Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogász szak
A Nemzeti Védelmi Szolgálat és a megbízhatósági vizsgálat
Készítette: Gonda Éva J-402
Konzulens: dr. Jánosi Andrea egyetemi tanársegéd
„A bizalom a legnagyobb díj, mit másoktól kaphatunk, S bizony e ritka kincsért sokszor nagy árat adunk.”
/Anonymus/
2
Tartalomjegyzék
Bevezető .............................................................................................................................. 4
I.
II. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban: NVSZ) ....................................................... 5 II. 1. Az NVSZ-ről általában .................................................................................................. 5 II. 2. Az NVSZ szervezeti felépítése ...................................................................................... 6 II. 3. Az NVSZ által védett szervek........................................................................................ 7 II. 3. 1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) .................................................. 8 II. 3. 2. Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ........................................................................... 8 II. 3. 3. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ......................................................... 8 II. 3. 4. Rendőrség ............................................................................................................... 9 II. 3. 5. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) .............................................................. 9 II. 3. 6. Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) .............................. 9 II. 3. 7. Terroristaelhárítási Központ (TEK)...................................................................... 10 II. 3. 8. Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) .................................................................... 11 II. 3. 9. Rendőrtiszti Főiskola (RTF) ................................................................................. 11 II. 3. 10. Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP)............................................................... 12 II. 3. 11. Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ (NOPVK) ................ 12 III.
Az NVSZ fő feladatai .................................................................................................... 13
III. 1. Védelem ...................................................................................................................... 13 III. 2. Megbízhatósági vizsgálat............................................................................................ 14 III. 3. Kifogástalan életvitel vizsgálat ................................................................................... 18 IV.
Jogszabályi változások a 2010. évi CXLVII. törvény alapján ...................................... 21
V. Élet az NVSZ megalakulása óta ........................................................................................ 24 VI.
Összegzés ...................................................................................................................... 25
VII.
Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 26
VIII. Mellékletek .................................................................................................................... 28 3
I. Bevezető A Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a hatáskörébe sorolt feladatok, így különösen a megbízhatósági vizsgálat ellátása, a szervezet 2011-ben történő megalakulása következtében, rendkívül friss jogintézménynek tekinthető, mely eddig nem képezte különböző kutatások, tanulmányok tárgyát. Mindez részben a szervezet időben rövidtávú múltjával, részben pedig az azt övező szigorú adatvédelmi szabályokkal magyarázható. Ezek a körülmények azonban úgy vélem alkalmasak arra, hogy jelentősen növeljék, illetve felkeltsék a téma iránti érdeklődést, valamint rendkívüli mértékben megnehezítik azt, hogy megalapozott, gyakorlati elemekkel alátámasztott dolgozat készülhessen. A fenti prob lémákat, valamint akadályokat áthidalva igyekeztem dolgozatomat elkészíteni, amelyben gyakorlati, ténylegesen a szervezet munkájában közreműködő szakember is segítette munkámat. Úgy vélem a tisztességes és fair eljárás elengedhetetlen követelmény, melynek valamennyi eljárási cselekmény, adott esetben rendőri intézkedés folyamán is érvényre kell jutnia - számomra, de szerintem mások számára is fontos, hogy biztonságban érezhessük magunkat a nap bármelyik pillanatában. Véleményem szerint ez azzal jár, hogy úgy egy rendőrben, mint tűzoltóban vagy hivatalnokban, teljes mértékben megbízhassunk, ez pedig csak úgy lehetséges, ha ezek a személyek feddhetetlenek munkájuk során. Ebben nyújt segítséget a Nemzeti Védelmi Szolgálat, hiszen kiszűri azokat a személyeket, akik adott esetben szégyent hoznak, illetve hozhatnak hivatásukra és szervezetükre. Mindezen túl a Nemzeti Védelmi Szolgálat össze is hangolja a különböző szervek munkáját, ugyanis ezek a szervek eddig is rendelkeztek saját belső védelmi vagy biztonsági szervezettel és sokszor egymás eljárásáról sem tudva jártak el akár ugyanazon ügyben is, amely gyakran felesleges, párhuzamos munkavégzést eredményezett. A Nemzeti Védelmi Szolgálat megalakulásával ezt a fentebb említett felesleges munkavégzést is hivatott megszüntetni, s ezáltal ezek a szervek ténylegesen azzal foglalkozhatnak, amely ügyekben hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkeznek. Dolgozatom kiterjed a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezetének,
munkájának
bemutatására, illetve mindazon szerveknek az ismertetésére, amelyeket védelmez, továbbá felvázolom fő feladatait, melyek közül a megbízhatósági vizsgálat részletesebb tárgyalására törekszem.
4
II. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (továbbiakban: NVSZ) A magyar kormány tavaly döntött úgy, hogy egy olyan külön rendőri szervet hoz létre, amelynek az lesz a feladata, hogy felszámolja az állami szerveknél a fennálló korrupciót, ily módon helyreállítsa az állampolgárok bizalmát és megvédje az érintett szerveknél dolgozókat a külső fenyegetésektől és befolyásolásoktól.
II. 1. Az NVSZ-ről általában A Nemzeti Védelmi Szolgálat a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szerve. A Nemzeti Védelmi Szolgálat hivatalos rövidítése: NVSZ. A 1101 Budapest, Kerepesi út 47-49. szám alatti székhellyel rendelkező Szolgálat vezetője a főigazgató, Bolcsik Zoltán. A szervezetet a Magyar Köztársaság Kormánya alapította a jogfolytonosság alapján 1995-ben, a névváltozást megelőzően a neve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata volt. Az NVSZ jogállását tekintve önálló jogi személy, amely önállóan gazdálkodónak tekinthető a gazdálkodás megszervezésének módjában. 1 A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011. január 1-jén kezdte meg a munkáját. A szervezet főigazgatója, Bolcsik Zoltán korábban a Nemzeti Nyomozó Irodát és a Veszprém megyei Rendőr Főkapitányságot irányította. A dandártábornok szerint már a szervezet létrehozásának híre is sokat javított a rendőrség és a vizsgált szervek korrupciós helyzetén: „Januári megalakulása óta 30 büntetett előéletű vagy éppen büntető eljárás alatt álló, illetve gyanús körülmények között élő embert szűrt ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat azok közül, akik rendőrnek, tűzoltónak, vámosnak vagy adóellenőrnek jelentkeztek. Azt nem lehet tudni, hogy hány megbízhatósági, vagyis a már aktív állomány megvesztegethetőségét kutató vizsgálatot végeztek.” 2
1
A Nemzeti Védelmi Szo lgálat Főigazgatójának 29/2011. utasítása A Nemzeti Védelmi Szolgálat Szervezet i és Működési Szabály zatáról 1-2. pont 2 Kékfény, ld.: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/21/21/Kekfeny_2011_ marcius_21_.aspx (letöltés dátuma: 2011. 10. 19.)
5
„Az NVSZ kijelölt nemzeti tagként részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában, ellátja a hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat”.3 Ebből is látszik, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak milyen sokrétű a munkája, hiszen nem csak magyarországi viszonylatokban működik, hanem az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának működésében is tevékenyen részt vesz.
II. 2. Az NVSZ szerve zeti felépítése Az NVSZ szervezeti felépítéséről a Dr. Pintér Sándor belügyminiszter által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat ad számunkra pontos képet. Ennek alapján: (4.) Az NVSZ országos illetékességű, önállóan működő szerv, amely feladatait szervezeti egységei útján látja el. (5.) Az NVSZ önálló szervezeti egységei: az igazgatóságok, a főosztály jogállású Hivatal, az önálló osztály jogállású Biztonsági Felügyelet, az Elemző és Értékelő Osztály, az Ellenőrzési Osztály. Az NVSZ önálló szervezeti egységei jogalanyisággal nem rendelkeznek. (6.) Nem önálló szervezeti egység a főosztály, az 5. pontban felsorolt osztályok kivételével az osztály, illetve a kirendeltség. (7.) A főosztályt a főosztályvezető, az osztályt az osztályvezető, a kirendeltséget a kirendeltségvezető vezeti.4 Tehát a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjének feladatát képezi a Hivatal, az Elemző és Értékelő Osztály és az Ellenőrzési Osztály munkájának, valamint a négy Igazgatóság ellenőrzése. A négy Igazgatóság: -
Polgári Titkosszolgálatok Védelmi Szolgálata Igazgatóság,
-
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság,
3
293/ 2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgála t részletes szabályainak megállapításáról 2.§ 4 A Nemzeti Védelmi Szo lgálat Főigazgatójának 29/2011. utasítása A Nemzeti Védelmi Szolgálat Szervezet i és Működési Szabály zatáról 4-7. pontok
6
-
Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság,
-
Gazdasági és Humán Igazgatóság.
Az Igazgatóságok pedig Főosztályokra tagolódnak, amelyek az alábbiak: Polgári Titkosszolgálatok Védelmi Szolgálata Igazgatóság: - Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Főosztály - Alkotmányvédelmi Hivatal Főosztály - Központi Szervek Védelmi Főosztály Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság: - Műveleti Főosztály - Központi Főosztály - Büntetés- végrehajtási Főosztály - Területi Főosztály (az utóbbi három Főosztály az Igazgatóhelyettes hatásköre és illetékessége alá tartozik) Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság: - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Főosztály - Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főosztály - Katasztrófavédelmi- és Önkormányzati Tűzoltóság Főosztály Gazdasági és Humán Igazgatóság: - Humánigazgatási Főosztály - Gazdasági Főosztály A Főosztályok szervezetileg Osztályokra és Regionális Osztályokra tagozódnak, így könnyítve meg a munkájukat. Az Észak-Magyarországi Regionális Osztály székhelye Miskolc, területe pedig kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékre. A miskolci székhely élén Miskolczi István rendőr alezredes, rendőrségi tanácsos osztályvezető áll.
II. 3. Az NVSZ által védett szervek Magyarországon jelenleg 11 olyan szerv létezik, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálat védelme alatt áll. Ezek a következők:
7
II. 3. 1. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) A Hivatal a belügyminiszter, valamint az egyszerűsített honosítással kapcsolatos eljárások tekintetében a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt áll. Jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatalnak minősül. 5 -
A Hivatal jogelődje a Menekültügyi és Migrációs Hivatal.6
-
A Hivatal székhelye Budapest. 7
-
A Hivatal ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt állampolgársági, idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat.8
II. 3. 2. Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) Feladatát
a
kémelhárítás,
nemzetbiztonsági védelem,
az
Alkotmányvédelem,
nemzetbiztonsági ellenőrzések
a
képezik,
gazdaságbiztonság, ezen túl pedig
közreműködik az idegenrendészeti eljárásokban, továbbá proliferációt, iparbiztonsági ellenőrzéseket folytat. 9
II. 3. 3. Országos Katas ztrófavédelmi Főigazgatóság A katasztrófavédelem magyarországi rendszerében kiemelt szerepet tölt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Olyan országos hatáskörű rendvédelmi szervnek minősül, amely államigazgatási feladatot is ellát. Szervezetileg Országos hatáskörű központi szervre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, valamint területi szervekre tagozódik. A területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek.
5
Feladatuk a katasztrófák elleni
http://www.b mbah.hu/a_bah_ismertetese.php (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 162/ 1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 3. § 7 162/ 1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 2. § (5) 8 162/ 1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 5. § (1) 9 http://www.ah.gov.hu/ (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 6
8
védekezésre történő felkészülés, a lakosság védelme, a veszélyhelyzetek megelőzése, továbbá a károk felszámolásában való közreműködés. 10
II. 3. 4. Rendőrség A rendőrség olyan állami szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása. Szervezeti felépítésében első helyen az ORFK áll, melyet az Országos Rendőrfőkapitány
irányít.
A
hierarchiában
alatta
a
BRFK,
ill.
a
Megyei
Rendőrfőkapitányságok állnak, alájuk pedig a Városi Rendőrkapitányságok tartoznak.
II. 3. 5. Nemzetbiztonsági Szaks zolgálat (NBSZ) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladatait a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági védelme, a bűncselekmények megelőzése és feltárása, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságának elősegítése képezi. A szolgálat célja, hogy közreműködő szakemberei, valamint folyamatosan fejlesztett eszközei és módszerei segítségével, magas színvonalú, titkos információgyűjtési és adatszerzési, továbbá szakértői szolgáltatásokat nyújt son az igénybevételre
törvényi
jogosultsággal rendelkező
nemzetbiztonsági és
bűnüldöző
szerveknek. Az NBSZ érdekkitűzése továbbá, hogy a tevékenységét szabályozó törvények maradéktalan betartásával, a jogszerűség, a szakszerűség és az átláthatóság biztosításával védje a jogállami követelmények teljesülését és folyamatosan erősítse a Szakszolgálat és a nemzetbiztonsági tevékenység iránti közbizalmat. 11
II. 3. 6. Sze rvezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) Magyarországon a szervezett bűnözés ellen legaktívabban fellépő intézménynek a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK) tekinthető, amely a bűnöző csoportok, bűnszervezetek feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk elemzésével, azok jogellenesen
10 11
megszerzett
javainak
legalizálását
szolgáló
gazdálkodó
szervezetek,
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_bemutatko zas (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.nbsz.gov.hu/main.php?l=hu&p=1&a=2 (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.)
9
vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az ilyen szervezetek struktúrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegítse, elemzéseivel egyben segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához. ”12
II. 3. 7. Terroristaelhárítási Központ (TEK) „A Központ a) végrehajtja a terrorcselekmény, a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra
alkalmas
jármű
hatalomba
kerítése
és
az
emberrablás
bűncselekmények felderítését és megszakítását, valamint a nyomozó hatóságok, az ügyészség, továbbá a rendvédelmi szervek felkérésére a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres vagy felfegyverkezett személyek elfogását, az egyéb személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását, e) végzi a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a köztársasági elnök és a miniszterelnök védelmét, (…) g) felkérésre végrehajthatja a kiadatási és átadási letartóztatásban lévő személyek államhatárig vagy külföldről Magyarországra történő kísérésével, valamint az elítélt személyek Magyarországon keresztül történő átszállításával kapcsolatos rendvédelmi feladatokat, h) a belföldi vagy nemzetközi vonatkozású terrorcselekmény bűncselekmények és az azokhoz kapcsolódó más bűncselekmények vonatkozásában az igazságügyi együttműködés keretében kapcsolatot tart más államok terrorellenes szerveivel,” (…) 13 Ezeken a feladatokon kívül a Terroristaelhárítási Központ szervezi és koordinálja a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek tevéke nységét, részt vesz a terrorizmussal kapcsolatos veszélyeztetettség értékelésében és segít kidolgozni a biztonsági intézkedési terveket, esetlegesen megvalósítandó cselekményeket. A Központ együttműködik a Rendőrséggel is a személyvédelmi feladatok során. Az ilyen feladatok elvégzését segít előkészíteni és koordinálni a Rendőrségnek.
A Központ
a Magyar Köztársaság
terrorfenyegetettségének helyzetét értékeli, és elemzéseket is végez. 12
http://hu.wikipedia.o rg/wiki/Szervezett_b%C5%B1n%C3%B6z%C3%A 9s#Szervezett_B.C5.B1n.C3.B6z.C3. A9s_Elleni_Koordin.C3.A 1ci.C3.B3s_K.C3.B6zpont (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 13 232/ 2010. (VIII. 19.) Korm. rendelet A Terrorelhárítási Kö zpontról 6. §
10
II. 3. 8. Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal magyar állami adóztatási szervezet, 2011. január 1-jén hozták létre a kb. 15 000 fős Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a mintegy 7000 fős Vám- és Pénzügyőrség összevonásával. -
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal.14
-
A NAV székhelye Budapest.15
-
A NAV állami adóhatósági feladatokat ellátó szerve az állami adó- és vámhatóság adóztatási szerve.16
II. 3. 9. Rendőrtiszti Főiskola (RTF) A Rendőrtiszti Főiskola a Rendőrség, a Büntetés- végrehajtási Szervezet, az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint a magánbiztonsági szféra eltérő területein meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök betöltéséhez, ellátásához szükséges szakmai képzést biztosítja. 17
A Főiskolát a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970-ben alapította. Az intézmény 1971-ben kezdte meg a tisztképzést a rendőri és a büntetés-végrehajtási szakokon. A képzés 1987-ben vámnyomozói, 1991-ben vámigazgatási, 1992-ben határrendészeti, 2000-ben gazdaságvédelmi, 2004-ben katasztrófavédelmi, 2006-ban magánbiztonsági szakokkal bővült. A Főiskola az Európai Unióba integrálódott magyar közigazgatás egyik legjelentősebb területének, a rendészetnek — hazai és nemzetközi relációban egyaránt — elismert tudományos
kutatási
és
oktatási
bázisa,
amely
eurokompatibilis
felkészültségű
szakembereket, vezetőket képez magas színvonalon. 18
14
2010. évi CXXII. törvény a Nemzet i Adó- és Vámhivatalról 1. § (1) 2010. évi CXXII. törvény a Nemzet i Adó- és Vámhivatalról 2. § 16 2010. évi CXXII. törvény a Nemzet i Adó- és Vámhivatalról 4. § (1) 17 http://www.rtf.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=86:fontosinformacio&catid =39:rokfeatur e (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 18 http://www.rtf.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88:rtfbemutatasa&catid=39:rokfeature (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 15
11
II. 3. 10. Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP) A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság elődje 1870. február 1-jén alakult meg, a hivatásos tűzoltóság ekkor 12 főt számlált. Az irányítás gróf Széchenyi Ödön feladata volt. 19 „A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (a továbbiakban: FTP) önálló jogi személy, alapítója Budapest Főváros Önkormányzata.”20 Ma az alapvető feladataik közé tartozik a tűzmegelőzés, a műszaki menté s, a tűzoltás és a tűzvizsgálat, amelyeket szakszerűen látnak el a Parancsnokság munkatársai.
II. 3. 11. Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ (NOPVK) A Nemzetközi Oktatási Központot (NOK) 1999. július 1-jén elsődlegesen azzal a céllal hozták létre, hogy végezze a Nemzetközi Rendészeti Akadémiával (ILEA) és Középeurópai Rendőrakadémiával (KERA) történő kapcsolattartást, azok elhelyezését, valamint gazdasági kiszolgálását. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az intézmény feladatköre kibővült az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) feladatainak koordinálásával és az ezzel összefüggő logisztikai feladatokkal. 2010. január 1-je óta ez az intézmény az IRM, majd a BM háttérszervezeteként, Nemzetközi Oktatási és Polgár i Válságkezelési Központ néven működik tovább. A szervezeti átalakítások után a három nemzetközi akadémia munkáját a Nemzetközi Oktatási Főosztály fogja át, míg a békefenntartással kapcsolatos feladatokat a Polgári Válságkezelési és Béketámogató Főosztály látja el. 21
19
http://www.tu zoltosagbp.hu/reszlet.php?mit=109&tabla=cikkek (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabály zata, I. fejezet 1.) 21 http://www.nokitc.hu/hungarian/bemutatkozas.html (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) 20
12
III. Az NVSZ fő feladatai A Nemzeti Védelmi Szolgálat fő feladatai a következők : -
Védelem: védi a rendvédelmi szervek
tagjait a külső
fenyegetésektől és
befolyásolásoktól, -
Megbízhatósági vizsgálat : a korrupció elleni küzdelem és a
- Kifogástalan életvitel vizsgálat: a vizsgált személyek feddhetetlenségének, a szervezethez méltó életmódjának a megállapítása.
III. 1. Védelem „Meg kell védeni a rendvédelmi szervek dolgozóit a különböző bűncselekményektől, fenyegetésektől és befolyásolási kísérletektől. Korábban maga Bolcsik Zoltán - az NVSZ vezetője - is veszélyben volt. Az általa irányított NNI 2004-ben kezdett nyomozni egy veszélyes bűnszervezet ellen, akik egy rivális banda tagjainak meggyilkolására készültek és ezért Szerbiából fegyvereket csempésztek az országba. Miután elfogták a maffia vezetőjét, a nagyhatalmú keresztapák a nyomozókat és a nyomozóiroda vezetőit is megfenyegették, ezért évekig fegyveres kommandósok kísérték őket éjjel-nappal. Bolcsik Zoltán azt állítja, hogy ezt tekintik legfontosabb feladatuknak, vagyis hogy megvédjék a 92 000 rendvédelmi dolgozót és hivatalnokot a bűnözők fenyegetéseitől.”22 Bolcsik Zoltán esete is mutatja, hogy milyen nagy veszé lyben lehet egy rendőr. A letartóztatott bűnözők olykor bosszút esküdnek, és nem rettennek el attól sem, hogy megöljék az őket letartóztató rendőröket, vagy akár az őket elítélő bírókat is. Ezért fontos, hogy ezeket az embereket, akik a munkájukat végzik, nem is kis hatékonysággal, megvédjék. Megvédjék az ők és a családjaik életét is. Ezt is lehetővé teszik a Ne mzeti Védelmi Szolgálat emberei, amely nagyon sok és jó szervezést, és a védelmezők munkájának összhangját kívánja meg.
22
Kékfény, ld.: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/21/ 21/ Kekfeny_2011_ marcius_21_.asp x dátuma: 2011. 10. 19.)
13
(letöltés
III. 2. Megbízhatósági vizsgálat A megbízhatósági vizsgálat alkalmazásának bevezetésére vonatkozó törekvések már a 90es évek második felében megjelentek, azonban ezen célkitűzés tényleges realizálása csak ez év elejére valósult meg. Mindez több tényezővel, így a vonatkozó jogszabályok gyakorlatban való alkalmazásából eredő problémákkal magyarázható. Így például sokáig vitatott kérdés volt az is, hogy a megbízhatósági vizsgálattal érintett kollégák milyen mérték vagy egyáltalán „provokálhatóak-e” a vizsgálat lefolytatása során.
Az elsők között végeztek el megbízhatósági vizsgálatot Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, április környékén, de ekkor még a vizsgálatot végző személy csak passzív magatartást fejthetett ki, tehát semmilyen utalást nem tehetett arra vonatkozóan, hogy például megpróbáljon megvesztegetni egy vele szemben eljáró rendőrt. Azt viszont fontos leszögezni, hogy az áprilisban beindult vizsgálatok híre minden rendőri állományban futótűzként terjedt, s talán pusztán magának a vizsgálatnak a lehetősége elrettentő, visszatartó erővel bírhat. „A megbízhatósági vizsgálat is szigorú ügyészi kontroll mellett zajlik, tehát az elrendeléstől kezdve a befejezésig ügyészi kontroll alatt végezzük a tevékenységünket. Nyilvánvaló, hogy olyan helyekre fogunk menni, olyan helyeken fogunk vizsgálatok at végezni, ahol korábban már voltak ilyen adataink, hogy ott bizony problémák vannak. Tehát én szeretnék megnyugtatni minden egyes becsületesen dolgozó kollegát, hogy semmitől nincsen tartani valója, ha ő a szabályoknak megfelelően végzi a munkáját. Nem az a lényeg, hogy itt mi erőltessünk bármiféle vesztegetési pénzeket, hanem az a lényeg, hogy a fő cél a megelőzés.”23 A megbízhatósági vizsgálat elsőrendű célja annak ellenőrzése, illetve kontrolálása hogy az azzal érintett felek, vajon eleget tesznek-e hivatali kötelezettségüknek vagy esetlegesen azt valamilyen módon megszegik. Mindennek a megvalósítása érdekében olyan mesterséges élethelyzeteket hoznak létre, amellyel az adott munkakört betöltő személy feltételezhetőn feladatának ellátására során is találkozhat. Kiemelendő azonban, hogy a megbízhatósági vizsgálat eredménye csakis büntetőeljárás alapjául szolgál, hiszen a vonatkozó jogszabály
23
Bolcsik Zoltán, ld.: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/21/21/Kekfeny_2011_ marcius_21_.aspx (letöltés dátuma: 2011. 10. 19.)
14
előírása alapján a lefolytatott vizsgálat eredményeként feltárt jogsértés fegyelmi vagy szabálysértési eljárás alapját nem képezheti. A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője jogosult elrendeli, amelynek alapját képező határozatot azonban indoklással köteles ellátni. Mindezen túl az eljárás lefolytatásához részletes terv elkészítése szükséges, amelyről az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. „A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről három munkanapon belül kell tájékoztatni.”24 A vizsgálat során elvégzett valamennyi tevékenységhez szigorú dokumentálási kötelezettség társul. Az ügyész rendelkezésére - tájékoztatását követően – két munkanapon áll a megbízhatósági vizsgálat elrendelésének jóváhagyására, illetve megtagadására. A védett állomány tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni egy év alatt maximum három alkalommal lehet, melyek időtartama nem lépheti túl a 15 napot.
Bűnfelderítés a különböző szerveknél a következő esetekben történhet: Az NVSZ felderítő tevékenysége a megbízhatósági vizsgálat keretében a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig tart. 25 A Nemzeti Védelmi Szolgálat a következő, a védett állomány tagja által elkövetett bűncselekmények esetén eszközöl nyomozást (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, továbbiakban: Btk. szereplő bűncselekmények): visszaélés személyes adattal (Btk. 177/A. §), hivatali bűncselekmények bántalmazás
hivatalos
(Btk.
225-228.§),
eljárásban,
tehát a hivatali
kényszervallatás,
visszaélés,
jogosulatlan
titkos
információgyűjtés és a jogellenes fogvatartás, bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bekezdés b) pont], vesztegetés (Btk. 250-255.§), 24
1994. év i XXXIV. törvény a Rendőrségről 7/A § (3). bekezdés 293/2010. (XII. 22.) Ko rm. rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról 6.§ (1) pont 25
15
közokirat- hamisítás (Btk. 275. §), zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont], katonai bűncselekmények (Btk. 343-366.§, kivéve a 343.§, 352.§ és 363. §-okat), tehát a feljelentés elmulasztása, önkényes eltávozás, kibúvás a szolgálat alól, a szolgálat megtagadása, kötelességszegés szolgálatban, szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás, jelentési kötelezettség megszegése, szolgálati visszaélés, a zendülés megakadályozásának elmulasztása, parancs iránti engedetlenség, elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, szolgálati tekintély megsértése, bujtogatás, alárendelt megsértése, elöljárói hatalommal visszaélés, elöljárói gondoskodás elmulasztása,
elöljárói
intézkedés
elmulasztása,
ellenőrzés
elmulasztása,
parancsnoki kötelességszegés, kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól, harci szellem bomlasztása. A védett állomány tagjával, a védett állomány közeli hozzátartozójával vagy a védett állomány tagjával kapcsolatban álló más személlyel szemben elkövetett: kényszerítés (Btk. 174. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §), emberrablás (Btk. 175/A. §), zsarolás (Btk. 323. §) bűncselekményeinek felderítése, abban az esetben, ha a fent említett bűncselekményeket a védett állomány tagjának hivatali kötelességének teljesítése alatt, miatt, vagy rá tekintettel követték el. Az eljárás, illetve a vizsgálat megszüntetését eredményezi valamennyi esetben, ha a védett állomány tagjának állományviszonya bármilyen okból megszűnik. Ebben az esetben a vizsgálatot határozattal be kell fejezni. 26 Ugyancsak a nyomozás megszüntetését vonhatja maga után az együttműködő terhelt esete, azaz ha „a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetőleg más büntető ügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttműködik, hogy
26
293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bű nfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról 13.§
16
az együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az, amely az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződik.”.27 A megbízhatósági vizsgálat gyakorlati alkalmazása Maga a vizsgálat az azzal érintett személy kiválasztásával veszi kezdetét (ez megtörténhet például az állományilletékes parancsnok bejelentésére, stb.), majd a 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ban foglaltak szerint az osztályvezető elrendelő határozatot bocsát ki a vizsgálat elrendeléséről. Ez bizalmas minősítési szintű besorolást kap, egészen az esetleges feljelentés megtételéig. A vizsgálat gyakorlati végrehajtásáról egy részletes terv készül, mely pontosan és apró részletességgel tartalmazza annak a menetét, fázisait, s amelytől bármilyen jellegű eltérés nem megengedettnek minősül. A terv kitér arra, hogy milyen cselekmény végrehajtására ke rül majd sor, milyen módszereket alkalmaznak, kik ellen alkalmazzák ezt a módszert, valamint hogy milyen bűncselekmény elkövetésére irányul a vizsgálat. Így kiemelt jelentőséggel bír az is, hogy a tervbe belefoglalják annak lehetőségét is, hogy a járőröző rendőrök esetleg kötelességszegést követnének el, hiszen annak hiánya a felelősségre vonás akadályát képezi. Mindezen túl fontos, hogy valamennyi személyt, akit az adott vizsgálat érinthet, megjelöljenek a tervben, ugyanis ez a tényező is elengedhetetlennek minősül a további eljárás során. Kérdéses lehet annak esete, ha a rendőrökön túl, mellettük adott esetben egy rendőrszakközépiskolás tanuló is részt vesz a járőrszolgálat te ljesítésében, hiszen ez a tényező korábban szintén korlátját képezte a vizsgálat végrehajtásának. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség véleménye alapján, ilyen esetben is el lehet végezni a vizsgálatot. Azonban, ha olyan rendőr követi el pl. a vesztegetés cselekményét, akire az engedély nem vonatkozik, vele szemben csak passzív magatartást tanúsíthatnak a nyomozók és ilyen esetben hatósági észlelés történik. Az NVSZ munkatársai, akik az ellenőrzéseket végzik, egy olyan szituációt teremtenek, amilyen az életben is előfordul. Azok, akik a megbízhatósági vizsgálatot végzik, engedélyt kapnak arra, hogy bizonyos szabályokat megszegjenek annak érdekében, hogy egy rendőr intézkedhessen velük szemben. „A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy az a vizsgálattal érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja 27
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 192.§ (1)
17
maga után.28 Ilyen körülménynek tekinthető például az is, ha adott esetben közlekedési szabályt szegnek meg. Fontos azonban kiemelni, hogy a vizsgálat végrehajtása során szigorú helyhez kötöttség érvényesül, így azt csakis a tervben pontosan megjelö lt helyen lehet megvalósítani. Így egy közterület vonatkozásában pontos behatárolás szükséges (pl. egy út kilométer szelvénye, stb.). Amennyiben a vizsgálat eredményes, úgy a Szolgálat munkatársai azonnal értesítik a nyomozó ügyészséget, és a feljelentés után megindul az eljárás. A fedett nyomozók nyílt eljárási cselekményt nem tehetnek, így például őrizetbe vételt sem hajthatnak végre. A megbízhatósági vizsgálat alapján megindult eljárás során a katonai ügyészség rendelkezik hatáskörrel. Az eljárás korlátjaként és nehézségeként értékelhető az ügyészségek, illetve nyomozó ügyészségek közötti kommunikációban felmerülő nehézségek. A vizsgált személyt értesíteni kell arról is, hogy megfelelt a megbízhatósági vizsgálaton. Ezt három napon belül teszik meg, általában az állományilletékes parancsnokon keresztül. A gondot az okozta, hogy ezt az értesítést az is megkapta, akivel szemben esetlegesen nem tudták végrehajtani a vizsgálatot, valamilyen gátló ok miatt. Ezt a problémát kiküszöbölve most már csak azt a személyt értesítik, akivel szemben az adott élethelyzet ténylegesen létrejött.
III. 3. Kifogástalan életvitel vizsgálat „A Nemzeti Védelmi Szolgálat harmadik fontos feladata, hogy feltérképezze a szervezetekbe jelentkező vagy már régebb óta ott dolgozó kollégák előéletét és életvitelét. Ez a feladat a feddhetetlen előélettel kapcsolatos vizsgálat. Tehát: büntetlen előéletű legyen, ne folyjon ellene eljárás, köztartozása ne legyen. Tehát egy sokrétű vizsgálat, illetve a környezetében is egy olyan vizsgálat, hogy ő az átlagos, becsületes életet éli és semmi olyan magatartást nem tanúsít, amivel a leendő szervezetére bármiféle szégyent hozhat.
28
293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 12.§ (1)
18
A dandártábornok szerint ez nem azt jelenti, hogy ezentúl a rendőrök, a vámosok és az adóhivatalnokok
hálószobájában
fognak
kutakodni.
Házkutatásra
vagy
éppen
telefonlehallgatásra, vagyis az ún. titkosszolgálati módszerek alkalmazására nekik is csak bírói engedéllyel, bűncselekmény gyanúja esetén van lehetőség. A Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetése, az érdekképviseleti szervek, a Rendőrtiszti Főiskola és az Országos Kriminológiai Intézet szakemberei még dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a kifogástalan életvitel fogalmát és azt, hogy mi az a magatartás, ami még elfogadható és mi az, ami már nem.”29 A kifogástalan életvitel a rendőri állományba vétel előtt kötelezőnek minősül, az állományban lévő rendőrön pedig időszakosan, valamint az állományilletékes parancsnok kérésére, az NVSZ főigazgatójának határozata alapján valósítják meg. Az ellenőrzés során a vizsgálat arra irányul, hogy követett-e már el bűncselekményt, illetve szolgálaton kívüli magatartása megfelelő-e. Az ellenőrzés módszerét képezi többek között a bűnügyi nyilvántartásból, egyéb nyilvántartásokból történő lekérdezés, valamint környezettanulmány készítése akár leplezetten is. A vizsgálat eredményéről értesítik az elvégzését kérőt, de a végrehajtásról tájékoztatják az érintett személyt is. A jelenlegi szabályozás azonban azt nem tartalmazza, hogy ezeket az iratokat kinek és meddig kell megőriznie.”30 Ezek alapján tehát, hogy ha valaki múltjában találnak valamilyen olyan okot, amely miatt ő nem megfelelő arra, hogy az adott szervnél dolgozzon, akkor nem élhet az adott munkalehetősséggel, ha pedig már az állomány tagja, akkor azonnal leszerelik. Ilyen ok lehet például az, ha valaki valamilyen bűncselekmény elkövetésében akár csak gyanúsított is volt, vagy ha a gondatlan elkövetés bizonyosodott be az ellen folyó eljárás során. Felfüggesztett-, illetve pénzbüntetés esetén az állományilletékes parancsnok döntésétől függ, hogy az adott személy az állományban maradhat-e. A főkapitánynak minderről természetesen határozatot kell küldeni. Ha az adott leszerelésből esetlegesen munkaügyi perre kerülne sor, akkor az elbocsátott rendőr, mint felperes az ORFK-t kell, hogy perelje, hiszen ő fogja a leszerelésre 29
Kékfény, ld.: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/21/ 21/ Kekfeny_2011_ marcius_21_.asp x (letöltés dátuma: 2011. 10. 19.) 30 http://www.rve.hu/hirek/ 1315-a-nyolcadik-es-a-kilencedik-csapas-kifogastalan-eletvitel-es-megbizhatosagivizsgalat (letöltés dátuma: 2011. 11. 04.)
19
vonatkozó határozatot meghozni. Itt az NVSZ pertársi minőségben vehetne részt az eljárásban, de erre a gyakorlatban még nem volt példa. A kifogástalan életvitel ellenőrzésének jogszabályi háttere: „A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését az NVSZ az állományilletékes parancsnok megkeresése, a miniszter kinevezési, valamint munkáltatói jogkörébe tartozó hivatásos állományúak esetében az illetékes miniszter megkeresése, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint más szervnél szolgálatot teljesítők esetén, ha a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogok nem a miniszter hatáskörébe tartoznak, a védett szerv vezetőjének megkeresése alapján végzi.”31 A megkeresés tartalmazza a hivatásos állományba jelentkező által kitöltött kérdőívet, a jelentkező és a vele közös háztartásban élők nyilatkozatát, önéletrajzát, tervezett beosztását, a hivatásos állomány tagja jelenlegi vagy tervezett beosztását, korábbi kifogástalan életvitel ellenőrzésének időpontját és eredményét. Az ellenőrzést az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni, indokolt esetben, egyszeri 30 nappal meghosszabbítható ez az időtartam az elrendelő által. „Az ellenőrzés megszüntetetését vonja maga után, ha a jelentkező a hivatásos állományba jelentkezéstől eláll, vagy a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálati viszonya bármilyen okból megszűnik”. 32
31
293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendőrség szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról 7.§ 32 293/2010. (XII. 22.) Ko rm. rendelet a rendőrség szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról 8.§
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó a kifogástalan életvitel ellenőrzé s és a megbízhatósági belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó a kifogástalan élet vitel ellenőrzés és a megbízhatósági
20
IV. Jogszabályi változások a 2010. évi CXLVII. törvény alapján A 2010. év CXLVII. törvény, amely 2011. január 1.-jén lépett hatályba, az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szól. A terjedelmi korlátok miatt azonban nem az összes, mindössze néhány törvény módosítását mutatom be. A) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása A megbízhatósági vizsgálat törvényessége felett az ügyészség gyakorol felügyeletet (Ütv. 1.§-nak módosított (2) bekezdése). A megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tevékenység ellenőrzése az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozik, amelyet az ügyészség törvényességi felügyeleti szakága lát el (Ütv. 3.§-a (2) bekezdésének módosított g) pontja) . Az Ütv. mindezen túl egy további, a megbízhatósági vizsgálat feletti felügyelet alcímmel egészült ki (17/B. §). 33 Ezek alapján: „A megbízhatósági vizsgálat feletti felügyelet az ügyész feladatának részét képezi az Rtv.ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat törvényességének felügyelete. Ennek értelmében az ügyész jogosult arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről szóló határozatról, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes tervről az elrendelést követő haladéktalan tájékoztatást kapjon, valamint mindezek kézhezvételét követő 2 munkanapon belül dönt a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásáró l, jóváhagyásáról.
Ugyancsak
jogosult arra,
illetve annak
hogy a megbízhatósági vizsgálat teljes
dokumentációjába korlátozás nélkül betekintsen, illetve magának a ,megbízhatósági vizsgálatnak a befejezéséről szóló indokolt határozatról haladéktalanul tájékoztatást kapni, amely ellen kézhezvételét követő 8 munkanapon belül óvással élhet.” „Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló indokolt határozatot a kézhezvételét követő 8 munkanapon belül visszaküldi az Rtv.-ben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek.”34 Ebből is látható az, hogy az ügyész felügyeletet gyakorol az NVSZ munkája felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyelet gyakorol a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálat, valamint a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
33 34
2010. év i CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról 3.§ A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 17/ B.§
21
B) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) az alábbiak szerint módosult. A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladatát képezi a közbiztonság és a közrend védelme, az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, az államhatár rendjének fenntartása, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés. A
rendőrség
a
bűnmegelőzési,
bűnüldözési,
államigazgatási és
rendészeti
feladatkörében többek között a következő feladatokat látja el: általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését, szabálysértési
hatósági
jogkört
gyakorol,
közreműködik
a
szabálysértések
megelőzésében és felderítésében, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, büntetés- végrehajtási feladatokat lát el, őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, elvégzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést, felderíti
a
Magyar
Köztársaság
területén
tevékenykedő
terrorszervezeteket,
megakadályozza, hogy e szervezetek bűncselekményeket kövessenek el, stb. 35
35
2010. év i CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról 8.§
22
C) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása értelmében (9. § (3) bekezdés), amennyiben a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy ügyész előzetes jóváhagyásával szabálysértést követ el a jogszabályban meghatározott feladata során, feltéve, hogy annak megvalósítása bűnfelderítési érdeket szolgál, szabálysértés miatt nem vonható felelősségre. 36 D) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép 37 : [Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:] „o) a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerv vezetője,
belső bűnmegelőzési és
a rendőrségről szóló
törvényben
meghatározott terrorizmust elhárító szerv vezetője, az idegenrendészeti hatóság vezetője, továbbá a menekültügyi hatóság vezetője.”
36 37
2010. évi CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azo kkal összefüggő törvények módosításáról 78.§ 2010. évi CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azo kkal összefüggő törvények módosításáról 107.§
23
V. Élet az NVSZ megalakulása óta A Zsaru magazinban Cs. Csala Károly és Schalk Endre közös cikket jelentettek meg a Nemzeti Védelmi Szolgálatról. Egészen pontosan Szabó Jenő dandártábornok urat interjúvolták meg arról, hogy hogyan változott a rendőri korrupció az NVSZ me galakulása óta. A Nemzeti Védelmi Szolgálat Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (NVSZ RSZVSZ) igazgatója a következőket nyilatkozta: „Úgy érzékelem, hogy csökkent a rendvédelmi területen dolgozók bűnelkövetési hajlandósága, különösen a megbízhatósági ellenőrzés intézményének bevezetése óta, ez a tendencia statisztikailag is kimutatható. Aki betartja a törvényeket, annak nincs félnivalója, aki viszont eddig a zavarosban halászott, ma már tart a megbízhatósági ellenőrzéstől, ez pedig visszatartja a bűncselekmény elkövetésétől. (…)” 38 Fennállásának első négy hónapjában a Nemzeti Védelmi Szolgálat több mint 1400 rendvédelmi dolgozó, illetve ide jelentkező életvitel-ellenőrzését végezte el. A vizsgálat 50 embernél tárt fel kockázatot, valamennyien újonnan jelentkezők voltak. A vizsgálat eredményeként az ő felvételi kérelmüket elutasították. A titkosszolgálati eszközök használatára is felhatalmazott védelmi szolgálat korrupció gyanúja miatt húsz ügyben feljelentést tett az ügyészségen. A Nemzeti Védelmi Szolgálat több, korrupciós élethelyzetet imitáló megbízhatósági vizsgálatot is végzett. 39
A fentiekből látszik, hogy rengeteg pozitív hatása van annak, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat megalakult, és elkezdte működését, hiszen máris több olyan embert „kiszúrt”, akiknek nincs helyük bármely, az NVSZ által védett szervnél, illetve a feljelentések száma is mutatja, hogy mennyire aktívan végzik a munkájukat a szervezet dolgozói. Kihangsúlyoznám azonban, hogy a médiában nem csak a pozitív visszhangok uralkodnak, hanem negatív kijelentésekre40 is figyelmesek lehettünk a Szolgálattal kapcsolatban.
38
Zsaru Rendőrségi Magazin, 2011/23. lapszám, 12. oldal http://www.hirado.hu/Hirek/2011/ 04/ 13/ 05/ Dolgozik_a_vedelmi_szolgalat__feljelentettek_a_korrupt.aspx (letöltés dátuma: 2011. 11. 09.) 40 http://nol.hu/archivum/kenyszervallatas_miatt_feljelentest_tett_ifj__galambos_lajos (letöltés dátuma: 2011. 11. 04.) 39
24
VI. Összegzés Amint az a dolgozatomból kitűnik, rendkívül fontos a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkája, különösképpen a megbízhatósági vizsgálatok végzése, hiszen ez egyfajta jelentése annak, hogy az eljáró rendőrök, illetőleg a fent említett 11 szerv dolgozói nem élnek vissza hatalmukkal az állampolgárokkal szemben, így érvényesülhet a fair eljárás mindenkivel szemben. Ugyancsak fontos a kifogástalan életvitel vizsgálata is, hiszen plusz garanciákat nyújt számunkra arról a tényről, hogy megbízhatunk az ezeknél a szerveknél alkalmazott személyekben. Rengeteg jogszabályi változtatás, módosítás, és jogszabályalkotás után az NVSZ munkája, hatásköre, illetékessége is meghatározásra került. A fent bemutatott jogszabályok és az elemzett eljárások megfelelő képet adhatnak számunkra a Szolgálat és az általa védett szervek munkájáról. Persze még idő kell, hogy e fiatal szerv munkája kiforrjon és minden egyes mozzanata az eljárásoknak zökkenőmentesen folyjék le. Ez nehéz feladat lesz, de a Szolgálat emberei lehetőségükhöz mérten a legtöbbet hozzák ki munkájukból. Az NVSZ munkatársai a fennállásuk óta folyamatosan dolgoznak, ellenőrzik a szervek dolgozóit. Ami megfigyelhető, hogy a megbízhatósági vizsgálatokon alig akadnak fent munkatársak, hiszen eljárás elhanyagolható számban indult ellenük. Ez is azt mutatja, hogy Magyarországon a rendvédelmi szervek dolgozóinak munkája a tisztességes és fair eljárás követelményének kétség kívül megfelel, ami azt a következtetést engedi számunkra, hogy amennyiben valaki egy hivatalos eljárás részesévé válik, úgy nagy biztonságban érezheti magát, hiszen korrekt, az eljárási szabályokat betartó munkával találkozik majd.
Itt ragadnám meg a lehetőséget arra, hogy köszönetet mondjak Miskolczi István rendőr alezredes Úrnak, hiszen a vele való beszélgetés nagyban hozzájárult dolgozatom elkészüléséhez, illetve véglegessé válásához.
25
VII.
Felhas znált irodalom
Jogszabályok: 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet, 2. § (5); 3. §; 5. § (1) 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 7/A §. 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 192.§ (1) 2010. évi CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról 3.§; 8.§; 78.§; 107.§ 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról 1. § (1); 2. §; 4. § (1) 232/2010. (VIII. 19.) Korm. rendelet A Terrorelhárítási Központról 6. § 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel
ellenőrzés
és
a
megbízhatósági
vizsgálat
részletes
szabá lyainak
megállapításáról 2.§; 6-8.§; 12.§ (1); 13.§ A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Szervezeti és Működési Szabályzata, I. fejezet 1.) A Nemzeti Védelmi Szolgálat Főigazgatójának 29/2011. utasítása A Nemzeti Védelmi Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1-2. pont; 4-7. pont
Sajtó, média: Kékfény; ld.: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/21/21/Kekfeny_2011_marcius_21_.aspx (letöltés dátuma: 2011. 10. 19.) Zsaru Rendőrségi Magazin, 2011/23. lapszám, 12. o.
26
Internet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szervezett_b%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s#Szervezett _B.C5.B1n.C3.B6z.C3.A9s_Elleni_Koordin.C3.A1ci.C3.B3s_K.C3.B6zpont (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://nol.hu/archivum/kenyszervallatas_miatt_feljelentest_tett_ifj__galambos_lajos (letöltés dátuma: 2011. 11. 04.) http://www.ah.gov.hu/ (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.bmbah.hu/a_bah_ismertetese.php (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/13/05/Dolgozik_a_vedelmi_szolgalat__feljelente ttek_a_korrupt.aspx (letöltés dátuma: 2011. 11. 09.) http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_bemutatkozas (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.nbsz.gov.hu/main.php?l=hu&p=1&a=2 (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.nokitc.hu/hungarian/bemutatkozas.html (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.rtf.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=86:fontosinforma cio&catid=39:rokfeature (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.rtf.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=88:rtfbemutatasa &catid=39:rokfeature (letöltés dátuma: 2011. 10. 28.) http://www.rve.hu/hirek/1315-a-nyolcadik-es-a-kilencedik-csapas-kifogastalaneletvitel-es- megbizhatosagi-vizsgalat (letöltés dátuma: 2011. 11. 04.) http://www.tuzoltosagbp.hu/reszlet.php?mit=109&tabla=cikkek 2011. 10. 28.)
27
(letöltés
dátuma:
VIII. Mellékletek 1. számú melléklet Az NVSZ Sze rvezeti Ábrája NVSZ Főigazgató Elemző és Értékelő Osztály
Hivatal
Ellenőrzési Osztály
Jogi és Koordinációs Osztály
Ügyviteli Osztály
Polgári Titkosszolgálatok Védelmi Szolgálata Igazgatóság Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Főosztály Alkotmányvédelmi Hivatal Főosztály Központi Szervek Védelmi Főosztály Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság Műveleti Főosztály Akció Osztály Ellátó Osztály Igazgató helyettes Központi Főosztály Központi Szervek Osztály Pest Megyei Osztály Rendészeti Szervek Osztály Budapesti Osztály Büntetés-végrehajtási Főosztály Közép-Magyarországi Osztály Regionális Osztály Területi Főosztály
28
Főosztályvezető helyettes Nyugat-Dunántúli Regionális Osztály Közép-Dunántúli Regionális Osztály Dél-Dunántúli Regionális Osztály Főosztályvezető helyettes Észak-Magyarországi Regionális Osztály Észak-Alföldi Regionális Osztály Dél-Alföldi Regionális Osztály
Közigazgatási Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Főosztály Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főosztály Katasztrófavédelmi és Önkormányzati Tűzoltóság Főosztály Gazdasági és Humán Igazgatóság Humánigazgatási Főosztály Gazdasági Főosztály Közgazdasági Osztály Műszaki Osztály Informatikai Osztály
29
2. számú melléklet
Az NVSZ jóváhagyott elemi költségvetése kiemelt előirányzatonként a 2011. évre
A Magyar Köztársaság 2011. évi Költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény alapján.
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: INTÉZM ÉNYI BERUHÁZÁS: FELÚJÍTÁS:
3 654,6 millió Ft 130,9 millió Ft 60,0 millió Ft
FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS:
190,9 millió Ft 3 845, 5 millió Ft 3 845,5 millió Ft
BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN:
3 845,5 millió Ft
Költségvetési létszám:
500 fő
30
3. számú melléklet Az NVSZ által védett szervek logói
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Alkotmányvé delmi Hivatal
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Rendőrség 31
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
Terroristaelhárítási Központ
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
32
Rendőrtis zti Főiskola
Fővárosi Tűzoltóparancsnokság
Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ
33
