A nagykőrösi református gyülekezet ünnepi hírlevele XIV. évfolyam, 8. szám; 2011. október 15.
A NAGYKŐRÖSI REFORMÁTUS TEMPLOM TÖRTÉNETE agykőrös történelmileg kialakult központjában, a város „szívében” helyezkedik el a mezőváros jelképévé vált református templom. Története szervesen egybeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. Mai formája az 1907-es felújítás során alakult ki, amikor építészetileg igen színvonalasan új toronysisak készült és vele harmonikus egységben megújult a nyugati homlokzat is. Templomunk több évszázados története valószínűleg már a XII. században elkezdődött, de a feltehetően román stílusú, kora gótikus kis templomot elbontották, amikor a mai templom középső hajóját képező egyhajós, gótikus templom megépült a XIV-XV. században. Későbbi kutatások tanúsága szerint ez az egyhajós templom a mai toronytest mögötti részen épült, a hossztengely mintegy kétharmad részéig. A toronytest a támpillérekkel, valamint a középső hajó tovább építése a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel 1516 körül időre tehető. A reformáció elterjedésével, ami Nagykőrösön viszonylag korán, már az 1529-es évektől
N
2011. október 15.
2
elkezdődött és igen gyorsan teret hódított, a hagyományok szerint az eredetileg katolikus templomot az ”új hit követői” együtt használták a katolikusokkal. A város lakosságának és a hívők számának növekedése tette szükségessé a templom bővítését, melyet 1560-ban az egyhajós templom északi oldalának kétharmad részéig épített gótikus, támpilléres oldalhajóval oldottak meg. Az új templomrészt külön bejárattal használtak a reformátusok. Az északi hajó bővítése az eredeti egyhajós templom teljes hosszában 1696-ban készült ugyancsak gótikus stílusban, támpillérekkel. Egykori feljegyzések szerint ekkor kapcsolták össze a két templomrészt boltívekkel. A kéthajós templomra 1758-ban új toronysisakot építettek fából és zsindely fedéssel, melyet érdekes módon vörös színűre festettek. A korábbi toronyról hiteles feljegyzés nem maradt. Az új, 22 méter magas, nyolc szögű hagymakupolás, 11 méter „sugártornyú” toronysisak volt a templomon 1907-ig, így a korabeli fényképeken látható jó arányú megformálása, melyet igen szerencsés módon az 1907-es átépítés során figyelembe is vettek. Időközben a két felekezet közötti nézeteltérések oda vezettek, hogy a templom kizárólag a reformátusok használatába került. A város és a református hívek számának növekedését jelzi, hogy a templomot tovább kellett bővíteni. Így épült meg a harmadik, a déli hajó 174888 között, de már támpillérek nélkül. A háromhajóssá vált templom az eredeti magasság , és a zavaróan magas tetőtér miatt aránytalanná vált, a megromlott födém és tetőszerkezet is sürgette a felújítást, melynek egy része 1845-re készült el. 1853-ban határozták el az orgona építését, melynek kapcsán napirendre került a templombelső 9 és1/2 lábbal való megmagasítása. A felújítási munkák során készültek el többek között a ma is látható boltívek, a déli homlokzat nagy ablakai feletti félköríves záródású ablakok és 1855-ben a nyugati oldalon a karzat az orgonával. A sok átalakítás nem ment zökkenő mentesen, így érdekes módon 1863-tól felvetődött egy új templom építésének szükségessége, melyet hála Istennek pénz hiányában elvetettek, és így kerülhetett sor 1876-ban a templombelső jelentős felújítására, mely hatással volt a templom külső megjelenésére is. Ekkor készült el dekoratív vasoszlopokon a templom három oldalához simuló karzat, áthelyezték az orgonát a nyugati oldalról az északi karzatra, az 1750-es évekből származó szószék és hangvető, valamint az úrasztal a templom közepéről a jelenlegi helyére került. A templom tölgyfa padjai, bejárati ajtói is ekkor készültek. A templom külső megjelenésében is jelentős változás történt, megépültek a toronytest melletti csigalépcsős toronyfeljárók és a karzatra vezető lépcsőfeljárók. Az igen jelentős templomfelújítás hálaadó istentiszteletét 1877. november 11-én tartották Filó Lajos nagytiszteletű úr közreműködésével. Az 1811-től 1890-ig a városháza tornyában működő tűzjelző szolgálatot 1890-től a református templomba helyezték át. Erre a célra a toronysisak alját visszavágva egy körerkélyt létesítettek, a toronyőr szobáját a toronytestben alakítottál ki. Az 1758-ban épült toronysisak az 1900-as évek elejére állagában megrongálódott, árbocfája meghajlott, fából készült szerkezete korhadni kezdett, zsindelyezése beázott. A Nagykőrösi Református Egyházközség igen nagy feladat előtt állt, új toronysisakot kellett készíttetni. Jó előrelátással pályázatot írtak ki. Az első pályázat a kiírás megkötöttségei miatt eredménytelen lett, míg a második pályázatra 31 pályamű érkezett. A győztes pályamű szerzői Foerk Ernő és Sándy Gyula neves budapesti építészek voltak. Az építészetileg igen színvonalas terveiket kisebb módosításokkal valósították meg. Külön érdemük, hogy a toronytestet 9 méterrel megnövelték, így arányaiban jobban illeszkedi a háromhajós templomtesthez. A toronysisak körárkádos és körerkélyes megoldása jól harmonizál az előző toronysisak domináns hagymakupolája által ihletett kialakításhoz. A támpillérekre helyezett fiatornyok és a nyugati homlokzat igényes átalakítása egységessé tette az évszázadok során kialakult templom fő-
3
XIV. évfolyam 8. szám
homlokzatát. A nagyszabású felújítások, bővítések és átépítések után a későbbiekben sem maradtak feladat nélkül a templomukat szerető nagykőrösiek. 1930-ban bevezették a templomba a villanyvilágítást, 1933-ban a híres pécsi orgonaépítő, Angster József jelentősen felújította és átalakította az orgonát. 1957-ben kerül sor ismét egy nagyszabású felújításra. Műemlékvédelmi szempontok figyelembe vételével a toronytest és a támpillérek szegélyköveit nem vakolták be, az északi oldal gótikus falazata és felületképzése is szürke maradt az akkori műemlékvédelmi igényeknek megfelelően. A templom fűtését az 1960-as években olajkazános, légbefúvásos rendszerrel próbálták megoldani, melynek nyomai sajnos még ma is látszanak. A későbbiekben a ma is működő elektromos padfűtés készült. 1993-ban ismét napirendre került az orgona felújítása, melynek kapcsán felmerült az eredeti helyére való visszahelyezése. A komoly szakmai érvek meggyőzőek voltak, így a mesterien felújított orgona 1997 óta eredeti helyén tölti be a szívet, lelket felemelő szerepét. Az orgona felújításával kapcsolatos munkálatok során derült ki, hogy a templom födémén megjelenő foltok igen veszedelmes hibát jeleznek. A templom észak-nyugati részének csapos gerenda födémét, a falazat felső részét és a fedélszék egyes részeit az un könnyező házigomba támadta meg, mely egyaránt képes tönkre tenni a fát, téglát és a követ. Favédelmi szakértő és statikus bevonásával készült tervek alapján nagyon komoly felújítási munka kezdődött, melynek során a templom födémének 15,0x5,2 m-es szakaszát, valamint a függesztett fedélszék jó néhány elemét, köztük az un „kontyolást” tartó állószéket is ki kellett cserélni. Az állagmegóvási, felújítási munkákhoz tartozott a hatékony vegyszeres kezelés mellett a padlásfödém törekes agyagtapasztásának teljes cseréje, az új cserepezés, és az esővíz-levezető csatornák, valamint a tetőszellőzők vörösrézlemezből való elkészítése. Az 1907-ben készült toronysisak felújítása is aktuálissá vált, ami igen szakszerű tervezői művezetés mellett két ütemben készült el 1997 és 2000 között. 1993-ban le kellett bontani az életveszélyessé váló tufából készült fiatornyokat, és el kellett távolítani a toronysisak körárkádja alatt lévő kődíszek meglazult részeit. Az új évezred küszöbén nyilvánvalóvá vált, hogy a templom külső, belső felújítása elkerülhetetlen. 2005-ben elkészült a templom teljes körű felújításának engedélyezési terve az 1907-es állapot maximális figyelembe vételével. A tervkészítés során jelentős falkutatásokat kellett végezni, ami tovább rontotta különösen a templombelső állapotát. Első ütemként a homlokzat felújítási munkák kivitelezésére nyílt lehetőség Nagykőrös Város Önkormányzatának „Nagykőrös városközpontjának funkcióbővítő rehabilitációja” című támogatást nyert pályázatának keretein belül. A kivitelezési munkák mintegy 136 millió Ft bruttó összege, ebből a 30 millió Ft önrész előteremtése kezdetben lehetetlennek tűnt, de bebizonyosodott
2011. október 15.
4
most is mint annyiszor az egyéni és a közösségi életünkben, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Helybéli adományozók, valamint az Egyházkerület és az Egyházmegye hathatós támogatásával Isten dicsőségére és a templomukat szerető nagykőrösiek örömére elkészülhetett a tervezett felújítás. Isten kegyelmes szeretete segítsen bennünket, a templombelső felújítási munkáinak folytatására, és ami még ennél is fontosabb, hogy a megújult templom megteljen megújult életű gyülekezettel mindannyiunk hasznára és az Ő dicsőítésére. Nagykőrös, 2011. október
Kladács Györgyi ny. főépítész presbiter
KÖSZÖNET „Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetésel, nyelvünk pedig a vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr! Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk. Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön! A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd. A ki vetõmagját vet magját sírva emelve megy tova, vígadozással jõ j elõ, el , kévéit emelve.” Zsoltárok 126
A Nagykőrösi Református Egyházközség Presbitériuma hálával áldozik Istennek, hogy temploma Isten kegyelméből megújulhatott. Köszönetet mondunk mindazoknak akiket Isten eszközül használt ennek a munkának a megvalósításában, és e szent ügyhöz anyagi, erkölcsi,fizikai,lelki és szellemi segítségüket adták. Dunamelléki Református Egyházkerület: 11 000 000.-Ft Délpesti Református Egyházmegye: 10 000 000.- Ft A gyülekezet és a város adakozó polgárai : 12 512 442.-Ft Az egyházközség saját része tervezésre és engedélyeztetésre: 5 391.355.-Ft Korábbi években elvégzett munkák: 837.195.-Ft Köszönet, Nagykőrös Város Önkormányzatának és Polgármesterének a pályázat lebonyolításában nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért. Köszönet a kivitelező Pesti Építő és Faipari Kft-nek, a tervezőnek, restaurátoroknak, a műemlékvédelem szakembereinek, helyi iparosoknak,gyülekezeti tagoknak és mindenkinek aki építő módon hozzájárult ősi templomunk megújulásához. Hálás szívvel köszönjük meg Istennek, meghallgatott imádságainkat,legyen ezért, minden dicsőség és hálaadás az Övé:
SOLI DEO GLORIA!
5
Minden héten: Vasárnap: Istentiszteletek: 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.] 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem] 10.00 Templom 10.00 Kocsér 18.00 Templom Hétfő: 7.30 Középiskolai hétkezdő áhítat [Templom] 8.00 Általános iskolai hétkezdő áhítat [Templom] Szerda: 15.30 Idősek otthona [Ady E. u. 16.] 19.00 Bibliaóra [Széchenyi tér 4.] 19.00 Istentisztelet [Kórház] Csütörtök: 9.30 KincsŐ Baba-Mama Kör [Kálvin terem] 17.30 Gyülekezeti bibliaóra [Kálvin terem] 19.00 Énekkar [Kálvin terem] Péntek (október 21-én): 17.30 Női bibliaóra [Kálvin terem] Minden második héten: Vasárnap (páratlan hét) 14.30 Nyársapát [Szarka kúria] Kedd (páratlan hét): 10.00 Idősek otthona [Arany J. u. 35.] Szerda (páros hét): 10.00 Gyülekezeti bibliaóra [Hunyadi u. 31.] Minden hónap utolsó péntek: 13.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom] 13.30 Középiskolai hónapzáró istentisztelet [Templom]
(Az itt látható képeslapok az 1930-as években készültek.)
XIV. évfolyam 8. szám
6
2011. október 15.
Október:a reformáció hónapja KÁLVIN A SZÉPSÉG VONZÁSÁBAN „Isten gyönyörűségünkről és vidámságunkról is akart gondoskodni. Így a füvekben, fákban és gyümölcsökben a különböző használaton kívül célja volt neki a szép szín és a kellemes illat. Oly nagy szépséggel ruházta fel az Úr a virágokat, hogy az önkéntelenül is szemünkbe ötlik. És oly kellemes illatot adott nekik, hogy az észrevétlenül is belopódzik szaglásunkba, vajon hát bűn az, ha szemeink a virágok szépségében, s szaglásunk
azok
illatában
gyönyörűséget
ta-
lál?“ (Institutio III 10,2) Íme, az a Kálvin, aki az isteni szépség vonzásának is átengedte szívét! Ám elsősorban nem a külső szépség, hanem Istennek Jézus Krisztusban feltündökölt belső szépsége vonzotta. A testet öltött Ige szépsége. S mert ebben élt, belekerült a természet és a művészetek vonzásába is. Isten dicsőségének színpadán megnyitott szemekkel élt. Meglátta, szemlélte, csodálta a láthatóban a Láthatatlant. Csodálkozó ember volt, homo mirator. Nem csak roppant intellektussal hitújító gondolatkatedrálisokat építő teológus, hanem a szív lángolásával érző ember is. Intellektusa és szíve is olyan ívesen emelkedett ki korában, mint egy gyönyörű gótikus ablakív, mely felfelé szárnyalása közben is a földön maradt, s befogta és befogadta az elragadó természetet, virágainak, színeinek, illatainak látható és láthatatlan jelenlétét. Szemeivel, városi küzdelmekben megfáradt lelkével felszökött a közeli Mont Blanc égbeszökő, szikrázó csúcsaira, s onnan tovább a véghetetlen Isten fele. De így fogta be a genfi zsoltárok művészi szárnyalását és népiességét is szíve felhajtó erejévé. Kálvin a szépség szerelmese volt, meg az intellektuális, hívő értelmű tervezés, építkezés lelki mérnöke is. De tudta, hogy sem az egyik, sem a másik nem önmagáért van. Minden akkor van a helyén, ha Istenre mutat, Róla szól, Hozzá vezet. Szív és intellektus Kálvinnál átváltozott Isten pásztorbotjává. Genfet, reformátusságot, századokat Istenhez terelő pásztorbottá. Oltalmat nyújtó Genfjében porcelánkészítők, szobrászok, üvegfúvók, szőnyegfestők, műbútorasztalosok, kőfaragók, kertépítők, művészi metszeteket készítő nyomdászok alkottak. Képzeletben a párizsi Palais du Luxembourg csodálatos épületében sétálok. Három emeletén 80 ablakon át árad be a fény az épületbelsőbe, melynek míves ajtói, galériái és tetőzete a művészi arányosság és
7
XIV. évfolyam 8. szám
aranymetszés remekei. Vagy lépjünk csak be a korabeli nyomdászok műhelyeibe, ahol valóságos könyvcsodák születtek: Robert Estienne nyomdász könyvtervező műtermébe, aki 1550től reformátorunk Genfjében Párizsból menekülve talál alkotói nyugalmat, s Kálvin gondolatai ólommá testesülnek, könyvvé formálódnak keze alatt. A szépet nem önmagáért, hanem Istenre mutató transzparenciája, önmagán túlmutató értéke miatt befogadó és tisztelő Kálvin Genfjében húzódik meg és alkot a francia betűmetsző művész, Geofroy Tory, meg Jean de Tournes, Dante műveinek illusztrátora, vagy a messze földön csodált és gyűjtött víznyomatok alkotója, Abraham Bosset. Elképzelhető lenne Kálvin nélkül a fény-árnyék kontrasztjára épülő holland festészet bámulatos felvirágzása Rembrandtban, Frans Halsban, Vermeer van Delftben és másokban? Reformátorunk lett egyúttal a francia teológiai, morális és liturgiai prózairodalom megteremtője, akinek igehirdetései, levelei és írásai mutatják nagy fogékonyságát a fizikai és a morális, meg szellemi szépségek iránt. Nem véletlen, hogy ebben a Kálvinban 20. századi gondolkodók felfedezték az esztéta embert, így a holland Abraham Kuyper, a francia Emil Doumerge, Leon Wencelius, Paul Romane-Musculus és Albert-Marie Schmidt. És felfedezhetjük mi is a csodálkozó embert, a szinte halálig megőrzött sensus pulchritudinissel, szépérzékkel áldott intellektust. Aki csodálkozásra ragad minket is, és Szentlélektől ihletett lélekkel-szemmel meglátja és megláttatja, felfedezi és felfedezteti a teremtett világ vizuális szépségeit, a hangok, a zene, a zsoltárok auditív szépségeit, a színek, illatok, ízek szenzuális szépségét. És az anyagi világban megjelenő szépségeken túl rácsodálkozik és csodálkoztat minket is a nem anyagi természetű szépségekre: Isten Igéjére, a morális értékekre, a hitélmények és a mennyei tudomány, meg a Szentírás ámulatba ejtő világára. Ez a homo mirator, ez a csodálkozó Kálvin az, aki Isten dicsőségének a legkisebb szikrácskáit is észreveszi a világban. Pneumatikus érzékenységgel, Szentlélektől támasztott érzékenységgel és látással a művészetek és a tudományok szolgálatát is abban ismeri fel, hogy ezek az Isten csodálatos bölcsességéről a földön és az égen megjelenő bizonyítékok számbavételét végezhetik. Segítségükkel mindenki megláthatja Isten alkotásaiban a hatalmas remekművet, ami aztán lelkünket az Alkotó iránti hódolatra hangolja. És amikor az általa olyannyira szeretett zsoltárokat, ezen isteni és mennyei egyházi énekeket énekeljük, vagy amikor valami szépségre rácsodálkozunk az Igében és világunkban, gondoljon Isten magyar református népe legalább néha arra a Kálvinra, aki ezt is leírta: „Amikor éneklünk, biztosak lehetünk abban, hogy a szavakat Isten helyezi a szánkba, mintha Ő maga énekelne bennünk, hogy így magasztaljuk fenségét és dicsőségét“.
Forrás: http://www.reformatus.hu
8
2011. október 15.
Áprily Lajos: Kálvin 1535 Ott ül a tornyos, vén Basileában, fiatalon, a zord idők fokán. Helvét magasság ég a messzeségben s a kor viharsugára homlokán. Páris felől piros máglyák lobognak, jajgatva sír egy messzi, tompa kar. Ádám esendő, átkozott fajában lázad a bűn és zúg a zűrzavar. Vergődve látja lázmeleg szemével, igazság annyi hőse hogy zuhan. S kitör a jajszó nyugtalan szivéből: Meddig a próba, meddig még, Uram? A vörös Münster várja már Erasmust, az őszt, ki hullva is világtudás. De Pál apostol óriás alakja fölébe nő, mint égő látomás. S feleletül mögötte felmagaslik a vérestestű embernek-fia: fény hull sebéből és a fény zenéje: Egyedül Istené a glória. S két szót kiált a bibliás magasság, hogy megkondul belé a végtelen: Eleve-elrendeltetés az egyik, s megváltó arcú társa: kegyelem. S megered tolla lázas éjszakákon, és növekedve ír és írva nő. Amit leír, a századokba csendül, sors lesz belőle, szellem és erő. Acélos új rend, győzelmes tanítás, világformáló s mégis ősi szó. S teremtve hull a szomjazó szivekbe: Igaz tudomány. Institutio.
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykőrös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfő: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 50 Ft
