A Munkásotthon létrejötte

A  MARGIT" ADALÉKOK A DEBRECENI MUNKÁSOTTHON TÖRTÉNETÉHEZ Bényei Miksás

A Debreczeni Független Újság 1909. október elején adta hírül olvasóinak : A debreceni összes szervezett munkások kitartó küzdelem után a modern kor igényeinek mindenben megfelelő »Otthont« teremtettek maguknak. Otthonuk a »Margit«fürdő telepén levő vendéglő összes helyiségeit átalakítva foglalja magában, amelyet október 3-án, vasárnap fognak ünnepélyes keretben megnyitni ."t A Munkásotthon létrejötte Az 1909. október 3-án megnyílt Munkásotthon több tényező összhatására jött létre. Ekkortájt a magyarországi szociáldemokrata munkásmozgalomban felerősödött az az igény, hogy a szervezett munkásságnak saját otthonai legyenek . Országszerte az volt ugyanis a gyakorlat, hogy az SZDP-szervezetek és a szakegyletek bérelt kocsmaszobákban, olcsóbb vendéglő kben tartották összejöveteleiket. A gyakran változó, szétszórt, alkalmatlan helyiségekben a munkások nem érezték, nem érezhették igazán jól magukat? Az alkoholellenes küzdelem jegyében 1908-ban a szakszervezeti kongresszus is hozott egy olyan határozatot, hogy a szakegyletek költözzenek ki a kocsmákból .3 A nagy szakszervezetek fővárosi és a szervezett munkásság vidéki székházai, munkásotthonai a munkások önerejéb ől, áldozataiból születtek, és a mozgalmi élet, valamint a művelődés és a szórakozás központjaivá, színhelyeivé váltak .4 A század els ő éveiben a debreceni munkásmozgalom is jelent ős mértékben kiszélesedett, megerősödött : a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete egyre nagyobb befolyásra tett szert, sorra alakultak a szakegyletek. Az évtized végén, 1909ben már 10 szakszervezeti csoport működött a városban (építő munkások, famunkások, vas- és fémmunkások, nyomdászmunkások, könyvköt őmunkások, cipész- és csizmadiamunkások, szabómunkások, ácsmunkások, élelmezési munkások, földmunkások), 1522 taggal, a Szociáldemokrata Párt létszámát pedig 4700-ra becsülte a 1 A munkásotthon megnyitása . = Debreczeni Független Újság, 1909 . okt. 3. 6-7. old. (A továbbiakban : DFU) 2 BrucknerÉva-Sz. Halász Ágnes : Nehéz az eszközt megtalálni . . ." Adalékok a szocialista munkásmozgalom kulturális törekvéseihez a századelőn. = Világosság, 1985 . 11 . sz . 689. old. 3 Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából. Bp . 1979 . 155. old. 4 Bruckner É.Sz . Halász Á. i. m. 689-690. old. Vö . Drucke r Tibor: A Csepeli Munkásotthon története. Bp. 1964. 13 . old.; Szalai György : Az újpestiMunkásotthon története. Bp. 1963 . 20. old. ; Áfra János-Nagy Dezső: A kiespesti Munkásotthon története. Bp. 1969 . 54 . old.

95

helyi rendőrség.s A fellendülés egyik jele, hogy ekkor már a szervezett munkásság saját,' önálló otthon megteremtésére is gondolt, gondolhatott: Mind többen sürgették, hogy hagyják ott az alkalmi helyiségeket - kocsmákat, kávéházakat, vendéglőket6 -, és hozzanak létre egy olyan központot, ahol állandóan és nagy számban, méltó, kulturált környezetben találkozhatnak. Az SZDP-szervezet és a szakszervezetek vezetősége a Margit-fürdő vendéglőjét választotta ki e célra. A Margit, pontosabban a Margit Gőz- és Kádfürd ő 1888-ban épült (a mai Hámón Kató út elején) ; egy gazdag cívisfamília, a Szikszay család emeltette. A több részből álló létesítményi vendégl őjét, illetve annak díszes nagytermét gyakran bérbe adták különféle rendezvényekre . A század els ő éveitől a munkásszervezetek is tartottak itt összejöveteleket (gy űléseket, műsoros esteket stb.) - eleinte csak néha-néha, majd 1906-tól mind rendszeresebben .$ 1907-ben és 1909-ben az asztalossegédek sztrájktanyája is itt volt .9 1909 nyarán a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezete és a helyi szakegyletek - a nyomdászok kivételévelt° - összefogtak és állandó bérlet formájában szerezték meg, majd az átalakítás, berendezés után 1909 októberében be is költöztek az épületbe . A Munkásotthonban - amelyet a fürdőtelep nevér ől Margitnak neveztek - kaptak helyet a szakszervezeti csoportok csak a nyomdászok nem éltek ezzel a lehető séggel) és itt alakították ki az SZDP irod~ját is. A fenntartási költségekhez mindegyik szervezet hozzájárult . A székház dolgait (így pénzügyeit is) egy választott intéző bizottság (vagy házbizottság) intézte .t t Midőn a Munkás-Otthon eszméje felszínre vetődött - írta pár hónappal kés őbb az SZDP debreceni hetilapja -, az lebegett szemünk előtt, hogy az Otthon kellemesebb tartózkodási helye legyen a munkásnak, mint szegényes lakása s ezt ma már el is értük . . . "t2 Valóban így történt : a Munkásotthon rövid idő alatt a debreceni szervezett munkásság politikai és kulturális központja lett, ahol a szórakozásra is mind több alkalom nyílt. Itt volt a szakszervezetek befizető és segélykiosztó helye ; itt rendezték a szakegyleti és pártszervezeti gyűléseket; a nagyteremben és az udvaron tartottak a népgyű léseket és a május elsejei ünnepségeket ; szükség esetén itt létesült a sztrájktanya. Számos műsoros, zenés estet, kabarédélutánt, táncmulatságot szerveztek a Margitban - ezek jövedelme a munkásotthon kiadásainak egy részét is fedezte -, a téli hónapokban ismeretterjeszt ő előadások zajlottak; dalárda, zenekar és színjátszó csoport működött ; könyvtár- és biliárdterem állt a látogatók rendelkezésére stb.ts 1910. április 10-én egy újonnan épített tekepályát is megnyitottak.ta 5 Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. Db . 1973 . 196-197. old. A korabeli munkásmozgalom helyi fejlődéséről ld . Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db . 1970 . 40-66. old. 6 PI Arch . 666. f. I. cs . 1923/14. 6. old.; HBmL IV . B. 1406/a. 719/1908 . ; HBmL IV. B. 1406/a : 1555/1908. ; HBmA RP. I. 8. ; Bőrmunkás, 1907 . jún. 1. 3. old.; Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970. 62 . old. ; Ha majd a szellemnapvilága. . ." Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867-1919. Db. 1979 . 85 . old. 7 Debreczen képekben. = Debreceni Képes Kalendáriom 1903 . 54 . old. 8 HBmL IV . B. 1405/b. V. D. 1/1903 .; HBmL IV. B. 1406/a. 4231/1906., 4241/1906., 1083/1907. ; HBmA RP . I. 40 ., 53.; DFU, 1909 . máj. 4. 5. old., aug. 8. 3-4. old. 9 Munkáért, kenyérért, szabadságért! Az építő-, fa- és építőanyag-ipari dolgozók mozgalmának válogatott dokumentumai (1823-1919) . Bp . 1962. 229. old.; DFU, 1909 . aug. 4. 3. old. 10 Typographia, 1909 . aug. 6. 3. old., aug. 20 . 4. old. 11 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910 . ápr. 9. 7. old., jún. 11 . 8. old. 12 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910 . ápr. 2. 7. old. 13 Vö . Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970 . 72. old. ; Bényei Miklós : A debreceni munkásművelődés felszabadulás előtti történetének néhány kérdése. _ Munkásművelődés hajdan és ma. Db. 1980 . 28-29. old. 14 Munkás-Otthonunk köréből. = Ébredés, 1910 . ápr. 9.6-7. old.

96

A szépen kibontakozó fejl ődést derékba törte az első világháború . 1916-ban szervezett munkás már alig lézengett a Munkásotthonban" - olvasható az egyik visszaemlékezésbents, és ezt a korabeli újságközlemények is alátámasztják . Ebben az évben tovább romlott a helyzet, mert az épületet katonai célokra foglalták le.tb Az 1917-es oroszországi februári forradalom után Debrecenben is megélénkült a munkásmozgalomi', ami kedvezően hatott a Munkásotthonban folyó életre is. Igazi változást azonban a magyarországi polgári demokratikus forradalom hozott : az ezt követő hetekben, hónapokban a Margit a politikai mozgalmak egyik fontos centruma volt ; egyebek között itt alakult meg - 1918. december 2-án - a Debreceni Munkástanács is .ts A Tanácsköztársaság kikiáltása után ez a kiemelt szerep megsz űnt ugyan, de a szakszervezeti csoportok és a kerületi pártszervezetek továbbra is itt mű ködtekt 9, s április 7-én itt tartották a pártválasztmány, a szakszervezeti összválasztmány és a munkások, katonák, földművesek tanácsa végrehajtó bizottságának együttes ülését ?° A munkáspalota terve A polgári demokratikus forradalom győzelme érlelte meg egy új, különálló munkásotthon építésének gondolatát. Az ötlet jóval korábbi ; a megvalósításra azonban csak 1918 tavaszán történt az els ő, tétova kísérlet. Az SZDI' helyi vezetői a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarától kértek anyagi támogatást, ám a megajánlott csekély összeg - 1000 korona, kb. egy tisztviselő egy havi fizetése - az elinduláshoz sem volt elég.2t 1918 decemberében aztán Handler Gyula kormánybiztos-főispán - aki az SZDP debreceni szervezetének elnöke volt - hatalmi pozícióból kezdte sürgetni, szorgalmazni az építkezést . A Munkástanács már december 6-án - négy nappal a megalakulás után - elhatározta, hogy a Dégenfeld téren (a mai Tóthfalusi téren) iíj munkásotthont kell építeni?z Handlerék elképzelése egy impozáns munkáspalota volt : ebben kapott volna helyet a munkásotthon, a népszálló, a munkaközvetít ő, a népjóléti hivatal és a munkásfogyasztási szövetkezet boltja. Az új munkásotthonba egy 2000-2500 személyes nagytermet, négy kisebb gyűléstermet (100-200 főre), egy munkáskaszinót (nagy könyvtárszobával, olvasóteremmel, biliárdszobával és játékteremmel) terveztek, valamint a pártvezetőség irodáját (egy vezetőségi tanácskozóteremmel) is ide kívánták telepíteni.z3 Az építkezés hatalmas összegbe, kb. 3-4 millió koronába került volna, és már 1919-ben el akarták kezdeni a munkát?a Az ügyet a Nemzeti Tanács és a városi 15 Kozma A. Lajos: A századelő munkásainak életéből és harcaiból. = Korok, emberek. Db . 1976 : 33 . old. 16 A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetét ől a Tanácsköztársaság leveréséig . Db . 1956 . 205. old. 17 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db. 1970 . 77 . old. 18 DFU, 1918 . dec. 3. 3. old. 19 Népakarat, 1919. márc . 23 . 7., márc. 28. 4., ápr. 2. 3. old., ápr. 15 . 4. old. stb. 20 Népakarat, 1919 . ápr. 6. 1 . old. 21 A debreceni munkásmozgalom története . . . Db . 1956 . 227. old. 22 Uo. 260. old. - Megjegyzendő, hogy 1918 novemberében a hadügyminiszter rendeletére és ösztönzésére a városi tanács létrehozott néhány ún . Katonai Munkás-Otthont. Ezeknek a népjóléti intézményeknek a hazatérő katonák ellátása, segélyezése és a munkaközvetítés volt a feladatuk ; a tényleges munkát jórészt a szakszervezetek irányították . L. Katonai Munkás-Otthon Debrecenben. = Debreczeni Újság, 1918. nov. 24. 5. old. ; DFU, 1918. dec. 13 . 5. old. 23 A debreceni munkáspalota. = Debreczeni Újság, 1918 . dec. 25 . 5. old. 24 Sürgős debreceni közmunkák. = DFU, 1919 . jan. 5. 2. old. ; Négy millió koronába kerül a debreceni Munkás-Otthon. = DFU, 1919 . jan. 25 . 2. old.

97

törvényhatósági bizottság is pártolta25. A városi jog- és pénzügyi bizottság más telket - a Péterfia utcán - javaso1t26, a városi tanács pedig tovább b ővítette a nagyszabású tervet : az ugyancsak tervezett kultúrpalota (könyvtár, múzeum, képtár) és a munkás-otthon egyesítését, együttes felépítését határozta el?~ Közben megindult a munkásszervezetek gyűjtőakciója is a költségek egy részének előteremtésére?$ A munkáspalota gondolata tovább élt a proletárdiktatúra idején is. Az akkor márNépháznak nevezett épületr ől a városi tanács 1919. április 3-án tárgyalt utoljára. Ekkor még egy újabb telket - szintén a Péterfia utcán - jelöltek ki, és szakértő bizottságot küldtek ki, hogy véleményt formáljon a szóban forgó helyekről.z9 A román királyi hadsereg előretörése, a város katonai megszállása, majd a Tanácsköztársaság leverése azonban a munkáspalota felépítését is megakadályozta . A Margit fűrdő megvásárlása

Debrecenben a munkásmozgalmi szervezkedés 1920 nyarán indult meg ismét ; ekkor a hatóságok azt is engedélyezték, hogy a Munkásotthonban újra megnyíljanak a szak-egyleti helyiségek. A munkások csak üres és piszkos falakat találtak egykori otthonukban . A megszálló csapatok feldúlták az épületet, a berendezés nagy része elpusztult, összetört, a könyvtárt szétszórták, az iratok elt űntek stb.3° A munkások szorgos kezét és közismert áldozatkészségét kell ismét a szervezeteknek fölvonultatni, hogy ismét egy, a kulturális céloknak megfelelő, a debreceni szervezett munkásokhoz méltó Otthont tudjanak maguknak teremteni" - határozta meg a feladatot az építő-munkások egyik vezet ője.3t S a munkások cselekedtek is : rendbehozták a szobákat, a könyvtárt, átalakították a dísztermet, gondoskodtak a berendezésrő132, majd 1920. augusztus 1-én ünnepélyesen megnyitották a Munkásotthont a3 Ettől kezdve mincY teljesebb élet folyt az épületben . Néhány esemén~t külön is érdemes megemlíteni :: 1921. augusztus 15-én megalakult a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet - amely a munkások élelmiszer- és közszükségleti cikkekkel való ellátását vállalta34 -, 1922. január 29-én a szakszervezeti összvezet őség megtartotta els ő nyilvános gyű lését, 1922. február 26-án pedig-a Szociáldemokrata Párt első népgyűlését.3s Nem sokkal az újrakezdés után, a Margit akkori tulajdonosa, Mondschein Dezs őmeg akart válni az ingatlantól, és ez egybeesett a debreceni szervezett munkásság azon szándékával, hogy jogilag is teljesen birtokába vegye az épületet.36 A vásárlás tervét támogatták a szakszervezeti központok és az SZDP országos titkársága is. A szüksé25 Debreczen szab. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1920-ikévről. Db . 1921 . 281. old. - A bizottság határozatát 1920 . júl. 14-én hatálytalanították . 26 DFU, 1919 . jan. 25 . 2. old. 27 A munkásotthonban lesz a kultúrpalota is . = DFU, 1919. febr. 25 .3-4 . old. 28 DFU, 1919 . febr . 12 . 5. old., márc . 11 . 6. old. ; Népakarat, 1919 . ápr. 2. 4. old. 29 Hová épüljön a Népház? = Népakarat, 1919 . ápr. 4. 3. old. ; A' debreceni munkásotthon telke. = DFU, 1919 . ápr. 4. 4. old. 30 Famunkások Szaklapja, 1920 . aug. 1 . 2. old. ; Építőmunkás, 1920 . aug. 1. 3. old. 31 Épít őmunkás, 1920 . aug. 1. 3. old. 32 Munkások táncmulatsága . = DFU, 1920 . júl. 25 . 3. old. ; DFU, 1920 . aug. 14. 3. old. ; $pít őmunkás, 1920 . aug. 1. 3. old. ; Csiszár Sándor : A debreceni Munkásotthon életéből. = Korok, emberek. Db . 1976 . 101. old. 33 Megnyílik a Munkás-Otthon. = DFU, 1920. júl. 21 . 3. old.; DFU, 1920 . aug. 14. 3. old. 34 HBmL IV. B. 1406/a. 117. 4578/1923 .; Szakszervezeti $rtesítő, 1921 . 10 . sz . okt. 1. 80 . old. 3 5 DFU, 1922 . jan. 31 . 2. old., febr . 28. 2. old. 36 DFU, 1922 . ápr. 22. 3. old. ; Csiszár S.: i. m. 101. old. (szerinte Papp János lakatos, a városi~ fürdő gépésze javasolta a megvételt) . 98

ges összegét társulásos alapon teremtették elő, üzletrészek jegyzésével. Az ily módon létrehívott Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 1922. április 2-án tartotta alakuló ülését.3~ A szövetkezet 800 000 koronáért vette meg a Munkásotthont ; a telekkönyvi átvezetés április közepén történt meg .3 g Nemrég került elő a szövetkezet alakuló ülésén készült jegyzőkönyv . Ebből kiderül, hogy 55 tag volt jelen, 3333 üzletrész képviseletében . A részjegyek túlnyomó többségét (3100) a szakszervezeti központok, a Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Értesít ő c. folyóirat vásárolták meg, egy kisebb hányadát (150) a debreceni szakszervezeti csoportok kollektívan, a fennmaradó töredéket (83) pedig a helybeli munkások egyénenként jegyezték.g9 Természetesen a központi forrásokban benne volt a debreceni munkások tagdíja is ; így ez a segítség is a debreceni szervezett dolgozók, általában a magyar munkásság áldozatkészségéről tanúskodik . Egy-egy üzletrész értékét egyébként 200 koronában állapították meg, amit 10 koronás heti részletekben lehetett fizetni a° A szövetkezet létrejöttéig még nem folyt be minden részlet és akkor még a teljes összeg sem lett volna elegendő, ezért a Typographia c. nyomdászlap szerkesztőségétől 250 000 koronát kértek kölcsön . A hitelt 1923 novemberében fizették vissza. Szerették volna, ha a kamatokat elengedik, ezt azonban a lap irányítói nem helyeselték .4t Valószínű, hogy a kamatok fejében 500 üzletrészt írtak jóvá a Typographiának ; késő bb ugyanis ennyivel volt jelen a szövetkezet közgyűlésein a2 A Debreceni Munkás Otthon -Szövetkezet közgyűlésén jóváhagyták az alapszabályok szövegét is, amelyet a debreceni királyi törvényszék 1922. április 25-én erősített meg . Pontosan négy év múlva, az 1926 . április 25-i közgyűlésen a szabályzátot módosították ; ez a változat fenn is maradt a3 A 42 paragrafusból álló dokumentum tartalmaz~a. mindazt, ami a szövetkezet működésében fontos és szabályozható volt. Figyelemre méltó a 3. §, amely a társulás célját így határozta meg : ;,házvétel, építés vagy bérlet útján tagjainak egészséges, olcsó lakást biztosítani és a munkásosztályhoz tartozó tagjainak és szakszervezeteinek olyan állandó saját otthont létesíteni és fenntartani, ahol tagjai és azok családtagjai szórakozást találnak. és kulturális igényeiket zene, tánc, dal, színművészet stb. gyakorlásával és előadásával fejleszthetik." Az első szándék - azaz hitelnyújtás lakásszerzéshez - sosem valósult meg; a kulturális programot pedig taktikai-politikai megfontolásokból kellett hangsúlyozni . A belső demokratizmus irányába mutat, hogy a 7. § szerint a közgyűlésen minden részvényesnek egy szavazata volt,.függetlenül attól, hány üzletrészt jegyzett és fizetett ki. A szövetkezet legfő bb irányító szerve az évenként összehívott közgyűlés volt (18 . §); ezen választották - három évre - a három igazgatósági tagot és melléjük (tanácskozási joggal) a legfeljebb öttagú igazgatói tanácsot (27 . §), valamnt - egy évre - az öt felügyelő bizottsági tagot (33 . §). Az igazgatóság saját köréből elnököt éralelnököt választott (28 . §) és vezette a szövetkezet összes ügyeit, kezelte a vagyont, képviselte kifelé (32 . §) aa A felügyelő bizottság els ősorban a pénzügyek vitelét ellenőrizte, de időnként

37 Szakszervezetek Központi Levéltára . Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet . Vegyes csomó 1922 . (A továbbiakban : SZKL, DMOSZ) 38 DFU, 1922 . ápr. 22 . 3 . p. 39 SZKL, DMOSZ - 1922 . 40 Uo . 41 Uo . - 1923 . 1 . f. 42 Uo . - 1934 . 2. f., 1939 . 1 . f. 43 Uo . - 1926 . 44 A házigazgatóság szerepéről l. még: HBmL XV. 11 . 12 . d. 267.

9~

az ügyintézés egészét is megvizsgálta (34-35 . §). Bár ezt az alapszabály nem írta elő a közgyűléseken a jelölőbizottságba a szakszervezeti csoportok delegáltak tagokat .°s A Munkás Otthon Szövetkezet megalakulását, illetve az ingatlan megvásárlását követően az üzletrészek száma egy ideig fokozatosan emelkedett, miközben a részvényesek száma valamelyest csökkent : egy 1923-ban kelt hatósági jelentés 52 tagot és 4400 részjegyet említett a6 A stabilizáció nyomán a részvények értéke 4 pengő lett; ezt már a fentebb idézett, módosított alapszabályba is belefoglalták.4' Az üzletrészek ezután is cserélődtek. Az 1939. december 31-re datált lista szerint a szövetkezetnek 102 tagja volt, akik összesen 4200 részjegyet birtokoltak, 16 800 peng ő értékben. Az ún. nagyrészvényesek ugyanazok voltak, mint a húszas évek elején : Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége 575 Magyarországi Famunkások Országos Szövetsége 500 500 Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége Szociáldemokrata Párt gazdasági hivatala 500 Szakszervezeti Értesítő 500 500 Typographia Magyarországi Cipészmunkások Országos Szövetsége 250 Magyarországi Szabómunkások Országos Szövetsége 250 Magyarországi Élelmezési Munkások Országos Szövetsége 150 Magyarországi Könyvkötők Szakszervezete 50 Húsipari Munkások Szövetsége 50 12 Budapesti pincér- és éttermi munkások Magyar Vasutas Szövetség 10 5 Villamos c. szaklap A debreceni szakszervezeti csoportok közül az alábbiak léptek be a szövetkezetbe éttermi munkások 50 45 építőmunkások famunkások 30 nyomdai munkások 25 15 kereskedelmi alkalmazottak vas- és fémmunkások 15 bőripari munkások 10 élelmezési munkások 6 szabómunkások 5, továbbá a nyomdászok segélyegylete 1 részjegy megvételével . Az egyéni tagok száma ekkor 78 volt Barcza Lajos 1, Barnabás Károly 1, Bartha József 1, Bálint Lajos 3, Bálint Lajosné 1, Berger Jenő 1, Bernstein Lajos 1, Birtha Ferenc 1, Bodnár Imre 1, Bordás Benjámin 5, Breuer József 2, Burai Lajos 1, Cimmer Lajos 1, Csehi István 1, Csiszár Sándor 1, Deutsch Lipót 1, Fésűs József 2, Figula János 1, Friedrich Ferenc l, Gacsárdi József 1, Hevele Antal 5, Holló János 1, Horváth Ferenc 1, Horváth 45 PI Arch . 666. f. I . cs . 1925/1 8. M$MOSZ debreceni csoport vezetőségének jegyzőkönyvei, 1930 . ápr . 3. 46 HBmL IV . B. 1406/a. 117. 4578/1923. -Ezt veszi át : Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története . Db . 1970 . 177 . old. 47 L. 7. § -SZKL, DMOSZ - 1922 .

100

Pál 1, Kaszás István 1, Kiss Sándor 2, Kollmann Ignác 1, Kosztelni Lajos 1, Kovács Imre 1, Kovács István 1, Kovács Lajos (könyvelő) 2, Kovács Lajos (keresked ő) 1, Laboncz András 1, Laskai József 1, Lukács János 3, Lukács Jánosné 2, Mogyorósi Lajos 5, Müllner Róbert 5, Nagy János 1, Nagy Lajos (sütő) 1, Nagy Lajos (cipész) 1, Nánási Lajos 5, Novák Károly 1, Nyalka Imre 10, Orbán Lajos 2, Papp János 1, Pataki Gyula 1, Pányoki Lajos 2, Peskó Lajos 1, Récsei Lajos 5, Ring Ferenc 1, Ring Jen ő 3, Sarkadi Lajos 1, Sándor József 2, Schwarcz Ern ő 1, Siket Imre 1, Sterbinszky László 1, Szabadi János 1, Szabó Ferenc 2, Szabó Péter 1, Szanyi Mihály 1, Szentpéteri István 1, Szentpéteri Istvánné 1, Székely Lajos 1, Szilágyi Imre 3, Szilvási István 2, Szintai Sándor 1, Szliva János 3, Szmerka József 2, Szűcs Gábor 5, Tapler István 5, Tarcsai Gábor 5, Tokai István 1, Tóth Lajos 1, Tőkés Sándor 1, Trunkó Barna 1, Végh Dezső 2, Wágner István 1 üzletrészt vásárolt.48 A testületi és személyi névsor ezután már nem változott ; legalábbis az 1946-ban és 1947-ben készült jegyzéken ugyanezek a nevek szerepeltek .49 Élet a Munkásotthonban A debreceni Munkásotthon a Károly Ferenc József út 3. sz. alatti 478 négyszögöles telken állt, az akkor még létező Fürdő utca sarkán. Északról a Műkőgyár épülete, keletről pedig a Margit fürd ő telepe határolta . A fő utcai front tégla-, a Fürdő utcán léc-, a fürdő felől pedig sodronyháló-kerítése volt. Egy ipari vasút vágánya (a Műkőés Rex-gyáré) is átvezetett az ingatlanon. Az egy tömböt alkotó téglaépületet cseréppel fedték s° A Munkásotthon alapterülete az ismert forrásokban nem szerepel; alaprajza viszont egy 1943-ban kelt irat mellékleteként megmaradtat : [ld . 102 . oldal .] A jelzett helyiségeken kívül használhatták még a pincét is; továbbá az udvaron isszerveztek különféle rendezvényeket. Az épület kiemelked ő értéke volt a 20 m hosszú, 9,5 m széles és 8 m magas nagyterem, amelyhez egy színpad is tartozott . E díszterem nagy és díszes tükrökkel van felszerelve - olvasható egy 1942-es leírásban -, alsó falai faburkolattal varinak ellátva 150 cm magasságban, padlózata parketta-burkolat, mennyezete pedig freskó díszítésekkel vannak(!) ellátva."s 2 A Munkásotthon berendezési tárgyai is a szövetkezet tulajdonát képezték ; a szakszervezeti csoportok ezeket is - akárcsak a helyiségeket - bérelték, önálló leltárt nem is vezettek.a3 A szakcsoportok a tagdíjhoz csatolt, külön e célra szedett hozzájárulásból fizették a házbért ; a gazdasági válság idején azonban ez elmaradt és ezért - a központok engedélyével - a tagdíj bizonyos hányadát fordították erre sa A székház fenntartására (fűtés, világítás, víz, adó, gondnok fizetése stb .) szolgáltak még a bálok és a tánctanfolyamok, kisebb mértékben a műsoros estek bevételei is ss 48 A listát 1. uo . - 1939 . 1 . f. 49 Uo. -1947. (1946. dec. 31-i és 1947 . dec. 31-ilista) . Annyi változás volt mindössze, hogy Barnabás Károly és Ring Jenő ezeken 2-2 üzletrésszel szerepelt, Szintai Sándor neve helyett pedig Szintai-t írtak. 50 PI Arch . 701. f. 46 . ő. e. Sebestyén Lajos okleveles építész szakvéleménye a Munkásotthon ingatlanáról, 1940 . ápr. 4. - Egy másik forrás (HBmL XI . 209/a. 2. 34. old.) 477 négyszögölt emut, egy 1938-as levél pedig 465-öt (PI Arch . 701. f. 46 . ő. e.). 51 HBmL IV . B. 901/a. 153/1943 . 4. lev. 52 SZKL, DMOSZ - 1942 . 19 . f. 53 HBmL XV . 11 . 12. d. 267. 54 Typographia, 1922. aug. 11 . 3. old. ; HBmL XV. 11 . 10 . d. 203. 3. lev. - 1931 . ; HBmL XV . 11 . 10 . d. 197. - 1936 . ; HBmL XV. 11 . 12 . d. 267. - 1930 ., 1931 . 55 DFU, 1925 . dec. 25. 24 . old. ; PI Arch . 666. f. I . cs . 1925/1 8. - 1927 . dec. 29 .

Károly Ferenc József úti Munkásotthon alaprajza Helyiségek megnevezése :

I. Előtér

X.

VII.

II . Ruhatár III. Iroda IV. Bőripari m. befizető V. El őtér

VI. Nyári társalgó VII. Épít ő m. befizető

V1II. Fa- és vasm. befizető IX. Gondnoki lakás X. Gondr4okilakás XI. Színpad XII. Díszterem XIII. Biliárd-szoba

XII.

XIV. Olvasó

V.

XV . Szabó m. befizető

XVI. Sütő m. befizető XVII . W. C.

XIV.

XV. XVII.

XVL

Egy hatósági intézkedés nyomán 1921-22-ben minden debreceni szakszervezetnek be kellett költözni a munkásotthonba .56 Ekkor még elegend őnek bizonyult a hely; legalább egy íróasztala és egy szekrénye minden csoportnak volts' Később, a konazoíidáció időszakában szaporodott a szakszervezeti csoportok száma, így egyre zsúfoltabb lett a ház . Ezzel is - meg a belső ellentétekkel is - összefügg, hogy a nagyobb, anyagilag erősebb szervezetek az 1920-as évek második felében külön :székházat, otthont létesítettek : a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége 1926-bansg, a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betű önt ők Segélyező Egyesülete 1928-bans9, a Magánalkalmazottak Szövetségének helyi fiókja pedig 1929-ben 60 Ekkortájt, 1928-ban a MÉMOSZ debreceni csoportja is foglalkozott az önálló otthon felállításának tervévelbr, ez viszont nem valósult meg . A debreceni munkások túlnyomó többsége magáénak érezte a Munkásotthont. Hivatalos nevén ritkán emlegették. Ha szóba került, többnyire csak így beszéltek róla : a Margit" . Ez a közszájon forgó elnevezés azonban jóval többet jelentett, mint az épület egykori rendeltetésére, eredetére való utalás . Az, hogy e szép és kedves nő i név végleg rajtaragadt a Munkásotthonon, jelezte a munkások szoros érzelmi köt ődését az épülethez, szervezeteihez . A Margit" az 1920-30-as években a debreceni szervezett munkásmozgalom igazi otthona volt. A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek tagjai itt találkoztak a hét különböző napjaira beosztva. Bár a szobák külön nyíltak, a szakmák közötti barátkozásra, kapcsolatfelvételre, a tapasztalatok kicserélésére, a közös akciók szervezésére kiváló alkalmat nyújtott a közös fedél. A Margitba jártak az ifjúmunkások és a város munkásasszonyai, munkáslányai is. Itt működött 1927-től a Gyermekbarát Egyesület, 1928-34 között az Alkoholellenes Munkásszövetség és az Eszperantista Munkások Egyesülete. Hosszú id őn keresztül itt edzettek a Debreceni Munkás Testedző Egylet sportolói, köztük az országos hírű birkózók. A Munkásotthon helyiségeiben a felsorolt egyesületek, szervezetek fedezete alatt szervezkedtek az illegális kommunista mozgalom debreceni aktivistái, csoportjai, itt alakultak meg a KMP helyi sejtjei. A fiatal munkások a Margitban sajátították el az osztályharc alapvető módszereit, itt ismerkedtek meg a márxizmus eszméivel. Itt bonyolították le az ideológiai és politikai szemináriumokat, vitaesteket. E falak között nevelődtek a forradalmi munkásmozgalom kiemelked ő harcosai . Ebben az épületben szervezték a sztrájkokat, a tüntetéseket, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a bebörtönzött kommunisták és családjaik segélyezését. Innen, e helyről irányították a tiszántúli megyék földmunkásainak és szegényparasztjainak harcát . A Margitban osztották szét a Népszava példányait, itt adták ki 1930-38 között az SZDP helyi folyóiratát, a Várospolitikai Szemlét és itt szerkesztették 1933-34-ben A Mi Utunk c. kommunista lapot is. A debreceni munkásművelődésnek szintén a Margit volt a központja . Közel 5000 kötetes könyvtára volt, műkedvelő színjátszó csoportok, dalárda, egy ideig szavalókórus és képzőművészeti kör is szervez ődték. A téli ismeretterjeszt ő előadássorozatok

56 Erdélyi Károly : A debreceni Nyomdász-Egyesület harmadik huszonöt éve. 1922-1947. Db .

1947 . 19. old. 57 Csiszár S. : i. m. 102. old. 58 A Kaosz, házavató ünnepélye. = Debreczen, 1926 . jú1. 6. 5. old. 69 DFU, 1928 . szept. ll. 4. old. ; Typographic, 1928. szept. 14 . 2. old. Vö . Erdélyi K. i . m. 44-45. old. b0 DFU, 1929. nov. 17. 11 . old. 61 PI Arch . 666. f. I. cs . 1925/1 8.

103

és az irodalmi felolvasóestek, délutánok még a város haladó, érdeklőd ő értelmiségét is idevonzották:6z A Munkásotthonban a harmincas évek végéig - kisebb visszaesésekkel - élénk, zajos élet folyt; helyiségei nyitva álltak a szervezett munkások, egyáltalán minden debrecer_i munkás előtt. Egy nem várt hatósági lépés azonban lényeges változást hozott : 1938 őszétő l katonaságot szállásoltak be az épületbe, aminek következtében az SZDP és a szakszervezetek tevékenysége fokozatosan szűkült. Ráadásul a pénzügyi gondok is szaporodtak ; csak nagy erőfeszítések árán sikerült megmenteni a székházat. Pénzügyi gondok, katonai igénybevétel, bezárás A Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet szinte kezdettől fogva anyagi gondokkal küszködött . Az első években még fedezték valahogyan a bevételek a kiadásokat, de amint a karbantartás terhei is jelentkeztek, egyre többször kellett szembenézni a nyomasztó financiális problémákkal . Már 1927-ben elmaradt a javítási munkálat végrehajtása" az anyagiak hiánya miatt"63; 1928-ban a rádiót csak a szakszervezeti csoportok segítségével tudták felszerelni.64 A házigazgatóság megpróbálkozott a lakbér emelésével is.65 Ez sem sokat segített, ezért kénytelenek voltak kölcsönöket felvenni, mégpedig a Munkásotthon ingatlanára : 1929 elején már 12 000 pengő teher volt rajta.66 A gazdasági válság éveiben tovább rosszabbodott a helyzet 6'; jellemző, hogy a gondnoknőnek is kevesebbet tudtak fizetni, majd meg is vonták a pénzbeli járandóságot .b8 1932-t ől a tüzelőt is hitelbe, majd ínségsegélyként kapták a várostó1 .69 Mivel a szakszervezetek és az SZDP anyagi ereje is csökkent - és ez kés őbb sem javult -, a lakbérátalányt, hozzájárulást is mérsékelni kellett .° Az újabb és újabbkölcsönök miatt 1934 végén csak a fő hitelez ő, a Városi Takarék és Hitelintézet Rt. követelése megközelítette a 15 000 pengőt.~~ A szorító gondok enyhítésére 1936 tavaszán felvetődött, hogy adják el az ingatlant . A városnak ajánlották fel azzal a feltétellel, hogy a szövetkezet 25-30 évre haszonélvezetet kap .'2 Végül is erre nem volt szükség, mert több hónapos erőfeszítéssel sikerült annyi pénzt összeszedni - az SZDP-központtól, újabb kölcsönnel, a munkásszervezetekt ől stb. -, hogy megszabadultak az elárverezéstől,~3 néhány tartozásra pedig haladékot kaptak .~4 A perlés és az árverezés veszélye azonban nem múlt el : a Városi Takarék és Hitel62 Minderről: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Db . 1970 . 177. old . ; Bényei M. : i . m. 30-41. old. ; Gáll Lajosné Holló Etelka : Kulturális élet a debreceni szervezett munkásság körében. = Korok, emferek. Db . 1976 . 107-109. old. 63 PI Arch . 666. f. I. cs . 1925/1 8. - 1927 . dec. 29. 64 Uo . - 1928 . nov. 8., nov. 16 . 65 Uo . - 1928 . febr . 23 ., márc. 1., 8., 22 ., 29 . 66 Uo . - 1929 . febr . 21 . 67 Uo . - 1931 . okt. 1 . ; SZKL, DMOSZ - 1933 . 1. f. 68 HBmL Debr . iJgyészség 1934 . B. 2294 . ; DFU, 1935 . dec. 1. 3. old. 69 SZKL, DMOSZ - 1934. 4. f. ; HBmA A debreceni pártszervezet végrehajtó bizottsága jegyzőkönyve, 1934 . jún. 12 ., 19., jú1. 3., 10 ., nov. 6., 1935 . dec. 3 . -A törvényhatósági bizottság 1935 végén - belügyminiszteri jóváhagyással - elengedte az addigi 1621,05 P tüzelődíj tartozást. L. Debrecen sz . kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1935_ évről. Db . 1936 . 1450 . old . ; SZKL, DMOSZ- 1936. 3. f. 70 HBmA A debreceni pártszervezet vb jegyzőkönyve, 1935 . nov. 12., 26 ., dec. 3.; SZKL, DMOSZ 1935 . 5-6. f. 71 Pontosan : 14 972 pengő 17 fillér volt a tartozás. SZKL, DMOSZ - 1934 . 72 Uo . - 1935 .5-6 ., 7. f. 73 PI Arch. 658. f. 6/21 2. ő. e. 22 . lev. - 1937. ápr. 26. 74 Uo . 25 ., 40., 42 . lev.

104

intézet Rt. 1938-ban, majd 1940-ben is felmondta a 14 000 peng ős kölcsönt, a debreceni Pénzügyigazgatóság pedig 1941-ben indított végrehajtást a Munkás Otthon Szövetkezet ellen 874 pengő közadótartozás címén. Csak Györki Imre szociáldemokrata ügyvéd, országgy űlési képviselő közbenjárásával, a szakszervezeti és pártközponttól kapott pénzekkel, valamint a munkások körében folytatott gy űjtéssel - vagyis kisebb összegek idő nkénti befizetésével és a hitelek átcsoportosításával - sikerült elhárítani a veszélyt .~s Mindazonáltal a tartozások összege tovább n őtt, 1941 végén már megközelítette, 1942-ben pedig meghaladta a 24 000 pengőt.~6 Az anyagi helyzet romlásához hozzájárult az is,hogy 1938 őszétől a Munkásotthont mind gyakrabban vették igénybe honvédelmi, katonai célra. Elő ször 1938. október 10-től november 27-ig, majd 1939. április 4-t ől rövid megszakításokkal szinte állandóan voltak katonai egységek az épületben . Kivételt jelentett az 1941 . február 14-től augusztus 4-ig terjed ő néhány hónap, amikor a téglavető i vízkárosultaknak foglaltak le hat helyiséget . A dísztermet minden alkalommal használták, így kiesett a táncmulatságok és tánciskolák bevétele (1938-1942 között kb. 8-9000 pengő), amiből a mindenkori adót és a többi állandó kiadást fizették. A katonaságtól és a városi hatóságtól kapott térítés messze nem fedezte a költségeket és az okozott károkat.' Más természet ű gondként jelentkezett, hogy a katonaság egyre több helyiséget foglalt el : 1940-ben három, 1943-ban két szobába szorultak a szakszervezetek és az SZDP. Ilyenformán a mozgalmi-szervezeti élet a minimálisra korlátozódott és még jobban visszaesett a kulturális munka? 8 A Munkás Otthon Szövetkezet a magas adóteher és a sorozatos, folyamatossá vált beszállásolás miatt 1942. november 5-én panasszal fordult a belügyminiszterhez .~9 Ekkortájt kérte a Magyarországi Munkásegyesületek Szövetsége is, hogy a munkásotthonokat szabadítsák fel a katonai igénybevétel alól.$° A kettős akció nyomán a Belügyminisztérium el is rendelt egy vizsgálatot Debrecenben, de csak hónapok múlva, 1943. május 19-én. Az utasítást a főispán kapta, aki átadta az ügyet a polgármesternek, ő pedig a város katonai és illetőségi ügyosztályával vétetett fel egy jegyzőkönyvet 1943. június 21-én . Ennek alapján a fő ispán jogtalannak minősítette a Munkás Otthon Szövetkezet azon kérelmét, hogy az épületet kapja vissza, mivel a két irodahelyiség elegendő a munkásságnak.8t A német megszállás az addigi szűk lehető ségektől is megfosztotta a debreceni munkásszervezeteket. 1944. március 23-án feloszlatták a Szociáldemokrata Pártot és a szakszervezeteket, a Munkásotthont pedig végleg bezárták .82 A helyiségeket németek foglalták el és az egész otthont lefoglalták, kitéve ezzel a sorozatos légitámadások célpontjául ." 83 75 Minderről: HBmL XI . 209/b. 2., 14-16.; PI Arch . 701. f. 46. ő. e. - 1938 . máj. 9., jún. 18 ., júl. 4., 1940 . jan. 7., 19 ., ápr . 12., máj. 4., aug. 21 . ; PI Arch . 651 . f. 6/1939. I. 14. lev. ; SZKL, DMOSZ - 1938 . 5. f., 1939 . 5., 9-10., 33 . f., 1941 . 27. f., 1942 . 18-20., 28 . f. 76 SZKL, DMOSZ - 1941 . 2. f., 1942 . 22. f. 77 Uo . - 1942. 19-23. f. -Korábbi adatok : uo . 1939 . 14., 18 . f., 1940 . 11 ., 31 ., 38 . f., 1941 . 1516 . f. ; PI Arch . 701. f. 46 . ő. e. - 1938 . okt. 11 . ; HBmL IV . B. 901/ a. 13 . 319/1938 ., 14 . 284/ 1939 . 78 PI Arch . 658. f. 6/21 2. ő. e. 83 . lev. ; HBmL IV . B. 901/ a. 17 . 153/1943 . 79 SZKL, DMOSZ - 1942 . 19-23. f. 80 PI Arch. 658. f. 6/21 2. ő. e. 70 . lev. 81 HBmL IV. B. 901/a. 17. 153/1943 . 82 Újjáépül a debreceni munkásmozgalom harcainak színhelye, a Margit". = Tiszántúli Néplap, 1949 . febr . 13 . 9. old. - Kovács János emlékezete szerint március 24-én hirdették ki a feloszlató parancsot: A debreceni szociáldemokrata mozgalom a német megszállás és a felszabadulás hónapjaiban . = Korok, emberek . Db . 1976 . 263. old. 83 SZKL, DMOSZ - 1944 . 13 . f. 105

Epilógus A háború alatt a Munkásotthon épülete súlyos károkat szenvedett, berendezése teljesen elpusztult vagy elkallódott, az iratok túlnyomó része is megsemmisült . A díszterem freskóit már a többéves katonai beszállásolás idején ellepte a füst.g4 A 75~-ban romépületnek nyilvánított ház továbbra is a Munkás Otthon Szövetkezet tulajdonában maradt. Kihasználva az infláció kínálta alkalmat, a szövetkezet egyik vezetője, Tóth László 1945 novemberében kifizette a Városi Takarék és Hitelintézet Rt.-nek a tartozást, így az adósságterhek megszűntek.85 A debreceni munkásság nem nyugodott bele egykönnyen, hogy elvesztette egykori otthonát . A felszabadulás után több kezdeményezés is született a megmentésére . 1945 szeptemberében a Szociáldemokrata Párt támogatásával alakult meg a Munkásotthon Újjáépít ő Bizottsága86, majd a DMTEpróbálkozott néhány helyiség helyreállításával$', 1946 decemberében pedig a szakszervezetek szakmaközi bizottsága kívánta itt újra létrehozni a székházát$$, anyagiak hiányában azonban mindegyik akció kudarcot vallott . 1947 júniusában a Gyermekbarát Egyesület helyi csoportja akarta rendbehozni és használni az épület keleti részét ; de ez a terv sem vált valóra.g 9 Négyéves szünet után 1947. november 9-én tartotta meg összevont ülését a Munkás Otthon Szövetkezet igazgatósága, felügyelő bizottsága és igazgató tanácsa. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a vezetőség ekkor még úgy képzelte, hogy az épület felújítható . 9° Az újrakezdés szándékát jelezte az is, hogy 1948. január 24-én hivatalosan is felvétették a szövetkezetet a cégjegyzékbe. 9t A Munkás Otthon Szövetkezet további működéséről azonban nincs adatunk . A Munkásotthon egy részét viszont a postásszakszervezet dolgozói 1949-ben komoly anyagi áldozatok árán rendbehozták, felújították . Eladták a volt Posta Altiszti Egyesület székházát, a szakszervezettő180 000 forintot kaptak, mozgósították a posta szakiparosait és mások is sok társadalmi munkát végeztek . Így nyílhatott meg 1949. június 18-án a postások új otthona, művelődési háza.9 z A létesítmény 1956 első felében az úttörőknek adott helyet93, majd 1957-1964 között a városi-járási munkásőrség székháza volt94. Aztán az épületet lebontották. Ma már csak az idősebbek emlékeznek rá, milyen is volt, hogyan nézett ki a Margit. Egyre sűrűbben idézzük fel viszont az egykori Munkásotthon politikai, szellemi örökségét : a többet, jobbat akarás szándékát, a tenni vágyás, a helytállás példáját. A Munkásotthon története ma már szinte legenda, neve a debreceni haladó hagyományok egyik jelképévé magasztosodott .

84 Uo . - 1944. 13 . f. ; Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1945-1948. Db . 1981 . 279. p. (a továbbiakban : Vál. dok.) A freskókról : SZKL, DMOSZ - 1942. 22 . f. 85 Vál. dok. 279. old. 86 Felhívás Debrecen város dolgozóihoz és demokratikus polgárságához! = Tiszántúli Népszava, 1945 . szept. 13 . 3. old. 87 Vál. dok. 279 . old. 88 SZKL, DMOSZ - 1946 . 36 . f., 1947 . 50 . f. 89 Uo . - 1947 . 87 . f. 90 Vál. dok. 278-279 . old. 91 SZKL, DMOSZ - 1948 . 1 . f. 92 Érdemes volt küzdeni . . . = Tiszántúli Néplap, 1949. jún. 21 . 3. p.; Gy őrfz Imre : Az olvasó véleménye. A Margit". = Hajdú-bihari Napló, 1984 . nov. 13 . 4. old. 93 Győrfi L : i. m. 94 Felkai Ferenc : A Margit". Egy régi ház története. = Hajdú-bihari Napló, 1962 . ápr . 30 . 16 . old. 10 6