Pünkösdi Teológiai Főiskola Budapest
A művészetterápia lelkigondozói alkalmazásának lehetőségei Az autokeirikus művészetterápia programzenéjének terápiás hatása
„Énekeljünk, mint a madarak, kövessük legmélyebb érzéseinket, és éljünk teljes életet a Teremtés igaz szellemében.” Joseph J. Moreno
Medvegy-Andelic Marija MA-minor Pasztorálpszichológia II. évfolyam, 2014/2015. II. félév Oktató: dr. Hecker Róbert
Zeneterápia bemutatása Bevezetésként a zeneterápiára alkalmazott legjellegzetesebb példát, alapgyökeret mutatnám be a Bibliából, amelyet három ószövetségi igehelynél találunk. Az elsőben magát a körülmény, az eset felvázolását látjuk, amikor isteni kiválasztás alapján Dávid felkenetésére került sor.1 Ennek a felkenetési pillanatnak első hitelesítő mozzanata – mondhatni egy terápiás intervenció, méghozzá rendszeres intervallumra utaló gyógykezelési beavatkozás, amely Saul király gyötrött, szellemileg megterhelt állapotának feloldására szolgál. A további két esetben láthatjuk a kívánt hatás eredményét, miszerint a zene hatására a gonosz szellem eltávozik, így Saul biztonsággal fellélegzik az Úr szolgájának hárfajátékán keresztül.2 Ebben egyszerre láthatjuk Saul engedetlenségéből következő kiszolgáltatottságát, és az abból létrejövő, feszítő erejű stresszhelyzetet. Ez a lelkiállapot egyfajta egyensúlyfelbomlást, összhang hiányt jelenít meg.3 A bibliai leírásból egyértelműen kiviláglik, hogy a – speciális körülményben alkalmazott – különleges gyógymód hatása, végeredménye a zene által közvetített – nem csupán akusztikai – isteni harmónia, amelyben elmaradhatatlan a megenyhülés, megkönnyebbülés, feloldódás.4 Ha ezt a bibliai történetet a mai lélektan felől értelmezzük, akkor igen sok olyan útmutatással találkozunk, amely a művészetek terápiás hatására fókuszál. A lelki segítségnyújtás folyamatában Paul Welter pszichológus például azt emeli ki, hogy a gyógyulás fázisában egyes személyek leginkább látásukat – olvasást, film-, ábranézést – használva fejlődnek, s vannak, akik a cselekvés útján tanulnak, míg megint mások a hallásukra támaszkodva érnek el javulást állapotukban.5 Collins szerint pedig a leggyakrabban alkalmazott keresztény tanácsadás technikái között ott van a zeneterápia, amelyet remek kiegészítő foglalkozásnak tart a személyes tanácsadáson belül. Igazolja, hogy a terápiában résztvevők a zenehallgatás következtében megkönnyebbültek egy nehéz nap után.6 Ez a terápiás technika továbbá depressziós és szorongásos, mániákus magatartással társuló zavarok, elhagyatottság és magány emocionális helyzete esetén rehabilitációként is alkalmazható. Ilyen specifikus rehabilitációs terület a szociális gerontológiában7 alkalmazott
1
1Sám16:13 1Sám16:14, 1Sám18:10, 1Sám19:9 3 Fed/Kar:47 4 NLT:495 5 Collins:30 6 Collins:31 7 Székács Béla: az öregedés progresszív, univerzális és irreverzibilis folyamatok összessége, amelyben az öregedés olyan változásokat idéz elő, melyek az időskorban előforduló betegsége valószínűségét növelik. A 2
1
zeneterápia, melynek módszertanával egy szakmai továbbképzés keretén beül jómagam is megismerkedhettem. Ebben az esetben, tehát az idős embereknél alkalmazott pszichoterápia célja mindenekelőtt a lelki és szociális egyensúly megtartása, aktivizálódásához és maradandó reintegrációjához való hozzásegítés.8 A koncepció főként abban áll, hogy a terápiás szakemberek az öregedés kialakulása során végbemenő univerzális és progresszív biológiai és élettani folyamatok tudatosítása révén fenntartható lelki egészséget, életminőséget, veszteségek feldolgozását, szociális biztonságot nyújtsanak az idősek számára.9 A zeneterápia ebben a módszertanban a megjelenő környezeti és szociális feltételekhez való, célorientált10 alkalmazkodás elősegítésének szerepét tölti be, ugyanakkor aktív elfoglaltságként – mozgásterápiával összehangoltam a lelki gyógyulás, fizikai erőnlét karbantartásának lehetőségét kínálja. Egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a foglalkozásterapeuta a valós élethelyzetekben támasztott elvárásokhoz való alkalmazkodást segítő modellt hoz létre a közösségi tevékenységek gyakorlása érdekében,11 mellyel a kliens belső, személyes félelmeinek, érzelmeinek, élményeinek szabad kifejezésére biztatják.12 A közösségen alapuló terápia esetében csoportterápiáról beszélünk, melyben hasonló nehézségekkel küzdő személyek között az egyén nyugalmat és támogatást nyerhet. A személy abból is tanul, ha meleg, támogató és bizalomteljes interperszonális helyzetben megfigyeli, mások hogyan viselkednek, valamint hogy saját attitűdjeit és reakcióit másokkal való interakciók alapján is ellenőrizheti.13 Ezzel pedig megérkeztünk a csoportos kezeléseket, vagy a pszicho- és szociodrámát is magába foglaló pszichoterápia lényegéhez, a mentális betegségek és személyiségproblémák pszichológiai eszközökkel történő kezeléséhez.14 A zeneterápia a csoportos kezelés részeként a zene alkalmazásán keresztül az egyén kibontakozási
lehetőségeinek
feltérképezésére,
sérült
funkcióinak
helyreállítására,
intrapszichés, interperszonális integrációjának lehetővé tételére, rehabilitációjára, vagyis egy
szociális gerontológia az idősödés és időskor tudományán belül megelőző, gyógyító és helyreállító gondozással foglalkozó specializáció. 8
Hun:228 KAPOCS:67-77 10 Moreno:15 11 MSD:394 12 Atkinson:488: Pszichoterápia: az elmebetegségek és egyéb mentális zavarok pszichológiai alapú gyógyítása. Cél az emocionálisan zavart betegek viselkedésének, gondolatainak, érzelmeinek megváltoztatása, hogy a személyek képesek legyenek a stresszhelyzeteket megfelelő módon kezelni, és emberi kapcsolataikat is harmonikusabban alakítani. 13 Atkinson:500 14 Atkinson:488 9
2
jobb életminőség megteremtésére törekszik.15 De, hogy ez miként lehetséges, ahhoz mindenekelőtt ismertetnem kell a zene pszichoterápiás módszereiben való státuszát, pszichoterápiás, rehabilitációs segítőhatását, majd ebből kiindulva jutunk el az autokeirikus művészetterápia
részegységeként
alkalmazott
programzene
terápiás
módszeréhez,
alkalmazásának hatásvizsgálatához.
„A ritmus és a harmónia hatol be legmélyebben a lélek bensejébe, és ezek ragadják meg legerősebben.”16
1. Zene a pszichoterápiában Számos kultúra a zenét a lélek beszédének tekinti, amikor a lélek énekel és táncol, a zene hat a lélekre.17 A zene a harmónia, az ember egészségének, lelki egyensúlyának záloga, mérhetetlen energia, amely képes megváltoztatni az ember, környezetét, helyes irányba terelni a világot.18 zenélés társadalmi formái, funkciói hasonlóak, a zene társadalmi szinten tagjainak érzelmeit és magatartását szinkronizálja, másfelől az egyén érzelmi-esztétikai szükségleteit elégíti ki. Ebben a formában kommunikációs szerepet is betölt, szakrális-kultikus, vallási, ünnepi funkcióval rendelkezik, közösségi összetartozást fejezhet ki, nevelési vagy játék funkcióval a normák és szerepek kialakítása érdekében, ugyanakkor individuális és pszichikus funkciókkal a limbikus rendszerre is ható.19 Ezt az összefüggést Arisztotelész20 úgy foglalta össze, hogy a muzsika, a költészet és a dráma valamiféle tisztító hatással bír, ami derűs örömre vezet, azaz a művészi hatásban katarzis-keltő lehetőségek rejlenek.21 A művészetek és orvoslás közötti kapcsolatteremtési lehetőséget és gyógyításban permanens szerepét bizonyítják a zenei, éneklési rituálék ókori leletei, vagy az ősközösségek szokásait, kultúráját megörökítő, azok szellemi lényegét őrző kultuszzenélés és éneklés dallamai (például a piaroa indiánok sámánjai tisztára énekelték a húst).22 A mezopotámiai, egyiptomi, indiai gyógyítást és zenét átszőtte az istenségek és egyéb szimbolikus jelképek rendszere, mint a megtisztítás, megnemesítés, kedélyállapot javítás céljára kiépített szertartások típusai, az ókori Görögországban a zene volt a legmagasabb rendű művészet, 15
Lin:101 Platón – Fed/Kar:25 17 Fed/Kar:25 18 Brooks:7 19 Lin:198,200 20 Kr.e. 384-322 21 Fed/Kar:425 22 Brooks:31 16
3
erkölcsformáló képességet társítottak hozzá.23 A 4. századra Augustinus pedig már a zenéhez megalkotta a matematikai értelemben vett ritmus fogalmát, és annak fogalomrendszerét kibővítette a test és lélek ritmusára, a cselekvés, és az észlelés pulzálására.24 Az 5-9. században felismerték a zenében megjelenő spontán érzelmi kötődést (Boethius), vallási tartalom átütő erejét (Cassiodorus). Majd a 10. század második felétől a gyógyászati célok lassan feledésbe merültek, a vallási alkalmazás játszotta a főszerepet.25 A középkor orvosa is csupán melankólia ellen ajánlotta a zenehallgatást,26 de sokáig a modernkori pszichológia sem tért vissza a zenében rejlő terápiás hatás kiaknázásához, mivel terápiás módszerei, a terápiás szakember és a kliens közötti kommunikáció révén törekedtek változást elérni a megterhelő élmények gyökeres átértékelése és feldolgozása révén27 A zene terápiás hatásának alátámasztására a 17-18. században a zene mágikus hatásának elismerése mellett –, már tudományos magyarázatot is kerestek.28 A 18. század végén például E. T. A. Hoffmann a zenei hatás gyógyító jellegének alátámasztására a színes hallás létező jelenségéről beszélt, amit egy olyan folyamatként határozott meg, mint amikor két érzet keletkezik egyetlen ingerből, a színes hallás esetében a hallási érzethez színérzet társul.29 Emellett Tiesot francia orvos felismerte, hogy a zene enyhíti a baj okát, Kant pedig vallotta a zene higiénés hatásáról, hogy a zene és a nevetés is a hangulat és kedélyhullámzás következménye.30 A képzőművészetek terápiás alkalmazásának lehetőségét a 20. század nagy iskolateremtő alakja, az analitikus Carl Gustav Jung ismerte fel újra. Hangsúlyozta a kreativitás orvostudományi jelentőségét, a művészetek orvoslásban való alkalmazását, mégpedig a pszichoanalitikus álomfejtés és népmesék, művészei képek szimbolikus jelentéshordozó összefüggéseit kutatva. Jung munkásságát a mai zeneterápiában az ún. szimbolizációs folyamatban alkalmazzák, ahol is a pszichofizikai tapasztalatok szimbolikus termékekké alakulnak át: képi asszociációkká, fantáziákká, műalkotásokká.31 A Rudolf Steiner és Ita Wegmann32 által kifejlesztett antropozófikus és biográfikus terápia célja bizonyítani, hogy a természetben megjelenő ritmikus rend a gyógyítás szempontjából is, döntő 23
Brooks:47
24
Brooks:51 Vitálova: 75 26 Lin:169 27 Buda:94 28 Lin:169 29 Brooks:21-22 30 Brooks:63 31 Lin:88 32 Fed/Kar:447 25
4
jelentőségű, főként a személyiség fejlődésében. A művészi gyakorlatok közé soroljuk a zene és speciális mozgás kettős koncepcióját, mint megelőző jellegű terápiát, amely gyógyeuritmia33 néven ismert módszer.
A zeneterápia során végbemenő gyógyító effektus kizárólag a szociális alkalmazkodás útján nem is valósulhatna meg. A páciensek csoportban, közösségben, interakcióban – zenei előadás során – hallgatják meg a hangszerek hangját, melynek során egy speciális kommunikációs légkör, ún. muzikális dialógus alakul ki, fölerősítve a terápiának gyógyító hatását.34 A muzikális dialógus módszertanát Moreno dolgozta ki az 1930-40-es években USA-beli terápiás programokban. Lényege a zenei előadásra adott válasz, amikor egy zeneileg képzett személy zenei impulzusaira a spontaneitás, és az érzelmek korlátlan kifejezésének jegyében, a zeneileg autodidakta ember ember korlátok nélkül képes a kreatív alkotásra.35 Moreno reformtörekvéseiben a zene és pszichodráma ötvözésének gyümölcseként érett meg a zenei pszichodráma, mint a zenei improvizáció, imagináció és más zenei terápiás elemek integrációja a tradicionális, cselekvő pszichodrámával, amely megnöveli a megközelítési lehetőségek számát.36 A megközelítési lehetőség célirányosan a saját mélységeinkbe való beletekintést jelenti, amelyben a felépített „védőpáncél”, vagyis a mentális
korlát
lebomlik.37
Az
így
létrejövő
folyamatban
az
egyén
biofizikai
hatáseredményein38 túl, új módon és új eszközökkel kísérli meg traumatikus károsodását kimondani és feldolgozni,39 tehát valójában a terápia zenei meditációs célja a zenéhez és az emberhez való új hozzáállás megalapozása.40 A zeneterápia szó tehát zenével való kezelést, megközelítést jelent,41 tulajdonképpen a zene építőköveinek alkalmazását, amelyek a zeneszerzők alkotóműhelyében életre hívott, maradandó értékű, érzelmi világunkat 33
Fed/Kar:447: minden hangnak, minden gesztusnak valamilyen speciális mozgásforma, érzés felel meg. Fed/Kar:449 35 Moreno:21-22 36 Moreno:10. 37 Brooks:88 38 Lin:169: befolyásolja a szívműködést, a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzés, az agy vérellátását, az izmok feszültségét kiélezi, javítja a valóságérzékelést, a figyelmet és a koncentrációt. Brooks:91: Brooks összefoglalásában a zeneterápia krónikus depresszióban, szorongásos megbetegedésben, agresszív hatásokkal szemben is kifejti nyugtató gyógyhatását. LAM2011/01: A zeneterápia és immunhatását vizsgálta Barlett, Kuhn is, középiskolások között pedig Hirokawa és Ohira végzett kutatást, melynek vizsgálati célja annak megállapítása volt, hogy a hallgatók által erősen energetizálónak, illetve kevésbé energetizálónak ítélt zenedarabok az erős stresszt okozó feladat elvégzése után miként befolyásolják a kísérletben résztvevők immunfunkcióit, neuroendokrin funkcióit, illetve érzelmi állapotát. 39 Lin:83 40 Vitálova:81 41 Brooks:67 34
5
befolyásoló művekből álló műalkotásokat jelentik.42 E szerint a zeneterápia holisztikus gyógyászat kategóriája,43 s mint pszichoterápiás módszer a zenei hangok és azok lélekre kifejtett hatása felől közelíti meg az embert, aki belső és külső síkon is aktivizált. Ebben az aktiváltságban a zene olyan eszköz a terapeuta kezében, amely megnyitja a nonverbális terápiától a verbális terápia felé vezető utat és az egyes pszichikai funkciók között katalizátorként hat.44 Tehát az egyes zenei összeállítások tartalmát tekintve, meghatározott irányban terelt képi asszociációk és gondolatsorok megvalósulását eredményezik a hallgatóságban, az azokhoz társuló írásos ismertetéseken keresztül is. Így ebben az értelemben beszélünk programzenéről, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak érzékeltetésével kapcsolatos. Ennek gyökerei visszanyúlnak a 18-19. századra, melyekben megjelennek a természet átélésének romantikus hangjai, például Beethoven Sinfonia pastoraléjában, és az ősi gyógyító művek között is, például Vivaldi Négy évszakjának Sonetto dimostrativóval45 ellátott concertóiban vagy Musszorgszkij zenéjében is, mint fájdalmas, szomorú dallamfestésében leírt hangulatok, érzelemek.46 Ezekből kiindulva a ritmika, a hangnem, a harmónia együttesét befogadva az egyénben egy önálló parányi világ alakul ki, amely gazdagabbá teszi őt, lehetőséget ad neki arra, hogy problémáit jellemezze, nyilvánosságra hozza és a megoldásukat célzó jó tanácsokat elfogadja,47 élményszerűen átfesse az önmagáról és a világról kialakított képét.48
42
Vitálova:50 Brooks:71 44 Vitálova:142 45 Brockhaus:153-154 – úgynevezett illusztratív szonett, amely olyan szemponttal egészíti ki a művet, amiből kiindulva a hallgató a szerző témáját megragadhatja. 46 Michels:143 47 Vitálová:75 48 Lin:129 43
6
„A zeneterápia csak abban az esetben fejti ki hatását, ha a beteg problémáit vesszük célba vele.”49
2. Programzene, mint az autokeirikus művészetterápia részegysége, módszertani sajátossága, annak segítőhatása A zenei minták tehát ősi érzéseket szabadítanak fel,50 amelyek a múltban megtörtént, már elfelejtett élményanyagokat tárnak fel, ezek a jelenben kapcsolódnak egymásba, ösztönözve a hallgatót arra, hogy a jövőre nézve nyerjen útmutatást, így létrehozva egy állandó mozgást, az emberi lélek gondolkodási folyamatát. Ezt a folyamatot a tudományos megállapítások között elsőként bizonyítja például az, hogy az embrió a huszonegyedik héttől már hall. Hallja az anya biológiai folyamatait, külső hatásokat, így a zenét is. Ennek későbbi hatása, hogy ezek között a gyerekek közül némelyek szívesen aludnak zene mellett, vagy hamarabb mutatkozik meg a zenei tehetségük.51 Ugyanakkor Zuzana Vitálova a zene hatásaként írja le azt, hogy az aktív zenehallgatás pihent és éber állapotban gondolatokat, ítéleteket, képeket, és érzéseket idéz elő, tehát a zene felszabadító módon a múltban megtörtént, jelenben végbemenő folyamatot jelöl.52 A pszichoterápia alapelvei között szerepel, hogy a betegek kreatív erőit is gerjessze fel, ez pedig egy olyan aktív támogatásban valósul meg, amellyel élményfeldolgozás révén a terapeuta felébreszti a páciensben az önformálás, önismerés és öngyógyítás iránti vágyat, szembesíti az egyensúly felbomlás mögött meghúzódó motívumokkal, valamint új gondolatok, megoldások megfogalmazására készteti.53 Moreno ezt a késztetést a csoportterápia során megvalósuló új módú stimulálásnak nevezi54 melyben a zene és a dráma kötődéséből a gyógyításban valósul meg a pszichoterápia modern klinikai gyakorlata. Ebben a stimuláló gyakorlatban nyer értelmet a programzene, mint jelleg, amelyben a zenének köszönhetően a zenei élményen túlmutató, kognitív síkon 49
Zuzana Vitálova Lin:177 51 Fed/Kar:32, LAM2009/02 52 Vitálova:53 – Lin:130-133: a módszert autista személyeknél, fogyatékkal élő személyek, időskorúak, párkapcsolati nehézségekben szenvedők esetében alkalmazzák, kedvezően hat diszlexia, diszgráfia prevencióban, pszichés flexibilitás irányában is. Brooks:92: Brooks vizsgálta emellett a zene, az egészséges, normális hanglégkör jótékony hatásait a gyermekek fejődésében. A zenére való festés az önkifejezést fejleszti, kreativitás által pedig az egyensúlyvesztés – határfeszítés, agresszió – és harmónia elérése lehetséges. Vitálova:169: A legjobban az a zene gyógyít, amely kiállta az idő próbáját: ifjúkorunk örökzöld slágerei és a klasszikus zene. A ritmikus zene ösztönzően hat a mozgásra, ám gúzsba köti a gondolatot. Gyógyításra a nyugodt, dallamos, kifejezőeszközökben gazdag zene a legalkalmasabb. 53 Buda:104 54 Moreno:10 50
7
megfogalmazható üzenet is érzékelhetővé válik. A művészi előadás ekkor már nem csupán hallásélmények visszaadására, vizuális benyomásokra és asszociációkra, valamint érzések és hangulatok megjelenítésére irányul.55 Sokkal inkább a hallgatóságban a zeneművésztől átvett szubjektív, én-feltáró gondolat új ötletet fakaszthat – jövőre vonatkoztatható átélés formájában, amely további kivizsgálás, illetve párbeszéd tárgyát képezheti, ugyanakkor a képzelőerő, érzelmek és emlékek felkeltése által felszínre kerülnek a stresszt okozó problémák, konfliktusok is.56 Ezen folyamatokon keresztül a segítségkérő kliens és a zenei művészetterápiás erőteret létrehozó terápiás szakember között kialakul egy érzés- és érzelmi kapcsolat, melyben a segítséget kérő megbékél sorsával és erősödik megküzdő-képessége.57 A zeneterápiás folyamat tehát a zenei élményen túl egyfajta tapasztalatszerzés, amely egy belső út állomásain vezet végig. Primer prevencióként személyiségfejlesztést és önismeretet nyújt, a másodlagos hatásaként pedig helyreállító hatást fejt ki, hogy aztán a tercier szakaszban a betegség előtti, egészséges állapot visszaállítására törekedjék.58 Az intenzív zeneterápiás szakasz ebben a folyamatban életre kelt zenei kompozíció közvetlen, mely analóg kapcsolatban áll egy színházi darab előadásával. Az abban személyre szabottan érzékletes rögtönzés hatékony eggyé válást tesz lehetővé, melyen keresztül a résztvevők igazából saját belső zenéjüket játszhatják el.59 A zeneterápia célorientáltsága, hogy a személy az addig elnyomott érzéseit felvállalja, átélje, érzelmileg és tudatosan integrálja,60 mellyel újfajta kreatív viszonyulással tekint az élet leghétköznapibb kihívásaira, örömeire is. Ebben az örömteli munkában Pap János61 a három különböző formátumú zeneterápiát különbözteti meg: − pszichoterápia orientáltságú – komplex típusú pszichoterápiák részeként, − zeneorientált terápiák, melyekben a pszichoterápiai szemléletet szocioterápia váltja fel,62 − valamint azok a terápiák, ahol azonos módon érvényesül a zene hatásának, feldolgozásának, és az emberben zajló pszichológiai folyamatnak hangsúlya. Bagdy Emőke a módszertani felsorolásban a következő zeneterápiás formákat különbözteti meg: a technikai gyógyító felhasználás receptív, kommunikatív, reaktív, induktív, regulatív, 55
Michels:143 Vitálova:59 57 Fed/Kar:25, 426 58 Lin:103 59 Moreno:9 60 Lin:107 61 Lin210-219 62 A magatartás megváltoztatása, a kommunikációs lehetőségek megteremtése. 56
8
aktív formát ölthet, amelyben létrejön az úgynevezett transzperszonális spirituális átélés.63 Ebből következik a kreatív zenei terápia mélyebb értelme. A test és psziché, hallás és agyi idegrendszer átadása a zene hullámainak, a hallottak pszichofizikai valóssággá alakítása,64 melyben végül a korképtől függetlenül bármely pszichózisban, lelki válságban szenvedő,65 és egy átlagos naptól megfáradt személy esetében is bizalmi légkörben, a zenehallgatásra való koncentráció
során
megvalósul
az
ellazulás,66
egyfajta
hatékony,
panaszenyhítő,
zavarcsökkentő válságkezelés.67 Az eddig tárgyalt zeneterápiás hatások azt bizonyítják, hogy dr. Hecker Róbert által megvalósuló autokeirikus művészetterápia programzenéjének befogadása választ adhat az ember aktuális állapotára,68 aki így nyitottabbá válhat az inspirációs csoda megélésére, lehetőséget kapva az önmegtalálásra a stabilitását elvesztett, személytelenség pólusa felé haladó világban.69 Ez a részegység a zenei műalkotásokon keresztül a megszólítás, a párbeszéd folyamatát indítja be, amelyben létrejön a belső szabadságon alapuló döntés, miszerint az egyén hagyja magát Istentől megtalálni,70 az átélés során megvalósul a transzcendens közegben létrejövő harmonikus kapcsolat helyreállása. Ebben a formában a megzenésített haiku-szövegek71 integrálják72 a hallgató érzéseit. Így a terápia során különféle szerepfelvétel, szerepjátszás, szerepalkotás valósul meg, interakciókra fókuszálva, melyekben a zene nem háttérben zajló kísérő jelenség, hanem abban segíti a résztvevőt, hogy élményeit tudatosítsa, az elvonatkoztatás alapján átélt konkrét helyzetekből általános érvényű következtetéseket vonjon le, érzékennyé válva az autokeirikus megközelítésre. Az autokeirikus művészetterápia heterogén összetételű hallgatóság figyelembevételével kreatív módszerként az értékkonfliktusokat feldolgozva, csoport centrikus eseményként73 hétfázisú rendszeren alapszik, melyben a résztvevők és lelkigondozó elindulnak a személyesség felé, megélve a jelen elszemélytelenedő állapotát.74 A programzenén alapuló terápiás részegység emlék – és élményvilággal összefüggő, nem relaxáló hatást kíván elérni – az egyes haiku vers és dráma ciklusok betételőadásaként a posztmodern életérzésben vajúdó ember lelki és szociális 63
Lin:177 Brooks:83 65 Lin:130-133 66 Vitálova:74 67 Fed/Kar:143 68 Hecker:241 69 Hecker:231,239 70 Hecker:240 71 Hecker:241 72 Lin:107 73 Hecker:255 74 Hecker:258, 263 64
9
egyensúlyának helyreállítását kezdi meg. Azt az embert szólítja meg, invitálja átalakításra, átformálásra,75 aki „védőpáncélt”76 hord, aki kiszolgáltatott, akiből hiányzik az áttörésben reménykedő erő.77 Az autokeirikus terápiás modell a következő előrehaladó lépéseket jelenti: 1) a kiégés fölvállalása, 2) a stabilitás iránti vágyból fakadó keresésben való sodródás, 3) szalmaláng-felbuzdulás, 4) felfedező öröm 5) bensőséges kapcsolat 6) önmagáért, hódításra törő akarat nélkül szeretni, kommunikálni Istennel és a környezettel, 7) belső átlényegülés, melyben az előbbre jutás mindig isteni kezdeményezés, ajándék. 78 Ebben a folyamatban nem csupán egy együttműködés és döntés-előkészítés, hanem az élet fordulatainak megértése, kiértékelése és hasznosítása a cél,79 méghozzá programzenén keresztül az egyén személyes, kreatív erőinek mozgósításával.
75
Hecker:217 Brooks:88 77 Hecker:193 78 Hecker:243 79 Hecker:221 76
10
„A zene megértése egyet jelent annak pozitív befogadásával, átélésével.”80
3. Mintavétel középiskolás hallgatóság között – Kutatáselemzés Az autokeirikus művészetterápia zeneterápiás részegységének hatásvizsgálatát az MPE fenntartású Békéscsabai Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola kortárs-modern tánc, valamint szórakoztató zenész szakirányos növendékek között végeztem el. A családias iskolában összesen négy évfolyam működik. A 9. osztályban 22 fő, a 10. osztályban 20 fő, a 11. osztályban 13 fő, és a 12. osztályban 13 fő vesz részt az iskola nappali képzésében. Összesen 68 főből 26 fő szórakoztató zenész szakirányos diák. A mintavételt 26 fővel (40%), többségben zenész szakirányos növendékekkel végeztem el. A mintavétel a Találkozások Ünnepe című link levélben való elküldésével és arra privát üzenetben való válaszadásával történt. Alapfelvetésem volt, hogy a növendékek nyitott hozzáállással bánnak a videókkal,81 amelyek nélkül nem lett volna megvalósult befogadás élményük. Ennek a szűkebb rétegcsoportban végzett hatásvizsgálatnak célja, hogy az elemzés során vett mintákból típusok meghatározásával letapogassuk az emberek reakcióit az autokeirikus művészetterápia programzenéje tekintetében. Természetesen egészen más lett volna a vizsgálat, ha közvetlen személyes közegben megvalósult terápiás gyakorlat során végeztem volna a kutatást, így viszont kizártam a csoportnyomás, véleménybefolyásolás lehetőségét, amely ennek a korosztálynak velejárója.
A kutatás során három kérdést tettem fel a fiataloknak: 1) Milyen hatással volt rátok az anyag? 2) Mi tetszett, mi fogott meg a zenében, a drámában, a felolvasott versekben leginkább? 3) Szerintetek ez a nyílt előadást bemutató terápiás munka kinek – miben tud segítséget nyújtani?
80 81
Zuzana Vitálova:105 Találkozások ünnepe c. videó anyag linkje: http://talalkozasokunnepe.hu/?oldal=videok&v=1
11
Így a következő eredmények születtek: 1) Milyen hatással volt rátok az anyag? 2) Mi tetszett, mi fogott meg a zenében, a drámában, a felolvasott versekben leginkább? – kérdések tekintetében: Többnyire megértették a videók üzenetét, struktúráját, akik nem értették meg (2fő).
Negatív hatást váltott ki, nem érintette meg: Azokat, akikre nem volt nagy hatással (5fő) a videó, többnyire a nehezen érthető zenei stílus vagy szöveghasználat zavarta meg, vagy az elbeszélt és megzenésített versek ismétlődése, ami miatt elvesztette hatását, erejét az előadás. A tetszésüket az előadások végén tartott személyessé tételt szolgáló szerepinterjú (Hecker:266), vagy az alkotói est házigazdájának önfeltáró beszélgetése ragadta meg. Közöttük néhányat a versek mondanivalója, az előadó beleélése, a zenekar egysége és az énekes nő kifinomult hangja nyugtatott meg. Pozitív hatást váltott ki, megérintette – legtöbb esetben (21fő): A zenét tekintve: mint műfaj és megszólaltatás, hangszerelés, hanghatás, hangszín kellemessége, ereje, szólamok sokszínűsége ragadta meg őket. A zene az egységes és összetartó csapat által, illetve közösségben megélhető szeretetet árasztotta, amely megnyugtató, békítő hatással volt rájuk. A szöveg és vers ereje: leginkább elgondolkodtató, intenzív és megindító volt számukra, mivel az őket körülvevő a társadalomban hiányzik az egymással való törődés, beszélgetés. A drámai hatás: átütő energiát közvetített a zenés-színjátékos est, amely őszinteséget, nyitottságot, emberi és barátságos légkört teremtettek. A hatást tekintve értékelték a komolyság pillanatai mellett meghúzódó finom örömöt, jókedvet, humort, azt, hogy kikapcsolódást adott az előadás, átszellemülésre hívta őket. Voltak, akik a nyugtató hatás mellett emlékek felidézését, tapasztalták, ugyanakkor az előadók teljes odaadása megragadta őket. A megvalósítás: közönség és fellépők együttes ereje családias közeget teremtett, megszűnt az egyedül érzés, rosszkedv. Megfogalmazták, hogy melegséget, jó indulatot és a közös munkában tapasztalt együttműködést vettek ki a videóból, amelyhez jó hozzákapcsolódni, még a videón keresztül is. Szimpatikusnak tartják ezt az előadás módot, mert így többeket meglehet szólítani Istennel, hittel és szeretettel. 12
Gondolatiság – a videó megtekintését követő konklúziók: „Higgy önmagadban!”: a válaszadók között leginkább ez a kifejezés fogalmazódott meg. Többen azt tapasztalták, hogy hatékony segítség lehet azok számára, akik nem találják önmagukat, lelki egyensúlyukat, magányosak és egyedül érzik magukat. „Higgy Istenben!”: az emberek Istent és az ő szeretetét is megtapasztalják az előadás során, erre a társadalomnak, az időseknek, fiataloknak egyaránt szükségük van. Isten szerelmének előadásban való megfogalmazása komoly, mégis segítő üzenetként szólt hozzájuk. „Megoldódhatnak a problémáid/ Megváltozhat az életed”: néhányan azt a következtetést vonták le, hogy van remény arra, hogy megváltozzon az életük, egy új, boldogabb életbe való lépés lehetőségét értették meg. Van esély arra, hogy megtalálják a békét, amely elveszi a bizonytalanságot, megszűnteti a társadalomban elterjedt elhidegülést. Ugyanakkor van, aki úgy fogalmazott, hogy az előadás segíthet megtalálni a helyes utat. „Felszabadultam!”: néhányan a videó megtekintése során öröm és felszabadulás élményét tapasztalták, azt, hogy kiszakadtak a mindennapi élet szürkeségéből
A fiatalok a műsort a következő személyeknek ajánlanák: •
Betegeknek
•
Depresszióban szenvedőknek
•
Bizonytalanságban élőknek
•
Zárkózottabb embereknek
•
Az önmegismerésre vágyóknak
•
Akik nincsenek megelégedve magukkal, a világgal.
•
Egyéb: azoknak lehet megoldás, akik falakba ütköznek, egyedül érzik magukat, nem találják önmagukat, egyedül érzik magukat a világgal szemben, akik reményvesztettek, negatív dolgokra koncentrálnak. Azoknak is segít, akik nem csupán képesek belátni a problémáikat, hanem változtatni is szeretnének.
13
Összegzés A kutatás önmagáért beszél, s jó volt a gyakorlati kutatásban megtapasztalni, hogy a mai zenei túlkínálat ellenére az autokeirikus művészetterápia programzenét közvetítő részegysége várakozásomat felülmúlva, pozitív irányban befolyásolta a növendékeket. A gyerekek aktívan fogadták be a programot, és hagyták, hogy ez az élmény gazdagítsa belső világukat. A zeneterápiás programrész többletet közvetít, amellyel együttrezdülés, párhuzamos interakció valósul meg, így a résztvevők – akár élőben, akár videóban – megtapasztalják a katarzist,82 nyitottabbá válnak a Mennyei Atyával való találkozásra, abban a kényszerítés nélküli, felszabadult légkörben, ahol gyökeret ereszt az Ige, Istennek élő és ható beszéde.83 Bebizonyosodott számomra, hogy az autokeirikus programzene kiválóan inspirálja hallgatóságát a változás, a mozgás és a fejlődés felé, s ebben is rejlik ereje, a hallgatókra kifejtett lenyűgöző hatásának titka.84
82
(Hecker:267), (Zsid4:12). 84 (Vitálova:108) 83
14
Szakirodalom Buda Béla: Pszichoterápia Akadémiai Könyvkiadó, Budapest 2004. Melvil Brooks: A gyógyító zene Lárky Bt, Budapest 1999. Gary R. Collins: Christian Counselling Great Britain for Word (UK) Ltd, 1987. 31-32. o. Krista Federspiel – Ingeborg Lackinger Karger: A lélek egészségkönyve Kossuth Kiadó, Budapest 1998. dr. Hecker Róbert: Autokeirikus pasztorálpszichológia 4. Fejezete PTF, Budapest 2012. Lindenbergerné Kardos Erzsébet: Zeneterápia szöveggyűjtemény Kulcs a Muzsikához Kiadó, Pécs 2005. Joseph J. Moreno: Belső zenéd dallama – Zeneterápia és pszichodráma L’Harmattan, 2007. Zuzana Vitálova: Zeneterápia Méry Ratio Könyvkiadó, MKKI, Pozsony 2003. Ulrich Mechels: SH Atlasz ZENE Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest 1994. Riemann Brookhaus: Zenei lexikon Zeneműkiadó, Budapest 1985. 3. kötet Egyéb felhasznált irodalom: Hun Nándor: Bevezetés a szociális gerontológiába Medicina Könyvkiadó, Budapest 1978. 228.o. Kapocskönyvek: Az idős emberek szociális ellátásának mentálhigiénés feladatai Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest 2003 MSD Geriátriai Kézikönyv Melania Kiadói Kft., Budapest 1997. Székács Béla: Geriátria – Az időskor gyógyászata Semmelweis Kiadó, Budapest 2005. Internet hivatkozás: LAM – Harmat László: Zeneterápia az alvászavarokban 2009/02. http://www.elitmed.hu/upload/pdf/zeneterapia_az_alvaszavarokban-2761.pdf LAM – Kollár János: A zeneterápia hatása a stressz- és immunszintre 2011/01. http://www.elitmed.hu/upload/pdf/a_zeneterapia_hatasa_a_stressz_es_immunszintre-6993.pdf Bibliafordítás: Magyar Bibliatársulat, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1993. és Károli Gáspár Biblia, Budapest, 1996.
15
