A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 9023 GYİR, KODÁLY ZOLTÁN U. 31.

Gyır, 2007. szeptember 31.

_____________________________ intézményvezetı

TARTALOM

1. Bevezetés................................................................................................................................3 1.1. Értelmezés, kapcsolódás a helyi tantervhez .........................................................................3 1.2. Cél- és feladatrendszer..........................................................................................................3 1.3. A nem szakrendszerő oktatás jellemzıi................................................................................3 1.3.1. A választott mőveltségterületek, tantárgyak..................................................................4 1.3.2. Óraterv ...........................................................................................................................5 1.3.3. Feltételrendszer..............................................................................................................5 1.3.4. Értékelés ........................................................................................................................6 2. A nem szakrendszerő oktatás helyi tervezete ....................................................................6 2.1. Magyar nyelv és irodalom ....................................................................................................6 2.2. Idegen nyelv .........................................................................................................................9 2.3. Matematika .........................................................................................................................11 2.4. Ének-zene ...........................................................................................................................13 2.5. Rajz.....................................................................................................................................15 2.6. Testnevelés .........................................................................................................................18

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés)

1. Bevezetés 1.1. Értelmezés, kapcsolódás a helyi tantervhez A nem szakrendszerő oktatás iskolai szintő tervezete a fennálló törvényi szabályozás révén a 2008/2009. tanévben lép érvénybe az 5-6. évfolyamon. Ennek elıkészítése során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: - az 1-4. évfolyam bevezetı, illetve kezdı szakaszaiban alkalmazott módszertani eszköztárat - ezek hatékony elemeit vizsgálva történt meg ezen módszerek kiterjesztése az alapozó szakaszra a 10-12 éves tanulók életkori jellemzıihez igazodóan - az intézményi pedagógiai program célkitőzéseit figyelembe vettük, kiemelten azon elemét, mely elıtérbe helyezi iskolánk személyiségformáló törekvését - a Nemzeti alaptanterv koncepcióját, cél- és feladatrendszerét átvizsgálva korrigáltuk a helyi tantervünket, és az alapelveket, az új elemeket a tervezés során érvényre juttattuk. A nem szakrendszerő oktatás iskolai szintő tervezete tantervi kiegészítıként jelenik meg intézményi dokumentumaink rendszerében.

1.2. Cél- és feladatrendszer A tanulók személyiségformálását komplex módon, a különbözı mőveltségterületeken szerzett tudással kívánjuk megvalósítani. Ezt a törekvésünket az elmúlt években is érvényesítettük. A tanulás tanítását a különbözı tantárgyak tanulása során elıtérbe helyeztük. Sok esetben szakítottunk a hagyományos oktatási formákkal. Például a személyiséggazdagító foglalkozásoknak, a projektoktatásnak, a nem hagyományos tanítási módszereknek évek óta hagyománya van iskolánkban. E hagyományokkal kívánjuk a nem szakrendszerő oktatás kiterjesztését 5-6. évfolyamon megoldani. Kiemelten kezeljük a továbbhaladáshoz szükséges alapképességek folyamatos fejlesztését, azok megerısítését. Mindezek mellett a Nemzeti alaptantervben megjelenített kulcskompetenciák érvényesítési lehetıségeit átgondolva, ezek megjelenítésre kerültek az oktatást szabályozó helyi dokumentumainkban.

1.3. A nem szakrendszerő oktatás jellemzıi Szemléletváltás A nem szakrendszerő oktatás helyi tervezése során az alábbiakban felsorolt szemléleti változásokat érvényesítettük. Régi Új Termékközpontúság Folyamatközpontúság Ismeretátadás Ismeretbe ágyazott képesség Oktatásközpontúság Tanulásközpontúság Tananyagközpontúság Kompetenciaközpontúság Eljut-e a jó válaszig? Hogyan jut el a jó válaszig? Tanulásközpontúság Tanulóközpontúság Szegregáció Integráció Országos kompetenciamérés tapasztalatai A mérés alapján a hangsúlyozandó területek: - problémamegoldó képesség - kommunikációs képesség - szövegértési-olvasási képesség - íráshasználat

3


Tanulásszervezés Modellek: - tanítói tanulásszervezés - tanári és tanítói tanulásszervezés keveredése Esélyegyenlıség Integrált oktatás a tanulócsoportokban. Kivételt képeznek a felzárkóztató és tehetséggondozó, nívócsoportban tartandó tanórák (foglalkozások).

1.3.1. A választott mőveltségterületek, tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Feladatkör: A továbbhaladáshoz és a gyermek további életéhez alapvetıen szükséges képességek fejlesztése. Ezek: szóbeli és írásbeli kommunikáció, szövegértés-olvasás, írás-helyesírás, önálló tanulás (pl. jegyzetelési technika) Tantárgyi integráció tekintetében a történelem, a természetismeret tankönyvei is használatra kerülnek. Idegen nyelv Feladatkör: Az alsóbb évfolyamokon megszerzett szókincs megszilárdítása, bıvítése, beszédképesség fejlesztése az idegen nyelvi tudás továbbfejlesztése céljából. Tantárgyi integráció tekintetében a magyar nyelv és irodalom tantervi anyagával van szoros kapcsolat. (pl. kultúrák, nyelvi kifejezésmódok, szófaji ismeretek, kommunikáció, íráshasználat) Matematika Feladatkör: A továbbhaladáshoz és a gyermek további életéhez alapvetıen szükséges képességek fejlesztése. Ezek: elemi számolási, rendszerezı, kombinatív képesség, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, önálló tanulás (pl. felfedezés öröme) Tantárgyi integráció tekintetében a magyar irodalom, rajz tantárggyal van kapcsolat. (pl. olvasásértés, szövegértelmezés, íráshasználat, térlátás fejlesztése) Mővészetek (ének, rajz) Feladatkör: Kiegyenlítı, örömszerzı szerepet tölt be a tantárgyak rendszerében. Tanulási képességek mellett olyan adottságokhoz kötött képességeket fejleszt, melyek hatásuknál fogva a tanulási eredmény hatásfokát növelik. (pl. észlelés, emlékezet, ritmusérzék, konstruáló képesség, stb.) Tantárgyi integráció tekintetében a magyar és az idegen nyelv tanulásával van kapcsolat. Testnevelés Feladatkör: Kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, a tanulás képességének az élettani alapjait, továbbá az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járul hozzá. Tantárgyi integráció tekintetében közvetett módon valamennyi területtel kapcsolatban van.

4


1.3.2. Óraterv évfolyam alapozó szakasz 5.

Mőveltségterületek Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (Tánc és dráma) Élı idegen nyelv Idegen nyelv Matematika

Ember és társadalom

Történelem (Hon- és népismeret) Környezetismeret Természetismeret

Biológia (Egészségtan) Fizika Ember a természetben Kémia Földünk-környezetünk Földrajz Ének-zene Rajz Mővészetek

Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika Testnevelés és sport

Testnevelés Osztályfınöki (Etika)

kötelezı óraszám 4 3 4

kötelezı órából

6. nem kötelezı órából 2

3 1

kötelezı óraszám 4 3 3,5

2

2

2

2,5

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

2,5

1

1 22,5

6

3

9 nem szakrendszerő

kötelezı órából

nem kötelezı órából 2

3 1

1 1

2,5

1

1 22,5

6

3 9 nem szakrendszerő

Megjegyzés: A tervezet éves szinten felülvizsgálatot igényel, ugyanis figyelembe kívánjuk venni a tanulókra vonatkoztatott aktuális mérési eredményeket (országos, iskolai szintő), és a tanulói létszámokat.

1.3.3. Feltételrendszer Humán erıforrás biztosítása Magyar nyelv és irodalom: Idegen nyelv: Matematika: Mővészetek: Testnevelés:

Tanítói végzettség + szakképzettség Tanítói végzettség + szakképzettség Átképzés Tanítói végzettség + szakképzettség Tanítói végzettség + szakképzettség Többéves tanítási gyakorlat alsó tagozatban

Szakmai kompetenciák biztosítása - tanulásszervezési képzéseken való részvétel (elmúlt években) - tanulásszervezési mőhely létrehozása intézményen belül (2007/2008. tanévben) - módszerbıvítés (pl. tanulási szerep, játékos forma, érdeklıdés fenntartása, tanulói felelısség, érzelmek kezelése)

5


1.3.4. Értékelés Helyzetelemzés Alapja: - országos kompetenciamérés eredményeivel való összehasonlítás - helyi mérési-értékelési rendszer tapasztalatai (trendvizsgálatok is) Ezek alapján elemzés, fejlesztési javaslatok készítése a módszertani kultúrára vonatkozólag. Értékelés - Az értékelési módok bıvítése szöveges értékeléssel - A fejlesztı értékelés kiemelt szerepe

2. A nem szakrendszerő oktatás helyi tervezete (Helyi tantervi kiegészítés)

2.1. Magyar nyelv és irodalom Célok, alapelvek Az anyanyelvi nevelés célja, hogy az emberi kommunikációs képességeket és a gondolkodást oly módon fejlessze, hogy a 10-12 éves tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. Az irodalom, mint nyelvi mővészet a kultúra egyik fı hordozója és megújítója, emellett a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. Egyik legfontosabb alapelv, hogy a tantárgy a tanulás közegeként megfelelı elıfeltételeket és eszközrendszert biztosítson a tanulás teljes folyamatához, ezzel elısegítve a tanulási folyamat hatékonyságát. Fontos kiemelni a nyelv kultúraközvetítı szerepét, mely révén megismerik tanulóink az értékeket és az azokhoz való viszonyulási lehetıségek széles tárházát. Ezáltal az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában is. Az alapvetı közösségekben (család, iskola, stb.) való aktív részvétel ugyanis az anyanyelv biztos tudását feltételezi. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának alapja. Így az értelmi képességek fejlesztése mellett ezáltal a szociális képességek fejlesztése is lehetıvé válik. Az anyanyelvi és irodalmi nevelést elválaszthatatlan egységként értelmezzük, mivel az irodalmi mővekkel való megismerkedés révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövı között, ezzel biztosítható a kultúra folytonossága és folyamatos megújulása. Mindezekbıl adódóan szoros kapcsolat főzi a rajz, ének, természetismeret, történelem és az élı idegen nyelv tantárgyak tartalmához és céljaihoz, ami által a tantárgyi integráció az anyanyelv tekintetében széleskörően valósul meg. Fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: - megfelelı szókincs és a magyar nyelv rendszerének ismerete - szóbeli és írásbeli kifejezıképesség - különbözı típusú szövegek olvasása értelmezése - információk megkeresése, összegyőjtése, feldolgozása

6


A hatékony, önálló tanulás fejlesztése: - korszerő, kooperatív tanulási technikák - anyanyelvhez szükséges tanulási alaplépességek folyamatos fejlesztése (pl. olvasás, írás, szövegértelmezés) - olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése - lényegkiemelı, áttekinthetı jegyzetelés és vázlatkészítés - nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazása - biztos helyesírási képesség Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: - értékek, értékrendek tudatos alkalmazása - szabálykövetı magatartási modellek Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése: - a hatékony kommunikációs képesség - csoportban való együttmőködés Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése: - mővészi kifejezés sokrétőségének megismerése - irodalom iránti nyitottság, befogadóképesség - esztétikai érzék fejlesztése Egyetemes kultúra megismerése: - a magyar és az európai irodalom iránti érdeklıdés felkeltése - szakkönyvek, képek alkalmazása, használata - múzeum, kiállítás, színházi elıadás látogatása - irodalmi mővek hallgatása tanórán elıadómővészek tolmácsolásában Emocionális érzelmi/ érzékenység fejlesztése: - az irodalmi mő tartalmának megjelenítése, érzelmi kifejezése rajzzal, festéssel, tánccal, énekkel Emlékezet fejlesztése: - versek szövege több versszakkal, ritmusgyakorlás, kopogás - memoriterek tanulása Alkotóképesség fejlesztése: - fogalmazások, esszék, versek írása - tánc, körjáték

7

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör BeszédKészség

Óraszám 25

Szövegalkotás

Fejlesztési területek

Módszerek

Várt eredmény

Kifejezıképesség fejlesztése. Szókincsfejlesztés. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Emocionális érzékenység fejlesztése. Gondolkodás fejlesztése. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Emlékezet fejlesztése.

-helyesejtési gyakorlatok (légzı-, artikulációs, idıtartam, hanglejtés, hangerı gyakorlatok) -kommunikációs helyzetgyakorlatok -reproduktív beszédgyakorlat (szó szerinti, lényeg szerinti szövegmondás) -szerepjáték -figyelem a beszélgetıtársra -memoriterek tanulási módja, a helyes elıadásmód

Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes- és olvasmányélmények megfogalmazása. Kreatív szövegalkotás.

-anyaggyőjtés -anyag elrendezése (idırend, stb.) -szöveg tagolása érdeklıdést felkeltı témákban -stilizálás mőveletei szókártyák segítségével (pl.: szóhasználat) -önálló szövegalkotás képsor alapján (képregény) -szövegek átírása, más befejezés írása, szövegek szőkítése, bıvítése; rejtvényszerkesztés -publicisztikai szövegek írása (reklámszövegek, filmelızetesek, plakátok) -vázlatkészítés -vázlatok önálló bıvítése, szőkítése -olvasás gyakorlása különféle olvasástechnikákkal -felolvasás -különbözı szövegértési technikákkal való ismerkedés -a történet idejének és helyszínének azonosítása -a cselekmény indítása és befejezése -jegyzetkészítés -információk visszakeresése -magatartási modelleken és emberi jellemeken keresztül pozitív értékrendszer alakítása

Jól érthetı beszéd, helyes artikuláció. Udvarias nyelvi formák használata. A szóbeli közlés és a testbeszéd összehangolása. Saját vélemény bátor, tömör megfogalmazása. Mások véleményének meghallgatása. Rövid, összefüggı történet mondása. Memoriterek pontos elıadása. Tömör, jól tagolt érdekes, értelmes leírás, jellemzés, elbeszélés írása. Az olvasmányélmények örömének egyéni kifejezése. Törekvés az egyedi kifejezésmódra.

Önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasás

25

Az olvasás örömének felfedezése. A hangos és a néma olvasás gyakorlása. Szövegértı képesség fejlesztése. Eligazodás a szövegmőfajok világában. Alapvetı irodalmi témák, emberi alaphelyzetek felismerése az olvasott mővekben. Szociális kompetenciák fejlesztése

Önálló szövegalkotás, -tanulás vázlat segítségével Hibátlan olvasás megfelelı hangsúlylyal, hangerıvel. A szöveg megértésének bizonyítása különbözı szövegtípusokon. A szereplık érzelmeinek megítélése. Tanulság, erkölcsi ítélet megfogalmazása.

8

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Írás

Helyesírás, nyelvhelyesség

24

Az írásbeli kommunikáció, kifejezıképesség továbbfejlesztése. Esztétikai érzék, igényesség fejlesztése.

-másolás -tollbamondás (látó-halló, halló) -emlékezetbıl írás -hibajavítás

A magyar nyelv rendszerének felismerése a szöveg, a mondat, a szó, a bető szintjén. A szavak jelentésének felismerése a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentéső szavak felismerése, rokon értelmő szavak győjtése). Az írásbeli és szóbeli szövegalkotáshoz kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók megismerése.

-felismerı gyakorlatok (pl.: gyors kiemelés, tartalmi és formai jegyek megszilárdítása) -elemzı gyakorlatok -szójelentések megadása a diák saját szavaival (mondattani, szófajtani, hangtani; elemzési mőveleti sorrendek megtartása) - alkotó alkalmazást kívánó gyakorlatok (pl.: győjtés, analógiás soralkotás, kiegészítés, pótlás, csoportosítás) -kutató-, győjtımunka -szakkönyvek használata (pl. helyesírási kézikönyvek, szótárak) -betőrendbe sorolás

Esztétikus, megfelelı tempójú írás. Áttekinthetı íráskép, füzetvezetés. Hibátlan másolás. Pontos hibajavítás. Mondatfajták helyes jelölése. Az elválasztás szabályainak biztos tudása. A kötelezı szóanyag hibátlan másolása (80%-os biztonsággal) Nyelvtani ismeretek helyes alkalmazása az alábbi területeken: helyesírási alapelvek, hangrendszer, jelentéstan, szófaji rendszer.

2.2. Idegen nyelv Célok Az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, vagyis a cselekvıképes, használható és továbbfejleszthetı nyelvtudás. Az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználat képessége a négy nyelvi alapkészségen - hallás, beszéd, olvasás, írás – fejlesztendı. Törekvésünk, hogy minden tanuló a választott idegen nyelven (német, angol) elérje és biztonsággal teljesítse a 6. évfolyam végére az európai minimumszint A1-es felét, az emelt szinten tanulók az A1-es szintet. Alapelvek - Motivált tanulási légkör fenntartása - Játékos módszerek alkalmazása - Tevékenykedtetés - Tanulási szerep megtanulása – a hatékony tanulási technikák elsajátíttatása - Idegen nyelvi óravezetés Fejlesztési feladatok A négy alapvetı nyelvi területen történik: - Beszédértés - Beszédkészség - Olvasásértés - Írás Szervezeti keretek 3-8. évfolyamon nívócsoportos oktatás.

9

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör Bemutatkozás Iskola Lakás Szabadidı, szórakozás Napirend Városunk - Gyır

Fejlesztési terület Beszédkészség: szókincs megszilárdítása, bıvítése.

Bemutatás Személyek külsı leírása, ruházat

Mondatalkotási képesség fejlesztése szóban.

Napirend

Lakás

Vásárlás Étteremben Meghívás Pontos idı kifejezése Az orvosnál

Egymást követı események elmondása. (sorrendiség) Mondatalkotási képesség fejlesztése szóban.

Beszédértés, beszédkészség

Mesék, történetek Íráskészség A tananyagban elıforduló nyelvtani ismeretek, kiemelten az adott nyelvre jellemzı szórend.

Módszer -szókártyák -kép és szókártya azonosítása -szógyőjtések képrıl -nyelvi társasjátékok -egyéni, páros, csoportmunka -szituációs játékok -dialógusok párban -képek és mondatkártyák azonosítása -mondatkártyákkal egyéni, páros, csoportmunka Projekt (5 óra) 1.Szókincs elsajátítása. 2.Képleírások, mondatalkotások. 3-4-5. „Álomlakás” tervezése felülnézetben; a lakás elkészítése berendezési tárgyakkal (kartonpapír, gyufásdoboz … - tantárgyi integráció a technika tantárggyal. Kooperatív csoportmunka. -szituációs játékok

-dramatizálás -szókártyák -hiányos mondatok, szövegek kiegészítése -nyelvi társas játékok -Dalton-módszer: penzum készítése az egyéni differenciáláshoz

Várt eredmény A tanuló megérti a témához kapcsolódó szavakat, fordulatokat.

Dialógusok reprodukálása, összeállítása egyénileg, párban. Saját napirend elmondása.

Saját lakás bemutatása; Kiállítás az elkészült „álomlakásokból”.

Információkérés és információadás az elsajátított szókinccsel.

Memoriterek. Szövegek reprodukálása. Bemutatkozó e-mail; levél írása. Meghívó születésnapra. Kérdésekre válaszadás. Összefüggı szövegek alkotása 10-12 mondatban. (képleírások)

10


2.3. Matematika Célok, alapelvek A matematikatanítás célja, hogy a megfelelı nevelı és irányító funkciók ellátásával, érzelmi és motivációs vonatkozásokban formálja és gazdagítsa a személyiséget, a gondolkodást és alkalmazásra érett tudásokat hozzon létre. A kulcskompetenciáknak megfelelıen kiemelt cél a biztos számolási tudás alakítása, a kommunikáció fejlesztése, a matematika tanulás szokásainak, képességének alakítása. Kiemelten kezeljük a tanulók rendszeres, önálló munkára szoktatását, amit állandó motiválással érhetünk el. A tanulási tevékenység közben fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, empátiáját Fontos alapelv, hogy a tantárgy tanulása során az integratív – képi gondolkodás fejlesztése nagy hangsúlyt kapjon, mivel az 5-6.-os tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.

Fejlesztési feladatok Matematikai kompetencia: - a gondolkodás területeinek fejlesztése - a felmerülı problémák lefordítása a matematika nyelvére, következtetések levonása - a biztonságos szám- és mőveletfogalom kialakítása, a számolási készség fejlesztése - mérések, mértékváltások biztos végzése Anyanyelvi kommunikáció: - mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése - saját gondolatok közlése, érvek keresése, az érvelésen alapuló vitakészség fejlesztése - a matematika tanult szaknyelvének pontos használata, jelölésrendszerének értése és alkalmazása - szöveges feladatoknál a szöveg pontos értelmezése Szociális kompetencia: - az önellenırzéssel a tanulók önbizalmának, magabiztosságának növelése - törekvés a kompromisszumra, az elıítéletek leküzdésére Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: - segítı együttmőködés a páros és csoportmunkákban Hatékony önálló tanulás képességek fejlesztése: - számítások, mérések elıtt becslések végzése, a feladatmegoldások helyességének ellenırzése - megoldási tervek, vázlatrajzok készítése - az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodás

11

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör Gondolkodási módszerek

Óraszám 2+ folyamatos

Számtan, algebra

18

Összefüggések, függvények, sorozatok

4

Geometria mérés

11


Módszerek

Várt eredmény

A matematika önálló tanulási módjának alakítása, fejlesztése. Képességalakítás a matematikai problémák önálló meglátására, megoldására irányulóan. Rendszerezı és kombinatív képesség fejlesztése. A felismert összefüggések képi, szóbeli és írásbeli kifejezése. A vitakészség, az érvelés, a cáfolás és indoklás képességének fejlesztése. Gondolkodási algoritmusok követése. A biztos számfogalom és mőveletfogalom fejlesztése. Számrendszeres gondolkodás fejlesztése. Analógiák alapján végzett mőveletmegoldások. Pontos és megfelelı tempójú számolási készség fejlesztése. Az önismeret, önmotiváló képességek kialakítása. A függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer elıkészítése. A problémalátás, a probléma-megoldási képesség fejlesztése.

-hatékony tanulási technikák -gyakorlás páros és csoportmunkákban. -szituációkban való gyakorlás: az érvelés, az indoklás, a cáfolás -matematikai problémák modellezése -rendszerezések a valós életbıl vett példákon keresztül -tanulói magyarázatok, érvelések, cáfolatok megfigyelése, elemzése, kiegészítése -feladatok lejegyzése hallás, önálló olvasás után -megjelenítés lejátszással, kirakással, képpel

Önállóság a tanulási folyamat során. Matematikai problémák modellezés utáni megoldása. Megfelelıen alkalmazott matematikai szaknyelv. Fejlıdı problémamegoldó képesség. Bátor és tudatos véleménynyilvánítási módok alkalmazása.

-versenyhelyzetek teremtése -idıtartam meghatározása a feladatmegoldásokra -önmagához mért fejlıdés elismerése -helyérték táblázat készítése, használata -játékpénz használata -elemek csoportosítása (csomagolása) -jegyzetelési technikák -oksági kapcsolatok keresése -elnevezések, jelölések, szimbólumok alkotása, használata -táblázatok készítése, hiányzó adat keresése -periodikus, számtani és mértani sorozatok alkotása -adatmerítés a valós életbıl a gyermekek életkori jellemzıinek figyelembevételével -objektumok alkotása szabadon -alakzatok megismerése, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerése -mérések végzése választott és szabvány mérıeszközökkel, mértékegységekkel -egyszerő transzformációk elvégzése segédeszközök használatával. -képzeletben történı mozgatás.

Biztos szám- és mőveletfogalomra épülı számolási készség. A matematikai szaknyelv és jelölésrendszer értése, helyes használata.

A geometriai látásmód és ismeretrendszer megalapozása, fejlesztése. Sík és térbeli tájékozódási képesség formálása. Feltételeknek megfelelı alkotások elképzelése a megalkotások elıtt. Képzelet fejlesztése. A mérıeszközök helyes használata.

Grafikonokról adatok leolvasása. Számsorozatok, függvénytáblázatok helyes kiegészítése. Összefüggések felismerése.

Az idı, tömeg, hoszszúság őrtartalom helyes becslése, mérése. Mennyiségek átváltása. A terület és térfogat fogalmának értése, mértékegységeinek értelmezése. Pontos, esztétikus munkavégzés.

12

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Valószínőség, statisztika

2

A valószínőségi gondolkodás fejlesztése. Statisztikai gondolkodás fejlesztése.

-valószínőségi számítást fejlesztı játékok, kísérletek, megfigyelések -egyszerő oszlopdiagramok készítése

Tájékozottság a valószínőségi feladatok megoldása terén. Statisztikai diagramok helyes értelmezése.

2.4. Ének-zene Célok, alapelvek Az 5-6. évfolyamon a zenei nevelés célja a zenei élmény nyújtása, a zenei képességek fejlesztése, az értékközvetítés és értékırzés, a zene, a mővészet iránti igény felkeltése és befogadása. Ezzel segíti a teljes emberré válást, a harmonikus személyiség kialakulását. Fontos alapelv, hogy a tantárgy tanulása során a lexikális ismeretek tanítása helyett elıtérbe kerüljön a zenei mővek élvezete, azok örömszerzı funkciója. Kiemelt figyelmet kap a tantárgyi integráció is. Különös tekintettel érvényesíthetı ez a történelem, a hon-és népismeret és a magyar irodalom tantárgyak tanulása során pl. a népdalok, népszokások témakörben. A dalok ritmizálása, a ritmusérzék fejlesztése a nyelvek tanulására hat ösztönzıleg. A testi mozgással járó feladatok (táncjátékok) a testi fejlıdést szolgálják. Kiemelendı még a másik mővészeti tantárgygyal, a rajzzal való szoros kapcsolat is. Fejlesztési feladatok Szociális kompetencia: - közös énekléssel, tánccal, körjátékkal, a közösségi érzés alakítása Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: - dallaméneklés, körjátékban, táncban való részvétel Esztétikai – mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: - éneklés, tánc - festés, rajzolás - zenehallgatás Egyetemes kultúra megismerése: - a magyar és az európai mővészet iránti érdeklıdés felkeltése, - szakkönyvek, képek alkalmazása, használata - múzeum, kiállítás, hangverseny látogatása - zenehallgatás tanórán Önálló tanulás képességének fejlesztése: - zenetörténeti ismeretek önálló feldolgozása (tankönyv, szakkönyv) Emocionális /érzelmi/ érzékenység fejlesztése: - a dal, a zenemő tartalmának megjelenítése, érzelmi kifejezése rajzzal, festéssel, tánccal, mozgással Fantázia fejlesztése: - dallam, ritmus improvizálása - tánc improvizálása - illusztráció készítése zenére

13

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Figyelmi koncentráció fejlesztése: - ritmusgyakorlatok Emlékezet fejlesztése: - dalok szövege több versszakkal, ritmusgyakorlás, kopogás, dallamírás Zenei alkotóképesség fejlesztése: - éneklési készség fejlesztése dallal - tánc, körjáték, hangszerjáték Zenei megismerı – és befogadóképesség fejlesztése: - zenei hallás és kottaismeretek - ritmusérzék fejlesztése, dalok ritmizálása, taps, - zenehallgatás Egészségmegırzı képesség fejlesztése: - énekléssel - mozgással, tánccal - zenehallgatással - zenéléssel Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör Éneklés

Óraszám 21


Módszerek

Várt eredmény

Az éneklési készség fejlesztése. Emocionális érzékenység fejlesztése. Érzelmi kifejezıképesség fejlesztése.

-egyéni, csoportos, páros, kiscsoportos éneklés, kánon éneklése -a népdaléneklés összekapcsolása a néptánc elemeivel -memorizálás -a dal tartalomnak megfelelı elıadása ismert dalokkal, dallamokkal, ritmussal dalszövegekkel -zenehallgatás -hangverseny látogatása -hangszerekkel való ismerkedés -a zenemő megjelenítése rajzzal, festéssel, tánccal -improvizálás: mozgásos, táncos -zeneirodalmi, zenetörténeti tankönyvek, szakkönyvek önálló feldolgozásával, kutatással történı tantárgyi integráció (rajz, történelem)

Az önálló és a közös éneklés öröme. Az érzelmek tükrözıse az elıadásban. A versszakok ismerete a dalénekléskor. Az emlékezet, a képzelet fejlıdése. Helyes ritmusérzék kialakulása. A zenemővek megismerése, felismerése. Mőélvezet, az érzelmi érzékenység fejlıdése. A mő megértésének bizonyítása. A kutatómunka képességének birtoklása. Az egyetemes és a magyar kultúra zenei megismerése.

Emlékezetfejlesztés.

Zenehallgatás

6

Esztétikai – mővészeti tudatosság. Az igényes zene iránti képesség, fogékonyság fejlesztése. A zenei élmény átélése, fantázia fejlesztése. Önálló tanulás képességének fejlesztése. Egészségmegırzı képesség fejlesztése.

14


Zenei ismeretek

10

Zenei megismerı és befogadóképesség fejlesztése: - ritmusérzék fejlesztése - kottaolvasási készség fejlesztése.

-ritmuselemek megszólaltatása, ritmustapsolás, ritmuskopogás, ritmusjárás körjátékok tanulása: -körjátékok egyszerő tánclépéssel -dalkísérettel ritmizálás: -szavak, nevek ritmizálása gyermekversek ritmizálása -dallaméneklés kottából, szolmizálva, lejegyezve -játékos, korcsoport érdeklıdési korának megfelelı módszerek, hanganyag

Helyes ritmusérzék kialakulása, fejlıdése. Helyes ritmizálás. Dallam helyes szolmizálása, lejegyzése.

2.5. Rajz Célok, alapelvek Célként jelölhetı meg a tanulóknak a hozzásegítése a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Az alapozó szakaszban is még fontos, hogy a tanuló megırizze a rajzolás, az alkotás öröme iránt kialakult szeretetét. Ebbıl következıen alapvetı cél hozzásegíteni ıket ahhoz, hogy a rajz tantárgy iránt kialakult rokonszenvük a továbbiakban is fenntartható legyen. Fontos ugyanis, hogy a látható világ jelenségeinek, a világ szépségeinek, az élet örömeinek meglátásához, a látáskultúra megalapozásához az iskola hozzásegítse ıket. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tanulók kritikus befogadó magatartásának formálása, kialakítása is szükséges. A mővészeti nevelés értékközvetítı, értékteremtı, személyiségformáló szerepet is betölt, így alakítható és formálható a kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás. A tantárgyi integráció révén a rajz tantárgy tanítása szoros kapcsolatban áll a történelem, magyar irodalom- és nyelvtan, matematika, ének-zene, testnevelés, természettudományokhoz tartozó tantárgyakkal. Fejleszti ugyanis a spontán beszédet, aktív szókincset, kommunikációs képességet, a ritmusérzéket, a tájékozódást és ismereteket a különbözı mővészeti korokban. A geometriai alakzatok rajzolásán, modellek készítésén keresztül pedig az eszközhasználatot, a térlátást és problémamegoldó képességet szolgálja. Fejlesztési feladatok Szociális kompetencia: - makettek készítése, kiállítások rendezése, múzeumlátogatás

15

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia: - illusztráció, díszítı motívumok - mővészettörténeti korokhoz öltözet tervezése - segítı együttmőködés a páros és csoportmunkákban Esztétikai – mővészeti tudatosság és kifejezıképesség: - az alkalmazott technika és a mő mondanivalójának kapcsolata - városnézés (építészeti stílusjegyek megfigyelése) Egyetemes kultúra megismerése: - mőalkotások elemzése (különbözı korok, különbözı kultúrák) Fantázia fejlesztése: - egyéni elképzelés alapján létrehozott alkotások révén Érzéki tapasztalás: - a környezettel való kapcsolat fenntartása, erısítése, a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés - az érzékelés érzékenységének fokozása - a látvány élvezetének képessége Problémamegoldó képesség: - kreativitást, konstruktivitást igénylı feladatok révén - feladatok önálló megoldása rutinok, készségeken át a projektfeladatok önálló megoldásáig Térbeli tájékozódás: - tárgyak, jelenségek egymáshoz való viszonyának megfigyelése - azonosságok és különbözıségek szerepe - téri helyzetek megjelenítése Kommunikációs képesség: - tárgyakkal, jelenségekkel, mőalkotásokkal kapcsolatos információk győjtése - idıbeli változásokat, egyszerő, önálló ábrázolása - vizuális jelek, szimbólumok értelmezése, képi utasításokat követése Önértékelési, együttmőködési képesség: - alkotások összehasonlítása, értékelése - közös alkotások létrehozása

16

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör Vizuális kommunikáció

Óraszám 6


Módszerek

Várt eredmény

Egyéni látásmód fejlesztése. Színtani ismeretek kialakítása, esztétikai érzék fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése. Képi utasítások követése. Megismerı képesség fejlesztése. Térlátás fejlesztése.

- eszközhasználat (körzı, vonalzó) -matematikával való koncentráció - piktogramok, szimbólumok, monogramok bemutatása, felismertetése, terveztetése - középpont és egyensúly, szimmetria és aszimmetria megfigyeltetése - nézeti ábrázolás modellek segítségével -különbözı hatások alkotó felhasználása - hang és kép együttes alkalmazása - mőalkotások olvasása, elemzése - alaprajz, térkép olvasása (tantárgyi integráció: természetismeret, történelem) - egy alkotáson belül különbözı technikák alkalmazása - önálló kutatás, anyaggyőjtés - önálló véleménynyilvánítás - képzımővészeti kiállítások megtekintése

Térlátás fejlıdése. Színek ismerete, elıállítása, színérzék fejlıdése. Eligazodás a „modern” élet képi világában (reklámképek, grafikák alkotása, „olvasása”). Jó együttmőködési képesség kialakulása társas munkákban. Hagyományos és korszerő eszközök, anyagok ismerete, megfelelı alkalmazása. A kutatómunka képességének birtoklása. Az egyetemes és a magyar kultúra mőalkotásainak megismerése. Önálló díszítés különbözı mővészeti korokhoz kapcsolódóan . A képzımővészeti alkotások mondanivalója és a való világ közötti kapcsolat felismerése. Anyagtakarékos, környezetbarát magatartás kialakulása. Az életkorhoz közelálló, korszerő technikák rutinos alkalmazása. A problémák önálló megoldása. Esztétikus, a használatnak megfelelı munkadarabok, alkotások készítése.

Kifejezésés képzımővészet

21

Emocionális érzékenység. Mővészetek iránti érzékenység, befogadóképesség. Önálló tanulás képességének fejlesztése. Esztétikai érzék fejlesztése. Térbeli, idıbeli tájékozódás. Átélés képessége. Gondolkodás fejlesztése.

Tárgy- és környezetkultúra

9

Önismereti, önértékelési képesség. Emocionális érzékenység. Kommunikációs képesség. Esztétikai érzék fejlesztése. A valós világ és a képi megjelenítés kapcsolata.

- a tanult technikákkal egyéni ötletek megvalósítása - ajándék ötletek kivitelezése (váza, falikép, gipszdísz)

Színharmónia. Érzékek fejlesztése (tapintás-látás), koordinációja. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Önálló tanulás. Esztétikus kivitelezés. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

- az új technikák felfedezése - egyéni ötletek megvalósítása - az életkorhoz, a mindennapi élethez közelálló témák választása - kooperatív tanulási formák alkalmazása

Új technika elsajátíttatása

6

- kooperatív tanulási formák alkalmazása

17


Szervezés

2

Az eszköztárolás szabályai. Érdeklıdési kör bıvítése. A helyes idıbeosztás. Munkarend. Önszabályozás, önfegyelem. Önértékelés.

- közös eszközrendezés - eszköztárolás szabályai - jutalmazási, elismerési formák - kiállítások szervezése

6. évfolyam végére önállóság az eszközök rendezésében. A helyes idıbeosztásra való törekvés. Igényesség megnyilvánulása a munkában.

2.6. Testnevelés Célok, alapelvek Az alapozó szakasz fı célja a gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel való elsajátítása. Tehát szükségszerő tény, hogy a tanulók számára a testnevelés ebben az életkorban is örömforrás, sikerélmény legyen. A testi nevelés nem csupán tananyag-elsajátítást jelent, hanem tágabb értelemben az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését foglalja magában. Az 5-6. évfolyamon is egyik legjelentısebb alapelv a játékosság. A játékos módszer alapját az egyéni versengés jelenti. A versengés motiváló tényezıként hat a készségtanulásra. Fokozza ugyanis a tanulási kedvet, másrészt fokozott erıfeszítésre, nagyobb teljesítményre sarkall. Döntési helyzetekkel is találkoznak, amelyek a felelısségvállalás és az önismeret erısítését szolgálják. A testi nevelés során sokféle, változatos tevékenységgel találkoznak a tanulók, amelyek ösztönzıleg hatnak a tanulási kedvre vonatkozólag. A testnevelési játékokban lévı feladatok feltétlenül megkívánják az elemi szintő taktika alkalmazását, pl. fair-play betartása, csapatérdek figyelembe vétele a ritkán célravezetı individuális érdek helyett. A testi és szellemi tevékenység egységében valósítható meg az egyéniség harmonikus fejlesztése. Mozgásfejlesztés nélkül nem képzelhetı el a kognitív funkciók pozitív irányú változása sem. Cél az egyén kölcsönös harmóniája önmagával, társaival, a természettel. A természet erıi ugyanis fokozhatják a pszichomotoros tevékenységek hatását. Ezt a célt biztosítják a szabad levegın tartott órák. Az önkéntesség szerepe ugyancsak lényeges tényezı a testi nevelésben. A testi fejlesztés rendszeressége az életvitelszerő alkalmazás begyakorlásának eszköze. Ez elısegíti az egészséges, esztétikus test felépítését, az (egészséges) helyes testtartás állandósulását, biztosítja test és lélek harmóniáját. Ugyancsak fontos alapelvként jelenik meg az egyéni, a közösségi felelısségtudat kialakítása. Fejlesztési feladatok Erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése: - szabálykövetés és elfogadás tudatosítása, erre történı törekvések a versengéssel járó feladatok során Szociális kompetenciák fejlesztése: - Közösségi „mi”- érzés felelısségvállalás erısítése Kezdeményezı – képesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése: - társakkal való együttmőködés - csapatjátékok, sportjátékok, váltóversenyek gyakorlása során Igazodás a teljesítménybeli determináltsághoz: - személyre szabott feladatok, egyéni bánásmód a tanórán.

18

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Térbeli, idıbeli viszonyokban való tájékozódás: - saját test érzékelése, testhatárok érzékelése, kondíció fejlesztése - pl. fordított testhelyzetben végzett feladatok, labdás és sport – játékok, idıre mért teljesítmény - testtartást javító játékos feladatok – gerincoszlop, talpboltozat Emocionális érzékenység fejlesztése: - kudarcélmény elviselése, sikerélmény megfelelı kezelése, a teljesítmény mérése során, versenyeken. Egyetemes kultúra fejlesztése: - néptánc alapjai a testnevelés órákon, egyszerő, koreografált játékok - nemzeti válogatottjaink megmérettetéseinek, szerepléseinek figyelemmel követése Figyelmi koncentráció fejlesztése, emlékezet fejlesztése: - aerobik koreográfiák, talajgyakorlatok tanulása, mozgássorok bevésése során, gyakorlatok pontos elsajátítása, bemutatása Ügyesség fejlesztése: - akadálypályán végzett feladatsorok, szereken át –és szerekre feljutás egyéni adottságokhoz igazodva. Mozgáskoordináció és kondicionális képességek fejlesztése: - gimnasztikai gyakorlatok, aerobik koreográfiák begyakorlása bemutatás, majd utánzásos módszerrel - egyensúlyt fejlesztı gyakorlatok Ritmusérzék fejlesztése: - egyszerő mondókák, gyermekjátékok segítségével, labdás gyakorlatokkal Bátorság fejlesztése: - magasított körülmények között végzett gyakorlatok - mélybeugrások, akadályok leküzdése - úszás terén lehetıség szerinti legmagasabb szintő vízbiztosság kialakítása Fejlesztési terv 5-6. évfolyam Témakör Gimnasztika Talajtornaszertorna

Óraszám 5

Fejlesztési területek Mozgáskoordináció fejlesztése. Ritmusérzék Figyelem koncentráció fejlesztése: -emlékezet fejlesztése -zenével való együttmozgás képessége. Kreativitás fejlesztése. Igazodás a teljesítménybeli determináltsághoz.

Módszerek

Várt eredmény

-frontálisan bemutatás, utánzás, alkotás -aerobik -egyszerő táncos koreográfiák -gyermekjátékok -zenével történı együttmozgás

Jól koordinált mozgásformák. Gyakorlatsor esztétikus, pontos kivitelezése. Tanulók által önállóan összeállított gyakorlatsor.

19

A nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon (Tantervi kiegészítés) Atlétika

5

Egyensúlyérzék fejlesztése. Állóképesség fejlesztése. Erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése. Ügyesség fejlesztése. Társakkal való együttmőködés.

Labdás sportjátékok

5

Természetben őzhetı sportok

5

Figyelemkoncentráció fejlesztése. Ügyesség fejlesztése. Térbeli tájékozódás. Társakkal való együttmőködés. Tanuláshoz szükséges mozgáskoordinációs képességek fejlesztése. Sportszerőség, együttmőködés. Szabálykövetés. Egyensúlyérzék fejlesztése. Mozgáskoordináció. Bátorság – önmagához mért erıfeszítés. Egészséges életmód. Koordinációs képesség fejlesztése.

Küzdısportok alapjai

3

Speciális erısítés és ügyességfejlesztés. Kitartás, céltudatosság fejlesztése. Küzdıszellem. Társakkal való együttmőködési képesség erısítése.

Testtartást javító gyakorlatok

4

A gerincoszlop deformálódásának és talpboltozat süllyedésének prevenciója. Helyes testtartás kialakítása Egészségmegırzés módjai. Egészséges életmód tudatosításra.

Úszás

10

Vízbiztosság kialakítása. Koordinációs képesség, állóképesség fejlesztése. Kitartás, akaraterı fejlesztése. Figyelem koncentráció fejlesztése.

-csapat-egyéni munka -futó feladatok és játékok -ugrások, szökdelések (játékos utánzások) -labdadobások, hajítások alkalmazásával váltó és egyéni versenyek -akadályversenyek -csapatmunka szabályai -kidobó játékok -balesetmegelızés kritériumai -tanulói felelısség -sikerélmény biztosítása -örömforráshoz jutás -ösztönzó módszerek biztosítása

Javuló állóképesség. Tudatossá váló szabálykövetés. Sportszerőség. Kudarctőrés versenyhelyzetekben. Fejlıdı önértékelı, önmotiváló képesség. Egyre erısödı csapatszellem. Játékszabályok ismerete, azokhoz való jó alkalmazkodás. Sportjátékokkal kapcsolatos alapismeretek birtoklása. Érzelmek megfelelı kezelése.

-önálló, egyéni gyakorlás -páros, csoportos versenyek -görkorcsolyázás, korcsolyázás -gördeszka használata -rollerezés -kerékpár használata, biztonságos közlekedés -páros- és csapatmunka -küzdı feladatok és játékok -test-lelki biztonság - test-test elleni harc megismerése, elsajátítása -balesetek megelızése -véleménynyilvánítási módok -érzelmek kezelési módjai

Fejlıdı állóképesség. Egyensúlyérzék, koordinált mozgásformák folyamatos javulása. Egészség-megırzés. Testi-lelki harmónia.

Sportszerő magatartás kialakulása. Az egyén és a társak biztonságára való figyelem. Kulturált véleménynyilvánítás. Indulatok helyes kezelése. -egyéni edzésterv készítése, Megfelelı testtartás egyénre szabott feladatok kialakulása. -speciális feladatra szervezett Mozgásszervi betegsécsoportmunka gek kialakulási esélye-kutató, győjtımunka az inek csökkenése. egészséges életmód területén Az egészséges életvitel követelményeinek alkalmazása. A vízben való bizton-egyénre szabott feladatok -egyéni és csoportos feladatok ságérzet kialakulása. Biztos úszástudás az -versenyhelyzetek -játékos feladatsorok különbö- elıírt úszásnemekben. Az egyén és a társak zı tárgyak használatával -vízi ügyességfejlesztı játékok biztonságára való figyelem.

20

A NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

Recommend Documents