A nagykırösi református gyülekezet hírlevele

A nagykırösi református gyülekezet hírlevele Alapige:Neh 10,30-33

A

Elhangzott: Pasaréten, 2008. október 31-én, a reformáció ünnepén.

reformációban Isten igéjének az ereje ragyogott fel újra. Október 31-én a XVI. századi egyház-reformációért adunk hálát Istennek. 1517-ben ezen a napon szögezte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára híressé vált 95 tételét. Innen számítják annak az egész világra kiható mozgalomnak az indulását, aminek a lényege ez volt: vissza kell térnünk a Szentíráshoz. Az emberek kezébe kell adni a Bibliát, le kell fordítani nemzeti nyelvre, és aki ezáltal élı hitre jut, annak meg kell tanulnia e szerint élni. A Bibliában világos útmutatás van nemcsak sok lelki-hitbeli kérdésre, hanem az élet minden kérdésére vonatkozólag. Meg kell tanulnunk ezt komolyan venni és ehhez igazodni. Visszaalakítani = "re-formálni" a gondolkozásunkat, egész életünket Isten igéjéhez. Egyébként a történelem során minden reformációban ez történt. Azért olvastam fel most ezt az igét, mert Ezsdrás és Nehémiás idejében is pontosan ez ment végbe. Isten népe a hosszú babiloni fogság alatt elfelejtette a Bibliát. Ott nem volt Szentírás, nem lehetett a szent tekercsekbıl felolvasni. Úgy nıtt fel két nemzedék, hogy csak az idıs hívıktıl hallottak ezt-azt Isten igéjérıl. És amikor Isten hazavezette a maradékot, akkor a nép szívében erıteljes vágy támadt, hogy meg kellene ismerni Isten elfelejtett igéjét. Ezt a vágyat is mindig Isten Szentlelke szítja fel az ember szívében. Így olvassuk ezt itt a megelızı fejezetben: "Akkor az egész nép egy emberként összegyőlt és azt mondták az írástudó Ezsdrásnak, hogy hozza elı Mózes törvénykönyvét, amelyet az Úr adott Izráelnek." (Neh 8,1). Ezsdrás pap pedig boldogan eleget tesz a kérésnek. Elıkerül a törvénykönyv, a Tóra, Mózes könyve, és "felolvasta azt a Vízi-kapu elıtt levı téren virradattól délig, azok elıtt a férfiak és nık elıtt, akik meg tudták azt érteni. Az egész nép pedig nagy figyelemmel hallgatta a törvénykönyvet." Virradattól délig - állva. Áldozatot is hoztak azért, hogy Isten igéjét megismerhessék, mert ott volt a vágy a szívükben, hogy ahhoz kellene igazodni. "Aztán szakaszonként olvasták a könyvet, Isten törvényét, és meg is magyarázták, úgy hogy a nép megérthette az olvasottakat." És mi lett ennek a következménye? Az, hogy dél felé az egész nép sírni kezdett, amikor hallgatta Isten szavát. Miért kezdtek sírni? Azért, amiért pünkösdkor Péter prédikációját hallgatva, ahol azt olvassuk: szívükben megkeseredtek, és ezt kérdezték: mit csináljunk, mivel mindez igaz? Amikor Isten igéje szíven talál egy embert, akkor abból azonnal az a kérdés következik, hogy most akkor mit kell másként tennem? Ilyenkor döbben rá az, aki hittel hallgatja és

2010. október 31.

2

komolyan veszi, hogy milyen messze sodródunk mi Isten akaratától. Mennyire más szempontok szerint rendezzük be az életünket, mint ahogy azt Isten az İ népének megmondta. És milyen sok-sok nyomorúságnak pontosan ez az oka. Azért sírtak ezek az emberek akkor ott Ezsdrás bibliaolvasása után, mert rádöbbentek: de nagy kár volt eddig Isten igéje nélkül élni! De sok bajt megelızhettük volna, ha ezt, amit most hallottunk, elıbb tudjuk és komolyan vesszük. Aztán azt olvassuk, hogy a nép lelki vezetıi bátorították ıket, hogy itt most nem sírni kell, hanem kezdjük el valahol, hogy hozzá igazodunk Isten most már megismert szavához, és valóban Isten törvénye szerint rendezzük be az életünket. És ennek akkor is, meg azóta is mindig egy nagy rendezıdés szokott a gyümölcse lenni, amit az követ, ami akkor is bekövetkezett, hogy kivirágzott az élet. A menetrend mindig ez: Isten igéje nélkül - ahogy a próféta írja - elvadul a nép. Eltorzul a gondolkozásunk, elszaporodnak a tévedések, megszokjuk a bőnt és már nem is tőnik bőnnek. Összekuszálódnak az emberi kapcsolatok, és elhatalmasodik a gonoszság, ahogy azt ma is tapasztalhatjuk magunk körül. És amikor Isten igéje megszólal, és valóban Isten igéje szólal meg, akkor az, mint egy reflektor belevilágít a szívünkbe, a közéletbe, leleplezıdnek a torzulások, a visszásságok, és az ige, amit valaki befogad, bőnbánatra, sıt bőnvallásra indítja, és erıt ad ahhoz, hogy abbahagyja azt, ami rossz. Olyan szép ez a Nehémiás könyvében. Javaslom, hogy otthon olvassuk el. A 8. fejezet arról szól, hogy felolvassák az igét és mi annak a hatása. A 9. fejezet egy megrendítı bőnvalló imádság, ahol konkrétan elsorolja a nép, hogy miben vétkezett Isten ellen. A 10. részben pedig arról van szó, hogy munkához látnak, és az élet különbözı területein elkezdenek igazodni Isten igéjéhez. Az összes többi meg arról, hogy mennyi áldás követte ezt. Isten igéje nélkül elvadul a nép, Isten igéje világosságot gyújt, megtérésre hív, erıt ad az új kezdéshez, és világos szempontokat ahhoz, hogyan folytatódjék az élet. És ez így van a személyes életünkben is. Bizonyos vagyok abban, hogy sokan el tudnánk itt mondani, hogy volt az, amikor elıször igazán telibe talált minket Isten igéje, és aztán erıt és vágyat adott ahhoz, hogy másként folytassuk az életünket. És hogy van az, hogy naponta igazítja a pályánkat, és megtart a keskeny úton, ad új reményt, új lendületet, új erıt, amibıl árad a világosság. Valóban úgy vagyunk mi is, mint a mőholdak és a különbözı felbocsátott testek, hogy annyiféle vonzás hat ezekre, hogy egyik sem marad meg minden további nélkül azon a pályán, amelyikre felküldték, hanem szakadatlan pályakiigazításra van szükség. Isten az İ igéjével ezt az áldott munkát végzi el a hívı életében. Amikor letérek a keskeny útról, amelyik az életre vezet, İ figyelmeztet. Amikor elfáradok és legszívesebben leülnék az út szélére, akkor bátorít és új lendületet ad. Amikor már elbíznám magam, hogy megy ez nekem, akkor az orromra koppint és megaláz. És amikor elcsüggedek, hogy nem megy ez nekem, akkor áldást ad és új erıt, és az İ Szentlelke segít gyızelemrılgyızelemre. És Isten mindezt az İ igéjével végzi el. Ezért nem valami felesleges, kegyeskedı biztatás volt az, amit ez a kedves kislány itt a feltartott Bibliával mondott: olvasdd. Olvasd ezt naponta, és akkor világosságban jársz, erıt kapsz. Látni fogod az utat és az út végét is, a célt sem téveszted szem elıl, és így lehet gyızelmes az életed. A nehémiási reformáció során mi volt az, amiben legelıször hozzáigazodtak az igéhez, és amit sok áldás követett? Három területet olvastunk alapigénkben: a családi élet, a munkával kapcsolatos problémák és az istentiszteleti élet újult meg legelıször. Aztán utána még sok

3

XIII. évfolyam 33. szám

minden más. 1. A családi életben abból származott sok baj abban az idıben, hogy Isten népe összeházasodott pogányokkal. Így a pogányság, a pogány bálványok tisztelete is - ahogy az egyik reformátorunk írta - "bécsúsza-másza" sok istenfélı család életébe is, és a gyerekek pogány módra nıttek fel. Ez volt az elsı terület, ahol Isten igéjéhez igazodtak, mégpedig radikális reformációra volt itt szükség. Nagy szükség lenne a mi esetünkben is ezen a téren, hogy Isten igéjéhez igazodjunk. Nagyon sok embernek a házasságról és családról való gondolkozása teljesen pogány lett. Alig vannak, akik bíznak abban, hogy amit Isten megígért, e tekintetben is érvényes, hogy İ szerez nekünk segítıtársat, hozzánk illıt, és így kérnék, várnák, keresnék azt, akit Istentıl kapnak ajándékba. Alig van, hogy készül valaki erre a nagy vállalkozásra, amit házasságnak neveznek. Hogy tudna várni addig, amíg eljön az ideje. Hogy elfogadnák egymást emberek, és aztán természetesnek tartanák, hogy Isten rendelkezése szerint egy életen át hőséggel hordozzuk egymást, kitartunk egymás mellett. Ebben a biztonságot jelentı meleg szeretet-légkörben nıhetne fel egy egészséges nemzedék. Ehelyett - a héten olvastam - középiskolákban is reklámozzák már az óvszert, kiszakítják a szexust, ami Isten nagy ajándéka, az igazi összefüggésbıl, az azt megilletı helyrıl. Emberek összeállnak, együtt élnek, aztán otthagyják egymást, más valakivel állnak össze. A párkapcsolatnak, ahogy nevezni szokták mostanában, csak az elınyeit akarja élvezni mindenki, mert csak élvezni akar. Alkotni, újat létrehozni, felelısséget vállalni, terheket hordozva megerısödni nem akar. Nem szülnek és nem nevelnek gyerekeket. Aztán összeállnak valaki mással, és megint otthagyják egymást, és lesz egy csomó magányos ember, felnınek gyermekek apátlanul, anyátlanul. És szenvedünk a szomorú következményei miatt mindennek, mert ennek van sok egészségügyi, pénzügyi, gazdasági, társadalmi, emberi átkos következménye. Nagy szükség lenne arra, hogy legalább akik ismerik Isten törvényét, és akik valamennyire legalább tisztelik a minket nagyon szeretı Istent, azok elkezdenék Isten igéjéhez igazítani ezt a gyakorlatot is az életükben. Akkor tudnánk, hogy mikor minek van az ideje, hogy minek hol van a helye. Akkor tudnánk hőségesek maradni egymáshoz, és ragaszkodni egymáshoz. Hol szorul reformációra, Isten igéjéhez való radikális visszaigazodásra a mi életünkben ez a kérdés? 2. A másik terület a munka volt. Olvastuk, hogy a pogányoknak természetes volt, hogy a kereskedés folyamatosan történjék. Munkát végezni mindig lehet és kell. Isten népe pedig kapta az Úrtól a szombat parancsát. Azt, hogy hat napon át dolgozz (lehetıleg ne azon törd a fejed, hogyan kerülheted el messze a munkát, tessék keményen dolgozni), a hetedik meg az Úré. Akkor állj! Akkor Isten hadd dolgozzék benned. Mert akkor egészen másként fog eltelni a következı hat nap. Nem volt ilyen, hanem mivel a zsidók szombaton megálltak, ráértek, még jobban lehet kereskedni. Akkor rendezték a pogányok a vásárokat. Így lett az Úr napjából vásárnap, csak az egyik ékezetet leütjük az elejérıl, hogy szebben hangozzék: vasárnap, mert akkor is pogánykodhatunk, épp úgy, mint a többiek. Nehémiás azt mondta: nem. No de akkor nem leszünk korszerőek, s Isten népe nem lehet maradi. Nehémiás azonban azt mondta: péntek este bezárjuk Jeruzsálem kapuit. Aztán jöttek szombat reggel a kereskedık, és miután két egymást követı szombaton ott sütkérezhettek egész nap a kapu elıtt, mert nem nyitották ki, a harmadik szombaton már nem jöttek. És nyugalom napja volt. Ment a nép a templomba, imádkoztak, beszélgettek egymással. Kipihenték magukat, és másként kezdték az új hetet.

2010. október 31.

4

Meg lehetett csinálni. Tudomásul vette a pogány világ is, mert tartalmilag lett fontossá számukra a szombat. A szombat Ura, az élı Isten lett fontossá. És İ megmutatta, hogy áldását kiterjeszti a hétköznapokra is. Nem akarom túlságosan részletezni, úgyis mindenkinek vannak személyes tapasztalatai errıl. Itt is a végletek közt hánykolódnak sokan. Vagy minél kevesebbet akarnak vállalni a munkából, vagy agyonhajszolják magukat. Az újfajta kizsákmányolásnak kegyetlen formáival találkozunk, és mennek tönkre bele emberek, házasságok, családok. Megvannak a vámszedıi annak, hogy nem tudja a társadalom biztosítani a munkát mindenkinek, és ezzel sokan visszaélnek, sokan szenvednek miatta. Sok félelem, bizonytalansági érzés, szorongás alakul ki emiatt az emberi szívekben, és lesz belıle egy beteg társadalom. Isten azt mondja: hat napon át munkálkodj, a hetediken pedig engedd, hogy Isten munkálkodjék benned, és formáljon téged éppen az İ igéjével. Aztán dolgozz, takarékoskodj. Érdekes, a Biblia nem azt mondja: azért, hogy meggazdagodj, hanem azért, hogy legyen mit adnod a szőkölködınek. (Ef 4,28). Élvezd te is a munkád gyümölcsét, aztán legyen mit adnod a szőkölködınek. 3. És éppen errıl szól a harmadik, amirıl itt olvastunk, hogy megújult az istentiszteleti életük is, meg - ma így mondanánk - a szociális szemlélet és élet is. Mert kiderült, hogy sokan nem tudták visszaadni a kölcsönt, úgy elszegényedtek. Isten igéje azt mondja: akkor engedjétek el nekik. Ti azért tudtatok kölcsönadni, mert nektek több volt, mint amennyire feltétlenül szükségetek van. Az a nyomorult most nem tudja megadni. Akkor engedd el. Nehémiás volt az elsı, aki sokaknak adott kölcsön, és azt mondta: én mindet elengedem. Miért? Isten törvénye szerint akarok élni. Visszaigazodunk, reformálódunk Isten törvényéhez. Ugyanakkor feltőnt nekik, hogy a templomról hámlik le a vakolat, s a szél egy darab födéllel már ki tudja, hol szalad, és nincs mibıl áldozatot bemutatni az Úrnak, mert nem adják meg azt, amit megígértek. Ez a harmad sekel, amirıl itt olvastunk, annak felel meg, hogy elhatározták: akkor itt is Isten igéjéhez igazodunk. És mivel úgyis mindent az İ ajándékaként kapunk, mindennek a tizedét, úgy, ahogy İ mondja, azonnal visszaadjuk az Úrnak, és lesz mibıl áldozatot bemutatni, és lesz mibıl segíteni a rászorulókat. Ilyen egyszerő. És ki van kapcsolva egy csomó társadalmi feszültség, ami nagyon megnıtt abban az idıben. Házasság és család, munka és pénzügyek, istentisztelet és diakónia elkezd igazodni Isten világos igéjéhez, és ebbıl nem gazdasági visszaesés következett, hanem nagy felvirágzás. Erre Istennek gondja van. Ezért nagy dolog az, hogy kezünkben van anyanyelvünkön az İ igéje, ezért nagy lehetıség, hogy naponta olvassunk belıle valamit úgy, hogy azt meg is emésztjük, gondolkozunk rajta, és azzal a kérdéssel csukjuk be a Bibliánkat: mit tegyek másként, mivel ezt mondta most Isten nekem? Micsoda kiváltság, hogy a világmindenség Ura szóba áll egy ilyen kis senkivel, mint én vagyok, és segít eligazodnom az élet dzsungelében, és megıriz attól, hogy belegyalogoljak a csapdákba, hogy belezuhanjak a szakadékba, hogy utólag kelljen mondanom: nem így kellett volna. İ elıre megmondja nekem. És még erıt is ad ahhoz, hogy teljesítsem akaratát, és még örömet is ad közben. Errıl mond le az, akinek csukva marad a Bibliája. Ezeket az ajándékokat kapja az, akinek fontos lesz Isten igéje, és akire érvényes lesz az, ahogy a mi XVI. századi eleink nevezték magukat: Isten igéje szerint reformált. Ezért örültem annak, hogy a gyerekek elıadták ezt a kis színdarabot, és elhangozhatott Károli Gáspár neve, Szenczi Molnár Albert neve, és az a tény, hogy így adta Isten kezünkbe magyarul is az İ igéjét. Ámen. (Cseri Kálmán)

5

XIII. évfolyam 33. szám

Heti rendünk: vasárnap (október 31.) Reformáció vasárnapja 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Köteles Attila 18.00 Istentisztelet [Templom], Kiss Georgina hétfı 15.00 Feltámadási istentisztelet [Református Temetı], Köteles Attila kedd 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szerda 9.30 Kincsİ Baba-Mama Klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Gyülekezeti bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Köteles Attila 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István péntek 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat 18.00 Bőnbánati istentisztelet [Templom], vasárnap (november 7.) Újborért való hálaadás 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Köteles Attila 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Köteles Attila ágendázik Szabó Gábor 10.00 Kocsér Szőcs András 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 14.30 Nyársapát [Szarka kúria], Szabó Gábor 18.00 Istentisztelet [Templom], Szabó Katalin Eltemettük: Szécsény Sándorné (szül.: Pálinkás Erzsébet) élt 84 évet, Toldi u. 38.

Elhunyt: Tóth Ilona (T. László és Kalocsa Julianna leánya) élt 78 évet, Bolyai u. 6. Urnaelhelyezése: 2010. november 5. (péntek) 13 óra a református temetıben.

2010. október 31.

6

Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 111.685,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 37.320,- forint volt. A templom felújítására összegyőlt adomány összesen: 9.223.466.- forint. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!

Az október 17-i perselypénzünket, mely 57.425 forint volt, kiegészítve hatvanezer forintra az iszapkárosultak megsegítésére juttattuk el. Köszönjük az adományokat!

Szerda esténként 19.00 és 20.30 között szeretettel várok minden érdeklıdıt, aki fiatal felnıttnek tartja magát (kb.25-40éves), aki szeretné Istent mélyebben megismerni, aki szeretne az Ige alapján aktuális dolgokról beszélgetni, aki számára fontos a keresztyén közösség, aki szeretné, hogy kisközösségben is dicsérjük Istent és így vigyük elé kéréseinket, aki szívesen megtanul pár új éneket, aki hajlandó nyitott szívvel fordulni a közösség többi tagja felé.

Helyszín: Patay u. 2. (internátus hátsó bejárata) Elsı találkozó: 2010. november 10, szerda, 19.00 Ha bármilyen kérdés, észrevétel merül fel, az alábbi elérhetıségeken lehet bátran keresni: Kiss Gina, intézeti lelkész 30/636-5865 [email protected]

7

XIII. évfolyam 33. szám

Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Múlt hétvégén iskolánk énekkara az erdélyi Szilágynagyfaluban rendezett Arany János Napokon részt vett az Arany János Emlékünnepségen, s az ünnepi istentiszteleten népdalzsoltárok éneklésével szolgált F. Hegedősné Particska Ágota tanárnı vezényletével. Tóth Keve András 6. osztályos tanuló gitárjátékával kísérte a produkciót. Az énekkar tagjai családoknál szálltak meg, tanulóinkat nagy szeretettel fogadták. A Nagy Vagy c. televíziós vetélkedı elsı fordulóján iskolánk csapata elsı helyezést nyert és továbbjutott. Felkészítı tanáruk Bányai Viktor. Látható lesz a TV2-n nov. 7-én vagy 8-án. Az ıszi szünet elıtti utolsó tanítási napon, pénteken Csendes-napot tartottunk a hitoktatói munkaközösség szervezésében a protestáns egyház 493. „születésnapja” alkalmából. Tanulóink az elsı órában tablót készítettek a legjelentısebb reformátorokról az osztályfınökök vezetésével, majd különbözı feladatokat oldottak meg több helyszínen. A harmadik órában közös énektanulás következett. A programot ünnepi istentisztelet keretében újonnan érkezett tanulóink iskolapolgárrá fogadása zárta templomunkban. Pénteken iskolánk tanulói részt vettek a Református Általános Iskolák Országos Tanulmányi Versenyén Debrecenben. A versenyzıket nyolcadik osztályos tanulóink is elkísérték, a verseny ideje alatt megtekintették a város nevezetességeit. GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZİ ISKOLA: Kedden 17 órától iskolánk dísztermében Suba Lajos igazgató úr a Szülıi Munkaközösségnek tartott megbeszélést. Pénteken 14 órától iskolánk dísztermében "A reformáció öröksége" a Nagykırösi Református Egyházközség könyvritkaságai címő kiállítás megnyitójára került sor. A kiállítást megnyitotta Szabó Gábor lelkészelnök és köszöntıt mondott Suba Lajos igazgató úr. A kiállítást összeállította: Hajdu Andrea és Mikó Péterné könyvtárosok. A kiállítás november végéig munkaidıben látogatható. Október 30-án, szombaton Bartusné Tóth Nóra tanárnı vezetésével a 13. C osztály tanulói Budapestre kirándultak a Parlamentbe és a Terror Házába. Vasárnap 10 órakor a Reformáció emléknapja alkalmából ünnepi istentiszteleten vesznek részt iskolánk diákjai és tanárai. A 9. C osztály rövid mősorral szolgál. Halottak napja alkalmából iskolánk diákjai rendbe tették a tanári sírokat és elhelyezték a megemlékezés koszorúit. November 2-tól november 6-ig tart iskolánkban az ıszi szünet. A tanítás november 8-án kezdıdik és aznap 17 órától fogadóórát tartunk, ahová sok szeretettel várunk minden kedves szülıt!

8

2010. október 31.

Szeretettel értesítjük a gyülekezet tagjait, hogy pénteken, október 29-én a gimnázium dísztermében kiállítás nyílt „A reformáció öröksége a Nagykırösi Református Egyházközség könyvritkaságaiban” címmel. A kiállítás megtekinthetı munkaidıben, tehát az ıszi szünet után november hónapban.

Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2010. október 31-e és november 7-e között) Okt. 31. vasárnap Nov. 1. hétfı Nov. 2. kedd Nov. 3. szerda Nov. 4. csütörtök Nov. 5. péntek Nov. 6. szombat Nov. 7. vasárnap

1Krón 28,11-21; Zsolt 119; 1Krón 29,1-9; 1Krón 29,10-19; 1Krón 29,20-30;

2Krón 1,1-17; 2Krón 1,18-2,9; 2Krón 2,10-17; 2Krón 3;

Zsolt 17;

Róm Róm Róm Róm Róm Róm Róm Róm

2,1-10; 2,11-16; 2,17-29; 3,1-20; 3,21-31; 4,1-12; 4,13-25; 5,1-11;

RÉ 119 RÉ 427 RÉ 366 RÉ 261 RÉ 441 RÉ 425 RÉ 269 RÉ 17

Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk: [email protected], Honlap: http://refkoros.hu

A kiadvány ára: 25 Ft