A nagy „BREXIT” kérdés Kockán forog Nagy-Britannia EU-tagsága, de ezzel együtt a következő 10 év gazdasági teljesítménye is! Hatalmas a tét! Az idei év (ha nem az évtized) egyik legjelentősebb gazdasági-politikai eseményeként, mondhatni sorsdöntő pillanataként tartják számon az ún. „Brexit” kérdést. A britek 2016. június 23-án tartanak népszavazást arról, hogy kilépnek-e az EU-ból, vagy maradnak-e tovább a közösség tagjai. A tét óriási, hiszen a legtöbb gazdasági-pénzügyi tanulmány szerint fájdalmas, hosszan tartó recesszió is követheti az Unióból történő esetleges távozást. 10-ből 9 közgazdász, az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az angol központi bank (Bank of England), több tucat brit tudós – s még folytathatnánk a sort – mind-mind ellenzik a britek kilépését az EU-ból.
MPI Global Zrt. elemzői vélemény Ezzel mi is teljes mértékben egyetértünk, közgazdasági és politikai szempontból egyaránt mondhatni „lábon lövik magukat a britek” az esetleges kilépéssel, teljesen irracionálisnak tartjuk a Brexitet. A kérdés csupán az, hogy a racionalitás, a józan ész, vagy a populizmus és az EU-ellenesség győz-e a szigetországban a június 23-ra kiírt referendumon? A befektetői hangulat sajnos drasztikusan romlani kezdett június első felében, amint a legfrissebb közvélemény-kutatások kimutatták, hogy fölénybe kerültek a Brexit-pártiak. A referendum pontos kimenetelét nem szeretnénk megjósolni, de a lehetséges forgatókönyveket (hangsúlyosan a „negatív forgatókönyvet”) bemutatjuk. Mi a magunk részéről úgy véljük, hogy a közvélemény-kutatások mintavétele nem kellően reprezentatív, arra jók, hogy pánikot keltsenek a befektetők körében. Megítélésünk szerint a Brexit esélye valójában kb. 1/3-ad, így nem számítunk a britek EU-tagságának megszűnésére. A biztos szavazók között többen vannak az EU-pártiak. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy jogilag a népszavazás nem kötelező érvényű a parlamentre nézve, tehát a Brexit-folyamat csak a parlament jóváhagyása után indulhat meg. David Cameron brit miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, amennyiben a népszavazáson a Brexit-pártiak győznek.
Minden érv az EU-ból történő kilépés ellen szól! Az OECD 2016 áprilisában kiadott tanulmánya szerint a Brexit a brit GDP megadóztatásaként is értelmezhető, hiszen jelentős mértékű és folyamatos kiadásokkal járhat az Unióból történő kilépés, már önmagában a kereskedelmi kapcsolatok szétforgácsolódása miatt is. David Cameron brit miniszterelnök figyelmeztette a befektetőket és a brit lakosságot egyaránt, hogy ha bekövetkezik a Brexit, akkor jön az ún. „lost decade of the UK”, vagyis az Egyesült Királyság elvesztegetett évtizedeként írhatjuk majd be a történelemkönyvekbe az elkövetkező időszakot. Az OECD tanulmánya szerint a gazdasági sokkhatás rövidtávon 2020-ig a GDP több mint 3%-os csökkenését vonhatja maga után (mai áron minden háztartás egyenként kb. 2200 angol fontot bukna vele). Hosszabb távon a tőkeáramlás lassulása, a bevándorlás visszafogottsága, a munkaerő termelékenységének csökkenése és a technológiai fejlesztések elmaradása következtében 2030-ig akár több mint 5%-kal is csökkenhet brit a GDP a jelenlegi nominális szintjéhez képest (ez mai áron a brit háztartásoknál 3200 angol fontnyi mínuszt jelenthet).
Oldal 1 / 18
Hasonló következtetésre jutottak más kutatóközpontok is. A Confederation of British Industry (CBI) és a PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzései szerint 2020-ig legalább 3,1%-kal csökkenhet a brit GDP, de nem zárható ki az 5% feletti zuhanás sem, míg a London School of Economics and Political Science (LSE) és a Centre for Economic Performance (CEP) kutatói ennél optimistábbak, ugyanis 1,3-2,6% közötti GDP-csökkenést jósolnak. Persze ennél pesszimistább számítások is léteznek, amelyek a GDP 7-8%-os visszaesését feltételezik 2030-ig a jelenlegi szintről. A devizapiaci kilátásokat tekintve az angol font 8-10%-os gyors leértékelődése következhet be a Brexit esetén a népszavazást követő hetekben. Ez technikailag a GDP/USD devizapár kurzusában azt jelentheti, hogy 1,29-1,30 közelébe 3 évtizedes mélypontra zuhan a jelenlegi 1,42-es szintről (azaz könnyen letöri a 2008-2009-ben kialakított 1,35-höz közeli erős támaszát). Ha a referendumon az EU-tagságot támogatók nyernek, akkor viszont a font 56%-os erősödésével kalkulálhatunk, így a GBP/USD jegyzés 1,50 közelébe kúszhat fel, ami viszont éves csúcsot jelenthet. Nemcsak az angol font lesz egyedül a szenvedő alanya annak, ha megtörténik a Brexit, hanem az euró is, így a befektetők előszeretettel fogják vásárolni a japán jent, a svájci frankot és a nemesfémeket, ezen kívül pedig a biztonságot nyújtó államkötvényeket, vagyis „risk off” üzemmódba kapcsolnak, keresni fogják a menedékeszközöket, a világ valamennyi tőzsdemutatója esni kezd, a pénzügyi szektort különösen nagy csapás fogja érni. Emellett természetesen a kockázatosabb feltörekvő-fejlődő piaci eszközökből (államkötvényekből és részvényekből egyaránt) megindulhat egy jelentősebb tőkekivonás is. Természetesen amennyiben elmarad a Brexit, úgy a menedékeszközökből kiszállnak a befektetők, gyengülhet az amerikai dollár, visszaeshet a nemesfémek ára, optimizmus uralkodik el a tőzsdéken és a fejlődő-feltörekvő piacokon is. A Brexit esetén a háztartások fogyasztása visszaesik, a megtakarítási ráta pedig akár 1%-kal is magasabb lehet év végére. A munkanélküliségi ráta 2020-ig átlagosan 1,5%-kal lehet magasabb az alappályánál, a beruházások pedig 10%-kal eshetnek vissza. A brit kormány becslései szerint legkevesebb félmillió munkahely szűnhet meg a Brexitet követő egy éven belül.
Oldal 2 / 18
A Brexitnek nemcsak káros gazdasági-pénzügyi hatásai lehetnek, hanem káros politikai hatásai is, hiszen számolni kell azzal is, hogy az EU-ellenes politikai erők és hangok mindenütt felerősödnek. Az ún. „Fixit”-ről, vagyis Finnország esetleges kilépésének kockázatáról is születtek már cikkek a nemzetközi sajtóban, de ha visszamegyünk a közelmúltba, akkor nem tartjuk kizárnak, hogy újból felerősödnek a skót függetlenségi törekvések, így nemcsak az EU felbomlása indulhat meg, hanem Nagy-Britanniáé is. Az Egyesült Királyság 1973 óta tagja az EU-nak, az egy főre eső GDP megduplázódott a csatlakozás óta, az életszínvonal pedig sokkal gyorsabban javult, mint azokban a fejlett országokban, amelyek nem voltak uniós tagok.
Az is kimutatható, hogy az Egyesült Királyság gazdasági súlya és befolyása EU-tagként sokkal nagyobb.
Oldal 3 / 18
Ha megtörténik a Brexit, akkor valamennyi kereskedelmi megállapodást újra kell tárgyalni az uniós tagállamokkal, ami roppant időigényes (legalább 5 év, vagy ennél több is lehet) és fokozza az üzleti környezet bizonytalanságát, kiszámíthatatlanságát, továbbá számos csatornán keresztül gyengíti a gazdasági teljesítményt. Az Egyesült Királyság elveszíti a közös piachoz történő korlátlan hozzáférését, de az 53 EU-n kívüli ország piacához kapott kedvezményes hozzáférést is. Az EU-val kötött bilaterális megállapodások hatályukat veszítik, a brit külkereskedelmet a WTO szabályai szerinti tarifák fogják sújtani. Az EU az Egyesült Királyság legjelentősebb kereskedelmi partnere, hiszen az éves brit GDP 12%-át teszi ki a külkereskedelmi forgalom, a brit exportnak pedig 45%-a irányul az EU-ba. 3 millió állás köthető körülbelül az uniós exporthoz. Az áruforgalmi mérleg deficites az EU-val szemben, de a szolgáltatások mérlege már többletet mutat. Az EU felé nyújtott pénzügyi szolgáltatások a brit GDP 8%-át teszik ki a foglalkoztatottaknak pedig 4%-a dolgozott e téren. Ha az egyes szektorok külkereskedelmét vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy a Brexit esetén a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek exportja 7%-kal, a vegyi áruké 9%-kal, a fémeké 11%-kal, a szállítóeszközöké 12%-kal, a szolgáltatásoké pedig 8%-kal eshet vissza a nemzetközi szervezetek számításai szerint a következő néhány évben. A vállalati beruházások leállhatnak (a brit vállalati beruházások pl. 2015 utolsó negyedévében 2%-kal estek vissza), vagy egyáltalán nem indulnak el, ezen felül a vállalatok számára drágul a források bevonása, emelkedhetnek a vállalati kötvényfelárak (a kockázati prémiumok), de ugyanez elmondható lesz az állam finanszírozásával kapcsolatosan is, azaz emelkedhetnek az államkötvényhozamok, miközben a brit kötvényárak és természetesen ezzel párhuzamosan a brit részvényárak is lejtmenetbe kapcsolhatnak.
Oldal 4 / 18
A brit folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában már most is jelentős, 7% volt 2015 utolsó negyedévében, amely tovább emelkedhet nagyobb tőkekiáramlás, vagy a tőkebeáramlás akadozása következtében. A folyó mérleg finanszírozása 2015 második felében már nagyobb részben nem külföldi működőtőkéből valósult meg. A brit államadósság (maastrichti definíció szerint) 90% közelében mozog, melynek 25%-a van külföldiek, 75%-a pedig a rezidensek kezében, ami azt jelenti, hogy a brit gazdaság sokktűrő képessége, vagy ellenálló képessége azért többnyire magas. Az államkötvények átlagos hátra lévő futamideje alig több mint 15 év, a bankszektor tőkeellátottsága pedig sokkal jobb, mint a 2008-as válság előtt. Persze itt fontos kérdés az, hogy a nemzetközi hitelminősítők „tolla a Brexit után milyen vastagon fog”, ugyanis felmerülhet a „leminősítés szükségessége”, ami még inkább rontja majd a szigetország kockázati megítélését és gazdasági kilátásait.
A bevándorlók – akik felé egyre nagyobb ellenállás irányul a brit lakosság részéről – közel felét adták a GDP-növekedésnek 2005 óta. A munkaerő szabad áramlásának korlátozása a Brexit következtében jelentős termeléskiesést eredményezhet. Évente 85 ezer fővel kevesebb külföldi vendégmunkás érkezhet az Egyesült Királyságba.
Oldal 5 / 18
Az Egyesült Királyságba évente átlagosan 500 ezer vendégmunkás érkezett, melynek fele EU-n kívüli országokból származó munkavállaló volt. A 2004-ben csatlakozott uniós országokból (EU8) 70 ezer fő érkezik évente, Romániából és Bulgáriából 2013-tól egyre többen, csaknem 60 ezren, a többi EUtagállamból pedig 130 ezren. A termeléshez viszont sokkal nagyobb értéket adnak hozzá az EU-s munkavállalók, mint az egyéb országokból érkezők. Sokan azt hiszik, hogy a migráns munkavállalók terhére vannak a szociális ellátó rendszernek, pedig ebben nagyot tévednek, ugyanis az ő hozzájárulásuk az államháztartáshoz végeredményben pozitív, sőt a bevándorlók kétharmada 20-30 év közötti fiatal, akik aligha terhelik le a szociális ellátórendszert.
Oldal 6 / 18
A brit költségvetésnek évente 0,3-0,4%-át utalták csak át az EU-s költségvetésbe, ami nem mondható jelentős tehernek, ugyanakkor teljesen elveszíti az Egyesült Királyság azt a lehetőséget, hogy részesüljenek az uniós fejlesztési forrásokból, így a brit kormány egyáltalán nem engedheti majd meg magának azt, hogy jelentősebb összegekkel támogassa a gazdaság fejlesztését, magyarul leszűkül a mozgástere. Mindez hidegzuhanyként éri a brit kutatócégeket.
Az OECD modellje szerint a Brexit bekövetkezése esetén a brit kormány legfeljebb „megígérheti” a költségvetési hiánycélok tartását a kedélyek lecsillapítására, de 2019-től 2021-ig évente átlagosan 0,9%-kal több kiadása lesz az államháztartásnak, ami több mint 2-szerese az uniós költségvetésbe történő befizetéseknek. A kormánynak számolnia kell azzal, hogy az adóbevételek csökkennek, a szociális célú kiadások pedig emelkednek, főleg a megugró munkanélküliség következtében.
Ehhez kapcsolódóan George Osborne brit pénzügyminiszter már be is jelentette azt, hogy egy 30 milliárd angol fontos megszorító, vagy finomabban fogalmazva „költségvetési kiigazító” csomagot fognak végrehajtani, amennyiben a választók többsége a kilépésre voksol. A személyi jövedelemadó alsó kulcsát 20%-ról 22%-ra, a felsőt pedig 40%-ról 43%-ra emelnék, amely a tervek szerint 15 milliárd font többletbevételt hozna. A pótköltségvetésben ugyanekkora mértékű kiadáscsökkentés is szerepel, tehát 15 milliárd fonttal fogják lefaragni a kiadásokat, mégpedig 2%-kal csökkentik a kiadásokat az egészségügyben, az oktatásban, a honvédelemben, de az önkormányzatok és a rendészet esetében ennél kétszer nagyobb, mintegy 5%-os kiadáscsökkentés jöhet.
Oldal 7 / 18
Mit mutatnak a közvélemény-kutatások? A 2016 júniusában beérkező legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nőtt a kilépéspártiak tábora, amelynek következtében az angol fontot 3 hetes mélypontra küldték az amerikai dollárral szemben, a tőzsdemutatók zuhanni kezdtek, az állampapírok iránti kereslet mindenütt nőtt, így a hozamok tovább süllyedtek, a nemesfémek iránti kereslet hirtelen megugrott, a befektetők a menedékeszközök felé fordultak. A közvélemény-kutatás sohasem tökéletes, az utóbbi időben ugyan számos szonda tévedett, mégis azt kell mondani és azt lehet látni, hogy sajnos a két tábort egy hajszál választja el egymástól. Az EU-barát és EU-ellenes erők szinte fej-fej mellett haladtak, azaz pengeélen táncolunk. A bizonytalanok tábora mostanra 9%-ra redukálódott, de eközben nőtt a kilépést támogatók köre az uniós tagságot választó állampolgárokéval szemben, ami inkább aggasztó.
Ezekből az arányokból ember legyen a talpán, aki megmondja biztosan, hogy mi lesz a kimenetele a referendumnak, vagyis ahogyan az angolok mondják „close call” szituációval állunk szemben. Az NCP politikai elemző intézet felmérése viszont megnyugtatóbb képet fest, ugyanis azt mutatja, hogy a szondák tévedése és a kutatások historikus adatai alapján több mint kétharmad az esélye annak, hogy a britek nem fognak távozni az Európai Unióból.
Oldal 8 / 18
A Financial Times közvélemény-kutatásokat összegző oldala szerint június 13-án, 10 nappal a népszavazás előtt a megkérdezettek 47%-a támogatta az EU-ból való kilépést, s csupán 45%-uk támogatná a további uniós tagságot, 8%-uk bizonytalan. Eddig több mint 250 hivatalos felmérés készült, melyek során nagyjából fél millió választót kérdeztek meg. A brit választópolgárok száma viszont meghaladja a 45 millió főt, tehát egy egyszerű százalékszámítással kiderül, hogy a polgárok alig több mint 1%-a adott eddig választ a közvélemény-kutatóknak. A kérdés felvetődik, hogy elegendő-e közvélemény-kutatásonként egy 2000 fős átlagos minta ahhoz, hogy pontos képet adjon a választók politikai meggyőződéséről, álláspontjáról? Megítélésünk szerint ez kevés, nagy a hibalehetőség. A legnagyobb fogadóirodák összesített beszámolói szerint csupán 40% az esélye a Brexitnek, s 60%-ban fogadtak arra, hogy az Egyesült Királyság bent marad az Európai Unióban. A világ legnagyobb kereskedelmi bankjai egyébként komoly pénzösszegekkel szálltak be a Brexitellenes kampányba. A Goldman Sachs, a JP Morgan, a Morgan Stanley, a Citigroup és a Bank of America eddig kb. 2 millió fonttal támogatta a Brexit-ellenes tábort. Ebből az látszik, hogy a pénzügyi világ urainak sem érdeke a Brexit. Számos bank azért települt az Egyesült Királyságba, mert innét könnyebben hozzáférhettek az uniós piachoz, kvázi „útlevelet” kaptak a szolgáltatási tevékenységükhöz. Ha megtörténik a Brexit, akkor megdrágulhatnak a szolgáltatások, új szerződéseket kell életbe léptetni, amely egyáltalán nem hiányzik a bankoknak.
Oldal 9 / 18
Mit mutatnak a piacok? Érdekes, hogy a brit részvénypiacon viszonylagos (vagy inkább látszólagos) nyugalom uralkodott az év eleje óta idén júniusig. Az angol font piaca ugyanakkor már sokkal idegesebb volt, hiszen kereskedelmi súlyozást tekintve a devizaárfolyam csaknem 5%-kal esett 2016-ban, miközben például a 10 éves brit államkötvények ára ugyanennyit emelkedett. Az FTSE 100 tőzsdemutató 0% körüli teljesítményt produkált júniusig.
Oldal 10 / 18
A feszültség minden esetre érezhető, a jelek a befektetők aggodalmára utalnak. Másfelől viszont nem zárható ki, hogy a Brexit bekövetkezése esetén akadnak majd szép számmal olyan befektetők, akik megtartják a brit kötvényeiket és részvényeiket, persze devizafedezeti ügyletek kötése mellett. A kötvények esetében a kamatcsökkentési várakozások felerősödése támogathatja az árfolyamokat és fékezhetik a hozamok felpattanását. A részvények esetében pedig a font látványos leértékelődése sok vállalatnál jelentősen megnövelheti az exportértékesítések árbevételeit, ugyanis a brit nagyvállalatok 2/3-a külföldi operációból szerzi nyereségét. Azok a piaci szereplők, akik megtartják a brit részvényeiket és kötvényeiket a Brexit bekövetkezése után, még inkább bebiztosítják magukat a font gyengülése ellen, vagyis egyre több eladási (put) opciót köthetnek, vagy vehetnek fel ún. eladási (short) pozíciókat angol fontra. A Nomura például korábban beszámolt arról, hogy a japán életbiztosítók folyamatosan növelték a fedezeti ügyleteik számát az elmúlt fél évben, tartva az esetleges brit kilépéstől. Az OECD tanulmánya szerint a Brexit azonnali hatása a brit részvénypiacra 10-15%-os esés lehet, ahonnét aztán megkezdhetik lassan talpra állítani a „Footsie”-t. Azzal mindenki egyetért, hogy az angol font jelentős leértékelődésen mehet keresztül, amennyiben az Egyesült Királyság távozik az EU-ból.
Oldal 11 / 18
A Lipper adatai szerint a brit befektetési alapokban kezelt vagyon közel 200 milliárd fonttal 900 milliárdra esett vissza az elmúlt évben a Brexittel kapcsolatos félelmek következtében. Egykét hónap kivételével szinte valamennyi hónapban tőkekiáramlást tapasztaltak az alapkezelők.
Az opciós piacon nyomon követhettük azt, hányan kötnek fedezeti ügyleteket angol fontra, vagyis mennyire tartanak a befektetők a font drasztikus gyengülésétől. Az alábbi ábra ezt jól mutatja:
Tavaly szeptember óta egyre nőtt az ún. „negative risk reversal”, vagyis az angol fontra köthető eladási opciók drágultak a fontra felvehető vételi opciókkal szemben. Az utóbbi hónapokban a csökkenő trend megtört, vagyis mérséklődött azok tábora, akik tartva a brit kilépéstől, fedezeti ügyletet szeretnének kötni, így a put opciók relatíve olcsóbbak lettek. Egy másik ábrát is érdemes áttanulmányozni. Amint nő a kilépés kockázata, úgy esik a brit vállalati kötvények árfolyama, s emelkedik a hozamuk, azaz követelnek egyre többet a külföldi befektetők a brit vállalatoktól a növekvő rizikó miatt. A befektetésre javasolt brit vállalati kötvények és a hasonló adósosztályzatú eurós vállalati kötvények közötti hozamkülönbözet (spread) február végén volt a csúcson, de mostanra lecsillapodtak a kedélyek, visszatértek az árazások a januári szintekre. Ebből például kevésbé látszik a félelem. Becslések szerint, amennyiben a megtörténne a Brexit, úgy a következő 2 évben 100-150 bázisponttal emelkednének meg átlagosan a brit vállalati kötvényfelárak a jelenlegi szintekhez képest. Az államkötvényeknél a kockázati prémium átlagosan 50 bázisponttal lehet majd magasabb az alapforgatókönyvnél. 2018 után már enyhülés jöhet, a felárak csökkenhetnek, mégpedig 50%-kal, 75, ill. 25 bázispontra (az alappályán felül).
Oldal 12 / 18
Az angol font USA-dollárral szembeni árfolyama több alkalommal is hevesen reagált a közvéleménykutatások eredményeire, átlagosan bő 1-1,5%-os emelkedések, ill. esések tarkították a GBP/USD grafikonját. Június elején több alkalommal is lejtőre került a brit deviza, miután a felmérések a Brexit támogatottságának növekedésére utaltak.
Oldal 13 / 18
Június 9-én a 10 éves brit államkötvények hozama rekord mélypontra, 1,24% közelébe esett, amely arra utal, hogy a befektetők kerülik a kockázatokat. Amennyiben a britek kilépnek az EU-ból, a gazdasági kilátások jelentősen romlanak, tehát az angol központi banknak (BoE) feltehetően tovább kell majd lazítania a monetáris kondíciókat, ami megnyilvánulhat kamatvágás(ok)ban, vagy komolyabb likviditásnövelő lépésekben egyaránt. A jegybanki alapkamat egészen nulláig csökkenhet. A kötvénypiacot ez nagymértékben támogathatja, még úgy is, hogy közben a kockázati felárak valamelyest emelkednek.
Az alábbi ábra szerint a fejlett piaci átlagos 10 éves hozamok 0,6% alá zuhantak, ami a befektetők kockázatkerülésére utal. Ezt mutatja az alábbi ábra:
Oldal 14 / 18
A Bank of America által összeállított ún. globális pénzügyi stressz indikátor (GFSI) hirtelen emelkedni kezdett, ami jelzi a befektetők aggodalmát, idegességét.
Az alábbi ábra szerint az angol font amerikai dollárral szembeni árfolyamának (GBP/USD devizapár) 1 hónapos implikált volatilitása 20% fölé, több mint 6 éves csúcsra ugrott június elején. Ez abszolút jelzi a feszültség mértékét. Az 1 és 3 hónapos volatilitási mutató különbsége pedig már legalább 4%-os. Utoljára a 2008-as nagy jelzálogpiaci válság kirobbanása idején tapasztalhattunk ehhez hasonlót.
Oldal 15 / 18
Végül, de nem utolsó sorban a VIX-index, a részvénypiaci félelemindex is kilőtt, de egyelőre nem ért el extrém magas szintet. Általában akkor szokott felerősödni a kockázatkerülés, amikor a VIXindex értéke 25 pont fölé emelkedik. 10 nappal a referendum előtt 20-21 pontig pattant fel az indikátor. Ezt mutatja az alábbi ábra:
Oldal 16 / 18
A devizakereskedő cégek szigorították a fedezeti követelményeket A brókercégek és a nagy kereskedelmi bankok, ill. árjegyzők már készülnek technikailag is a népszavazásra, ugyanis szigorították (többszörösére emelték) a fedezeti követelményeket az angol fontot tartalmazó devizapároknál. Többen meghosszabbítják a nyitva tartást is a referendum napján, mivel nem zárható ki az, hogy a Brexit bekövetkezése esetén hasonló mozgásokat láthatunk majd, mint 2015 januárjában, amikor a svájci jegybank hirtelen elengedte az euróval szemben felállított, évekig tartott 1,20-as árfolyamgátat. Ha lefagy a bankközi piac, az sok brókercégnek, ill. az ügyfeleknek is fájdalmas lehet, a megbízások nem megfelelő „helyen és módon” teljesülhetnek, lecsökken a likviditás, csúsznak a megbízások, ezért akár a saját tőkén felüli veszteség is elkönyvelhető technikai okokból kifolyólag. Érdemes tehát távol maradni a piactól a népszavazás napján, vagy legalább is csökkenteni az angol fontban jegyzett kitettségeinket.
Technikai elemzések, árfolyamok
A GBP/USD devizapár heti felbontású grafikonján látható, hogy az 1,47 közelében található ellenállási szint megállította a font erősödését eddig az idei évben, a gyengülésnek, vagyis az angol font esésének pedig az 1,3850-1,3900 közelében húzódó szint adott támaszt. A Brexit bekövetkezése esetén a 2008-2009-es mélypontig, 1,35 közelébe zuhanhat a GBP/USD árfolyam, majd innét akár további 500 vagy akár 1000 pontot is eshet, előbb 1,30-ig, majd 1,25-ig. Amennyiben a Brexit nem történik meg, úgy az árfolyam hirtelen felpattanhat 1,47 fölé, majd az emelkedés lendülete 1,50-nél megtörhet, végül 1,55-nél erősebb falba ütközhet. Technikai alapon egyébként különösebb vészjósló jeleket nem fedezhetünk fel a font árfolyamában, sőt a sötétkék színnel kiemelt ún. „csökkenő ék alakzatból” inkább az optimista forgatókönyv körvonalazódik, vagyis nagyobb esélyt adnék a trendfordulónak, az emelkedésnek. Bár a referendumig még tesztelheti az árfolyam akár az 1,39-es támaszt is, amennyiben a kockázatkerülés a befektetők körében fokozódik.
Oldal 17 / 18
Az EUR/GBP devizapár heti felbontásban egy tágabb csökkenő trendcsatornában mozog már 20082009 óta. Itt a 0,8080-0,8000 közeli ellenállási szintek erősnek bizonyultak, vagyis a font gyengülését az euróval szemben megfékezték. Ha bekövetkezne a Brexit (negatív forgatókönyv), akkor az EUR/GBP kurzusa 0,85-0,88 közelébe pattanhatna. Technikai alapon azonban nagyobb esélyt adhatunk annak, hogy a sötétkék színnel jelzett csökkenő trendcsatorna felső szélének stabilitását feltételezve az EUR/GBP jegyzés előbb 0,76 közelébe esik (dupla csúcs technikai formációt rajzol ki), majd ezt követően 0,74, vagy akár a 0,71-nél húzódó támasz szintig esik. MPI Global Zrt. elemzői prognózisok (optimista vs. pesszimista forgatókönyvek esetén)
Oldal 18 / 18
