A munkavállalókról vezetett nyilvántartások fajtái:

14. tétel 14. Munkahelyén az Ön feladata az idegenforgalmi/vendéglátói teendőket ellátó dolgozók teljesítményének nyilvántartása, adatbázisának vezetése és kimutatás készítése. Legutóbbi feladata az elmúlt félévi teljesítmény kimutatásának és elemzésének elkészítése volt, ami a teljesítményértékelés és differenciált juttatások alapjául szolgál. Foglalja össze, milyen teendői vannak a fenti feladat kapcsán! Információtartalom vázlata –

A munkavállalókról vezetett nyilvántartások fajtái

–

Az adatok nyilvántartásához kapcsolódó személyiségvédelmi szabályok

–

A teljesítményelemzés területei, szakmai szempontjai; szerepe a munkabér és az egyéb juttatások megállapításakor

–

A munkaügyi adatok számítógépes nyilvántartásának, kezelésének és aktualizálásának lehetőségei

A munkavállalókról vezetett nyilvántartások fajtái: - a gazdálkodó szervezetet a tevékenysége során adatszolgáltatási kötelezettség, illetve szervezetén belül adatkezelési kötelezettség terheli

Gazdálkodó szervezet tevékenysége: az a tevékenység, amelyet üzletszerűen végez, illetve minden olyan kötelezettség teljesítése és jog gyakorlása, amely a gazdálkodó szervezet működéséhez, illetve működése szabályszerűségéhez feltétlenül szükséges

Nyilvántartás: előre meghatározott szempontok szerint rögzített információk együttese 

jelentősége: áttekintést biztosít a nyilvántartott tételek felett, megkönnyítve ezáltal a döntéshozatalt



A cégek számtalan nyilvántartást vezetnek



a legjelentősebbek: a munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, adójogi és számviteli nyilvántartások

1. Személyi nyilvántartás: - a munkaviszony létesítésekor a munkavállalót személyi nyilvántartásba kell venni - ennek kapcsán a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét, igazolás (okmány) bemutatását vagy adatlap kitöltését lehet kérni, amely nem sérti a személyiségi jogait, és a munkaviszony szempontjából lényeges tájékoztatást nyújt. 

tartalma: a személyi anyag tartalmazza az önéletrajzot, a fényképet, az alkalmazási iratot és az esküokmányt, a minősítést, a kitüntetésre vonatkozó iratokat, a képesítésre vonatkozó iratokat, illetőleg azok adatait, a hatályos büntetésről szóló határozatokat, az erkölcsi és más bizonyítványt, illetőleg ezek másolatát, illetve ha jogszabály előírja, a korábbi munkahely alkalmazási iratát

- a nyilvántartás körébe tartozik a munkaköri és szakmai (egészségi) alkalmasságot tanúsító egészségügyi törzslapkivonat bemutatása, továbbá a munkavállaló adóigazolványa szerinti azonosító jele, valamint a társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám) és a magánnyugdíj pénztára (címe, bankszámlaszáma) megnevezésének nyilvántartásba vétele

Munkaügyi és bérszámfejtési nyilvántartások: - a munkaviszonyból eredő jogosultságok, járandóságok esedékességének, a kötelezettségek teljesítési időpontjának figyelemmel tartása és a különböző munkaügyi, bérelszámolási nyilvántartások

Munkaviszonyban töltött idő: - az egyes járandóságok, illetve jogosultságok alapját képező időt, a jogszabály által megállapított kivételektől eltekintve, az adott munkáltatónál történt alkalmazás napjától kell számítani - ugyancsak az adott munkáltatónál töltött munkaviszonynak számít (a felmondási idő és a végkielégítés kivételével) a munkaszerződés megkötését megelőző "közalkalmazotti" jogviszony, ha a munkáltató a fenntartói jog átadása, átvétele, illetőleg az új munkáltatónál való továbbfoglalkoztatás vállalása folytán változott meg - munkaviszonyban töltött időként kell tekinteni azt a munkaviszonyon kívüli időt is, amelyet külön jogszabály munkaviszonyban töltöttnek ismer el  pl.: Országos Rádió és Televízió Testület-beli tagság időtartama, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje… stb

Munkaviszony időtartamának igazolása: - a beszámítandó időt igazolni kell  figyelmen kívül kell hagyni: a megszakítás nélkül harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, szabadságvesztés büntetést, a javító-nevelő (közérdekű) munkát, valamint a tanulmányi ösztöndíjasként folytatott iskolai képzés miatti szünetelést

Szabadság-nyilvántartás: - a munkába lépés után meg kell határozni a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét, és azt elő kell jegyezni a szabadságolási ütemtervben, kiadását pedig nyilvántartásba kell venni.

Létszám és jelenlét nyilvántartása - a teljesített munkaidő megállapítása - létszámellenőrzéssel, jelenléti ív aláírásával vagy bélyegzőkártya felhasználásával történhet A következő sorok arról szólnak, hogy az egyénnek milyen, az adatbiztonság körébe sorolható jogait védi, a büntetőeljárások során az érintettek milyen adatait rögzíthetik.

Visszaélés személyes adattal - a bűncselekmény megállapíthatósága előfeltétele, hogy az elkövető személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezésekbe ütközzön - az adatkezelő elmulasztja az adatok biztonságát szolgáló intézkedést, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti

Védett információk

- a törvény által védeni rendelt érték, a személyes adatok őrzéséhez fűződő alapvető jog - a különösebb magyarázat nélkül eleve személyes adatnak minősül - idetartoznak az információkból levonható következtetések is - a legtöbb jogszabály tartalmaz konkrét vagy közvetett rendelkezéseket

Adatkezelési szabályok - az adatkezelés a személyes adatok felvétele, tárolása, feldolgozása, hasznosítása, megváltoztatása és a további felhasználás megakadályozása - jogszerűnek akkor minősül az adatkezelés, ha ahhoz az érintett hozzájárulását adta, illetve ha az adatokkal való ténykedés jogszabályi felhatalmazáson alapszik - a személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet, illetve szabad kezelni, - kizárólag olyan személyes adat kezelhető, amely a kitűzött és törvény által is szentesített cél elérésére minden kétséget kizáróan alkalmas - az adatkezelés csak addig tarthat, amíg ezek a feltételek fennállnak  alapvető szabály: az adatkezelő az érintett kérelmére mindenkor köteles tájékoztatást nyújtani az adatkezelésről, ideértve a kezelt adatokat, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, és azt is, hogy az adatkezelés során kik milyen adatokról szereznek értesülést - amennyiben az adatkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, megvalósulhat a bűncselekmény - a tájékoztatás kizárólag honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési és bűnüldözési érdekből tagadható meg - az adatokat folyamatosan védeni kell a jogosulatlan hozzáféréssel, törléssel, megsemmisítéssel és nyilvánosságra hozatallal szemben

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény - az adatvédelem lényege, hogy aki bűncselekményt követ el, számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad

Munkabér és elemei: Alapbér: ezt kapja meg a dolgozó (időtől függetlenül) Törzsbér: ez a ténylegesen elvégzett munkáért járó bér (pl.: időbér, teljesítménybér) Pótlék: a munka különleges körülményei miatt fizetett juttatás (pl.:nyelvpótlék) Prémium: előre kitűzött feladatok elvégzéséért járó juttatás Jutalom (bónusz): az elvégzett munka utólagos értékelése alapján adható Kiegészítő fizetés: olyan munkabér, ami mögött konkrét munkateljesítés nincs (pl.: fizetett szabadság) Egyéb bér: különleges dologért jár (pl.: alkalmi munka)

Időbérekről általában: - a javadalmazást a munkavégzés időtartama alapján határozzák meg - időegységre (óra, nap, hét, hónap) vetített bér - a munkabér nagyságát a besorolás szerinti időbér és a ledolgozott munkaidő szorzata határozza meg Az időbér rendszeren belül megkülönböztetünk:

    

Besorolási és tarifa rendszerek Szenioritáson alapuló bérrendszer Kompetencia alapú bérrendszer A munkakör értékelésen alapuló bérrendszer Teljesítmény szerinti differenciálás

Besorolási és tarifa rendszerek: - a munkaköröket vagy munkavállalókat osztályokba sorolják - meghatározza:- a munkakörök minősítésének szabályait - az egyes besorolási kategóriákhoz tartozó bértételek nagyságát és egymáshoz viszonyított arányát Szenioritáson alapuló bérrendszer: Az előzőekben besorolt kategóriákat (vezető, termelés irányító, munkatárs stb.) tovább bonthatók:idősávokra, amelyek a szolgálati idő nagyságától függenek  előnye: a kiszámítható előmenetel, könnyű adminisztrálni, ellenőrizni  hátránya: egy input tényezőből indul ki.

Kompetencia alapú bérrendszer: - input orientált - az alapbér nagyságának fokozatait a munkavégzéshez szükséges kompetenciákhoz köti - a szükséges kompetenciák alapján az egyes munkakörök (besorolások) különböző sávokba oszthatók. - minden kompetencia sáv széles fizetési határok között mozog A munkakör értékelésen alapuló bérrendszer - alapja a munkakör – értékelés, aminek a segítségével besorolási kategóriákat alakítunk ki - ehhez rangsort rendelünk ( vállalati értékesség ) - a tarifák lehetnek alsó-felső korlátosak - az egyes kategóriák között lehetnek átfedések Teljesítmény szerinti differenciálás - a korábbi bérrendszerek nem értékelik a tényleges teljesítményt, ezért van erre szükség - ez egy kiegészítő mechanizmus, amely az alapvető elvárástól való eltérést értékeli - tehát magasabb teljesítményre ösztönöz Csoportbér: ha a munkavállaló: - nem tudja befolyásolni a teljesítményét - teljesítménye nem elkülöníthető - nem az egyéni teljesítmény maximalizálására ösztönzik - csak csoportban dolgoznak - hangsúly a csoportmunkán van Juttatások: - a javadalmazás azon elemei, amelyeket a munkáltató a béren és az esetleges nyereség részesedésen kívül nyújt a dolgozóknak - szociális alapon jár

- adható, de nem kötelező adni 3 alapvető cél: 1. szociális szempont (pl.: temetkezési segély) 2. adózási szempont (pl.: támogatások, ami nem adóköteles) 3. emberi erőforrás menedzsment szempont Konklúzió: - a juttatási rendszer akkor jó. ha:  költség hatékony  rugalmasan igazodik a dolgozók tényleges igényihez - hiba, ha:  a cég olyan juttatásokat kínál, amelyre nincs igény Megoldás: Cafeteria-modell (szolgáltatások és költségvonzata + ami elkölthető) Előny: mindenki azt kapja, amit szeretne → dolgozói elégedettség

Egységes Munkaügyi Nyilvántartás: - az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtése

A nyilvántartás tartalma: - a nyilvántartás a munkaviszonyokat, illetőleg ahhoz kapcsolódóan a munkavállalókat és a munkaadókat a következő adatok szerint tartja nyilván:  munkavállaló adatai:  személyi adatok (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma)  taj-szám  állampolgárság  személyi alapbér  munkaidő hossza (teljes munkaidő, részmunkaidő)  iskolai végzettség, szakképzettség  a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód  munkaadó adatai:  adószám, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jel  megnevezés  telephely címe  székhely címe  saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód A nyilvántartás tartalmazza a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját is.