A napraforgó termesztése
Olajnövények
Olajnövény: a magból (vagy más részből) gazdaságosan kinyerhető a növényi olaj (lipidek), ez minimum 18-20 % Fölhasználás:
Étkezés – sütőolaj, margarin Festék- és lakkipar Kenőanyag Egyéb iparágak (gyógyszer, kozmetika, vegyipar, műanyagok,) Szappanipar Olajgyári pogácsa és extrahált dara
Olajnövények
Trigliceridek – 1 db glicerin + 3 db zsírsav
Zsírsavak
Palmitinsav – 16:0 Sztearinsav – 18:0 Olajsav – 18:1 Linolsav – 18:2 Linolénsav – 18:3 Erukasav – 22:1
Olajnövények
Olaj fölhasználhatóságát alapvetően a telített és telítetlen zsírsavak aránya dönti el. Ennek jellemzésére használjuk a jódszámot. A jódszám alapján történő csoportosítás:
-gyorsan száradó növényi olajok (jódszáma 130 fölötti) -félig száradó növényi olajok (jódszáma 85-130) -nehezen száradó növényi olajok (jódszáma 85 alatti)
Jódszám: a vizsgálati körülmények között elnyelt jód tömege.
A jódszám kifejezése: g/100 g minta (száz gramm mintára jutó jódmennyiség tömege grammban). A módszer elve: A vizsgálati anyagot oldószerben feloldjuk és Wijs-reagenst adunk hozzá. Bizonyos idő elteltével hozzáadunk kálium-jodid oldatot és vizet, majd a felszabadult jódot nátrium-tioszulfát oldattal titráljuk.
Olajnövények
Olajnövények csoportosítása
1. csoport, olajsav csoport – nem száradó olajokat tartalmazó növények:
2. csoport, linolsav csoport – félig száradó olajokat tartalmazó növények:
kender, fekete szezám, len, perilla
4. csoport, erukasav csoport –nem száradó vagy gyengén száradó, nagy erukasav-tartalmú olajokat tartalmazó növények:
tök, napraforgó, szezám, gyapot, dohány, mák, szója, sáfrányos szeklice, textilmályva
3. csoport, linolénsav csoport –száradó olajokat tartalmazó növények:
koriander, földi mandula, földi mogyoró
káposztarepce, borsmustár, fekete mustár, fehér mustár, gomborka
5. csoport, oxisav csoport – nem száradó, nagy oxisav-tartalmú olajokat tartalmazó növények:
ricinus
Olajnövényeink Eurostat adatok terület napraforgó repce olajlen
termésátlag
2006-2012
2013
2014
2006-2012
2013
2014
546,9 219,0 0,9
596,9 197,7 0,7
598,8 213,0 0,7
2,2 2,3 1,1
2,68 -
2,6 3,2 -
Napraforgó és repce termése és olaja
olajtartalom
jódszám
fehérje
napraforgó
46-54 %
127-136
17 %
repce
42-48 %
95-106
20-23 %
Napraforgó Helianthus annuus L.
Fészkes virágúak
Napraforgó (2012)
Fajta – 3 db Hibrid – 104 db
Csicsóka (2 db), sáfrányszeklice (1 db), szilfium (1 db)
Napraforgó Helianthus annuus
Gyökere
Szára
orsó alakú főgyökér felálló, egyenes, dudvás szár, elfásodó 60-250 (3-400) cm magas
Levele
alul átellenes, fölül váltakozó állású szív alakú levelek
Compositae – fészkesvirágzatúak
Napraforgó morfológiája
tányér alakú virágzat nyelves virágok a virágzat szélén 12 sorban, szirom 6-10 cm, meddők csöves virágok hímnősek, spirálisan állnak
Napraforgó
kaszat termés
nagy olajtartalmú napraforgó fajta emt: 65-85g hibrid emt: 55-75g nem csíkozott
kis olajtartalmú napraforgó fajta emt: 100-200g hibrid emt: 80-130g csíkozott
Története
É-Amerikai eredet
Európába érkezés
XVI. század, eleinte dísznövény
XVIII. századtól már olajnövény
Indiánok termesztetté, néhol alapélelmiszer volt
Oroszország
XIX. sz. elterjed Európában és Magyaroszágon XX. század eleje, Magyarországon
szegélynövény, főnövényként csak párezer ha olajnövény, II. vh. után rendeletben kötelező termeszteni
Története
Tájfajták
Nyírség, Szabolcs, Bereg, Borsod Lovászpatonai, Mezőhegyesi – 30-as évek fajtái Kisvárdai, Iregi fajták 35 % körüli olajtartalommal, 50-es évek 60-as évek, külföldi fajták behozatala 1975 – GK 70
Étkezési és ipari napraforgó szétválása Hibridek
génikus, majd citoplazmás hímsterilitás 1960-tól 45 % feletti olajtartalom Viki – 51-55 % olajtartalom 1974 Nyíregyháza, heterózisnemesítés,
Napjainkra
Speciális hibridek és fajták
HO Gyomirtószer rezisztens PR, szádorellenálló
Étkezési
Jelen
A világ napraforgó termesztése (ha), FAO Világ Argentína Kína Oroszország Törökország Európa Franciaország Románia Olaszország Magyarország
2004-2009 23377529 2110957 930853,3 5440575 569669,2 13447492 630157,8 863839,7 127162,7 520472,2
2010 23113785 1495320 970000 5575100 641343 14268574 694811 786058 100500 501507
Jelen
EU országaiban
Nagy területen termesztenek: Románia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország Termésátlag:
Franciaország – 2-2,5 t/ha Többi európai ország – 1-2 t/ha
Fölhasználás
étolaj (telítetlen zsírsavak) - margarin ipari felhasználás: növényvédő szerek, festékek, kozmetika olajpogácsa (olaj kinyerése után) - takarmány - 50% fehérje kaszathéjból élesztő, etilalkohol, farostlemez napraforgótányér - takarmány kiváló mézelő zöldtakarmány zöldtrágya
Fajtákkal szembeni igény
Termésbiztonság biotikus tényezőkkel (szár- és tányérbetegségek) szembeni tolerancia, a tányér előnyös formája és állása abiotikus tényezőkkel (időjárás, talaj) szembeni adaptációs képesség agronómiai tulajdonságok (vízleadó képesség, pergési hajlam, állománykiegyenlítettség, szárszilárdság) tenyészidő Termőképesség potenciális termőképesség termésstabilitás inputokra adott reakció Termésminőség potenciális olajtartalom olajtartalom-stabilitás olajösszetétel egyéb minőségi paraméterek (pl. fehérjetartalom, kedvező héj-bél arány (Héj: Bél -15:85)
Ökológiai igények
A talaj típusára nem túlzottan érzékeny Régen a homoktalajok növénye volt, itt is, és javított sziken ma is sikerrel termesztik Új, intenzív hibridek mezőségi talajokon adnak nagy termést, tehát középkötött, semleges vagy enyhén savanyú vályogtalajokon Termés: I. középkötött mezőségi talajok II. középkötött erdőtalajok III. kötött rétitalajok IV. laza és homok talajok V. szikesek VI. sekély termőrétegű talajok
2,0-4,0 t/ha 1,5-3,5 t/ha 1,2-3,0 t/ha 1,0-2,5 t/ha 1,0-3,0 t/ha 1,0-2,5 t/ha
Ökológiai igények
Hőmérséklet
Csapadék
A napraforgó melegigényes növény. Tenyészideje során a hasznos hőösszegigénye (a +5 oC-nál magasabb napi átlaghőmérséklet) 1900-2500 oC között változik a hibrid tenyészidejétől és a környezeti feltételektől függően. A napraforgó közepes vízigényű növény. A vegetáció során mintegy 500 mm vizet fogyaszt. Transzspirációs koefficiense 470-765 l/1 kg szárazanyag értékkel jellemezhető
Termesztéséhez elfogadható területek, ahol a FAO 400-nál hosszabb tenyészidejű kukoricák beérése biztonságos
Ökológiai igények
Az ország azon részein termeszthető, melyek klimatikusan megfelelnek A napraforgó jó alkalmazkodó képessége mellett a környezettel szemben a legigényesebb növények közé tartozik Nagyon fontos a kultúrállapot Mindezek alapján termesztése évente 500-550 ezer ha-on lenne célszerű
Növényi sorrend, elővetemény
megfelelő: kalászosok, csemegekukorica, silóés csalamádé kukorica, siló és szemes cirok, valamint a szemes kukorica nem megfelelő: hüvelyesek, pillangós szálastakarmányok, kétszikűek többsége 5 v. 7 év visszatérhetőség
Talajelőkészítés
A napraforgó mélyen művelt, jó gyökérágyat, valamint ülepedett, aprómorzsás, nyirkos magágyat kíván. 30 cm körüli művelési mélységet kíván, amely forgatással és/vagy lazítással biztosítható. Az alapművelés mélységét a növény igénye mellett meghatározza a talaj tulajdonsága, szerkezete, rétegzettsége, a periodikus mélyművelés szükségessége.
Tápanyagellátás 1 tonna termés, a hozzátartozó melléktermékkel az alábbi mennyiségeket vonja ki a talajból: nitrogén (N) 40 kg/t mész (CaO) 24 kg/t foszfor (P2O5) 30 kg/t magnézium (MgO) 12 kg/t kálium (K2O) 70 kg/t
A foszfort és a káliumot ősszel, a legmélyebb talajmunka, a szántás forgassa be a talajba A nitrogén nagyobb adagját (60-80 kg/ha) középkötött és kötött talajon célszerű megosztani (50 %-át ősszel, 50 %-át tavasszal, vetés előtt)
A kisebb adagok (30-60 kg/ha), valamint a homok és erózióra hajlamos talajok esetében a nitrogén műtrágyák tavaszi, vetés előtti kijuttatása indokolt
Tápanyagellátás
Kalcium és magnézium hiány esetén ősszel, de még inkább a magágykészítés során 1-2 t/ha CaCO3, ill. 0,2-0,8 t/ha MgCO3 tartalmú dolomitos talajjavító anyagok kijuttatása indokolt A mikroelemek közül a bórhiány tünetei (kisebb méretű levelek, tányérok sárgulása, léha kaszatok) esetenként felléphetnek kedvezőtlen talajadottságok esetén A többi mikroelem hiánya csak ritkán jelentkezik a napraforgó állományokban A levéltrágyázás optimális ideje a csillagbimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó időszak
Vetés
Fontos a jó vetés, mert nehéz utólag korrigálni
Vetés ideje: talajhőmérséklet – hibrideknek 7-8 oC ideje: április 5-15 a napraforgót a kukorica vetésideje előtt célszerű elvetni (először kis-, majd nagy olajtartalmúak)
Vetés
Tőszám Optimális betakarításkori termő tőszám nagy olajtartalmú hibrideknél 40-50 ezer/ha a kis olajtartalmú (nagyobb habitusú) fajtáknál/hibrideknél a 35-45 ezer/ha A jelentős csíra- és fiatal növény pusztulás miatt a vetéskori csíraszámot 15-20 %-kal növelni szükséges Sortávolság: 70-76,2 cm Vetés mélysége: nagy olajtartalmú: 4-6 cm kis olajtartalmú: 6-8 cm
A napraforgó vetési útmutatója Nagy olajtartalmú
Megnevezés
fajta
hibrid
Kis olajtartalmú fajta vagy hibrid
Vetésidő Talajhőmérséklet Sortávolság, cm kistestű Vetésmélység, cm laza talaj középkötött kötött talaj Termő növény, db/ha laza talaj középkötött kötött talaj kivetendő csíra Ezerkaszattömeg
IV. 10-30. 9-11 oC 70-76,2 50-60
IV. 10-30. 8-12 oC 70-76,2 70-76,2
IV. 1-15. 7-9 oC 60-70 65-75*
6-8 5-7 4-5
5-7 5-7 4-6
6-9 6-8 4-7
42-48 ezer 45-50 ezer 45-48 ezer + 25% 65-85 g
42-46 ezer 48-55 ezer 44-47 ezer + 20% 55-75 g
34-39 ezer** 38-42 ezer** 36-40 ezer** + 12% 100-200 g
Csírázóképesség Tisztaság Nedvességtartalom - nagy olajtartalom
legalább 85% legalább 98%
Megjegyzés: * Kis olajtartalmú hibrid ** Kis olajtartalmú fajta A kis olajtartalmú hibrid ezermagtömege 80-130 g, fajtától függően
legfeljebb 10%
Ápolás
abiotikus biotikus betegség: csávázás, 1 (2) állománykezelés
peronoszpóra, szürkepenészes tányérrothadás, fehérpenészes szár- és tányérrothadás, diaportés szár- és tányérrothadás, makrofominás szárkorhadás, szeptóriás levélfoltosság, alternariás levél- és szárfoltosság, rozsda, fekete rothadás
kártevő: csávázás, méhkímélő permetezés talaj és csírakori – rovar és madár levél és szár – szívó kártevők virág és termés – madár és emlős gyom: mechanikai és vegyszeres, megelőzés T4: parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, olasz szerbtövis, kakaslábfű, muhar-fajok, disznóparéj-félék, keserűfű-fajok, G: fenyércirok, mezei acat, nád szádor
Betakarítás, terménykezelés
Hosszú virágzás – elhúzódó érés, augusztus második felétől szeptember közepéig A biológiailag érett napraforgó kaszattermésének 30-35 %, tányérjának 70-80 % a nedvességtartalma. Az ilyen napraforgó gépi betakarítása nem lehetséges A technikai érettség: a kaszat 16-18 %, a tányér 30-35 % nedvességtartalmú Deszikkálás Betakarítás: átalakított gabonakombájnokat használnak A kombájnra napraforgó adaptert szerelnek A kombájn vágási magassága 50-70 cm Szakszerű betakarítás esetén is 4-6 % (max 15-25 %) termésveszteség A kicsépelt kaszatok közé tányér- és szártörmelék kerülnek, ezért előtisztítás szükséges, mert higroszkóposságuk miatt penészesedik a termés Az árunapraforgót max. 70 oC-on 8 % nedvességtartalomra szárítják A szárítást követően utántisztítást kell végezni a végleges tárolás előtt
Köszönöm a figyelmet!
