A NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET TÁJÉKOZTATÓJA Cím: Telefon: Fax: E-mail: Honlap:
1087 Budapest, Berzsenyi D. u. 6. 06 1-210-1065 06 1-210-1063
[email protected] www.nive.hu
Főigazgató:
Nagy László
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 1
. .
BEVEZETŐ A 2005–2006-os tanév több okból is emlékezetes lesz a Nemzeti Szakképzési Intézet életében. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a gazdaság erőteljes igényei megjelentek szinte minden területen, és jellemzően a középfokú szakember-utánpótlásra összpontosultak. Az Oktatási Minisztérium stratégiájában is jól látható, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásoknak is nagy jelentőséget tulajdonít. E változások feltételeit a Szakiskolai Fejlesztési Program, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló új szakképzési szerkezet fogja biztosítani. A két program feladat- és ütemterve átalakította az Intézetben folyó szakmai munkát, a partnerekkel való együttműködést és munkamegosztást. Valamennyi intézeti munkatárs legjobb szakmai tudása szerint arra törekszik, hogy a programok – amelyek nemcsak a szükségszerű magyar fejlesztést elégítik ki, hanem biztosítják az Európához történő integráció elősegítését is – határidőre, minőségi színvonalon befejeződjenek. A célok elérése érdekében az Intézet kutató, fejlesztő, valamint szolgáltatási feladatai egységet képeznek más koordinációs munkákkal is.
SZAKKÉPZÉSKUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Programfejlesztés Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően sürgetővé vált a szakképzés rendszerének megújítása és szerkezeti átalakítása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A gazdaság elvárásai jelenleg nem kielégítő módon jelennek meg a szakképzésben. Az iskolai rendszerű szakképzés csak lassan és nehézkesen tud alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez. Néhány dinamikusan fejlődő térségben hiány van képzett szakmunkásokban. Ugyanakkor nem egységes a pályaválasztási és -orientációs rendszer sem. A megváltozott környezethez egyrészt megfelelően képzett szakemberekre, másrészt az oktatási, képzési és a munkaerő-piaci intézmények információs rendszereinek összekapcsolására van szükség. A szakmastruktúra és az azzal összefüggő rendszer, így az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) fejlesztése elodázhatatlan. Az új szakképzési struktúra fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2.1 központi programja keretében történik. Az „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak – a továbbfejlesztésén alapul. A fejlesztési munkák az Intézetben folynak, részletes bemutatásuk külön fejezetben olvasható. A változások másik területe a Szakiskolai Fejlesztési Program, amelynek koordinációját, infrastrukturális hátterének biztosítását az NSZI-ben létrehozott Szakiskolai Fejlesztési Programkoordinációs Iroda végzi. A programról külön fejezet ad tájékoztatást, az információk a www.szakma.hu weblapon is elérhetőek. Az Intézet látja el az Országos képzési jegyzék 21 szakmacsoportos bizottságának titkári feladatait, az itt készülő javaslatok már az új szakmastruktúra kialakításához kapcsolódnak. A további fejlesztések előkészítéséhez több elemzés és tanulmány készült már eddig is: – a szakképesítést szerzett pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeinek, tapasztalatainak felülvizsgálata, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére; – a visszaérkezett eredmények alapján tanulmány készítése, amely információt nyújt a középfokú szakmai képzés irányítóinak, fejlesztőinek; – az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel elemzése a 2003–2004. tanévre vonatkozóan, majd összehasonlítása a korábbi 2 tanév eredményeivel; NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 3
– javaslatok kidolgozása a szakképzési rendszer finanszírozásának hatékonyságának, eredményességének a korszerűsítésére. A „Szakképzési és felnőttképzési kutatások a jövőért 2005” című nemzetközi kutatási konferenciát Budapesten az NSZI a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel együtt rendezi meg. Kérjük a „fejlesztő-kutató-kísérletező” iskolákat, hogy jelentkezzenek tapasztalataikat összefoglaló rövid bemutató előadásukkal. A jelentkezettek közül szakmai bizottság fogja kiválasztani azt az öt legjobb iskolát, akik a konferencián bemutatkoznak. Az Intézet fejlesztési feladatai között kiemelten fontos a HEF OP 3.2.1. komponense az új szakképzési szerkezet fejlesztéséről, de emellett továbbra is jelentőségének megfelelő helyet kap a szakképzési dokumentumok elkészítése, módosítása. További fontos feladat marad az Országos Képzési Jegyzék gondozása, a fejlesztéséhez szükséges tanulmányok elkészítése, kutatások koordinálása.
A speciális szakterület fejlesztési feladatai Az Intézet továbbra is kiemelt feladatának tekinti az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szakmai tevékenységet, a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő fiatalok szakképzésének gondozását. Az elmúlt évek gyakorlatát követve a fogyatékkal élő fiatalok szakképzéséhez folyamatosan készíti a szakmai anyagokat. Ebben a tanévben 7 központi program adaptálása és 3 készségfejlesztő speciális szakiskolai szakmai modul kidolgozása fejeződik be, amelyek a következőek: – tanulásban akadályozottak számára: • kőműves szakképesítés, • géplakatos szakképesítés, • aranykalászos gazda szakképesítés, • számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés; – hallássérültek számára: • cserépkályha- és kandallóépítő szakképesítés; – mozgáskorlátozottak számára: • számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés; – látássérültek számára: • számítógép-kezelő (-használó) szakképesítés; – készségfejlesztő speciális szakiskolai szakmai modulok: • terménybetakarító; • agyagtárgykészítő; • munkahelyi gyakorlat. A jogszabályi változások miatt a következő 10 speciális központi programot dolgozzák át: – asztalos szakképesítés hallássérültek részére, – asztalos szakképesítés tanulásban akadályozottak részére, – kosárfonó szakképesítés látássérültek részére, – szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítés tanulásban akadályozottak részére, – kosárfonó és fonottbútor-készítő szakképesítés hallássérültek részére, – bőrtárgykészítő szakképesítés tanulásban akadályozottak részére, – gépíró és szövegszerkesztő szakképesítés hallássérültek részére, – kerékpárszerelő szakképesítés hallássérültek részére, – kerékpárszerelő szakképesítés tanulásban akadályozottak részére, – szőnyegszövő szakképesítés látássérültek részére.
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 4
Az intézet speciális szakiskolai szakmai tankönyveket és interaktív tananyagokat is készít (Gyógynövénytermesztő és -feldolgozó ismeretek tanulásban akadályozottak számára; Néprajzi ismeretek tanulásban akadályozottak számára; Gyógynövényismeret -termesztő és feldolgozó szakképesítéshez). Nagy figyelmet fordítunk a jelnyelvi szótár készítésére is, amely a hallássérültek számára ad segítséget [számítógép-kezelő (-használó); számítástechnikai szoftver-üzemeltető; számítástechnikai programozó]. Folytatni kívánjuk a speciális szakképzés (fogyatékkal élők) helyzetelemzését, a tartalmi értékelést és a számítógépes feldolgozást is.
Hátrányos helyzetű fiatalok szakképzése A hátrányos helyzetű fiatalokat felzárkóztató szakiskolai képzés eredményesebb megvalósítása érdekében tovább működteti az Intézet a bázisiskolai rendszert. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bázisiskolák az adott régióban egyre jobban betöltik azt a szerepüket, hogy az iskolaközi szakmai műhelymunkát támogassák és közvetlen segítséget nyújtsanak a problémával küzdő szakiskoláknak.
NEMZETKÖZI PROGRAMOK Az Intézet alapfeladata a nemzetközi szakmai képzési módszerek gyűjtése, hatékony nemzetközi eljárások, módszerek adaptálása, továbbfejlesztése és elterjesztése. Ennek keretében együttműködik külföldi intézetekkel, szervezetekkel és testületekkel, részt vesz nemzetközi projektekben, nemzetközi tanácskozásokon, és gondozza külföldi kapcsolatait. Az Intézet e tanévben is folytatja a már megkezdett nemzetközi programjait.
Leonardo da Vinci projektek: • VQTS elnevezésű projekt A partnerországok szakképzéssel kapcsolatos akkreditációs és transzfer rendszerének felméréséről szól. Hét európai uniós tagország szakképzéssel foglalkozó intézményei alkotják a munkacsoportot. Az a cél, hogy egy kiválasztott területen, jelen esetben a gépészet területén vizsgálják a középfokú szakképzések akkreditációját, átjárhatóságát Európában. A projekt három szakaszból áll: felmérés, feldolgozás, kivitelezés. Intézetünk két munkacsomag koordinálását látja el. • Minőségbiztosítás a szakképzésben projekt – QVET Négy ország képviselői alkotják a munkacsoportot. A program célja: szakképzés-specifikus EFQM alapú indikátorok kidolgozása szakképző intézmények számára. A projekt jelenleg kerül a lezáró szakaszba, a zárókonferenciára 2005 novemberében kerül sor. • Embedding Standards A program célja az információs technológia/multimédia szabványosítás kezdeményezéseinek beillesztése az európai szakképzés-fejlesztési stratégiákba.
Socrates-Grundtvig projektek: • Inclusive Adult Model – értelmi fogyatékos felnőttek képzése A célcsoportot a kis, illetve közepes segítségre szoruló emberek alkotják, akik képesek az önálló életre (pl. rendben tartják a szobájukat, el tudnak menni vásárolni, képesek egyedül étkezni stb.), és képesek a foglalkoztatás során manuálisan elvégezhető munkára (de nincs szakképzettségük). A projekt keretében kidolgoznak egy tantervet és egy ehhez kapcsolódó tanári kézikönyvet, amelyek a megfelelő képző intézményeknek útmutatóul szolgálnak.
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 5
Egyéb programok Kétoldalú kapcsolatok Holland–magyar együttműködés A program keretében Intézetünk vállalta a győri Pattanyús Géza Ipari Szakközépiskola és a budapesti Verebély László Szakközépiskolákban próbavizsgák megszervezését. A sikeres vizsgát követően a diákok a következő holland szakképesítésekről szereztek bizonyítványt: elektronikai szerelő / elektronikai vezető-szerelő MIE / EMIE, villamosberendezés- és -készülékszerelő / villamosberendezés- és -készülék vezető-szerelő MBI / EMBI. A programhoz kapcsolódóan magyar szakértők látogatást tettek Hollandiában, ahol a képzési rendszer fejlesztését vizsgálták, illetve holland szakemberek érkeztek Magyarországra, hogy betekintést nyerjenek a moduláris képzési rendszerbe. A program tapasztalatairól mindkét fél jelentést ír, amely ajánlást tartalmaz az Oktatási Minisztérium számára a moduláris szakképzés felépítéséhez. Német–magyar együttműködés A „Határokon túl” elnevezésű projekt célja hosszú távú együttműködési és cserekapcsolatok kialakítása az azonos ágazatban tevékenykedő szakképzési intézmények és cégek között, Szászország-Anhalt tartományban és Magyarországon. Másodlagos célja az idegenérzés, az előítéletek és a félelmek megszüntetése, a szakképzés szakembereinek továbbképzése szakmai csereprogramokon keresztül. Angol–magyar együttműködés Az NSZI és partnere, a Wiltshire College együttműködésükben közös projektajánlatot dolgoznak ki a következő témakörökben: kutatási-fejlesztési program fogyatékkal élők képzésére, illetve külső és belső minőségbiztosítási eljárások kifejlesztésére. Különösen jó kapcsolatot alakítottunk ki az uniós tagországokból Németországgal, Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával, Spanyolországgal, Olaszországgal, Finnországgal és Dániával. Intézetünk egész évben örömmel fogadja a világ minden tájáról érkező delegációkat, akik érdeklődnek a magyar szakképzés iránt. Europass Bizonyítványkiegészítő A részletes tájékoztatás külön fejezet is tartalmaz, azonban a legfontosabbak a következő tényezők: A Magyar Nemzeti Referencia Központ az Európai Bizottság útmutatásai alapján a Nemzeti Szakképzési Intézet gondozásában működik. Az NRK olyan internetportál, ahol az érdeklődő a szakképzéssel kapcsolatos minden fontos dokumentumot megtalál. A központon belül 2005. július 1-jétől mind az érdeklődők, mind a felhasználók számára elérhetővé válik az Europass Bizonyítványkiegészítő. Az Europass bizonyítványkiegészítő a szakképesítéshez csatolt dokumentum, amelynek célja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa által megszerzett tudás és szakmai alkalmasság tekintetében megkönnyítse a bizonyítvány tartalmának megértését belföldön és külföldön egyaránt. A bizonyítványkiegészítő az alábbiakról tartalmaz információt: – megszerzett készségek és kompetenciák, – a képesítéssel végezhető foglalkozások köre, – odaítélő és akkreditáló szervek, – a bizonyítvány szintje, – a bizonyítvány megszerzésének különböző módjai, – a következő oktatási szintre való bejutás lehetőségei.
NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 6
SZOLGÁLTATÁS Pedagógus-továbbképzés A Nemzeti Szakképzési Intézet a szakképzési törvény és az alapító okirat alapján a pedagógus-továbbképzésekre vonatkozó hatályos törvények, rendeletek figyelembevételével tervezi és szervezi a szakképzésben dolgozó pedagógusok továbbképzését. Az Intézet tanévenkénti rendezvényeit, komplex pedagógus-továbbképzési ajánlatát a tanévkezdésre megjelenő kiadványában és a honlapján teszi közzé. A programválaszték igazodik a szakképzés igényeihez, tartalma és célja megfelel a szakképzés-politika, a gazdálkodó szervezetek, az iskolafenntartók és a szakképző iskolák elvárásainak. A továbbképzési program a következő szakmai területekre készült: – a szakoktatás-politikai célok megvalósítása, a számítástechnikai ismeretek széleskörű terjesztése, a kétszintű érettségi vizsgáztatásra történő felkészítés a szakmai előkészítő tantárgyak vonatkozásában, a szakmai vizsgáztatásra, a szakmai szakértői feladatok végzésére történő felkészítések az érvényes jogszabályok szerint; – a szakterületi információk, konzultációk a szakterületet érintő szabályozások alapján, SZVK, OKJ-módosítások, tankönyvek, taneszközök megjelenése és használata, új technológiák oktatási módszerei, szakmai tanulmányi versenyek fejlesztései; – a hétévenként kötelező, illetve a pedagógus szakvizsgába beszámítható – akkreditált – továbbképzések, melyek az OKJ új ismerettartalmait vagy a pedagógiai kompetenciák megújítását célozzák. A programok bonyolításán kívül az Intézet gondoskodik a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet és azt módosító kormányrendelet előírásai szerint a dokumentálásról, a nyilvántartások vezetéséről, a továbbképzések teljesítésigazolásairól, valamint hangsúlyt fektet kérdőíves felmérés alapján a továbbképzések minőségbiztosítására is. Törekszik arra, hogy az elektronikus – interneten keresztüli – kapcsolattartás minél szélesebb körű elterjedésére alapozva szervezze a továbbképzéseket. Tervezi a továbbképzések online regisztrációjának bevezetését. Az idei tanévben újdonság, hogy az Intézet pályázatot hirdetett a felhasználói (iskolai) igényeket minél jobban megközelítő pedagógus-továbbképzési programfejlesztésre és azok megvalósítására. Az Intézet a csúcstechnikák (e-learning, multimédia) oktatásban való alkalmazására további akkreditált programokat dolgoz ki. Ugyanakkor a befejezett mintafejlesztéseket követő továbbképzéseket is megrendezi, pl. a szakmacsoport alapú, 4 komponensű tananyagcsomag (hagyományos tankönyv, kapcsoskönyv, CD-ROM, online „e-tankönyv”, honlap) használatára való felkészítés. A szakmai felkészítést 15 munkahelyes új számítógépterem is segíti.
SZAKTANÁCSADÁS ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉS Az Európai Unió elvárásainak megfelelően a kormányprogram fontos szerepet szán a szaktanácsadásnak. Az NSZI megkezdte a szaktanácsadás intézményrendszerének áttekintését, a regionalitás érvényesítését, valamint a szaktanácsadók komplex felkészítését. A szaktanácsadás célja a szakképző intézmények oktató-nevelő munkájának segítése, az iskolafenntartók szakképzéssel kapcsolatos igényeihez és a képzésben érdekelt minisztériumok, szervezetek, szövetségek számára szakértői anyagok összeállítása. A szaktanácsadás a feladatok ellátása érdekében elemzéseket végez a tankönyvek használatáról, arról, hogy a kerettantervek beváltak-e, az OKJ-szakképesítések központi programjainak nyomon követéséről, a szakközépiskolai érettségi vizsgák nyomon követéséről. NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 7
A szaktanácsadás kiemelt feladatának tekinti a szakképzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel kapcsolatos feladatokat is: a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek elemzését, a szakképző intézmények oktató-nevelő munkájának elemzését a személyi és tárgyi feltételek tükrében, az oktató-nevelő munka eredményességének javítását. A szaktanácsadás szakmai és módszertani segítséget nyújt az iskolák vezetői és szaktanárai számára az oktató-nevelő munka színvonalasabb megoldásához. Az iskolafenntartóknak, a szakképzésért felelős minisztériumoknak és a képzésben érdekelt szervezeteknek a szakképzés korszerűsítése érdekében végzett feladataihoz elemzéseket készít. Ezeket az elemzéseket a szakképző intézmények szakmai működésének és képzési kínálatának összehangolása érdekében készíti a regionális munkaerőpiac által támasztott igények alapján. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, illetve a szakképesítések átláthatósága érdekében kidolgozza a bizonyítványok mellékleteit, segítséget nyújt programok bevezetésében. A tanulmányi versenyeket is a szaktanácsadók szervezik. A Szaktanácsadási és minőségfejlesztési osztály keretén belül a 6/2005. (III. 17.) OM rendelettel módosított 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet alapján működik a Tankönyv- és taneszköziroda, melynek feladatai a következők: – az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek és taneszközök esetében előkészíti a jóváhagyást, a benyújtott szakmai tankönyvet és taneszközt szakmai (tudományos), pedagógiai és könyvészeti szakértőkkel véleményezteti; – az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó, az interneten is elérhető, jóváhagyott szakmai tankönyvek nyilvántartását naprakész állapotban tartja; – módszertani ajánlást állít össze a szakképzésben az egyes szakképesítések szakmai programjához ajánlott tankönyvekről, különös tekintettel a hivatalos tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekre; – a tankönyvek használhatóságának elemzése alapján javaslatot dolgoz ki a szakképesítésekhez íratandó tankönyvek pályáztatásához; – éves munkatervében az SZTTT-vel egyeztetett könyvek esetében „beválásvizsgálatokat” végez.
TANULMÁNYI VERSENYEK A szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése a szakmai tanulmányi versenyek szervezését a Nemzeti Szakképzési Intézet feladataként határozza meg. Az oktatási miniszter a szakképesítésért felelős miniszterrel együttműködve a szakképesítésért felelős – a gazdasági és közlekedési, az informatikai és hírközlési, a nemzeti és kulturális örökség és a környezetvédelmi és vízgazdálkodási – miniszterrel a szakterületen működő szakközép- és szakiskolák nappali tagozatán tanulók számára a 2005–2006. tanévre országos szakmai tanulmányi versenyeket hirdet meg. A több évtizedes hagyományokra épülő versenysorozat most alapjában megújul. A szakmai előkészítő érettségi tantárgy versenyeit az előző tanévhez hasonlóan megrendezik, a versenyzők díjazása többek között a felsőoktatási intézménybe való felvételt is jelenti. Az országos szakmai tanulmányi versenyek, a szakma kiváló tanulója versenyek és a szakmai tehetséggondozó versenyek tartalma és szerkezete, rendszere változás előtt áll, mert a versenyen a nyertesek nem kaphatnak olyan díjazást, mint korábban (a felsőoktatási intézménybe való bejutás), emellett hiányosság, hogy nem kapott kellő hangsúlyt a gyakorlati teljesítés. Mindezt figyelembe véve az új típusú versenyt gyakorlatorientálttá alakítja át az Intézet, amelyet honlapunkon is bemutatunk. 2005. szeptember 10-ig kérjük az oktatási intézmények véleményét és javaslatait. A tanulmányi versenyek célja – a magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés színvonalának bemutatása; – a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára lehetőség biztosítása a megmérettetéshez, a kiemelkedő eredmények eléréséhez; – a szaktanárok tehetséggondozó munkájának felszínre hozása; NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 8
– a szakképző iskolák oktató-nevelő munkájának versenyszintű értékelése, a kiemelkedő oktatónevelő tevékenység elismerésének biztosítása. A rendező iskolák kapcsolata erősödik a munka világával, a szponzorok a lehetőséggel élve segítik a gyakorlati képzést. A döntő versenyek alkalmával termékkiállítások segítik a korszerű technika megismerését a tanárok és a versenyzők részére egyaránt. A verseny ünnepi alkalom arra, hogy az adott környezet, város, megye vezetése, társadalma betekintést nyerjen a szakképzésben folyó oktató-nevelő munkába. A versenyek megrendezésére olyan iskolák vállalkoznak, akik felismerik a sok munka mellett a verseny előnyeit is. A tanulmányi verseny több mint 30 éves múltja igazolja, hogy ösztönző lehetőség a szakmai munkaközösségek részére, a tehetséges tanulók kiválasztására. A szakmai vizsgák alóli felmentés lehetősége ösztönző hatású a tanulók részére. A 2005–2006. évi szakmai tanulmányi versenyek jellemzői – az OSZTV, SZKTV versenyeken a meghirdetett szakképesítéseknél a képzésben résztvevők száma, nagyságrendje fontos rendező elv; – fontos tényező a kis létszámú szakképesítések és a szakmai tehetséggondozó versenyek megrendezéséhez pályázati rendszer megteremtése, valamint – a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny megerősítése az első évi tapasztalatok alapján. A verseny szervezésében és a tájékoztatásban a jövőben nagyobb lehetőséget és szerepet kap majd az informatika.
TANIRODAI GYAKORLATOK A tanirodai gyakorlatok központi segítéséhez a Cégszolgálati központot a Nemzeti Szakképzési Intézet hozta létre az Oktatási Minisztérium támogatásával osztrák–magyar kormányközi megállapodás keretében 1999-ben. 2003. december 31-ig közel 100 képző intézmény csatlakozott a Központhoz. A Központ indulása óta több mint 1500 gyakorlócég regisztráltatta magát a cégbíróságon, közülük 370 használja heti rendszerességgel a programot, és veszi igénybe az internetes technológiára épülő szolgáltatásokat. Egy gyakorlócégben jellemzően 10-12 diák dolgozik. A tanirodai képzéshez szorosan kapcsolódnak a kiállítások, vásárok, ahol a megszerzett szakmai tudásukat mérhetik össze a gyakorlócégek. A Kiskunhalason megrendezett IX. Országos Tanirodai Konferencia és Vásár tapasztalataiból kiindulva továbbra is támogatni kívánjuk a gyakorlócégek rendszeres találkozójának megrendezését, ezért a tanirodai oktatás 10. évfordulójának tiszteletére felvállaltuk a X. Országos Tanirodai Konferencia, Kiállítás és Vásár megszervezését. A rendezvényen 41 magyar és 4 olasz gyakorlócég regisztráltatta magát kiállítóként. A Cégszolgálati központ standján a „CK-Bank” kihelyezett szolgáltatásain kívül szakértőink révén konzultációs tevékenységet folytattunk, kiadványokat, kutatásokat és információs anyagokat mutattunk be, továbbá az OSZTV-re elkészített reklámfilmeket vetítettünk. A Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központja feladatának tekinti a kapcsolattartást a vállalati szféra képviselőivel. A háttércégek – amellett, hogy támogatják a tanirodai képzést, a vásárokon való megjelenést – potenciális foglalkoztatókká válnak a szakképesítés megszerzését követően. Célunk a gyakorlócég-mozgalom elfogadtatása a piaci szereplőkkel, illetve minél több háttércég bevonása a tanirodai képzésbe. Az együttműködés szélesítése érdekében távlati célunk, hogy például a háttércégnél munkaerő-felvételkor számítson a gyakorlócéggel fenntartott kapcsolat. A Központ kiadványainak terjesztését a bejelentett igények alapján ingyenesen postázza: – Módszertani kézikönyv tanirodai tanároknak (NSZI-kiadvány), – Felhasználói kézikönyv a cégszolgálati központ szolgáltatásairól (NSZI-kiadvány), – Tanirodai szókincsen alapuló angol és német szótárak (NSZI-kiadvány). NEMZETI SZAKKÉPZÉSI INTÉZET • 9
A jelenleg működő rendszer szolgáltatásait teljes mértékben az interneten keresztül végzi a www. cegszolgalat.hu elérhetőségen. A Cégszolgálati központ sikerét az ingyenes, mindig friss információk és nyomtatványok, továbbá a teljes körű gazdasági folyamatok szimulálása biztosítja. A szoftver fejlesztése folyamatos. A programot tartalmában egyaránt használhatják kezdők (nem közgazdasági képzésben részt vevők), illetve akár mérlegképes könyvelői képzést folytató intézmények hallgatói is. Elsődleges cél a kereskedés, az abból származó pénzmozgások ösztönzése és az azokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenység gyakoroltatása. A rendszerben részt vevő tanulók vállalkozói szemléletét is erősíteni kell. Erre szolgálnak a bevallások, melyeket kellő szakmai ismeret hiányában (nem közgazdasági képzés) is be kell küldeni „0” (nulla) adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 20-ig. A rendszerben részt vevő valamennyi gyakorlócég számára a gazdasági év szeptember 1-jétől – május 31-ig tart, igazodva a tanév rendjéhez. A gyakorlócégek bármilyen vállalkozási formában, bármilyen (áfaköteles) tevékenységi körben működhetnek, de a számviteli adataik nagyságától függetlenül minden gyakorlócég havi bevallásra kötelezett és áfaalany. A „Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központja – Felhasználói kézikönyv” című kiadvány frissített verziója mellett jelent meg a „Nemcsak kezdőknek: Módszertani ajánlások a tanirodai gyakorlatokhoz”, valamint a „Gyakorlócég-szótár” angol–magyar, magyar–angol, német–magyar és magyar–német nyelveken.
AZ INFORMATIKAI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLTATÁS Informatika Az informatika egyrészt segíti az intézeti feladatok megvalósítását, másrészt üzemelteti a honlapot és a szakképzési adatbázisokat. A szakképzési adatbázisok tartalmát és formáját teljesen megújítottuk. Az adatbázisok egy része már a kormányzati portálról is elérhető, folyamatosan bővítjük ezek számát. Szakképzési adatbázisok – Országos képzési jegyzékek adatbázisa 1993-tól 2004-ig, – szóbeli tételek adatbázisa, – központi programok adatbázisa, – szakmai és vizsgakövetelmények adatbázisa, – szakképzést folytató intézmények adatbázisa, – módszertani kultúránk adatbázisa, – esélyegyenlőség adatbázisa, – szakképzésben használt tankönyvek adatbázisa. Valamennyi adatbázis megjelenítése folyamatban van a kormányzati portálon is. Az NSZI honlapja: www.nszi.hu További honlapjaink: – Nemzeti Fejlesztési Terv Programiroda, – Cégszolgálati Központ, – Nemzeti Referencia Központ, – Szakiskolai Fejlesztési Program, – Tankönyvforgalmazás, – Vizsganyilvántartási Központ, – Vizsgaelnöki honlap. Figyelmükbe ajánljuk közkedvelt Kérdezz-felelek rovatunkat, ahova várjuk kérdéseiket, továbbá várjuk ötleteiket, hogy milyen, sokakat érdeklő témákban indítsunk fórumot.
N E M Z E T I S Z A K K É P Z É S I I N T É Z E T • 10
Szakképzési Könyvtár A Nemzeti Szakképzési Intézet szakkönyvtári állománya mintegy 18 000 kötetnyi könyv, folyóirat, kézirat (fordítás, tanulmány). A könyvtár fenntartója az Intézet. Az éves folyóiratrendelés 98 cím, ebből külföldi 3. A könyvek éves gyarapodása kb. 450 kötet (ez a szám az ajándék- és cserekiadványokat is tartalmazza). A könyvtár fő gyűjtőköre: oktatásügy, pedagógia, szakképzés, pályaválasztás, felnőttoktatás. Mellékgyűjtőkörként válogatva gyűjti a munkaügyi, pszichológiai, szociológiai és egyéb, az iskolai képzést, szakképzést segítő szakirodalmat is. A gyűjtemény főleg magyar nyelvű, elsősorban nyomtatott kiadványokból áll, amelyet az utóbbi években a szakmai képzés aktuális kérdéseihez kapcsolódó külföldi dokumentumállomány egészít ki. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán külön hangsúlyt kap az integrációs kérdésekről, valamint az Európai Unió országai szakképzési rendszeréről szóló információk gyűjtése. Az elmúlt időszakban jelentősen gyarapodott az ún. nem hagyományos dokumentumok száma. A könyvtár olvasóforgalma folyamatosan növekszik, a könyvtár fölhasználói az intézet munkatársai mellett a szakterületen tevékenykedő pedagógusok, kutatók, oktatók, döntés-előkészítő szakértők, egyetemi hallgatók, tanulók stb. A könyvtár kialakította a szakmai képzés tankönyveinek különgyűjteményét is, amely csak helyben olvasható. A könyvtár szolgáltatásai – Szakképzéssel összefüggő hazai és külföldi dokumentumok beszerzése (könyv, folyóirat stb.); – könyvtári számítógépes adatbázis folyamatos fejlesztése (interneten is hozzáférhető); – intézeti kutatási információk; – nyilvános tájékoztató szolgálat működtetése (telefon, e-mail, internet stb.); – új eredményeket bemutató idegen nyelvű szakirodalmi cikkek, könyvrészletek, ismertetések fordítása és közreadása (csak a források lehetőségében); – tájékoztatás elektronikus formában a korábbi évek szakmai tanulmányi versenyfeladatairól; – kapcsolat biztosítása külső (hazai és külföldi) adatbázisokhoz; – CD-ROM-on, DVD-n, egyéb korszerű adathordozókon megjelenő adatbázisok beszerzése, szolgáltatásainak felhasználása.
SZAKMAI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK Vizsgaelnöki kijelölés Az Oktatási Minisztérium megbízása alapján 2004. szeptember 1-jétől a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés (d) pontjában foglaltak alapján az oktatási miniszter ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében – a művészeti szakképesítések és a Nemzeti Szakképzési Intézet által szervezett vizsgák kivételével – a szakmai vizsgák vizsgaelnöki kijelölésével kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Szakképzési Intézet látja el. Elkészült a vizsgaelnöki adatbázis, a „Jelentés” űrlapjának elektronikus megoldása. A munka újszerűségét még az is jelzi, hogy öt távmunkában dolgozó szakértő egyezteti az elnökökkel az időpontot. A szakmai vizsgák előkészítésével kapcsolatos „Jelentés” űrlap az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést lezáró szakmai vizsgák tekintetében egyaránt a Nemzeti Szakképzési Intézet weblapján a www.nive.hu címen a Vizsgabejelentések menüpontnál található. A kitöltött „Jelentés” űrlapot egyrészt az interneten keresztül a „Küldés” gombbal lehet eljuttatni a Nemzeti Szakképzési Intézetbe, másrészt a kinyomtatott példányt postai úton a Nemzeti Szakképzési Intézetbe (1087 Budapest, Berzsenyi D. utca 6.). Vizsganyilvántartás A szakképzés területén első alkalommal nyílik lehetőség arra, hogy a vizsgaszervezők a rendeletben meghatározott adataikat elektronikus úton, digitális aláírással juttassák el a Nemzeti Szakképzési IntéN E M Z E T I S Z A K K É P Z É S I I N T É Z E T • 11
zetbe, ahol komoly erőfeszítéseket tesznek az adatok fogadására, visszaigazolására, az esetleges hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, annak érdekében hogy a rendszer megfeleljen az elvárásoknak. A feladat megoldásának menete mindenki számára új, ezért minden érintett részéről fokozott odafigyelést, türelmet igényel. Mivel a rendszer csak a 2005. július 1-jét követően szervezett szakmai vizsgákra vonatkozik, ezért nagyon fontos, hogy a vizsgaszervezők időben beszerezzék digitális aláírásaikat. Minden intézményben el kell dönteni, hogy ki lesz az adatküldés hitelesítője, azaz aláírója; konkrétan az intézmény vezetője hitelesít majd minden küldendő adatot, vagy ezt a jogot átadva meghatalmaz valakit. Jelenleg öt hitelesítés-szolgáltatónak van olyan lehetősége, hogy tanúsítványokat adjon ki a digitális aláírásról. Az A, B,C szintű tanúsítványok a joghatás szempontjából azonosak, így bármelyik választható, de a jelen feladathoz a B szintű elegendő. Érdemes körültekintően tájékozódni, mivel minden hitelesítés-szolgáltatónak vannak kedvezményes konstrukciói is. Szakmai vizsgatétel-fejlesztés és -expediálás A Nemzeti Szakképzési Intézet fejleszti az OM felelősségi körébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgatételeit, továbbá a középszintű és az emelt szintű szakmai előkészítő érettségi vizsgatételeit. Emellett az elmúlt időszakban megbízást kaptunk az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól az írásbeli szakmai tételek fejlesztésére és expediálására. A tételfejlesztések mellett ugyanakkor a szakmai előkészítő érettségi vizsgát szervező szakközépiskolák munkáját módszertani anyagokkal, valamint próbaérettségi szervezésével segítettük. Az oktatási intézmények szakmai vizsgáztatással kapcsolatos munkáit is CD-n kiadott módszertani kiadványok segítik. Az Intézet a szakmai központi írásbeli tételek készítéséhez folyamatosan fejleszti feladatbankját a titoktartás szabályainak betartásával.
Néhány adat a tételfejlesztésről Az évi felhasznált tételféleség a 2004-es naptári évben 716 db, újonnan készült ugyanebben az időszakban 1431 db szakmai és 238 db szakmai előkészítő tantárgy írásbeli tétele. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vizsgáiról általánosságban elmondható, hogy heti két alkalommal készült szakmai írásbeli tétel, amely havi 100 körüli tételféleség előkészítését jelentette, a teljes felhasználás pedig a 2004-es naptári évben 1118 féle tétel volt. A tételek expediálását az iskolarendszeren kívül az Intézet közvetlenül végzi, az iskolai rendszerű vizsgák esetében az idei tanévtől Budapest és Pest megye esetében közvetlenül látja el, a többi esetben pedig továbbra is az OKÉV területi irodái végzik az expediálást. Az éves tételkészítés adatait az iskolai rendszerben az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés
Vizsgaidőszak 2004. október
2005. február
2004–2005. május–június
Tételigényt bejelentett iskolák száma
255
32
568
Tételigények (tételcsomagok) száma
1248
97
3 753
Vizsgahelyek száma
882
60
2 524
Érintett szakképesítések száma
119
31
187
Tantárgyanként kiadott tételféleségek száma
219
50
355
3752
62
38 216
Vizsgákra bejelentett tanulók száma
Az iskolarendszeren kívüli vizsgák időpontjai, vizsganapjai az NSZI honlapján tekinthetők meg. Az iskolai rendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a tanév rendje szabályozza. Ehhez az Oktatási Minisztérium az NSZI közreműködésével évente tájékoztatót ad ki. N E M Z E T I S Z A K K É P Z É S I I N T É Z E T • 12
A tanév rendje szerint a szakmai vizsga időpontjai a következők A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgarészét az alábbi időben kell megszervezni. a) írásbeli: 2005. október 3–4–5–6–7. 14 órától szóbeli és gyakorlati: 2005. október b) írásbeli: 2006. február 6–7–8–9–10. 14 órától szóbeli és gyakorlati: 2006. február-március c) írásbeli: 2006. május 22–23–24–25–26. 14 órától szóbeli és gyakorlati: 2006. június A 2005–2006. tanévben az Intézet a szakmai írásbeli tételek igénylését is elektronikus úton kéri. E rendszernél is alkalmazni fogjuk az azonosító kódot, biztonsági okokból a jelszó és a bejelentkezés ellenőrzését is megvalósítjuk.
SZAKKÉPZÉSI FOLYÓIRATOK, INTÉZETI KIADVÁNYOK A terveknek megfelelően a 2005. évben a Szakoktatásnak tíz, a Szakképzési Szemlének négy számát jelentetjük meg. Rugalmas rovatstruktúránkat továbbra is fenntartottuk. Így az aktualitásoknak megfelelően változtattuk az egy-egy számba bekerülő rovatokat, illetve további rovatokkal egészítettük ki azokat. Mindkét lapunk fejlesztésének legfontosabb eleme ebben az időszakban is, hogy – az európai uniós csatlakozás jegyében – tovább működtettük a Hírek Európából című rovatunkat, amelyben rendszeresen szemlézünk a „Vocational Training” c. újságból és a CEDEFOP egyéb kiadványainak írásaiból, illetve egyéb, a szakképzéssel és a munkaerőpiaccal foglalkozó uniós kiadványokból. Mivel az új rovat működtetése pluszköltség (válogatás, rezümék, fordítás stb.), pályázatainkban ezt a ráfordítási igényt megjelentettük. A jogszabályi, oktatáspolitikai, oktatástartalmi, iskolaszerkezeti változásokkal, továbbá a kerettantervekkel kapcsolatos témákról rendszeresen tájékoztattunk. Megnöveltük a munkaerőpiaccal és a kutatásokkal kapcsolatos írások körét. Ezen belül az MTA Politikatudományi Intézetének esettanulmányaiból egy sorozatot készítettünk, amely a munkaerő-piaci igények és a képzés regionális összefüggéseiről szól. Sorozat indult Ifjúság 2000 címmel, amely egy kutatás konklúzióit teszi közzé, adataiból hasznos információkat meríthet valamennyi iskolatípusban dolgozó pedagógus. A Hátrányos helyzet és Minőségbiztosítás című rovatainkban remélhetőleg hasznos háttérismeretekkel vérteztük fel mindazokat, akik a témában tenni kívánnak valamit. Híreinkben igyekeztünk továbbra is a legfrissebb információkkal ellátni az olvasókat. Közreadtunk különböző pályázatokat, álláshirdetéseket. Fórum című rovatunkban helyt adtunk az egyéni véleményeknek, egy-egy oktatási intézmény bemutatkozásának. Olvastuk című rovatunkban a legfrissebb, a képzéshez kapcsolódó kiadványokra hívtuk fel a figyelmet. A Szakképzési Szemle bemutatta a fejlett európai országok szakképzési rendszereit, a magyarországi fejlesztési elképzeléseket. Idén nagyobb hangsúlyt helyeztünk a pályaorientációra, valamint a közoktatást és a szakképzést egyaránt érintő kérdésekre. A Szakképzési Szemle Műhelytanulmányok című rovatában PhD-hallgatóknak adtunk lehetőséget a publikálásra. A lapoknál a megújhodás és az állandóság kettősségét kell biztosítani. Anyagi lehetőségeinkhez mérten a fotók és a tipográfiai újdonságok mennyiségét növeltük. Lapjainkat elsősorban a szakképző intézmények, kisebb számban a gimnáziumok és általános iskolák, a pedagógiai intézetek, önkormányzatok járatják. Tiszteletpéldányokat a minisztériumok oktatással foglalkozó szakértőinek, sajtóosztályainak, valamint szerzőinknek küldtünk. Örömmel észleltük, hogy a felsőoktatás hallgatói mindkét folyóiratot szakirodalmi forrásként használták, a PhD-hallgatók közül számosan kutatásaikat publikálták a szakképzési sajtóban. Olvasói leveleinkből kiderült, hogy az iskolák és az önkormányzatok rendszeres információforrásként használták a folyóiratokat. Az Oktatási Minisztérium pedig – a szakképzést érintő – tájékoztató anyagait elsőként a Szakoktatásban és a Szakképzési Szemlében helyezi el.
N E M Z E T I S Z A K K É P Z É S I I N T É Z E T • 13