A NEMZETI DROGELLENES STRATÉGIA 2013-2020 KEZELÉS ELLÁTÁS FELÉPÜLÉS
Dr. Vandlik Erika Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Addiktológiai Centrum
Kezelő- ellátórendszer helyzete I Egészségügyi ellátók • Járóbeteg ellátás /pszichiátriai gondozók, addiktológiai gondozók, drogambulanciák/ ~az elvi 500 ellátó helyből 85-90 intézmény látja el az illegális szerfogyasztókat 15-20 intézmény kezeli a betegek 80%-át • Fekvőbeteg ellátás Kórházi aktív, rehabilitációs,krónikus ágyak - addiktológiai osztályok - pszichiátriai osztályok
Kezelő- ellátórendszer helyzete II. Problémás, illetve hiányzó tényezők: -lefedettség, hozzáférés -szakember ellátottság -finanszírozás -speciális ellátások hiánya -ellátás minőségbiztosítása -ellátások összehangolt működése Vegyes /egészségügyi – szociális/ ellátók (egészségügyi szolgáltatás és szociális szakosított ellátás)
- rehabilitációs otthonok /terápiás közösségek/
Kezelő- ellátórendszer helyzete III. • Szociális terület - közösségi szenvedélybeteg ellátás 72 szolgáltató - alacsonyküszöbű szociális ellátás 53 szoláltató - tűcsere szolgáltatás 24 szervezet (2011, NRSZH)
A STRATÉGIA VONATKOZÓ CÉLJAI • Gyermek és fiatalkorúak addiktológiai ellátását szolgáló intézményrendszer kialakítása • Javuljon a szenvedélybetegek egészségügyi és szociális ellátások hozzáférhetősége és országos lefedettsége – 2020-ra minden járásban összehangolt, komplex ellátórendszer legyen • Nőjön a kezelésbe kerülők aránya (20%), és a kezelésben tartás ideje a problémás szerhasználók és függők körében • Minőségbiztosítási követelményrendszer kialakítása (rendszeres klinikai, vagy szociális intézményi minőségbiztosítási audit)
Felépülés központú ellátási modell Cél: • A kliens egészségi állapotának javítása, helyreállítása – tartósan szermentes életvitel • Társadalmi reintegráció • A kliens és a segítő intézményrendszer első találkozásától kezdődően végigkíséri a kliens útját az ellátó rendszerben
SZÜKSÉGLETALAPÚ EREDMÉNYKÖZPONTÚ ELLÁTÁS • Feltételek:
- Beteg-utak optimális szervezése - Kezelő-ellátó rendszereken belüli és közötti teljes ellátási spektrum kiépítése és - a szociális ellátásokkal való együttműködésben – az egészségügyi ellátások progresszív rendszerének kialakítása - a Kliensek pszichoszociális szükségleteinek figyelembevétele, - az ártalomcsökkentő programok integrálása a felépülés központú komplex programokba
Feladatok a kezelés, ellátás, felépülés területén • • • •
Korai kezelésbe vétel Kezelő-ellátó rendszer Speciális csoportok, sajátos problémák Minőségbiztosítás, rendszerszintű irányítás, ellátásszervezés
Prioritások megfogalmazása
Korai kezelésbe vétel • Cél: a függőség és a súlyosabb szövődmények kialakulásának kivédése – Célzott beavatkozások, javallott megelőzés beavatkozásainak elősegítése (szakmai feltételek - jogosultság) – Lehetőség szerint a család bevonásával
Kezelő-ellátó rendszer I. • Törekedni kell az integrált addiktológiai ellátások kialakítására és fejlesztésére – szorosabb együttműködés az ellátó intézményeknek • Területi ellátás egyenlőtlenségeinek csökkentése a teljes ellátási spektrum viszonylatában • Együttműködés a helyben megvalósuló kezdeményezésekkel, önsegítésen alapuló programokkal • Ellátás fejlesztés az egészségügyi és a szociális szektorban egyaránt (lakosság közeli szolgáltatás) • Megkereső tevékenységek fejlesztése – alacsony küszöbű programok illeszkedése a felépülés-központú programokhoz
Kezelő-ellátó rendszer II. • Egészségügyi ellátó helyek (toxikológia, pszichiátria, traumatológia, belgyógyászat) bevonása • Opiát fenntartó kezelések mellett, személyre szabott pszichoszociális beavatkozások alkalmazása a lehető legteljesebb felépülés érdekében • Receptre felírt gyógyszerek eltérítésének, illetve visszaélés szerű használatának csökkentése, a rászorulók akadálytalan hozzáférése az opiát alapú gyógyszerekhez • A rehabilitációs, reszocializációs ellátórendszerek fejlesztése
Kezelő-ellátó rendszer III. • A megfelelő szintű ellátást biztosító finanszírozási környezet kialakítása • A szakember hiány csökkentése érdekében új szakmai célrendszer kialakítása (képzés, továbbképzés, új kompetencia) • A nem egészségügyi képesítésű szakemberek, pl. addiktológiai konzultánsok bevonása a járó beteg ellátásba – finanszírozás • Kábítószerrel összefüggő halálozások és túladagolások megelőzése – kezelési és ártalomcsökkentési beavatkozások összehangolt alkalmazása
Speciális csoportok, sajátos problémák • Az érintett gyermekek és fiatalkorúak – az ellátás intézményrendszerének kialakítása • Büntetés-végrehajtási intézetekben az érintettek számára terápiás beavatkozások bevezetése • Speciális szükségletű szerhasználók számára bővíteni a kezelő-ellátó programok kínálatát /kisebbségi csoporthoz tartozók, hajléktalanok, fogvatartottak, várandós nők, szerfüggő szülők stb./ • Veszélyeztetettek azonosítására alkalmas szűrővizsgálatok
Minőségbiztosítás • Bizonyítékokon alapuló eljárások, jó gyakorlatok kiemelt támogatása, implementálása • Szakmai irányelvek, módszertani levelek rendszeres felülvizsgálata • Minőségbiztosítási követelményrendszer kialakítása • Az egészségügyi és szociális szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, ösztönzése • Az egészségügyi és szociális ellátó kapacitások fejlesztése a szükségleteknek megfelelően
PRIORITÁSOK I. • Megteremteni a annak feltételeit, hogy a szenvedélybetegek egészségügyi és szociális ellátását biztosító intézményrendszer hozzáférhetősége és országos lefedettsége javuljon • Járások mindegyikében működjön közös működési indikátor-rendszert használó, működésében integrált komplex ellátó-háló • Olyan gyermek és fiatalkorúak addiktológiai ellátását szolgáló intézményrendszer kialakítása szükséges, mely a valós szükségleteknek megfelelő országos lefedettséggel és széles körű hozzáféréssel rendelkezik
PRIORITÁSOK II. • 2020-ra minden ellátási egység alkalmazzon aktív megkereső, kezelésbe vonó technikákat a szenvedélybetegek elérése és kezelésbe vonása érdekében • A problémás szerhasználók és függők körében növelni kell a kezelésbe kerülők arányát • Meg kell erősíteni az intravénás szerfogyasztáshoz kapcsolódó fertőző betegségek elleni védekezést szolgáló kezelő-ellátó rendszer elemeit • Az egészségügyi és szociális szolgáltatók legalább 80%a vonatkozó szakmai irányelvek alapján végezze tevékenységét, a szolgáltatók mindegyike essen át a klinikai vagy szociális intézményi minőségbiztosítási auditon
Köszönöm a figyelmet!
