A
Nemeophila Metelkana Irta
története.
A. Aigner Lajos. II.
E
történeti
adatok
után
felsorolása
térjünk át az
állat
le-
írására.
—
„Hernyója
a
korában
kifejlett
Horváth Géza
dr.,
számára 37 (június 28-án) 35
osztály-igazgató által
Páv
e
1
—
elefántcsont fehér, felül
nemz. muz.
mm.
szürkésfekete, széles
állattári
szerint
készített leírás
—
Alapszíne
hosszú.
hosszanti szalaggal,
mely egy keskeny fehér hátvonallal van egymástól elválasztva. A fej fényes fekete, egy Y-alakú elefántcsont fehér rajzolattal, melynek ágai el felé állanak és végük felé kissé sötétebb színek,
A
clypeus
bazális fele,
a
csápok két
tízüléke és a
szájrészek
sárgásfehérek.
Minden testgyrn tizenkét világosszín szemölcs és
pedig
foglal helyet
a testgyr közepe középs nagy szemölcsök eltt, de középvonalhoz. Ezek a kis szemölcsök a két középs
nagyobb
tíz
egy
harántsorban
táján és két kisebb a hátoldali
közelebb a
nagy szemölcscsel együtt nak, de a három els és
szalagon
álla-
testgyrn hiányzanak.
Az
a hosszanti szürkésfekete a legutolsó
összes szemölcsök tizenkét hosszanti sort képeznek, a melyek közül 4
—4
a kisebb
oldalt,
4 pedig a háton húzódik végig oly formán, hogy
szemölcsök a
hátvonal
es
felé
két sort
szemölcsök halaványszennyes, szürkéssárga szrökkel
szrök közé a három els szrök is vegyülnek. Néha szrei nem szürkéssárgák, hanem a
látva,
fekete
és a
2—3
utolsó
hogy a
elfordul,
vörhenyesbarnák.
alkotják.
A
vannak
el-
gyrn egyes szemölcsök
A
test
alul
feketésszürke.
Els
hat lába fekete.
Hasi lábai vörheny esbarnák, küls
dalukon egy-egy fekete csíkkal. Ez
a fekete csík csak az
ol-
utolsó
lábszáron hiányzik.
A
stigmák fehérek, igen keskeny fekete szegélyzettei."
A hernyó Egészben
fiatal
korában sötétebb szín.
véve úgy színezésre
mint
alakra nézve
annyira
Nemeophila russula, az Ocnogyna parasita és a Spilo50/wa-fajok hernyóihoz, hogy els pillanatra alig lehet azoktól megkülönböztetni szrzetének színe szintén oly változékony mint hasonlít a
;
A. Aigner Lajos
182
amazoké,
t.
i.
szennyes szürkéssárgától a szürkés vagy vörhenyes
barnáig változik.
A
Metelkana polyphag hernyója az idjáráshoz képest május
elejétl június
st azon
közepéig,
növényeken él. V á n g e gólyahír vagy kácsavirág
rom
Jen
1
túl dr.
is
különböz
és
vízi
szerint leginkább a
réti
mocsári
nszi-
(Calíha palustris) és a sáslevel
pseudoacorus) virágjain, valamint kutyatejen (Euphorbia)
(Iris
és úti lapun (Platango) található
;
gyjtimmel
én azonban
ben fleg nádon észleltem, de parti növényeken P á v e 1 kizárólag csak az Euphorbia palustrison
Cerva Frigyes
is
a
kaptuk,
víz-
holott
találta s azzal fel
hogy a hernyó fleg ezen az Euphorbián él de kedveli a Nymphaea albát is, melynek leveleit azonban nem a szegélyen kezdi ki, hanem inkább közepük táján rág bennük egész lyukakat, miként azt bizonyos csigák szokták tenni. Továbbá számos réti növényen találta, is
nevelte.
is
úgy
tapasztalta,
;
mink
pl.
Lysimachia vulgáris és
A hernyó leginkább
éjjel
Symphytum
officináié.
táplálkozik s e miatt alkonyat után
vagy hajnalban keresend a nap heve ell elrejtzik. Ha a növényrl lepotyog vagy az ember közeledtére leejti magát a vízbe, annak felületén úgy futkos, mintha száraz földön járna különben ;
;
is
Tévedés,
igen élénk és fürge.
—
állították
Cerva nem
a hernyó
épen úgy,
ér
derékig
kifejldés
st még gyakrabban
vízben
A
idben
egy
lehet találni s ez az
;
is
a
oka annak,
igen
változó.
hernyó tenyésztése igen sikeres, ha azt kellen gondozzuk
abban a helyzetben vagyunk, hogy mindig a mi a f nem zavarjuk mára van.
—
friss ;
növénnyel táp-
a háborgatás
ártal-
hernyó általában június közepe tájt bábozódik, s növényekhez ersített vagy összezsugorodott levefehér selymes vagy szennyes fehéressárga, meglehe-
kifejlett
erre a czélra
lekben szép
laza szövedéket készít.
Fogságban a bábozódás írja
is,
kikelésének ideje
s
tsen
el
fordul
azt mélyebb, csak-
találta
miként más fajokét
s a lepke
lálhatjuk és
\
némelyek
miként azt
is.
különböz stádiumában
hogy a bábozódásnak
—
csupán csak a turjánok szélén
Metelkana-hernyót,
.\
hogy
Cerva, hozzám
fallal ellátott
intézett
viszonyai mások. levelében,
—
ki
„Oly lepkész, a hernyót
sima
házikóban tenyésztené, kétségkívül abban a véleményben
lenne,
hogy
annak
alján) bábozódik.
az mindig
fölül,
azaz a
házikó
födelén
Tenyészt házikóim különböz
(tehát
soha
szerkeze-
I
ténél fogva
más
188
S'eweophila Metelkana története.
tapasztalatra jutottam
nem
:
a
magasba
babo-
tör
bozódás czéljábói a hernyó, hanem erre alkalmas sarkot vagy kiszögelést keres, legyen ez akár a házikóban fölül vagy alul. Né-
hány
hengeralakú
annak mintegy
házikóm,
van
köröskörül faléczczel
ságában
említett lécz
alatt,
vagyis közel
képvisel
a talajt
magas-
buraalakú
a házikókban a hernyó mindig
Ezekben
födél nyugszik.
10 cm.-nyi a melyen
ellátva,
csak az
házikóaljához
mindig a fdéi
bábozódott, a sima oldalú házikókban ellenben
ál-
képezett sarkokban."
tal
A báb
18
sötétbarna, feketébe hajló, zömök, hossza
A testgyrk
széle vöröses.
Az
utolsó
gyr
kis
— 21 mm.
tüskeszer csúcs-
ban végzdik. Az egyes gyrkön alig látható apró, sárgás szrök egyébként az állnak csomókban, melyek körben vannak elhelyezve ;
egész báb csupasznak
A úgy
s
levetett
a lepke
látszik,
levetett
Cerva
br
látszik.
hernyóbr rendesen a báb végs gyrjéhez tapad kikelését könnyíti
a gubószövedékben megakadván,
szintén azt mondja,
kivételt képez,
kórság jele-e
:
s azt
ilyen
kérdést veti
a
nála az
hogy
ily
bábból
fel,
nem
A
lepkévé.
péig kei ki
;
lepke rendesen
st késn
Az els nyolcz nap
is.
tejlett
alatt
vájjon
nélkül való báb
az
nem
6
:
száma
túlnyomó, vagyis
valami
kelt ki a lepke.
— 25
nap múlva változik
június utolsó napjaitól
július köze-
hernyók után még augusztus elején C e r v á-nál csakis hímek keltek ki,
azután nstények, utóbb vegyesen hímek és nstények biak
ama
a bábot megrögzíti,
hernyóbr
Rendes körülmények közt a báb 20 át
meg, a mennyiban
úgy
viszonylik a
;
az utób-
hímekéhez mint
4-hez.
A lepke párosodása a fogságban nem Cerva, ki ez irányban kísérletezett, abban csupán elnyomorodott példányokat használt
minek okát hogy e czélra Egyik ily nstény,
sikerült, látja,
fel.
mely egy hímmel szk helyen két napig volt elzárva a nélkül hogy párosodtak volna, letojt ugyan néhány sárgás, gömbölyded, sarkain kissé megnyúlt petét, melyek azonkan terméketlenek voltak* Ezen peték burkának a felülete, ers nagyítás mellett, rendesen hatszög terecskéket mutat, a melyek határain finom szemecskék sorakoznak.
A
lepke rajza és színezése a két ivarnál, de
egymás közt
is
mennyiben a többrajzolatú példányoknál oly rajzelemek, tnnek fel, a melyek a kevesebb rajzolatúaknái teljesen hiányzanak vagy alig vannak csak jelezve is. eltér, a
I
s4
A hím pötróh
a
Aigner Lajos.
A.
és mellkasa czitromsárga, csápjai
feje
gyrn
minden
színe sárgásbarna,
világosbarnák, és oldalt
felül
egy szabálytalan
fekete petytyel,
lábai
szárny alapszíne
czitromsárga,
középér és a vesefolt
a
rózsaszín.
három fekete pont küls szegély felé két sorban
segély felé
liarántsorban elhelyezve; a
tleg három
ugyanolv szín,
de
igen apró pont
Többrajzolatú példányoknál az
barnás keretek és rajtuk kívül a ttéren pont; az elüls szegélytl a vesefolton
köt, a
a vesefoltnál
s
bels szegélyig
;
A
vonal latható.
ily
szögell
kifelé
vonal
e
szétfolyó
szárny köze-
rozsdásbarna, fölötte két fekete pont, alatta pedig a
pén a középértl a bels
s
rézsútos két,
A
áll.
ille-
rojtozat
fekete pontok
említett
mutatkozik két fekete
is
át,
egy-
A fels
rozsdás színek.
az illet pontokat össze-
vörösesbarna
húzódik
vonal
a szegéi} téren álló pontsor közt hasonló
rózsaszín alsó szárny küls széle
sárgásrojtú,
eltt négy kisebb-nagyobb fekete petty van egy sorban elhelyezve
ezen belül, a közép
;
egy szabály-
az elüls szegélyen szintén
felé
Az alsó lap alapszíne igen nagyobb része s az alsó szárny mells szegélye többnyire rózsaszín tünettel a fels szárny közepén szabálytalan formájú nagy folt, t felül egy kisebb és a talan alakú
nagyobb
fekete petty
áll.
világos sárgásbarna, a fels szárny
;
küls
szegély eltt
alsó szárny
még
két
küls
csupán egy és a
pedig ugyancsak két,
közepe eltt, az
hosszúkás nagyobb petty
A nstény
kisebb fekete petty foglal helyet,
szegélye eltt
áll
elüls szegély
szín
fels
különösen a
hímnél mutatkozó pontok két
küls
;
a hímé,
lábai sötét
harántvonal
mindig egy
is.
itt
barnák
Kevesebb
szétfolyó
ugyanolv szín az
;
példány rnsstiLi
íj
ól,
Vángel jellemeit
Rovartani
ki
azt
szerint 1 )
magában
Lapok
alsó
rojtozata és rajza olyan, mint a hímé, csak-
Rendkívül érdekes példányt kapott
Metél kát
a
csak a
Az
hogy a közepe felé lev fekete petty olykor egész sávvá a mely azonban a bels szegélyt el nem éri. dékba
;
alig jel-
rajzolatú példányoknál
szegély eltt mutatkozik két barna, pontszer petty.
szárny halaványpiros
a
rozsdaszín,
középer szélesen s
csakhogy
rozsdaszínek.
elüls szegélye, rojtozata és erezete
szárny
mely utóbbiak közül zett
mint
és rajzolatú,
pettyek többnyire nagyobbak amazéinál
A
felé
pettyek mind feketék.
mellkasa aranysárga, csápjai rozsdaszínek,
feje es
potroha ugyanoly
e
;
az
tvtkábban
III.
V
á n g e
a Nemeopkála
egyesítve,
1886.
dr.
1
Jen
1881-ben hernyóból nevelte.
170—171.
aján-
Ez
Metelkcma
valóságos átmeneti
1.
alakul,
alak.
a és a
185
Adatok Makó város fauna iához
két
szárnya csaknem egészen kénsárga
Fels
közt.
faj
küls
a
;
szegélytl befelé haladó fekete pontozat, a kör- és vesefolt elfoglaló igen
világos vörösbarna, hosszúkás
folt
küls
helyét
és
bels
van helyet-
oldalán
fekv
tesítve.
Alsó szárnya halvány sárgásvörös, közepén elmosódó, alig
egy-egy, valamivel kisebb fekete pont
A
látható fekete folttal.
szárnyak
alsó lapján nincs eltérés,
hogy megfelelen kevesebb foltot és pontot mutat sárgába hajló
rosló,
vállfedjét és
fejét,
;
által
torát
;
csak-
a rojtozat pi-
kénsárga szrök
egyszín kénsárga potrohán nem látszik semmiféle petty. Ehhez hasonló példányt M e e k a már 1 875-ben is nevelt de hosz-
borítják
;
t
szú betegsége
1
;
alatt elpusztult.
Végül megemlítend, hogy a Metelkana nevét a tudós néme-
görögbl
tek erönek-erejével
akarták származtatni. így
(Catalogus etvmologicus) méta és elkanos szavakkal,
G
la
ser
Hofmann
méta és elkosszal igyektudván, hogy a lepke egy magyar ember-
(Die Gross-Schmetterlinge Europas) pedig szik magyarázni,
tl,
M
e
t
e
1
nem
k a F e
r
e n c z
t
1
kapta a nevét.
Adatok Makó város faunájához. (A
Makón gyjtött Coleopterák Irta
jegyzéke.)
Halász Árpád. II.
Buprestidae. Aurigena lugubris F. Poecilonota decipiens Mannh. Enrythyrea scutellaris 01. Melanophila decastigma F. AulhaxLi cichorii 01., anrulenta F., manca L., salicis F., fulgnrans Schrank., nitidula L. var. signaticollis Kryn. Ptosima Ll-maculata Hbst. Chrysobothrys aífinis Hbst. Coroétms rabi L. Agrilus sexguttatus Hbst., sinuatus 01., viridis L., pratensis Ratzb., angustulus 111., laticornis 111., olivicolor Kiesw., aurichalceus Redtb. Cyiindromoi pluis subuliíormis Mannh. Trackys minuta L., troglodytes Gyll. Eucnemiriap. Throscus dermestoides L., obtusus Gurt.
Aichoiilas murinus L. Drasterius bimaculatus bimaculatus Rossi. var. fenestratus Küst. Elater einnabarinus Esch., sanguineus L., pomonae Steph., sanguinolentus Schrank., lérrugatus Lac, elongatulus F., crocatus Lac, elegantulus Schönh. Eiateritlae.
Rossi.,
Cardiophorus cinereus Hbst., rubripes Germ. Meianotus niger F., ruhpes Hbst. Liiuoituis pilosus Leskc, aeruginosus 01., minutus L. Atiions niger L., circumductus Mén. Lndiiis aeneus L., latus F., bipustnlatus L. Agriotes pilosus Pz., ustulatus Schall., sputator I.., lineatus L., obscurus L. Syiiaplas lilüormis F. Ailrustits limbatus F., pallcns F., nanus Hbst.
