A negyedidőszak földtörténeti eseményei Magyarországon
Pleisztocén • Időtartama: kb. 2,5 millió – 8000 évig • Jelentős éghajlatváltozások – Eljegesedések (glaciálisok): • Günz – mindel – riss – würm
– Felmelegedések (interglaciálisok):
• Függőleges kéregmozgások: – Hegységek emelkedése: 200-300 m – Dombságok emelkedése: 50-200 m – Medencék süllyedése: 150-700 m
Európa a würmben
Pleisztocén glaciálisok • A jégkorszakok idején az éghajlat: periglaciális > hideg-száraz időjárás
Fontosabb folyamatok: • Löszképződés • Medencékben: folyóvízi feltöltés • Hegy- és dombvidéken: periglaciális völgy- és domborzatfejlődés, valamint fagyokozta aprózódás
Pleisztocén interglaciálisok • meleg nyarúak, enyhe telűek, nedvesek, kissé mediterrán jellegűek • Fontosabb folyamatok:
–Löszfelszíneken: ciklikus talajképződés –Hegy- és dombvidékeken: száraz lepusztulási folyamatok
A pleisztocén tagolása • Alsó-pleisztocén (villányium) Meleg-mérsékelt és nedves klíma • Közép-pleisztocén (biharium) Mérsékelt és változóan nedvesebbszárazabb klímájú • Felső-pleisztocén (pilisium) Hideg és száraz.
Vízfolyások a pliocén végén
A Kárpát-medence vízhálózata a negyedidőszak elején
A Kárpát-medence vízhálózata a pleisztocén végén
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Duna • A pliocén végén a Dunántúli-középhegység északi előterének megsüllyedésével K-re fordult. • A Kisalföld területén hatalmas kavicsos kúpot halmozott fel. • A Győr-Tatai-teraszvidéken, a Gerecse peremén és a Visegrádi-szorosban teraszokat alakított ki (4-7)
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • Az Ős-Duna DK felé haladva a Visegrádi-szoros után lerakta a hordalékát. • A pleisztocén végén a Duna-völgy megsüllyedésével elfoglalta a mai helyét és az É-D-i irányát. • Az Ős-Sárvíz a Dél-Mezőföldön nagy hordalékkúpot épített fel.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • Az Alpok K-i pereméről lefutó vízfolyások (Rába, Pinka, Gyöngyös, Répce, Ikva) legyezőszerű hordalékkúpot alakítottak ki. • A Rába felépítette a Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát területét.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • Tisza és beleömlő folyók (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca) az Alföld ÉK-i részén akkumuláltak. • Az Ős-Tisza és az Ős-Szamos a pleisztocén végén fordult ÉNY-i irányba
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • A pleisztocén végéig a Tisza a Körösmenti –süllyedék felé tartott. • Az Északi-középhegység felől lefolyó vízfolyások hordalékkúpokat alakítottak ki > Észak-alföldi hordalékkúp síkság + Nagykunság, Hortobágy
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • Körösök + Berettyó a Körös-vidéki süllyedékbe folytak • Maros legyező alakú hordalékkúpot alakított ki.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége • Marcal-medence: a Kisalföld megsüllyedésével megnövekedett a folyók (Marcal, Rába, Zala) munkavégző képessége > jelentős folyóvízi erózió folyt >tanúhegyek keletkeztek
Kárpát-medence vízzel elöntött területei a lecsapolások előtt
Würm • Éghajlat: száraz, hideg, erős szelek • Futóhomokmozgás: főként félig kötött futóhomok formák alakultak ki. Nyírség, Duna-Tisza-köze, Körös-Maros-köze, BelsőSomogy, Győr-tatai-teraszvidék • Löszképződés: a szelek finom poranyagot szállítottak és halmoztak fel. Pl.: Mezőföld, Hajdúhát, Bácskai löszös síkság, Kiskunsági löszöshát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság, Komáromi-esztergomi-síkság • Glaciális vályogképződés: a Nyugat-magyarországi kavicstakaró területére lehullott löszből.
Dunántúli-dombság fejlődése a pleisztocénban Pliocén-pleisztocén határa • Ős-Duna és összetevő folyói (Vág, Garam stb.) a Dráva-menti-süllyedék felé folytak és vastag üledékösszletet halmoztak fel. • Kora-pleisztocén: kiemelkedik a KeszthelyGleichenbergi-hát + Kisalföld megsüllyed > Duna K felé fordul
Dunántúli-dombság fejlődése a pleisztocénban Közép-pleisztocén • Kialakul a FelsőKapos-kalocsai-árok > a vízfolyásokat ide vonzza • Kiemelkedik a Zselic, Külső-Somogy • Belső-Somogyban futóhomok képződés
Késő-pleisztocén • tektonikai mozgások > dombságok felszabdalódnak > meridionális dombvonulatok és völgyek jöttek létre • Belső-Somogyban a homokmozgás leáll • Löszképződés • A vízfolyások által formálta fővölgyekhez deráziós mellékvölgyek alakultak ki
Középhegységek formálódása a pleisztocénben • Emelkedés több szakaszban > feldarabolódás > erózió növekedése > lepusztulás erősödik > az eróziós anyag a hegységlábakon lerakódott
Középhegységek formálódása a pleisztocénben • Melegebb, nedves időszakokban >felgyorsult a karsztosodás > víznyelők, zsombolyok, dolinák > karrmezők > cseppkőbarlangok > karsztforrások > édesvízi mészkőképződés > csuszamlások
Középhegységek formálódása a pleisztocénben • Hideg éghajlatú időszakokban –Fagyokozta aprózódás –Periglaciális felszínformák –Törmeléklejtők és kőtengerek –Krioturbációs formák, fagyékek –Lösz, lösszerű üledékek, vályogok, homokos-murvás üledékek
Holocén
Holocén • Domborzat alakulása – Nincs magasságbeli változás – Eróziós folyamatok a kiemelkedéseken – Akkumuláció az alacsonyabb térszíneken – Antropogén felszínformák • Folyók – Felveszik a mai folyásirányukat – Folyószabályozás
Holocén növényföldrajzi változások
Preboreális fázis – fenyő-nyír korszak (10 200-9000 év)
• Melegedő periglaciális éghajlat • Hegységekben, dombságokon: fenyő- és nyírligetek • Síkságokon: hideg sztyepp + fenyő- és nyírligetes erdős sztyepp
Holocén növényföldrajzi változások
Boreális fázis – mogyoró korszak (9000-8000 év) • Meleg, száraz éghajlat • Hegységekben és dombságokon: mogyoróbokros, kevert lombos erdők • Síkságokon: száraz sztyepp
Holocén növényföldrajzi változások
Atlanti fázis – tölgy korszak (8000-5000 év)
• Meleg és nedves éghajlat • A tölgyek szaporodtak el mindenfelé • Síkságokon: erdőssztyepp, sztyepp, mocsarak • Hegyvidékek, dombságok: melegkedvelő tölgyerdők + bükkösök
Holocén növényföldrajzi változások
Szubboreális fázis – bükk I. korszak (5000-2500 év)
• Hűvösebb és nedvesebb éghajlat • Alföldeken: a tölgyek mellé lehúzódik a gyertyán és a bükk is • Hegy- és dombvidékeken: gyertyános-tölgyesek, bükkösök
Holocén növényföldrajzi változások
Szubatlanti fázis – bükk II. korszak (2500 évtől-)
• Felmelegedés és csapadék mennyiségének csökkenése • Alföldek: erdős-sztyepp, sztyepp, mocsarak • Domb- és hegyvidékek: gyertyánostölgyesek, bükkösök
Antropogén felszínformálódás • Erdőirtás (kb. 85%-ról 15 %-ra) –erózió fokozódik –Talajpusztulás –Homokmozgás –Árvizek gyakorisága megnő
Antropogén felszínformálódás • Folyószabályozási munkák – Folyók egyenesebbek – Zátonyok megszüntetése
Folyószabályozás
•Belvízmentesítés •Árvízmentesítés
Állóvizek átalakítása • Mocsarak, lápok lecsapolása • Tavak vízszintjének csökkentése • Új tavak (halastavak és víztározók) kialakítása
Az Ecsedi-láp a lecsapolás előtt és után
A Balaton legnagyobb vízállása
A vízrendezés következményei • Az Alföld szárazodik > másodlagos szikesedés, sztyeppesedés • Mocsarak, lápok eltűntek • A vízhez erősen kötődő fajok egyedszáma lecsökkent • Fajok kipusztultak
