti kohorszból kiindulva, a jelenlegi halandósági viszonyokat (azaz kor szerinti jelenlegi halandósági arányszámokat) e r r e a kohorszra alkalmazzuk. A halandósági arányszámokat, például a kovetkezoképpen tételezhetjük fel: Kor

Halandósági arányszámok (%o)

0 1 2

70 18 12

3

8

Ha most egy 10 000 fobol álló kohorszot alkalmazunk, azonnal nyüvánvalóvá válik, hogy az 1 even aluli halálozások száma: 10000JL70 1 000

=

700

és hogy az 2 éves koru életben lévok 10 000 - 700 = 9 300. Ebbóì a 9300-ból bizonyos számu gyermek 2 éves kora elott hai meg, ezt a számot az 1 éves koru halandósági arányszám alkalmazásávai kapjuk meg: 9 3 0 0 x 1 8 = 167 1fir7

-Jïiï^

Ezért a 2 éves korban életben lévok száma 9300 - 167 = 9133. Ha ezeket a számitásokat folytatjuk, az alábbi táblát kapjuk:


63

Kor

Életben lévok

0 1 2 3 4

10 000 9300 9 133 9 024 8 952

Ilyenképpen, ha ismerjiik a halandósági a r á n y s z á m o k a t a különbözo korokban, könnyü h a l a n dósagi tablât s z e r k e s z t e n i . Amint azonban m a r elôbb is hangsulyoztam, ahhoz, hogy halandósági a r á n y s z á m o t számitsunk k i , pontos es r é s z l e t e s s t a t i s z t i k a i adatokra van s z ü k s é g . A legtöbfo f e j lodo o r s z á g b a n ezek a s t a t i s z t i k a i adatok gyakran t o r e d é k e s e k é s pontosságuk k é t s é g e s , a m i n a gyon megneheziti a h a l á l o z á s i táblák s z e r k e s z t é s é t . Mégis látni fogjuk, hogy az ilyen tablai: a n é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k nélkülozhetetlen e s z k ö z e i . Halandósági tabla hiányában - f e l t é v e , ha legalábbis t o r e d é k e s halandósági adatok r e n d e l k e z é s r e állnak - modell halandósági táblákhoz folyamodhatunk, amelyeket az ENSZ demogrâfiai o s z tályai dolgoztak k i . b / 1 . Modell halandósági t á b l á k . E táblák felépitése a r á n y l a g e g y s z e r ü megfigyelésen a l a p u l . A meglévo halandósági táblák v i z s g á l a t a k o r megfigyeltük, hogy bizonyos osszefüggés all fenn a halandósági a r á n y s z á m n a k van bizonyos é r t é k e , ugyanannak a n é p e s s é g n e k a 45 éves k o r r a vonatkozó halandósági a r á n y s z á m á n a k m a r n i n e s külön é r t é k e , hanem ellenkezoleg, é r t é k e bizonyos m é r t é k b e n összefügg az e l s o a r á n y s z á m m a l . ben összefügg az e l s ô a r á n y s z á m m a l . Ilyenképpen az 1900-1950 közötti idoszakot feloleló' 158 n e m z e t i halandósági táblában s z e r e p lo adatok alapján az ENSZ demogrâfiai osztályai modell halandósági t á b l á k a f l dolgoztak k i , a m e lyek közlik a különbözo' korokban életben lévok s z á m á t mindkét nemben, a különbözo halandósági szintek s z e r i n t . Nem lehet itt r é s z l e t e s e n t á r g y a l n i azokat a m ó d s z e r e k e t , amelyekkel ezeket a t á b l á k a t k i dolgozták.2 Csupán megjegyezzük, hogy eleinte negyven modell t a b l a k é s z ü l t , a 20%o-tol 330%o-ig t e r j e d o c s e c s e m o h a l a n d ó s á g i szinteknek megfeleloen. Azután ezzel a negyven táblával huszonnégy további táblát interpoláltak a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m n a k megfeleloen 20 évtol 7 3 , 9 évig. (Majd l e s z alkalmunk v i s s z a t é r n i a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m fogalmához, amely a különbözo halandósági szintek egyik k o m p o n e n s e . ) Ezek a táblák t e r m é s z e t e s e n csak átlagos indikációkat adnak a human c s o p o r t o k r a vonatkozó adatokból különbözo idoszakokban és a különbözo gazdasági é s t á r s a d a l m i viszonyok között. E z é r t e táblák valamelyikének a l k a l m a z á s a egy m e g h a t á r o z o t t n é p e s s é g r e n é m i hibalehetoséget é s pontatlanságot r e j t magában. Ennek e l l e n é r e hivatkoznunk kell e z e k r e a modell t á b l á k r a , ha csak t o r e d é k e s halandósági adatok állnak r e n d e l k e z é s r e és nem lehet másképpen halandósági táblát k é s z i t e n i . Ha a modell táblák közül azt választjuk k i , amely a legjobban megfelel a ténylegesen r e n d e l k e z é s r e álló t o r e d é k e s halandósági s t a t i s z t i k a i adatoknak, olyan adatokat kapunk, amelyek - m e g közelitoen t e l j e s e k , é s e z é r t lehetové t e s z i k a n é p e s s é g e l ó ' r e s z á m i t á s á t . b / 2 . Várható é l e t t a r t a m . M a r emlitettük a v á r h a t ó é l e t t a r t a m fogalmát, m o s t itt az i d e j e , hogy t i s z t á z z u k ezt a fogalmát. A v á r h a t ó é l e t t a r t a m ugy h a t á r o z h a t ó m e g , mint azoknak az éveknek a s z á m a , ameddig a különbözo koru egyének élni fognali. Egy n é p e s s é g n é l például a s z ü l e t é s k o r v á r h a t ó é l e t t a r t a m a n é p e s s é g e t alkotó egyének átlagos é l e t t a r t a m á t jelenti. M á s r é s z t a v á r ható é l e t t a r t a m 60 éves k o r b a n azoknak az éveknek átlagos s z á m a , ameddig a jelenleg 60 évesek e l o r e l á t h a t ó l a g élni fognak. 1. Ezek a táblák a következö helyen jelentek meg: ENSZ, Methods for Population Projections by Sex and Age (Nem és kor szerinti népességelóreszámítások módszereij, New York, 1956. (Population studies No 25, ST/SO A/Series A) 2. További részleteket lásd: ENSZ, Age and Sex Patterns of Mortality. Model Life-tables for Under-developed Countries (A halandóság kor- és nem szerinti struktúrdja. Modell halandósági táblák a fejlödö országok számára), New York, 1955. (Population studies No 22, ST/SO A/Series A.)


64

A várható élettartam kiszámitásához halandósági táblára, azaz a különbözö korokban életben lévok számáról szóló adatokra van szükség. Tekintettel arra, hogy a születéskor várható élettartam egy kohorsz tagjai által megért évek átlagos számával egyenlo, ahhoz, hogy ezt a várható számot megkapjuk, eloször ki kell számitani a kohorsz valamennyi tagja által megért évek teljes számát és ezt elosztani e kohorsz tagjainak számával. Másrészt, ha meg akarjuk állapitani a várható élettartamot egy bizonyos korban, mondjuk 40 éves korban, ki kell számitani azoknak az éveknek a teljes számát, ameddig a 40 éves korban életben lévok élni fognak, és ezt a teljes számot el kell osztani az ilyen életben lévoknek a számával. Illusztrálásképpen, a születéskor várható élettartam a kovetkezoképpen számitható ki: S = egyének száma a kohorszban S = 1 éves korban életben lévok S = 2 éves korban életben lévok stb. 2 Könnyen belátható, hogy születésük ota az 1 éves korban életben lévok 1 évig éltek, a 2 éves korban életben lévok további 1 évig, a 3 éves korban életben lévok ujabb 1 évig stb. Ezért a különbözo életben lévok által megért évek teljes száma egyenlo: S + S + S + ... 1 2 3 Figyelembe veneto azonban az is, hogy azok, akik meghaltak a sziiletés és 1 éves kor között, átlagosan fél évig éltek és ugyanezt tehetjuk fel azokról, akik 1 és 2 éves koruk között, 2 és 3 éves koruk között stb. haltak meg. Azoknak a száma, akik születés és 1 éves kor között haltak meg, egyenlo S„ - S , azoké, akik 2 és 3 év között haltak meg, S - S és igy tovább. ¿j

1

o

2

Ilyenkor az alábbi korrekciót kell eszközölni: - (S -S ) + - (S -S ) + - (S -S ) + 2 o Y 2v 1 2 2 v 2 3; azaz:-(So-íí1 + $1-í!2 + 3 2 - S 3 +

) = - SQ

Az egész kohorsz által megért évek száma: - S + S +S +S + 2 o 1 2 3

.

és e kohorsz egyik tagja által megért évek átlagos száma, azaz e kohorsz születésekor várható élettartama : 1 S + S + S + S + 2 o 1 2 3 C

o

=

§ o

i . VW 2

S o Természetesen, ugyanez az eljárás alkalmazható a más korban várható élettartam kiszámitásánál is. Ezek a halandóság mérésének fo módjai. Most pedig áttérek a halandósági trendre néhány országban.

65

PKCS Kozleményei-6. 2. Halandósági trendek egyes országokban

Nyugat-Europa országaiban a halandóság a tizenkilencedik század kezdete ota csökkent: a halálozási arányszám, amely 1900-ban 30%o körül volt, jelenleg kb. 10%o. Ez a csokkenésfokozatosan ment végbe és a tudományos eredményeknek, az orvosi és társadalmi ellátás javulásának, az emberek magasabb életszinvonalának és magasabb kulturális szintjének köszönheto. A fejlodo országokban a halálozási arányszám sokkal gyorsabban csökkent, mint az a f¿. táblából látható. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a halandóságnak ez a csokkenése eltéro attól, ami a nyugat-európai országokban észlelheto, mégpedig azért, mert ténylegesen nem az életszinvonal emelkedésének tulajdonitható, hanem a legujabb orvosi felfedezêsek eredménye, amelyek lehetové tették, hogy igen hatékony és aránylag alacsony koltséggel járó harcot folytassanak olyan betegségek eilen, amelyeknek korábban sok ember esett áldozatul (kolera, himlo, pestis, malaria stb.). Ezért jelenleg a nyers halálozási arányszám a fejlodo országokban a fejlett országok arányszámaihoz hasonló, egyes esetekben még alacsonyabb is. Amint azonban mar korábban láthattuk, a nyers halálozási arányszám a halandósági szintek országok közötti osszehasonlitásának igen tokéletlen módja. Az igen alacsony nyers halálozási arányszám a fejlodo országokban nemcsak a halandósági szint utóbbi idokben bekövetkezett csokkenésével, hanem a népesség fiatai korával is magyarázható. Ezért a halandósági arányszámokat a csecsemohalandóságtól kezdve kor szerint kell összehasonlitani. 12. tabla. Nyers halálozási arányszám trendje néhány fejlodo országban (%o) Ország Afrika Madagaszkár Gambia Mauritius Latin-Amerika Kolumbia Mexiko Venezuela Azsia Burma Malaysia Tajvan

1945-49

1950-54

1955-59

1960

1961

1962

1963

18,7 19,9 25,0

14,5 17,5 15,2

13,3 17,9 12,0

12,3 12,7 12,1 14,5 11,3 9 , 8

14,8 15,0

15,8 15,7

9,3

9,6

14,7 17,8 13,5

13,4 15,4 10,6

13,0 12,5

13,0 12,1 11,5 10,8

12,0 10,8

11,7 10,5

7,3

7,0

7,2

37,1 17,5 15,1

29,8 14,0 10,0

20,3 11,3

19,9 18,4

18,9

21,3

9,3 6,4

8,9 6,1

9,7

8,0

7,1

9,5 6,9

9,2 6,7

Forras: ENSZ, Demographic Yearbook (Demográfiai Evkönyv), 1963, New York, 1964. 536-553 o. és ENSZ, Demographic Yearbook, 1964, New York, 1965. 558-567. o. A csecsemohalandósági arányszámot általában nagyon pontatlanul ismerik a fejlodo országokban, mert nem teljes sem a születések, sem a nagyon fiatai korban bekövetkezo halálozások anyakonyvezése. Ez az arányszám azonban még mindig magas és sokkal magasabb, mint a fejlett országokban. Mig az európai országokban ez az arányszám 20-25%o között váltakozik, a fejlodo országokban 80%o körül mozog. A második világháboru befejezodése ota azonban a csecsemohalandósági arányszám gyorsan süllyedt. Ez az osszehasonlitás folytatható, amely során megállapithatóak az eltérések a különbözo koru külonféle népességek halandósági arányszámai között. A 13.tabla adatokat közöl az afrikai, ázsiai és európai eredetü népességrol a Délafrikai Unióból és határozott eltéréseket mutat halandóság tekintetében a különbözo korszakokban. E tabla vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozási arányszámok közötti külonbségek rendkivül nagyok igen fiatai korban (a 0-4 és 5-9 éves korcsoportokban). Ez igazolja a fenti állitást, amely szerint a halandóság csokkenése sokkal jobban érinti a fiatalabb korcsoportokat, mint az idosebbeket és a halandóság ilyen csokkenésének az az eredménye, hogy a népesség általában sokkal fiatalabb.


66

13. t a b l a . Az a f r i k a i , á z s i a i , e s európai e r e d e t ü n é p e s s é g k o r mai a Délafrikai Unióban, 1961. (%o)

Európai

Ázsiai

Afrikai

Kor-

s z e r i n t i halandósági a r á n y s z á -

férfi

csoport

férfi

0- 4 5- 9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70 + Valamennyi korcsoport

50,5 1,7 1,1 2,2 3,8 5,0 6,4 8,0 10,7 15,2 22,5 26,2 42,4 54,6 107,5

46,0 1,6 1,2 1,7 2,5 3,1 4,6 6,8 6,6 9,1 14,0 16,2 34,6 40,8 94,0

18,8 1,0 1,0 1,7 1,8 2,4 3,1 3,7 6,5 14,2 18,7 26,6 37,4 64,2 135,6

no 14,0 1,5 0,6 1,3 1,5 2,3 2,7 3,9 5,7 9,4 13,7 20,0 37,6 75,4 125,6

16,7

14,2

8,6

6,1

férfi

no

7,8 0,7 0,6 1,3 2,6 2,1 2,8 3,5 5,6 8,0 13,1 20,6 30,7 46,3 105,6

6,1 0,5 0,4 0,4 0,8 1,2 1,4 1,9 3,2 4,3 7,3 10,8 17,0 25,2 76,7

9,9

7,3

F o r r a s : A United N a t i o n s , Demographie Yearbook, 1964 (ENSZ, Demográfiai Évkonyv, 1964) New York, 1965. 5. es 2 1 . táblájában s z e r e p l o adatokból s z á m i t v a . Végül összehasonlithatjuk m é g a halandósági szinteket a különbözo korokban v á r h a t ó é l e t t a r t a m alapján i s . 14. t a b l a . A különbözo korokban v á r h a t ó é l e t t a r t a m egyes o r s z á g o k b a n

Kor

India (1951- •60) férfi no

0 1 5 10 20 30 40 50 60 70 80

41,89 48,42 48,72 45,21 36,99 29,03 22,07 16,45 11,77 8,07 5,13

40,55 46,02 47,01 43,78 35,63 27,86 22,37 17,46 12,98 9,28 6,02

El Salvador (1951 -60) no férfi 44,71 51,77 51,95 49,05 42,00 34,72 27,99 21,99 16,38 11,00 6,34

47,39 54,13 53,94 50,88 43,59 36,08 29,14 22,90 17,07 11,53 6,65

Portugália (1959--62) no férfi 60,73 65,77 63,94 59,33 49,88 40,72 31,81 23,33 15,71 9,46 5,07

66,35 70,92 69,13 64,48 54,85 45,40 36,12 27,17 18,56 11,13 5,85

Svédország (1962) férfi no 71,32 71,64 67,88 63,05 53,40 41,94 34,50 25,45 17,25 10,55 5,72

75,39 75,43 71,62 66,76 56,96 47,21 37,59 28,29 19,55 11,84 6,20

F o r r a s : ENSZ, Demographic Yearbook (Demo]çrâfiai '.Évkonyv), 1964, New York, 1965. 620 - 6 - H . o . A fenti tabla megmutatja, például a v á r h a t ó é l e t t a r t a m o t egyes o r s z á g o k b a n . Itt látható, hogy a külonbség különösen nagy a fiatalabb k o r o s z t á l y o k n á l . M á s r é s z t 80 é v e s korban a v á r h a t ó é l e t t a r t a m gyakorlagilag azonos minden egyes o r s z á g b a n . Az is látható, hogy India k i v é t e l é v e l , a


67

várható élettartam mindig nagyobb a noknél, mint a férfiaknál. Másik szempont, hogy 1 éves korban a várható élettartam hosszabb, mint a születéskor várható élettartam, ami a csecsemohalandóságnak tulajdonitható. Svédország esetében azonban a külonbség kicsi.

i n . NÉPESSÉGNOVEKEDÉS ÉS A BEISKOLÁZÁSI ADATOK ELORESZÁMITÁSA

A népességnovekedés különösen érdekes a nevelésügy tervezoi részére, ugyanis hatással van az iskoláskoru népességre és akésobbi beiratkozások számára, valamennyi fokozathoz tartozó tanintézetben. Ebben a fejezetben ezért nagy figyelmet forditunk a népességeloreszámitás és a késobbi beiskolázások eloreszámitásának módszereire.

1. Népességnovekedés Nyilvánvaló, hogy a születések és halálozások közösen határozzák meg a népesség novekedését. Igaz, hogy a külso vándorlás is szerepet játszik benne, e vándorlások sajátosságai azonban országonként és helyzetenként különbözoek. Ezért a vándormozgalmat rendszerint külonválasztjuk: a teljes népességnovekedésen belül külön vizsgáljuk a természetes novekedést, amely csak a születéseket és halálozásokat veszi figyelembe. a) A népességnovekedés természetes arányszáma Tekintettel a r r a , hogy a természetes novekedés azonos a születések és halálozások közötti külonbséggel, elegendo, ha kiszámitjuk a külonbséget a nyers születési arányszám és a nyers halálozási arányszám között, hogy megkapjuk a népességnovekedés mértékét. Ez a népességnovekedés nyers természetes arányszáma. A 15. tabla megmutatja ezeknek az arányszámoknak a trendjét egyes országokban 1945-1964 között. Ebbol a táblából azonnal látható, hogy a természetes népességnovekedési arányszám a legtöbb fejlôdo országban növekedett és igen magas szintet érhet el. Kolumbiában és Venezuelában például meghaladja a 35%o-et. Amennyiben az az arányszám a jövoben is megmarad, ezeknek az országoknak a népessége 20 évenként megkétszerezodik, ami az exponenciális novekedés figyelembevételével azt jelenti, hogy elméletileg 100 év mulva harminckétszer akkora lesz, mint jelenleg. Ez némi fogalmat ad a "népesség robbanásáról" és arról, hogy egyes országoknak születésszabályozáshoz kell folyamodniuk. A természetes novekedés arányszámának ez az emelkedése elsosorban a nyers halálozási arányszám gyors csokkenésének tulajdonitható. Ez általános jelenség valamennyi fejlôdo országban, amint azt mar hangsulyoztuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a halálozási arányszám aránylag még mindig magas Gambiában és Madagaszkárban. Másrészt igen alacsony szinten van más országokban, igy Venezuelában és Tajvanban. Másszóval, a halandóság tovább csökkenhet az afrikai országokban és a közeljövoben ezeknek az országoknak a demográfiai helyzete hasonló lesz a latin-amerikai és ázsiai országokéhoz. Mig a halandóság valamennyi országban csökkent, a születési arányszám növekvö tendenciát mutat néhány országban, és a halandóság csokkenésének a születések novekedésével kombinált akciója robbanásszerü népességnovekedési okozott olyan országokban,mint Kolumbia vagy Venezuela. Ez a külonbség a nyugat-európai országok tizenkilencedik század végén észlelt népesedési helyzete és a fejlôdo országok jelenlegi helyzete között. Amint mar emlitettük, a halandóság Nyugat-Európában igen fokozatosan csökkent és megelozte a születési arányszám csokkenését, az utóbbi ezt utolérte, igy a halandóság csokkenése, a születési arányszám csokkenésével párosulva, nem eredményezett tul gyors népességszaporodást. Azt is meg kell emlitenünk, hogy a népesség oregedése (a csökkeno születési arányszám kovetkeztében) megakadályozta, hogy a halandóság nagyon alacsony szintre süllyedjen.

FKCS K o z l e m é n y e i - 6 .

68

15. t a b l a . Nyers s z ü l e t é s i a r á n y s z á m o k , h a l á l o z á s i a r á n y s z á m o k és t e r m é s z e t e s novekedési a r á n y s z á m o k egyes o r s z á g o k b a n , 1945-1964 (%o) Ország Egyesült Királyság

1945-49

Madagaszkár

Kolumbia

Venezuela

Tajvan

1960

1961

1962

1963

1964

18,3

15,9

16,4

17,5

17,9

18,3

18,4

18,7

Halálozási arányszám

11.6

11,7

11,6

11,5

12,0

11,9

12,2

11,3

6,7

4,2

4,8

6,0

5,9

6,4

6,2

7,4

Születési arányszám

30.1

23,7

18.2

17,2

16,9

17,1

17,3

17,7


16.8

9,4

7,8

7,6

7,4

7,5

7,0

6,9

Természetes novekedés

13,3

14,3

10,4

9,6

9,5

9,6

10,3

10,8


24,0

31,9

34,9

32,8

34,8

40,0

41,8

42,4


18.7

14,5

13.3

12,3

12,7

14,8

15,8

16,5

5,3

17,4

21,6

20,5

22,1

25,2

26,0

25,9


33.6

37,3

44.4

44,0

43,2

47,9

46,7

44,9


19.9

17,5

17,9

12,1

14,5

15,0

15,7

13,2


33.7

37,4

42,4

42,4

43,4

44,1

47,6

.....


14,7

13,4

13.0

13,0

12,1

12,0

11,7

.....


19,0

24,0

29,4

29,4

31,3

32,1

35,9


38,5

44,7

47.1

45,9

45,3

43,4

43,4


13,5

10,6

9,7

7,1

7,3

7,0

7,2


25.0

34,1

37,4

38,8

38,0

36,4

36,2


40.2

45,9

42,8

39,5

38,3

37,4

36,3

34,5


15.1

10,0

8,0

6,9

6,7

6,4

6,1

5,8


25,1

35,9

32,6

31,6

31,0

30,2

28,8

Természetes novekedés Gambia

1955-59


Természetes novekedés Japan

1950-54

34,

....

F o r r a s : ENSZ Demographic Yearbook (Demográfiai Evkönyv) 1963, New York, 1964. 19. és 2 3 . tabla; és ENSZ, Demographic Yearbook, 1964, New York, 1965. 16. és 20. tabla


69

A fejlödo országokban viszont nagyon gyorsan csökkent a halandóság, ugyanakkor a születési arányszám változatlan maradt, sot kissé még emelkedett i s . Ezért ennek eredményeképpen a népesség igen gyorsan növekedett. Természetesen nagyon kockázatos, ha akkor próbálunk trendeket megállapitani, amikor csak nyers arányszámok állnak rendelkezésünkre es különösen ha nem ismerjük egészen biztosan ezeknek az arányszámoknak a pontosságát. Egyes országokban a nagyobb születési arányszám talán csak a születések jobb anyakonywezetésének tulajdonitható! Ennek ellenére ugy tünik, hogy olyan országban, mint Tajvan, a születési arányszám, miután emelkedett és magas szintet ért el, kezd fokozatosan csökkenni. Japánban ez a csokkenés még gyorsabb és még szembetünobb. A 15. tabla érdekes vonása, hogy ahol nines onkéntes születéskorlátozás, a nyers születési arányszám elérheti a 48%o-es igen magas szintet (mint Kolumbia esetében). Másrészt, a halálozási arányszám fiatai népességekben könnyen csökkenhet és megközelitheti a 6%0-et (mint Tajvanban). Ezért az ilyen számok a népességnovekedés tekintetében igen eltéroek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a természetes szaporodás nyers arányszámának, amely a nyers születési arányszámból és a nyers halálozási arányszámból ered, ugyanolyan hátrányai vannak, mint e két utóbbi arányszámnak, ugyanis nem veszi fìgyelembe a korstrukturát, ami az egyes országok között igen eltéro lehet, sot még egy országon belül is idoszakonként változhat. Ezért a "reprodukció" fogalmával lehetne a népességnovekedés fogalmát helyettesiteni. Itt az alapgondolat az, hogy meg kell állapitani, hogy az egyik nemzedék milyen mértékben tudja pótolni szülei nemzedékét. Tehát itt ennek a nemzedéknek a megelozo nemzedékkel torténo kvantitativ összehasonlitásáról van szó. b) Reprodukciós arányszám Ha követünk egy nemzedéket születésétol kezdve egészen addig az idopontig, amikor mar valamennyi leszármazottját létrehozte, és a leszármazottak számát összehasonlitjuk a nemzedék létszámával, megkapjuk az egyik nemzedék másik által torténo pótlásának mértékét. Ezen az elven alapszik a reprodukciós arányszám m é r é s e . Általában azonban ahelyett, hogy a leszármazottak teljes számát hasonlitanánk össze szüló'k nemzedékének teljes létszámával, a noi születések számát hasonlitjuk össze a nemzedékhez tartozó nok számával. 1 Természetesen azonban nemesak a nok tényleges termékenységét, hanem halandóságát is figyelembe kell venni. A nok bizonyos száma meghal a propagativ kor (15) elérése elott vagy a p r o pagativ korban (15-19). Ezért nettò reprodukciós arányszámot számitunk ki, amely figyelembe veszi a nôk termékenységét, és halandóságát egyaránt. Elvileg a reprodukciós arányszám generációs arányszám. Ennek pontos kiszámitásához követni kellene egy 50 év elott született, 1000 nobol álló kohorszot és megszámolni az általuk szült leányeseesemok teljes számát. Gyakorlatban azonban nem ez a szokásos eljárás, hanem a tényleges generációs arányszámok kiszámitása helyett folyó arányszámokat használunk. E két módszer közötti eltéréseket mar emlitettük a halandósági táblákkal kapcsolatosan. Hogy megkapjuk a jelenlegi folyó reprodukciós arányszámot, veszünk egy 1000 leányból álló feltételezett kohorszot. Ezután a folyó halandósági arányszámok felhasználásával kiszámitjuk, hogy ezek közül különbözo korokban hányan maradnak életben. Ezután a folyó kor termékenységi arányszámait ezekre a továbbélokre alkalmazzuk, amibol megkaphatjuk a születések teljes számát. Most mar csak az sziikséges, hogy a noi születési arányszám százalékát alkalmazzuk, hogy megkapjuk a noi születések számát és ennek kovetkeztében a folyó reprodukciós arányszámot. Példaképpen az "A" számitási tabla ismerteti a népességnek néhány halandósági és termékenységi adatát. Ez a reprodukciós arányszám kiszámitásának elso lépese. l.Meg kell jegyeznünk, hogy általában több fiú születik, mint leány, és hogy a relativ fiú-születési arány 1,05 körül van. 512 Más szóval, minden 1000 születés közül kb. 512 fiú és 488 a lány (-¡^-= 1,05.) 48 o 2. L. az ek'ízñekben ismertetett halandósági táblákat.

70


"A" s z á m i t á s i t a b l a

Korcsoport v

Továbbélok ,„ , 1000 kozul

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49

695 670 639 605 571 536 502

Termékenységi aránvszám (%o) 43 252 337 231 139 61 10

Összesen:

Evi s z ü l e t é s e k

30 169 215 140 79 33 5

Születések a korcsoport . „ f ídoszakaban 150 845 1075 700 395 165 25 3355

Ebben az e s e t b e n adatóle csak otéves k o r c s o p o r t o k r a vonatkozóan állnak r e n d e l k e z é s r e . A t o vábbélok s z á m a m i n d e n egyes k o r c s o p o r t b a n azonos a csoportban továbbélok átlagos s z á m á v a l (17 éves k o r a 15-19 é v e s csoportban, 22 éves k o r a 20-24 éves csoportban s t b . ) . Ha m e g s z o r o z z u k a továbbélok s z á m á t a t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m m a l , megkapjuk a s z ü l e t é s e k évi_számát. Minthogy azonban minden egyes no öt évet tölt el minden k o r c s o p o r t b a n , ezeket a s z ü l e t é s e k e t 5-tel kell s z o r o z n i . Ha összeadjuk a s z ü l e t é s e k e t , ö s s z e s e n 3 355 születést kapunk. Minthogy átlagos an 488 no születik 1000 s z ü l e t é s r e , a noi s z ü l e t é s e k s z á m a 3355 x 0,488 = 1637 és a nettò r e p r o d u k c i ó s ar á n y s z á m 1,637. Minthogy a nettò r e p r o d u k c i ó s a r á n y s z á m nagyobb mint 1, megállapitható, hogy a következo nemzedék nagyobb l é t s z á m u , mint az elozo é s hogy a n é p e s s é g i t r e n d növekvo. Ha vizsgáljuk a n é p e s s é g jövo trendjét, megállapithatjuk, hogy a netto reprodukciós a r á n y s z á m kétségtelenül jobb mint a t e r m é s z e t e s novekedés n y e r s a r á n y s z á m a , a m e l y s e m m i m á s t nem fejez k i . m i n t a folyó m é r l e g e t a s z ü l e t é s e k é s halálozások között. A csökkeno s z ü l e t é s i a r á n y s z á m idoszakában ezt az e s é s t jól palástolhatja a süllyedo halálozási a r á n y s z á m , aminek kovetkeztében a s z ü l e t é s i - h a l á l o z á s i m é r l e g pozitiv m a r a d . A s z ü l e t é s e k s z á m a azonban olyan s z i n t r e csökkenhet, hogy a nemzedékek m a r nem pótolják e g y m á s t . A n é p e s s é g Öregebb l e s z (az öregek a r á n y s z á m a emelkedik) é s bizonyos ido után csökken (a n é p e s s é g teljes s z á m a csökken). A nettò r e p r o d u k c i ó s a r á n y s z á m éppen a z é r t n é p s z e r ü , m e r t m e g m u t a t j a , hogy N y u g a t - E u r ó pát az elnéptelenedés veszélye fenyegeti a s z ü l e t é s i - h a l á l o z á s i m é r l e g pozitiv jellege e l l e n é r e i s . Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a r e p r o d u k c i ó s a r á n y s z á m , bármilyen ötletes i s , folyó a r á n y s z á m . é s csak a k k o r m é r v a d ó . h a s t a b i l demográfiai viszonj'ok uralkodnak, Ovatosan kell a l k a l m a z ni a viszonyok g y o r s változása e s e t é n . A nevelésügy tervezôinek azonban nem kell pontosan tudniok, hogy vajon egy nemzedék p ó t o l hatja-e az elozo n e m z e d é k e t avagy s e m . Tudniok kell azonban a z t , hogy hogyan kell e l o r e s z á m i t a ni az iskoláskoru n é p e s s é g t r e n d j é t az elkövetkezo é v e k r e . Amint látni fogjuk, ez az e l o r e s z á m i t á s a r á n y l a g e g y s z e r ü alapon v é g e z h e t ô .

2. N é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k k é s z i t é s e Két okból végzünk népesség - e l o r e s z á m i t á s o k a t . Az elso p u s z t á n tudornányos ok, a m i a r r a k é s z t e t bennünket, hogy megpróbáljunk válaszolni pi. a r r a a k é r d é s r e , hogy milyen lenne a. n é p e s s é g trendje és s t r u k t u r á j a bizonyos demográfiai v i szonyok e s e t é n . Ilyenképpen megpróbálhatjuk megállapitani példaul, hogj r milyen hatást g y a k o r o l na a n é p e s s é g r e a csecsemoha.landóság fokozatos csokkenése a következo husz év alatt. Az ilyen e l o r e s z á m i t á s o k a t n é h a feltételes e l o r e s z á m j t á s o k n a k nevezzük. Ezek nyilvánvalóan nem azt t k a r ják m e g h a t á r o z n i , hogj' milyen l e s z a tényleges helyzet a jövöben, és ilyen é r t e l e m b e n s o h a s e m lehetnek t é v e s e k ! Ezzel szemben igen hasznosak és tanulságosak lehetnek a z á l t a l , hogy s e g i t s é g e t nyujtanak a n é p e s s é g b e n e s e t l e g bekövetkezo változások közvetett kovetkezményeinek f e l t á r á s á h o z .

71


A másik eljárás gyakorlati szempontból sokkal hasznosabb. Ebben az esetben megpróbáljuk eloreszámitani a jövo népességi trendjét. A jelenlegl helyzetbol,különösen a népesség aktuális nem és kor szerinti struktur ájából valamint a jelenlegi halandósági és termékenységi szintbolkiindulva, igyekszünk eloreszámitani ezeket a jellemzoket a jövore nézve. Ez az elképzelést kivetito arányszámok becslésére vezet. Ezeknek a kivetitett arányszámoknak a felhasználásával kiszámithatjuk a továbbélok számát és azután kiegészithetjük a képet a sziüetések eloreszámitásával. a) A továbbélok kiszámitása A továbbélok kiszámitása a legbiztosabb tényezok kozé tartozik a népesség eloreszámitásában. Ez a számitás a mar megszületett kohorszokkal foglalkozik; csupán a halandóságra vonatkozóan van szükség feltevésekre. Nos, ha kikapcsoljuk a legkorábbi korokban (0-4 év) bekövetkezö halálozások arányszámát, a fiatalkoru (5-30 év) halálozási arányszám alacsony, és a hiba kockázata nem nagyon nagy. Ezért a rövid idore vonatkozó iskolai beiratási eloreszámitások és a kereso népességre vonatkozó eloreszámitások aránylag pontosak. Ami a halandóságotilleti,kimutattuk a külonbségeket a halandósági arányszám és a halálozási arányszám között. Nyilvánvaló azonban, hogy ahelyett, hogy a halálozások számát vennénk figyelembe, a továbbélok számát vehetjük számitásba és ez lehetové teszi, hogy kiszámitsuk például az ugyanahhoz a kohorszhoz tartozó egyének arányát egy bizonyos korban, akik 1 évvel késobb még életben vannak. Ezzek megkapjuk az ugynevezett továbbélési arányszámot. Ha egy adott kohorszon belül 420 000 gyermek közül 2100 1 éves koron alul hai meg, a továbbélési arányszám 0-1 éves korban: 420000

-2100 420 000

=0,995

Ahelyett azonban, hogy a továbbélési arányszámot egy bizonyos korban számitanánk ki, kiszámithatjuk korcsoportra vonatkozóan. Meghatározhatjuk például a 0-4 éves korcsoporthoz t a r t o zó gyermekek arányát, akik öt évvel késobb az 5-9 évesek csoportját fogják képezni. A jelenlegi továbbélési arányszám és a közeljövö valószinü halandósági trendje alapján becsülhetjük az elorevetitett továbbélési arányszámokat. Tekintettel arra, hogy a halandósági szint nem azonos a férfiakra és nokre vonatkozóan, ezeket az arányszámokat mindegyik nemre külön kell ki s z ámitanunk. Ezzel kapcsolatosak a modell halandósági táblák, amelyeket az ENSZ demográfiai szervei állitottak össze, ismét hasznosak lehetnek. Ezeknek a tábláknak az az elônye, hogy leirják a különbözo halandósági szinteket (a születéskor várható egyes hosszabb élettartamnak megfelelôen). A megfelelo továbbélési arányszámokat ezekhez a táblákhoz csatolták. Ezért, ha az elorevetitett továbbélési arányszámok becsléséhez nem áll más eszköz rendelkezésre.és ha mégis számitunk a halandóság bizonyos csokkenésére, a kissé alacsonyabb halandósági szintnek megfelelo továbbélési arányszámok elorevetitett arányszámokként használhatók fel. Ez azonban, természetesen, csupán eló'zetes durva becslés. Ha meghatároztuk az elorevetitett arányszámokat, elegendô, ha ezeket a jelenlegi népességszámokra alkalmazzuk különbözo korokban illetve különbözo korcsoportokban, hogy kialakitsuk a késobbi évek korstrukturáját. Tételezzük fel például, hogy a férfi népesség korstrukturája és az elorevetitett továbbélési arányszámok azonosak a B számitási táblában feltüntetett értékekkel. Ezeknek az adatoknak az alapján könnyen megbecsülhetjük a férfi népesség korstrukturáját 1970-re. Ez a tabla adatokat közöl egy otéves eloreszámitásra vonatkozóan, de - ha a szükséges elorevetitett arányszámok rendelkezésre állnak - távolabbi idôpontokra is lehet eloreszámitásokat végezni. Csupán az életbenmaradók eloreszámitásán alapuló otéves eloreszámitásban azonban nincsenek számok a 0-4 évesek korcsoportjáról (ezek a gyermekek még nem születtek meg). Ezenkivül egy tizéves eloreszámitásból mind a 0-4, mind pedig az 5-9 évesek korcsoportja hiányozni fog stb. Ezekben az esetekben azért kell születési eloreszámitásokat végezni, hogy a táblát kiegészitsük.


72

B . s z á m i t á s i tabla

Koresoport 0- 4 5- 9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70 é s +

Továbbélési arányszám

1965 512 300 452 100 377 400 333 000 296 000 259 000 229 000 222 000 199 800 170200 118400 103 600 74 000 51800 r i

0,900 —| 0,969 0,970 0,957 0,948 0,944 0,937 0,926 0,908 0,885 0,854 0,811 0,751 0,666 —| 0,520 —•—-

fiAft

O l öUU

*

1970

-

--

461070 438 085 366 078 318 681 280608 244 496 214 573 205 572 181418 150 627 101114 84 020 55 574 61435

1)) A születések e l o r e s z á m i t á s a Mig a továbbéloket a jelenlegi n é p e s s é g s t r u k t u r a alapján nern os halandósági szint s z e r i n t számitjuk ki, addig a s z ü l e t é s e k e l o r e s z á m i t á s a a noi n é p e s s ê g (elsó'sorban a propagativ koru noi népesség) k o r s t r u k t u r á j á n és a t e r m é k e n y s é g i szinten a l a p s z i k . Meg kell azonban jegyeznünk, hogy m i g a halandósági a r á n y s z á m o k fiatai korban alaesonyak (ami csökkenti a s z á m h i b á k lehetoségét a továbbélok b e c s l é s é b e n ) , addig a t e r m é k e n y s é g i a r á n y számok éppen ellenkezoleg, nem alaesonyak é s közvetlen h a t á s t gyakorolnak a s z ü l e t é s e k s z á m á r a . Igy a születési e l o r e s z á m i t á s o k nem adnak olyan pontos e r e d m é n y e k e t , mint a továbbélokre v o n a t kozó s z á m i t á s o k . Ez különösen é r v é n y e s , ha h i r t e i e n é s v á r a t l a n változás következik be a t e r m é kenységben. . A s z ü l e t é s i e l o r e s z á m i t á s o k a t az e l o r e v e t i t e t t t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k k i s z á m i t á s á v a l kell kezdenünk. Ez ugy valósitható m e g , hogy v e s s z ü k a folyó t e r m é k e n y s é g i adatokat é s f e l t e v é s e ket állitunk fel a jövo trendjét illetoen. A következo l é p é s a nó'k s z á m á n a k b e c s l é s e a küiönbözo kohorszokban. Tételezzük fel például, hogy a k o r s z e r i n t i e l o r e v e t i t e t t t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m o k é s a nok s z á m a a küiönbözo k o h o r szokban azonosak a C s z á m i t á s i táblában közölt é r t é k e k k e l .

1. Nézzük meg a B táblát- amelv ezt a pontot illusztrálja. Feltétclezzük, hogy az 5—9 évesek korcsoportjában a továbbélési arányszám 0,969. Kóvetkezésképpen ugyanannak a korcsoportnak halandósági aranyszáma 0,031. Tételezzük fel, hogy ezt a halandósági arányszámot 10 %-kal aíábccsültük. Kz azt jelenti, hogy a valódi arányszám 0.034 es hogy az 5—9 évesek halálozásának teljes száma 1965 1 970-ben 15 371. nem pedig 14 015. Ezért a továbbélok száma 4 56 729 és nem 438 085, és a relativ hiba, melyet a továbbélok kiszámításában elkovettünk: 438 085 - 436 729 438 085

356 =

438081

(azaz kevesebb, mint 0,1 %)

Más szóval 10 %-os hiba a halandósági arányszám becslésében 0,1 'íí-nál kisebb hibái eredményez a továbbélok kiszámításában. Viszont világos, hogy 10 %-os hiba a termékenységi arányszámban 10 %-os hibát eredményez a születésszámeloreszámításában.

73

PKCS K o z l e m ê n y e i - 6 . C s z á m i t á s i tabla Noi k o h o r s z o k s z ü l e t é s i ève

Számok 1965.1.1-én

1950-54 1945-49 1940-44 1935-39 1930-34 1925-29 1920-24 1915-19

400 800 370 000 340 400 318200 296 000 266 400 222 000 170500

Számok 1970.1.1-én

Elorevetitett termékenységi a r á n y s z á m o k 1965-69. (%o) 145 700 1055 895 680 415 155 25

387173 352 980 321338 298 790 276 464 247 485 204 240 159132

E l o s z ö r az 1945-1949. között s z ü l e t e t t nok (azokét, akik 1965. j a n u á r 1-én a 15-19 évesek k o r c s o p o r t j á h o z t a r t o z t a k ) k o h o r s z á t k e l l vizsgálnunk. Ebben az idopontban ezek s z á m a 370 000 volt. A h a l á l o z á s o k miatt azonban s z á m a i k 352 9 8 0 - r a fog csökkenni 1970. j a n u á r 1-ig. E z é r t ebben az idoszakban ezeknek a noknek az átlagos s z á m a 370 000 + 352 980

361490

A t a b l a ezenkivül a z t mutatja, hogy e kohorsz t e r m é k e n y s é g i a r á n y s z á m a 700 % o - e s . Ennek eredményeképpen a s z ü l e t é s e k s z á m a , a m e l y e kohorszban ebben az idoszakban v á r h a t ó 361 490 x 700 = 253 043 1000 Ugyanez az e l j á r á s követheto a többi k o h o r s z n á l i s : a D s z á m i t á s i t a b l a mutatja a z e r e d m é n y t . D számitási tabla Noi k o h o r s z o k s z ü l e t é s i évei

Számok 1965. 1.1-én

Számok 1970. 1.1-én

Átlagos számok az idoszakban

1950-54 1945-49 1940-44 1935-39 1930-34 1925-29 1920-24 1915-19

400 800 370 000 340 400 318 200 296 000 266 400 222 000 170 500

387173 352 980 321338 298 790 276 464 247 485 204 240 159132

393 986 361490 330 869 308 495 276 232 266 942 213 120 164 816

Elorevetitett t e r m é kenységi a r á n y s z á m o k 1965-1969 (%o)

145 700 1055 895 680 415 155 25 Összesen:

Születési eloreszámitások számai 57128 253 043 349 067 276 103 187 838 110 781 33 034 4120 1271114

Most ki kell dolgoznunk a fiuk é s leányok megfelelö s z á m a i t . Ha feltételezzük, hogy a férfi (noi a r á n y 105:100, a fiuk s z á m a 650 810 é s a leányok s z á m a 620 304 l e s z . E g y e r m e k e k közül n é hányan azonban meghalnak 1970 j a n u á r 1. elott, igy ahhoz, hogy megkapjuk a 0-4 éves k o r c s o p o r t hoz t a r t o z ó k s z á m á t az 1970. január 1-i állapot s z e r i n t , az eló'zo számokat m e g kell szoroznunk a megfelelo továbbélési a r á n y s z á m o k k a l . Az igy végzett n é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k alapján e l o r e k i s z á m i t h a t ó az iskolai b e i r a t á s o k s z á m a .

74


3 . A beiskolázások e l o r e s z á m i t á s a A jövo beiskolázásainak e l ó ' r e s z á m i t á s á b a n két s z a k a s z különböztetheto m e g . Az ilyen e l o r e s z á m i t á s célja, hogy felbecsüljük a nevelésügyi ö s s z k ö l t s e g e t és m e g t e r v e z z ü k a s z ü k s é g e s e s z közöket ennek f e d e z é s é r e . Ebben a z esetben a számok, a m e l y e k i r á n t érdeklodünk, átfogó adatok, a m e l y e k az országos szintü b e i r a t á s o k e l o r e j e l z é s é r e vonatkoznak. A m i k o r azonban nevelésügyi t e r v m e g v a l ó s i t á s á r ó l van s z ó , azt i s tudnunk kell, hogy hogyan oszlanak m e g ezek az iskolai b e i r a t á s o k az o r s z á g különbözo t e r ü l e t e i között. Ehhez e l o r e s z á m i t á s t kell végezni helyi viszonylatban. a) O r s z á g o s szinten Nyilvánvaló, hogy itt az e l s o t e e n d ô az iskoláskoru n é p e s s é g b e c s l é s e . A n é p e s s é g késobbi k o r s t r u k t u r á j á t mutato n é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k k a l ez konnyen m e g v a l ó s i t h a t ó . Példaképpen a 8. a b r a i s m e r t e t i Svédország e s e t é t . Az anyakönyvezett s z ü l e t é s e k é s a s z ü l e t é s i e l o r e s z á m i t á s a l a p ján igyekeztek felbecsülni az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g s z á m á t a kötelezo oktatás(7-15 év), a k o z é p i s k o lai (16-19 év) és a kozépiskola utáni k é p z é s (20-24 év) c é l j a i r a . A t e r m é k e n y s é g g e l k a p c s o l a t o s a n h á r o m feltevésbó'l indultunk k i , a m i m e g m a g y a r á z z a a s z ü l e t é s i b e c s l é s három gorbéjét. A többi b e c s l é s h e z azonban csak átlagos feltevést vettünk alapul (az abrán a folytonos vonalak a t é n y l e g e s számokat é s a pontozott vonalak az e l o r e s z á m i t o t t s z á m o k a t jelölik), T e r m é s z e t e s e n figyelembe k e l l vennünk a n e m z e t k ö z i v á n d o r l á s o k a t . Amint azonban m a r e m litettük, az ilyen vándorlások j e l l e m z o i országonként e l t é r o e k é s minden s p e c i a l i s helyzetet e l e m e z n i k e l l e n e . Meg k e l l azonban jegyeznünk, hogy általában az ilyen vándormozgások igen k i s h a t á s t gyakorolnak az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g r e ; ebben a tekintetben t a l á n csak a felsofoku oktatás k é pez k i v é t e l t . Viszont sokkal nagyobb hatást gyakorolhatnak a g a z d a s á g i l a g aktiv n é p e s s é g r e . Az iskolaköteles korban a b e i s k o l á z á s o k e l o r e s z á m i t á s a nem okoz különös n e h é z s é g e t . A t a n k o t e l e z e t t s é g hatékony r e n d s z e r é v e l r e n d e l k e z ô o r s z á g b a n az iskolába beiratott n é p e s s é g k ö r ü l b e lül azonos az i s k o l á s k o r u n é p e s s é g g e l . Más szinteken azonban a b e i r a t á s i a r á n y s z á m o k a t be kell iktatni. Elmondhatjuk, hogy ezek az a r á n y s z á m o k két fo tényezotol függnek: e g y r é s z t a t á r s a d a l m i igénytol (azaz a tanulók é s szüleik által kifejezett óhajtól), m á s r é s z t a k o r m á n y politikájától. A v a lóságban azonban n e m ilyen e g y s z e r ü a k é r d é s . A kormányok, m é g ha e r o s e n ragaszkodnak is a tekintély elvéhez, k ö t e l e s e k figyelembe venni a t á r s a d a l m i igényeket politikájuk k i a l a k i t á s a s o r á n . E s forditva, nines olyan k o r m á n y , b á r m i l y e n l i b e r á l i s legyen, a m e l y ne próbálná befolyásolni ezt a t á r s a d a l m i igényt. Igy s z á m o s o r s z á g b a n e r o f e s z i t é s e k e t t e s z n e k annak érdekében, hogy e l o m o z ditsák a szakoktatást, illetve a t u d o m á n y o s t á r g y a k o k t a t á s á t . E z é r t végül i s a két tényezo ( t á r s a d a l m i igény és kormánypolitika) kombinált hatása h a t á r o z z a m e g az iskolai b e i r a t á s i a r á n y s z á m o k szintjét. Ott, ahoi e l s o s o r b a n a t á r s a d a l m i igény k i e l é g i t é s é r e t ö r e k e d n e k , ennek az igénynek a k é s o b bi t r e n d j é t fei kell b e c s ü l n i . A r é g e b b i t r e n d e k v i z s g á l a t a u t m u t a t á s t adhat; az ilyen a r á n y s z á m o k alapján kidolgozható ennek az a r á n y s z á m n a k késobbi valószinü szintje. 1 Ha azonban a nevelésügy f e j l e s z t é s é t e l s o r e n d ü feladatnak tekintjük, m á s s z ó v a l , ha e r o f e s z i t é s t teszünk annak érdekében, hogy minél nagyobb m é r t é k b e n fejlesszük (bizonyos m é r t é k b e n m e g e l o z v e és s e r k e n t v e a t á r s a d a l m i igényt), akkor az iskolai b e i r a t á s i a r á n y s z á m o k e m e l é s é t kell celui t ü z n i . Igy például, e l h a t á r o z h a t j á k , hogy a b e i r a t á s i a r á n y s z á m o t fokozatosan növelik annak é r d e k é b e n , hogy 20 éven belül e l é r j é k az általános t a n k o t e l e z e t t s é g e t . (Nyilvánvalóan figyelembe k e l l venni az ilyen célok pénzügyi vonatkozásait i s , é s s e m m i k é p pen s e m szabad megengedni, hogy a nevelésügy fejlesztése meghaladja az o r s z á g pénzügyi l e h e t o ségeit. ) Ha (a n é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k kovetkeztében) i s m e r j ü k a jövo i s k o l á s k o r u n é p e s s é g é t ÓJ k i dolgozhatjuk a b e i r a t á s i a r á n y s z á m o k a t a különbözo szinteken, akkor a r á n y l a g e g y s z e r ü a diákok 1. Az utóbbi években az oktatás iránti társadalmi igény általában igen gyorsan növekedett és a diákok számának eloreszámitása sok országban elmaradt a valóságos helyzet mögött.


75

8. abra Az iskoláskoru népesség trendje Svédországban

Maximális változat

/ Kozépso változat N / s' j* Minimális változat

1900

1910

1920

1930 1940 1950 Tényleges és becsült születés szám

1960

1970

1980

1100

1000

900

800

700 195C

80

60 70 7—15 évesek korcsoportja

500

s

600

\ \ \ \

\

\

s

\

\ s •*~

400

—

*--^T

1

300

500-

400 1

1i

1950 60 16—19 évesek korcsoportja

t

1

70

\ 80

1950

60

70

20—24 évesek korcsoportja

(Forras: OECD, Educational Policy and Planning in Sweden (Oktatáspolitika és tervezés Svédországban), Párizs, 1966. id.mii. )

80


76

számának eloreszámitása. Amint azonban mar korábban megállapitottuk, valamilyen nevelésügyi terv megvalósitásához nem elegendo csupán az átfogó számok eloreszámitása országos viszonylatban; az is fontos, hogy megpróbáljuk megállapitani, hogyan oszlanak majd meg ezek a számok az országon belül. Igy tehát az országos szintü eloreszámitások után helyi viszonylatban is hasonló eloreszámitásokat kell végezni. b) Helyi szinten Itt számos problema merül fel. Elsosorban: a beiratási arányszámok területenként jelentosen eltérhetnek egymástól. Amint mar az iskolák elhelyezéséró'l szóló részben hangsulyoztuk, az igazgatási szerveknek kell eldönteniük, hogy a régiók között fennálló külonbségeket csökkentik-e, vagy ellenkezôleg, az oktatást azokon a területeken fejlesztik, ahol az igények a legmagasabbak. Ezt a problémát még bonyolultabbá teszi az a tény, hogy az egyik dontés pénzügyi szempontjai teljesen eltérôek lehetnek egy alternativ dontés pénzügyi szempontjaitól. A belso vándorlást is figyelembe kell venni. Mig a nemzetközi vándorlás általában kevés hatást gyakorol az iskoláskoru népességre, a belso migráció, amely néha egészen nagy méreteket ölt, ezt jelentosen befolyásolhatja. A városok és nagyvárosok népességének novekedése legalább olyan mértékben magyarázható a belso vándorlással, mint a népesség természetes szaporodásával. Sajnos ez rendszerint nines megfelelôen nyilvántartva, ezért értheto, hogy a belso vándorlásra vonatkozó bármely eloreszámitás csak nagyon hozzávetoleges lehet. A népességnek három fajta belso vándorlását ismerjük. 1. Költözes az ország egyik részébol a másikba, 2. Költözes faluról városba az országnak ugyanabban a részében, 3. Költözes a városkozpontokból a külvárosok felé. Fejlett országokra a nagyvárosok kozpontjából a külvárosok felé irányuló mozgás jellemzo. A faluról városba és a nagyvárosokba való költözes (urbanizáció) jelenleg valamennyi ország jellegzetessége, függetlenül attól, hogy fejlett vagy fejlödo országról van-e szó, és ezek a mozgások gyakorolják a legnagyobb hatást a nevelésügy fejlesztésére. Illusztrálásként a 16. tabla mutatja a Szovjetunióban 1950-1960 között az elemi és kozépiskolai tanulók és tanitók, illetve tanárok számának trendjét a városokban és kozségekben. 16. tabla Tanulók és tanitók illetve tanárok száma és bérkoltségek városi és kozségi, elemi és középiskolákban, Szovjetunió 1950--1960.

Tanulók; (1000-ben)

Tanitók ill. tanárok (1000-ben)

Varos

Kozség

Varos

Kozség

Varos

Kozség

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957

11700 11800 11700 12 100 12 300 12 200 12 400 13 000

21600 20600 19 100 18 000 17200 16 100 15 800 15 700

456 483 512 545 573 599 622 668

977 1012 1019 1032 1047 1056 1106 1134

401 443 480 490 506 527 511 516

484 543 608 652 681 714 714 737

1958 1959 1960

13 760 14600 16 100

15 900 16 400 17300

689 724 754

1124 1132 1178

517 507 495

735 719 707

Év

1 tanulóra jutó bérkoltség folyci rubelben

Forras:: Harold Julius Noah,Financing Schools in the Soviet Union (Iskolák finanszirozása a Szovjetunióban), idézi F.Edding '. in Methods of Analysing Educational Outlay (Az oktatási költség elemzési módsze;rei) c. munkában, Párizs, Unesco, 1966. 24. és 27. 0.


77

Ez a tabla azt mutatja, hogy a városi iskolák tanulólétszámának gyors emelkedését (11, 7-rol 16,1 millióra - évente 3,25%-os novekedés) ellensulyozza a falusi iskolákba járó tanulók létszámának csokkenésc, olyképpen, hogy gyakorlatilag nem változott az elemi és kozépiskolai tanulók teljes létszáma ebben a tizenegyéves idoszakban. A tanitók és tanárok száma azonban nemcsak a városi iskolákban emelkedett (ami várható volt), hanem a falusi iskolákban is, ami azt jelenti, hogy 1 osztályra kevesebb tanuló jutott a kozségekben az elnéptelenedés kovetkeztében. A tanuló (tanitó arány 14:1 volt a kozségekben és 21:1 a városokban. Érthetó', hogy az 1 tanulóra jutó tanitói koltség lényegesen magasabb volt a kozségekben, mint a városokban (1960-ban 707 rubel 495 rubellel szemben). Tekintettel a r r a , hogy azok a tényezok, amelyek a népességnek ezt a belso mozgását befolyásolhatják, többnyire helyi szinten találhatók (a városok és nagyvárosok vonzzák a környezo vidékek népességét, az emberek olyan területekre áramlanak, ahol a leggyorsabb a fejlodés stb.), a helyi hatóságok ismerik a legjobban ezeket a tényezoket. Ok ismerik legjobban a regió, illetve terület specifikus nevelésügyi problémáit, a mult iskolai beiratási szintjeit stb. Ezért ugy látszik, hogy a helyi szervek tudják a legjobban eloreszámitani atanulók késobbi számát helyi szinten. Sok hibát lehetne elkerülni,ha a helyi hatoságokatminél jobban bevonnák a nevelésügyi tervek kidolgozásába.

OSSZEFOGLALÁS

A fentiekben megpróbáltam bemutatni, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a demográfiai t é nyezok a nevelésügy fejlesztésére. Többek között annak bemutatása volt a célom, hogy hogyan lehet a népesedési adatokat az oktatási terv kidolgozásához felhasználni. Az olvasó néha bizonyára ugy érezte, hogy egyes témákat csak felületesen kezeltem. Munkámnak azonban nem az volt a célja, hogy a demográfiai módszereket elemezze; ezeket csak annyiban vizsgáltam amennyiben meg akartam mutatni a népességi adatok osszeállitásának módját, azt, hogy milyen feltevésekre van néha sziikség a nem elég részletes adatok hiányának pótlására, és hogy milyen kiegyenlitéseket kell eszközölni a felmerülo hibák kijavitására. Olyan országokban, ahol a statisztika megbizható, rendszeresen és gondosan tartanak népszámlálásokat, és a statisztikai egységek hatékonyan müködnek, kello pontosságu népességi adatok állnak rendelkezésre. Az ilyen adatokon alapuló bármilyen népességeloreszámitásnak megvan az esélye a r r a , hogy nagyon pontos legyen, bar mindig van hibalehetoség, ha hirtelen megváltozik a népesség magatartása. Más országokban, különösen a fejlodo országokban azonban nem állnak mindig rendelkezésre ilyen megbizható adatok és a meglévo statisztikai adatokat nagyon óvatosan kell felhasználni. Ennek ellenére továbbra is igaz,hogy a népességi adatok rendkivül fontosak a nevelésügy t e r vezése szempontjából. Nem lehet hatékonyan tervezni az ország jelenlegi és késobbi demográfiai profiljának aliando figyelembevétele nélkül. Ha ezt a profili csak bizonyos pontossági fokon ismerjük, akkor elég rugalmasnak kell lennünk a nevelésügyi célok meghatározásában, hogy ezeket kiegyenlithessük, ha késobb pontosabb adatok állnak rendelkezésünkre.

FÜGGELÉK

ÖTEVES KORCSOPORTOK FELOSZTÁSA EGYÉVES CSOPORTOKRA; SPRAGUE-FÉLESZORZÓK A Sprague-féle interpolációs módszer elvileg nemcsak a vizsgált korcsoport számán, hanem a két elozo és a két következo korcsoport számán is alapul. Ennek megfeleloen nem alkalmazható a nagyon fiatai (0-4 és 5-9 éves) és a nagyon üreg (70-74 éves és 75 éven felüli) korcsoportokra. Ezért a 0-4 évesek korcsoportjának interpolációja a három következo korcsoport számai alapján az


78

5-9 é v e s e k k o r c s o p o r t j á n a k interpolációja pedig egy e l ô z ô csoport é s két következo csoport a l a p ján t o r t é n i k . Ugyanezt az e l j á r á s t alkalmazzuk a nagyon ö r e g k o r c s o p o r t o k r a ; a 70-74 é v e s e k k o r csoportjának i n t e r p o l á l á s a az elozo csoportok e s egy következo csoport s z á m a i n alapul, m i g a 75 éven feliiliek k o r c s o p o r t j á n a k i n t e r p o l á l á s a a h á r o m elozo csoport s z á m a i r a épül. A Sprague-féle m ó d s z e r b e n együtthatók tablait állitják ö s s z e , hogy megkonnyitsék a s z á m i t á s o k a t . A fentiek é r t e l m é b e n több t á b l á r a van s z ü k s é g : az e l s o tabla a 0-4 é v e s e k r e vonatkozik é s lehetové t e s z i az i n t e r p o l á l á s t a h á r o m következo k o r c s o p o r t s z á m a i b ó l ; a m á s o d i k tabla az 5-9 é v e s e k r e vonatkozik, ebbol kiindulva interpolálhatunk egy elozo k o r c s o p o r t é s két következo k o r csoport s z á m a i alapján; a közbiilso t a b l a , e g y m á s t követo k o r c s o p o r t o k n á l h a s z n á l h a t ó , ugyanis minden esetben i s m e r e t e s e k a s z á m o k a két elozo é s a két következo k o r c s o p o r t b a n . T e r m é s z e t e s e n s z ü k s é g lenne k é t uj együttható t á b l á r a , a l e g ö r e g e b b kornak megfelelo két c s o p o r t s z á m á r a . Egy nevelésügyi tervezonek e l s o s o r b a n az e l s o két t á b l á r a és a közbiilso t á b l á r a l e s z s z ü k s é ge. Ezeket az alábbiakban közöljük. Ha F jelenti a s z á m o t a v i z s g á l t k o r c s o p o r t b a n , F , F és F a s z á m o k a t a h á r o m követo +1 +2 +3 kezo k o r c s o p o r t b a n , é s F és F a számokat a két megelozo k o r c s o p o r t b a n , é s ha ezenkivül F , —L

~ i~i

3,

F, , F , F , és F f e j e z i ki a c s o p o r t e l s ô , m á s o d i k , h a r m a d i k , negyedik, illetve ötödik k o r é v é t , a b e d e Sprague-féle szorzók tábláját az alábbi formaban közölhetjük: Sprague-féle s z o r z ó k

-1

+1

+2

+3

Elso t a b l a +0,3616

-0,2768

+0,1488

-0,0336

+0,2640

-0,0960

+0,0400

-0,0080

+0,1840

+0,0400

-0,0320

+0,0080

+0,1200

+0,1360

-0,0720

+0,0160

+0,0704

+0,1968

-0,0848

+0,0176

+0,0336

+0,2272

-0,0752

+0,0144

+0;0080

+0,2320

-0,0480

+0,0080

-0,0080

+0,2160

-0,0080

+0,0000

-0,0160

+0,1840

+0,0400

-0,0080

-0,0176

+0,1408

+0,0912

-0,0144

-0,0128

+0,0848

+0,1504

-0,0240

+0,0016

-0,0016

+0,0144

+0-2224

-0,0416

+0,0064

+0,0064

-0,0336

+0,2544

-0,0336

+0,0064

+0,0064

-0,0416

+0,2224

+0,0144

-0,0016

+0,0016

-0,0240

+0,1504

+0,0848

-0,0128

Második tabla

Közbiilso' tabla


79

Szemléltetésképpen közöljük, hogy a következo e l j á r á s t kell alkalmazni a 6, 7, 8, 9, 10 é s 11 éves g y e r m e k e k l é t s z á m á n a k b e c s l é s é h e z , ha i s m e r j ü k az egyének s z á m á t a 0-4, 5-9, 10-14, 15-19 é s 20-25 éves k o r c s o p o r t o k b a n . Az adott számok a következok: 0-4 éves k o r c s o p o r t : 5-9 éves k o r c s o p o r t : 10-14 é v e s k o r c s o p o r t : 15-19 éves k o r c s o p o r t : 20-25 éves k o r c s o p o r t :

161300 139 515 71225 47 300 38 820

Mint m a r emlitettük, az 5-9 é v e s e k k o r c s o p o r t ) á n a k interpólalasához a Sprague-féle s z o r z ó k második tábláját fogjuk h a s z n á l n i , m i g a külso tablât a 10-14 éves k o r c s o p o r t (vagy b á r m e l y következo) k o r c s o p o r t n á l fogjuk a l k a l m a z n i . A 6 - é v e s e k s z á m a például megfelel az F, s o r n a k a fenti második táblában. E z é r t : b A 6 évesek száma = 0, 0080 F + 0, 2320 F - 0, 0480 F + 0, 0080 F „ -1 0 +1 +2 = (0,0080 x 161300) + (0,2320 x 139515) - (0,0480 x 71225) + (0,0080x47300) = 1290 + 32367 - 3419 + 378 = 30616 A 6, 7, 8 és 9 éves gyermekek létszámának becslése

Kor

161300 szorozva a megfelelo együtthatóval



+1290 -1290 -2581 -2839

+32367 +30135 +25671 +19644

-3419 - 570 +2849 +6496

6 7 8 9

47300 szorozva a megfelelo eigyütthatóval +378 0 -378 -681

Összesen

30616 28275 25561 22620

A 10 és 11 é v e s g y e r m e k e k 'létszámának b e c s l é s e

Kor

10 11

161300 szorozva a megfelelo együtthatóval -2065 - 258

139515 71225 szorozva a szorozva a megfelelo megfelelo együtthatóval együtthatóval +11831 + 2009

+10712 +15840

47300 38820 szorozva a szorozva a megfelelo megfelelo együtthatóval együtthatóval -1135 -1968

+ 62 +248

Összesen

19405 15871

80

PKCS Ko5leményei-6.

Summary This volume contains the Hungarian translation of two studies, which originally had appeared in the series of Unesco:IlEP - Fundamentáis of educational planning, in English and French. The intention of the first one (P.H. Coombs: What is Educational Planning) has been to clarify some of the basic concepts in the domain of educational planning, as well as to give an overall view about the formation, actual state and prospects of this interdisciplinary field of research. In the second study, Dr. Ta Ngoc Chau's aim has been to acquaint the educational planner with the basic notions and methods of the science of demography, and to point out the advantages (and also modalities) of their application in the course of planning the educational systems of the future, with special regard to the less-developed countries. The annex to this second study is a bibliography of related items, which have been published in Hungary and abroad during the last few years, as compiled by Mrs. K. Szomor.


81

A NEVELÉSÜGYI TERVEZÉS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI BIBLIOGRAFIA

Könyvek Armitage, P . - Smith, C. - Alper, P . : Decision models for educational planning, London 1969. Penguin P r e s s . VIII, 12 p. Beöthy Andrásné - Lorincz László: Budapest általános iskolai hálózatának fejlodése 19601967 között. A fejlodés további tendenciái (Tanulmány a távlati fejlesztési terv kidolgozásához), Bp. 1968. Fov.ny. soksz. 70 p. Bevezetés a demográfiába (Szerk. Szabady Egon), Bp. 1964, K. J.K. 609.p. Cohen, S. : Planning models of educational requirements for economic development as applied to Yugoslavia, Rotterdam 1966, NEI. 36, VII p . Duncan, B. : Trends in output and distribution of schooling, In: Indicators of social change. Concepts and measurements (Ed. by E.B.Sheldon, W.E.Moore.) New York 1968, Rüssel Sage Foundation. X, 822 p. Educational planning in the USSR, Study by K.Nozhko, E. Monoson etc. Paris 1968, UNESCO, 295 p. La facteur résiduel et le progres économique, OCDE. Paris 1964, 311 p. Henry, Louis: Perspectives démographiques, I . N . E . D . Paris 1973, 115 p. King, M. A. : Primary and secondary indicators of education, In: Social indicators and social policy (Ed. by A. Shonfield, S.Shaw.) London 1972. Heinemann Educational Books. XII, 151 p. Kovács János: A model for planning school enrolment, Bp. 1969, Fov.ny. soksz. 37 p. Correa, H. : The economics of human resources, Amsterdam 1963, North Holland Pubi. 262 p. (Contributions to Economic Analysis XXXIV.) Legaré, Jacques: Démometrie et planification des ressources humaines, Les Presses de l'Université Laval. Québec 1972. 169 p. Leibenstein, Harvey: The impact of population growth on "noneconomic" determinants of economic growth, (New York) 1965. U.N. 5 p. (World Population Conference, 1965. Belgrade.) Lippold, G. : Zur Rolle demographischer Faktoren ind der Planung, Berlin 1962. Ökon. Forschungsinst. bei der Staatlichen Plankommision. 174 p. Manpower aspects of educational planning. Problems for the future, UNESCO. Paris 1968. 265 p. Methods and statistical needs for educational planning, OECD, Paris 1967. 363 p. Nagy József: Az iskolafokozatok távlati tervezése. Iskolarendszerünk alapveto szerkezeti problémái, Bp. 1970. Tankonyvkiadó, Felsookt. Jegyzetell. soksz. 229 p . Nemeskéri János : 1966. évben egyetemi (foiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata, Bp. 1970, Stat.Kiadó soksz. 255 p. (KSH Népességtudományi Kutató Intézet kozleményei 29. 1970/3.) Ng, L.K. Y. : The population Crisis Bloomington, Indiana, Indiana University P r e s s , 1965. Az oktatás tervezése. (Les aspects économiques et sociaux de la planification de l'éducation.) Tanulmányok, UNESCO Bp. 1968. Tankonyvkiadó 221 p. Palios Emil - Tamásy József - Vukovich György: Magyarország népességének eloreszámitása (1966-2001), Bp. 1968, (Stat. Kiadó soksz. ) 213 p. (KSH Népességtudományi Kutató Intézet kozleményei 19. 1968/2.) Partos Judit: A demográfiai tényezôk hatása a müvelodésre, Bp. 1967, (Stat. Kiadó soksz.) 93 p. Poignant, R. : The relation of educational plans to economie and social planning, UNESCO Paris 1967, 51 p. The population dilemma. Englewood Cliffs, N.J. 1969, Prentice-Hall. 211p. Pressât, R. : Démographie sociale, Paris 1971, P . U . F . 166 p. Rapid population growth. Consequences and policy implications. Vol.1. Summary and recommendations, Baltimore - London 1971. John Hopkins P r e s s . XI, 105.p.

PKCS K.Gzlcményei-6.

82

Rapid population growth. Consequences and policy implications. Vol.II. Research Papers; Baltimore - London 1972, John Hopkins P r e s s . 690 p. Ruprecht, T.K. -Wahren, C. : Programmes démographiques et développement économique et Centre du Développement de l'OCDE, Paris 1970, 169 p. Steindl, J. : Bildungsplanung und wirtschaftliches Wachstum.Der Bildungsbedart in Österreich bis 1980, Ost. Institut für Wirtschaftsforschung. Wien 1967, 123 p. Stone, R. : Demographic accounting and model-building, OECD, Paris 1971, 125 p. Stone, R. : Demographic input-output. An extension of social accounting, Cambridge 1967, (Soksz.) 24 p. (International Conference on Input-Output Techniques. Geneva, 8-12 Jan. 1968.) Szabady, Egon: Basic economic life tables of Hungary's population (Magyarország népességének gazdasági halandósági alaptáblái) Bp. 1967, soksz. 13 p. Szabady, Egon: Dynamics of the public education and the educational level of the population in Hungary, International Statistical Institute, Beograd 1965,9 p. Ta Ngoc, Chau: Croissance démographique et demande sociale d'enseignement, UPE. Paris 1970, (nPE Principes de la planification de l'éducation; conférences et discussions, No. 48.) Ta Ngoc, Chau: L'effet de la croissance démographique sur les coûts de l'éducation dans les pays en voie de développement, UPE. Paris 1971. Ta Ngoc, Chau et al. : Population growth and costs of education in developing countries, IIEP. P a r i s 1972. Thompson, W, S. - Lewis, D. T. : Population problems, New York, London, McGraw-Hill, 1965. Thonstad, Tore: Education and manpower. Theoretical models and empirical applications, Edinburgh - London 1969, Oliver - Boyd. XIV, 169 p. Valkovics Emil: Magyarország népességének gazdasági korfái, Bp. 1967, (Stat.Kiadó soksz.) I l l p. (KSH Népességtudományi Kutató Intézet kozleményei 17. 1967/3.)

FOLYÓIRATCIKKEK: Alamgir, M. : Some theoretical issues in manpower and educational planning. - The Bangladesh Economic Review. 1973. No. 2. 199-212 p. Arriaga, E. E. : Impact of population changes on education cost. - Demography. 1972. No. 275-293 p. Bellis, C.J. : The further education statistical record. - Statistical News. 1973. (febr. ) No. 20. 6-20. 11.p. Cochrane, S, H. : Population and development: a more general model. - Economic Development and Cultural Change. 1973. No. 3. 409-422. p. Debeauvais, M. - Maes, P . : Une méthode de calcul du stock d'enseignement. - Population. 1968. No. 3. 415-436.p. Ellenstine, D. - Cunningham, J. P . : Projected consumption patterns for a stationary population. - Population Studies. 1972. No. 2. 223-231.p. Elek István: Szakember szükséglet és területi beiskolázás. - Területi Statisztika. 1970. l . s z . 1-10.p. Enke, S. : Economie conséquences of rapid population growth. - Economic Journal Vol. 81. 1971, No. 324, 800-811.p. Espenshade, Th. J, : The price of children and socio-economic theories of fertility. - Population Studies. 1972. No.2. 207-221.p. Fabricant, R, -Weinman, J. : Forecasting first grade publicschool enrolment by neighborhood. - Demography. 1972. No. 4. 625-633.p. Frigyes, E. : KiséiTet egy komplex oktatási és munkaero modellrendszer demográfiai változóinak egységes linearis modellbe foglalására. - Demografia. 1968. 3-4. sz. 463-472.p. Gaspari, Ch. : The structure of education. An empirical approach. -Konjunkturpolitik. 1973. No. 3. 133-152.p.


83

Chetau, V. : O perspectiva conditionala a populatii Romaniei in urmatoarele doua decenii. Metoda. Rezultate. - Revista de Statistica. 1973. No. 3. 43-45.p. Girard, A. - Bastide, H . : De la fin des études élémentaires á l'entrée dans la vie professionelle ou á l'université. La marche d'une promotion de 1962. á 1972. - Population. 1973. No. 3. 571-593. p. Giraud, B. : La carte scolaire. - Notes et Etudes Documentaires. 1973. (jan. 26.) No. 3958. 1-35.p. Herman, J.:Wyz demograficzny a kierunky ksztalcenia i zatrudnienia mlodziezy (na przykladzie miast Województwa Rzeszówskiego). - Studia Demograficzne. 1968. No. 17. 87-94.p. Héroux, R. - Wallace, W. A. : On the development of new communities. - Socio-economic Planning Sciences. 1972. No. 4. 387-407.p. - Illustrative population projections for the United States: The demographic effects of alternate paths to Zero Growth. - Current Population Reports. Ser. P-25. Population Estimates and Projections. 1972. (April) No. 480. 1-34.p. Johnstone, J.N. - Philip, H. : The application of a Markov chain in educational planning. - Socio-Economie Planning Sciences. 1973. No. 3. 283-294.p. Jones, G. - Gingrich, P.: The effects of differing trends in fertility and of educational advance on the growth, quality and turnover of the labor force. - Demography. 1968. N o . l . 226-248.p. Keyfitz, N. : A jövo népességérol. - Demografia. 1973. 2.sz. 177-196.p. McNamara, J . F . : Mathematical programming applications in educational planning. - Socio-Economie Planning Sciences. 1973. N o . l . 19-35.p. Liu, A. : Crecimiento de la población y desarollo de la education. - E s t a d í s t i c a . Journal of the Inter-American Statistical Institute. 1967. (szept. -dec. ) 487-500. p. Monfort, M. : L'évolution de la structure éducative de la population active française entre 1962 et 1968. - Revue Française de Pédagogie. 1972. No. 21. 19-39„p. Page, W. : Population forecasting. - Futures, 1973. No. 2. 179-194.p. Projections of school and college enrolment: 1971 to 2000. - Current Population Reports. P-25. Population Estimates and Projections. 1972. No. 473. 1-14.p. Sliva, A. : Matematickostatistické metody a plánováni rozvoje skolstvi v pusobnosti NV. (1-2. rész.) - Plánované Hospodárstvi. 1973. No. 7. es No. 8. 21-28.p. es 30-36.p. Stamos, C. Ch. : Propositions pour un mode de calcul des besoins en personnel enseignant. - Revue Tiers-Monde. 1970. No. 41. (jan.-marc. ) 115-148. p. Stolz, P. : Flexibilitatsspielraume im Einsatz des Arbeitspotentials und bedarfsorientierte Modelle der Bildungsökonomie. - Zeintschrift für Wirtschafts - und Sozialwissenschaften. 1973. No.l. 3-20.p. Stone, R. : A Markovian education model and other examples linking social behaviour to the economy. - Journal of the Royal Statistical Society. Ser. A. 1972. No. 4. 511-544.p. Stone, R. : A system of social matrices. - The Review of Income and Wealth. 1973. No. 2. 143-166.p. Stone, R. : Demográfiai változók az oktatásügy szolgálatában. - Demografia. 1974. l . s z . p. Megjelenés alatt! Stumpf, H. : Demographische Insputs und Graduiertenentwicklung. - Statistische Herte. 1973. N o . l . 88-97.p. Swiecicki, M. : Wartosciowa metoda mierzenia wyoksztalcenia ludnosci. - Studia Demograf iczne. 1972. 29. sz. 93-112. p.

84


Szabady Egon: Demografia é s k ö z o k t a t a s . - K ö z n e v e l e s . 1967. 1 5 - 1 6 . s z . 5 7 1 - 5 7 5 . p . Szabady Egon: A demográfiai tényezôk é s az iskola. - K ö z n e v e l e s . 1973. 1 5 . s z . 9 - 1 1 . p . Szabady Egon: Metoda obliczania "kapitali wyksztalcenia" ludnosci zawodowoczynnej na Wegrzech. - Wiadomosci Statystyczne. 1969. No. 4. 1 - 3 . p . Szabady Egon: A n é p e s s é g o k t a t á s i szintje é s a közoktatas fejlôdése M a g y a r o r s z á g o n . - Demografia. 1966. l . s z . 4 9 - 5 6 . p . Trifon, R. - Livnat, A. : The spetial allocation of schools over t i m e in c i t i e s . - Regional and Urban E c o n o m i c s . 1973. No. 4. 3 8 7 - 4 0 0 . p . Votlucka, V. : Demografické podkladky p o r uvahy o rozvoju skolstvi. - Demografie. 1970. No. 3. 218-224. p . Vukovich Gy.: A r e g i o n á l i s é s v á r o s - k o z s é g s z e r i n t i n é p e s s é g e l o r e s z á m i t á s o k néhány p r o b lémája. - Demografia. 1973. l . s z . 4 3 - 5 7 . p . Wander, H. : A s z ü l e t é s i a r á n y s z á m v i s s z a e s é s é n e k gazdasági k i h a t á s a i Nyugat-Európában, - Demografia. 1973. l . s z . 2 4 - 4 2 . p . Weisshuhn, G.: Expansion des B i l d u n g s s y s t e m s , Wirtschaftswachstum und Arbeitsproduktivität. - K o n j u n k t u r p o l i t i k . 1973. N o . l . 4 5 - 6 8 . p . W e i z s ä c k e r , C . C h . : Ein p r a k t i s c h e s B e i s p i e l für die Anwendung des i n t e g r i e r t e n Systems d e m o g r a p h i s c h e r Daten auf die Bildungspolitik. - Allgemeines S t a t i s t i s c h e s A r c h i v . 1973. No. 1. 7 8 - 8 7 . p . Wen, L. L, : A demographic model of student p r o g r e s s i o n . - International Review of Education. 1971. No. 4. 4 0 8 - 4 2 2 . p .

A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9

Recommend Documents