A nemzetek nem hivatalos rangsora a évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményeik alapján

03-46

2006/05/14 10:43

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ kedôjének egyik nyerteseként – díjként, elismerésként, jutalomként kapta meg. Eredeti és egyéni közvetítési stílusa, sokoldalúsága, hozzáértése, kellemes orgánuma és közvetlensége révén hamarosan ismert és közkedvelt tévés személyiséggé vált, aki nem csak a sporttudósításainak köszönhetôen szerzett hírt magának, hanem a legkülönbözôbb szórakoztató mûsorok és vetélkedôk szereplôjeként, házigazdájaként is. Az atlétikai versenyeken természetszerû otthonossággal mozgott és közvetített, de gyorsan tanult, s élvezetes módon számolt be teniszrôl, úszásról, tornáról vagy akár mûkorcsolyáról, más téli sportokról. Rövid idôre – külföldi munkavállalása elôtt közvetlenül –, 1990-91-ben ô a Telesport vezetôje. Kiapadhatatlan energiával és eredményesen munkálkodott sportdiplomataként, s nem utolsó sorban remek nyelvtudásának is betudhatóan 1977-ben megválasztják a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) fôtitkár helyettesének, majd 1989-ben fôtitkárának. A tekintélyes szervezet neki köszönhetôen helyezi át hivatalát, állandó fôhadiszállását Budapestre, s ettôl kezdve úgyszintén itt adják ki az AIPS idôszaki folyóiratát. Számos és változatos teendôje mellett a sokoldalú újságíró szervez, publikál és szerkeszt is. Tagja egyebek mellett a

■

Magyar Atlétikai Szövetségnek, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének, és ô az alapító fôszerkesztôje a World Gymnastics kiadványnak (1979-89). ● Az évszámok, adatok, minden szöveges és részletes méltatás nélkül már önmagukban is szemléletesen jelzik azt a sokoldalúan sikeres teljesítményt, amely Gyulai Istvánt korunk egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb nemzetközi sportdiplomatájává emelte, akire okkal lehetünk büszkék. Elévülhetetlen érdemei és sikerei nem változtatták meg egyéniségét, mindvégig szerény, udvarias maradt, remek humorérzékû kommunikátor, lebilincselô elôadó, aki soha nem felejtette el gyökereit. Kifinomult érzékkel következetesen óvta a magyar érdekeket nemzetközi posztjain, mindig mindenben segíteni igyekezett, s hû maradt hozzánk, régi pályatársaihoz, barátaihoz is. Sokat tett azért, hogy Budapest – és más jelentôs vidéki nagyvárosaink – lehetôség szerint idôrôlidôre kiemelkedô nemzetközi atlétikai világversenyeknek adhassanak otthont, mint amilyen a fedett világbajnokság, a felnôtt és ifjúsági Európa-bajnokságok. De felidézhetnénk azt az elszántságot és csupaszív hozzáállást, elkötelezettséget, amelyet az athéni olimpiai játékok idején – akár a széles nyilvánosság elôtt

Az egész atlétavilágot megrendítette a hír, hogy Gyulai István, az IAAF fôtitkára, a Magyar Televízió egykori, igen népszerû sportriportere március 11-én elhunyt. Mindössze 63 évet élt, de örökre beírta nevét a sportvilág aranykönyvébe. Egész életét a sportban, annak szolgálatában töltötte. A már fiatalon tehetségesnek mutatkozó atléta nem csupán sporteredményeivel, hanem egész eddigi életútjával a szorgalom, a kitartás példaképévé vált. Az édesapját korán elvesztô fiú sportbeli képességeit ifjúsági, majd felnôtt válogatott atlétaként 23 magyar bajnoki cím megnyerésével bizonyította a különbözô sprint és váltófutó versenyszámokban. Kilenc éven át volt a magyar atlétaválogatott tagja. Nemzetközileg kiemelkedô eredményt a 4x100 és a 4x400m-es váltóval ért el Universiade I. és II. helyezéssel 1963-ban, illetve ’65-ben. Részt vett az 1964-es Tokiói Olimpiai Játékokon. Élsportolói pályafutása mellett tanulmányait ugyanolyan komolyan véve angol-német szakos tanári diplomát szerzett. Még egyetemi hallgató és válogatott versenyzô volt, amikor a Magyar Rádió angol nyelvû adásának külsô munkatársaként kereste kenyerét, segítve ezzel özvegy édesanyját. 1970-ben került a Magyar Televízióhoz, ahol munkásságával felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar sportnak. 22 éven át volt a TeleSport fômunkatársa, majd fôszerkesztôje. Felkészült, színes és mindig pozitív szemléletû közvetítéseinek köszönhetôen számos sportág vált ismertebbé és népszerûbbé hazánkban. Ez az objektíven pozitív és a sport iránti alázatot tükrözô riporteri stílus ma már csak elvétve látható, hallható Magyarországon. Gyulai Istvánt 1984-ben beválasztották a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsába. Az IAAF, mely 211 tagországával

2006/1

is – a doppingvétséggel megvádolt atlétáink védelmezésére adott tanácsaival tanúsított. Mindent igényesen és lelkiismeretesen tett, a legapróbb dolgokat is, s hallatlanul figyelmes volt. Imádott teniszezni, s emlékszem, sportvezetôként 1993-ban ott voltam Monte-Carlóban a NOB közgyûlésén, ahol Pekinggel szemben Sydney nyerte el a 2000 évi nyári olimpiai játékok rendezésének jogát. Gyulai Pista persze roppant elfoglalt volt, de szorított azért idôt arra, hogy meghívjon egy tenisz partira a híres Monacói Tenisz Klub pályáján. A „nevezetes” összecsapás alkalmára a pálya kis sportszer üzletében ajándékot vásárolt a számomra, egy hófehér, monacói címerrel hímzett tenisz trikót, – ma is ôrzöm. Elek István, monacói tiszteletbeli konzulunk vállalta a bíráskodást. Pista akkurátusan melegített, s csak akkor kezdhettük a meccset, amikor végzett. Küzdött, mint az oroszlán, az elsô szettet én, a másodikat – szintén rövidítésben – ô nyerte. Idô hiányában a döntô játszmára már nem kerülhetett sor. Már soha nem is kerül, marad az örökös döntetlen, hacsak majd – ott „fenn”, ha megvár – az égi pályákon egyszer be nem fejezzük. Annál is inkább, mert semmit sem szeretett befejezetlenül hagyni. Gallov Rezsô

a világ legtöbb tagot számláló sportszervezete, 1991-ben fôtitkárává választotta. Az öt nyelvet kitûnôen beszélô sportdiplomata olyan közmegelégedésre végzi ezt a 24 óra készenlétet igénylô munkát, hogy eddig minden tisztújításnál a legnagyobb szavazatszámmal választották újra. A Magyar Atlétikai Szövetség 2001-ben tiszteletbeli elnökévé választotta. Sportdiplomata tevékenységét úgy végzi, hogy közben mindig kiemelt figyelmet fordít hazánk érdekeinek, a magyar sport célkitûzéseinek maximális képviseletére. Egyértelmûen Gyulai István érdeme, hogy Magyarország több atlétikai világeseményt rendezett az elmúlt két évtizedben, mint a világ bármelyik országa, beleértve az úgynevezett sport nagyhatalmakat is! (E versenyek megszerzéséért egyre nagyobb küzdelem folyik világszerte.) Világ- és Európa-bajnokságok, nagy nemzetközi konferenciák, szemináriumok sorozata népszerûsítette hazánkat az egész világ sportot szeretô társadalma elôtt. Ezek a rendezvények kivétel nélkül komoly anyagi és erkölcsi sikert hoztak országunk számára. Gyulai István kiemelkedô sportdiplomáciai tevékenységének köszönhetôen nagyon sokan ismerték és szerették meg a sokak számára addig ismeretlen Magyarországot. Sportdiplomáciai tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a sport világa Magyarországot nem csupán egynek tekinti a volt szocialista tábor országai közül, hanem Európa országaival egyenértékû, korrekt, megbízható és vendégszeretô, nagy kultúrájú országnak. Önzetlensége, irigylésre és bámulatra méltó munkabírása, kiemelkedô diplomáciai készsége példamutató volt minden hazánkat külföldön képviselô szakember számára. Isten nyugosztalja, emlékét megôrizzük! Schulek Ágoston

■

MAGYAR EDZŐ 3

2006/1

A nemzetek nem hivatalos rangsora a 2005. évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményeik alapján Lochmayer György Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

A nemzetközi sportszövetségek többségének az ezredfordulóra kialakított versenynaptárai stabilizálódtak. Ez elsôsorban kontinentális- és világbajnokságaiknak a négyéves olimpiai ciklus alatti ütemezésére, valamint a kvalifikációs rendjükre vonatkozik, mert a sportágak versenynaptárainak zsúfoltságát Athén után sem sikerült csökkenteni, sôt egyre több TV csalogató esemény kerül a programjaikba, növekvô rajtpénzekkel és mesés pénzdíjakkal. Az idôrendek stabilizációja viszont megkönnyíti számunkra az egyes országok 2005. évi világbajnokságokon nyújtott teljesítményeinek olimpiai pontszámítású (7-5-4-3-2-1) felmérését, rangsorolását és összehasonlítását korábbi eredményeikkel. Most elôször tudjuk rendkívül csekély eltéréssel egybevetni az olimpiai ciklusok azonos éveinek nemzeti rangsorait. A 2005. év, mint az olimpiák utáni évek mindenütt, a nemzeti válogatottak megújításának, a kimagasló eredmények elérésére esélyes fiatalok kipróbálásának idôszaka volt. Ez jól lemérhetô a vizsgált 28 sportág nemzetközi erôviszonyainak kisebb-nagyobb elmozdulásaiban, esetenként jelentôs változásaiban. Elemzésük során néhány jövôre vonatkozó következtetést is megkockáztathatunk. A nemzetek rangsorának elkészítésekor már figyelembe vettük az olimpiai program változásait is. A két eddig is legtöbb versenyszámmal rendelkezô sportág bôvült. Atlétikában a nôk 3000 méteres akadályfutásával, illetve úszásban a nyíltvízi 10000 méteres versenyszám beiktatásával mindkét nem számára, három új bajnokot avatnak Pekingben. Versenyszámok cseréje történt három sportágban. Kerékpárban az állórajttal egyenkénti indítású pálya számok (vagyis amikor a versenyzô az órával küzd, ami a TV közvetítés számára nem túl vonzó) helyett a férfiak és nôk BMX terepversenyszámát rendezik meg.

Asztaliteniszben a párosok helyett – nem kimondva, de valójában a nyomasztó kínai túlsúly korlátozása érdekében – csapatversenyekre kerül sor. Vitorlázásban egyrészt a nôk egyszemélyes hajóosztályát az Europe helyett a továbbiakban a Laser Radial képviseli, másrészt a Mistral helyett a nagyobb vitorlázatú RSX jelzésû szörfre váltanak. Szûkítés csupán a sportlövészetben történt, ahol törölték a nôi dupla trappot és a férfiak 10 méteres futócél versenyszámát, ami minket is kedvezôtlenül érint. Tehát mindössze egy versenyszámmal bôvül az olimpiai játékok programja Athénhoz képest, mivel a NOB Végrehajtó Bizottságának február 5.-i ülésén nem fogadták el a vívóknak a két eltörölt csapatverseny megrendezésére vonatkozó kérését. Csak 3-3 fôs létszámemelést engedélyeztek abban a négy fegyvernemben, amelyeknek az olimpiai mûsorba vételérôl a FIE soros közgyûlésén döntenek. Véglegesnek tekinthetjük, hogy 301 ünnepélyes eredményhirdetésre kerül sor 2008-ban. A 301 versenyszámos olimpiai programhoz képest 2005-ben nem rendeztek világbajnokságot baseball, gyeplabda, kosárlabda, labdarúgás, lovaglás, röplabda és softball sportágakban. Csak a vadászfegyveres számokra került sor sportlövészetben és csak az egyéni versenyszámokra tornában. Szörfben nem írtak ki világbajnokságot az új hajóosztályban, a korábbi osztály VB eredményeit viszont már nem vettük figyelembe, mint ahogy az eltérô nemzetiségû tenisz párosok eredményeit, valamint a nôi birkózásnak és a taekwondonak azokat a súlycsoportjait sem amelyek nem szerepelnek az olimpia mûsorán. Az eltérés 41 versenyszám, vagyis ennyivel kevesebbet számíthattunk be a nemzetek rangsorának összeállításánál. Az áttekintett 261 versenyszám a pekingi olimpia mûsorának 86 %-át teszi ki. A versenyszámonként I.-VI. helyezettek hagyományos pontértéken (7-5-4-3-2-1) alapuló számításával összesített rangsor (1., 2. táblázat) viszonylag kevés, de annál jelentôsebb változásokat mutat Athénhoz képest, valamint a négy évvel ezelôtti sor-

rendhez és teljesítményekhez viszonyítva is. Az elsô hat nemzet ugyanis teljesen azonos, az országoknak a századvég történelmi változásait elôször reálisan visszatükrözô atlantai részvétele óta. Most a folyamatosan jóval a többiek elôtt járó éllovas Egyesült Államok és Oroszország között az athéni 110 pontos különbség a harmadára zsugorodott. Mögöttük, az utóbbi évek meredek fejlôdési trendjének folytatásától jócskán elmaradva, ismét Kína állhat fel a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. A kiugró teljesítménynövekedést ezúttal Franciaország produkálta. Elôször sikerült a nagy rivális Németországot megelôznie a nemzetek rangsorában – igaz, hogy csak egyetlen pontocskával – és mindketten befogható közelségbe kerültek Kínához. Alaposan elmaradva mind az olimpián, mind a négy évvel ezelôtt nyújtott eredményeitôl, Ausztrália lecsúszott a hatodik helyre. A „hatok” után a 200 és 100 pont között teljesítô, változó számú, összetételû és sorrendû országok tömbje következik, ahova folyamatosan mi is tartozunk. Ennek az élmezônyében, a most helyet cserélô Olaszország és Japán, valamint Kuba után foglalunk helyet. Az Athénban elôttünk szereplô Nagy-Britannia, Ukrajna, Koreai Köztársaság és Spanyolország ezúttal mögénk került. Teljesítményünk értékét jelzi, hogy Magyarország utoljára 14 évvel ezelôtt, Barcelonában volt az elsô tíz nemzet között. 15 sportágban tudott pontot gyüjteni és nyolc helyezéssel lépett elôre Lengyelország és felzárkozóban van Kanada is. Viszont evezôseinek, ökölvívóinak és fôként tornászainak gyengébb eredményei miatt az elôzô évekhez képest visszaesett Románia. Meglepetésnek számit, hogy az olimpia házigazdája, Görögország, már a rákövetkezô évben kiesett az elsô 25 ország közül, Brazíliához és Svédországhoz hasonlóan. Helyükre viszonylag szerény eredményekkel tudott bekerülni Etiópia és Jamaika kizárólag atlétáik révén, Új-Zéland elsôsorban evezôseinek és Kazahsztán a küzdôsportokban nyújtott teljesítményének köszönhetôen. A nemzetek nem hivatalos pontversenyének élcsoportját athéni 25. helyezésével megegyezôen Csehország zárja.

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

Mûugrás Úszás

22 6 * 26 * 16 4 * * * 34 3 * 7 7 10 4 * * * 10 * * * 5

4 36 8 53 19 * 37 * * 12 * 12 1 5 13 1 5 7 2 * * * * * *

562 528,5 334,5 312 311 265 200 178,5 155 153 152 135 123 120 120 111 108,5 91 90 66 63 58 56 53 53 2 2 12 2 2 2 15 5

7 52 * 2 4 185 18 4 * * 20 18 20 * 33,5 17 14 * 38 29,5 * 3 * 21 55 2 * * 14 * * 2 36 * * * 5 3 * 6 * 32 13 * * * 8 * * 24 106 13 * 1 * 5 5 * 2 42 6 * * 9 * 64 1 8 * 1 24,5 * * 10 * * * * * * * * 6 * * * 16 * * 12 2 7 * * * 14 5 * * * 5 * * * 32 * * * * * * * 5 * * * * * * * * * 13 * 3 * * * 10 7 * * * 8 9 * * 2 1 10 2 * 5 * 1 1 28,5 18 6 * * 5 * * * 9 * * 1 * 22 * * * 1 1 * * * 4 5 * * * * * * * 1 5 3 * * * 3 2 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Szinkronúszás Trampoline

2

4 * 2 58 * 8 79 * * * 5 12 2 * * * * * * * * 3 * * 1 * * * * * * * * 7 * * 20 14 * * * * 3 * * * 4 * * * * 10 * * 2 * * 12 * * * * * 11 * * * * * * * * * * *

Vízilabda Triatlon Ritmikus Gimnasztika Torna Tollaslabda Tenisz Taekwondo Súlyemelés Sportlövészet Öttusa

* 7 * 4 1 * * * * 4 * * * 2 * 7 * 5 * * * * * * * 6 21 3 17 33 46 8 1 * * 42 2 * 32 11 28 * * 2 * 6 4 * * 1 * 10 * 23 96 18 * * 9 40 1 22 * * 3 7 14 6 3 3 2 2 * * 8 24 * * * 4 13 * 3 * 15 * 29 29 * 8 20 * * 22 3 8 * 6 49 2 * 21 7 * 11 10 1 12 17 4 2 * 41 6 9 1 24 2 8 14 * * 5 7 * 1 8 * 6 9 * 5 8 * * 29 * * * * 2 * * * * * * 14 * * 20 55 20 * 9 * 1 * 28 29 * 1 14 * * 1 * 3 17 28 * 13 * * 4 * * 31 * * * * * * * * * 4 1 * * * * 2 * * * * * * 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

173 139 21 50 39 7 8 12 38 4 21 19 4 12 18 22 8 10 29 * 7 * 56 53 16

14 16 4 14 14 47 18 2 Versenyszámok

BMX Kerékpár Kajak-kenu Judo Íjászat Evezés Birkózás Atlétika Asztalitenisz ORSZÁG

12 * * 7 * 5 * * * * * * * 11 * * * * * * 1 * * * 4

Mountain Bike

2

Kézilabda

* * * 7 3 * * * * * * 5 * * * 4 * * * * * * * * *

Ökölvívás

2

11

* 14 12 6 7 5 * 7 * 3 * 1 9 34 * * * 1 5 * * * 3 * * 4 * * * * * 2 * 9 * * 3 * * * * * * * * * * * 1 *

Vitorlázás

2

9 31 9 5 10 * 6 * 45 7 3 1 10 * 7 * 1 4 5 9 * 26 * * *

Vívás

2

34

8

2

2

9

10

Pontszám Helyezés

1. táblázat: Az országok élcsoportja a 2005. évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményeik alapján

2006/1

1. 2. 3. 6. 5. 4. 9. 7. 12. 14. 8. 20. 10. 15. 8. 13. 19. 16. 17. 22. 28. 24. 29. 30. 25.

■

Egyesült Államok Oroszország Kína Franciaország Németország Ausztrália Olaszország Japán Kuba Magyarország Nagy Britannia Lengyelország Korea Hollandia Ukrajna Spanyolország Kanada Románia Fehéroroszország Bulgária Új-Zéland Kazahsztán Etiópia Jamaika Csehország

2006/05/14 10:47

Helyezés a 2004. évben

04-45

■

MAGYAR EDZŐ 45

2006/1

Búcsú Gyulai Istvántól (1943–2006) TEHETSÉG – MUNKAMÁNIA – MOSOLY – SIKER Nem volt remény, semmilyen lehetôség, legfeljebb csupán szerény esély némi sietve elenyészô idô nyerésére. A hozzá közelállók tudtak küzdelmérôl a viszonylag gyors lefolyású halálos kór ellen, amelyet – elkerülhetetlenségének tudatában - bámulatos önuralommal viselt. Soha nem panaszkodott, fôtitkárként a legvégsôkig dolgozott Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben, hivatalában. Betegségérôl nem beszélt, hallgatott, itthon jószerével senkit sem tájékoztatott drámaian hanyatló állapotáról, sôt azt a látszatot keltette, mintha semmi sem történne vele. Talán ezért is döbbentette meg sporttársadalmunkat olyannyira a hír – éppen a moszkvai fedett atlétikai világbajnokság idején – hogy életének 63-ik évében elragadta a halál. ● Nehéz távozása után megfelelô szavakat találni az olimpiai mozgalmat, a magyar sportcsaládot ért fájó veszteség érzékeltetésére, fôként e sorok írója számára, aki sportvezetôként számos tekintetben a sorstársát, de még inkább újságíró kollégáját, legfôképpen pedig igazi, szívéhez közeli sportbarátját gyászolja személyében. Soha nem gondoltam, hogy a sokkoló tragédia okán majd egy valószínûtlenül tiszta fényû napos délutánt idézek fel az atlantai Marriott luxusszálló pompás úszómedencéi mellett, ahol könnyû ebéd után nyugágyakon egymás mellett napoztunk Primo Nebiolóval, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség az óta már szintén elhunyt elnökével az 1996 évi olimpiai játékok idején. Sok mindenrôl beszélgettünk, egyebek között arról is, hogy készül majd ismét Budapestre, ahol az OTSH elnökeként munkatársaimmal - évi rendszerességgel vendégeltem meg a volt szocialista országok bajbajutott, állandó financiális gondokkal küszködô atlétikai szövetségeinek vezetôit azzal a szándékkal, hogy hathatós támogatást, segélyt vehessenek át az IAAF-tól. Szóba került fôtitkára, Gyulai István is, aki egyébiránt a rendkívüli segélyprogramot annak idején javasolta, s elveit, részleteit kidolgozta fônökének. ,,Nem túlzás – jegyezte meg olasz sportvezetô kollegám –, Istvánnal óriási szerencsém van, elnökségem egyik legszenzációsabb húzása volt a szer-

zôdtetése 1991-ben. Az IAAF igazgató tanácsának ugyan már 1984 óta tagja volt, ismertem tehát jól, de hogy ennyire szerencsések leszünk vele – nem is álmodtam… Képzett, nyelvtudása tökéletes, abszolút megbízható, hihetetlen a munkabírása. Könnyedén kezeli a legnehezebb embereket és a legbonyolultabb kérdéseket is. Remekül érzékeli az összefüggéseket, jövôbe látó és soha el nem felejt mosolyogni, – fônyeremény.” ● Egy-egy pályafutásban jótékony szerepet játszhat olykor a véletlen, a szerencse, Gyulai István „kiemelésében” ellenben nem játszott közre semmi ilyesmi. Valóban képzett, alaposan felkészült és ráadásul menthetetlenül munka mániákus volt. Mind ahhoz, amit eleinte Londonban, majd hosszú éveken át Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség töretlen és látványos fejlôdés érdekében tett –, beleértve a grand-prix sikersorozatot, a szövetség modernizálását, a segélyprogramokat, a televíziós jogokból származó jövedelmek ug-

rásszerû növelését, a NOB-bal kialakított együttmûködést és hosszan sorolhatnánk –, kiváló elôiskolákat végzett. Arról nem beszélve, hogy maga is remek atléta, futó volt annak idején, 22-szeres országos bajnok, a Bp. Honvéd, majd a BEAC vágtázója, – 1962 és 69 között 67 alkalommal válogatott – aki 1963-ban a Porto Allegrében rendezett Universiadén tagja volt a 4x100 síkfutó váltószámban gyôztes négyesünknek, majd Tokióban egy évvel késôbb szintén képviselhette a színeinket váltóban az olimpiai játékokon. Közben komolyan és kitartóan tanult. Az ELTE-n középiskolai angol-német nyelvtanári diplomát szerzett, majd évekig tanított is. Késôbb beiratkozott a MUOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) kétéves újságíró akadémiájára. Tanulmányait kitüntetéssel fejezte be 1974-ben. Ekkor már javában a Magyar Televízió Telesport osztályán dolgozik – 1970-tôl kezdôdôen. Az ígéretes állást tulajdonképpen a rovat népszerû „Pályabelépô” címmel korábban meghirdetett, sportriporterek után kutató vetél-

Page 1

Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

1 VI. helyezés 3 V. helyezés 4 IV. helyezés

VI. hely Vajda Attila kajak-kenu – C-1 1000 m

9 II. helyezés

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN!

MAGYAR EDZŐ 5

6 I. helyezés

Az elôzôekben említett kedvezô hatások ellenére természetesen nem kívánjuk azt állítani, hogy az alkoholos italt nem fogyasztó sportoló vét az egészsége ellen. Csupán azt hangsúlyoztuk ki, hogy egyes alkoholos italokban ún. védôfaktorok is vannak. A nagyon mérsékelt sör- és borfogyasztás valamint a sportolói (akár élsportolói) életmód azonban egymást nem kizáró fogalmak, a hangsúly természetesen a mérsékletességen van. Mind a sör, mind a bor – ezek alacsony alkoholtartalmú, s kedvezô beltartalmi összetevôkkel bíró italok – táplálkozásfiziológiai szempontból értékes terméknek tekinthetô, s esetenkénti, mérsékelt fogyasztásuk sportolók esetében sem helytelenítendô. Természetesen a mérsékletesség nagyon erôteljes kihangsúlyozásával. Közismert pl. a francia sportolóknál,

2006/1

V. hely Vereckei Ákos kajak-kenu – K-1 500 m Kliment László birkózás – kf. 60 kg Darmos József ökölvívás – 91 kg

Sport és alkoholfogyasztás

hogy többségük a napi konvencionális étkezés részeként 2-3 pohár bort is elfogyaszt. Vagy pl. a német sörfogyasztási szokások is eltérhetnek a legtöbb országra jellemzôtôl, s ott a sportorvosok megengedhetônek tartják egy üveg sör este történô elfogyasztását. Egészséges populáció esetében egyébként pl. NagyBritanniában férfiaknál heti 21 egység, nôknél heti 14 egység alkohol elfogyasztását ítélik elfogadható határértéknek, ahol káros hatással nem kell számolni. Az 1 egység egyébként 10 g alkoholt jelent, azaz pl. kb. 1 dl bort. Összegezve az állapítható meg, ill. az javasolható, hogy sportolóknál a rendszeres alkoholfogyasztás nem kívánatos. Ugyanakkor az esetenkénti és nagyon mérsékelt formában történô alkoholos ital fogyasztás nem kifogásolható. Ez azonban valóban csupán igen kis menynyiséget jelenthet, pl. egy pohár sör, vagy egy kisfröccs elfogyasztását. Nagyobb mennyiségû és rendszeres alkoholfogyasztás a sportoló teljesítményére is negatív kihatással van. Fiatal, még nem nagykorú sportolók esetében mindenféle alkoholtartalmú ital teljes mellôzése kívánatos. S az is kívánatos, hogy az edzô – az alkoholfogyasztási szokásokat tekintve is – jó példát mutasson a sportolóknak. A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sportolók mikroelemszükségletének témakörével foglalkozik.

■

IV. hely Benkô Zoltán kajak-kenu – K-1 1000 m Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu – K-2 500 m Boczkó Gábor Fekete Attila Imre Géza Kovács Iván vívás – pb.tôr csapat Berki Krisztián torna – lólengés

felszívódnak, könnyen emészthetôk. Nem elhanyagolható a sör kálium- és foszfortartalma sem, s magas a B vitamincsoportba sorolható egyes komponensek mennyisége is. Külön kihangsúlyozandó, hogy a borok – elsôsorban a vörösborok – jelentékeny mennyiségben tartalmaznak természetes antioxidánsokat (pl. polifenolok, rezveratrol), s tény, hogy a mérsékelt és rendszeres borfogyasztás (az ún. mediterrán diéta részeként) együttjár a koszorúér eredetû szívbetegségek kisebb kockázatával.

2006/1

III. hely Cseh László úszás – 100 m hát Zsivóczky Attila atlétika – tízpróba Kozmann György Kolonics György kajak-kenu – C-2 1000 m Viski Erzsébet kajak-kenu – NK-1 500 m Paksy Timea Szabó Szilvia Benedek Dalma Bóta Kinga kajak-kenu – NK-4 500 m Ungvári Miklós judo – 66 kg Aubéli Ottó birkózás – szf. 120 kg Majoros István birkózás – kf. 55 kg Bárdosi Sándor birkózás – kf. 84 kg Knapek Edina vívás – tôr egyéni Gál Róbert torna – talaj Balogh Beatrix Borbás Rita Ferling Bernadett Görbicz Anita Hornyák Ágnes Kenyeres Fanni Kindl Gabriella Kovacsicz Mónika Mehlmann Ibolya Ôri Cecilia Pálinger Katalin Siti Eszter Sugár Timea Szûcs Gabriella Tóth Timea Vérten Orsolya kézilabda – nôi csapat 12 III. helyezés

Kihangsúlyozandó, hogy a szervezetbe bejutott alkohol hatása már 0.2-0.3 g/liter véralkoholszintnél jelentkezik, tehát már akkor, amikor az egyén saját testi vagy szellemi állapotában még a legkisebb változást sem észlelte. Ugyanakkor pszichomotoros és alkalmassági tesztekkel az ilyen véralkoholszintet eredményezô alkoholfogyasztás (pl. 2 dl bor) hatása is kimutatható, s felfedhetôk bizonyos zavarok. Így pl. zsugorodik a perifériás látás, lassulnak a reflexek, csökken a fájdalomérzékelés, lanyhul az éberség, s apró zavarok léphetnek fel a mozgás- és egyensúlyérzékelésben. Nagyobb mennyiségû alkoholos ital elfogyasztása (ún. spicces állapot) oldja a gátlásokat (in vino veritas), többnyire fokozódik az agresszivitás, élénkebbé, kommunikatívabbá válnak az emberek, s hiányzik az önkontrol. További alkoholbevitel a mozgáskoordináció teljes hiányát, apátiát, a beszélôképesség elvesztését, öntudatlanságot, alváskényszert eredményezhet (merev részegség). A rendszeresen nagy mennyiségû alkohol bevitele pedig alkoholfüggôséget eredményez, a szervezet leromlását, májzsugort, a szellemi és fizikai teljesítôképesség rohamos romlását. Már említettük, hogy a szeszes italok az alkoholon kívül más, hasznosnak tekinthetô komponenseket is tartalmaznak. A sörnek a komlóból származó keserûanyagai pl. segítik a stresszes állapot feloldását. A sörben, borban lévô szénhidrátok (pl. glükóz, maltóz) gyorsan

■

II. hely Cseh László úszás – 200 m vegyes Vörös Zsuzsanna öttusa – egyéni Biros Péter Fodor Rajmund Gergely István Kásás Tamás Kiss Csaba Kiss Gergely Madaras Norbert Molnár Tamás dr. Steinmetz Ádám Szécsi Zoltán Szívós Márton Varga Dániel Vári Attila vízilabda – férfi csapat Kozmann György Kolonics György kajak-kenu – C-2 500 m Ritter Árpád birkózás – szf. 74 kg Virág Lajos birkózás – kf. 96 kg Deák Bárdos Mihály birkózás – kf. 120 kg Hormay Adrienn Révész Júlianna Szász Emese Tóth Hajnalka vívás – pb.tôr csapat Bedák Pál ökölvívás – 48 kg

44 MAGYAR EDZŐ

I. hely Cseh László úszás – 400 m vegyes Benkô Timea Brávik Fruzsina Drávicz Rita Horváth Patricia dr. Kisteleki Dóra Pelle Anikó Serfözô Krisztina Stieber Mercedes Takács Orsolya Tomaskovics Eszter Tóth I. Andrea Valkay Ágnes Zantleitner Krisztina vízilabda – nôi csapat Kökény Roland Kucsera Gábor kajak-kenu – K-2 1000 m Kovács Katalin Janic Natasa kajak-kenu – NK-2 500 m Hirling Zsolt Varga Tamás evezés – ks kétpár Braun Ákos judo - 73 kg

2006/05/14 10:49

2. táblázat: 2005. évi világbajnoki eredmények olimpiai versenyszámokban helyézesek szerint

05-44

06-43

2006/05/14 11:09

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ Az országok összteljesítményeiben bekövetkezett változásoknál sokkal hullámzóbb eltéréseket tapasztalunk, ha a sportágakban szerzett pontszámaikat hasonlítjuk össze az elmúlt olimpiai ciklus elsô évében elértekkel. Szembeötlô az USA pontszámnövelése atlétikában és úszásban. Mindkét sportágban több mint 50 ponttal gyûjtöttek többet versenyzôi 2005-ben. Az amerikaiak úszócsapata 185 pontjával önmagában a nyolcadik lenne a nemzetek sorrendjében. Mindez két nagy múltú úszó nemzet rovására történt. A német és francia férfiúszók mindössze kilenc-kilenc pontot gyûjtöttek és abból is öt, illetve három pontot mindketten az újonnan bevezetett hosszútávúszó versenyszámban. Az atlétika kárvallottjai pedig Olaszország és Ausztrália egyszámjegyû teljesítményeikkel. Érdemes megemlíteni, hogy atlétikában az orosz nôk majdnem ugyanannyi pontot gyûjtöttek össze, mint az amerikai férfiak. Birkózásban a japán és kínai vesenyzônôk vitték haza a megszerezhetô pontok felét. Evezésben uralkodik a hagyomány és nagyon kiegyensúlyozott a mezôny. Kerékpárban az ausztrál hölgyek szerepeltek látványosan. A világbajnokságok két legváratlanabb eredménye az volt, hogy az öttusázás történetében elôször kínai világbajnokot avattak, illetve az, hogy az USA tornászlányai az öt világbajnoki aranyérembôl négyet megszereztek. Az atlétika és az úszás után a súlyemelés világbajnokságán jutott ponthoz a legtöbb ország. A sportágak zömében szóródnak a pontok és több, de jelentéktelen elmozdulást találunk az elmúlt ciklus elsô évéhez viszonyítva. Megerôsítette vezetô pozícióját asztaliteniszben, mûugrásban, tollaslabdában és súlyemelésben Kína, birkózásban, ritmikus gimnasztikában és szinkronúszásban Oroszország, íjászatban és taekwondoban Korea, judóban Japán, ökölvívásban Kuba, triatlonban Ausztrália és vívásban Franciaország. Magyarország most elsôsorban a lányok aranyérmével megôrizte a sportág koronáját vízilabdázásban, de elvesztette húzó sportágában, a kajak- kenuban, valamint tradicionális siker sportágában, az öttusában. Az elôbbiben a németek, az utóbbiban az oroszok kétszer annyi pontot szereztek, mint mi! Az élvonal változásait az jelentette, hogy kerékpározásban az ausztrálok, sportlövészetben az olaszok, teniszben a franciák, tornában az amerikaiak, vitorlázásban pedig a brittek vették át a vezetô szerepet Összesen 97 ország ért el helyezést 2005. világbajnokságainak valamelyik olimpiai versenyszámában és került rangsorunkba. Ez a szám évrôl-évre nô

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 43

2006/1

Sportolók alkoholfogyasztása Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

és már nem sokkal kevesebb, mint a NOB tagnemzeteinek a fele. Például l988-ban 62 ország volt csak a listánkban, ebbôl olyan következtetés is levonható, hogy a nemzetközi élvonalban helytálló versenyzôk felnevelése és fôként az ehhez szükséges szakmai feltételrendszer és infrastruktúra világszerte szélesedik. A sportvezetôk is gyakran hivatkoznak egy-egy sikertelen VB szereplés után a konkurencia bôvülésére. Ez sajnos kevés sportágra, illetve versenyszámra és csak néhány országra szûkítve igaz. Tapasztalataink szerint az ún. harmadik világ fiatal tehetségei a nemzetközi eredmények elérésében huzamosabb idô óta fôszerepet játszó országokban nevelôdnek klasszisokká. Az afrikaiak elsôsorban kimagasló fizikai képességeikkel a nem túl technika igényes sportágakban, az ázsiaiak pedig a küzdôsportokban. A statisztika azt is mutatja, hogy a táblázatban szereplô 25 ország birtokolja a megszerezhetô összpontszám 90 %-át, az utolsó 27 ország pedig csak egy-két ponthoz jutott. A táblázat pontszámai között található tizedes értékek a holtversenyek pontosztozkodásaiból adódnak. Véletlenszerû, hogy csakis a férfiak versenyszámaiban születtek. A 100 méteres pillangóúszás és a rúdugrás ötödik helyezésénél, illetve a tornában két bronzérmet adtak ki talajon és két negyedik helyezettet hirdettek lólengésben. Az utóbbi kettôben magyar versenyzôk is érintettek voltak, így összteljesítményünk egy ponttal megrövidült. Az eredményekben közremûködôket helyezésenként bemutató táblázat alátámasztja, hogy jól rajtoltunk az olimpiai ciklusban. A 42 nô és 40 férfi versenyzô

többsége 25 év alatti és most érte el a legjobb eredményét a nemzetközi élmezônyben. A 22 világbajnok közül csupán a nôi kajak páros állt rajthoz címvédôként. A táblázat szokatlan aránytalanságot mutat. A 153 pontból 134 pontot, azaz a 87%-át, 27 érem megszerzésével érték el versenyzôink. Ez kiváló teljesítmény, hiszen az olimpiai eredményesség esélyeinek latolgatásánál korábban is úgy gondoltuk, hogy 25 és 30 közötti érem számmal a nemzetek rangsorában biztosan az elsô tíz ország közé lehet kerülni. Ez nekünk utoljára 1992-ben sikerült, amikor Barcelonában 30 medált gyûjtött a magyar olimpiai csapat. Atlantában 21 dobogós helyezéssel már egy hellyel kiszorultunk az elsô tíz nemzet közül. Sydneyben és Athénben egyaránt 17-17 érmet szerezve teljesítettük az aktuális és Pekingre is érvényes olimpiai célkitûzést, vagyis bekerültünk az elsô 15 ország közé. Vegyük viszont komoly figyelmeztetésnek a táblázat jobb oldalán található fehér foltokat. A fenti esélylatolgatáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy az optimális szerepléshez tervezett pontszámnak csak a 70%-át lehet általában érmekkel megszerezni, további 30%-ot a IV.-VI. helyezésekkel szükséges hozzátenni. Ez például Athénban a pontszámaink 32% volt. A 2005-ben helyezésekkel elért 19 pont (8%) arra figyelmeztet, hogy élsportunknak nagyon karcsú a nemzetközi színvonalú eredmények elérésére képes derékhada. Ennek elemzése azonban már átvezet a minôségi utánpótlásnevelés gondjaihoz és feladataihoz. Mindenestre vékony jégen táncolunk, amikor távlatosan nagy célokat tûzünk sportmozgalmunk elé.

A sporttáplálkozás rovatunk elôzô részeiben a következô témakörökkel foglalkoztunk: – fehérjebevitel, fehérjeigény, – folyadékfogyasztás, – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás, – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén, – vegetariánus táplálkozás, – kreatinkiegészítés, – tápláltsági állapot és testfelépítés, – szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása, – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet, – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet, – nem fémes makroelemek szükséglete. A rovat – természetesen köszönhetôen a szerkesztôk bizalmának, számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, mikroelemszükséglet, vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók alkoholfogyasztása.

Alkoholfogyasztási szokások Az emberek jelentôs része nem tartozik az absztinensek (alkoholt egyáltalán nem fogyasztók) közé, hanem kis mértékben, mértékletesen esetleg nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholos italokat. Sajnálatosan a lakosság nem elhanyagolható része – Magyarországon ez legalább 5% - alkoholfüggô egyén, olyanok, akik képtelenek ellenállni az ivás iránti vágynak. Ezen emberek sajnos fokozatosan tönkreteszik saját magukat, pusztítva szervezetüket, s természetesen komoly gondot okoznak családjuk, környezetük, de az egész társadalom számára is.

Jól ismert tény, hogy a sör- és borfogyasztás szokása lényegében egyidôs a civilizációval, azaz sokezer éves múltra tekint vissza. A jelen kor emberére jellemzô alkoholfogyasztási szokásokat számos tényezô befolyásolja, pl. a hagyományok, rituális események, az anyagi helyzet, az egészségi állapot, az életkor, a földrajzi és klimatikus környezet, s egyéb paraméterek. A leírtak alapján úgy vélem jogosan merül fel a kérdés, hogy szabad-e a sportolónak alkoholt fogyasztania, s az alkoholfogyasztás hogyan hat a teljesítményre.

Szeszes italok A szeszes italokat általában 3 csoportba szokás sorolni. Az elsô csoport a sörök, amelyek alkoholtartalma általában 36%, a második a borok, ezek alkoholtartalma többnyire 10-12% - bár vannak könnyû spanyol és francia borok mindössze 7-8% alkoholtartalommal s nehéz, különleges, fûszeres borok 20% körüli alkoholhányaddal is – s végül a tömény italok, amelyek alkoholtartalma általában 30-40%. Ez utóbbiak alapanyaguk szerint tovább csoportosíthatók, beszélünk borpárlatokról, gyümölcspálinkákról, gabona alapú italokról (pl. vodka, whisky), cukor alapú szeszes italokról (rumok), s végül likôrökrôl. Az egyes italok alkoholtartalmát és összetételét azért is célszerû ismerni, mert nem csupán az elfogyasztott alkohol abszolút mennyisége a döntô, hanem az is, hogy a szervezetbe jutó ital milyen más – esetleg kedvezô hatású – komponenseket tartalmaz, ill. milyen arányban higított. Lényegesen kedvezôbb pl., ha ugyanazon mennyiségû alkohol nem a tömény vodkából, hanem mondjuk a négyszer nagyobb térfogatú borból jut az emberi szervezetbe. A szeszes italok azonban nem csupán vizet és alkoholt – fôleg etilalkoholt, de nagyon kis mennyiségben metilalkoholt és viszonylag jelentôs mennyiségben többértékû alkoholt, glicerint is – tartalmaznak, hanem egyéb komponenseket is. Pl. íz- és illatanyagokat, ásványi anyagokat, vitaminokat, amelyeknek kedvezô élettani hatása is lehet. Az aromaanyagok – pl. a borban lévô cukrok és szerves savak – kellemes ízük és illatuk miatt étvágyfokozó hatásúak lehetnek

Az alkohol élettani hatása Az alkohol – etilalkohol vagy etanol – az ital alkoholtartalmától függô sebességgel, de lényegében nagyon gyorsan és átalakulás nélkül szívódik fel, s hamar

eléri a vérben a maximális koncentrációt. A felszívódás sebessége függ a gyomor teltségi állapotától is, üres gyomorból a felszívódás gyorsabb. Az alkohol energiaforrás is, elfogyasztásával a szervezet ún. üres kalóriához jut. Az etanol energiatartalma 7.1 kcal/g, azaz 29-30 kjoule/g. Az alkohol tehát – kémiai összetételébôl adódóan – jóval több energiát szolgáltat, mint a szénhidrátok, s energiatartalma a zsírokénak kb. 75%-a. Az alkohol kiürülése a szervezetbôl viszont meglehetôsen lassú folyamat, több órát vesz igénybe, a szövetekbôl csak igen lassan távozik el az alkohol, ill. viszonylag lassú a lebomlás folyamata. A kiürülés általában kisebb arányban (510%) történik alkohol formájában, s ez természetes úton, kilégzés, izzadás, vizeletkiválasztás útján történik. A nagyobb résztôl kémiai lebontással szabadul meg a szervezet. Ez esetben az alkohol oxidálódik, elôször acetaldehiddé majd ecetsavvá, s így kapcsolódik a Krebs ciklushoz. Ez a folyamat a kis, ill. közepes mennyiségû alkoholfelvétel esetén áll fenn, de van egy másik út is, ami akkor jellemzô, ha a szervezetbe igen nagy mennyiségû alkohol jut. Ilyenkor a xantin-oxidáz-kataláz enzim lép mûködésbe, s a folyamat a toxikus hatású acetaldehid feldúsulását eredményezi. Ez az ún. alkohol-mérgezés. Az alkohol lebomlási, ill. kiürülési sebessége egyénenként változó, függ a nemtôl, testtömegtôl, fizikai aktivitástól. Az oxidációt végzô alkoholdehidrogenáz enzim mennyisége, ill. aktivitása a férfiaknál általában jelentôsen meghaladja a nôkre jellemzô értéket. Az egészséges európai férfi májában óránként mintegy 5-10 g alkohol tud lebomlani, az átlagérték kb. 7 g/óra. Érdekes megfigyelés, hogy az ázsiai típusú emberek (pl. japánok) alkohol-lebontó képessége jelentôsen elmarad az európai típushoz tartozókétól. Nagy mennyiségben fogyasztva az alkoholt az egészségkárosító hatás nyilvánvaló. Kis mennyiség esetén azonban egészségkárosító hatás nem mutatható ki, ill. a hatás inkább elônyösnek tekinthetô. Ezek a következôk: – étvágygerjesztô (aperitif) hatás, segíti a nyálképzôdést és a gyomornedvkiválasztást, – elôsegíti az emésztést, növeli a jó (HDL) koleszterinszintet a vérben, – értágító hatású, kedvezô a keringési rendszerre, – feszültségoldó, álmosító hatást fejt ki, kedvezô az idegrendszerre.

07-42

2006/05/14 11:13

Page 1

42 MAGYAR EDZŐ – életkori csoportok (ifi, felnôtt, senior); – a résztvevôk(nézôk, riporterek, stb.) köre és létszáma; – az image karaktere (dinamizmus, exkluzivitás stb.). A második lépésben meg kell találni azokat a szponzorokat, akiknek az adott sport mint szponzori tárgy megfelel. Célszerû és hasznos egy olyan listát szerkeszteni, amely azon sikeres cégeket veszi számba, amelyek célcsoportja hasonló a szponzorálási tárgy célcsoportjához. Figyelni kell, hogy potenciálisan, mely

■

cégek vonzódnak eleve a szponzorálási tárgyhoz. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott szponzorral szoros kapcsolatot létesítsünk, és hogy a gazdasági szférából mindig csak egy szponzort érjünk el (egy bankot, egy autógyárat, egy valamilyen vállalatot stb.) mert ezzel jelezzük, hogy szándékunk komoly. Összefoglalásként tehát megállapíthatjuk, hogy a szponzorálás két fél között létrehozott olyan üzleti kapcsolatot jelent, amelynek során az egyik fél anyagi javakat (pénzt vagy szolgáltatást) ad, a

2006/1

másik fél (egyén, szervezet, esemény stb.) viszont cserébe bizonyos együttmûködést, társulási lehetôséget nyújt, amelynek segítségével a szponzor üzleti elônyökhöz juthat. Lényeges leszögezni, hogy ez a kapcsolat vagy társulás (association) kölcsönös, partneri elven nyugszik. A sportszponzorálás pedig lényegében nem más mint egy integrált kommunikációs beruházás, amelynek célja valamely termék vagy márka népszerûsítése, ismertségének fokozása olyan sajátos médiumon keresztül, mint a sport.

A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár

A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József

Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714, [email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40..

Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30-991-0203

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/1

Jacques Rogge elsô olimpiai ciklusa BESZÉLGETÉS A NOB ELNÖKÉVEL A belga Jacques Rogge 2001-ben a moszkvai NOB közgyûlésen váltotta a szervezet elnöki székében húsz esztendôt töltött spanyol Juan Antonio Samaranchot. Azóta már valamivel több, mint egy olimpiai ciklusnak megfelelô négy esztendôt munkálkodott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén, s ebbôl az alkalomból részletes interjút adott az olympic.org., azaz a NOB internetes portálja szerkesztôinek. A szervezet elsô emberének vélekedése nem csupán abból a szempontból érdekes, hogy miként értékelte a szervezet utóbbi idôszakának tevékenységét, hanem következtetni lehet szavaiból arra is: mi várható a nemzetközi olimpiai mozgalomban az elôttünk álló években. ● – Olympic.org.: Elnök úr, visszatekintve arra a négy esztendôre, amely az elnöki teendôknek áldozott, megítélése szerint melyek a legkiemelkedôbb eredmények, események? – Jacques Rogge: Nem könnyû, ha az embernek magának kell értékelnie a saját, illetve a szervezete tevékenységét. Ezt többnyire másokra hagyom, s azt is hogy vélekedésüket, gondolataikat megosszák velem. Összefoglalva elmondhatom, minden okunk megvan arra, hogy elégedettséggel nyugtázzuk a mögöttünk hagyott négy-öt esztendôt. Elsôként, s mindenek elôtt jegyezném meg a sikeres olimpiai játékokat ebben az idôszakban: 2000-ben Sydney, 2002ben Salt Lake City, 2004-ben pedig Athén sikeres ötkarikás játékait. Engedjék meg, hogy Sydney olimpiájával külön is foglalkozzam. Atlantáét követte, s tudjuk, 1996-ban akadtak bizony szervezési-rendezési bonyodalmak az amerikai helyszínen. A rólunk kialakult kép ezt követôen ráadásul roppant elônytelenül változott az 1999–2000 évben Salt Lake City kandidálása körülményeit zavaró korrupciós és egyéb visszatetszést keltô jelenségek következtében. A NOB szervezeti válsága sokat ártott, s a rendtevés nem kevés személyi és egyéb áldozatokat követelt. Nos, mindezek után kerültek sorra Ausztráliában az olimpiai játékok. Vitathatatlan sikerük nyomán megerôsödött a szervezet, visszanyerte hitelét, vonzását, népszerûségét és újra reménykeltôvé tette kilátásainkat a jövôre. Nem a véletlen mûve, hanem éppenséggel Sydney remekelése, hogy a 2012-es és a 2014-es

játékok megrendezéséért olyan nagyhírû világvárosok indultak harcba, mint Párizs, Madrid, New York, London, Moszkva… Ez kétséget kizáróan a NOB és a játékok tekintélyét igazolja. (A jobb érthetôség kedvéért jegyezzük azért meg, hogy annak idején, elnökké választása elôtt Jacques Rogge vezette a NOB Sydney játékaira kijelölt úgynevezett Szemle Bizottságát. A szerk.). A játékok és jövôbeni rendezésük menedzselése nyilvánvaló prioritást élvez a tevékenységünkben. Érthetô elégedettséggel tölt el az a tény, hogy a mechanizmus, amelyet a NOB Tanulmány Bizottságával dolgoztattunk ki annak érdekében, hogy a szervezô-rendezô bizottságok minôségi munkát legyenek képesek végezni – eredményre vezetett. Egész specifikusan ennek a testületnek azokra az ajánlásaira célzok, amelyek konkrétan segítették a játékok rendezôit abban, hogy következetesen ellenôrzött módon a tervezett költségvetés keretei között maradjanak, ne lépjék át az elôirányzatokat, mégis eleget tudjanak tenni a játékok igen komplex követelményeinek. Ebben a folyamatban meghatározó volt a korábbi játékok szervezôi tapasztalatainak rendszerezése és a tudást kedvezôen kamatoztatható átadása a soron következô szervezôknek, azután a játékok rendszeres idôközönkénti áttekintése. Ezen felül sikerült néhány sportágban jelentôsen javítani a bíráskodás rendszerét, minôségét, színvonalát is. Az említettekkel párhuzamban a NOB igyekezett mind átláthatóbbá, nyilvánossá tenni mûködését, s ez a belsô és külsô szakértôi könyvvizsgálók munkájának, valamint javaslataik felhasználásának köszönhetô. Szervezeti felépítésünk korszerûsödött, az érdekek minden esetleges konfliktusát kizárják az új szabályaink. Zéró toleranciát hirdettünk és valósítottunk meg mindazokkal szemben a gyakorlatba, akik vétettek a szervezet tekintélye, vagy etikai normái ellen, a szóban forgó tagokat kizártuk, illetve szankciókkal sújtottuk. Ugyanígy jártunk el – a zéró tolerancia elvei szerint –, a dopping elleni küzdelmünkben is mindazokkal szemben, akik nem tartották tiszteletben dopping ellenes kódexünket. Az érintett a sportolókat kizártuk a játékokból, illetve további szankciókkal is éltünk. Ezek az intézkedések kivétel nélkül azt célozták, hogy megvédjük mindazokat az értékeket, amelyeket a

NOB vall és mind szélesebb körben népszerûsíteni óhajt. Növeltük a bevételeinket, s ami még fontosabb, jelentôsen növeltük a tartalékainkat, amelyek most már nem csak azt eredményezik, hogy a korábbiaknál erôteljesebben, nagyvonalúbban vagyunk képesek finanszírozni különféle sportfejlesztô programjainkat, hanem arra is, hogy négy esztendeig akadály, minden zökkenô nélkül meg tudjuk ôrizni mûködôképességünket még abban az extrém esetben is, ha bármilyen kényszerû okból egy-egy olimpia lebonyolítása elmaradna. A 2012-ig, illetve 2014-ig terjedô televíziós közvetítésekkel kapcsolatos szerzôdések, mondhatom, roppant gyümölcsözôek, különösképpen, ami az Egyesült Államokat, Kanadát és az európai térséget illeti. A TOP-programban résztvevô világcégekkel kötött szerzôdések úgyszintén megnyugtató módon alakultak, elmondható, hogy a pénzügyi háttér vonatkozásában semmi aggodalomra nincs okunk, stabil a szervezet. – Olympic.org.: Az Athént követô 2005-ös, játékokba szünetet jelentô esztendô legkiemelkedôbb eseményének a NOB szingapúri, 117-ik közgyûlése tekinthetô. Hogyan summázná az ott tapasztaltakat? – Jacques Rogge: Szingapúr valójában kulcsfontosságú esemény színhelye volt. Londont választottuk a 2012-es játékok színhelyül. Szoros versenyben nyert – mint ahogyan ezt várhattuk is, hiszen öt város remek nagyváros versengett, s mindegyik magas színvonalú pályázatot készített. London, amellett, hogy kiválóan készítette elô nagyvonalú pályamunkáját, igen hatásos, erôteljes benyomást keltett annak a víziónak az elôadásával, hogy a sport mennyire sikeres ösztönzéssel járulhat hozzá az ifjúság, az új felnövekvô nemzedék formálásához. Nagy várakozással tekintünk az együttmûködés elé a londoni szervezô bizottsággal, amely az elkövetkezendô hat évben folyamatosan érvényesül. A Szingapúrban végzett munkát abban a tekintetben is jelentôsnek ítélhetjük, hogy hetven év után elsô alkalommal nem csupán átfogó revízió alá vette a közgyûlés az olimpiai programot, az ezt alkotó sportágakat, hanem szavazott is a kérdésben. A gyakorlat azt igazolta, hogy ez helyes és szükséges, amelyet érdemes idôrôl-idôre napirendre tûzni a jövôben. Elhatározott

08-41

2006/05/14 11:14

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ szándékunk megôrizni a mûsorban minden értékes és az ifjúságot inspiráló sportág versenyeit. Azt is tapasztaltuk, hogy a program és az alkotó sportágak jelenleg érvényes felülvizsgálati procedúráját azért finomítani szükséges, mert a jelenlegi megközelítésben és formában aligha teszi lehetôvé új sportágak programra tûzését. Egy új, korszerûbb megközelítés és módszer kidolgozását egyik fontos feladatunknak ítéljük 2009-ig terjedôen. – Olynpic.org.: Januárban még némi bizonytalanság érzôdött optimizmusa ellenére is nyilatkozataiban a torinói téli játékokkal kapcsolatosan. Most, a nagy napok után, hogyan summázná véleményét? – Jacques Rogge: Hozzá kell szoknunk, s ez végtére is nem rendkívüli, hogy az illetékes szervezôbizottságok a munkálataik vége felé közeledve gyakran kerülnek szembe költségvetési problémákkal. Torino esetében is akadtak bizonyos gondok, ám a kormány megértést tanúsított és nagyvonalú, azonnali támogatást nyújtott. Csak kezdetben okozott aggodalmat az a tény, hogy a NOB doppingellenôrzési gyakorlata és a szankcionálás valamint az olasz törvénykönyv idevágó passzusai között különbségek fedezhetôk fel, de az olaszok itt is rugalmasan jártak el… Maguk a játékok azután, a rendezés, az események, a látványos küzdelmek azután mindent feledtettek. A záróünnepség során ôszinte elragadtatással mondtam köszönetet Olaszországnak, Piemont tartománynak és Torino városának – felejthetetlenül hangulatos és látványos téli olimpiát rendeztek, pazar, nagyvonalúan szórakoztató megnyitó és záró aktussal. A lebonyolítás technikai szempontból hibátlanul történt, fennakadás nélkül mûködött a tájékoztatás és a közlekedés-szállítás. Várakozással tekintettem egyebek között a mûkorcsolyázás versenyei elé. Salt Lake Cityben a pontozás ellentmondásos volt. Azóta a nemzetközi szövetség megreformálta a rendszert, s ez most itt is megfelelôen vizsgázott. Talán még két vonatkozást említenék külön is. Az egyik a biztonság. Az olasz rendezôk, fegyveres testületek, a légierô és határôrség egységei terveinek és munkájának köszönhetôen nagy megkönnyebbüléssel zárhattuk a játékokat, s ez a mai veszélyekkel, terrorizmussal terhelt világban kiemelkedô jelentôségû. A másik egyfajta üzenet is a dopping küzdelem résztvevôinek – mindkét oldalon. Az osztrák síelôk tömeges „balesete”, valamint a versenyek elôtt az áldozatokkal járó szigorú vizsgálatokkal nyomatékosan és ismét jeleztük a nemzetközi sport és az olimpiai család tagjainak: fenntartás nélkül kitartunk a zéró-tolerancia elve mellett, eltökélten küzdünk tovább az egészséges és tiszta sport ér-

■

vényre juttatásáért… Mindent egybevéve, maradéktalanul elégedett lennék, ha négy év múlva a kanadai Vancouver a torinóihoz hasonló körülményeket biztosítana a téli olimpiai játékoknak. – Olympic.org: Milyen lényeges változásokra számíthatunk a mögöttünk hagyott torinói versenyek és a 2008-as pekingi nyári játékok közötti idôszakban? – Jacques Rogge: Az olimpiai játékok nélküli esztendôk nem jelentik a legkevésbé sem azt, hogy mi kényelmesen üldögélünk a babérjainkon, s erre példának felhozhatnám a 2005-ös évet. Egyebek között gondosan elôkészítjük a 2014-es téli olimpiai játékok helyszínét eldöntô közgyûlésünket, amelyre 2007 júliusában kerül sor Guatemala Cityben. Hasonló gonddal és körültekintéssel járunk el a soron következô MOB kongresszus elôkészítését illetôen is, amelynek idôpontjául 2009-et jelöltem meg. Megfelelô idôt szánunk arra is, hogy az utóbbi idôben hozott döntések és határozatok tapasztalatait levonjuk, értékeljük azokat, és ha szükséges, módosítsunk rajtuk. Számos olyan téma is foglalkoztat bennünket, amelyekre távolról sem összpontosul olyan figyelem, mint amilyen a legnépszerûbb megnyilvánulásokra, legelôször is magukra a játékokra. Ilyenek többek között a NOB szolidaritási programjának, más szóval az olimpizmus értékeinek a lendületesebb és hatékonyabb népszerûsítése, továbbá olyan fontos bizottságaink tevékenységének megerôsítése, mint amilyen a Nôk és a Sport, vagy a Környezetvédô bizottság, valamint az együttmûködés kiszélesítése a sportközösségek felvilágosítását célozva, az Egyesült Nemezetek illetékes testületeivel olyan programokban, mint amilyen a menekültügyi kérdések, vagy példának okáért az AIDS elleni küzdelemben való tevôleges részvétel a sport eszközeivel. – Olympic.org.: Nem sokkal a beszélgetésünket megelôzôen tért haza legutóbbi látogatásáról, a Kínai Népköztársaságból. Megítélése szerint milyen szerepet játszhatnak a pekingi olimpiai játékok az ország életében? – Jacques Rogge: Annak a szerencsének a következtében, hogy meglehetôs gyakorisággal volt alkalmam ellátogatni a Kínai Népköztársaságba, kétség kívül van egy olyan haszna is, hogy szinte lépésrôl lépésre figyelhettem meg azokat a jelentôs változásokat, amelyeken nem mindennapos sebességgel halad át ez az óriási ország. Feltûnô, hogy Peking 2001 óta – akkor kapta meg a szervezés jogát – mekkora lépésekkel halad elôre… S még mindig alig kevesebb, mint 1000 további napjuk van a munkák teljes befejezéséhez a 2008-as játékok nyitányáig. Hadd tegyem hozzá, tudjuk, hogy abban a hatalmas ipari-gazdasági fejlôdésben,

2006/1

amely Kína egész társadalmát elôre lendíti, az olimpia rendezése csak egy igen kis hányadban játszik szerepet. S ez így természetes, ismerve Ázsia legnagyobb országának hatalmas méreteit. Tény ellenben, hogy az olimpia idején az egész világ figyelme Kína felé fordul, s ezt a mi kínai sportbarátaink is nagyon jól tudják. Folyamatosan, újra és újra arról gyôznek meg a benyomásaim, hogy a rendezôk hallatlan elhivatottsággal elkövetnek mindent annak érdekében, hogy 2008ban a játékok minden tekintetben – versenyzôk, szakemberek tájékoztatás, az idelátogatók, a tévénézôk szempontjai szerint – a lehetô legtökéletesebben zajlódjanak le, értsük úgy, hogy minden eddigi olimpiánál sikeresebben. Nagy várakozással tekintek már is a nagy napok elé, amikor az egész világ tanúja lehet az elmondottaknak. – Olympic org.: Ön, elnök úr, érthetôen rengeteget utazik, s amikor a Lausanne-i székházban dolgozik, egymást követik a fontos tanácskozások, találkozások, ülések. Hogyan képes eleget tenni ennek a zsúfolt programnak? – Jacques Rogge: Igaz, az utóbbi év roppant zsúfolt volt. Intenzív módon keresztülkasul járom az öt kontinenst. Sorra látogatom és tárgyalok a nemzeti olimpiai bizottságokkal, szervezôkkel, szponzorokkal, s ide tartoznak az olimpia sportok világbajnokságai, esetenként kontinens bajnokságai… Reggel sportolókkal találkozom, délben államfôkkel ebédelek, délután vezetôkkel tárgyalok, este versenyeket, eseményeket tekintek meg… Ezek az utazások, találkozások igen hasznosak. Az eszmecserék lehetôséget nyújtanak arra, hogy találkozzam olyanokkal, akik egész életüket a sportnak szentelik, pontosan követik a fejlôdést, szakmai megítélésük igen lényeges. Véleményüket okvetlenül érdemes figyelembe venni, hiszen számos meghatározó kérdésben nyújtanak segítséget a jövô feladatainak meghatározását illetôen, fôként abban, hogy milyen problémák merülhetnek fel, s azokat miként oldhatjuk meg a legeredményesebben, melyek azok az érintkezési pontok, ahol a NOB a leghathatósabb segítséget képes biztosítani. Ezek az utazások egyszerûen nélkülözhetetlenek, ösztönzôk, egyszersmind értékes tapasztalatokkal gazdagítanak, gyarapodnak az ismereteim, amelyek elengedhetetlenek az olimpiai mozgalom fejlesztéséért végzett munkánkhoz… Természetesen sok idôt töltök Lausanne-ban, ahol kialakult rend szerint fogadom a látogatóimat, s ahol rendszeres lehetôségem nyílik a hivatal adminisztrációs tevékenységének áttekintésére. A nap végeztével többnyire azzal a jó érzéssel zárhatom a munkát, hogy a dolgok jó kezekben vannak, s akik itt dolgoznak, tevékenységüket szenvedélyes odaadással végzik. Fordította: Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 41

2006/1

ló emberekkel való kontaktus kiépítéséhez. Különleges szerepe van itt a vendégek fogadásának, tehát a sportban fontos (VIP) személyek meghívásának és fordítva. Ezek az eszközök különösen akkor jelentôsek, amikor a jegyek kibocsátása és eladása közötti idô nagyon rövid. Lehetne tovább sorolni azokat a részletcélokat, amiket egy cég a szponzorálás során elérhet, a fô cél azonban mindig kettôs: – az image átvitele; – a termék ismertetése. Különbözô szociológiai felmérések készültek ezzel kapcsolatban, amelyek megállapították, hogy a vállalatok és cégek legdominánsabb célja az image átvitele (60-80 %) és a termékismeret 4070%-ban.

3. A szponzorálás néhány fontos elve Azok a kommunikációs célok, amelyeket az elôzô alpontokban említettünk csak akkor válnak elérhetôvé, ha a szponzorálás a médián vagy valamilyen hosszabb távú bázison keresztül is megvalósítható és a cég egész kommunikációs politikájával összhangban áll. A kommunikációs célok adják a szponzorálási terv alapját, ezért mindenekelôtt azt kell tisztázni, és csak azután kerülhet szóba az image, a termékismeret vagy a PR. Ezután, illetve ezzel egyidôben a kiválasztott célcsoportot is definiálni kell, ezt követôen pedig a szponzorálási célterület (célszint) meghatározását kell elvégeznünk. Ez lehet területi, nemzeti vagy kontinentális szint. Ha mindezeket kiválasztottuk, akkor kerülhet sor a végleges szponzorálási terv kidolgozására. A stratégiában le kell írni, hogyan akarjuk elérni a tervezett célokat, és a szponzortevékenységeket el kell rendezni az elkövetkezô néhány évre. Ezt követôen kerülhet sor arra, hogy kiválogassuk azokat a sportágakat, amelyek segítségével a legeredményesebben elérhetôk a célok és a leghatékonyabb lesz a végeredmény. A szponzorálás tárgyának kiválasztásában figyelembe kell venni: – a sportág karaktereit; – a teljesítmény szintjét; – és a szervezetet. Minden sportágnak vannak saját, csak rá jellemzô vonásai, karakterei, amelyek együtt adják meg annak image-t. Az image átvitelének garantálásához fontos, hogy a szponzor image profilja hasonló legyen a sportági profilhoz. A teljesítmény szintje utal arra a sportbeli színvonalra, ahol a szponzorálás történik, pl. ifjúsági (kezdô) verseny, rekreációs versenyek és versenysport. A teljesítés szintjérôl való döntés függ mind minôségileg, mind pedig mennyiségileg az adott cél-

csoporttól. Mivel a versenysport kapja a médiától a legnagyobb támogatást, így ez adja a legjobb hatékonyságot, ezért érthetôen a legtöbb szponzor ezen a területen tevékenykedik, akár helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten. Fontos tudnunk, hogy a szervezeti egység -, amely magában foglalja az egyéni versenyzôket, a csapatokat, a sportklubokat és a sporteseményeket, - mindig meghatározza a célcsoport földrajzi elhelyezkedését. A sportszponzorálásnál igen lényeges, hogy a három fontos alkotóelem – a sportág, a teljesítményszint és a szervezet – szoros összeköttetésben legyen, és az elsôdleges célcsoportnak feleljen meg a szponzorálás tárgya. Különbséget kell tennünk itt az aktív sportolók, a verseny helyszínének látogatói és a médián keresztül figyelô közönség között. Rendszerint az utóbbiak adják a célcsoport legnagyobb bázisát, ezért a legtöbb szponzor csak akkor lép be a sport szponzorálásába, ha biztosított a tömegtájékoztatás (sajtó, rádió és fôleg a televízió, esetleg újabban az Internet). A szponzorálás tárgyának meghatározásánál továbbá döntenünk kell arról, hogy mi a szándékunk, milyen célokat akarunk megvalósítani. Ezzel kapcsolatban felsorolunk néhány lehetôséget: – a sporteszközök (pl. autó, cipô, sítalp, melegítô, táska stb.) felcímkézése, emblémák elhelyezése; – jelenlét a sporteseményen (pl. hirdetôtáblákon, hangosbemondóval, a pálya felületén vagy egyéb helyeken elhelyezett feliratok, grafikák, programfüzetben, belépôjegyeken, a vendéglátás területén és a szolgáltatásoknál is fontos a jelenlét, információs állomásokon szintén stb.); – címek használata (pl. fôszponzor, hivatalos támogató, arany fokozatú támogató stb.); – a szponzorálás tárgyának elnevezése a szponzor neve után; – híres sportszemélyiségek felhasználása; – egy sportesemény televíziós közvetítésének szponzorálása, ami különösen a kereskedelmi csatornákkal kapcsolatos lehetôség. Az elôzôeken kívül fontos alapelvként kell megemlíteni azt, hogy a szponzorálásnak operatívnak és hihetônek kell lennie. A szponzor és a szponzorálás tárgya között pedig harmóniának, másképpen a célcsoport nem fogadja be. Minél közelebbi a kapcsolat egy cég (vagy egy termék) és a szóban forgó sportág között, annál könnyebb elérni a hihetôséget. A sportszergyártóknak nincsenek nehézségeik termékeik elfogadtatásában, hiszen azokat a sportolók közvetlenül használ-

ják. A nem sporteszközökkel foglalkozó cégeknek (pl. számítógép, telefon, rádió, stb.) már nehezebb dolguk van ezen a téren. A szponzorálás másik fontos elve, hogy operatív legyen. Minden szponzorálási stratégiának szüksége van egy jól meghatározott operatív tervre, ami rendszerint a költségvetéssel kezdôdik. Ez nem csupán a szponzorált személyeket foglalja magába, hanem a szponzorálási eszközök költségvetését, a hirdetéseket, a reklámokat, a PR tevékenységet, a képviseleti költségeket, a személyi kiadásokat, valamint az elôkészületi és a kiértékelt költségeket. A költségvetés birtokában lehet csak a szponzorálási célokat pontosan részletezni, és a szerzôdéseket megkötni, amely tisztázza, hogy milyen módon kívánja a szponzoráló felhasználni a sportágat, illetve a sportot. A záradékban mindig fel kell tüntetni a verseny idôpontját és befejezését, valamint azt, hogy szerzôdésszegés esetén milyen jogorvoslati lehetôségek állnak rendelkezésre. Ezek után az operatív terv pontos tartalmát végleges formába kell önteni, meghatározva azt az eszközszükségletet és azokat az elôkészületeket, amelyek segítségével teljesíthetô a szponzorálás. A szponzorálás gyakran vezet deficithez, amelynek több oka lehet, ezek közül néhányat felsorolunk: – hirtelen, szubjektív döntésen alapuló szponzorálás, amely mögött nincs megfontolt kommunikációs cél és stratégia, – izolált szponzorálás, amit nem alakítottak a cég kommunikációs-mixéhez, – rövid távon teljesítendô szponzorálási terv, – nem megfelelô becslés és értékelés. A jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve különösen fontos a szponzorálás elôtt mindent elemezni és ésszerûen kalkulálni, ezt a tendenciát tapasztalhatjuk a fejlett országok gyakorlatában is. Az alternatív szponzorálási területek (pl. kultúra, szociális intézmények, környezet, stb.) közül egyre inkább elôtérbe kerül a sport. A sportszponzorálás a kommunikációs eszközök egyik értékes és átfogó formája jelenleg, de várható, hogy a tervezés, a kalkuláció és a szerzôdések terén a jövôben egyre szakszerûbb eljárásokat alkalmaznak. Lényeges, hogy a sportágakat a szponzorálás szempontjából pontosan elemezzük. A következôk vizsgálata szükséges: – a szervezeti egység (klub, egyesület, szakosztály, esemény); – a verseny színvonala (pl. nemzeti bajnokság, területi verseny, ifjúsági torna, stb.);

09-40

2006/05/14 11:18

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

A szponzorálásról edzôknek Koltai K. Iván Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Intézet, Sportmenedzsment Tanszék, Budapest

1. A kommunikációs politika aktuális kérdései

2. A szponzorálás, mint a kommunikáció eszköze

A fogyasztói piac bôvülésével azok a cégek, amelyek tömeges árukkal kereskednek, igen kemény versenybe kerülnek, ezért szükségük van arra, hogy minél kedvezôbb arculattal jelenjenek meg a gazdasági életben, távol tartsák magukat a vetélytársaktól és arra buzdítsák a vásárlókat, hogy az ô terméküket vegyék meg. Az úgynevezett kommunikációs politika nagymértékben segíti e cél megvalósulását. Kommunikációs politikán azt az információszolgáltatási folyamatot értjük, amely arra törekszik, hogy befolyásolja a véleményeket, a viselkedéseket, az elvárásokat és a fogyasztói magatartásokat. A kommunikációs folyamatban tehát két alapvetô célt tûzhetünk ki: az egyik a gazdasági cél, vagyis, hogy növeljük a forgalmat és a piaci részesedést, a másik pedig lélektani cél, amely a magatartások és a szemléletek megváltoztatására irányul. Tekintettel arra, hogy a cégek szinte valamennyien élnek kommunikációs politikával, aminek az a szükségszerû következménye, hogy a fogyasztókat rendkívül nagy információtömeggel bombázzák, akik a túlterhelés miatt az információknak csak minimális hányadát képesek befogadni. A kreatív cégek így arra kényszerülnek, hogy olyan újabb kommunikációs csatornát keressenek, amelynek segítségével versenyben maradhatnak és erre a célra nagyon jól felhasználható a sportszponzorálás. A reklámszakemberek ugyanis tudják, hogy jobban lehet befolyásolni az embereket, ha az élet olyan területein mozognak, ahol pozitív érzelmek és élmények dominálnak. Az egyik ilyen fontos terület a sport. A modern sport kezdetétôl fogva igen népszerû és elismert társadalmi jelenség, sokak számára pozitív élmény és az elégedettség forrása. Ezen kívül a sport mindig széleskörû támogatást kapott a médiától, ezért a cégek kihasználják a sport iránti érdeklôdést - aktív vagy passzív formában - céljaik elérése érdekében. Mivel a játékosok, a szurkolók és a „média-követôk” (olvasók vagy televíziós, Internet, stb. nézôk) csak mellékesen, sokszor tudat alatt képesek befogadni a szponzori üzeneteket, ezért azokat gyakran kell ismételni a pályákon, hiszen az ott elhelyezett reklámok rendkívül érzékeny pontjai az információ átadásnak.

Induljunk ki abból, hogy miként tud egy gazdasági vállalkozás betörni a sportkommunikáció területére? A legegyszerûbb válasz erre a kérdésre az, hogy a szponzoráláson keresztül. A „szponzor” angol kifejezés, eredetileg azt jelentette, hogy támogatás, szolgáltatás, pártfogás és ez elsôsorban a pénzre vonatkozott. Az utóbbi idôben a szó kereskedelmi jelentést is kapott, vagyis úgy körvonalazható, hogy kétoldalú partnerek (szponzor és szponzorált) közötti üzlet, amely szerzôdésben mindkét fél részérôl definiáltak a célok és eredmények. A szponzor többnyire pénzt vagy árut, illetve szolgáltatást nyújt, míg a szponzorált elsôsorban olyan kommunikációs lehetôséget ad, amely feltölthetô pozitívumokkal. A sportesemények sok vonzó adottsággal rendelkeznek, amelyek jó reklámhordozók, ilyen például a fiatalság, a dinamizmus, a látványosság, a váratlan fordulatok és így tovább. Ezek a kommunikációs lehetôségek értékesek a cégek számára, különösen azért, mert azokat a média széleskörûen közvetíti a nagyközönség felé. Ezt a rendszert szokták a szakemberek „mágikus háromszögnek” nevezni, amely szponzorálásból, a gazdaságból és a médiából áll, ezzel az együttessel el lehet érni egy-egy speciális célcsoport megvalósítását. Ebben a „triumvirátusban” nagyon fontos a média szerepe, mert a szponzori üzenetek így juttathatók el a célzott réteg felé; a televízió, a rádió és az írott sajtó megsokszorozhatja az információs hatását. Az utóbbi évtized tapasztalatai alapján egyértelmûvé vált az a tendencia, hogy a klasszikus eszközök (média, reklám, promóció, PR stb.) mellett feltörôben van a szponzorálás, mint átfogó és széleskörû eszköze a kommunikációs politikának. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a sportszponzorálás nem helyettesítheti a hagyományos eszközöket, hanem kiegészítik azokat. Ebbôl következik, hogy a szponzorálást be kell illeszteni a kommunikációs tervbe, mert így sokkal hatékonyabb lehet a reklámmal, a promócióval és a PR kampányokkal együtt. A sportszponzorálás akkor a leghatásosabb, ha eléri a következô célokat: – növekszik a termék- és márkaismeret;

– stabilizálódik, erôsödik az image; – javul a szociális felelôsség; – bôvülnek a fogyasztói kapcsolatok, partnerré (kliensé) válik a vevô; – motiválja a bedolgozókat, a társakat. A szponzorálás igen hatékony abban, hogy stabilizálja és növelje a termék iránti tudatosságot, amikor a tömegkommunikációs eszközök részletes tudósítást közölnek a lakosság nagyobb része felé. Nagyon fontos, hogy a szponzorálás tárgya (pl. személy, csapat, sportesemény stb.) megjelenjen a médiában és lehetôleg a legtöbb ember lássa a célcsoport tagjai közül. Lényeges az is, hogy a cég szponzorálási tervéhez szorosan kapcsolódjon a cég reklámstratégiája, mert a szponzori üzenetek rendszerint csak a termék nevét, logoját (jelmondatát) és emblémáját tartalmazzák, és nem adnak teljes információt a cégrôl vagy annak termékérôl. Így lehet elkerülni azt a gyakori veszélyt, hogy a név maga ismert és népszerû lesz, de a fogyasztók nem tudják pontosan elhelyezni a piacon. Nézzünk meg közelebbrôl egy termékimage-t. Image tulajdonképpen arculatot, jó hírnevet jelent, valakirôl vagy valamirôl kialakított kedvezô kép, továbbá érzések, magatartások, kívánságok összessége, amelyet összekötünk egy sajátos lényeggel. A lényeg lehet egy cég vagy termék, egy csapat vagy egy versenyzô. Szponzoráláskor az image profilját teljeskörûen meg kell határozni, gondosan ki kell dolgozni. Például egy autónál ilyenek az esztétikai, dinamikai, teljesítményi paraméterek, a biztonság, a technikai újítás vagy mondjuk a környezetkímélés. Ezután jöhet a második lépés: meg kell keresni a megfelelô szponzorálási tárgyat, amelyik garantálja az image átvitelét. Szorosan kapcsolható az image-hoz a szociális felelôsség, amelynek az a célja, hogy növelje a jó kapcsolatot, a szimpátiát az emberek között, amit gyakran úgy próbálnak elérni, hogy valamilyen szociális kötelezettséget (szolgáltatást) felvállalnak. A kommunikáció ezen formája különösen fontos a területi (regionális) szférában, mert segíti kiépíteni az összetartó közösséget (kollektívát). Ezért a szponzorok sokszor felhagynak az adok-kapok politikával és ehelyett úgy tüntetik fel magukat, mint e térség, a helyi társadalom felelôs partnerei, amivel rövid idô alatt nagy népszerûségre tehetnek szert. A szponzorálás kitûnô lehetôséget ad a fogyasztókkal (ügyfelekkel) való szoros kapcsolat kiépítéséhez vagy a közvéleményt befolyáso-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/1

„A legnagyobb siker az Olimpiai Bajnokok Klubjának egységes kiállása!” DR. KAMUTI JENÔ MINDEN SZEMPONTBÓL ERKÖLCSÖS TEVÉKENYSÉGET ÍGÉR A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) annak idején a legelsôk között, 1895-ben jött létre, még az elsô újkori olimpiai játékok (1896, Athén) megrendezését megelôzôen. Ez a száztizenegyedik éve mûködô társadalmi szervezet óriási utat tett meg. Rendkívül sikeres mûködését arany-, ezüst és bronzérmek, elôkelô helyezések legalább annyira fémjelzik, mint a mindenkori magyar sportélet nemzetközi elfogadottsága, tekintélye. A MOB legszûkebb vezetésében a közelmúltban személyi változás történt: a dr. Aján Tamás által 1989-tôl betöltött fôtitkári tisztet 2005. decemberében dr. Kamuti Jenô vette át. A fôtitkárok sorában elsô dr. Kemény Ferenc után még tizenheten töltötték be rövidebb-hosszabb ideig ezt a rendkívül fontos tisztséget: így dr. Kamuti Jenô a tizenkilencedik ebben az igen nagy neveket felvonultató sorban. Elég csak a legutóbbi három fôtitkárt – dr. Csanádi Árpádot, dr. Schmitt Pált és dr. Aján Tamást – említeni. A korát meghazudtolóan fiatalos, hat- szakmai résszel legalább azonos fontosvankilencedik évében járó Kamuti Jenô sággal bírt az a személyes varázs, amelyegész élete a sporttal való szoros lyel ô vonzani tudta a közelébe kerülô kötôdés jegyében telt. Már általános is- fiatalokat. A mi klubunkban valóban csakolás korában, 1950-ben eljegyezte ma- ládias hangulat uralkodott, az edzés nem gát a vívással, s ez a kapcsolat elkísérte valamiféle letudnivaló kötelezettség volt, egész élete során. Így a vele való beszél- ami után lehet futni tovább, s intézni a getés elképzelhetetlen anélkül, hogy ne mindennapi dolgokat. Ott tényleg jó volt kerüljön szó hosszú és eredményes lenni, az edzések után rengeteg idôt tölsportpályafutásáról. töttünk együtt, értelmesen szórakoz– 1950-ben kezdtem el látogatni a tunk. Abból a kapcsolatrendszerbôl életBVSC jogelôdje, a Lokomotív edzéseit – re szóló barátságok éppen úgy születtek, emlékezett Kamuti Jenô. – Pályafutá- mint házasságok. Klubvezetôink mindsom elsô, több szempontból is emléke- annyiunkat az értelmes életre, a tanulászetes esztendeje 1956 volt. Ekkor érett- ra buzdítottak, ritka jó hatásfokkal. A ségiztem kitûnôre az Apáczai Csere Já- BVSC-ben majd mindenki diplomát szernos Gimnáziumban, ekkor vettek fel az zett, s késôbb, a civil életben is megállta orvosi egyetemre, ebben a szezonban a helyét. lettem ifjúsági tôrvívó bajnok, s ugyancsak ebben az évben végeztem az ifjúsági világbajnokságon férfi tôr egyéniben a második helyen. Ettôl kezdve egészen az 1976-os, montreali olimpia befejeztéig nagy szerelmem, a vívás fôszerepet játszott az életemben. – Ön a klubhûségrôl is tarthatna elôadásokat, hiszen 1950-tôl 1976 ôszéig csak a Lokomotívban, majd annak utódában, a BVSC-ben forgatta a tôrt, s a késôbbi évtizedekben veteránként is ott folytatta. Mi volt az a vonzerô, amivel semmiféle kísértés-csábítás nem vetekedhetett? – Számos oka van, de elsôként Bay Béla bácsit kell megemlítenem. Ez a kivételes diplomáciai érzékkel is rendelkezô sportember ugyanis mindhárom fegyvernemet egyedülállóan eredményesen oktatta úgy, hogy errôl a tevékenységrôl semmiféle hivatalos papírral, végzettséggel nem rendelkezett! A

– Bay Béla mûködésérôl legendák keringenek, ritka eredményességét senki nem vitatja. Ám azért feltehetôen voltak ott mások is, akik nélkül aligha mûködött volna oly olajozottan a BVSC vívószakosztálya, akik ugyancsak a BVSC sikereinek részvényeseivé lettek az évtizedek során. – Természetesen, ez így volt. Remélem, nem felejtek ki senkit a mesterek sorából: Hátszegi József, Hollós András, Nagy Árpád, Szûcs János, Duronelly László és Vári Attila egyaránt maradandót alkotott. Ami pedig dr. Nedeczky Lászlót illeti, ô maga egy „egyszemélyes intézmény” volt. Mai divatos szóval élve, igazi menedzsere volt a szakosztálynak, aki mások számára lehetetlennek tûnô dolgokat is elintézett. Sok éven át vasúti hálókocsival jártuk Európát, s bizony ezek az utazások a világtól elzárt évtizedekben óriási vonzerôt jelentettek. A BVSC vívói verték a világot, a csúcsot 1972-ben a müncheni olimpia jelentette. Ekkor egészen biztosan a BVSC volt a világ legeredményesebb vívó szakosztálya, hiszen dr. Fenyvesi Csaba két aranyérmet szerzett, Bóbis Ildikó, Marót Péter és jómagam pedig egy-egy ezüstéremmel térhettünk haza.

10-39

2006/05/14 11:19

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ – Szülei annak idején papnak vagy orvosnak szánták, végül az orvosi hivatás mellett tette le a voksát. 1963-ban diplomázott, így München idején már javában praktizált sebészorvosként a MÁV Kórházban… – Miként a sportban, a munkahelyemen is elég hûségesnek bizonyultam, hiszen a MÁV Kórházban kezdtem orvosi pályámat, ott lettem elôbb osztályvezetô, majd igazgató fôorvos, s innen is mentem nyugdíjba az elôzô évben. Sebészi pályámat is átszôtték a sportkapcsolataim, hiszen rengeteg sportember – közöttük számos közeli barátom – került hozzám sérv-, epe- vagy más gondokkal, amelyek vége mûtét lett. Többek között én operáltam az úszók legendás mestereit, Sárosi Imrét és Littomericzky Máriát, az atléták közül Zsivótzky Gyula barátomat. Annak idején, még javában versenyeztem, amikor 1968-ban, Mexikóvárosban Kulcsár Gyôzônek a verseny elôtti este egy hónalji furunkulusát kellett megnyitnom. S hogy még menjek egy kicsit visszafelé az idôben, megemlíteném, hogy családi alapon is van kötôdésem a sportorvosláshoz, ugyanis apósom, dr. Anda Tibor írta 1947-ben az elsô, hazai összefoglaló mûvet a sportsérülésekkel kapcsolatosan „Sportsérülések sebészete” címmel. – Bár ma már csak baráti felkérésre operál, így is rendszeresen bejár a kórházba. Megszokta a kettôs életet, hiszen orvosként is folyamatosan kapcsolata volt a sportolókkal (nem csak a vívósporttal!). Megkülönböztetett figyelemmel követte az egyes fegyvernemek eredményességét, az uralkodó tendenciákat. Ma milyennek látja a magyar vívósport helyzetét? – Legnagyobb bánatomra a hazai vívómesterek nem kedvelik a tôr oktatását, s nem is jellemzô az a fajta edzô-versenyzô kapcsolat, ami a mi idônkben teljesen természetes volt. A tôrözôk helyzetét csak nehezíti, hogy ebben a szakágban különösen sok munkára van szükség az eredményekhez. Ezért-azért, de a férfi tôrözôk nagyon elszakadtak a világ élvonalától, a nôk helyzetét viszont jobbnak látom. A legnagyobb gondot számomra a kardvívók jelentik, hiszen régen még a B-válogatottunk is megverte a világot, már pedig ez az elôny már régesrégen semmivé foszlott. A legutóbbi Vbcsapatversenyben elért tizedik hely irreálisan szerény. A férfi és nôi párbajtôrözôk vonalán is komoly hegemóniával rendelkeztünk, ám mára ott is jelentôsen meggyengültek pozícióink. A nôknél Nagy Tímea elsô, Mincza Ildikó negyedik athéni helye kiváló, ám mögöttük az élmezôny egyre szûkebb. A férfi párbajtôr csapat is nagy dolgokat mûvelt az elmúlt években, ám korukat nézve bizonytalan

■

vagyok, meddig maradhatnak még a legelsô vonalban. – Évtizedeken át különbözô szintû sportvezetôként (Európai Vívó Szövetség elnöke, Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, stb.) szurkolt a mindenkori magyar legjobbaknak, de azért a MOB fôtitkáraként ez a viszony egészen más, sokoldalúbb kapcsolatrendszer lesz. Hogyan is került képbe a MOB-nál, mint lehetséges fôtitkárjelölt? – Az idôszakos választások idején, 2005 tavaszán többek bíztatására, szinte csak az utolsó pillanatban neveztem be abban a tudatban, hogy az ismét pályázó Aján Tamással szemben nem lehet reális esélyem. E tény elôrebocsátásával azt kell mondanom, hogy az elért 43 százalékkal elégedett voltam, sikerként könyveltem el. Aján Tamás ôszi visszalépését követôen viszont már sokkal komolyabban vettem az újabb választást: ezen már nyerési reményekkel és ambíciókkal indultam el. Ha a decemberi választáson nem nyerek, azt bármelyik ellenfelem lebecsülése nélkül életem legnagyobb csalódásának és egyben a sors igazságtalanságának tekintettem volna. – A szavazás eredménye ismert, Ön hat szavazat különbséggel megelôzte legeredményesebb riválisát, a kézilabdázók fôtitkárát, Sinka Lászlót.

2006/1

– Szerencsés tempóban kaptam életem eme nagy lehetôségét, hiszen a sebészettôl valóban visszavonulóban vagyok, így a korábbi évekhez képest aránytalanul sok szabadidôvel rendelkezem. Ezt most a fôtitkári teendôk ellátására tudom és akarom is fordítani. A választásokkal kapcsolatosan egyébként azt tartom a legnagyobb sikernek, hogy az Olimpiai Bajnokok Klubjának tagjai egységesen, minden érdek nélkül mellettem tették le a voksukat. – Mi a véleménye a sport és a politika kapcsolatáról? – Én úgy fogalmaznék, hogy a sport maga az élet tükre. A különbség csak annyi, hogy a sportéletben sokkal nyilvánvalóbban kerülnek felszínre a dolgok, mint az élet bármely más területén. – Kettôezernyolc végéig kapta megbízatását a Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkári teendôinek ellátására. Mit tart legfontosabbnak a következô éveket illetôen? – Sokrétû, sziszifuszi munkára lesz szükség, melynek legfôbb lényege, hogy minden szempontból erkölcsös tevékenységgel, a politika teljes kizárásával szerezzem meg azt a tekintélyt, amely elengedhetetlen a fôtitkári poszt közmegelégedésre szolgáló betöltéséhez. Kép és szöveg: Jocha Károly

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/1

A válaszadók 48.2%-a mindezek ellenére lát lehetôséget arra, hogy saját egyesületükben fogyatékosok is sportoljanak. A többség (51.8%) szerint, azonban erre nincs lehetôség. Szomorú adatnak számít, hogy mindössze 11.9% nyilatkozta, hogy adottak a sportegyesületben a feltételek a fogyatékos emberek sportolásához. Egyértelmûen nem adottak a feltételek 27.8% szerint, 7.3% a speciális eszközöket jelölte meg, mint legfontosabb indokot, 10.7% szerint a sportág nem alkalmas rá, 21.7% pedig a szakemberhiányra hivatkozott. A minta egyötöde (20.6 %) nem adott választ. Mintegy 1.8%-a jelezte, hogy alapos ismerettel rendelkezik a fogyatékosokat illetôen, 15.2%-nak van valami ismerete és megdöbbentôen sokan (83%) semmiféle ismerettel nem rendelkeznek a témát illetôen. Akinek van ismerete a területrôl, ez elsôsorban családi vagy ismerôsi kötôdésbôl, illetve egyéb szakirányú végzettségbôl (például gyógypedagógus) adódóan jelentkezik. A következô kérdés arra irányult, hogy a tanfolyamon részt vevôk szeretnéneke többet tudni a fogyatékosok sportjáról. 34.0% jelezte, hogy egyértelmûen igen, 4.3% egyértelmûen nem. Talán hasznos lenne az információ a minta 53.2%-a szerint, és nem tudja 8.5%. Számunkra itt fontos, hogy a válaszadók 73.0%-a szerint fontos lenne az edzôképzés anyagába beemelni a fogyatékos emberek sportjának ismereteit, míg egytizede (9.8%) jelölte meg, hogy ez nem fontos. A minta 17.1%-nak nem volt véleménye. A válaszok alapján a téma megjelenhetne általános ismertetôként külön tantárgy keretében, vagy a pedagógia, pszichológia, kommunikáció és az edzéselmélet keretein belül is. Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek vállalnának-e edzôi feladatokat, amennyiben ezekkel az ismeretekkel rendelkeznének. A válaszok alapján edzôi feladatokat a fogyatékosok sportjában 56.6% vállalná, míg 43.4% nem. Az igen választ adók rögtön megjelölték, hogy elsôsorban a saját sportágukban. Míg a nem válaszadók csupán töredéke fejtette ki részletesen elutasító válaszát, amelyek között többségben a „nem vagyok elhívatott”, és a „speciális ismeretek hiánya” szerepelt. Az elôzô kérdéshez kapcsolódva a megkérdezettek 88.6%-a szerint az edzôi munka teljesen különbözik a fogyatékos sportolóknál, míg 11.4% szerint nem különbözik. A különbség elsôsorban speciális ismereteket és speciális edzôi módszerek területén érhetô tetten (38.1%), valamint az odafigyelés és kommunikáció fontosságát hangsúlyozták ki (61,9%).

Összefoglalás A tanfolyamon részt vevôk véleménye nem hagy kétséget afelôl, hogy szükséges a fogyatékosok sportjának ismeretanyagával bôvíteni az edzôképzést. Az eredmények több helyen kiábrándítóak, itt elsôsorban a fogyatékos sportolók ismertségével kapcsolatos válaszokra gondolunk. Ugyanígy elkeserítônek tûnik az egyesületek helyzete fogyatékos sportolók integrációjával és a sportba való bevonási lehetôségeivel kapcsolatban. Az ismerethiány ellenére (vagy pont ezért) reális igény mutatkozott a szakmai ismeretek ilyen irányú bôvítésére, illetve fejlesztésére. Az igények kielégítése a képzések fejlesztése érdekében megjelenhet egyes tantárgyakba építetten és külön tantárgyként is. Véleményünk szerint az egyes tantárgyakba történô beépítés a tanfolyamok idejének szûkössége miatt kezdetben mindenképpen hasznosabbnak és kivitelezhetôbbnek tûnik, azonban hoszszabb távon ez külön tantárgyként is megjelenhet a minôség javítása érdekében. A fogyatékosok sportjának ismereteinek, az egyes tantárgyakba történô beépítése során fontos feladatoknak tartjuk (Dorogi, 2002): • megismertetni a leendô sportszakemberekkel a fogyatékos emberek lehetôségeit, életkörülményeit, jogait, fô problémáit, • a hazai és a nemzetközi ismeretek, sportági tapasztalatok bemutatása az edzôi gyakorlattal kapcsolatosan, • a fogyatékosok sportjával kapcsolatos fogalmak tisztázása, értelmezése, • lehetôséget biztosítani a fogyatékossággal élôk számára a szakemberkép-

zésben történô részvételre / elméleti és gyakorlati követelmények felülvizsgálata szükséges. Hangsúlyoznánk, hogy az edzôk közül sokan még nem találkoztak fogyatékos sportolóval. Ahhoz, hogy eredményes szakmai kapcsolat alakuljon ki, elengedhetetlen ez a találkozás a fogyatékos sportolókkal és sajátos igényükkel. Ehhez szükséges az eleven, ôszinte érdeklôdés, a fogyatékkal élôk megértése és elfogadásuk.

Szakirodalom 1998. évi XXVI. törvény – A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról. 2004. évi I. törvény – A sportról. Benczúr Miklósné (szerk.). (2003): Adaptált testnevelés és sport I-II. FONESZ kiadvány, Budapest. Dorogi, László (2002): Fogyatékos sportolók edzôinek szakmai jövôje. Further Education of Coach Conference (November 4.) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest. Gita Szilvia, Bognár József, Dorogi László, Kälbli Katalin, Rigler Endre (2005) Az integráció helye és szerepe a hazai pedagógiai gyakorlatban. Magyar Sporttudományi Szemle, 2, 15-21. Give It a Go: Including People with Disabilities in Sport and Physical Activity. Australian Sports Commission, Canberra. (2003) Könczei György, Kálmán Zs (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlôségig. Osiris Kiadó. Szekeres Pál (szerk): (2003): Fogyatékosok sportjának története. GYISM kiadvány, Budapest.

11-38

2006/05/14 11:21

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/1

A férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs útja a világbajnoki aranyéremig Kiss László Ferencvárosi Evezôs Club, Budapest E-mail: [email protected]

élô személyek becsült aránya az Unió összlakosságának mintegy 8-10%-ra tehetô). A fogyatékossággal élô személyek aránya a magyar lakosságon belül, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él Magyarországon) 5,7%. A két köztestület és hat országos fogyatékosság specifikus sportszövetség sportolói nyilvántartása szerint közel 3,5 ezer igazolt fogyatékos sportoló jelenik meg a rendszerben, ez a fogyatékossággal élôk 0,6%-t jelenti. Elmondható azonban, hogy a nem sportoló fogyatékos emberek 20-30%-a szeretne sportolni, amely ez esetben több ezer fôs mozgósítható, megerôsítésre és lehetôségre váró potenciális sportolói réteget jelent (Benczúr, 2003). Mindezen elôzmények, szervezeti és törvényi háttér megléte indokolttá teszi a hazai sportszakember képzés nyitását a sport e sajátos területe felé. Ennek érdekében vizsgáltuk meg a hazai edzôképzésben résztvevôk véleményét, ismereteit a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Véleményünk szerint a sportszakember-képzés, és továbbképzés esetében elsôsorban tartalmi-módszertani megújítására van szükség, valamint a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek (adaptált mozgásformák és azok tanítási módszertana, az inkluzív oktatás módszertana, elôsegítve a fogyatékos személyek integrációját) átvételére kell helyezni a hangsúlyt (Gita, Bognár, Dorogi, Kälbli és Rigler, 2005). A vizsgálat keretében az alap-, és középfokú edzôképzésben résztvevô sportszakemberektôl kaptunk részletes és

alapos információt a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Az eredmények tükrében megfogalmazhatók az edzôképzés ismeretanyagának fejlesztési irányai, a témával való bôvítések, amelynek legkézenfekvôbb sportági területei lehetnek az adaptált sportok, pl. atlétika, röplabda, úszás (Give It a Go, 2003).

A vizsgálat fôbb kérdései 1. Milyen szintû a fogyatékos emberek sportjának, illetve a fogyatékos sportolók ismertsége, elismertsége az edzôképzésben résztvevôk körében? 2. Mi a képzésben résztvevôk véleménye az edzôképzés anyagának a fogyatékos emberek sportjának ismereteivel való bôvítésérôl?

A vizsgálat módszere Önkitöltôs kérdôívet alkalmaztunk nyílt és zárt végû kérdésekkel. A megkérdezettek köre a TFTI által szervezett edzôképzésben résztvevôk voltak, 385 használható válaszívet értékeltünk. A minta edzôi tapasztalatának átlaga 3.34 év (szórás: 5.31). A megkérdezettek 40%-a az alapfokú képzésen vesz részt, így ôk valószínûsíthetôen kevés vagy semmiféle edzôi tapasztalattal nem rendelkeznek.

A vizsgálat eredményei Szomorú tény, hogy a megkérdezettek csupán 40.8%-a tudott fogyatékos sportolót megnevezni. Ennek megfelelôen tízbôl hat válaszadó egy fogyatékos sportolót sem tudott megnevezni. Külön kérdés vonatkozott a saját sportágukra is, az itt kapott eredmények alap-

ján még kevesebb, csupán 14.9% tudott megnevezni fogyatékos sportolót. Az edzôi tanfolyamon részt vevôk sportszakmai munkájuk során rendszeresen, illetve sokszor 6.4%-ban találkoztak fogyatékos sportolóval. Néha a minta 14.5%-a, és 79.1% pedig egyáltalán nem találkozott fogyatékos sportolóval. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók 87.5%-a nem tudja, hogy a saját egyesületénél vannak-e fogyatékos sportolók. Arra a kérdésre, hogy szerintük miért nincsenek fogyatékos sportolók a saját egyesületüknél, a következô válaszok érkeztek: • nem akadálymentes az épület, 21.0%, • speciális sporteszközök hiánya, 24.6%, • személyi feltételek hiányát említette 38.5%, • egyéb 15.9%. A válaszadók számára egyértelmû, de a korábban említett eredmények miatt talán nem erre számíthattunk, hogy a résztvevôk 98.9%-a szerint fontos a fogyatékos emberek sportja, illetve lényeges hogy a fogyatékos emberek is sportoljanak. A kérdésre csupán 0.4% válaszolta, hogy nem fontos, és 0.7%-nak nem volt véleménye. Az igenlô válaszok indokai a következôk voltak: • a fogyatékos embereknek is, mint mindenkinek, szüksége van a sportra (35.4%), • egészséges életmód hangsúlyozása (42.5%), • a fogyatékos embereknek is meg kell adni a lehetôséget (9.6%), • jókedvet és örömöt okoz (7.8%), és • nem értékelhetô választ adott 4.7%.

1. ábra: Varga Tamás (elöl) és Hirling Zsolt (hátul) edzés közben

Összefoglalás A cikkben Kiss László edzô bemutatja a Varga Tamás – Hirling Zsolt férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs világbajnoki aranyéremig megtett útját. Részletesen elemzi, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre edzôi munkája során különös figyelmet fordít. Bemutatja továbbá a kétpárevezôs egység 3 éves felkészülési munkáját és kiemeli annak a hazai evezôs sportban szokásos gyakorlathoz képest eltérô vonásait, amelyek jelentôsen hozzájárultak a csapat 2005 évi világbajnoki gyôzelméhez. Kulcsszavak: evezés, világbajnok, edzôi munka. Rövidítések: F KS – férfi könnyûsúly; 2- – kormányos nélküli kettes; 4- – kormányos nélküli négyes; 1x – egypárevezôs (szkiff); 2x – kétpárevezôs (dubló)

1. Bevezetés A Varga Tamás – Hirling Zsolt férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs csapat (1. ábra) 2005-ben, a Japánban megrendezett evezôs világbajnokságon aranyérmet szerzett. Sokévi munka – nekem, mint a csapat felkészítô edzôjének húsz év alatt gyûjtött tapasztalataim és a fiúknak a közös felkészüléssel töltött 3 éve – érett

végre arannyá. A világbajnoki arannyal ez a munka bebizonyította eredményességét, hatékonyságát. Cikkemben a hazai evezôs sportban szokásos gyakorlathoz képest eltérô munkánkat mutatom be.

tam, hogy csak azért is megmutatom, a magyar edzôk is képesek nemzetközi szintû csapatokat nevelni. A kollégák az edzôbizottságban azzal védekeztek, hogy mi jók vagyunk, csak a versenyzôi emberanyag gyenge. Én a versenyzôket védelmembe vettem, mire a többiek azt mondták, hogy belôlem akár jó edzô is lehetne, csak ne lennék annyira versenyzôpárti. Gondoltam, az edzôkollégáknak is megmutatom, hogy tudnak még a magyar anyák jó evezôst szülni. 1995 ôszétôl egy meghatározott program szerint dolgozom, amelynek eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. Mivel az F KS 1x nem olimpiai szám, az 1x-ban bizonyító Varga Tamás mellé kerestem 2x partnert. 2002 ôszén szabadkezet kaptam egy KS 2x összeállítására és a keresés során Hirling Zsoltra esett a választásom. A csapat 2003 tavaszától evez együtt, a késôbbi eredmények igazolták választásom helyességét. A Varga – Hirling dubló már 2003-ban vb-döntôs lett, és a 2004-es olimpián egy helyezést elôrelépve ismét döntôsök voltak. A munka 2005-re hozta meg igazán az eredményt, a világbajnoki gyôzelmet.

2. Elôzmények

3. Az eredményekhez vezetô út

10 évvel ezelôtt, 1995-ben a magyar evezôsök közül csak két egységnek sikerült az olimpiai kvalifikáció. Az Evezôs Szövetség elnöke elég kemény kritikával illette a sikertelen csapatok edzôit, köztük engem is. Ezt kihívásnak éreztem, ami még jobban megerôsítette bennem az amúgy sem kis becsvágyat. Elhatároz-

1969 és 1985 között aktív evezôs versenyzô voltam, 23 felnôtt magyar bajnokságot nyertem és több mint 10 évig voltam a válogatott keret tagja. 1985 óta mûködöm edzôként. Hosszú versenyzôi és edzôi pályafutásom alatt mindig nyitott szemmel jártam a hazai és a külföldi versenyeket, gyûjtöttem a tapasztalato-

1. táblázat: Versenyeredmények 1996–2005 Dátum 1996 1997 1998 1999 2000 2000 2001 2002

Esemény Hajóegység VB Skócia F KS 2VB Franciaország F KS 2VB Németország F KS 4-

VB Kanada VB Horvátország VB U23 Hollandia VB Svájc VB Spanyolország (szalmonella!) 2003 VB Olaszország 2004 Olimpia, Athén 2005 VB Japán

F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 2x F KS 2x F KS 2x

Helyezés VIII. VI. XVII.

Versenyzôk Kokas G. – Weller F. Kokas G. – Weller F. Kokas-WellerSzabari-Balog III. Kokas Gergely VI. Kokas Gergely III. Varga Tamás V. Varga Tamás Rudersport szerint III. Varga Tamás helyre volt esélyes VI. Varga T. – Hirling Zs. V. Varga T. – Hirling Zs. I. Varga T. – Hirling Zs.

12-37

2006/05/14 11:26

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ kat és az információkat. Ha már nekem, mint versenyzônek nem sikerült a csúcsra jutnom, mint edzô szeretném legalább a versenyzôimet a csúcsra vezetni. A fejezet további részében elôször általánosan, majd az azutáni fejezetben konkrétan mutatom be azt az edzésmunkát, amit 1995 óta végzek, és ami az elôzôekben ismertetett eredményekhez vezetett, kiemelve azokat a részleteket, amelyek megítélésem szerint eltérnek a magyar evezôs sportban jelenleg szokásos gyakorlattól. Az edzésmunkával kapcsolatos nézeteim és módszereim a következôk:

3.1. Az edzésmunka mennyisége A külföldi és a hazai sikercsapatok edzésmunkájában, nemcsak evezésben, hanem más állóképességi sportágakban is, mint pl. úszásban, kerékpárban, atlétikában, az állóképességi munka hetente 20-25 óra. Hasonló edzésmennyiségekrôl számoltak be az évente megrendezett evezôs konferenciákon a meghívott neves külföldi edzôk is. Az én véleményem szerint is szükséges a heti 2025 óra állóképességi munka, bár a Varga – Hirling dubló eddigi munkájában különbözô okok miatt csak valamivel kevesebb edzést tudtunk végezni. A dubló által az elmúlt 3 évben elvégzett tényleges edzésmunkát a 4. fejezetben mutatom be részletesen.

3.2. Az edzésmunka minôsége, intenzitása A régebben szokásos módszerrel szemben, miszerint az alapozó idôszakban sokat kell evezni alacsony intenzitással, a versenyidôszakban pedig kevesebbet, de nagyobb intenzitással, nálam az ôszi alapozó idôszakban a terhelések 1015%-a, a tavaszi alapozó idôszakban 2328%-a, a versenyidôszakban 13-18%-a esik anaerob tartományba. Az alapozó idôszakban is relatív sok az intenzív munka, sôt, a tavaszi alapozó idôszakban még több is, mint a versenyidôszakban, mert ahhoz, hogy a versenyeken a versenyzôk megfelelôen tudjanak teljesíteni, az anaerob munkát is egész évben kell végezni. Az edzéseknek mindig elôírt intenzitással kell folyniuk, különben nincs edzéshatásuk! A hazai gyakorlat az, hogy három hét kemény munka után egy hét könnyû, 60%-os mennyiségû munka következik. Tapasztalatom szerint három hét kemény munka után a szervezet nem tud egy hét alatt regenerálódni, ráadásul a pihenésre szánt idôt csökkenti, hogy a könnyû héten szoktak lenni a felmérôk is. Nálam három hét kemény munkát két hét könnyû, 50%-os vagy az alatti

■

mennyiségû munka követ, és a felmérôket a második könnyû héten tartjuk.

3.3. Személyre szabott edzésmunka Az edzés hatékonysága érdekében az edzésen elvégzendô munkát mindig a versenyzô pillanatnyi edzettségi állapotához kell szabni. Ha ehhez képest a munka mennyisége kevés és intenzitása alacsony, a versenyzô nem edzôdik, ha pedig sok, akkor a versenyzô nem edzôdik, hanem leépül. Ezért rendkívül fontos az egyénre szabott edzésmunka. Egyéni versenyzô esetén ez megfelelô odafigyeléssel viszonylag könnyen megvalósítható. Csapat sportoknál azonban a dolog az edzô határozott szándékán és leleményességén múlik. Az edzésmunka mennyiségének és intenzitásának meghatározásakor figyelembe veszem Györe doktor mérési eredményei mellett mindennapi megfigyeléseimet is. Én lehetôleg minden edzésen ott vagyok és figyelem a versenyzôimet, hogy miként reagálnak a terhelésre. Így azonnal észre tudom venni, ha valamelyik versenyzôm a kelleténél fáradtabb, és módosítok az edzésterven. A csapat esetében ezt úgy oldom meg, hogy együtt csak a mindkettejüknek szükséges terhelést végzik el, majd az edzést egyéni állapotuknak megfelelôen külön folytatják. Az edzésmunkát olyan értelemben is személyre kell szabni, hogy a versenyzôt azon a téren kell fejleszteni, ahol elmaradása van. Hirling Zsolt esetében például fiatal kora miatt most aktuális feladat izomerejének és testtömegének növelése.

3.4. A versenyzôk technikai felkészítése Az evezés köztudottan technikai sport. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kedvezôtlen idôjárási viszonyok miatt az ellenfelekkel szemben hátrányba kerüljünk, sôt a jó technikai felkészültséggel elônyhöz juthatunk. A technika szempontjából nagyon fontos, hogy az evezôs testtömege hatékonyan vegyen részt a hajóhajtásban. Ezért sok energiát fektetünk mind a gazdaságos hajóhajtás, mind pedig a tökéletes lapátmunka technikai elemeinek csiszolásába. Habár a versenyzôknek nem tartozik a kedvenc gyakorlatai közé, a forgatás nélküli evezést rengeteget gyakoroljuk, ráadásul nem csak alap evezésnél, hanem magas tempónál, terhelés közben is. Ebben az évben például nagy hasznát láttuk annak, hogy a szeles-hullámos Velencei-tavon készültünk, és hozzászoktunk a hullámos vízhez, mert Gifuban is, fôleg a döntôben nagyon hullámos pályán kellett evezni. A sok gyakorlás eredményekép-

2006/1

pen a csapat technikai hiba nélkül teljesítette a pályát.

3.5. A versenyzôk lélektani felkészítése Ott, ahol a versenyben tizedmásodpercek döntenek, még az olyan mellékesnek tûnô dolgokra is figyelmet kell fordítani, mint a lélektan. Egyszerû dolog, de mégis nagy hatása lehet annak, hogy a dolgokat pozitívan közelítjük-e meg. Sokat segít, ha a versenyzônek azt mondjuk meg, hogy mit kell csinálnia, míg negatív hatást érünk el azzal, ha azt hangsúlyozzuk, hogy mit ne csináljon! A jó versenyzéshez elengedhetetlen az egészséges önbizalom és az elvégzett munkába vetet hit, amiben nálunk, mármint az elvégzett munkában nincs hiány. Meggyôzôdésem, hogy az edzô és a versenyzô között normális esetben szoros lelki kapcsolat alakul ki, hiszen hosszú évekig dolgoznak együtt egy közös cél elérésén. Az edzô puszta jelenléte hatékonyabbá teszi az edzést, a versenyzô számára nagyon fontos az edzô biztató figyelme. Az edzô jelenléte ugyanúgy fontos a versenyen is, mint az edzésen, az edzô lélektani támogatása fokozottan megmutatkozik a versenyeredményekben.

3.6. A versenyzôk taktikai felkészítése Ahhoz, hogy a befektetett munka a versenypályán meghozza a gyümölcsét, a megfelelô erônlét megfelelô taktikai felkészültséggel kell párosuljon. A magam részérôl mindig figyelem az ellenfeleket a versenyeken és gyûjtöm a versenyeredményeket, hogy minél több információm legyen az ellenfelek erôsségeirôl és gyengeségeirôl. A felkészülés során az edzések része az is, hogy különbözô taktikai megoldásokat gyakorolunk, hogy a versenyen képesek legyünk az ellenfél legyôzéséhez szükséges taktika megvalósítására. Ebben az évben még arra is ügyeltünk, hogy ne engedjük magunkat az ellenfelek által kiismerni, azaz minden futamban igyekeztünk más taktikát alkalmazva versenyezni. Például az elsô világkupán tavaly Etonban az elôfutamban és a középfutamban gyakoroltuk a gyors kezdést és a pozícióharcot, valamint a minimális különbséggel való futamgyôzelmet. A döntôben a takarékos pályakezdést és a vert pozícióból való versenyzést gyakoroltuk. Luzernre egy 44-46-os tempójú finist gyakoroltunk be, amit sikerrel alkalmaztunk a dánok ellen a döntôben. A pálya elsô felében szokás szerint nagyon gyors és végig vezetô dánokat az utolsó 100 m-en értük utol a begyakorolt finissel és 0,3

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/1

Fogyatékkal élôk sportjának ismeretei az edzôképzésben Dorogi László, Bognár József, Gita Szilvia Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerû, jól szervezett sportszakember képzés. A fogyatékos emberek sportjában, az épek sportjához hasonlóan, a sportszakember képzésnek meghatározó a szerepe, hiszen a sport e sajátos területén is erôsödik az igény a kiemelkedô sporteredményekre, az egészség-orientált testedzésre, a szabadidôsport tevékenységre. A sportszakember-képzés és továbbképzés (sportoktató, edzô, szakedzô, sportmenedzser) a sport e sajátos területének ismereteire irányuló tartalmi-módszertani megújítást tûztük ki célként. Ennek indokoltságát jelen kutatás megvalósításával kívántuk igazolni, amelynek keretében az alap-, és középfokú edzôképzésben résztvevô sportszakemberektôl kaptunk részletes és alapos információt a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Kulcsszavak: fogyatékos emberek sportja, sportszakember képzés, kérdôíves vizsgálat, edzôképzés, adaptált sport.

Bevezetés A sportot egységes egészként kezeljük, mint a prevenció és esélyegyenlôség, a társadalom önszervezôdésének, a versenyképes munkaerô újratermelésének és az ország önbecsülésének egyik leghatékonyabb eszközét. Fontos, hogy a sport általános és speciális rendszerében azonos megítéléssel és ranggal jelenjen meg a megváltozott fizikai-, értelmi-, szervi, érzékszervi és más fogyatékos személyek sporttevékenysége. Az esélyegyenlôség érvényesítésére, a sporton keresztül irányuló törekvések közvetlenül szolgálják a társadalmi kohézió erôsítését, hozzájárulva ezzel a megújuló társadalom és az élhetô környezet megvalósulásához. A sport eszközrendszere különösen alkalmas a másság, a fogyatékosság széles körû elfogadtatására. A fogyatékos személyek sportjában is a versenyengedéllyel rendelkezô sportolók esetében beszélünk hazai szinten versenysportról. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-

specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, azonban egyes sportágakban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A fogyatékos személyek nemzetközi versenyrendszerei között vannak benevezéses, nemzetközi elôírások alapján mûködô kvalifikációs- és vegyes rendszerû speciális versenyek. Ezek csúcs eseményei a Speciális Világjátékok (Siketek Világjátéka, a Szervátültetettek Világjátéka, a Speciális Olimpia, és a Paralimpia). Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyatékosok sportjának mind szervezeti, mind megvalósulási oldala fogyatékosság specifikusan történik. A kilencvenes években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás nagy terheket rótt az egész társadalomra, de a társadalmi kirekesztôdés a fogyatékossággal élôk mintegy 600 ezer fôre tehetô csoportját különösen sújtja. Munkaerô-piaci helyzetük az EU összehasonlításban rendkívül kedvezôtlen, túlnyomó többségük inaktív státusú, iskolai végzettségük alacsony, gazdasági aktivitásuk mindössze hatoda az össznépesség átlagának (Kálmán és Könczei, 2002). Az 1998. évi a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. tv.) mérföldkô Magyarországon. A törvény célja a jogok meghatározása mellett a jogok érvényesítési eszközeinek definiálása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása (környezet, kommunikáció, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz), és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlôségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Továbbá a törvény a sport feltételrendszerei közül a szabadidôsport támogatását, valamint az egyes sportlétesítmények akadálymentesítését szabályozza. E célkitûzéseket elérendôen alakították ki az Országos Fogyatékosügyi programot, mint pozitív intézkedést, amelynek fôbb intézkedései és feladatai az esélyegyenlôsítés jegyében, az egészségügy, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a lakóhely, a kultúra és a sport területét érintik. A program a sport

területét illetôen az alábbiakat tartalmazza. Az esélyegyenlôségi törvény értelmében a fogyatékos személy számára lehetôvé kell tenni a mûvelôdési, sport, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Emellett szintén elérhetôvé kell tenni a sportolási célú, szabadidôs intézmények használatát. Ehhez kapcsolódva a rendszerváltást követô elsô, az 1996-os sporttörvény is rendelkezett már a fogyatékos személyek sportjáról. Azonban áttörést a sportról szóló 2000. évi törvény hozta, amely megszüntetve az addigi diszkriminatív jogi szabályozást, azonos mértékben állapítja meg az ép és a fogyatékos sportolók és edzôk járadékát (GYISM kiadvány, 2003). Így a sikeres világversenyek után eredményességi jutalmat kapnak a sportolók, az edzôk és a sportvezetôk. További elôrelépésként emelhetjük ki, hogy ebben a sporttörvényben már önálló köztestületként jelenik meg a fogyatékosok sportjának ernyôszervezete, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ). Ez a Köztestület a fogyatékosok sportjának legmagasabb szintû hazai sportszervezete, amelynek legfontosabb feladatai közé tartozik a fogyatékosok sportjának érdekképviselete az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sport-közalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába. Gondoskodik a fogyatékosok sportját érintô állami támogatások tagszervezetek közötti felosztásáról, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi, informatikai szolgáltatásokat nyújt a tagszervezetei számára. A 2004. évi új sporttörvényben pedig már a Magyar Paralimpiai Bizottságot is önálló, új köztestületként emelik ki, amely már teljesen megfelel az „épek” sportjának legmagasabb szintû szervezeti irányításának (Nemzeti Sportszövetség Magyar Olimpiai Bizottság = Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége – Magyar Paralimpiai Bizottság). Nemzetközi kitekintésben a fogyatékosok sportjának szervezeti felépítésére példaként a Német Fogyatékosok Sportszövetségének ernyôszervezetét említeném meg (Deutsche Behinderten Sportverband - DBS), amely 13 tartományi szervezeti egységekbôl áll. E szervezet taglétszáma a 2004. évben közel 350 ezer fôt jelentett, ez a fogyatékossággal élôk 5%-át jelenti (A fogyatékossággal

13-36

2006/05/14 11:39

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

mp-cel megvertük ôket. Gifuban is a dán csapatot tartottuk legnagyobb ellenfelünknek, az ô legyôzésükre dolgoztuk ki taktikánkat. A döntôben már a pálya elején felvettük velük a pozícióharcot, nem engedtük el ôket, sôt 1000 m-nél mi vezettünk 0,32 mp-cel, 1500 m-nél már majdnem 2 mp-cel vezettünk, s onnan már a hullámokkal dacolva az elôny megtartására törekedtünk. Gyôzelmünkben nem kis szerepe volt a jó formaidôzítés mellett a taktikának is.

3.7. Formaidôzítés Mivel állandóan a csapattal együtt vagyok, látom, érzem, hogy milyen pszichikai és fizikai állapotban vannak. Ismerve versenyzôim regenerálódási képességét, ennek megfelelôen adagolom a terhelést, és próbálom „belôni”, hogy a verseny idôpontjára kerüljenek abba az állapotba, hogy maximális teljesítményüket tudják hozni. Pályafutásom alatt sokszor tapasztaltam, hogy olyan csapatok, amelyek év közben a nemzetközi versenyeken jól szerepeltek, a felkészülés utolsó szakasza után, pont az év legfontosabb versenyén, a világbajnokságon korábbi teljesítményüktôl messze elmaradva szerepeltek. Én azt a módszert alkalmazom, hogy az alapozó idôszakban bátran dolgozunk, de a verseny elôtt bátran hagyom a versenyzôket pihenni is. alatti keringésrendszeri mutatóiról ad majd hasznos információkat. Más sportágakhoz hasonlóan a mérések alapját a mérkôzés egésze során viselt Polar jeladók biztosítanák, míg az eredmények számítógépen válnak értékelhetôvé. Egyes sportágaknál az eljárás már régóta ismert és alkalmazott, de a jégkorongban, a felszerelések alatt viselt adók min-

denképpen újdonságszámba mennek. Reméljük, sikerül még pontosabb képet kapnunk a mérkôzések terhelési sajátságairól, így hatékonyabbá válhat az edzésmunka tervezése és a versenyre való felkészítés. Tervünk még a korosztályos válogatottakat pedagógiai, pszichológiai és szociológiai szempontok szerint is felmérni, melyek segítségével komplex ké-

pet kapunk a sportoló személyiség jellemzôirôl, az asszertivitás és szorongás sajátosságairól, valamint a játékosok családi és társadalmi háttérének szerepérôl a sportágat érintôen. Mindezek segíthetnek minket a biológiai és környezeti faktorok mind teljesebb megismerésében és ennek alapján a sportág továbbfejlesztésében.

MAGYAR EDZŐ 13

2006/1

3.8. A versenyzôk sportorvosi teljesítménymérése Rendkívül fontosnak tartom, hogy a versenyzôk aktuális fizikai állapotát rendszeresen, a felkészülés megfelelô szakaszában ellenôrizzük. Ezek a mérések információt adnak a versenyzô elôzô méréshez képesti fejlôdésérôl és az éppen aktuális formájáról. Már több mint 10 éve dolgozom együtt dr. Györe István sportorvossal, aki méréseivel nagymértékben hozzájárul sikereinkhez. Az idôszaknak megfelelôen egy négylépcsôs terheléses vizsgálaton veszünk részt Györe doktornál, amelynek során mérik az egyes terhelési lépcsôk végén a versenyzô tejsavszintjét, valamint pulzusát és annak megnyugvását. A mért

eredmények alapján Györe doktor tájékoztat a versenyzôk állapotáról és javaslatot tesz a következô idôszak edzésmunkájára. A következô idôszak edzéstervét Györe doktor javaslatait figyelembe véve állítom össze.

3.9. A versenyzôk táplálkozása, táplálék-kiegészítése Az is közhely, hogy a versenyzônek megfelelôen kell táplálkoznia. A versenyzôk esetében persze nem egyszerûen a hétköznapi értelemben vett helyes étkezésrôl van szó, hanem az intenzív fizikai munkának megfelelô táplálkozásról. Különösen érdekes ez a könnyûsúlyúaknál. Szerencsére Vargának és Hirlingnek nincsenek súlyproblémái, Vargának ugyan oda kell figyelnie, de Hirlingen még van hely egy kis izomnak. Ennek ellenére az étkezésre nagy gondot fordítanak. Az jó, hogy fogyasztaniuk nem kell, de azt viszont biztosítaniuk kell, hogy a szervezetük minden szükséges anyaghoz kellô mennyiségben hozzájusson. Az edzôtábori étkezésekbôl fegyelmezetten kihagyják az üres kalóriát jelentô ételeket, emellett a sportorvossal egyeztetve a sporttevékenységben szükséges anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket táplálék-kiegészítôkkel pótolják.

3.10. Megfelelô sporteszköz Versenyzôim 1996 óta eveznek Schellenbacher-hajóban. A kapcsolat úgy kezdôdött, hogy a skóciai vb-re nem volt megfelelô hajónk. Melega Tibor közbenjárására Max Schellenbacher, a cég tulajdonosa kölcsönadott egy hajót a vb-re. A kettes nyolcadik lett, amit Schellenbacher úr jó eredménynek ítélt, és ettôl kezdve a vb-re készülô csapatomnak minden évben adott kölcsönhajót. A legújabb modelljeiben mi evezhetünk elôször. Az olimpiára két hajót is készített nekünk, egyet normális vízviszonyokra, egyet pedig extrém hullámos vízre. Ez a tulajdonképpen szponzori segítség mindkét fél számára nagyon hasznos: nekünk kiváló versenyhajót jelent, a cég számára pedig – az egyre jobb versenyeredmények– reklámot. Vélemé-

nyünk szerint ez a hajó a legjobb versenyhajók közé tartozik, de például az Empacher hajókhoz képest jóval kényelmesebb. Meggyôzôdésem, hogy ez a kapcsolat is jelentôsen hozzájárult könnyûsúlyú evezôseink eredményeihez.

4. Út a világsikerig Most vegyük sorra, hogyan jutottunk el a világbajnoki gyôzelemig.

4.1 A dubló elsô éve – 2003, vb VI. hely A megfelelô csapatot hosszas tesztelés, többekkel való próbaevezés után, a 24-dik órában sikerült megtalálni. 2001 óta kerestem Varga Tamás mellé a megfelelô dubló partnert, akit 2003 tavaszára sikerült megtalálni az elôzô évben még ifjúsági korú Hirling Zsolt személyében. Az ôszi edzôtábortól kezdve, a téli ergometer felmérôkön át, a kotori melegvízi és a dunavarsányi edzôtáborig, Varga Tamás naponta minden egyes edzésen bizonyította, hogy ô mellé kell keresni a partnert, Hirling Zsolt pedig edzéseredményeivel mutatta magát, hogy ô a keresett partner. A május 2–4-ei szegedi válogató és nemzetközi versenyen Varga Tamás nyerte a F KS 1x-t, Hirling pedig a harmadik helyet szerezte meg. Szombaton és vasárnap a válogatón a dubló elsô helyezést szerzett. Ezzel véglegesen eldôlt, hogy Hirling lesz Varga dubló partnere. A esseni nemzetközi versenyen harmadik, a milánói és a müncheni vk-n egyaránt második helyen végeztünk. A kötelezô versenyek és a folyamatos bizonyítási kényszer miatt a luzerni világkupán már kiütköztek a fáradtság jelei, itt már csak ötödikek lettünk. A vb táborbeli terápiás edzések ellenére ez a csapat a világbajnokságra már igen leharcolt állapotban jutott ki. A fiatal csapattól az elért vb-hatodik helyezés jó teljesítménynek számít, különösen azért, mert ezzel kivívtuk az olimpiai kvalifikációt. A dubló által 2002. októbertôl 2003. augusztusig végzett edzésmunkát a 2. ábra foglalja össze. Itt jegyzem meg, hogy az evezés mennyiségébe beszámítom az evezôs ergométeren szárazföldön végzett munkát is. Az edzés mennyiségek összesítésekor 1 óra evezés, ergométerezés, vagy egyéb edzésmunka 12 km evezésnek felelt meg. Az edzések mennyiségét az összesíthetôség és összehasonlíthatóság érdekében idôtartamban fejezem ki.

4.2 A dubló második éve – 2004, olimpia V. hely 2. ábra: Edzésmennyiség 2002. októbertôl 2003. augusztusig

A felkészülés során nagyon hasznos volt a háromhetes ôszi, alapozó vízi tábor Dunavarsányban, a decemberi, kéthetes

14-35

2006/05/14 11:47

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

3. ábra: Edzésmennyiség 2003. októbertôl 2004. augusztusig szárazföldi tábor Tatán, az egyhetes ausztriai sífutó tábor, az ezt követô egyhetes tatai erôállóképesség-fejlesztô tábor, majd a márciusi, kotori melegvízi tábor és a háromhetes vízi alapozó tábor Dunavarsányban. A májusi tájékoztató versenyen a fiúk magabiztosan nyerték az FKS 1x-t és az FKS 2x-t. A májusi poznani vk-n FKS 2x-ben megszereztük a negyedik helyet, annak ellenére, hogy erre a nagyon korai versenyre még nem készültünk igazán rá. Az ésszerû felkészülést szem elôtt tartva a müncheni vk-t kihagytuk, és készültünk a luzerni vk-ra, amelyre már a csúcsforma közelébe kellett a csapatnak jutnia. A várakozásnak megfelelôen a fiúk Luzernben FKS 2x-ben az olasz és a francia egység mögött szorosan a harmadik helyen végeztek. Az egész éves felkészülés jó körülmények között, mindenben a tervek szerint zajlott, szerencsésen betegség és sérülés nélkül. Az elôzô évi tapasztalatok alapján ebben az évben a felkészülési munkához nagyon jól illeszkedôen sikerült a felmérések programját is összeállítani. Az olimpiai szereplés jól sikerült, némi szerencsével érmet is szerezhettünk volna. Rettenetesen erôs mezônyben, nagyon szoros versenyt vívva, legjobb tudásuknak megfelelôen evezve, a gyôztest 3,76 mp-re megközelítve, a dobogótól 1,46 mp-re a fiúk az ötödik helyet szerezték meg. Ettôl a – tényleges életkorukat és az együtt, evezéssel töltött idôt tekintve – fiatal csapattól ez az olimpiai ötödik helyezés nagyon jó eredmény volt. Az elôzô évi vb- hatodik helyhez képest nagyon sokat fejlôdtek. Míg 2003-ban a legjobbtól 12 mp-cel maradtak el, addig az olimpián, jobban felkészült ellenfelek ellen, nehezebb pszichikai szituációban 3,76 mp-re megközelítették az olimpiai bajnokot! Az eredmények azt bizonyították, hogy a Varga – Hirling páros egymásra talált, és mind technikailag, mind szellemileg nagyon jól összeillenek. A dubló által 2003. októbertôl 2004. augusztusig végzett edzésmunkáját a 3. ábra szemlélteti.

4.3 A dubló harmadik éve – 2005, vb I. hely Az olimpián jól szerepeltünk, de mégsem voltunk elégedettek. Egy hónap pihenô után úgy döntöttünk, hogy az eredetileg tervezett pihenô év helyett célul tûzzük ki a 2005-ös vb megnyerését. A közös tavaszi alapozást február végén a kotori vízi edzôtáborral kezdtük. Bár az idôjárás miatt a tervezett vízi munkának csak kb. felét tudtuk elvégezni, a korai melegvízi edzôtáborozás mégis nagyon hasznos volt. Az elsô világkupa versenyt Etonban a fiúk megnyerték. Ezen a versenyen rengeteg tapasztalatot szereztünk. A második világkupa versenyt (München) kihagytuk, mert nem illett bele a felkészü-

2006/1

lési tervbe. Ebben az idôszakban egy rendkívül hasznos edzôtábort tartottunk Baján. A harmadik világkupa versenyen, Luzernben a dánokat 0,3 másodperccel megelôzve ismét nyertünk. Ezzel megnyertük az összetett vk-t. A felkészülés szempontjából igen kedvezôtlen idôpontban megrendezett ob után a vb felkészülés elsô két hetét Dunavarsányban, a következô két hetet saját kérésünkre Velencén töltöttük. A velencei edzôtábor különösen hasznosnak bizonyult, mivel így jobban fel tudtunk készülni a Gifuban várható vízviszonyokra. Egyébként a felkészülés a tervek szerint zajlott. A Japán és Magyarország közötti 7 óra idôeltolódás miatt rendkívül fontos volt, hogy a csapat a vb-versenyek megkezdése elôtt 9 nappal ki tudott utazni Gifuba, a verseny színhelyére. Ennek eredményeképpen Hirling 7 nap, Varga 8 nap után érezte, hogy sikerült az átállás. Gifuban az elôfutamot a fiúk magabiztosan nyerték, csak annyit adtak ki magukból, amennyi feltétlenül szükséges volt. Ezzel közvetlenül továbbjutottunk a középfutamba. A középfutamban a rajt után a fiúk fokozatosan elhúztak a mezônytôl, az olaszokat szemmel tartva

4. ábra: Edzésmennyiség 2004. októbertôl 2005. augusztusig

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/1

kes lehet a fôbb tapasztalataink megosztása a Magyar Edzô olvasóival. Elöljáróban annyit, hogy ez az edzôtábor volt a legjelentôsebb esemény az évben. Az edzôtábor fô célja az volt, hogy a 16 éves kor alatti magyar hokisokat komplex tesztekkel és próbajátékkal felmérjük. A tét jelentôs volt, hiszen a felmérés eredményeképp a legjobbak a Héraklész Bajnokprogramba kerülhettek. A népszerûséget és a program tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ország szinte valamennyi klubjából több mint 50 U 16-os játékos jelent meg. A fiatalok maximális odaadással és teljesítménnyel bizonyították, hogy nem véletlenül javasolta ôket egyesületük a korosztályos válogatottságra. A három napos összejövetel során szárazföldön 5, míg jégen 6 számban teszteltük a játékosok motorikus képességeit és sportági technikai szintjét. Ezt követôen egymás közötti edzômérkôzéseken mérhettük fel játékintelligenciájukat és játéktudásukat. A következôkben a motoros tesztekrôl számolunk be bôvebben. A honi jégkorong történetében elôször mind szárazon, mind jégen fotocellás méréseket alkalmaztunk a tesztek során, így az eredmények pontosságához és hitelességéhez nem férhetett kétség. Természetesen a fotocellás mûszerek mûködési sajátságai miatt ezek használata kizárólag az egyenes vonalban történô mozgásokból álló tesztek esetében volt lehetséges. Az új mérésmódszer tapasztalataink szerint egyértelmûen növelte a gyerekek belsô motivációját és küzdeni akarását. Az általunk használt, eredetileg a Nemzetközi Jégkorong Szövetség ajánlását bíró tesztszámok az 1. táblázat foglalja össze. A táblázatból látható, hogy a sportolók számára ismert, technikai és szabályosság tekintetében egyaránt begyakorolt mozgásokról van szó. A tesztek összeállításánál a szempontunk elsôsorban az egységesség volt. Egy részrôl, hogy a

Magyarországon dolgozó külföldi jégkorong szakemberek magas létszámának köszönhetôen a klubokban túlnyomórészt a táblázatban bemutatott tesztek lettek bevezetve. Másrészrôl a korosztályos válogatottaknál az U 18-as válogatott keret is ezzel a tesztrendszerrel dolgozik. Így több okból is kézenfekvônek tûnt a mind teljesebb egységességre és összehasonlíthatóságra való törekvés. A mérés hitelességére és objektivitására is nagy hangsúlyt fektettünk, mindebben az adatok statisztikai módszerekkel történô elemzése-összehasonlíthatósága is segítségünkre volt.

A mérésrôl A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) munkatársai, Géczi Mariann és Pigniczky Dorottya végig nagy segítségünkre volt a mûszerek kezelésében, melyet ezúton is köszönünk. Az 1. táblázatban azokat a teszteket jelöltük vastag betûkkel, melyeknél fotocellás mérést alkalmaztunk. Minden esetben a végeredmény mellett a robbanékonyságra utaló idôeredményeket is néztünk, a rajttól 10 méterre felállított kiegészítô kapuk felállításával. Rögtön a kezdeteknél jelentkezett viszont két, a jégkorong sajátságaiból adódó mérési nehézség. Az egyik, hogy a korcsolyázás oldalirányú mozdulatai és kiterjedése miatt majdnem kevésnek bizonyult a kapuk közt beállítható maximális, a fotocella által még érzékelhetô távolság. A hátrafelé korcsolyázás esetében ez a távolság is kevés volt, így kézi mérést kellett alkalmaznunk. A másik probléma abból fakadt, hogy az elemmel mûködô mérômûszerek nem kifejezetten érezték otthonosan magukat a jégpálya hideg klímájában, így a megszokottnál sokkal sûrûbben merültek le energiaforrásaik. Az említett két problémától eltekintve a felmérés gördülékenyen zajlott, és ami lényegesebb, hatékonynak bizonyult a módszer sportág jellemzô jegyeinek mérése tekintetében. Mindent egybevetve mindenképp po-

1. táblázat/Table 1.: Utánpótlás motoros tesztek / Youth motor tests Teszt helyszínek Szárazföldön

Jégen

8. ábra: A csapat fogadása Ferihegyen a vb-gyôzelem után

Tesztek • helybôl távolugrás • 6x9 méteres ingafutás • 60 méteres síkfutás • 400 méteres síkfutás • 1500 méteres síkfutás • 36 méter korcsolyázás elôre • 36 méter korcsolyázás hátra • 36 méter korongvezetés elôre • 6x9 méteres ingakorcsolyázás • 6x54 méteres ingakorcsolyázás • összetett korongvezetési gyakorlat • edzômérkôzés

zitív tapasztalatokkal zártuk a felmérô tábort. A siker a fotocellás mûszer sportági beválásán kívül elsôsorban a gyerekek odaadásának és lelkesedésének volt köszönhetô. Az eredmények sokszínûsége és objektivitása óriási lehetôség minden edzônek a kiválasztás során. Ugyanígy az információ jelentôs maguk a gyermekek és szüleik számára is, hiszen a szint (illetve ismételt használatnál a fejlôdés) megállapítása és objektivitása ezen módszer alkalmazásával megkérdôjelezhetetlenné vált. A kristálytiszta, követhetô és mérhetô válogatási elvek, a bevezetett standardok lehetôvé teszik az igazságos válogatást, valamint az ország legtávolabbi zugának fiatal jégkorongozói számára a korosztályos válogatottba való kerülést és a dinamikus fejlôdés lehetôségét.

Összegzés, terveink A fotocellás mérés és a jégkorong sportág véleményünk szerint abszolút életképes páros lehet, minden reményünk szerint a jövôben egyre szélesebb körben válik lehetôség a rendszeres használatára. Ez természetesen elsôsorban financiális kérdés, hisz a géppark beszerzése vagy bérlése költséges. Viszont a NUPI mûszereit használva a Héraklész Program korosztályainak sportolói (U16, U18) remélhetôleg már rendszeresen találkozhatnak majd ilyesfajta mérésekkel és ezek eredményeivel. Összegezve elmondható, hogy a Magyar Jégkorong Szövetségben elindult az az objektivitáson és mérhetôségen alapuló folyamat, mely minden bizonnyal a sportág lendületes fejlôdéséhez vezethet. Az elhivatott és felkészült edzôi gárda a sportág fejlôdését elôsegítô legfrissebb sporttudományos eredményeket és módszereket építi be mindennapos edzésmunkájába, ôk azok a szakemberek, akik interdiszciplináris ismereteik és edzôi tapasztalataik alapján hamarosan szakterületük komoly szaktekintélynek számító vezetôivé, edzôivé válhatnak. Valószínûleg a folyamat hosszú és fáradságos lesz, azonban az elvégzett munka meghozza majd a megfelelô eredményt. Bizakodva tekintünk a Nemzetközi Jégkorong Szövetség döntése elé, mi a magunk részérôl mindent megteszünk azért, hogy nemzeti csapatunk már esetleg a 2011-ben az elsô itthoni „A” csoportos világbajnokságon tisztességgel helyt álljon. Jelenleg tervezés alatt állnak újabb, sportágunk életében szintén újnak mondható elméletek és vizsgálati módszerek. Egyik a jégkorongozók mérkôzés

15-34

2006/05/14 11:50

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 15

2006/1

A jégkorong sportág utánpótlás-fejlesztési folyamatának elméleti és gyakorlati lépései THEORETICAL AND PRACTICAL CONSIDERATIONS OF YOUTH DEVELOPMENT IN ICE-HOCKEY Géczi Gábor1, Bognár József1, Tóth László1, Mayer Péter2, Fekti István2 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ), Budapest – Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI), Budapest

2

MOTTÓ: Amennyiben a világszínvonalat célozzuk meg, azon felül kell teljesítenünk. MOTTO: If we want to reach the top, we have to work over it.

Összefoglaló A hazai jégkorongéletben egyre inkább elôtérbe kerül a sportág rövid és hosszú távú fejlesztésének kérdésköre. A célunk, hogy az I. Világháború elôtti idôszakban már elért színvonal újra megvalósíthatóvá váljon. A fedett jégpályák hiánya, a régebbi szûk keresztmetszet eltûnôben van, azonban a dinamikus fejlôdést jelenleg más kritériumok gátolják. Ilyen problémakörhöz tartozik az edzôképzés és utánpótlás-nevelés. Most ennek egyik meghatározó részével, a korosztályos válogatott csapatok kiválasztásának témakörével foglalkozunk részletesebben. Kulcsszavak: tehetség kiválasztás, felmérés, adatbázis, programfejlesztés.

Abstract Experts, coaches and leaders in ice hockey focus on the short and long term sport development programs in Hungary. The goal is to achieve success at the international level, which we saw before the World War 2 for the last time, and it seems realistically attainable again. We have more recently opened indoor ice rinks that could facilitate the improvement of the sport. Other areas such as coaching and youth development programs show some difficulties in the process. In this article we focus on youth talent identification at the national team level. Key-words: talent development, test, data base, research, program development.

Sportágfejlesztés Hazánkban a Magyar Jégkorong Szövetség (JSZ) és partnerkapcsolatainak

együttmûködése révén rohamosan fejlôdik a sportágat alapvetôen meghatározó infrastruktúra. A fedett jégpályák számának növekedése következtében a térképrôl kezdenek eltûnni a fehér foltok, azaz mára már a jégpályák hetven kilométeres körzetei lefedik az ország szinte teljes területét. Talán ez is ösztönözte a Szövetséget arra, hogy megpályázza a 2011-es „A” csoportos jégkorong világbajnokság rendezésének jogát. Tudvalevô, hogy a rendezési joggal óriási lehetôséget kapna hazánk: automatikus résztvevôként a felnôtt válogatott csapat is részt vehetne a VB-n. Véleményünk szerint ennek a nagyszabású tervnek akkor van igazán értelme, ha a sportágban a korosztályos válogatottak, klubok és szakosztályok vezetôi egy közös célért együtt tudnak dolgozni. Ennek a célnak az elsô, és talán legfontosabb lépése az MJSZ szakembereinek iránymutatásai mellett egységes utánpótlás-nevelési koncepció létrehozása és természetesen annak mind teljesebb végrehajtása. A folyamat elsô lépéseként bevezetésre került az edzôi liszensz rendszer, amellyel a Magyar Jégkorong Szövetség a képzéseken és továbbképzéseken való részvételt tette kötelezôvé az edzôk számára. Második lépésként a szövetség edzôbizottsága korosztályonkénti modern felfogású tematikus edzôtovábbképzést szervez, mely az edzôképzés formai és tartalmi reformjának szerves részét képezi. Harmadik lépésként az U 16-os, U 18-as és az U 20-as válogatott a tavalyi év során bekerült a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) által koordinált Héraklész programba és ezzel tudományos igénnyel szisztematikus módon kezdôdött meg a tehetséggondozás vizsgálata és fejlesztése a hazai jégkorongozásban. A Héraklész bajnok programban résztvevô csapatok a tervszerû felkészüléssel már a 2004–2005-ös szezon végére beigazolták az elvárásokat, hiszen mind az

U 18, mind az U 20 megnyerte a korosztályos világbajnokságok Divízió II. osztályú küzdelem sorozatát. Így az utánpótláscsapatok a felnôtt csapathoz hasonlóan, ma már közvetlenül a világ élvonala alatti osztályban, a Divízió I-ben szerepelnek. A Szövetség edzôbizottsága által kiválasztásra kerültek azok az elhivatott és fiatal szakemberek, akik a Héraklész korosztályoknál a sportágfejlesztési koncepcióban vázolt irányelveknek megfelelôen felelôsek a tehetség gondozás komplex munkájáért. A legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalmi eredmények, a nemzetközi tapasztalatok és a Szövetség konkrét céljainak összeegyeztetése nyomán határozott és céltudatos lépéseket terveztünk az utánpótlás korosztályok dinamikus fejlesztése érdekében. Ennek elsô lépéseként maximális figyelmet kap a sportág-specifikus adottságok mind teljesebb és pontosabb meghatározása, vonatkozik ez a motoros, testi, személyiségbeli, érzelmi és szociális tényezôkre is. A jégkorong sportágban nélkülözhetetlen adottságok definiálása után következhet a kiválasztási folyamat megtervezése, valamint a kiválasztott gyermekekben meglévô adottságok következetes edzôi munka nyomán sportág-specifikus tehetséggé fejlesztése, igazi pozitív gondolkodású és sikeres sportemberré való nevelése. Cikkünk második felében az utánpótlás válogató edzôtáborozásról, a Héraklész Bajnokprogramba való kiválasztás elemeirôl fogunk bôvebben szót ejteni. Látható lesz a fejlesztés irányvonala és a motoros tesztek szerepe a kiválasztásban.

5. ábra: Az összes edzés mennyisége 2002. októbertôl 2005. augusztusig éves megoszlásban a futamot magabiztosan megnyerték és ezzel döntôbe kerültek. A döntôben végig vezetve, legjobb tudásuknak megfelelôen evezve, magabiztosan gyôztek, maguk mögé utasítva az esélyesnek számító dánokat, a kétszeres olimpiai bajnok lengyeleket, a háromszoros világbajnok olaszokat és az olimpiai ezüstérmes franciákat. A dubló által 2004. októbertôl 2005. augusztusig végzett edzésmunkát a 4. ábra foglalja össze.

4.4 A háromévi munka összehasonlítása A következô diagramokon jól követhetô az elmúlt három évben végzett edzésmennyiségek alakulása egymáshoz képest. Az összes edzés mennyiségét az 5. ábra szemlélteti, míg az egyes edzésfajták egymáshoz képesti alakulását mutatják a 6. ábra diagramjai. Szem-

betûnô, hogy legtöbbet a 2003 évi felkészülés során eveztünk. Ennek magyarázata az, hogy 2003-ban ült össze a csapat és célul tûztük ki az olimpiai kvalifikációt, valamint az olimpián való eredményes szereplést. Ennek logikus következménye volt, hogy 2003-ban kellett sokat evezni, egyrészt a csapat összecsiszolása érdekében, másrészt pedig a nagymennyiségû munkát az olimpia elôtti évben kellett elvégezni. A diagram azt is mutatja, hogy legkevesebbet a 2005 évi felkészülés során eveztünk. Ennek oka az volt, hogy – mivel az olimpiai felkészülés nagyon sokat kivett a versenyzôkbôl – csökkenteni kellett az edzésmennyiséget, valamint a fiúknak egyetemi tanulmányi elmaradásaikat is pótolniuk kellett. Az evezés mennyiségét havi bontásban mutató diagramon jól látható az ôszi és tavaszi vízi edzôtábor hatása is.

4.5 A különbözô felkészülési idôszakokra jellemzô edzésintenzitás összehasonlítása Az egyes felkészülési idôszakok egyegy tipikus hetének terhelési intenzitásait a 7. ábra szemlélteti. Az adatokból jól látszik, hogy a tavaszi alapozó idôszakban a legmagasabb az intenzív, azaz az anaerob terhelés aránya.

6. ábra: Az evezés, a súlyzó és a futás mennyisége 2002. októbertôl 2005. augusztusig éves megoszlásban

5. Zárszó

Az U16-os jégkorong válogatott 2005. augusztusi edzôtábora és válogatója A Magyar Jégkorong Szövetség 2005. augusztus 10-12. között tartotta az U 16os jégkorong válogatott egy meghatározó válogató edzôtáborát. Az esemény néhány dologban lényegesen eltért az eddigi gyakorlattól, hisz elôször próbáltunk ki más országokban már bevált kiválasztási módszert. Úgy gondoltuk érde-

Az összes edzés mennyiségében a három évet tekintve hasonló tendenciák figyelhetôk meg, mint a csak az evezés mennyiségét figyelembe vevô diagramon. A 2., a 3. és a 4. ábra kördiagramjait is tanulmányozva látható, hogy a 2003. évi felkészülésben nemcsak az evezés összmennyisége, hanem a többi edzésfajtához viszonyított aránya is jóval magasabb, mint a következô két évben. Ezt már az elôzôekben indokoltam. A súlyzós edzések aránya a 2004. évi felkészülés során jelentôsen magasabb volt, mint a másik két évben. Ennek oka az volt, hogy ebben az idôszakban a versenyzôk erejét és testtömegét kiemelten kellett növelni. A futás részaránya az összes edzésben az évek során jelentôsen növekedett, mert a már összeszokott csapat edzéseiben idôvel a változatosság kedvéért az állóképességi munkát futás formájában nagyobb arányban végeztük.

7. ábra: Tipikus ôszi és tavaszi alapozó, valamint verseny idôszaki hét edzéseinek intenzitás-megoszlása

Azt gondolom, hogy a Magyar Evezôs Szövetség elnökének tamperei kritikáját az elmúlt évek eredményei megcáfolták. A mi ezévi vb-gyôzelmünkkel együtt az utóbbi öt évben három evezôs csapat öt vb-aranyat nyert! Ezek a sikerek egy összetett csapatmunka eredményei, amelyben a kiváló versenyzôk és az ôket a végsô gyôzelemig vezetô edzôk mellett benne vannak azok a nevelô edzôk is, akik lapátot adtak a kezdô evezôsök kezébe és megszerettették velük az evezést. Elsô sorban rajtunk, magyar evezôs edzôkön múlik, hogy ez a sikersorozat folytatódik-e!

16-33

2006/05/14 11:51

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

Magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetôk szakmai teljesítményének vizsgálata PROFESSIONAL PERFORMANCE SURVEY OF HUNGARIAN ELITE SOCCER REFEREES Bartha Csaba1, Puhl Sándor2, Hamar Pál1 1 2

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Vizsgálati célként azt tûztük magunk elé, hogy az élvonalbeli – vagyis az NB I.ben, illetve NB II.-ben tevékenykedô magyar labdarúgó játékvezetôk sportszakmai teljesítményét felmérjük. Kutatásunk során a játékvezetôk elméleti felkészültségét, valamint kondicionális-, konfliktuskezelési-, illetve koncentráció képességét vizsgáltuk. Vizsgálatunk résztvevôje a magyar országos játékvezetôi keret teljes populációja volt (n=53). Módszereink a felmérések változatossága miatt igen sokoldalúak voltak, azaz: Cooper teszt, 200 méteres futás, 50 méteres futás, játékszabály-ismereti kérdôív, Pieron teszt, konfliktuskezelési kérdôív. Statisztikai analízishez paraméteres, illetve nem paraméteres egyszempontos varianciaanalízist használtunk, a Statistica for Windows 6.0, StatSoft Inc.(2001) softwer segítségével. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a magyar élvonalban tevékenykedô játékvezetôk minden tekintetben megfelelnek a labdarúgó mérkôzések hatékony vezetéséhez. Eredményeik a szakirodalomban megismert vizsgálati csoportokhoz és a hasonló kvalitású más európai játékvezetôkhöz hasonlítva is igen jónak mondhatók. Kulcsszavak: labdarúgás, játékvezetés, sportszakmai teljesítmények.

Abstract The aim of our research is to measure the professional performance of those Hungarian soccer referees who are working for the Hungarian National League I. and II. In the present study the theoretical preparedness, conditional ability, conflict handling ability and concentration ability of soccer referees were investigated. All Hungarian national referees (n=55) took part in the examination. Cooper test, 200meters running, 50 meters running, command of rules questionnaire,

Pieron test and conflict handling questionnaire were used to show the results in different aspects. To analyze the results ANOVA tests were performed for analyzes of data variance (Statistics for Windows 6.0, Stat-Soft Inc. (2001) software). In conclusion the Hungarian soccer referees met the criteria for refereeing first league matches. The performance of the referees was good enough to compare to the quality of international referees and to the research data revealed in international papers. Key-words: soccer, referee working, sport performances.

Bevezetés Evidenciának számító feltételezés, hogy a labdarúgó játékvezetôk megfelelô kondicionális képességekkel rendelkeznek, s emellett jól ismerik a játékszabályokat. Tulajdonképpen ez helyénvaló is, hiszen kik, ha nem ôk rendelkeznek ezekkel, a modern labdarúgáshoz nélkülözhetetlen kompetenciákkal. A „sípmestereknek” azonban nem csak kiváló erônléti állapotban kell lenniük, és kifogástalanul alkalmazni a játékszabályokat, hanem a nyilvános szereplés készségeit is el kell sajátítaniuk. A játékvezetôk hétrôl-hétre megmérettetnek a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók elôtt, akik kritikus szemmel kérnek számon minden döntést. A figyelem, illetve a koncentráció a pszichológia azon területe közé tartozik, amellyel a kutatók a kezdetektôl fogva foglalkoznak. Ennek oka, hogy a figyelem központi probléma, s nélküle szinte semmilyen más jelenség, mint az érzékelés, az észlelés, a tanulás nem jöhet létre. Valamivel kapcsolatban mindig jelen van szándékos vagy nem szándékos formában. (33) Cselekvéseink szinte végtelen variációit optimalizáló figyelem egy összetett, számos funkciót és rendszert feltételezô folyamat. Összetettsé-

gébôl adódik, hogy a több mint száz év során tett erôfeszítések egy egységes figyelemelmélet kidolgozására, sorra kudarcot vallottak. (23, 34, 35 ,46) Az emberi kapcsolatokban, a társas együttélésben természetes az ellentétek megléte, a konfliktushelyzetek sokasága. Ezek közös megoldásai a fejlôdés fontos színterei. A konfliktus az emberi kapcsolatok zavarait, hibáit jelentik, így a további sikeres együttmûködés feltétele a konfliktusok feltárása és kezelése. (1) Konfliktus alatt azt értjük, amikor két vagy több ember között egyet nem értés, feszültség alakul ki. Ugyanakkor a konfliktus nem jelent feltétlenül rosszat, – igaz, negatív hatásai közismertek - sokszor az elôrelépés, a fejlôdés elindítója. (43) A konfliktus egy dinamikus folyamat, ami több szakaszra bontható. Elôször is sokszor a helyzet magában hordozza a konfliktus lehetôségét. Amennyiben a helyzetben résztvevôk ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, a konfliktus kifejlôdik, és ebben a második szakaszban a felek ráébrednek és átérzik a konfliktushelyzetet. Ez félelmet, dühöt, feszültséget, és más érzelmi állapotokat válthat ki, ami valamilyen cselekvésre készteti a konfliktusban állókat. A konfliktus folyamatának harmadik szakaszában valamilyen módon kezelni próbálják a kialakult helyzetet, és valamilyenfajta megoldási stratégiát alkalmaznak. (7, 44)

Célkitûzés Sportjátékokkal foglalkozó szakemberek körében evidenciának számít, hogy egy sportág fejlôdésében releváns szerepet kap a játékvezetés minôsége. Igaz ez a megállapítás a labdarúgásra is, hiszen a korszerû labdarúgás korszerû játékvezetést igényel. Könnyen belátható állításunk valódisága, amennyiben végiggondoljuk, hogy a játékosok, és edzôk részérôl hiába való próbálkozás lenne bárminemû korszerûsítés, ha a játékvezetés színvonala nem követné a játék fejlôdését. Korszerû játékvezetés azonban csak minden tekintetben felkészült játékvezetôkkel lehetséges! Vizsgálatunk célja, hogy magyar labda-

■

MAGYAR EDZŐ 33

2006/1

szok felkészítése Kínában. Az 1990. augusztus 8-18. között Sanghaiban rendezett szakmai továbbképzés tapasztalatai. (Aggiornamento tecnico sulla preparazione delle ginnaste in Cina.) GYMNICA, 4. sz. 2-8., 25-26. Fordította: Hamar Pál Farkas Gy. (1991): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest. 348-349. Fejes E. (1993): A csípôizület hajlékonyságának fejlesztése. Mester-edzô, 4. sz. 6-8. Gôcze M., Vámos L. (1998): Testnevelés I. Kôrös Fôiskola, Békéscsaba. 70-75. Hamar P. (1996): Hogyan tovább tornasport? Mester-edzô, 3. sz. 7-12. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 288-312. Harsányi L., Pavol G. (1994): A kondicionális képességek fejlesztésének módszerei. MTE, Budapest. 84-95. Kalmár Zs., Hamar P. (2002): Egy sportpályafutást döntôen befolyásoló tornaelem. Magyar Edzô, 2. sz. 29-32.

Koltai J., Nádori L. (1983): Sportképességek fejlesztése. Sport, Budapest. 145151. Metzing M. (1999): Gimnasztika. Segédanyag gimnasztika vizsgához. TFTI, Budapest. 61-64., 77., 113-116. Miltényi M. (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. 2425., 47-56., 201-212. Nádori L. (1981): Az edzés elmélete és módszertana. Sport, Budapest. 139-141. Szécsényi J. (1992): Stretching. MTE, Budapest. 15-31., 60-62. Vailati F., Colombo G. (1990): A rundel után végrehajtott ugrások. (I volteggi dalla rondata flic flac.) GYMNICA, 4. sz. 2730. Fordította: Hamar Pál V-né Kokovay Á. (1999): A gimnasztika szaknyelve, szakleírása és gyakorlatközlési módszerei. (Határon túli magyar pedagógusok számára.) Hungarológiai Intézet, Nyíregyháza. 5-7. Az elsô szerzô: Munkácsi István Ph.D. hallgató, [email protected]

Megvásárolható a MET-nél: 1146 Bp. Istvánmezei út 1-3. Tel: 06-30-991-0203

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-991-0203; 06-30-579-3626. Internet: www.met.iif.hu; www.magyaredzo.hu. E-mail: [email protected]

lható BELÉPÉSI NYILATKOZAT o s á m y Fén A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

17-32

2006/05/14 11:53

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

125. ábra A bal kar húzása a test elôtt jobb kézzel (ellenkezôleg is)

132. ábra Zsugorülésbôl vállátfordítással emelkedés hídba

126. ábra Térdelô támaszban válltolás lefelé

133. ábra Szögállásban ellentétes karlendítések 127. ábra „Fészekben” válltolás felfelé

128. ábra Nyújtott ülésben karcsúsztatás hátra a talajon

134. ábra Térdelô sarokülésbôl törzsemelés válltolással felfelé III. Passzív statikus gyakorlatok 1. Társsal

129. ábra Híd válltolással

130. ábra Mint 129. ábrán, csak alkartámasszal

131. ábra Hasonfekvés, jobb kar támasz a talajon, bal kar magastartásban, jobb lábemelés (feszítéssel húzás) hátra (ellenkezôleg is)

135. ábra Hasonfekvésben a társ a hát mögött függôlegesen keresztezi a karokat

136. ábra Hasonfekvésben a társ hátsó középtartásból elôretolja a párhuzamosan tartott karokat

Összefoglalás A tanulmányban szereplô képességfejlesztô gyakorlatok szándékunk szerint hatékonyan segítik majd elô három sportág (torna, úszás, RG) edzôinek és sportolóinak munkáját. A vállízületi mozgékonyság fejlesztése – amint azt a bevezetôben írtuk – domináns szerepet játszik a gerincoszlop terhelésének minimálisra csökkentésében. Emellett alapját képezi a vállízületben végbemenô nagykiterjedésû mozdulatok optimális technikai végrehajtásának. Mindhárom, a cikkben szereplô sportág tárgyalásánál azonos rendszerben haladtunk, ezért mindenütt alkalmazható azon elv, miszerint az aktív statikus gyakorlatok – szerrel és szer nélkül egyaránt – végrehajthatók aktív dinamikus formában is. Különbség legfeljebb a terhelés nagyságában, az ismétlésszámban, illetve az ismétlés- és szériaszámok között lehet. Tanulságos megfigyelni, hogy a tanulmányban tárgyalt sportágak közül a vállízületi mozgékonyság fejlesztésében a kéziszerek és edzéssegédeszközök használata elsôsorban a tornában és az úszásban terjedt el. A ritmikus gimnasztikai edzéseken kisebb szerephez jutnak a kéziszerek. Természetesen itt nem a versenyeken alkalmazott ritmikus gimnasztikai szerekre gondolunk. Nyilvánvaló, hogy a különbözô sportágak éves felkészülési programjában eltérô arányban kap helyet ennek a képességnek a fejlesztése, illetve szinten tartása, ez által a kéziszerek alkalmazása is. Az általunk összeállított gyakorlatok, valamint azok továbbfejlesztett változatai a három sportágon kívül más sportágak (például mûkorcsolya, mûugrás, az atlétikai dobószámok, röplabda, kézilabda, sport-akrobatika, fitnesz) oktató munkája során is felhasználhatók. A gyakorlatanyag egy része azonban nem csak a versenysportban, hanem az iskolai és szabadidô

2006/1

sportban is alkalmazható. Természetesen egyes gyakorlatok csak könnyített, esetleg módosított formában végeztethetôk. Igaz ez a kijelentés az iskolai testnevelésre is. A fô szempont, minden esetben a sportoló, a tanuló elôképzettsége! Tanítványaik ismeretében az edzô, a testnevelô tanár feladata a gyakorlatok speciális adaptációja. Fontos megjegyeznünk, hogy tanulmányunk semmi esetre sem egy lezárt egységet képez. Abban bízunk, hogy a gimnasztikai szempontok alapján rendszerbe szedett gyakorlatok egyfajta iránymutatással is szolgálnak az edzôi és testnevelôi kreativitás kiaknázásához. Példának okáért a tanulmányunkban megtalálható kéziszer gyakorlatok között sok hasonlóság fedezhetô fel. Ezzel azt (is) kívántuk sugallni, hogy a különbözô tárgyi feltételekkel rendelkezô szakemberek leleményessége számos ötlet forrása lehet. Eredményes munkát nem csak a „csillogó”, drága, hanem a szerényebb kivitelû, de gyakorta célszerûbb eszközökkel is el lehet érni. Végezetül külön köszönetünket fejezzük ki a Hungarotel Torna Club edzôinek és tornászainak, valamint a Jövô SC-II. kerület edzôinek és úszóinak a fényképfelvételek elkészítéséhez nyújtott segítségükért!

Irodalom Carrasco R. (1980): Gymnastique aux agrés Preparation physique. Editions Vigot, Paris. 41-47., 56-58. Christopher M. N. (1999): Stretching. Útmutató a jó kondícióhoz. Gold Book Kft, Budapest. 17-20., 50-57., 122-125. Counsilman J. E. (1982): A versenyúszás kézikönyve. Sport, Budapest. 117-121. Deli L. (1992): Az ízületi mozgásterjedelem növelésének leghatékonyabb módja. OTSH, Budapest. 36-39. Derzsy B. (2004): A gimnasztika alapjai. F-Forma Kft, Budapest. 101-107. Dorigo C. (1990): A torná-

■

MAGYAR EDZŐ 17

2006/1

rúgás élvonalában – vagyis az NB I.-ben, illetve NB II.-ben – tevékenykedô férfi játékvezetôk sportszakmai teljesítményét felmérjük. Célunk úttörô jellegû, hiszen Magyarországon csak nagyon kevesen foglalkoztak e populáció vizsgálataival (3,4,5,6,13,14,23,33) ilyen átfogó, a labdarúgó játékvezetés leglényegesebbnek tartott képességeit mérô, sportszakmai munka ez idáig még nem készült. Célunk továbbá, a felmérési eredményeinkkel bebizonyítani, hogy a játékvezetôk minden tekintetben felkészültek, s az oly’ gyakran emlegetett „szemüvegre” nincsen szükségük.

Anyag és módszer Vizsgálati személyek Vizsgálatunkban a teljes magyar NB I.es, illetve NB II.-es – országos keret - játékvezetôi populáció szerepel n=(53). A játékvezetôk átlagéletkora 32,7 év. A játékvezetôi pályán eltöltött éveiknek száma átlagosan 10,5 év. Vizsgálati módszerek A kondicionális képességek, avagy a játékvezetôk fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tesztjét – „stop tests” (20,36) – használtuk, amely egy 12 perces állóképességet mérô futásból (Cooper teszt), valamint 50 méteres és 200 méteres gyorsaságot mérô sprintfutásból áll. A tesztet, illetve próbákat ugyanazon napon, a késô reggeli órákban, pihenés után kellett teljesíteniük. A vizsgálatban a futások sorrendje a következô volt: 12 perc, 1x200 méter, 2x50 méter, 1x200 méter. A pihenôidô a 12 perces futás és a sprintfutások között 30 perc, a sprintfutások között pedig 10 perc volt. Az eredményeket elektromos idômérôvel mértük. (Infragate Radiotelemetric Time Measuring system, Type: GUR-1). A vizsgálati személyek minden esetben állórajtból indultak. A felmérés szabályos 400 méteres atlétika pályán, testnevelô tanárok közremûködésével zajlott. A vizsgálatok idôpontjai 2002. június, 2003. február-március, július, és 2004. februármárcius voltak. A vizsgálat megfelelt az elsôdleges tesztkitériumoknak, mivel a statisztikai számítás, a csoportokon belüli korreláció kiszámításakor (ICC R) -1 és +1 közötti értéket mutatott. A játékvezetôk játékszabály-ismeretét - elméleti felkészültségét - mérô felmérésünkhöz kérdôíves módszert használtunk. A vizsgálatban nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire ismerik a játékszabályokat, hanem arra is, hogy miként alkalmazzák azokat mérkôzéseken. Így a kérdôív összeállításakor mérkôzéseken elôfordulható szituációkat írtunk le, és erre vártuk a helyes megoldásokat. A kérdôív 25 kérdésbôl

állt, melyre hibátlan válasz esetén egyenként 4 pontot lehetett kapni, így a maximális pontszáma 100 pont volt. A játékvezetôkhöz személyesen juttattam el a kérdôíveket. A vizsgálatot 2004. nyarán, a játékvezetôk szakmai edzôtáboraiban készítettük. A kérdôív megfelelt az elsôdleges tesztkritériumoknak. A statisztikai számítás 0,81 Crombach alpha értéket mutatott. A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron (37,38) sorompó-tesztje a legáltalánosabb, illetve az egyik leginkább elterjedt módszer. Ezért is esett választásunk erre a tesztre. A négyzetek sarkaiból, vagy oldalából kis vonalak irányulnak kifelé és így nyolc variáció áll elô. A feladat során négy jelvariációt kellett figyelembe venni és a jelsorozatból áthúzni. Tehát a nyolc alternatívából négyet. Azért nehezítettük meg ily módon a feladatot, mert a sport gyakorlatában szinte soha nem fordul elô kevesebb alternatíva, esetleg még ennél is több döntési lehetôség elôzi meg a gyors cselekvéseket. (33) Kétféle hiba különíthetô el, ha a vizsgálati személy nem veszi észre, tehát kihagyja az azonosítandó négyzetet, vagy eltéveszti, azaz nem a megadott négyzetnek megfelelôt jelöli meg. A tesztet mindenkivel, minden esetben négy percig, nyugodt körülmények között végeztettük, a játékvezetôk 2004. évi szakmai edzôtáboraiban. Az instrukcióban a gyorsaság és a pontosság egyenlô súllyal szerepeltek. A teszt értékelését Cser János képletével (33) végeztük, amely megítélésünk szerint a kvalitatív és kvantitatív adatokat jól egyesíti és statisztikailag könnyen kezelhetô értékeket ad. A konfliktuskezelési módszerek mérésére kvantitatív kérdôíves módszert használtunk. A kérdôív a Management Decision Making, (In: Tutor Guide 1996. University of Humberside, UK) magyar változata volt. (43,44) A vizsgálatot 2004. nyarán a játékvezetôk szakmai edzôtáborában végeztük. A kérdôív ötfokozatú skálán 20 itemmel méri a következô konfliktuskezelési módokat: versengô, alkalmazkodó, elhárító, kompromisszumkeresô, együttmûködô. A kérdôív minden tekintetben megfelelt az elsôdleges tesztkritériumoknak. A statisztikai számítások Crombach alpha értékei: 0,84, 0,81, 0,79, 0,82, 0,80. Statisztikai analízis A vizsgálatok eredményeit átlag és szórás alapján adtuk meg. Az adatok feldolgozásához paraméteres, illetve nem paraméteres egyszempontos varianciaanalizist használtunk, a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc.(2001) softwer segítségével (p<0,05).

Eredmények A kondicionális képességek eredményeinek tekintetében az országos keretbe tartozó labdarúgó játékvezetôk igen magas fittségi mutatókkal rendelkeznek. A Cooper tesztben – 12 perces futásban – 2935 méteres, a 200 méteres futás próbájában 29,6 másodperces, az 50 méteres futás próbájában pedig 6,9 másodperces átlageredményt értek el. A játékszabály-ismeret vizsgálatában a kérdôív maximális pontszáma 100 pont volt. Vizsgálati személyeink 94,7 pontátlagot értek el. A figyelemvizsgálati teszt maximális értéke Cser János képlete alapján 400 pont, amely azt feltételezi, hogy a vizsgálati személy négy perc alatt az összes jelet átnézte, s közben egyetlen hibát sem vétett. A labdarúgó játékvezetôk 280,8+3,52 átlageredményt értek el, amely nagyon magas figyelem-, illetve koncentráció képességre utal (21). A konfliktuskezelési képességek skálaértékeinél kapott eredmények minimuma 4, maximuma pedig 20 lehet. (43) A statisztikai számításból kiderül, hogy az országos keretben lévô férfi játékvezetôk nem versengô típusúak, mivel átlageredményük 8,5. Nem akarják érvényesíteni saját akaratukat a konfliktusos helyzetekben, amely a mérkôzéseken biztos, hogy mindig szerencsésebb. Az alkalmazkodó stratégia a versengô ellentéte, így nem csoda, hogy inkább ez jellemzi a vizsgálatunkban résztvevô játékvezetôket. Átlageredményük 11,5. Az elkerülô konfliktuskezelési stratégia nagymértékben jellemzô vizsgálati személyeinkre (átlag=12,5), amely azt feltételezi, hogy a pályán ritkábban „menekülnek el” a konfliktusos helyzetekbôl. A kompromisszum-keresô stratégia (átlag=14,5), akárcsak a problémamegoldó konfliktuskezelés (átlag=14,1) sokkal inkább jellemzô rájuk, vagyis megvan bennük az a képesség, hogy a problémás helyzetekben olyan megoldást találjanak, ami mindkét fél számára elônyös.

Megbeszélés A labdarúgó játékvezetôk kondicionális képességeirôl a nemzetközi szakirodalomból sok adattal, ismerettel rendelkezünk (8,9,10,11,12), de ezek egyike sem foglalkozik magyar játékvezetôkkel. A kutatásokból kiderül, hogy a játékvezetôk a mérkôzések során milyen nagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve, hiszen a mérkôzéseken való megfelelés egyik alapfeltétele a kondicionális képességek maximális megléte. (18,27) Sok kutató által bizonyított tény, hogy a nem megfelelô kondicionális (erônléti) állapot-

18-31

2006/05/14 11:56

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ ban lévô játékvezetô érzelmileg labilisabb, gondolkodása lassúbb, amely a mérkôzésidô elôrehaladtával mind fokozottabbá válik. (25, 29, 30, 39,47,48) Vizsgálati személyeink, mind az állóképesség, mind a gyorsaság tekintetében felveszik a versenyt a hasonló kvalitású európai kollégáikkal. A fittségi eredményeket összehasonlítva elmondhatjuk, hogy nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket a magyar, illetve a görög, az olasz és a német játékvezetôk között. (2,8,9,10,11,15,16,19,41) A labdarúgó játékvezetôk játékszabályismereti, azaz elméleti felkészültségét mérô vizsgálatokat a nemzetközi és a nemzeti Labdarúgó Szövetségek félévente kötelezôen elôírják, mégsem készült a korábbi vizsgálatunkat (5) megelôzôen semmilyen összefoglaló elemzés, tanulmány. A magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetôk játékszabály-ismerete kifogástalannak tekinthetô. Eredményeiket az alacsonyabb minôsítési osztályok játékvezetôivel (NB III., Megyei) összehasonlítva, minden esetben szignifikáns különbségeket tapasztalhatunk. A labdarúgó játékvezetôk figyelemvizsgálatáról a honi szakirodalomban kevés adattal rendelkezünk, éppen ezért is fontosnak találtuk a vizsgálat elkészítését. Az eredményeket tekintve elmondhatjuk, hogy a korábbi szakirodalmi adatokhoz (23,33) képest, a vizsgálatunkba bevont játékvezetôk szignifikánsan jobb eredményeket értek el. Valószínûsíthetô, hogy a megnövekedett követelményrendszer hozzájárulhatott ahhoz, hogy a figyelem-, illetve a koncentráció képesség tekintetében is a magasabb kvalitásúak dolgoznak a honi és a nemzetközi keretekben. A játékvezetôk eredményei nagyon magas figyelmi képességekre utalnak (17,21). A konfliktuskezelésben a versengés jelentheti azt, hogy a játékvezetô kiáll a saját igazáért, és ragaszkodik az általa helyesnek vélt állásponthoz, ami rendben is van. Ugyanakkor a versengô konfliktuskezelô stratégia azt is jelenti, hogy a személy gyôztesen akar kikerülni a konfliktusból, és egyáltalán nem veszi figyelembe a másik fél véleményét, érzéseit, így sokszor feleslegesen fitogtatja hatalmát. Ez pedig már nem helyes magatartás egy játékvezetônél. Elképzelhetô az is, hogy egyes játékvezetôk azért ezt a stratégiát alkalmazzák, mert bizonytalanok a döntésükben, vagy saját képességeikben, és ezt kompenzálandó használják azt a hatalmat, ami játékvezetôi mivoltukból adódik („a bírónak mindig igaza van”). Aki alkalmazkodó, az figyelembe veszi a másik fél szempontjait, képes arra,

■

hogy a másiknak engedjen. Ez lehet kényszerû engedelmeskedés, vagy a másik szempontjának elfogadása, de öltheti az önzetlen nagyvonalúság, vagy a jótékonyság formáját. Talán inkább e két utóbbi jellemezheti a jó játékvezetôket. A játékvezetés során úgy nyilvánulhat meg az alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégia, hogy a játékvezetôk többször mondanak le saját szándékuk érvényesítésérôl kis dominanciájú esetekben, s így állítanak maguk mellé „vezéregyéniségeket”, a késôbbi, a mérkôzés kimenetelét is befolyásolható döntésekhez. Az elkerülés öltheti a diplomatikus kitérés formáját, egy probléma kedvezôbb idôpontra való halasztását, vagy egyszerûen visszahúzódást egy fenyegetô helyzettôl. Ezek közül azonban egyik sem kívánatos, ha a játékvezetôk munkájáról beszélünk. Elvárható, hogy a jó bíró határozottan lépjen fel, ne bizonytalankodjon el, és vállalja fel adott esetben a konfliktust egy-egy döntését követôen. Ezt a lelki terhet a jó játékvezetônek el kell viselnie, és aki ezt nem bírja feldolgozni, az könnyen válhat konfliktus-kerülôvé. Ez azt eredményezheti, hogy inkább nem fújja meg a sípját, ha bizonytalan egy szabálytalanságot illetôen, és így kerüli el az esetleges konfliktust egy hibás döntés miatt. A kompromisszum-keresés kölcsönös engedményeket vagy egy gyors és áthidaló megoldás keresését jelenti. Gyakran hasznos lehet, ha úgy tudjuk elérni a célunkat, hogy közben a másik fél sem jár rosszul. Ezáltal elkerülhetô sok felesleges feszültség és vita, könnyebben születik meg a probléma megoldása. Ebbôl is jól látható, hogy miért eredményes az a játékvezetô, aki ezt a stratégiát megfelelôen képes alkalmazni. Eléri a fontos kérdésekben a célját (még ha néha enged is), miközben a játékosokkal is megtalálja a hangot (nem fordítja ôket maga ellen). A mérkôzéseken a játékvezetôknek nem az a célja, hogy barátokat szerezzen, hanem a mérkôzést a körülményekhez képest a lehetô legjobb módon vezesse le. A problémamegoldó konfliktuskezelési mód az elkerülés ellentéte, mely magában foglalja azt a törekvést, hogy a másik személlyel együtt találjunk olyan megoldást, mely mindkettônk számára teljesen megfelelô. Ez azzal jár, hogy a mélyebb gyökerét is meg kell keresni a problémának, és így új alternatívákat, megoldási lehetôségeket tárjunk fel. Ez persze idôigényes folyamat, melynek során a két fél ellenállás és versengés helyett együttmûködik. Talán pont hosszadalmassága miatt ez a stratégia kevésbé jelenhet meg a pályán, de fontos szerepet tölthet be egyéb problémás helyze-

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 31

2006/1

tek kezelésében. Ekkor válik ugyanis hangsúlyossá, hogy egy játékvezetô képes-e együttmûködni más személyekkel. (1,7,28,31,45)

III. Passzív statikus gyakorlatok 8. Társsal

Következtetések • A magyar labdarúgó élvonalban dolgozó játékvezetôk minden tekintetben megfelelnek a sportág által támasztott követelményeknek. • A kondicionális képességek vizsgálatában elért teljesítményük más országok hasonló kvalitású játékvezetôit is felülmúlja, s a szakirodalmi adatokhoz képest is magas értékeket mutat. • Az elméleti felkészültségüket jól tükrözi, hogy a szakemberek (22) által is nehéznek vélt játékszabály-ismereti kérdôívet átlagosan 6 %-os hibaszázalékkal töltötték ki. • A figyelelem-, illetve koncentráció képesség vizsgálatában eredményeik a szakirodalmi adatokhoz mérten is magasnak mondhatók. • A konfliktuskezelési képességük is minden tekintetben megfelel annak, hogy a világ legnépszerûbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportágának közszereplôi legyenek.

105. ábra Terpeszállás, törzsdöntés elôre, törzsfordítással karlendítés oldalra ellenkezô kéztámasszal (mindkét irányba)

106. ábra Mint 105. ábrán, csak kéztámasz nélkül (mindkét irányba)

120. ábra Hátsó függôülés szûk fogással 110. ábra Térdelésben az edzô (a társ) vízszintesen keresztezi a kart a hát mögött

111. ábra Térdelésben a társ összetolja a kart a hát mögött

115. ábra Mellsô hátsó függôállás a bordásfalon felsô fogással

116. ábra Mint 115. ábrán, csak mellsô hátsó guggoló függôállásban

121. ábra Bordásfalon hátsó függés keresztezett fogással (lásd még 87. ábra)

Irodalomjegyzék 1. Balogh L., Barta T., Dominik Gy., Koncz I. (2004): Vezetéspszichológiai sarokpontok. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 165-186. p. 2. Bangsbo, J., Norregaard, L., Thorsoe, F. (1991): Activity profile of competition soccer. Can. Journal Sport Science. 16: 110-116. p. 3. Bartha Csaba – Majoross Kinga – Puhl Sándor – Hamar Pál (2005): Labdarúgó játékvezetôk és játékvezetô asszisztensek konfliktuskezelô képességeinek összehasonlító vizsgálata. Alkalmazott pszichológia. (Megjelenés alatt.) 4. Bartha Csaba – Puhl Sándor – Hamar Pál (2004): Labdarúgó játékvezetôk kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. Kalokagathia. (Megjelenés alatt.) 5. Bartha Csaba – Puhl Sándor – Hamar Pál (2005): Magyar labdarúgó játékvezetôk elméleti felkészültségének vizsgálata. Sporttudományi Szemle. 1: 1214. p. 2 pont. 6. Bartha Csaba (2005): Európai labdarúgó játékvezetôk konfliktuskezelô képességének vizsgálata. Tanulmánykötet. Országos Labdarúgó Konferencia. (Megjelenés alatt.) 7. Boulding, K. (1962): Conflict and Defense. Harper and Row. New York. 121 p. 8. Castagna, C., Abt, G. (2003): Intermatch variation of match activity in elite

107. ábra Terpeszállás, törzsdöntésben törzsfordítás és ujjfûzés, karlendítés oldalra mindkét irányba

112. ábra Térdelés magastartásban, a társ a fej mögött összetolja a könyököket

7. Eszközzel

108. ábra Karkörzés homokzsákkal mindkét karral felváltva

113. ábra Térdelés magastartásban, a társ a váll megtámasztásával oldalra tolja a bal (jobb) könyököt 9. Társ nélkül, eszközzel

109. ábra Vállátfordítás elôrehátra gumikötél darabbal

114. ábra Terpeszállás törzsdöntésben, törzsfordítás oldalsó középtartás, bal (jobb) kar leengedése oldalra homokzsákkal

122. ábra Szögállás, törzshajlítás elôre, karleengedés hátra a talajra homokzsákkal a kézben

117. ábra Bordásfalnál bal (jobb) haránt függôállás

118. ábra Hátsó függôállás hajlított térddel és szûk fogással

119. ábra Hátsó függôállás a bordásfalon, válltolás elôre

RITMIKUS GIMNASZTIKA I. Aktív statikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

123. ábra A bal (jobb) kar húzása keresztbe jobb (bal) kézzel a fej mögött

124. ábra Szögállás, bal kar magas, jobb kar mélytartásban, ellentétes karhúzás (ellenkezôleg is)

19-30

2006/05/14 11:57

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

86. ábra Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra különbözô kéziszerekkel (lásd még 20., 22, és 23. ábra)

■

91. ábra Hátsó oldalállásból törzshajlítás elôre, kézisúlyzóval (medicinlabdával), karleengedés hátra 3. Társ és eszköz nélkül

87. ábra Bordásfalon hátsó függés alsó, singes vagy alsó-singes vegyes fogással (fogáscserével is)

88. ábra Hátsó függés a bordásfalon alsó fogással

2006/1

100. ábra Mellsô fekvôtámaszban válltolás hátrafelé 96. ábra Térdelés a bordásfal mellett, a társ közelíti a bal (jobb) könyököt a bordásfal felé (a gyakorlat végrehajtása nyújtott karral is)

101. ábra Terpeszállásban törzshajlítás elôre és ujjfûzés, kartolás elôre-lefelé 92. ábra Térdelés magastartásban, jobb kézzel a bal kar húzása oldalra a fej mögött (ellenkezôleg is)

97. ábra Nyújtott ülés, magastartás a svédszekrénytetôn, törzshajlítás elôre végrehajtása közben az edzô (a társ) megtartja vagy hátrahúzza a kart

93. ábra Hajlított terpeszállás csípôretartásban, a könyökök összetolása a térdekkel

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 6. Eszköz nélkül

102. ábra Szögállás magastartásban, ellentétes karkörzés

4. Társsal és eszközzel 98. ábra Hátsó oldalállásból törzshajlítás elôre, a társ lefelé húzza a kart

89. ábra Hátsó hajlított függôállás az alacsony karfán felsô fogással

90. ábra Mellsô függôállás az alacsony karfán, válltolás elôre

ÚSZÁS I. Aktív statikus gyakorlatok 5. Eszköz nélkül 94. ábra Mellsô oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) lenyomja a vállat (lásd még 12. ábra)

95. ábra Hátsó fekvôfüggés a társ vállán

99. ábra Szögállás magastartásban, ujjfûzés és vállból „megnövés” a kar felfelé tolásával

103. ábra Szögállás magastartásban, karkörzés elôre és hátra

104. ábra Szög- vagy terpeszállásban ujjfûzés, törzshajlítás elôre karlendítéssel elôre

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/1

Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 17: 388-392. p. 9. Castagna, C., Abt, G., D’ottavio, S. (2002): Relation between fitness tests and match performance in elite Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 16: 231-235. p. 10. Castagna, C., D’Ottavio, S. (1999): Physiological aspects of soccer refereeing. In: The IV. World Congress on Science and Football. W. Spinks, ed. Sidney, Australia, pp. 67. 11. Castagna, C., D’ottavio, S. (2001): Effect of maximal aerobic power on match performance in elite soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 15: 420-425. p. 12. Catteral, C., Reilly, T., Atkinson, G., Coldwells, A. (1993): Analysis of work rate and heart rates of association football referees. British Journal Sports Meicine. 5: 153-156. p. 13. Csaba Bartha – Leonidas Petridis – Sándor Puhl – Pál Hamar – Carlo Castagna (2005): Fitness test results of hungarian and international level soccer referees and assistants. Journal of Strength and Conditioning Research. (Megjelenés alatt.) 14. Csaba Bartha – Sándor Puhl – Pál Hamar (2005): Comparison of European soccer referres’ conditional abilities. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. cd. 15. D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001): Analysis of match activities in elite soccer referees during actual match play. Journal Strength Conditioning Research. 15: 167-171. p. 16. D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001): Physiological load imposed on elite soccer referees during actual match play. Journal Sports Medicin Physical Fitness. 41: 7-32. p. 17. Dobricin, N. (1971): Vnimanie v processze regulacii pszichicseszkoj dojetelnoszti. Materialnü IV. Vszeszajuznovo szezda obcsesztva psichologov SzSzSzR. Tbiliszi. 18. Eissmann, H. J., D’Hooghe, M. (1996): Sports medical examinations. In: The 23rd Man: Sports Medical Advice for Football Referees. FIFA. Leipzig. Germany. Gersöne-Druck. pp. 7-19. 19. Ekblom, B. (1986): Applied physiology of soccer. Sports Medicin. 3: 50-60. p. 20. FIFA News. New physical fitness test for referees 2: 1994. 21. Frankowszki, W. (1975): Etude psycho-physiologique des escrimeurs. Cinesiologie. 56: 84-88. p. 22. Gyôri L., Hegyi P. (2001): A labdarúgás játékszabályai. Oktatási segédanyag. MLSZ. Budapest. 125 p. 23. Harasztiné, Sárosi I. (2003): Az

élsportolók figyelemzavarai. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. 1: 116-120. p. 24. Harley, R.A., Tozer, K., Doust, J. (1999): An analysis of movement patterns and physiological strain in relation to optimal positioning of association football referees. Journal Sports Science. 17: 813. p. 25. Hoeltke, V., Steuer, M., Schneider, U., Steinacker, T., Jakob, E. (2002): Conditional performance-prerequisities of soccer referees and assistants of the first and second Federal-league. Internationale Journal Sports Medicine. 23: 2. p. 26. Hornyák L. (2002): A labdarúgás játékszabályai. Hot Five kiadó. Budapest. 582 p. 27. Johnston, L., Mc Naughton, L. (1994): The physiological requirements of soccer refereeing. Australia Journal Science Medicine Sport. 26: 67-72. p. 28. Klein, S. (2002): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Budapest. 509-534. p. 29. Krustrup, P., Bangsbo, J. (2001): Physiological demands of top-class soccer refereeing in relation to physical capacity: effect of intense intermittent exercise training. Journal Sports Science. 19: 881-891. p. 30. Krustrup, P., Mohr, M., Bangsbo, J. (2002): Activity profile and physiological demands of top-class soccer assistant refereeing in relation to training status. Journal Sports Science. 20: 861871. p. 31. Lazarus, R.S., Folkman, S. (1984): Stress, appraisal and coping. Springer. New York. 117-180. p.

32. Mierke, K. V. (1957): Konzentrationsfahigkeit und Konzentrationsschache. Huber Verl. Bern, Klett Verl. Stuttgart. 33. Nagykáldi Cs., Katona L. (1980): A Pieron-teszt alkalmazási lehetôségei sportolókon. TF Tudományos közlemények. 1: 157-171. p. 34. Nideffer, R. M., Bond, J. (1997): A Cross Cultural Examination of the Concentration Skills of Elite Level Athletes. http://www.enhanced-performance.com/nideffer/articles/ais2.html 35. Parasuraman, R. (1998): The attentive brain: issues and prospects. In Parasuraman R. (ed.): The Attentive Brain MIT Press. 3-15. p. 36. Physical Fitness Register for International Referees. FIFA 1989. 37. Pieron, H. (1931): L’attention. Journale Psychologie. 28: 9. p. 38. Pieron, H., Pichot, P., Faverge, J. M., Stoetzel, J. (1952): Methodologie psychotechnique. Presses Universitaires de France. Paris. 39. Reilly, T. (1996): Motion analysis and physiological demands. In: Science and Soccer. T. Reilly, ed. London: E & E N. Spon, pp. 65-81. 40. Reilly, T., Smith, D. (1986): Effects of work intensity on performance in a psychological task during exercise. Ergonomics. 29: 601-606. p. 41. Rontoyannis, G.P., Stalikas, A., Sarros, G., Vlastaris, A. (1998): Medical, morphogical and functional aspects of Greek football referees. Journal Sports Medicine Physical Fitness. 38: 208-214. p. 42. Szilágyi Gy. (1993): A labdarúgás játékszabályai. Cedit. Budapest. 144 p. 43. Ternovszky, F. (2000): Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 60-63. p. 44. Ternovszky, F. (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 100-103. p. 45. Treimann, A. (1972): Az emberi figyelem. (Új távlatok a pszichológiában) Gondolat. Budapest. 119-147. p. 46. Vidnyánszky, Z. (2003): A vizuális figyelem. In Pléh Cs., Kovács Gy., Gulyás B. (2003). Kognitív Idegtudomány. Osiris. Budapest. 220. p. 47. Weston, M., Brewer, J. (2002): A study of the physiological demands of soccer refereeing. Journal Sports Science. 1: 59-60. p. 48. Williams, A. M., Lee, D., Reilly, T. (1996): A quantitative analysis of matches played int he 1991-92 and 1997-98 seasons. London: The Football Association. London: E & E N. Spon, pp. 75-91.

20-29

2006/05/14 11:58

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 29

2006/1

Tájékoztató a Góliát-McDonald’s FC tevékenységérôl az alapítástól napjainkig (I. rész) 66. ábra Hasonfekvés könyökfogás, a társ hátrahúzza a kart, a térdével támasztja a tornász lapockáját

Majoros Attila Góliát-McDonald’s FC, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetô A Góliát-McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesület májusban ünnepli alapításának tizennyolcadik évfordulóját. Fontosnak tartjuk, ezért szeretnénk bemutatni, hogy amíg az elôzô évtizedekben sokan csak beszéltek a labdarúgó utánpótlás-nevelés fontosságáról, egyesületünk civil szervezetként, széles társadalmi hátteret épített ki, tevékenységéhez támogatókat állított maga mellé. A rendszerben tevékenykedôk szakmailag hozzáértô módon, kitartóan és lelkesen dolgoznak közmegelégedésre az iskolai labdarúgásban, a gyerekek egészségéért, a magyar foci felemelkedéséért. A Góliát-McDonalds' FC hosszú évek munkájával olyan értékeket teremtett, amelyre méltán lehet büszke. Az évforduló, az ünneplés pillanatai alkalmat adnak a vissztekintésre, az eredmények, a kudarcok és sikerek számba vételére.

Az egyesület megalakulása A Góliát FC története 1988-ban kezdôdött, a fôvárosban 78 intézmény, 2340 gyermek bevonásával. Tevékenységét a gyerekek mérhetetlen labda- és fociszeretetére, a labdarúgás magyarországi hagyományaira, a „békebeli” grundok eltûnésével kialakult hiányhelyzetre és arra a kézenfekvô felismerésre építette, hogy a focizni vágyó gyerekek tömegei szorosan az iskolához kötôdve élik mindennapjaikat. Ezen az alapon alakult és csiszolódott évrôl-évre az az összetett tevékenység és követelményrendszer, amelyet a Góliát névjegy fémjelez. Felismerve az egyesület által kitûzött célok jelentôségét, azonosulva azzal, az állami sportirányítás és a labdarúgó-szövetség mindenkori irányítói, kezdetektôl támogatták és segítették a Góliát minél szélesebb körû elterjesztését. Az egyesületet megismerte és üdvözlô levélben méltatta Joao Havelange a FIFA volt elnöke. Dr. Mezey György mesteredzô 1992-ben a következô gondolatokkal méltatta az egyesületet. „A hazai utánpótlás-nevelésben az utóbbi évtizedek legnagyszerûbb kezdeményezése született meg. Ezt kell minden erôvel támogatni, mivel

csak innen vezet az út a magyar labdarúgás felemelkedéséhez.” A tevékenységi rendszer megszervezését, a foglalkoztatási formák, keretek kialakítását az alábbi tényezôk motiválták. A nyolcvanas években a gyermekek 90%-a egész nap az iskolában volt, 60%uk ma is ott van. Ez alapvetô lehetôség a foglalkoztatásukra. Az iskoláknak nagyon kevés forrás áll rendelkezésre sport célokra, de természetbeni juttatás formájában (tornaterem-, sportudvar használat) szívesen támogatják, ha valaki önzetlenül gyerekbarát programot, eszközöket, (pl.: focilabda, sportfelszerelés, motivációs ajándék) visz be az iskola falai közé és ezzel az addigiaknál nagyobb lehetôséget teremt az ott tanulók számára, a tanórán kívüli iskolai sporttevékenységhez. A gyerekek meghatározó többsége szereti a játékot, a mozgást, a labdát, a focit. Ez az ösztönös és nagyon erôs vonzódás független a sportág egészének pillanatnyi állapotától. A családok elemi érdeke, hogy gyermekeik sokat mozogjanak, energiáikat pozitív tevékenységgel kössék le, összességében egészséges életet éljenek. A szülôk örülnek, ha biztonságos környezetben, megfizethetô áron, szakszerûen foglalkoznak gyermekükkel. A sportegyesületek nehéz anyagi helyzetben voltak - és vannak-, megélhetési gondokkal küzdenek. Csapatok lehetetlenülnek el, az alacsonyabb korosztályokban nem tudnak elegendô pénzt szánni a soká és bizonytalanul megtérülô utánpótlásra.

Célok Az egyesület céljai 18 éve változatlanok! Kiemelten fontos, hogy abban az életkorban, amikor a gyermekeknek még természetes igényük a játék és a mozgás, a sporttal elôsegítsük egészségkárosodásuk megelôzését, hozzájáruljunk harmonikus testi-lelki fejlôdésükhöz, a labdarúgó sportág megszerettetéséhez, a játékfeltételek javításához. A fenti célok részletesen: – az iskolai (óvodai) gyermeklabdarúgás szervezése, – egészséges életmódra nevelés (min-

71. ábra Hasonfekvés tarkóratartásban, a társ függôlegesen közelíti a könyököket egymáshoz, a térdével támasztja a tornász lapockáját

76. ábra Terpeszülés magastartásban, a társ hátranyomja a kart

81. ábra Hátsó hajlított függôállás fejmagas gyûrûn

4. Társ nélkül, eszközzel

dennapos testedzésben való közremûködés), – a gyerekek természetes, nagyfokú mozgás-, játék-, és labdaszeretetének kibontakoztatása, – sokirányú személyiségfejlesztés, – abban az életkorban közel vinni a labdarúgást a gyerekekhez, amikor ezzel a többi sportág és más elszívó erôk, egyéb kifejezetten káros hatások megelôzhetôk, – széles bázis biztosítása (tömegesítés) a labdarúgás sportág számára, – a rendszeresen foglalkoztatottak széles körébôl a tehetséges gyerekek kiválasztásának és sportegyesületekbe, utánpótlás-nevelô klubokba irányításának elôsegítése, – azokból a gyerekekbôl, akik a késôbbiekben kiesnek a különbözô szûrôkön, de a játékot megszeretik, olyan sportágszeretô bázis kialakítása, amely a jövô szurkolóit, mecénásait adja.

Az alaptevékenység fô elemei „A Góliát szisztéma” alappilléreit a minél több mozgás, játék, a rendszeresség, a szervezettség, az egységes egymásra épülô szolgáltatási és követelményrendszer jelentik. A Góliát-McDonald's FC ösztönzi az óvodák, általános iskolák és az intézmény keretein belül mûködô diáksport-egyesületek 5-12 éves tanulói, játékosai körében hetente két alkalommal labdarúgó foglalkozások szervezését. A „góliátos” rendszerben focizó csapatok részére labdarúgó tornákat rendez. A mûködés elemei: – Magyarország területén a nevelésioktatási intézményekben,

67. ábra Hasonfekvésben a társ közelíti a könyököket a függôleges és egymás felé

68. ábra Nyújtott ülés magastartásban, a társ keresztbe húzza a bal (jobb) kart a fej mögött

69. ábra Nyújtott ülés tarkóratartásban,π a társ vízszintesen közelíti a könyököket a fej mögött

70. ábra Hasonfekvés magastartásban, a társ hátrahúzza a bal (jobb) kart, a másik kezével támasztja a tornász lapockáját

72. ábra Hasonfekvés magastartásban, a társ keresztbe húzza a bal (jobb) kart a fej mögött

73. ábra Térdelô sarokülésben a társ vízszintesen keresztezi a karokat a test mögött

74. ábra Térdelô sarokülés tarkóratartásban, a társ vízszintesen közelíti a könyököket a fej mögött

75. ábra Térdelô sarokülésben a társ vízszintesen közelíti a könyököket a hát mögött

82. ábra Hátsó függés magas gyûrûn 77. ábra Hátsó fekvôfüggés az alacsony fémszerkezeten

83. ábra Térdelô sarokülés, karok a hát mögött, a jobb (bal) nyújtott karral a bal (jobb) kar húzása hátra-lefelé 78. ábra Hátsó függés a faszerkezeten

79. ábra Hátsó fekvôfüggés a magas fémszerkezeten

84. ábra Szögállás, karok a hát mögött, a jobb (bal) nyújtott karral a bal (jobb) kar húzása hátra-lefelé

80. ábra Hátsó fekvôfüggés a kápás-lovon

85. ábra Szögállás magastartásban, karleengedés hátra medicinlabdával

21-28

2006/05/14 11:59

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

44. ábra Mint 43. ábrán, csak medicinlabdával

■

51. ábra Hasonfekvés a bordásfal elôtt, karhúzás elôre a fej fölött a bordásfalba beakasztott Terra-band szalaggal

52. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, bal (jobb) karhúzás hátra Terra-band szalaggal

56. ábra Kézállásban a bordásfaltól távolítva válltolás elôre csípôben hajlított testtel

61. ábra Mint az 59. ábrán, csak Terra-band szalaggal

62. ábra Szögállásban csuklósúlyzóval ellentétes karlendítések elôre-hátra 57. ábra Terpeszállásban bal karkörzés a test elôtt törzshajlítással jobbra, majd bal karlendítés magastartásba

47. ábra Térdelés, támasz a svédszekrény-tetôn, a váll tolása lefelé 53. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, karhúzás hátra gumikötéllel

63. ábra Bordásfalnál jobb (bal) haránthelyzet, Terra-band szalaggal jobb (bal) karhúzás hátul keresztbe a fej mögött 58. ábra Mint az 57. ábrán, ellenkezôleg

48. ábra Hasonfekvés, támasz a zsámolyon, a váll tolása lefelé 64. ábra Vállátfordítás az alacsony karfa segítségével 54. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, válltolás elôre

50. ábra Mély hátsó fekvôtámaszban válltolás elôre, a láb a gumikötél hurokjában

59. ábra Hátsó rézsútos mélytartásból vállátfordítás gumikötéllel

55. ábra Kézállásban a bordásfaltól távolítva válltolás elôre

MAGYAR EDZŐ 21

2006/1

60. ábra Mint az 59. ábrán, csak térdelô sarokülésben ugrálókötéllel

A sportvezetôk nemenkénti megoszlása a 2005–2006-os évben – tanórán kívül, egységes szervezeti, sportszakmai és támogatási keretek között, – megállapodások alapján ellenôrzött módon, egész tanévben edzéslehetôség biztosítása, – gyermeklabdarúgó tornák szervezése (körzeti/megyei/budapesti döntô, tanévzáró fesztivál), – a csoportvezetôk szakmai fejlôdésének segítése, – egyesületi tevékenység és a támogatók népszerûsítése, – nyilvántartási és regisztrációs rendszer készítése.

Az egyesület mûködése

2. Eszközzel

49. ábra Térdelés, támasz a gerendán, a váll tolása lefelé

■

Férfi – 544 fô – 88% Nô – 80 fô – 12%

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

45. ábra Mint 43. ábrán, csak tárcsás súlyzóval

46. ábra Mint 43. ábrán, csak kézisúlyzóval

2006/1

III. Passzív statikus gyakorlatok 3. Társsal

65. ábra Nyújtott ülés magastartásban a társ hátrahúzza a kart, a térdével támasztja a tornász lapockáját

A mûködés a tevékenység egészére kiterjedôen maximálisan ellenôrzött. A Góliát-McDonald's FC Országos Diáksport Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesületi törvény alapján alakult. 2006-tól közhasznú szervezetként mûködik. Legmagasabb döntéshozó testülete a küldöttgyûlés, amely az alapszabálynak megfelelôen évente ül össze. Két küldöttgyûlés között az elnökség irányítja a szervezetet. Az egyesület minden vele kapcsolatban álló, kötelezettséget, felelôsséget vállaló magán és jogi személlyel szerzôdést köt. A gyakorlati munka a góliátos körzetekben - budapesti kerületekben, a vidéki városokban, a községekben és aprófalvakban - történik. Hármas szintû – sportcsoportvezetô, körzeti szervezô, elnökség – vertikális tagozódás szükséges és elégséges feltétele az eredményes és hatékony munkavégzésnek. Ez teszi lehetôvé a rendszeren belüli önellenôrzést is. A körzeti szervezôk koordinálják és ellenôrzik a góliátos munkát. Megkötik a tanévre szóló szerzôdéseket. Eljuttatják a csapatokhoz a sporteszközöket, motivációs ajándékokat. Segítik a csoportok Diákolimpián való elindulását, megszervezik a góliátos körzeti tornákat. Folyamatosan kapcsolatot tartanak az egyesület központi munkatársaival és körzetük csoportvezetôivel, segítve, ellenôrizve tevékenységüket. A sportcsoportvezetôk sportszakmai képesítéssel rendelkezô testnevelôtanárok, labdarúgó edzôk, aktív vagy volt lab-

darúgók. Az óvodás csoportokat óvodapedagógusok is vezetik. A pedagógus szakmát jellemzô elnôiesedés a Góliátban nem érvényesül, hiszen túlnyomórészt férfiak a csoportvezetôk. A Góliát büszke arra, hogy nôket is megnyert a legkisebbek labdarúgás sportághoz kötéséhez. (2005-ben 12% lány) A sportcsoportokban folyó érdemi munkát két irányból is kontroll kíséri. Egyik oldalról a szülô, a tanfolyami díjak folyamatos fizetésével ad visszajelzést arról, hogy megfelelônek érzi-e a gyermekével való foglalkozást. Másik oldalról a Góliát helyi szervezôje rendszeresen látogatja a foglalkozásokat. Látja az általa szervezett körzeti rendezvényeken a csapatok és edzôik felkészültségét, az elvégzett munka eredményét, lemérheti a gyerekek fejlôdését. A Góliát-McDonalds' FC a szervezôk és sportcsoportvezetôk számára az esedékes tiszteletdíjat csak akkor folyósítja, ha a velük kötött szerzôdésben foglaltaknak munkájukkal elôzetesen megfeleltek. A gyerekek nevelése és képzése a testnevelôk/edzôk lelkiismeretes és hozzáértô munkáján alapul. Az iskolai gyermeklabdarúgásban és az egyesületi utánpótlás-nevelésben egyaránt ezek az elhivatott, szakmájukat, a gyerekeket és a labdarúgást szeretô „névtelen szakemberek” ezrei dolgoztak az elmúlt 18 évben. Nagyon sokan közülük a góliátos tevékenységük mellett, ha van a településen labdarúgó egyesület és biztosítottak a 7-11 éves korosztályok mûködéséhez a személyi, tárgyi feltételek-, az iskolai csoportokból kiválasztott legügyesebb gyereknek külön edzést tartanak. A Góliát-McDonalds' FC 18 éves mûködésének tapasztalata, hogy a kistelepüléseken, az apró falvakban, szinte kizárólag az iskola, a testnevelô tanár vezeté-

sével foglalkoztatja az alsó tagozatos, focizni akaró gyermekek tömegeit.

A Góliát-rendszer kiegészítô, motivációs elemei Kisgyerekekrôl lévén szó, életkoradekvát motivációs eszközökkel ösztönözzük ôket. Névre szóló, fényképes licenc kártyát, évente egy-két alkalommal különbözô ajándékokat, relikviákat kapnak az egyesület játékosai (labda, vonalzó, kulcstartó, toll, órarend, dominó, plakát, kártya, zászló stb.). Az egyesület honlapján különféle játéklehetôséget (diáktudósítói pályázat, saját fotóalbum, versenyek, szavazások; pl. Ki a Góliátból indult legjobb felnôtt játékos?) biztosítunk a számítógépezésre, internetezésre fogékony, érdeklôdô gyermekek számára. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel – a kezdetektôl – kialakított együttmûködés keretében a Góliát-McDonalds' FC gyermeklabdarúgói, az elmúlt évtizedben 39 alkalommal voltak a magyar válogatott hazai mérkôzésein bekísérôk és labdaszedôk. Több mint 800 góliátos kisgyermeknek, nevelôedzôiknek és hozzátartozóiknak jelentettek életre szóló élményt, településüknek, intézményüknek büszkeséget ezek az események. A Góliát-McDonald's FC mûködésének elsô néhány évében, az MLSZ anyagi hozzájárulásának köszönhetôen, egyesületünk a szövetséggel egyeztetett szakmai programjának részeként – az iskolai tanév végén, az ország megyéibôl érkezô legtehetségesebb góliátos focipalántáinak – egy hetes központi edzôtábort tartott (Csillebérc, Simonpuszta, Etyek). Óriási motivációt jelentett az iskolában focizó gyerekeknek, amikor – ugyancsak

A Góliát-McDonald’s FC 18 éve a számok tükrében

22-27

2006/05/14 12:02

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

MAGYAR EDZŐ 27

2006/1

A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával (II.)

Az egyesület megalakulása A Magyar Labdarúgó-szövetség a megalakulástól 2001-ig egyesületünk szakmai és anyagi támogatója volt. Az egyesület létrejöttében aktívan közremûködtek: dr. Baksa László alapító-elnök, Berzi Sándor az MLSZ fôtitkára, Kakó Gyula a Budapesti Labdarúgó Szövetség volt elnöke, Molnár Zoltán az NSI volt fôigazgatója, Török Péter az MLSZ volt fôtitkára, Szeder Zoltán a BTSH volt osztályvezetôje, Villám Károly a GMFC szakmai vezetôje, Zurbó Sándor az egyesület elsô ügyvezetô elnöke. a labdarúgó-szövetség engedélye alapján – a góliátos licenckártyákkal az NB-s bajnoki labdarúgó mérkôzéseket ingyen nézhették meg. Több alkalommal kapott lehetôséget egyesületünk, hogy legkiválóbb csoportvezetôi, kisfocistái jutalomból a Tatai edzôtábort meglátogassák. Az ott járt góliátos edzôk és játékosok, testközelbôl láthatták az elmúlt másfél évtized legki-

■

DEVELOPING OF SHOULDER FLEXIBILITY IN GYMNASTICS USING EXERCISES FROM THREE TYPES OF SPORT (II.) A képességfejlesztô gyakorlatok

Munkácsi István1, Hamar Pál1, Kovácshegyi Ferenc1, Bodony Gabriella2, Osváth Péter1 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség, Budapest

2

válóbb labdarúgóit, beszélgethettek a szövetségi kapitányokkal, és megcsodálhatták azt a gyönyörû létesítményt, ahol oly sok kiváló, Magyarországnak dicsôséget hozó sportoló készült fel olimpiákra, világ- és Európa-bajnokságokra. Sajnos, ezek a nagyszerû kezdeményezések – a labdarúgó-szövetség egyesületünkkel szemben, az elmúlt néhány évben kialakított negatív megítélése miatt

– minden erôfeszítésünk ellenére abbamaradtak...

Statisztikai adatok Az egyesület számadatait elemezve kiemelésre érdemes a 2002/2003-as tanév, amikor egy tanéven belül a legtöbb gyermeket foglalkoztatta az egyesület 170 vidéki körzetben és a fôvárosban. A jelentôs állami támogatásnak köszönhetôen egyesületünk, 1.076 oktatási intézményben, 1.343 pedagógus és 143 körzeti szervezô közremûködésével 3066 sportcsoportban 40.364 (5-12 éves korú) kisgyermek szervezett keretek közötti labdarúgását biztosította. (1. melléklet) A Góliát-McDonalds' FC úttörô szerepet vállalva - fôleg 1999-tôl kezdôdôen -, jelentôs létszámban foglalkoztat óvodásokat és kislányokat is (2003-ban 4409 óvodás és 4358 leány focizott az egyesület szervezésében). Rendkívül fontos, hogy a legkisebbek elsô találkozása a labdarúgással pozitív élmény legyen. Ezért csak olyan óvodás csoportok indulását engedélyezzük, ahol a tárgyi(egész tanévben használható terem), és a személyi feltételek garantálják az 5-6 évesekkel való szakszerû foglalkoztatást. (2. melléklet)

Összefoglaló

Abstract

Tanulmányunkkal a tornaedzôknek és tornászoknak, valamint minden olyan sportág képviselôinek kívánunk segítséget nyújtani, ahol a vállizületi mozgékonyság fejlesztése primer feladat. Ehhez a torna, az úszás és a ritmikus gimnasztika vállizületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva szeretnénk rávilágítani a még komolyabb képzést és edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör tárgyalását az anatómiai háttér rövid feltérképezése teszi teljessé. Kulcsszavak: vállízületi mozgékonyság, helyes technikai végrehajtás, kéziszerek és eszközök használata.

In our study we would like to help our coaches, gymnasts and representatives of different types of sport, where the shoulder flexibility is a primer task. For this reason we collected shoulder flexibility exercises of gymnastics, swimming and rhythmic gymnastics. With the investigation of these three kinds of sport we would like to throw light on the advantage of common thinking among the types of sports. Moreover we demonstrate some recent and conventional apparates and tools. Over the technical parameters we provide you with instructions for using of these apparates and tools. The theme will be complete with the anatomical description of the shoulder joint. Key-words: shoulder flexibility, correct technical realization, use of hand implements and tools.

A tanulmány 2-ik részében bemutatásra kerülô vállízületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatok ismertetése egyrészt a gimnasztikai felosztás (lásd Metzing, 1999; Derzsy, 2004), másrészt a három sportág gyakorlatanyagának mentén történik. Az áttekinthetôség kedvéért elôször vázlatosan ismertetjük a gimnasztikában használt rendszert, majd sportáganként bemutatjuk a célgyakorlatokat. Amennyiben egy gyakorlatcsoport kimarad, az nem a véletlen mûve, hanem ott nem találtunk adekvát gyakorlatot. A gimnasztika tehát megkülönböztet: I. Aktív statikus gyakorlatokat Eszköz nélkül Eszközzel II. Aktív dinamikus gyakorlatokat 1. Eszköz nélkül 2. Eszközzel III. Passzív statikus gyakorlatokat 1. Társsal 2. Társ nélkül, eszközzel 3. Társ és eszköz nélkül 4. Társsal és eszközzel IV. Passzív dinamikus gyakorlatokat társsal

A képességfejlesztô gyakorlatok sportáganként TORNA I. Aktív statikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

Új MET tagok Szilágyi Jenô Tóth Brigitta Schönveitz János Géczi Anikó Slett Tamás Pindák László Attila Zsigmond Imre Fekti István Horváth László Bedô Lajos Sofron Árpád Orgovány István Sofron Attila Kapusta Dusan Göncz Szabolcs

sportlövészet karate karate kézilabda öttusa jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong

Kistarcsa Dunavarsány Paks Bremen Budapest Budapest Budapest Székesfehérvár Gyôr Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Velem

Kovács Zoltán Egri István Gergely Marton Tibor Gágyor Péter Mayer Péter Palotás István Szongoth Gábor Kiss Tamás Antal Zoltán Szabó Róbert Kovács Bertalan Dragomir György Fehér Andrea Dr. Komáromi Márton

jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong taekwondo squash úszás jégkorong fitness lovas sport lovas sport

Budapest Miskolc Budapest Budapest Miskolc Budapest Budapest Budapest Szeged Budapest Kazincbarcika Budapest Karácsond H.böszörmény

36. ábra Térdelô sarokülés, hátsó rézsútos mélytartásban ujjfûzés, karemelés hátra

37. ábra Mint 36. ábrán, csak a homlok a talajon

38. ábra Térdelô sarokülésben, hátul a test mögött a tenyerek összenyomása és tolása felfelé

39. ábra Mint 38. ábrán, csak a homlok a talajon

40. ábra Szögállás hátsó rézsútos mélytartásból karemelés hátra 41. ábra Szögállás ujj-összeakasztás hátul a test mögött, az alul lévô kar maga felé húzza a felül lévôt

42. ábra Kézállásban vállból „megnövés” 2. Eszközzel

43. ábra Svédszekrényen hasonfekvésben karemelés Terra-band szalaggal

23-26

2006/05/14 12:10

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

tölti ki idejét, melyre eddig kevesebb ideje maradt, vagy éppen amelyik kevesebb idôt, energia-befektetést igényel. A versenytornászok sorait tizedelik a fejlôdési rendellenességek és a pszichikai fáradtság (sikertelenség, kilátástalanság) miatt abbahagyni kényszerülôk is.

Összegzés Eredményeink alapján elmondható, hogy bár nagyon fontosak voltak az edzôk felsôfokú tanulmányai, mind az iskolai tanításban, mind az edzôi munka során szerzett tapasztalataik nagyban segítették ôket a problémák megoldásában. A saját edzôi tapasztalat nagymértékben segít a rutinszerzésben, az ideálishoz közeli edzô-tanítvány kapcsolat kialakításában, a saját edzôi szerep meghatározásában, ezáltal a sikeresség megalapozása lehet. Azonban kiemelten fontosnak tûnik az edzôk pedagógiai és pszichológiai tanulmánya, illetve felkészültsége. Legkiemeltebb jellemzôk nehézségek leküzdésében a türelem és az egyéni bánásmód. Mivel minden gyerek eltérô ütemben fejlôdik, fontos a fejlôdés megértése, valamint hogy az edzésprogramot az egyes személyeknek megfelelôen dolgozzuk ki. Különösen serdülôkorban lényeges, hogy általánosítás helyett a tanítványra folyamatosan odafigyelve a pillanatnyi helyzetnek megfelelôen tudjuk változtatni az edzés mennyiségét és minôségét. Ebben segítséget nyújthat a tanítvány bevonása az edzésmunka megtervezésébe. A megkérdezett edzôk egyetértenek abban, hogy serdülôkorban nem csak az edzô-tanítvány kapcsolat nehézkes. Sajnálatos tény, hogy ebben az idôszakban a szülô és az edzô között szinte teljesen megszûnik a kommunikáció. Valószínû-

■

leg sokat segíthet, ha az edzô nem csak a gyermekkel tud együttmûködni, hanem a pedagógusokkal és a szülôkkel is meg tudja beszélni mindennapi gondokat és tapasztalatokat, akár a sportot, akár az iskolai teljesítményt érinti is a probléma. A korábban említett serdülôkori sajátosságok miatt fellépô sikertelenségek és kudarcélmények elkerülésének érdekében fontos a tanítványt érdekeltté tenni a sportágában, saját fejlôdésében. Ez apró sikerek útján tûnik a legbiztosabbnak. Az edzônek különösen fontos szerepe van a tanítvány bíztatásában és motiválásában, ebben a sikertelen idôszakban. A sikeres versenyzôi alkalmasság feltételei tehát a különleges megfelelés, folyamatos jó egészségi állapot, technikai, kondícionális felkészültség, célratörés, pszichikai megbízhatóság (Karácsony, 1989). Mindezek alapján további célunk a témában a másik fél, tehát a tornász megszólaltatása, és további edzôk felkeresése is, ezáltal szélesebb alapokon nyugvó következtetések levonása.

Szakirodalom Bíróné Nagy Edit (szerk.) (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Farmosi István (1999): Mozgásfejlôdés. Dialóg Campus, BudapestPécs. Gombocz János (1996): Nevelôi pályák párhuzamai (tanár és edzô). Kalokagathia, 1-2. 106-119. Hamar Pál (2005): A rendszeres testedzés helye és szerepe a serdülôkorú lányok életvitelében. Új Pedagógiai Szemle, 10. 68-75. Hamar Pál és Kalmár Zsuzsa (2005): A magyar nôi torna helyzete a 2004. évi

2006/1

amszterdami Európa-bajnokság eredményeinek tükrében, Magyar Edzô, 1. 1417. Isvánfi Csaba (2002): A versenysportra történô kiválasztás aktuális problémái és megoldási lehetôségei az iskolában, Magyar Edzô, 3. 8-10. Karácsony István (1989a): Tornászfiatalok sportpályafutásának megszakadása: azok szakmai és társadalmi háttere. Testnevelési Fôiskola Közleményei, 2. 59-71. Karácsony István (1989b): Gondolatok a sportági kiválasztáshoz tornában. Testnevelési Fôiskola Közleményei, 3. 33-44. Mészáros János (1987): Sportantropometria. Tankönyvkiadó. Budapest. Mészáros János (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. Sport, Budapest. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. Nádori László, Szigeti Lajos és Vass Miklós (1987): A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás. Tankönyvkiadó, Budapest. Pápai Júlia és Szabó Tamás (2003): Tornászgyermekek sportágválasztását befolyásoló tényezôk. Kalokagathia, 1. 18-31. Petrou Marina, Bognár József, Horváth Norbert és Baumgartner Eszter (2003): Early sport specialization: The case of gymnastics. Magyar Sporttudományi Szemle, 2, 23-25. Réthy Endréné (2003): Motíváció, tanulás, tanítás: Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Rókusfalvy Pál (1986): A sport és testnevelés pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/1

Sportágelhagyás a tornában: a serdülôkor problematikája Kiss Júlia1, Bognár József1, Fügedi Balázs2, Honfi László2 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Eszterházy Károly Fôiskola, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Eger

2

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Kutatásunk célja, hogy a sportágelhagyás problematikáját részletesen bemutatva hozzásegítsen a megoldáshoz, vagyis a tehetségek további sportági fejlôdéséhez és versenyzéséhez. Cikkünkben szeretnénk nyomatékkal hangsúlyozni az edzôk komplex pedagógiai és pszichológiai felkészültségének jelentôségét. Kvalitatív adatainkat strukturált interjúkból gyûjtöttük, mely során nemzetközileg eredményes edzôk véleménye és tapasztalatai alapján igyekeztünk közölni az eredményeket, illetve levonni a tanulságokat. Eredményeink alapján a sportolók részérôl testi-fizikai változásokon kívül elsôsorban a kiégés, az iskolaváltás, új sportág választása jelent meg dominánsan. Az edzôk oldaláról egyrészrôl attitûdbeli, másrészrôl a korosztály pszichés jellemzôinek ismeretének hiánya tûnik fontosnak. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy minden korosztálynál, de különösen ebben a szélsôségesen csapongó korszakban nagyon fontos az edzô pedagógiai felkészültsége, empátiája és nevelôi hatása. Kulcsszavak: torna, serdülôkor, pályaelhagyás, motiváció, edzô pedagógiai felkészültsége.

Abstract It is well known that artistic gymnastics has a high rate of leaving the sport during puberty years (12-16). If some one wants to find out the reasons for not continuing the sport at this age, it is important to examine the physical, psychological, intellectual, emotional, and social factors. Rapid physical changes in growth and the translocation of the gravity centre make it harder to maintain balance, to learn new elements, and to perform the previously known skills. The intellectual-emotional-social factors also seem complex, the teenager revolts against the rules and coaches have difficult times handling these issues. Obviously, these problems could have variations in certain phases of the puberty and tend to be different between the two genders. Hence, the purpose of this presentation is to propose solutions for co-

aches in order to keep talented gymnasts in the sport during and after puberty years. We would like to emphasize coaches’ experience and knowledge on the broad areas of sport pedagogy and psychology. In our qualitative study, we systematically interviewed four successful gymnastic coaches. In addition, we interviewed four gymnasts, who gave up promising gymnastic carrier during puberty years. Our results show that coaches lack of appropriate personal and professional attitude, which is crucial in these years and demonstrate misunderstanding about this cohort group’s psychological and pedagogical parameters. Besides the significance of psychosomatic changes in teenage years, gymnasts seem to leave the sport mostly due to burnout and starting off new sports. We can conclude that it is important to understand and utilize pedagogical and psychological knowledge in puberty, to have empathy, and the all around pedagogical influence of the coach. Key-words: gymnastics, puberty years, carreer leaving, motivation, pedagogical knowledge of coaches.

Bevezetés A tanulmány elsô szerzôje saját bôrén tapasztalhatta a torna sportág versenyzôinek fôbb problémáit és nehézségeit. Utánpótlás válogatott versenyzôként, több társával egyetemben a legkritikusabb korban, a serdülôkorban hagyta abba versenytornát. Mivel szárnyait már edzôként is bontogatja, érdeklôdése az edzôi munka felé egyre tudatosabb és specifikusabb. Szakmai fejlôdése érdekében folyamatosan igyekszik annak érdekében tenni, hogy tehetségeket ne veszítsen el serdülôkorra jellemzô problémák miatt.

Szakirodalmi áttekintés A szertorna, mint versenysportág, rendkívül nagy áldozatokat kíván a tornásztól, sok lemondással és hatalmas fizikai-pszichikai erôfeszítésekkel jár. A tornát ismerôk jól tudják, hogy általában nagyon fiatalon (4-5 éves korban) történik meg a sportági kiválasztás (Pápai és

Szabó, 2003). Ettôl fogva a rendszeres és intenzív munkának köszönhetôen többnyire szoros és közvetlen kapcsolat alakul ki tanítvány és edzô között. A sportolók ideális fejlôdése érdekében mindezért kiemelten fontos szerepet tulajdoníthatunk az edzô hozzáállásának, attitûdjének és pedagógiai tudásának (Petrou, Bognár, Horváth és Baumgartner, 2003). Köztudott, hogy a szertornában a sportágelhagyás mértéke a serdülôkorban a legnagyobb (Karácsony, 1989). Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy miért olyan sok a sportágat elhagyó gyermek épp a serdülôkorban, a serdülés fizikai, testi, értelmi, érzelmi és szociális tényezôit is figyelembe kell vennünk (Mészáros, 1990; Nádori, Szigeti és Vass, 1987; Rókusfalvy, 1986). Egyértelmû, hogy az olyan fizikai változások, mint például a hirtelen növekedés és a súlypont áthelyezôdése nehezíti a tornában oly fontos egyensúly megtartását, új elemek tanulását, valamint a begyakorlott elemek minôségi végrehajtását. A lányok és a fiúk is nagyjából a serdülôkor végére érik el teljes magasságukat és végleges testalkatukat. A korra jellemzô egy ugrásszerû fejlôdés, lányoknál 9-13, fiúknál 11-15 éves kor között, mely maga után vonja a testarányok megváltozását, a súlypont áthelyezôdését, (Farmosi 1999; Mészáros, 1987, 1990) és ezáltal a korábban betanult, begyakorlott mozgások szétesését. A serdülôkort jellemzô értelmi-érzelmiszociális tényezôk összetettek, ekkor a tanítvány pszichésen is jelentôs változásokon megy keresztül (Farmosi, 1999). Ez az idôszak kiemelten fontos a személyiség fejlôdésében, mivel erôteljesen jelentkezik az identitáskeresés, és a tornában oly jellemzô lázadás (N. Kollár és Szabó, 2004). Az ebben az idôszakban szerzett különbözô tapasztalatok és élmények nagyban befolyásolják a serdülôt késôbbi életszakaszainak döntéseiben (Hamar, 2005). Vitathatatlan tény, hogy a jellemzô jegyek és problémák a serdülôkor különbözô szakaszaiban és a nemek esetében eltérôen alakulhatnak. Mindemellett, a serdülôkor motoros tevékenységének két jellemezô vonása különböztethetô meg. Szembetûnô változást jelent a teljesítménykésztetés alacsonyabb szintje a korábbi „féktelen tomboláshoz” képest, valamint a teljesítmények növekvô individualitása, mely az

24-25

2006/05/14 12:12

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ egyéni érdeklôdésen alapszik (Farmosi, 1999). Gombocz (1996) kiindulási pontja, hogy az edzô pedagógus, így munkájukat a pedagógiai jellemzôk és funkciók is meghatározzák. Az edzônek ebben az idôszakban kiemelten fontos, hogy megfelelôen tudja kezelni szinte napról-napra változó tanítványát, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a problémák megoldása nem minden esetben hatékony (Petrou, Bognár, Horváth és Baumgartner, 2003). Lényeges, hogy serdülôkorban lévô sportolók edzôi kapcsolatba lépjenek az iskolával és a pedagógusokkal, így együttmûködve a pedagógiai környezetben is vizsgálhatják és nevelhetik tanítványaikat (Istvánfi, 2002). Nádori, Szigeti és Vass (1987) szerint ebben az idôszakban nem is az edzô szakmai tudása a mérvadó, hanem a pedagógiai, pszichológiai felkészültsége és türelme. Biróné (2004) a pedagógiai felkészültség emellett az edzôk szakmai és, általános mûveltségét, valamint erkölcsi követelményeknek való megfelelését hangsúlyozta. A sportágelhagyás okának vizsgálatakor Hamar és Kalmár (2005) a tornászok és edzôik erkölcsi és anyagi megbecsültségének alacsony szintjét emeli ki. Pedig a gyermekekre ebben a korban fôleg a motiváció segítségével lehet hatni, mely jelen esetben egy stabil lelkiállapot elérésére való késztetés (Réthy, 2003) a sportoló tevékenységére való ösztönzése céljából. Az edzôi oldalt elemezve lényeges még megemlítenünk, hogy a külföldre vándorolt edzôkiválóságaink sem tudják tudásukat itthon alkalmazni. 2002–2005 között gyûjtött MATSZ

■

adatok szerint (1. táblázat) a pályaelhagyás a serdülôkor elején (serdülô korcsoport 10-14 év) kezd nagy mértéket ölteni, és a serdülôkor végén (kadett korcsoport 2-15 év) a legnagyobb. Az ifjúsági és felnôtt korosztályban történô létszámnövekedés részben a sportág újrakezdôk, részben pedig a serdülés problémáinak lezárulása után ismét eredményesebb, tehát a versenyen indítható tornászok számának növekedését, a sérülésekbôl, visszatérô tornászok okozzák.

Célmeghatározás Mindezek alapján célunk, hogy a torna sportágat jellemzô nagymértékû serdülôkori pályaelhagyás okait megvizsgáljuk. Tanulmányunkban az edzôk tapasztalataira építve keresünk lehetôségeket a probléma enyhítésére és megoldására.

Anyag és módszer Kutatásainkhoz a szakirodalom mellett edzôk tapasztalatait és véleményét használtuk fel. Négy szakedzôvel készítettünk interjút, a pályán eltöltött éveinek száma átlagosan 24 év (legrövidebb 12, míg a leghosszabb 30 év). Fontosnak tartottuk, hogy olyan edzôket keressünk, akik rendelkeznek testnevelô-tanári diplomával is. Köztük található volt szövetségi kapitány, olimpiai bajnok edzôje, és elsôsorban utánpótlással foglalkozó szakember is. Az egyes interjúk idôtartama átlagosan 45 perc volt, melyet minden esetben hangszalagon rögzítettünk. A kérdések az általános adatok felvétele után fôként a serdülôkori sportágelhagyás okainak, a tapasztalatok, a megoldási kísérletek és próbálkozások feltárására irányult. Az irányított beszélgetés

1. táblázat: Országos bajnokságon induló csapatok száma (2002–2005) Forrás: MATSZ, 2006

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/1

fontos pontja volt a tanítvány személye, kudarcélményének tompítása, az idôszakra jellemzô viselkedése, és az edzô kezelési módszere. Az interjúkat a tartalom és jelentôség alapján csoportosítottuk és értelmeztük.

Eredmények Testalkat, terhelés A serdülôkorban kiemelten jelentôs, hogy a hirtelen növekedés és a súlypont áthelyezôdése következtében a gyermek mozgáskoordinációjának újrahangolása megtörténjen. Az edzôk szerint ilyenkor akár a versenygyakorlatok rovására is teret kell nyernie a képességfejlesztô és erôsítô gyakorlatoknak, hogy a tanítvány minél hamarabb hozzáerôsödjön megnôtt testéhez. Ennek következtében minden bizonnyal hamarabb visszanyeri uralmát a testén és helyreállítja megromlott technikáját. Lényeges szempont, hogy az edzô pontosan ismerje a korosztály élettani és testlakati sajátosságait, változásait. Ezek alapján a kor jellemzôinek megfelelô edzésmunka állítható össze. El kell fogadnunk, hogy a serdülôkor élettani tényezôin változtatni nem lehet, és itt nem csak a magasságra és testsúlyra kell gondolnunk. Már a sportágválasztásnál, kiválasztásnál látszik a tanítvány genetikai háttere, a szülei, nagyszülei alakjából következtetni lehet arra is, hogy milyen lesz a gyerek, ha felnô. Ilyenkor az állandó méregetés, és fogyasztás helyett többnyire célravezetôbb a súlyhoz megfelelô erôsítés. Fontos, hogy serdülôkorban az edzô odafigyeljen a megfelelô fizikai terhelésre, hiszen a növekedésben lévô csontok nem mindig bírják a korábbi terhelést. Ez gyakran sérülésekhez, fejlôdési rendellenességekhez vezet. Leggyakoribb probléma, hogy az izmok és inak nyúlása nem tud lépést tartani a csontok hirtelen növekedésével. Ilyenkor az izom tapadási helyén erôs fájdalom jelentkezhet, melynek kezelése nehezen oldható meg. Edzô-sportoló kapcsolat A korai kiválasztás miatt a gyerekek legtöbbször a szülôk nyomására kezdenek tornázni, így többször tapasztalható lázadás. Ez egyszerre szólhat a szülôk, az edzôk vagy a serdülôt érô kötöttségek ellen is. Ilyenkor csak jó, pedagógiailag felkészült és türelmes edzô remélhet sikert. Jelentôs igényként jelenik meg, hogy az edzô megfelelôen tudjon együttmûködni tanítványával. Az együttmûködés itt szó szerint értendô, hiszen ebben a kritikus korban a tanítványok sokkal inkább kezelhetôk partnerként, mint gyerekként. Ha az edzô a tanítvány gyer-

mekkorától személyiségének elnyomásával próbál sportsikereket elérni, serdülôkorban nagyobb a kitörés veszélye. Ebben a korban az edzés szervezésben, irányításban és oktatási-nevelési módszerekben célravezetôbb a demokratikus edzô-tanítvány viszony kialakítása, természetesen az ésszerûség keretein belül. Fontos, hogy a tanítványt bevonjuk az aktuális edzésmunka megtervezésébe, hogy el tudjuk magyarázni neki, mit miért kell tennie. Ilyenkor ô is elmondhatja észrevételeit, tapasztalatait, amelyeket érdemes figyelembe venni. A serdülôkor legáltalánosabb problémái közé tartozik, hogy a tanítványt teljesen másképp kell kezelni serdülôkorban, mint korábban. Általános receptet a problémára azonban még nem találtak, valószínûleg nem is fognak. Mivel minden gyermek különbözik a testi-lelki-érzelmi jellemzôi terén, egyéni bánásmód és figyelem szükségeltetik a velük való foglalkozások során. Az interjúk során egyértelmûvé vált,

hogy a serdülôkorban könnyebb az edzô munkája egy fejben érett, tudatos versenyzôvel, mint ösztön-tornász társával. A fejben érett tornásszal meg lehet értetni jelenlegi helyzetét, és így könnyebb átvészelni ezt az idôszakot. Az ösztöntornász viszont fôleg érzésbôl csinálja az elemeket, gyakorlatokat, így a testarányok megváltozása miatt az érzés elmúltával folyamatos kudarcélményben lesz része. Az edzôk véleménye sok téren megegyezik a férfi és a nôi torna tekintetében. Azonban a tapasztalatok szerint fiúkkal könnyebb bánni serdülôkorban, mint lányokkal, mert keményebben rájuk lehet szólni. Ez azonban nagymértékben edzô és tanítványfüggô. A legtöbb egyesületben az edzôk óvodás kortól egész pályafutásuk alatt végig dolgoznak a tanítványaikkal, így a serdülôkor idejére már megismerhetik ôket annyira, hogy tudják, melyik tanítvány milyen bánásmódot igényel. Múlhat ez természetesen többek között a tanítvány nemén is,

de lehetnek kivételek a csoportokban, amit az edzônek mindenképpen fel kell ismernie. Siker és kudarc Az edzôk szerint a serdülôkor során kiemelkedô jelentôségû a tanítvány sikerélményhez juttatása és megváltozott fizikai mutatóival való kibékítése. Egyetértés mutatkozott abban, hogy mindennél fontosabb a sikertelenég és kudarc leküzdése, ugyanakkor a sportág jellegébôl eredôen ez fölöttébb nehézkes. A versenygyakorlatokra való készüléssel a serdülôkorban szinte megoldhatatlan, hogy a tornász hosszabb-rövidebb ideig ne szembesüljön kudarccal. A versenytorna sportági jellegén változtatni nem lehet. Annak ellenére sem, hogy ez nem kedvez a serdülésnek, illetve, hogy a serdülés nem kedvez a torna sportágnak. Tapasztalati tény, hogy tornában azok érhetnek el nagyobb sikereket, akik gyorsan esnek át a serdülésen. Ebben a sportágban az elhúzódó serdüléssel küszködôk a folyamatos kudarcélmény miatt rendre elhagyják a sportágat. Kevés az olyan kivétel, aki hosszú serdülés és sikertelenség ellenére megmarad a sportágban, de szerencsére erre is van példa. Jelenleg az egyik legjobb tornászunk Berki Krisztián, aki hosszú kihagyása után két éve talált ismét magára. Tanulás és sport Az edzôk úgy gondolják, hogy nincs az élsporthoz megfelelô iskolarendszer Magyarországon. Két általános alternatíva merül fel: 1) az élsportolói osztály, amely a nap 6-8 órás edzések szempontjából nem a legideálisabb, és 2) a magántanulói státusz. Ez utóbbi verzió sem mindig célravezetô, hiszen a serdülônek napi sokórás elfoglaltsága miatt nagyon kevés ideje van korabeliekkel kapcsolatot kialakítani, és ha az iskola- illetve osztályközösségbôl is kiszakítjuk, teljesen elszigetelôdhet. Mivel az élsport nagyon sok idôt von el a versenyzôktôl, nehéz összeegyeztetni a tanulással. Sajnos alig találhatunk olyan iskolákat, melyek megfelelô hátteret nyújtanának az élsportolóknak a felkészülés teljes hossza alatt. Manapság, pont ezen okokból, eredményes sportolóink gyakran magántanulóként végzik középiskolai tanulmányaikat. Serdülôkorban tudatosodik a tornászokban, hogy a szertorna napi 6-8 órás megfeszített edzése mekkora lemondást követel tôlük. Így amikor a tanítvány más alternatívákat is lát, természetesen elgondolkodik azon, vajon megéri-e neki a sok lemondás és küzdelem. Ilyenkor az élettani sajátosságokból is eredeztethetô sikertelenség, és a környezet elvárásai miatt sok gyerek dönt úgy, hogy inkább tanulással, illetve olyan elfoglaltságokkal

24-25

2006/05/14 12:12

Page 1

24 MAGYAR EDZŐ egyéni érdeklôdésen alapszik (Farmosi, 1999). Gombocz (1996) kiindulási pontja, hogy az edzô pedagógus, így munkájukat a pedagógiai jellemzôk és funkciók is meghatározzák. Az edzônek ebben az idôszakban kiemelten fontos, hogy megfelelôen tudja kezelni szinte napról-napra változó tanítványát, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a problémák megoldása nem minden esetben hatékony (Petrou, Bognár, Horváth és Baumgartner, 2003). Lényeges, hogy serdülôkorban lévô sportolók edzôi kapcsolatba lépjenek az iskolával és a pedagógusokkal, így együttmûködve a pedagógiai környezetben is vizsgálhatják és nevelhetik tanítványaikat (Istvánfi, 2002). Nádori, Szigeti és Vass (1987) szerint ebben az idôszakban nem is az edzô szakmai tudása a mérvadó, hanem a pedagógiai, pszichológiai felkészültsége és türelme. Biróné (2004) a pedagógiai felkészültség emellett az edzôk szakmai és, általános mûveltségét, valamint erkölcsi követelményeknek való megfelelését hangsúlyozta. A sportágelhagyás okának vizsgálatakor Hamar és Kalmár (2005) a tornászok és edzôik erkölcsi és anyagi megbecsültségének alacsony szintjét emeli ki. Pedig a gyermekekre ebben a korban fôleg a motiváció segítségével lehet hatni, mely jelen esetben egy stabil lelkiállapot elérésére való késztetés (Réthy, 2003) a sportoló tevékenységére való ösztönzése céljából. Az edzôi oldalt elemezve lényeges még megemlítenünk, hogy a külföldre vándorolt edzôkiválóságaink sem tudják tudásukat itthon alkalmazni. 2002–2005 között gyûjtött MATSZ

■

adatok szerint (1. táblázat) a pályaelhagyás a serdülôkor elején (serdülô korcsoport 10-14 év) kezd nagy mértéket ölteni, és a serdülôkor végén (kadett korcsoport 2-15 év) a legnagyobb. Az ifjúsági és felnôtt korosztályban történô létszámnövekedés részben a sportág újrakezdôk, részben pedig a serdülés problémáinak lezárulása után ismét eredményesebb, tehát a versenyen indítható tornászok számának növekedését, a sérülésekbôl, visszatérô tornászok okozzák.

Célmeghatározás Mindezek alapján célunk, hogy a torna sportágat jellemzô nagymértékû serdülôkori pályaelhagyás okait megvizsgáljuk. Tanulmányunkban az edzôk tapasztalataira építve keresünk lehetôségeket a probléma enyhítésére és megoldására.

Anyag és módszer Kutatásainkhoz a szakirodalom mellett edzôk tapasztalatait és véleményét használtuk fel. Négy szakedzôvel készítettünk interjút, a pályán eltöltött éveinek száma átlagosan 24 év (legrövidebb 12, míg a leghosszabb 30 év). Fontosnak tartottuk, hogy olyan edzôket keressünk, akik rendelkeznek testnevelô-tanári diplomával is. Köztük található volt szövetségi kapitány, olimpiai bajnok edzôje, és elsôsorban utánpótlással foglalkozó szakember is. Az egyes interjúk idôtartama átlagosan 45 perc volt, melyet minden esetben hangszalagon rögzítettünk. A kérdések az általános adatok felvétele után fôként a serdülôkori sportágelhagyás okainak, a tapasztalatok, a megoldási kísérletek és próbálkozások feltárására irányult. Az irányított beszélgetés

1. táblázat: Országos bajnokságon induló csapatok száma (2002–2005) Forrás: MATSZ, 2006

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 25

2006/1

fontos pontja volt a tanítvány személye, kudarcélményének tompítása, az idôszakra jellemzô viselkedése, és az edzô kezelési módszere. Az interjúkat a tartalom és jelentôség alapján csoportosítottuk és értelmeztük.

Eredmények Testalkat, terhelés A serdülôkorban kiemelten jelentôs, hogy a hirtelen növekedés és a súlypont áthelyezôdése következtében a gyermek mozgáskoordinációjának újrahangolása megtörténjen. Az edzôk szerint ilyenkor akár a versenygyakorlatok rovására is teret kell nyernie a képességfejlesztô és erôsítô gyakorlatoknak, hogy a tanítvány minél hamarabb hozzáerôsödjön megnôtt testéhez. Ennek következtében minden bizonnyal hamarabb visszanyeri uralmát a testén és helyreállítja megromlott technikáját. Lényeges szempont, hogy az edzô pontosan ismerje a korosztály élettani és testlakati sajátosságait, változásait. Ezek alapján a kor jellemzôinek megfelelô edzésmunka állítható össze. El kell fogadnunk, hogy a serdülôkor élettani tényezôin változtatni nem lehet, és itt nem csak a magasságra és testsúlyra kell gondolnunk. Már a sportágválasztásnál, kiválasztásnál látszik a tanítvány genetikai háttere, a szülei, nagyszülei alakjából következtetni lehet arra is, hogy milyen lesz a gyerek, ha felnô. Ilyenkor az állandó méregetés, és fogyasztás helyett többnyire célravezetôbb a súlyhoz megfelelô erôsítés. Fontos, hogy serdülôkorban az edzô odafigyeljen a megfelelô fizikai terhelésre, hiszen a növekedésben lévô csontok nem mindig bírják a korábbi terhelést. Ez gyakran sérülésekhez, fejlôdési rendellenességekhez vezet. Leggyakoribb probléma, hogy az izmok és inak nyúlása nem tud lépést tartani a csontok hirtelen növekedésével. Ilyenkor az izom tapadási helyén erôs fájdalom jelentkezhet, melynek kezelése nehezen oldható meg. Edzô-sportoló kapcsolat A korai kiválasztás miatt a gyerekek legtöbbször a szülôk nyomására kezdenek tornázni, így többször tapasztalható lázadás. Ez egyszerre szólhat a szülôk, az edzôk vagy a serdülôt érô kötöttségek ellen is. Ilyenkor csak jó, pedagógiailag felkészült és türelmes edzô remélhet sikert. Jelentôs igényként jelenik meg, hogy az edzô megfelelôen tudjon együttmûködni tanítványával. Az együttmûködés itt szó szerint értendô, hiszen ebben a kritikus korban a tanítványok sokkal inkább kezelhetôk partnerként, mint gyerekként. Ha az edzô a tanítvány gyer-

mekkorától személyiségének elnyomásával próbál sportsikereket elérni, serdülôkorban nagyobb a kitörés veszélye. Ebben a korban az edzés szervezésben, irányításban és oktatási-nevelési módszerekben célravezetôbb a demokratikus edzô-tanítvány viszony kialakítása, természetesen az ésszerûség keretein belül. Fontos, hogy a tanítványt bevonjuk az aktuális edzésmunka megtervezésébe, hogy el tudjuk magyarázni neki, mit miért kell tennie. Ilyenkor ô is elmondhatja észrevételeit, tapasztalatait, amelyeket érdemes figyelembe venni. A serdülôkor legáltalánosabb problémái közé tartozik, hogy a tanítványt teljesen másképp kell kezelni serdülôkorban, mint korábban. Általános receptet a problémára azonban még nem találtak, valószínûleg nem is fognak. Mivel minden gyermek különbözik a testi-lelki-érzelmi jellemzôi terén, egyéni bánásmód és figyelem szükségeltetik a velük való foglalkozások során. Az interjúk során egyértelmûvé vált,

hogy a serdülôkorban könnyebb az edzô munkája egy fejben érett, tudatos versenyzôvel, mint ösztön-tornász társával. A fejben érett tornásszal meg lehet értetni jelenlegi helyzetét, és így könnyebb átvészelni ezt az idôszakot. Az ösztöntornász viszont fôleg érzésbôl csinálja az elemeket, gyakorlatokat, így a testarányok megváltozása miatt az érzés elmúltával folyamatos kudarcélményben lesz része. Az edzôk véleménye sok téren megegyezik a férfi és a nôi torna tekintetében. Azonban a tapasztalatok szerint fiúkkal könnyebb bánni serdülôkorban, mint lányokkal, mert keményebben rájuk lehet szólni. Ez azonban nagymértékben edzô és tanítványfüggô. A legtöbb egyesületben az edzôk óvodás kortól egész pályafutásuk alatt végig dolgoznak a tanítványaikkal, így a serdülôkor idejére már megismerhetik ôket annyira, hogy tudják, melyik tanítvány milyen bánásmódot igényel. Múlhat ez természetesen többek között a tanítvány nemén is,

de lehetnek kivételek a csoportokban, amit az edzônek mindenképpen fel kell ismernie. Siker és kudarc Az edzôk szerint a serdülôkor során kiemelkedô jelentôségû a tanítvány sikerélményhez juttatása és megváltozott fizikai mutatóival való kibékítése. Egyetértés mutatkozott abban, hogy mindennél fontosabb a sikertelenég és kudarc leküzdése, ugyanakkor a sportág jellegébôl eredôen ez fölöttébb nehézkes. A versenygyakorlatokra való készüléssel a serdülôkorban szinte megoldhatatlan, hogy a tornász hosszabb-rövidebb ideig ne szembesüljön kudarccal. A versenytorna sportági jellegén változtatni nem lehet. Annak ellenére sem, hogy ez nem kedvez a serdülésnek, illetve, hogy a serdülés nem kedvez a torna sportágnak. Tapasztalati tény, hogy tornában azok érhetnek el nagyobb sikereket, akik gyorsan esnek át a serdülésen. Ebben a sportágban az elhúzódó serdüléssel küszködôk a folyamatos kudarcélmény miatt rendre elhagyják a sportágat. Kevés az olyan kivétel, aki hosszú serdülés és sikertelenség ellenére megmarad a sportágban, de szerencsére erre is van példa. Jelenleg az egyik legjobb tornászunk Berki Krisztián, aki hosszú kihagyása után két éve talált ismét magára. Tanulás és sport Az edzôk úgy gondolják, hogy nincs az élsporthoz megfelelô iskolarendszer Magyarországon. Két általános alternatíva merül fel: 1) az élsportolói osztály, amely a nap 6-8 órás edzések szempontjából nem a legideálisabb, és 2) a magántanulói státusz. Ez utóbbi verzió sem mindig célravezetô, hiszen a serdülônek napi sokórás elfoglaltsága miatt nagyon kevés ideje van korabeliekkel kapcsolatot kialakítani, és ha az iskola- illetve osztályközösségbôl is kiszakítjuk, teljesen elszigetelôdhet. Mivel az élsport nagyon sok idôt von el a versenyzôktôl, nehéz összeegyeztetni a tanulással. Sajnos alig találhatunk olyan iskolákat, melyek megfelelô hátteret nyújtanának az élsportolóknak a felkészülés teljes hossza alatt. Manapság, pont ezen okokból, eredményes sportolóink gyakran magántanulóként végzik középiskolai tanulmányaikat. Serdülôkorban tudatosodik a tornászokban, hogy a szertorna napi 6-8 órás megfeszített edzése mekkora lemondást követel tôlük. Így amikor a tanítvány más alternatívákat is lát, természetesen elgondolkodik azon, vajon megéri-e neki a sok lemondás és küzdelem. Ilyenkor az élettani sajátosságokból is eredeztethetô sikertelenség, és a környezet elvárásai miatt sok gyerek dönt úgy, hogy inkább tanulással, illetve olyan elfoglaltságokkal

23-26

2006/05/14 12:10

Page 1

26 MAGYAR EDZŐ

tölti ki idejét, melyre eddig kevesebb ideje maradt, vagy éppen amelyik kevesebb idôt, energia-befektetést igényel. A versenytornászok sorait tizedelik a fejlôdési rendellenességek és a pszichikai fáradtság (sikertelenség, kilátástalanság) miatt abbahagyni kényszerülôk is.

Összegzés Eredményeink alapján elmondható, hogy bár nagyon fontosak voltak az edzôk felsôfokú tanulmányai, mind az iskolai tanításban, mind az edzôi munka során szerzett tapasztalataik nagyban segítették ôket a problémák megoldásában. A saját edzôi tapasztalat nagymértékben segít a rutinszerzésben, az ideálishoz közeli edzô-tanítvány kapcsolat kialakításában, a saját edzôi szerep meghatározásában, ezáltal a sikeresség megalapozása lehet. Azonban kiemelten fontosnak tûnik az edzôk pedagógiai és pszichológiai tanulmánya, illetve felkészültsége. Legkiemeltebb jellemzôk nehézségek leküzdésében a türelem és az egyéni bánásmód. Mivel minden gyerek eltérô ütemben fejlôdik, fontos a fejlôdés megértése, valamint hogy az edzésprogramot az egyes személyeknek megfelelôen dolgozzuk ki. Különösen serdülôkorban lényeges, hogy általánosítás helyett a tanítványra folyamatosan odafigyelve a pillanatnyi helyzetnek megfelelôen tudjuk változtatni az edzés mennyiségét és minôségét. Ebben segítséget nyújthat a tanítvány bevonása az edzésmunka megtervezésébe. A megkérdezett edzôk egyetértenek abban, hogy serdülôkorban nem csak az edzô-tanítvány kapcsolat nehézkes. Sajnálatos tény, hogy ebben az idôszakban a szülô és az edzô között szinte teljesen megszûnik a kommunikáció. Valószínû-

■

leg sokat segíthet, ha az edzô nem csak a gyermekkel tud együttmûködni, hanem a pedagógusokkal és a szülôkkel is meg tudja beszélni mindennapi gondokat és tapasztalatokat, akár a sportot, akár az iskolai teljesítményt érinti is a probléma. A korábban említett serdülôkori sajátosságok miatt fellépô sikertelenségek és kudarcélmények elkerülésének érdekében fontos a tanítványt érdekeltté tenni a sportágában, saját fejlôdésében. Ez apró sikerek útján tûnik a legbiztosabbnak. Az edzônek különösen fontos szerepe van a tanítvány bíztatásában és motiválásában, ebben a sikertelen idôszakban. A sikeres versenyzôi alkalmasság feltételei tehát a különleges megfelelés, folyamatos jó egészségi állapot, technikai, kondícionális felkészültség, célratörés, pszichikai megbízhatóság (Karácsony, 1989). Mindezek alapján további célunk a témában a másik fél, tehát a tornász megszólaltatása, és további edzôk felkeresése is, ezáltal szélesebb alapokon nyugvó következtetések levonása.

Szakirodalom Bíróné Nagy Edit (szerk.) (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Farmosi István (1999): Mozgásfejlôdés. Dialóg Campus, BudapestPécs. Gombocz János (1996): Nevelôi pályák párhuzamai (tanár és edzô). Kalokagathia, 1-2. 106-119. Hamar Pál (2005): A rendszeres testedzés helye és szerepe a serdülôkorú lányok életvitelében. Új Pedagógiai Szemle, 10. 68-75. Hamar Pál és Kalmár Zsuzsa (2005): A magyar nôi torna helyzete a 2004. évi

2006/1

amszterdami Európa-bajnokság eredményeinek tükrében, Magyar Edzô, 1. 1417. Isvánfi Csaba (2002): A versenysportra történô kiválasztás aktuális problémái és megoldási lehetôségei az iskolában, Magyar Edzô, 3. 8-10. Karácsony István (1989a): Tornászfiatalok sportpályafutásának megszakadása: azok szakmai és társadalmi háttere. Testnevelési Fôiskola Közleményei, 2. 59-71. Karácsony István (1989b): Gondolatok a sportági kiválasztáshoz tornában. Testnevelési Fôiskola Közleményei, 3. 33-44. Mészáros János (1987): Sportantropometria. Tankönyvkiadó. Budapest. Mészáros János (1990): A gyermeksport biológiai alapjai. Sport, Budapest. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. Nádori László, Szigeti Lajos és Vass Miklós (1987): A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás. Tankönyvkiadó, Budapest. Pápai Júlia és Szabó Tamás (2003): Tornászgyermekek sportágválasztását befolyásoló tényezôk. Kalokagathia, 1. 18-31. Petrou Marina, Bognár József, Horváth Norbert és Baumgartner Eszter (2003): Early sport specialization: The case of gymnastics. Magyar Sporttudományi Szemle, 2, 23-25. Réthy Endréné (2003): Motíváció, tanulás, tanítás: Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Rókusfalvy Pál (1986): A sport és testnevelés pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

■

MAGYAR EDZŐ 23

2006/1

Sportágelhagyás a tornában: a serdülôkor problematikája Kiss Júlia1, Bognár József1, Fügedi Balázs2, Honfi László2 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Eszterházy Károly Fôiskola, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Eger

2

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Kutatásunk célja, hogy a sportágelhagyás problematikáját részletesen bemutatva hozzásegítsen a megoldáshoz, vagyis a tehetségek további sportági fejlôdéséhez és versenyzéséhez. Cikkünkben szeretnénk nyomatékkal hangsúlyozni az edzôk komplex pedagógiai és pszichológiai felkészültségének jelentôségét. Kvalitatív adatainkat strukturált interjúkból gyûjtöttük, mely során nemzetközileg eredményes edzôk véleménye és tapasztalatai alapján igyekeztünk közölni az eredményeket, illetve levonni a tanulságokat. Eredményeink alapján a sportolók részérôl testi-fizikai változásokon kívül elsôsorban a kiégés, az iskolaváltás, új sportág választása jelent meg dominánsan. Az edzôk oldaláról egyrészrôl attitûdbeli, másrészrôl a korosztály pszichés jellemzôinek ismeretének hiánya tûnik fontosnak. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy minden korosztálynál, de különösen ebben a szélsôségesen csapongó korszakban nagyon fontos az edzô pedagógiai felkészültsége, empátiája és nevelôi hatása. Kulcsszavak: torna, serdülôkor, pályaelhagyás, motiváció, edzô pedagógiai felkészültsége.

Abstract It is well known that artistic gymnastics has a high rate of leaving the sport during puberty years (12-16). If some one wants to find out the reasons for not continuing the sport at this age, it is important to examine the physical, psychological, intellectual, emotional, and social factors. Rapid physical changes in growth and the translocation of the gravity centre make it harder to maintain balance, to learn new elements, and to perform the previously known skills. The intellectual-emotional-social factors also seem complex, the teenager revolts against the rules and coaches have difficult times handling these issues. Obviously, these problems could have variations in certain phases of the puberty and tend to be different between the two genders. Hence, the purpose of this presentation is to propose solutions for co-

aches in order to keep talented gymnasts in the sport during and after puberty years. We would like to emphasize coaches’ experience and knowledge on the broad areas of sport pedagogy and psychology. In our qualitative study, we systematically interviewed four successful gymnastic coaches. In addition, we interviewed four gymnasts, who gave up promising gymnastic carrier during puberty years. Our results show that coaches lack of appropriate personal and professional attitude, which is crucial in these years and demonstrate misunderstanding about this cohort group’s psychological and pedagogical parameters. Besides the significance of psychosomatic changes in teenage years, gymnasts seem to leave the sport mostly due to burnout and starting off new sports. We can conclude that it is important to understand and utilize pedagogical and psychological knowledge in puberty, to have empathy, and the all around pedagogical influence of the coach. Key-words: gymnastics, puberty years, carreer leaving, motivation, pedagogical knowledge of coaches.

Bevezetés A tanulmány elsô szerzôje saját bôrén tapasztalhatta a torna sportág versenyzôinek fôbb problémáit és nehézségeit. Utánpótlás válogatott versenyzôként, több társával egyetemben a legkritikusabb korban, a serdülôkorban hagyta abba versenytornát. Mivel szárnyait már edzôként is bontogatja, érdeklôdése az edzôi munka felé egyre tudatosabb és specifikusabb. Szakmai fejlôdése érdekében folyamatosan igyekszik annak érdekében tenni, hogy tehetségeket ne veszítsen el serdülôkorra jellemzô problémák miatt.

Szakirodalmi áttekintés A szertorna, mint versenysportág, rendkívül nagy áldozatokat kíván a tornásztól, sok lemondással és hatalmas fizikai-pszichikai erôfeszítésekkel jár. A tornát ismerôk jól tudják, hogy általában nagyon fiatalon (4-5 éves korban) történik meg a sportági kiválasztás (Pápai és

Szabó, 2003). Ettôl fogva a rendszeres és intenzív munkának köszönhetôen többnyire szoros és közvetlen kapcsolat alakul ki tanítvány és edzô között. A sportolók ideális fejlôdése érdekében mindezért kiemelten fontos szerepet tulajdoníthatunk az edzô hozzáállásának, attitûdjének és pedagógiai tudásának (Petrou, Bognár, Horváth és Baumgartner, 2003). Köztudott, hogy a szertornában a sportágelhagyás mértéke a serdülôkorban a legnagyobb (Karácsony, 1989). Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy miért olyan sok a sportágat elhagyó gyermek épp a serdülôkorban, a serdülés fizikai, testi, értelmi, érzelmi és szociális tényezôit is figyelembe kell vennünk (Mészáros, 1990; Nádori, Szigeti és Vass, 1987; Rókusfalvy, 1986). Egyértelmû, hogy az olyan fizikai változások, mint például a hirtelen növekedés és a súlypont áthelyezôdése nehezíti a tornában oly fontos egyensúly megtartását, új elemek tanulását, valamint a begyakorlott elemek minôségi végrehajtását. A lányok és a fiúk is nagyjából a serdülôkor végére érik el teljes magasságukat és végleges testalkatukat. A korra jellemzô egy ugrásszerû fejlôdés, lányoknál 9-13, fiúknál 11-15 éves kor között, mely maga után vonja a testarányok megváltozását, a súlypont áthelyezôdését, (Farmosi 1999; Mészáros, 1987, 1990) és ezáltal a korábban betanult, begyakorlott mozgások szétesését. A serdülôkort jellemzô értelmi-érzelmiszociális tényezôk összetettek, ekkor a tanítvány pszichésen is jelentôs változásokon megy keresztül (Farmosi, 1999). Ez az idôszak kiemelten fontos a személyiség fejlôdésében, mivel erôteljesen jelentkezik az identitáskeresés, és a tornában oly jellemzô lázadás (N. Kollár és Szabó, 2004). Az ebben az idôszakban szerzett különbözô tapasztalatok és élmények nagyban befolyásolják a serdülôt késôbbi életszakaszainak döntéseiben (Hamar, 2005). Vitathatatlan tény, hogy a jellemzô jegyek és problémák a serdülôkor különbözô szakaszaiban és a nemek esetében eltérôen alakulhatnak. Mindemellett, a serdülôkor motoros tevékenységének két jellemezô vonása különböztethetô meg. Szembetûnô változást jelent a teljesítménykésztetés alacsonyabb szintje a korábbi „féktelen tomboláshoz” képest, valamint a teljesítmények növekvô individualitása, mely az

22-27

2006/05/14 12:02

Page 1

22 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

MAGYAR EDZŐ 27

2006/1

A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával (II.)

Az egyesület megalakulása A Magyar Labdarúgó-szövetség a megalakulástól 2001-ig egyesületünk szakmai és anyagi támogatója volt. Az egyesület létrejöttében aktívan közremûködtek: dr. Baksa László alapító-elnök, Berzi Sándor az MLSZ fôtitkára, Kakó Gyula a Budapesti Labdarúgó Szövetség volt elnöke, Molnár Zoltán az NSI volt fôigazgatója, Török Péter az MLSZ volt fôtitkára, Szeder Zoltán a BTSH volt osztályvezetôje, Villám Károly a GMFC szakmai vezetôje, Zurbó Sándor az egyesület elsô ügyvezetô elnöke. a labdarúgó-szövetség engedélye alapján – a góliátos licenckártyákkal az NB-s bajnoki labdarúgó mérkôzéseket ingyen nézhették meg. Több alkalommal kapott lehetôséget egyesületünk, hogy legkiválóbb csoportvezetôi, kisfocistái jutalomból a Tatai edzôtábort meglátogassák. Az ott járt góliátos edzôk és játékosok, testközelbôl láthatták az elmúlt másfél évtized legki-

■

DEVELOPING OF SHOULDER FLEXIBILITY IN GYMNASTICS USING EXERCISES FROM THREE TYPES OF SPORT (II.) A képességfejlesztô gyakorlatok

Munkácsi István1, Hamar Pál1, Kovácshegyi Ferenc1, Bodony Gabriella2, Osváth Péter1 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Ritmikus Gimnasztika Szövetség, Budapest

2

válóbb labdarúgóit, beszélgethettek a szövetségi kapitányokkal, és megcsodálhatták azt a gyönyörû létesítményt, ahol oly sok kiváló, Magyarországnak dicsôséget hozó sportoló készült fel olimpiákra, világ- és Európa-bajnokságokra. Sajnos, ezek a nagyszerû kezdeményezések – a labdarúgó-szövetség egyesületünkkel szemben, az elmúlt néhány évben kialakított negatív megítélése miatt

– minden erôfeszítésünk ellenére abbamaradtak...

Statisztikai adatok Az egyesület számadatait elemezve kiemelésre érdemes a 2002/2003-as tanév, amikor egy tanéven belül a legtöbb gyermeket foglalkoztatta az egyesület 170 vidéki körzetben és a fôvárosban. A jelentôs állami támogatásnak köszönhetôen egyesületünk, 1.076 oktatási intézményben, 1.343 pedagógus és 143 körzeti szervezô közremûködésével 3066 sportcsoportban 40.364 (5-12 éves korú) kisgyermek szervezett keretek közötti labdarúgását biztosította. (1. melléklet) A Góliát-McDonalds' FC úttörô szerepet vállalva - fôleg 1999-tôl kezdôdôen -, jelentôs létszámban foglalkoztat óvodásokat és kislányokat is (2003-ban 4409 óvodás és 4358 leány focizott az egyesület szervezésében). Rendkívül fontos, hogy a legkisebbek elsô találkozása a labdarúgással pozitív élmény legyen. Ezért csak olyan óvodás csoportok indulását engedélyezzük, ahol a tárgyi(egész tanévben használható terem), és a személyi feltételek garantálják az 5-6 évesekkel való szakszerû foglalkoztatást. (2. melléklet)

Összefoglaló

Abstract

Tanulmányunkkal a tornaedzôknek és tornászoknak, valamint minden olyan sportág képviselôinek kívánunk segítséget nyújtani, ahol a vállizületi mozgékonyság fejlesztése primer feladat. Ehhez a torna, az úszás és a ritmikus gimnasztika vállizületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatait gyûjtöttük össze. E három sportág mozgásanyagát vizsgálva szeretnénk rávilágítani a még komolyabb képzést és edzést elôsegítô sportágközi közös gondolkodás elônyeire. Emellett bemutatunk néhány újszerû, illetve hagyományos szert és eszközt is. A mûszaki paramétereken túl a használathoz szükséges útmutatásokkal is szolgálunk. A kérdéskör tárgyalását az anatómiai háttér rövid feltérképezése teszi teljessé. Kulcsszavak: vállízületi mozgékonyság, helyes technikai végrehajtás, kéziszerek és eszközök használata.

In our study we would like to help our coaches, gymnasts and representatives of different types of sport, where the shoulder flexibility is a primer task. For this reason we collected shoulder flexibility exercises of gymnastics, swimming and rhythmic gymnastics. With the investigation of these three kinds of sport we would like to throw light on the advantage of common thinking among the types of sports. Moreover we demonstrate some recent and conventional apparates and tools. Over the technical parameters we provide you with instructions for using of these apparates and tools. The theme will be complete with the anatomical description of the shoulder joint. Key-words: shoulder flexibility, correct technical realization, use of hand implements and tools.

A tanulmány 2-ik részében bemutatásra kerülô vállízületi mozgékonyságfejlesztô gyakorlatok ismertetése egyrészt a gimnasztikai felosztás (lásd Metzing, 1999; Derzsy, 2004), másrészt a három sportág gyakorlatanyagának mentén történik. Az áttekinthetôség kedvéért elôször vázlatosan ismertetjük a gimnasztikában használt rendszert, majd sportáganként bemutatjuk a célgyakorlatokat. Amennyiben egy gyakorlatcsoport kimarad, az nem a véletlen mûve, hanem ott nem találtunk adekvát gyakorlatot. A gimnasztika tehát megkülönböztet: I. Aktív statikus gyakorlatokat Eszköz nélkül Eszközzel II. Aktív dinamikus gyakorlatokat 1. Eszköz nélkül 2. Eszközzel III. Passzív statikus gyakorlatokat 1. Társsal 2. Társ nélkül, eszközzel 3. Társ és eszköz nélkül 4. Társsal és eszközzel IV. Passzív dinamikus gyakorlatokat társsal

A képességfejlesztô gyakorlatok sportáganként TORNA I. Aktív statikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

Új MET tagok Szilágyi Jenô Tóth Brigitta Schönveitz János Géczi Anikó Slett Tamás Pindák László Attila Zsigmond Imre Fekti István Horváth László Bedô Lajos Sofron Árpád Orgovány István Sofron Attila Kapusta Dusan Göncz Szabolcs

sportlövészet karate karate kézilabda öttusa jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong

Kistarcsa Dunavarsány Paks Bremen Budapest Budapest Budapest Székesfehérvár Gyôr Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Velem

Kovács Zoltán Egri István Gergely Marton Tibor Gágyor Péter Mayer Péter Palotás István Szongoth Gábor Kiss Tamás Antal Zoltán Szabó Róbert Kovács Bertalan Dragomir György Fehér Andrea Dr. Komáromi Márton

jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong jégkorong taekwondo squash úszás jégkorong fitness lovas sport lovas sport

Budapest Miskolc Budapest Budapest Miskolc Budapest Budapest Budapest Szeged Budapest Kazincbarcika Budapest Karácsond H.böszörmény

36. ábra Térdelô sarokülés, hátsó rézsútos mélytartásban ujjfûzés, karemelés hátra

37. ábra Mint 36. ábrán, csak a homlok a talajon

38. ábra Térdelô sarokülésben, hátul a test mögött a tenyerek összenyomása és tolása felfelé

39. ábra Mint 38. ábrán, csak a homlok a talajon

40. ábra Szögállás hátsó rézsútos mélytartásból karemelés hátra 41. ábra Szögállás ujj-összeakasztás hátul a test mögött, az alul lévô kar maga felé húzza a felül lévôt

42. ábra Kézállásban vállból „megnövés” 2. Eszközzel

43. ábra Svédszekrényen hasonfekvésben karemelés Terra-band szalaggal

21-28

2006/05/14 11:59

Page 1

28 MAGYAR EDZŐ

44. ábra Mint 43. ábrán, csak medicinlabdával

■

51. ábra Hasonfekvés a bordásfal elôtt, karhúzás elôre a fej fölött a bordásfalba beakasztott Terra-band szalaggal

52. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, bal (jobb) karhúzás hátra Terra-band szalaggal

56. ábra Kézállásban a bordásfaltól távolítva válltolás elôre csípôben hajlított testtel

61. ábra Mint az 59. ábrán, csak Terra-band szalaggal

62. ábra Szögállásban csuklósúlyzóval ellentétes karlendítések elôre-hátra 57. ábra Terpeszállásban bal karkörzés a test elôtt törzshajlítással jobbra, majd bal karlendítés magastartásba

47. ábra Térdelés, támasz a svédszekrény-tetôn, a váll tolása lefelé 53. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, karhúzás hátra gumikötéllel

63. ábra Bordásfalnál jobb (bal) haránthelyzet, Terra-band szalaggal jobb (bal) karhúzás hátul keresztbe a fej mögött 58. ábra Mint az 57. ábrán, ellenkezôleg

48. ábra Hasonfekvés, támasz a zsámolyon, a váll tolása lefelé 64. ábra Vállátfordítás az alacsony karfa segítségével 54. ábra Bordásfalnál mellsô oldalállás, válltolás elôre

50. ábra Mély hátsó fekvôtámaszban válltolás elôre, a láb a gumikötél hurokjában

59. ábra Hátsó rézsútos mélytartásból vállátfordítás gumikötéllel

55. ábra Kézállásban a bordásfaltól távolítva válltolás elôre

MAGYAR EDZŐ 21

2006/1

60. ábra Mint az 59. ábrán, csak térdelô sarokülésben ugrálókötéllel

A sportvezetôk nemenkénti megoszlása a 2005–2006-os évben – tanórán kívül, egységes szervezeti, sportszakmai és támogatási keretek között, – megállapodások alapján ellenôrzött módon, egész tanévben edzéslehetôség biztosítása, – gyermeklabdarúgó tornák szervezése (körzeti/megyei/budapesti döntô, tanévzáró fesztivál), – a csoportvezetôk szakmai fejlôdésének segítése, – egyesületi tevékenység és a támogatók népszerûsítése, – nyilvántartási és regisztrációs rendszer készítése.

Az egyesület mûködése

2. Eszközzel

49. ábra Térdelés, támasz a gerendán, a váll tolása lefelé

■

Férfi – 544 fô – 88% Nô – 80 fô – 12%

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

45. ábra Mint 43. ábrán, csak tárcsás súlyzóval

46. ábra Mint 43. ábrán, csak kézisúlyzóval

2006/1

III. Passzív statikus gyakorlatok 3. Társsal

65. ábra Nyújtott ülés magastartásban a társ hátrahúzza a kart, a térdével támasztja a tornász lapockáját

A mûködés a tevékenység egészére kiterjedôen maximálisan ellenôrzött. A Góliát-McDonald's FC Országos Diáksport Egyesület önálló jogi személy, amely az egyesületi törvény alapján alakult. 2006-tól közhasznú szervezetként mûködik. Legmagasabb döntéshozó testülete a küldöttgyûlés, amely az alapszabálynak megfelelôen évente ül össze. Két küldöttgyûlés között az elnökség irányítja a szervezetet. Az egyesület minden vele kapcsolatban álló, kötelezettséget, felelôsséget vállaló magán és jogi személlyel szerzôdést köt. A gyakorlati munka a góliátos körzetekben - budapesti kerületekben, a vidéki városokban, a községekben és aprófalvakban - történik. Hármas szintû – sportcsoportvezetô, körzeti szervezô, elnökség – vertikális tagozódás szükséges és elégséges feltétele az eredményes és hatékony munkavégzésnek. Ez teszi lehetôvé a rendszeren belüli önellenôrzést is. A körzeti szervezôk koordinálják és ellenôrzik a góliátos munkát. Megkötik a tanévre szóló szerzôdéseket. Eljuttatják a csapatokhoz a sporteszközöket, motivációs ajándékokat. Segítik a csoportok Diákolimpián való elindulását, megszervezik a góliátos körzeti tornákat. Folyamatosan kapcsolatot tartanak az egyesület központi munkatársaival és körzetük csoportvezetôivel, segítve, ellenôrizve tevékenységüket. A sportcsoportvezetôk sportszakmai képesítéssel rendelkezô testnevelôtanárok, labdarúgó edzôk, aktív vagy volt lab-

darúgók. Az óvodás csoportokat óvodapedagógusok is vezetik. A pedagógus szakmát jellemzô elnôiesedés a Góliátban nem érvényesül, hiszen túlnyomórészt férfiak a csoportvezetôk. A Góliát büszke arra, hogy nôket is megnyert a legkisebbek labdarúgás sportághoz kötéséhez. (2005-ben 12% lány) A sportcsoportokban folyó érdemi munkát két irányból is kontroll kíséri. Egyik oldalról a szülô, a tanfolyami díjak folyamatos fizetésével ad visszajelzést arról, hogy megfelelônek érzi-e a gyermekével való foglalkozást. Másik oldalról a Góliát helyi szervezôje rendszeresen látogatja a foglalkozásokat. Látja az általa szervezett körzeti rendezvényeken a csapatok és edzôik felkészültségét, az elvégzett munka eredményét, lemérheti a gyerekek fejlôdését. A Góliát-McDonalds' FC a szervezôk és sportcsoportvezetôk számára az esedékes tiszteletdíjat csak akkor folyósítja, ha a velük kötött szerzôdésben foglaltaknak munkájukkal elôzetesen megfeleltek. A gyerekek nevelése és képzése a testnevelôk/edzôk lelkiismeretes és hozzáértô munkáján alapul. Az iskolai gyermeklabdarúgásban és az egyesületi utánpótlás-nevelésben egyaránt ezek az elhivatott, szakmájukat, a gyerekeket és a labdarúgást szeretô „névtelen szakemberek” ezrei dolgoztak az elmúlt 18 évben. Nagyon sokan közülük a góliátos tevékenységük mellett, ha van a településen labdarúgó egyesület és biztosítottak a 7-11 éves korosztályok mûködéséhez a személyi, tárgyi feltételek-, az iskolai csoportokból kiválasztott legügyesebb gyereknek külön edzést tartanak. A Góliát-McDonalds' FC 18 éves mûködésének tapasztalata, hogy a kistelepüléseken, az apró falvakban, szinte kizárólag az iskola, a testnevelô tanár vezeté-

sével foglalkoztatja az alsó tagozatos, focizni akaró gyermekek tömegeit.

A Góliát-rendszer kiegészítô, motivációs elemei Kisgyerekekrôl lévén szó, életkoradekvát motivációs eszközökkel ösztönözzük ôket. Névre szóló, fényképes licenc kártyát, évente egy-két alkalommal különbözô ajándékokat, relikviákat kapnak az egyesület játékosai (labda, vonalzó, kulcstartó, toll, órarend, dominó, plakát, kártya, zászló stb.). Az egyesület honlapján különféle játéklehetôséget (diáktudósítói pályázat, saját fotóalbum, versenyek, szavazások; pl. Ki a Góliátból indult legjobb felnôtt játékos?) biztosítunk a számítógépezésre, internetezésre fogékony, érdeklôdô gyermekek számára. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel – a kezdetektôl – kialakított együttmûködés keretében a Góliát-McDonalds' FC gyermeklabdarúgói, az elmúlt évtizedben 39 alkalommal voltak a magyar válogatott hazai mérkôzésein bekísérôk és labdaszedôk. Több mint 800 góliátos kisgyermeknek, nevelôedzôiknek és hozzátartozóiknak jelentettek életre szóló élményt, településüknek, intézményüknek büszkeséget ezek az események. A Góliát-McDonald's FC mûködésének elsô néhány évében, az MLSZ anyagi hozzájárulásának köszönhetôen, egyesületünk a szövetséggel egyeztetett szakmai programjának részeként – az iskolai tanév végén, az ország megyéibôl érkezô legtehetségesebb góliátos focipalántáinak – egy hetes központi edzôtábort tartott (Csillebérc, Simonpuszta, Etyek). Óriási motivációt jelentett az iskolában focizó gyerekeknek, amikor – ugyancsak

A Góliát-McDonald’s FC 18 éve a számok tükrében

20-29

2006/05/14 11:58

Page 1

20 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 29

2006/1

Tájékoztató a Góliát-McDonald’s FC tevékenységérôl az alapítástól napjainkig (I. rész) 66. ábra Hasonfekvés könyökfogás, a társ hátrahúzza a kart, a térdével támasztja a tornász lapockáját

Majoros Attila Góliát-McDonald’s FC, Budapest E-mail: [email protected]

Bevezetô A Góliát-McDonald’s FC Országos Diáksport Egyesület májusban ünnepli alapításának tizennyolcadik évfordulóját. Fontosnak tartjuk, ezért szeretnénk bemutatni, hogy amíg az elôzô évtizedekben sokan csak beszéltek a labdarúgó utánpótlás-nevelés fontosságáról, egyesületünk civil szervezetként, széles társadalmi hátteret épített ki, tevékenységéhez támogatókat állított maga mellé. A rendszerben tevékenykedôk szakmailag hozzáértô módon, kitartóan és lelkesen dolgoznak közmegelégedésre az iskolai labdarúgásban, a gyerekek egészségéért, a magyar foci felemelkedéséért. A Góliát-McDonalds' FC hosszú évek munkájával olyan értékeket teremtett, amelyre méltán lehet büszke. Az évforduló, az ünneplés pillanatai alkalmat adnak a vissztekintésre, az eredmények, a kudarcok és sikerek számba vételére.

Az egyesület megalakulása A Góliát FC története 1988-ban kezdôdött, a fôvárosban 78 intézmény, 2340 gyermek bevonásával. Tevékenységét a gyerekek mérhetetlen labda- és fociszeretetére, a labdarúgás magyarországi hagyományaira, a „békebeli” grundok eltûnésével kialakult hiányhelyzetre és arra a kézenfekvô felismerésre építette, hogy a focizni vágyó gyerekek tömegei szorosan az iskolához kötôdve élik mindennapjaikat. Ezen az alapon alakult és csiszolódott évrôl-évre az az összetett tevékenység és követelményrendszer, amelyet a Góliát névjegy fémjelez. Felismerve az egyesület által kitûzött célok jelentôségét, azonosulva azzal, az állami sportirányítás és a labdarúgó-szövetség mindenkori irányítói, kezdetektôl támogatták és segítették a Góliát minél szélesebb körû elterjesztését. Az egyesületet megismerte és üdvözlô levélben méltatta Joao Havelange a FIFA volt elnöke. Dr. Mezey György mesteredzô 1992-ben a következô gondolatokkal méltatta az egyesületet. „A hazai utánpótlás-nevelésben az utóbbi évtizedek legnagyszerûbb kezdeményezése született meg. Ezt kell minden erôvel támogatni, mivel

csak innen vezet az út a magyar labdarúgás felemelkedéséhez.” A tevékenységi rendszer megszervezését, a foglalkoztatási formák, keretek kialakítását az alábbi tényezôk motiválták. A nyolcvanas években a gyermekek 90%-a egész nap az iskolában volt, 60%uk ma is ott van. Ez alapvetô lehetôség a foglalkoztatásukra. Az iskoláknak nagyon kevés forrás áll rendelkezésre sport célokra, de természetbeni juttatás formájában (tornaterem-, sportudvar használat) szívesen támogatják, ha valaki önzetlenül gyerekbarát programot, eszközöket, (pl.: focilabda, sportfelszerelés, motivációs ajándék) visz be az iskola falai közé és ezzel az addigiaknál nagyobb lehetôséget teremt az ott tanulók számára, a tanórán kívüli iskolai sporttevékenységhez. A gyerekek meghatározó többsége szereti a játékot, a mozgást, a labdát, a focit. Ez az ösztönös és nagyon erôs vonzódás független a sportág egészének pillanatnyi állapotától. A családok elemi érdeke, hogy gyermekeik sokat mozogjanak, energiáikat pozitív tevékenységgel kössék le, összességében egészséges életet éljenek. A szülôk örülnek, ha biztonságos környezetben, megfizethetô áron, szakszerûen foglalkoznak gyermekükkel. A sportegyesületek nehéz anyagi helyzetben voltak - és vannak-, megélhetési gondokkal küzdenek. Csapatok lehetetlenülnek el, az alacsonyabb korosztályokban nem tudnak elegendô pénzt szánni a soká és bizonytalanul megtérülô utánpótlásra.

Célok Az egyesület céljai 18 éve változatlanok! Kiemelten fontos, hogy abban az életkorban, amikor a gyermekeknek még természetes igényük a játék és a mozgás, a sporttal elôsegítsük egészségkárosodásuk megelôzését, hozzájáruljunk harmonikus testi-lelki fejlôdésükhöz, a labdarúgó sportág megszerettetéséhez, a játékfeltételek javításához. A fenti célok részletesen: – az iskolai (óvodai) gyermeklabdarúgás szervezése, – egészséges életmódra nevelés (min-

71. ábra Hasonfekvés tarkóratartásban, a társ függôlegesen közelíti a könyököket egymáshoz, a térdével támasztja a tornász lapockáját

76. ábra Terpeszülés magastartásban, a társ hátranyomja a kart

81. ábra Hátsó hajlított függôállás fejmagas gyûrûn

4. Társ nélkül, eszközzel

dennapos testedzésben való közremûködés), – a gyerekek természetes, nagyfokú mozgás-, játék-, és labdaszeretetének kibontakoztatása, – sokirányú személyiségfejlesztés, – abban az életkorban közel vinni a labdarúgást a gyerekekhez, amikor ezzel a többi sportág és más elszívó erôk, egyéb kifejezetten káros hatások megelôzhetôk, – széles bázis biztosítása (tömegesítés) a labdarúgás sportág számára, – a rendszeresen foglalkoztatottak széles körébôl a tehetséges gyerekek kiválasztásának és sportegyesületekbe, utánpótlás-nevelô klubokba irányításának elôsegítése, – azokból a gyerekekbôl, akik a késôbbiekben kiesnek a különbözô szûrôkön, de a játékot megszeretik, olyan sportágszeretô bázis kialakítása, amely a jövô szurkolóit, mecénásait adja.

Az alaptevékenység fô elemei „A Góliát szisztéma” alappilléreit a minél több mozgás, játék, a rendszeresség, a szervezettség, az egységes egymásra épülô szolgáltatási és követelményrendszer jelentik. A Góliát-McDonald's FC ösztönzi az óvodák, általános iskolák és az intézmény keretein belül mûködô diáksport-egyesületek 5-12 éves tanulói, játékosai körében hetente két alkalommal labdarúgó foglalkozások szervezését. A „góliátos” rendszerben focizó csapatok részére labdarúgó tornákat rendez. A mûködés elemei: – Magyarország területén a nevelésioktatási intézményekben,

67. ábra Hasonfekvésben a társ közelíti a könyököket a függôleges és egymás felé

68. ábra Nyújtott ülés magastartásban, a társ keresztbe húzza a bal (jobb) kart a fej mögött

69. ábra Nyújtott ülés tarkóratartásban,π a társ vízszintesen közelíti a könyököket a fej mögött

70. ábra Hasonfekvés magastartásban, a társ hátrahúzza a bal (jobb) kart, a másik kezével támasztja a tornász lapockáját

72. ábra Hasonfekvés magastartásban, a társ keresztbe húzza a bal (jobb) kart a fej mögött

73. ábra Térdelô sarokülésben a társ vízszintesen keresztezi a karokat a test mögött

74. ábra Térdelô sarokülés tarkóratartásban, a társ vízszintesen közelíti a könyököket a fej mögött

75. ábra Térdelô sarokülésben a társ vízszintesen közelíti a könyököket a hát mögött

82. ábra Hátsó függés magas gyûrûn 77. ábra Hátsó fekvôfüggés az alacsony fémszerkezeten

83. ábra Térdelô sarokülés, karok a hát mögött, a jobb (bal) nyújtott karral a bal (jobb) kar húzása hátra-lefelé 78. ábra Hátsó függés a faszerkezeten

79. ábra Hátsó fekvôfüggés a magas fémszerkezeten

84. ábra Szögállás, karok a hát mögött, a jobb (bal) nyújtott karral a bal (jobb) kar húzása hátra-lefelé

80. ábra Hátsó fekvôfüggés a kápás-lovon

85. ábra Szögállás magastartásban, karleengedés hátra medicinlabdával

19-30

2006/05/14 11:57

Page 1

30 MAGYAR EDZŐ

86. ábra Svédszekrényen hanyattfekvésben karleengedés hátra különbözô kéziszerekkel (lásd még 20., 22, és 23. ábra)

■

91. ábra Hátsó oldalállásból törzshajlítás elôre, kézisúlyzóval (medicinlabdával), karleengedés hátra 3. Társ és eszköz nélkül

87. ábra Bordásfalon hátsó függés alsó, singes vagy alsó-singes vegyes fogással (fogáscserével is)

88. ábra Hátsó függés a bordásfalon alsó fogással

2006/1

100. ábra Mellsô fekvôtámaszban válltolás hátrafelé 96. ábra Térdelés a bordásfal mellett, a társ közelíti a bal (jobb) könyököt a bordásfal felé (a gyakorlat végrehajtása nyújtott karral is)

101. ábra Terpeszállásban törzshajlítás elôre és ujjfûzés, kartolás elôre-lefelé 92. ábra Térdelés magastartásban, jobb kézzel a bal kar húzása oldalra a fej mögött (ellenkezôleg is)

97. ábra Nyújtott ülés, magastartás a svédszekrénytetôn, törzshajlítás elôre végrehajtása közben az edzô (a társ) megtartja vagy hátrahúzza a kart

93. ábra Hajlított terpeszállás csípôretartásban, a könyökök összetolása a térdekkel

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 6. Eszköz nélkül

102. ábra Szögállás magastartásban, ellentétes karkörzés

4. Társsal és eszközzel 98. ábra Hátsó oldalállásból törzshajlítás elôre, a társ lefelé húzza a kart

89. ábra Hátsó hajlított függôállás az alacsony karfán felsô fogással

90. ábra Mellsô függôállás az alacsony karfán, válltolás elôre

ÚSZÁS I. Aktív statikus gyakorlatok 5. Eszköz nélkül 94. ábra Mellsô oldalállás a gerendánál, az edzô (társ) lenyomja a vállat (lásd még 12. ábra)

95. ábra Hátsó fekvôfüggés a társ vállán

99. ábra Szögállás magastartásban, ujjfûzés és vállból „megnövés” a kar felfelé tolásával

103. ábra Szögállás magastartásban, karkörzés elôre és hátra

104. ábra Szög- vagy terpeszállásban ujjfûzés, törzshajlítás elôre karlendítéssel elôre

■

MAGYAR EDZŐ 19

2006/1

Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 17: 388-392. p. 9. Castagna, C., Abt, G., D’ottavio, S. (2002): Relation between fitness tests and match performance in elite Italian soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 16: 231-235. p. 10. Castagna, C., D’Ottavio, S. (1999): Physiological aspects of soccer refereeing. In: The IV. World Congress on Science and Football. W. Spinks, ed. Sidney, Australia, pp. 67. 11. Castagna, C., D’ottavio, S. (2001): Effect of maximal aerobic power on match performance in elite soccer referees. Journal Strength Conditioning Research. 15: 420-425. p. 12. Catteral, C., Reilly, T., Atkinson, G., Coldwells, A. (1993): Analysis of work rate and heart rates of association football referees. British Journal Sports Meicine. 5: 153-156. p. 13. Csaba Bartha – Leonidas Petridis – Sándor Puhl – Pál Hamar – Carlo Castagna (2005): Fitness test results of hungarian and international level soccer referees and assistants. Journal of Strength and Conditioning Research. (Megjelenés alatt.) 14. Csaba Bartha – Sándor Puhl – Pál Hamar (2005): Comparison of European soccer referres’ conditional abilities. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. cd. 15. D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001): Analysis of match activities in elite soccer referees during actual match play. Journal Strength Conditioning Research. 15: 167-171. p. 16. D’Ottavio, S., Castagna, C. (2001): Physiological load imposed on elite soccer referees during actual match play. Journal Sports Medicin Physical Fitness. 41: 7-32. p. 17. Dobricin, N. (1971): Vnimanie v processze regulacii pszichicseszkoj dojetelnoszti. Materialnü IV. Vszeszajuznovo szezda obcsesztva psichologov SzSzSzR. Tbiliszi. 18. Eissmann, H. J., D’Hooghe, M. (1996): Sports medical examinations. In: The 23rd Man: Sports Medical Advice for Football Referees. FIFA. Leipzig. Germany. Gersöne-Druck. pp. 7-19. 19. Ekblom, B. (1986): Applied physiology of soccer. Sports Medicin. 3: 50-60. p. 20. FIFA News. New physical fitness test for referees 2: 1994. 21. Frankowszki, W. (1975): Etude psycho-physiologique des escrimeurs. Cinesiologie. 56: 84-88. p. 22. Gyôri L., Hegyi P. (2001): A labdarúgás játékszabályai. Oktatási segédanyag. MLSZ. Budapest. 125 p. 23. Harasztiné, Sárosi I. (2003): Az

élsportolók figyelemzavarai. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet. 1: 116-120. p. 24. Harley, R.A., Tozer, K., Doust, J. (1999): An analysis of movement patterns and physiological strain in relation to optimal positioning of association football referees. Journal Sports Science. 17: 813. p. 25. Hoeltke, V., Steuer, M., Schneider, U., Steinacker, T., Jakob, E. (2002): Conditional performance-prerequisities of soccer referees and assistants of the first and second Federal-league. Internationale Journal Sports Medicine. 23: 2. p. 26. Hornyák L. (2002): A labdarúgás játékszabályai. Hot Five kiadó. Budapest. 582 p. 27. Johnston, L., Mc Naughton, L. (1994): The physiological requirements of soccer refereeing. Australia Journal Science Medicine Sport. 26: 67-72. p. 28. Klein, S. (2002): Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Budapest. 509-534. p. 29. Krustrup, P., Bangsbo, J. (2001): Physiological demands of top-class soccer refereeing in relation to physical capacity: effect of intense intermittent exercise training. Journal Sports Science. 19: 881-891. p. 30. Krustrup, P., Mohr, M., Bangsbo, J. (2002): Activity profile and physiological demands of top-class soccer assistant refereeing in relation to training status. Journal Sports Science. 20: 861871. p. 31. Lazarus, R.S., Folkman, S. (1984): Stress, appraisal and coping. Springer. New York. 117-180. p.

32. Mierke, K. V. (1957): Konzentrationsfahigkeit und Konzentrationsschache. Huber Verl. Bern, Klett Verl. Stuttgart. 33. Nagykáldi Cs., Katona L. (1980): A Pieron-teszt alkalmazási lehetôségei sportolókon. TF Tudományos közlemények. 1: 157-171. p. 34. Nideffer, R. M., Bond, J. (1997): A Cross Cultural Examination of the Concentration Skills of Elite Level Athletes. http://www.enhanced-performance.com/nideffer/articles/ais2.html 35. Parasuraman, R. (1998): The attentive brain: issues and prospects. In Parasuraman R. (ed.): The Attentive Brain MIT Press. 3-15. p. 36. Physical Fitness Register for International Referees. FIFA 1989. 37. Pieron, H. (1931): L’attention. Journale Psychologie. 28: 9. p. 38. Pieron, H., Pichot, P., Faverge, J. M., Stoetzel, J. (1952): Methodologie psychotechnique. Presses Universitaires de France. Paris. 39. Reilly, T. (1996): Motion analysis and physiological demands. In: Science and Soccer. T. Reilly, ed. London: E & E N. Spon, pp. 65-81. 40. Reilly, T., Smith, D. (1986): Effects of work intensity on performance in a psychological task during exercise. Ergonomics. 29: 601-606. p. 41. Rontoyannis, G.P., Stalikas, A., Sarros, G., Vlastaris, A. (1998): Medical, morphogical and functional aspects of Greek football referees. Journal Sports Medicine Physical Fitness. 38: 208-214. p. 42. Szilágyi Gy. (1993): A labdarúgás játékszabályai. Cedit. Budapest. 144 p. 43. Ternovszky, F. (2000): Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 60-63. p. 44. Ternovszky, F. (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 100-103. p. 45. Treimann, A. (1972): Az emberi figyelem. (Új távlatok a pszichológiában) Gondolat. Budapest. 119-147. p. 46. Vidnyánszky, Z. (2003): A vizuális figyelem. In Pléh Cs., Kovács Gy., Gulyás B. (2003). Kognitív Idegtudomány. Osiris. Budapest. 220. p. 47. Weston, M., Brewer, J. (2002): A study of the physiological demands of soccer refereeing. Journal Sports Science. 1: 59-60. p. 48. Williams, A. M., Lee, D., Reilly, T. (1996): A quantitative analysis of matches played int he 1991-92 and 1997-98 seasons. London: The Football Association. London: E & E N. Spon, pp. 75-91.

18-31

2006/05/14 11:56

Page 1

18 MAGYAR EDZŐ ban lévô játékvezetô érzelmileg labilisabb, gondolkodása lassúbb, amely a mérkôzésidô elôrehaladtával mind fokozottabbá válik. (25, 29, 30, 39,47,48) Vizsgálati személyeink, mind az állóképesség, mind a gyorsaság tekintetében felveszik a versenyt a hasonló kvalitású európai kollégáikkal. A fittségi eredményeket összehasonlítva elmondhatjuk, hogy nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket a magyar, illetve a görög, az olasz és a német játékvezetôk között. (2,8,9,10,11,15,16,19,41) A labdarúgó játékvezetôk játékszabályismereti, azaz elméleti felkészültségét mérô vizsgálatokat a nemzetközi és a nemzeti Labdarúgó Szövetségek félévente kötelezôen elôírják, mégsem készült a korábbi vizsgálatunkat (5) megelôzôen semmilyen összefoglaló elemzés, tanulmány. A magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetôk játékszabály-ismerete kifogástalannak tekinthetô. Eredményeiket az alacsonyabb minôsítési osztályok játékvezetôivel (NB III., Megyei) összehasonlítva, minden esetben szignifikáns különbségeket tapasztalhatunk. A labdarúgó játékvezetôk figyelemvizsgálatáról a honi szakirodalomban kevés adattal rendelkezünk, éppen ezért is fontosnak találtuk a vizsgálat elkészítését. Az eredményeket tekintve elmondhatjuk, hogy a korábbi szakirodalmi adatokhoz (23,33) képest, a vizsgálatunkba bevont játékvezetôk szignifikánsan jobb eredményeket értek el. Valószínûsíthetô, hogy a megnövekedett követelményrendszer hozzájárulhatott ahhoz, hogy a figyelem-, illetve a koncentráció képesség tekintetében is a magasabb kvalitásúak dolgoznak a honi és a nemzetközi keretekben. A játékvezetôk eredményei nagyon magas figyelmi képességekre utalnak (17,21). A konfliktuskezelésben a versengés jelentheti azt, hogy a játékvezetô kiáll a saját igazáért, és ragaszkodik az általa helyesnek vélt állásponthoz, ami rendben is van. Ugyanakkor a versengô konfliktuskezelô stratégia azt is jelenti, hogy a személy gyôztesen akar kikerülni a konfliktusból, és egyáltalán nem veszi figyelembe a másik fél véleményét, érzéseit, így sokszor feleslegesen fitogtatja hatalmát. Ez pedig már nem helyes magatartás egy játékvezetônél. Elképzelhetô az is, hogy egyes játékvezetôk azért ezt a stratégiát alkalmazzák, mert bizonytalanok a döntésükben, vagy saját képességeikben, és ezt kompenzálandó használják azt a hatalmat, ami játékvezetôi mivoltukból adódik („a bírónak mindig igaza van”). Aki alkalmazkodó, az figyelembe veszi a másik fél szempontjait, képes arra,

■

hogy a másiknak engedjen. Ez lehet kényszerû engedelmeskedés, vagy a másik szempontjának elfogadása, de öltheti az önzetlen nagyvonalúság, vagy a jótékonyság formáját. Talán inkább e két utóbbi jellemezheti a jó játékvezetôket. A játékvezetés során úgy nyilvánulhat meg az alkalmazkodó konfliktuskezelési stratégia, hogy a játékvezetôk többször mondanak le saját szándékuk érvényesítésérôl kis dominanciájú esetekben, s így állítanak maguk mellé „vezéregyéniségeket”, a késôbbi, a mérkôzés kimenetelét is befolyásolható döntésekhez. Az elkerülés öltheti a diplomatikus kitérés formáját, egy probléma kedvezôbb idôpontra való halasztását, vagy egyszerûen visszahúzódást egy fenyegetô helyzettôl. Ezek közül azonban egyik sem kívánatos, ha a játékvezetôk munkájáról beszélünk. Elvárható, hogy a jó bíró határozottan lépjen fel, ne bizonytalankodjon el, és vállalja fel adott esetben a konfliktust egy-egy döntését követôen. Ezt a lelki terhet a jó játékvezetônek el kell viselnie, és aki ezt nem bírja feldolgozni, az könnyen válhat konfliktus-kerülôvé. Ez azt eredményezheti, hogy inkább nem fújja meg a sípját, ha bizonytalan egy szabálytalanságot illetôen, és így kerüli el az esetleges konfliktust egy hibás döntés miatt. A kompromisszum-keresés kölcsönös engedményeket vagy egy gyors és áthidaló megoldás keresését jelenti. Gyakran hasznos lehet, ha úgy tudjuk elérni a célunkat, hogy közben a másik fél sem jár rosszul. Ezáltal elkerülhetô sok felesleges feszültség és vita, könnyebben születik meg a probléma megoldása. Ebbôl is jól látható, hogy miért eredményes az a játékvezetô, aki ezt a stratégiát megfelelôen képes alkalmazni. Eléri a fontos kérdésekben a célját (még ha néha enged is), miközben a játékosokkal is megtalálja a hangot (nem fordítja ôket maga ellen). A mérkôzéseken a játékvezetôknek nem az a célja, hogy barátokat szerezzen, hanem a mérkôzést a körülményekhez képest a lehetô legjobb módon vezesse le. A problémamegoldó konfliktuskezelési mód az elkerülés ellentéte, mely magában foglalja azt a törekvést, hogy a másik személlyel együtt találjunk olyan megoldást, mely mindkettônk számára teljesen megfelelô. Ez azzal jár, hogy a mélyebb gyökerét is meg kell keresni a problémának, és így új alternatívákat, megoldási lehetôségeket tárjunk fel. Ez persze idôigényes folyamat, melynek során a két fél ellenállás és versengés helyett együttmûködik. Talán pont hosszadalmassága miatt ez a stratégia kevésbé jelenhet meg a pályán, de fontos szerepet tölthet be egyéb problémás helyze-

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 31

2006/1

tek kezelésében. Ekkor válik ugyanis hangsúlyossá, hogy egy játékvezetô képes-e együttmûködni más személyekkel. (1,7,28,31,45)

III. Passzív statikus gyakorlatok 8. Társsal

Következtetések • A magyar labdarúgó élvonalban dolgozó játékvezetôk minden tekintetben megfelelnek a sportág által támasztott követelményeknek. • A kondicionális képességek vizsgálatában elért teljesítményük más országok hasonló kvalitású játékvezetôit is felülmúlja, s a szakirodalmi adatokhoz képest is magas értékeket mutat. • Az elméleti felkészültségüket jól tükrözi, hogy a szakemberek (22) által is nehéznek vélt játékszabály-ismereti kérdôívet átlagosan 6 %-os hibaszázalékkal töltötték ki. • A figyelelem-, illetve koncentráció képesség vizsgálatában eredményeik a szakirodalmi adatokhoz mérten is magasnak mondhatók. • A konfliktuskezelési képességük is minden tekintetben megfelel annak, hogy a világ legnépszerûbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportágának közszereplôi legyenek.

105. ábra Terpeszállás, törzsdöntés elôre, törzsfordítással karlendítés oldalra ellenkezô kéztámasszal (mindkét irányba)

106. ábra Mint 105. ábrán, csak kéztámasz nélkül (mindkét irányba)

120. ábra Hátsó függôülés szûk fogással 110. ábra Térdelésben az edzô (a társ) vízszintesen keresztezi a kart a hát mögött

111. ábra Térdelésben a társ összetolja a kart a hát mögött

115. ábra Mellsô hátsó függôállás a bordásfalon felsô fogással

116. ábra Mint 115. ábrán, csak mellsô hátsó guggoló függôállásban

121. ábra Bordásfalon hátsó függés keresztezett fogással (lásd még 87. ábra)

Irodalomjegyzék 1. Balogh L., Barta T., Dominik Gy., Koncz I. (2004): Vezetéspszichológiai sarokpontok. Szókratész Külgazdasági Akadémia. Budapest. 165-186. p. 2. Bangsbo, J., Norregaard, L., Thorsoe, F. (1991): Activity profile of competition soccer. Can. Journal Sport Science. 16: 110-116. p. 3. Bartha Csaba – Majoross Kinga – Puhl Sándor – Hamar Pál (2005): Labdarúgó játékvezetôk és játékvezetô asszisztensek konfliktuskezelô képességeinek összehasonlító vizsgálata. Alkalmazott pszichológia. (Megjelenés alatt.) 4. Bartha Csaba – Puhl Sándor – Hamar Pál (2004): Labdarúgó játékvezetôk kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. Kalokagathia. (Megjelenés alatt.) 5. Bartha Csaba – Puhl Sándor – Hamar Pál (2005): Magyar labdarúgó játékvezetôk elméleti felkészültségének vizsgálata. Sporttudományi Szemle. 1: 1214. p. 2 pont. 6. Bartha Csaba (2005): Európai labdarúgó játékvezetôk konfliktuskezelô képességének vizsgálata. Tanulmánykötet. Országos Labdarúgó Konferencia. (Megjelenés alatt.) 7. Boulding, K. (1962): Conflict and Defense. Harper and Row. New York. 121 p. 8. Castagna, C., Abt, G. (2003): Intermatch variation of match activity in elite

107. ábra Terpeszállás, törzsdöntésben törzsfordítás és ujjfûzés, karlendítés oldalra mindkét irányba

112. ábra Térdelés magastartásban, a társ a fej mögött összetolja a könyököket

7. Eszközzel

108. ábra Karkörzés homokzsákkal mindkét karral felváltva

113. ábra Térdelés magastartásban, a társ a váll megtámasztásával oldalra tolja a bal (jobb) könyököt 9. Társ nélkül, eszközzel

109. ábra Vállátfordítás elôrehátra gumikötél darabbal

114. ábra Terpeszállás törzsdöntésben, törzsfordítás oldalsó középtartás, bal (jobb) kar leengedése oldalra homokzsákkal

122. ábra Szögállás, törzshajlítás elôre, karleengedés hátra a talajra homokzsákkal a kézben

117. ábra Bordásfalnál bal (jobb) haránt függôállás

118. ábra Hátsó függôállás hajlított térddel és szûk fogással

119. ábra Hátsó függôállás a bordásfalon, válltolás elôre

RITMIKUS GIMNASZTIKA I. Aktív statikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

123. ábra A bal (jobb) kar húzása keresztbe jobb (bal) kézzel a fej mögött

124. ábra Szögállás, bal kar magas, jobb kar mélytartásban, ellentétes karhúzás (ellenkezôleg is)

17-32

2006/05/14 11:53

Page 1

32 MAGYAR EDZŐ

■

II. Aktív dinamikus gyakorlatok 1. Eszköz nélkül

125. ábra A bal kar húzása a test elôtt jobb kézzel (ellenkezôleg is)

132. ábra Zsugorülésbôl vállátfordítással emelkedés hídba

126. ábra Térdelô támaszban válltolás lefelé

133. ábra Szögállásban ellentétes karlendítések 127. ábra „Fészekben” válltolás felfelé

128. ábra Nyújtott ülésben karcsúsztatás hátra a talajon

134. ábra Térdelô sarokülésbôl törzsemelés válltolással felfelé III. Passzív statikus gyakorlatok 1. Társsal

129. ábra Híd válltolással

130. ábra Mint 129. ábrán, csak alkartámasszal

131. ábra Hasonfekvés, jobb kar támasz a talajon, bal kar magastartásban, jobb lábemelés (feszítéssel húzás) hátra (ellenkezôleg is)

135. ábra Hasonfekvésben a társ a hát mögött függôlegesen keresztezi a karokat

136. ábra Hasonfekvésben a társ hátsó középtartásból elôretolja a párhuzamosan tartott karokat

Összefoglalás A tanulmányban szereplô képességfejlesztô gyakorlatok szándékunk szerint hatékonyan segítik majd elô három sportág (torna, úszás, RG) edzôinek és sportolóinak munkáját. A vállízületi mozgékonyság fejlesztése – amint azt a bevezetôben írtuk – domináns szerepet játszik a gerincoszlop terhelésének minimálisra csökkentésében. Emellett alapját képezi a vállízületben végbemenô nagykiterjedésû mozdulatok optimális technikai végrehajtásának. Mindhárom, a cikkben szereplô sportág tárgyalásánál azonos rendszerben haladtunk, ezért mindenütt alkalmazható azon elv, miszerint az aktív statikus gyakorlatok – szerrel és szer nélkül egyaránt – végrehajthatók aktív dinamikus formában is. Különbség legfeljebb a terhelés nagyságában, az ismétlésszámban, illetve az ismétlés- és szériaszámok között lehet. Tanulságos megfigyelni, hogy a tanulmányban tárgyalt sportágak közül a vállízületi mozgékonyság fejlesztésében a kéziszerek és edzéssegédeszközök használata elsôsorban a tornában és az úszásban terjedt el. A ritmikus gimnasztikai edzéseken kisebb szerephez jutnak a kéziszerek. Természetesen itt nem a versenyeken alkalmazott ritmikus gimnasztikai szerekre gondolunk. Nyilvánvaló, hogy a különbözô sportágak éves felkészülési programjában eltérô arányban kap helyet ennek a képességnek a fejlesztése, illetve szinten tartása, ez által a kéziszerek alkalmazása is. Az általunk összeállított gyakorlatok, valamint azok továbbfejlesztett változatai a három sportágon kívül más sportágak (például mûkorcsolya, mûugrás, az atlétikai dobószámok, röplabda, kézilabda, sport-akrobatika, fitnesz) oktató munkája során is felhasználhatók. A gyakorlatanyag egy része azonban nem csak a versenysportban, hanem az iskolai és szabadidô

2006/1

sportban is alkalmazható. Természetesen egyes gyakorlatok csak könnyített, esetleg módosított formában végeztethetôk. Igaz ez a kijelentés az iskolai testnevelésre is. A fô szempont, minden esetben a sportoló, a tanuló elôképzettsége! Tanítványaik ismeretében az edzô, a testnevelô tanár feladata a gyakorlatok speciális adaptációja. Fontos megjegyeznünk, hogy tanulmányunk semmi esetre sem egy lezárt egységet képez. Abban bízunk, hogy a gimnasztikai szempontok alapján rendszerbe szedett gyakorlatok egyfajta iránymutatással is szolgálnak az edzôi és testnevelôi kreativitás kiaknázásához. Példának okáért a tanulmányunkban megtalálható kéziszer gyakorlatok között sok hasonlóság fedezhetô fel. Ezzel azt (is) kívántuk sugallni, hogy a különbözô tárgyi feltételekkel rendelkezô szakemberek leleményessége számos ötlet forrása lehet. Eredményes munkát nem csak a „csillogó”, drága, hanem a szerényebb kivitelû, de gyakorta célszerûbb eszközökkel is el lehet érni. Végezetül külön köszönetünket fejezzük ki a Hungarotel Torna Club edzôinek és tornászainak, valamint a Jövô SC-II. kerület edzôinek és úszóinak a fényképfelvételek elkészítéséhez nyújtott segítségükért!

Irodalom Carrasco R. (1980): Gymnastique aux agrés Preparation physique. Editions Vigot, Paris. 41-47., 56-58. Christopher M. N. (1999): Stretching. Útmutató a jó kondícióhoz. Gold Book Kft, Budapest. 17-20., 50-57., 122-125. Counsilman J. E. (1982): A versenyúszás kézikönyve. Sport, Budapest. 117-121. Deli L. (1992): Az ízületi mozgásterjedelem növelésének leghatékonyabb módja. OTSH, Budapest. 36-39. Derzsy B. (2004): A gimnasztika alapjai. F-Forma Kft, Budapest. 101-107. Dorigo C. (1990): A torná-

■

MAGYAR EDZŐ 17

2006/1

rúgás élvonalában – vagyis az NB I.-ben, illetve NB II.-ben – tevékenykedô férfi játékvezetôk sportszakmai teljesítményét felmérjük. Célunk úttörô jellegû, hiszen Magyarországon csak nagyon kevesen foglalkoztak e populáció vizsgálataival (3,4,5,6,13,14,23,33) ilyen átfogó, a labdarúgó játékvezetés leglényegesebbnek tartott képességeit mérô, sportszakmai munka ez idáig még nem készült. Célunk továbbá, a felmérési eredményeinkkel bebizonyítani, hogy a játékvezetôk minden tekintetben felkészültek, s az oly’ gyakran emlegetett „szemüvegre” nincsen szükségük.

Anyag és módszer Vizsgálati személyek Vizsgálatunkban a teljes magyar NB I.es, illetve NB II.-es – országos keret - játékvezetôi populáció szerepel n=(53). A játékvezetôk átlagéletkora 32,7 év. A játékvezetôi pályán eltöltött éveiknek száma átlagosan 10,5 év. Vizsgálati módszerek A kondicionális képességek, avagy a játékvezetôk fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tesztjét – „stop tests” (20,36) – használtuk, amely egy 12 perces állóképességet mérô futásból (Cooper teszt), valamint 50 méteres és 200 méteres gyorsaságot mérô sprintfutásból áll. A tesztet, illetve próbákat ugyanazon napon, a késô reggeli órákban, pihenés után kellett teljesíteniük. A vizsgálatban a futások sorrendje a következô volt: 12 perc, 1x200 méter, 2x50 méter, 1x200 méter. A pihenôidô a 12 perces futás és a sprintfutások között 30 perc, a sprintfutások között pedig 10 perc volt. Az eredményeket elektromos idômérôvel mértük. (Infragate Radiotelemetric Time Measuring system, Type: GUR-1). A vizsgálati személyek minden esetben állórajtból indultak. A felmérés szabályos 400 méteres atlétika pályán, testnevelô tanárok közremûködésével zajlott. A vizsgálatok idôpontjai 2002. június, 2003. február-március, július, és 2004. februármárcius voltak. A vizsgálat megfelelt az elsôdleges tesztkitériumoknak, mivel a statisztikai számítás, a csoportokon belüli korreláció kiszámításakor (ICC R) -1 és +1 közötti értéket mutatott. A játékvezetôk játékszabály-ismeretét - elméleti felkészültségét - mérô felmérésünkhöz kérdôíves módszert használtunk. A vizsgálatban nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire ismerik a játékszabályokat, hanem arra is, hogy miként alkalmazzák azokat mérkôzéseken. Így a kérdôív összeállításakor mérkôzéseken elôfordulható szituációkat írtunk le, és erre vártuk a helyes megoldásokat. A kérdôív 25 kérdésbôl

állt, melyre hibátlan válasz esetén egyenként 4 pontot lehetett kapni, így a maximális pontszáma 100 pont volt. A játékvezetôkhöz személyesen juttattam el a kérdôíveket. A vizsgálatot 2004. nyarán, a játékvezetôk szakmai edzôtáboraiban készítettük. A kérdôív megfelelt az elsôdleges tesztkritériumoknak. A statisztikai számítás 0,81 Crombach alpha értéket mutatott. A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron (37,38) sorompó-tesztje a legáltalánosabb, illetve az egyik leginkább elterjedt módszer. Ezért is esett választásunk erre a tesztre. A négyzetek sarkaiból, vagy oldalából kis vonalak irányulnak kifelé és így nyolc variáció áll elô. A feladat során négy jelvariációt kellett figyelembe venni és a jelsorozatból áthúzni. Tehát a nyolc alternatívából négyet. Azért nehezítettük meg ily módon a feladatot, mert a sport gyakorlatában szinte soha nem fordul elô kevesebb alternatíva, esetleg még ennél is több döntési lehetôség elôzi meg a gyors cselekvéseket. (33) Kétféle hiba különíthetô el, ha a vizsgálati személy nem veszi észre, tehát kihagyja az azonosítandó négyzetet, vagy eltéveszti, azaz nem a megadott négyzetnek megfelelôt jelöli meg. A tesztet mindenkivel, minden esetben négy percig, nyugodt körülmények között végeztettük, a játékvezetôk 2004. évi szakmai edzôtáboraiban. Az instrukcióban a gyorsaság és a pontosság egyenlô súllyal szerepeltek. A teszt értékelését Cser János képletével (33) végeztük, amely megítélésünk szerint a kvalitatív és kvantitatív adatokat jól egyesíti és statisztikailag könnyen kezelhetô értékeket ad. A konfliktuskezelési módszerek mérésére kvantitatív kérdôíves módszert használtunk. A kérdôív a Management Decision Making, (In: Tutor Guide 1996. University of Humberside, UK) magyar változata volt. (43,44) A vizsgálatot 2004. nyarán a játékvezetôk szakmai edzôtáborában végeztük. A kérdôív ötfokozatú skálán 20 itemmel méri a következô konfliktuskezelési módokat: versengô, alkalmazkodó, elhárító, kompromisszumkeresô, együttmûködô. A kérdôív minden tekintetben megfelelt az elsôdleges tesztkritériumoknak. A statisztikai számítások Crombach alpha értékei: 0,84, 0,81, 0,79, 0,82, 0,80. Statisztikai analízis A vizsgálatok eredményeit átlag és szórás alapján adtuk meg. Az adatok feldolgozásához paraméteres, illetve nem paraméteres egyszempontos varianciaanalizist használtunk, a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc.(2001) softwer segítségével (p<0,05).

Eredmények A kondicionális képességek eredményeinek tekintetében az országos keretbe tartozó labdarúgó játékvezetôk igen magas fittségi mutatókkal rendelkeznek. A Cooper tesztben – 12 perces futásban – 2935 méteres, a 200 méteres futás próbájában 29,6 másodperces, az 50 méteres futás próbájában pedig 6,9 másodperces átlageredményt értek el. A játékszabály-ismeret vizsgálatában a kérdôív maximális pontszáma 100 pont volt. Vizsgálati személyeink 94,7 pontátlagot értek el. A figyelemvizsgálati teszt maximális értéke Cser János képlete alapján 400 pont, amely azt feltételezi, hogy a vizsgálati személy négy perc alatt az összes jelet átnézte, s közben egyetlen hibát sem vétett. A labdarúgó játékvezetôk 280,8+3,52 átlageredményt értek el, amely nagyon magas figyelem-, illetve koncentráció képességre utal (21). A konfliktuskezelési képességek skálaértékeinél kapott eredmények minimuma 4, maximuma pedig 20 lehet. (43) A statisztikai számításból kiderül, hogy az országos keretben lévô férfi játékvezetôk nem versengô típusúak, mivel átlageredményük 8,5. Nem akarják érvényesíteni saját akaratukat a konfliktusos helyzetekben, amely a mérkôzéseken biztos, hogy mindig szerencsésebb. Az alkalmazkodó stratégia a versengô ellentéte, így nem csoda, hogy inkább ez jellemzi a vizsgálatunkban résztvevô játékvezetôket. Átlageredményük 11,5. Az elkerülô konfliktuskezelési stratégia nagymértékben jellemzô vizsgálati személyeinkre (átlag=12,5), amely azt feltételezi, hogy a pályán ritkábban „menekülnek el” a konfliktusos helyzetekbôl. A kompromisszum-keresô stratégia (átlag=14,5), akárcsak a problémamegoldó konfliktuskezelés (átlag=14,1) sokkal inkább jellemzô rájuk, vagyis megvan bennük az a képesség, hogy a problémás helyzetekben olyan megoldást találjanak, ami mindkét fél számára elônyös.

Megbeszélés A labdarúgó játékvezetôk kondicionális képességeirôl a nemzetközi szakirodalomból sok adattal, ismerettel rendelkezünk (8,9,10,11,12), de ezek egyike sem foglalkozik magyar játékvezetôkkel. A kutatásokból kiderül, hogy a játékvezetôk a mérkôzések során milyen nagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve, hiszen a mérkôzéseken való megfelelés egyik alapfeltétele a kondicionális képességek maximális megléte. (18,27) Sok kutató által bizonyított tény, hogy a nem megfelelô kondicionális (erônléti) állapot-

16-33

2006/05/14 11:51

Page 1

16 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

Magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetôk szakmai teljesítményének vizsgálata PROFESSIONAL PERFORMANCE SURVEY OF HUNGARIAN ELITE SOCCER REFEREES Bartha Csaba1, Puhl Sándor2, Hamar Pál1 1 2

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Labdarúgó Szövetség, Budapest

E-mail: [email protected]

Összefoglaló Vizsgálati célként azt tûztük magunk elé, hogy az élvonalbeli – vagyis az NB I.ben, illetve NB II.-ben tevékenykedô magyar labdarúgó játékvezetôk sportszakmai teljesítményét felmérjük. Kutatásunk során a játékvezetôk elméleti felkészültségét, valamint kondicionális-, konfliktuskezelési-, illetve koncentráció képességét vizsgáltuk. Vizsgálatunk résztvevôje a magyar országos játékvezetôi keret teljes populációja volt (n=53). Módszereink a felmérések változatossága miatt igen sokoldalúak voltak, azaz: Cooper teszt, 200 méteres futás, 50 méteres futás, játékszabály-ismereti kérdôív, Pieron teszt, konfliktuskezelési kérdôív. Statisztikai analízishez paraméteres, illetve nem paraméteres egyszempontos varianciaanalízist használtunk, a Statistica for Windows 6.0, StatSoft Inc.(2001) softwer segítségével. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a magyar élvonalban tevékenykedô játékvezetôk minden tekintetben megfelelnek a labdarúgó mérkôzések hatékony vezetéséhez. Eredményeik a szakirodalomban megismert vizsgálati csoportokhoz és a hasonló kvalitású más európai játékvezetôkhöz hasonlítva is igen jónak mondhatók. Kulcsszavak: labdarúgás, játékvezetés, sportszakmai teljesítmények.

Abstract The aim of our research is to measure the professional performance of those Hungarian soccer referees who are working for the Hungarian National League I. and II. In the present study the theoretical preparedness, conditional ability, conflict handling ability and concentration ability of soccer referees were investigated. All Hungarian national referees (n=55) took part in the examination. Cooper test, 200meters running, 50 meters running, command of rules questionnaire,

Pieron test and conflict handling questionnaire were used to show the results in different aspects. To analyze the results ANOVA tests were performed for analyzes of data variance (Statistics for Windows 6.0, Stat-Soft Inc. (2001) software). In conclusion the Hungarian soccer referees met the criteria for refereeing first league matches. The performance of the referees was good enough to compare to the quality of international referees and to the research data revealed in international papers. Key-words: soccer, referee working, sport performances.

Bevezetés Evidenciának számító feltételezés, hogy a labdarúgó játékvezetôk megfelelô kondicionális képességekkel rendelkeznek, s emellett jól ismerik a játékszabályokat. Tulajdonképpen ez helyénvaló is, hiszen kik, ha nem ôk rendelkeznek ezekkel, a modern labdarúgáshoz nélkülözhetetlen kompetenciákkal. A „sípmestereknek” azonban nem csak kiváló erônléti állapotban kell lenniük, és kifogástalanul alkalmazni a játékszabályokat, hanem a nyilvános szereplés készségeit is el kell sajátítaniuk. A játékvezetôk hétrôl-hétre megmérettetnek a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók elôtt, akik kritikus szemmel kérnek számon minden döntést. A figyelem, illetve a koncentráció a pszichológia azon területe közé tartozik, amellyel a kutatók a kezdetektôl fogva foglalkoznak. Ennek oka, hogy a figyelem központi probléma, s nélküle szinte semmilyen más jelenség, mint az érzékelés, az észlelés, a tanulás nem jöhet létre. Valamivel kapcsolatban mindig jelen van szándékos vagy nem szándékos formában. (33) Cselekvéseink szinte végtelen variációit optimalizáló figyelem egy összetett, számos funkciót és rendszert feltételezô folyamat. Összetettsé-

gébôl adódik, hogy a több mint száz év során tett erôfeszítések egy egységes figyelemelmélet kidolgozására, sorra kudarcot vallottak. (23, 34, 35 ,46) Az emberi kapcsolatokban, a társas együttélésben természetes az ellentétek megléte, a konfliktushelyzetek sokasága. Ezek közös megoldásai a fejlôdés fontos színterei. A konfliktus az emberi kapcsolatok zavarait, hibáit jelentik, így a további sikeres együttmûködés feltétele a konfliktusok feltárása és kezelése. (1) Konfliktus alatt azt értjük, amikor két vagy több ember között egyet nem értés, feszültség alakul ki. Ugyanakkor a konfliktus nem jelent feltétlenül rosszat, – igaz, negatív hatásai közismertek - sokszor az elôrelépés, a fejlôdés elindítója. (43) A konfliktus egy dinamikus folyamat, ami több szakaszra bontható. Elôször is sokszor a helyzet magában hordozza a konfliktus lehetôségét. Amennyiben a helyzetben résztvevôk ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, a konfliktus kifejlôdik, és ebben a második szakaszban a felek ráébrednek és átérzik a konfliktushelyzetet. Ez félelmet, dühöt, feszültséget, és más érzelmi állapotokat válthat ki, ami valamilyen cselekvésre készteti a konfliktusban állókat. A konfliktus folyamatának harmadik szakaszában valamilyen módon kezelni próbálják a kialakult helyzetet, és valamilyenfajta megoldási stratégiát alkalmaznak. (7, 44)

Célkitûzés Sportjátékokkal foglalkozó szakemberek körében evidenciának számít, hogy egy sportág fejlôdésében releváns szerepet kap a játékvezetés minôsége. Igaz ez a megállapítás a labdarúgásra is, hiszen a korszerû labdarúgás korszerû játékvezetést igényel. Könnyen belátható állításunk valódisága, amennyiben végiggondoljuk, hogy a játékosok, és edzôk részérôl hiába való próbálkozás lenne bárminemû korszerûsítés, ha a játékvezetés színvonala nem követné a játék fejlôdését. Korszerû játékvezetés azonban csak minden tekintetben felkészült játékvezetôkkel lehetséges! Vizsgálatunk célja, hogy magyar labda-

■

MAGYAR EDZŐ 33

2006/1

szok felkészítése Kínában. Az 1990. augusztus 8-18. között Sanghaiban rendezett szakmai továbbképzés tapasztalatai. (Aggiornamento tecnico sulla preparazione delle ginnaste in Cina.) GYMNICA, 4. sz. 2-8., 25-26. Fordította: Hamar Pál Farkas Gy. (1991): Gimnasztika. Tankönyvkiadó, Budapest. 348-349. Fejes E. (1993): A csípôizület hajlékonyságának fejlesztése. Mester-edzô, 4. sz. 6-8. Gôcze M., Vámos L. (1998): Testnevelés I. Kôrös Fôiskola, Békéscsaba. 70-75. Hamar P. (1996): Hogyan tovább tornasport? Mester-edzô, 3. sz. 7-12. Harsányi L. (2000): Edzéstudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 288-312. Harsányi L., Pavol G. (1994): A kondicionális képességek fejlesztésének módszerei. MTE, Budapest. 84-95. Kalmár Zs., Hamar P. (2002): Egy sportpályafutást döntôen befolyásoló tornaelem. Magyar Edzô, 2. sz. 29-32.

Koltai J., Nádori L. (1983): Sportképességek fejlesztése. Sport, Budapest. 145151. Metzing M. (1999): Gimnasztika. Segédanyag gimnasztika vizsgához. TFTI, Budapest. 61-64., 77., 113-116. Miltényi M. (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. 2425., 47-56., 201-212. Nádori L. (1981): Az edzés elmélete és módszertana. Sport, Budapest. 139-141. Szécsényi J. (1992): Stretching. MTE, Budapest. 15-31., 60-62. Vailati F., Colombo G. (1990): A rundel után végrehajtott ugrások. (I volteggi dalla rondata flic flac.) GYMNICA, 4. sz. 2730. Fordította: Hamar Pál V-né Kokovay Á. (1999): A gimnasztika szaknyelve, szakleírása és gyakorlatközlési módszerei. (Határon túli magyar pedagógusok számára.) Hungarológiai Intézet, Nyíregyháza. 5-7. Az elsô szerzô: Munkácsi István Ph.D. hallgató, [email protected]

Megvásárolható a MET-nél: 1146 Bp. Istvánmezei út 1-3. Tel: 06-30-991-0203

Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980, 06-30-991-0203; 06-30-579-3626. Internet: www.met.iif.hu; www.magyaredzo.hu. E-mail: [email protected]

lható BELÉPÉSI NYILATKOZAT o s á m y Fén A Magyar Edzôk Társaságának tagja kívánok lenni. Az éves tagdíjat befizetem. Név:. …………………………………..................................................................................................................................…..…… Szül.hely:……………………………………….................................… Szül.dátum:….........................….….………………………. Legmagasabb edzôi végzettsége/minôsítése (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megelölésével: …………………………………….................................................................................................................................................... Levelezési cím (irányítószámmal):……………………………………………………………...………………………….……...…..… Telefon:…………………………………………Fax: …………….………..…………….………. E-mail:………………..……………... Munkahely:……………………………………………………………………………………................................................................. Munkahelyi beosztás:………………………………………….………………………….………………………….………………….… Edzôi munkahely:…………………………………………………………………………………………………………………………… Edzôi beosztás:……………………………………………………………………………………………………………………............... Legmagasabb iskolai végzettség:……………………………………………………………….Nyelvismeret: ............................... Sportszakmai érdeklôdési köre:………………………………………………………………………………………………………….. Kelt:….………….............………… aláírás A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. számlájára kérjük befizetni. A tagdíj diákok és nyugdíjasok részére 1000,- Ft, aktív dolgozók részére 2 000,- Ft évente. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.

15-34

2006/05/14 11:50

Page 1

34 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 15

2006/1

A jégkorong sportág utánpótlás-fejlesztési folyamatának elméleti és gyakorlati lépései THEORETICAL AND PRACTICAL CONSIDERATIONS OF YOUTH DEVELOPMENT IN ICE-HOCKEY Géczi Gábor1, Bognár József1, Tóth László1, Mayer Péter2, Fekti István2 1

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ), Budapest – Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI), Budapest

2

MOTTÓ: Amennyiben a világszínvonalat célozzuk meg, azon felül kell teljesítenünk. MOTTO: If we want to reach the top, we have to work over it.

Összefoglaló A hazai jégkorongéletben egyre inkább elôtérbe kerül a sportág rövid és hosszú távú fejlesztésének kérdésköre. A célunk, hogy az I. Világháború elôtti idôszakban már elért színvonal újra megvalósíthatóvá váljon. A fedett jégpályák hiánya, a régebbi szûk keresztmetszet eltûnôben van, azonban a dinamikus fejlôdést jelenleg más kritériumok gátolják. Ilyen problémakörhöz tartozik az edzôképzés és utánpótlás-nevelés. Most ennek egyik meghatározó részével, a korosztályos válogatott csapatok kiválasztásának témakörével foglalkozunk részletesebben. Kulcsszavak: tehetség kiválasztás, felmérés, adatbázis, programfejlesztés.

Abstract Experts, coaches and leaders in ice hockey focus on the short and long term sport development programs in Hungary. The goal is to achieve success at the international level, which we saw before the World War 2 for the last time, and it seems realistically attainable again. We have more recently opened indoor ice rinks that could facilitate the improvement of the sport. Other areas such as coaching and youth development programs show some difficulties in the process. In this article we focus on youth talent identification at the national team level. Key-words: talent development, test, data base, research, program development.

Sportágfejlesztés Hazánkban a Magyar Jégkorong Szövetség (JSZ) és partnerkapcsolatainak

együttmûködése révén rohamosan fejlôdik a sportágat alapvetôen meghatározó infrastruktúra. A fedett jégpályák számának növekedése következtében a térképrôl kezdenek eltûnni a fehér foltok, azaz mára már a jégpályák hetven kilométeres körzetei lefedik az ország szinte teljes területét. Talán ez is ösztönözte a Szövetséget arra, hogy megpályázza a 2011-es „A” csoportos jégkorong világbajnokság rendezésének jogát. Tudvalevô, hogy a rendezési joggal óriási lehetôséget kapna hazánk: automatikus résztvevôként a felnôtt válogatott csapat is részt vehetne a VB-n. Véleményünk szerint ennek a nagyszabású tervnek akkor van igazán értelme, ha a sportágban a korosztályos válogatottak, klubok és szakosztályok vezetôi egy közös célért együtt tudnak dolgozni. Ennek a célnak az elsô, és talán legfontosabb lépése az MJSZ szakembereinek iránymutatásai mellett egységes utánpótlás-nevelési koncepció létrehozása és természetesen annak mind teljesebb végrehajtása. A folyamat elsô lépéseként bevezetésre került az edzôi liszensz rendszer, amellyel a Magyar Jégkorong Szövetség a képzéseken és továbbképzéseken való részvételt tette kötelezôvé az edzôk számára. Második lépésként a szövetség edzôbizottsága korosztályonkénti modern felfogású tematikus edzôtovábbképzést szervez, mely az edzôképzés formai és tartalmi reformjának szerves részét képezi. Harmadik lépésként az U 16-os, U 18-as és az U 20-as válogatott a tavalyi év során bekerült a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) által koordinált Héraklész programba és ezzel tudományos igénnyel szisztematikus módon kezdôdött meg a tehetséggondozás vizsgálata és fejlesztése a hazai jégkorongozásban. A Héraklész bajnok programban résztvevô csapatok a tervszerû felkészüléssel már a 2004–2005-ös szezon végére beigazolták az elvárásokat, hiszen mind az

U 18, mind az U 20 megnyerte a korosztályos világbajnokságok Divízió II. osztályú küzdelem sorozatát. Így az utánpótláscsapatok a felnôtt csapathoz hasonlóan, ma már közvetlenül a világ élvonala alatti osztályban, a Divízió I-ben szerepelnek. A Szövetség edzôbizottsága által kiválasztásra kerültek azok az elhivatott és fiatal szakemberek, akik a Héraklész korosztályoknál a sportágfejlesztési koncepcióban vázolt irányelveknek megfelelôen felelôsek a tehetség gondozás komplex munkájáért. A legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalmi eredmények, a nemzetközi tapasztalatok és a Szövetség konkrét céljainak összeegyeztetése nyomán határozott és céltudatos lépéseket terveztünk az utánpótlás korosztályok dinamikus fejlesztése érdekében. Ennek elsô lépéseként maximális figyelmet kap a sportág-specifikus adottságok mind teljesebb és pontosabb meghatározása, vonatkozik ez a motoros, testi, személyiségbeli, érzelmi és szociális tényezôkre is. A jégkorong sportágban nélkülözhetetlen adottságok definiálása után következhet a kiválasztási folyamat megtervezése, valamint a kiválasztott gyermekekben meglévô adottságok következetes edzôi munka nyomán sportág-specifikus tehetséggé fejlesztése, igazi pozitív gondolkodású és sikeres sportemberré való nevelése. Cikkünk második felében az utánpótlás válogató edzôtáborozásról, a Héraklész Bajnokprogramba való kiválasztás elemeirôl fogunk bôvebben szót ejteni. Látható lesz a fejlesztés irányvonala és a motoros tesztek szerepe a kiválasztásban.

5. ábra: Az összes edzés mennyisége 2002. októbertôl 2005. augusztusig éves megoszlásban a futamot magabiztosan megnyerték és ezzel döntôbe kerültek. A döntôben végig vezetve, legjobb tudásuknak megfelelôen evezve, magabiztosan gyôztek, maguk mögé utasítva az esélyesnek számító dánokat, a kétszeres olimpiai bajnok lengyeleket, a háromszoros világbajnok olaszokat és az olimpiai ezüstérmes franciákat. A dubló által 2004. októbertôl 2005. augusztusig végzett edzésmunkát a 4. ábra foglalja össze.

4.4 A háromévi munka összehasonlítása A következô diagramokon jól követhetô az elmúlt három évben végzett edzésmennyiségek alakulása egymáshoz képest. Az összes edzés mennyiségét az 5. ábra szemlélteti, míg az egyes edzésfajták egymáshoz képesti alakulását mutatják a 6. ábra diagramjai. Szem-

betûnô, hogy legtöbbet a 2003 évi felkészülés során eveztünk. Ennek magyarázata az, hogy 2003-ban ült össze a csapat és célul tûztük ki az olimpiai kvalifikációt, valamint az olimpián való eredményes szereplést. Ennek logikus következménye volt, hogy 2003-ban kellett sokat evezni, egyrészt a csapat összecsiszolása érdekében, másrészt pedig a nagymennyiségû munkát az olimpia elôtti évben kellett elvégezni. A diagram azt is mutatja, hogy legkevesebbet a 2005 évi felkészülés során eveztünk. Ennek oka az volt, hogy – mivel az olimpiai felkészülés nagyon sokat kivett a versenyzôkbôl – csökkenteni kellett az edzésmennyiséget, valamint a fiúknak egyetemi tanulmányi elmaradásaikat is pótolniuk kellett. Az evezés mennyiségét havi bontásban mutató diagramon jól látható az ôszi és tavaszi vízi edzôtábor hatása is.

4.5 A különbözô felkészülési idôszakokra jellemzô edzésintenzitás összehasonlítása Az egyes felkészülési idôszakok egyegy tipikus hetének terhelési intenzitásait a 7. ábra szemlélteti. Az adatokból jól látszik, hogy a tavaszi alapozó idôszakban a legmagasabb az intenzív, azaz az anaerob terhelés aránya.

6. ábra: Az evezés, a súlyzó és a futás mennyisége 2002. októbertôl 2005. augusztusig éves megoszlásban

5. Zárszó

Az U16-os jégkorong válogatott 2005. augusztusi edzôtábora és válogatója A Magyar Jégkorong Szövetség 2005. augusztus 10-12. között tartotta az U 16os jégkorong válogatott egy meghatározó válogató edzôtáborát. Az esemény néhány dologban lényegesen eltért az eddigi gyakorlattól, hisz elôször próbáltunk ki más országokban már bevált kiválasztási módszert. Úgy gondoltuk érde-

Az összes edzés mennyiségében a három évet tekintve hasonló tendenciák figyelhetôk meg, mint a csak az evezés mennyiségét figyelembe vevô diagramon. A 2., a 3. és a 4. ábra kördiagramjait is tanulmányozva látható, hogy a 2003. évi felkészülésben nemcsak az evezés összmennyisége, hanem a többi edzésfajtához viszonyított aránya is jóval magasabb, mint a következô két évben. Ezt már az elôzôekben indokoltam. A súlyzós edzések aránya a 2004. évi felkészülés során jelentôsen magasabb volt, mint a másik két évben. Ennek oka az volt, hogy ebben az idôszakban a versenyzôk erejét és testtömegét kiemelten kellett növelni. A futás részaránya az összes edzésben az évek során jelentôsen növekedett, mert a már összeszokott csapat edzéseiben idôvel a változatosság kedvéért az állóképességi munkát futás formájában nagyobb arányban végeztük.

7. ábra: Tipikus ôszi és tavaszi alapozó, valamint verseny idôszaki hét edzéseinek intenzitás-megoszlása

Azt gondolom, hogy a Magyar Evezôs Szövetség elnökének tamperei kritikáját az elmúlt évek eredményei megcáfolták. A mi ezévi vb-gyôzelmünkkel együtt az utóbbi öt évben három evezôs csapat öt vb-aranyat nyert! Ezek a sikerek egy összetett csapatmunka eredményei, amelyben a kiváló versenyzôk és az ôket a végsô gyôzelemig vezetô edzôk mellett benne vannak azok a nevelô edzôk is, akik lapátot adtak a kezdô evezôsök kezébe és megszerettették velük az evezést. Elsô sorban rajtunk, magyar evezôs edzôkön múlik, hogy ez a sikersorozat folytatódik-e!

14-35

2006/05/14 11:47

Page 1

14 MAGYAR EDZŐ

■

3. ábra: Edzésmennyiség 2003. októbertôl 2004. augusztusig szárazföldi tábor Tatán, az egyhetes ausztriai sífutó tábor, az ezt követô egyhetes tatai erôállóképesség-fejlesztô tábor, majd a márciusi, kotori melegvízi tábor és a háromhetes vízi alapozó tábor Dunavarsányban. A májusi tájékoztató versenyen a fiúk magabiztosan nyerték az FKS 1x-t és az FKS 2x-t. A májusi poznani vk-n FKS 2x-ben megszereztük a negyedik helyet, annak ellenére, hogy erre a nagyon korai versenyre még nem készültünk igazán rá. Az ésszerû felkészülést szem elôtt tartva a müncheni vk-t kihagytuk, és készültünk a luzerni vk-ra, amelyre már a csúcsforma közelébe kellett a csapatnak jutnia. A várakozásnak megfelelôen a fiúk Luzernben FKS 2x-ben az olasz és a francia egység mögött szorosan a harmadik helyen végeztek. Az egész éves felkészülés jó körülmények között, mindenben a tervek szerint zajlott, szerencsésen betegség és sérülés nélkül. Az elôzô évi tapasztalatok alapján ebben az évben a felkészülési munkához nagyon jól illeszkedôen sikerült a felmérések programját is összeállítani. Az olimpiai szereplés jól sikerült, némi szerencsével érmet is szerezhettünk volna. Rettenetesen erôs mezônyben, nagyon szoros versenyt vívva, legjobb tudásuknak megfelelôen evezve, a gyôztest 3,76 mp-re megközelítve, a dobogótól 1,46 mp-re a fiúk az ötödik helyet szerezték meg. Ettôl a – tényleges életkorukat és az együtt, evezéssel töltött idôt tekintve – fiatal csapattól ez az olimpiai ötödik helyezés nagyon jó eredmény volt. Az elôzô évi vb- hatodik helyhez képest nagyon sokat fejlôdtek. Míg 2003-ban a legjobbtól 12 mp-cel maradtak el, addig az olimpián, jobban felkészült ellenfelek ellen, nehezebb pszichikai szituációban 3,76 mp-re megközelítették az olimpiai bajnokot! Az eredmények azt bizonyították, hogy a Varga – Hirling páros egymásra talált, és mind technikailag, mind szellemileg nagyon jól összeillenek. A dubló által 2003. októbertôl 2004. augusztusig végzett edzésmunkáját a 3. ábra szemlélteti.

4.3 A dubló harmadik éve – 2005, vb I. hely Az olimpián jól szerepeltünk, de mégsem voltunk elégedettek. Egy hónap pihenô után úgy döntöttünk, hogy az eredetileg tervezett pihenô év helyett célul tûzzük ki a 2005-ös vb megnyerését. A közös tavaszi alapozást február végén a kotori vízi edzôtáborral kezdtük. Bár az idôjárás miatt a tervezett vízi munkának csak kb. felét tudtuk elvégezni, a korai melegvízi edzôtáborozás mégis nagyon hasznos volt. Az elsô világkupa versenyt Etonban a fiúk megnyerték. Ezen a versenyen rengeteg tapasztalatot szereztünk. A második világkupa versenyt (München) kihagytuk, mert nem illett bele a felkészü-

2006/1

lési tervbe. Ebben az idôszakban egy rendkívül hasznos edzôtábort tartottunk Baján. A harmadik világkupa versenyen, Luzernben a dánokat 0,3 másodperccel megelôzve ismét nyertünk. Ezzel megnyertük az összetett vk-t. A felkészülés szempontjából igen kedvezôtlen idôpontban megrendezett ob után a vb felkészülés elsô két hetét Dunavarsányban, a következô két hetet saját kérésünkre Velencén töltöttük. A velencei edzôtábor különösen hasznosnak bizonyult, mivel így jobban fel tudtunk készülni a Gifuban várható vízviszonyokra. Egyébként a felkészülés a tervek szerint zajlott. A Japán és Magyarország közötti 7 óra idôeltolódás miatt rendkívül fontos volt, hogy a csapat a vb-versenyek megkezdése elôtt 9 nappal ki tudott utazni Gifuba, a verseny színhelyére. Ennek eredményeképpen Hirling 7 nap, Varga 8 nap után érezte, hogy sikerült az átállás. Gifuban az elôfutamot a fiúk magabiztosan nyerték, csak annyit adtak ki magukból, amennyi feltétlenül szükséges volt. Ezzel közvetlenül továbbjutottunk a középfutamba. A középfutamban a rajt után a fiúk fokozatosan elhúztak a mezônytôl, az olaszokat szemmel tartva

4. ábra: Edzésmennyiség 2004. októbertôl 2005. augusztusig

■

MAGYAR EDZŐ 35

2006/1

kes lehet a fôbb tapasztalataink megosztása a Magyar Edzô olvasóival. Elöljáróban annyit, hogy ez az edzôtábor volt a legjelentôsebb esemény az évben. Az edzôtábor fô célja az volt, hogy a 16 éves kor alatti magyar hokisokat komplex tesztekkel és próbajátékkal felmérjük. A tét jelentôs volt, hiszen a felmérés eredményeképp a legjobbak a Héraklész Bajnokprogramba kerülhettek. A népszerûséget és a program tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ország szinte valamennyi klubjából több mint 50 U 16-os játékos jelent meg. A fiatalok maximális odaadással és teljesítménnyel bizonyították, hogy nem véletlenül javasolta ôket egyesületük a korosztályos válogatottságra. A három napos összejövetel során szárazföldön 5, míg jégen 6 számban teszteltük a játékosok motorikus képességeit és sportági technikai szintjét. Ezt követôen egymás közötti edzômérkôzéseken mérhettük fel játékintelligenciájukat és játéktudásukat. A következôkben a motoros tesztekrôl számolunk be bôvebben. A honi jégkorong történetében elôször mind szárazon, mind jégen fotocellás méréseket alkalmaztunk a tesztek során, így az eredmények pontosságához és hitelességéhez nem férhetett kétség. Természetesen a fotocellás mûszerek mûködési sajátságai miatt ezek használata kizárólag az egyenes vonalban történô mozgásokból álló tesztek esetében volt lehetséges. Az új mérésmódszer tapasztalataink szerint egyértelmûen növelte a gyerekek belsô motivációját és küzdeni akarását. Az általunk használt, eredetileg a Nemzetközi Jégkorong Szövetség ajánlását bíró tesztszámok az 1. táblázat foglalja össze. A táblázatból látható, hogy a sportolók számára ismert, technikai és szabályosság tekintetében egyaránt begyakorolt mozgásokról van szó. A tesztek összeállításánál a szempontunk elsôsorban az egységesség volt. Egy részrôl, hogy a

Magyarországon dolgozó külföldi jégkorong szakemberek magas létszámának köszönhetôen a klubokban túlnyomórészt a táblázatban bemutatott tesztek lettek bevezetve. Másrészrôl a korosztályos válogatottaknál az U 18-as válogatott keret is ezzel a tesztrendszerrel dolgozik. Így több okból is kézenfekvônek tûnt a mind teljesebb egységességre és összehasonlíthatóságra való törekvés. A mérés hitelességére és objektivitására is nagy hangsúlyt fektettünk, mindebben az adatok statisztikai módszerekkel történô elemzése-összehasonlíthatósága is segítségünkre volt.

A mérésrôl A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) munkatársai, Géczi Mariann és Pigniczky Dorottya végig nagy segítségünkre volt a mûszerek kezelésében, melyet ezúton is köszönünk. Az 1. táblázatban azokat a teszteket jelöltük vastag betûkkel, melyeknél fotocellás mérést alkalmaztunk. Minden esetben a végeredmény mellett a robbanékonyságra utaló idôeredményeket is néztünk, a rajttól 10 méterre felállított kiegészítô kapuk felállításával. Rögtön a kezdeteknél jelentkezett viszont két, a jégkorong sajátságaiból adódó mérési nehézség. Az egyik, hogy a korcsolyázás oldalirányú mozdulatai és kiterjedése miatt majdnem kevésnek bizonyult a kapuk közt beállítható maximális, a fotocella által még érzékelhetô távolság. A hátrafelé korcsolyázás esetében ez a távolság is kevés volt, így kézi mérést kellett alkalmaznunk. A másik probléma abból fakadt, hogy az elemmel mûködô mérômûszerek nem kifejezetten érezték otthonosan magukat a jégpálya hideg klímájában, így a megszokottnál sokkal sûrûbben merültek le energiaforrásaik. Az említett két problémától eltekintve a felmérés gördülékenyen zajlott, és ami lényegesebb, hatékonynak bizonyult a módszer sportág jellemzô jegyeinek mérése tekintetében. Mindent egybevetve mindenképp po-

1. táblázat/Table 1.: Utánpótlás motoros tesztek / Youth motor tests Teszt helyszínek Szárazföldön

Jégen

8. ábra: A csapat fogadása Ferihegyen a vb-gyôzelem után

Tesztek • helybôl távolugrás • 6x9 méteres ingafutás • 60 méteres síkfutás • 400 méteres síkfutás • 1500 méteres síkfutás • 36 méter korcsolyázás elôre • 36 méter korcsolyázás hátra • 36 méter korongvezetés elôre • 6x9 méteres ingakorcsolyázás • 6x54 méteres ingakorcsolyázás • összetett korongvezetési gyakorlat • edzômérkôzés

zitív tapasztalatokkal zártuk a felmérô tábort. A siker a fotocellás mûszer sportági beválásán kívül elsôsorban a gyerekek odaadásának és lelkesedésének volt köszönhetô. Az eredmények sokszínûsége és objektivitása óriási lehetôség minden edzônek a kiválasztás során. Ugyanígy az információ jelentôs maguk a gyermekek és szüleik számára is, hiszen a szint (illetve ismételt használatnál a fejlôdés) megállapítása és objektivitása ezen módszer alkalmazásával megkérdôjelezhetetlenné vált. A kristálytiszta, követhetô és mérhetô válogatási elvek, a bevezetett standardok lehetôvé teszik az igazságos válogatást, valamint az ország legtávolabbi zugának fiatal jégkorongozói számára a korosztályos válogatottba való kerülést és a dinamikus fejlôdés lehetôségét.

Összegzés, terveink A fotocellás mérés és a jégkorong sportág véleményünk szerint abszolút életképes páros lehet, minden reményünk szerint a jövôben egyre szélesebb körben válik lehetôség a rendszeres használatára. Ez természetesen elsôsorban financiális kérdés, hisz a géppark beszerzése vagy bérlése költséges. Viszont a NUPI mûszereit használva a Héraklész Program korosztályainak sportolói (U16, U18) remélhetôleg már rendszeresen találkozhatnak majd ilyesfajta mérésekkel és ezek eredményeivel. Összegezve elmondható, hogy a Magyar Jégkorong Szövetségben elindult az az objektivitáson és mérhetôségen alapuló folyamat, mely minden bizonnyal a sportág lendületes fejlôdéséhez vezethet. Az elhivatott és felkészült edzôi gárda a sportág fejlôdését elôsegítô legfrissebb sporttudományos eredményeket és módszereket építi be mindennapos edzésmunkájába, ôk azok a szakemberek, akik interdiszciplináris ismereteik és edzôi tapasztalataik alapján hamarosan szakterületük komoly szaktekintélynek számító vezetôivé, edzôivé válhatnak. Valószínûleg a folyamat hosszú és fáradságos lesz, azonban az elvégzett munka meghozza majd a megfelelô eredményt. Bizakodva tekintünk a Nemzetközi Jégkorong Szövetség döntése elé, mi a magunk részérôl mindent megteszünk azért, hogy nemzeti csapatunk már esetleg a 2011-ben az elsô itthoni „A” csoportos világbajnokságon tisztességgel helyt álljon. Jelenleg tervezés alatt állnak újabb, sportágunk életében szintén újnak mondható elméletek és vizsgálati módszerek. Egyik a jégkorongozók mérkôzés

13-36

2006/05/14 11:39

Page 1

36 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

mp-cel megvertük ôket. Gifuban is a dán csapatot tartottuk legnagyobb ellenfelünknek, az ô legyôzésükre dolgoztuk ki taktikánkat. A döntôben már a pálya elején felvettük velük a pozícióharcot, nem engedtük el ôket, sôt 1000 m-nél mi vezettünk 0,32 mp-cel, 1500 m-nél már majdnem 2 mp-cel vezettünk, s onnan már a hullámokkal dacolva az elôny megtartására törekedtünk. Gyôzelmünkben nem kis szerepe volt a jó formaidôzítés mellett a taktikának is.

3.7. Formaidôzítés Mivel állandóan a csapattal együtt vagyok, látom, érzem, hogy milyen pszichikai és fizikai állapotban vannak. Ismerve versenyzôim regenerálódási képességét, ennek megfelelôen adagolom a terhelést, és próbálom „belôni”, hogy a verseny idôpontjára kerüljenek abba az állapotba, hogy maximális teljesítményüket tudják hozni. Pályafutásom alatt sokszor tapasztaltam, hogy olyan csapatok, amelyek év közben a nemzetközi versenyeken jól szerepeltek, a felkészülés utolsó szakasza után, pont az év legfontosabb versenyén, a világbajnokságon korábbi teljesítményüktôl messze elmaradva szerepeltek. Én azt a módszert alkalmazom, hogy az alapozó idôszakban bátran dolgozunk, de a verseny elôtt bátran hagyom a versenyzôket pihenni is. alatti keringésrendszeri mutatóiról ad majd hasznos információkat. Más sportágakhoz hasonlóan a mérések alapját a mérkôzés egésze során viselt Polar jeladók biztosítanák, míg az eredmények számítógépen válnak értékelhetôvé. Egyes sportágaknál az eljárás már régóta ismert és alkalmazott, de a jégkorongban, a felszerelések alatt viselt adók min-

denképpen újdonságszámba mennek. Reméljük, sikerül még pontosabb képet kapnunk a mérkôzések terhelési sajátságairól, így hatékonyabbá válhat az edzésmunka tervezése és a versenyre való felkészítés. Tervünk még a korosztályos válogatottakat pedagógiai, pszichológiai és szociológiai szempontok szerint is felmérni, melyek segítségével komplex ké-

pet kapunk a sportoló személyiség jellemzôirôl, az asszertivitás és szorongás sajátosságairól, valamint a játékosok családi és társadalmi háttérének szerepérôl a sportágat érintôen. Mindezek segíthetnek minket a biológiai és környezeti faktorok mind teljesebb megismerésében és ennek alapján a sportág továbbfejlesztésében.

MAGYAR EDZŐ 13

2006/1

3.8. A versenyzôk sportorvosi teljesítménymérése Rendkívül fontosnak tartom, hogy a versenyzôk aktuális fizikai állapotát rendszeresen, a felkészülés megfelelô szakaszában ellenôrizzük. Ezek a mérések információt adnak a versenyzô elôzô méréshez képesti fejlôdésérôl és az éppen aktuális formájáról. Már több mint 10 éve dolgozom együtt dr. Györe István sportorvossal, aki méréseivel nagymértékben hozzájárul sikereinkhez. Az idôszaknak megfelelôen egy négylépcsôs terheléses vizsgálaton veszünk részt Györe doktornál, amelynek során mérik az egyes terhelési lépcsôk végén a versenyzô tejsavszintjét, valamint pulzusát és annak megnyugvását. A mért

eredmények alapján Györe doktor tájékoztat a versenyzôk állapotáról és javaslatot tesz a következô idôszak edzésmunkájára. A következô idôszak edzéstervét Györe doktor javaslatait figyelembe véve állítom össze.

3.9. A versenyzôk táplálkozása, táplálék-kiegészítése Az is közhely, hogy a versenyzônek megfelelôen kell táplálkoznia. A versenyzôk esetében persze nem egyszerûen a hétköznapi értelemben vett helyes étkezésrôl van szó, hanem az intenzív fizikai munkának megfelelô táplálkozásról. Különösen érdekes ez a könnyûsúlyúaknál. Szerencsére Vargának és Hirlingnek nincsenek súlyproblémái, Vargának ugyan oda kell figyelnie, de Hirlingen még van hely egy kis izomnak. Ennek ellenére az étkezésre nagy gondot fordítanak. Az jó, hogy fogyasztaniuk nem kell, de azt viszont biztosítaniuk kell, hogy a szervezetük minden szükséges anyaghoz kellô mennyiségben hozzájusson. Az edzôtábori étkezésekbôl fegyelmezetten kihagyják az üres kalóriát jelentô ételeket, emellett a sportorvossal egyeztetve a sporttevékenységben szükséges anyagokat, vitaminokat, nyomelemeket táplálék-kiegészítôkkel pótolják.

3.10. Megfelelô sporteszköz Versenyzôim 1996 óta eveznek Schellenbacher-hajóban. A kapcsolat úgy kezdôdött, hogy a skóciai vb-re nem volt megfelelô hajónk. Melega Tibor közbenjárására Max Schellenbacher, a cég tulajdonosa kölcsönadott egy hajót a vb-re. A kettes nyolcadik lett, amit Schellenbacher úr jó eredménynek ítélt, és ettôl kezdve a vb-re készülô csapatomnak minden évben adott kölcsönhajót. A legújabb modelljeiben mi evezhetünk elôször. Az olimpiára két hajót is készített nekünk, egyet normális vízviszonyokra, egyet pedig extrém hullámos vízre. Ez a tulajdonképpen szponzori segítség mindkét fél számára nagyon hasznos: nekünk kiváló versenyhajót jelent, a cég számára pedig – az egyre jobb versenyeredmények– reklámot. Vélemé-

nyünk szerint ez a hajó a legjobb versenyhajók közé tartozik, de például az Empacher hajókhoz képest jóval kényelmesebb. Meggyôzôdésem, hogy ez a kapcsolat is jelentôsen hozzájárult könnyûsúlyú evezôseink eredményeihez.

4. Út a világsikerig Most vegyük sorra, hogyan jutottunk el a világbajnoki gyôzelemig.

4.1 A dubló elsô éve – 2003, vb VI. hely A megfelelô csapatot hosszas tesztelés, többekkel való próbaevezés után, a 24-dik órában sikerült megtalálni. 2001 óta kerestem Varga Tamás mellé a megfelelô dubló partnert, akit 2003 tavaszára sikerült megtalálni az elôzô évben még ifjúsági korú Hirling Zsolt személyében. Az ôszi edzôtábortól kezdve, a téli ergometer felmérôkön át, a kotori melegvízi és a dunavarsányi edzôtáborig, Varga Tamás naponta minden egyes edzésen bizonyította, hogy ô mellé kell keresni a partnert, Hirling Zsolt pedig edzéseredményeivel mutatta magát, hogy ô a keresett partner. A május 2–4-ei szegedi válogató és nemzetközi versenyen Varga Tamás nyerte a F KS 1x-t, Hirling pedig a harmadik helyet szerezte meg. Szombaton és vasárnap a válogatón a dubló elsô helyezést szerzett. Ezzel véglegesen eldôlt, hogy Hirling lesz Varga dubló partnere. A esseni nemzetközi versenyen harmadik, a milánói és a müncheni vk-n egyaránt második helyen végeztünk. A kötelezô versenyek és a folyamatos bizonyítási kényszer miatt a luzerni világkupán már kiütköztek a fáradtság jelei, itt már csak ötödikek lettünk. A vb táborbeli terápiás edzések ellenére ez a csapat a világbajnokságra már igen leharcolt állapotban jutott ki. A fiatal csapattól az elért vb-hatodik helyezés jó teljesítménynek számít, különösen azért, mert ezzel kivívtuk az olimpiai kvalifikációt. A dubló által 2002. októbertôl 2003. augusztusig végzett edzésmunkát a 2. ábra foglalja össze. Itt jegyzem meg, hogy az evezés mennyiségébe beszámítom az evezôs ergométeren szárazföldön végzett munkát is. Az edzés mennyiségek összesítésekor 1 óra evezés, ergométerezés, vagy egyéb edzésmunka 12 km evezésnek felelt meg. Az edzések mennyiségét az összesíthetôség és összehasonlíthatóság érdekében idôtartamban fejezem ki.

4.2 A dubló második éve – 2004, olimpia V. hely 2. ábra: Edzésmennyiség 2002. októbertôl 2003. augusztusig

A felkészülés során nagyon hasznos volt a háromhetes ôszi, alapozó vízi tábor Dunavarsányban, a decemberi, kéthetes

12-37

2006/05/14 11:26

Page 1

12 MAGYAR EDZŐ kat és az információkat. Ha már nekem, mint versenyzônek nem sikerült a csúcsra jutnom, mint edzô szeretném legalább a versenyzôimet a csúcsra vezetni. A fejezet további részében elôször általánosan, majd az azutáni fejezetben konkrétan mutatom be azt az edzésmunkát, amit 1995 óta végzek, és ami az elôzôekben ismertetett eredményekhez vezetett, kiemelve azokat a részleteket, amelyek megítélésem szerint eltérnek a magyar evezôs sportban jelenleg szokásos gyakorlattól. Az edzésmunkával kapcsolatos nézeteim és módszereim a következôk:

3.1. Az edzésmunka mennyisége A külföldi és a hazai sikercsapatok edzésmunkájában, nemcsak evezésben, hanem más állóképességi sportágakban is, mint pl. úszásban, kerékpárban, atlétikában, az állóképességi munka hetente 20-25 óra. Hasonló edzésmennyiségekrôl számoltak be az évente megrendezett evezôs konferenciákon a meghívott neves külföldi edzôk is. Az én véleményem szerint is szükséges a heti 2025 óra állóképességi munka, bár a Varga – Hirling dubló eddigi munkájában különbözô okok miatt csak valamivel kevesebb edzést tudtunk végezni. A dubló által az elmúlt 3 évben elvégzett tényleges edzésmunkát a 4. fejezetben mutatom be részletesen.

3.2. Az edzésmunka minôsége, intenzitása A régebben szokásos módszerrel szemben, miszerint az alapozó idôszakban sokat kell evezni alacsony intenzitással, a versenyidôszakban pedig kevesebbet, de nagyobb intenzitással, nálam az ôszi alapozó idôszakban a terhelések 1015%-a, a tavaszi alapozó idôszakban 2328%-a, a versenyidôszakban 13-18%-a esik anaerob tartományba. Az alapozó idôszakban is relatív sok az intenzív munka, sôt, a tavaszi alapozó idôszakban még több is, mint a versenyidôszakban, mert ahhoz, hogy a versenyeken a versenyzôk megfelelôen tudjanak teljesíteni, az anaerob munkát is egész évben kell végezni. Az edzéseknek mindig elôírt intenzitással kell folyniuk, különben nincs edzéshatásuk! A hazai gyakorlat az, hogy három hét kemény munka után egy hét könnyû, 60%-os mennyiségû munka következik. Tapasztalatom szerint három hét kemény munka után a szervezet nem tud egy hét alatt regenerálódni, ráadásul a pihenésre szánt idôt csökkenti, hogy a könnyû héten szoktak lenni a felmérôk is. Nálam három hét kemény munkát két hét könnyû, 50%-os vagy az alatti

■

mennyiségû munka követ, és a felmérôket a második könnyû héten tartjuk.

3.3. Személyre szabott edzésmunka Az edzés hatékonysága érdekében az edzésen elvégzendô munkát mindig a versenyzô pillanatnyi edzettségi állapotához kell szabni. Ha ehhez képest a munka mennyisége kevés és intenzitása alacsony, a versenyzô nem edzôdik, ha pedig sok, akkor a versenyzô nem edzôdik, hanem leépül. Ezért rendkívül fontos az egyénre szabott edzésmunka. Egyéni versenyzô esetén ez megfelelô odafigyeléssel viszonylag könnyen megvalósítható. Csapat sportoknál azonban a dolog az edzô határozott szándékán és leleményességén múlik. Az edzésmunka mennyiségének és intenzitásának meghatározásakor figyelembe veszem Györe doktor mérési eredményei mellett mindennapi megfigyeléseimet is. Én lehetôleg minden edzésen ott vagyok és figyelem a versenyzôimet, hogy miként reagálnak a terhelésre. Így azonnal észre tudom venni, ha valamelyik versenyzôm a kelleténél fáradtabb, és módosítok az edzésterven. A csapat esetében ezt úgy oldom meg, hogy együtt csak a mindkettejüknek szükséges terhelést végzik el, majd az edzést egyéni állapotuknak megfelelôen külön folytatják. Az edzésmunkát olyan értelemben is személyre kell szabni, hogy a versenyzôt azon a téren kell fejleszteni, ahol elmaradása van. Hirling Zsolt esetében például fiatal kora miatt most aktuális feladat izomerejének és testtömegének növelése.

3.4. A versenyzôk technikai felkészítése Az evezés köztudottan technikai sport. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kedvezôtlen idôjárási viszonyok miatt az ellenfelekkel szemben hátrányba kerüljünk, sôt a jó technikai felkészültséggel elônyhöz juthatunk. A technika szempontjából nagyon fontos, hogy az evezôs testtömege hatékonyan vegyen részt a hajóhajtásban. Ezért sok energiát fektetünk mind a gazdaságos hajóhajtás, mind pedig a tökéletes lapátmunka technikai elemeinek csiszolásába. Habár a versenyzôknek nem tartozik a kedvenc gyakorlatai közé, a forgatás nélküli evezést rengeteget gyakoroljuk, ráadásul nem csak alap evezésnél, hanem magas tempónál, terhelés közben is. Ebben az évben például nagy hasznát láttuk annak, hogy a szeles-hullámos Velencei-tavon készültünk, és hozzászoktunk a hullámos vízhez, mert Gifuban is, fôleg a döntôben nagyon hullámos pályán kellett evezni. A sok gyakorlás eredményekép-

2006/1

pen a csapat technikai hiba nélkül teljesítette a pályát.

3.5. A versenyzôk lélektani felkészítése Ott, ahol a versenyben tizedmásodpercek döntenek, még az olyan mellékesnek tûnô dolgokra is figyelmet kell fordítani, mint a lélektan. Egyszerû dolog, de mégis nagy hatása lehet annak, hogy a dolgokat pozitívan közelítjük-e meg. Sokat segít, ha a versenyzônek azt mondjuk meg, hogy mit kell csinálnia, míg negatív hatást érünk el azzal, ha azt hangsúlyozzuk, hogy mit ne csináljon! A jó versenyzéshez elengedhetetlen az egészséges önbizalom és az elvégzett munkába vetet hit, amiben nálunk, mármint az elvégzett munkában nincs hiány. Meggyôzôdésem, hogy az edzô és a versenyzô között normális esetben szoros lelki kapcsolat alakul ki, hiszen hosszú évekig dolgoznak együtt egy közös cél elérésén. Az edzô puszta jelenléte hatékonyabbá teszi az edzést, a versenyzô számára nagyon fontos az edzô biztató figyelme. Az edzô jelenléte ugyanúgy fontos a versenyen is, mint az edzésen, az edzô lélektani támogatása fokozottan megmutatkozik a versenyeredményekben.

3.6. A versenyzôk taktikai felkészítése Ahhoz, hogy a befektetett munka a versenypályán meghozza a gyümölcsét, a megfelelô erônlét megfelelô taktikai felkészültséggel kell párosuljon. A magam részérôl mindig figyelem az ellenfeleket a versenyeken és gyûjtöm a versenyeredményeket, hogy minél több információm legyen az ellenfelek erôsségeirôl és gyengeségeirôl. A felkészülés során az edzések része az is, hogy különbözô taktikai megoldásokat gyakorolunk, hogy a versenyen képesek legyünk az ellenfél legyôzéséhez szükséges taktika megvalósítására. Ebben az évben még arra is ügyeltünk, hogy ne engedjük magunkat az ellenfelek által kiismerni, azaz minden futamban igyekeztünk más taktikát alkalmazva versenyezni. Például az elsô világkupán tavaly Etonban az elôfutamban és a középfutamban gyakoroltuk a gyors kezdést és a pozícióharcot, valamint a minimális különbséggel való futamgyôzelmet. A döntôben a takarékos pályakezdést és a vert pozícióból való versenyzést gyakoroltuk. Luzernre egy 44-46-os tempójú finist gyakoroltunk be, amit sikerrel alkalmaztunk a dánok ellen a döntôben. A pálya elsô felében szokás szerint nagyon gyors és végig vezetô dánokat az utolsó 100 m-en értük utol a begyakorolt finissel és 0,3

■

MAGYAR EDZŐ 37

2006/1

Fogyatékkal élôk sportjának ismeretei az edzôképzésben Dorogi László, Bognár József, Gita Szilvia Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest E-mail: [email protected]

Összefoglaló A magyar sport társadalmi funkciója betöltésének egyik legfontosabb záloga a korszerû, jól szervezett sportszakember képzés. A fogyatékos emberek sportjában, az épek sportjához hasonlóan, a sportszakember képzésnek meghatározó a szerepe, hiszen a sport e sajátos területén is erôsödik az igény a kiemelkedô sporteredményekre, az egészség-orientált testedzésre, a szabadidôsport tevékenységre. A sportszakember-képzés és továbbképzés (sportoktató, edzô, szakedzô, sportmenedzser) a sport e sajátos területének ismereteire irányuló tartalmi-módszertani megújítást tûztük ki célként. Ennek indokoltságát jelen kutatás megvalósításával kívántuk igazolni, amelynek keretében az alap-, és középfokú edzôképzésben résztvevô sportszakemberektôl kaptunk részletes és alapos információt a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Kulcsszavak: fogyatékos emberek sportja, sportszakember képzés, kérdôíves vizsgálat, edzôképzés, adaptált sport.

Bevezetés A sportot egységes egészként kezeljük, mint a prevenció és esélyegyenlôség, a társadalom önszervezôdésének, a versenyképes munkaerô újratermelésének és az ország önbecsülésének egyik leghatékonyabb eszközét. Fontos, hogy a sport általános és speciális rendszerében azonos megítéléssel és ranggal jelenjen meg a megváltozott fizikai-, értelmi-, szervi, érzékszervi és más fogyatékos személyek sporttevékenysége. Az esélyegyenlôség érvényesítésére, a sporton keresztül irányuló törekvések közvetlenül szolgálják a társadalmi kohézió erôsítését, hozzájárulva ezzel a megújuló társadalom és az élhetô környezet megvalósulásához. A sport eszközrendszere különösen alkalmas a másság, a fogyatékosság széles körû elfogadtatására. A fogyatékos személyek sportjában is a versenyengedéllyel rendelkezô sportolók esetében beszélünk hazai szinten versenysportról. A fogyatékos emberek hazai versenyeit többnyire fogyatékos-

specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik, azonban egyes sportágakban az épek versenyrendszerében is megjelennek fogyatékos sportolók. A fogyatékos személyek nemzetközi versenyrendszerei között vannak benevezéses, nemzetközi elôírások alapján mûködô kvalifikációs- és vegyes rendszerû speciális versenyek. Ezek csúcs eseményei a Speciális Világjátékok (Siketek Világjátéka, a Szervátültetettek Világjátéka, a Speciális Olimpia, és a Paralimpia). Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyatékosok sportjának mind szervezeti, mind megvalósulási oldala fogyatékosság specifikusan történik. A kilencvenes években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás nagy terheket rótt az egész társadalomra, de a társadalmi kirekesztôdés a fogyatékossággal élôk mintegy 600 ezer fôre tehetô csoportját különösen sújtja. Munkaerô-piaci helyzetük az EU összehasonlításban rendkívül kedvezôtlen, túlnyomó többségük inaktív státusú, iskolai végzettségük alacsony, gazdasági aktivitásuk mindössze hatoda az össznépesség átlagának (Kálmán és Könczei, 2002). Az 1998. évi a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló törvény (1998. évi XXVI. tv.) mérföldkô Magyarországon. A törvény célja a jogok meghatározása mellett a jogok érvényesítési eszközeinek definiálása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása (környezet, kommunikáció, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz), és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlôségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Továbbá a törvény a sport feltételrendszerei közül a szabadidôsport támogatását, valamint az egyes sportlétesítmények akadálymentesítését szabályozza. E célkitûzéseket elérendôen alakították ki az Országos Fogyatékosügyi programot, mint pozitív intézkedést, amelynek fôbb intézkedései és feladatai az esélyegyenlôsítés jegyében, az egészségügy, az oktatás és képzés, a foglalkoztatás, a lakóhely, a kultúra és a sport területét érintik. A program a sport

területét illetôen az alábbiakat tartalmazza. Az esélyegyenlôségi törvény értelmében a fogyatékos személy számára lehetôvé kell tenni a mûvelôdési, sport, kulturális és más közösségi célú létesítmények látogatását. Emellett szintén elérhetôvé kell tenni a sportolási célú, szabadidôs intézmények használatát. Ehhez kapcsolódva a rendszerváltást követô elsô, az 1996-os sporttörvény is rendelkezett már a fogyatékos személyek sportjáról. Azonban áttörést a sportról szóló 2000. évi törvény hozta, amely megszüntetve az addigi diszkriminatív jogi szabályozást, azonos mértékben állapítja meg az ép és a fogyatékos sportolók és edzôk járadékát (GYISM kiadvány, 2003). Így a sikeres világversenyek után eredményességi jutalmat kapnak a sportolók, az edzôk és a sportvezetôk. További elôrelépésként emelhetjük ki, hogy ebben a sporttörvényben már önálló köztestületként jelenik meg a fogyatékosok sportjának ernyôszervezete, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ). Ez a Köztestület a fogyatékosok sportjának legmagasabb szintû hazai sportszervezete, amelynek legfontosabb feladatai közé tartozik a fogyatékosok sportjának érdekképviselete az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sport-közalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába. Gondoskodik a fogyatékosok sportját érintô állami támogatások tagszervezetek közötti felosztásáról, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi, informatikai szolgáltatásokat nyújt a tagszervezetei számára. A 2004. évi új sporttörvényben pedig már a Magyar Paralimpiai Bizottságot is önálló, új köztestületként emelik ki, amely már teljesen megfelel az „épek” sportjának legmagasabb szintû szervezeti irányításának (Nemzeti Sportszövetség Magyar Olimpiai Bizottság = Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége – Magyar Paralimpiai Bizottság). Nemzetközi kitekintésben a fogyatékosok sportjának szervezeti felépítésére példaként a Német Fogyatékosok Sportszövetségének ernyôszervezetét említeném meg (Deutsche Behinderten Sportverband - DBS), amely 13 tartományi szervezeti egységekbôl áll. E szervezet taglétszáma a 2004. évben közel 350 ezer fôt jelentett, ez a fogyatékossággal élôk 5%-át jelenti (A fogyatékossággal

11-38

2006/05/14 11:21

Page 1

38 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 11

2006/1

A férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs útja a világbajnoki aranyéremig Kiss László Ferencvárosi Evezôs Club, Budapest E-mail: [email protected]

élô személyek becsült aránya az Unió összlakosságának mintegy 8-10%-ra tehetô). A fogyatékossággal élô személyek aránya a magyar lakosságon belül, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él Magyarországon) 5,7%. A két köztestület és hat országos fogyatékosság specifikus sportszövetség sportolói nyilvántartása szerint közel 3,5 ezer igazolt fogyatékos sportoló jelenik meg a rendszerben, ez a fogyatékossággal élôk 0,6%-t jelenti. Elmondható azonban, hogy a nem sportoló fogyatékos emberek 20-30%-a szeretne sportolni, amely ez esetben több ezer fôs mozgósítható, megerôsítésre és lehetôségre váró potenciális sportolói réteget jelent (Benczúr, 2003). Mindezen elôzmények, szervezeti és törvényi háttér megléte indokolttá teszi a hazai sportszakember képzés nyitását a sport e sajátos területe felé. Ennek érdekében vizsgáltuk meg a hazai edzôképzésben résztvevôk véleményét, ismereteit a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Véleményünk szerint a sportszakember-képzés, és továbbképzés esetében elsôsorban tartalmi-módszertani megújítására van szükség, valamint a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek (adaptált mozgásformák és azok tanítási módszertana, az inkluzív oktatás módszertana, elôsegítve a fogyatékos személyek integrációját) átvételére kell helyezni a hangsúlyt (Gita, Bognár, Dorogi, Kälbli és Rigler, 2005). A vizsgálat keretében az alap-, és középfokú edzôképzésben résztvevô sportszakemberektôl kaptunk részletes és

alapos információt a fogyatékosok sportjának megítélésérôl. Az eredmények tükrében megfogalmazhatók az edzôképzés ismeretanyagának fejlesztési irányai, a témával való bôvítések, amelynek legkézenfekvôbb sportági területei lehetnek az adaptált sportok, pl. atlétika, röplabda, úszás (Give It a Go, 2003).

A vizsgálat fôbb kérdései 1. Milyen szintû a fogyatékos emberek sportjának, illetve a fogyatékos sportolók ismertsége, elismertsége az edzôképzésben résztvevôk körében? 2. Mi a képzésben résztvevôk véleménye az edzôképzés anyagának a fogyatékos emberek sportjának ismereteivel való bôvítésérôl?

A vizsgálat módszere Önkitöltôs kérdôívet alkalmaztunk nyílt és zárt végû kérdésekkel. A megkérdezettek köre a TFTI által szervezett edzôképzésben résztvevôk voltak, 385 használható válaszívet értékeltünk. A minta edzôi tapasztalatának átlaga 3.34 év (szórás: 5.31). A megkérdezettek 40%-a az alapfokú képzésen vesz részt, így ôk valószínûsíthetôen kevés vagy semmiféle edzôi tapasztalattal nem rendelkeznek.

A vizsgálat eredményei Szomorú tény, hogy a megkérdezettek csupán 40.8%-a tudott fogyatékos sportolót megnevezni. Ennek megfelelôen tízbôl hat válaszadó egy fogyatékos sportolót sem tudott megnevezni. Külön kérdés vonatkozott a saját sportágukra is, az itt kapott eredmények alap-

ján még kevesebb, csupán 14.9% tudott megnevezni fogyatékos sportolót. Az edzôi tanfolyamon részt vevôk sportszakmai munkájuk során rendszeresen, illetve sokszor 6.4%-ban találkoztak fogyatékos sportolóval. Néha a minta 14.5%-a, és 79.1% pedig egyáltalán nem találkozott fogyatékos sportolóval. Ehhez kapcsolódik, hogy a válaszadók 87.5%-a nem tudja, hogy a saját egyesületénél vannak-e fogyatékos sportolók. Arra a kérdésre, hogy szerintük miért nincsenek fogyatékos sportolók a saját egyesületüknél, a következô válaszok érkeztek: • nem akadálymentes az épület, 21.0%, • speciális sporteszközök hiánya, 24.6%, • személyi feltételek hiányát említette 38.5%, • egyéb 15.9%. A válaszadók számára egyértelmû, de a korábban említett eredmények miatt talán nem erre számíthattunk, hogy a résztvevôk 98.9%-a szerint fontos a fogyatékos emberek sportja, illetve lényeges hogy a fogyatékos emberek is sportoljanak. A kérdésre csupán 0.4% válaszolta, hogy nem fontos, és 0.7%-nak nem volt véleménye. Az igenlô válaszok indokai a következôk voltak: • a fogyatékos embereknek is, mint mindenkinek, szüksége van a sportra (35.4%), • egészséges életmód hangsúlyozása (42.5%), • a fogyatékos embereknek is meg kell adni a lehetôséget (9.6%), • jókedvet és örömöt okoz (7.8%), és • nem értékelhetô választ adott 4.7%.

1. ábra: Varga Tamás (elöl) és Hirling Zsolt (hátul) edzés közben

Összefoglalás A cikkben Kiss László edzô bemutatja a Varga Tamás – Hirling Zsolt férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs világbajnoki aranyéremig megtett útját. Részletesen elemzi, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre edzôi munkája során különös figyelmet fordít. Bemutatja továbbá a kétpárevezôs egység 3 éves felkészülési munkáját és kiemeli annak a hazai evezôs sportban szokásos gyakorlathoz képest eltérô vonásait, amelyek jelentôsen hozzájárultak a csapat 2005 évi világbajnoki gyôzelméhez. Kulcsszavak: evezés, világbajnok, edzôi munka. Rövidítések: F KS – férfi könnyûsúly; 2- – kormányos nélküli kettes; 4- – kormányos nélküli négyes; 1x – egypárevezôs (szkiff); 2x – kétpárevezôs (dubló)

1. Bevezetés A Varga Tamás – Hirling Zsolt férfi könnyûsúlyú kétpárevezôs csapat (1. ábra) 2005-ben, a Japánban megrendezett evezôs világbajnokságon aranyérmet szerzett. Sokévi munka – nekem, mint a csapat felkészítô edzôjének húsz év alatt gyûjtött tapasztalataim és a fiúknak a közös felkészüléssel töltött 3 éve – érett

végre arannyá. A világbajnoki arannyal ez a munka bebizonyította eredményességét, hatékonyságát. Cikkemben a hazai evezôs sportban szokásos gyakorlathoz képest eltérô munkánkat mutatom be.

tam, hogy csak azért is megmutatom, a magyar edzôk is képesek nemzetközi szintû csapatokat nevelni. A kollégák az edzôbizottságban azzal védekeztek, hogy mi jók vagyunk, csak a versenyzôi emberanyag gyenge. Én a versenyzôket védelmembe vettem, mire a többiek azt mondták, hogy belôlem akár jó edzô is lehetne, csak ne lennék annyira versenyzôpárti. Gondoltam, az edzôkollégáknak is megmutatom, hogy tudnak még a magyar anyák jó evezôst szülni. 1995 ôszétôl egy meghatározott program szerint dolgozom, amelynek eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. Mivel az F KS 1x nem olimpiai szám, az 1x-ban bizonyító Varga Tamás mellé kerestem 2x partnert. 2002 ôszén szabadkezet kaptam egy KS 2x összeállítására és a keresés során Hirling Zsoltra esett a választásom. A csapat 2003 tavaszától evez együtt, a késôbbi eredmények igazolták választásom helyességét. A Varga – Hirling dubló már 2003-ban vb-döntôs lett, és a 2004-es olimpián egy helyezést elôrelépve ismét döntôsök voltak. A munka 2005-re hozta meg igazán az eredményt, a világbajnoki gyôzelmet.

2. Elôzmények

3. Az eredményekhez vezetô út

10 évvel ezelôtt, 1995-ben a magyar evezôsök közül csak két egységnek sikerült az olimpiai kvalifikáció. Az Evezôs Szövetség elnöke elég kemény kritikával illette a sikertelen csapatok edzôit, köztük engem is. Ezt kihívásnak éreztem, ami még jobban megerôsítette bennem az amúgy sem kis becsvágyat. Elhatároz-

1969 és 1985 között aktív evezôs versenyzô voltam, 23 felnôtt magyar bajnokságot nyertem és több mint 10 évig voltam a válogatott keret tagja. 1985 óta mûködöm edzôként. Hosszú versenyzôi és edzôi pályafutásom alatt mindig nyitott szemmel jártam a hazai és a külföldi versenyeket, gyûjtöttem a tapasztalato-

1. táblázat: Versenyeredmények 1996–2005 Dátum 1996 1997 1998 1999 2000 2000 2001 2002

Esemény Hajóegység VB Skócia F KS 2VB Franciaország F KS 2VB Németország F KS 4-

VB Kanada VB Horvátország VB U23 Hollandia VB Svájc VB Spanyolország (szalmonella!) 2003 VB Olaszország 2004 Olimpia, Athén 2005 VB Japán

F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 1x F KS 2x F KS 2x F KS 2x

Helyezés VIII. VI. XVII.

Versenyzôk Kokas G. – Weller F. Kokas G. – Weller F. Kokas-WellerSzabari-Balog III. Kokas Gergely VI. Kokas Gergely III. Varga Tamás V. Varga Tamás Rudersport szerint III. Varga Tamás helyre volt esélyes VI. Varga T. – Hirling Zs. V. Varga T. – Hirling Zs. I. Varga T. – Hirling Zs.

10-39

2006/05/14 11:19

Page 1

10 MAGYAR EDZŐ – Szülei annak idején papnak vagy orvosnak szánták, végül az orvosi hivatás mellett tette le a voksát. 1963-ban diplomázott, így München idején már javában praktizált sebészorvosként a MÁV Kórházban… – Miként a sportban, a munkahelyemen is elég hûségesnek bizonyultam, hiszen a MÁV Kórházban kezdtem orvosi pályámat, ott lettem elôbb osztályvezetô, majd igazgató fôorvos, s innen is mentem nyugdíjba az elôzô évben. Sebészi pályámat is átszôtték a sportkapcsolataim, hiszen rengeteg sportember – közöttük számos közeli barátom – került hozzám sérv-, epe- vagy más gondokkal, amelyek vége mûtét lett. Többek között én operáltam az úszók legendás mestereit, Sárosi Imrét és Littomericzky Máriát, az atléták közül Zsivótzky Gyula barátomat. Annak idején, még javában versenyeztem, amikor 1968-ban, Mexikóvárosban Kulcsár Gyôzônek a verseny elôtti este egy hónalji furunkulusát kellett megnyitnom. S hogy még menjek egy kicsit visszafelé az idôben, megemlíteném, hogy családi alapon is van kötôdésem a sportorvosláshoz, ugyanis apósom, dr. Anda Tibor írta 1947-ben az elsô, hazai összefoglaló mûvet a sportsérülésekkel kapcsolatosan „Sportsérülések sebészete” címmel. – Bár ma már csak baráti felkérésre operál, így is rendszeresen bejár a kórházba. Megszokta a kettôs életet, hiszen orvosként is folyamatosan kapcsolata volt a sportolókkal (nem csak a vívósporttal!). Megkülönböztetett figyelemmel követte az egyes fegyvernemek eredményességét, az uralkodó tendenciákat. Ma milyennek látja a magyar vívósport helyzetét? – Legnagyobb bánatomra a hazai vívómesterek nem kedvelik a tôr oktatását, s nem is jellemzô az a fajta edzô-versenyzô kapcsolat, ami a mi idônkben teljesen természetes volt. A tôrözôk helyzetét csak nehezíti, hogy ebben a szakágban különösen sok munkára van szükség az eredményekhez. Ezért-azért, de a férfi tôrözôk nagyon elszakadtak a világ élvonalától, a nôk helyzetét viszont jobbnak látom. A legnagyobb gondot számomra a kardvívók jelentik, hiszen régen még a B-válogatottunk is megverte a világot, már pedig ez az elôny már régesrégen semmivé foszlott. A legutóbbi Vbcsapatversenyben elért tizedik hely irreálisan szerény. A férfi és nôi párbajtôrözôk vonalán is komoly hegemóniával rendelkeztünk, ám mára ott is jelentôsen meggyengültek pozícióink. A nôknél Nagy Tímea elsô, Mincza Ildikó negyedik athéni helye kiváló, ám mögöttük az élmezôny egyre szûkebb. A férfi párbajtôr csapat is nagy dolgokat mûvelt az elmúlt években, ám korukat nézve bizonytalan

■

vagyok, meddig maradhatnak még a legelsô vonalban. – Évtizedeken át különbözô szintû sportvezetôként (Európai Vívó Szövetség elnöke, Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, stb.) szurkolt a mindenkori magyar legjobbaknak, de azért a MOB fôtitkáraként ez a viszony egészen más, sokoldalúbb kapcsolatrendszer lesz. Hogyan is került képbe a MOB-nál, mint lehetséges fôtitkárjelölt? – Az idôszakos választások idején, 2005 tavaszán többek bíztatására, szinte csak az utolsó pillanatban neveztem be abban a tudatban, hogy az ismét pályázó Aján Tamással szemben nem lehet reális esélyem. E tény elôrebocsátásával azt kell mondanom, hogy az elért 43 százalékkal elégedett voltam, sikerként könyveltem el. Aján Tamás ôszi visszalépését követôen viszont már sokkal komolyabban vettem az újabb választást: ezen már nyerési reményekkel és ambíciókkal indultam el. Ha a decemberi választáson nem nyerek, azt bármelyik ellenfelem lebecsülése nélkül életem legnagyobb csalódásának és egyben a sors igazságtalanságának tekintettem volna. – A szavazás eredménye ismert, Ön hat szavazat különbséggel megelôzte legeredményesebb riválisát, a kézilabdázók fôtitkárát, Sinka Lászlót.

2006/1

– Szerencsés tempóban kaptam életem eme nagy lehetôségét, hiszen a sebészettôl valóban visszavonulóban vagyok, így a korábbi évekhez képest aránytalanul sok szabadidôvel rendelkezem. Ezt most a fôtitkári teendôk ellátására tudom és akarom is fordítani. A választásokkal kapcsolatosan egyébként azt tartom a legnagyobb sikernek, hogy az Olimpiai Bajnokok Klubjának tagjai egységesen, minden érdek nélkül mellettem tették le a voksukat. – Mi a véleménye a sport és a politika kapcsolatáról? – Én úgy fogalmaznék, hogy a sport maga az élet tükre. A különbség csak annyi, hogy a sportéletben sokkal nyilvánvalóbban kerülnek felszínre a dolgok, mint az élet bármely más területén. – Kettôezernyolc végéig kapta megbízatását a Magyar Olimpiai Bizottság fôtitkári teendôinek ellátására. Mit tart legfontosabbnak a következô éveket illetôen? – Sokrétû, sziszifuszi munkára lesz szükség, melynek legfôbb lényege, hogy minden szempontból erkölcsös tevékenységgel, a politika teljes kizárásával szerezzem meg azt a tekintélyt, amely elengedhetetlen a fôtitkári poszt közmegelégedésre szolgáló betöltéséhez. Kép és szöveg: Jocha Károly

■

MAGYAR EDZŐ 39

2006/1

A válaszadók 48.2%-a mindezek ellenére lát lehetôséget arra, hogy saját egyesületükben fogyatékosok is sportoljanak. A többség (51.8%) szerint, azonban erre nincs lehetôség. Szomorú adatnak számít, hogy mindössze 11.9% nyilatkozta, hogy adottak a sportegyesületben a feltételek a fogyatékos emberek sportolásához. Egyértelmûen nem adottak a feltételek 27.8% szerint, 7.3% a speciális eszközöket jelölte meg, mint legfontosabb indokot, 10.7% szerint a sportág nem alkalmas rá, 21.7% pedig a szakemberhiányra hivatkozott. A minta egyötöde (20.6 %) nem adott választ. Mintegy 1.8%-a jelezte, hogy alapos ismerettel rendelkezik a fogyatékosokat illetôen, 15.2%-nak van valami ismerete és megdöbbentôen sokan (83%) semmiféle ismerettel nem rendelkeznek a témát illetôen. Akinek van ismerete a területrôl, ez elsôsorban családi vagy ismerôsi kötôdésbôl, illetve egyéb szakirányú végzettségbôl (például gyógypedagógus) adódóan jelentkezik. A következô kérdés arra irányult, hogy a tanfolyamon részt vevôk szeretnéneke többet tudni a fogyatékosok sportjáról. 34.0% jelezte, hogy egyértelmûen igen, 4.3% egyértelmûen nem. Talán hasznos lenne az információ a minta 53.2%-a szerint, és nem tudja 8.5%. Számunkra itt fontos, hogy a válaszadók 73.0%-a szerint fontos lenne az edzôképzés anyagába beemelni a fogyatékos emberek sportjának ismereteit, míg egytizede (9.8%) jelölte meg, hogy ez nem fontos. A minta 17.1%-nak nem volt véleménye. A válaszok alapján a téma megjelenhetne általános ismertetôként külön tantárgy keretében, vagy a pedagógia, pszichológia, kommunikáció és az edzéselmélet keretein belül is. Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek vállalnának-e edzôi feladatokat, amennyiben ezekkel az ismeretekkel rendelkeznének. A válaszok alapján edzôi feladatokat a fogyatékosok sportjában 56.6% vállalná, míg 43.4% nem. Az igen választ adók rögtön megjelölték, hogy elsôsorban a saját sportágukban. Míg a nem válaszadók csupán töredéke fejtette ki részletesen elutasító válaszát, amelyek között többségben a „nem vagyok elhívatott”, és a „speciális ismeretek hiánya” szerepelt. Az elôzô kérdéshez kapcsolódva a megkérdezettek 88.6%-a szerint az edzôi munka teljesen különbözik a fogyatékos sportolóknál, míg 11.4% szerint nem különbözik. A különbség elsôsorban speciális ismereteket és speciális edzôi módszerek területén érhetô tetten (38.1%), valamint az odafigyelés és kommunikáció fontosságát hangsúlyozták ki (61,9%).

Összefoglalás A tanfolyamon részt vevôk véleménye nem hagy kétséget afelôl, hogy szükséges a fogyatékosok sportjának ismeretanyagával bôvíteni az edzôképzést. Az eredmények több helyen kiábrándítóak, itt elsôsorban a fogyatékos sportolók ismertségével kapcsolatos válaszokra gondolunk. Ugyanígy elkeserítônek tûnik az egyesületek helyzete fogyatékos sportolók integrációjával és a sportba való bevonási lehetôségeivel kapcsolatban. Az ismerethiány ellenére (vagy pont ezért) reális igény mutatkozott a szakmai ismeretek ilyen irányú bôvítésére, illetve fejlesztésére. Az igények kielégítése a képzések fejlesztése érdekében megjelenhet egyes tantárgyakba építetten és külön tantárgyként is. Véleményünk szerint az egyes tantárgyakba történô beépítés a tanfolyamok idejének szûkössége miatt kezdetben mindenképpen hasznosabbnak és kivitelezhetôbbnek tûnik, azonban hoszszabb távon ez külön tantárgyként is megjelenhet a minôség javítása érdekében. A fogyatékosok sportjának ismereteinek, az egyes tantárgyakba történô beépítése során fontos feladatoknak tartjuk (Dorogi, 2002): • megismertetni a leendô sportszakemberekkel a fogyatékos emberek lehetôségeit, életkörülményeit, jogait, fô problémáit, • a hazai és a nemzetközi ismeretek, sportági tapasztalatok bemutatása az edzôi gyakorlattal kapcsolatosan, • a fogyatékosok sportjával kapcsolatos fogalmak tisztázása, értelmezése, • lehetôséget biztosítani a fogyatékossággal élôk számára a szakemberkép-

zésben történô részvételre / elméleti és gyakorlati követelmények felülvizsgálata szükséges. Hangsúlyoznánk, hogy az edzôk közül sokan még nem találkoztak fogyatékos sportolóval. Ahhoz, hogy eredményes szakmai kapcsolat alakuljon ki, elengedhetetlen ez a találkozás a fogyatékos sportolókkal és sajátos igényükkel. Ehhez szükséges az eleven, ôszinte érdeklôdés, a fogyatékkal élôk megértése és elfogadásuk.

Szakirodalom 1998. évi XXVI. törvény – A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról. 2004. évi I. törvény – A sportról. Benczúr Miklósné (szerk.). (2003): Adaptált testnevelés és sport I-II. FONESZ kiadvány, Budapest. Dorogi, László (2002): Fogyatékos sportolók edzôinek szakmai jövôje. Further Education of Coach Conference (November 4.) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest. Gita Szilvia, Bognár József, Dorogi László, Kälbli Katalin, Rigler Endre (2005) Az integráció helye és szerepe a hazai pedagógiai gyakorlatban. Magyar Sporttudományi Szemle, 2, 15-21. Give It a Go: Including People with Disabilities in Sport and Physical Activity. Australian Sports Commission, Canberra. (2003) Könczei György, Kálmán Zs (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlôségig. Osiris Kiadó. Szekeres Pál (szerk): (2003): Fogyatékosok sportjának története. GYISM kiadvány, Budapest.

09-40

2006/05/14 11:18

Page 1

40 MAGYAR EDZŐ

■

2006/1

A szponzorálásról edzôknek Koltai K. Iván Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Intézet, Sportmenedzsment Tanszék, Budapest

1. A kommunikációs politika aktuális kérdései

2. A szponzorálás, mint a kommunikáció eszköze

A fogyasztói piac bôvülésével azok a cégek, amelyek tömeges árukkal kereskednek, igen kemény versenybe kerülnek, ezért szükségük van arra, hogy minél kedvezôbb arculattal jelenjenek meg a gazdasági életben, távol tartsák magukat a vetélytársaktól és arra buzdítsák a vásárlókat, hogy az ô terméküket vegyék meg. Az úgynevezett kommunikációs politika nagymértékben segíti e cél megvalósulását. Kommunikációs politikán azt az információszolgáltatási folyamatot értjük, amely arra törekszik, hogy befolyásolja a véleményeket, a viselkedéseket, az elvárásokat és a fogyasztói magatartásokat. A kommunikációs folyamatban tehát két alapvetô célt tûzhetünk ki: az egyik a gazdasági cél, vagyis, hogy növeljük a forgalmat és a piaci részesedést, a másik pedig lélektani cél, amely a magatartások és a szemléletek megváltoztatására irányul. Tekintettel arra, hogy a cégek szinte valamennyien élnek kommunikációs politikával, aminek az a szükségszerû következménye, hogy a fogyasztókat rendkívül nagy információtömeggel bombázzák, akik a túlterhelés miatt az információknak csak minimális hányadát képesek befogadni. A kreatív cégek így arra kényszerülnek, hogy olyan újabb kommunikációs csatornát keressenek, amelynek segítségével versenyben maradhatnak és erre a célra nagyon jól felhasználható a sportszponzorálás. A reklámszakemberek ugyanis tudják, hogy jobban lehet befolyásolni az embereket, ha az élet olyan területein mozognak, ahol pozitív érzelmek és élmények dominálnak. Az egyik ilyen fontos terület a sport. A modern sport kezdetétôl fogva igen népszerû és elismert társadalmi jelenség, sokak számára pozitív élmény és az elégedettség forrása. Ezen kívül a sport mindig széleskörû támogatást kapott a médiától, ezért a cégek kihasználják a sport iránti érdeklôdést - aktív vagy passzív formában - céljaik elérése érdekében. Mivel a játékosok, a szurkolók és a „média-követôk” (olvasók vagy televíziós, Internet, stb. nézôk) csak mellékesen, sokszor tudat alatt képesek befogadni a szponzori üzeneteket, ezért azokat gyakran kell ismételni a pályákon, hiszen az ott elhelyezett reklámok rendkívül érzékeny pontjai az információ átadásnak.

Induljunk ki abból, hogy miként tud egy gazdasági vállalkozás betörni a sportkommunikáció területére? A legegyszerûbb válasz erre a kérdésre az, hogy a szponzoráláson keresztül. A „szponzor” angol kifejezés, eredetileg azt jelentette, hogy támogatás, szolgáltatás, pártfogás és ez elsôsorban a pénzre vonatkozott. Az utóbbi idôben a szó kereskedelmi jelentést is kapott, vagyis úgy körvonalazható, hogy kétoldalú partnerek (szponzor és szponzorált) közötti üzlet, amely szerzôdésben mindkét fél részérôl definiáltak a célok és eredmények. A szponzor többnyire pénzt vagy árut, illetve szolgáltatást nyújt, míg a szponzorált elsôsorban olyan kommunikációs lehetôséget ad, amely feltölthetô pozitívumokkal. A sportesemények sok vonzó adottsággal rendelkeznek, amelyek jó reklámhordozók, ilyen például a fiatalság, a dinamizmus, a látványosság, a váratlan fordulatok és így tovább. Ezek a kommunikációs lehetôségek értékesek a cégek számára, különösen azért, mert azokat a média széleskörûen közvetíti a nagyközönség felé. Ezt a rendszert szokták a szakemberek „mágikus háromszögnek” nevezni, amely szponzorálásból, a gazdaságból és a médiából áll, ezzel az együttessel el lehet érni egy-egy speciális célcsoport megvalósítását. Ebben a „triumvirátusban” nagyon fontos a média szerepe, mert a szponzori üzenetek így juttathatók el a célzott réteg felé; a televízió, a rádió és az írott sajtó megsokszorozhatja az információs hatását. Az utóbbi évtized tapasztalatai alapján egyértelmûvé vált az a tendencia, hogy a klasszikus eszközök (média, reklám, promóció, PR stb.) mellett feltörôben van a szponzorálás, mint átfogó és széleskörû eszköze a kommunikációs politikának. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a sportszponzorálás nem helyettesítheti a hagyományos eszközöket, hanem kiegészítik azokat. Ebbôl következik, hogy a szponzorálást be kell illeszteni a kommunikációs tervbe, mert így sokkal hatékonyabb lehet a reklámmal, a promócióval és a PR kampányokkal együtt. A sportszponzorálás akkor a leghatásosabb, ha eléri a következô célokat: – növekszik a termék- és márkaismeret;

– stabilizálódik, erôsödik az image; – javul a szociális felelôsség; – bôvülnek a fogyasztói kapcsolatok, partnerré (kliensé) válik a vevô; – motiválja a bedolgozókat, a társakat. A szponzorálás igen hatékony abban, hogy stabilizálja és növelje a termék iránti tudatosságot, amikor a tömegkommunikációs eszközök részletes tudósítást közölnek a lakosság nagyobb része felé. Nagyon fontos, hogy a szponzorálás tárgya (pl. személy, csapat, sportesemény stb.) megjelenjen a médiában és lehetôleg a legtöbb ember lássa a célcsoport tagjai közül. Lényeges az is, hogy a cég szponzorálási tervéhez szorosan kapcsolódjon a cég reklámstratégiája, mert a szponzori üzenetek rendszerint csak a termék nevét, logoját (jelmondatát) és emblémáját tartalmazzák, és nem adnak teljes információt a cégrôl vagy annak termékérôl. Így lehet elkerülni azt a gyakori veszélyt, hogy a név maga ismert és népszerû lesz, de a fogyasztók nem tudják pontosan elhelyezni a piacon. Nézzünk meg közelebbrôl egy termékimage-t. Image tulajdonképpen arculatot, jó hírnevet jelent, valakirôl vagy valamirôl kialakított kedvezô kép, továbbá érzések, magatartások, kívánságok összessége, amelyet összekötünk egy sajátos lényeggel. A lényeg lehet egy cég vagy termék, egy csapat vagy egy versenyzô. Szponzoráláskor az image profilját teljeskörûen meg kell határozni, gondosan ki kell dolgozni. Például egy autónál ilyenek az esztétikai, dinamikai, teljesítményi paraméterek, a biztonság, a technikai újítás vagy mondjuk a környezetkímélés. Ezután jöhet a második lépés: meg kell keresni a megfelelô szponzorálási tárgyat, amelyik garantálja az image átvitelét. Szorosan kapcsolható az image-hoz a szociális felelôsség, amelynek az a célja, hogy növelje a jó kapcsolatot, a szimpátiát az emberek között, amit gyakran úgy próbálnak elérni, hogy valamilyen szociális kötelezettséget (szolgáltatást) felvállalnak. A kommunikáció ezen formája különösen fontos a területi (regionális) szférában, mert segíti kiépíteni az összetartó közösséget (kollektívát). Ezért a szponzorok sokszor felhagynak az adok-kapok politikával és ehelyett úgy tüntetik fel magukat, mint e térség, a helyi társadalom felelôs partnerei, amivel rövid idô alatt nagy népszerûségre tehetnek szert. A szponzorálás kitûnô lehetôséget ad a fogyasztókkal (ügyfelekkel) való szoros kapcsolat kiépítéséhez vagy a közvéleményt befolyáso-

■

MAGYAR EDZŐ 9

2006/1

„A legnagyobb siker az Olimpiai Bajnokok Klubjának egységes kiállása!” DR. KAMUTI JENÔ MINDEN SZEMPONTBÓL ERKÖLCSÖS TEVÉKENYSÉGET ÍGÉR A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) annak idején a legelsôk között, 1895-ben jött létre, még az elsô újkori olimpiai játékok (1896, Athén) megrendezését megelôzôen. Ez a száztizenegyedik éve mûködô társadalmi szervezet óriási utat tett meg. Rendkívül sikeres mûködését arany-, ezüst és bronzérmek, elôkelô helyezések legalább annyira fémjelzik, mint a mindenkori magyar sportélet nemzetközi elfogadottsága, tekintélye. A MOB legszûkebb vezetésében a közelmúltban személyi változás történt: a dr. Aján Tamás által 1989-tôl betöltött fôtitkári tisztet 2005. decemberében dr. Kamuti Jenô vette át. A fôtitkárok sorában elsô dr. Kemény Ferenc után még tizenheten töltötték be rövidebb-hosszabb ideig ezt a rendkívül fontos tisztséget: így dr. Kamuti Jenô a tizenkilencedik ebben az igen nagy neveket felvonultató sorban. Elég csak a legutóbbi három fôtitkárt – dr. Csanádi Árpádot, dr. Schmitt Pált és dr. Aján Tamást – említeni. A korát meghazudtolóan fiatalos, hat- szakmai résszel legalább azonos fontosvankilencedik évében járó Kamuti Jenô sággal bírt az a személyes varázs, amelyegész élete a sporttal való szoros lyel ô vonzani tudta a közelébe kerülô kötôdés jegyében telt. Már általános is- fiatalokat. A mi klubunkban valóban csakolás korában, 1950-ben eljegyezte ma- ládias hangulat uralkodott, az edzés nem gát a vívással, s ez a kapcsolat elkísérte valamiféle letudnivaló kötelezettség volt, egész élete során. Így a vele való beszél- ami után lehet futni tovább, s intézni a getés elképzelhetetlen anélkül, hogy ne mindennapi dolgokat. Ott tényleg jó volt kerüljön szó hosszú és eredményes lenni, az edzések után rengeteg idôt tölsportpályafutásáról. töttünk együtt, értelmesen szórakoz– 1950-ben kezdtem el látogatni a tunk. Abból a kapcsolatrendszerbôl életBVSC jogelôdje, a Lokomotív edzéseit – re szóló barátságok éppen úgy születtek, emlékezett Kamuti Jenô. – Pályafutá- mint házasságok. Klubvezetôink mindsom elsô, több szempontból is emléke- annyiunkat az értelmes életre, a tanulászetes esztendeje 1956 volt. Ekkor érett- ra buzdítottak, ritka jó hatásfokkal. A ségiztem kitûnôre az Apáczai Csere Já- BVSC-ben majd mindenki diplomát szernos Gimnáziumban, ekkor vettek fel az zett, s késôbb, a civil életben is megállta orvosi egyetemre, ebben a szezonban a helyét. lettem ifjúsági tôrvívó bajnok, s ugyancsak ebben az évben végeztem az ifjúsági világbajnokságon férfi tôr egyéniben a második helyen. Ettôl kezdve egészen az 1976-os, montreali olimpia befejeztéig nagy szerelmem, a vívás fôszerepet játszott az életemben. – Ön a klubhûségrôl is tarthatna elôadásokat, hiszen 1950-tôl 1976 ôszéig csak a Lokomotívban, majd annak utódában, a BVSC-ben forgatta a tôrt, s a késôbbi évtizedekben veteránként is ott folytatta. Mi volt az a vonzerô, amivel semmiféle kísértés-csábítás nem vetekedhetett? – Számos oka van, de elsôként Bay Béla bácsit kell megemlítenem. Ez a kivételes diplomáciai érzékkel is rendelkezô sportember ugyanis mindhárom fegyvernemet egyedülállóan eredményesen oktatta úgy, hogy errôl a tevékenységrôl semmiféle hivatalos papírral, végzettséggel nem rendelkezett! A

– Bay Béla mûködésérôl legendák keringenek, ritka eredményességét senki nem vitatja. Ám azért feltehetôen voltak ott mások is, akik nélkül aligha mûködött volna oly olajozottan a BVSC vívószakosztálya, akik ugyancsak a BVSC sikereinek részvényeseivé lettek az évtizedek során. – Természetesen, ez így volt. Remélem, nem felejtek ki senkit a mesterek sorából: Hátszegi József, Hollós András, Nagy Árpád, Szûcs János, Duronelly László és Vári Attila egyaránt maradandót alkotott. Ami pedig dr. Nedeczky Lászlót illeti, ô maga egy „egyszemélyes intézmény” volt. Mai divatos szóval élve, igazi menedzsere volt a szakosztálynak, aki mások számára lehetetlennek tûnô dolgokat is elintézett. Sok éven át vasúti hálókocsival jártuk Európát, s bizony ezek az utazások a világtól elzárt évtizedekben óriási vonzerôt jelentettek. A BVSC vívói verték a világot, a csúcsot 1972-ben a müncheni olimpia jelentette. Ekkor egészen biztosan a BVSC volt a világ legeredményesebb vívó szakosztálya, hiszen dr. Fenyvesi Csaba két aranyérmet szerzett, Bóbis Ildikó, Marót Péter és jómagam pedig egy-egy ezüstéremmel térhettünk haza.

08-41

2006/05/14 11:14

Page 1

8 MAGYAR EDZŐ szándékunk megôrizni a mûsorban minden értékes és az ifjúságot inspiráló sportág versenyeit. Azt is tapasztaltuk, hogy a program és az alkotó sportágak jelenleg érvényes felülvizsgálati procedúráját azért finomítani szükséges, mert a jelenlegi megközelítésben és formában aligha teszi lehetôvé új sportágak programra tûzését. Egy új, korszerûbb megközelítés és módszer kidolgozását egyik fontos feladatunknak ítéljük 2009-ig terjedôen. – Olynpic.org.: Januárban még némi bizonytalanság érzôdött optimizmusa ellenére is nyilatkozataiban a torinói téli játékokkal kapcsolatosan. Most, a nagy napok után, hogyan summázná véleményét? – Jacques Rogge: Hozzá kell szoknunk, s ez végtére is nem rendkívüli, hogy az illetékes szervezôbizottságok a munkálataik vége felé közeledve gyakran kerülnek szembe költségvetési problémákkal. Torino esetében is akadtak bizonyos gondok, ám a kormány megértést tanúsított és nagyvonalú, azonnali támogatást nyújtott. Csak kezdetben okozott aggodalmat az a tény, hogy a NOB doppingellenôrzési gyakorlata és a szankcionálás valamint az olasz törvénykönyv idevágó passzusai között különbségek fedezhetôk fel, de az olaszok itt is rugalmasan jártak el… Maguk a játékok azután, a rendezés, az események, a látványos küzdelmek azután mindent feledtettek. A záróünnepség során ôszinte elragadtatással mondtam köszönetet Olaszországnak, Piemont tartománynak és Torino városának – felejthetetlenül hangulatos és látványos téli olimpiát rendeztek, pazar, nagyvonalúan szórakoztató megnyitó és záró aktussal. A lebonyolítás technikai szempontból hibátlanul történt, fennakadás nélkül mûködött a tájékoztatás és a közlekedés-szállítás. Várakozással tekintettem egyebek között a mûkorcsolyázás versenyei elé. Salt Lake Cityben a pontozás ellentmondásos volt. Azóta a nemzetközi szövetség megreformálta a rendszert, s ez most itt is megfelelôen vizsgázott. Talán még két vonatkozást említenék külön is. Az egyik a biztonság. Az olasz rendezôk, fegyveres testületek, a légierô és határôrség egységei terveinek és munkájának köszönhetôen nagy megkönnyebbüléssel zárhattuk a játékokat, s ez a mai veszélyekkel, terrorizmussal terhelt világban kiemelkedô jelentôségû. A másik egyfajta üzenet is a dopping küzdelem résztvevôinek – mindkét oldalon. Az osztrák síelôk tömeges „balesete”, valamint a versenyek elôtt az áldozatokkal járó szigorú vizsgálatokkal nyomatékosan és ismét jeleztük a nemzetközi sport és az olimpiai család tagjainak: fenntartás nélkül kitartunk a zéró-tolerancia elve mellett, eltökélten küzdünk tovább az egészséges és tiszta sport ér-

■

vényre juttatásáért… Mindent egybevéve, maradéktalanul elégedett lennék, ha négy év múlva a kanadai Vancouver a torinóihoz hasonló körülményeket biztosítana a téli olimpiai játékoknak. – Olympic.org: Milyen lényeges változásokra számíthatunk a mögöttünk hagyott torinói versenyek és a 2008-as pekingi nyári játékok közötti idôszakban? – Jacques Rogge: Az olimpiai játékok nélküli esztendôk nem jelentik a legkevésbé sem azt, hogy mi kényelmesen üldögélünk a babérjainkon, s erre példának felhozhatnám a 2005-ös évet. Egyebek között gondosan elôkészítjük a 2014-es téli olimpiai játékok helyszínét eldöntô közgyûlésünket, amelyre 2007 júliusában kerül sor Guatemala Cityben. Hasonló gonddal és körültekintéssel járunk el a soron következô MOB kongresszus elôkészítését illetôen is, amelynek idôpontjául 2009-et jelöltem meg. Megfelelô idôt szánunk arra is, hogy az utóbbi idôben hozott döntések és határozatok tapasztalatait levonjuk, értékeljük azokat, és ha szükséges, módosítsunk rajtuk. Számos olyan téma is foglalkoztat bennünket, amelyekre távolról sem összpontosul olyan figyelem, mint amilyen a legnépszerûbb megnyilvánulásokra, legelôször is magukra a játékokra. Ilyenek többek között a NOB szolidaritási programjának, más szóval az olimpizmus értékeinek a lendületesebb és hatékonyabb népszerûsítése, továbbá olyan fontos bizottságaink tevékenységének megerôsítése, mint amilyen a Nôk és a Sport, vagy a Környezetvédô bizottság, valamint az együttmûködés kiszélesítése a sportközösségek felvilágosítását célozva, az Egyesült Nemezetek illetékes testületeivel olyan programokban, mint amilyen a menekültügyi kérdések, vagy példának okáért az AIDS elleni küzdelemben való tevôleges részvétel a sport eszközeivel. – Olympic.org.: Nem sokkal a beszélgetésünket megelôzôen tért haza legutóbbi látogatásáról, a Kínai Népköztársaságból. Megítélése szerint milyen szerepet játszhatnak a pekingi olimpiai játékok az ország életében? – Jacques Rogge: Annak a szerencsének a következtében, hogy meglehetôs gyakorisággal volt alkalmam ellátogatni a Kínai Népköztársaságba, kétség kívül van egy olyan haszna is, hogy szinte lépésrôl lépésre figyelhettem meg azokat a jelentôs változásokat, amelyeken nem mindennapos sebességgel halad át ez az óriási ország. Feltûnô, hogy Peking 2001 óta – akkor kapta meg a szervezés jogát – mekkora lépésekkel halad elôre… S még mindig alig kevesebb, mint 1000 további napjuk van a munkák teljes befejezéséhez a 2008-as játékok nyitányáig. Hadd tegyem hozzá, tudjuk, hogy abban a hatalmas ipari-gazdasági fejlôdésben,

2006/1

amely Kína egész társadalmát elôre lendíti, az olimpia rendezése csak egy igen kis hányadban játszik szerepet. S ez így természetes, ismerve Ázsia legnagyobb országának hatalmas méreteit. Tény ellenben, hogy az olimpia idején az egész világ figyelme Kína felé fordul, s ezt a mi kínai sportbarátaink is nagyon jól tudják. Folyamatosan, újra és újra arról gyôznek meg a benyomásaim, hogy a rendezôk hallatlan elhivatottsággal elkövetnek mindent annak érdekében, hogy 2008ban a játékok minden tekintetben – versenyzôk, szakemberek tájékoztatás, az idelátogatók, a tévénézôk szempontjai szerint – a lehetô legtökéletesebben zajlódjanak le, értsük úgy, hogy minden eddigi olimpiánál sikeresebben. Nagy várakozással tekintek már is a nagy napok elé, amikor az egész világ tanúja lehet az elmondottaknak. – Olympic org.: Ön, elnök úr, érthetôen rengeteget utazik, s amikor a Lausanne-i székházban dolgozik, egymást követik a fontos tanácskozások, találkozások, ülések. Hogyan képes eleget tenni ennek a zsúfolt programnak? – Jacques Rogge: Igaz, az utóbbi év roppant zsúfolt volt. Intenzív módon keresztülkasul járom az öt kontinenst. Sorra látogatom és tárgyalok a nemzeti olimpiai bizottságokkal, szervezôkkel, szponzorokkal, s ide tartoznak az olimpia sportok világbajnokságai, esetenként kontinens bajnokságai… Reggel sportolókkal találkozom, délben államfôkkel ebédelek, délután vezetôkkel tárgyalok, este versenyeket, eseményeket tekintek meg… Ezek az utazások, találkozások igen hasznosak. Az eszmecserék lehetôséget nyújtanak arra, hogy találkozzam olyanokkal, akik egész életüket a sportnak szentelik, pontosan követik a fejlôdést, szakmai megítélésük igen lényeges. Véleményüket okvetlenül érdemes figyelembe venni, hiszen számos meghatározó kérdésben nyújtanak segítséget a jövô feladatainak meghatározását illetôen, fôként abban, hogy milyen problémák merülhetnek fel, s azokat miként oldhatjuk meg a legeredményesebben, melyek azok az érintkezési pontok, ahol a NOB a leghathatósabb segítséget képes biztosítani. Ezek az utazások egyszerûen nélkülözhetetlenek, ösztönzôk, egyszersmind értékes tapasztalatokkal gazdagítanak, gyarapodnak az ismereteim, amelyek elengedhetetlenek az olimpiai mozgalom fejlesztéséért végzett munkánkhoz… Természetesen sok idôt töltök Lausanne-ban, ahol kialakult rend szerint fogadom a látogatóimat, s ahol rendszeres lehetôségem nyílik a hivatal adminisztrációs tevékenységének áttekintésére. A nap végeztével többnyire azzal a jó érzéssel zárhatom a munkát, hogy a dolgok jó kezekben vannak, s akik itt dolgoznak, tevékenységüket szenvedélyes odaadással végzik. Fordította: Gallov Rezsô

■

MAGYAR EDZŐ 41

2006/1

ló emberekkel való kontaktus kiépítéséhez. Különleges szerepe van itt a vendégek fogadásának, tehát a sportban fontos (VIP) személyek meghívásának és fordítva. Ezek az eszközök különösen akkor jelentôsek, amikor a jegyek kibocsátása és eladása közötti idô nagyon rövid. Lehetne tovább sorolni azokat a részletcélokat, amiket egy cég a szponzorálás során elérhet, a fô cél azonban mindig kettôs: – az image átvitele; – a termék ismertetése. Különbözô szociológiai felmérések készültek ezzel kapcsolatban, amelyek megállapították, hogy a vállalatok és cégek legdominánsabb célja az image átvitele (60-80 %) és a termékismeret 4070%-ban.

3. A szponzorálás néhány fontos elve Azok a kommunikációs célok, amelyeket az elôzô alpontokban említettünk csak akkor válnak elérhetôvé, ha a szponzorálás a médián vagy valamilyen hosszabb távú bázison keresztül is megvalósítható és a cég egész kommunikációs politikájával összhangban áll. A kommunikációs célok adják a szponzorálási terv alapját, ezért mindenekelôtt azt kell tisztázni, és csak azután kerülhet szóba az image, a termékismeret vagy a PR. Ezután, illetve ezzel egyidôben a kiválasztott célcsoportot is definiálni kell, ezt követôen pedig a szponzorálási célterület (célszint) meghatározását kell elvégeznünk. Ez lehet területi, nemzeti vagy kontinentális szint. Ha mindezeket kiválasztottuk, akkor kerülhet sor a végleges szponzorálási terv kidolgozására. A stratégiában le kell írni, hogyan akarjuk elérni a tervezett célokat, és a szponzortevékenységeket el kell rendezni az elkövetkezô néhány évre. Ezt követôen kerülhet sor arra, hogy kiválogassuk azokat a sportágakat, amelyek segítségével a legeredményesebben elérhetôk a célok és a leghatékonyabb lesz a végeredmény. A szponzorálás tárgyának kiválasztásában figyelembe kell venni: – a sportág karaktereit; – a teljesítmény szintjét; – és a szervezetet. Minden sportágnak vannak saját, csak rá jellemzô vonásai, karakterei, amelyek együtt adják meg annak image-t. Az image átvitelének garantálásához fontos, hogy a szponzor image profilja hasonló legyen a sportági profilhoz. A teljesítmény szintje utal arra a sportbeli színvonalra, ahol a szponzorálás történik, pl. ifjúsági (kezdô) verseny, rekreációs versenyek és versenysport. A teljesítés szintjérôl való döntés függ mind minôségileg, mind pedig mennyiségileg az adott cél-

csoporttól. Mivel a versenysport kapja a médiától a legnagyobb támogatást, így ez adja a legjobb hatékonyságot, ezért érthetôen a legtöbb szponzor ezen a területen tevékenykedik, akár helyi, nemzeti vagy nemzetközi szinten. Fontos tudnunk, hogy a szervezeti egység -, amely magában foglalja az egyéni versenyzôket, a csapatokat, a sportklubokat és a sporteseményeket, - mindig meghatározza a célcsoport földrajzi elhelyezkedését. A sportszponzorálásnál igen lényeges, hogy a három fontos alkotóelem – a sportág, a teljesítményszint és a szervezet – szoros összeköttetésben legyen, és az elsôdleges célcsoportnak feleljen meg a szponzorálás tárgya. Különbséget kell tennünk itt az aktív sportolók, a verseny helyszínének látogatói és a médián keresztül figyelô közönség között. Rendszerint az utóbbiak adják a célcsoport legnagyobb bázisát, ezért a legtöbb szponzor csak akkor lép be a sport szponzorálásába, ha biztosított a tömegtájékoztatás (sajtó, rádió és fôleg a televízió, esetleg újabban az Internet). A szponzorálás tárgyának meghatározásánál továbbá döntenünk kell arról, hogy mi a szándékunk, milyen célokat akarunk megvalósítani. Ezzel kapcsolatban felsorolunk néhány lehetôséget: – a sporteszközök (pl. autó, cipô, sítalp, melegítô, táska stb.) felcímkézése, emblémák elhelyezése; – jelenlét a sporteseményen (pl. hirdetôtáblákon, hangosbemondóval, a pálya felületén vagy egyéb helyeken elhelyezett feliratok, grafikák, programfüzetben, belépôjegyeken, a vendéglátás területén és a szolgáltatásoknál is fontos a jelenlét, információs állomásokon szintén stb.); – címek használata (pl. fôszponzor, hivatalos támogató, arany fokozatú támogató stb.); – a szponzorálás tárgyának elnevezése a szponzor neve után; – híres sportszemélyiségek felhasználása; – egy sportesemény televíziós közvetítésének szponzorálása, ami különösen a kereskedelmi csatornákkal kapcsolatos lehetôség. Az elôzôeken kívül fontos alapelvként kell megemlíteni azt, hogy a szponzorálásnak operatívnak és hihetônek kell lennie. A szponzor és a szponzorálás tárgya között pedig harmóniának, másképpen a célcsoport nem fogadja be. Minél közelebbi a kapcsolat egy cég (vagy egy termék) és a szóban forgó sportág között, annál könnyebb elérni a hihetôséget. A sportszergyártóknak nincsenek nehézségeik termékeik elfogadtatásában, hiszen azokat a sportolók közvetlenül használ-

ják. A nem sporteszközökkel foglalkozó cégeknek (pl. számítógép, telefon, rádió, stb.) már nehezebb dolguk van ezen a téren. A szponzorálás másik fontos elve, hogy operatív legyen. Minden szponzorálási stratégiának szüksége van egy jól meghatározott operatív tervre, ami rendszerint a költségvetéssel kezdôdik. Ez nem csupán a szponzorált személyeket foglalja magába, hanem a szponzorálási eszközök költségvetését, a hirdetéseket, a reklámokat, a PR tevékenységet, a képviseleti költségeket, a személyi kiadásokat, valamint az elôkészületi és a kiértékelt költségeket. A költségvetés birtokában lehet csak a szponzorálási célokat pontosan részletezni, és a szerzôdéseket megkötni, amely tisztázza, hogy milyen módon kívánja a szponzoráló felhasználni a sportágat, illetve a sportot. A záradékban mindig fel kell tüntetni a verseny idôpontját és befejezését, valamint azt, hogy szerzôdésszegés esetén milyen jogorvoslati lehetôségek állnak rendelkezésre. Ezek után az operatív terv pontos tartalmát végleges formába kell önteni, meghatározva azt az eszközszükségletet és azokat az elôkészületeket, amelyek segítségével teljesíthetô a szponzorálás. A szponzorálás gyakran vezet deficithez, amelynek több oka lehet, ezek közül néhányat felsorolunk: – hirtelen, szubjektív döntésen alapuló szponzorálás, amely mögött nincs megfontolt kommunikációs cél és stratégia, – izolált szponzorálás, amit nem alakítottak a cég kommunikációs-mixéhez, – rövid távon teljesítendô szponzorálási terv, – nem megfelelô becslés és értékelés. A jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve különösen fontos a szponzorálás elôtt mindent elemezni és ésszerûen kalkulálni, ezt a tendenciát tapasztalhatjuk a fejlett országok gyakorlatában is. Az alternatív szponzorálási területek (pl. kultúra, szociális intézmények, környezet, stb.) közül egyre inkább elôtérbe kerül a sport. A sportszponzorálás a kommunikációs eszközök egyik értékes és átfogó formája jelenleg, de várható, hogy a tervezés, a kalkuláció és a szerzôdések terén a jövôben egyre szakszerûbb eljárásokat alkalmaznak. Lényeges, hogy a sportágakat a szponzorálás szempontjából pontosan elemezzük. A következôk vizsgálata szükséges: – a szervezeti egység (klub, egyesület, szakosztály, esemény); – a verseny színvonala (pl. nemzeti bajnokság, területi verseny, ifjúsági torna, stb.);

07-42

2006/05/14 11:13

Page 1

42 MAGYAR EDZŐ – életkori csoportok (ifi, felnôtt, senior); – a résztvevôk(nézôk, riporterek, stb.) köre és létszáma; – az image karaktere (dinamizmus, exkluzivitás stb.). A második lépésben meg kell találni azokat a szponzorokat, akiknek az adott sport mint szponzori tárgy megfelel. Célszerû és hasznos egy olyan listát szerkeszteni, amely azon sikeres cégeket veszi számba, amelyek célcsoportja hasonló a szponzorálási tárgy célcsoportjához. Figyelni kell, hogy potenciálisan, mely

■

cégek vonzódnak eleve a szponzorálási tárgyhoz. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott szponzorral szoros kapcsolatot létesítsünk, és hogy a gazdasági szférából mindig csak egy szponzort érjünk el (egy bankot, egy autógyárat, egy valamilyen vállalatot stb.) mert ezzel jelezzük, hogy szándékunk komoly. Összefoglalásként tehát megállapíthatjuk, hogy a szponzorálás két fél között létrehozott olyan üzleti kapcsolatot jelent, amelynek során az egyik fél anyagi javakat (pénzt vagy szolgáltatást) ad, a

2006/1

másik fél (egyén, szervezet, esemény stb.) viszont cserébe bizonyos együttmûködést, társulási lehetôséget nyújt, amelynek segítségével a szponzor üzleti elônyökhöz juthat. Lényeges leszögezni, hogy ez a kapcsolat vagy társulás (association) kölcsönös, partneri elven nyugszik. A sportszponzorálás pedig lényegében nem más mint egy integrált kommunikációs beruházás, amelynek célja valamely termék vagy márka népszerûsítése, ismertségének fokozása olyan sajátos médiumon keresztül, mint a sport.

A. Sieron: Mágneses terek alkalmazása az orvostudományban Elôszó a magyar kiadáshoz A világmindenség természetes mágneses terei már az elsô életformák megjelenése elôtt is léteztek. Szerepük az evolúcióban vitathatatlan. Az emberi szervezetben számos olyan folyamat megy végbe, amelynek irányításában elektromos erôk vesznek részt, s ezeket természetes mágneses terek mûködése hozza létre. ... Aleksander Sieron professzor és munkatársai az elsôk között teremtették meg a lüktetô mágneses terek és orvosi alkalmazásuk megfelelôen dokumentált, tudományos alapját. A munkacsoport által megalkotott VIOFOR.JPS mágneses stimulációs készülék világszerte ismert találmány. Az általuk eddig megjelentetett tudományos közlemények, könyvek és monográfiák a mágneses tereknek a klinikai gyakorlatban való alkalmazásáról szólnak. A könyv a téma részletes szakirodalmi feldolgozását is tartalmazza, s a gyakorlati munka eredményeit nemzetközi összehasonlításban is értékeli. Ismerteti a magnetoterápia és a magnetostimuláció alkalmazásának, valamint mellékhatásainak ellenjavallatait. A könyv magyarországi megjelenése, valamint a Viofor magnetostimulációs készülék elterjedése és mûködtetése az eddigi tapasztalatok alapján sikeres lesz, s javítani fogja az emberek életminôségét, hiszen jól kiegészíti a gyógyszeres kezeléseket. Dr. Pucsok József egyetemi tanár

A fordító elôszava Az utóbbi években egyre több és színvonalasabb közlemény ad hírt a fôleg a biorezonancia elvét kihasználó ingerek biológiai egységekre gyakorolt hatásáról. Több szaklap (például Journal of Bioelectricity, Bioelectrochemistry and Bioenergeering, Bioelectromagnetics, Biochemistry and Bioenergetics, stb.) valamint tudományos társaság (European Bioelectromagnetics Association) kiemelten foglalkozik e tárgykörrel. Számtalan az orvostudomány egyes ágai tekintélyes szaklapjainak száma, melyekben e témájú közlemények jelentek meg (pl. Journal of Bone and Joint Surgery, JAMA, Radiology, Lancet, Clinical Orthopedics, Teratology, Nature, American Journal of Epidemiology, International Journal of Neuroscience, Journal of Cell Biochemistry, Cell Tissue Research, Archives of Otolaringology, Head and Neck Surgery, Life Sciences, Brain Research, Carcinogenesis, Journal of Foot and Ankle Surgery, European Journal of Ophtalmology, Clinical Rheumatology, stb.) Sajnos igen csekély az e témát érintô magyar nyelvû forrásmunka. Sieron professzor munkája egyrészt ismerteti az alapokat, azaz hasznos lehet azok számára is, akik érdeklôdése mostanában fordul a non-invazív eljárások e területe felé. Ugyanakkor széles irodalmi áttekintést és irodalomjegyzéket nyújt a témában haladónak számítók számára is. Dr. Dobos József

Budapest, 2003. 235 old. 143 x 207 mm, fényes- fóliás keménytábla, Ára 9,900.- Ft + postaköltség Utánvétellel megrendelhetô: a kiadótól: Farkas Jánostól +36 20 450-2886 valmint a Med & Life Kft -nél tel: +36 1 212-0714, [email protected], megvásárolható Medicina országos könyvesbolt hálózatánál, a Mediprint orvosi könyvesboltban : Budapest, V. Múzeum krt.17. és a MELANIA Orvosi szaküzletben 1088 Budapest Bródy S. utca 23/a Pannon könyvesboltban: Keszthely, Kossuth u 40..

Megrendelhetô: Magyar Sporttudományi Társaság 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax : 460-6980, mobil: 06-30-991-0203

■

MAGYAR EDZŐ 7

2006/1

Jacques Rogge elsô olimpiai ciklusa BESZÉLGETÉS A NOB ELNÖKÉVEL A belga Jacques Rogge 2001-ben a moszkvai NOB közgyûlésen váltotta a szervezet elnöki székében húsz esztendôt töltött spanyol Juan Antonio Samaranchot. Azóta már valamivel több, mint egy olimpiai ciklusnak megfelelô négy esztendôt munkálkodott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén, s ebbôl az alkalomból részletes interjút adott az olympic.org., azaz a NOB internetes portálja szerkesztôinek. A szervezet elsô emberének vélekedése nem csupán abból a szempontból érdekes, hogy miként értékelte a szervezet utóbbi idôszakának tevékenységét, hanem következtetni lehet szavaiból arra is: mi várható a nemzetközi olimpiai mozgalomban az elôttünk álló években. ● – Olympic.org.: Elnök úr, visszatekintve arra a négy esztendôre, amely az elnöki teendôknek áldozott, megítélése szerint melyek a legkiemelkedôbb eredmények, események? – Jacques Rogge: Nem könnyû, ha az embernek magának kell értékelnie a saját, illetve a szervezete tevékenységét. Ezt többnyire másokra hagyom, s azt is hogy vélekedésüket, gondolataikat megosszák velem. Összefoglalva elmondhatom, minden okunk megvan arra, hogy elégedettséggel nyugtázzuk a mögöttünk hagyott négy-öt esztendôt. Elsôként, s mindenek elôtt jegyezném meg a sikeres olimpiai játékokat ebben az idôszakban: 2000-ben Sydney, 2002ben Salt Lake City, 2004-ben pedig Athén sikeres ötkarikás játékait. Engedjék meg, hogy Sydney olimpiájával külön is foglalkozzam. Atlantáét követte, s tudjuk, 1996-ban akadtak bizony szervezési-rendezési bonyodalmak az amerikai helyszínen. A rólunk kialakult kép ezt követôen ráadásul roppant elônytelenül változott az 1999–2000 évben Salt Lake City kandidálása körülményeit zavaró korrupciós és egyéb visszatetszést keltô jelenségek következtében. A NOB szervezeti válsága sokat ártott, s a rendtevés nem kevés személyi és egyéb áldozatokat követelt. Nos, mindezek után kerültek sorra Ausztráliában az olimpiai játékok. Vitathatatlan sikerük nyomán megerôsödött a szervezet, visszanyerte hitelét, vonzását, népszerûségét és újra reménykeltôvé tette kilátásainkat a jövôre. Nem a véletlen mûve, hanem éppenséggel Sydney remekelése, hogy a 2012-es és a 2014-es

játékok megrendezéséért olyan nagyhírû világvárosok indultak harcba, mint Párizs, Madrid, New York, London, Moszkva… Ez kétséget kizáróan a NOB és a játékok tekintélyét igazolja. (A jobb érthetôség kedvéért jegyezzük azért meg, hogy annak idején, elnökké választása elôtt Jacques Rogge vezette a NOB Sydney játékaira kijelölt úgynevezett Szemle Bizottságát. A szerk.). A játékok és jövôbeni rendezésük menedzselése nyilvánvaló prioritást élvez a tevékenységünkben. Érthetô elégedettséggel tölt el az a tény, hogy a mechanizmus, amelyet a NOB Tanulmány Bizottságával dolgoztattunk ki annak érdekében, hogy a szervezô-rendezô bizottságok minôségi munkát legyenek képesek végezni – eredményre vezetett. Egész specifikusan ennek a testületnek azokra az ajánlásaira célzok, amelyek konkrétan segítették a játékok rendezôit abban, hogy következetesen ellenôrzött módon a tervezett költségvetés keretei között maradjanak, ne lépjék át az elôirányzatokat, mégis eleget tudjanak tenni a játékok igen komplex követelményeinek. Ebben a folyamatban meghatározó volt a korábbi játékok szervezôi tapasztalatainak rendszerezése és a tudást kedvezôen kamatoztatható átadása a soron következô szervezôknek, azután a játékok rendszeres idôközönkénti áttekintése. Ezen felül sikerült néhány sportágban jelentôsen javítani a bíráskodás rendszerét, minôségét, színvonalát is. Az említettekkel párhuzamban a NOB igyekezett mind átláthatóbbá, nyilvánossá tenni mûködését, s ez a belsô és külsô szakértôi könyvvizsgálók munkájának, valamint javaslataik felhasználásának köszönhetô. Szervezeti felépítésünk korszerûsödött, az érdekek minden esetleges konfliktusát kizárják az új szabályaink. Zéró toleranciát hirdettünk és valósítottunk meg mindazokkal szemben a gyakorlatba, akik vétettek a szervezet tekintélye, vagy etikai normái ellen, a szóban forgó tagokat kizártuk, illetve szankciókkal sújtottuk. Ugyanígy jártunk el – a zéró tolerancia elvei szerint –, a dopping elleni küzdelmünkben is mindazokkal szemben, akik nem tartották tiszteletben dopping ellenes kódexünket. Az érintett a sportolókat kizártuk a játékokból, illetve további szankciókkal is éltünk. Ezek az intézkedések kivétel nélkül azt célozták, hogy megvédjük mindazokat az értékeket, amelyeket a

NOB vall és mind szélesebb körben népszerûsíteni óhajt. Növeltük a bevételeinket, s ami még fontosabb, jelentôsen növeltük a tartalékainkat, amelyek most már nem csak azt eredményezik, hogy a korábbiaknál erôteljesebben, nagyvonalúbban vagyunk képesek finanszírozni különféle sportfejlesztô programjainkat, hanem arra is, hogy négy esztendeig akadály, minden zökkenô nélkül meg tudjuk ôrizni mûködôképességünket még abban az extrém esetben is, ha bármilyen kényszerû okból egy-egy olimpia lebonyolítása elmaradna. A 2012-ig, illetve 2014-ig terjedô televíziós közvetítésekkel kapcsolatos szerzôdések, mondhatom, roppant gyümölcsözôek, különösképpen, ami az Egyesült Államokat, Kanadát és az európai térséget illeti. A TOP-programban résztvevô világcégekkel kötött szerzôdések úgyszintén megnyugtató módon alakultak, elmondható, hogy a pénzügyi háttér vonatkozásában semmi aggodalomra nincs okunk, stabil a szervezet. – Olympic.org.: Az Athént követô 2005-ös, játékokba szünetet jelentô esztendô legkiemelkedôbb eseményének a NOB szingapúri, 117-ik közgyûlése tekinthetô. Hogyan summázná az ott tapasztaltakat? – Jacques Rogge: Szingapúr valójában kulcsfontosságú esemény színhelye volt. Londont választottuk a 2012-es játékok színhelyül. Szoros versenyben nyert – mint ahogyan ezt várhattuk is, hiszen öt város remek nagyváros versengett, s mindegyik magas színvonalú pályázatot készített. London, amellett, hogy kiválóan készítette elô nagyvonalú pályamunkáját, igen hatásos, erôteljes benyomást keltett annak a víziónak az elôadásával, hogy a sport mennyire sikeres ösztönzéssel járulhat hozzá az ifjúság, az új felnövekvô nemzedék formálásához. Nagy várakozással tekintünk az együttmûködés elé a londoni szervezô bizottsággal, amely az elkövetkezendô hat évben folyamatosan érvényesül. A Szingapúrban végzett munkát abban a tekintetben is jelentôsnek ítélhetjük, hogy hetven év után elsô alkalommal nem csupán átfogó revízió alá vette a közgyûlés az olimpiai programot, az ezt alkotó sportágakat, hanem szavazott is a kérdésben. A gyakorlat azt igazolta, hogy ez helyes és szükséges, amelyet érdemes idôrôl-idôre napirendre tûzni a jövôben. Elhatározott

06-43

2006/05/14 11:09

Page 1

6 MAGYAR EDZŐ Az országok összteljesítményeiben bekövetkezett változásoknál sokkal hullámzóbb eltéréseket tapasztalunk, ha a sportágakban szerzett pontszámaikat hasonlítjuk össze az elmúlt olimpiai ciklus elsô évében elértekkel. Szembeötlô az USA pontszámnövelése atlétikában és úszásban. Mindkét sportágban több mint 50 ponttal gyûjtöttek többet versenyzôi 2005-ben. Az amerikaiak úszócsapata 185 pontjával önmagában a nyolcadik lenne a nemzetek sorrendjében. Mindez két nagy múltú úszó nemzet rovására történt. A német és francia férfiúszók mindössze kilenc-kilenc pontot gyûjtöttek és abból is öt, illetve három pontot mindketten az újonnan bevezetett hosszútávúszó versenyszámban. Az atlétika kárvallottjai pedig Olaszország és Ausztrália egyszámjegyû teljesítményeikkel. Érdemes megemlíteni, hogy atlétikában az orosz nôk majdnem ugyanannyi pontot gyûjtöttek össze, mint az amerikai férfiak. Birkózásban a japán és kínai vesenyzônôk vitték haza a megszerezhetô pontok felét. Evezésben uralkodik a hagyomány és nagyon kiegyensúlyozott a mezôny. Kerékpárban az ausztrál hölgyek szerepeltek látványosan. A világbajnokságok két legváratlanabb eredménye az volt, hogy az öttusázás történetében elôször kínai világbajnokot avattak, illetve az, hogy az USA tornászlányai az öt világbajnoki aranyérembôl négyet megszereztek. Az atlétika és az úszás után a súlyemelés világbajnokságán jutott ponthoz a legtöbb ország. A sportágak zömében szóródnak a pontok és több, de jelentéktelen elmozdulást találunk az elmúlt ciklus elsô évéhez viszonyítva. Megerôsítette vezetô pozícióját asztaliteniszben, mûugrásban, tollaslabdában és súlyemelésben Kína, birkózásban, ritmikus gimnasztikában és szinkronúszásban Oroszország, íjászatban és taekwondoban Korea, judóban Japán, ökölvívásban Kuba, triatlonban Ausztrália és vívásban Franciaország. Magyarország most elsôsorban a lányok aranyérmével megôrizte a sportág koronáját vízilabdázásban, de elvesztette húzó sportágában, a kajak- kenuban, valamint tradicionális siker sportágában, az öttusában. Az elôbbiben a németek, az utóbbiban az oroszok kétszer annyi pontot szereztek, mint mi! Az élvonal változásait az jelentette, hogy kerékpározásban az ausztrálok, sportlövészetben az olaszok, teniszben a franciák, tornában az amerikaiak, vitorlázásban pedig a brittek vették át a vezetô szerepet Összesen 97 ország ért el helyezést 2005. világbajnokságainak valamelyik olimpiai versenyszámában és került rangsorunkba. Ez a szám évrôl-évre nô

■

2006/1

■

MAGYAR EDZŐ 43

2006/1

Sportolók alkoholfogyasztása Korszerû sporttáplálkozás

Szabó S. András rovata

és már nem sokkal kevesebb, mint a NOB tagnemzeteinek a fele. Például l988-ban 62 ország volt csak a listánkban, ebbôl olyan következtetés is levonható, hogy a nemzetközi élvonalban helytálló versenyzôk felnevelése és fôként az ehhez szükséges szakmai feltételrendszer és infrastruktúra világszerte szélesedik. A sportvezetôk is gyakran hivatkoznak egy-egy sikertelen VB szereplés után a konkurencia bôvülésére. Ez sajnos kevés sportágra, illetve versenyszámra és csak néhány országra szûkítve igaz. Tapasztalataink szerint az ún. harmadik világ fiatal tehetségei a nemzetközi eredmények elérésében huzamosabb idô óta fôszerepet játszó országokban nevelôdnek klasszisokká. Az afrikaiak elsôsorban kimagasló fizikai képességeikkel a nem túl technika igényes sportágakban, az ázsiaiak pedig a küzdôsportokban. A statisztika azt is mutatja, hogy a táblázatban szereplô 25 ország birtokolja a megszerezhetô összpontszám 90 %-át, az utolsó 27 ország pedig csak egy-két ponthoz jutott. A táblázat pontszámai között található tizedes értékek a holtversenyek pontosztozkodásaiból adódnak. Véletlenszerû, hogy csakis a férfiak versenyszámaiban születtek. A 100 méteres pillangóúszás és a rúdugrás ötödik helyezésénél, illetve a tornában két bronzérmet adtak ki talajon és két negyedik helyezettet hirdettek lólengésben. Az utóbbi kettôben magyar versenyzôk is érintettek voltak, így összteljesítményünk egy ponttal megrövidült. Az eredményekben közremûködôket helyezésenként bemutató táblázat alátámasztja, hogy jól rajtoltunk az olimpiai ciklusban. A 42 nô és 40 férfi versenyzô

többsége 25 év alatti és most érte el a legjobb eredményét a nemzetközi élmezônyben. A 22 világbajnok közül csupán a nôi kajak páros állt rajthoz címvédôként. A táblázat szokatlan aránytalanságot mutat. A 153 pontból 134 pontot, azaz a 87%-át, 27 érem megszerzésével érték el versenyzôink. Ez kiváló teljesítmény, hiszen az olimpiai eredményesség esélyeinek latolgatásánál korábban is úgy gondoltuk, hogy 25 és 30 közötti érem számmal a nemzetek rangsorában biztosan az elsô tíz ország közé lehet kerülni. Ez nekünk utoljára 1992-ben sikerült, amikor Barcelonában 30 medált gyûjtött a magyar olimpiai csapat. Atlantában 21 dobogós helyezéssel már egy hellyel kiszorultunk az elsô tíz nemzet közül. Sydneyben és Athénben egyaránt 17-17 érmet szerezve teljesítettük az aktuális és Pekingre is érvényes olimpiai célkitûzést, vagyis bekerültünk az elsô 15 ország közé. Vegyük viszont komoly figyelmeztetésnek a táblázat jobb oldalán található fehér foltokat. A fenti esélylatolgatáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy az optimális szerepléshez tervezett pontszámnak csak a 70%-át lehet általában érmekkel megszerezni, további 30%-ot a IV.-VI. helyezésekkel szükséges hozzátenni. Ez például Athénban a pontszámaink 32% volt. A 2005-ben helyezésekkel elért 19 pont (8%) arra figyelmeztet, hogy élsportunknak nagyon karcsú a nemzetközi színvonalú eredmények elérésére képes derékhada. Ennek elemzése azonban már átvezet a minôségi utánpótlásnevelés gondjaihoz és feladataihoz. Mindenestre vékony jégen táncolunk, amikor távlatosan nagy célokat tûzünk sportmozgalmunk elé.

A sporttáplálkozás rovatunk elôzô részeiben a következô témakörökkel foglalkoztunk: – fehérjebevitel, fehérjeigény, – folyadékfogyasztás, – testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás, – táplálkozás a mérlegelést követôen súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén, – vegetariánus táplálkozás, – kreatinkiegészítés, – tápláltsági állapot és testfelépítés, – szabad aminosavak teljesítménynövelô hatása, – az ásványi anyag szükségleten belül a kalcium- és magnéziumszükséglet, – az ásványi anyag szükségleten belül a kálium- és nátriumszükséglet, – nem fémes makroelemek szükséglete. A rovat – természetesen köszönhetôen a szerkesztôk bizalmának, számos olvasó kedvezô véleményének és javaslatának – folytatódik, s egyéb, a sporttáplálkozás gyakorlati kérdésköreihez jól kapcsolódó téma (pl. rostbevitel, mikroelemszükséglet, vitamin-ellátottság, táplálkozáskiegészítôk, energiabevitel, káros táplálkozási szokások, táplálékok antinutritív komponensei, veterán sportolók táplálkozása) is terítékre kerül. Jelen rész témája a sportolók alkoholfogyasztása.

Alkoholfogyasztási szokások Az emberek jelentôs része nem tartozik az absztinensek (alkoholt egyáltalán nem fogyasztók) közé, hanem kis mértékben, mértékletesen esetleg nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholos italokat. Sajnálatosan a lakosság nem elhanyagolható része – Magyarországon ez legalább 5% - alkoholfüggô egyén, olyanok, akik képtelenek ellenállni az ivás iránti vágynak. Ezen emberek sajnos fokozatosan tönkreteszik saját magukat, pusztítva szervezetüket, s természetesen komoly gondot okoznak családjuk, környezetük, de az egész társadalom számára is.

Jól ismert tény, hogy a sör- és borfogyasztás szokása lényegében egyidôs a civilizációval, azaz sokezer éves múltra tekint vissza. A jelen kor emberére jellemzô alkoholfogyasztási szokásokat számos tényezô befolyásolja, pl. a hagyományok, rituális események, az anyagi helyzet, az egészségi állapot, az életkor, a földrajzi és klimatikus környezet, s egyéb paraméterek. A leírtak alapján úgy vélem jogosan merül fel a kérdés, hogy szabad-e a sportolónak alkoholt fogyasztania, s az alkoholfogyasztás hogyan hat a teljesítményre.

Szeszes italok A szeszes italokat általában 3 csoportba szokás sorolni. Az elsô csoport a sörök, amelyek alkoholtartalma általában 36%, a második a borok, ezek alkoholtartalma többnyire 10-12% - bár vannak könnyû spanyol és francia borok mindössze 7-8% alkoholtartalommal s nehéz, különleges, fûszeres borok 20% körüli alkoholhányaddal is – s végül a tömény italok, amelyek alkoholtartalma általában 30-40%. Ez utóbbiak alapanyaguk szerint tovább csoportosíthatók, beszélünk borpárlatokról, gyümölcspálinkákról, gabona alapú italokról (pl. vodka, whisky), cukor alapú szeszes italokról (rumok), s végül likôrökrôl. Az egyes italok alkoholtartalmát és összetételét azért is célszerû ismerni, mert nem csupán az elfogyasztott alkohol abszolút mennyisége a döntô, hanem az is, hogy a szervezetbe jutó ital milyen más – esetleg kedvezô hatású – komponenseket tartalmaz, ill. milyen arányban higított. Lényegesen kedvezôbb pl., ha ugyanazon mennyiségû alkohol nem a tömény vodkából, hanem mondjuk a négyszer nagyobb térfogatú borból jut az emberi szervezetbe. A szeszes italok azonban nem csupán vizet és alkoholt – fôleg etilalkoholt, de nagyon kis mennyiségben metilalkoholt és viszonylag jelentôs mennyiségben többértékû alkoholt, glicerint is – tartalmaznak, hanem egyéb komponenseket is. Pl. íz- és illatanyagokat, ásványi anyagokat, vitaminokat, amelyeknek kedvezô élettani hatása is lehet. Az aromaanyagok – pl. a borban lévô cukrok és szerves savak – kellemes ízük és illatuk miatt étvágyfokozó hatásúak lehetnek

Az alkohol élettani hatása Az alkohol – etilalkohol vagy etanol – az ital alkoholtartalmától függô sebességgel, de lényegében nagyon gyorsan és átalakulás nélkül szívódik fel, s hamar

eléri a vérben a maximális koncentrációt. A felszívódás sebessége függ a gyomor teltségi állapotától is, üres gyomorból a felszívódás gyorsabb. Az alkohol energiaforrás is, elfogyasztásával a szervezet ún. üres kalóriához jut. Az etanol energiatartalma 7.1 kcal/g, azaz 29-30 kjoule/g. Az alkohol tehát – kémiai összetételébôl adódóan – jóval több energiát szolgáltat, mint a szénhidrátok, s energiatartalma a zsírokénak kb. 75%-a. Az alkohol kiürülése a szervezetbôl viszont meglehetôsen lassú folyamat, több órát vesz igénybe, a szövetekbôl csak igen lassan távozik el az alkohol, ill. viszonylag lassú a lebomlás folyamata. A kiürülés általában kisebb arányban (510%) történik alkohol formájában, s ez természetes úton, kilégzés, izzadás, vizeletkiválasztás útján történik. A nagyobb résztôl kémiai lebontással szabadul meg a szervezet. Ez esetben az alkohol oxidálódik, elôször acetaldehiddé majd ecetsavvá, s így kapcsolódik a Krebs ciklushoz. Ez a folyamat a kis, ill. közepes mennyiségû alkoholfelvétel esetén áll fenn, de van egy másik út is, ami akkor jellemzô, ha a szervezetbe igen nagy mennyiségû alkohol jut. Ilyenkor a xantin-oxidáz-kataláz enzim lép mûködésbe, s a folyamat a toxikus hatású acetaldehid feldúsulását eredményezi. Ez az ún. alkohol-mérgezés. Az alkohol lebomlási, ill. kiürülési sebessége egyénenként változó, függ a nemtôl, testtömegtôl, fizikai aktivitástól. Az oxidációt végzô alkoholdehidrogenáz enzim mennyisége, ill. aktivitása a férfiaknál általában jelentôsen meghaladja a nôkre jellemzô értéket. Az egészséges európai férfi májában óránként mintegy 5-10 g alkohol tud lebomlani, az átlagérték kb. 7 g/óra. Érdekes megfigyelés, hogy az ázsiai típusú emberek (pl. japánok) alkohol-lebontó képessége jelentôsen elmarad az európai típushoz tartozókétól. Nagy mennyiségben fogyasztva az alkoholt az egészségkárosító hatás nyilvánvaló. Kis mennyiség esetén azonban egészségkárosító hatás nem mutatható ki, ill. a hatás inkább elônyösnek tekinthetô. Ezek a következôk: – étvágygerjesztô (aperitif) hatás, segíti a nyálképzôdést és a gyomornedvkiválasztást, – elôsegíti az emésztést, növeli a jó (HDL) koleszterinszintet a vérben, – értágító hatású, kedvezô a keringési rendszerre, – feszültségoldó, álmosító hatást fejt ki, kedvezô az idegrendszerre.

Page 1

Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 60.000,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 100.000,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 40.000,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 20.000,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 10.000,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) 460-6981 vagy a 06-30-991-0203; 06-30-579A szerkesztôség 3626 telefonon!

1 VI. helyezés 3 V. helyezés 4 IV. helyezés

VI. hely Vajda Attila kajak-kenu – C-1 1000 m

9 II. helyezés

HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN!

MAGYAR EDZŐ 5

6 I. helyezés

Az elôzôekben említett kedvezô hatások ellenére természetesen nem kívánjuk azt állítani, hogy az alkoholos italt nem fogyasztó sportoló vét az egészsége ellen. Csupán azt hangsúlyoztuk ki, hogy egyes alkoholos italokban ún. védôfaktorok is vannak. A nagyon mérsékelt sör- és borfogyasztás valamint a sportolói (akár élsportolói) életmód azonban egymást nem kizáró fogalmak, a hangsúly természetesen a mérsékletességen van. Mind a sör, mind a bor – ezek alacsony alkoholtartalmú, s kedvezô beltartalmi összetevôkkel bíró italok – táplálkozásfiziológiai szempontból értékes terméknek tekinthetô, s esetenkénti, mérsékelt fogyasztásuk sportolók esetében sem helytelenítendô. Természetesen a mérsékletesség nagyon erôteljes kihangsúlyozásával. Közismert pl. a francia sportolóknál,

2006/1

V. hely Vereckei Ákos kajak-kenu – K-1 500 m Kliment László birkózás – kf. 60 kg Darmos József ökölvívás – 91 kg

Sport és alkoholfogyasztás

hogy többségük a napi konvencionális étkezés részeként 2-3 pohár bort is elfogyaszt. Vagy pl. a német sörfogyasztási szokások is eltérhetnek a legtöbb országra jellemzôtôl, s ott a sportorvosok megengedhetônek tartják egy üveg sör este történô elfogyasztását. Egészséges populáció esetében egyébként pl. NagyBritanniában férfiaknál heti 21 egység, nôknél heti 14 egység alkohol elfogyasztását ítélik elfogadható határértéknek, ahol káros hatással nem kell számolni. Az 1 egység egyébként 10 g alkoholt jelent, azaz pl. kb. 1 dl bort. Összegezve az állapítható meg, ill. az javasolható, hogy sportolóknál a rendszeres alkoholfogyasztás nem kívánatos. Ugyanakkor az esetenkénti és nagyon mérsékelt formában történô alkoholos ital fogyasztás nem kifogásolható. Ez azonban valóban csupán igen kis menynyiséget jelenthet, pl. egy pohár sör, vagy egy kisfröccs elfogyasztását. Nagyobb mennyiségû és rendszeres alkoholfogyasztás a sportoló teljesítményére is negatív kihatással van. Fiatal, még nem nagykorú sportolók esetében mindenféle alkoholtartalmú ital teljes mellôzése kívánatos. S az is kívánatos, hogy az edzô – az alkoholfogyasztási szokásokat tekintve is – jó példát mutasson a sportolóknak. A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô cikksorozat folytatódik, s a rovat következô része a sportolók mikroelemszükségletének témakörével foglalkozik.

■

IV. hely Benkô Zoltán kajak-kenu – K-1 1000 m Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajak-kenu – K-2 500 m Boczkó Gábor Fekete Attila Imre Géza Kovács Iván vívás – pb.tôr csapat Berki Krisztián torna – lólengés

felszívódnak, könnyen emészthetôk. Nem elhanyagolható a sör kálium- és foszfortartalma sem, s magas a B vitamincsoportba sorolható egyes komponensek mennyisége is. Külön kihangsúlyozandó, hogy a borok – elsôsorban a vörösborok – jelentékeny mennyiségben tartalmaznak természetes antioxidánsokat (pl. polifenolok, rezveratrol), s tény, hogy a mérsékelt és rendszeres borfogyasztás (az ún. mediterrán diéta részeként) együttjár a koszorúér eredetû szívbetegségek kisebb kockázatával.

2006/1

III. hely Cseh László úszás – 100 m hát Zsivóczky Attila atlétika – tízpróba Kozmann György Kolonics György kajak-kenu – C-2 1000 m Viski Erzsébet kajak-kenu – NK-1 500 m Paksy Timea Szabó Szilvia Benedek Dalma Bóta Kinga kajak-kenu – NK-4 500 m Ungvári Miklós judo – 66 kg Aubéli Ottó birkózás – szf. 120 kg Majoros István birkózás – kf. 55 kg Bárdosi Sándor birkózás – kf. 84 kg Knapek Edina vívás – tôr egyéni Gál Róbert torna – talaj Balogh Beatrix Borbás Rita Ferling Bernadett Görbicz Anita Hornyák Ágnes Kenyeres Fanni Kindl Gabriella Kovacsicz Mónika Mehlmann Ibolya Ôri Cecilia Pálinger Katalin Siti Eszter Sugár Timea Szûcs Gabriella Tóth Timea Vérten Orsolya kézilabda – nôi csapat 12 III. helyezés

Kihangsúlyozandó, hogy a szervezetbe bejutott alkohol hatása már 0.2-0.3 g/liter véralkoholszintnél jelentkezik, tehát már akkor, amikor az egyén saját testi vagy szellemi állapotában még a legkisebb változást sem észlelte. Ugyanakkor pszichomotoros és alkalmassági tesztekkel az ilyen véralkoholszintet eredményezô alkoholfogyasztás (pl. 2 dl bor) hatása is kimutatható, s felfedhetôk bizonyos zavarok. Így pl. zsugorodik a perifériás látás, lassulnak a reflexek, csökken a fájdalomérzékelés, lanyhul az éberség, s apró zavarok léphetnek fel a mozgás- és egyensúlyérzékelésben. Nagyobb mennyiségû alkoholos ital elfogyasztása (ún. spicces állapot) oldja a gátlásokat (in vino veritas), többnyire fokozódik az agresszivitás, élénkebbé, kommunikatívabbá válnak az emberek, s hiányzik az önkontrol. További alkoholbevitel a mozgáskoordináció teljes hiányát, apátiát, a beszélôképesség elvesztését, öntudatlanságot, alváskényszert eredményezhet (merev részegség). A rendszeresen nagy mennyiségû alkohol bevitele pedig alkoholfüggôséget eredményez, a szervezet leromlását, májzsugort, a szellemi és fizikai teljesítôképesség rohamos romlását. Már említettük, hogy a szeszes italok az alkoholon kívül más, hasznosnak tekinthetô komponenseket is tartalmaznak. A sörnek a komlóból származó keserûanyagai pl. segítik a stresszes állapot feloldását. A sörben, borban lévô szénhidrátok (pl. glükóz, maltóz) gyorsan

■

II. hely Cseh László úszás – 200 m vegyes Vörös Zsuzsanna öttusa – egyéni Biros Péter Fodor Rajmund Gergely István Kásás Tamás Kiss Csaba Kiss Gergely Madaras Norbert Molnár Tamás dr. Steinmetz Ádám Szécsi Zoltán Szívós Márton Varga Dániel Vári Attila vízilabda – férfi csapat Kozmann György Kolonics György kajak-kenu – C-2 500 m Ritter Árpád birkózás – szf. 74 kg Virág Lajos birkózás – kf. 96 kg Deák Bárdos Mihály birkózás – kf. 120 kg Hormay Adrienn Révész Júlianna Szász Emese Tóth Hajnalka vívás – pb.tôr csapat Bedák Pál ökölvívás – 48 kg

44 MAGYAR EDZŐ

I. hely Cseh László úszás – 400 m vegyes Benkô Timea Brávik Fruzsina Drávicz Rita Horváth Patricia dr. Kisteleki Dóra Pelle Anikó Serfözô Krisztina Stieber Mercedes Takács Orsolya Tomaskovics Eszter Tóth I. Andrea Valkay Ágnes Zantleitner Krisztina vízilabda – nôi csapat Kökény Roland Kucsera Gábor kajak-kenu – K-2 1000 m Kovács Katalin Janic Natasa kajak-kenu – NK-2 500 m Hirling Zsolt Varga Tamás evezés – ks kétpár Braun Ákos judo - 73 kg

2006/05/14 10:49

2. táblázat: 2005. évi világbajnoki eredmények olimpiai versenyszámokban helyézesek szerint

05-44

Page 1

4 MAGYAR EDZŐ

Mûugrás Úszás

22 6 * 26 * 16 4 * * * 34 3 * 7 7 10 4 * * * 10 * * * 5

4 36 8 53 19 * 37 * * 12 * 12 1 5 13 1 5 7 2 * * * * * *

562 528,5 334,5 312 311 265 200 178,5 155 153 152 135 123 120 120 111 108,5 91 90 66 63 58 56 53 53 2 2 12 2 2 2 15 5

7 52 * 2 4 185 18 4 * * 20 18 20 * 33,5 17 14 * 38 29,5 * 3 * 21 55 2 * * 14 * * 2 36 * * * 5 3 * 6 * 32 13 * * * 8 * * 24 106 13 * 1 * 5 5 * 2 42 6 * * 9 * 64 1 8 * 1 24,5 * * 10 * * * * * * * * 6 * * * 16 * * 12 2 7 * * * 14 5 * * * 5 * * * 32 * * * * * * * 5 * * * * * * * * * 13 * 3 * * * 10 7 * * * 8 9 * * 2 1 10 2 * 5 * 1 1 28,5 18 6 * * 5 * * * 9 * * 1 * 22 * * * 1 1 * * * 4 5 * * * * * * * 1 5 3 * * * 3 2 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Szinkronúszás Trampoline

2

4 * 2 58 * 8 79 * * * 5 12 2 * * * * * * * * 3 * * 1 * * * * * * * * 7 * * 20 14 * * * * 3 * * * 4 * * * * 10 * * 2 * * 12 * * * * * 11 * * * * * * * * * * *

Vízilabda Triatlon Ritmikus Gimnasztika Torna Tollaslabda Tenisz Taekwondo Súlyemelés Sportlövészet Öttusa

* 7 * 4 1 * * * * 4 * * * 2 * 7 * 5 * * * * * * * 6 21 3 17 33 46 8 1 * * 42 2 * 32 11 28 * * 2 * 6 4 * * 1 * 10 * 23 96 18 * * 9 40 1 22 * * 3 7 14 6 3 3 2 2 * * 8 24 * * * 4 13 * 3 * 15 * 29 29 * 8 20 * * 22 3 8 * 6 49 2 * 21 7 * 11 10 1 12 17 4 2 * 41 6 9 1 24 2 8 14 * * 5 7 * 1 8 * 6 9 * 5 8 * * 29 * * * * 2 * * * * * * 14 * * 20 55 20 * 9 * 1 * 28 29 * 1 14 * * 1 * 3 17 28 * 13 * * 4 * * 31 * * * * * * * * * 4 1 * * * * 2 * * * * * * 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

173 139 21 50 39 7 8 12 38 4 21 19 4 12 18 22 8 10 29 * 7 * 56 53 16

14 16 4 14 14 47 18 2 Versenyszámok

BMX Kerékpár Kajak-kenu Judo Íjászat Evezés Birkózás Atlétika Asztalitenisz ORSZÁG

12 * * 7 * 5 * * * * * * * 11 * * * * * * 1 * * * 4

Mountain Bike

2

Kézilabda

* * * 7 3 * * * * * * 5 * * * 4 * * * * * * * * *

Ökölvívás

2

11

* 14 12 6 7 5 * 7 * 3 * 1 9 34 * * * 1 5 * * * 3 * * 4 * * * * * 2 * 9 * * 3 * * * * * * * * * * * 1 *

Vitorlázás

2

9 31 9 5 10 * 6 * 45 7 3 1 10 * 7 * 1 4 5 9 * 26 * * *

Vívás

2

34

8

2

2

9

10

Pontszám Helyezés

1. táblázat: Az országok élcsoportja a 2005. évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményeik alapján

2006/1

1. 2. 3. 6. 5. 4. 9. 7. 12. 14. 8. 20. 10. 15. 8. 13. 19. 16. 17. 22. 28. 24. 29. 30. 25.

■

Egyesült Államok Oroszország Kína Franciaország Németország Ausztrália Olaszország Japán Kuba Magyarország Nagy Britannia Lengyelország Korea Hollandia Ukrajna Spanyolország Kanada Románia Fehéroroszország Bulgária Új-Zéland Kazahsztán Etiópia Jamaika Csehország

2006/05/14 10:47

Helyezés a 2004. évben

04-45

■

MAGYAR EDZŐ 45

2006/1

Búcsú Gyulai Istvántól (1943–2006) TEHETSÉG – MUNKAMÁNIA – MOSOLY – SIKER Nem volt remény, semmilyen lehetôség, legfeljebb csupán szerény esély némi sietve elenyészô idô nyerésére. A hozzá közelállók tudtak küzdelmérôl a viszonylag gyors lefolyású halálos kór ellen, amelyet – elkerülhetetlenségének tudatában - bámulatos önuralommal viselt. Soha nem panaszkodott, fôtitkárként a legvégsôkig dolgozott Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben, hivatalában. Betegségérôl nem beszélt, hallgatott, itthon jószerével senkit sem tájékoztatott drámaian hanyatló állapotáról, sôt azt a látszatot keltette, mintha semmi sem történne vele. Talán ezért is döbbentette meg sporttársadalmunkat olyannyira a hír – éppen a moszkvai fedett atlétikai világbajnokság idején – hogy életének 63-ik évében elragadta a halál. ● Nehéz távozása után megfelelô szavakat találni az olimpiai mozgalmat, a magyar sportcsaládot ért fájó veszteség érzékeltetésére, fôként e sorok írója számára, aki sportvezetôként számos tekintetben a sorstársát, de még inkább újságíró kollégáját, legfôképpen pedig igazi, szívéhez közeli sportbarátját gyászolja személyében. Soha nem gondoltam, hogy a sokkoló tragédia okán majd egy valószínûtlenül tiszta fényû napos délutánt idézek fel az atlantai Marriott luxusszálló pompás úszómedencéi mellett, ahol könnyû ebéd után nyugágyakon egymás mellett napoztunk Primo Nebiolóval, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség az óta már szintén elhunyt elnökével az 1996 évi olimpiai játékok idején. Sok mindenrôl beszélgettünk, egyebek között arról is, hogy készül majd ismét Budapestre, ahol az OTSH elnökeként munkatársaimmal - évi rendszerességgel vendégeltem meg a volt szocialista országok bajbajutott, állandó financiális gondokkal küszködô atlétikai szövetségeinek vezetôit azzal a szándékkal, hogy hathatós támogatást, segélyt vehessenek át az IAAF-tól. Szóba került fôtitkára, Gyulai István is, aki egyébiránt a rendkívüli segélyprogramot annak idején javasolta, s elveit, részleteit kidolgozta fônökének. ,,Nem túlzás – jegyezte meg olasz sportvezetô kollegám –, Istvánnal óriási szerencsém van, elnökségem egyik legszenzációsabb húzása volt a szer-

zôdtetése 1991-ben. Az IAAF igazgató tanácsának ugyan már 1984 óta tagja volt, ismertem tehát jól, de hogy ennyire szerencsések leszünk vele – nem is álmodtam… Képzett, nyelvtudása tökéletes, abszolút megbízható, hihetetlen a munkabírása. Könnyedén kezeli a legnehezebb embereket és a legbonyolultabb kérdéseket is. Remekül érzékeli az összefüggéseket, jövôbe látó és soha el nem felejt mosolyogni, – fônyeremény.” ● Egy-egy pályafutásban jótékony szerepet játszhat olykor a véletlen, a szerencse, Gyulai István „kiemelésében” ellenben nem játszott közre semmi ilyesmi. Valóban képzett, alaposan felkészült és ráadásul menthetetlenül munka mániákus volt. Mind ahhoz, amit eleinte Londonban, majd hosszú éveken át Monte-Carlóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség töretlen és látványos fejlôdés érdekében tett –, beleértve a grand-prix sikersorozatot, a szövetség modernizálását, a segélyprogramokat, a televíziós jogokból származó jövedelmek ug-

rásszerû növelését, a NOB-bal kialakított együttmûködést és hosszan sorolhatnánk –, kiváló elôiskolákat végzett. Arról nem beszélve, hogy maga is remek atléta, futó volt annak idején, 22-szeres országos bajnok, a Bp. Honvéd, majd a BEAC vágtázója, – 1962 és 69 között 67 alkalommal válogatott – aki 1963-ban a Porto Allegrében rendezett Universiadén tagja volt a 4x100 síkfutó váltószámban gyôztes négyesünknek, majd Tokióban egy évvel késôbb szintén képviselhette a színeinket váltóban az olimpiai játékokon. Közben komolyan és kitartóan tanult. Az ELTE-n középiskolai angol-német nyelvtanári diplomát szerzett, majd évekig tanított is. Késôbb beiratkozott a MUOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) kétéves újságíró akadémiájára. Tanulmányait kitüntetéssel fejezte be 1974-ben. Ekkor már javában a Magyar Televízió Telesport osztályán dolgozik – 1970-tôl kezdôdôen. Az ígéretes állást tulajdonképpen a rovat népszerû „Pályabelépô” címmel korábban meghirdetett, sportriporterek után kutató vetél-

03-46

2006/05/14 10:43

Page 1

46 MAGYAR EDZŐ kedôjének egyik nyerteseként – díjként, elismerésként, jutalomként kapta meg. Eredeti és egyéni közvetítési stílusa, sokoldalúsága, hozzáértése, kellemes orgánuma és közvetlensége révén hamarosan ismert és közkedvelt tévés személyiséggé vált, aki nem csak a sporttudósításainak köszönhetôen szerzett hírt magának, hanem a legkülönbözôbb szórakoztató mûsorok és vetélkedôk szereplôjeként, házigazdájaként is. Az atlétikai versenyeken természetszerû otthonossággal mozgott és közvetített, de gyorsan tanult, s élvezetes módon számolt be teniszrôl, úszásról, tornáról vagy akár mûkorcsolyáról, más téli sportokról. Rövid idôre – külföldi munkavállalása elôtt közvetlenül –, 1990-91-ben ô a Telesport vezetôje. Kiapadhatatlan energiával és eredményesen munkálkodott sportdiplomataként, s nem utolsó sorban remek nyelvtudásának is betudhatóan 1977-ben megválasztják a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) fôtitkár helyettesének, majd 1989-ben fôtitkárának. A tekintélyes szervezet neki köszönhetôen helyezi át hivatalát, állandó fôhadiszállását Budapestre, s ettôl kezdve úgyszintén itt adják ki az AIPS idôszaki folyóiratát. Számos és változatos teendôje mellett a sokoldalú újságíró szervez, publikál és szerkeszt is. Tagja egyebek mellett a

■

Magyar Atlétikai Szövetségnek, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének, és ô az alapító fôszerkesztôje a World Gymnastics kiadványnak (1979-89). ● Az évszámok, adatok, minden szöveges és részletes méltatás nélkül már önmagukban is szemléletesen jelzik azt a sokoldalúan sikeres teljesítményt, amely Gyulai Istvánt korunk egyik legtekintélyesebb és legbefolyásosabb nemzetközi sportdiplomatájává emelte, akire okkal lehetünk büszkék. Elévülhetetlen érdemei és sikerei nem változtatták meg egyéniségét, mindvégig szerény, udvarias maradt, remek humorérzékû kommunikátor, lebilincselô elôadó, aki soha nem felejtette el gyökereit. Kifinomult érzékkel következetesen óvta a magyar érdekeket nemzetközi posztjain, mindig mindenben segíteni igyekezett, s hû maradt hozzánk, régi pályatársaihoz, barátaihoz is. Sokat tett azért, hogy Budapest – és más jelentôs vidéki nagyvárosaink – lehetôség szerint idôrôlidôre kiemelkedô nemzetközi atlétikai világversenyeknek adhassanak otthont, mint amilyen a fedett világbajnokság, a felnôtt és ifjúsági Európa-bajnokságok. De felidézhetnénk azt az elszántságot és csupaszív hozzáállást, elkötelezettséget, amelyet az athéni olimpiai játékok idején – akár a széles nyilvánosság elôtt

Az egész atlétavilágot megrendítette a hír, hogy Gyulai István, az IAAF fôtitkára, a Magyar Televízió egykori, igen népszerû sportriportere március 11-én elhunyt. Mindössze 63 évet élt, de örökre beírta nevét a sportvilág aranykönyvébe. Egész életét a sportban, annak szolgálatában töltötte. A már fiatalon tehetségesnek mutatkozó atléta nem csupán sporteredményeivel, hanem egész eddigi életútjával a szorgalom, a kitartás példaképévé vált. Az édesapját korán elvesztô fiú sportbeli képességeit ifjúsági, majd felnôtt válogatott atlétaként 23 magyar bajnoki cím megnyerésével bizonyította a különbözô sprint és váltófutó versenyszámokban. Kilenc éven át volt a magyar atlétaválogatott tagja. Nemzetközileg kiemelkedô eredményt a 4x100 és a 4x400m-es váltóval ért el Universiade I. és II. helyezéssel 1963-ban, illetve ’65-ben. Részt vett az 1964-es Tokiói Olimpiai Játékokon. Élsportolói pályafutása mellett tanulmányait ugyanolyan komolyan véve angol-német szakos tanári diplomát szerzett. Még egyetemi hallgató és válogatott versenyzô volt, amikor a Magyar Rádió angol nyelvû adásának külsô munkatársaként kereste kenyerét, segítve ezzel özvegy édesanyját. 1970-ben került a Magyar Televízióhoz, ahol munkásságával felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar sportnak. 22 éven át volt a TeleSport fômunkatársa, majd fôszerkesztôje. Felkészült, színes és mindig pozitív szemléletû közvetítéseinek köszönhetôen számos sportág vált ismertebbé és népszerûbbé hazánkban. Ez az objektíven pozitív és a sport iránti alázatot tükrözô riporteri stílus ma már csak elvétve látható, hallható Magyarországon. Gyulai Istvánt 1984-ben beválasztották a Nemzetközi Atlétikai Szövetség Tanácsába. Az IAAF, mely 211 tagországával

2006/1

is – a doppingvétséggel megvádolt atlétáink védelmezésére adott tanácsaival tanúsított. Mindent igényesen és lelkiismeretesen tett, a legapróbb dolgokat is, s hallatlanul figyelmes volt. Imádott teniszezni, s emlékszem, sportvezetôként 1993-ban ott voltam Monte-Carlóban a NOB közgyûlésén, ahol Pekinggel szemben Sydney nyerte el a 2000 évi nyári olimpiai játékok rendezésének jogát. Gyulai Pista persze roppant elfoglalt volt, de szorított azért idôt arra, hogy meghívjon egy tenisz partira a híres Monacói Tenisz Klub pályáján. A „nevezetes” összecsapás alkalmára a pálya kis sportszer üzletében ajándékot vásárolt a számomra, egy hófehér, monacói címerrel hímzett tenisz trikót, – ma is ôrzöm. Elek István, monacói tiszteletbeli konzulunk vállalta a bíráskodást. Pista akkurátusan melegített, s csak akkor kezdhettük a meccset, amikor végzett. Küzdött, mint az oroszlán, az elsô szettet én, a másodikat – szintén rövidítésben – ô nyerte. Idô hiányában a döntô játszmára már nem kerülhetett sor. Már soha nem is kerül, marad az örökös döntetlen, hacsak majd – ott „fenn”, ha megvár – az égi pályákon egyszer be nem fejezzük. Annál is inkább, mert semmit sem szeretett befejezetlenül hagyni. Gallov Rezsô

a világ legtöbb tagot számláló sportszervezete, 1991-ben fôtitkárává választotta. Az öt nyelvet kitûnôen beszélô sportdiplomata olyan közmegelégedésre végzi ezt a 24 óra készenlétet igénylô munkát, hogy eddig minden tisztújításnál a legnagyobb szavazatszámmal választották újra. A Magyar Atlétikai Szövetség 2001-ben tiszteletbeli elnökévé választotta. Sportdiplomata tevékenységét úgy végzi, hogy közben mindig kiemelt figyelmet fordít hazánk érdekeinek, a magyar sport célkitûzéseinek maximális képviseletére. Egyértelmûen Gyulai István érdeme, hogy Magyarország több atlétikai világeseményt rendezett az elmúlt két évtizedben, mint a világ bármelyik országa, beleértve az úgynevezett sport nagyhatalmakat is! (E versenyek megszerzéséért egyre nagyobb küzdelem folyik világszerte.) Világ- és Európa-bajnokságok, nagy nemzetközi konferenciák, szemináriumok sorozata népszerûsítette hazánkat az egész világ sportot szeretô társadalma elôtt. Ezek a rendezvények kivétel nélkül komoly anyagi és erkölcsi sikert hoztak országunk számára. Gyulai István kiemelkedô sportdiplomáciai tevékenységének köszönhetôen nagyon sokan ismerték és szerették meg a sokak számára addig ismeretlen Magyarországot. Sportdiplomáciai tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a sport világa Magyarországot nem csupán egynek tekinti a volt szocialista tábor országai közül, hanem Európa országaival egyenértékû, korrekt, megbízható és vendégszeretô, nagy kultúrájú országnak. Önzetlensége, irigylésre és bámulatra méltó munkabírása, kiemelkedô diplomáciai készsége példamutató volt minden hazánkat külföldön képviselô szakember számára. Isten nyugosztalja, emlékét megôrizzük! Schulek Ágoston

■

MAGYAR EDZŐ 3

2006/1

A nemzetek nem hivatalos rangsora a 2005. évi világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban elért eredményeik alapján Lochmayer György Magyar Olimpiai Bizottság, Budapest

A nemzetközi sportszövetségek többségének az ezredfordulóra kialakított versenynaptárai stabilizálódtak. Ez elsôsorban kontinentális- és világbajnokságaiknak a négyéves olimpiai ciklus alatti ütemezésére, valamint a kvalifikációs rendjükre vonatkozik, mert a sportágak versenynaptárainak zsúfoltságát Athén után sem sikerült csökkenteni, sôt egyre több TV csalogató esemény kerül a programjaikba, növekvô rajtpénzekkel és mesés pénzdíjakkal. Az idôrendek stabilizációja viszont megkönnyíti számunkra az egyes országok 2005. évi világbajnokságokon nyújtott teljesítményeinek olimpiai pontszámítású (7-5-4-3-2-1) felmérését, rangsorolását és összehasonlítását korábbi eredményeikkel. Most elôször tudjuk rendkívül csekély eltéréssel egybevetni az olimpiai ciklusok azonos éveinek nemzeti rangsorait. A 2005. év, mint az olimpiák utáni évek mindenütt, a nemzeti válogatottak megújításának, a kimagasló eredmények elérésére esélyes fiatalok kipróbálásának idôszaka volt. Ez jól lemérhetô a vizsgált 28 sportág nemzetközi erôviszonyainak kisebb-nagyobb elmozdulásaiban, esetenként jelentôs változásaiban. Elemzésük során néhány jövôre vonatkozó következtetést is megkockáztathatunk. A nemzetek rangsorának elkészítésekor már figyelembe vettük az olimpiai program változásait is. A két eddig is legtöbb versenyszámmal rendelkezô sportág bôvült. Atlétikában a nôk 3000 méteres akadályfutásával, illetve úszásban a nyíltvízi 10000 méteres versenyszám beiktatásával mindkét nem számára, három új bajnokot avatnak Pekingben. Versenyszámok cseréje történt három sportágban. Kerékpárban az állórajttal egyenkénti indítású pálya számok (vagyis amikor a versenyzô az órával küzd, ami a TV közvetítés számára nem túl vonzó) helyett a férfiak és nôk BMX terepversenyszámát rendezik meg.

Asztaliteniszben a párosok helyett – nem kimondva, de valójában a nyomasztó kínai túlsúly korlátozása érdekében – csapatversenyekre kerül sor. Vitorlázásban egyrészt a nôk egyszemélyes hajóosztályát az Europe helyett a továbbiakban a Laser Radial képviseli, másrészt a Mistral helyett a nagyobb vitorlázatú RSX jelzésû szörfre váltanak. Szûkítés csupán a sportlövészetben történt, ahol törölték a nôi dupla trappot és a férfiak 10 méteres futócél versenyszámát, ami minket is kedvezôtlenül érint. Tehát mindössze egy versenyszámmal bôvül az olimpiai játékok programja Athénhoz képest, mivel a NOB Végrehajtó Bizottságának február 5.-i ülésén nem fogadták el a vívóknak a két eltörölt csapatverseny megrendezésére vonatkozó kérését. Csak 3-3 fôs létszámemelést engedélyeztek abban a négy fegyvernemben, amelyeknek az olimpiai mûsorba vételérôl a FIE soros közgyûlésén döntenek. Véglegesnek tekinthetjük, hogy 301 ünnepélyes eredményhirdetésre kerül sor 2008-ban. A 301 versenyszámos olimpiai programhoz képest 2005-ben nem rendeztek világbajnokságot baseball, gyeplabda, kosárlabda, labdarúgás, lovaglás, röplabda és softball sportágakban. Csak a vadászfegyveres számokra került sor sportlövészetben és csak az egyéni versenyszámokra tornában. Szörfben nem írtak ki világbajnokságot az új hajóosztályban, a korábbi osztály VB eredményeit viszont már nem vettük figyelembe, mint ahogy az eltérô nemzetiségû tenisz párosok eredményeit, valamint a nôi birkózásnak és a taekwondonak azokat a súlycsoportjait sem amelyek nem szerepelnek az olimpia mûsorán. Az eltérés 41 versenyszám, vagyis ennyivel kevesebbet számíthattunk be a nemzetek rangsorának összeállításánál. Az áttekintett 261 versenyszám a pekingi olimpia mûsorának 86 %-át teszi ki. A versenyszámonként I.-VI. helyezettek hagyományos pontértéken (7-5-4-3-2-1) alapuló számításával összesített rangsor (1., 2. táblázat) viszonylag kevés, de annál jelentôsebb változásokat mutat Athénhoz képest, valamint a négy évvel ezelôtti sor-

rendhez és teljesítményekhez viszonyítva is. Az elsô hat nemzet ugyanis teljesen azonos, az országoknak a századvég történelmi változásait elôször reálisan visszatükrözô atlantai részvétele óta. Most a folyamatosan jóval a többiek elôtt járó éllovas Egyesült Államok és Oroszország között az athéni 110 pontos különbség a harmadára zsugorodott. Mögöttük, az utóbbi évek meredek fejlôdési trendjének folytatásától jócskán elmaradva, ismét Kína állhat fel a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. A kiugró teljesítménynövekedést ezúttal Franciaország produkálta. Elôször sikerült a nagy rivális Németországot megelôznie a nemzetek rangsorában – igaz, hogy csak egyetlen pontocskával – és mindketten befogható közelségbe kerültek Kínához. Alaposan elmaradva mind az olimpián, mind a négy évvel ezelôtt nyújtott eredményeitôl, Ausztrália lecsúszott a hatodik helyre. A „hatok” után a 200 és 100 pont között teljesítô, változó számú, összetételû és sorrendû országok tömbje következik, ahova folyamatosan mi is tartozunk. Ennek az élmezônyében, a most helyet cserélô Olaszország és Japán, valamint Kuba után foglalunk helyet. Az Athénban elôttünk szereplô Nagy-Britannia, Ukrajna, Koreai Köztársaság és Spanyolország ezúttal mögénk került. Teljesítményünk értékét jelzi, hogy Magyarország utoljára 14 évvel ezelôtt, Barcelonában volt az elsô tíz nemzet között. 15 sportágban tudott pontot gyüjteni és nyolc helyezéssel lépett elôre Lengyelország és felzárkozóban van Kanada is. Viszont evezôseinek, ökölvívóinak és fôként tornászainak gyengébb eredményei miatt az elôzô évekhez képest visszaesett Románia. Meglepetésnek számit, hogy az olimpia házigazdája, Görögország, már a rákövetkezô évben kiesett az elsô 25 ország közül, Brazíliához és Svédországhoz hasonlóan. Helyükre viszonylag szerény eredményekkel tudott bekerülni Etiópia és Jamaika kizárólag atlétáik révén, Új-Zéland elsôsorban evezôseinek és Kazahsztán a küzdôsportokban nyújtott teljesítményének köszönhetôen. A nemzetek nem hivatalos pontversenyének élcsoportját athéni 25. helyezésével megegyezôen Csehország zárja.