a nemzeti érdek védelmében A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója

a nemzeti érdek védelmében A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója 2009–2011

a nemzeti érdek védelmében A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója 2009–2011

tartalomjegyzék Kiadja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportja | Felelős kiadó | Gyürk András delegációvezető Szöveg és fotó | Európai Néppárt Európai Parlamenti Képviselőcsoport sajtóosztály | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoport

A nemzeti érdek védelmében – Gyürk András és Szájer József írása............................................ 4 Joseph Daul köszöntője.............................................................................................................. 8 Wilfried Martens köszöntője.................................................................................................... 10 Köszönet a határon túli képviselőknek..................................................................................... 12 A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség európai képviselőinek tevékenysége............................... 14 Áder János...................................................................................................................14 Bagó Zoltán.................................................................................................................18 Deutsch Tamás.............................................................................................................22 Gál Kinga.....................................................................................................................26 Glattfelder Béla............................................................................................................30 Gyürk András...............................................................................................................34 Hankiss Ágnes.............................................................................................................38 Járóka Lívia..................................................................................................................42 Kósa Ádám..................................................................................................................46 Őry Csaba....................................................................................................................50 Pelczné Dr. Gáll Ildikó..................................................................................................54 Schöpflin György..........................................................................................................58 Surján László...............................................................................................................62 Szájer József................................................................................................................66 A munka nem áll meg az EP kapujánál...................................................................................... 70

a nemzeti érdek védelmében | A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója 2009–2011 | fidesz-eu.hu

Tisztelt küldöttek!

Engedjék meg, hogy rendhagyó módon értékeljük az elmúlt két évet. Mindenekelőtt azért, mert a mögöttünk hagyott időszak is rendhagyó volt. Túl vagyunk egy örömteli kormányváltáson és egy sikeres uniós elnökségi féléven. Van okunk az elégedettségre. Magyarország az elmúlt hónapokban bebizonyította, hogy nemcsak belső megújulásra képes, hanem újra megbecsült partnerré vált a nemzetközi színtéren. A pár napja véget ért magyar uniós elnökség egyértelmű siker. Januárban megfogalmazott vállalásaink túlnyomó részét teljesítettük. Ma már van uniós Roma Stratégia, életbe léphet a Duna Stratégia, és közben megerősítettük a közös gazdasági kormányzás eszközeit. Különösen örömteli, hogy befejeződtek a Horvátországgal zajló csatlakozási tárgyalások, így szomszédunk rövidesen az EU teljes jogú tagjává válhat. Az imént említett sikerekhez a brüs�szeli képviselők aktív hozzájárulása is kellett. Az Európai Parlament ugyanis ma már szinte minden olyan döntésben szerepet kap, amely a Tanács napirendjén szerepel. A Fidesz – KDNP képviselői sikeresen lobbiztak azért, hogy a magyar elnökség számára fontos jogszabályokat az Európai Parlament is jóváhagyja. Ebben a munkában jól jött az a szakmai tapasztalat, amelyet a delegáció az első, 2004-es EP-választás óta szerzett. Voltak olyanok is, akik velünk ellentétben az elnökség kudarcáért munkálkodtak. A hazai baloldal, miközben Magyarországon vo-

nakodva vesz részt a törvényhozási munkában, külföldön mindent megtett az ország lejáratására. Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a magyar baloldal hogyan becsmérli a Szent Koronát, hogyan kritizálja az új magyar alaptörvény kezdő sorait („Isten, áldd meg a magyart”). A körlevelekben terjesztett vádakat és hazugságokat rendre megcáfoltuk, külföldi képviselőtársainknak pedig rendszeresen hiteles tájékoztatást adtunk a magyarországi eseményekről. A sikernek megvoltak az előfeltételei. A Fidesz – KDNP képviselői ugyanis a határon túli magyar politikusokkal kiegészülve erős delegációt alkotnak. Sikerült kihasználnunk az abból származó lehetőségeket, hogy a legnagyobb frakciót erősítjük (Európai Néppárt). Huszonhat nemzeti küldöttség közül a hatodik legnagyobb delegációként tevékenykedünk. Politikai súlyunk abból is lemérhető, hogy mind a néppárti frakcióvezetésnek, mind az Európai Parlament elnökségének van magyar tagja. A delegáció politikai súlyának köszönhetően minden szakbizottság munkájában részt tud venni. Ma már nincs olyan találkozó az Európai Parlamentben, amelyen ne lennénk ott. Szakmai sikereket nem csak az elnökségi félév hozott. Delegációnk sokat tett azért, hogy végre megkezdhesse munkáját az uniós alapjogi ügynökség. Ez figyelemmel kísérheti majd a határon túli magyar közösségek sorsát. Emellett erőteljesen felléptünk az energetikai ügyekben, sürgetve az importfüggés mérséklését mind uniós, mind tagállami szinten. Ha kellett, fellép-

5


6

tünk az agrárpénzek megnyirbálása ellen, ezáltal is védve a magyar gazdák érdekeit. A tiszai ciánszennyezés tízéves évfordulóján képviselőink nagy lépést tettek a cianidos technológia betiltása érdekében. A vörösiszap-katasztrófát követően pedig javaslatot tettek egy új uniós katasztrófavédelmi rendszer kiépítésére. A szakmai sikerek sorát gazdagítja, hogy delegációnkból került ki a költségvetés első olyan parlamenti jelentéstevője, aki új uniós tagországból érkezik. A fentiek mellett az is büszkeséggel tölt el bennünket, hogy delegációnk számos eredményt tudott felmutatni a fogyatékossággal élők jogvédelme terén. A sort még folytathatnánk, de a kiadvány bőségesen részletezi majd az elért eredményeket. Munkánk során nagy segítségünkre vannak az erdélyi és felvidéki képviselők. Ugyanis ők is delegációnkat erősítik, így a gyakorlatban is megvalósul a határokon átívelő magyar–magyar együttműködés. A közös fellépés erősebb hangot, hatékonyabb érdekérvényesítési lehetőségeket jelent a magyarok számára. A közösségépítés ugyanakkor nem csak politikai szinten szívügyünk. Naponta teszünk azért, hogy a színvonalas magyar kulturális alkotások Brüsszelben is megjelenhessenek. Ennek érdekében szorosan együttműködünk a helyi civil szervezetekkel. Jelentős szerepünk van abban, hogy Brüsszel az egyik legjelentősebb magyar kulturális színtér lett külföldön. A brüsszeli jelenlét mellett a képviselőink az otthoni feladatokból is kiveszik a részüket. Aktív részesei a kampányoknak, fogadóórát tar-

tanak, lakossági fórumokon vesznek részt. Felfogásunk szerint a belpolitikai szerepvállalás és az uniós érdekérvényesítés kéz a kézben járnak. Nem véletlen, hogy a jelenlegi magyar köztársasági elnök is a delegáció kötelékében tevékenykedett tavalyi megválasztásáig, s a Fidesz egyik alelnöke is a néppárti delegációt erősíti. A képviselőcsoportból került ki az elmúlt két magyarországi választás fideszes kampányfőnöke. Számos képviselő aktívan hozzájárul a budapesti jogalkotási folyamatokhoz, a delegáció elnöke pedig az új magyar alaptörvény szakmai munkálatait felügyelte. Az uniós döntéshozatal mára a magyar politikai élet szerves része lett. A sikeres helytálláshoz állandó jelenlét és következetes álláspontok kellenek. Meggyőződésünk, hogy komoly sikereket értünk el ezen a téren. Továbbra is azon dolgozunk, hogy megvédjük a nemzeti érdekeket, közben pedig erősítsük az európai együttműködést. Ezek ugyanis egymást kiegészítő törekvések. Egy erősebb Európai Unió hazánk számára is nagyobb mozgásteret, szabadságot és jólétet jelent. A Magyar Néppárti Delegáció nevében Szájer József elnök Gyürk András delegációvezető


Kedves Barátaim!

A legutóbbi Fidesz-kongresszus éppen egybeesett a 2009-es európai parlamenti választásokkal. Az ezen a választáson elért kimagasló eredményével a Fidesz–KDNP szövetség új európai csúcsot állított fel. Ez a kiemelkedő támogatottság a tavalyi országgyűlési választásokon újabb európai csúcsot döntött, s a szövetség 2/3-os parlamenti többséggel Európa legerősebb kormánya lett. Ezúton is szeretném kifejezni gratulációmat ezekhez a példátlan sikerekhez. A Fidesz–KDNP szövetség 2004 óta elsőrangú csapattal erősítette a néppárti frakció sorait. Nem volt ez másképp a 2009-es ciklustól sem. Azóta Schmitt Pált Magyarország köztársasági elnökévé választották, Győri Enikő pedig a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkáraként fáradhatatlanul látta el a soros elnökséggel kapcsolatos feladatokat az elmúlt félévben. A néppárti frakció számára megtisztelő, hogy korábban kollégaként soraiban tudhatta őket. A Fidesz EP-delegációja meghatározó és aktív része a frakciónak. Széles körű támogatottságának köszönhetően a frakció hatodik legerősebb delegációja, melynek köszönhetően EP-alelnöki posztra is jogosult. A magyarországi és határon túli magyar néppárti EP-képviselők közötti példaértékű együttműködés és egység megtestesülése, hogy a Fidesz EP-delegációja Tőkés László erdélyi magyar képviselőt jelölte az alelnöki pozícióra.

A néppárti frakcióban a magyar néppárti képviselők számos fontos tisztséget töltenek be, legyen szó bizottsági alelnöki, koordinátori, munkacsoport-vezetői vagy jelentéstevői szerepről. Külön kiemelném barátomat, Szájer Józsefet, aki – mint a jogalkotásért felelős frakcióvezető-helyettes – precíz munkájával a képviselőcsoport egyik motorja. A néppárti frakció büszke Járóka Líviára, aki – mint az EP egyetlen roma származású képviselője – az elmúlt évekbeli állhatatos munkája révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar soros elnökség alatt megalkotott Európai Roma Keretstratégia elindításában. Kósa Ádám – mint az EP első siket képviselője – szintén rendkívüli energiákat mozgósít, hogy a fogyatékosságügy kérdésében is európai programok induljanak. A korábbi évek kiváló együttműködésének szellemében, a néppárti frakció nevében ezúton is ismételten szeretném kifejezni támogatásunkat a pártszövetség és a Fidesz–KDNPkormány iránt. Ahogy eddig is, a Fidesz számíthat a néppárti frakció támogatására a következő években is. Joseph Daul frakcióvezető Európai Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament

9


Kedves Barátaim!

A Fidesz nehéz helyzetben vette át a kormányzást a 2010-es választások után. Az új jobbközép kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével mélyreható változásokat indított el, amelyek újra felívelő pályára helyezhetik az országot. Örömmel töltött el, hogy eközben Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke, és pártja, továbbra is aktív szerepet vállalt az Európa jövőjéről folytatott vitákban. Szeretném kiemelni az Európai Parlament Fidesz-delegációjának szerepét is. A 14 tagú képviselőcsoport Szájer József vezetésével Brüsszel legaktívabb szereplői közé tartozik. A fideszes képviselők kulcsfontosságú szerepet visznek az Európai Parlament által tárgyalt ügyekben. 2004 óta naponta bizonyítják, hogy képesek befolyásolni az uniós döntéseket. Szlovénia és Csehország után Magyarország volt a harmadik új tagország, amely betöltötte az uniós elnöki tisztséget. A folytatódó gazdasági és pénzügyi válság miatt a magyarok nagyon nehéz időszakban kellett átvegyék az elnöklést. A magyar elnökség újból bizonyította a Fidesz elszántságát és kitartását az európai gondolat iránt. A félév sikeres tárgyalásokat hozott számos kulcsfontosságú ügyben, például a gazdasági kormányzás, a Roma Stratégia vagy éppen a horvát csatlakozás ügyében. A magyar elnökség sikere természetesen a fideszes európai parlamenti képviselők tapasztalatának és jártasságának is köszönhető.

Az Európai Unió a huszadik század egyik legcsodálatosabb vállalkozása, amely békét és jólétet biztosított az egész kontinensnek. Azért, hogy a jövő is ugyanilyen fényes legyen, véget kell vetnünk a bénultság időszakának és tovább kell erősítenünk az integrációt – gazdasági és politikai értelemben egyaránt. A válságból való kilábalás és az előrelépés egyetlen módja, hogy magabiztosan kiállunk az Európai Néppárt értékei mellett. Meggyőződésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz európai parlamenti delegációja erős és megbízható szövetségesünk lesz ebben a küzdelemben. Wilfried Martens az Európai Néppárt elnöke

11


Köszönet a határon túli képviseloknek

Tokés László

Bauer Edit

mészáros Alajos

Sógor Csaba

Winkler gyula

Erdély Az Európai Parlament alelnöke

Felvidék

Felvidék

Erdély

Erdély

Két évvel ezelőtt 14 fideszes képviselőt választottak az Európai Parlament tagjává, azonban a Magyar Néppárti delegáció 19 tagból áll. Munkánkat ugyanis öt határon túli képviselő is segíti. Ezúton szeretnénk nekik köszönetet mondani együttműködésükért. Nélkülük nem lehetett volna sikeres a mögöttünk hagyott időszak. Az összehangolt munka nagyobb politikai súlyt és hatékonyabb érdekérvényesítést jelent. A magyar–magyar együttműködés konkrét eredményeket is hozott az elmúlt években. Közös sikerünk, hogy Tőkés László személyében ma magyar alelnöke van az Európai Parlamentnek. Egységes fellépéssel sikerült hozzájárulnunk ahhoz, hogy megkezdje munkáját az Alapvető Jogok Ügynöksége. Fontos lépés ez a történelmi kisebbségek védelme terén. A kisebbségi jogvédelem ügyében számos beadványt nyújtottunk be az uniós intézményeknek. Ezek közül érdemes kiemelni a szlovák nyelvtörvény ügyében tett tiltakozó megmozdulásainkat, valamint a magyar állampolgárság megadása kapcsán tanúsított kiállásunkat. A határon túli képviselők sokat tettek azért is, hogy megkezdhesse működését Székelyföld brüsszeli képviselete. Ezáltal tovább erősödnek a Kárpát-medencei érdekérvényesítési lehetőségek.

A határon túli képviselőkkel folytatott munka nemcsak a kisebbségi jogokra terjed ki. Igyekszünk hallatni hangunkat minden olyan témában, amely térségünk több országát is érinti. Így az ő fellépésük is kellett ahhoz, hogy a tiszai szennyezés tízéves évfordulóján konkrét lépések történtek a cianidos bányászat betiltása érdekében. A határon túli képviselők emellett sokat tettek azért is, hogy teljesüljenek a magyar uniós elnökség célkitűzései. Különösen szívükön viselték a Duna Stratégia és a romák beilleszkedésére vonatkozó uniós alapdokumentum megszületését. A magyar uniós elnökség tehát közös sikerünk. Jól érzékelteti ezt, hogy az Európai Parlamentben tartott kulturális zárórendez vényeket is közösen szerveztük: az elnökségi félév felvidéki művészek kiállításával és Kárpát-medencei borászati rendezvénnyel búcsúzott. A közös rendezvények újból emlékeztettek bennünket arra, hogy az Európai Parlamentben naponta megéljük a nemzet határokon átívelő újraegyesítését. Köszönet ezért a határon túli képviselőknek. A Magyar Néppárti Delegáció

13


Áder János

A cianidos bányászat európai uniós betiltása

>> Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság >> Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság

Sokan emlékeznek még arra, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul SA román–ausztrál vállalat ülepítőtavának gátja átszakadt és 100 ezer köbméter cianiddal és nehézfémmel terhelt szennyvíz került a Szamoson keresztül a Tiszába, majd a Dunába. A magyar államot ért mintegy 30 milliárd forintnyi kárt végül a szennyezésért felelős gazdasági társaság nem fizette meg, mivel a több évig tartó pereskedés alatt jogutód nélkül megszűnt. Magyarországon a tragikus emlékű tiszai ciánszennyezés 10. évfordulóján széles körű civil összefogás eredményeként, többpárti egyetértéssel 2010. január 1-jével bevezették a cianidos bányászat tilalmát. Ezen hazai előzmények után Áder János az Európai Parlamentben Tőkés László kollégájával együtt kezdeményezte a környezetre és emberi életre egyaránt rendkívül veszélyes cianidos aranybányászati technológia uniós szintű teljes betiltását. A közel féléves előkészítő munka során Áder sikeresen kötött politikai kompromisszumokat e Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú szakpolitikai kérdésben. Ennek köszönhetően nemcsak az Európai Néppárt támogatását sikerült megszereznie, hanem végül a szocialista frakciótól kezdve a liberálisokon át a zöld, a konzervatív és a szélsőbaloldali frakcióig a döntéshozók túlnyomó többsége is az indítvány mellé állt.

_____________

Az Európai Parlament plenáris ülése 2010. május 5-én végül óriási többséggel – 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodás mellett – elfogadott határozatban szólította fel az Európai Bizottságot arra, hogy 2011 vége előtt kezdeményezze a cianidos bányászati technológia teljes uniós betiltását. A szavazás eredményét az európai civil szervezetek kitörő örömmel fogadták, a Bankwatch nemzetközi nem kormányzati szervezet pedig „a valaha elfogadott egyik legerősebb környezetvédelmi témájú parlamenti határozat”-ként jellemezte az állásfoglalást. Bár Janez Potocnik, a témáért felelős környezetvédelmi biztos egyelőre nem tett lépéseket az uniós tiltás irányába, Áder folyamatos politikai nyomásgyakorlással igyekszik a határozatnak mielőbb érvényt szerezni. Javaslat egy új európai ipari katasztrófabiztosítási rendszerre

Mindannyian élénken emlékszünk a 10 ember életét követelő tragikus kolontári vörösiszaptragédiára. A 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófáról készült szomorú képek láttán még inkább megdöbbentő volt azzal szembesülni, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja nem nyújt, nem nyújthat pénzügyi segítséget Magyarország számára. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az Uniónak nincs megfelelő pénzügyi eszköze az ilyen méretű ipari katasztrófák esetére, noha az európai szolida-

15


16

ritás elve megkövetelné, hogy ne tegyünk különbséget természeti, illetve ipari katasztrófák áldozatai között. Ezen felismerés indította Áder Jánost arra, hogy kidolgozza az új európai iparika tasztrófa-biztosítási rendszerre irányuló javaslatát. A néppárti politikus szerint az Uniónak megfelelő pénzügyi eszközzel kell rendelkeznie az azonnali és hatékony beavatkozásra, valamint a károk enyhítésére, s nem elég csupán a megelőzésre koncentrálnia. A koncepció lényege, hogy az elmúlt 10 év jelentősebb európai katasztrófáiért felelős ipari szektorokhoz tartozó vállalatok nettó árbevételük 0,2%-át fizetnék be ún. katasztrófabiztosítási díjként, amely összegekből a jövőben bekövetkező ipari katasztrófák által okozott károkat lehetne megtéríteni. A biztosítási és kölcsönelemeket is ötvöző javaslat fontos alapelve, hogy bizonyos kárértékhatárig a szennyező vállalat vagy az érintett tagállam költségvetése, efelett azonban már az uniós katasztrófabiztosítás fedezné a kárelhárítás és kártérítés, valamint az újjáépítés költségeit. Szakértői számítások szerint az olajipar, a vegyipar és néhány más potenciálisan veszélyes iparág befizetéseiből egy év alatt körülbelül 4 milliárd eurós biztosítási díj gyűlhetne össze, ami megfelelő pénzügyi fedezetet nyújtana akár még a 2000. évi tiszai ciánszennyezésnél és az idei tragikus vörösiszap-ömlésnél súlyosabb katasztrófák következményeinek orvosolására is.

Mivel az uniós eszközök ezen hiányosságát több európai szereplő is felvetette már, a javaslat termékeny táptalajra hullott. A politikai egyeztetések folyamatban vannak, a javaslat támogatói között van Kristalina Georgieva nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős uniós biztos is, aki szerint ilyen „innovatív ötletekre van szükség, melyek megfelelő gazdasági ösztönzők lehetnek a helyes üzleti magatartásra”. Több uniós pénz magyar vonatkozású kísérleti projektekre

Az európai parlamenti képviselők az uniós költségvetésről szóló tárgyalások során megfelelő többletforrások indítványozásával évente ún. kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre tehetnek javaslatot, amellyel új európai programok elindítását alapozhatják meg. A plenáris szavazás próbáját is kiállt projektekre fordítható összeget az Európai Bizottság az uniós közbeszerzés szabályai szerint nyilvános pályázatok útján ítéli oda a nyertes pályázóknak. Nem mindennapi sikert könyvelhetett el Áder János azzal, hogy az Unió 2010-es és 2011-es költségvetésében 4 kísérleti projektet is jegyezhet, összesen 5,5 millió euró (1,485 milliárd forint) értékben. Valamennyi projekt egy-egy magyar szempontból kiemelt jelentőségű közegészségügyi, illetve környe-

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E165 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45102 Fax: +32 2 28 49102 E-mail: janos.ader @europarl.europa.eu Web: aderjanos.hu

zetvédelmi probléma megoldására keresi a választ, többségük már a végrehajtás szakaszában van. Külön említést érdemel a parlagfű- és a pollenallergiák elterjedésének megakadályozását szolgáló komplex kutatási projekt, 1,5 millió euró értékben. A parlagfű terjedése komoly közegészségügyi problémát jelent számos európai országban. A legfertőzöttebb területek sorában sajnos Magyarország is szerepel Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Románia mellett. Mára a parlagfűpollen határokon átnyúló terjedése olyan mértékűvé vált, ami miatt a problémára uniós szinten kell megoldást találnunk. A projekt legfőbb célja ezért az, hogy a parlagfű elleni védekezés leghatékonyabb módját kidolgozza és ezt a tudást megossza az érintett tagországokkal.

Egy másik sikeres javaslat eredményeképpen a működő ivóvízbázisok klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatára 500 000 eurót különítettek el a 2011-es uniós büdzsében. Mint köztudott, Magyarország ivóvízellátásának 90%-át felszín alatti vizek biztosítják, de hasonló adottságokkal rendelkezik Európa több másik tagállama is. A kísérlet egyik távlati célja ezért többek között az, hogy a közüzemi ivóvízellátás feltételei az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási körülmények között is biztosítva legyenek. Áder további sikeres kezdeményezése volt még „A Kárpát-medence klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálata” – előkészítő intézkedés, 2 millió euró összeggel; és „Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek” – kísérleti projekt, 1,5 millió euró összeggel.

17


Bagó Zoltán _____________

>> Kulturális és Oktatási Bizottság >> Petíciós Bizottság

Lobbi az Európai Örökség címért

Újra napirenden az Európai Történelem Háza

A politikus egy évvel ezelőtt, Schmitt Pál köztársasági elnökké választását követően lett a brüsszeli képviselőcsoport tagja. Az Európai Unió kulturális miniszterei 2011. május 19-én hoztak politikai megállapodást az Európai Örökség cím (European Heritage Label) uniós szintre emeléséről. Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő, a területért felelős Kulturális és Oktatási Bizottság tagja komoly erőfeszítéseket tett a döntés megszületésének érdekében. A cím létrehozása a közös európai értékek megőrzésében, valamint az érdekek további érvényesítésében jelent fontos előrelépést, továbbá élénkíti a kultúrák közötti párbeszédet. A cím hozzájárul az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, az Európai Unió létrejöttében, ezáltal is elősegítve az európai polgárok, főként a fiatalok ismereteit Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségéről. A nemzeti szintű kiválasztás során minden tagállam kétévente legfeljebb két helyszínt jelölhet. Az ezt követő uniós szintű kiválasztásban az Európai Bizottság egy független szakértőkből álló európai testület ajánlásának figyelembevételével jelöli ki a címet elnyerő helyszíneket.

Az Európai Történelem Háza projekt 2011 márciusában szerepelt az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának napirendjén, ám a projekttel kapcsolatos előkészületek már évekkel ezelőtt megkezdődtek. 2011 márciusáig megválasztották a múzeumot létrehozó tudományos csoportot, melynek tagja Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója, illetve kiválasztották a múzeum építészeti tervét. Az ülésen példamutatónak nevezték a budapesti Terror Háza Múzeum működését, melynek sikeréből szerzett tapasztalatokat érdemes felhasználni az Európai Történelem Háza megvalósítása során. Bagó Zoltán, a szakbizottság tagja szerint az állandó kiállításnak politikailag semlegesnek kell lennie annak érdekében, hogy minden politikai csoport jóváhagyását elnyerje. A múzeum a tervek szerint 2014 júniusa előtt nyílna meg. Nagyobb támogatás a sportnak

A magyar soros elnökség legfontosabb sporttal kapcsolatos eseménye zajlott le 2011. május 24-én Brüsszelben. Az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsának (OIKST) ülésén kerültek megvitatásra a magyar elnökség által előkészített sportszakmai dokumentumok, s elfogadták az Európai Unió Sport Munkatervét. Az elkövetkező három évben, sportszakmai te-

19


20

kintetben, a munkaterv prioritásai és cselekvési területei mentén zajlik majd az uniós szintű munka, melyben Bagó Zoltán, az EP illetékes szakbizottságának tagjaként aktívan részt vesz. A sport a Lisszaboni Szerződés elfogadásával vált olyan területté, amelyben az Európai Unió egyes esetekben kezdeményezőként léphet fel. Ezért a területért az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága felel, így a jövőbeni programok kidolgozása és a szakmai munka is jelentős részben itt zajlik. Magyarországon fontos előrelépés volt, hogy a sport támogatásával összefüggő adótörvényeket 2010-ben módosították. Ezt követően a látvány csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe. A módosított intézkedésekben még nagyobb hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása, kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére, viszont új jogcím az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő feladataival kapcsolatos díjak szövetségen keresztül történő igénybevételi lehetősége.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E210 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45189 Fax: +32 2 28 49189 E-mail: zoltan.bago @europarl.europa.eu Web: bago.fidesz-eu.hu bagozoltan.fidesz.hu


Deutsch Tamás

Uniós küzdelem a csalás és a korrupció ellen

>> Költségvetési Ellenőrző Bizottság >> Regionális Fejlesztési Bizottság >> Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Magyarországon a Gyurcsány-korszak mindenki számára megmutatta, mit jelent a hazugságra és csalásra épülő kormányzás. A pénzügyigazdasági válság során a világ is kénytelen volt megtanulni, hogy mik a következményei a felelőtlen vezetésnek, az ellenőrzés hiányának és a statisztikai adatokkal való visszaélésnek, a hazugságoknak. Az új magyar kormány olyan közpénzügyi szabályozást kíván létrehozni, amivel biztosítani lehet, hogy a jövőben a szocialista kormányok által követett útra többé senki se léphessen. Deutsch Tamás az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának alelnöke. A bizottság feladata a közösségi források szabályos felhasználását, illetve az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben a leghatározottabb fellépést biztosító jogszabályok létrehozása. Deutsch Tamás 2010 őszén közmeghallgatást szervezett az Európai Parlamentben. Ezen olyan előterjesztésekről volt szó, melyek az Európai Unió és az európai polgárok alapvető érdekeit és biztonságát szolgálják. A meghallgatás végére egyetértés alakult ki, melyet Deutsch Tamás így összegzett: „A Lisszaboni Szerződés életbelépése, a 2014-ben kezdődő új pénzügyi perspektíva, valamint a pénzügyi és gazdasági válság körülményei együttesen vissza nem térő lehetőséget teremtenek arra,

_____________

hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló közösségi joganyagot és intézményrendszert, az Eurojustot, az Europolt és az Európai Csalás Elleni Hivatalt átalakítsuk és megerősítsük.” A fideszes politikus volt a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításával foglalkozó jelentés felelőse. Deutsch Tamás a csalás és hazugság elleni harcot tartja brüsszeli munkája egyik sarokkövének, hiszen minden magyar és európai polgárnak joga van a biztonsághoz és mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Unió képes legyen megvédeni magát és polgárait a csalással, a hazugsággal és a korrupcióval szemben. Hatékonyabb ellenőrzés és egyszerűbb eljárások a kohéziós politikában

Az Európai Unió kohéziós politikájának célja az Unió fejletlenebb területeinek gazdasági és társadalmi felzárkóztatása. Jelenleg a regionális fejlesztési politika 2013 utáni szerkezetéről folynak az egyeztetések az Európai Bizottság által 2010 novemberében nyilvánosságra hozott Ötödik Kohéziós Jelentés alapján. Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága 2011. május 26-án szavazott az Ötödik Kohéziós Jelentésre vonatkozó európai parlamenti előterjesztésről, mely a kohéziós politika jövője szempontjából nagy jelentőséggel bír. A dokumentumhoz a legtöbb módosító indítványt Deutsch Tamás európai par-

23


24

lamenti képviselő nyújtotta be; a harminc módosító indítvány többségét az Európai Néppárt is támogatta. Deutsch Tamás módosító javaslataival felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós politika hibáinak jelentős része a politikán kívüli jogszabályi követelményekből ered, ezért szükséges a jelenlegi bonyolult szabályozási rendszer egyszerűsítése. A regionális politikára jutó források szintjét mindenképpen fent kell tartani, mert a jól finanszírozott kohéziós politika a fejlettségbeli különbségek további csökkentésének alapfeltétele. A jelentéssel kapcsolatos költségvetési ellenőrző bizottsági véleményt 2011 áprilisában fogadták el, ennek néppárti felelőse Deutsch Tamás fideszes képviselő volt. A magyar érdekeket ebben a bizottságban is sikerült érvényre juttatni. A néppárti képviselő javasolta a jelenlegi túlbonyolított pályázati és kifizetési szabályok egyszerűsítését, valamint az ellenőrző rendszerek hatékonyságának erősítését. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság eltérő módszertant alkalmaz a hibaarány számításakor, mely komoly problémát jelentett már több uniós finanszírozású projektnél is, többek között magyarországi beruházásoknál. A költségvetési ellenőrzési szakbizottsági képviselők a szavazáson Deutsch valamennyi módosító indítványát támogatták.

Megszületett az első uniós Duna stratégia

Az Európai Duna Régió Stratégia a Balti Stratégia után a második uniós makroregionális stratégia. A Duna Stratégia a magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, a Közép-Európa-politika fontos eleme. A makroregionális együttműködés a szakpolitikák területi alapú összehangolására épül a régiók lehetőségeinek teljesebb kihasználása érdekében. A Duna-régió nyolc uniós tagállamot és hat másik európai országot, 115 millió embert foglal magában. Összeurópai szempontból is rendkívül értékes, mert egyre több olyan kihívással nézünk szembe, melyek csak térségeken átívelő együttműködésben oldhatóak meg. Az Európai Bizottság 2010 decemberében akciótervet és közleményt jelentetett meg a szóban forgó stratégiáról. 2010-2011 fordulóján Deutsch Tamás kezdeményezésére és irányítása mellett az Európai Bizottsághoz intézett szóbeli kérdés, majd ezt követő állásfoglalási indítvány született a Duna Stratégiával kapcsolatban. A szóbeli kérdést a frakciók külön-külön nyújtották be, azonban az állásfoglalási indítvány esetében közös szövegben sikerült megállapodni, melyet 2011 februárjában az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel, 549 igen szavazattal hagyott jóvá. A Duna Stratégia végrehajtásának elindítása az Európai Tanács magyar soros elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése. Az állásfoglalási indítvány

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E157 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45156 Fax: +32 2 28 49156 E-mail: tamas.deutsch @europarl.europa.eu Web: deutschtamas.hu

a magyar elnökség két alapelvének megfelelően (melyek szerint a Duna-régiónak egyszerre kell fejlődnie, gyarapodnia és egyben élhetőnek lennie) nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődésre, a környezet védelmére. Ugyanakkor nem téveszti szem elől, hogy a válság kü-

lönösen keményen sújtotta a kelet-közép-európai régió országait, és a Duna Stratégia jelentős mértékben hozzá tud járulni a válságból való kilábaláshoz, a munkahelyteremtéshez. A Duna-stratégia megvalósítása a tagállamok jóváhagyása után indulhat meg.

25


Gál Kinga _____________

>> Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság >> Emberi Jogi Albizottság >> Külügyi Bizottság

Bel- és igazságügyi kérdések

Gál Kinga az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnökeként követi többek között a bevándorlás, menekültügy, határvédelem, adatvédelem, gyermekek jogai, illetve a nemzetközi bűnözés és áldozatvédelem kérdéseit. A Lisszaboni Szerződéssel a bizottság alá tartozó területek szinte teljes egészében az együttdöntési eljárás hatása alá tartoznak, ezzel megnövelve a bizottságban folyó ügyek számát és azok fontosságát. A képviselő követi és támogatja a balkáni országok vízumliberalizációját, Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, és rendszeresen kiállt Szerbia vízummentességének fenntartása mellett. Ezen belül kiemelt területe az állampolgári és emberi jogok, a kisebbségi jogok védelme, illetve Szerbia, így a vajdasági magyarok uniós integrációja. Állampolgári, alapjogi és emberi jogi kérdések

Az Európai Parlament 2010. decemberi plenáris ülésén nagy többséggel szavazta meg Gál Kinga jelentését az alapvető emberi jogok uniós helyzetéről. Az éves jelentés célja, hogy az EU alapjogok védelmével foglalkozó, már meglévő és a Lisszaboni Szerződés óta létező új intézményeit és mechanizmusait megvizsgálja az átláthatóság és a hatékonyság szempontjából.

A cél az, hogy az uniós jogvédelmi rendszer a polgárok számára érthetőbb és elérhetőbb legyen mind uniós, mind tagállami szinten. Gál Kinga jelentésében felhívja a figyelmet, hogy e létező intézményeknek és mechanizmusoknak hatékonyan és átláthatóan kell működniük, nem részesítve sem előnyben, sem hátrányban egyes, az Alapjogi Chartában lefektetett jogokat. Nem utolsósorban a polgároknak is tisztában kell lenniük lehetőségeikkel, hogy érvényesíteni is tudják azokat. A tájékoztatás kötelessége ugyanakkor az uniós intézményeket terheli. A jelentés azokra a konkrét területekre is kitér, ahol gyors lépések és egyúttal közép- és hos�szú távú stratégiák szükségesek, többek között a roma integráció, a gyerekszegénység elleni küzdelem és a kisebbségi közösségek jogainak és nyelvhasználatának kérdéseiben. Az Európai Parlament 2010 májusában szavazta meg az Európai Uniónak az Európai Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozásáról szóló jelentést (erre a Lisszaboni Szerződés kötelez). A Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről Gál Kinga készített véleményt a témában. A vélemény hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények közös felelőssége, hogy a csatlakozás valóban hozzáadott értéket jelentsen az uniós polgárok számára. A csatlakozás csakis akkor lesz sikeres, ha valóban erősíti az eddig is működő intézményeket, és semmiképpen nem veszélyeztetheti azt, ami már működik az emberi jogaink érvényesítésének területén. Az Unió

27


28

Egyezményhez történő csatlakozása folyamatban van – amelyet Gál Kinga jelentéstevőként végig követ -, várhatóan idén júniusban záródnak az egyeztetések, amelyekre az Európai Parlament ismételt jóváhagyása szükséges. Ezt követheti a tagországok ratifikációjának (várhatóan) hosszabb folyamata. Gál Kinga a Külügyi Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság tagjaként az Unión kívüli országokban is figyelemmel követi az emberi jogok érvényesülését. Így több ízben felemelte szavát a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, a gyermekek védelme ügyében, történjenek a jogsértések bárhol a világban. Kisebbségi jogok

2009 őszén Gál Kinga társelnökletével újjáala kult az EP Kisebbségi Munkacsoportja (Munkacsoport a Hagyományos Kisebbségekért, a Nemzeti Közösségekért és Nyelvekért). A munkacsoport alapvető célja, hogy politikai fórumként működjön a nemzeti kisebbségeket, nemzeti közösségeket és nyelvi kisebbségeket érintő kérdések megvitatására. Egyúttal összeköttetést teremt a döntéshozók, az akadémikusok és az érintettek között. Nem utolsósorban tájékoztató tevékenységet folytat az említett közösségeket érintő problémákkal kapcsolatban és felhívja azokra a figyelmet az Európai Parlamentben is. A személyesen több mint tíz kisebbséget, öt politikai frak-

ciót képviselő munkacsoport havonta ülésezik Strasbourgban és néha eseti üléseket tart Brüsszelben. Az elmúlt közel két évben a Munkacsoport kapcsolatot épített ki olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az Európa Tanács szakosított tanácsadó szervei, az EBESZ-főbiz tos, az Alapjogi Ügynökség, illetve a két illetékes európai biztos asszony kabinetje. Akadémiai szinten a németországi Kisebbségi Ügyek Európai Központjával (ECMI), a bolzanói Európai Akadémiával teremtett kapcsolatot, továbbá olyan nem kormányzati szervezetekkel, mint például a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS), a Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) vagy éppen az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN). A munkacsoport napirendjén szerepelt – az érintett kisebbségek bevonásával – többek között Dél-Tirol, a fríz nyelv védelmének ügye, a szlovákiai magyarság, az olaszországi szlovénság vagy a németországi dánok problémái. Gál Kinga következetesen lép fel a kisebbségi jogok védelméért az EP Külügyi Bizottságában Szerbia csatlakozása kapcsán is, és ez ügyben rendszeres munkakapcsolatban áll a VMSZ vezetőségével.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E154 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45599 Fax: +32 2 28 49599 E-mail: kinga.gal @europarl.europa.eu Web: galkinga.hu


GLATTFELDER Béla _____________

>> Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság >> Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Erős Közös Agrárpolitikára van szükség 2013 után is!

A Közös Agrárpolitikán (KAP) az 1990-es évek óta több, egymást követő reformot hajtottak végre, amelyeknek fő célja a mezőgazdasági támogatások csökkentése volt. Nem volt ez másként a csatlakozásunk óta eltelt időszakban sem. Az elmúlt évek ágazati reformjai – bor-, cukor-, gabonareform – következtében az európai, és így a magyar gazdák is rosszul jártak. A cukorreform miatt a csatlakozáskor meglévő öt magyar cukorgyárból négyet bezártak. 2013-ban lejárnak a jelenlegi KAP pénzügyi alapjait meghatározó uniós költségvetési megállapodások. Ezért a 2013-ban kezdődő új, hétéves uniós költségvetési időszak előtt megkezdődtek a tárgyalások a KAP 2013 utáni jövőjéről. Az Európai Parlament 2010 nyarán fogadta el első jelentését a 2013 utáni KAP-pal kapcsolatban. Ebben leszögezte: erős és európai agrárpolitikát akar, amely képes garantálni az élelmiszer-ellátás biztonságát az európaiak és a világ számára. Glattfelder Béla számos módosító javaslata is beépült a jelentésbe. Fontos eredmény, hogy az Európai Parlament állásfoglalása kimondja: a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer. A világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra fog nőni. Ebben a helyzetben az élelmiszer – az energiához hasonlóan – stratégiai cikké vált.

Európának különös felelőssége van a világ élelmiszer-biztonságának garantálásában. Hiszen Európában lehet a legmagasabb szintű környezetvédelmi normák mellett, a legbiztonságosabb élelmiszert előállítani. A világ más részein csak óriási környezetpusztítással, erdőirtással lehetne növelni az élelmiszer-termelést. Ezért a KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési potenciált megőrizze. A jelentés külön figyelmet szentel a mezőgazdasági árak utóbbi években megfigyelhető szélsőséges ingadozásainak. Olyan piaci szabályozó eszközökre, ill. egyes ágazatokban – pl. tej, bor – kínálatkorlátozó intézkedésekre lenne szükség, amelyek megvédik a gazdákat, csökkentve az áringadozások okozta veszteségeiket. Az európai élelmiszer-kereskedelem sokkal nagyobb mértékben koncentrált, mint az élelmiszerlánc többi szereplői, az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők. Egy-egy nagyobb hipermarketlánccal szemben adott esetben több száz gazdálkodó áll, akiknek ezért sokkal rosszabbak az alkupozícióik. A jelentés szerint annak érdekében, hogy a termelők javítani tudjanak versenyhelyzetükön, lehetővé kell tenni a szorosabb együttműködésüket. Ehhez azonban a mezőgazdaság területén felmentést kell adni a drákóian szigorú európai versenyszabályok alól. A harmadik országokból származó import kapcsán a dokumentum leszögezi: az Európán kívüli importtermékekre ugyanazok a szi-

31


32

gorú környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti stb. követelmények vonatkozzanak, mint amelyeknek az európai termelőknek kell megfelelniük. A Közös Agrárpolitika költségvetésé nek megőrzését hangsúlyozó párizsi és varsói agrárminiszteri nyilatkozatban sikerült egységfrontba tömöríteni a KAP-ot támogató tagállamokat. Glattfelder Béla fontosnak tartja ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Parlamentben elfogadott jelentés is kimondja: a mezőgazdasági támogatásokat legalább a 2013-as szinten meg kell őrizni. Csökkenteni kell a gazdák kiszolgáltatottságát!

Az utóbbi időben az élelmiszer-kereskedelem koncentrálódásának folyamata Európa-szerte felgyorsult. Az élelmiszerláncok emiatt egyre nyomasztóbb erőfölénybe kerültek a gazdákkal szemben. Piaci erőfölényüket kihasználva pedig számos kedvezőtlen feltételt kényszerítenek rá a termelőkre. Európai szintű intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a termelők kiszolgáltatottsága csökkenjen. Az Európai Parlament ezért 2010 nyarán jelentést fogadott el, amelyben javaslatokat fogalmazott meg az Európai Bizottságnak az élelmiszerláncok erőfölényének visszaszorítására. Glattfelder Béla számos módosító javaslatot nyújtott be a jelentéshez, amelyek a

versenyjogi szabályok módosítására, a termelői csoportok támogatására és az árak kiszámíthatóbbá tételére irányultak. Ahhoz, hogy a termelők összefogása ne ütközzön jogszabályba, mindenképpen szükség van a jelenlegi versenyszabályok módosítására. A termelők nagyobb védelmét célozza a képviselő azon módosító indítványa is, amelyik megtiltaná, hogy az áruházláncok különböző jogcímeken díjakat szedjenek. Elfogadásra került továbbá azon Glattfelder-javaslat, amely a beszerzési ár alatti értékesítés egész Európában való betiltását kezdeményezi. Az Európai Parlament által elfogadott jelentés számos olyan javaslatot fogalmaz meg az Európai Bizottság számára, amelyeknek célja az európai gazdák jövedelmi helyzetének megerősítése, az élelmiszerláncban keletkező jövedelmek igazságosabb elosztása a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között. Ennek egyik fontos eszköze lehet a mezőgazdasági termékek helyben, a helyi piacokon a termelő által közvetlenül megvalósuló értékesítése. Ez nemcsak az adott vidéki térségben teremtene munkahelyeket, hanem hozzájárulna a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, hiszen az élelmiszer nem tenne meg hatalmas távolságokat, hogy eljusson a fogyasztóhoz.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E254 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45889 Fax: +32 2 28 49889 E-mail: bela.glattfelder @europarl.europa.eu Web: glattfelder.fidesz-eu.hu

Erősebb érdekvédelem a nemzetközi mezőgazdasági tárgyalásokon

Az Európai Unió a világ legnagyobb élelmiszerimportőre, és az egyik legfontosabb élelmiszerexportőr. Az utóbbi években egyre nőtt az Európán kívülről, harmadik országokból származó agrártermékek behozatala. Ezek a termékek sokszor versenyképesebbek az európainál, mivel nem kell megfelelniük a rendkívül szigorú, jelentős többletköltségeket okozó uniós környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásoknak. Az Európai Bizottság a WTO keretében folyó, többoldalú, valamint a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások során több ízben is kész volt feláldozni az európai mezőgazdaság érdekeit a megállapodás érdekében. Az Európai Parlament 2011 márciusában elfogadott, a nemzetközi kereskedelem és a mezőgazdaság kapcsolatáról szóló jelentésében ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne helyezze az európai mezőgazdaság érdekeit az ipar és a szolgáltatások érdekei mögé. A WTO ún. Dohai Fordulója során az Európai Unió jelentős engedményeket tett, főként a mezőgazdaság területén, amit egyelőre a többi tárgyalópartner nem követett.

A cukorral kapcsolatban a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne adjon további kedvezményes cukorbehozatali lehetőségeket a kereskedelmi tárgyalások során. A 2006-os cukorreform kiszolgáltatottá tette az európai fogyasztókat a cukortermelő országoknak. A termelés visszaesése miatt jelentős cukorár-emelkedés következett be, így napjainkban a világpiaci ár meghaladja az európai belső árakat. Mivel a cukorreform következtében az EU elvesztette önellátó képességét cukorból, ma az európai fogyasztók a jóval drágább importból kénytelenek fedezni szükségleteiket. A jelentésbe beépült azon fontos követelésünk is, miszerint a harmadik országokból származó importtermékeknek ugyanazon környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint amelyeket az európai gazdáknak kell teljesíteniük.

33


Gyürk András a delegáció vezetője _____________

>> Fejlesztési Bizottság >> Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Biztonságosabb energiaellátás

2010 szeptemberében az Európai Parlament elfogadta a gázellátási rendeletet, amelynek központi érdeme az, hogy összehangolja a tagállamok lépéseit krízishelyzetek idején. A rendelet az Unió válasza volt a 2009-es gázkrízisre, amely során Közép-Kelet-Európában több hétre megszakadt az orosz gázszállítás. Mivel a régióban az orosz import felel a gázellátás 80%-áért, a válság érzékenyen érintette a régió iparát és lakosságát. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az országok közötti infrastrukturális ös�szeköttetések sok esetben hiányosak, így a tagállami szolidaritás nehezen működött. A jogszabály alapján az Európai Bizottság regionális vagy közösségi szintű vészhelyzetet hirdethet ellátászavarok esetén. Magyar szempontból fontos, hogy a vészhelyzet kihirdetése a tagállami hatóságok kérésére is megtörténhet. Az új rendelet alapján a tagállamoknak részletes cselekvési terveket kell készíteniük az ellátászavarok kivédésére. Ezeknek figyelembe kell venniük a regionális sajátosságokat, így Gyürk András javaslatának megfelelően a távfűtés szerepét, valamint az ellátás-ingadozásokra érzékeny iparágak tevékenységét is. A cselekvési tervek azonban nem pótolhatják az európai gázfüggést érdemben csökkentő konkrét lépéseket. A delegációvezető a 2011 májusában a Magyar Elnökség által rendezett magas szintű infrastrukturális konfe-

rencián is kifejtette, hogy az alternatív gázszállítási útvonalak kiépítése és az energiahatékonysági beruházások támogatása továbbra is megkerülhetetlen feladat. A 2009-es gázkrízis nagy pozitívuma az volt, hogy mára a nyugati országok számára is egyértelművé vált régiónk tagállamainak egyoldalú kiszolgáltatottsága és az egységes piac hiánya. Európa ugyanis felismerte, hogy az alternatív gázforrásokhoz való hozzáférés, az észak–déli gázfolyosó kiépítése és régiónk energetikai elszigeteltségének felszámolása nemcsak a régió, hanem egész Európa ellátásbiztonságát növeli. A gázellátás biztonságának szavatolása érdekében 2010 májusában a Fidesz brüsszeli delegációja az Európai Bizottsághoz fordult az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz gázipari vállalatok nemrég felmerült fúziója kapcsán. Gyürk András Günther Oettinger energetikai biztos írásbeli állásfoglalását kérte a Bizottság ez ügyben tanúsított passzivitásával kapcsolatban. Átláthatóbb energiapiacok, nagyobb verseny

Az Európai Parlament néppárti frakciója 2011 márciusában Gyürk Andrást nevezte ki az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló jelentés felelősének. A szabályozástervezet az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi (ITRE) Szakbizottságának legfontosabb jogalkotási dokumentuma a magyar elnöksé-

35


36

gi félév során. Magyarországon az energiakereskedelem jelentős részét kétoldalú, gyakran publikusan nem hozzáférhető ügyletek teszik ki. Ezen felül hazánk energetikai kiszolgáltatottsága is átlagon felüli, ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az importszerződéseinkről és a minket érintő nemzetközi kereskedelmi tranzakciókról. A javaslat szerint egy olyan európai szintű felügyeleti rendszer kerül majd felállításra, amely lehetővé teszi a határokon átívelő gázés villamosenergia-kereskedelem uniós szintű ellenőrzését. A felügyelet célja az energiapiaci visszaélések visszaszorítása annak érdekében, hogy a fogyasztói árak alapjául szolgáló nagykereskedelmi árak stabilan, megbízhatóan és torzítás nélkül tükrözzék a piaci viszonyokat. A felügyeleti rendszer felállítása nagy előrelépést jelent a 2014-ig megvalósítandó egységes európai energiapiac irányába. A felügyelet hatálya alá tartoznak a hosszú távú szerződések is, amelyek Magyarország esetében a gázellátás jelentős részét biztosítják. Ezen túlmenően az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) a jelenleg még nem bejelentett kereskedelmi ügyletekről is információval fog rendelkezni. Ez nagyban növeli a régiónkban jelenleg még alacsony szinten lévő energiakereskedelmi átláthatóságot. A jelentést május 26-án megszavazta az Európai Parlament ITRE szakbizottsága, a delegációvezető minden módosító indítványa elfogadásra került. Az EP és a Tanács

közötti tárgyalások a szavazást követően azonnal elkezdődtek annak érdekében, hogy az intézmények közötti politikai megállapodás még az Elnökség alatt megszülethessen.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E209 B-1047 Brüsszel, Belgium

Megfontolt lépések az atomenergia terén

Telefon: +32 2 28 45727

Az Európai Unióban az egyes tagállamok sokrétűen vélekednek a nukleáris energiáról. Magyarországon például az energiaellátás egyik meghatározó eleme az atomenergia, hiszen a Paksi Atomerőmű hazánk villamosenergia-termelésének körülbelül 40%-áért felel. A fukusimai tapasztalatok hatására azonban több ország is újragondolhatja a nukleáris energiával kapcsolatos stratégiáját. Németország már konkrét lépéseket tett: leállította az 1980 előtt épült nukleáris erőműveit és 2022-ig bezárja a jelenleg még működő atomerőműveit. Gyürk András az Európai Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésében kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben a hirtelen intézkedések ugyanolyan káros következményekkel járhatnak, mint egy esetleges katasztrófa. Éppen ezért fontos, hogy a meggondolatlan cselekvés helyett az egyes forgatókönyvek hatásairól megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk. Máshogy nem kerülhetjük el azt, hogy az említett németországi intézkedések következményeihez hasonlóan a villamosenergia-árak megemelkedjenek, illetve hogy a normális körülmények között áramexportáló tagállamok is

Fax: +32 2 28 49727 E-mail: andras.gyurk @europarl.europa.eu Web: gyurkandras.hu

ellátásbiztonsági kihívásokkal és áramkieséssel szembesüljenek. Fontos számba venni, hogy egy esetleges stratégiaváltás milyen hatással lenne a gázpiacokra, a gázellátás biztonságára, illetve az EU-nak szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzéseire. Magyarország esetében ugyanis az atomenergia kiváltása középtávon is csak új gázerőművek építésével és a villamosenergia-import megemelkedésével lehetséges. Ebben az esetben azonban jelentősen megugrana a kiszolgáltatottságunk és komoly ellátásbiztonsági kihívá-

sokkal szembesülnénk. A 2011 júniusában bevezetett stressztesztek alapján az atomerőművet üzemeltető társaság a hatóság által meghatározott szempontok alapján megvizsgálja, milyen cselekvési lehetőség marad egy esetleges katasztrófa elkerülésére. A teszt azokat az eseteket vizsgálja, amikor egy nukleáris erőműnél működési zavar lép fel a szélsőséges természeti viszonyok vagy egy feltételezett terrortámadás révén, és az erőmű rendelkezésre álló biztonsági tartalékait már kimerítették.

37


Hankiss Ágnes

A hírszerzés és a belbiztonság jövője az Európai Unióban

>> Petíciós Bizottság >> Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság >> Biztonságés Védelempolitikai Albizottság >> Költségvetési Bizottság

Hankiss Ágnes, európai parlamenti képviselő 2011. március 30-án „A hírszerzés és a belbiztonság jövője” címmel rendezett közmeghallgatást az Európai Néppárt támogatásával Brüs�szelben. Az általa vezetett két panelbeszélgetésben a tagállamok titkosszolgálatai közötti együttműködés és információcsere elmélyítésének és hatékonyabbá tételének a fontosságát hangsúlyozta, mivel a közös fellépés hiánya a szervezett bűnözés és a terrorizmus pozícióit erősíti. A tagállami hírszerző szervek és titkosszolgálatok számos vezetője és rangos szakértője fogadta el Hankiss Ágnes meghívását és tartott előadást a rendezvényen. A felszólalók egyetértettek abban, hogy bár a nemzetbiztonsági szolgálatok a Lisszaboni Szerződés értelmében nemzeti hatáskörbe tartoznak, egyre sürgetőbb, hogy a tagállamok kialakítsák az együttműködés új formáit. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, illetve a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság tagjaként Hankiss Ágnes munkájának középpontjában az európai belbiztonság és az európai biztonságpolitika kérdései állnak. Az európai belbiztonsági stratégiával és a terrorelhárítási politikával összefüggő parlamenti jelentések néppárti felelőseként a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a titkosszolgála-

_____________

ti és rendőri együttműködés, a kiberbiztonság, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadások megelőzése és a magyar vezetéssel újjászerveződő rendvédelmi képzés tárgykörében dolgozott ki szempontokat és javaslatokat. A magyar vörösiszap-katasztrófa kapcsán Hankiss Ágnes szorgalmazta, hogy az Európai Unióban a veszélyes anyagokat kezelő magáncégeket a jelenleginél szigorúbb ellenőrzés alá kell vonni és sürgősen ki kell dolgozni az ehhez szükséges jogszabályokat. Hankiss Ágnes a fentiek mellett több belbiztonsági tárgyú írást publikált uniós és európai folyóiratokban. A széles körű nemzetközi elismerésnek örvendő biztonságpolitikai intézet, a Security and Defence Agenda a transzatlanti kiberbiztonsági együttműködés témakörében tartott vitaestjén Hankiss Ágnes az önálló európai kiberbiztonsági stratégia kidolgozása mellett sorakoztatott fel érveket és szempontokat. Győztes néppárti kezdeményezés az intézményi átláthatóságért

Hankiss Ágnesnek a Petíciós Bizottság alelnökeként készített jelentésével sokéves patthelyzetből sikerült kimozdítania az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés körül kialakult állóháborút. A képviselők elsöprő többséggel szavazták meg Hankiss Ágnes véleménytervezetét, mely a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés uniós felülvizsgálata kapcsán került ref-

39


40

lektorfénybe. A Fidesz európai parlamenti képviselője által jegyzett vélemény a dokumentum fogalmának új meghatározását javasolta és ösztönözte az uniós intézmények, ügynökségek és testületek dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés kiszélesítését. Hangsúlyozta ugyanakkor – szemben a szélsőségesen egyoldalú balliberális felfogással – a biztonság és a személyiségi jogok mindenkori fontosságát. A néppárti képviselő szorgalmazta az uniós intézmények munkájának átláthatóbbá tételét, ami a jó és hatékony adminisztrációs technikák megvalósulásának is legfontosabb feltétele. Hankiss Ágnes a Petíciós Bizottság alelnökeként fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Alapjogi Charta szellemében mindent meg kell tenni azért, hogy erősítsük az európai polgárok jogbiztonságba, méltányosságba vetett hitét és bizalmát.

Elvtársi hálózatok a nemzetközi szervezett bűnözésben

A néppárti frakció támogatásával Közép- és Kelet-Európa, illetve a Balti-térség posztkommunista országaiból származó képviselők egy csoportja „Mit tudnak az európai fiatalok a totalitarizmusról?” címmel közmeghallgatást szervezett az Európai Parlamentben. Hankiss Ágnes a kommunista rendszerből megörökölt pártállami hálózatok és a nemzetközi szervezett bűnözés összefonódását vizsgálta, különös tekintettel az elvtársi hálózatok szerepére az orosz- és oroszajkú szervezett bűnözés kialakulásában. A néppárti politikus előadásában bemutatta, hogy a rendszerváltás után hogyan fonódtak össze – korábbi kapcsolataikat és információikat hasznosítva – a magyar és az egykori szovjet kommunista titkosszolgálatok és pártelitek emberei. Hankiss Ágnes felvetette, érdemes volna azt is megvizsgálni, hogy ezek a szervezett bűnözői csoportok hogyan használták ugródeszkául a csatlakozni készülő országokat ahhoz, hogy pozíciókat szerezzenek az Európai Unióban vagy akár a NATO-ban, nem csupán az intézményekben, hanem olykor nonprofit szervezetek és egyesületek álcájában.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E169 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45190 Fax: +32 2 28 49190 E-mail: agnes.hankiss @europarl.europa.eu Web: hankissagnes.hu


Járóka Lívia _____________

>> Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság >> Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság >> Emberi Jogi Albizottság >> Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

A női jogok előmozdítása

Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága – melynek Járóka Lívia az alelnöke – jogalkotási és önálló kezdeményezésű jelentései révén egyaránt igyekszik hozzájárulni a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi környezet kialakításához. A női jogok előmozdítása terén elsődleges feladatot jelentett a nemek között évek óta kb. 16%-on stagnáló bérszakadék felszámolása a foglalkoztatás terén, a tanulmányaikat gyermekgondozás miatt megszakító fiatal anyák támogatása az oktatás terén. Emellett a képviselőnő igyekezett hangsúlyt helyezni a szegénységi küszöbhöz közel élő nők helyzetére, a többszörös diszkrimináció jelenségére, valamint a családon belüli és a nők elleni erőszak visszaszorítására is. A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód megteremtésének összetett és sokrétű feladata a legtöbb szakpolitikai ágazatban támaszt követelményeket. Három példát említve: a) Járóka Lívia az Európai Néppárt részéről felelőse volt Antonyia Parvanova bolgár liberális képviselőnő 2010. júliusi jelentésének az etnikai kisebbségi csoportokhoz tartozó nők társadalmi integrációjáról. A dokumentum igyekszik megoldásokat felmutatni a kisebbségek nőtagjait érő, az etnikai hovatartozás által kiváltott és a nemi alapú struktúrák által megerősített hátrányok csökkentésé-

re. Ez azért fontos, mert a roma nők körében jóval alacsonyabb a várható élettartam, az iskolázottság szintje, jelentősen magasabb a munkanélküliség és magasabb a szegénység. A teljes integráció eléréséhez a képviselő as�szony szerint nélkülözhetetlenek a nemi alapú statisztikák, mutatók és irányadó értékek, valamint a többek között nemek és etnikai hovatartozás szerint lebontott statisztikai adatok, amelyek az elért eredmények megfelelő méréséhez is szükségesek. b) Járóka szintén felelőse volt a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó új uniós ütemtervnek, melynek értelmében továbbra is törekedni kell a korábbi ütemterv ambiciózus céljainak – így a gazdasági függetlenségnek, a munka és magánélet összeegyeztetésének, az egyenlő képviseletnek, a sztereotípiák és az erőszak elleni küzdelemnek – az elérésére. Járóka indítványai olyan konkrét intézkedésekre hívják fel az Európai Bizottságot, amelyek alkalmasak a meglévő ütemterv erősségeinek továbbfejlesztésére és gyengeségeinek áthidalására. Az új ütemtervnek továbbá nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők támogatására. Egyrészt azért, mert a gazdasági válság különösen erősen sújtja a nőket, lassítva a gazdasági növekedést és növelve a társadalmi különbségeket. Másrészt azért, mert a fogyatékosságon, koron, vallási, etnikai vagy nemzeti hovatartozáson alapuló összetett hátrányos megkülönböztetés, azaz a

43


44

többszörös diszkrimináció csaknem áthidalhatatlan akadályát képezi számos nő társadalmi előrehaladásának. c) Járóka Lívia az Európai Néppárt nevében egyik kezdeményezője volt az Európai Parlament 2010 márciusában elfogadott írásbeli nyilatkozatának a mellrák elleni küzdelemről. A dokumentum felszólítja a tagállamokat, hogy az EU-iránymutatásoknak megfelelően a mammográfiás szűrést az egész területükön vezessék be, valamint felhívja a Bizottságot, hogy kétévente készítsen előrehaladási jelentést a szűrés bevezetéséről. A nyilatkozat továbbá olyan tanulmányok támogatását is sürgeti, amelyek azt vizsgálják, hogy a rákszűrés hasznosnak bizonyul-e a 69 évesnél idősebb és 50 évesnél fiatalabb nők számára, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy 2016-ig több szakterületet felölelő, külön emlőrák osztályokat állítsanak fel. Az Európai Bizottságot pedig arra kéri a nyilatkozat, hogy megfelelő tanúsítási jegyzőkönyvet biztosítson ezen osztályok részére, és ehhez megfelelő finanszírozást is párosítson. Az Európai Roma Stratégia útnak indítása

A romákat sújtó nyomor és társadalmi kirekesztés enyhítésére vonatkozó elképzeléseit az uniós intézmények közül elsőként az Európai Parlament mutatta be 2011 márciusában, „A romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégiáról” szóló jelentésében, melynek Járóka

Lívia volt a jelentéstevője. A huszonhét tagállam hat politikai csoportjára és öt szakbizottságára kiterjedő megegyezés következményeként az Európai Parlament túlnyomó többsége támogatta a dokumentumot, és így számos előremutató szakmai javaslatot és rendkívül erős politikai üzenetet közvetített a Tanács és a Bizottság felé. A jelentés szerint a romák társadalmigazdasági integrációja lehetséges, kívánatos és mindenekelőtt szükséges a közös jövőnk szempontjából. A hosszú távú lépések meghatározásakor nagy szükség van az EU részvételére is. A jelentés alapvető célja egy olyan stratégiai keret felvázolása volt, amely biztosítja, hogy a tagállamok konkrét intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésének felügyeletét az uniós intézmények lássák el, rendszeres jelentésekkel és ajánlásokkal. Ezért a jelentés egy olyan, folyamatosan fejleszthető cselekvési terv elfogadását ösztönzi, amelynek előkészítése és végrehajtása több szinten történik a helyi önkormányzatoktól az Európai Tanácsig. A döntő felelősséget az adott kérdésben ugyanakkor a legalacsonyabb szint viseli. A jelentés megfogalmazza azokat az elveket és prioritásokat is, amelyeket a Stratégia szereplőinek figyelembe kell venniük annak tervezése és végrehajtása során. Az egyik legfontosabb alapgondolat, hogy a befogadási stratégiát társadalmi-gazdasági tényezők, nem pedig az etnikai hovatartozás alapján kell ki-

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E253 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45218 Fax: +32 2 28 49218 E-mail: livia.jaroka @europarl.europa.eu Web: jarokalivia.hu

alakítani, hiszen még ha sikerülne is teljes mértékben leküzdenünk a hátrányos megkülönböztetés problémáját, ez önmagában nem lenne elégséges a romák marginalizációját meghatározó összetett és összefüggő problémák, akadályok megszüntetéséhez. Bár a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem elengedhetetlen, ez önmagában nem képes kiegyenlíteni a romák történelmi hátrányait, ehhez olyan szakpolitikákon átnyúló összetett, holisztikus fejlesztési programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az azonnali beavatkozást. A célcsoport meghatározása mellett a jelentés egyik kulcsfontosságú eleme a területi elv hangsúlyozása. A nyomort és társadalmi kirekesztést meghatározó mérhető társadalmi hátrányok területi eloszlása ugyanis nem egységes a tagállamokban, hanem olyan hátrányos helyzetű mikrorégiókban koncentrálódik, amelyekben jelentősen felülreprezentált a roma lakosság. A kirekesztésnek ez a szempontja jelenleg statisztikai szempontból láthatatlan, hiszen az elemzés, tervezés és döntés-előkészítés spektruma túlságosan széles a regionális perifériákon vagy a leszakadó kistérségekben kialakuló válsággócok behatárolásához. A jelentés ezért – összhangban a magyar elnökség ajánlásaival – egy összeurópai válságtérkép kialakítását sürgeti, amely képes közös, összehasonlítható és megbízható jelzőszámok alapján felmérni ezeket a kistérségeket. Remélhetőleg már a tagjelölt országokban is sor kerül erre. A

jelentés szorgalmazza, hogy az új stratégia tartalmazzon rendelkezéseket az EU-n kívüli roma népességre vonatkozóan is. Április 5-én az Európai Bizottság is nyilvánosságra hozta a „tagállami roma integrációs stratégiák európai keretéről” szóló közleményét, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai és Egészségügyi Tanács pedig április 19-én fogadta el a magyar soros elnökség következtetéseit a témában. Mindkét uniós dokumentum jelentős mértékben épít a fenti alapelvekre és átveszi az Európai Parlament számos konkrét ajánlását is, így előirányozza például a tagállami kormányok felügyelete alatt tevékenykedő, úgynevezett nemzeti kapcsolattartók létrehozását, előrevetíti a támogatási és finanszírozási eljárások egyszerűsítését és egy olyan szilárd ellenőrzési mechanizmus kialakítását, amely világos célszámok alapján képes megfoghatóvá tenni az elért eredményeket. Az Európai Bizottság ezen felül magára vállalja a nemzeti cselekvési tervek értékelését is közvetlenül azok benyújtását követően, valamint az éves jelentések készítését az integráció folyamatáról és a célok teljesüléséről. Összességében tehát elmondható, hogy mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Tanács elfogadta a Járóka-jelentés főbb javaslatait, átemelte a kulcselképzeléseket és így a tagállamok jóváhagyását követően útnak indulhat a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia.

45


Kósa Ádám _____________

>> Foglalkoztatási és Szociális Bizottság >> Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság >> Állampolgári Jogi, Belés Igazságügyi Bizottság

Erősebb jogok a buszon utazóknak

Úttörő rendelkezések az új Alaptörvényben

Az Európai Parlament 2011. februári ülésén elfogadta a buszon utazók jogairól szóló rendeletet. A közlekedési formák közül az utasjogi rendeletek sorában utolsóként szabályozott buszos utasjogok az Európai Parlament határozott kiállásának köszönhetően születhettek meg. Ez a téma hangsúlyos szerepet kapott Kósa Ádám EPképviselőjelölt 2009-es kampányában is. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő az egyeztető bizottság tagjaként több módosító indítványt is benyújtott. Ezekben különös figyelmet fordított a fogyatékossággal élők jogaira. Felhívta ugyanakkor az intézmények figyelmét arra is, hogy a rendelet nemcsak az önálló életvitelt kívánó fogyatékossággal élőkről szól, hanem minden állampolgárról, hisz egy erősen idősödő társadalomban élünk, ahol máról holnapra ugrásszerűen növekedni fog a fogyatékossággal élők száma. Az, hogy a repülőn, vasúton és a hajón utazók jogai után kompromisszum született a buszos utasjogokban is, Siim Kallas közlekedési ügyekért felelős biztos szerint is azt jelenti, hogy megnyílhat az út egy egységes utasjogi charta előtt. Ennek célja a különböző utasjogi előírások egységesítése. A dokumentum elfogadása jelentős mértékben könnyítené az állampolgárok mindennapi életét.

Az Országgyűlés 2011 áprilisában elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely jövő év januárjában lép hatályba. Dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő sajtóközlemény formájában üdvözölte az Alaptörvényt, majd személyesen is felszólalt a magyar parlamenti vitában. Hangsúlyozta, hogy haladó és európai szellemiségű, a fogyatékos emberek jogait védő Alaptörvény született, mellyel Magyarország nagy lépést tett a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé. Kiemelte, hogy a dokumentum egy olyan kiindulási pont, amellyel letehetőek egy gazdaságilag is fenntartható társadalom alapjai. Kósa Ádám szerint kiemelkedő jelentőségűnek tekintendő az új magyar Alaptörvény több innovatív rendelkezése is. A törvény tartalmazza a magyar jelnyelv védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el. Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével is és régi adósságot is törlesztett. Az EP-képviselő úgy vélte, hogy a jelnyelv beemelése az új alkotmányba azért is jelentős cselekedet, mert olyan nemzeti alapértékek közé került a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve, mint az egészséges környezet és a termőföld védelme, vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség. A képviselő szerint az alapvető jogok biztosítása terén is hatalmas előrelépés történt. Az európai Alapvető Jogok Chartájával összhangban

47


48

az új alkotmány külön kiemeli azt is, hogy „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”. Jelentés a fogyatékossággal élőkért

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő nemrég az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában bemutatta a fogyatékossággal élők mobilitásáról és társadalmi befogadásáról, valamint a 2010-2020 közötti európai fogyatékosügyi stratégiáról szóló jelentését. A vitában Kósa elmondta: széles körű, politikai csoportokon átívelő összefogásra van szükség a fogyatékos emberek érdekében. Kiemelte az akadálymentes környezethez, a speciális megoldásokhoz vagy az inkluzív oktatáshoz való hozzáférés kérdését. Kósa a jelentéstervezet elkészítésének már korai fázisában aktívan bevonta az érdekelt szereplőket. A konzultációk márciusban kezdődtek Brüsszelben több tucat euró-

pai fogyatékosügyi szervezettel. Május közepén a hazai szervezetek kerültek sorra, valamint külön, hivatalos egyeztetés történt a felelős minisztériummal is. A hivatalos konzultáció június elején folytatódott a Magyar Parlament illetékes albizottságaiban. A jelentéstervezet számos újító megközelítést tartalmaz: egyenlő esélyű hozzáférést szorgalmaz a szolgáltatások, az akadálymentes környezet, s a korszerű infokommunikációs megoldások területén. A dokumentum emellett olyan információs, oktatási és képzési rendszerekben gondolkodik, melyek a társadalmi befogadást célozzák, bevonják a családokat, egyenlő esélyeket biztosítanak a munkahelyeken is. A fideszes képviselő hangsúlyozta: „Itt az idő, hogy a fogyatékos emberekre – összhangban a jelentésem alapvető céljával – mint társadalmi befektetésre tekintsünk. Az élet valamennyi területére kiterjedő megközelítéssel támogatnunk kell őket abban, hogy adófizető állampolgárokká válhassanak!”

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E158 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45208 Fax: +32 2 28 49208 E-mail: adam.kosa @europarl.europa.eu Web: kosaadam.hu kosaadam.blog.hu


Ory Csaba

Őry-jelentés a 2010-es foglalkoztatási iránymutatásokról

>> Foglalkoztatási és Szociális Bizottság >> Fejlesztési Bizottság

Az Európai Parlament 2010. szeptember 9-i strasbourgi plenáris ülése frakciókon átívelő nagy többséggel szavazta meg Őry Csaba európai parlamenti képviselő jelentését a 2010-es foglalkoztatási iránymutatásokról. A néppárti EP-képviselő szerint az európai gazdaság növekedési pályára állítása elképzelhetetlen a foglalkoztatási szint növelése nélkül, amely érdekében a tagállamoknak a jelentésében megfogalmazott ajánlásokat kellene követniük. Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának témafelelőse szerint „a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság, valamint az európai társadalmak előtt álló hosszú távú kihívások kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy Európában többen, többet és jobban kell dolgozni a jövőben, ha túl akarjuk élni a válságot és állni kívánjuk a versenyt olyan feltörekvő és sikeres térségekkel szemben, mint Kína, Délkelet-Ázsia, Dél-Amerika és az Egyesült Államok”. Az Európai Bizottság 2010 áprilisának végén terjesztette elő javaslatát az ún. „Európa 2020 integrált iránymutatásokra” vonatkozóan, amelyben keretet kívánt szabni a Lisszaboni Stratégiát felváltó új foglalkoztatási és növekedési stratégia és az ennek keretében végrehajtandó reformok számára. A javaslat hat átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásra és négy fog-

_____________

lalkoztatási iránymutatásra vonatkozott, melyeket a Tanács a belga elnökség alatt – az Európai Parlamenttel történő konzultációt követően – 2010 októberében fogadott el véglegesen. A négy foglalkoztatási iránymutatás Tanács által elfogadott végleges szövegváltozatába az Őry-jelentés számos sarokpontja bekerült: utalás a kohéziós politikák fenntartásának a szükségességére; a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fejlődésének a támogatása; a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások körébe tartozó területeken nemzeti célok és alcélok meghatározása; a végrehajtás során az irányítás (governance) és a nyomon követés (monitoring) javítása; az oktatás és képzés kiemelt szerepe; a foglalkoztatás magas szintjének célkitűzése; tisztességes munka és a munkahelyek minősége; a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő díjazás elvének érvényesülése; a fiatalkori munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelem; a dolgozó szegények védelme, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű gyermekgondozási szolgáltatás létének fontossága. Őry az uniós polgárok szociális biztonságáért – Őry-vélemény az Európai Unió 2010. évi költségvetési tervezetéről

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagjai a szakbizottság 2009. szeptember 3-i ülésén nagy többséggel, ellenszavazat nélkül fogadták el azt a véleményter-

51


52

vezetet, amelyet Őry Csaba európai parlamenti képviselő, a Néppárti Képviselőcsoport témafelelőse készített a Költségvetési Bizottság részére az Európai Unió 2010. évi költségvetési tervezetéről. A szakbizottsági vélemény megállapította, hogy az EU 2010-es költségvetési eljárása során a pénzügyi és gazdasági válság uniós polgárokra gyakorolt hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítéseknek kell a legfontosabb prioritásként megjelenniük. A szakbizottság támogatta az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a 2009-es költségvetéshez képest mintegy 8,4%-kal növeljék a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért fejezetben rendelkezésre álló előirányzatokat. Ezáltal megerősíthetővé válnának az európai gazdaságélénkítési tervhez, a Lisszaboni Stratégiához és az egész életen át tartó tanulás programjához hozzájáruló kulcsfontosságú kezdeményezések. Őry Csaba jelentése emellett az Európai Szociális Alap, a szakképzés és szakmai képesítések megszerzése, a foglalkoztatáspolitika, valamint a befogadó szociálpolitika kapcsán is a kifizetési előirányzatok növelését javasolta. A jelentés továbbá sürgette a nemek közötti egyenlőség elvének hatékonyabb alkalmazását és a legsérülékenyebb társadalmi csoportok különleges védelmét.

Lépések a fenntartható nyugdíjrendszer irányába

A fenntartható nyugdíjrendszerrel kapcsolatos jelentésről 2011. február 16-i strasbourgi plenáris ülésén szavazott az Európai Parlament. A néppárti holland EP-képviselő, Ria OomenRuijten jelentéséhez Őry Csaba, az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora is számos módosító indítványt nyújtott be, tekintettel a magyar nyugdíjrendszert érintő idei kormányzati változtatásokra. Az EP-képviselő szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága nagy mértékben a foglalkoztatási szint növelésén múlik. Őry Csaba alapvetően üdvözli az Európai Bizottságnak a nyugdíjrendszerek diverzifikációjára irányuló elképzeléseit, azonban azt is többször leszögezte, hogy csak olyan kiegészítő nyugdíjrendszereknek van értelme, amelyek hozzáadott értéket képviselnek az első, felosztó-kirovó pillérhez képest, nem pedig elvesznek abból, biztosítva ezáltal a nyugdíjrendszerek valódi stabilitását. A néppárti EP-képviselő arra is többször felhívta már a figyelmet, hogy a tagállami nyugdíjrendszerek fenntarthatósága csak akkor lesz biztosítható, ha megfelelő lesz az Európai Unióban a foglalkoztatási arány, „ha többen és többet dolgoznak”. Őry Csaba emellett a tagállami nyugdíjrendszerek lehetséges reformjának az EU 2020 stratégiával és a gazdasági kor-

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E242 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45833 Fax: +32 2 28 49833 E-mail: csaba.ory @europarl.europa.eu Web: orycsaba.hu

mányzással való kapcsolatát is kiemeli, hiszen ezek a nagy horderejű változtatások csak párhuzamosan, egymással szinergikus kapcsolatban mehetnek végbe. A néppárti politikus szerint viszont a nyugdíjrendszerek fenntartható-

ságának problematikája önmagában semmiképp sem orvosolható, végső megoldásként sokkal több munkahelyre és jelentősebb gazdasági teljesítményre van az Európai Uniónak szüksége.

53


Pelczné Dr. Gáll Ildikó _____________

>> Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága >> Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottság >> Foglalkoztatás és Szociális Ügyek Bizottsága

Erősebb és hatékonyabb pénzügypolitika

Szigorúbb felügyelet a hitelminősítők felett

Egy éve annak, hogy Pelczné Dr. Gáll Ildikó az Európai Parlament képviselői közé tartozik. A gazdaságpolitikus a Gazdasági és Monetáris ügyek Bizottsága (ECON) munkájához éppen akkor csatlakozott, amikor a későbbiekben a magyar elnökség fő prioritásaként kezelt hatos csomagról a tárgyalások megkezdődtek a parlamentben. A hat jogszabályt magába foglaló javaslattervezet a legmeghatározóbb gazdaságpolitikai döntés az unió életében a Gazdasági és Monetáris Unió megalakulása óta, hisz a csomag elfogadását követően a tagállamok mélyebb betekintést engednek majd a költségvetéseikbe; sőt a jogszabályok teljesítése a nemzeti költségvetések szigorúbb ellenőrzését, azok nagyobb egyensúlyát, valamint átláthatóságot is jelentenek majd; potenciális bírságokat is kilátásba helyezve a közös célokat be nem tartó tagállamoknak. A jogszabálytervezet végső formába öntését hosszú viták sora és mintegy kétezer módosító indítvány előzte meg, mely munkához Pelczné Dr. Gáll Ildikó is több tucat módosítóval járult hozzá. Ezeket a bizottság tagjai egyöntetűen elfogadták. A gazdasági kormányzással kapcsolatos jogszabálycsomag – mely elengedhetetlen a válság utáni európai gazdaságpolitika kialakításához és a közös valuta megerősítéséhez – 2012-ben léphet életbe.

Pelczné Dr. Gáll Ildikó, mint az EP Pénzügyi, Gazdasági és Szociális Válsággal Foglalkozó Különbizottságának tagja, a jövőbeni lehetséges válságok megelőzésével kapcsolatosan többször kifejtette: nem elég a jelenlegi válságot jól kezelni, a megelőzés érdekében a kiváltó pontos okokat és szereplőket is ismerni kell. A hitelminősítő intézetek reformjáról és felügyeletéről szóló, a gazdasági bizottságban tárgyalt jelentéssel kapcsolatban a politikus többször kiemelte: a hitelminősítő intézetek felügyelete azért is fontos, mert mára köztudott, hogy sajnos, a válság bekövetkezte előtt ezen hitelminősítők több ezer milliárd dollár kétes vagy rossz fedezetű értékpapírnak adtak kiváló besorolást, korlátlan teret engedve ezzel a spekulációknak. A negatív minősítés miatt a bajban levő országok még inkább eladósodnak, s gazdasági növekedés hiányában elindul a mindent felőrlő adósságspirál. Az e problémát kezelő reformfolyamatot erősítik meg a bankok stressztesztjével, amely a korábbi sikertelen próba után valós képet adhat a bankok válság idején betöltött szerepéről, erősségeiről és gyengeségeiről.

55


56

A kiterjedt és integrált piac az innováció motorja

A gazdasági dossziékat felügyelő politikus a magyar elnökséggel szorosan együttműködve már a kezdetektől prioritásként kezelte az egységes piaci intézkedésekről szóló jelentéstervezeteket. A fentiek mellett aktív szerepet vállalt a belső piac és fogyasztóvédelmi bizottság munkájában is. Pelczné Dr. Gáll Ildikó számos módosító javaslatot nyújtott be a témában, mely javaslatai a munkavállalók szabad mozgásához kapcsolódó kérdések rendezését, valamint a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozását célozták. Szerinte a belső piac elmélyítése azért kulcsfontosságú stratégiai cél, mert az Európai Unió intenzívebb gazdasági növekedését, valamint az innováció fejlődését elsősorban a belső piac akadályainak leküzdésével és a piacok valódi egységesítésével lehet csak elérni.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E258 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45544 Fax: +32 2 28 49544 E-mail: ildiko.gall-pelcz @europarl.europa.eu Web: pelczne.fidesz-eu.hu pgi.hu


Schöpflin György _____________

>> Alkotmányügyi Bizottság >> Külügyi Bizottság >> Biztonságés Védelempolitikai Albizottság

Párbeszéd a külhoni magyarsággal

A Fidesz 2010-es választási győzelmét követően Orbán Viktor miniszterelnök az alkotmányozási folyamat első lépéseként hatfős konzultációs tanácsot alakított, melybe Schöpflin György európai parlamenti képviselőt is meghívta. Schöpflin a tanácsadói testület tagjaként az új magyar alaptörvény koncepciójának és eszmeiségének a külhoni magyarság körében való megismertetését tekintette elsőszámú személyes feladatának. Az ezt követő hónapok során többek között Londonban, Washingtonban, Münchenben, Tallinnban folytatott tájékoztató tevékenységet, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyarok tájékoztatására is. Vas megyében és Brüsszelben megtartott kulturális estjein rendszeresen megvitatta a magyar kormány aktuális lépéseit, köztük az alkotmányozás és az új médiatörvény kérdéseit. Az utóbbi két intézkedés kapcsán Magyarország ellen megindult politikai és médiahadjáratban a magyar kormány álláspontjának képviseletét vállalta mind az Európai Parlament falai között tett felszólalásaival, mind pedig a nyugati sajtóban megjelent cikkei és interjúi révén. Schöpflin György európai parlamenti képviselői feladatai mellett 2011 februárjától a budapesti Tom Lantos Intézet négypárti kuratóriumának társelnöki posztját is betölti.

Intézményi reformokról az Európai Parlamentben

Sokszor utalnak manapság a Lisszaboni Szerződésre, mint amely új fejezetet nyitott az uniós integráció történetében. A szerződés létrehozta az uniós külügyi szolgálatot, megerősíti az Európai Parlament szerepét. Schöpflin György a parlament Alkotmányügyi és Külügyi Bizottságában aktív szerepet játszott a vonatkozó vitában. Schöpflin György 2004 óta tagja az említett bizottságoknak, amelyek a szerződésben lefektetett új gyakorlatok megvalósításán munkálkodnak. Ennek egyik első fontos lépése a Parlament és a Tanács által 2010 decemberében elfogadott állampolgári kezdeményezés. A döntés értelmében 2012 áprilisától 1 millió uniós állampolgár aláírással ellátott közös kezdeményezésére a Bizottság az adott kérdésben jogalkotási folyamat megkezdésére szólítható fel. Ez a tagállamok lakosságát az európai intézményekkel azonos szintre emeli az Unió jogszabályainak kezdeményezését illetően. Az Alkotmányügyi Bizottságban, szintén a Lisszaboni Szerződés következményeként, jelenleg is zajlik a Parlament összetételének és választási eljárásának reformja. A szakmai munkát az Európai Néppárt részéről Schöpflin György felügyeli. A képviselő jelentős szerepet játszik a bővítéspolitikával kapcsolatos vitákban is, különös tekintettel a nyugat-balkáni térség in-

59


60

tegrációjára. Schöpflin György, mint a Szerbiáért felelős néppárti képviselő támogatja Szerbia integrációs felkészülését, így aktívan figyelemmel kíséri déli szomszédunk lépéseit. Az Európai Parlament által elfogadott vonatkozó jelentés Szerbia számára fontos politikai, gazdasági tanácsok csomagját kínálja. A jelentés egyúttal az Európai Bizottság számára is javaslatokat fogalmaz meg. Szerbia az elmúlt időszakban bizonyította EU melletti elköteleződését, többek között a Vajdasági Nemzeti Tanácsok megalakításával vagy Ratko Mladics letartóztatásával. Az EU számára új kihívásokat jelent a szomszédos országokkal való viszony. Az alapvető kérdés abban rejlik, lehet-e számukra perspektívát kínálni az EU-tagságon kívül. Az új tagállamok, illetve EP-képviselőik élnek a Lisszaboni Szerződésben megadott in-

tézményrendszer eszközeivel és a Visegrádi együttműködést alapul véve Schöpflin György kezdeményezésére létrehozták a „Visegrád+” formációt. Az ún. Visegrád+ kezdeményezés azzal a céllal jött létre, hogy a visegrádi országok (V4) közötti jelenlegi együttműködés Bulgáriával és Romániával V6-ra bővüljön. A Visegrád+ első hivatalos találkozójára 2010 szeptemberében került sor a hat közép-európai néppárti külügyminiszter és öt európai parlamenti képviselő részvételével. A kezdeményezés egy olyan széles körű együttműködés kialakítására irányul, melynek központi pillérei elsősorban a Nyugat-Balkán ügyei, az EU Keleti Partnerség Programja, az energiabiztonság erősítése, valamint az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatos politikák.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E218 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45884 Fax: +32 2 28 49884 E-mail: gyorgy.schopflin @europarl.europa.eu Web: schopflingyorgy.hu


Surján László

Megbékélési Mozgalom a Kárpát-medencében

>> Költségvetési Bizottság >> Regionális Fejlesztési Bizottság

Surján László a KDNP jelöltjeként tevékenykedik a néppárti delegációban. Kezdeményezésére indult el 2010-ben a Megbékélési Mozgalom a Kárpát-medencében elnevezésű civil összefogás. A mozgalom célja az egymáshoz való viszonyulás újrahangolása a régiónkban. Az általános szemléletváltás eredménye az lehet, hogy az itt élő népek nem kormányok vagy pártok alapján ítélik majd meg egymást. A közös összefogás és együttműködés az egyetlen lehetséges út e térség számára a XXI. század Európájában. Egymást támogatva ugyanis megerősödünk, egymással tusakodva viszont Európa peremére szorulunk. A Mozgalomhoz a Charta XXI nyilatkozat aláírásával lehet csatlakozni, mely a www. chartaxxi.eu honlapon érhető el. A megbékélés chartája a térségben élő emberek közti kapcsolatra épít, nyitottságot hirdet más nemzetek értékei iránt és elutasítja a gyűlölködést. A célja nem a különbségek megszüntetése, hanem azok elfogadása. A charta kilenc Kárpát-medencei nyelven és angolul olvasható. A Mozgalom terjedését tekintve kedvezőek a jelek: nemcsak magyar, hanem szlovák, román, ukrán, szerb értelmiségiek is vállalták a charta szellemiségének támogatását, illetve érkeznek aláírások nem magyarlakta területekről is.

_____________

A Mozgalom kezdeményezői jelenleg konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek szerte a Kárpát-medencében. A Mozgalomnak nincs kiépült intézményi háttere, de a tervek között szerepel egy egyesület létrehozása az akciókhoz szükséges uniós források lehívása érdekében. Surján László a kezdeményezés kapcsán hangsúlyozta: „Szülőföld nemcsak az a település, ahol napvilágot láttunk, hanem egy ország, de miért ne lehetne egy térség? Mondjuk egy eurorégió? Miért ne szerethetnénk együtt a Csorba-tavat, a Balatont, a Vaskaput? Miért nem lehet közös örömünk Szováta vagy a Gyilkos-tó és a Palicsi-tó? És miért ne szerethetnénk minden embert, aki e tájon él?” 2010-es uniós költségvetés: magyar jelentéstevő az Európai Parlamentben

2009-ben az EP Költségvetési Bizottságában Surján Lászlót választották a 2010-es uniós költségvetés jelentéstevőjévé. Ezzel először kapott lehetőséget egy újonnan csatlakozott tagállam képviselője, hogy vezetése alatt születhessen meg az Európai Unió közös költségvetése. Az Európai Parlament hosszas tárgyalások után 2009 decemberében fogadta el a 2010-es költségvetést és Surján László ehhez kapcsolódó parlamenti jelentését. A 2010-es költségvetés a kifizetéseket 123 milliárd euró-

63


64

ban határozta meg, mellyel a lezárt 2009-es évhez képest 7 milliárd eurós, azaz 8,8%-os növelést sikerült elérni. A 2010. évi költségvetés legfőbb törekvése a gazdasági válság hatásainak enyhítése volt. Ennek érdekében a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés céljait szolgáló felzárkóztatásra fordított 36 milliárd euró mellett az Európai Gazdaságélénkítési Terv programjaira 2,4 milliárd eurót különítettek el. Mindezek mellett a versenyképesség növelésére és a kutatásfejlesztésre 11 milliárd eurót szánt az Unió. 2010ben a közösségi költségvetésben néppárti kezdeményezésre megteremtették egy új pénzügyi eszköz fedezetét. Az Európai Mikrofinanszírozási Eszköz által a bankok uniós garanciát kapnak mikrohitelek finanszírozására, mely megkönnyíti a kisvállalkozók hitelhez jutását. A 2010. évi volt az utolsó költségvetés, amelyet még a Nizzai Szerződés alapján fogadtak el, ezért a képviselőknek még nem volt hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ennek ellenére az EP elérte, hogy a tejtermelők támogatására 300 millió euró többletforrást adjon az EU. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme” volt. A december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált. Az Európai Parlament minden évben kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket kezdeményezhet, ezzel új európai prog-

ramok létrehozását alapozhatja meg. A 2010-es EU-költségvetésben néppárti kezdeményezésre Magyarországhoz három kísérleti projekt, előkészítő intézkedés kapcsolódott, összesen hatmillió euró (1,56 milliárd forint) értékben: • „ A Kárpát-medence klímája” előkészítő intézkedés, 2 millió euró összeggel; • „Európa elsivatagosodásának megfékezését célzó megelőző tevékenységek” kísérleti projekt, 1,5 millió euró összeggel; • „Átfogó kutatás a parlagfű- és a pollenallergiák elterjedésének szabályozására szolgáló módszerekről” kísérleti projekt, 1,5 millió euró összeggel. Az Európai Parlament jelentése a 2013 utáni pénzügyi kerettervről

Az Európai Parlament 2010-ben egy különbizottságot hozott létre, mely a 2013 utáni pénzügyi időszak politikai kihívásaival és költségvetési forrásaival foglalkozott. A bizottság jelentése, amelyet a 2011. júniusi plenáris ülés is elfogadott, meghatározza az EP mozgásterét a 2014-től induló pénzügyi kerettervről szóló tárgyalásokban. A Fidesz–KDNP delegáció részéről Surján László volt a bizottság tagja. A különbizottságban 1100 módosító indítványt nyújtottak be az egyes frakciók és képviselők, melyeket a jelentéstevő 117 kompromisszumos javaslatban foglalt össze. Néppárti sikerként értékelhető, hogy ebből 115-öt a plenáris ülés is nagy többséggel elfogadott.

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E246 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45835 Fax: +32 2 28 49835 E-mail: laszlo.surjan @europarl.europa.eu Web: surjanlaszlo.hu

A kompromisszumokba a magyar néppárti delegáció módosító indítványait is belefoglalták, melyek főként a kohéziós politika és a közös agrárpolitika jelenlegi szerepének megőrzését javasolták. Ennek megfelelően az EP 2014-től, a 2013-as költségvetési szintekhez képest legalább 5%-os növelést szeretne elérni. A néppárti frakciónak sikerült elérnie, hogy a Magyarország számára fontos kohéziós és mezőgazdasági kiadásoknak legalább a 2013-as szinten tartását javasolja a jelentés. Más frakciók, főleg a liberálisok a mezőgazdasági kiadások csökkentését javasolták. A jelenlegi GNI-alapú tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében az unió saját forrásainak reformja és költségvetésen belüli arányának növelése is célként szerepel a jelentésben. Az EU adminiszt-

ratív költségeinek csökkentése is napirenden szerepel, mely az intézmények közti együttműködések, valamint a munkamegosztás felülvizsgálatával és átstrukturálásával válna lehetővé. A következő többéves pénzügyi keret szerepe kiemelkedő az európai polgárok Unióba vetett bizalma szempontjából. A 2013 utáni tervezésnek a stabil növekedés és a belső kohézió fenntartása által az Unió közös értékeit és érdekeit kell szolgálnia. A gazdasági válság következményei miatt az uniós fellépésekre nagyobb szükség van, mint valaha. Sok tagállam komoly költségvetési kiigazítást hajt végre, ezért az uniós költségvetést minden eddiginél jobban meg kell indokolni. A hosszú távú pénzügyi kerettervnek nem utolsósorban tükröznie kell azokat a célokat, amelyek az Európa 2020 stratégiában szerepelnek.

65


Szájer József a delegáció elnöke _____________

› Alkotmányügyi Bizottság › Jogi Bizottság

MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYE

Szájer József jogász, a Fidesz alapító tagja, magyar és európai politikus. 1989 óta részt vesz Magyarország „alkotmányának” alakításában, magyar országgyűlési képviselőként az alkotmányügyi bizottság tagja volt, európai parlamenti képviselőként részt vett az Európai Unió alkotmányának előkészítésében. 2004-től európai parlamenti képviselő, megválasztása óta az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, az Európai Néppártnak a jogalkotásért felelős alelnöke, tagja az Európai Parlament Alkotmányügyi és Jogi bizottságának, illetve a magyar Néppárti Delegáció elnöke. Néppárti alelnökként feladata a frakció politikai irányvonalának és stratégiájának megfogalmazása, valamint az érdekek összehangolása és a közös néppárti álláspont kialakítása. Szájer József az új magyar Alaptörvény megalkotásának folyamatában is meghatározó szerepet töltött be. Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére 2010 júniusától tagja volt a kormányfő mellett működő, az új alkotmány kidolgozását segítő tanácsadó testületnek. Ezt követően 2011 februárjában a Fidesz–KDNP kormánykoalíció szövegező bizottságot hozott létre az alkotmánytervezet megalkotására, amelynek elnökévé Szájer Józsefet választották, és ugyancsak az ő nevéhez köthető a Nemzeti Hitvallás megfogalmazása. Továbbá miniszterelnöki megbízást kapott a Nemze-

ti Konzultációs Testület vezetésére, amely testület feladata volt, hogy széles körű társadalmi párbeszédet folytasson az Alaptörvény megalkotása során felmerülő, kiemelt prioritású kérdésekre vonatkozóan. Ennek keretében minden választásra jogosult állampolgár egy 12+1 kérdést tartalmazó kérdőívet kapott, amelyen keresztül elmondhatta véleményét az új alaptörvényről. A nemzeti konzultáció eredményeként megszületett Magyarország első demokratikus, chartális alapdokumentuma, amelyet az Országgyűlés minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetés után fogadott el, és amely immár méltó arra, hogy a magyar nemzet legfontosabb, legértékesebb dokumentuma legyen. Az újonnan elfogadott Alaptörvény a múltból táplálkozik, választ ad a jelen problémáira, azonban jelentősége leginkább mégis abban rejlik, hogy reagál a XXI. század legnagyobb kihívására, mellyel más nemzetek számára is példaértékű alapdokumentum lehet. Az alkotmányszövegező bizottság Európa leginkább jövőorientált tervezetét készítette el, ami az Európát és a világot jelenleg legfőképp mozgató kérdésekkel foglalkozik. Szájer József az alkotmánykoncepció kialakítása, valamint az új szöveg formába öntése mellett jelentős szerepet vállalt az Alaptörvénnyel kapcsolatos kommunikációs és inter pretációs feladatokban mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren.

67


68 SOPRONI DÍSZPOLGÁRI CÍM SZÁJER JÓZSEFNEK

SZÁJER-JELENTÉS: ÚJABB MÉRFÖLDKŐ EGY DEMOKRATIKUSABB EURÓPAI UNIÓ FELÉ

2010. december 14-én, a Hűség Napján vehette át Szájer József szülővárosának, Sopronnak díszpolgári címét, amelyet minden évben egy személy kaphat meg. Szájer József kezdeményezésére született meg 2001-ben az a kormányrendelet, amely december 14-ét Magyarországon a Hűség Napjává nyilvánítja az 1921-es soproni népszavazás emlékére. Szájer József ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy szülővárosa a szabadság és a hűség városa: „A hűség és nemzet szeretetének szellemisége győzött 1921-ben, amikor a soproni polgárok újból megmentették Sopront a Hazának. És a szabadságszeretet soproni szellemisége győzött 1989-ben, amikor a kettéválasztott Európa egyesítéséhez vezető folyamatban Sopron polgárai világtörténelmet írtak. Sopron a szabadság városa. A mi városunk sosem elégedett meg azzal, amit külső erők kiszabtak számára, a sorsfordító pillanatokban mindig maga vette kezébe a sorsát, és a polgárok összefogásával, a szabadság erejével elérte célját.” Azonban az Európai Unió is sok mindenben segíti Magyarország felzárkóztatását „Európához”. Ahhoz, hogy Hazánk, ezen belül Sopron is lehetőségekhez, forrásokhoz jusson, ma is rengeteget kell dolgozni az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament 2010. májusi plenáris ülésén elfogadta a Szájer József által előterjesztett, a felhatalmazáson alapuló jogalkotási aktusokról szóló jelentést, mely rendezi az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság végrehajtási hatásköre felett gyakorolt ellenőrzési jogkörét. Az Európai Unió – 2009. december 1-jén hatályba lépett – új alapszerződése, a Lis�szaboni Szerződés gyökeres változásokat hozott az Európai Unió jogrendjében. A Szerződés új normarendszert vezetett be és jelentősen kiterjesztette az Európai Parlament hatásköreit, így ennek révén egyrészről a kormányokat képviselő Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó szervvé vált, másrészről a Parlament szerepe a Bizottsággal szemben is felértékelődött. A változtatások nyomán az eddigi, úgynevezett „komitológia eljárást” is felváltja egy új, demokratikusabb szabályozási rend. Ennek keretében szükséges volt az Európai Parlament és Bizottság közötti eljárási keretek újraformálása, mely a Parlament szerepét jelentősen növeli, abban minőségi változást hoz. Összhangban a Lisszaboni Szerződésnek az Európai Unió demokratikus működését erősítő céljaival és elveivel, Szájer József jelentése biztosítja az Európai Parlament széles körű

Cím: Európai Parlament, 60 Rue Wiertz ASP 12E130 B-1047 Brüsszel, Belgium Telefon: +32 2 28 45871 Fax: +32 2 28 49871 E-mail: jozsef.szajer @europarl.europa.eu Web: szajer.fidesz-eu.hu szajerjozsef.blog.hu

ellenőrzési jogkörét az Európai Bizottság felett, ezáltal fokozva az európai polgárok által közvetlenül választott európai parlamenti képviselők demokratikus kontrollját, és egyidejűleg átláthatóbbá téve az Európai Uniót. Röviddel a Lisszaboni Szerződés egyéves évfordulóját követően, az Európai Parlament elfogadta Szájer József – a jogalkotási rendszer reformjához kapcsolódó – újabb jelentését a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ellenőrzési szabályaira vonatkozóan. A rendelet 2011. március 1-jén lépett hatályba, és auto-

matikusan helyettesíti a korábbi rendszert. Az új szabályok olyan ellenőrzési rendszert biztosítanak a tagállamok számára, amely keretében egyszerűbben, hatékonyabban, átláthatóbban és a Szerződéssel teljes mértékű összhangban ellenőrizhetik a Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket. Az új szabályozás elfogadása elsődleges fontosságú volt a jogbiztonság szempontjából, valamint egy rendkívül jelentős lépés a túlnőtt uniós bürokrácia felsőbbrendűségének ellensúlyozása és a demokratikus ellenőrzés erősítése felé.

69


A munka nem áll meg az EP kapujánál

Ahogy az országgyűlési, úgy az európai parlamenti képviselői munka sem korlátozódik az adott intézmény falai közé. A magyar néppárti képviselők a szakmai munka mellett különös hangsúlyt fektetnek a brüsszeli magyar közösséggel való kapcsolattartásra, a brüsszeli kulturális élet alakítására. A delegáció tagjai mindezek mellett a hazai civil programok, helyi lakossági fórumok és más rendezvények rendszeres résztvevői. Brüsszel nemcsak az Európai Unió és számos nemzetközi és szakmai szervezet székhelye, hanem otthona az itt élő népes magyar közösségnek is. A városban több ezer magyar fiatal dolgozik, akik számára az egyes kulturális események nemcsak kikapcsolódási lehetőséget, hanem különleges találkozási pontot is jelentenek. A brüsszeli magyar közösség aktív kulturális életet él, hetente több magyar vonatkozású kiállításra, művészeti, zenei előadásra kerül sor. A Fidesz EP-delegációja amellett, hogy ezeken az eseményeken képviselteti magát, a brüsszeli kulturális élet formálásában is aktívan részt vesz. Ennek keretében a delegáció évről évre megemlékezik az 1848-as és az 1956-os forradalomról, helyi civil szervezetekkel közösen pedig havi rendszerességgel neves hazai közszereplők, művészek részvételével igyekszik a polgári értékeket megjeleníteni. A magyar néppárti képviselők emellett kiállítások és egyéb kulturális programok rendszeres szervezésével lehetőséget biz-

tosítanak közös értékeink, a magyar történelem, kultúra és gasztronómia brüsszeli megismertetésére, népszerűsítésére. A képviselőcsoport különös hangsúlyt helyez a magyarországi közösségekkel való kapcsolattartásra is. A delegáció meghívására az elmúlt években több ezer magyar polgárnak – legyen szó akár helyi Fidesz-szervezet tagjairól, támogatóról, vagy éppen hátrányos vagy speciális helyzetű csoportról – volt lehetősége látogatást tenni Brüsszelben, ahol megismerkedett a delegációval, az Európai Parlamenttel és magával a várossal is. A képviselőcsoport által életre hívott Szabad Európa Gyakornoki Program az elmúlt évek alatt már több mint száz tehetséges, polgári értékeket valló fiatalnak biztosított lehetőséget nemzetközi tapasztalat szerzésére. A delegáció mindezek mellett kiveszi a részét a hazai belpolitikai vonatkozású feladatokból is, legyen szó kampányvezetésről, alkotmányozásról, vagy egyéb jogalkotási, politikai feladatokról. A magyar néppárti képviselők a magyarországi lakossági fórumok és egyéb rendezvények rendszeres előadói. Ezek a találkozók ugyanakkor nemcsak élő kapcsolatot biztosítanak a delegáció és a helyi, vidéki, városi közösségek között, hanem lehetőséget is az egyes térségek, polgárok problémáinak és sikereinek megismerésére. A találkozás és a megismerés élménye pedig a delegáció céljának betöltésében – a magyar polgárok és Magyarország nemzeti érdekeinek következetes képviselete – is elengedhetetlen.

71

Szabad Európa Gyakornoki Program

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportja tavaly hetedik alkalommal hirdette meg gyakornoki programját. A program célja Lehetőséget teremteni fiatal magyar szakemberek és felsőoktatásban tanuló hallgatók számára, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatot az Európai Parlament működéséről, valamint betekintést nyerjenek az Európai Néppárt és a Szövetség Delegációjának munkájába. 2005 óta több mint száz fiatal vett részt a programban. A program felépítése A program három szakaszból áll. Az első szakasz a magyarországi felkészítés, a parlamenti képviselőcsoport szervezésében. A második szakasz az Európai Parlamentben eltöltött négyhetes gyakorlat (Brüsszelben és Strasbourgban). A harmadik szakasz az utókövetés, amely a

Szabad Európa Klub keretében folyamatos kapcsolattartást biztosít a gyakornokok számára a Delegáció tagjaival, munkatársaival és egymással. A parlamenti gyakorlatra mindig a törvényhozási időszakban kerül sor, a résztvevőkkel egyeztetett beosztás szerint. Részvételi feltételek · magyar állampolgárság vagy magyar igazolvány · 21-30 év közötti életkor · legalább három elvégzett főiskolai vagy egyetemi év · két idegen nyelv legalább középfokú ismerete, ezek közül az egyik angol vagy francia · alkalmazkodóképesség nemzetközi környezethez · a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és az Európai Néppárt értékrendjének elfogadása A következő kiírás 2011 szeptemberében várható. Kérjük, figyeljék a fidesz-eu.hu vagy a fidesz.hu honlapokat!

a nemzeti érdek védelmében A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának beszámolója

Recommend Documents