A munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségei Írta: Kálmán László
A tűzvédelem jogszabályi rendszere Talán túlzás lenne azt állítani, hogy az ősember is foglalkozott már tűzvédelemmel, de a régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy elődeink igen gyakran óvatosak voltak a tűzhelyek létesítésénél. Például a tűzhelyet kősorral, agyaggúlákkal kerítették körbe, vagy gödröt ástak a tűznek. Az ókor legcivilizáltabb államaiban tűzvészkor már volt mit veszíteni. Nem véletlen, hogy a tűz elleni fellépés első adatai is innen származnak. Az első magyar tűzvédelmi előírásként Szent István rendelkezését tartjuk számon: „Vasárnaponként mindenki köteles templomba menni, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik.” A megfelelő tűzvédelem hiányában gyakran pusztítottak sok áldozattal járó tűzvészek, emiatt drákói szigorral sújtották a gyújtogatókat. Magyarországon a XVIII. század derekán egyáltalán nem volt kielégítő a tűzrendészet szervezete és technikai felkészültsége. II. József 1788-ban olyan országos tűzoltalmi intézkedést adott ki, amely négy csoportba osztotta a feladatokat: az első részt ma megelőző tűzvédelemnek nevezzük, a második rész a tűzjelzés, riasztás intézkedéseit tartalmazta, a harmadik rész az oltáshoz adott utasításokról szól, a negyedik rész pedig a mai megelőző tűzrendészetnek felelt meg. Az előbbi alapelvek gyakorlatilag megjelennek a mai kor tűzvédelmi jogszabályrendszerében, természetesen a társadalmi-, technikai-műszaki fejlettség szívvonalán.
1
A tűzvédelmi tevékenységet számos törvény, jogszabály szabályozza. A legfontosabbak – a teljesség igénye nélkül – a következők: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 180/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetése és elszámolása rendjéről, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módjáról 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 48/2005. (X. 31.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ 5.0) (2015. március 5-ig hatályban van a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat)
2
A tűzvédelem és munkavédelem kapcsolata A közbiztonság meghatározó, szerves részeként működő tűzvédelem célja, hogy a jogszabályok és szabványok segítségével a valós élet valós problémáira nyújtson megfelelő megoldási lehetőségeket, feladata az, hogy a tűzvédelmi szabályok következetes betartatásával és betartatásával védje az állampolgárokat, teremtse meg a tüzek oltását célzó hatékony beavatkozás feltételeit, és biztosítsa a beavatkozó tűzoltóság alapvető biztonságát is. A tűzbiztonság megteremtése és megfelelő szinten tartása össztársadalmi feladat, ezért a célok megvalósításához a tűzvédelem terén jelentkező feladatokat az állampolgárok, társszervek, gazdálkodó szervezetek, önkéntes szervezetek, és nem utolsósorban a hivatásos, a létesítményi, önkormányzati tűzoltóságok együttműködésével biztosítják A gazdasági élet szereplői, a mikro- és kisvállalkozások a munkavédelmi vállalkozási szférától, szakemberektől sajátos szolgáltatást igényelnek, általában komplexen igénylik a munka- tűz- és környezetvédelmi feladatok ellátását. Alapvető igényük, hogy a munkavédelmi szakember a problémákat oldja meg, pénzt igénylő észrevételei általában ne vagy nagyon indokolt esetben legyenek, a biztonsági hatóságok ellenőrzései számottevő hiányosságot ne állapítsanak meg, és elvárás az is, hogy ezeket a helyzeteket megfelelően kezelni tudja. A sajátos megrendelői igény kielégítése szükségessé tette, generálta: a munkavédelmi és tűzvédelmi szakemberek képzésének összehangolását, ennek következtében egyre több munkavédelmi szakember szerzett tűzvédelmi szakképesítést, felerősítette a tevékenységek ellátásának szolgáltatóktól történő megrendelését, egyre többen látják el a munkavédelmi és tűzvédelmi (környezetvédelmi) feladatokat kapcsolt munkakörben, akiknek alapvetően szükséges, hogy ismerjék, el tudják látni, kellő szakmai tartalommal tudják előkészíteni a munkáltatók intézkedéseit, döntéseit.
3
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról A törvény hatálya kiterjed: Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre, Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó, Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben – ellenszolgáltatás nélkül – életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. A törvény meghatározza, szabályozza: a tűzvédelmi hatósági feladatokat, a magánszemélyek, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a tűzvédelmi és műszaki mentési tevékenység, valamint a tűzoltóság irányítását, a tűzoltóság szervezeteit. A tűzvédelem központi irányítását a − katasztrófák elleni védekezésért felelős – belügyminiszter a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) vezetője útján gyakorolja. A BM OKF főigazgatója irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét, közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok, a létesítményi tűzoltóságok és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét.
A tűzvédelem szervezeti keretei A tűzoltóság a tűzoltási és műszaki mentési közszolgáltatás, valamint a tűzvédelmi szakigazgatási feladatok ellátására létrehozott és fenntartott szervezetrendszer. A tűzoltóság fogalom gyűjtőfogalom, több szervet foglal magában. A tűzoltóság szervei közé tartoznak: a hivatásos tűzoltóság, (állami), az önkormányzati tűzoltóság, (önkéntes) a létesítményi tűzoltóság. A hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság.
4
Az önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság. A létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság. Közvetlenül nem tartoznak a tűzoltóság fogalomkörébe, mégis itt kell említeni a tűzvédelem ellátására alakult települési önvédelmi szervezeteket, a tűzoltó egyesületeket. A tűzoltó egyesület a székhely szerinti településen tűzoltási, műszaki mentési feladatokban közreműködő társadalmi szervezet. Törvényi rendelkezés, hogy a hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
5
Az új OTSZ − Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett – és ma már nem hatályos − Országos Tűzvédelmi Szabályzatot több alkalommal módosították, azonban: így sem tudta megfelelően követni a műszaki fejlődést és az európai uniós szabványok hazai átvételét, az OTSZ egyes előírásai a tervezői szabadságot erősen korlátozták, a műszaki fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazását erősen gátolták, rendszeresen értelmezési problémák jelentkeztek a jogalkalmazók részéről, speciális esetek szabályozását nem tartalmazta (pl. aluljáró, közúti alagút, metró), szerkezeti felépítése és a követelmények egy része mára már elavult, valamint a jogszabályban történő eligazodást a terjedelme rendkívül megnehezítette. Indokolttá vált egy teljesen új megközelítésen alapuló szabályozás kidolgozása, amelyet a Belügyminisztérium hosszas előkészítés és szakmai egyeztetés után léptetett hatályba Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0) 2015. december 5-ei kiadásával mérföldkőhöz érkezett a hazai tűzvédelmi szabályozás. Ilyen jelentős változást eddig csak a 2008-as tűzvédelmi jogszabályi változások hoztak. Minden szakembernek és tűzvédelemhez kapcsolódó területnek jelentős szemléletváltásra van szüksége, hogy megfelelően alkalmazkodni tudjon a jogszabályi elvárásokhoz. Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Az új szemlélet szerint a BM rendelet egy alapvető gerincet ad a tűzvédelemnek, amely biztonsági szinteket fogalmaz meg, műszaki és egyéb elvárásokat nem. Ennek megfelelően a régi szabályzattól eltérően jogszabályi szinten az új OTSZ csak a konkrét tűzvédelmi követelményeket (általános követelmények, kockázattól függő követelmények, rendeltetéstől függő követelmények), illetve az elvárt biztonsági szintet tartalmazza. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) meghatározza: az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. Az OTSZ mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz, melyek által meghatározott biztonsági szint több módon is biztosítható: a vonatkozó nemzeti szabvány betartásával, a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvekben rögzített megoldások alkalmazásával, vagy ezektől eltérő, de azonos biztonsági szintet nyújtó, a tervező által igazolt megoldással (kérelemre − tűzvédelmi hatóság jóváhagyásával). Az OTSZ-ben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása,
6
a jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása, átalakítása, megszüntetése, használata, gép, berendezés, eszköz használata, tárolása, anyagok előállítása, használata, tárolása, egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata, a szabadtéri rendezvények tartása, valamint egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység során.
A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérés abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja a rendeletben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet. A rendelet – törekedve arra, hogy a jogalkalmazók lehetőleg azonosan tudják értelmezni az előírásokat – 200 tűzvédelemhez kapcsolódó fogalmat határoz meg, definiál. A rendelet áttekinthetősége érdekében felsoroljuk a fő fejezeteket. Az OTSZ fejezetei: I. fejezet II. fejezet III. fejezet IV. fejezet V. fejezet VI. fejezet VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet X. fejezet XI. fejezet XII. fejezet XIII. fejezet XIV. fejezet XV. fejezet XVI. fejezet XVII. fejezet XVIII. fejezet XIX. fejezet XX. fejezet XXI. fejezet XXII. fejezet I – XX
Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések Védelmi célok és tervezési alapelvek Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás Általános szerkezeti követelmények Tűzterjedés elleni védelem Rendeltetéstől függő létesítési követelmények Kiürítés Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények Hő és füst elleni védelem Hasadó és hasadó–nyíló felületek Speciális építmények tűzvédelme Villamos és villámvédelmi berendezések Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai Beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok Beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények Használati szabályok Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Tűzvédelmi Megfelelőségi Kézikönyv Záró rendelkezések Mellékletek
A fejezeteken belül további alfejezetek tartalmazzák a speciálisabb követelményeket, melyek használhatóságát – különösen a jogszabályt rendszeresen használók esetén – elősegítené, ha lenne hozzá tartalomjegyzék. A fejezetek felsorolásából látható – bár lényeges mennyiségű joganyag átkerül a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe –, hogy a jogszabály nagy terjedelmű, átláthatóságát, áttekinthetőségét nem lesz könnyű elsajátítani, annak ellenére, hogy terjedelme lényegesen lecsökkent. (A „régi” OTSZ 633 §-ával szemben az új OTSZ csak 289 §-t tartalmaz.)
7
Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő, illetve választható műszaki megoldásokat, számítási módszereket a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) tartalmazzák, amelyek jelenleg kidolgozás alatt vannak. A TvMI egy olyan szakmai tervezési segédlet, megoldásgyűjtemény, amelynek az alkalmazása javasolt, de nem kötelező. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ajánlásokat tartalmaznak a tervezők számára, például a jogszabályi előírásokat kielégítő műszaki megoldásokra. Első ütemben az alábbi témakörök kidolgozása kezdődik meg a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek megalkotási folyamatában: tűzterjedés elleni védelem, kiürítés, hő és füst elleni védelem, beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok, tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények, beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok, tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv, számítógépes tűzszimuláció, villamos és villámvédelmi berendezések, Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv. Az előbbiekből is látszik, hogy az új OTSZ egyrészt rugalmasabb szabályozás jelent, másrészt nagyobb felelősséget ró az épített környezet létesítőire, használóira. A jogalkotó az új OTSZ hatálybalépésétől azt várja, hogy: a tervezési, beruházási „szabadság” segítse elő a korszerűbb, hatékonyabb tűzvédelmi megoldások alkalmazását, új tervezői, beruházói szemléletmód valósuljon meg, új hatósági szemléletmód alakuljon ki, természetesen mindezek nagyobb felelősséget jelentenek a tűzvédelem biztosításának szereplői számára.
Tűzvédelmi Műszaki Bizottság Az 53/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság feladatai a következők: Elkészíti a TvMI-ket Figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait Elemzi a tűzvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat Szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket, és tartalmukat indokolt esetben módosítja.
8
A munkáltató legfontosabb tűzvédelmi kötelezettségei Tűzvédelmi oktatás A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 22. § szerint: „(3)A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.” A törvényi előírás alapján minden munkáltató köteles a munkavállalói tűzvédelmi oktatásáról gondoskodni. Az újfelvételes munkavállalók részére oktatást kell tartani a munkába lépésük előtt. Ennek hiánya esetén a tűzvédelmi hatóság bírságot szab ki. Az oktatásnak legalább a következő témákat kell tartalmaznia: A létesítmény Tűzvédelmi Szabályzatában (ha van ilyen) foglaltak Az alapvető tűzvédelmi ismeretek, az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek A tevékenység, a biztonságos munkavégzés tűzvédelmi vonatkozásai A tűz riasztásának, jelzésének módját, a létesítmény elhagyását, tűz esetén az alkalmazottak feladatai, magatartási szabályok A tűzoltással összefüggő alapszintű ismeretek A tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezése, használata Évente minden munkavállaló részére, tűzvédelmi oktatást kell tartani elsősorban a tűzvédelmi szabályok, tevékenységek tűzvédelmi követelményeinek készségszintű elsajátítása és alkalmazása céljából. Új technológiák, műszaki megoldások tűzvédelmi követelményeiről, tűzesetet követően rendkívüli oktatást kell tartani. A tűzvédelmi oktatás megtartását kimutathatóan, írásban (naplóban) kell rögzíteni. A naplóban fel kell tüntetni az oktatás helyét, idejét, a tűzvédelmi oktatás tárgyát, az oktató és az oktatottak nevét, aláírását. A tűzvédelmi oktatások megtartásának személyi feltételeire a jogszabályok nem írnak elő követelményt. A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet alapján a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok, a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket a Tűzvédelmi Szabályzatban kell meghatározni. Tűzvédelmi szakvizsga Egyes foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet – döntően szakmai és tűzbiztonsági okok miatt − csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet.
9
A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. sz. melléklete szerint csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával végezhetők (az alkalmazott pontok, kódok az azonosítást teszik egyértelművé). 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.
A szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 2014. évi 12. sz. Hivatalos Értesítőben tette közzé. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1–9. és 12–13. pontokban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. A rendelet – a szakvizsgára jelentkezés feltételeként – foglalkozási ágakra, munkakörökre bontva meghatározza a végzettségi, szakmai képesítési, gyakorlati követelményeket, amellyel a jelentkezőknek rendelkezniük kell. A szakvizsga érvényessége 5 év. A szakvizsgákat e célra jogosult oktatásszervezők bonyolítják le. A szakvizsgabizottság háromtagú. Elnökét és két tagját az oktatásszervező kéri fel a szakvizsgáztatásra jogosultak közül. A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező bizonyítványt állít ki, amely a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes.
10
Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező – a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül – biztosítja a szakvizsga megismétlését. A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsga-bizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. Tűzvédelmi szabályzat készítése A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) alapján: „A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” „(3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.” A törvény előírása azt jelenti, hogy a kis- és közepes vállalkozások nagy részének is el kell készítenie saját Tűzvédelmi Szabályzatát. A Tűzvédelmi Szabályzat készítésének tartalmi és részben formai követelményeit a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg. Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni: az állandó, illetőleg az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt, tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes Tűzvédelmi Szabályzat készíthető, azonban a próbaüzem befejezése után 30 napon belül kell a végleges Tűzvédelmi Szabályzatot kiadni. A Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat, a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását, a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket, 11
a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait, a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait, a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a – kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt – megengedett maximális befogadóképességet, valamint a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.
Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni: az ,,A''–,,C'' tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre, a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre, azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat, a kereskedelmi szálláshelyre, az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, amelyekben egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: a tűzjelzés módját, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának módját, tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.), a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra), a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.
12
Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás Újdonság, hogy a tűzvédelmi követelményeket: az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya az OTSZ alapján Tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi. a.) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, és az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. b.) Tűzveszélyes osztályba tartozik a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, és az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. c.) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag, és az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Kockázati egység, kockázati osztály Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedés-gátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe.
13
A kockázati egység lehet önálló rendeltetési egység, szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja az OTSZ 11. §-ban foglaltak szerint, speciális építmény, vagy az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által meghatározott része. Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás. Mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal. A kockázati egység kockázati osztályát: speciális építmény esetén az OTSZ XII. fejezetben foglaltak alapján, az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, egyéb esetben az OTSZ 1. mellékletben foglalt 1-4. táblázat alapján kell meghatározni. A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg: az OTSZ 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők (pl. rendeltetés, elhelyezkedés, egyes helyiségek közötti kapcsolatok, stb.) és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések az OTSZ 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével. Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya – a befogadóképesség figyelembevételének kivételével − megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, alacsony kockázati, AK osztályba, közepes kockázati, KK osztályba, vagy magas kockázati, MK osztályba tartozik. Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja: NAK osztály esetén az 500 főt, AK osztály esetén az 1500 főt, KK osztály esetén a 3000 főt. Az előbbiek alapján - amely egyben sorrendet is jelent: meg kell határozni a kockázati egységet, meg kell határozni a kockázati egység kockázati osztályát, 14
meg kell határozni az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztályát, amely megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, a mértékadó kockázati osztály a megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb a kockázati osztály és a befogadóképesség figyelembevételével.
15
Tűzjelző eszközök, tűzoltó felülvizsgálata, karbantartása
készülékek,
berendezések
időszakos
Tűzjelző eszközök, tűzoltó készülékek, berendezések, tűz elleni védelmet biztosító műszaki eszközök időszakos ellenőrzése, felülvizsgálata, karbantartása szinte napi feladatot jelent a munkáltatók részére, melynek előírásait az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat XX. fejezet, valamint a 18. sz. melléklet tartalmazza. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása Üzemeltetői ellenőrzés A tűzoltó készüléket készenlétben tartónak rendszeresen, legalább háromhavonta (+ 1 hét) ellenőriznie kell, hogy a tűzoltó készülék: az előírt készenléti helyen van, rögzítése biztonságos, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható, használata nem ütközik akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található, hiánytalan szerelvényekkel ellátott, fém vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető, és állapota kifogástalan, üzemszerű. A negyedéves ellenőrzési időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. Az ellenőrzést a tevékenységre kioktatott személy is elvégezheti. Karbantartás Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti, aki rendelkezik az arra vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal.
Teljes körű
A tűzoltó készülék élettartama (a gyártás időpontjától számítva)
10 év
20 év
10 év 10 év
20 év 20 év
Karbantartás típusa A tűzoltó készülék típusa Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal oltó és vízzel oltó Törőszeges porral oltó Gázzal oltó
Alap
Közép
5 és 15 év 1 év 15 év 1 év 1 év
16
Valamennyi szén-dioxiddal oltó
1 év
MSZ 1040 sorozat alapján gyártott tűzoltó 6 készülék (kivéve: szén-dioxiddal oltó) hónap
-
10 év
-
5 év
Vonatkozó műszaki követelmény szerint 20 év (de legfeljebb 2014. december 31.)
A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje: alapkarbantartásnál 1 hónap, közép és teljes körű karbantartásoknál 2 hónap. A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer 5 évvel hosszabbítható meg. A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A ciklusidők számítása: alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik, ha a gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. Ha a tűzoltó készülék ellenőrzése, javítása nem lett elvégezve, akkor nem tekinthető üzemképesnek. A készenlétben tartónak a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. A naplónak tartalmazni kell: a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálata Üzemeltetői felülvizsgálat Fali tűzcsapszekrények és tartozékai
6 hónap 17
Teljes körű felülvizsgálat 1 év
Egyes tartozékok nyomáspróbája 5 év
Száraz tűzivízvezeték-rendszer Föld alatti, valamint föld feletti tűzcsapok és szerelvényeik Oltóvíztároló medencék, tartályok
6 hónap
6 hónap
5 év
6 hónap
1 év
5 év
6 hónap
5 év
5 év
A tűzoltóvíz-források üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezetnek kell gondoskodni. A felülvizsgálatot – a fali tűzcsapszekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltóvíz-források felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti. Az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezetnek a tűzoltóvíz-forrásokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége. A tűzoltóvíz-forrásokról vezetett nyilvántartásnak tartalmazni kell: a tűzoltóvíz-forrás egyértelmű azonosítását, a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata Beépített tűzjelzők Ellenőrzés 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. § (1) alapján Gyakoriság: naponta Jogosultság: felügyeletével vagy kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató Ellenőrzés célja: a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelő működésének megállapítása 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. § (5) alapján Gyakoriság: havonta Jogosultság: a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy Ellenőrzés célja: napi ellenőrzés betartása, üzemeltetési napló vezetése, oktatás, nyomtatók működése 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 255. § (6) alapján Gyakoriság: 3 havonta + 1 hét tűrési idő Jogosultság: a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy Ellenőrzés célja: a tűzjelző működését érintő változások, jelzések beazonosíthatósága 18
Felülvizsgálat, karbantartás 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 257. § (1) alapján Gyakoriság: 6 havonta + 1 hét tűrési idő Jogosultság: képesítéssel rendelkező személy 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 257. § (2) alapján Gyakoriság: 12 havonta + 1 hét tűrési idő Jogosultság: képesítéssel rendelkező személy Rendkívüli felülvizsgálatot és karbantartást kell végrehajtani tűzeset után, téves riasztás esetén, a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer változtatása esetén, 30 napnál hosszabb üzemszünet után, vagy új karbantartóval kötött szerződést követően. Beépített tűzoltó berendezés Ellenőrzés 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 256. § (1) és (2) alapján Gyakoriság: hetente és havonta Jogosultság: üzemeltető által kioktatott személy Vizsgálat, karbantartás 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 262. § (1) alapján Gyakoriság: 12 havonta+ 1 hét tűrési idő Jogosultság: üzemeltető által kioktatott személy Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök, a készülékek belső áramkörét kivéve minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa − világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata, és szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés. A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetőjének, ha jogszabály másként nem rendelkezik – el kell végeztetni a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát: 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként.
19
A tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely robbanásveszélyes zónabesorolásának tisztázása. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Villámvédelem felülvizsgálata A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a létesítést követően az átadás előtt, a rendeletben előírt időszakonként vagy a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból: a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként, a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, sérülés, erős korrózió, villámcsapás, valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát: a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, a létesítést követően az átadás előtt, a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. 20
Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti. Felülvizsgálat elvégzése kötelező: az üzembe helyezés előtt, az átalakítás, bővítés után, tűzesetet követően, a technológia változása után, a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról. A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít. A tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Egyéb, tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések ellenőrzése, felülvizsgálata A 18. sz. melléklet tartalmazza az egyes tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzésének és időszakos felülvizsgálatának ciklusidejét. A tűrési idő azt jelenti, hogy a ciklusidő maximum ennyivel léphető túl (pl. 1 hét). A legjellemzőbb műszaki megoldások ellenőrzési és vizsgálati ciklusidejét az alábbi táblázat tartalmazza. Üzemeltetői ellenőrzés+tűrési idő
Időszakos felülvizsgálat+tűrési idő
1 hónap
12 hónap + 1 hét
1 nap
6 hónap + 1 hét
1 hónap
6 hónap + 1 hét
Hő és füst elleni védelmi szerkezetek
3 hónap + 1 hét
6 hónap + 1 hét
Biztonsági tápforrásnak minősülő
3 hónap + 1 hét
6 hónap + 1 hét
3 hónap + 1 hét
6 hónap + 1 hét
Műszaki megoldás Biztonsági világítás Tűz- és hibaátjelző berendezés Tűzgátló nyílászárók
dízelaggregátor Biztonsági
tápforrásnak
minősülő
akkumulátor, szünetmentes tápegység
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Az OTSZ XXI. fejezete új követelményként egyes építmények esetén Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítését teszi kötelezővé. Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a 21
társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie: az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek, az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek, a 3000 m2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek, a speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát: az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény, a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e, és a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban. A TMMK-nek tartalmaznia kell: az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: − az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel, − a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és − a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását, a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő és füst elleni védelem kialakítását, a rajzi mellékletet, a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot. A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonosváltozáskor az új tulajdonos részére át kell adni. A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani.
22
Létesítési követelmények Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer Biztonsági világítást kell létesíteni a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán, óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán, átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, biztonsági felvonó előterében, tűzoltósági beavatkozási központban és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, ahol e rendelet előírja és ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja. Kívülről vagy belülről megvilágított, magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével – a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként: az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy ahol e rendelet előírja. Pánik elleni világítást kell létesíteni: tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben. Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán, ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja. A biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. Kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett: tűzoltó készülékeket, 23
fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát, a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni a gyújtóforrás alkalmazásának és az adott területre vitelének tilalmát, a dohányzás tilalmát és a vízzel oltás tilalmát.
Kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító biztonsági jellel kell figyelmeztetni a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, a radioaktív anyag jelenlétére és az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m2-nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál. A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres és legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek. A kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
24
A füstgátló ajtókat „Füstszakasz határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel, a tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni. Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell kitenni. A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.
25
