A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia dokumentumának stratégiai környezeti vizsgálata (SKV)

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia dokumentumának stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 2. jelentés /zárójelentés/ Készült a 2007. június 29-i Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiára vonatkozóan

Készítette: RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság és a KÖVET Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület konzorciuma

Budapest, 2007. július 6.

File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zárójelentés_07.12_lead ottKészítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:1/72 Dátum: 2007.07.12.


A projekt szervezete

Megbízó

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest

Megbízott

RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság és a KÖVET INEM Hungária Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület konzorciuma

Projektvezető

dr. Szilvácsku Zsolt,

üzletágvezető

RESPECT Kft.

RESPECT Kft.

2000 Szentendre, Rezeda u. 14.

[email protected]

dr. Vári Anna

Kapusy Pál

Karas László

Czippán Katalin

Horváth Ferenc

dr. Kopp Mária

Molnár Zsolt

Pándi Ildikó

dr. Székely András

dr. Tanka Endre

dr. Török Katalin

Kapcsolat

Témafelelős szakértők

Szakértők



Oldal:2/72 Dátum: 2007.07.12.


Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

5

BEVEZETŐ

8

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE

9

1.1. A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT PROGRAMOZÁSI FOLYAMATHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁNAK BEMUTATÁSA.

9

NFFS SKV KONZULTÁCIÓS NAPLÓ SZERKEZETE PÉLDÁKKAL

10

1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERV, ILLETVE PROGRAM ALAKULÁSÁRA 11 1.3. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS AZ ÉRINTETT NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA 12 1.4. AZ SKV-HOZ KAPCSOLÓDÓAN ÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 13 1.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER KORLÁTAI, NEHÉZSÉGEK 15 2. AZ NFFS ÉS A KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK RÖVID ISMERTETÉSE 20 2.1. A STRATÉGIA CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE, KIEMELVE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS RÉSZEKET 2.2. A STRATÉGIA ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL

20 21

2.3. A BEAVATKOZÁSI IRÁNYOK KIVÁLASZTÁSÁNAK INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA

21

3. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS ÉS A KOHERENCIA, A KONZISZTENCIA ÉRTÉKELÉSE

22

3.1. AZ NFFS ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 3.2. AZ EGYES SZINTEK KÖZÖTTI KOHERENCIA ÉRTÉKELÉSE 3.2.1. TELJESSÉG SZEMPONTÚ VIZSGÁLAT 3.2.2. KOHERENCIA, KONZISZTENCIA

22 25 25 25

4. A CÉLOK, PRIORITÁSOK ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK HATÁSIRÁNYÁNAK ÉS EGYÜTTHATÁSÁNAK BEMUTATÁSA, FELTÁRÁSA; LEHETSÉGES VÁLTOZATOKRA VALÓ FIGYELEMFELHÍVÁS 39 4.1. A STRATÉGIA LEHETSÉGES HATÁSIRÁNYAI File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zárójelentés_07.12_lead ottKészítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


39 Oldal:3/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata 4.2. A STRATÉGIA CÉLJAI, PRIORITÁSAI ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEI 4.3. SZAKÉRTŐI INTERJÚK EREDMÉNYE A CÉLOK, PRIORITÁSOK KIALAKÍTÁSÁRA

41

VONATKOZÓAN

46

5. A VÉGREHAJTÁSRA, MEGVALÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ KOCKÁZATELEMZÉS.

50

5.1. A VÉGREHAJTÁS ÉS A MEGVALÓSÍTÁS EGYES KOCKÁZATI TÉNYEZŐI 5.2. AZ INDIKÁTOR RENDSZER ÉRTÉKELÉSE 5.3. SZAKÉRTŐI INTERJÚK AZ EREDMÉNYES VÉGREHAJTÁS EGYES SZEMPONTJAIRA

50 52

VONATKOZÓAN

53

6. JAVASLATOK A MEGVALÓSÍTÁS HATÁSOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN

54

6.1. SZAKÉRTŐI INTERJÚK AZ EREDMÉNYES VÉGREHAJTÁS TOVÁBBI SZEMPONTJAIRA 54 VONATKOZÓAN 7. JAVASLATOK A KÖVETŐ INTÉZKEDÉSEKRE, BELEÉRTVE A KAPCSOLÓDÓ FOLYAMATOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS NYOMON KÖVETÉSÉT IS 58 8. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

67

9. KIEGÉSZÍTŐ ELEMZÉSEK AZ NFFS HIÁNYTERÜLETEIRE

69

10. MELLÉKLETEK

72



Oldal:4/72 Dátum: 2007.07.12.


Vezetői összefoglaló Az NFFS stratégiai vizsgálata során a cél egy olyan vizsgálat elvégzése volt, amely az érvényben lévő jogszabályok által meghatározott környezeti vizsgálat kereteihez illeszkedik, de ugyanakkor alkalmas a fenntartható fejlődés szempontrendszerének kialakítását és stratégiai tervezését támogató stratégiai fenntarthatósági vizsgálatra, egyben iránymutatást is adhasson a későbbi hasonló típusú vizsgálatok kialakításához. A fenntartható fejlődés érvényesítését segítő stratégiai szintű vizsgálatok egyik első nemzetközi tapasztalatokra építő hazai próbájának tekinthető a jelenlegi dokumentumban összefoglalt folyamat és vizsgálati eredmény. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása érdekében a teljes értékelés alatt működött és elérhetőek voltak az NFÜ honlapján a vonatkozó dokumentumok. Emellett a RESPECT Kft. által az UMFT és az OP-k SKV lebonyolításához és társadalmi egyeztetéséhez kifejlesztett egyeztetési portál is elérhető volt, amelyre felkerült az SKV tematika, és az SKV jelentés változatai fórumszerűen véleményezhető módon. Az SKV egyeztetés szakaszai igazodnak a kormányrendeletben és az irányelvben írtakhoz a következők szerint: 1. Tartalom meghatározása és véleményezése május 14-től június 13-ig, (főszereplők a rendelet szerinti közigazgatási címzettek és az Országos Környezetvédelmi Tanács - OKT) 2. Értékelés változatainak honlapon történő folyamatos nyomon követhetősége és véleményezhetősége, 3. Az első teljes körű értékelés országos egyeztetése (gazdasági és társadalmi csoportok célzott megkeresése az NFÜ által) május 17 és június 16 között, 4. Vélemények figyelembevételének folyamatos visszajelzése az értékelők felé 5. A zárójelentés közzététele 6. NFÜ tájékoztatás az SKV figyelembevételéről és az NFFS elfogadásáról A 3. pontban említett megkeresések mellett központi műhelyszerű egyeztetésekre is sor került a környezet (május 25.), társadalom (május 22.) és gazdaság (május 30.) témakörében és a civil szervezetek számára (május 31.) az NFÜ szervezésében, amelyek az országos és regionális gazdasági és társadalmi szereplők, érdekcsoportok számára adott lehetőséget a vélemények és javaslatok kifejtésére. Ezen egyeztetéseken a stratégiai környezeti vizsgálatot végzők is bemutatták az adott időpontban rendelkezésre álló legfontosabb SKV megállapításokat. Ebben a sorozatban került sor az Országos Környezetvédelmi Tanács ülésén (június 7.) az NFFS megvitatására is, amely vita során az SKV főbb megállapításai is bemutatásra kerültek. Minden fórumra és vitára készült az NFFS SKV folyamatát és aktuális eredményeit bemutató diasor (ppt), amely a RESPECT Kft. egyeztetési portálján megtalálható. (www.smartportal.hu/respect) File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zárójelentés_07.12_lead ottKészítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:5/72 Dátum: 2007.07.12.


A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása mellett az SKV és a tervezési folyamat viszonyának bemutatása is lényeges. Az NFFS SKV készítése az NFFS Kormány általi elfogadását megelőzően néhány hónappal kezdődött, így lényeges hatása a tervezésre és a társadalmi egyezetés eddig lezárult folyamatára nem lehetett, azonban a vizsgálat során számos javaslatunkkal kitértünk a későbbi továbbfejlesztési szakasz az Országgyűlés határozatának előkészítésére, társadalmi egyeztetésekre és a cselekvési terv folyamataira. Az NFFS dokumentum első fejezetére vonatkozó javaslataink kismértékben hatottak a dokumentumra. Néhány szemponttal kiegészült a bevezető rész. A dokumentum helyzetfeltárással foglalkozó fejezete, a 2. fejezet apróbb módosításokon ment keresztül az SKV folyamatával párhuzamosan. Lényeges az SKV-ban is említett szempontok továbbra sem érvényesülnek az anyagban. Javaslataink között szerepeltek tartalmi és szerkezeti elemek is. A szerkezeti kialakításhoz azt javasoltuk, hogy a helyzetelemzés hivatkozásokkal kiegészítve utaljon a legfontosabb tendenciákra és röviden, a jelenlegi 22 oldalas összeállítás helyett elegendő lenne véleményünk szerint egy jól strukturált fejezet, amely a European Environmental Agency által kiterjedten alkalmazott DPSIR módszer (Driving force-pressure-state-impact-response: hatóerők-terhelések-állapothatás-válasz) alkalmazásával bemutatja a legfontosabb hatóerőket és folyamatokat, amelyek kiindulási alapjául szolgálnak a magyar NFFS tervezéséhez. A tartalmi vonatkozásokban nem került egyelőre beépítésre az általunk jelzett kitörési pontok kidolgozása és egyes lényeges, problémacsoportok hiányosságainak pótlására (pl.: fogyasztói társadalom értékválsága és problémaköre; csoportos és egyéni identitás válsága; jövőkép hiánya; közösségek és a család szerepe; kompetencia alapú képzések; falu és vidékfejlesztés; földhasználat, földtulajdon; táji szemlélet). Az SKV során tett javaslatok hatására a 3. fejezet kiegészült egy prioritások kiválasztásának indokait a kulcsfontosságú folyamatok összegzését, amelyekre az egyes prioritások kedvező befolyásolásával hathatnak a fenntarthatóság irányába. További javaslatok hatására sikerült csökkenteni a cselekvési területek számát fókuszálva a fontosabb területekre, illetve összevonásokkal a 134 területből 90 terület maradt az anyagban, és az NFFS szintjénél alacsonyabb döntési szintekre való feladatok egy részét kiszűrni. Az elfogadott NFFS változatban a prioritások rangsorolása javaslatunk ellenére nem készült el egyelőre. A célok egy mondatos megfogalmazása bekerült a Stratégiába, azonban a végrehajtás területén a 4 pontban megfogalmazott prioritások esetében nem jelent meg a vizsgált változatokban a célok megfogalmazása. Sajnálatosan ki kerültek az anyagból az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó megállapítások, így az Állami Számvevőszék feladatkörének bővítése is, annak ellenére, hogy a Számvevőszékek nemzetközi szinten és összefogással készülnek a fenntartható fejlődés érvényesítésnek elősegítésére és ellenőrzésére (lásd az ÁSZ FMI tanulmányát, 2005. december és az INTOSAI vonatkozó dokumentumait). File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zárójelentés_07.12_lead ottKészítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:6/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő fenntarthatóságot gyengítő irányba mutató hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére és a hatásosság erősítésére vonatkozóan az 5. pontban foglaltuk össze a szempontjainkat, köztük a legnagyobb kockázati tényezőket és a hozzájuk kapcsolódó javaslatainkat. A dokumentum minőségének javítására vonatkozóan a 3. és a 4. pontokban tettünk javaslatokat, köztük a megvalósítás változataira is kitértünk. A 7. pontban foglaltuk össze az NFFS-hez közvetlenül (Cselekvési Terv, Kormányhatározat, OGY Határozat), vagy közvetetten kapcsolódó intézkedések (OP minimumkritériumok és mintaprojektek) vonatkozásában azokat a szempontokat, amelyek a végrehajtás négy eszközrendszerében (menedzsment, kommunikációs, monitoring és ellenőrzés) a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésélt az NFFS hatásosságát erősíthetik.

Összességében megállapítható, hogy az NFFS 2007 júniusi változatában számos rendkívül lényeges elem szerepel, amelyre építve, tekintettel az SKV megállapításaira, és azok felhasználásával a stratégiát továbbfejlesztése során nemzetközi szinten is előremutató, példaértékű dokumentum születhet, amely megvalósítása során eredményes folyamatok számára nyithat lehetőségeket.



Oldal:7/72 Dátum: 2007.07.12.


Bevezető A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) dokumentuma egy hosszú előkészítési folyamat eredményeként jött létre. Az eddig lezárult a folyamatban sok szakértő, több egyeztetésen egyeztetett elemzéseket készített, ennek részleteit a dokumentum nem tartalmazza. A társadalom és a végrehajtásban érintettek, intézmények, ágazatok azonban jelenleg még igen keveset tudnak az NFFS célkitűzéseiből és végrehajtási lehetőségeiből. Az NFFS tervezők részéről határozott igény mutatkozik a „konkrét szövegszerű javaslatokra orientált” stratégiai környezeti-, fenntarthatósági értékelésre és vizsgálatra. A megfogalmazott tervezői elvárásoknak megfelelően figyelembe kell venni: 1. A gazdasági és társadalmi dimenziókba tervezett intézkedések környezeti hatásainak optimalizálását, a negatív hatások a dimenziók közötti kiegyensúlyozásra alapozott minimalizálását; 2. A természeti környezeti dimenzióba tervezett hatások optimalizálását, a pozitív hatások a dimenziók közötti kiegyensúlyozásra alapozott maximalizálását; 3. A három tervezési dimenzió kiegyensúlyozottságának megalapozását a (stratégiai fenntarthatósági vizsgálati szemléletét); 4. A NFFS koherenciájának és konzisztenciájának biztosítását.

Az NFFS vizsgálata során olyan vizsgálat elvégzése volt a cél, amely az érvényben lévő jogszabályok által meghatározott környezeti vizsgálat kereteihez illeszkedik, de ugyanakkor alkalmas a fenntartható fejlődés szempontrendszerének kialakítását és stratégiai tervezését támogató stratégiai fenntarthatósági vizsgálatára, egyben iránymutatást is adhasson a későbbi hasonló típusú vizsgálatok kialakításához. A fenntartható fejlődés érvényesítését segítő stratégiai szintű vizsgálatok egyik első nemzetközi tapasztalatokra építő hazai próbája a jelenlegi dokumentumban összefoglalt folyamat és vizsgálati eredmény.



Oldal:8/72 Dátum: 2007.07.12.


1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 1.1. A környezeti vizsgálat programozási folyamathoz való kapcsolódásának bemutatása. Az SKV és a kapcsolódó folyamatok elemei: NFFS készítői 1.1.1.

1.1.2

1.1.2. SKV team 1.1.2.

1.3.

1.3.

1.1.3.

Társadalmi partnerek

(1.) A környezeti értékelés 1.1.1.

Tartalom meghatározása (scope) Tervezők-értékelők konzultációja alapján írásbeli kiküldés a beérkező vélemények megvitatása, majd véglegesítése. 1.1.2. Konzultációalapú környezeti értékelés (assessment and consulting) • Átfogó értékelés az egyes tartalmi szinteken • A Stratégia koherencia és konzisztencia értékelése • A célok, prioritások és cselekvési területek hatásirányának és együtthatásának bemutatása, feltárása; lehetséges változatokra való figyelemfelhívás • A megvalósítás folyamatainak, a döntéshozatali struktúrák NFFS célokat és feladatokat befogadó „képességének” és fenntarthatósági szempontú hatásosságának értékelése tekintettel a hazai lehetőségekre és globális hatásokra • Szövegszerű javaslatok készítése • A követő intézkedések többek között beleértve a kapcsolódó folyamatok és a megvalósítás nyomon követésére, valamint értékelésére tervezett intézkedések értékelését is • A személyes és írásbeli egyeztetések, konzultációk folyamatos naplózása (lásd a következő oldalon bemutatott az SKV során alkalmazott konzultációs napló szerkezetet) • Az SKV folyamat bemutatására épülő, áttekintő értékelést és az SKV követő intézkedési programhoz javaslatokat tartalmazó jelentés készítése. 1.1.3. NFÜ tájékoztatás a döntésről a 2/2005 Korm. rendelet szerint File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zárójelentés_07.12_lead ottKészítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:9/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV)

NFFS SKV konzultációs napló szerkezete példákkal /Az NFFS SKV tervezők és a vizsgálatot végzők közötti kommunikáció dokumentációs eszköze, amely a folyamat során folyamatosan változik/ NFFS változat és a vonatkozó szakasz azonosítója

Értékelés

Javaslat kódja, dátummal

2.2_1. fejezet

Az 1.3 fejezet logikailag nem az 1., "A fenntartható fejlődés" címet viselő fejezetbe illeszkedik, hiszen az egész dokumentumra vonatkozik.

2.2_05.14_2

2.2_1.1 fejezet 2.2_1.2 fejezet

Hiányzik: hivatkozás, hogy a fogalmak honnan származnak Az alfejezet bevezető sorai szerint az alapelvek kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezért fontos lenne az indoklás, hogy miért pont az itt leírt elvek kerültek kiemelésre.

2.2_05.14_3 2.2_05.14_4

2.2_1.3 fejezet

Az 1.3 fejezet szerint a Stratégia "azonosítja azokat az alapvető feltételeket...", de a későbbi fejezetekben sem ezek a feltételek, sem a megvalósulást gátló és segítő tényezők nem kerülnek meghatározásra. A 2.2 fejezetben felsorolt problematikus társadalmi folyamatok egymással szoros kapcsolatban vannak (erre a szövegben is vannak utalások, de nincs sehol kifejtve). Pl. az egészség hat a népesedési helyzetre, az oktatás az egészségre, az egészség és az oktatás a foglalkoztatásra, mindezek a jövedelmi különbségekre, és a biztonságra (amit jogállamiságnak nevez az anyag, helytelenül), a jövedelemkülönbségek és a kohézió pedig az egészségre. A fogyasztói társadalmi attitűd a környezetre hat, az attitűdre viszont hat az oktatás, nevelés, kultúra és a közösségi kohézió.

2.2_05.14_7

2.2_2.2. fejezet

File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


2.2_05.14_28

Oldal:10/72 Dátum: 2007.07.12.

Koncepcionális javaslat

Szövegszerű javaslat

Az 1.3 és az 1.4 fejezet kerüljön ki a "Fenntartható fejlődés" címet viselő részből, és képezze részét egy általános bevezetőnek. Legyen megindokolva, hogy miért ezen alapelvek kerültek kiemelésre. Készüljön fejezet, mely a Stratégia megvalósulásának feltételeiről szól. A 2.2 fejezet elején javaslom explicit módon kifejteni a különféle társadalmi dimenziók közötti szoros kapcsolatokat és hivatkozni néhány alapvető kutatást pl. a képzettség, jövedelem, egészség kapcsolatáról (pl. Klinger András kutatásai), az egyenlőtlenségek és az egészség kapcsolatáról (pl. Kopp Mária kutatásai). Közösség, részvétel, kohézió al-alfejezetben javaslom hivatkozni pl. Utasi Ágnes könyveit, cikkeit a bizalomról, szolidaritásról, közösségi kapcsolatokról, illetve Kuti Éva cikkeit a hazai civil társadalom állapotáról.


1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása mellett az SKV és a tervezési folyamat viszonyának bemutatása is lényeges. Az NFFS SKV készítése az NFFS Kormány általi elfogadását megelőzően néhány hónappal kezdődött, így lényeges hatása a tervezésre és a társadalmi egyezetés eddig lezárult folyamatára nem lehetett, azonban a vizsgálat során számos javaslatunkkal kitértünk a későbbi továbbfejlesztési szakasz az Országgyűlés határozatának előkészítésére, társadalmi egyeztetésekre és a cselekvési terv folyamataira. Az NFFS dokumentum első fejezetére vonatkozó javaslataink kismértékben hatottak a dokumentumra. Néhány szemponttal kiegészült a bevezető rész. A dokumentum helyzetfeltárással foglalkozó fejezete, a 2. fejezet apróbb módosításokon ment keresztül az SKV folyamatával párhuzamosan. Lényeges az SKV-ban is említett szempontok továbbra sem érvényesülnek az anyagban. Javaslataink között szerepeltek tartalmi és szerkezeti elemek is. A szerkezeti kialakításhoz azt javasoltuk, hogy a helyzetelemzés hivatkozásokkal kiegészítve utaljon a legfontosabb tendenciákra és röviden, a jelenlegi 22 oldalas összeállítás helyett elegendő lenne véleményünk szerint egy jól strukturált fejezet, amely a European Environmental Agency által kiterjedten alkalmazott DPSIR módszer (Driving force-pressure-state-impact-response: hatóerők-terhelések-állapothatás-válasz) alkalmazásával bemutatja a legfontosabb hatóerőket és folyamatokat, amelyek kiindulási alapjául szolgálnak a magyar NFFS tervezéséhez. A tartalmi vonatkozásokban nem került egyelőre beépítésre az általunk jelzett kitörési pontok kidolgozása és egyes lényeges, problémacsoportok hiányosságainak pótlására (pl.: fogyasztói társadalom értékválsága és problémaköre; csoportos és egyéni identitás válsága; jövőkép hiánya; közösségek és a család szerepe; kompetencia alapú képzések; falu és vidékfejlesztés; földhasználat, földtulajdon; táji szemlélet). Az SKV során tett javaslatok hatására a 3. fejezet kiegészült egy prioritások kiválasztásának indokait a kulcsfontosságú folyamatok összegzését, amelyekre az egyes prioritások kedvező befolyásolásával hathatnak a fenntarthatóság irányába. További javaslatok hatására sikerült csökkenteni a cselekvési területek számát fókuszálva a fontosabb területekre, illetve összevonásokkal a 134 területből 90 terület maradt az anyagban, és az NFFS szintjénél alacsonyabb döntési szintekre való feladatok egy részét kiszűrni. Az elfogadott NFFS változatban a prioritások rangsorolása javaslatunk ellenére nem készült el. A célok egy mondatos megfogalmazása bekerült a Stratégiába, azonban a végrehajtás területén a 4 pontban megfogalmazott prioritások esetében nem jelent meg a vizsgált változatokban a célok megfogalmazása. Sajnálatosan ki kerültek az anyagból az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó megállapítások, így az Állami Számvevőszék feladatkörének bővítése is, annak ellenére, hogy a Számvevőszékek nemzetközi szinten és összefogással készülnek a fenntartható fejlődés érvényesítésnek elősegítésére és ellenőrzésére (lásd az File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:11/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) ÁSZ FMI tanulmányát, dokumentumait).

2005.

december

és

az

vonatkozó

INTOSAI

1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása érdekében a teljes értékelés alatt működött és elérhetőek voltak az NFÜ honlapján a vonatkozó dokumentumok. Emellett a RESPECT Kft. által az UMFT és az OP-k SKV lebonyolításához és társadalmi egyeztetéséhez kifejlesztett egyeztetési portál is elérhető volt, amelyre felkerült az SKV tematika, és az SKV jelentés változatai fórumszerűen véleményezhető módon. Az SKV egyeztetés szakaszai igazodnak a kormányrendeletben és az irányelvben írtakhoz a következők szerint: 1. Tartalom meghatározása és véleményezése május 14-től június 13-ig, (főszereplők a rendelet szerinti közigazgatási címzettek és az Országos Környezetvédelmi Tanács - OKT) 2. Értékelés változatainak honlapon történő folyamatos nyomon követhetősége és véleményezhetősége, 3. Az első teljes körű értékelés országos egyeztetése (gazdasági és társadalmi csoportok célzott megkeresése az NFÜ által) május 17 és június 16 között, 4. Vélemények figyelembevételének folyamatos visszajelzése az értékelők felé 5. A zárójelentés közzététele 6. NFÜ tájékoztatás az SKV figyelembevételéről és az NFFS elfogadásáról A 3. pontban említett megkeresések mellett központi műhelyszerű egyeztetésekre is sor került a környezet (május 25.), társadalom (május 22.) és gazdaság (május 30.) témakörében és a civil szervezetek számára (május 31.) az NFÜ szervezésében, amelyek az országos és regionális gazdasági és társadalmi szereplők, érdekcsoportok számára adott lehetőséget a vélemények és javaslatok kifejtésére.. Ezen egyeztetéseken a stratégiai környezeti vizsgálatot végzők is bemutatták az adott időpontban rendelkezésre álló legfontosabb SKV megállapításokat. Ebben a sorozatban került sor az Országos Környezetvédelmi Tanács ülésén (június 7.) az NFFS megvitatására is, amely vita során az SKV főbb megállapításai is bemutatásra kerültek. Minden fórumra és vitára készült az NFFS SKV folyamatát és aktuális eredményeit bemutató diasor (ppt), amely a RESPECT Kft. egyeztetési portálján megtalálható. (www.smartportal.hu/respect)



Oldal:12/72 Dátum: 2007.07.12.


1.4. Az SKV-hoz kapcsolódóan érkezett vélemények összegzése Vállalkozásfinanszírozási Főosztály GKM •

•

•

Egyetértünk az SKV-nak azzal a megállapításával / NFFS SKV konzultációs napló első változata táblázat 8. sor – NFFS- 1.3. fejezet/, amely szerint kiegészíteni szükséges az NFFS-t a már létező tervekkel, illetve azoknak a fenntartható fejlődés szempontjából szinergikus elemeivel. Pl.: a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra /GOP/ és annak 2., a Vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése prioritás intézkedéseiből a „Környezetvédelmi szempontú technológiakorszerűsítés”-re való hivatkozással. A GOP 4. prioritása a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök (mikrofinanszírozás, portfólió garancia, kockázati tőke), elősegíti a KKV-k „pénzügyi szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáférésének” az orvoslását, amelyet az NFFS is szükségesnek ítél a 2.2.3. fejezetben. Az uniós szabályozás korlátozásokat állít az „importáruk helyett a hazai áruk felhasználásától függő támogatásokra” vonatkozóan. Ezt az NFFS SKV konzultációs napló első változata táblázat 16-17. soránál igényelt, az NFFS 1.2. fejezet elemzésekor is figyelembe kell venni.

Abaúji Területfejlesztési Települési Szövetség •

Önkormányzati

Szövetség

és

a

Csereháti

Az egyenlő esély biztosításának vizsgálata az SKV keretében vizsgálati szempont kell, hogy legyen.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság • •

A munkaanyagot áttanulmányozva megállapítható, hogy figyelemre méltóan gondos szakmai anyag, jó módszertannal készült. Szakterületünkre figyelemmel azonban, szeretném jelezni, hogy szakmai véleményünk alapján a fenntartható fejlődés nem nélkülözheti a fenntartható biztonságot. Mivel ez integráns része a fenntarthatóságnak, ennek figyelembe vételével álláspontunk szerint a fenntartható biztonságnak a lehető legtágabb értelmezésben kellene megjelenni a munkaanyagban. A fenntartható biztonság elsősorban funkcionális fenntarthatóságot jelent, vagyis annak a szükséges és elégséges feltételét, hogy diszfunkció ne keletkezzen, illetve annak esetleges keletkezése esetén biztosítható legyen gyors és hatékony korrigálása. Ezek a gondolatok talán markánsabban és részleteiben is megjelenhetnének a munkaanyagban. A témakör részleteit érintően szervezetünk szakemberei állnak szíves rendelkezésükre.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Területfejlesztési Főosztály •

Véleményem szerint a jelentés (munkaanyag) tartalmában nincs összhangban az 5. oldalon bemutatott „környezeti vizsgálat programozási folyamat” c. ábrán és azt követő „1. környezeti értékelés” bekezdésekben leírt munkafázisokkal. A jelentés a „Konzultációalapú környezeti értékelés” pontban felsorolt részfeladatok többségének elvégzése helyett az NFSS-re, illetve egyes részeire tesz általános (szerkezeti/tartalmi) észrevételeket, amely inkább az NFSS készítése-tervezése folyamatába illő minőségbiztosítási feladat, nem pedig az SKV része (kellett volna legyen).



Oldal:13/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) • •

Mindamellett, hogy a Konzultációs Napló első változatában tett észrevételek többségével egyetértünk, az SKV lényegét adó (és a véleményezés tárgyát képező) 4.,5., 6., 7., pontok nem kerültek kidolgozásra. Tekintettel arra, hogy az SKV tematika (ami az 1. sz jelentés csaknem felét teszi ki) egyeztetése nem a jelenlegi feladat része, az SKV lényegi részét adó 4.-7. pontok pedig még nem kerültek kidolgozásra, az 1. sz. Jelentés érdemben nem véleményezhető.

Országos Környezetvédelmi, Főfelügyelőség, Főigazgató

Természetvédelmi

és

Vízügyi

•

Véleményem szerint két nagyon fontos megoldandó probléma van az NFFS vizsgált változatában: az egyik, hogy nincs megfelelően kidolgozva az, hogy hogyan épüljenek be a fenntarthatósági kritériumok a különböző programokba, tervekbe, egyéb stratégiákba. A beépülésre, integrációra felhívja a figyelmet a dokumentum, de nincs meghatározva, hogy hogyan, pedig egy ilyen stratégiának fontos feladata lenne, hogy ezt a segítséget megadja az egyéb stratégiák, programok, tervek kidolgozóinak.

•

A másik fontos probléma, hiányosság, hogy nincs kidolgozva a fenntarthatóságra vonatkozó monitoring, tehát, ha a tervekbe beépültek a fenntarthatósági kritériumok, akkor azt hogyan lehet ellenőrizni, hogy milyen mértékben érvényesültek. Ha nem hanyagságból, hanem módszertani okokból nem érvényesülnek az elvek, akkor is fontos a monitoring, ugyanis ezekben az estekben a feedback (visszacsatolás) elvet segíti, azaz a gyakorlati tapasztalatok felhasználását az NFFS javítására, fejlesztésére (amit helyesen célként meg is jelölt a dokumentum).

•

A vizsgált környezeti értékelés felépítését a fejezetcímek alapján megfelelőnek tartom, és összhangban van a Kormányrendelet 4. mellékletében meghatározott tematika felépítésével.

•

A részletes tartalmi elemzés során viszont már több hiányosságot is találtam. Ezek a hiányosságok lehet, hogy csak a munkaverzió jelleg miatt vannak a dokumentumban, és a végső verzióból már eltűnnek, mindenesetre úgy érzem, néhányat mindenképpen ki kell hangsúlyoznom: o

A dokumentum bemutatja az SKV menetét. Az 1.3-as „A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása” című fejezetben bemutatja, hogy milyen lépéseket kell megtenni a kidolgozónak a környezet védelméért felelős szervek (köztük a most vizsgált esetben az OKTVF) és a nyilvánosság felé, hogy azok megfelelő időben értesülhessenek, és véleményt alkothassanak az SKV-ról, annak folyamatáról, magáról a tervről, illetve programról.

o

Az 1.3-as fejezet a Kormányrendeletre hivatkozik, és a Kormányrendelet által meghatározott sorrendben vázolja fel a feladatokat. Ennek ellenére feltehetően szervezési hiba miatt (ahogyan azt már fentebb említettem), egyszerre érkezett be az OKTVF-hez a tematika és a környezeti értékelés, valamint a stratégiai terv dokumentációja.

o

Az 1.4-es „A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek” című fejezetben a környezeti értékelés készítője bemutatja a stratégiai környezeti vizsgálathoz alkalmazott modelleket (SÉMA, Stella, kockázatelemzés, DELPHI szakértői módszer). Ez egy hasznos és érdekes fejezet, viszont fontos hiányosság, hogy a környezeti értékelés későbbi szakaszában, ahol már az eredményeket tárgyalja nincs utalás az említett modellekre. Véleményem szerint fontos és hasznos lenne, ha a vizsgált környezeti értékelés



Oldal:14/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) bemutatná, hogy hogyan működnek az említett modellek a gyakorlatban, konkrétan hogyan alkalmazták őket az SKV során.

●

● ●

o

Az előző példából is látszik az a probléma, ami egyébként az NFFS környezeti értékelésének egész dokumentumára jellemző, hogy az egyes fejezetek között, de néha egy-egy fejezeten belül is, hiányzik a megfelelő mértékű összehangoltság, az egymásra utalások, mi miből következik, hiányoznak a megfelelő magyarázatok.

o

A fejezeten belüli összefüggések hiányára jó példa a 3-as, az „Átfogó értékelés és az egyes tartalmi szinteken az egyes szintek közötti koherencia értékelése” című főfejezeten belül a 3.1-es, „Az NFFS első olvasatú általános értékelése” című alfejezet, ahol az alfejezet első fele tartalmaz néhány pontokba szedett problémát, ami helyén is van. Ezt követi a javaslatok címszó alatt néhány konkrétum, ami a várakozásaimmal ellentétben nem függ össze az előtte felsorolt problémákkal. Az alfejezet végén egy újabb problémakifejtés található, de ez nem kapcsolódik sem az azt megelőző javaslattételekhez, sem az alfejezet elején található pontokhoz.

o

Kevésbé feltűnően, de a környezeti értékelés többi részére is jellemző ez a probléma. A fejezetek, fejezetrészek túlságosan is elkülönülnek, nincs egymásra-utalás, magyarázat, összhang. Javaslom ennek az általános problémának az orvoslását.

o

Egy másik, kisebb hiányosság, hogy nem elegendő az utalás más országok már létező (és jól, illetve nem jól működő) fenntarthatósági stratégiáira, illetve azok környezeti vizsgálatának módszertanára. Mindezeket véleményem szerint szükséges lenne pótolni, ahol csak lehet szakirodalmi idézettséggel. Szerintem ez ebben az esetben azért lenne különösen fontos, mert viszonylag új dologról van szó: Magyarországon ez az első fenntartható fejlődési stratégia.

Pozitívumként már említettem a megfelelő fejezetbeosztást. Ami még nagyon fontos pozitívuma az NFFS környezeti értékelésének, hogy valóban részletesen elemzi az NFFS aktuális dokumentumát, és részletesen rámutat az egyes problémákra egy táblázat formájában, ahol egyben javaslatokat is ad, ahol csak lehet. A környezeti értékelés által bemutatott problémák az én véleményem szerint is relevánsak és a javaslatokkal is egyetértek. környezeti értékelés alapvető felépítése véleményem szerint jó, és az NFFS problémáit is jól felismerte, megfelelően kifejtette, viszont az egész dokumentumot át kell dolgozni, a dokumentum egyes részei közti kapcsolódási pontokat meg kell keresni és kifejteni. A környezeti vizsgálatot, annak módszereit ehhez a konkrét esethez adaptálva jobban ki kell fejteni elmagyarázni (több szakirodalmi segítséget is bevonva mindehhez).

1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek Az NFFS vizsgálata során tekintettel a keretfeltételekre, a fenntarthatóság három dimenziójának megfelelő súlyú figyelembevétele érdekében három módszertani pillérre építettünk kiegészítve egy kockázatelemzési és végrehajtást segítő megközelítéssel. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:15/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Mielőtt azonban a vizsgálati módszertan rövid bemutatására térnénk rá, a fenntartható fejlődés értelmezését foglaljuk össze néhány gondolatban, és szempontrendszer segítségével. Azért tartjuk ezt fontosnak itt megtenni, mivel a hazai és a nemzetközi értelmezések sokféleségében rögzítenünk kell a vizsgálat során alkalmazott megközelítési módot. Amennyiben a hazai stratégia közmegegyezés keretében elfogadásra kerül és abban egy áttekinthető, érthető szempontrendszer megfogalmazásra kerül, már könnyebb dolga lesz a tervezőknek és a vizsgálatok készítőinek, mivel lesz egy széleskörű egyetértésen alapuló szempontrendszer, amit mindenki (politikusok, szakmai közösségek, társadalmi csoportok, egyének) elfogadnak. (0) A fenntartható fejlődés célja, hogy a fejlődés olyan módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását és javítását, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva. A fenntartható fejlődés fogalmát a Bruntland-jelentés (Our common future, 1987) alapján kiegészítve fogalmazzuk meg, amely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben nem teszi lehetetlenné/megőrzi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. Némiképp átfogalmazva ez azt jelenti, hogy leszármazottainknak is lehetővé tesszük legalább abban a jólétben (jól-létben) való életet, amelyben mi is élhetünk. A fenntartható fejlődés középpontjába a társadalmi fejlődést kell helyezni, amelynek keretéül szolgál a természeti és mesterségesen alakított környezet, illetve a fejlődést segítő eszközként határozzuk meg a gazdaság szerepét. Ebben a megközelítésben a fejlődés célja: a társadalmat alkotó személyek és közösségeik (a családtól a szakmai és civil szerveződésekig) egzisztenciális kibontakozásának biztosítása, amelyhez a közös értékek mentén elkötelezettek, felelősségvállalók, a tudás és a kultúra javait gyarapítók, azokban egymást segítve, támogatva részesülő, a kihívásoknak, megpróbáltatásoknak megfelelni képes, jó önérvényesítő, regenerációs és teherbíró készségekkel és képességekkel rendelkezzenek. A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhetőképességét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása (2) a környezeti értékek fenntartása, megőrzése, (3) Az anyag- és energiafelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva, hogy a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek jó stabilitással és alkalmazkodó képességgel rendelkezzenek. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:16/72 Dátum: 2007.07.12.


(1) Első módszertani alap a 2007-2013 közötti időszak operatív programjainak SKV-iban bevezetett SÉMA megközelítés alkalmazását kívántuk adaptálni az NFFS vizsgálata során. A SÉMA alapgondolata, hogy a Driving Force-PressureState-Impact-Response struktúra viszonylatában kell értékelni tervezett beavatkozásokat. A DPSIR egyes dimenzióiban a fenntarthatóság hajtóerőiről (értékrendi elemekről, értékrendet, döntéseket befolyásoló és előzetesen meghatározó alapfolyamatokról van szó- társadalmi, gazdasági A-dimenzió). A terhelések és állapotok vonatkozásában a környezeti feltételekről és az azokra ható közvetlen emberi tevékenységekről van szó – B és C-környezeti dimenziók. A hatások tekintetében az élővilágra, élő rendszerekre, az ember, valamint az ember közösségeire gyakorolt hatásokról van szó – környezeti és társadalmi Ddimenzió. A társadalmi/szakpolitikai válaszok (társadalmi, gazdasági dimenzió) alatt minden olyan társadalmi beavatkozást értünk, amely a bemutatott fogalmi területek bármelyikének, valamilyen irányú megváltoztatását eredményezik. Ezek közé soroljuk az NFFS keretében megfogalmazott prioritásokat és cselekvési területeket. A tervezett beavatkozások az általuk célzott területek szerint A,B,C és D típusba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szinten kezelik az adott fenntarthatósági problémát. A SÉMA modell jól alkalmazható az NFFS fenntarthatósági irányba mutató hatásainak elemzésére, a szinergiák és várható hatásosság bemutatására. A tervezett célok és prioritások jellege jól beazonosítható az egyes beavatkozási típusok valamelyikébe és összefüggéseiben vizsgálhatóvá teszi a beavatkozásokat a helyzetfeltárás és megvalósítás és visszacsatolás tükrében tekintettel a három dimenzió megfelelő figyelembevételére. (2) Az NFFS újszerűsége és az NFFS által rögzített feladatok különböző döntési folyamatokba történő beépülésének igénye miatt szükségesnek ítéltük a NFFS megvalósítása, végrehajtása során várhatóan felmerülő kockázatoknak a vizsgálatát. A vizsgálat során fény derült számos várható hátráltató tényezőre, illetve a megvalósítást segítő adottságra, lehetőségre. A végrehajtásra, megvalósításra vonatkozó kockázatelemzés során a kiválasztásra kerülő meghatározó döntéshozatali folyamatokat tekinttük át és azok egyes pontjainak (decision windows) fenntarthatósági „nyitottságát” értékeljük, illetve teszünk javaslatot annak javítására (lásd EU Bizottság által kidolgoztatott ANSEA módszertan megállapításait). A kockázatelemzés alátámasztását a kiválasztásra kerülő témakörökben szűkített DELPHI szakértői módszer alkalmazásával terveztük elvégezni, azonban a rövid időre való tekintettel az SKV TEAM, a különböző érdekcsoportok képviselőinek, és a döntéshozók bevonásával szakértői interjúkat készített. Az interjúzásba bevont szakértők, döntéshozók a Stratégia mindhárom pillérét (gazdasági, társadalmi és környezetit egyaránt) érintették:



Oldal:17/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) A nevüket is vállaló szakértők nevét az alábbiakban soroljuk fel:

Báger Gusztáv, Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet

Felsmann Balázs, GKM

Hablicsek László, KSH

Kopp Mária, SOTE Magatartástudományi Intézete

Laki László, MTA Politikatudományi Intézet

Szirmai Péter, Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Tanka Endre, Károli Gáspár Református Egyetem

Vagdalt László, Audi Hungaria Motor Kft

A vizsgálat során a szakértők által elérhető, illetve az NFÜ által átadott adatokra és információra építenek az SKV készítői.



Oldal:18/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 1. ábra

SÉMA modell

Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA)

rm fo in ió ác

ú ok us ás K. típ oz DI B atk IN Y av ÁS < N K be AT < MÉ RO D O H E I K ÁT ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

Ha t (>> (dri ótén >> FF g ving yező FF az forc k tár das es) sa da ági p lm i pi illér llér )

Terhelések (pressures) (>>FF környezeti pillér)

Környezet politikai ú ok us ás válaszok . típ oz IK (responses) A atk D v N I (>> FF társadalmi pillér) a Y be ÁS << ÉN OK M OR AT D H E ÁT I ER IK << ET OK D EN OR IN T M KI IKÁ D IN

rm fo in

ác

ió

ió ác

f in m or ác

ú ok us ás . típ oz IK D atk D IN av Y be ÁS << ÉN OK M R AT D O H E I K ÁT ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

rm fo in

ú ok us ás . típ koz IK t C a D v IN a Y be ÁS << ÉN OK M R AT D O H E ÁT I ER IK << ET OK D EN O R IN M T KI IKÁ D IN

Állapot (state) (>>FF környezeti pillér)

FF értékrend és alapelvek

ió

Hatások (impacts) (>>FF környezeti pillér >>FF társadalmi pillér)

RESPECT Consulting © 2006



Oldal:19/72 Dátum: 2007.07.12.


2. Az NFFS és a kidolgozásakor vizsgált beavatkozási irányok rövid ismertetése Ezen fejezet célja, hogy a röviden bemutassa a vizsgálat alá vetett dokumentumot. Mivel az SKV értékelésre az NFFS hosszú készítési folyamatának utolsó néhány hónapjában került sor, és ebből következően az SKV készítők nem rendelkeztek elegendő információval az NFFS készítési folyamatáról, az NFFS készítési folyamatának leírása, jellemzése és értékelése az SKV keretében nem volt lehetséges.

2.1. A stratégia céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket A stratégia saját célmeghatározása: „A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszú távon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. E Stratégia a fenntartható fejlődés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitűzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt az ágazati, a fejlesztési és más – konkrétabb – horizontális kérdésekkel foglalkozó stratégiák, programok, tervek számára, ezzel egyúttal számításba véve az azok közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint elősegítve azok összhangját (koherenciáját). Ennek érdekében a Stratégia •

meghatározza és elősegíti a fenntarthatóság eléréséhez, a kívánatos társadalmi állapot felé való elmozduláshoz szükséges közép-, illetve hosszú távú változásokat és annak kereteit;

•

azonosítja azokat az alapvető feltételeket, amelyek e célok és politikák – jól tervezhető, kommunikálható, mérhető és számon kérhető – megvalósulását lehetővé teszik;

•

azonosítja a leginkább gátló, illetve a megvalósulást leginkább segítő főbb tényezőket, s ezek alapján meghatározza a hosszú távú célkitűzéseket, a cselekvés fő irányait;

•

figyelembe veszi a már létező terveket és stratégiákat, beépül azokba, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát, átalakítását és új stratégiák kidolgozását, ezzel biztosítva közép- és hosszútávon a politikák lehető legnagyobb összhangját és a területek integrációját.” File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:20/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) A program három prioritáson belül 11 beavatkozási témakört és 54 cselekvési területet határoz meg (ezeken témakörökön belül egymondatos célmeghatározást tartalmaz), illetve egy fejezetben összegzi a végrehajtás átfogó feladatait és eszközeit 5 témakörben 36 cselekvési terület meghatározásával (ezen témakörökhöz nem rendel célokat, mint az előző 11hez). A környezeti értékelés szempontjából azok a dokumentum a leglényegesebb részei, amelyek az NFFS megvalósítására, végrehajtására vonatkozó lépéseket írják le, mivel az NFFS önmagában, illetve cselekvési tervein keresztül önmagában nem képes erősen környezeti (fenntarthatósági) hatást gyakorolni, azaz bármilyen környezeti (fenntarthatósági) következmény kialakulását döntően befolyásolni, hanem azt egy keretet teremtve, más programok által, azok megvalósulásán keresztül kívánja elérni. Ezen közvetett hatás elsősorban attól függ majd, hogy az NFFS milyen mértékben alkalmas arra, hogy más programokra, stratégiákra, intézményi működésre hatással legyen. Az NFFS programokra, stratégiákra, intézményi működésre gyakorolt hatásossága előfeltétele a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókban tervezett intézkedések környezeti következményeinek vizsgálatának.

2.2. A stratégia összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Az előző pontban is említett célja és feladata a Stratégiánk, hogy kerete legyen és iránymutatást adjon a tervek és programok lehető legszélesebb körének, erre utal a cselekvési területek nagy száma (lásd az NFFS 2007 márciusi, áprilisi változataiban megjelölt 134, júniusi változatban 90 cselekvési területet). Kiemelten kapcsolódó tervek és programok azok, amelyek meghatározó keretet adnak az ország, régió vagy kisebb térség település fejlődési irányainak, ágazati szempontú fejlesztéseinek, de rendkívül lényegesek, ezért ide tartoznak az államigazgatás fejlesztését, a civil szektor fejlődését segítő programok, finanszírozási stratégiák, illetve kiemelten fontosak a „médiahasználati”, hírközlési és fejlesztési stratégiák is.

2.3. A beavatkozási irányok kiválasztásának indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása A stratégia prioritásainak kiválasztása a 3.1. pont megállapítása szerint a „helyzetelemzés, illetve a benne meghatározott fenntarthatatlan tendenciák alapján jelölhetők ki”. A stratégia nem indokolja részletesen a prioritások beavatkozási témakörök cselekvési területek kiválasztását, és nem összegzi a kiválasztást alátámasztó vizsgálatok eredményeit, ilyen vizsgálatokra nem hivatkozik. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:21/72 Dátum: 2007.07.12.


3. Átfogó értékelés és a koherencia, a konzisztencia értékelése A következő pontokban a Stratégia általános áttekintő értékelése mellett a dokumentum fenntartható fejlődés problémakörét érintő teljességét és az egyes szintek közötti szerkezei logikát és ellentmondás-mentességet értékeltük.

3.1. Az NFFS általános értékelése A Stratégia rendkívül sok és lényeges kérdéssel foglalkozik számos témakörben igen korszerű megközelítést alkalmaz, azonban ez nem mondható el a dokumentum egészére. Egyrészt bizonyos előremutató nemzetközi szinten is alkalmazott megközelítések hiányoznak az anyagból (pl. a European Environmental Agency DPSIR approach, intézményi háttér és felelősségi rendszer, tapasztalati tanulás, kompetencia-fejlesztés, kommunikáció és médiapolitika (értsd policy értelemben), végrehajtás és a követő intézkedések (follow up) rendszerszemléletű megközelítése. Másrészt a szerkezeti felépítés javításával jobban érthető és használható anyag születhet a közeljövőben. Az SKV jelentésünkkel is célunk, hogy a stratégia továbbfejlesztése során támpontokkal szolgáljon a készítők, értékelők és a társadalmi szereplők számára. A célhierarchia nem került bemutatásra. Nem segíti az olvasóban (a stratégia megvalósítóiban) egy megfogható jövőkép kialakulását, amely bemutatja a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összességét érintően a stratégia által elérendő célokat. Hiányzik Stratégiából a kitűzött célok és cselekvési területek megvalósítását segítő érdekeltségi rendszer felvázolása, legalább iránymutatás a készülő kétéves cselekvési tervek számára. E nélkül a stratégia nehezen érvényesíthető dokumentummá válhat. Az 1. fejezet, de egyben a dokumentum legnagyobb hiányossága, hogy nem mutatja be „milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni”, azaz nem ad egy érthető jövőképet. A prioritások kiválasztása, amely egy üdvözlendő szerkezeti elem, segíti a rendszerszemlélet érvényesítést és a folyamatok, prioritások kapcsolatrendszerének megteremtését. A további tagolás a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok szerinti rendszerezése a prioritásoknak és a cselekvési terveknek fölösleges és erőltetett. A prioritásokat jelentőségük szerint kellene strukturálni. A 3.1. fejezetet ki kellene egészíteni a kiválasztás további indokaival arra vonatkozóan, hogy milyen rangsorban helyezkednek el a kijelölt prioritások. A rangsor mentén pedig ki kell választani azt a kevés prioritás területet, amely keretében jól követhető és számon kérhető feladatok együttes végrehajtásával áttörést lehet elérni a fenntartható fejlődés felé való, Javasoljuk a szakítást az eddigi Nemzeti Környezetvédelmi File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:22/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Programban alkalmazott tervezési gyakorlattal, amely szinte minden lehetséges elemet összegyűjt és feladattá tesz, annak reményében, hogy néhány talán megvalósul. A Stratégia hiányossága véleményünk szerint, hogy nem foglalkozik célzottan a mezőgazdaság és vidékfejlesztés témakörével, így a vidéki területek jövőjével, a falu szerepkörével, az egészséges, biztonságos és minőségi élelmiszerek előállításának kérdéskörével, egyszóval azzal a témakörrel a mely a lakosság jelentős részét érinti, és kitörési pont lehet a területi egyenlőtlenségek és a helyi-országos értékek megőrzése szempontjából. A témakör csupán egyes alpontokban jelenik meg perifériális kérdésként. A mezőgazdaság vidékfejlesztés témaköréhez hasonló mostohán kezelt témakör a területfejlesztés, földhasználat témaköre is. A stratégia nem határozza meg, hogy a stratégia kinek szól, és hogyan használja azt a megvalósításban részt venni szándékozó. A Stratégiát olvasva, értelmezve nem derül ki mi a célja, hogy mire szolgál, mit kíván nyújtani az olvasónak, a stratégia megvalósítójának több különböző elemből áll, amelyek együttesen nem adnak egy átfogó keretet a stratégiai megvalósítójának. A Stratégia elszórtan tartalmaz az anyagban megvalósítást jelentős mértékben befolyásoló keretfeltételeket. Ilyen feltételek a következők: (1)

(2)

(3)

(4)

„Stratégia célkitűzéseivel, alapelveivel, az egyes cselekvési területekre elfogadott célokkal és megvalósítási eszközökkel összhangot kell teremteni a különböző ágazati, fejlesztési programok, politikák területén.” „Stratégia rövid távon (3-5 év) illeszkedik a hazai és nemzetközi stratégiák és koncepciók jelenlegi kereteihez, magában foglalva ugyanakkor azok felülvizsgálatát, és közép (10-15 éves), illetve hosszú (25-50 éves) távon való, a fenntartható fejlődés célrendszeréhez igazodó átalakítását. Ezt jelenlegi gazdasági-társadalmi adottságaink mellett azt is jelenti, hogy az előttünk álló középtávú időszakban” (10-15 éves időszak!) „a gazdaság területén a stratégiában javasolt lépések csak az érvényben levő konvergencia programban foglaltakkal összhangban lehetségesek.” A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiából következő feladatokra ütemtervet, és kétévente konkrét cselekvési terveket kell készíteni a Kormánynak, amelyekben bemutatja, milyen feladatok megvalósításával, milyen határidőre tud hozzájárulni a Stratégia céljainak megvalósulásához. Minden minisztériumnak az éves költségvetési ciklusokon átnyúló munkatervet kell készítenie, amelyben a tervezett tevékenységek összhangban vannak a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat integráló hosszú távú stratégiával. Nincs egyértelmű felelőségi rendszer és meghatározó intézményrendszer felvázolva a Stratégiában, ezt későbbi időpontra halasztja (lásd az NFFS-t elfogadó Kormány határozatot (2007. június 28.).



Oldal:23/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) A versenyképesség értelmezése rendkívül elnagyoltan jelenik meg. Nem tartalmazza a Stratégia, hogy miben kívánunk versenyképesek lenni és mikorra, illetve hogyan lesz az ország a fenntartható fejlődés értelmében versenyképes netán éllovas. Szakértők megfogalmazása szerint nem az a kérdés, hogy mikorra leszünk versenyképesek, hanem az, hogy hova jutnak addigra a versenytársaink és a környezetünk. Amennyiben nem jelölünk ki az ország adottságaira, potenciális lehetőségeire kitörési pontokat a fenntartható fejlődés értelmében, akkor várhatóan lemaradásunk hosszú távon egyre jelentősebbé válik. Nem kerülnek bemutatásra az anyagban több helyen is megemlített komparatív előnyök. A terjedelmes helyzetelemzésnek nincs egy jól érthető és a hazai nemzetközi folyamatokat összefogó összegzése. Alapvető szempontok csak részlegesen kerülnek megemlítésre a fejezetben, holott az alábbi szakértők által megfogalmazott meghatározó szempontok az NFFS tervezése és megvalósítása számára: hazánk nemzetközi szintéren fél-perifériális helyzetben van; duális, de inkább hármas gazdaság (Laki); területi fragmentáltság (Vári és mások); foglalkoztatási framentáltság (Laki); polarizált társadalom (Ferge); teljes identitás zavar (Laki, Kopp). A problematikus társadalmi folyamatok – bár felsorolásként megjelennekegymással szoros kapcsolatban vannak (erre a szövegben is vannak utalások). Pl. az egészség hat a népesedési helyzetre, az oktatás az egészségre, az egészség és az oktatás a foglalkoztatásra, mindezek a jövedelmi különbségekre, és a biztonságra (amit jogállamiságnak nevez az anyag, helytelenül), a jövedelemkülönbségek és a kohézió pedig az egészségre. A fogyasztói társadalmi attitűd a környezetre hat, de hiányzik a társadalmi elemekkel való kapcsolat, mert kevéssé hangsúlyosan és hiányosan jelennek meg a társadalmi folyamatok közül a kultúrát és a közösségeket érintő problematikus folyamatok. Az anyagban szereplő társadalmi prioritások a problémáknak csak egy részét fedik le. Nem kapcsolódnak kellően pl. az oktatással kapcsolatos problémák legnagyobb részéhez, a biztonságot is csak kisebb részt fedik le, a fogyasztói társadalom problematikáját pedig csak érintőlegesen érintik egyes program elemek. A célok és intézkedések között már megjelennek olyanok, amelyek a prioritások által le nem fedett problémákhoz kapcsolódnak (pl. biztonság), azonban az oktatás és fogyasztói társadalom problémáira itt sem jelennek meg kielégítő válaszok. A végrehajtással foglalkozó fejezetben jelenik meg számos olyan intézkedés, amely a közbenső szinteken hiányzott (pl. oktatás, nevelés, kultúra), sőt olyan fogalmak is, mint a társadalmi tőke (helytelenül használva), de mivel hiányzik a prioritásokkal a kapcsolat, ezek itt kevésbé illeszkednek a rendszerbe, nem erősítik a szöveg belső egységét, összefüggőségét (koherenciáját) a „levegőben lógnak”. A javasolt intézkedések nem „egyen szilárdságúak.” Egymás mellé kerültek nagyon általános feladatok (pl. szemléletváltás: TE-4), tervezett programok (pl. Nemzeti Népesedési Program: NP-4), illetve konkrét szabályozások (pl. a File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:24/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) nyugdíjasok munkavállalásának – amúgy erősen vitatott – korlátozása: TF-B2). Egy stratégiai dokumentumnak nem feladata olyan kérdések eldöntése, hogy pl. dolgozhatnak-e a nyugdíjasok (különösen akkor, amikor más részein a foglalkoztatás növelését tűzi ki célul), vagy pl. kell-e térítési díjakat fizetni úgy általában (TF-C4). Az intézkedéseket „homogenizálni” kellene, és olyan stratégiai jelentőségű beavatkozásokat kellene kijelölni, amelyek az egymást erősítő negatív folyamatok visszacsatolási köreit megszakítanák. A Kormány által elfogadott változatnak az „egyenszilárdsága” javulást mutat, bár az anyag használhatósága érdekében érdemes lenne javítani a feladatok beavatkozási szintjeinek meghatározását és részletezettségét is.

3.2. Az egyes szintek közötti koherencia értékelése A koherencia vizsgálata során azt értékeltük, hogy a dokumentumban található megállapítások, milyen következetesen jelennek meg a tartalmi és szerkezeti értelemben, valamint, hogy a dokumentum egyes szakaszainak milyen mértékű a közös összetartó ereje, szerkezeti logikája.

3.2.1. Teljesség szempontú vizsgálat A hazai helyzet és a fenntarthatóság célrendszerét vizsgálva a Stratégia teljességét vizsgálva arra kerestük a választ, hogy a fenntarthatóság célrendszeréhez mérten a dokumentum egyes részei minden lényeges elemet tartalmaznak-e. A dokumentum érzékelhetően teljességre törekszik rendkívül sok és szerteágazó cél tűz ki és feladatot vállal fel. Azonban mind a szempont- és keretrendszer (pl. alapelvek, megvalósítás eszközeinek) felvázolása során, mindpedig a létező és aktuális, akut problémák rangsorolása, megoldására kidolgozott célok-cselekvési területek hiányosságokat mutatnak. Ezzel semmiképpen nem az a véleményünk, hogy terjedelmesebb, minden hiányzó elemet is tartalmazó hosszabb, összetettebb dokumentum továbbfejlesztése a cél, hanem alapvetően az a célunk, hogy segítsük egy a korlátozott erőforrásokkal és korlátozott mozgástérben a lehető leghatásosabb és legjobban használható stratégia kialakítását. A teljességi értékelés szempontjából feltárt hiányosságok jelentős részét tartalmazza a 3. fejezet végén található elemző táblázat, ahol javaslatokat is megfogalmaztunk azok pótlásával kapcsolatosan. A megállapításaink nemcsak a Stratégia, de a cselekvési tervek készítése és végrehajtása során is megfontolásra javasolhatók. A teljességi étékelésünkhöz további részleteket az egyeztetések során az egyeztetési naplóba rögzítettük.

3.2.2. Koherencia, konzisztencia Az alábbi pontokban a Stratégia elemzése során azt vizsgáltuk, hogy a dokumentum milyen mértékben összefüggő, összetartozó elemekből épül fel és szerkezeti logikája belső ellentmondásoktól mentes egységes-e. Illetve, hogy egymásra épülnek-e az egyes elemei a stratégiának: helyzet – cél – prioritásFile: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:25/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) cselekvési terület kommunikáció)

–

végrehajtás

(menedzsment-ellenőrzés-monitoring-

Tartalmi konzisztencia, koherencia (egységesség, összefüggőség) Az 1. fejezet címe "A Fenntartható fejlődés", amelyből nem derül ki, hogy mire számíthat az olvasó. A fejezet tartalmaz fenntarthatóság megértését segítő elemeket, fogalommagyarázatot, e tekintetben azonban nem szisztematikus, nem lehet tudni, hogy miért éppen ezeket a fogalmi elemeket emeli ki a fejezet. Az 1.2. pontban a fenntartható fejlődés alapelvei közül sorol fel néhányat a teljesség igénye nélkül a dokumentum készítője. Az 1.3. pontban a stratégia célkitűzéséről ír, majd a 1.4. pontban a megvalósítás rendszerszemléletű folyamatáról ír. A 2. fejezet első része a nemzetközi folyamatokat foglalja össze a második része pedig a hazai folyamatokat, intézkedéseket. A két szakasz közötti kapcsolatok minimálisak, a fejezetek nem emelik ki, és nem kötik össze a prioritásokkal az azok alapjául szolgáló problémás vagy támogató irányú folyamatokat. A 3. fejezetben több esetben is érzékelhető bizonyos fokú következetlenség abban a tekintetben egyes prioritások esetében a horizontális szempontok keverednek a szakmai, ágazati szempontokkal. Pl. a 3.3.1. Természeti értékek védelme pontban aktív védelem, integráció, intézményes védelem, életmód és szemléletváltás valamint a részvétel mint cselekvési terület szerepel, holott mind a négy utóbbi horizontális, minden cselekvési területet érintő megvalósítási mód. Belső ellentmondások feszítik a stratégia egyes pontjait. Ilyen ellentmondás például az az állítás, amely szerint a „természetvédelem, az agrárkörnyezetvédelem és a környezetgazdálkodás eszközei segítségével hosszú távon biztosítani kell és lehet tehát az ökológiai rendszerek működését”. A cselekvési területek felépítése is bemutatja, hogy nem elegendő a megjelölt három beavatkozási terület, hanem az operatív integrációra, aktív részvételre, értékrendi, életmódbeli változásokra van szükség az ökológiai rendszerek működésének hosszú távú biztosításához. A 3.4.4. pontban a közlekedés fenntarthatósági szempontjai mellett cél a térszerkezet fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése, sőt kimondja a dokumentum ebben a pontban, hogy a térszerkezetet kell a fenntarthatóság szerint alakítani, mivel a térszerkezet meghatározóan befolyásolja a mobilitási igényeket. Ezzel szemben az összes idetartozó cselekvési terület szinte kizárólag a közlekedés témakörével foglalkozik, alapvetően a közlekedés szempontjait érvényesíti a térszerkezet alakításában. Konzisztencia, koherencia a megvalósítás szempontjából Az 1. fejezetet olvasva, értelmezve nem derül ki mi a célja, hogy mire szolgál, mit kíván nyújtani az olvasónak, a stratégia megvalósítójának több különböző össze nem tartozó (pl.: a fogalommagyarázat és a cselekvési tervek struktúrája) elemből áll, amelyek együttesen nem adnak egy átfogó keretet a stratégiai File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:26/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) megvalósítójának. Egyik jelentős, véleményünk szerint feloldható ellentmondás az anyagban, hogy rövidtávon a 3-5 éves időszakban illeszkedik a megvalósítás a hazai és a nemzetközi folyamatokhoz, azok felülvizsgálatát tűzi ki célul, nem vállalja fel az integráció és az elővigyázatosság korábban kifejtett elveinek érvényesítését. Az ellentmondás feloldható lenne, amennyiben a rövid távú időszakra is már szolgálna alapvető iránymutatási szempontokkal a Stratégia arra vonatkozóan, hogy miként kell alkalmazni az integráció és az elővigyázatosság elvét. Konkrét javaslatokat lásd a 6. és a 7. pontok alatt. A 3.4. fejezet egyértelműen átveszi a UMFT megközelítését, a „hazai lisszaboni stratégia” megvalósítását tűzi ki célul. További magyarázatra lenne szükség a megvalósítás számára, hogyan kell értelmezni a 3.4. és az 1.4 pontokban rögzítetteket. Milyen módon kell megteremteni az összhangot? Mely alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a jó kormányzás) alkalmazása elengedhetetlen és számon kérhető már a középtávú időszakban is (10-15 éves időszakban)? A 4. pontban nem szerepel annak meghatározása, hogy a benne foglaltakat, hogyan kell értelmezni és legfőképpen használni. Nincs meghatározva, hogy a 4. pontban foglaltak milyen rendszerben és milyen összefüggésben kerülnek megvalósításra a 3. pontban foglaltakkal együtt vagy azok mellett. Az 1.4. pontban leírt cselekvési területekre vonatkozó struktúra elemei itt is megjelennek, azonban a 3. pontban egy-két prioritás esetében, amint azt kiemeltük, szintén megjelentek elemei az 1.4. pont szerinti struktúrának. A 4. pontból hiányzik a végrehajtás rendszerszemléletű megközelítése során nemzetközi szintéren bevett gyakorlatkén alkalmazott végrehajtási struktúra: menedzsment, monitoring, értékelés és kommunikáció kidolgozása annak érdekében, hogy a dokumentum alkalmazása, a felelőségi és visszacsatolási folyamatok áttekinthetőek és értékelhetőek legyenek. A Stratégia elfogadásáról szóló Kormányhatározat és a Cselekvési Terv alapul szolgálhat a 4. pont ilyen irányú továbbfejlesztésére. Nélkülözhetetlen, de mégis hiányzik a Stratégiából egy átfogó kommunikációs szempontrendszer, média politika (a policy értlemeben), egyes elemei ugyan elszórtan megjelennek a Stratégiában. A 4. pontban foglaltaknak a kapcsolat a 3. pontban rögzítettekkel nincs meghatározva. A 4.3-4.5 fejezetek jól felépítettek, azonban a kapcsolata ezen a fejezeteknek sem látható a 3. pontban foglalt cselekvési területekkel, prioritásokkal. Az összefüggések miatt lényeges a kapcsolat bemutatása, hiszen pl. a 4.3. pontban megfogalmazott a társadalmi aktivitás és részvételt támogató aktivitás eredményessége nemcsak azoktól az egyébként jól megfogalmazott cselekvési területektől, hanem több társadalmi és több gazdasági feltételtől is függ. Alapvető feltétel az önálló és független civil társadalmi szervezetek létrejötte. Gyenge a kapcsolat az indikátorrendszer és a 2. pontban és a 3. pontban bemutatott folyamatok, illetve célok és prioritások között. A 4.6. fejezetben foglalt indikátor rendszer nem az NFFS céljaihoz rendelt és a Stratégia prioritásai File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:27/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) és cselekvési területeinek értékelése, monitoringja nem került kifejtésre, ezáltal a Stratégia megvalósítás nem követhető majd nyomon. A következő táblázat tartalmazza a teljességi és koherencia, konzisztencia vizsgálat megállapításait és javaslatokat a felmerült kérdések tisztázása érdekében.



Oldal:28/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 1. táblázat Fejezetek

Az NFFS teljességi, konzisztencia és koherencia vizsgálata

A teljesség szempontjából való értékelés (hiányzik, teljes, részleges) koncepcionális és konkrét szöveg tekintetében is

1.

Az 1. fejezet, de egyben a dokumentum legnagyobb hiányossága, hogy nem mutatja be „milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni”, azaz nem ad egy érthető jövőképet.

1.1.

Az 1.1. fejezet a fenntartható fejlődés fogalmának bemutatását tartalmazza. Abban a tekintetben tartjuk hiányosnak, hogy a fenntartható fejlődés társadalmi vonatkozásait nem kellően hangsúlyosan tartalmazza. A helyi közösségre, a családra, a személyre, mint értékekre, a tudásra, az egészségre, a kultúrára, a helyi gazdaságra, az értékrendre és a felelősségre nem helyez megfelelő hangsúlyt.


Javaslat konzisztenciára

A logikai struktúra, konzisztencia koherencia vizsgálata (pl. ellent mondás, nincs kapcsolat, más szinteket érint, nem megfelelő kapcsolata stb.)

Javaslat koherenciára

Az 1. fejezetet olvasva, értelmezve nem derül ki mi a célja, hogy mire szolgál, mit kíván nyújtani az olvasónak, a stratégia megvalósítójának több különböző össze nem tartozó (pl.: a fogalommagyarázat és a cselekvési tervek struktúrája) elemből áll, amelyek együttesen nem adnak egy átfogó keretet a stratégiai megvalósítójának. Egyik jelentős ellentmondás az anyagban, hogy rövid távon a 3-5 éves időszakban a illeszkedik a megvalósítás a hazai és a nemzetközi folyamatokhoz, azok felülvizsgálatát tűzi ki célul, nem vállalja fel az integráció és az elővigyázatosság korábban kifejtett elveinek érvényesítését.

A stratégia első fejezete rendkívül lényeges része a dokumentumnak, mivel ez az első hazai FF stratégia. Az 1. fejezetnek világos keretet kell bemutatnia a stratégiai megvalósítója számár arról, hogy mi a dokumentum célkitűzése, kinek szól és mire, hogyan használható/használandó a dokumentum.

A fogalom magyarázat társadalmi és gazdasági vonatkozásainak hangsúlyosabb megjelenítésére lenne szükség. A fogyasztói társadalmi értékrend és a fenntarthatósági értékrend fogalmi megkülönböztetése és tisztázása nélkül nem szolgál a pont megfelelő keretül a stratégia további elemeihez.


Oldal:29/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Fejezetek





1.2.

Lényeges és szükséges irányelvek szerepelnek, de hiányzik a hivatkozása a forrásaikra. Hiányos pl. jó kormányzás, egészség stb. Tartalmilag felpuhítva szerepelnek alapelvek pl. az integráció elve.

Hiányoznak nemzetközileg is ismert elvek: a technológiai haladás lehetőségeinek kihasználása fenntarthatósági szemlélettel, a jó kormányzás elve, egészségmegőrzés, a helyi kulturális és gazdasági közösségek, területi egyenlőség, felelős emberfők,

A pontban felsorolt alapelvek kiválasztását nem indokolja a dokumentum, nem alapozza meg még hivatkozással sem, csupán utal a felsőbb kiválasztási szintekre ENSZ, EU.

A felsorolt alapelvek kiválasztásának indokainak leírása és a belső összefüggések megvilágítása, hivatkozások megjelölése, azért lényeges, mert a stratégiai megvalósítói, a döntéshozók számára érthető és megfelelő erővel (alátámasztottsággal kell megjelenjenek ezek az alapelvek, hiszen ezekre épül az következetes ellenőrzés és az értékelés is, amelyhez hatásos visszacsatolás (KOMMUNIKÁCIÓ ÉS DÖNTÉS) társul.

1.3.

A 1.3. fejezet egy mondata szól a címben szereplő célkitűzésről. Hiányzik a célok bemutatása, azok a prioritások esetében kivastagítottan jelennek meg. A célhierarchia nem került bemutatásra sem ebben, sem más fejezetben. Nem alakul ki az olvasóban (a stratégia megvalósítóiban) egy megfogható jövőkép, amely bemutatja a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összességét érintően a stratégia által elérendő célokat.

Egy jól megfogható és kommunikálható, érthető jövőkép kialakítására van szükség. A célok kapcsolati térképét, hierarchiáját be kell mutatni, ahhoz, hogy az indikátorok célokhoz rendelten kerüljenek kialakításra.

A fejezet a rövid célkitűzés ismertetése után a megvalósítás vegyes szempontjaira tér ki, amely a társadalmi együttműködés igényétől az előző pontban említett integráció elvének ismétlése és további szempontokkal való kibővítésén át a stratégia kialakításának és végrehajtásának általános jellegzetességeinek eltérő mélységű bemutatásáig terjed. Nem érthető, hogy ebben a pontban miért tér ki a megvalósítás egyes szempontjaira csupán néhányat kiválasztva, amikor más fejezetekben ezeket a szempontokat megpróbálja rendszerezve bemutatni.

A célkitűzések keretében kialakítandó és bemutatásra kerülő célstruktúra mellett egy külön fejezetben kellene foglalkozni a stratégia célközönségének, a megvalósításban résztvevőknek szóló információkkal, pl. egy az stratégia alkalmazási szempontjai, területei és a megvalósítás módszerei címek alatt, ahol áttekinthetően kifejtésre kerülhetnek azon szempontok, amelyek az elfogadott NFFS használatában igazítják el az olvasót.



Oldal:30/72 Dátum: 2007.07.12.






1.4.

Az 1.4. fejezet sokat ígérő és korszerű címe utána a rendszemléletű megközelítés részleteiről nincs információ a fejezetben. A konvergencia programhoz való igazodást és a végrehajtás korlátait, vázlatosan bemutatott időkeretét tartalmazza a fejezet. A stratégia ütemterve hiányzik az anyagból. A cselekvési területek szerkezetét is bemutatja, amely jó szemléletben próbálja a megvalósítás lépéseit rendszerbe foglalni, azonban lényeges elemeket kihagy a fejezet (pl.: tudás mellett a kompetenciák fejlesztése, gazdasági és társadalmi szabályzók átalakítása, fejlesztése stb.). Azonban a dokumentum 3. és 4 fejezetében szereplő cselekvési területek nem ebben a struktúrában kerültek kialakításra és nincs arról szó sehol a dokumentumban, hogy a megvalósítás során kell ezen lépéseket együttesen alkalmazni.

Két pontra bontható a fejezet. Egyikben a megvalósítás időbeli és egyéb korlátait lehet összefoglalni. Ebben a fejezetben ki kellene térni a rövid távon is megvalósítható lehetőségekre: mintaprogramok kivitelezése a kulcsterületeken, mint pl. az energia, mezőgazdaság, közlekedés, közigazgatás, oktatás, képzés, K+F és további területeken az OP-k keretében); kommunikációs programok; elővigyázatosság elvének érvényesítése (pl. a projektek területi elhelyezése során megfelelő alternatívák választása stb.), nemzetközi szinten fenntarthatósági értelemben érvényes versenyképességet erősítő kitörési pontokon felkészülés az élmezőny vezetésére.

A rendszerszemléletű megközelítés keretében a megvalósítás korlátairól, időkeretéről és a cselekvési területek struktúrájáról szól a fejezet. Ezen tartalmi elemek kevéssé összefüggőek és rendszerszemléleti értelemben nem összetartozóak.

A stratégiában feldarabolódva megjelenő elemeket rendszerszemléletben összefoglaló fejezet rendkívül jól segítené az olvasók, a stratégia megvalósítóinak a dokumentum és a használat megértését.

2.

A terjedelmes helyzetelemzésnek nincs egy jól érthető és a hazai nemzetközi folyamatokat összefogó összegzése. Alapvető szempontok csak részlegesen kerülnek megemlítésre a fejezetben, holott az alábbi meghatározó szempontok az NFFS tervezése és megvalósítása számára: hazánk nemzetközi szintéren félperifériális helyzetben van; duális, de inkább hármas gazdaság (Laki); területi fragmentáltság (Vári); foglalkoztatási framentáltság (Laki); polarizált társadalom (Ferge); teljes identitás zavar (Laki, Kopp)

A 2. fejezet két alfejezete, a 2.1. és 2.2. a főbb nemzetközi és hazai trendeket foglalja össze. A jobb összehangoltság érdekében a 2.1. fejezetnek a jelenlegi globális, európai, regionális helyzet azon dimenzióira kellene fókuszálnia, amelyek a magyar stratégia szempontjából elsődleges fontosságúak. Ilyenek pl. azok a külső hatások, amelyek a fenntarthatóság irányába való elmozdulást



Oldal:31/72 Dátum: 2007.07.12.






segítik, illetve akadályozzák. Ezek jelentős része hiányzik az anyagból.

2.1.

A 2.1.1 fejezetből, - amely a 2.1. fejezet alapvetése, - hiányoznak olyan problémakörök, mint a területi egyenlőtlenségek növekedése, a városi centrumok és a vidéki kistelepülések közötti "lejtő", az urbanizáció és szuburbanizáció. Hiányzik a migráció és a szegregáció kérdésköre, a közösségek felbomlása, a társadalmi kohézió csökkenése. Hiányzik annak megállapítása, hogy a fenntarthatatlan tsad. fejlődésre utal számos válságjelenség és konfliktus, még a fejlett országokon belül is (ld. pl. franciaországi zavargások), illetve a fejlődő országokban végbemenő háborúk


A területi-társadalmi A 2.1.1.-2.1.4 fejezetek közötti minimálisak A fejezet alfejezetei közötti kapcsolatokat problémákról jó nemzetközi a kapcsolatok. erősíteni kellene. Mivel a 2.1.1.-ben kitekintést adnak Enyedi György felsorolják a legfontosabb problémákat, a ilyen témájú tanulmányai, vagy a 2.1.2-2.1.4.-ben az e problémákra adott Versenyképesség és globális, EU- és nemzeti szintű válaszokat várostérségi egyenlőtlenségek c. és ezek eddigi eredményeit v. ezek hiányát tanulmánykötet (szerk. Hervainé kellene összefoglalni/értékelni. Ebből a Szabó Gyöngyvér és Szirmai szempontból a 2.1.2-2.1.3. fejezetek Viktória, 2007). meglehetősen elnagyoltak, a 2.1.4-ből pedig minden konkrétum hiányzik. Fontos lenne pedig rámutatni arra, hogy (i) melyek a sikeres országok? (ii) miben sikeresek? (iii) milyen eredményeik vannak? A sikeres programok tanulságait pedig be kellene építeni a magyar stratégiába.


Oldal:32/72 Dátum: 2007.07.12.


2.2.



A 2.2. fejezetből hiányzik a hazai lakosság (SZEMÉLYEK) és társadalmi csoportok (szakmák, közösségek, szervezetek stb.) jövőbe vetett bizalmának, jövőképének, identitástudatának elemzése bemutatása. Ezen elemzés eredménye lenne az alapvető gyökere és kiinduló pontja fenntartható fejlődés stratégia megalkotásának. Nem mutatja be az anyag a

A 2.2 fejezet bevezetőjének végére (10. o. 2. bek) javaslom beírni a következő szöveget: "A fejlett országok tapasztalatai alapján mind a stratégiai tervezésbe, mind az intézkedések végrehajtásába a társadalom lehető legszélesebb A 2.2. fejezet négy alfejezete - társadalom, környezet, gazdaság, körét be kell vonni". A 2.2.1 intézmények, megfelelő, de ezeken belül vannak hiányzó alfejezetbe be kellene illeszteni egy Kultúra, egy Közösség, alfejezetek, illetve az al-alfejezetek besorolása nem megfelelő. részvétel, kohézió, valamint egy Biztonság c. alfejezetet. Az első a kultúra termelésében és A 2.2 fejezet bevezetése csak részlegesen utal vissza a 2.1 -ből fogyasztásában mutatkozó, levonható tanulságokra. fokozódó egyenlőtlenségekre, a második a közösségek bomlására, a megosztottságra, bizalomhiányra, azaz a társadalmi tőke eróziójára fókuszálna. A harmadik alfejezet magában foglalná a Társadalmi rend, jogállamiság alfejezet biztonsággal foglalkozó részét, a jogállami keretekkel foglalkozó részeket viszont javaslom áthelyezni a 2.2.4 (Intézményrendszer) alfejezetbe, amelyet ki kellene bővíteni Kormányzás-ra.





A 2.2 fejezetben felsorolt problematikus társadalmi folyamatok egymással szoros kapcsolatban vannak (erre a szövegben is vannak utalások, de nincs sehol kifejtve). Pl. az egészség hat a népesedési helyzetre, az oktatás az egészségre, az egészség és az oktatás a foglalkoztatásra, mindezek a jövedelmi különbségekre, és a biztonságra (amit jogállamiságnak nevez az anyag, helytelenül), a jövedelemkülönbségek és a kohézió pedig az egészségre. A fogyasztói társadalmi attitüd a környezetre hat, az attitüdre viszont hat az oktatás, nevelés, kultúra és a közösségi kohézió.

A 2.2 fejezet elején javaslom explicit módon kifejteni a különféle társadalmi dimenziók közötti szoros kapcsolatokat és hivatkozni néhány alapvető kutatást pl. a képzettség, jövedelem, egészség kapcsolatáról (pl. Klinger András kutatásai), az egyenlőtlenségek és az egészség kapcsolatáról (pl. Knopp Mária kutatásai). Közösség, részvétel, kohézió alalfejezetben javaslom hivatkozni pl. Utasi Ágnes könyveit, cikkeit a bizalomról, szolidaritásról, közösségi kapcsolatokról, illetve Kuti Éva cikkeit a hazai civil társadalom állapotáról.

Oldal:33/72 Dátum: 2007.07.12.


3.




A 3. fejezetben szereplő prioritások a problémáknak csak egy részét fedik le. Az intézkedések között már megjelennek olyanok, amelyek a prioritások által le nem fedett, de a 2.2-ben felvetett problémákhoz kapcsolódnak (pl. biztonság), azonban számos felvetett problémára (pl. az oktatás és fogyasztói társadalom problémáira) itt sem jelennek meg válaszok.

A 3. fejezetbe bekerült a 3.1. keretében a prioritások kiválasztása, amely egy üdvözlendő szerkezeti elem, segíti a rendszerszemlélet érvényesítést és a folyamatok, prioritások kapcsolatrendszerének megteremtését. A további tagolás a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontok szerinti rendszerezése a prioritásoknak és a cselekvési terveknek fölösleges és erőltetett. A prioritásokat jelentőségük szerint kellene strukturálni. A 3.1. fejezetet ki kellene egészíteni a kiválasztás további indokaival arra vonatkozóan, hogy milyen rangsorban helyezkednek el a kijelölt prioritások. A rangsor mentén pedig ki kell választani azt a kevés prioritás területet, amely keretében jól követhető és számon kérhető feladatok együttes végrehajtásával áttörést lehet elérni a fenntartható fejlődés felé való hazai elmozdulásban. Javasoljuk a szakítást az eddigi NKP tervezési gyakorlattal, hogy minden legyen benne, hátha valami mégis megtörténik.

Több esetben is érzékelhető bizonyos fokú következetlenség abban a tekintetben egyes prioritások esetében a horizontális szempontok keverednek a szakmai, ágazati szempontokkal. Pl. a 3.3.1. Természeti értékek védelme pontban aktív védelem, integráció, intézményes védelem, életmód és szemléletváltás valamint a részvétel mint cselekvési terület szerepel, holott mind a négy utóbbi horizontális, minden cselekvési területet érintő megvalósítási mód.

Hiányzik a természetes közösségi formák, helyi közösségek, azok alapsejtje a család, a kultúra, a kohézió, a biztonság, a települési struktúra (ezen belül a falu sorsa és jövője) problémakörének a kezelése, némelyikre utalás sincs az anyagban. Ebben a tekintetben kell kiemelni a mezőgazdálkodás, földhasználat, vidékfejlesztés kérdéskörét.

Rendkívüli módon hiányzik a közös jövőkép kialakításának, identitás és az erkölcsi normarendszer megerősítésére vonatkozó prioritás.

Hiányzik a 3. fejezetből a kitűzött célok és cselekvési területek megvalósítását segítő érdekeltségi rendszer felvázolása, legalább iránymutatás a készülő kétéves cselekvési tervek számára. E nélkül a stratégia nehezen érvényesítő, asztali dokumentummá válhat.

Kifejezetten hiányzik a tájhasznosítás, tájvédelme, illetve a földtulajdoni és földhasznosítási viszonyokat kezelendő, a térszerkezeti kérdésekkel foglalkozó lényeges fejezett.

A 3.2.1 fejezet elején megfogalmazott célokkal egyet lehet érteni, a hozzá tartozó intézkedések azonban egyrészt hiányosak (pl. hiányzik a gyerek- és családbarát szemlélet formálása, aminek A 3.2 fejezetnek célszerű lenne nevelési, pedagógusképzési, stb. vetületei is vannak), másrészt ugyanazt a struktúrát követnie, ide nem illő intézkedéseket tartalmaznak (halandóság mint a 2.2 fejezetnek, azaz a File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Belső ellentmondások is vannak az anyagban. Ilyen tévedés az az állítás, amely szerint a „természetvédelem, az agrár-környezetvédelem és a környezetgazdálkodás eszközei segítségével hosszú távon biztosítani kell és lehet tehát az ökológiai rendszerek működését”. A cselekvési területek felépítése is bemutatja, hogy nem elegendő a megjelölt három beavatkozási terület, hanem az operatív integrációra, aktív részvételre, értékrendi, életmódbeli változásokra van szükség az ökológiai rendszerek működésének hosszú távú biztosításához.

A cselekvési területek a 3. pontban nem értelmezhetők a sok esetben nem értelmezhetők, további magyarázatra szorulnak. Pl.: NP1, NP2, TE3, TE4, TE5, VK1 stb.

Oldal:34/72 Dátum: 2007.07.12.





csökkentése). Itt szerepel a Nemzeti Népesedési Program is, amiről a dokumentumból nem tudható meg semmi. A 3.2.2 fejezet elején felsorolt célok nagyrészt ugyancsak helyesek, de érthetetlen és nem ideillő az a megállapítás, miszerint "Az egészségvédelemben is érvényesíteni kell ugyanakkor a környezeti fenntarthatóság elveit, hiszen az egészségesebb élet önmagában még nem feltétlenül vezet a környezetre nehezedő nyomás csökkentéséhez". Ez a fejezet a társadalmi fenntarthatóságról szól, ezért ezt a mondatot javaslom kivenni. A 3.2.3. fejezet elején felsorolt célok pedig meglehetősen kuszák és intézkedésekkel keverednek (pl. szociális ellátórendszerek átalakítása, kis- és középvállalkozások támogatása, stb.). Nem illik ide a szociális védelmi kiadásokról való fejtegetés sem (ezt a 2.2. helyzetelemzés fejezetbe kellene tenni.). Ennek megfelelően a javasolt intézkedések még kuszábbak, olyan ide nem illő (aktuálpolitikai) részkérdésekbe mennek bele, mint a nyugdíjasok munkavállalásának kérdései.

következő alfejezetekből kellene felépülnie: Népesedés, Foglalkoztatás, Oktatás-nevelés, Kultúra, Egészség, Társadalmi különbségek, Közösség és részvétel, Biztonság. Természetesen -ahogy az anyag is rámutat, - ezek egymással szoros összefüggésben állnak, és a pozitív visszacsatolások folytán halmozódnak az előnyök és a hátrányok a különféle társadalmi csoportoknál. A 3.2 fejezetnek arra kéne koncentrálnia, hogy melyek azok a pontok, ahol ezek az egymást erősítő hátrányok köre megszakítható. A célokat általánosan kellene megfogalmazni (jó példa erre a 3.2.1. fejezet első bekezdése), az intézkedéseknek is stratégiaszinten kellene megfogalmazódniuk. Egy külön fejezetben viszont meg kéne jelennie annak, hogy kiknek lenne a feladata a stratégia végrehajtása, s ebben kikre támaszkodhatnának. A segítő tényezők (pl. más programok, nemzetközi folyamatok), illetve a veszélyek (belső és nemzetközi tényezők) vázolása ugyancsak külön fejezetbe illene.




Oldal:35/72 Dátum: 2007.07.12.



3.4.




A versenyképesség mibenléte rendkívül elnagyoltan jelenik meg. Nem fejti ki a fejezet, hogy miben kívánunk versenyképesek lenni és mikorra, illetve hogyan lesz az ország a fenntartható fejlődés értelmében versenyképes netán éllovas. Szakértők megfogalmazása szerint nem az a kérdés, hogy mikorra leszünk versenyképesek, hanem az, hogy hova jutnak addigra a versenytársaink és a környezetünk. Amennyiben nem jelölünk ki az ország adottságaira, potenciális lehetőségeire kitörési pontokat a fenntartható fejlődés értelmében, akkor várhatóan lemaradásunk hosszú távon egyre jelentősebbé válik. Nem kerülnek bemutatásra az anyagban több helyen is megemlített komparatív előnyök.

A versenyképesség elérése tekintetében ki kell jelölni azokat a területeket, ahol előnyre tehetünk szert (kitörési pontok), illetve a legproblematikusabb területeket, amelyek visszahúzó erőkén jelennek meg, amennyiben a jelen tendenciái folytatódnak.

A 3.4. fejezet egyértelműen átveszi a UMFT megközelítését, a „hazai lisszaboni stratégia” megvalósítását tűzi ki célul. További magyarázatra lenne szükség a megvalósítás számára, hogyan kell értelmezni a 3.4. és az 1.4 pontokban rögzítetteket. Milyen módon kell megteremteni az összhangot? Mely alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a jó kormányzás?) alkalmazása elengedhetetlen és számon kérhető már a középtávú időszakban is (10-15 éves időszakban)?

Hiányzik a környezetkímélő gazdálkodásból származó, minőségi és biztonságos élelmiszerek előállítása (kitörési pont is) a fogyasztási szokásokhoz is tartozik!!!!



A 3.4.4. pontban a közlekedés fenntarthatósági szempontjai mellett cél a térszerkezet fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése, sőt kimondja a dokumentum ebben a pontban, hogy a térszerkezetet kell a fenntarthatóság szerint alakítani, mivel a térszerkezet meghatározóan befolyásolja a mobilitási igényeket. Ezzel szemben az összes idetartozó cselekvési terület szinte kizárólag a közlekedés témakörével foglalkozik, alapvetően a közlekedés szempontjait érvényesíti a térszerkezet alakításában.

Oldal:36/72 Dátum: 2007.07.12.





A 4. pontban foglalt prioritások esetében nem szerepel célmeghatározás, mint a 3. pont keretében felsorolt prioritásoknál, ahol egy-egy mondatban kiemelésre került az adott prioritás keretében kitűzött cél. Több a dokumentum végrehajtása és megvalósítás szempontjából lényeges tartalmi elem hiányzik ebből a fejezetből.

4.

A logikai struktúra, konzisztencia koherencia vizsgálata (pl. ellent mondás, nincs kapcsolat, más szinteket érint, nem megfelelő kapcsolata stb.) A 4.pontban nem szerepel annak meghatározása, hogy a benne foglaltakat, hogyan kell értelmezni és legfőképpen használni. Nincs meghatározva, hogy a 4. pontban foglaltak milyen rendszerben és milyen összefüggésben kerülnek megvalósításra a 3. pontban foglaltakkal együtt vagy azok mellett. Az 1.4. pontban leírt cselekvési területekre vonatkozó struktúra elemei itt is megjelennek, azonban a 3. pontban egy-két prioritás esetében, amint azt kiemeltük, szintén megjelentek elemei az 1.4. pont szerinti struktúrának.

A cselekvési területek a 4. pontban sem értelmezhetők a sok esetben nem értelmezhetők, további magyarázatra szorulnak. Pl.: KP2, KP7, KP8, KP11, IN2, TR2, TB9 stb.

4.1.

A 4.1. fejezetből hiányzik a kompetenciák és készségek fejlesztése, a kultúra jelentősége mellett a szerves magyar kultúrában rejlő fenntartható fejlődést segítő elemek megismerése és művelése.



Nincs kapcsolat a 3. pontban rögzítettekkel.

Oldal:37/72 Dátum: 2007.07.12.


A 4. fejezetben foglaltak viszonyát és alkalmazási módját a be kell mutatni a 3. pontban foglaltakkal összekapcsoltan.


4.34.6


Hiányzik a 4.2. fejezet.

Sajnálatosan egy korábbi 2007 márciusi NFFS változatban még benne volt, mára kikerült a Állami Számvevőszék, mint az NFFS ellenőrzésért felelős független szervezet, többek között ezzel is a Stratégia és az azt elfogadó kormányhatározat későbbi időpontra halasztja a felelősségi rendszer meghatározását. Továbbra is hiányzik a



4.6. fejezetbe Stratégia végrehajtásához tartozó menedzsment, monitoring, értékelés és kommunikáció feladatcsoportokat is ki kell fejteni nem csupán az indikátorokat kell bemutatni.

A 4.3-4.5 fejezetek jól felépítettek, azonban a kapcsolata ezen a fejezeteknek sem látható a 3. pontban foglalt cselekvési területekkel, prioritásokkal. Az összefüggések miatt lényeges a kapcsolat bemutatása, hiszen pl. a 4.3. pontban megfogalmazott a társadalmi aktivitás és részvételt támogató aktivitás eredményessége nemcsak azoktól az egyébként jól megfogalmazott cselekvési területektől, hanem több társadalmi és több gazdasági feltételtől is függ. Alapvető feltétel az önálló és független civil társadalmi szervezetek létrejötte.

A 4. pontból hiányzik a végrehajtás rendszerszemléletű megközelítése során nemzetközi szintéren bevett gyakorlatkén alkalmazott menedzsment, monitoring, értékelés és kommunikáció kidolgozása annak érdekében, hogy a dokumentum alkalmazása, a felelőségi és visszacsatolási folyamatok áttekinthetőek és értékelhetőek legyenek.

Nélkülözhetetlen, ennek ellenére mégis hiányzik a Stratégiából egy átfogó kommunikációs szempontrendszer, média politicy (a policy értlemeben).



A 4.6. fejezetben foglalt indikátor rendszer nem az NFFS céljaihoz rendelt és a Stratégia prioritásai és cselekvési területeinek értékelése, monitoringja nem került kifejtésre.

Oldal:38/72 Dátum: 2007.07.12.


Javasoljuk az indikátor rendszer továbbfejlesztését, összekapcsolását a Stratégia céljaival, a monitoring kidolgozását.


4. A célok, prioritások és cselekvési területek hatásirányának és együtthatásának bemutatása, feltárása; lehetséges változatokra való figyelemfelhívás Ebben a részben azt elemeztük, hogy a dokumentum stratégiai jellegéből adódóan a megfogalmazott különböző iránymutatások, szempontok mennyire mutatnak egy irányba, illetve mennyire szerteágazóak. Arra tettünk kísérletet, hogy érzékeltessük a Stratégia várható hatásosságát a fenntarthatóság felé történő elmozdulás tekintetében.

4.1. A Stratégia lehetséges hatásirányai Az alábbi 2. számú ábrán látható két (A és B) lehetséges hatásirány a Stratégia megvalósítása során az idő és a fenntarthatóság elért mértékének összefüggésében. Az A változat a pesszimista változat, amely rövidtávon semmilyen változással nem számol, középtávon előre meg nem ítélhetőként kezeli a bekövetkező változásokat (nem vállal fel hosszú távú célokat). Az A. változat alapja, hogy a Stratégiában foglaltak szerint egyrészt rövidtávon a jelenlegi stratégiák felülvizsgálatát kell elvégezni. Másrészt a gazdaságot érintő (társadalmi és környezeti kérdéskört is érdemben befolyásoló) 5 prioritás keretében megfogalmazott cselekvési területek megvalósítása „csak az érvényben levő konvergencia programban foglaltakkal összhangban lehetséges”. Harmadrészt a konvergencia program, a „hazai lisszaboni stratégia” keretében megfogalmazottakhoz való igazodás szempontjai, sarokkövei nem kerültek meghatározásra, amelyeket a Stratégia megvalósítása során figyelembe lehet venni. Az A. változat azt feltételezi, hogy az NFFS első időszakára készülő Cselekvési Terv is ebben a szemléletben készül el. A B változat egy optimista változat, amely azzal számol, hogy az A. változathoz képest már az első időszakban is határozott lépésekkel megkezdődik a fenntarthatósági szempontok érvényesítése. A cselekvési terv a számára a Stratégia által nyitva hagyott lehetőségekkel élve áttörési prioritásokat jelöl ki, meghatározza a komparatív előnyeinket, amelyekre az ország versenyképességét építeni lehet és azok mentén mintaprojektek, átfogó kommunikációs és kompetencia fejlesztési programok keretében megkezdődik az integráció, amelyet a középtávon illeszkedő ágazati és átfogó stratégiák segítenek a politikai, kormányzati és társadalmi szinten is megszületett elkötelezettség támogatásával. Szakértők megfogalmazása szerint „nem az a kérdés, hogy mikorra leszünk versenyképesek, hanem az, hogy hova jutnak addigra a versenytársaink” és a környezetünk. Amennyiben nem jelölünk ki az ország adottságaira, potenciális lehetőségeire kitörési pontokat a fenntartható fejlődés értelmében, akkor várhatóan lemaradásunk hosszú távon egyre jelentősebbé válik.



Oldal:39/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Természetesen a két változta között számtalan egyéb lehetőség kínálkozik a megvalósításra. A Stratégia első időszaka azonban meghatározó jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy milyen irányban indul el a megvalósítás. Amennyiben a A változathoz közelít erősebben, akkor fennáll a veszélye, hogy a Magyarország a fenntarthatóság érvényesítése szempontjából sereghajtóvá válik, elveszíti azokat az előnyeit (pl. a komparatív típusúakat), amelyekre építve az élmezőnybe törhetne (akár a tudásátadás, akár a módszertani vagy technológiai fejlesztések, akár a táji és természeti adottságok tekintetében). A fenntarthatóság irányába történő elmozdulás mértékét a Stratégiában foglaltakra építve többek között következő szempontok határozhatják meg: • •

• •

Milyen mértékben (időtávban, számon kérhető szinten) kötelezik el magukat a kormányzat tagjai, a politikusok, a civilek és a társadalmi csoportok képviselői. A fenntarthatóság szempontrendszerének folyamatos fejlesztésének és érvényesítésének szintje. Milyen mértékben vállalják fel a tanulási és fejlesztési folyamatban való részvételt, kezdeményezést, együttműködést a kormányzat, a civil és a gazdaság szereplői. A társadalmi, gazdasági és környezeti prioritások összehangolt, egymásra építő, nem független, (időben és felelősségi szinteken) elkülönült megvalósítása. Az országról alkotott kép átalakításának sikeressége a Magyarország, mint a fenntarthatóság tekintetében iránymutató és bizonyos területeken tudásközpontként ismert ország felé. Stb. 2. ábra

A Stratégia lehetséges hatásirányai

Fenntarthatóság mértéke

B fenntartható

mai szint

„előttünk álló középtávú időszakban a gazdaság területén a stratégiában javasolt lépések csak az érvényben levő konvergencia programban foglaltakkal összhangban lehetségesek” (NFFS, 1.4. pont) KÉRDÉS: A konvergencia program milyen mértékben teszi lehetővé az NFFS céljainak irányába való elmozdulást már rövidtávon is?

A (0) 2007

rövidtáv (3-5 év) 2010-13

középtáv (10-15 év) 2017-22


hosszútáv (25-50év) 2032-57


Oldal:40/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 4.2. A Stratégia céljai, prioritásai és cselekvési területei Az alábbi pontokban a Stratégia céljainak fenntarthatósági irányultságát, illetve a prioritások és cselekvési területek DPSIR módszerrel történő vizsgálatát mutatjuk be. Célok A célok fenntarthatósági irányultságának vizsgálata során a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó UMFT és 13 operatív program SKV folyamata során kialakított fenntarthatósági célrendszer1, illetve a Stratégia céljait vetettük össze, egymáshoz való illeszkedésüket vizsgáltuk. Az egyes prioritások szintjén a környezeti (3.3.), a társadalmi (3.2.) és a gazdasági (3.4.) prioritáscsoportok esetében egy-egy mondatos célmeghatározás található. Az összevetést ezekkel a meghatározásokkal tudtuk elvégezni. A 4. pontban összefoglalt átfogó végrehajtási feladatok esetében, azok szintjén azonban nem történt meg a célok megfogalmazása. Ennek a hiányosságnak a pótlása jelentősen segíthetné a Stratégia hatásosságát, eredményességét, egyben kezelhetőségét is. A vizsgálat során a 4. pont prioritásaihoz, az azoknál leírtakból következtethető célmegfogalmazást kerestünk és azt értékeltük (2. táblázat) A Stratégia céljainak fenntarthatósági irányultságát értékelve látható, hogy az általunk alkalmazott 7 célterületet körülbelül azonos lefedettséggel érintik a Stratégia céljai, amennyiben a végrehajtás célterületeinek és a társadalmi, környezeti és gazdasági célterületek összekapcsolása egyértelműen megtörténik. A 8. fenntarthatósági célterület tekintetében a többihez viszonyítva jóval kisebb a valószínűsíthető lefedettség az NFFS céljaival. Az egészségmegőrzés és fejlesztés (WHO egészség definícióját véve alapul2) a fenntarthatósági célkitűzések egy legelemibb, és legjelentősebb részterülete. A széles értelemben vett egészség mellett egyéb területek is jelentősebb hangsúlyt igényelnek az NFFS-ben (lásd a jelen SKV 4.3. pontjába foglalt megállapításokat), különösen abból a szempontból, hogy a cselekvési terv és a Stratégia felülvizsgálata során a PRIORITÁSOK szükséges rangsorolása megfelelően alátámasztottan, a valóságos problémákhoz igazítottan és a fenntarthatósági értékek mentén történhessen meg. A 2. táblázatban bemutatott eredmény azt mutatja, hogy mely NFFS célokban van benne a lehetőség, hogy elérésük az adott fenntarthatósági cél elérése felé történő elmozdulást is elősegítse. Egyes prioritások esetében, mint például a 3.4.1 és a 4.6. prioritások vonatkozásában nem értékelhető a célok összehangoltsága, illetve annak lehetősége, mivel az említett prioritások és a hozzájuk kapcsolt célok jelenlegi részletezettsége ezt nem teszi lehetővé. Ezen prioritásoknál további kifejtésre van szükség az értékelhetőséghez. 1

Készítette a RESPECT Kft. vezette konzorcium BFH Európa Kft., KÖVET INEM, Corvinus Egyetem környezetgazdaságtani és technológiai, ill. a tájtervezési és területfejlesztési tanszékei, 2006-ban 2 „A state of complete physical, social and mental wellbeing, and not merely the absence of disease or infirmity.” (WHO alapokmánya, 1984) File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:41/72 Dátum: 2007.07.12.


A DPSIR módszer megjelenése A DPSIR módszer jelentősége többek között abban rejlik, hogy a beavatkozások kiválasztása és értékelése során egységes keretet kínál a szükséges és a hatásos (célratörő) beavatkozások közötti megfelelő arány kialakításához, illetve kimutatható általa, hogy mely beavatkozás milyen mértékben változtatja meg a kedvezőtlen tendenciákat, a kedvezőtlen eredmények várható bekövetkezését, ezzel kapcsolatosan segít megítélni a beavatkozások hosszú távú költséghatékonyságát is. A DPSIR megközelítés értékelése esetében is megállapítható, hogy a 4. pontban foglalt átfogó végrehajtási feladatok egyértelmű összekapcsoltságának megteremtése a társadalmi, gazdasági és környezeti tématerületeken tervezett beavatkozási csoportokkal jelentős mértékben segítheti, hogy a beavatkozások a mozgató tényezőkre (driving force) hassanak, azok befolyásolását, fenntarthatósági irányú ösztönzőkké, motiváló erőkké alakítását segítsék. A 3.4.1. prioritás, hasonlóan a célokra vonatkozóan kifejtettekhez, a DPSIR megközelítés szempontjából sem értékelhető ezen a jelenlegi részletezettség szinten. A beavatkozások vizsgálatából kiderül, hogy leginkább a 3.2., 3.4. és a 4. pontban foglalt beavatkozások estében van meg a mozgató tényezőkre (driving force) irányuló várható hatás, míg a 3.3. esetében alig fedezhető fel ilyen irányultság. Ez a helyzet többek között a 4. pont átfogó végrehajtási feladatainak a három prioritáscsoporton belüli (társadalmi, környezetei és gazdasági) határozottabb megjelenítésével és a hiányzó témakörök hangsúlyozottabbá tételével (lásd a további pontokat, a jelen dokumentumban az interjú részleteket, illetve az 1. mellékeltetet) orvosolható. A cselekvési terv kialakítása során javasoljuk, hogy a hangsúlyokat driving force (D) típusú beavatkozásokra helyezzék, amellett a szükséges egyéb irányú (PSI) beavatkozások kialakítását úgy javasoljuk elvégezni, hogy ne a kedvezőtlen irányú mozgató erők (D) fenntartását segítsék elő (pl. szennyvíztisztítás víztakarékossági ösztönzőkkel, vizek jó állapotának megőrzését segítő értékrendi és szemléleti változások elérése). A driving force (D) típusú beavatkozási irányok erősítése segíthető a cselekvési terültek 1.4. pontban megfogalmazott strukturális felépítésével is, amennyiben a struktúra következetes leírása teljessé válik. A kiegészítés indoka az, hogy a cselekvési területek struktúrájára vonatkozóan a 1.4. pontban a stratégia minden cselekvési területre előírja, hogy az alábbi szempontok szerint kell, hogy felépüljön:



Oldal:42/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Cselekvési területek struktúrája

Mit?

Hogyan?

a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése

a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével

a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése … és a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában

egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve

a gazdasági élet szereplőinek megnyerése és bevonása, nyilvánosság, civil szervezetek fellépésének, politikai elkötelezettségének biztosítása

a megfelelő csatornák és feltételek kialakulásának támogatása, hogy a döntési folyamatokban a meglévő tudás alapján a társadalmi szereplők érdemi részt vállalhassanak

a közpolitikák fejlesztése, illetve átalakítása és hatékony megvalósítása a fenntarthatóság elvei és gyakorlata alapján

nincs

az intézményrendszer fejlesztése, illetve átalakítása

nincs

a változások monitoringja és értékelése, amelynek eredményei visszahatnak a tudásbázisra, illetve minden más cselekvési területre is

nincs

Látható, hogy az elvárt szerkezet felerészben került csak meghatározásra. A közpolitikákra, az intézményrendszerre és a monitoringra vonatkozóan a HOGYAN kérdésre nem található válasz a cselekvési terület szerkezeti leírásánál.



Oldal:43/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Az NFFS célok és a UMFT, OP SKV során alkalmazott fenntarthatósági célok összevetése (a zölddel kijelölt cellák az adott fenntarthatósági cél meglétét jelzik az NFFS céljai között)

Fenntarthatósági célrendszer elemei

NFFS prioritások szintjén megfogalmazott céljai

I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése

III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása

IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

V. A felelősségteljes ember kiművelése

VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

VII. Jó kormányzás

a vállalt gyermekek nyugodt felnevelésének biztosítása mellett a gyermekvállalási kedv növelése, valamint a különböző generációk, valamint a hazai lakosság és migráns csoportok közötti harmonikus együttlét megteremtése a magyar lakosság minél hosszabb egészségben eltöltött életet tudjon megélni. a társadalmi kohézió erősítése, a szociális biztonság elérése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megszüntetése a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése, a nyelők növelése; másrészt fel kell készülni, alkalmazkodni kell a változó időjárási és éghajlati hatásokhoz a takarékos, értékvédő gazdálkodás, és a vizeknek a következő generációk számára való megőrzése a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének együttes megvalósítása Termelésünk és fogyasztásunk természeti erőforrásigényét csökkenteni kell.

Jelenlegi részletezettségében nem értékelhető!

át kell alakítanunk energiagazdálkodásunkat úgy, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentjük, energiaigényünket pedig minél nagyobb arányban a megújuló energiaforrásokból nyerjük, lehetőleg helyi forrásokból olyan közlekedési hálózat kialakítása, amely ellátja a mobilitás iránti igényből származó funkciókat, biztosítja az elérhetőséget és erősíti a kohéziót, ugyanakkor tér- és környezethasználata, környezeti terhelése a lehető legkisebb marad a gazdasági szabályozás eszközeivel létrehozzuk a gazdaság számára azokat a létfontosságú visszacsatolásokat (korlátokat és ösztönzőket), amelyek fenntarthatóbb működésre késztetik

tudásbázisunk – a fenntarthatóbb értékrend és attitűd terjedésével együtt - növekedjen Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése közpolitikák fenntarthatósági szemléletének erősítése fenntarthatósági szemlélet érvényesülése és a közpolitikák közti nagyobb összhang megvalósulása érdekében szükséges az intézményrendszer fejlesztése Indikátorrendszer, amely alkalmas arra, hogy a kétévenkénti jelentések alapját képezze, és összehasonlítható módon kövesse nyomon az egyes nemzeti stratégiák megvalósulását is


Jelenlegi változat szerinti részletezettség alapján érintőleges szolgálja néhány cél követését! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:44/72 Dátum: 2007.07.12.

VIII. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Az NFFS beavatkozásainak (responses) irányultsága a DPSI struktúrában (a színessel kijelölt cellák az adottszintre való irányultság meglétét jelzik az NFFS céljai között)

Beavatkozások (Responses)

Driving Force

Pressure

State

Impact

Megjegyzés, magyarázat

3.2.1. A népesedési problémák kezelése 3.2.2. Egészségmegőrzés és az egészséges életmód kialakítása 3.2.3. Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása 3.3.1. Természeti értékek védelme 3.3.2. Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra 3.3.3. Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása 3.4.1. A versenyképesség fenntartható erősítése

Nincsenek tisztázva a versenyképesség céljai, miben leszünk versenyképesek, így nem értékelhető a DPSIR rendszerben, mivel nem lát ható a valódi célirányultsága a prioritásnak.

3.4.2. Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások 3.4.3. Az energiagazdálkodás átalakítása 3.4.4. Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása 3.4.5. Gazdasági szabályozás 4.1. A tudásbázis növelése es a tudás megosztása 4.3. Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése 4.4. A közpolitikák fejlesztése, átalakítása 4.5. Az intézményrendszer átalakítása 4.6. A változások értékelése és az eredmények visszacsatolása



Oldal:45/72 Dátum: 2007.07.12.


4.3. Szakértői interjúk eredménye a célok, prioritások kialakítására vonatkozóan A célok, prioritások elemzése kapcsán az interjú alanyok a jelenlegi helyzet legsúlyosabb problémáit is kifejtették. Ezek között négy nagyobb csomópontot lehet azonosítani, amelyeket illetően nagyfokú egyetértés van. 1.1 Az egyik problémacsomópont a társadalmi tőke deficitje: Közösségi kapcsolatok felbomlása, önszerveződések, kapcsolati hálók hiánya, bizalom hiánya, ellenségesség, identitás hiánya, közös értékrend hiánya, fragmentálódó társadalom. Az alábbiakban a szakértőkkel készített interjúkból emeltünk ki: „Nemzeti szinten elfogadott értékek nincsenek.” (BG) „Azt még Andorka Rudolf kutatásaiból tudjuk, hogy az anómiás állapot – ami azt jelenti, hogy az egyik napról a másikra élnek, hogy nincs közös értékrend, amit elfogadnak, és nem tudják, hogy mihez igazodjanak, csak úgy lehet előrejutni, ha áthágjuk a törvényeket. Ebből a szempontból komoly romlás következett be. Andorka azt mondta, hogy az anómiás állapot az egészségromlás egyik legfontosabb tényezője. Mi is bevettük a vizsgálatainkba ezt a változót és azt találtuk, hogy tényleg nagyon magas értékek jellemzik a magyar népességet. A népesség 54%-át jellemzi az anómiás állapot, ami nagyon magas arány. A vizsgálatok szerint az anómia összefügg az iskolai végzettséggel, minél lejjebb megyünk az iskolázottsági listán, annál inkább jellemző ez az állapot. Az általános iskolát v. annál kevesebbet végzettek körében 80% (!) az anómiás állapotban lévők aránya. Akikre ez az állapot jellemző, azoknál 40-szeresen magasabb a bizalmatlanság, az ellenségesség. Ez a krónikus stressz állapotához vezet. Ez nem tévesztendő össze az akut stressz-szel, ami a kihívásokra adott válasz, és ami alapvetően pozitív. De ha valaki úgy érzi, hogy nem tud tervezni, nem látja a jövőjét, az egy állandó stressz állapotot jelent. Az egészségi állapottal való összefüggések vizsgálata azt mutatja, hogy különösen a férfiaknál igen szoros az összefüggés a perspektíva hiánya által okozott krónikus stressz, a depresszió és a testi egészség között…. … (fontos lenne) a munkahelyi stressz megelőzése, ami EU direktíva. Kiszámították, hogy óriási veszteséggel jár a munkahelyi stressz, az emberek bizonytalanságban tartása, ezért léptek. Nálunk a munkahelyi vezetőket ez nemigen érdekli” (KM) „Azok, akik az államszocializmusban különböző szaktudással és pozícióval rendelkeztek, azok tudása leértékelődött, nem volt átmenet, nincs megbecsülése semelyik rétegnek és foglalkozásnak sem…Kb. 1,5 millió ember került az utcára, identitás nélküli, kiszorítottnak érzi magát…. A rendszerváltás sikertelensége miatt nincs új identitás. Régi identitásokhoz nyúlnak hozzá pl. nacionalizmus. A nemzeti közösség is nehezen alakítható ki ebben a fragmentált és identitás zavarral küzdő egyének és társadalmi csoportok világában. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:46/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Nincs az embereknek jövőképük, a falu sorsa nem tisztázott, nincs a falu vonatkozásában kialakított jövőkép. .. Ma Magyarországon nincs kollektív érdekmegjelenítésre lehetőség a munkaerőpiacon kint lévők számára. Pl. Suzuki. Egyéni alkuk vannak. Magyarország félperifériális helyzetben van. Duális, hármas gazdaság, + területi fragmentáltság (kapuvárosok-BP ellentétben pl. Nógrád, Szabolcs, Borsod) + foglalkoztatási framentáltság +polarizált társadalom (Ferge) + teljes identitás zavar. Nyugati és középső része, illetve a déli és keleti részek gazdasági és számos szempontból való szétszakadtság. Az ország területének 36-37%-a krízis helyzetben van, itt van a lakosság 24-27%. Foglalkoztatás 65-47% közötti foglalkoztatás, ezek óriási különbségek, az EU-ban 65 % körüli átlag a foglalkoztatás. Mobilitási kérdések. Aki képzett az elmegy, mert nem kap helyben munkát, ez erősíti a szelekciót, aki képzett az mind elmegy. Krízis területeken kimagaslik egy kisváros, térség. Fragmentáltság az is, ha a városból vidékre mennek dolgozni. … Ezek a problémák érintik az identitás, jövőkép kérdéskörét is mivé válok, szükség van-e rám…” (LL)

1.2 Az előzővel összefüggő markáns problémacsomópont a civil társadalom helyzete. Nagyjából egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a civil társadalom gyenge és számos nehézséggel küzd.

„Civil élethez kell, hogy legyen valamilyen típusú önálló egzisztencia, jövedelem kell hozzá (szabadidő, annyi pénz, hogy fenntartsuk a civil szervezetet), de ilyen polgár nincs. A civil szférához kell az identitás, ki vagyok, mi a célom, jövőképem…Érdekeltségi rendszer, civil hálózatok kialakítása… A rendszerváltások megszüntetnek társadalmi rétegeket, másokat neveznek ki. Polgári rétegek megszűnnek a szocializmusban, a tulajdoni hátteret elveszi, sőt üldözötté válnak. Az identitás, amely része a hasznos vagyok: 90-es években megjelenik a „panelproli”. A munkásság máshol középréteget alkot. A vállalkozók „csalnak, lopnak”, ez is identitást romboló (ld. USA „self made man”). A legnagyobb megrendelőket, az államot és az önkormányzatokat ki uralja, ill. az EU pénzeket? Ezen rendszerben kialakulnak a megfelelő „saját” civil szervezetek. A krízis helyzetben lévőket ki képviseli? Vannak szerveződési formák, de a diákság körében nincs valódi érdekérvényesítés. Politikai megosztottság, nincs szerveződés jelentős mértékben, hatásossággal. Projektre szerveződés a jellemző, nincs, csak elvétve összetartás, közösségi együttműködés. Hiányzik a polgári társadalom, amely a városképet, kultúrát, civil életet meghatározná. Szerves családi tulajdon és kultúra továbbadása hiánya, civileket is szétverte. … Hálózatokba szerveződés megindult, azonban csak a társadalom rendkívül kis hányadát érinti. Vállalkozó réteg 1,2 millió, ebből a fele nem működik, nem fizet adót. Hogy feltételezzük, hogy meg tudják magukat szervezni? Új vállalkozó rétegek szervezik magukat, pl. patikusok. Az orvosokat nem látni még…”.(LL)



Oldal:47/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) „Az emberek közötti szövetkezések sem alakulnak ki úgy, mint más országokban. Ennek fő oka, hogy a rendszerváltás után nálunk a szövetkezeteket irtották, a szövetkezést is igyekeztek negatív színben feltüntetni. Pedig a vidéki emberek tipikusan nem a vetélytársat látják egymásban és hajlandóak egymásnak segíteni.” (HL) „Az a megdöbbentő, hogy nagyon sok magyar szervezet, motivált civil szervezet van, egyházak szeretnének valamit tenni, vannak lelki elsősegély szolgálatok (egyébként éppen most szűnnek meg, most már 2 éve nem kapnak semmilyen támogatást, éppen ilyen hálózatokra lenne szükség). Angliában kimutatták, hogy az öngyilkosságok megelőzésében mekkora szerepük van.” (KM) „Mintha válságban lenne a civil társadalom is. A fő oka ennek, hogy nagyon magasak az aspirációink, szeretnénk nagyon jól élni. Ezért aztán feladunk sok mindent, pl. az önkéntes munkát, a társasági életet, stb. A civil szférából is mindenki annyit síbol ki, amennyit csak tud (pl. alapítványok, amelyeket csak ÁFA és vámcsalás céljából hoztak létre, stb.) Szóval, a civil szférának is tisztulnia kéne. Ráadásul a pénzek itt is központosítva vannak, a vidékiek nehezen férnek hozzá a forrásokhoz.” (HL)

1.3 A problémák harmadik csomópontja a humán tőke leértékelődése, az ebbe történő beruházások (oktatás, nevelés, egészségügy) csökkenése, illetve alacsony hatékonysága, valamint az ebből adódó képzettségbeli, foglalkoztatási, családalapítási problémák. Problémát jelent a képzetlenség, de a túl hosszú ideig tartó és a társadalmi követelményekkel inkompatibilis oktatás is.

„Minden tekintetben sokat számít az iskolázottság. Különösen a férfiaknál az érettségi alatti rétegeknél nagyon rosszak a bizalmatlansági, ellenségességi mutatók. Magasabbak a depressziós arányok. Az iskolázottság nemcsak több tudást jelent, hanem közösségi nevelést, közös sportolást, tanár-diák kapcsolatot is. Ha átalakítják az iskolarendszert és nem lesznek kiscsoportok, akkor nem lehet tudni, hogy megmarad-e az iskolázottság védőfaktor szerepe.” (KM) „A cigány gyerekeket csak akkor lenne szabad betenni a rendes osztályokba, amikor átment egy felzárkóztató programon. Ha enélkül kerül be egy normál osztályba, akkor nem tud lépést tartani, nem érti azt a világot, ezért feladja és lecsúszik és egy deviáns csoporthoz csatlakozik, mert ott elfogadják. Keresni is tud, ha nem bukik le. Ez egy törvényszerűen kialakított pálya.” (KM) „Munkanélküli szülők gyerekei nem kapnak motiváló erőt, hazatérő dolgozó problémáit megküzdését nem látja… azt látja, hogy ma ezt, holnap ezt tesszük, kérünk, kitaláljuk ezt azt stb. Ez a gyerek az iskolában nem találja a helyét, tanár sem tud vele mit kezdeni. Óriási iskolai szegregáció kis faluban nehéz helyzetek…a tanárnak olyasmire kell felkészíteni, ami családilag sem lokálisan közösségileg, társadalmilag sincs, nincs motiváló erő sem a helyi, családi szinten. Az a követelmény, hogy ez a gyerek akár Ausztriában, Németországban is helyt álljon, mint szakmunkás. Ezt a hiányt kellene a pedagógusnak File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:48/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) pótolnia…Probléma: a kiszorított helyzetű emberek nem akarnak dolgozni, rosszabb a helyzet: ezek az emberek nem tudnak dolgozni, nem tanulták, nincs motiváltság…” (LL) „Miért jönne ide befektető, ha a munkaerőben nincsenek meg a szükséges kompetenciák? Leépülő félben lévő munkaerő, átképzésekkel nem alakítható kompetens, versenyképes munkakultúrával bíró személlyé. A közmunka nem vezeti ki a munkaerőpiacra a munkavállalót.” (LL) „Generációs vetület, nagy a munkanélküliség, kitolódik az első munkába lépés, parkoltatás az oktatásban, amely egy sereg problémát vet fel. Ebből adódó problémák: egyetemeken átélik, hogy nincs teljesítmény, szükség van a fejkvótára. Nem tudja, hogy mi szeretne lenni, nincs semmi olyan, amit megfoghatna, mert később szükség lesz rá. Itt is megjelenik a kilátástalanság. Kreditpontokkal való játszma, teljesítmény nélküli előrehaladás. A munkaerőpiacon viszont teljesíteni kell. Ha az egyetemen teljesítmény lenne, akkor kiderülne, hogy nem kell 5 év, elég lenne 3 is. Ahol látják, hogy ezzel nem tud mit kezdeni, akkor legyen PhD. Karrierépítés, nehezen engedi a család gyarapodását, helyette élettársi kapcsolatok alakulnak. A rendszerváltás óta jelentősen növekedett az élettársi kapcsolatok száma. Biológiai reprodukció átalakult, nincs válasza a társadalomnak. 16 éve nem volt képes a társadalom kialakítani egy lakáshoz jutási rendszert, amelyik adekvát a mai helyzetben, ez nem csak magyar probléma. Ezek a népesedési folyamatok lesznek Romániában is.” (LL) „A párkapcsolatok helyzete változóban, lazulóban van. Kevesebben kötnek házasságot, többen választják az élettársi kapcsolatot. …(HL) „Az egészségügyi ellátás és a nagyon idősek ellátása különösen problematikus.” (HL) 1.4 Hangsúlyosan jelenik meg a hosszú távú szemlélet, a tervezhetőség, stabilitás hiánya is. „Meghatározó akadályok az NFFS megvalósítása előtt: •Programok és a stratégiák hiánya •Közszféra megfelelő felkészültsége hiánya (rövid távú gondolkodás, rövid távú ágazati szabályokban, törvényekben való gondolkodás, nem marad erőforrás a FF-ot segítő tevékenységekre (környezetvédelem., szociális ügyek); a politikai elit érdekeltsége hiányzik, így alacsonyabb szinteken sincs…4 évben gondolkodnak, a választások nyerése az egyetlen cél..Az FF alapcélkitűzései energia, képzés stb. nem 4 évben megoldható.. •Kompetencia: szakemberek, hivatalnokok a napi rutinra készülnek, nincs felkészítve a stratégiai, közép és hosszú távú gondolkodásra; egymásnak feszülő harc van…” (BL) „A gyermekvállalás olyan hosszú távú elkötelezettséget jelent a családok számára, amelyhez hosszú távú ösztönzők is kellenek. Olyan kiszámítható rendszert kellene létrehozni, hogy a családok tudják, hogy amikor vállalnak egy File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:49/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 20-30 éves elkötelezettséget, amit a gyermek jelent, akkor folyamatosan számíthatnak a társadalom segítségére. Az elmúlt időszak nagyon rossz hatást keltett ebből a szempontból, mert a kormányok négyévenként változtatták meg az eszközöket….Az intézkedésekkel az a probléma, hogy ha a demográfiai területen elindul valami, és utána kormányváltás van, akkor mindent leállítanak. Mindig mindenki mindent újra akar gombolni. Nem ismerünk olyan intézkedést, amely 3-4 éven belül ne került volna átalakításra úgy, hogy végülis vészhelyzetbe került. Ilyen pl. a lakáspolitikai kedvezményrendszer, amelyet 2000-ben létrehoztak, azóta pedig nagyon megnyírbáltak. Semmilyen intézkedésnek nincs stabilitása, így az életünk tervezhetősége szenved csorbát. Márpedig a demográfiai intézkedések csak hosszú távon hatnak.” (HL) „Nincs valódi civil társadalom, nincs civil identitás….Folyamatos rendszerváltás kényszere mellett a globális folyamatokhoz való alkalmazkodási kényszerek. Rendszerváltás olyan a társadalmi intézményrendszerben bekövetkezett gyökeres változás, amelyet a lakosság nem tud lereagálni. Ezek az alapintézmények: állam szerepe, tulajdon viszonyok, családi kapcsolatok, közösségi kapcsolatok…”(LL)

5. A végrehajtásra, kockázatelemzés.

megvalósításra

vonatkozó

A megvalósítás folyamatainak, a döntéshozatali struktúrák NFFS célokat és feladatokat befogadó „képességének” és fenntarthatósági szempontú hatásosságának értékelését tekintettel a hazai lehetőségekre és globális hatásokra alapvetően az NFFS készítése és felülvizsgálata során szükséges elvégezni. Az jelen vizsgálat során néhány alapvető kockázati elem áttekintésére volt lehetőség a rendelkezésre álló rövid időre tekintettel.

5.1. A végrehajtás és a megvalósítás egyes kockázati tényezői Az NFFS legnagyobb kockázat az, hogy hatástalan marad a dokumentum! A hatásosság elérésével szemben fennálló kockázatok közül ki kell emelnünk annak kockázatát, hogy a Stratégiában foglalt célok feladatként történő megjelenése és megvalósításának megkezdése időben eltolódik. Rövid és középtávon nem történik beavatkozás, aminek következtében elveszhetnek azok az előnyök, amelyekre építeni lehet a fenntarthatóság irányába történő kitörést, elmozdulást. Az idő előre haladásával növekedhet az ország fenntarthatósági hátránya a versenytársakhoz, a szomszédokhoz képest mind a társadalmi, környezeti tőke és a fenntarthatóság gazdasági racionalitás, potenciálja szempontjából is. Ebből a szempontból kockázatos az NFFS azon irányultsága, hogy rövidtávon és középtávon nem mutat határozott beavatkozási irányokat, illetve valójában nem ütemezi a beavatkozások megvalósítását időben. E tekintetben az NFFS cselekvési terve és az NFFS felülvizsgálata, továbbfejlesztése keretében javasoljuk a szükséges kiegészítéseket megtenni. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:50/72 Dátum: 2007.07.12.


Az NFFS hatásosságát befolyásolja, és kockázati tényezőként jelenik meg, hogy az NFFS a sok irányban tervezett beavatkozás és prioritás között nem állít fel rangsort. A szűkös erőforrások, és a problémák kényszerítőereje szükségessé teszi, hogy a tervezett tevékenységek között világos, egyértelmű fontossági sorrend kerüljön kialakításra, ellenkező esetben sokfelé elaprózódó energiák és források esetében nem várhatunk hatásos megvalósítást. A rangsor kialakítása az NFFS megvalósítása során elengedhetetlen tanulási folyamatot és kommunikációs tevékenységet is jelentős mértékben segíti koncentrálni a leglényegesebb, vagy akut problémakörökre. E tekintetben az NFFS cselekvési terve és az NFFS felülvizsgálata, továbbfejlesztése keretében javasoljuk a szükséges kiegészítéseket megtenni. Az NFFS hatásosságának kulcseleme annak felhasználóbarát jellege, hogy a végrehajtásban résztvevők és a döntéshozók miként tudják értelmezni, használni a dokumentumot. Kérdés, hogy milyen támpontok jelennek meg számukra, legyenek döntéshozók a különböző szinteken, politikusok, közigazgatásban dolgozók, értékelők, társadalom tagjai, önkormányzati vagy az üzleti világban dolgozók, tisztségviselők, amely támpontok munkájuk során eligazítják, iránymutatást adnak az NFFS használatában. Amennyiben a végrehajtási elemek kapcsolata nem egyértelmű, a felelősségi viszonyok tisztázatlanok, az intézményi feladatok nem meghatározottak, és a megvalósítás kompetencia alapú képzésekkel nem támogatott addig nagy a kockázata annak, hogy a megvalósítás hatásossága igen alacsony marad. E tekintetben az NFFS cselekvési terve és az NFFS felülvizsgálata, továbbfejlesztése keretében javasoljuk a szükséges kiegészítéseket megtenni. Az NFFS előző bekezdésben kifejtett megvalósítási kockázatát erősíti az a szempont is, hogy a közpolitika, a közigazgatás folyamatainak jellemzői meghatározóak a megvalósítás hatásosságát tekintve. Amennyiben a közpolitika és a közigazgatás folyamatai, döntéshozatali struktúrák (tervezés, végrehajtás stb.) NFFS célokat és feladatokat befogadó nyitottsága nem kerül kialakításra, az NFFS megvalósításának lehetősége minimálisra szűkülhet. Ezen szempontrendszer érvényesítése nélkül a képzési és intézményrendszer fejlesztési tevékenységek hatása is jelentősen csökken. Néhány szempontot (döntéshozatali folyamatokra vonatkozó kritériumot) említünk, amelyek közül többet a 7. pontban található táblázatban konkrétan bemutatunk: • • • • • •

Nyitottság, nyilvánosság, hozzáférhetőség Kiszámíthatóság, döntési szintek egymásra épülése Átláthatóság, befolyásolhatóság Részvételi elv, partnerség, aktív tájékoztatás Visszacsatolás, értékelés Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz

Kockázati tényező az NFFS megvalósítása során a közös jövőkép és egyes alapértékekben való megegyezés hiánya. (Lásd Laki László, Kopp Mária és mások tanulmányait, illetve a szakértői interjúk megállapításait a 4., 5., 6. pontokban.) File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:51/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) E tekintetben az NFFS cselekvési terve és az NFFS felülvizsgálata, továbbfejlesztése keretében javasoljuk a szükséges kiegészítéseket megtenni. Az NFFS átfogó szemléleti szintjét tekintve hiányoznak olyan elemek, amelyek beépítése és alkalmazása a korábbiakon túl csökkenti a tervezett beavatkozások elkülönülését, és egy integráltabb megközelítés keretében a hatásosságot erősítheti. Ilyen például az alábbi három egymással rendkívül szorosan összefüggő témakör, amely hiányosan és hangsúlytalanul szerepel az anyagban: •

a tájléptékű szemlélet erősítése szemben a pillanatnyi érdekeltségek érvényesülésével a területhasználat alakítása során; • a vidékfejlesztési szemlélet erősítése, mint a vidék egészének potenciális lehetőségeinek fenntartó hasznosítása céljából, amely a lakosság érdekeit, a természeti értékek és az egészséges, minőségi termékek előállítását szolgáló mezőgazdaság szempontjait is integrálja; • termőföld tulajdoni viszonyainak és a földhasználat szabályainak átfogó rendezése (lásd Tanka Endre tanulmányát az 1. mellékletben) E tekintetben az NFFS cselekvési terve és az NFFS felülvizsgálata, továbbfejlesztése keretében javasoljuk a szükséges kiegészítéseket megtenni.

5.2. Az indikátor rendszer értékelése A javasolt indikátorrendszer túl sok indikátort tartalmaz. Az alapindikátorok áttekinthetőségét ugyan segíti a 3 szintre való felosztás, de még az azonos szinteken meghatározott indikátorok között is hatalmas különbségek vannak a fontosságot illetően. Ennél még súlyosabb probléma, hogy a javasolt indikátorok – legalábbis Magyarországon – nem tükrözik a legfontosabb célokat és folyamatokat. Néhány példa: 1. Sok kutatásból egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon az egyik legfontosabb indikátor az iskolai végzettség: a társadalom lényegében kettészakad a max. általános iskolát végzettekre, ill. az annál magasabb végzettségűekre. A FAIR-ben ez a mutató a 3. szinten jelenik meg. 2. Mint számos kutatás (pl. Kopp M.) mutatja, a krónikus stressz és a depresszió fontos előrejelzői a megbetegedésnek. A FAIR-ben ezek csak részlegesen jelennek meg (munkahelyi krónikus stressz) a 3. szinten, míg ennél marginálisabb tényezők (pl. ételmérgezés, szalmonella, stb. miatti elhalálozások) vannak a 2. szinten. 3. A társadalmi tőke, társadalmi kohézió a „jó kormányzás” alatt jelenik meg, igen korlátozottan. A lakosság bizalma az EU intézmények iránt (1. szintre javasolt indikátor) egy igencsak leszűkített társadalmi tőke mutató, fontos lenne a hazai intézményekbe vetett bizalom mérése is (egyébként egyik sem „kemény” statisztikai adat, a többi indikátorral ellentétben ezek csak lakossági adatfelvétellel állíthatók elő). A társas kapcsolatok, az File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:52/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) embertársakba vetett bizalom szintén igen fontos elemei a társadalmi tőkének, de ezek nem részei az indikátorkészletnek. 4. A civil szerveződések száma, az ezek munkájában résztvevők aránya, a civil szervezetek kormányzati és társadalmi támogatásának nagysága ugyancsak fontos mutatói a társadalmi tőkének. A FAIR indikátorai között egyik mutató sem szerepel. 5. A gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci részvételét támogató eszközök, ill. ezekkel kapcsolatos indikátorok (pl. rugalmas munkaidőben, részidőben foglalkoztatottak aránya, a gyes-t, gyed-et igénybe vevő férfiak aránya, gyermekintézmények száma, stb.) ugyancsak nem jelennek meg a javaslatban. A jelzett problémák alapvetően abból adódnak, hogy az indikátorokat top-down módon (az ENSZ és az EUROSTAT javaslataiból deriválva) fejlesztik. A továbbfejlesztés során ezeket amennyire lehetséges, a társadalomtudományi kutatási eredményekhez és a hazai sajátosságokhoz kellene igazítani. A KSH adatrendszerének megfelelő fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok mellett javasoljuk a komplex fenntarthatósági indikátorok alkalmazását,l pl. ökológiai lábnyom (amelyet az European Environmental Agency is használ a az Európa Környezeti jelentésében Az ökológiai lábnyom statisztikailag megbízhatóvá tétele, ugyan esetenként nehézkes lehet, azonban minden más indikátornál nagyobb előnye, hogy nagyon hatásosan kommunikálható a nem szakmai közönség, a széles társadalom számára.

5.3. Szakértői interjúk az eredményes végrehajtás egyes szempontjaira vonatkozóan Arra a kérdésre, hogy ad-e a stratégia kapaszkodót a döntéshozóknak, azt a választ kaptuk, hogy kevéssé, mert egyrészt sok helyen elavult információkon alapul, másrészt nem emeli ki a lényeget (a legfontosabb kitörési pontokat), harmadsorban pedig a javaslatok nem állnak össze rendszerré Példák a kritikákra: „Hiányzik az FF fogalmának tisztázása, illetve a fogalom értelmezése „csúszkál”. Az érdekek feltárása, annak demonstrálása, hogy a FF kinek az érdeke, ugyancsak hiányzik az anyagból.” (LL) „A stratégia mögött nem látható koncepció, sok mindennel foglalkozik, de nincsenek súlypontok, nincs ragsor, nincs ütemterv. A FF rendkívül bonyolult, a rendszerszemlélet elengedhetetlen, de nem érzékelhető az anyagban a rendszerszemlélet megjelenése” (BG) „Túlságosan kitolja a célrendszer vizsgálatát, elodázza a megvalósítást, rögtön meg kell kezdeni. Rövid távon is kezelni kell, legalább fokozatosan kell bevezetni” (BG) File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:53/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Egyik interjúalanyunk szerint a stratégiának nem is elsősorban a döntéshozókat kellene megcéloznia, hanem a társadalmi közbeszéd részévé kellene válnia, és legfőbb funkciója a szemlélet megváltoztatása lenne. Figyelemre méltó az egyik szakértő javaslata: „… az anyag sokoldalú prezentálására lenne szükség, hogy elérje a nyilvánosságot és tudatformálásra szolgáljon. Arra lenne szükség, hogy sokat beszéljünk róla. Kellene erről pl. egy parlamenti vitanap. A közszolgálati TV-nek lehetne egy olyan sorozata, ahol ezeket a gondolatokat leadja, ahol a stratégia kidolgozásában résztvevő emberek a FF különféle metszeteiről beszélnek. Lehetne egy rajzfilmet készíteni, amely ezeket a problémákat érthetően bemutatná. Különböző célcsoportok számára kellene érthetően prezentálni. Ha a FF közbeszéd tárgya, akkor a politikus rákényszerül, hogy ezzel foglalkozzon. Jelenleg egy szűk szakmai körön kívül e problémakört senki nem ismeri. Pedig feltehetően mindenkit érdekel, hogy hogy fog kinézni a jövő.„ (HL) Megemlítjük, hogy több interjú alanyunk kutató és/vagy felsőoktatásban részt vevő oktató, akik eredményeiket széles körben publikálják. Egyikük néhány konkrét kezdeményezést is említ: „Célzott médiaüzenetekkel segítjük a fenti célok elérését. A Duna Tévében lesz egy három részes sorozatunk, hogy hogyan lehet megküzdeni a stresszekkel. A Nők Lapjában pedig indul egy sorozat „Mentsük meg a férfiakat” címmel.” (KM)

6. Javaslatok a megvalósítás hatásosságának erősítése érdekében A program megvalósítása következtében várhatóan fellépő fenntarthatóságot gyengítő irányba mutató hatások megelőzésére, elkerülésére, csökkentésére és a hatásosság erősítésére vonatkozóan az előző, 5. pontban foglaltuk össze a javaslatainkat. A dokumentum minőségének javítására vonatkozóan a 3. és a 4. pontokban tettünk javaslatokat. A 7. pontban foglaljuk össze az NFFS-hez közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó intézkedések vonatkozásában azokat a szempontokat, amelyek a végrehajtás négy eszközrendszerében a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésélt az NFFS hatásosságát erősíthetik. Ebben a pontban a szakértői interjúk vonatkozó eredményeit mutatjuk be.

6.1. Szakértői interjúk az eredményes végrehajtás további szempontjaira vonatkozóan Ami a célokat, prioritásokat illeti, az interjúalanyok egyik része (HL, KM) a humán tőke mutatók javítását, ezen belül is a népesedési célokat (születésszám emelését, a halandóság csökkentését, a leszakadó (elsősorban File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:54/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) roma) rétegek társadalmi integrációját, illetve a megfelelő bevándorlási politika kialakítását) hangsúlyozza. Más interjúalanyok (BG) viszont inkább a gazdasági szempontokat (foglalkoztatás és versenyképesség növelése) és a társadalmi különbségek csökkentését jelölik meg fő célként, s ettől várják a népesedési folyamatok javulását. A javasolt intézkedések terén viszont a szakértők által kiemelt beavatkozások meglehetős átfedéseket mutatnak. Úgy tűnik, a szakértők számára egyértelmű, hogy a társadalmi tőke növelése (FFNS 3.2.3), a civil társadalom erősítése (FFNS 1.4; 3.2.3; 4.3), a fenntartahtó fejlődéssel harmonizáló közpolitikák fejlesztése (FFNS 1.4) és egy társadalmi konszenzuson alapuló nemzeti program kialakítása lennének a legfontosabb teendők. „A társadalmi kohézió, társadalmi tőke (bizalom, kölcsönösség, civil szervezetekben való részvétel) javítása – valamennyi helyi erőforrás bevonása (önkormányzat, iskolák, egyházak, egészségügyiek, civil szervezetek!) az egyes településéken a leszakadók, pl az alkoholizmus felé csúszók támogatására. Helyi segítő kezdeményezések feltárása, összehozása, helyi azonosságtudat (lokálpatriotizmus) erősítése – médiumok, főleg a helyi médiumok bevonása, önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek összefogásának erősítése – folyamatosan fejleszteni, média kampánnyal kezdeni, eredményességet ellenőrizni szükséges.” (KM) „A civil szervezetek legyenek pártfüggetlenek. Szakmaiságukat erősíteni kell, Korrekt munkaképes kapcsolatot alakítsanak ki egymással, fel kell oldani a kapcsolatot terhelő problémákat, pl. állam túlérzékenysége. Civilek az érdekeltség megteremtésében, a személyi érdekeltséget tudnák a civilek erősíteni. A civilekre az emberek odafigyelnek. A FF tudatos egyéni cselekvés kultúrája nem alakult ki, a civilek szerepe ebben rendkívül jelentős. A civilek szabályozásba való bevonása: annak alakításába is jobban be kellene vonni a civileket, ehhez a szakmaiságuk erősítése kell, gyakori a félelem, hogy elhúzzák a folyamatokat…” (BG) „Új identitás megfogalmazása, nemzeti és egyéni szinten az identitás tudatosítása, fejlesztése és erősítése, a társadalmi csoportok, szakmák megbecsülése. .. Négy éveken átívelő nemzeti program kialakítása, elfogadása, mindenki részéről. Egységes programkeret, amelyben foglalt értékeket mindenki elfogadja, közös érdek kell, hogy legyen. Nemzeti program kell, akár FF akár más, amit mindenki elfogad politikus, gazdaság, civil és magára kötelezőnek ismer el. Ehhez identitás kell!” (LL) „Korábban a Népesedési Program elindult, 3 kormány is megígérte, hogy kidolgozza. A megszorító csomaggal ezeket aztán fokozatosan leépítették, elemeiket átadták a tárcáknak, az egészért felelős bizottságot pedig megszüntették. Kellene pedig ilyennek léteznie, annál is inkább, mert a demográfiai problémáknak prioritásuk van egész Európában. A fő probléma, hogy a központi kormánynak kellene mindezt megcsinálnia, ő viszont a foglya a politikai életnek, amely képtelen arra, hogy konszenzusos alapon valamiféle File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:55/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) minimál programot elfogadjon, amelyhez bárki jut hatalomra, nem nyúlna hozzá. Ha ez nem tud megváltozni, akkor nehéz lesz előrelépni”. (HL) Abban is egyetértés van, hogy a társadalom számára jövőkép adása, a társadalmi-gazdasági környezet stabilizálása, az állandósult változás és alkalmazkodási kényszer enyhítése önmagában is javítaná a népesség mentális és fizikai egészségi állapotát3. „Mi a legfontosabb? Mindenkinek az emberi méltóságát figyelembe venni. Olyan programot, amiből mindenki úgy érzi, hogy van esélye. Célokat adnék, amikért közösen lehet élni. Kiscsoportos oktatás, felzárkóztatás és megelőzés szempontjait bevinni mindehová (nem feltétlenül az egészségügybe), hogy a korai egészségromlást megelőzzük. Rendszerszemléletű gondolkodásra lenne szűkség. Az egészet úgy kellene átalakítani, hogy rendszerként működjön. Az életminőséget javítani és mindent megtenni, hogy a kívánt gyerekek megszülessenek.” (KM) A leszakadó rétegek, romák integrálását, életminőségük javítását ugyancsak több interjúalany kiemelt prioritásként kezeli, és az oktatást (különösen a kisgyerekkorban) emelik ki legfontosabb intézkedésként. Az egyik interjú alany a megoldást az általános iskolába lépő gyerekek felzárkóztatásában (kiscsoportos oktatás keretében) látja, az ehhez szükséges feltételek (pedagógusképzés, stb.) megteremtésével együtt. Az oktatás (FFNS 4.1), mint egészségvédő tényező fontosságának több interjúalany nagy jelentőséget tulajdonít. Pl. magasabb iskolai végzettségű csoportokban lényegesen kisebb az anómia, a krónikus stressz, a depresszió, jobbak a foglalkoztatási mutatók, és nyilván mindezektől nem függetlenül sokkal jobbak az életkilátások. Az oktatás és az iskolák szerepét sokféleképpen, de egyaránt fontosnak látják4: „Vizsgálatok azt mutatják, hogy a képzettség szintjének növekedése mindenhol csökkenti a halandóságot. Az elmúlt időszak iskolázási boom-ja ellene hatott a halandósági mutatók romlásának. Mégsem feltétlenül az a megoldás, hogy mindenki legyen diplomás. Ha nem emelkedne a képzettség átlagos szintje, viszont csökkenne a végzettségbeli különbség a népességen belül, az is csökkentené a halandóságot. Ha a jövedelmi helyzet nem függne ennyire a diplomától (pl. 2-szeres szorzó a diplomás és normál minimálbér között), akkor talán nem akarna mindenki diplomát. Nagy szükség lenne technikusokra, szakmunkásokra. …

3

oldal: 56 Ezek a szempontok hangsúlytalanul jelennek meg vagy iányoznak a FFNS-ből. 4 oldal: 56 Az alábbi szempontok alig (és hangsúlytalanul) jelennek meg az FFNS-ben. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:56/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) A roma népesség létszáma ugyancsak közelít majd az 1 millió főhöz. Az ő integrálásuk kulcskérdés. Ez elsősorban az oktatási és foglalkoztatási rendszer számára vet fel követelményeket.” (HL) „A leszakadó rétegek gyermekeinek kiscsoportos felzárkóztatása, hogy képesek legyenek a többiekkel együtt tanulni – Oktatási Minisztérium: tanítók, óvónők, szociálpedagógusok átképzése kiscsoportos felzárkóztatásra, stresszkezelés készségfejlesztésre- a tanítóképző főiskoláknak kellene ehhez oktatási anyagot kidolgozniuk, mesterképzés keretében indítható lenne; a jelenlegi kisebb gyermeklétszám erre alkalmat adna, a munkanélkülivé váló tanítók társadalmi haszna így sokszorosan megtérülne, 2-3 éves távlatban már elkezdődhetne ilyen készségfejlesztés pl. az USA fekete népességben bevált módszerek alapján.” (KM) „.. Iskolák képessé tétele az érték, kompetencia átadásra, amit a szülők és a társadalom nem tesznek.”(LL) A társadalmi változások motorjaként valamennyi szakértő elsődlegesen a kormányt jelöli meg. Az egyik interjú alany szerint „mindenekelőtt a kormánynak kellene az emberek számára egy jövőképet5 adnia.” Mások a kormánytól elsősorban a jogszabályok és peremfeltételek megváltoztatását várják: „A kormányzatnak van meghatározó szerepe…a szabályozás fajsúlyosabb téma kellene, hogy legyen…Fel kell oldani a szabályozási dzsungel és a stratégia hatásosságának ellentmondását.” (BG) „Legfontosabb teendők: (1) Az állam gazdálkodását jogilag is szabályok közé helyezni pl.: a költségvetés hiánya nem lehet nagyobb, mint…, költségfegyelmet biztosító szabályok, szabályok közpénzekkel való gazdálkodásra, illetőleg (2) olyan szervezetek erősítése, amelyek nem a pártpolitikától függnek, MNB, ÁSZ, Ügyészség, Bíróságok, ombudsmanok…jelenleg ellentétes a folyamat, bizonyos mértékű gyengülés figyelhető meg. Az ÁSZ-nak nincs alelnöke(alelnökei).. ” (BG)

Az interjúalanyok egy része a legtöbb területen (foglalkoztatás, egészségügyi és szociális szolgáltatások) az önkormányzatokra bízná a konkrét intézkedéseket. Ehhez viszont a hatáskörök és források decentralizálását jelöli meg a legfőbb feltételként. Valamennyi megkérdezett szakértő kiemeli a civil szervezetek szerepét (FFNS 1.4; 4.3), együttműködésük fontosságát egymással, a kormányzattal, az önkormányzatokkal és az üzleti szférával. A civil összefogásba egy szakértő a gazdálkodók szövetkezését, a másik az önkéntes egészség-pénztárakat is beleérti.

5

Nem jelenik meg az FFNS-ben. File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:57/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) A média (FFNS 4.1) szerepét többen is kulcsfontosságúnak tekintik, ugyanakkor megemlítik, hogy ez nem eléggé hangsúlyos az anyagban. Egyik interjú alany az NFFS potenciális gazdáját is megjelöli: „Az NFÜ ágazati politikától függetlenül tudna ezzel foglalkozni, így ott jó helyen lehetne a Startégia.” (BG) A megkérdezett szakértők kiemelik, hogy a humán területeken nincsenek hosszú távú kormányprogramok6: „Az intézkedésekkel az a probléma, hogy ha a demográfiai területen elindul valami, és utána kormányváltás van, akkor mindent leállítanak. Mindig mindenki mindent újra akar gombolni. Nem ismerünk olyan intézkedést, amely 3-4 éven belül ne került volna átalakításra úgy, hogy végülis vészhelyzetbe került. Ilyen pl. a lakáspolitikai kedvezményrendszer, amelyet 2000-ben létrehoztak, azóta pedig nagyon megnyírbáltak. Semmilyen intézkedésnek nincs stabilitása, így az életünk tervezhetősége szenved csorbát. Márpedig a demográfiai intézkedések csak hosszú távon hatnak…. A fő probléma, hogy a központi kormánynak kellene mindezt megcsinálnia, ő viszont a foglya a politikai életnek, amely képtelen arra, hogy konszenzusos alapon valamiféle minimál programot elfogadjon, amelyhez bárki jut hatalomra, nem nyúlna hozzá. Ha ez nem tud megváltozni, akkor nehéz lesz előrelépni.” (HL) Abban is egyetértenek a szakértők, hogy a civil kezdeményezések a kormányprogramokat nem pótolják, mivel a civil társadalom ehhez nem elég erős. Van, aki alapvetően pesszimista a NFFS jövőjét illetően: „Az atomizált egységekre bomlott rendszerben nem látható, hogy ezen stratégia hol hathat, hol van erre fogadóképeség…. Mindezek alapján, amely a hazai új-kapitalizmus útja, ebben az NFFS érvényesítésének semmilyen lehetőségét nem látom, mivel a problémák ebben a tendenciában újratermelődnek.” (LL)

7. Javaslatok a követő intézkedésekre, beleértve a kapcsolódó folyamatok és a megvalósítás nyomon követését is Ebben a pontban egy táblázatba rendeztük azokat a javaslatainkat, amelyek az NFFS továbbfejlesztése és megvalósítása során jelen pillanatban látható lépései során erősíthetik annak hatásosságát, eredményességét.

6

Az FFNS azt sugallja, mintha lennének ilyen programok (pl. népegészségügyi program) File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:58/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Mielőtt bemutatnánk javaslatainkat felhívjuk a figyelmet az SKV és a fenntarthatósági vizsgálatok követési programjainak kialakítására. Véleményünk szerint az NFFS továbbfejlesztésére és a kapcsolódó folyamatokra (pl. cselekvési terv készítésére) vonatkozóan megfelelően illesztett fenntarthatósági vizsgálat elvégzését javasoljuk (amely lehet egy megfelelően illeszkedő SKV folyamat is). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiai szintű vizsgálatok a stratégiaalkotás meghatározott szakaszában kerülnek előtérbe (lásd az NFFS és az SKV viszonylatát is). A szakirodalom7 és a civil társadalom képviselői is hangsúlyozzák a tervezés és a megvalósítás minden elemét átfogó az adott szakaszokhoz illeszkedő környezeti, újabban fenntarthatósági vizsgálatok integrált elvégzését. Egyre gyakoribb elvárás, hogy a tervezési szakaszban készülő vizsgálatok (SKV-k, fenntarthatósági vizsgálatok) kapcsolódjanak össze a végrehajtás és az alacsonyabb szintek vizsgálataival, amellett, hogy az vizsgálatok eredményei későbbi értékelésekben, visszacsatolásra kerülnek a megvalósítás folyamatában. Az SKV követés kiváló eszköz a különböző döntéshozatali szintek között a „staféta átadásának” védelmezésére, azáltal, hogy képes mindkét oldal számára a várható hatásokról információt szolgáltatni. Segíthet bezárni a döntéshozatali és tervezési köröket – hiszen a jól használható SKV, magában foglal megelőző, ex ante típusú értékelést is. Viszont, meg kell különböztetni, hogy a szóban forgó SKV szemlélete eljárásközpontú (policy-alapú) vagy értékelésközpontú (KHValapú), hiszen a két esetben lényegesen eltérőek lesznek az SKV követésének következményei, várható eredményei és azok konfidencia szintje. Végül, hangsúlyozni kell, hogy az SKV követés alapvetően a policy-készítési és/vagy terv-bevezetési folyamatok menedzseléséről szól, így az NFFS SKV követése is. Ebből a szemszögből, egyrészt előtérbe kerül a tapasztalatokból tanulás, másrészt a policy és tervezési folyamatok belülről fakadó bizonytalanságai helyükre kerülnek. Mindezek fényében, röviden összefoglaljuk az NFFS végrehajtása és követő intézkedései során kiemelt figyelemre érdemes szempontokra vonatkozó javaslatainkat, amelyek a későbbi folyamatokhoz tartozó SKV során pontosíthatók, értékelhetők

7

Számos kutató elismerte már publikációjában az SKV követés szükségességet (például: Sadler és Verheem 1996, Thérivel és Partidário 1996, ERM 199, Partidário és Clarck 2000, Sheate et.al. 2001, Fischer 2002, Noble 2003, Risse et.al. 2003). File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:59/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) Tervezett intézkedések típusai

NFFS cselekvési terve (2 évente)

Javaslatok a végrehajtás, a követő intézkedések során kiemelt figyelemre érdemes szempontokra

menedzsment

Önkormányzatok bevonásával az ő feladatkörük és vállalásaik figyelembe vételével. A civil szervezetek szerepvállalásának ösztönzése.

kommunikáció

Kommunikációs program kialakítása, elemeinek beépítése, fő üzenetek a prioritások mentén, az egyes csoportok (pl családosok, szakmák, rétegek) identitásának erősítése. Érdekeltség és az értékrend bemutatása.

monitoring

Érdekeltek érintettek bevonása kialakításra kerülő monitoring bizottságba.

és

értékelés

Egymásra épülő értékelések, az időszakokra SKV követési program, visszacsatolás biztosítása

egy

NFFS-t elfogadó kormányhatározat

Egyes tárcák feladatkörének meghatározása, irányításért felelős nem ágazati politikáért felelős miniszter kijelölése

Az elfogadás és az fenntarthatóság irányába történő elmozdulás szándékáról határozott egyértelmű üzenetek megfogalmazása.

A határozat pontjainak teljesítési előrehaladásának átlátható és számon kérhető nyomon követése

SKV kiegészítéséne k ütemezése és követési program elfogadása

A fenntartható fejlődés kormányzaton belüli felelősségi rendjének kialakítása

NFFS irányítása ne kötődjön ágazati politikáért felelős kormányzati szervhez, az egyes tárcáknál és a hatáskörükben működő szervek esetében felelősök kijelölése és felkészítése

Az áttekinthető felelőségi rend bemutatása, feladatkörök átláthatóságának és számon kérhetőségének biztosítása, illetve a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása

Monitoring kötelezettség és felelősségi körök kialakítása.

Az ágazati érdekektől független értékelői, módszertani részleg létrehozása.



Oldal:60/72 Dátum: 2007.07.12.


NFFS-t elfogadó OGY határozat


menedzsment

kommunikáció

monitoring

értékelés

A pártok képviselőinek felkészítése a fenntartható fejlődés témakörét érintő kérdéskörökben civil, kormányzati és professzionális értékelők részvételével. Fenntartható fejlődési feladatok meghatározása az egyes OGY bizottságok számára.

A határozat előkészítése civil, kormányzati és üzleti szereplők bevonásával. Széles körű társadalmi kommunikáció a társadalmi, környezeti és gazdasági érdekképviseletek és civil szervezetek aktív és felelős bevonásával.

A határozat monitoring kötelezettség és felelősségi körök kialakításáról

ÁSZ feladatkörébe illeszteni az NFFS értékelést, a Jövő nemzedékek” ombudsmanja intézmény létrehozása

Tárcák kötelező beszámoltatásával és az önkormányzati, civil és üzleti világ képviselőinek beszámolásával

A társadalmi, környezeti és gazdasági érdekképviseletek és civil szervezetek véleményének feldolgozásával és a szervezetekkel egyeztetve. Éves és átfogó kétéves előrehaladási tájékoztatás és üzenetek, jövőkép erősítő kommunikáció

Nyílt hozzáférés az eredményekhez. Statisztikai rendszer és indikátorok fejlesztése. Monitoring Bizottság kialakítása.

ÁSz jelentés készítése kétévente, Jövő nemzedékek” ombudsman jelentése évente,

Egybevetés a 2007-2013 OP fenntarthatósá gi értékelési eredményeivel

NFFS kétévenkénti felülvizsgálata, jelentéskészítés



Oldal:61/72 Dátum: 2007.07.12.


Tudásbázis növelése, tudásmegosztás


menedzsment

Tudományos, közigazgatási és társadalmi tudás közötti hidak kialakítása és a naprakész legjobb gyakorlat alkalmazása minden területen. A társadalmi tudás szerves építkezését elősegítő ösztönző keretek, eszközök előnyben részesítése (kultúra, családi párbeszéd, helyi közösségek tudása stb.)


kommunikáció

Társadalmi párbeszéd elősegítése, ösztönzése, érdemi kommunikációs lehetőségek, csatornák kialakítása a döntéshozatal, az egyes eljárások során. Aktív tájékoztatás. Tudomány, közigazgatás, az üzleti és a társadalmi ismeretek, megközelítési módokról szóló párbeszéd és kommunikáció segítése.

A fogyasztói értékrend (a mindent árucikknek tekintő létforma), mellett a minden személyt értéknek tekintő létforma következményeit bemutató kommunikáció.


Oldal:62/72 Dátum: 2007.07.12.

monitoring

A tudásátadás, a legjobb gyakorlat alkalmazásának nyomon követésére, illetve az ezen folyamatok kereteinek állapota vizsgálatára alkalmas monitoring kialakítása.

A fogyasztói értékrend alakulásának bemutatására alkalmas monitoring és indikátor rendszer.

értékelés

Az NFFS értékelése és a kialakításra kerülő fenntarthatósá gi értékelések során a legjobb leérhető gyakorlat alkalmazása. Értékelési tapasztalatok megosztása.


Állampolgári aktivitás elkötelezettség növelése


menedzsment

és

A civil társadalom támogatására képes rétegek körének szélesítése. Tervezési és döntéshozatali folyamatok nyitása az érdemi társadalmi részvétel felé.


kommunikáció

A civil tevékenység értékének közvetítése, erősítése. A civil közösségek, társadalmi együttműködések eredményeinek bemutatása. Hiteles és elkötelezett fenntarthatóságért tevékenykedő személyek bemutatása (civil, üzleti, politikus, tudós, köztisztviselő, szakmunkás, pap, tanár stb.)

Kompetencia alapú képzési és minősítési programok kialakítása.


Véleményformáló műsorokban rendszeresen visszatérő témaként jelenjen meg.


Oldal:63/72 Dátum: 2007.07.12.

monitoring

A társadalmi együttműködés és a részvételi lehetőségek, készségek és hatásosság nyomon követésére alkalmas monitoring és indikátorok kialakítása.

Az elkötelezettséget erősítő és gátló tényezők nyomon követése és bemutatása.

értékelés

A fenntarthatósá gi értékelésekbe n az érdemi, felelős részvétel biztosítása a szociális, társadalmi, környezeti célú civil szervezetek számára is.


Közpolitika átalakítása fejlesztése


menedzsment

Közös jövőkép és egyes alapértékekben való megegyezés, Hosszú távú programok kialakítása,

Közpénzek elköltésének fenntarthatósági kereteinek kialakítása, politikusok számon kérhetőségi, beszámoltatási rendszerének kialakítása.

Olyan szervezetek erősítése, amelyek nem a pártpolitikától függnek (pl.: ÁSZ, MNB, ombudsman)

Kiszámíthatóság, döntési szintek egymásra épülése

Átláthatóság, befolyásolhatóság

Kompetencia alapon történő felelősségi kör megosztás

és

Intézményrendszer átalakítása, fejlesztése

Önkormányzati tevékenységek


monitoring

értékelés

Közpolitika folyamatainak, fenntarthatósági irányainak hiteles bemutatása országos, regionális és helyi szinteken. A fenntarthatósággal ellentétes tevékenységek, folyamatok következményeinek bemutatása. Különböző szinteken (helyi, országos, nemzetközi) kitörési pontok bemutatása és támogatása

A politikaalkotás és a stratégiai célrendszerek összehangolásán ak FF megfelelésének nyomon követésére alkalmas monitoring rendszer kialakítása.

ÁSZ jelentések, fenntarthatósá gi értékelések és a civil társadalmi helyzetjelenté sek közötti kapcsolat megteremtése és együtthatásán ak erősítése.

Nyitottság, nyilvánosság, hozzáférhetőség Részvételi elv, partnerség, aktív tájékoztatás

A fenntarthatósági szempontok szerinti intézmény kialakítás és működtetés

Az egyes eljárási csoportnak megfelelő monitoring és indikátor rendszer kialakítása.

Megfelelően kialakított illeszkedő módszertannal rendelkező, fenntarthatósá gi értékelések,

Visszacsatolás

és

kommunikáció

Egyes eljárásokban a fenntarthatósági szempontokra való


Oldal:64/72 Dátum: 2007.07.12.



menedzsment

különfigyelem felkészítés

szabályozás fenntartható fejlődés irányába történő ösztönzése, szerepvállalásuk támogatása

Változások értékelése visszacsatolások

és

Az ágazati érdekektől független értékelői, módszertani részleg létrehozása.


kommunikáció

értékelés

és

A változások irányainak egyértelmű kommunikációja, a helyi, térségi és az országos, intézményi, ágazati szempontok és eredmények megjelenítése.



monitoring

Oldal:65/72 Dátum: 2007.07.12.

Nyílt hozzáférés az eredményekhez. Statisztikai rendszer és indikátorok fejlesztése

Egymásra épülő értékelések, az időszakokra SKV követési program, visszacsatolás biztosítása


2007-2013 időszak, minimumkritériumo k alkalmazása OP konstrukciónként


menedzsment

2007-2013 időszakra minden konstrukcióhoz illeszkedő társadalmi, gazdasági és környezeti minimumkritériumo k kialakítása,

Mintaprojektek OP konstrukciónként a támogatási intenzitás növelésével annak érdekében, hogy az egyes konstrukciókhoz életképes, integrált megvalósítás bemutatható legyen, illetve az IH-k és a pályázók FF szempontú fejlesztése, tanulási folyamata, felkészülése a későbbi időszakokra is biztosítva legyen


kommunikáció

A minimum kritériumok jelentőségéről és a mintaprojektekről szóló kommunikáció konstrukciónként. Pozitív példák bemutatása. Véleményformáló műsorokban rendszeresen visszatérő témaként jelenjen meg.

NFFS kommunikációs program összeállítása érvényesítése.


Oldal:66/72 Dátum: 2007.07.12.

monitoring

A minimumkritériu mok érvényesítésének és hatásosságának nyomon követése.

értékelés

Az alkalmazott kritériumok, az alkalmazás feltételeinek, gyakorlatának és hatásosságána k értékelése.


8. Közérthető összefoglaló A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) vizsgálata során olyan vizsgálat elvégzése volt a cél, amely az érvényben lévő jogszabályok által meghatározott környezeti vizsgálat kereteihez illeszkedik, de ugyanakkor alkalmas a fenntartható fejlődés szempontrendszerének kialakítását és stratégiai tervezését támogató stratégiai fenntarthatósági vizsgálatára, egyben iránymutatást is adhasson a későbbi hasonló típusú vizsgálatok kialakításához. A fenntartható fejlődés érvényesítését segítő stratégiai szintű vizsgálatok egyik első nemzetközi tapasztalatokra építő hazai próbája a jelenlegi dokumentumban összefoglalt folyamat és vizsgálati eredmény. A fenntartható fejlődés középpontjába a társadalmi fejlődést kell helyezni, amelynek keretéül szolgál a természeti és mesterségesen alakított környezet, illetve a fejlődést segítő eszközként határozzuk meg a gazdaság szerepét. Ebben a megközelítésben a fejlődés célja: a társadalmat alkotó személyek és közösségeik (a családtól a szakmai és civil szerveződésekig) egzisztenciális kibontakozásának biztosítása, amelyhez a közös értékek mentén elkötelezettek, felelősségvállalók, a tudás és a kultúra javait gyarapítók, azokban egymást segítve, támogatva részesülő, a kihívásoknak, megpróbáltatásoknak megfelelni képes, jó önérvényesítő, regenerációs és teherbíró készségekkel és képességekkel rendelkezzenek. A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhető-képességét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása (2) a környezeti értékek fenntartása, megőrzése, (3) Az anyagfelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek jó stabilitással és alkalmazkodó képességgel bírnak rendelkezzenek. A Stratégia saját célmeghatározása szerint: „a fenntartható fejlődés koncepciójára, szemléletére és értékrendjére, alapelveire, célkitűzéseire és megvalósítási eszközeire építve hosszú távú, átfogó, folyamatosan felülvizsgálandó és megújítandó keretet nyújt az ágazati, a fejlesztési és más – konkrétabb – horizontális kérdésekkel foglalkozó stratégiák, programok, tervek számára, ezzel egyúttal számításba véve az azok közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat, valamint elősegítve azok összhangját (koherenciáját)”. A program három prioritáson belül 11 beavatkozási témakört és 54 cselekvési területet határoz meg, illetve egy fejezetben összegzi a végrehajtás átfogó feladatait és eszközeit 5 témakörben 36 cselekvési terület meghatározásával. A környezeti értékelés szempontjából azok a dokumentum a leglényegesebb részei, amelyek az NFFS megvalósítására, végrehajtására vonatkozó lépéseket írják le, mivel az NFFS önmagában, illetve Cselekvési tervein keresztül önmagában nem képes erősen környezeti (fenntarthatósági) hatást gyakorolni, azaz bármilyen környezeti (fenntarthatósági) következmény kialakulását döntően befolyásolni, hanem azt egy keretet teremtve, más programok által, azok megvalósulásán keresztül kívánja elérni. Ezen közvetett hatás elsősorban attól függ majd, hogy az NFFS milyen mértékben File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:67/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) alkalmas arra, hogy más programokra, stratégiákra, intézményi működésre hatással legyen. Az NFFS programokra, stratégiákra, intézményi működésre gyakorolt hatásossága előfeltétele a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziókban tervezett intézkedések környezeti következményeinek vizsgálatának. Egy lényeges vállalása az anyagnak, hogy a stratégia elvi és módszertani útmutatást nyújt arra, milyen szemléletmódot és megközelítést kell alkalmazni a hosszú távú, átfogó és ágazati, illetve területi szintű fejlesztési tervek és ágazati programok fenntarthatósági vizsgálata és felülvizsgálata, illetve újak készítése, majd végrehajtása során. A jelenlegi anyag struktúrájában még nem lelhetők fel, vagy csak általánosságban a felvállalt fenti feladat tartalmi és eljárási keretei. Az NFFS stratégiai környezeti vizsgálatának ezen szakaszában összességében megállapítható, hogy a Stratégia igen sokrétűen, számos irányban összesen 90 cselekvési területen közelíti meg a fenntarthatóság kérdéskörét. A Stratégia fenntarthatósági és egyben környezeti hatásosságának erősítése érdekében többek között az alábbiakat javasoljuk: (1) A dokumentum konzisztenciája és koherenciája erősítésre szorul. A dokumentum keret jellege mellett a csapásirányok (rangsorolt prioritások) meghatározásával és az anyag bevezetőjében jelzett rendszerszemlélet erősítésével jelentősen javítható fenntarthatósági hatásossága. Lásd például az osztrák fenntarthatósági stratégia szerkezetét és 20 pillérét (!), ahol pillérek sorrendje egyben tükrözi a fontosságukat is (Első prioritás: Életminőség, Második prioritás: Dinamikus üzleti élet fejlesztése, Harmadik prioritá: Az élet terei, Negyedik prioritás: Nemzetközi felelősség vállalás (2) A nemzetközi példákhoz képest kevésbé hangsúlyos pillére az anyagnak a hazai és nemzetközi együttműködési pillér. (3) A prioritás-cél-feladat struktúrája, koherenciája erősíthető, külön ki kell emelni és erősíteni a stratégia tanulási jellegét (learning process), amelyet több ponton említ és eszközt is kínál rá a dokumentum (rendszeres értékelés, hatásvizsgálatok, visszacsatoló kommunikáció stb.) (4) A prioritások, célok és feladatok összekapcsoltsága, kapcsolati térképe még hiányzik. (5) Kidolgozásra, továbbfejlesztésre szorulnak az indikátorok, az intézményfejlesztés és a végrehajtás (a modern módszertani megközelítés: a DPSIR (hajtó erők, terhelések, állapot, hatás, válasz) hiányzik) (6) Szükségesnek látunk egy fejezetet az eddigi folyamatról, gazdáiról, szereplőiről, az eddigi folyamatok értékeléséről. (7) Javasoljuk, hogy a Stratégia keretében is, de legfőképpen a cselekvési terveiben kevés, de jól követhető és számon kérhető feladat meghatározását, amelyek kitörési utat jelenthetnek a jelenlegi helyzetből. További részletes javaslataink a Stratégia dokumentumának továbbfejlesztése, a megvalósítás és annak kockázataira vonatkozóan a NFFS SKV 3., 4., 5., 6., és 7. fejezeteiben találhatók.



Oldal:68/72 Dátum: 2007.07.12.


9. Kiegészítő elemzések az NFFS hiányterületeire A következőkben röviden összefoglalt és a mellékletekben részleteiben is fellelhető elemzéseknek célja, hogy, az NFFS prioritásokon belüli akciócsoportok rangsorolásának meghatározását segítsük elő az NFFS fejlesztése és az cselekvési terv további kialakítása során. Az elemzésekből azokat válogattuk be amelyek az NFFS hiányterületeire világítanak rá, és ezáltal hozzájárulhatnak mind a helyzetelemzés, mind a célrendszer kidolgozásához.

melléklet

1. sz.

Társadalmi tőke: társadalmi tőke újra termelése

2. sz.

Társadalmi tőke: oktatás, szemléletformálás, kommunikáció, részvétel

3. sz.

Környezeti-természeti tőke: földhasználati viszonyok

4. sz.

Környezeti és természeti növényzeti örökségünk

hiányterület nevelés, társadalmi

földtulajdon tőke:

és

természetes

Az egyes hiányterületekre vonatkozó rövid összefoglalókat alább mutatjuk be. 1. melléklet A KRÓNIKUS STRESSZ SZEREPE A MAGYAR NÉPESSÉG ÉLETKILÁTÁSAINAK ALAKULÁSÁBAN A közép-kelet-európai egészség paradoxon Készítette: Kopp Mária és Székely András A magyar társadalom egyik legjelentősebb problémája a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása. A magyar népesség folyamatosan csökken, melynek csak részben oka az alacsony születésszám, nagyon fontos szerepet játszik az idő előtti halálozás. Hazánkban a születéskor várható élettartam jelentősen elmarad az európai átlagtól, különösen a férfiak tekintetében. A magyar férfiak esetében a halálozási arányok 45-64 éves életkor közt rosszabbak, mint az előző század 30-as éveiben. Ennek hátterében kutatásaink szerint a krónikus stressz áll, mely különböző pszichés (depresszió) és testi megbetegedéseken (szívinfarktus, daganatos megbetegedések) keresztül felelős az idő előtti halálozás magas arányáért. A magyar népességet sújtó krónikus stressz legjelentősebb forrásai meghatározhatók – munkahely stressz, társas kapcsolatok hiánya, párkapcsolatok problémái, értékvesztés –, és ily módon megfelelő, célzott intézkedésekkel vagy maguk a stresszt kiváltó okok, vagy a hatásuk csökkenthető.



Oldal:69/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) 2. melléklet NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS STRATÉGIA CÉLJAIVAL ÖSSZHANGBAN LEVŐ, ABBAN MEGJELENŐ OKTATÁS, NEVELÉS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS, KOMMUNIKÁCIÓ, TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL Készítette: Czippán Katalin A dokumentumban több helyen megjelenik az oktatás, szemléletformálás, társadalmi részvétel fontossága, többek között a Stratégia végrehajtását támogató általános – horizontális, azaz valamennyi prioritásra vonatkozó – cselekvési területek struktúrájának leírásában. Azonban a megfogalmazások több helyen, nem kellően tükrözik a fenntarthatóság felé vivő társadalmi tudatosság erősítéséhez szükséges eszközökre vonatkozó nemzetközi folyamatokban kialakult megközelítést, tudást, elvárásokat, valamint a szükséges intézkedések nem vonulnak végig következetesen a cselekvési területek mindegyikén. A fenntarthatóságot szolgáló oktatás szakmai hátterét, elemeit fontosságát megfogalmazó legfontosabb nemzetközi dokumentumok, folyamatok: o Európai Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája; o ENSZ Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizede – 2005-2014; o ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiája. 3. melléklet A MAGYAR FÖLDTULAJDONI ÉS FÖLDHASZNÁLATI VISZONYOK SZERKEZETMOZGÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FENNTARTHATÓSÁGRA Készítette: Tanka Endre A fenntarthatóság célrendszere felé elmozdulás – a 21. század megváltozott létfeltételei miatt – megköveteli, hogy a jogrend a föld tőkeképző funkcióját rendelje alá a föld társadalmat és gazdaságot fenntartó, lényegi funkcióinak. Ez csak azzal valósulhat meg, ha a jog == visszaállítja az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett, ez alapján, pedig az állam közérdekből megszabhatja a földtulajdonszerzés feltételeit, közhatalmi beavatkozással és gazdasági szabályozókkal meghatározhatja a földhasználat célrendszerét; == a birtokszerkezetben felszámolja a nagybirtokrendszer mai túlsúlyát és eléri, hogy a mezőgazdaságban a termelő saját munkájára épülő, kis –és középüzemek aránya legyen meghatározó; == gazdasági – jogi szabályozókkal biztosítja, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön, a földtulajdont és a földhasználatot a helyben lakó, hazai gazdák és vállalkozók szerezzék meg. A fenntarthatóságot a földügy nemzeti önvédelmi intézményrendszerének létrehozásával lehet szolgálni. Ennek három kulcseleme == a közösségi jogrendben annak elérése, hogy hazánk a területét alkotó föld tulajdonáról és használatáról azonos államjogi státus alapján gyakorolhassa önrendelkezését, mint ami az EU Alkotmányos Chartája alapján az EU korábbi, tizenöt tagállamát megilleti; == a mezőgazdasági üzemszabályozás bevezetése, ami egyidejűleg biztosítja a nagybirtok túlsúlyának visszaszorítását, a külföldi föld-spekuláció kizárását, a hazai élelmiszertermelésnek a helyi és belföldi fogyasztás File: NFFS_SKV_RESPECT_II.zarojelentes_07.12 Készítette: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:70/72 Dátum: 2007.07.12.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata (SKV) kielégítésére való összpontosítását, a településen élő gazdák földszükségletének életképes (árutermelő) üzemméret szerinti kielégítését; == a hatályos Földtörvény intézményeinek az értékalapú birtokpolitika követelményei szerinti megváltoztatását. 4. melléklet MAGYARORSZÁG NÖVÉNYZETI ÖRÖKSÉGÉNEK MAI ÁLLAPOTA A MÉTA ADATBÁZIS ALAPJÁN, Készítette: Török Katalin, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Pándi Ildikó A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájában vázolt képnél a növényzeti örökség esetében a valós helyzetet rosszabbnak tekintjük. Gyepjeink, erdeink, mocsaraink állapota és várható jövője a leírtaknál kedvezőtlenebb. Mindenekelőtt a vízés erdőgazdálkodás, valamint az agrárkörnyezetgazdálkodás esetében a vázoltnál határozottabb lépéseket kell tenni, hogy a növényzeti örökség pusztulása megálljon, és megindulhassanak a regenerációs folyamatok.



Oldal:71/72 Dátum: 2007.07.12.


10. Mellékletek



Oldal:72/72 Dátum: 2007.07.12.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A mellékletek tartalom jegyzéke 1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon ...........................................................................................2 A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe ...................................................................................................................... 5 Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai................................................. 6 Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések...................................... 7 Mentális betegségek jelentősége és következményei .............................................. 7 A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások ...... 10 A kutatások leírása ........................................................................................................... 11 A kutatások során felvett legfontosabb változók.................................................. 12 Eredmények............................................................................................................................. 14 A krónikus stressz és következményei ..................................................................... 14 Beavatkozási lehetőségek .................................................................................................. 25 Összefoglalás........................................................................................................................... 29 2. melléklet: Vélemény és javaslat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) céljaival összhangban levő, abban megjelenő oktatás, nevelés, szemléletformálás, kommunikáció, társadalmi részvétel tervezésére és megvalósítására.........................................................31 Bevezetés ................................................................................................................................. 32 Nemzetközi háttér ................................................................................................................. 32 Észrevételek, javaslatok ..................................................................................................... 34 3. melléklet: A magyar földtulajdoni és földhasználati viszonyok szerkezetmozgása, különös tekintettel a fenntarthatóságra..............41 A föld és a fenntarthatóság ............................................................................................... 41 A posztszocialista birtokpolitika intézményrendszere ............................................. 43 A birtokszerkezet ................................................................................................................... 46 Az agrárgazdasági szabályozók ....................................................................................... 48 Kitörési pontok a fenntarthatóság felé.......................................................................... 51 Összefoglaló............................................................................................................................. 53 Hivatkozott irodalom ............................................................................................................ 56 4. melléklet: Magyarország növényzeti örökségének mai állapota a MÉTA adatbázis alapján .....................................................................57 A cél ............................................................................................................................................ 57 A MÉTA adatbázis .................................................................................................................. 57 Az elemzés módszerei ......................................................................................................... 57 A mai állapot ........................................................................................................................... 58 A Közösségi Jelentőségű Natura 2000 élőhelytípusok állapota az Élőhelyvédelmi Irányelv módszertana szerint............................................................ 61 Összefoglalás........................................................................................................................... 61

File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:1/59 Dátum: 2007.07.10.


1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon Kopp Mária és Székely András Az Európai Unió országaiban a lakosság születéskor várható élettartama jóval magasabb, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az 1960-as években egészségi mutatóink jobbak voltak, mint több nyugat-európai országnak. Ennek egyik legfőbb oka a középkorú korcsoportokban, különösen a férfiak körében tapasztalható igen magas halálozás. A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló kedvezőtlen tendencia tapasztalható a KözépKelet-európai régió többi átalakuló országában is. Ezekben az országokban még nem ment végbe a korábbi EU tagállamokban már lejátszódott epidemiológiai korszakváltás, ennek következtében a krónikus nem fertőző megbetegedések

kialakulása

és

a

halálozás

is

jelentősen

korábbi

életszakaszokban következik be. Ezt a jelenséget nevezik „közép-keleteurópai

egészség

paradoxonnak”,

amely

olyan

„természetes

kísérleti

szituációt” jelent, amelyben egyedülálló módon lehet vizsgálni, hogy a gyors társadalmi

átalakulás

milyen

mechanizmusok

révén

vezethet

egészségromláshoz, melyek a protektív tényezők, hogyan függnek össze a társadalmi, pszichológiai, életmód és biológiai tényezők. Így régiónk valóságos epidemiológiai laboratóriummá vált. (Bobak és Marmot, 1996, Bobak et al, 2000, Cornia és Panicia, 2000, Kopp et al, 2000, 2002, Wilkinson, 1996) Bár a kilencvenes évek második felétől hazánkban a várható élettartam tekintetében összességében kedvező változás mutatkozik, ez a javulás elsősorban a nők, a születés körüli halálozás és a 65 évesnél idősebb népesség

jobb

életkilátásait

jelenti.

Ugyanakkor

egyes

okspecifikus

halálozások tekintetében a negatív tendenciák folytatódnak, a daganatos halálozás és az emésztőszervi mortalitás az elmúlt két évtizedben növekedett, a keringési betegségek miatti halálozás alig csökkent. Az EU tagországaihoz képest a hazai stroke morbiditás és mortalitás kiemelkedően magas, a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:2/59 Dátum: 2007.07.10.


középkorú

korcsoportokban

4-6-szor

magasabb,

mint

az

EU

átlag.

A

meghaltak több mint fele keringési betegségben, közel negyede daganatos betegségben, közel 10-10%-a külső ok miatt (baleset, öngyilkosság) illetve emésztőszervi betegség miatt hal meg évente. A vizsgálataink szempontjából kiemelkedően fontos idő előtti, 65 év alatti halálozás Magyarországon keringési betegségek miatt háromszor, daganatos betegségek esetében a férfiak között 2.1-szer, a nők esetében 1.56-szor, külső okok miatt több mint kétszer magasabb, mint az európai átlag. Bár az öngyilkossági halálozás jelentősen csökkent az utóbbi évtizedben, 65 év alatt még mindig háromszor gyakoribb a magyar férfiak és kétszer gyakoribb a magyar nők között, mint az európai átlag. Az alkoholos májcirózis miatti halálozás ma a magyar férfiak között

leggyakoribb

a

statisztikát

vezető

országok

közül,

az

elmúlt

évtizedekben rendkívüli módon emelkedett, a férfiak között 65 év alatt 5.5ször, a nők esetében 4.2-szer magasabb, mint az európai átlag (Gárdos, 2002). Mind az alkoholos eredetű halálozás, mind az erőszakos halálokok hátterében a mentális megbetegedések és zavarok szerepe alapvető. A fenti drámai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy ha a középkorú magyar népesség rendkívül magas halálozási arányait javítani kívánjuk, a keringési, daganatos és

mentális

megbetegedések

korai

fellépésének

bio-pszicho-szociális

meghatározóit kell feltárnunk és ezeken alapuló megelőzési programokat kell megterveznünk. Ezek a ránk nézve igen kedvezőtlen adatok ugyanakkor minden laboratóriumi kísérletnél meggyőzőbben jelzik annak az általános tézisnek a helytállóságát, miszerint a betegség, legyen az akár testi akár mentális, tulajdonképpen a környezethez való alkalmazkodás zavara. A társadalmi környezet ilyen gyors átalakulása, próbára teszi tagjainak alkalmazkodási képességét, majd az alkalmazkodás folyamatának kimerülésekor drámai egészségromláshoz vezet. Feltételezhető, hogy az alkalmazkodási képességek és lehetőségek egyéni bio-pszicho-szociális különbségei magyarázzák a sérülékenységként

illetve

ellenállóképességként

jelentkező

egyéni

különbségeket, amelyek erőteljes befolyással bírnak a megbetegedések File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:3/59 Dátum: 2007.07.10.


kialakulásának

valószínűségére.

Az

ember

környezethez

való

alkalmazkodásának legfontosabb megnyilvánulási formája az alkati-genetikai-, tapasztalati-, kulturális- és szociális hatásokat magában hordozó személyisége. A társadalmi átalakulás az egyéni különbségek szűrőjén keresztül érvényesíti hatását,

ezért

a

sikeres

alkalmazkodás

személyiségtényezőinek

beható

ismerete és az egyéni különbségek mibenlétének feltárása elengedhetetlen e kedvezőtlen folyamatok megértése és hatásaik módosítása szempontjából. A stressz a kihívások és a személyiség jellegzetes alkalmazkodási módozatainak eredője, amely tartóssá válva először, „pusztán” pszichológiainak látszó diszkomfortot, hangulati és közérzeti változásokat idéz elő. Jóllehet ezeknek a jelenségeknek, akárcsak a személyiségbeli különbségeknek vélhetően agyi idegélettani ismérvek feleltethetőek meg, az orvostudomány gyakorlatában igen kevéssé érvényesülő ismeretanyagról és megközelítésről van szó. Az alkalmazkodási

zavar

következő

lépcsőfokát

jelző,

ún.

nem-specifikus

egészségproblémák már többé-kevésbé az orvostudomány által is számon tartott fogalmak. Ezek azonban – legalábbis a jelenlegi ellátás körülményei között – már előrevetítik a krónikus betegségeket, és Magyarországon igen korán (a 40. életév körül) megjelennek. A magyar népességben a születéskor várható egészséges életévek száma alacsonyabb (61,8 év), a születéskor várható elvesztett egészséges életévek száma jelentősen magasabb (férfiaknál 9,3, nőknél 10,5 év), mint a legtöbb EU tagországban. Az idősebb korban javuló halálozási arányok tükrében

ez

azt

jelenti,

hogy

a

kissé

megnövekedett

élettartam

megnövekedett betegségteherrel jár együtt. Az aktív népesség kedvezőtlen morbiditási és mortalitási helyzete a demográfiai

következmények

mellett

jelentősen

csökkenti

a

gazdasági

versenyképességet, rontja a munkaerő-piac aktív résztvevőinek arányát, tehát jelentős nemzetgazdasági veszteséget is okoz. A javuló anyagi feltételek mellett romló vagy stagnáló egészségügyi mutatók arra figyelmeztetnek, hogy az

átalakuló

társadalmak

által

életre

hívott

pszichés-magatartásbeli

folyamatok az anyagiakkal vetekedő mértékben járulnak hozzá az egészség File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:4/59 Dátum: 2007.07.10.


alakulásához. Éppen ezért ezek feltárása és hatásuk csökkentése vagy ellensúlyozása

alapvető

jelentőségű

feladat

az

egészségfejlesztés,

az

egészségügyi tervezés és gyakorlat számára. A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe A környezeti kihívások önmagukban nem jelentenek feltétlenül kockázatot, sőt az újszerű helyzetekkel való megbirkózás mind a fizikai, mind a szellemi fejlődés alapja. A stressz modellek viszonylag kevéssé foglalkoznak a krónikus stressz

szerepével,

veszélyeztető

a

kimerülés

tényező.

fázisával,

(Kubzansky

és

amely

Kawachi,

igen

súlyos

2000)

Az

élettani átalakuló

társadalmakban lejátszódó folyamatok modellezésére a krónikus stressz elmélet a legalkalmasabb (Kopp és Réthelyi, 2004, Marmot, 1996, Marmot és Wilkinson, 1999, Weidner, 2002). A krónikus stressz elmélet magában foglalja a

tanult

tehetetlenség

kialakulásának

modelljét

pszichoszociális

és

(Seligman,

pszichiátriai

2000), modelljeit,

a a

depresszió stressz

és

egészség kontroll elméletét (Steptoe, 2000) és a vitális kimerültség elméletét (Appels, 1997, Cole et al, 1999, Kopp et al,1998). Abban, hogy egy adott helyzetet, változást hogyan minősítünk, a személy genetikai és pszichológiai sérülékenységének egyaránt meghatározó szerepe van. Legújabb vizsgálatok szerint a krónikus stressz a gén expresszió változtatása révén jelentős központi idegrendszeri neurokémiai változásokat eredményezhet (Haller, 2002). Rendkívül fontos az agyi struktúrák egyéni mintázatainak és az egyén megbirkózási képességeinek egyidejű vizsgálata, hiszen ezek együttesétől függ, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek helyzetünk kontrollálására. Azok a társadalmi csoportok élik át sokkal nagyobb valószínűséggel a krónikus stressz állapotát, akiknél koragyermekkortól nem alakult ki a megbirkózási képességek

széles

repertoárja

és

így

nehezen

tudnak

megfelelni

a

megváltozott kihívásoknak. Ez magyarázza, hogy az átalakuló társadalmakban, nevezetesen Magyarországon a középkorú férfiak halálozása majdnem kétszer gyakoribb az alacsony iskolázottságú rétegekben (Mackenbach et al, 1999) és File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:5/59 Dátum: 2007.07.10.


a mentális zavarok és tünetek lényegesen gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi- gazdasági rétegekben. (Kopp, 2000, Kopp et al, 2001, Kristensen, Kucinskiene, 2002, Réthelyi et al, 2001) Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai Bár a krónikus stressz szerepe a környezeti hatásokra kialakuló korai egészségromlás hátterében általában alapvető jelentőségűek, mégis fontos megvizsgálni a különböző nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések legfontosabb pszichoszociális háttértényezőit. A Hemingway és Marmot (1999) által összeállított áttekintő tanulmány szerint egyértelműen bizonyított a depresszió

és

szorongás

független

kardiovaszkuláris

rizikófaktorok,

11

követéses vizsgálat közül valamennyi ezt mutatta. A közvetlen élettani kockázat szempontjából a depresszió szerepe a meghatározó, ugyanakkor a depresszió

igen

szorongásos

sok

esetben

megbetegedés

a

tartósan

fennálló

következménye.

A

szorongásos

további

állapot,

pszichoszociális

tényezők, amelyeknek hatása bizonyítható, szintén elsősorban a depresszió közvetítésével fokozzák az élettani veszélyeztetettséget, ilyen tényezők a munkahelyi kontroll hiánya, a társas támogatás hiánya, és az ellenséges beállítottság. Öt hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, a vizsgálat kezdetén kardiovaszkuláris megbetegedésben nem szenvedő, ám depressziós személyek

infarktus

halálozási

valószínűsége,

súlyos

depresszió

esetén

négyszeres, enyhe depresszió esetén kétszer magasabb volt, abban az esetben

is,

ha

az

adatokat

az

egyéb

kockázati

tényezők

szerint

standardizálták. (Musselman és mtsai, 1998, Glassman, Shapiro, 1998). Tehát a tényleges kockázat lényegesen magasabb, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás

gyakoriságát

következtetése

is,

az

hogy

is.

nem

A

két

csupán

említett a

tanulmány

diagnosztizált

fontos

depressziós

megbetegedés, hanem a megfelelő klinikai skála alkalmazásával megállapított kóros mértékű depressziós tünetegyüttes is kimutatja a veszélyeztetettséget. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:6/59 Dátum: 2007.07.10.


Erre a célra az áttekintő tanulmányok alapján a legmegfelelőbb a széles körben alkalmazott Beck Depresszió Skála, valamint az un. Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (McGee és mtsai, 1999). A depresszió, a krónikus stressz a stroke veszélyeztetettségnek is független rizikófaktora. (Schurr,2002) Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések Bár a legtöbb vizsgálat a kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszió összefüggéseit bizonyította, a depresszió kockázati szerepe további megbetegedések esetében is jelentős, így a daganatos megbetegedések kórlefolyásának súlyosbításában (Everson és mtsai, 1996). Az onkológia megbetegedésekkel kapcsolatban a pszichés tényezőknek háromféle hatása alapvető. - Az első csoportba tartoznak azok a pszichológiai faktorok, amelyek a veszélyeztető,

önkárosító

magatartásformák

(dohányzás,

kóros

alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) kialakulásában meghatározó szerepet játszanak. - A második csoportba azok a pszichés tényezők tartoznak, amelyek az ép

szabályozás,

szabályozásának folyamatokat,

például

a

hipothalamus-hipofízis-

megváltoztatásán

fokozzák

a

keresztül

karcinogén

mellékvese

befolyásolják

aktivitást

vagy

a

az

tengely élettani

tumorsejtek

növekedésére és invazivitására hatnak. - A harmadik tényező a beteg együttműködési készsége, compliance-a. A legeredményesebb gyógymódok sem fejtik ki hatásukat, ha nem sikerül megnyerni a beteg együttműködését, ennek kialakításában már nem csupán a beteg,

hanem

az

orvos

pszichológiai,

kommunikációs

készségei

is

meghatározó szerepet játszanak. - Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel is, és a lemaradó rétegek rosszabb egészségi állapotában fontos szerepet játszik. Mentális betegségek jelentősége és következményei A WHO 2001. évi világjelentésének témája a lelki egészség volt. (The World Health Report 2001, Mental Health: New Understanding, New Hope, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:7/59 Dátum: 2007.07.10.


WHO) Ennek oka, hogy az orvostudomány, népegészségügy mindmáig nem fordít

kellő

figyelmet

megbetegedések betegségek

a

és

arra, zavarok

civilizált

hogy

az

utóbbi

rendkívül

világban

–

évtizedekben

gyakoriak

elsősorban

a

a

mentális

világszerte.

Ezek

a

viszonylag

fiatalabb

népességben – ma már az egészségügy központi problémájává váltak, részben

közvetlen

következményeik

munkaképességet,

miatt,

részben

életminőséget

pedig

másodlagos,

korlátozó más

nagy

népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekben játszott kockázati szerepük révén. Ma a világon 450 millióra becslik a mentális betegek számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen mentális megbetegedésben. A mentális megbetegedések közül a munkaképesség csökkenés leggyakoribb oka a major depresszió, ez a megbetegedés ma negyedik a tíz legnagyobb társadalmi terhet jelentő betegség közül, de az előrejelzések szerint 20 éven belül a második helyre fog kerülni ebben a sorrendben. Az egész világon közel 70 millió ember és környezete szenved alkohol függőségben, 10-20 millió ember kísérel meg öngyilkosságot évente a világon. Közülük egymillióan közöttük serdülők és fiatalok -halnak meg évente öngyilkosság miatt. A WHO előrejelzések szerint a 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. A WHO és a világbank elemzése (Murray, Lopez, 1996) szerint ma a világon a 15- 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések önmagukban a legnagyobb mértékben járulnak hozzá betegségek okozta veszteségekhez, amelyet a megbetegedések és halálozás okozta évveszteséggel, az un. (Disability Adjusted Life Years) DALY -val mérhetünk. Ebben a korosztályban az évveszteség 10,3%-ért felelős az unipoláris depresszió, ez a legelső a sorrendben. A pszichológiai tényezőkkel összefüggő további arányok: 3. helyen a közlekedési balesetek 4,7%, 4. helyen az alkohollal kapcsolatos kiesés, 3,5%, 5. helyen az önsértés, öngyilkosság 3,5%, 6. helyen a bipoláris depresszió,

3,1%-kal.

Összességében


a

15-44

éves


korosztályban Oldal:8/59 Dátum: 2007.07.10.

a


valamennyi megbetegedés által okozott veszteség 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból, ez az arány ötször nagyobb, mint a szív-érrendszeri megbetegedések által okozott kiesés, és hét és félszer több, mint a daganatos betegségek következményei. A mentális és magatartási zavarokkal kapcsolatban különösképpen fontos a megelőzési szemlélet, amely figyelmet fordít a korai, tüneti kép megjelenésére a betegségek kialakulása előtt, hiszen ebben a stádiumban a magatartási, lelki zavarok még lényegesen könnyebben előzhetőek meg, a kórfolyamatok visszafordíthatóak. A

lelki

egészség

megőrzése

rendkívül

komoly

anyagi,

gazdasági

megtakarítást is jelentene a társadalom számára, hiszen ezek a problémák már az alkotóképes, fiatal korosztályban jelentkeznek. Az erre alkalmas ellátási struktúra a mai magyar egészségügyben igen szegényes. Ez a hiányosság

annál

is

fájóbb,

mivel

a


szemlélet

legismertebb megalapozói magyarok, mint Selye János, Franz Alexander, Ferenczi Sándor, Bálint Mihály. A mentális megbetegedések mind a keringési, mind a daganatos megbetegedések

rizikófaktorainak

igen

jelentős

háttértényezői.

Mind

a

nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok arra mutatnak, hogy az elmúlt évtizedek régiónkban tapasztalható egészségi krízisét önmagukban nem magyarázzák a hagyományos rizikófaktorok, mint a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód (Weidner, 2002, Marmot, Wilkinson, 1999), tehát a pszichoszociális tényezők önmagukban is független kockázatot jelentenek. Az alapvető kérdés azonban az, hogy mi az oka, hogy egyes rétegek számára a dohányzás, alkohol abúzus válik megbirkózási móddá, és miért nem képesek életmódot változtatni szándékuk ellenére sem. Ebből a szempontból alapvető a mentális megbetegedések, zavarok szerepe, mert a szorongás, depresszió és valamennyi önkárosító magatartásforma szorosan összefügg egymással (Weidner,2002, Kopp et al, 2002). A hatékony megelőzés alapvető feltétele a keringési és daganatos megbetegedések rizikótényezői mögött meghúzódó pszichológiai és szociális File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:9/59 Dátum: 2007.07.10.


tényezők feltárása. A mentális megbetegedések, elsősorban a depresszió és szorongás, mint bemutattuk, önmagukban is rizikófaktorok. Mivel az utóbbi évtizedekben a társadalmi változásokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a

depressziós

és

szorongásos

megbetegedések

és

tünetegyüttesek

gyakorisága Magyarországon, különösen fontos ezeknek a változásoknak és a mögöttük meghúzódó összetevőknek a vizsgálata. Mind

a

kardiovaszkuláris,

mind

az

onkológiai

megbetegedések

pszichoszociális rizikófaktorai csökkenthetők, ezt számos eredményes program bizonyítja mind nagy kockázatú rétegekben, mind a betegségek kialakulása után. (Ornish et al,1990, Blumenthal et al, 1997, Spiegel et al, 1989) Fazy és munkatársai (1993) bizonyították, hogy viszonylag rövid intervenció jelentős javulást eredményezett malignus melanomás betegek kórlefolyásában és életminőségében.

A

pszichoszociális

és

magatartási

közösségi

alapú

programok nem csupán jobb életminőséget eredményeznek, hanem számos tanulmány szerint jelentősen csökkentik az egészségügyi költségeket. (Sobel, 1995, Cummings et al, 1991) A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások Régiónk, egyedülálló „társadalmi kísérleti laboratóriumként” alkalmas a rendkívül gyors társadalmi változások, a krónikus stressz és a hiányos megbirkózási készségek élettani, egészségi, életminőség következményeinek elemzésére. Így nincs szükségünk költséges laboratórium felszerelésre ahhoz, hogy vizsgáljuk a pszichoszociális kockázati és protektív tényezők szerepét a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések korai szakaszában. A

bizonyítottan

(EU,1999)

a

mai

hatékony

magyar

közösségi

társadalomban

alapú csak

megelőzési akkor

módszerek

alkalmazhatóak

eredményesen, ha feltárjuk az egyes társadalmi rétegek- középkorú férfiak és nők, serdülők, különböző fejlettségű régiók, szociális-gazdasági rétegek, etnikai és foglalkozási csoportok – megkülönböztető veszélyeztetető jellemzőit, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:10/59 Dátum: 2007.07.10.


adaptáljuk az eredményes közösségi alapú egészségfejlesztési módszereket és kialakítjuk azt az infrastruktúrát, amely ennek alkalmazására képes. A kutatások leírása A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 1988, 1995 és 2002 években országos, reprezentatív felmérést végzett abból a célból, hogy feltárja

a

megbetegedések


háttértényezőt,

és

az

eredmények ismeretében meghatározza azokat az irányokat, kitörési pontokat, melyek mentén javítható a magyar népesség mentális egészségi állapota. Az 1995-ös és 2002-es felmérések többlépcsős mintavétel segítségével történtek, a mintát a KSH állította össze. A felmérést kiképzett kérdezőbiztosok végezték. Kombinált

kiválasztási

kombináltuk

a

módszert

többlépcsős

alkalmaztunk,

mintavétellel.

Első

a

rétegzett

lépcsőben

mintavételt

Magyarország

településjegyzékéből választottuk ki a megfigyelni kívánt településeket úgy, hogy minden 5 000-nél nagyobb lélekszámú település bekerült a mintába, az 5 000-nél kisebb lélekszámú települések között a véletlen kiválasztás módszerét alkalmaztuk. A második lépcsőben választottuk ki a mintába került településeken belül a lakóhelyet városrész, utca, lakóház sorrendben. A kérdezőbiztos a kijelölt címen egy személy adatait vette fel. Mivel a vizsgálat nem a háztartásra, hanem a háztartáson belül egy személyre vonatkozott, újabb mintavételt hajtottunk végre nem, kor, foglalkozás szerint, előre megadott ismérvek alapján. Ilyen méretű, nem kötelező felmérés esetén a visszautasítás nem kerülhető el, abból a célból, hogy a visszautasításból eredő hibát lehető legkisebbre csökkentsük, a háromlépcsős mintavétel során a kérdezőbiztosok a megadott lakóházakból más, a minta kritériumainak megfelelő személyeket kérdeztek ki. A visszautasítási arány kis falvakban minimális volt, a helység méretének növekedésével arányosan emelkedett. Az elvégzett felmérések olyan eszközt adtak a kutatók kezébe, amellyel nem

csak

a

különböző

betegségek




hátterének

Oldal:11/59 Dátum: 2007.07.10.


megvilágítására nyílt lehetőség, hanem képessé váltak az ország különböző részei közti különbségek kimutatására.

A kutatások során felvett legfontosabb változók

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változók csoportja

Vizsgáltuk a végzettséget, mint a társadalmi pozícióra legjobban utaló

jellemzőt,

a

szubjektív

társadalmi

és

gazdasági

státust,

a

szubjektív

szegénységet („Olyan kevés a jövedelmem, hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudom megvásárolni”, gépkocsi, személyi számítógép a családban), a családi állapotot és egyéb változókat.

Munkával kapcsolatos változók csoportja Vizsgáltuk a munkahelyi kontroll mértékét („Tudja-e befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”) , a munkahelyi biztonságot („Örülök, hogy biztos

munkám

(„Elégedetlen

van.”),

vagyok

a

a

munkával

munkámmal”),

kapcsolatos illetve

a

elégedetlenséget

főnökkel

kapcsolatos

elégedetlenséget („Elégedetlen vagyok a főnökömmel/főnökeimmel.”). Rákérdeztünk a hét végi és a heti munkaórák számára, valamint egy 8 fokozató skála segítségével a saját és családi jövedelemre.

Társas támogatás

A társas támogatottságot az észlelt támogatással kapcsolatos válaszok

alapján értékeltük: „Nehéz élethelyzetben mennyire számíthat az alábbiak segítségére?”

Külön-külön

rákérdeztünk

a

munkatársakra,

házastársra,

élettársra, szülőkre, gyermekre és barátokra. Szintén megkérdeztük a személyes

kapcsolatokkal

összefüggő

elégedettséget,

illetve

a

családi

problémák miatti aggodalmat. Rákérdeztünk

arra

is,

hogy

az

egyes

személyek

mennyre

vesznek/vennének részt civil szervezetek tevékenységében. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:12/59 Dátum: 2007.07.10.


Egészségi állapot Huszonötféle megbetegedéssel kapcsolatban megkérdeztük, hogy állott-e kezelés alatt élete során az adott betegséggel, kezelték-e az elmúlt és során illetve hogy volt-e munkaképtelen az elmúlt évben az adott betegség miatt.

Az egészségi állapot önértékelése

Az egészségi állapot önértékelését a következő kérdéssel mértük fel:

„Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?” Erre ötféle válasz közül lehetett választani: kiváló, jó, közepes, rossz, nagyon rossz A munkaképesség önértékelésére hatfokú skálát alkalmaztunk, a nincs munkaképesség

csökkenés/

munkaképtelenség

különböző

szintjeit

hasonlítottuk össze.

Pszichológiai változók A

depressziós

tüneteket

és

a

depresszió

súlyosságát

a

Beck-féle

depresszió-skála rövidített változatának 9 tételével mértük. Ez a skála a depressziós tünetek súlyosságának közösségi felmérésekben alkalmazható megbízható szűrőmódszere. A skála magyar változatát korábban a teljes népességre és klinikai mintán validáltuk, a rövidített skála megbízhatóan alakítható vissza az eredeti Beck-féle depresszió pontértékekre. A Beck-skálán 25 pont a súlyos depresszió küszöbértéke. A szorongás skála hétfokú skálán méri a szorongást. Ebben az esetben a 7 pont vagy alacsonyabb / magasabb csoportosítást alkalmaztuk. Az életminőséget a WHO Életminőség-mérő kérdőívének (WHO Well-being Questionnaire) rövidített változatával mértük. A

negatív

érzelmi

beállítódást

a

D-típusú

személyiségteszt

8-fokú

alskálájával, a D-típusú személyiségi kérdőív magyar változata segítségével mértük. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:13/59 Dátum: 2007.07.10.


A személyes hatékonyságot egy 4 tételes rövidített skála (Schwarzer, 1992) segítségével mértük, az élet értelmét Richard Rahe Rövid stressz- és leküzdés-értékelő tesztjének 8-tételes alskálájával.

Egészséges magatartás és életmód Az

életmóddal

kapcsolatban

rákérdeztünk

a

dohányzára,

az

alkoholfogyasztásra, sportolásra.

Egyéb változók

Vallásosság, tervezett gyerekszám, szülők iskolai végzettsége.

A kutatásban szereplő változók felsorolása nem teljes, ám az említett kérdések alapján látható, hogy a kérdőív segítségével a magyar népesség egészségi állapota és a háttérben meghúzódó bio-pszicho-szociális tényezők összefüggésének vizsgálatára alkalmas eszköz áll rendelkezésünkre.

Eredmények Az elemzések, amint az a kutatásba bevont kérdések széles spektrumából is látható, kiterjedtek a társadalom minden rétegére, az azokra vonatkozó speciális jellemzőkre, biológiai, szociális és pszichés tényezőkre. A kutatási eredmények közül érdemes kiemelni néhányat, amelyek a leginkább érezhető, a

társadalmat,

a

közgondolkodást

leginkább

érintő

problémákkal

kapcsolatosak, és amelyek kapcsán nagyon sürgős lenne a megfelelő döntések, intézkedések meghozatala. A krónikus stressz és következményei Amint

azt

korábban

említettük,

a

hazai

születéskori

életkilátások

jelentősen elmaradnak az EU átlagtól, közelebb állnak a tőlünk keletre eső országok mutatóihoz. Ez, bár a nőkre is jellemző, elsősorban a férfiakat, azon File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:14/59 Dátum: 2007.07.10.


belül is a középkorú (45-65 éves) korosztályt sújtja. Az elmúlt 80 év fejlődése – egészségügy, életmód – ellenére ebben a korosztályban a halálozási arányok rosszabbak még az 1930-as évek mutatóinál is, de messze meghaladják az 1960-as évek arányait. (1. ábra) 1. ábra: Középkorú férfiak halálozási aránya korcsoportonként (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

40 35 30 25

60-64 55-59 50-54

20 15 10 5

20 04

20 03

20 01

19 97

19 96

19 94

19 90

19 80

19 70

19 60

19 48

19 38

19 30

0

A kutatások arra igyekeztek fényt deríteni, mi lehet ezen jelentős probléma hátterében, mi az, ami a középkorú férfiak életesélyeit az 19701980-as évek óta oly jelentős mértékben rontja, hogy az 1994 óta bekövetkezett trendforduló ellenére még mindig ennyire sokan halnak meg ebből a korosztályból? Mi az oka, hogy míg a 40-69 év közötti férfiak halálozási aránya 1960-ban 12,2, 2005-ben pedig 16,2 ezrelék volt: azaz 33%-kal emelkedett, miközben a 40-69 éves korú nőké 9,6 ezrelékről 7,8 ezrelékre csökkent? Számokban kifejezve 2005-ben 11.395-tel több férfi hunyt el ebben a korcsoportban, mint 1960-ban (1960-ban 20,736, 2005-ben File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:15/59 Dátum: 2007.07.10.


pedig 32.131 férfi). (Demográfiai Évkönyv 2005, KSH). A hatalmas – emberi és társadalmi – veszteségek ellenére ezek az adatok nem kapnak megfelelő publicitást

a

médiában,

míg

egyes

„divatos”

betegségek,

mint

a

madárinfluenza, hónapokig szerepelnek a címlapokon, pedig hazai halálos áldozata nem is volt. Vizsgálataink eredményei szerint ennek a valóban tragikus helyzetnek a hátterében

elsősorban

lelki

tényezők

állnak,

a

kiszolgáltatottság,

a

tehetetlenség, az un. krónikus stressz lelkiállapota. A stresszhelyzetek, a kihívások nemhogy nem károsak, de nagyon nagy szükségünk van rájuk. Ha sikerül megszerelnünk a lerobbant autót az országúton, legközelebb nagyobb bátorsággal fogunk neki egy ilyen feladatnak. Ha sikerül megoldanunk egy munkahelyi, családi konfliktust, jobban merünk bízni a kapcsolat, a jó munkahelyi légkör jövőjében. Nem hiába mondta Selye János, hogy a stressz az élet sója, a stressz helyzetektől, azok sikeres megoldásától fejlődünk mind testileg, mind lelkileg. Ezért van a sportnak alapvető jelentősége a gyermekek fejlődésében, ha olyan teljesítményt kívánnak tőlük, amellyel eredményesen meg tudnak birkózni, ettől mind testileg, mind lelkileg komolyan fejlődnek. Ám abban az esetben, ha a stresszokok nem szűnnek meg, ha a stressz tartósan, éveken keresztül terheli az embert, ha nincs esélye az egyénnek, hogy a stresszt kiváltó okot megszüntesse, akkor a stressz már nem kedvező hatást fejt ki, hanem éppen ellenkezőleg, olyan káros pszichés és biológiai folyamatokat

indít

el,

amelyek

súlyos

egészségkárosodáshoz

vezetnek.

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz

fontos

Kutatások

szerepet

alapján

játszik

a

megállapítható,

krónikus

betegségek

kialakulásában.

hogy

mindennapi

élet

a

során

a

leggyakoribb stresszokok a munkával, a családdal és párkapcsolattal függenek össze.

Anómia, értékvesztés File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:16/59 Dátum: 2007.07.10.


Andorka Rudolf élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testilelki bajainak hátterében. Saját országos reprezentatív vizsgálataink során az anómiát ilyen állításokkal vizsgáltuk: „Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már miben higgyen”, „Azt ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni”, „Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban”. Az elemzések kimutatták, hogy az anómia területi sajátosságai (2. ábra) nagyfokú korrelációt mutatnak a középkorú férfiak halálozásával. (3. ábra)



Oldal:17/59 Dátum: 2007.07.10.


2. ábra.

3. ábra Középkorú férfiak (45-64 év) halálozása, standard halálozási arányok, 2001-2003 átlag (a sötétebb megyékben magasabb a halálozási arány)



Oldal:18/59 Dátum: 2007.07.10.


De mi is az anómia valójában? Miről is szól az értékvesztés? Az 1980-as évektől a magyar társadalomban egyre elfogadottabb lett a pluszmunka, azaz a szabadidő, és így a saját élet (társas kapcsolatok, család) feláldozása a jobb élet reményében. A jobb élet azonban csupán anyagi értelemben jelentett javulást, a pénz, a vagyon lett az ember értékmérője. Az embereket nem az határozta már meg, hova tartoznak, kikkel állnak kapcsolatban, hanem hogy milyen autójuk, milyen házuk, nyaralójuk van. Ez a kényszer elsősorban a férfiakat sújtotta, mivel a magyar társadalom mind a ma napig tradicionális beállítottságú, tehát egy család anyagi helyzetét a férfi ügyességének/ügyetlenségének tulajdonítja. Ez a fajta megterhelés azonban nem csökkentette az örökölt, természetes igényt a közösségi életre, a társas kapcsolatokra, ezek azonban megszűntek, nem kis részben szándékosan felszámolva. A régi vallásos közösségek, a falvak közösségei a nyolcvanas évek végére teljesen kiüresedtek, az erőltetett városiasodás, a falvak, a mezőgazdaság ellehetetlenítése, és egyáltalán nem utolsósorban a nemzeti érzések, a nemzeti összetartozás démonizálása – ami nemcsak a környező országok közt, de szinte az egész világon egyedülálló – mind odavezettek, hogy a férfiak gyakorlatilag magukra maradtak. A hagyományos értékek az egész társadalom számára elvesztek, de a pénz, a vagyon a keletkező űrt nem tudta/tudja kitölteni. Az egyének bizalmatlanná váltak, idegennek kezdték érezni magukat a világban, ahelyett hogy hasznos, alkotó részeként élték volna

le

az

életüket,

határozott

értékek

mellett

haladva.

Mindezek

eredményeként a mai társadalom sajnos sok különálló, egyedül élő egyénből áll, ahelyett, hogy szűk, de értékeket adó, irányt mutató, az életnek értelmet adó csoportok, társak, közösségek köré szerveződne. Az anómiás állapot következménye, hogy az egyén, akinek nincsenek határozott elvei, nem tud és nem akar hosszú távon tervezni, könnyen befolyásolható, manipulálható. Ez igaz mind ideológiai, politikai értelemben, de fogyasztói értelemben is. Könnyen belátható, hogy ennek az állapotnak a fenntartása érdeke a fogyasztói társadalom irányítóinak, mert csak a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:19/59 Dátum: 2007.07.10.


határozatlan, befolyásolható embert lehet újabb és újabb, gyakran értelmetlen fogyasztásra rávenni. Ez az érdek húzódik meg annak a jelenségnek a hátterében, hogy ezek az eredmények, a már említett szomorú halálozási mutatók és a mögöttük meghúzódó okok nem kapnak kellő publicitást.

Munkával kapcsolatos stresszokok Az egyre több munka mellé azonban egy idő után – kifejezetten a rendszerváltozás után – beléptek a munkával kapcsolatos, új, különösen fontos stresszokok. Az addig kötelező munkavállalás helyére belépett a munkanélküliség, az állás nélkül maradás veszélye. A laza, kötöttségektől gyakran mentes munkahelyek helyére az alkalmazottakat a végsőkig kifacsaró, a helyzetükkel gyakran visszaélő alkalmazók léptek, mely jelenség hazánkra különösen igaz. (4. ábra)

4. ábra: A munkaidő rugalmassága az európai országokban Rugalmas a munkaidő kezdete és vége (%)

BE DK DE EL ES FR IE

IT

LU NL AT PT FI

SE UK

EU NM BG CZ EE HU LT LV PL RO SI SK 15 S

Nem ért egyet

54 55 46 55 68 55 61 47 59 48 58 66 46 42 45 51 83 71 70 88 82 81 77 66 67 78 75

Kicsit egyetért

21 23 22 27 16 27 20 28 17 16 19 20 31 37 32 25 10 20 20

Teljesen egyetért 25 22 32 18 16 18 19 25 24 36 23 14 23 21 23 24

7

9

10

7

11 12 16 20 22 16 16

5

7

7

7

14 11

6

9

Az ábrából látható, hazánkban érzik a leginkább rugalmatlannak az alkalmazottak a munkaidőt, mindössze 5% értett egyet azzal, hogy a munkaideje rugalmas, szemben például a hollandiai 36%-kal, és 88% teljesen File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:20/59 Dátum: 2007.07.10.


rugalmatlannak tartja, míg ez az arány a cseheknél 71%, Szlovákiában pedig 78%. A munkahelyi kontroll értékei sem kedvezőek. A közalkalmazottak 36%érezte

úgy

2002-ben,

hogy

nem,

vagy

alig

tudja

befolyásolni,

ami

munkacsoportjában történik, ugyanez az arány az alkalmazottak közt 48% volt. Ez azt jelenti, a magánszférában alkalmazottaknak csaknem a olyan környezetben kénytelen dolgozni, ahol szinte minden úgy történik, hogy neki nincs hatása a végkimenetelre. Ez egy olyan társadalomban, ahol a munka, a munka által elérhető anyagi javak jelentik az értékmérőt, ezek a problémák különösen nyomasztóan hatnak, és olyan folyamatos, krónikus stresszokokat jelentenek, amelyek lassan, de biztosan egészségromláshoz vezetnek

Párkapcsolati stressz Nem elhanyagolható a párkapcsolati stressz szerepe sem a halálozás alakulásában. A házastársi kapcsolatokról kutatásaink megállapították, azok elsősorban a férfiak számára jelentenek védelmet, bár természetesen nem elhanyagolható a jelentőségük a nők számára sem. Ám a túlfeszített munka, a munkahelyi bizonytalanság hatására megromló párkapcsolatok a férfiakat sokkal jobban sújtják, mint a nőket, akik az egyéb személyes kapcsolatokkal azt pótolni képesek. A magyar társadalom ráadásul mind a mai napig családpárti, a környező országokkal összehasonlítva is, tehát a házastársi párkapcsolatok hibái – vagy a teljes hiánya, például a nagyszámú szingli esetében – így fokozott feszültséget, stresszt jelentenek. A házassághoz a magyar

gondolkodás

szerint

a

gyerek

is

hozzátartozik,

ám

a

jövő

kiszámíthatatlansága és a média, a fogyasztói társadalom sugallta üzenetek hatására mind nehezebben, mind később vállalnak gyereket a magyarok, pedig a gyerekektől kapott támogatás pozitív hatása is kimutatható. Ám a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:21/59 Dátum: 2007.07.10.


kívánt gyermekek jelentős része nem születik meg, elsősorban a magasabb végzettségűek, ott is főleg a nők körében. A

párkapcsolatok

fontosságára

egy

érdekes

eredmény

is

rámutat.

(Skrabski ,Á, Kopp MS, Kawachi I., 2003. Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, J Epidemiology and Community Health,57,2,114-119.). A kistérségek szintjén összevetve a középkorú férfiak halálozási adatait a férfiak illetve a nők végzettségével, jövedelmével és szociális helyzetük önbecslésével, azt találták, hogy érdekes módon a nőket jellemző értékek erősebb hatást gyakoroltak a halálozásra, mint a férfiakat leírók. (5. ábra)

5. ábra

Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

Végzettség

-0,521

-0,348 -0,329

Jövedelem

-0,306

SSS -0,6

-0,5

-0,4

-0,3 Férfi

-0,173 -0,165 -0,2

-0,1

0

Nő

Amint a 5. ábrán látható, a nők végzettsége, jövedelme és szociális helyzetének önbecslése (SSS, Subjective Social Status) erősebb kapcsolatot mutat a férfiak halálozásával, azaz ahol a nők magasabb végzettségűek, többet keresnek és jobban meg vannak elégedve a helyzetükkel, ott a középkorú férfiak körében alacsonyabb a halálozás. Ennek az érdekes File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:22/59 Dátum: 2007.07.10.


összefüggésnek a magyarázata is a férfiak és nők hagyományos nemi szerepéből ered, ami szerint a család fenntartójának, a férfinak a felelőssége az anyagi biztonság megteremtése. Ahol ennek – akár önhibájából, akár kívülálló okból – nem tudnak megfelelni, ott a házastársak, a nők oldaláról érkező elvárás olyan tartós stresszforrás lehet, ami hosszabb távon a férfiak krónikus stressz állapotát, következményes megbetegedését és végül korai halálát okozhatja. Ez a kapcsolat közvetve szintén a különböző közösségek fontosságára utal, hiszen elvárásaink valamilyen módon külső forrásokból erednek, amelyeket meghatároznak azok a közösségek, amelyekben aktívan részt veszünk, és amelyek a követendő, elérendő értékeket meghatározzák számunkra. Ha a legfontosabb érték az anyagi helyzet, a fogyasztói igények azonnali kielégítése, akkor a (vélt vagy valós) szegénység elviselhetetlen problémává válik.

Depresszió A vizsgálatok legfontosabb megállapítása, hogy a magyar népesség körében rendkívül nagy és egyre növekvő különbségek vannak mind a lelki, mind a testi egészség tekintetében. A krónikus stresszállapot, a tartós tehetetlenség

lelkiállapotának

legfontosabb

jellemzője

a

depressziós

tünetegyüttes, az, hogy minden érdeklődésünket elvesztettük mások iránt, több

órával

korábban

ébredünk,

mint

szoktunk,

és

kínzó

gondolatok

foglalkoztatnak, hogy úgy érezzük a jövőnk reménytelen és ez nem fog változni, hogy túlságosan fáradtak vagyunk ahhoz, hogy bármit csináljunk, fizikai betegség nélkül is, hogy állandóan hibáztatjuk magunkat, hogy mindennel elégedetlenek és közömbösek vagyunk. Közel minden harmadik ember szenved ilyen lelkiállapottól, de ez önmagában még egyáltalán nem betegség, bár sok szenvedést okoz, és rosszabbodva munkaképtelenséghez vezethet. 2002-ben a felnőtt magyar népesség 13,6 %-a, tehát körülbelül minden nyolcadik ember szenvedett súlyos depressziós tünetegyüttestől, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:23/59 Dátum: 2007.07.10.


amely már betegségnek tekinthető, amely már alapvetően akadályozza a munkavégzést és a családi élet egyensúlyát is. Valamennyi betegség közül az emberek a depressziós állapotot tartják saját maguk, családjuk, környezetük számára a leginkább megterhelőnek, ez az állapot akadályozza legnagyobb mértékben a munkaképességünket, családi és más társas kapcsolatainkat, kikapcsolódásunkat. Ugyanakkor ebben a tekintetben legszembetűnőbb a társadalmi igazságosság hiánya, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek közel 40 %-a, a nyolc osztályt végzettek 22 %-a, tehát minden ötödik ember szenved

ilyen

lelkiállapottól,

míg

a

diplomásoknak

csak

a

4%-a,

az

érettségizetteknek 6 %-a. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a magyarok általában depressziósabbak, mint más országok népei, viszont a leszakadó rétegekben, az állandó krónikus stressz, bizonytalanság állapotában élők között rendkívül magas a negatív hangulati állapot. A depresszió esetében is kimutatható a szoros kapcsolat a területi különbségek és a halálozás arányai közt. (6. ábra) A depresszió megyénkénti súlyosságát összehasonlítva a 3. ábrán látható halálozási arányokkal, az átfedés szembetűnő.

6. ábra



Oldal:24/59 Dátum: 2007.07.10.


Beavatkozási lehetőségek A felvázolt problémák megoldására több megoldás is kínálkozik, ezek azonban egyrészt hosszú távon működnek – ahogy a krónikus stressz is hosszú távon fejti ki egészségkárosító hatását -, másrészt mind ugyanazon az alapon nyugszanak. A legfontosabb feladat hosszú távon a társadalom anómiás

állapotának

csökkentése,

az

emberek

bizalmának,

értékeinek

visszaadása.

Társadalmi tőke, összefogás növelése Az értékrend helyreállításának módja a társadalmi tőke növelése, a hosszú távú célok felélesztése. Több országban (Finnország, Svédország) bevezettek olyan programokat, amelyek célja a leszakadó, az elmaradó emberek felkarolása, megtalálása, szükség esetén segítése. Ez növeli az emberekben azt az érzést, hogy nincsenek egyedül, van hova és kihez fordulniuk baj esetén. Sajnos a testi betegségek esetén is, de főleg a pszichés eredetű problémáknál

figyelhető

meg

az

alacsony

orvoshoz,

vagy

bármilyen

szakemberhez fordulás, elsősorban a férfiak körében. A közösségek egyik nagy ereje épp ebben rejlett, hogy észrevették, ha valaki problémával küszködött, és a segítségére siettek, még akkor is, ha maga nem fordult másokhoz. Ezek a programok akkor működhetnek, ha van néhány szervezet, amely összefogja a tenni akaró embereket, és ehhez megkapja a megfelelő központi támogatást is. Ez sajátos módon sokszor minimális anyagi támogatást jelent, sokkal

inkább

szakmai

segítséget,

megfelelő

fórumot

kell

biztosítani.

Magyarországon már most is sokfelé működnek olyan civil közösségek, amelyek a másik ember segítségére jöttek létre. Kevesen tudják, de az egyházak alapfeladata is ez, nem csupán a kultusz fenntartása. Hazánkban File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:25/59 Dátum: 2007.07.10.


működik például az European Alliance Against Depression, mely egy 16 európai országot átfogó nemzetközi projekt keretében a depresszió elleni küzdelmet tűzte zászlajára. Az elmúlt néhány év tapasztalata a különböző térségekben (Szolnok és környéke, Székesfehérvár és környéke, Józsefváros, Kiskunhalas és környéke) egyértelműen azt mutatja, nagy számú civil kezdeményezés áll rendelkezésre ez6en feladat végrehajtására, amelyek sajnos úgy működnek egymás mellett, hogy gyakran a másik létezéséről sincs tudomásuk. Ezek a szervezetek gyakran képesek ha nem is helyettesíteni, de részben pótolni az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai, az egyes térségekre jellemző szakemberhiányt.

Házastársi kapcsolatok, gyerekvállalás Vissza kell adni a házastársi kapcsolatok régi értékét. Sajnos a mai felfogásban a házasság idejétmúlt intézmény, holott kimutatható a házastárs védő szerepe, elsősorban a férfiak körében. A 2002-2006 közötti időszak utánkövetéses vizsgálata kimutatta, hogy azok a férfiak, akik feleségükkel éltek 2002-ben, 2.2-szer kisebb valószínűséggel haltak meg 2006-ig, akik nagyon

számíthattak

házastársuk

segítségére,

2.74-szer

kisebb

valószínűséggel hunytak el. A házassághoz, mint említettük, a magyar társadalom felfogásában hozzátartozik a gyerek is. Ezért segíteni, ösztönözni kell a kívánt gyermekek megszületését, elhárítani az akadályokat a gyermekvállalás elől. Mivel ez elsősorban a felsőfokú végzettségű nők körében probléma, megfelelő politikai intézkedésekkel, támogatásokkal kell lehetővé tenni, hogy egy tanult nő ne legyen kénytelen választani a gyerek és a karrier közt, a gyerekvállalás ne jelentse a tanulmányai és munkája befejezését. Szigorúan kell szabályozni a nők

munkavállalását,

megszüntetni

a

családos

nőket

érő

hátrányos

megkülönböztetéseket.



Oldal:26/59 Dátum: 2007.07.10.


Munkahelyi stressz Az egyik legfontosabb terület a munkahely, a munkavállalókat érő stressz – ide értve a vezetőket érő megterhelést is. Az EU foglalkoztatáspolitikai irányelvei közt elsők közt szerepel a munkahelyi stressz csökkentése, 2001ben az EU irányelveket adott ki, ami a munkahelyi vezetők kötelességévé teszi ennek biztosítását. Ennek megvalósítása érdekében a politikai döntéshozóknak kell belátniuk, hogy a munkahelyi stressz, az abból fakadó pszichés és egészségügyi problémák hatalmas nemzetgazdasági veszteséget jelentenek, amelyek egy része megelőzhető. A rugalmasabb munkaidő, a több távmunka lehetősége,

az

alkalmazottak

nagyobb

beleszólási

lehetősége

a

munkakörülményeikbe, a munkahelyi bizonytalanság, a kiszolgáltatottság csökkentése

részben

felvilágosító,

oktató

törvényileg, programokkal,

hatóságilag

támogatható.

információs

anyagokkal

Megfelelő ezeknek

a

fontosságát a munkaadók felé terjeszteni kell.

A krónikus stresszel való megbirkózás A krónikus stresszel kapcsolatos vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a stressz egészségkárosító hatása nem csak a konkrét stresszhelyzetektől, az objektíven megfigyelhető stresszhatás mértékétől, hanem attól is függ, hogy az

egyén

hogyan

éli

meg

és

hogyan

tudja

kezelni

a

felmerülő

stresszhelyzeteket. Prospektív vizsgálatok igazolják, hogy a fokozott stressz és a sikertelen stresszkezelés fokozza a kiemelt népegészségügyi jelentőségű kórképek, a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát,

és

negatívan

hat

azok

lefolyására.

Ugyanakkor

olyan

magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó

megelőző

képességeinek

programokkal,

javítására,

a

melyek

társas

az

támogatás

egyének fokozására

stresszkezelő irányulnak,

csökkenteni lehet ezt a kockázatot. A stresszforrások egy része ugyanis nem



Oldal:27/59 Dátum: 2007.07.10.


szüntethető meg, tehát az egyént kell megtanítani arra, hogy úgy élje át a helyzetet, hogy abban nem sérül, annak nem lesz hosszú távú, negatív hatása. Ilyen, már Magyarországon működő program, amelyet a hazai kutatások eredményeinek segítségével adaptáltunk a hazai viszonyokra, a Williams LifeSkills (Életkészségek) program. A tréning tematikáját és módszertanát a Duke Egyetem (Durham, NC,USA) vezető szakemberei dolgozták ki. A stresszkutatás

legfrissebb

eredményeinek

felhasználásával,

sok

év

csoportterápiás tapasztalata alapján állították össze a programot. A tréning program összeállításának fontos szempontjai a költséghatékonyság, a lehető legjobb időkihasználás, és az elsajátított készségek hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága. A Williams ÉletKészségek tréning hatékonyságát, testi-lelki egészségre tudományos

gyakorolt

pozitív

vizsgálatok

hatását

bizonyítják.

nemzetközi A

Williams

szaklapokban Életkészségek

közölt tréning

hatására mérhetően csökken a stressz szint, és megelőzhetőek, illetve jelentősen csökkennek a stresszel összefügg' testi panaszok és a gyakran előforduló szorongásos, depressziós tünetek. A tréning hatására a személyes hatékonyság

hosszú

kommunikációs

távon

készsége

fokozódik. fejlődik,

A

résztvevők

önismerete

eredményesebben

tudják

és

kezelni

konfliktusaikat, tartósan elégedettebbek kapcsolataikkal, teljesítményük javul.

Az egészségpénztárak szerepe Az egészségpénztárak együttműködése országos klinikai intézetekkel és kutatóhelyekkel,

a

kutatási

eredmények

folyamatos

becsatornázása

a

közösségi alapú prevenciós programokba jelentős új alkalmazott kutatási és fejlesztési

tevékenység,

amely

az

egészségfejlesztési

infrastruktúra

kialakításában jelentős szerepet játszhat. Míg a jelszavak szintjén mindenki hangsúlyozza a megelőzés, egészségfejlesztés jelentőségét, Magyarországon a modern elvárásoknak megfelelő egészségfejlesztési infrastruktúra egyáltalán nem alakult ki. Ezt a hiányosságot pótolhatják az önkéntes egészségpénztárak, amelyek alapításához a jogi keretek Magyarországon adottak. Európában az File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:28/59 Dátum: 2007.07.10.


önkéntes

egészségpénztáraknak

vizsgálataink

szerint

a

közel

népesség

250

millió

körében

igen

tagja

van.

jelentős

Korábbi

igény

van

egészségfejlesztési, megelőzési tevékenységekre, ezért jelentős összeget is áldoznának. Ennek valóságtartalmát bizonyítja, hogy igen jelentős összegeket fordítanak alternatív gyógymódokra. Az egészségpénztárak, amelyeket a munkatársaik egészségében érdekelt munkahelyek anyagilag is támogatnak, Európában a megelőzés leghatékonyabb eszközei. Nálunk az egészségpénztári infrastruktúra

kiépítése

jelentős

munkahely

teremtő

tevékenységet

eredményezhet. A mai magyar egészségfinanszírozás rendszerében nincs benne a pszichoszociális

egészségfejlesztés

és

megelőzés

forrása.

Az

önkéntes

egészségpénztárak a megelőzés finanszírozásának leghatékonyabb non-profit szervezetei Európában. Franciaországban szinte a teljes lakosság tagja a mutualitéknek, önkéntes egészségpénztáraknak, és a WHO 2000-es World Health Report szerint a francia egészségügy a leginkább költség-hatékony a világ országai között. (WHO, World Health Report 2000). Összefoglalás A magyar társadalom egyik legjelentősebb problémája a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása. A magyar népesség folyamatosan csökken, melynek csak részben oka az alacsony születésszám, nagyon fontos szerepet játszik az idő előtti halálozás. Hazánkban a születéskor várható élettartam jelentősen elmarad az európai átlagtól, különösen a férfiak tekintetében. A magyar férfiak esetében a halálozási arányok 45-64 éves életkor közt rosszabbak,

mint

az

előző

kutatásaink

szerint

a

(depresszió)

és

testi

század

krónikus

30-as

stressz

éveiben.

Ennek

mely

különböző

áll,

megbetegedéseken

hátterében

(szívinfarktus,

pszichés daganatos

megbetegedések) keresztül felelős az idő előtti halálozás magas arányáért. A magyar

népességet

meghatározhatók

–

sújtó

krónikus

munkahely

stressz

stressz,

legjelentősebb

társas

kapcsolatok

forrásai hiánya,

párkapcsolatok problémái, értékvesztés –, és ily módon megfelelő, célzott File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:29/59 Dátum: 2007.07.10.


intézkedésekkel vagy maguk a stresszt kiváltó okok, vagy a hatásuk csökkenthető.



Oldal:30/59 Dátum: 2007.07.10.


2. melléklet: Vélemény és javaslat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) céljaival összhangban levő, abban megjelenő oktatás, nevelés, szemléletformálás, kommunikáció, társadalmi részvétel tervezésére és megvalósítására

Készül a Respect Kft megbízásából a NFFS Stratégiai Környezeti Vizsgálata kapcsán a június 18-i egyeztetési változat alapján

Készítette: Czippán Katalin

Budapest, 2007. július



Oldal:31/59 Dátum: 2007.07.10.


Bevezetés A dokumentumban több helyen tükröződik az oktatás, szemléletformálás, társadalmi részvétel fontossága, többek között a Stratégia végrehajtását támogató általános – horizontális, azaz a továbbiakban bemutatott minden prioritásra is vonatkozó – cselekvési területek struktúrája első három pontja is kimondja: •

a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével;

•

a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában;

•

a megfelelő csatornák és feltételek – nyilvánosság, civil szervezetek fellépése, politikai elkötelezettség – kialakulásának támogatása, hogy a döntési folyamatokban a meglévő tudás alapján a társadalmi szereplők érdemi részt vállalhassanak;

Azonban az idézett részek, a helyzetelemzés, megfogalmazásai, nem kellően tükrözik a fenntarthatóság felé vivő társadalmi tudatosság erősítéséhez szükséges eszközökre vonatkozó, – többek között az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájában is kiemelten említett – az alábbiakban összefoglalt nemzetközi folyamatokban kialakult megközelítést, tudást.

Nemzetközi háttér Az ENSZ Közgyűlése 59/237-es döntével a 2005-2014 közötti időszakra meghirdette a Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizedét. A határozatban a Közgyűlés „felszólítja a Kormányokat, hogy gondolják át, milyen intézkedésekkel valósíthatók meg az Évtized célkitűzései saját nevelési rendszereik és stratégiáik, és ahol erre mód van, nemzeti fejlesztési terveik keretein belül”. Ezen túl a Közgyűlés „felhívja a Kormányokat, hogy tegyék minél szélesebb körökben ismertté az Évtizedet, és biztosítsák a minél szélesebb körű részvétel lehetőségét, egyebek között a civil társadalom és más fontos szereplők bevonásával, és a velük való együttműködéssel, főleg az Évtized kezdetén”.



Oldal:32/59 Dátum: 2007.07.10.


Az Évtized programjának végrehajtását az UNESCO koordinálja, a Végrehajtó Tanács 10/172 határozata értelmében. Ennek értelmében az UNECO elkészítette a Nemzetközi Végrehajtási Tervet (International Implementation Sheme)1, amely keretet ad az Évtized nemzeti programjainak elkészítéséhez is. A dokumentum rögzíti, hogy a fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés elsődleges eszköz azon változások előidézéséhez, amelyek hosszú távon valamennyi közösség életminőségét javíthatják, így a fenntarthatóságra nevelés mindenki feladata és felelőssége. Az európai környezetvédelmi miniszterek felkérésére, az oktatási miniszterek bevonásával az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a tagállamok aktív részvételével elkészítette a Fenntarthatóságra nevelés stratégiáját2, mely az Évtized kezdeményezésével összhangban lévő, hosszabb távra szóló, a tagországok oktatási és környezetvédelmi miniszterei által megerősített stratégiai dokumentum. Magyarország részéről a dokumentumot az Oktatási Minisztérium írta alá 2005-ben. Az Európai Unió megújult Fenntartható Fejlődés Stratégiája3 az oktatást átfogó szakpolitikaként emeli ki és „A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló, több szakterületet érintő politikák” fejezetben rögzíti: hogy „Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele, hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák visszafordításában elért siker nagymértékben függ az oktatás valamennyi szintjén megvalósuló, a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól.” A „Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás” ENSZ-évtized (2005–2014) összefüggésében a tagállamok továbbfejleszthetnék nemzeti cselekvési terveiket, különösen kiaknázva az „Oktatás és szakképzés 2010” munkaprogramot, amelynek célkitűzései a minőségre és a fontosságra, valamint a mindenki számára nyitva álló hozzáférésre, valamint a rendszereknek és az intézményeknek a társadalom és a tágabb világ felé való nyitottságára összepontosítanak. A tagállamoknak a fenntartható fejlesztést szolgáló oktatást, valamint célirányos képzést kell kifejleszteniük az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például az építőipar, az energia, és közlekedés. Különleges figyelmet kell a tanárképzésnek szentelni. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiáját. A fenntartható fejlődést szolgáló oktatást EU szinten is elő kell mozdítani. 2006-ban az Európai Parlament és a Tanács az egész életen át tartó tanulás területére vonatkozó integrált cselekvési programot fogad el a 2007–2013 időszakra.”

1

http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001486/148654E.pdf

2 http://www.unece.org/env/esd/strategytext/strategyHungarian.pdf 3

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10117.en06.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:33/59 Dátum: 2007.07.10.


Észrevételek, javaslatok A következőkben a NFFS szerkezetét követve szerepelnek a legfontosabb észrevételek, a változtatásra vonatkozó javaslatok és azok indoklásai. 1. Fenntartható fejlődés 1. 4 A megvalósítás rendszerszemléletű folyamata fejezet bevezető bekezdése rögzíti, azt az alapvető tényt, hogy „Egy ország fejlesztése, versenyképességének növelése csak akkor lehet hosszú távon eredményes és fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik...” Azzal azonban csak részben lehet egyetérteni, hogy „Alapvető fontosságú egy hosszú távú, 25-50 éves – fenntartható – fejlesztéspolitikai stratégia kidolgozása, melynek céljainak eléréséhez vezető úton a társadalmi szereplők folyamatosan tisztában lehetnek azzal, hogy milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni.” Sokkal inkább javasoljuk, hogy a szöveget módosítsák úgy, hogy „egy ilyen 25-50 éves stratégiát a társadalmi szereplők bevonásával lehet kidolgozni, folyamatosan újraértékelni, hogy az elfogadott közös cél ismeretében, érdekében és figyelembe vételével tegyék meg erőfeszítéseiket, befektetéseiket.” A tájékoztatás, az egyirányú közlés töredéke hatást ér el a folyamatos, többirányú kommunikációhoz, a bevonáshoz viszonyítva. A bevezetőben idézett „a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével” szöveget egészítsék ki a tudásbázis növelése és kompetencia (értékek, készségek, viselkedésminták) fejlesztése kifejezéssel. Így szakszerűbb lesz a szöveg, és sokkal inkább megfelel a hazai és nemzetközi oktatásfejlesztésre vonatkozó elképzeléseknek, irodalomnak, és a fenntarthatóságot szolgáló oktatási dokumentumoknak. A bevezetőben szintén idézett „a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában;” igazából nem két irányt jelöl. Mindkettő „top-down” csak a formális és non-formális tanulás csatornáit választja szét az informálistól, miközben a valóban másik irány a „buttom-up” – azaz a fenntarthatóságról létező helyi, társadalmi, közösségi tudás, a jó gyakorlatok megismerése, megosztása, figyelembe vétele – nem jelenik meg a dokumentumban. Ez utóbbi elengedhetetlen feltétele annak, hogy az NFFS ne egy legyen a Kormány stratégiáinak sorában, hanem – az alkotók szándékának megfelelően – összenemzeti stratégiaként működjön, és hozzájáruljon a fenntarthatóság irányába ható társadalmi együttgondolkozás, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:34/59 Dátum: 2007.07.10.


tudatosulás elindulásához. Ezért javasoljuk, hogy a szöveget az alábbiak szerint módosítsák: „a fenntarthatóságról való tudás széles körű megismerése és elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrésztvalamint a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában, másrészt pedig ki kell alakítani a helyi, közösségi fenntarthatóságról szóló tudás, a jó gyakorlatok, követhető példák megismerésére, megosztására alkalmas kommunikációs csatornákat;” 2. Helyzetelemzés 2. 1. 2 Nemzetközi együttműködés az ENSZ égisze alatt fejezetbe feltétlen javasoljuk beilleszteni az ENSZ Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában 2005-2014 évtizedét, és az UNECE 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiáját. 2. 2. 1 Társadalmi folyamatok – Oktatás, tudomány, kultúra fejezetből csaknem teljesen hiányzik a fenntarthatóság szempontjából történő elemzés. „Az oktatásnak a jelenleginél jobban kellene fejlesztenie az érvényesüléshez szükséges alapvető készségeket, gyakorlat-orientáltabbnak kellene lennie és jobban kellene szolgálnia a tanulók élethosszig tartó tanulását, ezáltal csökkentve a munkaerő-piaci feszültségeket, és elősegítve a rugalmas munkahelyváltást.” A megállapítás nem annyira helyzetelemzés, mint célmegfogalmazás, de ha már itt szerepel fontos lenne a fenntarthatóság szempontjait is megemlíteni egy ff stratégiában, mint pl.: a környezetitársadalmi-gazdasági folyamatok, azok kapcsolatainak megértését, befolyásolását illetve a szükségszerűen bekövetkező környezeti változásokhoz való alkalmazkodást. „Az oktatás-képzés során a diákok kevéssé kapnak rendszerszemléletű, gyakorlatorientált tudást.” Átfogó megállapítás után nagyon elnagyolt, az a megállapítás, hogy „A fenntarthatóságra vonatkozó átfogó tudás elsajátítását lehetővé tevő oktatás gyakorlata még nem alakult ki, ennek oktatási anyaga szinte teljesen hiányzik, az oktatási szakma a fenntarthatóság területén a felkészülési munka kezdetén tart”. Ez a mondat teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar környezeti nevelés, évtizedes, nemzetközi szinten példaértékű, majd a kibővült tartalmat nyert fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés eredményeit, kezdeményezéseit. Ehhez alkalmas háttérinformációkkal szolgálhat a több civil szervezet 4 kezdeményezésére elndított Nemzeti Környezti Nevelési Stratégia. A terültet 4

http://www.mkne.hu/strategia/strategia.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:35/59 Dátum: 2007.07.10.


nem ismerő, a fenntarthatóság problémáit figyelembe nem vevő döntések következében kialakuló fejlesztések, támogatási rendszerek nem kedveznek az elindult kezdeményezések, programok meggyökeresedésének, elterjedésének. Ilyen kezdeményezés az Erdei iskola, az Ökoiskola, az Iskolazöldítés, és még sorolhatnánk a sok-sok kezdeményezést. Magyarországon a közoktatási törvény értelmében – ugyancsak európai szinten példaértékűen - minden iskolában iskolának el kell készíteni az egészségnevelési, környezeti nevelési programját. A probléma, hogy nem épült ki az a szakmai hálózat, amelyik ezt a tevékenységet segíteni tudja. Forráshiány miatt megszűnt az az intézmény (a nemzetközi szintem elismert Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda - KöNKomP), amely ezt a munkát információkkal, szakmai tervezéssel, hálózatépítéssel segítette, a civil szervezetek pedig forráshiány miatt szintén nem tudták átvenni ezt a feladatot. Javasoljuk fenti tényeket megjeleníteni a helyzetelemzésben. A felsőoktatásra vonatkozó helyzetértékelés nem tér ki a fenntartható fejlődésnek megfelelő tartalmakra, fejlesztésekre, bár tény, hogy ezzel a területtel adósak maradtak a fejlesztések, de célszerű lenne ezt explicit módon is megjeleníteni. Jelentős hiányosságok tapasztalhatók az egész életen át tartó tanulás területén. Egyfelől nem épült ki megfelelően az oktatás, képzés, felnőttképzés különböző szintjeit összekötő egységes, egymásra épülő és szervesen összekapcsolódó rendszere, másfelől nem biztosítottak a tanuláshoz történő egyetemes hozzáférés feltételei. Nem kellően kihasználtak a nem formális és informális képzés eszközei és formái, alapvetően hiányos az oktatási és kulturális rendszer közötti együttműködés, ennek következtében kihasználatlan az oktatás és a kultúra hatékony együttműködésén alapuló szinergia. Javasoljuk a bekezdés végére kiegészítésként, hogy az együttműködés kiemelten fontos a fenntartható fejlődés által megkövetelt tartalmak és képességek szempontjából. 4. A végrehajtás átfogó feladatai, eszközei Üdvözlendő, hogy csaknem minden prioritási terület cselekvési területei között szerepel az oktatás, képzés, szemléletformálás, kommunikáció mint a végrehajtás egyik eszköze. Indokolt, hogy önálló fejezetben, horizontális eszközként is megjelenjen, és súlyának megfelelően a 4.1 A tudásbázis növelése és a tudás megosztása fejezet bevezető része a többi fejezethez hasonlóan részletesebben fogalmazza meg a célokat, hosszabban támassza alá a cselekvési területeket. Például: Cél, hogy mind a formális mind az informális oktatás, a kutatás, és a társadalmi párbeszéd hozzájáruljon a fenntartható fejlődést elősegítő társadalmi működés-mechanizmusok, az emberiség hosszú távú fennmaradása feltételrendszerének kialakításához. Ezen belül a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:36/59 Dátum: 2007.07.10.


fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés holisztikus megközelítésével és speciális eszközeivel alakítson ki egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszert, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a demokratikus döntéshozatalra, a természet értékeire és az erőforrások megfelelő felhasználására és kezelésére. A kutatás, az oktatás és a társadalmi párbeszéd járuljon hozzá ahhoz, hogy a társadalom tagjai megtalálják, megismerjék, megosszák a fenntarthatóságért való cselekvés lehetőségeit, gyakorlatait, és képessé, valamint motiválttá váljanak az e cselekvésekben való részvételre. Ebből következik, hogy a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának elsajátításához a társadalom minden rétegének szüksége van a fenntarthatóságért történő tanulásra A cselekvési területek közé javasoljuk lehetőleg elsőként, hogy Magyarország saját programjának elkészítésével, támogatásával, és a végrehajtás intézményrendszerének kialakításával csatlakozzon az ENSZ Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában 2005-2014 évtizedének programjához, és aktívan vegyen részt az UNECE 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiájának megvalósításában. A TB 11-es cselekvési területet a fenntartható fejlődés stratégia szempontjából alapvető volta miatt javasoljuk az első helyre tenni. További néhány szövegszerű módosítási javaslat (vastagon a beszúrások): (TB-1) Szükséges a fenntarthatóságra vonatkozó – köztük az államilag is finanszírozott – kutatások és fejlesztések biztos alapokra helyezése, erősítése és támogatása, a kutatások, kiemelten a több tudományterületen átívelő kutatások összehangolása, a fenntarthatóság irányába történő elmozdulást segítő hazai kutatási stratégia kidolgozása, valamint a hazai stratégiákba való beépítése. Meg kell teremteni a fenntarthatóságot monitorozó rendszerek biztos alapjait is. – Mivel a kutatás önmagában nem feltétlen járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, hiszen a jelenlegi fenntarthatatlan folyamatok jórésze is kutatással alátámasztott. Másrészt a fenntartható fejlődés megköveteli az interdiszciplináris, rendszerszemléletű gondolkodást, az ezt alátámasztó kutatást (TB-2) Meg kell teremteni a kapcsolatot a tudományos eredmények és a társadalmi tudás között. Elő kell segíteni, hogy a társadalomban meglévő tudás, a jó gyakorlatok ismertté, követhetővé váljanak illetve a fontos és releváns információk, a kutatások eredménye, következtetései olyan formában álljanak rendelkezésre, ami megkönnyíti a társadalom tagjai számára annak befogadását.



Oldal:37/59 Dátum: 2007.07.10.


(TB-3) Az oktatás tartalmaiban és formáiban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a fenntarthatósági témákat és értékeket, tartalmakat és készségeket. A fenntarthatóságnak alapkövetelménnyé kell válnia az új ismeretek befogadása és a változó környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyok közötti eligazodás érdekében. Fontos a fenntarthatóság összes vetületével kapcsolatos ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolarendszerű oktatás, képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, művelődés, ismeretterjesztés, könyvkiadás). – Üdvözlendő, hogy az NFFS-ben szereplő célok végrehajtása, a fejlesztéspolitikába történő beágyazása érdekében – több helyen, így itt – is figyelembe vették az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve annak akcióprogramjai megfogalmazását. Azonban javasoljuk, hogy azokon a helyeken, ahol az ÚMFT, vagy valamilyen valamilyen sajátos programozási logika miatt az NFFS maga is csak a társadalmi-gazdasági kontextust vette figyelembe, az NFFS feltétlen hangsúlyozza és emelje be a környezeti kontextust is. Egy fenntartható fejlődés stratégia nem felejtheti ki a környezeti pillért az ff 3 pilléréből! (TB-4) El kell érni, hogy a holisztikus és gyakorlat-orientált oktatás gyorsabban terjedjen és beépüljön a napi gyakorlatba (az analitikus ismereteken, a tantárgyakra bontó tudásanyagon nyugvó iskolarendszer kevéssé alkalmas a rendszerszemléletű társadalom felnevelésére). Az élet gyakorlati ismeretei, a rendszergondolkodás, a konfliktuskezelési, döntéshozatali, együttműködési készségek, módszerek, a globális ismeretek kapjanak több helyet az oktatásban, nevelésben. Az oktatásnak el kell jutnia a problémák összefüggéseinek feltárásához és a megoldás módjainak kreatív megtalálásához, a létező megoldások, modellek hiteles bemutatásához. – A beszúrt kompetenciák a nemzetközileg elfogadott stratégiákból kerültek átemelésre, a megoldások bemutatása pedig azért nem elég, hiszen nem ismerjük a 15-20 év múlva bekövetkező problémákat. Probléma-megoldási, összefüggés-elemzési készségeket kell fejleszteni, hogy adott időben, adott problémára legyenek képesek közösen, felelősen megoldást találni. (TB-5) A magyar közoktatásba be kell vezetni egy olyan, a teljes oktatásiképzési struktúrát érintő, holisztikus szemléletű, rendszergondolkodásra nevelő programot, amely tartalmazza a fejlesztés, a fejlődés, az emberi jogok oktatását, a békére és konfliktus-megelőzésre, kezelésre történő oktatást, az interkulturális oktatást, a környezeti nevelést (ún. globális oktatás). Fontos, hogy a fiatalok ilyen irányú nevelése/oktatása már óvodás korban elkezdődjön, mert csak így alakítható ki a későbbiekre nézve meghatározó kötődés. A globális oktatás a fenntartható fejlődés globális dimenzióinak megfelelően készít fel a demokratikus, felelős állampolgárságra. – A holisztikus megközelítés nem mindenkinek jelenti feltétlen a rendszergondolkodást, ezért fontos, hogy ezt a fenntartható fejlődés szempontjából kiemelten fontos készséget explicit többször is megjelenítsük. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:38/59 Dátum: 2007.07.10.


(TB-6) Igen fontos a tanulás nem formális és informális tevékenységeinek, és azokban a fenntarthatósághoz hozzájáruló tartalmak és készségek megjelenésének támogatása és az élethosszig tanulás ösztönzése. Ebben a kulturális közintézmények is fontos szerepet játszanak. A munkahelyi informális és nonformális tanulás értéket teremt mind a munkaadó, mind az alkalmazott számára. A fenntarthatóság informális tanulása keretében erősíteni kell a média gazdasági, társadalmi és a környezeti tudatosság növelése érdekében végzett tevékenységét; emellett elő kell segíteni, hogy a média jobban közvetítse a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos értékrendet, továbbá a közintézmények fenntartható fejlődésnek megfelelően működjenek, mert a követhető minták az informális tanulás fontos eszközei. – Azt már kutatások is alátámasztják, hogy a tanulás nem önmagában vezet el a fenntarthatósághoz, hanem a közvetített értékek, tartalmak és készségek a meghatározóak, hiszen jelenlegi fenntarthatatlan szokásainkat is tanultuk. (TB-7) Az általános műveltség, a kulturális szocializáció minőségének javításához biztosítani szükséges a magyar és az egyetemes kultúra értékeihez való jobb hozzáférést, erősíteni kell a kulturális alapszolgáltatások elérhetőségét a közösségi terek, a kulturális infrastruktúra fejlesztése révén, továbbá erősíteni kell a kultúra és a közösségi tevékenységek szerepét az oktatásban és képzésben. A művészetek jelentősen hozzájárulnak a társadalmi identitás erősítéséhez, az értékek közvetítéséhez is. (TB-8) A felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében erősíteni kell az önképzés szerepét. Növelni kell a nyilvánosan hozzáférhető tudást és fejleszteni annak átadását, alkalmazását. (TB-11) El kell indítani a fenntarthatóság társadalmi szintű megértését szolgáló párbeszédet, és a fenntarthatóságot folyamatosan napirenden kell tartani. Ez a párbeszéd szorosan összefügg az állampolgári aktivitás növelésével, a kettő kölcsönösen erősíti egymást. A vállalkozói szférában is fokozottabban teret kell engedni a fenntarthatósági párbeszédnek és az erre épülő önszabályozásnak. – Javasoljuk a cselekvési terület elejére tenni, mert az NFFS létrehozása, megvalósítása és ellenőrzése feltételezi ezt a széles társadalmi tanulási folyamatot, amit kellő súllyal kell kezelni. A cselekvési tervek közül hiányzik a felső és szakképzés. Javasoljuk, hogy legyen egy, az EU fenntartható stratégiájának alábbi megállapításaihoz illeszkedő cselekvési terület: „Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele, hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák visszafordításában elért siker File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:39/59 Dátum: 2007.07.10.


nagymértékben függ az oktatás valamennyi szintjén megvalósuló, a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól, amely kiterjed többek között olyan kérdésekre, mint például az energiák és a közlekedési rendszerek fenntartható használata, a fenntartható fogyasztási és termelési modellek, az egészség, a médiakompetencia és a felelős globális polgárság… Az egyetemek, kutatóintézetek és magánvállalkozások mindnyájan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a kutatás előmozdításában, mely támogatólak hat az arra irányuló erőfeszítésekre, hogy a gazdasági növekedés és a környezetvédelem erősítsék egymást. Az egyetemeknek és a felsőoktatási intézményeknek kulcsfontosságú szerep jut az olyan oktatás és képzés nyújtásában, amely a képzett munkaerőket ellátja a fenntartható technológiák teljes körű kidolgozásához és kiaknázásához a szükséges kompetenciákkal. Az említett intézményeknek interdiszciplináris megközelítések révén és a létező hálózatokra való alapozás segítségével hozzá kell járulniuk az alacsony környezeti terheléshez is.”5 A kutatásoknál korábban szerepeltek az indikátorkutatások, fejlesztések, ezeket jó lenne kutatási területként is visszahozni, mert bár készül a FAIR, célszerű olyan indikátorok fejlesztését kutatni, amelyek különböző szinten (projekt, program, átfogó intézkedés, stratégia), különböző területeken, többek között az oktatás területén is, és azokat összekötve is képesek értékelési alapul szolgálni, ez pedig tipikus K+F feladat. A helyzetelemzésben szerepel, hogy nincs a NFFS-t koordináló intézményrendszer, de a későbbiekben erre nincs cselekvési területi javaslat, javasoljuk az intézményrendszer létrehozását cselekvési területként megfogalmazni az oktatás, nevelés, kommunikáció, kutatás területén is, mivel elsősorban nem a mostani NFFS szövegezése a lényeg, hanem annak folyamatos megújítása, a társadalmi kommunikáció fenntartása és a folyamatnak a tervezése és kézben tartása. Indikátorrendszer: a mellékletben megadott indikátorrendszer és a kitűzött prioritások nincsenek összhangban. Az oktatás, szemléletformálás kommunikáció területére pedig egyáltalán nincsenek indikátorok. Javasoljuk meghivatkozni az UNECE stratégiához kidolgozott indikátorokat, melyek alapján az ország-jelentéseket egyébként is el kell készíteni. 6

5 6

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10117.en06.pdf http://www.unece.org/env/esd/inf.meeting.docs/EGonInd/5meet/discussionpaper.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:40/59 Dátum: 2007.07.10.


3. melléklet: A magyar földtulajdoni és földhasználati viszonyok szerkezetmozgása, különös tekintettel a fenntarthatóságra Dr. Tanka Endre az MTA doktora, dr.habil. tanszékvezető egyetemi docens

A föld és a fenntarthatóság 1. A földnek – bármely rendeltetése szerint is hasznosuljon – döntően meghatározó szerepe van a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságában. E kitüntetett szerepe, ugyanakkor, a fenntarthatóság kritérium – rendszere szempontjából sajátos: az ökológiai funkcióihoz képest (Oláh, 2006: 54 - 56. o.) előtérbe kerülnek a társadalmi – gazdasági dimenziói. Ezek közül, pedig, rendszer – szervezetileg a politikumba ágyazottsága emelkedik ki, ami rendszer – központja valamennyi más (így az ökológiai) funkciói működtetésének. A földügy fenntarthatósági kérdésköre szervesen illeszkedik az NFFS (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia) és a RESPECT Kft által kidolgozott SÉMA (Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés) céljaihoz és módszereihez. Az általános közelítéstől annyiban tér el, hogy, egyrészt, itt a SÉMA A. és D. részei adják a kutatás szempontjait. Másrészt, a földnél – a fenntarthatóságra – nem a környezetpolitika, hanem az agrár- és földbirtok – politika ad válaszokat. 2. A fenntarthatóság elemzését a földnél megkönnyíti, hogy a föld sorsának közhatalmi (állami beavatkozáson alapuló) és e módszert kiiktató (az elsajátítás magánérdekének alávetett) alakításánál egyaránt, a fenntarthatóságnak nem a különös igényeit kell érvényesíteni, hanem az utóbbiak maguk is alkotóelemei a birtokpolitika tartalmának. Ehhez képest a fenntarthatóság esélyeit - más, együttható tényezőket háttérbe szorítva – lényegében az dönti el, hogy egy állam földalapjára milyen minőségű agrár – és földpolitika valósul meg. A földbirtok – politika 1. A tudomány megkülönbözteti a birtokpolitika hagyományos – az állam szuverenitásán alapuló -, másrészt az újkori – az állami önrendelkezést korlátozó – fogalmát. Az előbbihez egy általános, szociológai fogalom, továbbá a birtokpolitika agrárgazdaságtani felfogása tartozik. Szociológiai értelemben a birtokpolitika az állam értékracionális és/vagy cél – és eszközracionális tevékenységét jelenti, amellyel a területéhez tartozó földkészlet tulajdon, használati, igazgatási, védelmi és a gazdálkodás körébe tartozó egyéb File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:41/59 Dátum: 2007.07.10.


viszonyait politikai (alkotmányos) legitimációja alapján, a ráhatás igényeihez igazodó, közhatalmi és közgazdaság eszköztárral szabályozza, illetve befolyásolja. A másik, különös közelítésben a birtokpolitika a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem és a földügyi igazgatás – vagyis a birtokrend – legcélszerűbb kialakítására irányuló állami intézmények rendszere. (Tanka, 2004: 22 -29. o. és Oláh, 2006, IV. k.: 78 -79. o.) Mivel – a világgazdasági korszakváltással, a globalizácó hatásaként – ma már az állami szuverenitás és a földviszonyokba való, közérdekű beavatkozás fikció, a valós hatásmechanizmus leképezéséhez a haszonelvű birtokpolitika 21. századi vetületét (is) fel kell tárni. Ezt a nemzetközi jog, az európai közjog és az EU Közös Agrárpolitikája (KAP), továbbá szabályozó rendszerének az agrár – és földviszonyokat érintő normái alkotják. 2. A birtokpolitika tartalmát Max Weber társadalmi cselekvés – tipológiáját felhasználva ragadhatjuk meg. E szerint kell megkülönböztetnünk az értékalapú (vagy érték –követő), illetve a haszonelvű birtokpolitikát. (Tanka, 2004: 29 –59. o.) Ismérveik csak induktív módon, a konkrét politika beható elemzésével tárhatók fel. Döntő eltérés a kettő közt az állam földviszonyokba való beavatkozásának (mint kényszerítő társadalmi cselekvésnek) a tartalmi irányultsága. Az előbbi közösségi értékekre épül, illetve ilyeneket közvetít, társadalmi közmegegyezésen alapul, mind a földtulajdon, mind a földhasználat funkcióinak, célrendszerének alakításában a közérdeket érvényesíti. Az utóbbi – bár a beavatkozást közcélúnak álcázza - a tőkehasznosulás elsajátítási magánérdekét szolgálja. 7 Az előbbire történeti példa a hazai polgári agrárgazdaságtan jeles művelőinek a két világháború közötti elméleti munkássága, amely azonban a „zsákutcás magyar történelemben” (Bibó I.) nem törhetett utat a polgári demokratikus földreformnak. Mai megjelenése az értékalapú birtokpolitikának az EU Tizenötök földviszonyaiban a mezőgazdaság ökoszociális (multi – funkcionális) modelljére épülő, kisüzemi családi gazdaság és a mezőgazdasági üzemszabályozás. A haszonelvű birtokpolitikát – nemcsak térségünkben, hanem a pénzgyarmatosítás diktátumával világszerte – Fridrich Hayek neoliberális földpiactana alapozta meg és a Világbank – adósságcsapdával előkészített – földpiaci intézményrendszere érvényesíti. Lényege: a földviszonyokból az államot ki kell iktatni, szerepét arra kell korlátozni, hogy minden akadályt elhárítson a tőkre szabad áramlása, illetve a tőke optimális hasznosulása útjából. 3. A kétféle birtokpolitika vízválasztója, hogy a föld funkciói közül melyeket érvényesíti. A neoliberális politika kizárólagossá teszi a föld termelőeszközként 7

Az elsajátítás fogalmát nem a köznapi értelemben, hanem M. Weber kategóriájaként használjuk. Ez alatt azt a kifelé zárt társadalmi kapcsolatot értjük, amely a benne résztvevők számára biztosítja a hasznos javaknak és lehetőségeknek tartós, visszavonhatatlan, illetve öröklődő jelleggel bizonyos egyénekhez kötését, vagyis monopolizálását. (Weber, 1987: 89. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:42/59 Dátum: 2007.07.10.


való működtetését és ezen belül is a föld tőkehasznosító, illetve tőkeképző funkcióját. Az értékalapú politika ezen felül, ezzel egyenértékű funkcióknak tekinti és így érvényesíti a föld további, a közösség viszonyait újratermelő, tehát fennmaradásához létérdekű, társadalom – gazdaságszervező funkcióit. E politikában a föld egyidejűleg • államterület, a szuverenitás tárgya, ezért az állami lét döntő ismérve az államnak a területéről való önrendelkezése, avagy ennek korlátozása, illetve kizárása; • a társadalmi formáció alapja: az államnak a földtulajdon és a földhasználat sorsáról való rendelkezési hatalmától függ a népesség alakulása, az osztályszerkezet (a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete), a mezőgazdaság élelmiszertermelő szerepének betöltése, a vidék és az egész társadalom életminősége; • mint szűkös közgazdasági jószág, az erőforrás – monopólium birtoklásával a földtulajdonon kívül állókat kizárja az elsajátításból, vagyis – más tulajdoni tárgyakhoz képest - hatalmi – politikai – uralmi tényező: akié a föld, azé az ország. Nem kétséges: a fenntarthatóság hamis célképzet, ha a haszonelvű birtokpolitikára épít. Az utóbbi politika két évtizedes uralma és földviszonyainkban végzett rombolása után a társadalomnak csak úgy nyílhat esélye – a 21. század új, drámai kihívásaival szemben – a megmaradásra, ha a politikai döntéshozót e közösség-ellenes politika feladására az értékalapú birtokpolitika érvényesítésére tudja szorítani. Ennek előfeltétele, hogy a hazai földalap ne váljék a tőkehatalom monopóliumává és a földhasználat célrendszerét ne a tőkehasznosulás elsajátítási érdekei diktálják, hanem a közszükségletek – társadalmi közmegegyezésen alapuló, demokratikusan számon kérhető – kielégítési rangsora határozza meg.

A posztszocialista birtokpolitika intézményrendszere 1. Földviszonyainkat 1988-tól töretlenül a neoliberális, haszonelvű birtokpolitika formálja. Összetett, célvezérelt intézményrendszere az államszocialista nagyüzemi modell tőkés nagybirtok – rendszerré formálását, a köztulajdonnak a hatalmi elit magántulajdonává átalakítását szolgálta. E feladatot a következő, főbb intézményekkel hajtotta végre: a/ Kizárta a polgári demokratikus földreform esélyét. Ahelyett, hogy a pártállam által jogtalanul elvett föld tulajdonát természetben visszaadta volna tulajdonosának, a nagyüzemek föld nélküli aktív tagságát, pedig, az életképes gazdasághoz szükséges földhöz juttatta volna, a történelmi jóvátétel mindkét kelet-európai értékelvét (a restitúciót és a földtelen agrártermelők földhöz juttatását) elvetette. A családi gazdaságok létrejöttét úgy gátolta meg, hogy – a részleges kárpótlás technikájával – biztosította a hatalmi elit részére az eredeti tőkefelhalmozást, a föld – és agrárvagyon monopóliumának (jelképes File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:43/59 Dátum: 2007.07.10.


áron, pénzügyi és banki manipulációkkal) megszerzését és működtetésének nagybirtok – rendszerré szervezését.8 b/ Végrehajtotta a parasztság, mint osztály, történelmi felszámolását, az agrártermelőnek a termelőeszközétől való megfosztását. Csak 1988 – 1993 közt – egyidejű állás- és vagyonvesztése miatt – az 1 millió 80 ezer főfoglalkozású termelőből 730 ezer fő kényszerült az ágazat elhagyására.(E tömeg eleve kiszorult a föld –privatizációból, az egyéni gazdálkodás megalapozásának lehetőségéből. E helyett puszta megélhetésük lett a tét, a munkanélküliek táborát gyarapították.) Az ágazat munkaerő kibocsátása 10 év alatt 85 % - ra nőtt. 2002-ben a főfoglalkozásúak száma 227 ezerre csökkent (ez az összes foglalkoztatott 6 %-a), míg az élelmiszeripar 120 ezer főt alkalmaz. A mezőgazdasági mellékfoglalkozásúak száma 700 ezer fő, viszont az ágazathoz – jövedelem-forrását és/vagy önfenntartását tekintve – ma is két millió ember kötődik. c/ A kárpótlási (állami, szövetkezeti és magántulajdonú – az un. részarány – tulajdon) földalapok létrehozásával, gazdasági - jogi szabályozókkal biztosította a hatalmi elit részére – a kárpótlási jegyek forgalomképessége címén – a térmértéki korlát nélküli földtulajdonszerzést, a földhasználatban, pedig a korlátlan méretű, tetszőleges számú (csak a befektető tőkeerejétől és a földkínálattól függő) nagyüzemek létesítését. A föld – privatizáció teljes földalapja 5,8 millió ha volt, amelyből 2,2 millió ha szolgált kárpótlásra, 3,6 millió ha, pedig, szövetkezeti részarány – tulajdonban állt. A kárpótlási földalapból - az árverések során – csak a jogosultak 15 % -a jutott működtethető földtulajdonhoz (ami alapja lehet a vállalkozói árutermelésnek), míg a földalap 85 % - a kárpótlásra nem jogosult (a jegyeket felvásárló) - hatalmi elit tulajdonába került.9 A hatalmi elit korlátlan tulajdonszerzésére a Földtörvény (1994: LV. tv.: Ftv) teremtett jogalapot. E szerint az Ftv alkalmazása szempontjából „nem kell tulajdonszerzésnek

) 8 A külön-utas, magyar föld –privatizácó egyrészt szögesen ellentétes a volt KGST országok megoldásával, ami mindenütt az elvett föld természetben visszaadását teljesítette.(Jogilag a restitúciót könnyítette, hogy a szövetkezetbe kényszerített gazdák földjébő 1989 előtt sehol nem hoztak létre szövetkezeti földtulajdonjogot, kivéve nálunk.) Másrészt, ez az intézmény alkotmánysértő lett: az 1967. IV. törvénnyel létesített szövetkezeti földtulajdon az 1949. évi XX. Alkotmánynak a kisparaszti tulajdont és az öröklést szavatoló tételeibe ütközött, amit a jogállam Alkotmánybíróságának – utólagos norma – kontrollal – kellett volna orvosolnia, éspedig az elvont földtulajdon természetben visszaadásával.. Az 1991: XXV. tv viszont – amely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges megtérítéséről szól – ezt is alárendelte a – jelképes – történelmi jóvátételnek, holott a jogcím itt a pártállam jogellenes károkozása volt, nem pedig az igazságtalanság. Az Alkotmánybíróság mindezt „szentesítette” azzal az „átlátszó”, hamis indokkal, hogy a károsultak állampolgári jogegyenlőségét sértené, ha az eredeti állapot visszaállítására csak a földtulajdonnál kerülhetne sor, míg más javaknál ez kizárt. (35/1994. /VI. 24./ AB határozat. 9 E tényt előbb az AKI – a szerző klaszter – analízise alapján – 1994-ben tárta fel, majd azt további vizsgálatok – így az Állami Számvevőszék elemzése - azonos becslési aránnyal megerősítették. (Tanka, 2004: 61.o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:44/59 Dátum: 2007.07.10.


tekinteni (egyéb jogcímek mellett) a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.” (4.§)10 A „jogállam” durva alkotmánysértése a részarány-tulajdonú földeknél a jogosultakkal szemben a természetbeni visszaadás meggátlása, e földalap zömének közel két évtizedes „befagyasztása” és tulajdonuknak – növekvő arányban – a nagybirtok cégtulajdonosai részére „átjátszása”.11 d/ A mezőgazdaság és hazai szereplőinek a globális agrártőke részére kiszolgáltatása végett intézményi kényszer-mechanizmust hozott létre annak biztosítására, hogy az ágazat teljes termékpályája - csaknem kizárólag külföldi tulajdonba kerüljön. 12 E cél úgy teljesült, hogy 1997-től az élelmiszeripar 62 százaléka (ezen belül több ágazat egészében) a külföldi tőke tulajdona, míg az élelmiszer – kereskedelem 90 % -át 6, multnacionális áruházi üzletlánc birtokolja. e/ A mezőgazdaságot (szerkezetében, teljesítő képességében, erőforrásaiban, finanszírozásában) elsorvasztotta. A – szabályozók diktátumával végrehajtott - leépítés egyrészt a hatalmi elit föld- és agrárvagyon szerzését készítette elő a „terep – tisztítással”, az állami és szövetkezeti cégek „csődbe vitelével”, a közvagyon piaci leértékelésével. Másrészt, ugyanez a folyamat szolgálta a – korábban sokszínű, „több lábon álló” mezőgazdaságunknak a globális agrártőke nyers- és alapanyag-termelő ágazatává, illetve az EU agrártúltermelésének a felvevő piacává formálását. Míg a világ mezőgazdasága 1990 – 2000 közt 22 % - kal, az élelmiszertermelése 24 % - kal nőtt, ez alatt e két ágazat termelése nálunk 30 %-kal esett vissza. Ezen belül a szántóföldi növénytermesztés 30, az állattenyésztés 40 % – kal, a belső fogyasztás 24,5 % - kal csökkent. 1985 – 2003 közt a hazai állatállomány 66 % - kal csökkent, amire a két világháború 10

Önmagában e „jogi kiskapu” legalizálta a kárpótlási jegyeket ügynökeikkel, töredék-áron felvásároltató és a licitnél 1 ha földhöz 10-20 ezer forinton hozzájutó spekulánsok részére akár 10 – 100 ezer hektárnyi földek tulajdonba vételét. Ugyanakkor jogilag fikcióvá lett az Ftv belföldi állampolgárokra előírt szerzési maximuma, a személyenkénti 300 ha, majd annak ezer hektárra bővítése is. (Ftv 5. §) 11 E földalap 1989 után „megvolt”, nem vitathatóan közel 2 millió magántulajdonost illet meg. Az alkotmányos tulajdonvédelem alapján az állam az ilyen jogcímű földet köteles tulajdonosának természetben birtokba adni, aminek nem lehet akadálya az, hogy – mivel a föld korábban szövetkezeti közös használatban állt - csak aranykorona értékben tartják nyilván, emiatt előbb önálló (helyrajzi számmal rendelkező) ingatlanná kell alakítani. A föld- visszaadásra kialakított intézményt (1993. évi II. tv. a földrendező és földkiadó bizottságokról) már tizenhatszor módosították, mégis, 2000-ig e földeknek csak 10 % -át adták vissza, a jogi rendezés, pedig, legfeljebb e földek közös tulajdoni elkülönítését teljesítette. A cél és eszközrendszere világos: 2 évtized során meg kellett gátolni, hogy ez az óriási földalap természetben visszakerüljön tulajdonosaikhoz, mert akkor nem (vagy csak kerülő utakon) juthatna a nagybirtok földalapjába. Ezért a részarány tulajdonú földek elsődleges terepét adják a jogellenes, külföldi földszerzéseknek. Másrészt, a Nemzeti Földalap „földért életjáradékot” programja – amely bizonyíthatóan jogellenes és erkölcstelen, a közösségi gyakorlatba is ütközik – a piaci ár töredékén veszi meg az ilyen földeket azért, hogy – földrendezés után – a nagybirtok cégtulajdonosainak eladja. (Pl. 2007-ben az NFA az átlag 1,5 ha felvásárlásával, 40 ezer ha összegyűjtött földekből, ezer hektárt is meghaladó birtoktesteket bocsát – az elővásárlási jog elsőbbségi sorrendje alapján – nagyüzemi cégtulajdonosok tulajdonába.) 12 E tény itt nem részletezhető. Elég arra utalni, hogy az Antal – kormány egyik („3 ezres”, titkosított) rendelete – a külföldi adósságtörlesztést célzó deviza-bevétel növelése végett – az élelmiszeripar privatizációjából kategorikusan kizárta a hazai befektetőket (köztük a szövetkezeti szektort). File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:45/59 Dátum: 2007.07.10.


veszteségei se adtak példát. 1990 – 2003 közt a mezőgazdasági kivitel és a foglalkoztatási arány részesedése 1/3-ra, a beruházások aránya több, mint a felére visszaesett. A nyers- és alapanyag – termelésre szorítás sikerének mutatója, hogy - már ez időszak alatt, tehát még uniós tagságunk előtt – az ágazat bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása a negyedére (14,5 % ról 3,7 % - ra) csökkent. ( Dorgai, 2004: 9. o.) Szerkezet – átalakítás, korszerűsítés helyett a mezőgazdaságban tőkekivonás történt, szakértői becslés szerint ezermilliárd Ft mértékben. Az ágazat iparszerű technológiáját felszámolva a termelés külterjessé vált. f/ A birtokszerkezetben kizárta a családi gazdaságok létrejöttét, megerősödését, miközben – átmenetileg nem földtulajdoni, hanem haszonbérleti jogcímen – teret adott a bérmunkát kizsigerelő és a vidék életminőségét kizáró tőkés nagybirtokrendszer kiépítésének. g/ A jogrendszert a neoliberális - a globális agrártőke elsajátítási életterét kiépítő és a tőkehasznosulást szavatoló - földpolitika „foglyává” tette. E politika az Ftv intézményrendszerét szembe fordította a társadalmi szükségletek és a közcélok szolgálatával. Ehelyett a jog - alkotmányos garanciákkal biztosítja a tőkeerő számára a korlátlan üzemméretet és a tetszőleges üzem - számot, - felszámolta az állam közhatalmi eszköztárát a földforgalom közérdekű korlátozása és ellenőrzése terén; a földügyi igazgatás és a földvédelem néhány intézményét leszámítva az állam „kivonult” a földtulajdoni és földbérleti piac szabályozásából; - az uniós illetőségű és az egyéb külföldiek földtulajdonszerzését és földhasználati jogcímeit – a közérdekkel és a hazai gazdák érdekeivel ellentétben – nem indokolt kedvezményekkel, a nemzeti elbánáson is túlmutató nemzetközi kiváltságokkal szavatolja; - uniós tagságunk óta mind a közösségi jog, mind a Csatlakozási Szerződés rendelkezéseiből csak azokat érvényesíti, amelyek – a tőke szabad áramlása jegyében az alávetésünket szolgálják, miközben nem létezőkként kezeli a tagállam érdekeit védő uniós jogintézményeket.

A birtokszerkezet Az ország 9, 3 millió ha területének 83 %-a termőföld, 63 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. E földalap 50 %-a szántó, 19 % -a erdő, 10 %-a gyep. A fenntarthatóság ellen ható, egyik – hosszú távú – negatívum a hatékony földvédelem hiánya, a tőkeigények kiszolgálása miatt előálló földpazarlás.13

13

Már az ó-mechanizmusban az erőltetett, ésszerűtlen iparosítás 1968-ig – oktalanul – Svájc államterületét elérő termőföldalapot „fogyasztott el”. (Fazekas Béla bizonyítása.) 1990 – 2003. közt a földkivonások a termőföldalapot 10 %-kal, 608 ezer hektárral csökkentették. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:46/59 Dátum: 2007.07.10.


A föld – privatizáció a földalap 83 % - át magántulajdonba, 3 % -át szövetkezeti, 4 % -át gazdasági társasági tulajdonba juttatta, míg 10 % tulajdoni hányadával ma is az állam a legnagyobb szervezeti tulajdonos.14 Az Ftv uniós csatlakozásunk utáni módosításai következtében, 2005-től a külterület 28 % - a jogi személyek (köztük külföldiek) tulajdona. 15 A földtulajdon és a földhasználat kényszerű hasadása miatt – mivel az Ftv fenntartja a szövetkezetek és a gazdasági társaságok földtulajdonszerzési tilalmát – a haszonbérlet kényszer – intézménnyé vált a nagyüzemi földhasználat megalapozásához. A földalapra vetítve a haszonbérlet aránya 50 %, de a szántónál – mint a leginkább „intenzív művelési ágnál” – ez az arány 69 %. (A szövetkezetek 93 %, a nem jogi személy társaságok 85 %, a jogi személyiségűek 60 %, míg az egyéni gazdaságok 35 % arányban bérlik földjeiket.) A birtokszerkezetet a nagyüzem nyomasztó túlsúlya, a középüzem hiánya, és az életképtelen kisüzemek, törpebirtokok magas száma jellemzi. 16 A földhasználat – a KSH kimutatásában - 60 – 40 % arányba oszlik meg a nagy – és kisüzem között, az előbbiek javára. E megállapítás hitelessége, azonban, számos szempontból, alaposan vitatható. Így világbanki szakértő számításai szerint a legnagyobb magyarországi nagyüzemek 8 % - a a teljes földalap 90 %-át foglalja el. (Z. Lerman, 2000: 15. o.)17 A tendencia a nagyüzemek

14

Senkit ne tévesszen meg a földmagántulajdon hazai léte és aránya. Míg az államszocializmus – a társadalmi tulajdon hamis dogmájával – a magántulajdon nélküliség látszatát teremtette meg (amely mögött egy szűk, párthatalmi elit magán-elsajátítása működhetett), a poszt – szocializmusban a magántulajdon látszata vált társadalmi mítosszá. Ez éppúgy hamis ideológiai képzet, mint szocialista elődje. A tulajdon ui. – puszta jogi deklarációként – a jogosultja részére nem nyújthat elsajátítási hatalmat, hanem csak úgy, ha egyidejűleg a materiális tulajdon közgazdaságilag működőképes. A föld – és agrárvagyonra vetítve e követelmény életképes üzemméretű gazdaságot igényel, a tőkejavak és a termelési tényezők birtoklásával együtt. Továbbá hosszú távú , kiszámítható agrárpolitikát (támogatást, kedvezményes hitelezést stb.) mely biztosítja a földtulajdonos és családja részére a földművelésből való, megfelelő szintű megélhetését. Mindez csak akkor működtetheti az agrárüzemet, ha a tulajdonosnak sikerül a termékpálya kulcs – elemeit birtokolni, tehát – alkú -poziciójával – sikeres piaci szereplővé válhat. (Ld. pl . a polgári értékmintájú, termelői szövetkezés dán, holland, francia modelljét.) A hazai földmagántulajdon – a közgazdasági „működtetés” feltételeinek hiányában – csak egy szűk, kiváltságos elit, a nagybirtok cégtulajdonosai számára jelent tulajdont. 15 E tény önmagában bizonyítja, hogy a külföldi földtulajdonszerzés átmeneti kizárására az EU által tett engedmény – a 3-10 évi derogáció - nem több jogi látszatnál, amely a globális agrártőke földtulajdoni nyomulását leplezi. 2008-tól a Tanács – az EB által előkészített felülvizsgálat alapján – e derogációt lerövidítheti vagy meg is szűntetheti. Nyilvánvaló, hogy ha a jog valós szerzési tilalmat érvényesítene, úgy fogalmilag kizárt lenne – már a derogáció másfél éve alatt - a külterület közel 1/3 –ának jogi személyek tulajdonába kerülése. 16 Dobos Károly - nemzetközi és hazai történeti összehasonlítás alapján - már 2000-ben rámutatott: a nagyüzem mai aránya messze meghaladja az 1947 – es szintet és ilyen meghatározó súlya a világ országaiban csak a gyarmatokra jellemző. (Dobos K.: Referátum a „Nemzet és föld” vitaülésén Glatz Ferenc előadásához. in: Nemzet és föld, Hazai Műhely 8. Kossuth Klub, Antológia K. Lakitelek, 2000. 36 – 42. o.) 17 A torzítás a statisztikai felvétel módszertanából ered. Egyrészt, nem a tényleges üzemméretet – mint földhasználó egységet – veszik számba, hanem az átlag tulajdoni méretet. Ez eleve hiteltelen, mert az üzem bármely típusa saját tulajdonú és bérelt földekből áll. E szerint, viszont, az egyéni átlagbirtok – a KSH kimutatástól eltérően – nem 3, 33 ha, hanem 55 ha, amely teljesen megfelel az uniós átlagnak (47 ha). A társas gazdaságok átlagmérete, pedig, 446 ha, tehát az egyéni gazdaságének közel tízszerese. (Nagy Bálint, 2007: 21. o.) Másrészt, a statisztika sem tulajdoni, sem földhasználati üzemsoros adatokat nem közöl, hanem – ehelyett – átlagméreteket, amelyek kimutatását is lezárja 100 ha fölött. Így állhat elő, hogy a magyar átlagos üzemméret mindössze 8, 3 ha, ami messze alatta marad az EU Tizenötök 18, 7 ha átlagának. Mi több, e szerint az olasz és a görög átlagméret után a magyar a legkisebb Európában, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:47/59 Dátum: 2007.07.10.


növekvő térnyerése a föld- és üzemi koncentrációval. Így az erősödő birtok – koncentráció jele, hogy 2000 – 2003 közt a magángazdaságok aránya 20 % kal csökkent (960 ezerről 766 ezerre), miközben ez a nagyüzemek méretét és földalapját növelte. Ugyanez a Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) jelzi, hogy a gazdaságok (egyéni és társas üzemek együtt, mintegy 12500 gazdaság) műveli a termőterület 75 % - át. (Dorgai, 2004: 47. o.) E KSH adat már közelít Z. Lerman számításához. Ugyanakkor a részletes statisztikából (KSH, 2003: 40 – 51. o.) kitűnik: a nagyüzemek – mint az összes gazdaságnak fél százaléka – a földalap 59,5 %-át birtokolják, 0,1 százalékuk ezer ha feletti üzemméretű, ez utóbbi gazdaságcsoport a földalap 46,9 %-át foglalja el. Regionális szóródásban, pedig, a nagyüzemeket az 500-tól 10 000 ha fölé növő üzemméret jellemzi. Az Ftv ismérvei szerint – maximum 300 ha üzemmérettel – közel 17 ezer családi gazdaság jött létre, átlag 50 ha területen, összesen 51 ezer személyt foglalkoztatnak. Az egyéni gazdaságok száma 708 333, míg a gazdálkodó szervezeteké 6891. (A KSH kimutatásában az egyéni gazdaságok átlagmérete 6 ha, a gazdálkodó szervezeteké 503 ha, de ezen belül a jogi személyeké 1790 ha.) Az egyéni gazdaságok 93,6 % - a 10 ha alatti, átlag 1 ha üzemmérettel, e szektor földalapjából 28, 4 % -ot kötnek le. 10 -100 ha közé tartozik a gazdaságok 6 %-a, a terület 47 százalékán, átlag 20 ha földdel. 100 ha feletti a gazdaságok 0,4 %-a, a terület 21,6 százalékán, átlag 166 ha földdel. A 300 ha feletti méretre nincs gazdaságszám: itt a lekötött terület 60 ezer ha, ami 2,6 százaléknak felel meg, átlag 394 ha üzemmérettel. A középüzemek felé némi elmozdulást jelez, hogy a gazdaságok 1,1 százaléka 50 ha feletti, a terület 40 százalékának lekötésével. (Dorgai, 2004: 46. o.) Döntő mutató, hogy az egyéni gazdaságok 68,3 %-a 1 ha alatti, ez az 5 ha alatti gazdaságokkal együtt a gazdaságcsoport 86,8 százalékát teszi ki, ami a művelt földek ötödének felel meg. A birtoktagoltság főleg e szektorban fokozott: a földalap itt közel 7, 5 millió tagban szóródik. Az egyéni gazdaságok átlag 2, 6, míg a nagyüzemek átlag 30, 6 parcellában helyezkednek el. Ténylegesen a tagoltság csak az egyénieket sújtja, mert a nagyüzemi táblaméret kiegyenlíti az eseti szétszórtságot és a művelési távolságot.

Az agrárgazdasági szabályozók 1. A föld – privatizáció – többek közt – abban tér el az ipari és kereskedelmi tőke privatizációjától, hogy földviszonyainkban nem lehet egy mozzanatú, vagy rövid, behatárolt ciklushoz kötött, hanem hosszú távú, folyamat – vagyis nálunk ismeretlen a nagyüzem. Az utóbbi tényt, viszont, a KSH részletes adatai is cáfolják. (Tanka, 2004: 197 – 199. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:48/59 Dátum: 2007.07.10.


jellegű. 18 Ennek földpolitikai oka van: 1989 után a jogalkotó még nem vethette el a családi gazdasági modell ígéretét, emiatt, pedig – társadalmi nyomásra – kénytelen lett fenntartani a gazdálkodó jogi személyek és a külföldiek földtulajdon-szerzési tilalmát. Emiatt, viszont, egyrészt az Ftv 2002től „kerülő utakat”, a virtuális jog technikáit dolgozta ki a jogi személy és a külföldi magánszemély földtulajdonának biztosítására. 19 Másrészt, uniós tagságunktól fogva a föld-privatizáció a közösségi jog feltételei alapján folytatódik, azzal a döntő változással, hogy nemcsak a hazai hatalmi elit, hanem főként a globális agrártőke javára. Ezt a Közös Agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformja egy új intézménnyel alapozta meg: míg a kvótatulajdont – a nemzeti és közösségi agrártámogatáshoz való jogot – eddig csak az agrárüzemmel (annak alapjával, a földdel) együtt lehetett átruházni, 2005. januártól a kvótajog önállóan forgalomképes lett, tehát a föld és az üzem tulajdona nélkül is eladható. E változtatásra azért volt szükség, hogy az új uniós tagok, a kelet-európai belépők javára engedett, néhány évi derogáció (a külföldi földtulajdonszerzés tilalmának átmeneti fenntarthatósága) ne gátolhassa a globális agrártőkét az EU keleti régiójában az eredeti tőkefelhalmozása sikeres végrehajtásában. A nem tőkeerős termelők ellehetetlenítése – akár csak a nyomott felvásárlási árakkal csődbe juttatása és az ágazat elhagyására kényszerítése - ui. „gazdasági automatizmusként” szorítja a tönkrement gazdákat kvótáik eladására. Ez, pedig, az agrártőkét gazdálkodói túlsúlyhoz vagy kizárólagossághoz juttathatja a nélkül, hogy ehhez már a kvótatulajdonos földjét, üzemét is meg kellene vásárolniuk. (Az elővásárlási és előhaszonbérleti joguk a földhaszonbérlet címén is megalapozza nagybirtokuk kiépítését, ugyanakkor szavatolja, hogy - a szerzési tilalom lejártával – földtulajdonhoz (is) jutnak.) 2. A fenntarthatóság felszámolásáról az előbbi intézmények – a külföldi és jogi személyek földtulajdon-szerzésének a Csatlakozási Szerződést és az Ftv szabályait megkerülő legalizálása – sokat elárulnak. Legalább ilyen meghatározó e szempontból – a földviszonyok sorsát is eldöntő – közösségi és nemzeti agrártámogatás. Ennek döntő elemei a következők: == Az EU az 1 pillérű, közvetlen termelői támogatásra – a GOFR (gabonaolaj – fehérje – rostnövények) magyar termelőinek eleve csak a közösségi mérce 25 %- át adja, ami csak 30 % nemzeti támogatással egészíthető ki. Ez elvileg 10 év múlva érhetné el a Tizenötök gazdáinak támogatását, valójában soha. Miközben a Tizenötöknek a moduláció – a fokozatos, összesen 20 % 18

Láttuk, hogy pl. az élelmiszeripar privatizációja – a külföldi tőke javára – lényegében már 1997-ben lezárult. Ennek egyik eszköze, hogy az Ftv 3. § m/ pontja az elővásárlási jog és az előhaszonbérleti jog törvényi rangsora szempontjából helyben lakónak minősíti a föld fekvése szerinti település földhaszonbérlő jogi személy cégének a részvényesét (üzletrész – tulajdonosát), még akkor is, ha az soha nem járt Magyarországon. Ezzel a földszerzés esélyétől megfosztja a település ténylegesen helyben lakó – ott állandó jelleggel letelepedett – gazdákat, vállalkozókat. Másrészt az Ftv 3. § o/ pontja – a Csatlakozási Szerződés kiterjesztő értelmezésével és a Római Szerződés II. címe 43 44. §-ok előírásainak mellőzésével – a földtulajdonszerzés szempontjából önálló vállalkozónak minősíti az egyéni külföldi céget is, ezzel utat nyit a külföldi jogi személy földtulajdon szerzésének.

19



Oldal:49/59 Dátum: 2007.07.10.


támogatás –csökkentés - garantálja, hogy az eredeti mérték legalább 80 % át 2013 – ig megkapják, a WTO – Dohai Megállapodás már erre az időszakra is drasztikusan felszámolja a KAP támogatási rendszerét. Emiatt a keleti új tagok – a jogegyenlőség alapelvén átgázolva - garantáltan ki vannak zárva a közösségi támogatás régi tagoknak jutó mértékéből. Ez eleve biztosíték a piaci versenyből való kiszorításukra. == A vidékfejlesztési (ökoszociális típusú) támogatások arányát a magyar kormány az összes támogatás 36 % - ában „harcolta ki”, ezzel – érdektelensége miatt – az új Tizek közül az utolsó helyre került, a legkisebb hektáronkénti értékkel. Ez egyik intézményi alapja annak a stratégiai elkötelezettségnek, hogy az uniós forrásokat a kormány nem a vidék felemelésére, hanem a – globális agrártőke elsajátítását szolgáló – nagybirtokrendszer erősítésére fordítja.(Az alanyi jogon járó uniós források 64 % - a intézményesen e szektort illeti meg. A további 36 % támogatást, pedig, a haszonélvezői kör úgy szerzi meg, hogy a kormány e forrást sem hajlandó vidékfejlesztésre fordítani, hanem azt „átcsoportosítja” a nagyüzemi beruházásokra.) E törekvés – számszerű bizonyítékokkal – egy másik intézményben valósult meg. A GOFR – növények termelői a szántóföldi bázisterületen az erre alkalmas, legjobb adottságú, mintegy 3, 5 millió hektárt művelő nagyüzemek. Már 2004-ben tisztázódott, hogy „az 1. pilléres agrártámogatások mintegy 90 %-át a regisztrált termelők nem több mint 5 %-a fogja élvezni.” (Kiss J. 2003/50: 2. o.) Ez az arány – egy millió kisüzem kiszorításával – legfeljebb háromezer nagybirtok tulajdonosát jelenti.20 == Beruházási, fejlesztési támogatásra – a közösségi jog szerint – csak az életképes üzem jogosult. A hazai jog – nemzeti hatáskörben - ennek méretküszöbét 2 európai méretegységben (EME) határozta meg, ami egy üzemnél 612 ezer forintot meghaladó, hozzáadott értéktermelést (standard fedezeti hozzájárulást: SFH) jelent. Az életképesség törvényi ismérvének az összes magyarországi gazdaságra vetítéséből kitűnik, hogy a 2 EME – t csak 87 ezer gazdaság éri el, a félig önellátók közül, pedig, erre – a fejlesztéssel is – csak 24 ezer gazdaságnak lehet esélye. Emiatt gazdaságainknak csak 9 % a (amely életképes) jogosult (akár közösségi, akár hazai) beruházási és fejlesztési támogatásra. Más megfogalmazásban e szabályozás a hazai gazdaságok 91 %-át „halálra ítélte.” Ez a „szerkezet – átalakítás” összhangban van az EU agrár - jövőképével, ami – a WTO új diktátuma hatásaként, a KAP összeomlását nem bevallva, de a szabályozóknál, nem leplezhetően és igen következetesen érvényesítve – 2020-ig a mezőgazdasági munkaerő újabb, nagymérvű csökkentésével számol, főleg a keleti Tizeknél. (Scenar, 2007: 21. o.) == A WTO – Dohai munkaprogram – bár még a nemzetközi szerződés nem született meg – az EU kötelezettség – vállalásainak az alapelveit 2005 XII. 18 - án rögzítette. E szerint a belső támogatások mértékét drasztikusan 20

A gyakorlat az elvi arányt jócskán beszűkítette. Szanyi Tibor 2006. évi, elhíresült sajtó – nyilatkozata szerint a 2006. évi uniós agrártámogatás 90 %-a nem több mint 95 „érdekelthez” (céghez) jutott. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:50/59 Dátum: 2007.07.10.


csökkenteni kell (így a minimálisan megengedett támogatás mértékét is a felére). Az importvámokat – hasonló szigorral – fel kell számolni, míg – 2013 –ig – az exporttámogatások valamennyi formáját meg kell szűntetni. (Scenar, 2007: 88. o.) Szakember számára e (közel)jövőkép egyértelmű: alig leplezhető bevallása annak, hogy az EU még a Tizenötök számára is képtelen az európai mezőgazdaság modelljét fenntartani. Az új Tizenkettő számára, pedig, ez a modell legfeljebb politikai szólam lehet, de még csak ígéret sem, hiszen az EU – hivatalos szakma – politikájában – térségünk számára már korábban is a nyers- és alapanyag-termelő, olcsó bérmunkára alapozott nagybirtokrendszert jelölte ki.21 3. Nem lényegtelen, hogy a hazai agrárpolitika milyen stratégiai választ ad a – WTO diktálta - KAP - reformok hatásaira ? E téma itt nem részletezhető, de a lényeg: a bio-energetikai célú, nagyüzemi, iparszerű növénytermesztés előtérbe állítása a „megújuló energiaforrások” növelése és a „fenntarthatóság” érdekében. (Ha a hivatalos kormányprogram nem is, de szakmai körök ehhez már hozzáfűzik a GMO alapú növényfajták kiterjedt köztermesztésbe vonását is.) Mit eredményezhet ez? A nagybirtokrendszer végleges uralmát, a falvak és a vidék megsemmisítését, a biológiai sokféleség felszámolását, a monokultúrával és a környezet - szennyezéssel a talaj tönkretételét, a vidék és a népesség megtartását célzó közösségi forrásoknak a tőkeerő – tehát egy szűk, haszonélvező csoport - által elsajátítását, az agrárgazdaság további lerombolását és hazai szereplőinek az ágazatból „kiiktatását”.22

Kitörési pontok a fenntarthatóság felé 1. A globális éghajlatváltozás, a népesség – robbanás, a világ energia - és élelmezési válsága, a környezet- és természetrombolás tőkeuralom miatt megállíthatatlansága, a civilizációs értékek felszámolása és – a világgazdasági korszakváltással együtt járó, egyéb együttható okok - a fenntarthatóság feltételeit a földviszonyokban új értékrend kialakításához kötik. A 21. századra a túlélés parancsa, hogy az állam a területét alkotó földjéről a saját népessége

21

Ld. The Future’s Project the Wider Picture, Enlargement and Cohesion in Europe. Series no. 15 EUR 19035,EN,december 1999 22 E programot még az sem zavarja, hogy „…a termelési értéknél magasabb eszköz – mégpedig fosszilis eszköz – értékkel termelt termékből, ismételt állami vagy közösségi támogatással, tehát óriási társadalmi veszteséggel, kevesebb energiát termelünk, mint amennyivel előállítottuk. Kiszámította-e valaki ezen eszköztömeg előállításával és felhasználásával okozott környezetszennyezést és hozzáadta-e azt a most használatos, csak a kukoricával, napraforgóval kezdődő mérleghez? Ki hiszi el azt, hogy ilyen inputtal a bioenergia fötermékként olcsóbb, mint az előállítására használt fosszilis energia?” (A szerző u.itt e modell valós társadalmi következményeire is rámutat. Kritikája alól kivétel a biogáz, amit biológiai hulladékkal kibővített állati trágyából és melléktermék biomasszából állítanak elő. Ez viszont nem alkalmas az iparszerű gyártásra, hanem csak a helyi, faluközösségi és kistérségi hasznosításra. Nagy B. 2007: 17. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:51/59 Dátum: 2007.07.10.


érdekében, szabadon rendelkezzék. 23 Ezt csak olyan értékalapú földpolitika teljesítheti, amely – társadalmi közmegegyezés alapján, a közérdeket szolgálva – a föld tulajdonáról és használatáról a saját polgárai érdekében gyakorolja a közcélú döntéseket. E politika megköveteli, hogy – a megváltozott létfeltételek miatt – a jogrend a föld tőkeképző funkcióját rendelje alá a föld társadalmat és gazdaságot fenntartó, lényegi funkcióinak. Ehhez a földügyet ki kell szabadítani a mai pártpolitika „fogságából” és a nemzetstratégia rendszer- központjává kell tenni, a következő alapcélok érvényesítése érdekében: == Vissza kell állítani az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett, annak mai tulajdoni formájától függetlenül. A földtulajdonszerzés feltételeit és a földhasználat célrendszerét az államnak közhatalmi eszköztárral, a társadalom stratégiai távú közérdekének a szolgálatába kell állítani akként, hogy a tőkehasznosulás igényeit e stratégiának alárendelje. ==Az államnak a földviszonyokból ki kell zárnia a globális agrártőke spekulaív földtulajdonszerzését, meg kell gátolnia külföldi földtulajdoni és földhasználati monopólium létrejöttét. ==A birokszerkezetben fel kell számolni a nagybirtok mai túlsúlyát, akár belföldi, akár külföldi legyen az üzem fenntartója, illetve függetlenül attól, hogy az üzem földtulajdonon, avagy földhasználati jogcímen alapul. A földalap megoszlásában el kell érni, hogy a termelő saját munkájára épülő, kis – és középüzemek aránya legyen meghatározó. == A gazdasági szabályozókkal és a joggal biztosítani kell, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön. A földtulajdon és a földhasználati jog megszerzését az államnak az állandó jelleggel letelepült, helyben lakó, agrár szakképzettségű vagy kellő szakmai gyakorlattal rendelkező, hazai gazdák és vállalkozók részére kell biztosítania. 2. A fenntarthatóságot szolgáló, fenti célrendszer megvalósítására a földügy nemzeti önvédelmi intézményrendszerét kell kialakítani. Ennek három kulcseleme – a részletek kifejtése nélkül24- a következő: == Felül kell vizsgálni a Csatlakozási Szerződés földre vonatkozó 4. fejezetét, ami alapján a föld jogi sorsát ki kell emelni a Római Szerződés (RSZ) tőkéről rendelkező 56-57. cikkeinek a hatálya alól. Ki kell mondani, hogy a Magyar Állam területét alkotó, bármely rendeltetésű földre az RSZ 295. cikke az irányadó, amely szerint „a Szerződés /RSZ/ nem érinti a tagállamokban 23

Ld. pl.. a Stern – jelentést. Miközben hazánk 2 évtizede egyébként is migrációs célország, azzal kell számolnia, hogy Európa népességének közel harmada 50 éven belül új élettér elfoglalására kényszerül. A Kárpát – medence, benne a Pannon – biogeográfiai régió biztonsága, föld,- erőforrás- és vízkészlete, alacsony népsűrűsége mind a „befogadó politkát” programozzák. Viszont a nemzeti önvédelem elemi hiánya azt valószínűsíti, hogy a Magyar Állam a területére irányuló, jövőbeli, milliós tömegű menekült – áradatoknak részben nem tud, részben nem is akar ellenállni. Ez – a gyarmati alávetés miatt és a népességszám zuhanás felgyorsulásával – a magyarság etnikai felmorzsolódására vezethet. 24 Részletesen ld. Tanka E.: Koncepció – vázlat a földügy nemzet – stratégiájáról. Bp. 2007. VI. 15. Kézirat. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:52/59 Dátum: 2007.07.10.


fennálló tulajdoni rendet.” E jogalap orvosolhatja csak azt a súlyos jogfosztást, ami a föld RSZ 56. cikkének (közösségi jogforrás nélküli és önkényes jogértelmezésen alapuló) hatálya alá helyezésével – a Magyar Állam terhére megsértette a tagállami jogegyenlőséget és az általános egyenlőséget, mint az Európai Közösség Bírósága által is elismert alapjogot. Az új jogalap szerint, Magyarország azonos államjogi státushoz jutna, a földjéről való rendelkezést tekintve, az EU Tizenöt (korábbi) tagállamával. Ehhez képest – az uniós illetőségű vagy bármely más – külföldi jogalanyok részére nem lenne köteles korlátlan földtulajdoni és földbérleti piacot nyitni, hanem – a jelenleg rá kényszerített, nemzetközi kiváltság helyett – csak a hátrányos megkülönböztetés nélküli, nemzeti elbánást kellene biztosítania. == Be kell vezetni a mezőgazdasági üzemszabályozást. Ez – az üzembentartó tőkeerejétől és földhasználata jogcímétől függetlenül, tehát földtulajdon és földbérlet esetén egyaránt – csak egyetlen üzem fenntartását engedélyezi, amelynek mérete csak a törvényes birtok – minimum – és maximum határain belül lehet. Az üzem – létesítés és az üzemvitel alanyi feltételei kötelezővé teszik az üzemeltető (tulajdonos) állandó letelepedettségét, előírt szakképzettségét, személyes (és családja) munkavégzését, az üzemvitelért önálló felelősségét. Az üzemszabályozás biztosítja >> a nagybirtokrendszer visszaszorítását, >> a településen élő gazdák földszükségletének életképes (árutermelő) üzemméret szerinti kielégítését, >> a külföldi föld-spekuláció kizárását, >> a hazai élelmiszertermelésnek a helyi és belföldi fogyaszás kielégítésére való összpontosítását, >> a KAP piac – és versenytorzító hatásainak ellensúlyát. == A hatályos Földtörvényt (1994: LV. tv.) és a hozzá kötődő jogintézményeket – az értékalapú birtokpolitika érvényesítésével – a nemzet – stratégia szolgálatába kell állítani. Ez összetett, szakmai kérdéskört fed. Az egyes intézményi változtatások igénye arra irányul, hogy egyfelől a törvénybe épüljenek be a közösségi jognak a tagállamot védő, illetve a földpiac hazai szereplői számára előnyös rendelkezései. Másfelől, a módosítások a nagybirtokrendszer visszaszorítását, a családi gazdaságok, a helyi gazdák és vállalkozók földszükségleteinek kielégítési elsőbbségét, továbbá a kis – és középüzemi gazdaságok térnyerését célozzák.

Összefoglaló 1. A föld szerepe a fenntarthatóságban döntően meghatározó, ugyanakkor sajátos is, mert előtérbe kerülnek a társadalmi- gazdasági dimenziói, különösen a politikumba ágyazottsága. A földügy fenntarthatósággal fennálló rendszer – összefüggéseire nem a környezetpolitika, hanem az agrár- és földbirtok – politika válaszol. 2. A tudomány a birtokpolitika szociológiai (általános) és agrárgazdaságtani (különös) fogalmát különbözteti meg, emellett már számol a haszonelvű File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:53/59 Dátum: 2007.07.10.


birtokpolitika nemzetközi jogi és európai közjogi elemeivel is. Hagyományos felfogásban a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem és a földügyi igazgatás – vagyis a birtokrend – legcélszerűbb kialakítására irányuló állami intézmények rendszerét jelenti. Az állami szuverenitás kiüresedésével a földviszonyokba való, közérdekű beavatkozás tartalma új minőségű lett: felváltotta a nemzetközi és a közösségi szabályozók elsőbbsége. 3. Max Weber társadalmi cselekvés-tipológiája nyomán kétféle birtokpolitikát kell megkülönböztetnünk, az egyik értékalapú, a másik haszonelvű. Az utóbbit térségünkben a neoliberális birtokpolitika képviseli, amely a globális agrártőke hasznosulásának elkötelezett. Emiatt a föld funkciói közül kizárólagossá teszi a tőkeképző és tőkehasznosító funkciót. Az értékalapú (vagy követő) politika, viszont, e funkcióval egyenértékű funkciókként érvényesíti a föld társadalom – és gazdaságszervező funkcióit is, amelyek újratermelik a közösség viszonyait, ezért a fennmaradásához létérdekűek. (Ilyen funkciók: ==a föld államterület, ==a társadalmi formáció alapja, az életminőség meghatározója; == az erőforrás – monopólium birtoklása és elsajátítása miatt politikai- uralmi tényező.) 4. 1988-tól földviszonyainkat a neoliberális, haszonelvű birtokpolitika formálja. Intézményrendszerével az államszocialista nagyüzem tőkés nagybirtokká átalakítását, a hatalmi elit eredeti tőkefelhalmozását és a köztulajdonnak e szűk, haszonélvező csoport magántulajdonába adását szolgálta. Ezt – a közérdekkel szemben álló és a kiváltságos réteg elsajátítási igényeinek alávetett – célt olyan intézmények valósították meg, mint == a polgári demokratikus földreform kizárása, == a parasztságnak, mint osztálynak történelmi felszámolása, a termelőeszközétől megfosztása; ==a földprivatizációval és a kárpótlással a hatalmi elit térmértéki korlát nélküli, földtulajdon- szerzésének biztosítása; == a teljes, mezőgazdasági termékpályára kiterjedően a külföldi tőketulajdon megalapozása; == a mezőgazdaság (szerkezete, erőforrásai, teljesítő képessége, finanszírozása tekintetében) elsorvasztása; == a családi gazdasági modell kizárása, helyette a bérmunkát kizsákmányoló nagybirtokrendszer kiépítése; == a Földtörvény intézményrendszerének a társadalmi szükségletekkel és a közcélokkal való szembeállítása, a tőkehasznosulás szolgálatára kényszerítése. 5. A haszonelvű földpolitika eredője a torzult birtokszerkezet, amit a nagyüzem nyomasztó túlsúlya, a középüzem hiánya és az életképtelen kisüzemek magas száma jellemez. 6. Az agrárgazdasági szabályozó – rendszer - a jogintézményekhez képest – még élesebben, teljes következetességgel kizárja földviszonyainkban a fenntarthatóságot. 2002-től a földjog „kerülő utakat”, a virtuális jog technikáit dolgozta ki a jogi személy közvetett és a külföldi magánszemély közvetlen földtulajdonának biztosítására. A kvótajog önálló forgalomképessége 2005-től lehetővé teszi, hogy a külföldi beruházó a hazai termelők kvótáit felvásárolhassa a nélkül, hogy ehhez az agrárüzemet, illetve annak földjét is tulajdonába kellene vennie. Így – földhaszonbérlet címén és a kvótatulajdon birtokában – gazdálkodói túlsúlyra (vagy kizárólagossághoz) juthat addig is, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:54/59 Dátum: 2007.07.10.


amíg – a derogáció lejártával és elővásárlási joga alapján – a bérelt föld tulajdonosa lehet. Az uniós forrás 1. pilléres, közvetlen termelői támogatása (a GOFR szántóföldi növények hazai termesztői részére), továbbá a vidékfejlesztési támogatások alacsony (36 %) aránya az 1. pillér alanyi jogú, 64 % arányú forrásához képest, eleve csak a nagyüzemi szektor szűk, haszonélvező rétegének garantálja a versenyképességet, a piacra jutást és az agrártermelés jövedelméből való megélhetést. Az 1. pilléres támogatások 90 % -át a regisztrált termelők 5 % - a szerzi meg, vagyis a gazdálkodók 95 %-a intézményesen elesik ettől a legfontosabb agrártámogatástól. Továbbá, az életképes gazdaság méretküszöbének 2 EME (európai méretegység) szerinti meghatározása miatt beruházási, fejlesztési támogatásra (akár közösségi, akár hazai forrásból) gazdaságainknak csak 9 %- a (87 ezer árutermelő és 24 ezer félig önellátó üzem) jogosult. Ez a szabályozó, már önmagában is, a hazai gazdaságok 91 %-át (közel milliós tömegét) „halálra ítélte. A fenntarthatóság kizárását – az előbbi tényt visszafordíthatatlanná változtatva – a WTO – Dohai – EU Megállapodás alapelvei egyértelművé teszik, 2013-ig a KAP mai támogatási rendszerének – csaknem teljes – leépítésével. E szempontból nem fogadható el a hazai agrárpolitika „stratégiai válasza” a KAP válságkezelő megszorításaira. A bio – energetikai célú, nagyüzemi, iparszerű növénytermesztés előtérbe állítása ui. nem a „megújuló energiaforrások” használatát és a fenntarthatóságot szolgálja, hanem egy szűk, hatalmi lobby nyereségszerzését, ugyanakkor – a természetet, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt sújtó, végzetes következményeivel – a fenntarthatóságnak még elemi esélyeit is felszámolja. 7. A fenntarthatóság célrendszere felé elmozdulást és kitörési pontokat adhat, ha a társadalmi közmegegyezés a politikai döntéshozót képes az értékalapú birtokpolitika érvényesítésére szorítani. E politika – a 21. század megváltozott létfeltételei miatt – megköveteli, hogy a jogrend a föld tőkeképző funkcióját rendelje alá a föld társadalmat és gazdaságot fenntartó, lényegi funkcióinak. Ez csak azzal valósulhat meg, ha a jog == visszaállítja az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett, ez alapján, pedig az állam közérdekből megszabhatja a földtulajdonszerzés feltételeit, közhatalmi beavatkozással és gazdasági szabályozókkal meghatározhatja a földhasználat célrendszerét; == a birtokszerkezetben felszámolja a nagybirtokrendszer mai túlsúlyát és eléri, hogy a mezőgazdaságban a termelő saját munkájára épülő, kis –és középüzemek aránya legyen meghatározó; == gazdasági – jogi szabályozókkal biztosítja, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön, a földtulajdont és a földhasználatot a helyben lakó, hazai gazdák és vállalkozók szerezzék meg. 8. A fenntarthatóságot a földügy nemzeti önvédelmi intézményrendszerének létrehozásával lehet szolgálni. Ennek három kulcseleme == a közösségi jogrendben annak elérése, hogy hazánk a területét alkotó föld tulajdonáról és használatáról azonos államjogi státus alapján gyakorolhassa önrendelkezését, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:55/59 Dátum: 2007.07.10.


mint ami az EU Alkotmányos Chartája alapján az EU korábbi, tizenöt tagállamát megilleti; == a mezőgazdasági üzemszabályozás bevezetése, ami egyidejűleg biztosítja a nagybirtok túlsúlyának visszaszorítását, a külföldi földspekuláció kizárását, a hazai élelmiszertermelésnek a helyi és belföldi fogyasztás kielégítésére való összpontosítását, a településen élő gazdák földszükségletének életképes (árutermelő) üzemméret szerinti kielégítését; == a hatályos Földtörvény intézményeinek az értékalapú birtokpolitika követelményei szerinti megváltoztatását.

Hivatkozott irodalom Tanka Endre: Magyar birtokpolitika az Európai Egyesült Államokban. Alterra K., Bp. 2004. 1 - 367. o. Tanka Endre: A magyar birtokpolitika stratégiai jövőképe uniós tagságunk első évtizedében. (Valóság, 2005/4. sz. 1 – 33. o.) Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai.1. Szociológiai kategóriatan. KJK, Bp. 1987. Oláh János: Környezetgazdálkodás, IV. Erőforrásgazdálkodás.Szarvas, 2006. 1- 278. o. A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia. (szerk. Dorgai László, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2004. 6. sz. AKI, Bp. 2004. 1- 199. o.) Dr. Nagy Bálint: A magyar vidék jövőképe. Az „ Új Magyarország vidékfejlesztési Stratégiai Terv” 2007 – 2013. (Kézirat, Bp. 2007. I. 16. és ld. Valóság 2007/5. sz.) KSH, A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. Bp. 2003. Scenar 2020 – Scenario study on agriculture and the rural world. (European Commission, Directorate- General Agriculture and Rural Devpt. January 2007, p. 1- 232, Contract No. 30- CE – 0040087/00-08)



Oldal:56/59 Dátum: 2007.07.10.


4. melléklet: Magyarország növényzeti örökségének mai állapota a MÉTA adatbázis alapján Készült a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája c. tanulmány társadalmi vitája számára MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Török Katalin, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Pándi Ildikó

A cél Az alábbi elemzés célja, hogy nagy mennyiségű, friss terepadat alapján (MÉTA-adatbázis), többféle botanikai és tájökológiai szempontot figyelembe véve értékeljük a növényzeti örökség állapotát, annak fenntarthatósága szempontjából.

A MÉTA adatbázis Az adatok a 2003-2006 között készült, ún. MÉTA adatbázisból származnak, mely hazánk 86 természetes vegetációtípusáról, 267 813 db gridcellában, 17féle vegetációs és tájökológiai attribútumot mért fel 204 szakember kb. 7000 napnyi terepmunkájával (www.novenyzetiterkep.hu).

Az elemzés módszerei Kiválasztottunk három-három erdő-, gyep- és vizes élőhely típust (gazdaságilag és/vagy természetvédelmileg fontosakat), valamint ötféle ökológiai attribútumot, amelyek reprezentálják az örökség mai állapotát és várható jövőjét. Az ország összes állományát figyelembe véve adtuk meg a kedvező, kedvezőtlen és a köztes értékek arányát.



Oldal:57/59 Dátum: 2007.07.10.


A mai állapot A táj növényzeti gazdagsága

A vegetációtípusok természetessége

(kb. 560 000 alapadat alapján)

(a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

100%

80%

Rossz Gyenge Köztes Jó

60%

40%

20%

es

ös s -t

öl

gy

kk er e

bü

rd ete

sl ig fá ha

pu

cs

ő

p ye zg

p ye ig

m ho íl t

ny

lö s

t ok

oc m

as ag m

sá

sá

so

r ré

s

s da ná

ta

vi ró

zs

ás

hí

ná

r

0%

Helyzetértékelés: Magyarországon kb. 1 millió 300 ezer hektáron maradt meg természetesebb növényzet, de napjainkra a legtöbb állomány leromló állapotban van, vagy már leromlott állapotú.



Oldal:58/59 Dátum: 2007.07.10.


Az özönfajok hatása

A növényzeti örökség táji környezete (a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

(a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

100%

100 90

80%

80

Nagy Rossz Közte Jó Nagy

60%

40%

20%

70 60

Veszély Nem

50 40 30 20 10

0%

ná da m s ag as sá so s m oc ny sá ílt rré ho t m ok ig ye p lö pu sz gy ha ep fá sl ig et er dő bü kk cs ös er es -tö lg ye s

sh ín ár ta vi ró zs á

ná da s m ag as sá so s m oc ny sá ílt rré ho t m ok ig ye p lö sz pu gy ha ep fá sl ig et er dő bü kk cs ös er es - tö lg ye s

ta v

iró

zs á

sh

ín

ár

0

Helyzetértékelés: az örökség jelentős része kedvezőtlen táji környezetben van (fragmentált, a károsító források közel vannak), és terjednek a jellegtelenítő tájidegen özönfajok.



Oldal:59/59 Dátum: 2007.07.10.


A vegetációtípusok regenerációs képessége A vegetáció „mozgási képessége” a tájban (a 9 élőhely kb. 6 300 adata alapján) (a 9 élőhely kb. 6 300 adata alapján) 100%

100%

90%

90%

80%

80%

70%

70%

Ro Kö Jó

lg

ye

s

ös kk

es

-tö

bü

er

fá s ha

cs

lig

e te

rd ő

ep gy sz pu

m ho íl t

ny

lö

ok

oc

ig

sá

ye

p

t rr é

s

s

so m

hí ás zs ta v

ir ó

sá

ná

s

cs

er

es

- tö

ő

ye lg

kk bü

rd ig

sl

pu

ha

fá

m ho íl t

ny

e te

gy

p

sz

ok

lö

ig

sá oc m

as ag m

ye

rré

s sá

so

da ná

ná hí ás zs

as

0%

da

0%

r

10%

ös

10%

ep

20%

t

20%

s

30%

r

30%

iró ta v

40%

ag

40%

50%

m

50%

Nincs h Rossz Köztes Jó

60%

ná

60%

Helyzetértékelés: érdemes restaurációs és regenerációs célú természetvédelmi kezeléseket folytatni, hiszen a fennmaradt növényzeti állományok jelentős része képes regenerálódni egy közepesen leromlott állapotból, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás idején szükséges vándorlási képesség korlátozott, azaz az örökséget mindenekelőtt a mai helyén kell megőrizni. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:60/59 Dátum: 2007.07.10.


A Közösségi Jelentőségű Natura 2000 élőhelytípusok állapota az Élőhelyvédelmi Irányelv módszertana szerint Helyzetértékelés: A szakmai elemzések szerint az Európai Uniónak idén esedékes országjelentésben előírt értékelési módszert használva hazánkban az élőhelyek 77 %-a kedvezőtlen (az ábrán piros), 15 %-a köztes (az ábrán sárga), 0 %-a kedvező (az ábrán zöld) és 8 %-a ismeretlen állapotú (az ábrán fehér), azaz hazánkban közösségi kötelezettségként jelentkezik a természetvédelem hatékonyságának jelentős növelése.

1 2 3 4

Összefoglalás A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájában vázolt képnél a növényzeti örökség esetében a valós helyzetet rosszabbnak tekintjük. Gyepjeink, erdeink, mocsaraink állapota és várható jövője a leírtaknál kedvezőtlenebb. Mindenekelőtt a vízés erdőgazdálkodás, valamint az agrárkörnyezetgazdálkodás esetében a vázoltnál határozottabb lépéseket kell tenni, hogy a növényzeti örökség pusztulása megálljon, és megindulhassanak a regenerációs folyamatok.



Oldal:61/59 Dátum: 2007.07.10.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia dokumentumának stratégiai környezeti vizsgálata (SKV)

Recommend Documents