A munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzés irányelvek és trendek 2013-ban, felkészülés a munkaügyi ellenőrzésre az új Mt. szabályai alapján Előadó:

Dr. Végh Lajos

jogtanácsos

az OMMF nyugalmazott igazgatóhelyettese Budapest, 2013. 11. 05.

A munkaügyi hatóság rövid története A munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatokat, a 323/2011. számú Kormányrendelet felhatalmazása alapján, jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, Illetve az általa szakmailag irányított megyei/fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei látják el.

Integráció és/vagy liberalizáció 295/2005. Korm.r. régiók 2006. 01. 01-től 324/2010. Korm.r. integráció 2011.01.01A megyei/fővárosi kormányhivatalokba kerültek a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakig. Szervek a funkcionális faladatokkal, de a szakmai irányító az OMMF maradt. Kinevezési és szabályozási problémák (kkv) 323/2011. (XII.28.) Korm.r. az OMMF 2012. 01. 01-től beolvadt a NMH-ba, mint önálló hatáskörű igazgatóság.

A cél A cél Egészséges, higiénés környezet és emberbarát munkahelyek kialakítása. A munkavállalók törvényes foglalkoztatásának, a foglalkoztatási kultúra emelésének, ezáltal a munkavállalók garanciális jogai érvényesülésének elősegítése.

A célhoz vezető út a foglalkoztatási jogszabályokban megállapított munkáltatói kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, jogsértések feltárása esetén a szabályszegő gyakorlat megszüntetése és a jogkövető magatartás kialakításának ösztönzése.

A hatósági eljárások jogi háttere 2004. évi CXL. törvény (Ket.) ált. eljárási szabályok 1996.évi LXXV. törvény (Met.) spec. Elj. szabályok 2012. évi I. törvény (új Mt. + Kjt. Ktv. Stb.) 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) anyagi jogi szabályok 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) A foglalkoztatás politika és a törvényi szabályozás célja a jogellenes foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítása, a munkavállalók jogvédelme.

A Met. E törvény meghatározza a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított Kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit. dr. Végh Lajos 2013. 06. 05.

7

A Met hatálya Kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személynek nem minősülő Gt-ra, aki/amely a 18. életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony - egyszerűsített vagy alkalmi munka (is) továbbá harmadik országbeli állampolgárt, vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, alapján foglalkoztat.

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka. Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Ptk-ban szabályozott vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzett munka, dr. Végh Lajos 2013. 06. 05.

9

Munkaügyi ellenőrzési terv 2013 2013. évvége: a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége, a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok érvényre juttatására irányuló ellenőrzés munkaidő-pihenőidő szabályainak célellenőrzése, különösen a kereskedelmi szektorban. Cél! a tisztességes, jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése. dr. Végh Lajos 2013. 11. 05.

10

A munkaügyi ellenőrzés alanyai A foglalkoztató (munkáltató) A foglalkoztatott (munkavállaló)

A munkaügyi felügyelők Jogosultak a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tartani, az ellenőrzött munkáltatónál hatóságként járnak el. minimális létszámuk: 2 fő. Ellenőrzést egyedül nem végezhetnek!

A felügyelő jogosult továbbá A hatósági ellenőrzés során a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. 13

Az ellenőrzések/látogatás jellege -célellenőrzés, -komplex ellenőrzés, -közérdekű bejelentés, panasz kivizsgálása, -kérelem kivizsgálása, -nem ellenőrzési célú látogatás.

Hatáskör Munkaszerződés alakszerűsége, kötelező elemek, tájékoztató, bejelentés munkaviszony létesítés – megszüntetés, védett munkavállalók foglalkoztatása, munka és pihenőidő, jsz, ksz, kiterjesztett ksz – munkabér és védelme, megszüntetés igazolás kiadása, elszámolás megtörténte, külföldi engedéllyel, vagy bejelentés, tartózkodás, munkaerő-kölcsönzés, teljesítmény követelmény, elvárt béremelés ellenőrzése. 15

A hatósági ellenőrzés és az eljárás alá vont munkáltató A törvény külön-külön kezeli •a hatósági ellenőrzés alá vont és •az eljárás alá vont munkáltatót A munkaügyi felügyelőség jogszabályi kötelezettsége, hogy helyszíni ellenőrzéseket tartson és vizsgálja a foglakoztatási előírások gyakorlati érvényesülését. A hatósági ellenőrzés még nem munkaügyi hatósági eljárás. A munkaügyi eljárás akkor indul, ha az ellenőrzés alapján munkaügyi jogsértés elkövetése valószínűsíthető. 16

Az eljárás megindulásának törvényi esetei: az ügyfél kérelmére, •kizárólag azokban az ügyekben, amelyekben a törvény engedi más hatóság •nem kezdeményezhet eljárást (bíróság, ügyészség, ombudsman kivétel), a hatósági felkérés, kérelem csak jelzés értékű a felügyelőség számára, hivatalból •az eljárásaink többsége hivatalból indul. •Az ügyfelet az eljárás megindításáról értesíteni kell, ami a munkaügyi eljárásokban, végzés formájában történik. 17

Az eljárás megindítása A hatóság az eljárás indításáról végzésben dönt. A végzés közlésének két módja van. • a felügyelő a jelen lévő ügyféllel közli az eljárás megindításának tényét. Ezt rendszerint az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza. (de 8 munkanapon belül írásban is közölni kell.) • a hatóság az ellenőrzést követően írásban közli a munkáltatóval az eljárás megindításáról szóló döntését. 18

Az eljárás utólagos elrendelése ellenőrzéskor a munkáltató (képviselő) nincs jelen, jelen van, de nem lehet eldönteni, hogy az eljárás megindításának feltételei fennállnak-e. kivétel, a kérelemre indult ügyek, amik a hatósághoz történő érkezésük napján indul. Az eljárás megindításának időpontja a határidőszámítás miatt fontos. 19

A munkaüyi eljárás időtartama alapeljárás 30 munkanap kiemelt ügy 2 hónap munkaszerződés nélküli foglalkoztatás a munkaerő-kölcsönzés a munkaidőre, pihenőidőre - Meghosszabbítható ! fellebbezés elbírálása 30 nap - Meghosszabbítható ! 20

A munkaidő ellenőrzési szempontjai a munkaidőkeret és munkaidő-beosztás közlése, a beosztás szerinti napi munkaidő 12 órás korlátja, a heti munkavégzési idő 48 órás korlátja, a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti legalább 11 óra illetve meghatározott tevékenységű munkáltatónál a napi 8 óra pihenőidő biztosítása, a heti két pihenőnap kiadása, a vasárnapi munkavégzés szabályai, a rendkívüli munkavégzés éves felső határa, a rendes és pótszabadság mértéke és kiadási szabályai. dr. Végh Lajos 2013. 06. 05.

21

A munkabér ellenőrzési szempontjai az alapbér (időbér, teljesítménybér, kombinált bér) megállapítási kötelezettségére, a teljesítménybér-tényezők és -követelményekkel összefüggő munkáltatói kötelezettség teljesítésére, a garantált bér megállapítására, bérpótlékok megállapítására és megfizetésére, a munkavégzés hiányában történő díjazás egyes szabályainak megtartására, a kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum megfizetésére, a munkabér védelmére vonatkozó valamennyi törvényi előírás betartására 22

Vizsgálandó dokumentumok Az ellenőrzés célja határozza meg, de nem mellőzhető: - a munkaszerződés, - az ügyfél által javasolt irat, - a kinyomtatott adóhatósági bejelentés, - munkabér vizsgálatánál: a munkaszerződés, a munkaidő-nyilvántartás és a bérelszámoló lapok, - munka-és pihenőidőnél: a nyilvántartások, a munkaidő, a munkaidő-keret beosztás, a kollektív szerződés stb.

Az eljárás során felhasználható egyéb irat A tényállás tisztázásánál bizonyítékul szolgálhat: az őrnapló, az építési napló, bármely olyan irat, amelyen a munkavállaló munkavégzésének ténye, körülményei, időpontja, a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek teljesülése igazolható

A munkaügyi intézkedések köre Az egyes munkaügyi intézkedések két csoportra oszthatók: 1. a munkaügyi felügyelő által hozható 2. a szakigazgatási szerv vezetője (az igazgató) által hozható intézkedés

Az elévülés Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt. A hároméves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, illetve jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik [Met. 7. § (2) ekezdés]. .

26

Az ügyfél jogai, kötelességei Az ügyféli jogok alapvetően nem változtak, új elem a kötelezettségekhez fűződő szankciók erősödése. kérheti, hogy az ellenőrzést végző igazolja a kilétét, jogi képviselőt, vagy meghatalmazottat vehet igénybe, anyanyelvét, illetve közvetítő nyelvet használhat, az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet, kifogásolhatja az ellenőrzés végzésének módját,. Ennek formája a panaszbejelentés, amit a felügyelőség igazgatója bírál el, jelen lehet a tanúk meghallgatásán, azokhoz kérdéseket intézhet, a távollétében meghallgatott tanúk nyilatkozatát megismerheti, azokra észrevételt tehet, ezt a jogát a tanúvédelem szabályai korlátozzák. nyilatkozattételi joga van, illetőleg a nyilatkozattételt megtagadhatja, a helyszínen felvett jegyzőkönyvből másolatot kérhet, bizonyítási indítványt tehet, a bevont munkaügyi iratokról tételes jegyzéket kérhet, jogorvoslati jog illeti meg, 27

Az ügyfél nyilatkozata Az ügyfélnek joga van az eljárás során: írásban vagy szóban nyilatkozatot tenni, a nyilatkozattételt megtagadni. A szóbeli nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A megtagadás tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni, és lehetőleg az ügyféllel vagy tanúkkal alá kell íratni. A nyilatkozattétel megtagadása miatt az ügyféllel szemben szankció nem alkalmazható. 28

Ellenőrzés az ügyfél távollétében a lefolytatott ellenőrzés alapján az ügyfél meghallgatása nem indokolt, nem szükséges a tényállás tisztázásához az ügyfél szóbeli meghallgatása. Az ügyfél meghallgatására, ha feltétlenül indokolt idézés alapján is sor kerülhet, Biztosítani kell, hogy egybefüggően tehesse meg nyilatkozatát Az jegyzőkönyvből kérésére másolatot kell adni, ez illetékmentes. 29

Iratbetekintési jog Az iratbetekintési jog szabályai, illetőleg annak mértéke attól függően alakul, ki kíván élni vele. Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba az eljárás bármely szakaszában betekinthet, és azokról másolatot készíthet. Nem lehet betekinteni a tanú vagy bejelentő személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, zárt adatkezelés esetén, döntések tervezeteibe •belső, hatósági információkat tartalmazó iratokba. 05.

30

Az eljárási bírság alkalmazása A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az ügyfél magatartása nem irányulhat: a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét hatóságnak vélelmezni, rosszhiszeműségét bizonyítania kell. A rosszhiszemű eljárás következménye az eljárási bírság! 31

Az eljárási bírság alkalmazásának esetei: a megidézett az idézésnek nem tesz eleget, meghallgatás előtt távozik, és ezt nem igazolja, a meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg. az ügy szempontjából jelentős tényt valótlanul állít, az eljárás résztvevője a tárgyalás menetét zavarja, az ellenőrzés megtartását, lefolytatását akadályozza, a határozati kötelezésnek nem tesz eleget, szakértő határidőre nem teljesíti a kötelezettségét, pénzintézet az azonnali beszedési megbízást nem kíséreli meg. összege természetes személy esetén: 5 000 - 500 000 forint nem természetes személy esetén 5 000 -1 millió forint Az eljárási bírság egy eljárásban többször is kiszabható. 32

A felügyelő hatásköre: megtiltja a további foglalkoztatást, ha a jogszabálysértés súlyossága miatt az nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás nem tartható fenn. Az intézkedés feketefoglalkoztatás esetén nem irányadó; életkori feltételek esetén viszont kötelezően alkalmazandó!

Intézkedések figyelmeztetés megszüntetésre kötelezés munkaügyi bírság befizetésre kötelezés jogviszony fennállásának megállapítása továbbfoglalkoztatást tiltó tevékenységtől eltiltó

34

Korlátok A jogviszony tartalmát érintő intézkedés nem hozható, HA munkaügyi vita van folyamatban (Met. 3. § (6) bek.) Mérlegelés, nem irányadó a fokozatosság elve kötelező bírság (Met. 6/A. §) 35

A kötelezés A [Met. 6. § (1) bekezdés b) alapján] kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére. A kötelezésre szóló határozat kiadása csak abban az esetben lehetséges, ha az ellenőrzéskor feltárt jogsértés az ellenőrzés időpontjában is fennáll, vagyis állapot jellegű.

Figyelemfelhívás Új lehetőség Ket. 94. § A felügyelő ellenőrzés alapján megállapítja a jogsértést A) figyelemfelhívás B) Közvetlenül eljárást indít C) Eredménytelen felhívás 37

Figyelemfelhívás Jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható Legalább 15 napos határidőtűzés. Eredménytelenség, vagy a figyelemfelhívás kizártsága esetén az eljárás megindul! 38

Figyelemfelhívás kizárt Jogszabály zárja ki tételesen, mert Élet, testi épség, Vagyonbiztonság, közlekedésbiztonság Közteherviselés… Két éven belül ismételt jogsértés Két éven belül ugyanaz a jogsértés miatt már volt figyelemfelhívás. Bejelentési kötelezettség megsértése. Figyelemfelhívás nyilvántartása 2 évig .

39

Figyelemfelhívás vagy bírság? Új Met. Szabályok Kis és középvállalkozások szankcionálhatók (2011.08.01.-12.31) Kötelező bírság: Életkor, gyermekmunka, Engedély nélküli kölcsönzés, Munkaviszony bejelentésének elmulasztása Minimálbér és kifizetés időpontja, 2012. az október 31-jével hatályba lépett 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet, meghatározza azokat az eseteket, ahol a figyelemfelhívás helyett a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi eljárást meg kell indítania és annak lezárásával a Met. szerinti intézkedéseket (megszüntetésre kötelezés, munkaügyi bírság) alkalmazhatja. 40

A munkáltató egy munkavállalót érintő jogsértés miatt is bírságolható foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűsége, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek, munka- és pihenőidőre vonatkozó, munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések, a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok [Met. 7. § (1) bekezdés a) pontja]. .

41

Külföldi foglalkoztatás a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezi a 7/A. §-ban foglaltak szerint, [Met. 6. § (1) bekezdés c)] (Jogellenes külföldi foglalkoztatás napjainkban)

Jelzési kötelezettség ha az ellenőrzés során a felügyelő tudomására jut, hogy az álláskereső részére nyújtott támogatások igénybevétele jogalap nélküli, azt köteles jelezni a hatáskörrel rendelkező állami foglalkoztatási szervnek, [Met. 6. § (1) bekezdés d)]

Jelzési kötelezettség 2. életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt Köteles jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál. [Met. 6. § (1) bekezdés j)]

Javaslattételi lehetőség a Met. 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására, [Met. 6. § (1) bekezdés e)]

Minősítési jog megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására, [Met. 6. § (1) bekezdés g)] (NAV-hoz történő bejelentésre)

Foglalkoztatási jogviszony Foglalkoztatási jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony - Közérdekű önkéntes jogviszony alapján végzett munka, - Kkt és bt tagjának személyes közreműködése - Kft tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.

A munkajogviszony elsődleges jegyei a munkakörként történő közvetlen és konkrét feladat-meghatározás, a folyamatos, ismétlődő, rendszeres tevékenység jellege, munkavállaló egyoldalúan kötelezhető a feladat ellátására; a személyes munkavégzési kötelezettség; a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, (adott helyen, időben, munkára képes állapotban!) alá-fölérendeltségi viszony, a hierarchikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört, a munkáltató egyoldalúan utasíthatja;

Intézkedési lehetőség A felügyelő eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, [Met. 6. § (1) bekezdés h)]

Tájékoztatási kötelezettség Ha a jogsértésre társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor, a jogsértést megállapító jogerős határozatát közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. (Met. 6. § (4) bekezdése)

A figyelemfelhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerint végzés formájában figyelemfelhívást ad ki korábban alaki kötöttség nélkül került meghozatalra a figyelemfelhívás

Munkaügyi bírság kiszabása A munkaügyi felügyelő javaslata alapján az igazgató hatáskörébe tartozik. (Met. 7. §-ában meghatározott szempontok figyelembevételével. A bírság összege 30ezertől - tíz millióig 20 fő alatt 30 ezertől - ötmillióig Természetes személy esetén 30 ezertől egymillióig. A felső korlát kétszereséig, ha 3 éven belül volt azonos jogsértés

Bírságolási kör A Met. 2011. augusztus 1-jétől módosított szabályai szűkítik, de ki is egészítik a jogsértések a kötelező bírságolási körét. A legsúlyosabb esetek: -a munkavállalók alapvető garanciális jogait sértő, -a bejelentés nélküli, valamint -az életkori szabályok figyelmen kívül hagyásával történő foglalkoztatás, -a munkaerő-kölcsönzés, valamint -a munkabérhez kapcsolódó munkáltatói jogsértések.

Mentesülés a bírság alól a kötelező bírságalkalmazás alóli mentesülést a bejelentés elmulasztásának az ellenőrzést megelőző rendezése, mellett a munkabérrel kapcsolatos jogsértések megszüntetése is biztosítja. E jogsértések megszüntetése esetén nem kerülhet sor munkaügyi bírság kiszabására!

Elmaradó bírság Ha a foglalkoztató a bejelentésre vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a foglalkoztatás teljes időtartamára teljesítette, és a foglalkoztató az adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig átadja, illetve a munkavállaló részére a ki nem fizetett munkabért a kitűzött határidőn belül kifizeti, a bírságolás elmarad!

KKV-s kedvezmény

A korábbi törvénymódosítás fontos eleme volt, a foglalkoztató minőségének vizsgálata ha a munkáltató, kis-és középvállalkozás (kkv) vagy mint természetes személy követett el bármely jogsértést, első esetben akkor sem alkalmazhatott a hatóság munkaügyi bírságot, mint jogkövetkezményt, ha egyébként a jogsértés típusa miatt a kötelező bírságkiszabás körébe tartozott a szabálytalanság. Ez alapján ma már nem lehet mentesülni!

Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőségem:

dr. Végh Lajos munkaügyi ellenőrzési szakértő +36/30-32-53-213 [email protected]