A német tűlevelű erdők fája

A

csiráztatás

födött

helyen

történik.

A

nyírmagot

m é g vékonyabban kell betakarni, mint a platánét,

földdel

csak

épen

hogy födve l e g y e n . N e d v e s e b b talaját is lehet neki adni,

úgy­

szintén az égernek i s . A kellő nedvességű

talaját oly médon

biztosithatjuk, ha vizes helyen a földet bogárbátra juk s abba vetünk. A viz színe fölött megfelelő álló

földréteg

szüksége

alulról

van, és ha

sem nedves

szí

magának

elegendő

annyi

magasra

felhányat­

magasságban

vizet, a mennyire

van

felhányva,

még

túlságosan.

Fuchs

Emil

a

fűmagot is hasonló módon

csiráztatja,

s

m e g e g y e z ő módon veti a nyárfa m a g o t i s . V é g ü l megemlítem, h o g y platán c s e m e t é k e t eladásra n e ­ velni

mai

napság

hasznosnak

meglehetősen j ó áron

Ígérkezik,

mert

a

csemetéket

veszik.

A német tűlevelű erdők fája. Irta : dr. D i e t z Sándor.

Gyakorlati irányú századunk

megkívánja minden

munká­

sától, hogy erejének legjavát a n é p e k m e g é l h e t é s é n e k , gulásának bálynak

mennél hódolva

inkább

való

indulnak

oly kérdések megoldására,

elősegítésére fordítsa.

boldo­ E

sza­

a tudomány kutatói is mindinkább melyek a munka

értékének

emelé­

sére szolgálnak. Igy van ez már mai napság minden, u g y az ipari mint a gazdasági téren. Az erdészeti téren is

fokozódva

látjuk a munkásságot azon módok kutatásában, melyek a h a s z ­ nált tőkét mennél inkább j ö v e d e l m e z ő v é tenni E kutatók

sorában

ügy egyik legrégibb nokával — tanárával,

s

találkozunk a

mostan

hivatvák.

legújabban

az

erdészeti

élők egyik legjelesebb baj­

dr. Hartig Róberttel, a müncheni e g y e t e m kitűnő ő

ugyanis

E R D É S Z E T I LAPOK.

legutóbb

megjelent

munkájában OR

„Das

Holz der deutschen N a d e l w a l d b a u m e " , * ) rítésén

fáradozik,

melyek

vannak befolyással. nem

lesz

rövid

ismertetése.

tűlevelüfák

fájának

felde­

minőségére

S bár a munka különösen a német v i s z o ­

nyok alapján készült, talán

a

azon tényezők

azért mi is sokat

érdektelen

olvasó

tanulhatunk

közönségünk

belőle s

előtt

annak

A munka r é s z b e n sok évi tapasztalat, részben p e d i g ujab­ ban végrehajtott kísérletezések, lóban teljes méltánylattal

próbák stb. e r e d m é n y e . S va­

adózhatunk a n e v e s írónak, h o g y a

mai tudományos álláspontnak m e g f e l e l ő l e g minden eszközt m e g ­ r a g a d o t t a t é n y e k felderítésére, az i g a z s á g kikutatására s állí­ tásainak

igazolására.

kifejtett

az

adatok

bámulnunk

kell

Bámulnunk

összegyűjtésének

a

türelmet,

méréseit, hogy ezekből

az

több, mint 4 5

végzett

törzseknek Mennyi

törzsön

különböző

idő

s

kell

mennyi

kutató munkaerejét —

a

szorgalmat,

fáradságos

mellyel

melyet

munkájában,

keresztülvitte

számos

eredményt levonhassa, hiszen nem 14

mérés s vizsgálatot

magasságából

vett

pénzáldozattal —

—

a

próbadarabokkal í nem

jár az ily kísérletezés,

is

tekintve

vizsgálat,

a

csak

az tudja teljes mértékben méltányolni, ki valaha megpróbálko­ zott

ilyesmivel.

B o l d o g a n é p , mely rendelkezik annyi pénz­

zel, h o g y ily kísérletek, vizsgálatok végrehajtását tudja

tenni

séges

intézetekkel,

mal

is

s

bir

az

ily k í s é r l e t e z é s e k

állomásokkal.

a

mi e téren

való

állomások

felállítását,

ily

végrehajtására

Eszembe

szegénységünk

jut —

ez

szük­

alkalom­

hiszen

mi

ily

végrehajtását

még

mindig nélkülözni vagyunk kénytelenek, bár érezzük ezek

szük­

ségét

s

rendelkezünk

is

kísérletezések

lehetségessé

az

azok

végrehajtására

szükséges

munkaerővel! Ily körülmények k ö z t k é n y t e l e n e k vagyunk, h o g y *) Berlin

Verlag von Július Springer. 1885.

legalább

közelítőleg ítéltessünk felmutatott

saját

viszonyaink

eredményekhez

felől, a külföld

folyamodni,

—

ha

azok

által

nem

ís

illenek e g é s z e n a mi viszonyainkra! E szempont l e b e g e t t előt­ t e m midőn e munka rövid ismertetését határozám el. A

munka

kikutatása ségére

s

czélja,

mint

felderítése,

mérvadók,

fentebb említem, azon

melyek

mert

a

tűlevelűek

tényezők

fájának minő­

tényleg sem a növénytan, sem

pedig

az erdészet nem nyújt erre nézve teljesen megnyugtató m a g y a ­ rázatot, kább

felvilágosítást,

holott

az

erdőgazdaságnak

mindin­

feladatává válik lehető értékes fa termelése. A

állabok

alakítása

s

nevelésénél

különösen a letárolás,

az

ujabb

áterdőlés

időben

stb.

tűlevelű

követett

oly k e v é s s é

elvek

felelnek

m e g a kívánalmaknak, h o g y sürgőssé vált rámutatni ezen erdé­ szeti rendszabályok k ö v e t k e z m é n y e i r e , vagy csak alig elfogadható

—

melyek

tudományosan

eddig

megállapított

nem, alak­

ban lettek feltüntetve. A fa minőségére befolyással bíró t é n y e ­ zők oly különböző természetűek, miszerint alig l e h e t s é g e s mind­ azokat e g y munkában összefoglalni s azért Hartig e munkájában nem is vállalkozik mindazon s

munkája,

kérdések

nagy

részét

méltatására

mint a szerző szerénysége mondja

akar lenni még számos hasonló Ennek

beható

daczára

e

munka

okadatolva

s

„csak

—

biztatás

vizsgálatra." az

erre

bizonyítva

vonatkozó

oldja

meg;

kérdések e

mellett

azonban a növénytannak számos fontos kérdését, az eddigi fel­ fogással egészen ellenkező eredménnyel feleli m e g . Munkájának kiindulásául fel, melyek N é m e t o r s z á g fajaira az

vonatkoznak;

erre

vonatkozó

25

évi

különböző

nem

hagyja

irodalmat

sem,

tapasztalatait

használja

vidékeire

s

azonban

figyelmen

igy

különböző fa

különösen

kivül

Baur-nak

ugyancsak a tűlevelűek egyik fajára, a j e g e n y e fenyőre, vonat­ kozó közléseit sem. — teljesítse,

alapos

S hogy

vizsgálatnak

feladatát vetette

alá

mennél a

biztosabban

tárgyát 26*

képező

fenyők

növényboncz-,

szövet-

és

élettani

viszonyait,

részint

t á m a s z k o d v a , r é s z i n t t á m a d v a az irodalomnak e z e n v i s z o n y o k r a v o n a t k o z ó adatait.

(Igy D u h a m e l du M o n c e a u ,

Chevandier

és

W e r t h e i m , N ö r d l i n g e r , S a n i o , de V r i e s , Sachs, G o d l e w s k y stb. munkáit.) A k ü l ö n ö s v i z s g á l a t s kísérlet M ü n c h e n k ö z e l é b e n levő sen a Freising

melletti

erdők

t á r g y á t k é p e z ő anyagot a

s z o l g á l t a t t á k és p e d i g

különö­

K r a n z b e r g p a g o n y é s a K a s t e n erdő,

m e l y e k közül u t ó b b i b a n 7 0 — 7 5

é v e s erdei fenyők és 6 5 — 8 0

éves jegenye

pedig 7 0

80—100

előbbiben

éves erdei

és 9 0 — 1 1 0 anyag

fenyők,

éves

szolgált

fenyők,

115 — 1 3 0

luczfenyők

alapul

első

éves veres

fenyők,

éves jegenye

fenyők

vágattattak le. Ezen

sorban

annak

vizsgálati

kiderítésére,

mily befolyással birnak a fa m i n ő s é g é r e a különböző s á g , a szijácsnak ban

való

különböző

famagas­

g e s z t t é alakulása, a v i g á l y o s és zárt

n e v e l é s , az u g y a n a z o n kor é s t e r m ő h e l y n é l gyürüszélesség.

—

Ezen

anyagon

állapitattak

tartalma, s az

nak e r é s z b e n e l ő i d é z e t t

végre pedig ezen

rüszélességek Ezek

változásai,

törvényeinek

s a különböző

mellett

azonban

kiderítésére

ezen

évszakok­ anyag

a különböző

még

számos

vizsgálatot

vájjon milyen befolyással bir­

vizsgálatokra

tanulságos vizsgálat

is.

módszerek

ma­

elnyomatás. felhasznált

anyagot

részletesen

ismerteti szerző, valamint r é s z l e t e s e n ismerteti az általa tett m ó d s z e r e k e t

gyü-

végzett

a különböző talajnemek, termőhely,

gasság, kitettség vagy Az

meg

fafajoknál.

H a r t i g csak annak kikutatására, nak a fa m i n ő s é g é r e

állablétrejött

a fák e g y e s r é s z e i n e k viz és l e v e g ő

s z o l g á l t az a s z á s

hogy

M e g h a l a d j a feladatomat ismertetése,

s

igy

köve­

e különben e

helyett

igen

csak

e g y e s szakait sorolom fel, annak kimutatására,

a

hogy

mily körültekintő figyelemmel használta fel a n y a g á t s a k é s z ü l t ­ s é g n e k mily n a g y m é r v é v e l fogott hozzá a

vizsgálatokhoz!

A vizsgálandó a n y a g o t az év különböző szakában le (lehetőleg minden

évszakra

való

tekintettel);

zset pedig, h o g y az

elpárolgásra s a viz felvételére

vágatta

számos

tör­

vonatko­

z ó l a g biztos adatokat nyerjen, a l e v á g a t á s t j ó v a l m e g e l ő z ő l e g , részint

minden

ágától

gesztig

befűrészelt.

megfosztott,

Vizsgálatainak ez k é p e z t e is m é g az erdőben a

törzseket,

tette el

végezte, a

pedig

a tövén a

első szakát, a második

a mennyiben

itt választotta

egyeseknél

részint

szakot

itt daraboltatta

ki a próba darabokat, itt különi-

kérget,

közti átmeneti részt s v é g r e

a

szijácsot,

gesztet,

a

kettő­

itt mérette m e g a próbadarabo­

kat i s , n e h o g y a késedelmezés alatti elpárolgás hibát

okozzon.

A vizsgálat harmadik szakaszát k é p e z t é k a laboratóriumi gálatok,

melyek

a

következők

voltak:

a

meghatározása,

továbbá

ezek

vizs­

xylometerrel

mérés, a fris állapotban való térfogat, a légszáraz és a száraz súly

fel

való valódi

alapján a kérdések

eldöntésére fontos többi sajátságok kiszámítása s meghatározása. Az ezen

vizsgálatokból

nyert

számadatok,

tapasztalatok

s az ezekből l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k alapján hozta m e g a t u d ó s szerző ítéletét a g y ü r ü k é p z é s s a fa v a s t a g s á g i

növekedésére

vonatkozólag is. Kimutatja minő mérvben függ a fa a fa t ö m e g gyarapodásának

minősége

e m e l k e d é s e s csökkenésétől.

Beha­

tóan foglalkozik a fa korának, a talajnak, a magas h e g y i mőhelynek, a nevelési sával. Bebizonyitja álladék

fáinak

az

módnak a fa m i n ő s é g é r e évgyűrű

minőségére

s

szélességének

minthogy

az

való

ter­

befolyá­

befolyását

ezen

szempontok

szerénti e r e d m é n y e k az e g y e s fafajoknál némileg e l t é r é s e k e t tüntetnek fel —

összegezi

az

egyes

fafajoknak

egy is

ebbeli t u l a j ­

donságait. Mindezen k é r d é s e k e t

külön-külön

fejezetekben

s végül a X I I . és X I I I . fejezetben a tűlevelüfák s aszására vonatkozó v i s z o n y o k a t

taglalja.

tárgyalja

víztartalmára

Ily h o s s z ú s fáradságos utat tesz meg, h o g y kiderítse erdészetileg

ugy

melyeket —

h o g y teljesen

kához

—

közlök.

a

szerző

(Kapitel

103 — 105.

mint

növénytanilag

eredményeket,

hü l e g y e k ismertetésemben a mun­

által

XIV.

fontos

közölt

szövegezésnek

Rückblick

auf

die

fordításában

Hauptresultate.

1.)

„Ha összefoglaljuk leginkább okadatolja

e z e n munka főeredményeit, u g y e z e k e t

az

évgyürüképzésnek

Sachs és de V r i e s

által felállított uralkodó e l m é l e t ellenében alkotott nézet. az emiitett búvárok a téli ségeket

a tenyészidőszak

tulajdonítják,

az

és

Mig

nyári fa alkata közötti különb­

folyamán

emelkedő

kéregnyomásnak

a d d i g én azt vélem, h o g y a kambium

táplálko­

zásának változásai hozzák létre az elemi szerveknek a t a v a s z i fában a vékonyfalu, a nyári fában vastagabb falu Tavasszal április

közepétől,

folyamán is keletkezik

szerkezetét.

május havában é s m é g j u n i u s hó

az

u.

n.

tavaszi fa, mely

könnyűsége

és p u h a s á g a által üt el a július és a u g u s z t u s h ó folyamán letkező

szilárd

nyári

fától.

napok legalább k e z d e t b e n

Amaz

még

tását

szükségelik,

melyeket

tenyészidőszakban

rövidek,

nyabb, az uj hajtások leveleikkel nak v a g y saját k é p z ő d é s ü k h ö z

első

a

hőmérsék

együtt még egészen

fának

kell

a

alacso­ hiányoz­

m é g a felépítő anyagok a

ke­

számukra

szállí­ átadni.

Csak az uj hajtások alakulása után lép fel a l e g k i a d ó b b k é p ­ zőanyag

létrehozása:

a kambiumgyürü

kedvezőbb

világí­

tás és hőmérsék behatása folytán jól tápláltatik és n a g y

értékű

fát alkot. E z e n elmélet

vasta­

alapján

a

magyarázhatók

godási n ö v e k v é s é n e k t ü n e m é n y e i .

A

fák

a

kambialis

fák

működése

az ágakban és a csúcson g y a k r a n már 4 héttel korábban

kez­

dődik mint a szár (törzs)

alsó részében, mivel a h h o z a k a m ­

bium k ö p e n y n e k

fokig való felmelegedése

mely a vékony a vastag

bizonyos kérgü

cserepes

ágakon

kérgü

öreg

már

áprilisban

fáknál

pedig

szükséges,

következik annál

be,

későbben

várható, mennél közelebb esik a kambiumréteg a s ez onnan van,

hogy

a

szár

belső

gyökerekhez

fájának h ő m é r s é k e ,

leg­

alább az alsó r é s z e k b e n , l é n y e g e s e n f ü g g a z o n talaj h ő m é r s é kétől, melyből a g y ö k e r e k v í z s z ü k s é g l e t e i k e t A növekedési

folyamat

az

ágakban

fedezik.

és

a

fa

csúcsában

már április havában kezdődik é s a u g u s z t u s közepén

bevégzett-

nek t e k i n t h e t ő , a záraiban álló k é r e g c s e r e p e s a

törzs

alsó

részében

k ö z e p e és v é g e közt A kambium

június

elején

fáknál

kezdődik

és

ellenben augusztus

végződik.

teljes

működésének

k e z d e t e a fa alsó r é s z e

felé haladó irányban mindinkább későbbre marad a táplálkozás és

a

sejtképzés

kedvezőbb

időszakába.

Ezért

a

faképzés

a

törzs alsó r é s z é b e n u g y m e n n y i s é g , mint m i n ő s é g tekintetében kedvezőbb,

mint

a

koronánál csökken

felső

részében.

lefelé

a

is, mivel a képző a n y a g o k h o g y a törzs alsó részének M i n t h o g y a fa által

kifejezhető

mennyiség útközben kellő

gyakran a

annyira

minőség

felhasználódnak,

táplálkozása ki lesz

minősége —

a mennyiben

ez a faj

súly

sától függ, m e g m a g y a r á z h a t ó , h o g y egy fa fejlődési

menetében

a

növekedésével

emelkedik,

egy

véve

a

csökkenésével

többé

zárva.

táplálkozá­

jósága

a kambium

s

fejlődött

k e v é s b é jó

fa

—

Csak a g y e n g é n

tömeg-gyarapodás

sülyed.

Az

évgyűrű

magában

e l e g e n d ő a fa m i n ő s é g é n e k m e g í t é l é s é r e . E z m é g az n ö v e k e d é s n é l is csökken s z é l e s s é g b e n . tömeggyarapodás

kezd

csökkenni,

rendszerint

az

uralkodó

korban

fák

szabaddá

vagy

kisebbedik a fa j ó s á g a

van.

lefelé

lefelé.

t e t t fák vigályos

dása kitűnő j ó s á g ú , ha a talaj v é d v e

is.

Minthogy

tömeggyarapodása

emelkedik, ezért a fa m i n ő s é g e is emelkedik A z idősebb

emelkedő

M i h e l y t a felületi

I g e n k e s k e n y gyűrűk ezért rosz m i n ő s é g r e mutatnak. pedig

nem

Az

gyarapo­

elnyomott

fák

tömeggyarapodásának e m e l k e d é s e az e l n y o m a t á s idejétől k e z d v e csekély

értékű.

A fák előre

haladó

korával

dás addig, mig z á r a i b a n

hamarább,

álló fáknál később, gyakran kenni. E n n e k

megfelelőleg

is, mihez még a veres

emelkedik a t ö m e g g y a r a p o ­ uralkodó

2 — 300

vagy

szabadon

év multán elkezd

emelkedik a létrehozott

és

erdei

csök­

fa jósága

fenyőnél a g e s z t é s e d é s által

való fokozódás is hozzá járul. A z erdei fenyőt illetőleg bebizonyodott, hogy

a

fa

annál

jobb,

mennél jobb talajon

E l s ő minőségű erdei fenyő talaj első minőségű erdei

nőtt.

fenyőfát

is termel. A

többi tűlevelű fajokat illetőleg használható

vizsgálatok

m é g nem állanak rendelkezésre. A fönhegységi

termőhelyek

mivel a hosszan tartó

tél

és

nagy

a

értékű

rögtön

fát

termelnek,

bekövetkező

nyár

a

tavaszi fa képzését megrövidíti és i g e n hamar a nyári fa k é p ­ zésére ad alkalmat, mely még gítása

által

lesz

vissza

azon

ismeretes

nőtt,

természetes

sorokból

kelt

a

kedvezőbbé.

hogy

felújítás,

fekvés hatályos vilá­

Ugyanezen

tény,

tűlevelűek

magas

vagy

jobb

okokra

szoros vetés

záratu

által

vezethető állabokban

és ritka ültető

fát adnak, mint azok,

melyek

sürü ültető sorokban nőttek fel. A szabad vagy vigályos állás­ ban k e v é s s é árnyékolt

talajnak

kambialis működésének gazdag

tavaszifa

a talaj hosszú bium

korai

termelését

ideig

köpenyének

ébredését okozza.

annyira

gyarapító

felmelegedése az egész

hűs

hozza Sürü

létre és e z é r t

zárt

állabokban

marad, h o g y a törzs kam­

működése

kezdődik mint a szabad állásban.

törzs

Ez

4—6

héttel

később

által a tavaszi fa k é p ­

z é s e visszaszorittatik. A legjobb fa termeltetik az állandó talaj védelemnél, tehát természetes felújításnál, lésnél,

a

magasabb

korban

való

mérsékletes

erősebb

gyérítésnél,

áterdőhogy

a tömegtermelés elősegítessék és egyúttal

természetes

által a talajvédelem helyre

legrosszabb fa v á r ­

ható az Alpokban

most

állitassék.

legszokásosabb

A

szállam

gazdaságnál a puszta

letárolásnál és v e t é s v a g y ültetés által való felújításnál a tőkék közelében levő üres terek t e s z n e k Zárt tűlevelű állabokban a felnőtt,

később

elnyomott,

az

melyet

szükségessé.

fiatalságuk

óta sürü záratban

áterdölésnél

pedig kihasználás

alá eső törzsek rendszerint jobb minőségűek, mint az uralkodó fák,

mivel

viszonylag

növekvési

tevékenységük

a legtöbb

nyári

elnyomatás idejétől k e z d v e uralkodó

törzs

fát

legkésőbb

hozza

létre;

ébred, csak

a

keletkezik rosz fa. Valamely

osztályainál

a

tömeg

tehát valódi állab

s minőség közti vonat­

kozás nem mutatható ki, bár általában azon fák, melyek

fiatal

korukban a közép osztályokba tartoztak s azután a magasabb korban tekintélyes n ö v e k v é s által tűnnek ki, értékesebbek

azon

fáknál, melyek fiatal korukban g y o r s a n növekedtek s uralkodók lettek, magasabb korukban A illeti,

mi

ugy

a

legfőbb

egész

pedig

tűlevelű

állabok

növekedésükben fajok

átlagai

értékük

elmaradtak.

szerinti

a vághatási

korban

sorát követ­

kező eredményt adnak : a specifikus száraz súly a veresfenyő­ nél

6 0 — 55,

az

erdei

fenyőnél

4 8 — 4 3 , a jegenyefenyőnél V é g r e a víztartalmat az,

hogy

a geszt

csak

51 — 45,

a

luczfenyőnél

45—42. illetőleg

fali

legyen

vizet,

a

röviden

szijács

felemlítve

ezenkívül m é g

minden évszakban folyó vizet is tartalmaz a szervek mely

nyár

közepén

legnagyobb

mennyiségben,

uj

űréiben, év

körül

majdnem oly mennyiségben van j e l e n , tavasszal és ősszel pedig a legkisebb m e n n y i s é g ű . s még

inkább

az

egész

A folyó viz mennyisége a szijácsban fatestben

mivel ez mennél magasabb, Az aszást illetőleg

alólról

felfelé

szaporodik,

annál több szijács által képeztetik.

kiemelendő, hogy

az

valamivel

cse­

kélyebb, mint a minőnek a fa fali anyagának v í z v e s z t e s é g é b ő l következtetni

lehetne,

mivel

aszásnál

nyilván

a

sejtürök

is

megnagyobbodnak valamivel. Mennél nagyobb tehát a faanyag mennyisége, vagyis a specifikus száraz súly, annyival

nagyobb

az aszás is. Az é v g y ű r ű s z é l e s s é g n e k is van valaminő a mennyiben igen igen erősen

keskeny

évgyűrűk

csekély

befolyása,

fajsúly

mellett

asznak."

E n n y i b e n foglalja össze a szerző sok évi tapasztalatainak s fáradságának —

eredményeit,

nagy e r e d m é n y e k ,

mán

is

igazoltatni

magyarázattal

kivált

fognak,

melyek ha

—

a

nyíltan

kimondhatjuk

további vizsgálatok

mert

az

ily,

sok e d d i g

folya­

fennálló

ellenkező, eredmények csak sok kísérlet s e l l e n ­

ő r z é s után l é p n e k a tudomány teljes k ö z k i n c s é v é , m é g is,

ha

oly

jeles

munkás

dr.

H a r t i g Róbert,

dása csak biztató

kezéből kerülnek

kinek

különben

is

ki azok,

n e v e s eddigi

k e z e s s é g ü l szolgálhat

ez

akkor mint

munkálko­

eredmények

teljes

elfogadhatására. S ha ezen e r e d m é n y e k egyik másika ellen lehetne is k i ­ fogást

emelni,

annyi

alapos és kifogástalan

tagadhatlan s

nagy

e r d ő g a z d a s á g r a . A gyakorlati

tény,

hogy

fontossággal

bir

erdőgazdaság

a

feladata

elért e r e d m é n y e k e t alkalmazni s u g y módosítani módját, h o g y

nagy

részük

gyakorlati m o s t az

gazdálkodása

a s z e r z ő által is kitűzött czél el l e g y e n érve s

az erdőbirtokos t e r m e l é s e értékben l e h e t ő l e g

növekedjék.

Tölgymakk telelő kunyhó. Irta : T o m c s á n y i

Gusztáv, m. kir. erdőmérnök.

A m é g n e m r é g h í r n e v e s magyar t ö l g y e s e k sajnosán tapasz­ talt

pusztulásának

sok

oka

közül

bizonyára

nem

utolsó

az,

h o g y a kihasznált területek újra erdősítéséhez s z ü k s é g e s makk eltartása és kitelelése m é g mindig sok n e h é z s é g g e l j á r . Ha a makkot őszszel vetjük el, e g o n d t ó l hetünk

ugyan,

de

mint

tudjuk,

az

őszi

vetés

megmeneked­ sokszor

nem

v e z e t czélhoz, kivált olyan é v e k b e n , a midőn az e g e r e k n a g y o n elszaporodtak,

vagy a

vetéseket

t é l e n át a vaddisznók

ellen