A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan
A nemzetközi fizetési mérleg szerepe • Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok gazdasági szereplői közötti ügyletek számszerű összegzése. • Átfogó képet ad az ország devizamozgással járó tranzakcióiról, a gazdaság működéséről.
Megjegyzés • Merkantilista beidegződés alapján a pénzbeáramlást jelentő tételeket „aktív”, a pénzkiáramlást jelentőket „passzív” tételeknek nevezzük. • A mai pénzvilágban ezek az elnevezések már nem hordoznak sem pozitív, sem negatív tartalmat. • A passzív tétel is lehet kedvező és egy aktív tétel is lehet kedvezőtlen, sőt káros hatású a gazdaság egésze szempontjából.
Az NFM a kettős könyvelés elvére épül • Könyvelési szempontból mindig null-szaldóval zárul (külfölddel szembeni követelések = külfölddel szembeni tartozás) • Ez közgazdasági értelemben nem jelent egyensúlyt (ahhoz meg kell nézni a belső tartalmát) • Az NFM szerkezete: – Sorok: nemzetközi fizetés indítékai (közgazdasági tartalom) – Oszlopok: tartozik / követel (a két oszlop végösszege meg kell, hogy egyezzen)
Az NFM felépítése • 1993-ig két részből állt – Folyó fizetési mérleg – Tőkemérleg
• 1993-tól az IMF-szabvány alapján módosult a felépítése: – – – –
Folyó fizetési mérleg Pénzügyi mérleg Tőkemérleg Egyenlegező tételek (nullára egészíti ki a fenti mérlegek összevont egyenlegét; pl. tartalékok változása)
• Ma a „pénzügyi mérleg” (finnacial account) utal arra, amire korábban a „tőkemérleg” (capital account). • A magyar fizetési mérleg 1997-től készül az új szerkezetben
Folyó fizetési mérleg 1. Reálgazdasági tranzakciók (áru- és szolgáltatás export és import) – Ez a külkereskedelmi mérleg (balance of trade): • Naptári év összes exportja (X) – összes importja (IM) • Egyenlege aktív, ha az export nagyobb, mint az import • Vámstatisztikai adatok alapján számolják
2. Tőkebefektetések tulajdonlásához és a munkavállaláshoz kapcsolódó jövedelmek áramlása (pl. kamat, profit, osztalék, bérleti díj) 3. Viszonzatlan folyó átutalások (nemzetközi segélyek)
Pénzügyi- és tőkemérleg • A tőkemérleg a viszonzatlan tőkeátutalásokat és a nem termelt, nem pénzügyi eszközök tulajdonjogának (pl. szellemi tőke, bánya) értékesítéséhez kapcsolódó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. • A pénzügyi mérleg megmutatja egy adott országhoz kapcsolódó nemzetközi tőke-, hitel- és pénzmozgásokat (ezeket a tételeket korábban a tőkemérleg tartalmazta). • A tévedések és kihagyások egyenlege szolgál a statisztikai felmérésekből eredő hibák korrigálására. • A nemzetközi tartalékok változása (jegybanki devizatartalékok változása) teremti meg a formális egyensúlyt.
Tőke- és pénzmozgások • Külföldi közvetlen beruházás (FDI): irányítást biztosító nagyságú tulajdonrész (általában: 10%<) szerzése külföldi vállalatban. • Portfolió befektetések nevezik azokat az értékpapír vásárlásokat, amelyeket pénzügyi befektetők eszközölnek hozamszerzés céljából. • Hosszúlejáratú hitelek: a hazai vállalatok hitelfelvétele külföldi bankoktól vagy hitelnyújtás külföldre a hazai bankok által. • Rövidlejáratú tételek: Ezeknek a műveleteknek a célja részben a fölösleges likviditás hasznosítása, részben a spekuláció. Ezek a tőkemozgások eléggé kiszámíthatatlanok, ezért ezeket forró tőkének is nevezik. • A tőkeimport külföldi fizetőeszköz beáramlást, a tőkeexport kiáramlást jelent. A hitelfelvétel „tőke import”, a hiteltörlesztés „tőkeexport”.
NFM egyensúlytalanságok • Összességében egyensúlyban kell lennie, de egyes részmérlegek mutathatnak hiányt… – Pl. külkermérleg hiányról beszélünk, ha az ország több terméket és szolgáltatást importál, mint amennyit exportál. • A részmérlegek ellensúlyozhatják egymást: a folyó fizetési mérleg hiányt (túlzott import) pl. ellensúlyozhatja a pénzügyi mérleg aktívuma (külföldiek befektetése). • A részmérlegek hiányának oka lehet a nagymértékű költségvetési deficit (külföldi hitelek felvétele), az erős hazai valuta (gyenge export), a vállalatok gyenge versenyképessége, a háztartások túlzott hitelezési tevékenysége (devizahitelfelvétel, pl. mert a külföldi kamatláb alacsonyabb), vagy éppen a külföldiek túlzott megtakarításai, melyet előszeretettel vesznek fel belföldiek.
Foreign Direct Investment •
• • •
A külföldi közvetlen tőkeáramlások nemzetközi mérőszáma az FDI, melynek be- és kiáramlást jelző, valamint stock ás flow jellegű mutatói is vannak (FDI Inward/Inflow és FDI Outward/Outflow). A pénzügyi mérleg részeként jelenik meg az NFM-ben. Tulajdonképpen a multinacionális vállalatok globális terjeszkedését jelenti. Nincs lejárata, nem likvid. A külföldi befektetőnek tartós érdekeltsége van az általa létrehozott vagy felvásárolt vállalatban. – Kb. 10% feletti tulajdon külföldi vállalatban (10% alatti: portfólió-befektetés) – külföldi közvetlen tőkebefektetésre példa a kecskeméti Mercedes gyár vagy az Audi megjelenése Győrben – megvalósulhat „zöldmezős” / „barnamezős” beruházásban vagy vállalat-felvásárlásban – zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozás felépítését és alapítását jelenti, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre – A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. Pl. régi ipartelep felújítása és új üzem/infrastruktúra létrehozása.
FDI kiáramlás, Top20 küldő ország
FDI beáramlás, Top20 fogadó ország (2009-10)
Legnagyobb multicégek (külföldi eszközeik összértéke alapján; jobb szélen: külföldi értékesítés aránya az összértékesítéshez képest)
A 10 legnagyobb magyarországi vállalat (Figyelő előrejelzése alapján) Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Cég Nettó árbevétel (2013, Mrd) Mol-csoport 5400 Audi Hungaria 1739 GE Hungary 1400 MVM-csoport 922 Samsung Electronics 682 Bosch-csoport n.a.* Magyar Telekom-csoport 638 Mercedes-Benz 622 Tesco-Global n.a.** E.ON Hungaria-csoport n.a.***
*Figyelő-becslés: 670 milliárd forint **Figyelő-becslés: 605 milliárd forint ***Figyelő-becslés: 500 milliárd forint FDI és Magyarország: klikk ide
Az FDI-import hatásai a fogadó országban (fejlett ország kevésbé fejlett ország) POZITÍV
NEGATÍV
Új termelési technológia
Gazdaság konzerválása (függőségi viszony konzerválása)
Új fogyasztói kultúra (lehet negatív is)
„Transzferárak” alkalmazása: adóalap szándékos csökkentése
Beszállítói hálózat kiépülése
Profitrepatriálás (nyereség hazautalása)
Munkahelyek teremtése (külföldi vállalatnál & beszállítóknál)
Gazdasági struktúra térbeli torzulása (fejletlenebb régiók lemaradása erősödik a fogadó országon belül)
Termelés/GDP növelése, extra adóbevétel az államnak
A képzett munkaerő „elszívása” a helyi KKV-któl
Fizetések növelése (adóbevétel is nő) Professzionális munkamorál importálása
Az FDI kivitel hatásai a tőkeexportőr országban POZITÍV
NEGATÍV Hazai munkanélküliség növekedése (termelés delokalizációja). Hazai beszállító hálózat megrendeléseinek csökkenése. Hazai GDP csökkenése (Megj.: a transzferárak miatt ez a csökkenés nem nagy; továbbá a magas hozzáadott értékű munkát – pl. K+F – ritkán delokalizálják a tőkeexportőr országok).
