EINK vitaanyag II.
A nevelés kézikönyve Szerkesztette: Solymosi Balázs cst. ovt. (205.) Köszönet az EINK munkacsoportban dolgozó vezetıknek munkájukért: Balogh Orsolya, Bencze-Kovács Virág, Gyombolai Zsolt, Klein Zsófia, Papp András, Pótor József, Szabó Zsuzsi, Széklely András, Vincze Orsolya,
Hálásan köszönöm mindazoknak, akik hozzászóltak az EINK anyaghoz: Pátkainé László Zsuzsanna, Csémi Ildikó, dr. Magyar Péter, Dernovics Mátyás, Ádám János SJ, Papp Zsolt, Hornyák Péter, Joós Andrea, Molnár-Gál Sarolta, Sinka Nóra, Bénik Tamás, Mezı Bálint, dr. Udvarhelyi Beatrix, Metz Márk, Fausztné dr. Edöcsény Katalin, Magyar László, Halmi Erzsébet, Edöcsény Zita, Magó Gábor, Tiszttartó Dávid, Babos Gábor, Pilinszky Katalin, Jerémiás Béla, Szilágyi Szabolcs, Makra Jenı Szilveszter, Opor Gergely, Schelling Sebestyén,, Sztrakay Ferenc Balázs, Párkányi Balázs, Sergyán Szabolcs, Rácz Zoltán, Morandini Pál, +Benedek László, Tárnok Nándor, Forgács Ferenc, Rudan János, Constantinovits Milán, Szabó Péter, Bence Domonkos, Vidovszky Márton, Cserta Erzsébet, Kapusy Pál, Molnár Szilárd, Somogyi Betti, Orosz László, Vajna Balázs, Barlay Ö. Szabolcs, Divényi Dániel, Szabó György, Tamási Enikı, Lendvay Endre, Hadi Kristóf, Szabó Gergely, Babos Fruzsina, Fodor (Subai) Klára, Bakos Judit, Péntek Attila, Litter Anna, Kosár Gábor, Bodor Mihály, Steinbach Gábor, Monár Eszter, Bácsi László, Kovács Árpád, Ugron András, Hodász András, Tutsek Réka, Sefcsik Mária, Tegzes László, Jakab Rita, Németh Géza, Salló Emıke, Vidovszky István, Krasznai Gergely, Szentkirályi Pál, Bodonovich Katalin, Gerencsér Balázs, Kósa László, Lisovszki Orsolya, Asbót András, Palotai Márton, Tarnai Edit, Hoványi Márton, Gecsey Renáta, Matusik Ágnes, Ábel Csaba, Bardócz Csaba, Molnár Szabolcs, Hegedős Odó OSB, Vajtay István, Ruskó Norbert, Szemerédi Tibor, dr. Völgyesi Levente, Bokody József, Kiss (Drexler) Klára, Szár Gergely OPraem, Morvay Levente, Bitai (Németh) Judit, Nagy Gergely, Csémi Szilárd, Mészáros Judit Ágnes, Márialigeti Anna, Tombor Katalin, Opor Károly, Surján Márta, Hegedős Szilveszter, Turányi Zoltán, Stampf Ildikó, Laurinyecz Mihály, Kokaveczné Bánki Judit, Parditka Zsófia, Kováts Brigitta, Csak belsı használatra! 2008.
1
EINK vitaanyag II.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .........................................................................................................2 Elıszó, bevezetı, vagy amit akarsz… ........................................................................6 Kedves Vezetı Cserkésztestvérem!....................................................................6 A cserkészmozgalom keretei ......................................................................................7 A cserkészet meghatározása ...................................................................................8 A cserkészet célja....................................................................................................8 A cserkészet alapelve..............................................................................................8 A cserkészmódszer .................................................................................................9 A magyar cserkészmozgalom értékei .......................................................................13 A nevelés...................................................................................................................15 Személyiségtipológia ................................................................................................16 Az egységes ifjúságnevelési koncepció (EINK).......................................................17 Az EINK elemei........................................................................................................18 A korosztályok ..........................................................................................................19 Az emberi élet részterületei ......................................................................................22 A cserkésznevelés végsı célja ..................................................................................24 A magyar cserkészet küldetése .........................................................................25 Lelki jellemzık .................................................................................................25 Érzelmi jellemzık .............................................................................................26 Testi jellemzık..................................................................................................26 Értelmi jellemzık..............................................................................................27 Társas jellemzık ...............................................................................................27 A cserkésznevelés korosztályonkénti célja a részterületek szerint ...........................29 Lelki terület...........................................................................................................29 Érzelmi terület.......................................................................................................30 Testi terület ...........................................................................................................31 Értelmi terület .......................................................................................................32 Társas terület.........................................................................................................33 A narancssárga korosztály ....................................................................................34 Alapok...............................................................................................................34 Ismertetı .......................................................................................................34 Készségek, képességek .................................................................................34 Érdeklıdés ....................................................................................................34 Iskolai elvárt képességek és tudás ................................................................34 Irodalom........................................................................................................34 A cserkészetben ................................................................................................34 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................34 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................34 A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................34 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................34 A korosztály helyzete........................................................................................34 Korosztályi beosztás .....................................................................................34 Elızmények ..................................................................................................34 Célok életterületenként .................................................................................34 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................35 Próbarendszer................................................................................................35
2
Az egyén ...........................................................................................................35 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................35 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................35 Itt belépık életútja ........................................................................................35 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................35 Vezetıknek .......................................................................................................35 Vezetıi szerepek ...........................................................................................35 Módszertani támogatás .................................................................................35 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................35 Jegyzetek.......................................................................................................35 A sárga korosztály ................................................................................................36 Alapok...............................................................................................................36 Ismertetı .......................................................................................................36 Készségek, képességek .................................................................................36 Érdeklıdés ....................................................................................................36 Irodalom........................................................................................................36 A cserkészetben ................................................................................................36 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................36 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................36 A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................36 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................36 A korosztály helyzete........................................................................................36 Korosztályi beosztás .....................................................................................36 Elızmények ..................................................................................................36 Célok életterületenként .................................................................................36 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................36 Próbarendszer................................................................................................37 Az egyén ...........................................................................................................37 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................37 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................37 Itt belépık életútja ........................................................................................37 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................37 Vezetıknek .......................................................................................................37 Vezetıi szerepek ...........................................................................................37 Módszertani támogatás .................................................................................37 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................37 Jegyzetek.......................................................................................................37 A zöld korosztály ..................................................................................................38 Alapok...............................................................................................................38 Ismertetı .......................................................................................................38 Készségek, képességek .................................................................................38 Érdeklıdés ....................................................................................................38 Irodalom........................................................................................................38 A cserkészetben ................................................................................................38 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................38 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................38 A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................38 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................38 A korosztály helyzete........................................................................................38 Korosztályi beosztás .....................................................................................38
3
Elızmények ..................................................................................................38 Célok életterületenként .................................................................................38 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................38 Próbarendszer................................................................................................39 Az egyén ...........................................................................................................39 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................39 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................39 Itt belépık életútja ........................................................................................39 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................39 Vezetıknek .......................................................................................................39 Vezetıi szerepek ...........................................................................................39 Módszertani támogatás .................................................................................39 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................39 Jegyzetek.......................................................................................................39 A kék korosztály ...................................................................................................40 Alapok...............................................................................................................40 Ismertetı .......................................................................................................40 Készségek, képességek .................................................................................40 Érdeklıdés ....................................................................................................40 Irodalom........................................................................................................40 A cserkészetben ................................................................................................40 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................40 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................40 A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................40 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................40 A korosztály helyzete........................................................................................40 Korosztályi beosztás .....................................................................................40 Elızmények ..................................................................................................40 Célok életterületenként .................................................................................40 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................40 Próbarendszer................................................................................................41 Az egyén ...........................................................................................................41 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................41 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................41 Itt belépık életútja ........................................................................................41 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................41 Vezetıknek .......................................................................................................41 Vezetıi szerepek ...........................................................................................41 Módszertani támogatás .................................................................................41 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................41 Jegyzetek.......................................................................................................41 A szürke korosztály ..............................................................................................42 Alapok...............................................................................................................42 Ismertetı .......................................................................................................42 Készségek, képességek .................................................................................42 Érdeklıdés ....................................................................................................42 Irodalom........................................................................................................42 A cserkészetben ................................................................................................42 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................42 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................42
4
A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................42 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................42 A korosztály helyzete........................................................................................42 Korosztályi beosztás .....................................................................................42 Elızmények ..................................................................................................42 Célok életterületenként .................................................................................42 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................42 Próbarendszer................................................................................................43 Az egyén ...........................................................................................................43 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................43 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................43 Itt belépık életútja ........................................................................................43 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................43 Vezetıknek .......................................................................................................43 Vezetıi szerepek ...........................................................................................43 Módszertani támogatás .................................................................................43 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................43 Jegyzetek.......................................................................................................43 A barna korosztály ................................................................................................44 Alapok...............................................................................................................44 Ismertetı .......................................................................................................44 Készségek, képességek .................................................................................44 Érdeklıdés ....................................................................................................44 Irodalom........................................................................................................44 A cserkészetben ................................................................................................44 A cserkészet meghatározásának megjelenése...............................................44 A cserkészet céljának megjelenése ...............................................................44 A cserkészet alapelveinek megjelenése ........................................................44 A cserkészmódszer jelenléte.........................................................................44 A korosztály helyzete........................................................................................44 Korosztályi beosztás .....................................................................................44 Elızmények ..................................................................................................44 Célok életterületenként .................................................................................44 Nevelési eszközök jelenléte ..........................................................................44 Próbarendszer................................................................................................45 Az egyén ...........................................................................................................45 A cserkész életútban elfoglalt helyük ...........................................................45 Az egyén boldogsága és boldogulása ...........................................................45 Itt belépık életútja ........................................................................................45 Sajátos helyzetek a korosztályban ................................................................45 Vezetıknek .......................................................................................................45 Vezetıi szerepek ...........................................................................................45 Módszertani támogatás .................................................................................45 Kit keressek, ha kérdésem van?....................................................................45 Jegyzetek.......................................................................................................45 A vezetık helyzete....................................................................................................46 A vezetıképzés helye................................................................................................47
5
Elıszó, bevezetı, vagy amit akarsz…
KEDVES VEZETİ CSERKÉSZTESTVÉREM!
Amikor Sík Sándor, az egyik legnagyobb nevelı egyénisége a magyar cserkészetnek, megfogalmazta a magyar cserkészet célját, egy, a korában nagyon is helyénvaló jelszót adott ki: „Krisztusibb ember, magyarabb magyar!” Ezt a jelszót emelték magasba elıdeink, de a kor szellemének megfelelıen tudták lefordítani a maguk nyelvére. Ma ez kicsit nehézkesebb. Sokat segít, ha van kézzel fogható, sorvezetıként alkalmazható segédanyag. Ez az! Ez az anyag ott van minden cserkészvezetı polcán, és megtalálja benne mindazt az alapot, amely munkájához szükséges. De nem örökre! Ez az anyag nem lesz kıbe vésett, és a ránkbízott gyermeket sem kell bármi áron beletörni abba a keretbe, ami e könyv hasábjaink kibontakozik! A cserkésztörvény leírja, milyen a cserkész. Minden nap küzdelem, hogy a lehetı legközelebb kerüljünk ehhez az eszményhez. Mi vezetık sokszor már önmagunkat neveljük ennek érdekében, és neveljük a ránk bízottakat. A közelítés a dolgunk. Nem a beleillesztés! Lehet sok dolgot máshogy csinálni, mint ahogy itt le van írva. De nem lehet eltérni a cserkészet alapjaitól (a meghatározástól, a céltól, az alapelvektıl és a módszertıl), és nem érdemes a gyereknek olyat adni,ami nem érdekli, amivel nem akar foglalkozni,amit nem érez magáénak. Ne akarj kim-játékot egyetemistákkal, vagy mélyen szántó beszélgetést a közéletrıl alsósokkal. Amit kezedben tartasz az egy szakmai segédanyag. Ha bármilyen észrevételed van, kérlek jelezd. Akár csak egy elütés, akár meghaladott hasonlat. Mert ez az anyag a mindenkori magyar cserkészvezetés segédanyaga kíván lenni, állandóan megújulva, felfrissülve. Forgasd haszonnal, és járj a boldogulás ösvényein, hogy a boldogság útjára lelj!
6
A cserkészmozgalom keretei A kezdet kezdetén Bi-Pi maga mondta, hogy volt egy jó ötlete. Annak idején a jó ötlet elterjedt, mert tényleg jó ötlet, és amint tapasztaljuk, kiállta az idı próbáját! Sokaknak megtetszett, sokan akarták maguk is, akár mint tagok, akár mint támogatók. Jó páran hivatkoztak rá, és ne feledjük: az ötlet annyira jó volt, hogy nem egy ember, szervezet vagy eszme akarta magának kisajátítani! Akkor mindenki a maga feje után ment, és találta ki, hogy a Cserkészet fiúknak könyv alapján hogyan is kellene ezt megvalósítani. Kinek jobban sikerült, kinek kevésbé jobban, de minden esetben nagyot lendített a mozgalmon, ha egy szervezetbe tömörülve támogatták egymást a vezetık, ha megosztották gondolataikat, és közösen kerestek utat a jövıbe. Ma ott tartunk, hogy van egy olyan múltunk, amelyre méltán büszkék lehetünk. Van egy olyan kimaradás, amikor nagyot fordult a cserkészet: voltak magyar cserkészek, egy szövetségben, de nem Magyarországon; voltak magyar cserkészek közösségekben, de üldözték ıket. Van, ahol a cserkészetük miatt, van, ahol a magyarságuk miatt, van, akinek mind a kettı kijutott. Ismét elkezdtük, folytattuk, átvettük, újrakezdtük ezt a munkát. Sok bölcs, régebben született ember segítette az ifjúság eme mozgalmát, hogy újra elinduljon. Az emlékeke, a tapasztalatok, a közösségek feltámadtak, és ezek alapján jutottunk elıre. Azóta kinıttek generációk, akik vezetıvé lettek, és a bölcsektıl kapott tudás, a saját meglátásaik és kortársaik igényei szerint alakították, hogy valóban olyan legyen, amilyenre emlékezni szoktunk: a fiú, a leány, az ifjú kérdéseire válaszolni tudó, utat keresı és mutató, közösségekben élı cserkészet legyen. Legyünk úttörık mindenben, ami eddig nem volt, de javunkra válik és Isten dicsıségét szolgálja! Legyünk konzervatívak mindabban, ami jó, és mőködı! Legyünk szabadságot adók mindabban, amiben az egyén boldogságát és boldogulását segíthetjük, amíg az az Úrnak is tetszı! Legyünk szociálisan érzékenyek azok felé, akik törıdést, támogatást várnak tılünk és közösségeinktıl! Legyünk igazi cserkészek! Mindezek a szavak nem jelentenek semmit, ha cselekedeteink és imádságaink nem ilyenek. Azonban ahhoz, hogy a fentieket megvalósítsuk, alaposan végig kell gondolnunk, mi miért van, mi az, amire szükségünk van, és mi az, amire nincsen. Legyen bátorságunk nemet mondani arra, ami nem kell, és tudjunk megerısödni abban, ami kell! Érezzük magunkénak.
7
A cserkészet alapjait és a nevelési kereteket az alapító maga fogalmazta meg. Azonban a tág keretek kitöltésére hatalmas szabadságot adott (és egy nagy felelısséget is, amikor a magyar cserkészetet helyezte a fókuszba: ilyennek álmodtam!). A cserkészet meghatározása egyszerő, így kiindulásként ezt, valamint a célját, alapelveit kell alapként leraknunk, és a kereteket a cserkészmódszer elemi biztosítják.
A cserkészet meghatározása A cserkészet önkéntes, politikamentes vallásos ifjúságnevelı mozgalom. Fontos magunkban is tudatosítani: nem lesz mindenkibıl cserkész, nem lesz minden magyar fiatal cserkész! Azt is fontos tudatosítanunk, hogy a vallásosság nem zárja ki a misszió lehetıségét, azonban nem teszi lehetıvé, hogy fogadalmat tegyen az, aki nem vallásos, akinek nincsen Istennel kapcsolata (hiszen akkor mire is tesz fogadalmat?). Végül pedig ne feledjük: ez egy mozgalom! Nem szervezet, ami a szövetség, hanem mozgalom. A mozgalomhoz lehet csatlakozni, belekerülni, megélni. A szervezet a mi mozgalmi munkánkat segíti, támogatja, de üljünk fel erre a lóra helyesen: a szervezet a mi akaratunk eredménye, hogy segítse munkánkat!
A cserkészet célja A magyarországi cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelıs, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nem-formális nevelési módszerével végzi. A cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttmőködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal. A fenti mondatokat elolvasni könnyő. Azonban mindannyian látjátok, hogy nagyon komoly dolgokat fogalmaztunk meg, mint közös célunk. Ezek egyikének is a hiánya azt eredményezi, az nem cserkészet. Ez a cél, ezen keretek között az, ami cserkészet céljaként megjelenik!
A cserkészet alapelve a kötelességteljesítés Isten, embertársaink és önmagunk iránt. Tudom, most sokan meglepıdtek, mert bennünk van a fogadalmunk és a törvényünk által a kötelességteljesítésrıl szóló kimondott hármas (illetve a határon túli egyes szövetségek esetében négyes). Isten,
8
Haza és embertárs. A két hármas nem egymás ellen való, de lássunk bele a mélyébe. Az Isten felé lévı kötelességeink visszaköszöntek a célban is, a meghatározásban is. Igenis vallásos életvitel, személyes istenkapcsolat és cselekvı vallásos közösségi tagság az, amit elvárunk. Embertársaink nem csak azokat jelentik, akikkel ma tudunk beszélni, hanem mindazokat, akik elıttünk jártak, utánunk jönnek, akikkel valamilyen okból egy közösségben tartozunk (család, nemzet, gyülekezet, baráti társaság, cserkész). Ennek okán a környezetünkkel szembeni felelısség
is
megjelenik
cserkészszövetségek
Haza,
ebben
a
kötelességben.
embertárs
és
Itt
esetenként
összecsengenek megjelenı
nemzet
magyar iránti
kötelezettségeink. Végül pedig az önmagunkkal szembeni kötelességek, amelyeket, ah emlegetünk, mindig természetesnek veszünk, de sokszor, fıként a kevésbé bölcsek, nem annyira vesznek komolyan a mindennapokban. Pedig Jézus is azt mondta, hogy Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! A cserkészmódszert Bi-Pi határozta meg. Ma azt mondjuk, hogy a cserkészmódszer öt elemébıl ha bármelyik is hiányzik, akkor az a csoportosulás vagy tevékenység nem cserkészet. Közösen kell keresnünk utakat, hogy az adott helyi környezetben hogyan valósíthatóak meg ezek a módszerek.
A cserkészmódszer •
kisközösségi (ırsi) rendszer: hiszen pont abban van az ereje a cserkészetnek,
hogy a kortárscsoportok által is neveli az egyént. Azokon a helyeken, ahol összeverıdnek fiatalok (iskola, egy utcában lakók, stb.), spontán bandába szervezıdnek, és fiús vagy lányos dolgaikat intézik közösségükön belül. Ezt az adottságot használja ki a cserkészet, amikor ırsökkel dolgozik. Az ırs legalább 4, legfeljebb 15 cserkésznek (cserkészcsapatban cselekvıen jelen lévı egyének), közös célért létrehozott, hosszútávú (8-10 éves) együttmőködésre kialakított, nevelési közössége, amelynek vezetıje irányít. Az ırs alapvetıen azonos korosztályúakból és azonos nemőekbıl áll, vezetıjük neme általában egyezik a vezetettek nemével. A pontos megfogalmazás korosztályonként eltérı lehet, akkor és ott kitérünk rá.
•
fogadalom
és
törvények:
van
egy
eszményképünk,
amit
leír
a
cserkésztörvény. Törekszünk olyanná lenni, a nap minden percét úgy megélni. A fogadalommal kifejezzük azt, hogy eziránt elkötelezıdtünk, komolyan gondoljuk! A fogadalom szövege:
9
Én (név). fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetıt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. A cserkésztörvény: 1. A cserkész egyeneslelkő és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A törvény és a fogadalom keretei a korosztályok igényei szerint változhatnak, de létük nem elhagyható!
•
cselekedve tanulás: Sokszor hallom helyette a játszva tanulást. Igen, sokszor
játszunk, és általa is tanulunk, azonban a cselekedve tanulás azt jelenti, hogy a ránk bízottak azt fogják ténylegesen megtanulni, amit maguk is megcsinálhatnak. Amit látunk, arra emlékezhetünk, amit hallunk, arról véleményünk van. De amit csináltunk, az az igazi tudás. Kung Fu Ce mondta: „Mondd és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam, és megértem.” A cselekedve tanulás azt jelenti, hogy minden, amit tanítani akarunk, az nem szó vagy látás által átadható tudás, esetleg ezek egyvelege, hanem minden erınkkel arra törekszünk, hogy a tanultakat azonnal ki is próbálhassák, ne csak megértsék, hanem alkalmazni is tudják. A cselekedés által a tanulás közben rögvest számot is adnak tudásukról. Akkor lehetünk eredményesek,ha az átadott tudás már az alkalmazás képességével is erısítve jelenik meg. •
folyamatos és ösztönzı, vonzó és hasznos programok fıként a
természetben: a folyamatos programjaink azt szolgálják, hogy tudjunk építkezni, szintrıl szintre közelebb kerülni a nevelési célhoz és az eszményképhez. Az ösztönzı mivolt azért fontos, mert itt érhetjük tetten az önkéntességünket. Ez egy önkéntes mozgalom, ha a programjaink, tevékenységünk ösztönzı, akkor az egyének belülrıl fakadóan fognak ebben 10
részt venni, és önmagukat fejleszteni. A vonzó programok azért kellenek, mert valami olyannak kell lennie, amin részt akar venni, már az elsı pillanattól azt kell érezzék: „Ott a helyem!” A hasznosság pedig a cél tükre: olyan polgárokat akarunk nevelni… ha a programunk nem hasznos, a benne résztvevı sem fogja annak tartani, sem magára nézve, sem környezetére. Így viszont maga sem lesz hasznos tagja a közösségének! Programjaink által tudunk nevelni, megvalósítani azt, hogy cselekedve tanuljanak a ránk bízottak. A természetbeniség pedig éppen azért fontos, mert ott van lehetıség arra, hogy megtanuljon a gyerek, a fiatal helyt állni, erıforrásait jól felhasználni és az alkotás örömét megtapasztalni. Kifejezheti önmagát, és a lehetı legközelebb létezhet Istenhez, a teremtése által. A folyamatos programok az egyenletes fejlıdést szolgálják. A vonzó programok elérik azt, hogy a résztvevı akarjon jelen lenni. Az ösztönzı programok arra hajtanak, hogy egyre több és jobb legyen általa. A hasznos programok a fejlıdésben olyan élményekkel, tapasztalatokkal, motivációval és tudással vérteznek fel, amely az elsajátítása után számomra fontos és szükséges lesz. Tehát ezek a programok olyanok, amelyekre a résztvevık szívesen jönnek, fejlıdésüket szolgálják, azaz jobbak és többek lesznek általa, és mindazt, amit megtapasztalnak, kamatoztatni tudják a jövıben. Mindezeknél messzemenıen figyelembe kell venni a résztvevık életkori sajátosságait és egyéni igényeit. A természet közelsége adja azt a lehetıséget, hogy a megszokott és az elvárthoz képest önmaga lehessen! •
magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi hagyományainkra: Az
ábrahámhegyi alapok a mai napig érvényesek! 1939-41 között Ábrahámhegyen (Balaton északi partján) jöttek össze Teleki Pál hívására cserkészvezetık, hogy a cserkészet pedagógia programját átgondolják újra. Ezeket az alapvetéseket vitte magával kisbarnaki Farkas Ferenc a menekülttáborokban meginduló magyar cserkészetbe, és ırizte meg nekünk a KMCsSz. Ez a hagyaték a magyar cserkészetet két alappillére helyezte: a Szentírás (Biblia) és a magyar népi kultúra. Ezért sikerült megıriznünk a magyar cserkészetet vallásosnak, és ezért van benne mindenünkben a regösség sokféle szilánkja, kezdve a tábortüzek népdalaitól a tábori regös napokig. Ez a sajátosan magyar módszer segít megırizni hagyományainkat, segít megismerni önmagunkat, a közösségünket, a nemzetet. Nem csak a népmővészet útján, hanem mindazok által, amelyek a magyar kultúra kincsei a pentaton dallamoktól az István, a királyig, a jurtától az Országházig. Itt válik kézzelfoghatóvá az embertársainkkal, a Hazánkkal szembeni kötelességünk. A magyar kultúra (és itt kiemelendı, hogy a magyar kultúra igen sokféle, hiszen a Kárpát-medence közösségének minden hatása érezhetı rajta), mint közös alap, és mint közös nyelv jelenik meg. Minden rezdülésünkben magunkban hordozzuk ezt a közös alapot. A nyelvhasználattal, a fantáziánkkal, a mulatásunkkal és a bánatunkkal stb. 11
mind teszünk azért,hogy ezt a kultúrát ápoljuk. Ezért minden olyan megmozdulásunkon, amit cserkészethez kötünk, ezeknek nemcsak helye lehet, hanem helyet kell neki biztosítani!
Ezek mindazok a keretek, amelyeket Bi-Pi hagyott ránk. Azóta a Cserkészmozgalom Világszervezete (WOSM) ezek fényében újragondolja mindazt, ami a cserkészmunkánkat érinti. Ezek fényében végezzük nevelı munkánkat, de érdekel minden cserkész és vezetı véleménye, fontos a szülık, a lelkipásztorok, a pedagógusok és a kívülállók véleménye. Cserkészetünk a gyermeket akarja nevelni a család, a templom és az iskola társaként. Ezért fontos, hogy láthassuk, hallhassuk azt is, hogy ık mit gondolnak rólunk, munkánkról. A valósághoz kell igazodnunk, és minden egyes cserkész esetében újra kell gondolnunk az alapokon túl leírtakat. Ne egy általunk megálmodott gyerekbıl faragjunk polgárt, hanem a valós gyerekekbıl valós polgárokat! Ez a könyv arra ad iránymutatást, hogy hogyan tudjuk a fenti kereteket ma, Magyarországon, valósággal megtöltve, úgy használni, hogy a ránkbízottak a boldogság útján járjanak és a boldogulás ösvényén jussanak elıre. Ehhez tudnunk kell, hogy milyen szerepe van az egyenruhának, hol jelenik meg a demokratikus mőködés, miért állatneveket adunk az ırsöknek, ki felel a nevelésért. Mindezekben ad segítséget a könyv.
12
A magyar cserkészmozgalom értékei
Értékeink a cserkészet maghatározásából, az alapelveibıl és a céljából, a módszereibıl fakadnak. Azonban hozzátesz még sok dolgot a múltunk, a hagyományaink és azok az értékek, amelyek máshonnét kerülnek látókörünkbe, de magunkénak tartjuk. Mindezek összegzésére eddig nem szántunk idıt, bár több helyen megjelentek már ennek az igénynek a csírái, és esetenként helyi szinten születtek válaszok is. Nem egy halott lista összeállítása a célunk, hanem egy élı, bıvíthetı és mindennapjainkat meghatározó értékcsomag megalkotása. A Stratégiai Tervezı Bizottság 1. füzetében megjelent ábra igen sokat segít, hogy átlássuk, mi is az érték. Azonban könnyebb, ha a szavakat egy-egy csokorba rendezzük, és azt megmagyarázzuk. Meghatározásunkból fakadóan értéknek tartjuk az önkéntességet és a vallásosságot. A nevelésünkkel értékeket akarunk megmutatni, és a nevelésünk által olyan egyénekkel akarjuk a világot gazdagítani, akik felismerik az értékeket, és azok mentén élik életüket. Nevelı mozgalomként értékünk a nevelés, az önnevelés, és az ezekbıl fakadó fejlıdés. Alapelveink szerint értéknek tartjuk a kötelességteljesítést. A kötelességteljesítést, amely megköveteli a személyes istenkapcsolatot, az ebbıl fakadó meggyızıdésen alapuló hitet és erkölcsös életvitelt; az embertársainkkal és a környezetünkkel (térben és idıben egyaránt) összekötı kapcsolatok ápolását és abban cselekvı szerepvállalásunkat; valamint önmagunk
helyes
megítélését,
fejlesztését
és
szeretetét.
Önmagunkkal
szembeni
kötelességeink éppen olyan fontosak, mint azok a kötelességek, amelyeket mások (Isten, embertársaink, környezetünk) felé teljesítendınek gondolunk. Ez a kulcsa az önálló, értékeket hordozó személyiségnek. Ne feledjük a Szentírás tanítását: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” A cserkészmódszer, mint a nevelésünk eszközei, szintén értékeket hordoznak. Ezek azok az értékeink, amelyek alapján el tudjuk dönteni, hogy egy csoport cserkész-e, vagy sem. Ezek az értékeink a kisközösségi (ırsi) rendszer (a megtartó közösség; közösségi élet megélése és ránevelés); a fogadalom és a törvények (tudatos életvitelre nevelés); a cselekvés általi tanulás (önállóság); a folyamatos és ösztönzı, vonzó és hasznos programok fıként a természetben; és a magyar kultúra ápolása különös tekintettel népi hagyományainkra.
13
Az
eszményi
cserkész
az,
aki
a
törvényeinkben
és
a
fogadalmunkban
megfogalmazottakat valóra váltja. Minden nap újra kezdjük a küzdelmet, hogy olyanná váljunk, hogy a napunk minden percében cserkészek lehessünk. Az egyes kulcsszavak mögött több dolog is elıkerül, esetenként többször is. Ezek, a törvényekben megfogalmazott értékek, a törvényeink sorrendjében a következık: Becsület – igazmondás, tartást ad, kiállás, értékvezérelt életvitel, példaadás. Kötelességteljesítés – hagyománytisztelet, nyitottság (emberek és értékek), a kapott dolgok megvizsgálása, elfogadás, megbocsátás, hasznára legyünk a környezetünknek, önzetlenség, a szeretet tevékeny megélése, a családi életre nevelés és a család értékeinek tisztelete, a nemi identitás tudatos vállalása, a másik nem tudatos tisztelete, felelısség a magyarságért, hagyományunk és múltunk, földrajzi-, közösségi-, történelmi gyökerek. Segítıkészség
–
elfogadás,
megbocsátás,
empátia,
hasznára
legyünk
a
környezetünknek, önzetlenség. Testvériség – hitelesség, tisztelet, a kapott értékek továbbadása mások felé, példaadás. Lovagiasság – hitelesség, tartást ad, értékvezérelt életvitel, tisztelet mások iránt, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása mások felé, példaadás. Természetszeretet –tisztelet a világ iránt, egészséges életmód, a kapott dolgok megvizsgálása, elfogadás, hasznára legyünk a környezetünknek, példaadás. Engedelmesség – hitelesség, tartást ad, tisztelet mások iránt, példaadás. Vidámság – és meggondoltság, tiszta öröm és örömszerzés, példaadás. Takarékosság – idı, pénz, energia, stb., példaadás. Tisztaság – testi és lelki tisztaság, erkölcsösség, példaadás. Ugyanilyen fontos a fogadalmunkban, amely egy elkötelezettség kimondását jelenti, megfogalmazott értékek: Kötelességteljesítés és segítıkészség, amelyet fentebb már kifejtésre került. Törvénytartás – hitelesség, tartást ad, értékvezérelt életvitel, tisztelet a vezetettek iránt, egészséges életmód, a kapott értékek továbbadása mások felé, példaadás.
A cserkészetben nevelésünkkel nem egy-egy életterületet vagy tudást fejlesztünk, hanem az egész embert (nyitottak és befogadóak vagyunk a világra, és hozzásegít az egyéni képességek legteljesebb kifejlesztéséhez). A cserkészet egy folyamatos önképzést követelı életmodell, amely az elkötelezıdéstıl az elkötelezıdés teljes megszegéséig, vagy a halálig tart.
14
A nevelés
A nevelés tudatos és/vagy tervszerő tevékenység, amely pozitív irányú, tartós változásokat segít, bármely részterületben. (Az élet részterületei alatt értjük azokat a területeket, amelyek összeillesztésével a teljes embert kapjuk meg. A részterületek segítenek minket abban, hogy a célunkat kézzelfogható és mérhetı részcélokká bontsuk le.)
A pedagógia görög eredető, kettıs értelemben használt összetett fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati megvalósulása jelölésére szolgál. A cserkészet az egész ember nevelését tőzte ki célul, így az emberi élet minden területén a meglévı képességek legjobb kifejlesztésért teszi a fent megfogalmazottakat.
(A pedagógia mint neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és
feltételeket,
amelyek
közremőködnek
a
nevelésben.
Feltárja
összefüggéseiket,
törvényszerőségeiket, s ezek alapján meghatározza a nevelés célját, alapelveit és feladatrendszerét, azokat az eljárásokat, szabályokat és módszereket, amelyek biztosítják a nevelési alapelvek megvalósulását, a nevelési cél elérését. Feltárja a nevelés eszközrendszerét. Magában foglalja azokat a kérdéseket, amelyek a nevelés lehetıségével és szükségességével, tényezıivel, szervezeti formáival, intézményrendszerével függnek össze. Másik jelentésében a pedagógia azonos a nevelés konkrét, gyakorlati folyamataival. Ilyen értelemben beszélhetünk pedagógiai elméletrıl és pedagógiai gyakorlatról, amelyek egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A pedagógia figyelembe veszi a mindenkori társadalmi elvárásokat, a gazdasági, szociális, politikai, kulturális tényezıket a neveléstudományi kutatások további feladatainak meghatározásánál. A pedagógia fogalmának mai értelmezése fokozatosan alakult ki a nevelési gyakorlat és a pedagógiai gondolkodás történeti fejlıdése során. Maga a szó a görög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezetı. Így nevezték azt a rabszolgát, aki a gyermekeket iskolába kísérte, illetve akinek feladata volt a gyermek szellemi vezetése, azaz nevelése.)
15
Személyiségtipológia Jung
Freud
MBTI
16
Az egységes ifjúságnevelési koncepció (EINK)
Az EINK az a keret, amely meghatározza a cserkészetünkben azt a nevelési célt, amelyet el akarunk érni a cserkésznevelési folyamat végére. Ez a munka nem egy éves eseménynaptár, egy négy éves ciklus munkaterve, hanem egy olyan léptékő és meggondolást kívánó munka, ami túllép a stratégiai tervezés rövid távú programján, és csak a közép és hosszú távú szakaszban jelenthet majd gyakorlati lépéseket. A cserkészetet nem kell elölrıl kitalálni. BiPi és magyar elıdeink határozott alapokat raktak le. Ezekre az alapokra kell építeni, korszerő módszertannal, a lehetı legalkalmasabb módon, úgy, hogy a mai gyerekek és fiatalok be tudják fogadni azokat a nagyszerő kincseket, amiket a cserkészet tartogat számukra.
A gyermekközpontúság azt a törekvést jelenti, hogy megpróbáljuk megismerni a gyereket fiziológiai, orvosi, pszichológiai, etnográfiai, antropológiai és egyéb szempontból. (Ennek az irányzatnak nagy hagyománya van Magyarországon, kezdve Nagy László pedológiájától, a gyermektanulmányozáson és Karácsony Sándoron át Mérei Ferencig és köréig.) A gyermektanulmány a maga korában jelentıs paradigmaváltásnak minısült. A gyermek tanulmányozására építı pedagógiai irányzat a kontinentális, autoriter – és mindig kollektivista! – hagyományokkal akart szakítani. A demokráciák óriási elınye –negatívumaik mellett –, hogy az egyéniséget akarják kibontakoztatni, azt gondolván, hogy nemcsak az individuumnak ez a legjobb, hanem a társadalomnak is. Ez hozza a legnagyobb hasznot, olyat, amilyenre nem is lehet elıre számítani, amit nem lehet elıre tervezni. Az emberek nemcsak az ujjlenyomatuk alapján különböznek a rendırség örömére, hanem egyéniségünk alapján is. Az ötvenes évek én-lélektani kutatói ki akarták mutatni, hogy nincs velünk született én-struktúránk, de mégis az ellenkezıjére jöttek rá, vagyis hogy van egyediségünk, énünk, és ezt hajlandók voltak kimondani is. Tehát különbözünk. Ezt a különbözıséget kellene elfogadtatni a társadalommal. A gyermekközpontú szemlélet lényege: hozzásegíteni a felnövı embert ahhoz, hogy azzá legyen, akivé lehet. Ehhez valójában semmi mást nem kell tenni, mint biztosítani azokat a kedvezı körülményeket, amelyekben minden individuum ki tudja bontakoztatni magát akkor is, ha teljesen más képességei vannak, mint amit a „világ”, az „élet”, vagy éppen az iskola elvár
17
Az EINK elemei
Az EINK az a keret, amely meghatározza a cserkészetünkben azt a nevelési célt, amelyet el akarunk érni a cserkésznevelési folyamat végére. Ennek a koncepciónak a részei: •
a cserkésznevelés meghatározása,
•
a korosztályi felosztás,
•
az emberi élet részterületei, amelyekben neveljük,
•
a cserkésznevelés végsı célja,
•
a cserkésznevelés az élet részterületei szerinti célja az önnevelési túlsúlyig1,
•
a cserkésznevelés korosztályi és életterületenkénti célja,
•
a cserkészmódszerek jelenléte és alkalmazása az életterületekben és a korosztályokban,
1
•
a próbarendszer (alap- és különpróbákkal), korosztályokra bontva,
•
a nevelési eszközök jelenléte az egyes korosztályokban,
•
a cserkészetbe belépık életútja a cserkészetben,
•
az életútra épülı vezetıképzés és
•
a vezetıképzésre épülı rendszeres vezetıi tudásfejlesztés.
Ennek mibenlétét lásd a cserkésznevelés végsı célja alatt.
18
A korosztályok Cserkészetünkben a korosztályok szerinti bontás az ırsi rendszer következményeként jött létre. Az egyén nevelésében, fejlesztésében hatalmas erıt képvisel a korosztálya, amely kortárs csoportként vesz részt a nevelésében. Ez a közeg nem nélkülözhetı senkinek sem! Az kortárs csoport a szocializáció legfontosabb kerete, ahol megtanul az egyén a közösségben létezni, dolgozni, közösen alkotni. A korosztályoknak illeszkedni kell az egyén fejlıdéslélektani lépéseihez, az egyének életállapotához, az iskolarendszer felépítéséhez és a hagyományainkhoz. Megvizsgáltunk a pszichológusok fejlıdéslélektani elméleteit, ahol láthattuk, hogy az egyes lépcsık közötti határok nehezen húzhatóak meg, gyakran van átfedés, egy-egy korhatáron lévı gyermek lehet utolsó éve az elızı lépésnek, vagy elsı éve a következınek. Valamelyest
könnyebb
abban
gondolkodnunk,
hogy
az
oktatási
rendszer
évfolyamaihoz igazítjuk a korosztályokat. Könnyebb beszélnünk egy 2. osztályosról, hiszen tudjuk, hogy milyen szellemi, testi, érzelmi fejlettségi szinten áll, és milyen tudásbeli, erınléti, stb. helyzetben van, amire építeni tudunk. A fentiek miatt a fejezet végén megtalálható korosztályi táblázatunkban látható az életkort mutató oszlop (két, egymás melletti oszlop, ahol a színek jelzik az egyes fejlıdéslélektani szakaszokat, az átfedésekkel együtt). Az életkor mellett az oktatási rendszer sajátosságait is figyelembe kell vennünk. A törvényi elıírások mellett is lehetnek nagyobb életkori eltérések egy évfolyamon belül. Az oktatási rendszerben a sokféle lehetıség miatt (4-6-8 évfolyamos általános iskola, 8-6-4 évfolyamos gimnázium, 5 éves szakközépiskola, stb.) az iskola adta kortárs közösségek nem jelentenek stabil hátteret. Az alapközösségben való megtartás fontos szempont. Ennek érdekében a folyamatosság, a biztos háttér és a közösségi kötıdések kiemelten fontosak. Így a korosztályi határok az iskolai váltásokon egy-egy évvel túlnyúlnak. Ennek hozadéka lehet, hogy a közösségi kötıdés miatt az iskolaváltáskor nem veszítjük el a cserkészeinket (ha a vezetıje jó közösséget épített), és a közösség mőködı és élı közeg!
19
Mindezek alapján az alábbi táblázatunk született:
életkor
életkor
MCsSz
6-
6-
6
6
7
7
8
8
2
9
9
3
10
10
11
11
5
12
12
6
13
13
14
14
8
15
15
9
16
16
10
17
17
18
18
12
19
19
13
20
20
14
21
21
22
22
16
23
23
17
24
24
25
25
25+
25+
Narancs
sárga
Zöld
Kék
Szürke
évfolyam
iskolaváltások
óvoda óvoda
Óvoda vége
1
Iskolakezdés
4
Tagozatváltás
Iskolaváltás?
7 Iskolaváltás
11 Érettségi
15
Diploma?
Barna
Táblázatunk az elsı két, és az utolsó két oszlopa („életkor”) a fejlıdéslélektani szakaszok és az életkor összefüggéseit mutatják. A harmadik oszlop („évfolyam”) az évfolyamokat, a negyedik („iskolaváltások”) pedig az ehhez köthetı iskola-, tagozat és egyéb életstílusbeli váltásokat mutatják (az iskolaváltások: óvoda-1. évfolyam között, a 12-13. évf. között, 17. évf. után; a lehetséges váltások: 4-5. évf. között, 6-7. évf. és 8-9. évf. között). (Ebben az oszlopban a „felnıtt” az iskola befejezését jelenti, amely lehet érettségi, szakmunkás bizonyítvány, stb.) Az ötödik oszlop („MCsSz Asz”) az MCsSz Alapszabálya szerinti korosztályokat tárják elénk, a hatodik („MCsSz valóság”)pedig a jelenleg létezı valóságot. Végül a hetedik oszlopban („MCsSz EINK”) látható a javaslatunk, amely a legjobban illeszkedik a fejlıdéslélektani lépésekhez és az iskolai rendszerünkhöz. A korosztályoknak nincsenek nevei. Most még! Érdekel minden javaslat, különös tekintettel hagyományainkra (pl. a ma nem élı farkaskölykök, cserkészapródok),
20
külföldi tapasztalatainkra (pl. Caravell und Explorer – CaEx – Keksz), valamint a „scout” magyarított „cserkész” változatának szellemiségére, azaz legyen magyar neve a korosztályoknak. Így további anyaginkban a színek alapján fogunk hivatkozni a korosztályokra!
21
Az emberi élet részterületei Amikor egy gyermek, fiatal vagy ifjú neveléséhez fogunk, pontosan tudnunk kell, hogy mit is akarunk nevelni. Emiatt szükséges, hogy az embert, annak minden részével együtt pontosan lássuk. A cserkészet a teljes embert neveli! Nem csak tudást adunk, nem csak a testet fejlesztjük, nem csak a lelket nemesítjük! De ha túl nagy falatként tesszük magunk elé a teljes embert, könnyedén megakasztja a munkánkat. Túl általános célokat akarunk elérni, amelyek elérése sok esetben mérhetetlen lesz. Így nem tudjuk, elértük-e célunkat, vagy sem. Ezért kerestünk olyan képet, amely átlátható, összefüggı és egységet adó, de a munkánk érdekében területei világosan elkülöníthetıek. Olyan nehéz ezt megrajzolni, mint amikor a világunk nagy titkait Szirmok
kutatjuk
és
próbáljuk
számunkra Vacok
megjeleníteni.
érthetıen Az
leíró,
embert
megformáló
metaforákhoz, hasonlatokhoz, magyarázatokhoz
mi
is
hozzáteszünk egyet, melyet a legalkalmasabbnak találtunk a munkánkhoz.
Íme
saját
hasonlatunk, mely munkánk Szár és levelek Gyökér
során alakult ki: Az ember élet területeit tekintve olyan, mint egy
virág.
Szára,
levele,
vacka, szirmai és termése van. A gyökere az a születésünk által meghatározott környezet, ahol fizikai valóságunkban megjelenünk. A körülvevı kultúra, hagyomány, nemzettudat, stb. A szára a lelki terület, amely a hagyományokban gyökerezik, amelyen a levelek Isten napfényébıl táplálják a virágot. A lélek mindennek az alapja, hiszen emberként ez az örök jellemzınk, és ez köt össze Istennel. Nem elválasztható létünktıl, sıt a többi dimenziótól sem elválasztható, mégis külön kell beszélnünk a lelki nevelésünkrıl. Az érzelem a szár végén lévı vacok, ami magában foglalja a szirmokat és azok közepén a termés. A szárhoz kötıdik, színe is olyan, mint a száré, de más az alakja és a
22
feladata. Az érzelem a lélekhez, a testhez, a szellemhez és az értelemhez egyaránt kötıdik. Az érzelem sokban befolyásolja életünket, megnyilvánul, értelmi, testi jelei is vannak. A virág három szirma az értelem, a test és a társas területek. Ezek a szirmok önállóan létezı szirmok, de egymással fedésben vannak. Mi, emberek is így vagyunk, és a teljes emberhez mind a három sziromra szükség van, amelyek önmagukban „csak” szirmok, de fedésben alkotják a kelyhet, óvják a virág közepét. Látnunk kell, hogy egyes konkrét dolgok ide vagy oda sorolása egyaránt jogos lehetne, azonban szeretnénk, ha ott jelenne meg, ahová soroljuk. Így az emberi nevelésben az egyes feladatok, elsajátítandó készségek, fejlesztendı területek egyértelmően helyre kerülnek a modellünkben. Az egyik szirom az értelem (intellektuális, szellemi, értelmi terület). Az ember értelme a világról megszerzett tudást és a világról alkotott képet jelenti. Ez egy bıvíthetı, átrendezhetı tárház. Ezen elemeket nem csak tárolja, de rendezi, újabb tudások és tapasztalatok miatt esetenként átrendezi, és a helyzetekhez alkalmazkodva képes ezeket a tudásokat elıhívni és alkalmazni. Ezek a megfelelı alkalmazások és átrendezési képességek összessége, amelyet a tapasztalat csiszolt, jelentik a bölcsességet! A másik szirom a test. A testünk iránti felelısség önmagunkkal szembeni kötelességünk, amelynek elengedhetetlen része a testünk és annak mőködésének ismerete. Nem csak önmagában áll, hiszen fizikai aktivitást is jelent testi létünk. Abban való hitünk, hogy Isten értünk emberré, testté lett (vö.: „az Ige testté lett, és közöttünk élt” - Jn 1,14) megmutatja, hogy személyiségünknek ez a területe milyen fontos szerepet is játszik az életben, valamint elkerülhetetlenül szükséges, hogy teljes lényünkkel járni tudjuk az İhozzá vezetı utat A társas terület jelenti a harmadik szirmot. „Nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18), és ennek következtében családban, közösségekben (helyi és nagyobb), nemzetben, egyházban vagy gyülekezetben élünk, és töltjük be a legnagyobb emberi közösséggel a Földet. Ebbıl a közösségi rendszerbıl épül a társadalom, és mindaz a környezet, amelyet a lelkekkel rendelkezık alkotják körülöttünk. Sıt, a valaha elıttünk járt tagjai a közösségnek és az egyszer majd utánunk jövık is beletartoznak, mert felelısek vagyunk értük is. Így az, hogy a Földet hogyan tartjuk meg nekik, itt jelenik meg! Mivel nem egyedül vagyunk, szükségünk van a beleérzı képességre, az együttérzésre, erkölcsre, közösségi életre, kapcsolatokra, kommunikációra.
23
A cserkésznevelés végsı célja A cserkésznevelés célja, hogy a hozzánk kerülı, bennünket választó fiatalok a felnıttkor elejére a lehetı legközelebb kerüljenek ahhoz az eszményképhez, amit a kezünk közül kikerülı eszményi cserkész képeként fogalmaztunk meg. Az életterületenkénti megfogalmazás könnyebbé teszi a munkánkat, mert pontosabban és részleteiben láthatjuk azt az
eszményt,
amit
igyekszünk
elérni.
E
mellett
elkerüljük
vele
az
általános
megfogalmazásokat, amelyekben nehezebb meglátni, hogy hol tartunk a nevelésünkben. Alapvetıen a felnıttkor elejéig tart az a folyamat, amelynek eredménye az a felnıtt, akiben a nevelés 95%-a önnevelés (és erre igénye is van), és 5%-a a közösség általi nevelés. (A kezdetkor ez az arány 5%-95%-os megoszlást mutat, és a fejlıdés útján az arány fokozatosan változik.) A cserkésznevelés célja, hogy nevelésünk által olyan tartós változásokhoz juttassuk hozzá az egyes embereket, amelyek alkalmassá teszik ıket arra, hogy a társadalmi jövıképünket (amelynek ık is tevıleges alakítói) megvalósítsák (lásd STB 4. füzetet). Ebbıl fakadóan a magyar cserkészet küldetése (lásd u.o.) meghatározza azt, hogy milyen a világba kilépı fiatal felnıtt eszményképünk.
24
A magyar cserkészet küldetése A magyar cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelıs, egészséges állampolgárok2 alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által a Isten3 felé növekedjenek. Ennek eléréséért ifjúságnevelést végez önkéntesei által, illetve életmodellt nyújt. Mindezt saját nem-formális nevelési módszerével végzi, melyek az ırsi rendszer, a cserkészfogadalom és a cserkésztörvények, a cselekedve tanulás, folyamatos ösztönzı programok fıként a természetben, és a magyar nemzeti kultúra ápolása. A magyarországi cserkészet ezt Magyarország településein a helyi közösségekkel együttmőködve 7 éves kortól mindenkinek nyújtja, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal.
Ezek alapján a folyamat végére a következı eszményhez akarunk a lehetı legközelebb kerülni:
Lelki jellemzık „Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élılénnyé.” (Ter 2,7) A teljes életet elı ember keresi élete célját, feladatát. Isten felé növekedni igyekszik. Életének vezérfonala a szeretet. Önmagát kritikusan szemléli, így képes a változásra. Készül az Istennel való végsı találkozásra. Cselekvı tagja egy vallásos életet élı, hívı közösségnek. Cselekedeteit a hite szerinti jóra törekvés irányítja, egyénileg és közösségileg is. Tud dönteni hite és Isten mellett, minden 2
Alapítónk általában "citizen"-ekrıl beszél, ami lehet ez is, az is, de inkább talán mégis polgár (vö. fr. citoyen), hiszen nem csak az államnak, hanem helyi közösségének (pl. a falunak) is hasznos tagja az illetı. A polgár szó alatt értjük az alapító, Bi-Pi álltal elénk adott eszményt: a csónakját maga irányító, önálló, tudatos döntéseket hozó, felelıs ember. Az igazi polgár megáll a saját lábán úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg, szellemileg. Egy erıs társadalmat a polgárok hozzák létre, ahol az állam nem más, mint a polgárok közös ügyeinek intézıje. Nem azért a miénk, mert beleszülettünk és választójogunk van, hanem azért, mert mi hozzuk létre. Ennek elıfeltétele, hogy minél függetlenebbek legyünk (szellemileg, anyagilag) az államtól, ne alárendeltnek érezzük magunkat. Ennek a nyelvi kifejezése, hogy az állampolgár, akiknek van egy közös állama! A polgár szó lényegesen szélesebb, mint az állampolgár. A jó polgár a jó állampolgár minden jellemzıjével rendelkezik (befizeti az adót, elmegy szavazni, tájékozott a közügyekben stb.), de annál még több is. Pl. a jogi kötelességeken kívül egyéb kötelezettségeket is vállal helyi közösségében (falu, város(rész), plébánia, XY civil egyesület stb.), felelısséget érez mindezekért, hajlandó akár (pl. anyagi) áldozatot is hozni bizonyos általa nemesnek ítélt célok megvalósulása érdekében. 3 A magyar kultúrkörben nevezzük Istennek, megengedve a más vallásúak eltérı istenképét, vagy transzcendens valóságát.
25
nap, minden helyzetben! Nyitott Istenre és üzenetére, amit elsısorban az élet és a természet csodája által tudunk megtapasztalni. Istennel élı kapcsolatban él, és közösségeiben is ezt éli meg. Az Istentıl jövı állandó szeretetre cselekvıen, naponta válaszol lelkiállapotának, élethelyzetének megfelelıen.
Érzelmi jellemzık „Mint a lerombolt város, amelynek nincsen fala, olyan a férfi önuralom nélkül.” (Péld 25,28) A teljes életet élı ember érzelemvilága és annak kifejezésmódja gazdag. Pozitív és negatív érzelmeit egyaránt felismeri, ıszintén ki tudja fejezni, és képes uralni. Érzelmi fejlettsége korának megfelelı, azaz felismeri érzelmeit, azoknak változni képes voltukat és változásaikat. Tudja kezelni az érzelmeit és azok változásait, az ıt érı érzelmi hatásokat fel tudja dolgozni. Ki tudja fejezni érzelmeit verbálisan és más, az adott helyzetnek megfelelı módon, azaz ismeri az érzelem kifejezésére szolgáló módokat, és ezek között találja meg a számára leghelyénvalóbbakat. Tudatában van annak, hogy ezek a kifejezési módok egyénenként különbözıek, tiszteli a másik ember kifejezésit és kifejezésmódját. Tisztában van az érzelmei és cselekedetei közötti összefüggésekkel. Felismeri mások érzelmi megnyilvánulásait, tudja ıket befogadni, esetlegesen megérteni azok hátterét, és tud ezekre reagálni. Szükség esetén, vagy megfelelı helyzetben azonosulni tud, vagy éppen függetleníteni tudja magát a csoportban uralkodó érzelmektıl és azok megnyilvánulásaitól.
Testi jellemzık „Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentıl kaptatok?” (1Kor 6,19) Minden lelki és szellemi fejlıdés alapja a testünkkel való tudatos bánásmód! Tudatában van, hogy a teste egy eszköz arra, hogy egy életen keresztül ıt kiszolgálja, és az élete célját megvalósíthassa: egész életében másokat szolgáljon, és ezért felelısséggel tartozik érte. Tudatos testével kapcsolatban, ismeri biológiáját, fizikáját, figyeli és érti a változásokat. Elfogadja testét, együtt tud élni fejleszthetetlen adottságaival, és fejleszti azokat, amelyeket fejleszteni tud. Teljes életet él testében, azaz a maga egészségét abban a keretben meg tudja élni, amely neki adatott. Karbantartja és fejleszti testét, különösen figyel a higiénia és a fittség, erınlét területére. Testi valójában úgy él, hogy harmóniában legyen a mikro- és 26
makrokörnyezettel (különösen a természettel) „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén teszi mindezt. Érzékszerveit ápolja, tökéletesíti, és kerüli rombolásukat! Testi szükségleteit tudatosan és fegyelmezetten kezeli, önuralmával testi igényei fölé képes kerekedni. Táplálkozása tudatos, összhangban a természettel és a lehetıségeivel!
Értelmi jellemzık „Minden tettnek az értelem a kezdete, és a megfontolás minden mő forrása.” (Sir 37.16) A teljes életet elı ember tudományos, mővészi vagy humán mőveltség területén, kézmővesség vagy szakipari képességek terén az önmaga által kiválasztott hivatás területén és mélységben képzi magát. Igyekszik így szerzett tudását a szőkebb és tágabb környezetének javára fordítani. Gondolatainak tisztaságára és gondolkodásának frissességére törekszik. Tudásával igényes, minél (minıségi) és mennél (mennyiségi) többet igyekszik befogadni. A befogadáshoz elengedhetetlen a nyitottság, a tanulási képességek és az alkotóképesség fejlesztése. Legyen képes tudásának kialakult rendszerét felülvizsgálni, átalakítani, az új tudásanyagot megfelelı helyre tenni, és ha szükséges újrarendszerezni. Az új tudásanyag megszerzésére vágyik és tesz is érte. Többrétő, széles látókörő tudásbázisra akar szert tenni. Saját szakmájában élete végéig fejleszti magát. Szőkebb és tágabb környezetérıl véleményt tud formálni, és az ehhez szükséges tudásanyaggal, tudományokban jártassággal rendelkezik. Különösen a nemzetével, a vallásával, az erkölcstan és etika, a politika és a természetes és a mesterséges környezetével kapcsolatos tudományok terén. Rendelkezik minden kellı tudással érzelmeinek helyes, az igényeket kifejezı megfogalmazásához.
Társas jellemzık „Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyőlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18, 19-20 A teljes életet elı embernek van elképzelése a majdani családi életérıl és készül rá, illetve a családja szeretetközösségének motorja lesz. Van legalább egy olyan kis közössége, mely a kölcsönös bizalomra épül. Megtalálja lakókörnyezetében, hogy hol van szükség az ı segítségére, képességéhez mérten társadalomi feladatot vállal. Felelısséggel van a szőkebb és tágabb környezetéért. (Föld, nemzet, város, egyházközség, csapat, család, stb.). Képes kapcsolatainak fejlesztésére, az esetleges ellentétek kezelésére. Egyén-közösség viszonyban rendet tud rakni saját életállapotának, hivatásának 27
megfelelıen. A férfi–nı kapcsolatokat tudja kezelni, cselekvı részese, a másik nem tagjaival tud megfelelıen együtt létezni, dolgozni, bánni. Társadalmi és neveléssel járó elıítéleteivel szemben tudatos, ezektıl függetlenül tud dönteni. Közösségének cselekvı és elkötelezett tagja, de vágy él benne más közösségek megismerésére.
28
A cserkésznevelés korosztályonkénti célja a részterületek szerint
Lelki terület Narancs
Sárga
Zöld
Kék
Szürke
Barna Cselekvı tagja egy vallásos életet élı, hívı közösségnek. Cselekedeteit a hite szerinti jóra törekvés irányítja, egyénileg és közösségileg is. Tud dönteni hite és Isten mellett, minden nap, minden helyzetben! Nyitott Istenre és üzenetére, amit elsısorban az élet és a természet csodája által tudunk megtapasztalni. Istennel élı kapcsolatban él, és közösségeiben is ezt éli meg. Az Istentıl jövı állandó szeretetre cselekvıen, naponta válaszol lelkiállapotának, élethelyzetének megfelelıen.
29
Érzelmi terület Narancs
Sárga
Zöld
Kék
Szürke
Barna Érzelmi fejlettsége korának megfelelı, azaz felismeri érzelmeit, azoknak változni képes voltukat és változásaikat. Tudja kezelni az érzelmeit és azok változásait, az ıt érı érzelmi hatásokat fel tudja dolgozni. Ki tudja fejezni érzelmeit verbálisan és más, az adott helyzetnek megfelelı módon, azaz ismeri az érzelem kifejezésére szolgáló módokat, és ezek között találja meg a számára leghelyénvalóbbakat. Tudatában van annak, hogy ezek a kifejezési módok egyénenként különbözıek, tiszteli a másik ember kifejezésit és kifejezésmódját. Tisztában van az érzelmei és cselekedetei közötti összefüggésekkel. Felismeri mások érzelmi megnyilvánulásait, tudja ıket befogadni, esetlegesen megérteni azok hátterét, és tud ezekre reagálni. Szükség esetén, vagy megfelelı helyzetben azonosulni tud, vagy éppen függetleníteni tudja magát a csoportban uralkodó érzelmektıl és azok megnyilvánulásaitól.
30
Testi terület Narancs
Sárga
Zöld
Kék
Szürke
Barna Tudatos testével kapcsolatban, ismeri biológiáját, fizikáját, figyeli és érti a változásokat. Elfogadja testét, együtt tud élni fejleszthetetlen adottságaival, és fejleszti azokat, amelyeket fejleszteni tud. Teljes életet él testében, azaz a maga egészségét abban a keretben meg tudja élni, amely neki adatott. Karbantartja és fejleszti testét, különösen figyel a higiénia és a fittség, erınlét területére. Testi valójában úgy él, hogy harmóniában legyen a mikro- és makrokörnyezettel (különösen a természettel) „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv mentén teszi mindezt. Érzékszerveit ápolja, tökéletesíti, és kerüli rombolásukat! Testi szükségleteit tudatosan és fegyelmezetten kezeli, önuralmával testi igényei fölé képes kerekedni. Táplálkozása tudatos, összhangban a természettel és a lehetıségeivel!
31
Értelmi terület Narancs
Sárga
Zöld
Kék
Szürke
Barna Tudásával igényes, minél (minıségi) és mennél (mennyiségi) többet igyekszik befogadni. A befogadáshoz elengedhetetlen a nyitottság, a tanulási képességek és az alkotóképesség fejlesztése. Legyen képes tudásának kialakult rendszerét felülvizsgálni, átalakítani, az új tudásanyagot megfelelı helyre tenni, és ha szükséges újrarendszerezni. Az új tudásanyag megszerzésére vágyik és tesz is érte. Többrétő, széles látókörő tudásbázisra akar szert tenni. Saját szakmájában élete végéig fejleszti magát. Szőkebb és tágabb környezetérıl véleményt tud formálni, és az ehhez szükséges tudásanyaggal, tudományokban jártassággal rendelkezik. Különösen a nemzetével, a vallásával, az erkölcstan és etika, a politika és a természetes és a mesterséges környezetével kapcsolatos tudományok terén. Rendelkezik minden kellı tudással érzelmeinek helyes, az igényeket kifejezı megfogalmazásához.
32
Társas terület Narancs
Sárga
Zöld
Kék
Szürke
Barna Felelısséggel van a szőkebb és tágabb környezetéért. (Föld, nemzet, város, egyházközség, csapat, család, stb.). Képes kapcsolatainak fejlesztésére, az esetleges ellentétek kezelésére. Egyén-közösség viszonyban rendet tud rakni saját életállapotának, hivatásának megfelelıen. A férfi–nı kapcsolatokat tudja kezelni, cselekvı részese, a másik nem tagjaival tud megfelelıen együtt létezni, dolgozni, bánni. Társadalmi és neveléssel járó elıítéleteivel szemben tudatos, ezektıl függetlenül tud dönteni. Közösségének cselekvı és elkötelezett tagja, de vágy él benne más közösségek megismerésére.
33
A narancssárga korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Iskolai elvárt képességek és tudás
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
34
Nevelési eszközök jelenléte
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
35
A sárga korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
Nevelési eszközök jelenléte
36
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
37
A zöld korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
Nevelési eszközök jelenléte
38
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
39
A kék korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
Nevelési eszközök jelenléte
40
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
41
A szürke korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
Nevelési eszközök jelenléte
42
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
43
A barna korosztály
ALAPOK Ismertetı
Készségek, képességek
Érdeklıdés
Irodalom
A
CSERKÉSZETBEN
A cserkészet meghatározásának megjelenése
A cserkészet céljának megjelenése
A cserkészet alapelveinek megjelenése
A cserkészmódszer jelenléte
A
KOROSZTÁLY HELYZETE
Korosztályi beosztás
Elızmények
Célok életterületenként
Nevelési eszközök jelenléte
44
Próbarendszer
AZ
EGYÉN
A cserkész életútban elfoglalt helyük
Az egyén boldogsága és boldogulása
Itt belépık életútja
Sajátos helyzetek a korosztályban
VEZETİKNEK Vezetıi szerepek
Módszertani támogatás
Kit keressek, ha kérdésem van?
Jegyzetek
45
A vezetık helyzete Korosztályi vezetık:
Korosztályában a vezetı:
46
A vezetıképzés helye A vezetıképzés nem valamely korosztálynak szóló életkori sajátosságokra választ adó program, hanem nevével összhangban: vezetıket képez, készít fel feladatukra. A vezetıképzésbe jelölt cserkészeink a csapat, az ırs tagjai maradnak, akkor is, ha lesz megbízatásuk. Mert a cserkész nevelésének íve (ábra alsó vonala), a narancstól a barnáig, egy összefüggı nevelési ív, amelyet nem pótolhat és nem szakíthat meg semmi. Amikor vezetıket akarunk kiválasztani, nézzük meg, mire és miként van igény, ki az, aki szóba kerül, és mit tud vállalni. Készítsük fel a feladatra, hogy lássa. Ez nem csak móka, nem csak lemondás! İVKK
STKK
CsTKK
CsTVK
Szak-vk
Szak-vk
STVK MK İVVK
Szak-vk
AK barna szürke kék
zöld sárga narancs Jelentések: KCs
Kiscserkész
AK
Alapképzés
İVVK
İrsvezetı-vezetıképzés
STVK
Segédtiszti-vezetıképzés
CsTVK
Cserkésztiszti-vezetıképzés
MK
Mameluk képzés (az İVKK része)
İVKK
İrsvezetı-kiképzıképzés
STKK
Segédtiszti-kiképzıképzés
CsTKK
Cserkésztiszti-kiképzıképzés
Szak-vk
szakági és korosztályi ráképzések 47
48
