A Munkáért!

Vállalkozói Hírlevél 8. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”

Tartalom

A bankrendszer több száz milliárdos veszteséggel zár 2014-ben is . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A kőolaj és földgáz importfüggőség csak az alternatív energiával védhető ki Az Európai Gazdasági Közösség energetikai jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Jelentés a tehetség vezérelte versenyképességről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A keleti tartományoknak továbbra is szükségük van a szövetségi támogatásokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Új módszertan a nemzeti számlák elszámolására az EU-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

HAZAI HÍREK

A bankrendszer több száz milliárdos veszteséggel zár 2014-ben is A magyar bankrendszer 2014 első kilenc hónapjában közel 345 milliárd forint veszteséget könyvelt el, miközben a második negyedévi 392 milliárd forint után további 160 milliárd forint céltartalékot képeztek meg a bankok a jövő évi devizahiteles elszámolás miatt, így a számlájuk már 510 milliárd forintnál tart. Az MNB becslései szerint a bankrendszer végső elszámolási költsége bruttó 784 milliárd forint lesz majd (adók és a céltartalék-felszabadítások után 608 milliárd), vagyis még mintegy 264 milliárdnyi céltartalék elszámolása várható, ha a becslések pontosak. A bankrendszer éven belüli kumulált adózás előtti eredménye 2014 első felében jelentősen romlott az előző évihez képest – áll az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentésében. A 300 milliárd forint adózás előtti kumulált veszteség nemcsak önmagában tetemes, de a tavalyi 47 milliárd forint összegű eredményhez képest is óriási negatív változást jelent. 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350

Mrd Ft Forrás: MNB

márc. 2009

2010

jún. 2011

2012

szept. 2013

dec.

Mrd Ft 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350

2014

A fordulat hátterében az áll, hogy a bankrendszer az árfolyamrésre és a bíróságok által kimondott egyoldalú kamat emelésekre összesen 392 milliárd céltartalékot számolt el. Az MNB a jelentésben felhívja a figyelmet arra, hogy az említett 392 milliárd forint csak alig több mint fele a jegybank által becsült várható veszteségnek. A szektor egészében elszámolt 510 milliárd forintnál többet, az MNB 784 milliárdos becslésénél viszont kevesebbet, nagyjából 600 milliárd forintot mutatnak a legnagyobb bankok által egyedileg közzétett adatok, ha azokat összesítjük. A bankok jövedelmezősége alacsony, rögzíti jelentésben az MNB. Az adózás előtti 12 havi gördülő ROA (Return on Assets) azaz az eszközarányos nyereség mutatója 0,8, míg a ROE (Return on Equity), azaz sajáttőke arányos nyereség mutatója, amely a nemzetközi összehasonlításban zsinórmértéknek számít mínusz 8,3 százalék volt. Az MNB megállapítja, hogy a hazai bankrendszer jövedelmezősége már 2012, és 2013 év végén is alacsony volt, amit a jelenlegi folyamatok tovább rontanak majd. (Az elemzés nem tér ki arra, hogy a bankrendszer veszteségei elsősorban kormányzati, illetve parlamenti döntésekre vezethetők vissza, elég utalni a banki különadóra, illetve a végtörlesztésnél megállapított 180 forintos svájci frank árfolyamra.)

TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”

3

HAZAI HÍREK

Az adózott eredmény alapján mind a régióban, mind az anyabanki országokhoz képest alulteljesít a magyar bankrendszer, ami jövedelmezőségi versenyhátrányt okoz a külföldi források és a tőke megszerzésében. 12

%

% Forrás: MNB

12

10

10

8

8

6

6

4

4

2

2

0

0

-2

CZ

EE

SK

PL

LV

LT

ES

BG

DE

RO

HU

-2

AT

2014 június végén 22 bank volt veszteséges, pozitív eredményt elérni csak egyetlen bank volt képes. A bankrendszer legstabilabb bevétele továbbra is a kamatjövedelem, míg kiugró az egyébráfordítások volumene. %

%

6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7

II.

2014.I.

III.

IV.

II.

2013.I.

III.

IV.

II.

IV.

Egyéb eredmény Követelések értékvesztése Kamatjövedelem Pénzügyi műveletek eredménye ROA

2012.I.

II.

III.

IV.

2011.I.

II.

III.

2010.I.

Forrás: MNB

2009.IV.

6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7

Működési költségek Banki különadó Osztalék Jutalék- és díjeredmény

A pénzügyi műveletek eredménye minimálisan javult, a befektetési célú értékpapírokon elért eredményemelkedése miatt. A jelentés megállapítja: a bankok kamatmarzsa 2014-ben nőtt, de középtávon csökkenés várható. A növekedés a 12 havi átlagos bruttó- és a nettó kamatozó eszközök állományának jelentős csökkenése mellett következett be, vagyis a bankok egyre kisebb hitelállomány mellett érik el ugyanazt a kamatjövedelmet.

4


HAZAI HÍREK

1 000Mrd Ft Forrás: MNB 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0

2009.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2010.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2011.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013.jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014.jan. márc. máj.

%

3,5 3,4 3,3 3,2 3,1 3,0 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5

12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála)

MNB jelentés rámutat: a jelenlegi konszolidált nemzetközi adatok alapján a mérleg-főösszeg arányos kamatjövedelem továbbra is kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban. (Amint az ábrából látható a bruttó kamatozó eszközökön 3,5, a nettó eszközökön 3,2 százalékos kamatmarzsot számítanak fel a bankok.) A piaci alapú forinthitelek kamatlába 2014 II. negyedévében mérséklődött, az előző ne-gyedévi 5,1 százalékról 4,7 százalékra. A mérséklődés a nagy- és kisösszegű hiteleket egyaránt érintette: előbbinél a kamatok mintegy 0,7 százalékponttal, míg utóbbiak 0,3 százalékponttal csökkentek. A jegybank prognózisa szerint a közeljövőben kamatmarzs 0,4-0,5 százalékponttal csökkenhet. A hitel/betét mutató csökkenése megáll, értéke a vizsgált időszakban 105.11 százalék között ingadozott. 160Mrd Ft 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60

Mrd Ft

2007.dec. márc. jún. szept. 2008.dec. márc. jún. szept. 2009.dec. márc. jún. szept. 2010.dec. márc. jún. szept. 2011.dec. márc. jún. szept. 2012.dec. márc. jún. szept. 2013.dec. márc. 2014.jún.

Forrás: MNB

Magyarország

Lengyelország

160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60

Szlovákia

2015 első negyedévében a devizahitelek elszámolás egyedi hatása a hitel/betét mutató 4 százalékpontos mérséklődését hozza magával. A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, a tőkemegfelelési (TMM) mutató 2013 végén 17,4 % volt, ami 2014 közepére 16,9 %-ra csökkent, de még mindig jóval felette van az EU-ban jelenleg megkövetelt 8 százaléknak. Az új, BÁZEL III. szabályozás szerint ennél magasabb lesz az új metodika alapján felállított tőkemegfelelési mutató (CRR).


5

HAZAI HÍREK

20

%

%

18

20

CRR szabályozás

Forrás: MNB

18 16

14

14

12

12

10

10

8

8 2018.IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. III. IV. 2014.II.

16

A jegybanki jelentés azt is rögzíti, hogy a TMM mutató csökkenését a bankrendszer veszteségei okozták, noha összesen 153 milliárd forint tőkeemelés is megvalósult. A szövetkezeti hitelintézetek 2,9 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárták az első félévet, s az összeg egy árnyalatnyival nagyobb a tavalyi egész éves profitnál (2,8 milliárd forint). Időközben azonban több takarékszövetkezet bankká alakult, illetve a legnagyobb és egy közepes méretű takszöv. működi engedélyét visszavonta a felügyelet, azok csődje miatt. Így az idősor torzítást mutat, de ennek ellenére a takszövök teljesítménye a bankszektornál jobb. 15

Mrd Ft

% Forrás: MNB

12

30 24

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

ROE (jobb skála)

TMM (jobb skála)

2014. jún.

Adózás előtti eredmény

2006

0

2005

6

0

2004

3 2003

12

2002

6

2001

18

2000

9

Nem szabad ugyan-akkor figyelmen kívül hagyni, hogy ez a szektor lényegében kimaradt a devizahitelezésből. A szövetkezeti hitelintézeti szektor tőkemegfelelési mutatója magas, 2014 közepén 19,9 % volt, kissé meghaladva a 2013 év végit, amit mutat a 6. ábra is. A magas TMM egyik oka, hogy a takarékszövetkezetek mérlegének az eszközoldalán kicsi a hitelek részaránya, miközben az alacsony tőkeigényű állampapírok és bankközi kihelyezések aránya magas.

6


HAZAI HÍREK

A kőolaj és földgáz importfüggőség csak az alternatív energiával védhető ki Az Európai Gazdasági Közösség energetikai jellemzői Annak ellenére, hogy az euró zóna GDP-je (változatlan áron mérve) az 1990-es évhez képest több mint 40 százalékkal emelkedett, a teljes energiafelhasználás1 mindösszesen 7 százalékkal növekedett (2012/1990). Figyelemre méltó, hogy az Unión belül 1990 és 2012 között a volt szocialista államok értek el rendkívüli javulást, amely egyértelműen az energia hatékony termelésre, valamint fogyasztásra való átállás eredménye. Az európai fajlagos energiafogyasztásban viszonylag nagy különbségek mutatkoznak; egy főre számolva a második legnagyobb felhasználó2 Finnország, míg a legkisebb Románia, és a kettő közötti különbség több, mint 3,5-szeres volt 2012-ben. Ugyanebben a sorban Magyarország a 22. legkisebb energiafogyasztó. Azt, hogy az egy főre jutó bruttó energiafelhasználás mekkora egy tagállamban, nagyrészt az ország reálfejlettsége határozza meg, kisebb részben pedig az uralkodó éghajlat (általánosságban megfigyelhető, hogy az északabbra fekvő tagállamokban magasabb az energiafogyasztás – érthető módon). Elsősorban tehát a fejlett, észak-európai országok (Finnország, Svédország, Hollandia, Belgium, ám érdekes módon Dánia nem) vannak leginkább kitéve az energia világpiaci árának. Ezzel szemben a két szigetország (Ciprus és Málta), Portugália, valamint a volt szocialista országok a népességükhöz képest kevés energiát fogyasztanak. Mindez összefügg nem csupán a reálfejlettséggel (ami inkább a háztartások energiafelhasználását érinti), hanem a reálgazdaság ágazati jellemzőivel is. Az EU28-ban ugyanis a teljes fogyasztás nagyjából felét az ipar adja, a háztartások csak a harmadával rendelkeznek, míg a szolgáltatások kb. 15%-ot tesznek ki. Az olyan államokban tehát, ahol jelentős a szállítási és az ipari tevékenység fajlagosan több energia fogy, bár a feldolgozóipari ágazatok között is igen nagy a különbség.

1 Energia alatt itt most a következőket értjük: nyersolaj, kőolaj származékok, természetes gáz, elektromos áram, szilárd tüzelőanyagok (fa, szén stb.), megújuló energia. 2 A legnagyobb energiafogyasztó Luxemburg, ám oly annyira kiugró érték, hogy kihagytuk az elemzésből.


7

HAZAI HÍREK

Forrás: Eurostat; a piros körök az új tagállamokat jelölik, a kékek a régieket, a zöld pedig Magyarországot

Készletek és fogyasztás3 Európa energiahordozók terén igen szegény. 2013-ban a világ teljes kőolajkészletének mindössze 0,9%-a található az EGT-ben: Dániában, Olaszországban, Norvégiában, Romániában és az Egyesült Királyság területén. Maga az eurázsiai kontinens a tartalékok 8,8%-val rendelkezik, ezek pedig szinte kizárólag az EU területén kívül találhatóak. Csak Oroszország a készletek 5,5%-át birtokolja. Némileg jobb a helyzet a földgáz terén, ahol a világ teljes tartalékának összesen 1,9%-a van az EGT tagállamiban: Dániában, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában és az Egyesült Királyságban. A kőolajhoz hasonlóan a földgáz esetén is Oroszország rendelkezik az eurázsiai kontinens legnagyobb tartalékaival; Moszkva a világ földgázkészletének összesen 16,8%-át birtokolja, ennél több csak Iránban található (18,2%). Az Európai Unió teljes gázfogyasztása 2013-ban 438 milliárd (109) köbméter volt, ami a világ fogyasztásának 13 %-a. A bizonyított készletek nagysága a világon 186 billió (1012) köbméter. Az EU fogyasztása egyébként csak kis hányada a világ fogyasztásának, amely 3348 milliárd köbméter volt. Vagyis tavaly a készletek kb. 1,8%-a fogyott el a világon, a teljes tartalékból pedig az EU 0,2%-ot vett ki. Változatlan fogyasztás feltételezve tehát a Föld bizonyított földgázkészlete nagyságrendileg még 50 évre elegendő4. Természetesen ez csak egy durva becslés a részünkről. Az amerikai energiaügyi hivatal szerint még 58 évig tart ki a készlet. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy ezek a számítások meglehetősen pontatlan kivetítések, mivel a keresletrugalmasságot nehéz becsülni. Az árrugalmasság feltehetően nem lineáris és ezért alapvetően rugalmatlan, így várhatóan a tartalékok több, mint fél évszázadra elegendőek, ám ez azzal jár, hogy szegényebb országokban már nem lesz fizetőképes kereslet a földgázra.

3 A fejezet adatainak forrása a British Petrol (BP) Statistical Review of World Energy 2014 júniusi száma. 4 Ez a számítás csak a bizonyított és feltárt készletekre értendő.

8


HAZAI HÍREK

Kőolajból tavaly napi 12.770 hordónyi fogyott az EU-ban, ez a világ napi 91.331 hordónyi fogyasztásához képes csekély mértékű (mindösszesen 14%). Ezzel a Föld bizonyított készlete mindegy 2%-kal apadt, vagyis hasonlóan a földgázhoz, a kőolaj esetében is körülbelül fél évszázadra elegendő5 készlettel rendelkezünk. Természetesen itt is érvényesek a földgáznál említett rugalmassági megjegyzéseink. A harmadik jellegzetes energiaforrás, a szénalapú termelés, ám ez egyre inkább háttérbe szorul a magas kitermelési, szállítási költségek miatt, amelyhez képest ezen termékek hatékonysága gyenge. Az EU-ban jelentősebb lelőhelyek Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban vannak, de több bánya is kimerült az elmúlt 15-20 évben. A világ legnagyobb szénkészletével az USA, Oroszország és Kína rendelkezik.

Energiaárak a világpiacon Energiahordozókkal vagy államközi megállapodások útján, vagy árutőzsdén lehet kereskedni, és a két piacon kialkudott ár nem minden körülmények között egyezik meg (mivel a kormányzati megállapodásoknak más pontjai is lehetnek). Éppen ezért világpiaci ár alatt általában az árutőzsdei árat értik. A földgáz ára rendkívül instabil, különösen, ha az elmúlt 10 évet vizsgáljuk. Az átlagos havi ár közötti sáv (különbség) közel 12 dollár volt 2004 és 2014 között, a minimum és a maximum ár között pedig majd 7-szeres a különbség. Legmagasabban 2005 októberében volt (13,9 dollár), legalacsonyabban pedig 2012 májusában (2 dollár). Ez utóbbihoz képest 2014 októberében az ár már a duplája volt, 4 dollárba került 1 MMBTU6.

Forrás: NASDAQ

5 A Földön található kőolaj készlet nem feltétlenül véges, mélyebb fúrások újabb olajban gazdag területeket tárhatnak fel, ugyanakkor ezek kitermelése már nem feltétlenül rentábilis. 6 1 MMBTU = 1 millió BTU ≈ 28,3 m3


9

HAZAI HÍREK

Némiképp meglepő, de a WTI kőolaj világpiaci árának alakulása jóval kiegyensúlyozottabb hatást kelt. Bár a földgázhoz képest az olaj egy jóval szélesebb, 100 dolláros sávban mozog, relatíve, még sincs akkora mozgás benne; a legkisebb és legnagyobb érték közötti különbség „csupán” négyszeres. Még a válság előtt, 2004 és 2006 között a kőolaj átlagára 54,7 dollár volt, a válság után, azaz 2011 óta 96,2 dollárra változott, ez 75%-os emelkedés, még e két időpont között 133 dollárról 39 dollárra estek vissza az árak, ez akkor 70%-os zuhanást jelentett lényegében 24 hónapon belül.

Forrás: NASDAQ Mind az olaj, mind a földgáz ára saját trendje mentén emelkedik, illetve csökken, különbség csupán az ettől való eltérések nagyságában van, ez is azt igazolja, hogy inkább a földgáz árában rejlenek nagyobb kockázatok. Mindazonáltal az energiahordozók világpiaci ára elsősorban kínálatvezérelt, így a mindenkori árakat nagyban befolyásolják az OPEC7 és egyéb olajtermelő országok mindenkori kereskedelmi, politikai érdekei, mintsem a keresleti oldal alakulása. Ennek vannak kiszolgáltatva azok az országok, amelyek csak importból tudják fedezni energiaszükségletüket, ez pedig a világ szinte összes országát érinti. Az Európai Unió teljes energia fogyasztásának nagyjából csak felét tudja önmaga megtermelni, a többit importból szerzi be. Erre leginkább Málta szorul rá (a szigeten gyakorlatilag nem állítanak elő semmilyen formában energiát), legkevésbé pedig Dánia, amely az egyetlen tagállam, amely nettó energia-exportőr. Az EGT-n belül még Norvégia számít exportőrnek, Magyarország teljes felhasználásának pedig 52,3%-a származik importból.

7 Az OPEC tagjai: Algéria, Angola, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Venezuela és Ecuador. Oroszország, Norvégia, USA, Kanada nem tagok, és soha nem is voltak azok, belépési szándékuk nincs.

10


HAZAI HÍREK

Az ábra magyarázata: negatív értéket akkor kap egy ország, ha nettó energia exportőr (azaz több energiát exportál, mint amennyit felhasznál). 100 feletti érték akkor fordul elő, amennyiben az ország többet importál, mint amennyit az adott évben felhasznál. A felesleges energiát ebben az esetben eltárolják. Az energiaimport lehetőségei igencsak korlátozottak, mivel a hordozók szállítása, tárolása nehezen megoldható8, és a kitermelési költségek sem állandóak, ráadásul mind az előállítás, mind a logisztika műszaki szempontból kockázatos (egyéb politikai kockázatot nem számolva). Ezért célszerű az energiahordozók tárolását a lehető legközelebb helyezni a kitermelés, feldolgozás helyéhez, így az európai energiaimport lényegében Norvégiára, Oroszországra és egyéb kaukázusi és közel-keleti országra korlátozódik, amelyből Oroszország szakítja ki a legnagyobb szeletet. Az Oroszországból történő energiaimport 2013-ban nagyságrendileg 160 milliárd euró volt az EU28 egészében, ez tette ki az országgal folytatott külkereskedelem 77%-át, ám a teljes energiaimportnak csak 32%-a érkezik keletről. A magyar energiaimport Oroszországból 5,8 milliárd euró volt, ami a teljes orosz behozatal 89%-a, az összes energiaimportnak pedig 87%-a. A magyar arányok lényegében minden közép-kelet európai tagállamra igazak, bár a továbbszállítás miatt nem egyértelmű, hogy mi a termék származási helye.

8 A földgáz, kőolaj valamint a kőszén cseppfolyós és szilárd állapotban tárolható, szállítható. Az energia legnagyobb problémája az eltarthatóság. Villamosenergia tárolhatóságának hossza például a legtöbb esetben napokban, hetekben mérhető.


11

HAZAI HÍREK

Energiahatékonysági törekvések Az Unió deklarált célja az energiafüggőség csökkentése, ám teljes függetlenséget értelemszerűen nem lehet elérni. A dependencia visszaszorítása alapvetően két csatornán halad: •O lyan alternatív megoldások kutatása, amely lehetővé teszi, hogy az energiát az EU-n belül elő lehessen állítani. • Energiahatékonyság növelés, amelynek célja a magas – esetenként pazarló – fogyasztás visszaszorítása. A hatékonyság növelésére, illetve az alternatív megoldások kutatására elkülönített összegeket az Európai Kohéziós Alap kezeli. Az Alap összesen 63,4 milliárd eurót tartalmaz, ezt azonban több cél között kell felosztani, amelyből csupán egy az energia9. A deklarált cél az EU2020-as stratégiában jelenik meg számszerűen. E szerint a teljes bruttó energiafelhasználásnak EU28 szinten 20%-át kell kitennie a megújuló energiának10. 2012-ben az teljes Unió 14,1%-on állt, ami jelentős előrelépés a 2010-es 12,5%-hoz képest. A tagállamszintű célok teljesítésében az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia van lemaradva, míg Svédországban, Észtországban és némiképp meglepő módon, Bulgáriában már teljesült a cél. Magyarország a középmezőnyben található, jelenleg 5 százalékponttal vagyunk lemaradva (9,6% a vállalt 14,7%-hoz képest).

9 A tagállamokra jutó keret elköltése - bizonyos keretek között – a tagállam saját hatásköre. 10 Megújuló energiaterméknek számít: vízenergia, geotermikus energia, napenergia, árapály-, hullám-, tengeráram-energia, szélenergia, települési hulladék biológiai eredetű része, szilárd biomassza, biogáz, folyékony bioüzemanyag

12


HAZAI HÍREK

Az alternatív megoldásokon és hatékonysági intézkedéseken kívül összehangolt – elsősorban transzatlanti – nemzetközi kutatási projektek folynak EU-partnerállam társfinanszírozásban, de több energetikai nagyvállalat is folytat saját K+F munkákat. Az utóbbi évek során sikerült elérni, hogy a fogyasztás, a megnövekedett igények ellenére, nem emelkedett jelentősen (köszönhetően például az energiatakarékos izzóknak), ám az alternatív módszerek terén még nem sikerült igazi áttörést felmutatni. Az energiafüggőség jelenleg nem kifejezetten súlyos probléma, ugyanakkor a készletek apadása mellett minden bizonnyal egyre nagyobb terheket ró majd az energiaszegény országokra. Számos tényezőt figyelembe kell még venni azonban, amelyekről jelen tanulmányunkban nem szóltunk. Ilyenek a politikai kockázatok, amelyek igencsak kiéleződtek az elmúlt időben, valamint a klímaváltozás. Az időjárás ugyanis nehezen kiszámítható, és bár a telek enyhébbek, a nyarak forróbbak, és több a csapadék is, amely inkább kisebb gyakorisággal, de nagyobb mennyiséggel jelentkezik. A száraz időszakok évről-évre való hosszabbodása, amely a világon a népesség gyors emelkedése mellett megy végbe, olyan termelési megoldásokat követel az élelmiszeriparban, amelyek energiaszükséglete egyre nagyobb, mindez pedig jelentős mértékű iparosodással is párosul. Mindez akkor is gondokat okoz, ha az átlaghőmérséklet emelkedése miatt a lakossági gázfogyasztás éppenséggel csökken, vagy éppen a megnövekedett kereslet a nukleáris energiára koncentrálódik. EURÓPAI HÍREK

Ország rangsor az IMD-től

JELENTÉS A TEHETSÉG VEZÉRELTE VERSENYKÉPESSÉGRŐL A hagyományos versenyképességi rangsorairól ismert svájci üzleti iskola, a lausanne-i székhelyű IMD (International Institute for Management Development) az idén első ízben adott ki egy olyan országrangsort, amelyben a tehetséget állította az értékelés középpontjába. A listát Svájc vezeti Dánia és Németország előtt, Magyarországot az 51. helyre sorolták. Miközben ez az első ilyen közzétett lista, az elkészítéséhez úgy gyűjtötték be visszamenőleg az adatokat, hogy abból a vizsgált országok többségét tíz évre visszamenőleg is rangsorolni tudták. Az értékelésbe azt a 60 országot vonták be, amelyek évről-évre szerepelnek az IMD hagyományos versenyképességi rangsorában. Az új megközelítésű rangsorolás célja, hogy képet adjon az ezen gazdaságokban működő vagy ezek iránt érdeklődő vállalatok számára az adott ország fejlődési potenciáljáról, és a „tehetségmerítésről”, amire számíthatnak. Azok az országok, melyek 5 vagy több éven át a tehetségek versenyképességi rangsorának első tíz helyén szerepeltek, elkötelezettek saját hazájukban a tehetségnevelés mellett, és vonzzák külföldről – a fogadó ország követelményeinek megfelelni képes – tehetségeket. Ezen a két pilléren nyugszik tudásalapú versenyképességük.


13

EURÓPAI HÍREK

IMD GLOBÁLIS TEHETSÉG-VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR 2014

A rangsor három fő faktor alapján állt össze: 1) befektetés és fejlesztés; 2) vonzerő; 3) rendelkezésre állás. 1) A befektetés és fejlesztés pontban az oktatási célú közpénzköltést és a tanuló/tanár arányt vették figyelembe. Megnézték továbbá a vállalati képzések helyzetét, valamint a nők alkalmazásának alakulását. 2) A második szempont mérlegre teszi a megélhetési költségeket és az életminőséget: mennyire képes az adott ország magasan kvalifikált külföldi munkaerőt vonzani, és a gazdaság szereplői előnyben részesítik-e a tehetségek vonzását és megtartását, a munkavállalók motiválását, vagyis ez az elem méri az agyelszívásnak a versenyképességre gyakorolt hatását. 3) A befektetés és fejlesztés sikere lemérhető az ország tehetségmegtartó képességében. A készség vizsgálatakor pedig a tehetségállományt vették szemügyre – tapasztalat, kompetenciák és a senior menedzserek száma alapján –, továbbá azt, hogy az adott ország oktatási rendszere képes-e a gazdaság magasan kvalifikált, jó képességű munkaerőigényének „kitermelésére”, emelt szintű képzéssel és nyelvoktatással. A jelentés készítői a munkajogi szabályozást és a termelékenységet is vizsgálták.

14


EURÓPAI HÍREK

Mindezen szempontok alapján 2014-ben a tíz legjobban teljesítő ország sorrendje: Svájc, Dánia, Németország, Finnország, Malajzia, Írország, Hollandia, Kanada, Svédország, Norvégia. Magyarország a mezőny végén kullog, hatvanból az 51. helyen, mögötte Brazília, Oroszország, Kolumbia, Argentína, Dél-Afrika, Peru, Horvátország, Venezuela, s végül még ezektől is jócskán lemaradva Bulgária zárja a sort. Befektetési és fejlesztési szempontból Dánia áll az élen, Svájc a második ezen a téren, Ausztria, Németország, Svédország következik a sorban, Magyarország pedig itt a viszonylag előkelő 26. helyen áll. Az almutatókat nézve oktatásra Izland költ legtöbbet a GDP százalékában (Magyarország a 30.), ugyanakkor az egy tanulóra számított oktatási közkiadás Dániában a legmagasabb (Magyarország a 22.). Az általános iskolai tanuló/tanár arányt Svédország vezeti (itt az ötödikek vagyunk 10,54-es mutatóval – ez a legjobb magyar helyezés az összes alrangsort figyelembe véve), ugyanez a gimnáziumok tekintetében Portugáliában a legjobb (Magyarország a 14.). Szakképzésben Németország a legerősebb, szorosan követi Svájc és Ausztria (Magyarország a 47.). A vállalati/munkavállalói továbbképzés, tréning terén Svájc áll az élen, utána jön Németország és Japán (Magyarország az 52.). A nők foglalkoztatásában (az összes munkaerő arányában) Lettország jár az élen 50,29 százalékos mutatóval, a második és harmadik Litvánia és Kazahsztán, Magyarország itt a 25. helyre került 46,02 százalékkal. Svájc, Németország, az USA, Írország és Malajzia – ez a vonzerő faktor élmezőnye, a sereghajtók pedig Magyarország (56.) Horvátország, Oroszország, Bulgária, Venezuela. Az alfaktorokat nézve, a megélhetési költségek a Dél-afrikai Köztársaságban, Bulgáriában és Indiában a legalacsonyabbak, Magyarország itt a 11., méghozzá a New York-i adat 74,8 százalékával. Életminőség szempontjából Svájc, Norvégia és Németország a legjobb helyek, hazánk az 54. „Agyelszívó” képességben és a tehetségek megtartásában Svájc, Németország, Írország a listavezetők, Magyarország itt került a leghátrébb, az 59. helyezésünkkel mindössze Bulgáriát előzzük meg. A dolgozók motiválásában is Svájc áll az élen, Dánia és Malajzia követi, az erről hagyományosan híres Japán csak a 24., az erről nem híres Magyarország pedig az 52. A rendelkezésre állás faktor rangsorát is Svájc vezeti, Finnország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Arab Emírségek követik, Magyarország az 52. Az összetevők közül a foglalkoztatás százalékos növekedése terén Katar érte el a legjobb eredményt, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela, Mexikó és Peru vannak a nyomában, a 0,34 százalékos magyar mutató a 39. helyre volt elég. Jól képzett munkaerő legnagyobb arányban Írországban van, Finnország, Dánia, Hollandia, Fülöp-szigetek, Malajzia, Svédország, Svájc ül még a győztesek asztalánál, Németország csak a 37. helyen áll, Magyarország pedig a 48. helyen. A pénzügyi ismeretek terén Svájc vezet Írország és Kanada előtt, itt a 49-dikek vagyunk. A nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező senior menedzserekből is Svájc tudja a legtöbbet felmutatni, majd Hollandia és Luxemburg következik, mi pedig a 48. helyen állunk. A rendelkezésre álló kompetens senior menedzserek tekintetében némileg más a sorrend: Malajzia, Hollandia, Írország az első három, Magyarország az 53. A versenyképes gazdaság igényeinek a svájci, a finn, a szingapúri, a kanadai és az ír oktatási rendszer képes a legjobban eleget tenni, a magyar rendszert a 43. helyre tették. Természettudományos képzésben Szingapúr az éllovas, Malajzia, az Egyesült Arab Emírségek, Hongkong és Tajvan teljesít még nagyon jól, míg Magyarország itt a 36. helyre került.


15

EURÓPAI HÍREK

A gazdasági versenyképességhez legjobban hozzájáruló egyetemi oktatást Svájcban, Kanadában, Finnországban, Szingapúrban, Dániában, Malajziában, Svédországban vagy Norvégiában lehet megkapni (Magyarország a 43.), míg az üzleti szektor elvárásainak leginkább megfelelő menedzsereket Svájcban és az USA-ban képzik, a magyarországi képzés a 38. a rangsorban. A leghatékonyabb idegennyelvi oktatást Luxemburg biztosítja, megelőzve Dániát, Hollandiát, Svájcot és Finnországot, itt már csak az 55.-ek vagyunk. A tehetség-versenyképességi szempontból élenjáró tíz ország 2005 és 2014 között stabilan benn tudott maradni ebben a klubban. A legversenyképesebb országok kiegyensúlyozott eredményt mutatnak fel az oktatás, a hazai tehetségekbe való befektetés és fejlesztés terén, továbbá a külföldi tehetségek odavonzásában. Sikerük titka a gazdaságuk követelményeinek megfelelő tehetségmenedzselési stratégia: olyan magas színvonalú, ambiciózus politikákat fejlesztettek ki, amelyekkel becsatornázzák a versenyképes tehetséget. Ez a top 10 ország (az évek során változó sorrendben): Svájc, Dánia, Svédország, Ausztria, Kanada, Finnország, Hollandia, Szingapúr, Norvégia és Írország. A tíz éves perióduson belüli hullámzó teljesítmény ciklikus gazdasági, társadalmi és politikai hatások számlájára írható, ilyen például a bevándorlási politika és/vagy az oktatásra adott évben fordított befektetés. A tartósan az első tízben lévő országokkal szemben ellenpélda Brazília és India teljesítménye, ahol gyakorlatilag minden versenyképességi kritériumban nagy a hullámzás, ezért nem fenntartható, nem hatékony és nem dinamikus a tehetség hasznosulása. A tanulmány készítői minden évben felmérést végeznek a gazdasági vezetők körében, hogy olyan nehezen mérhető, „soft” információkhoz is hozzájussanak, mint a cégvezetési gyakorlatok, munkakapcsolatok, korrupció, környezetvédelmi aggályok, életminőség. Ezek a vélemények frissebbek és életközelibbek mint a statisztikai adatok, amelyek a múltról szólnak, és így teszik teljessé a képet. Érdekes végül áttekinteni a rangsorban egy évtized alatt bekövetkezett változásokat is. Az alábbi táblázatban a változás (Change) oszlopban a felfelé mutató zöld nyíl a javulást, a lefelé mutató piros nyíl a visszaesést, a mindkét oldalán nyílban végződő vízszintes vonal a változatlanságot jelzi, a sima vízszintes vonal pedig azt, hogy az adott ország nem szerepel a 2005-ös oszlopban, így nincs mit összevetni 2014-gyel.

Ország Svájc Dánia Németország Finnország Malajzia Írország Hollandia Kanada Svédország Norvégia Ausztria USA

16

IMD GLOBÁLIS TEHETSÉG-VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR Rangsor Rangsor Ország 2014 2005 Változás iránya 2014 2005 Változás iránya ↔ ― 1 1 Ukrajna 31 – ↗ ― 2 3 Kazahsztán 32 – ↗ ↗ 3 17 Portugália 33 34 ↙ ↙ 4 2 Thaiföld 34 25 ↗ ↗ 5 20 Törökország 35 39 ↗ ↗ 6 14 Lengyelország 36 43 ↔ ↙ 7 7 Csehország 37 24 ↙ ↗ 8 5 Románia 38 45 ↗ ↗ 9 12 Jordánia 39 40 ↗ ↙ 10 15 Dél-Korea 40 35 ↙ ↙ 11 6 Fülöp-szigetek 41 38 ↙ ↙ 12 4 Görögország 42 31


EURÓPAI HÍREK

IMD GLOBÁLIS TEHETSÉG-VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR Rangsor Rangsor Ország Ország 2014 2005 Változás iránya 2014 2005 Változás iránya ↗ ↗ Luxemburg 13 19 Kína 43 48 ― ↙ Izland 14 – Chile 44 22 ― ↙ Egyesült Arab Emírségek 15 – Spanyolország 45 33 ↙ ↙ Szingapúr 16 10 Szlovákia 46 30 ↙ ↙ Belgium 17 11 Olaszország 47 41 ↙ ↙ Izrael 18 8 India 48 29 ↙ ↙ Ausztrália 19 9 Szlovénia 49 37 ↗ ↙ Egyesült Királyság 20 26 Mexikó 50 44 ↙ ↙ Hong Kong 21 13 Magyarország 51 16 ― ↙ Katar 22 – Brazília 52 28 ― ↙ Litvánia 23 – Oroszország 53 42 ↙ ↙ Franciaország 24 21 Kolumbia 54 36 ↗ ↙ Indonézia 25 49 Argentína 55 47 ↙ ↙ Új-Zéland 26 23 Dél-Afrika 56 46 ↙ ― Tajvan 27 18 Peru 57 – ↗ ― Japán 28 32 Horvátország 58 – ― ↙ Litvánia 29 – Venezuela 59 50 ↙ ― Észtország 30 27 Bulgária 60 –

Az első tíz helyezett között a javulási tendencia dominál, ezen belül is három olyan ország emelhető ki, amelyek sok helyet ugrottak előre: Németország, Malajzia és Írország. A második tízes csoportban fordított a helyzet, itt a visszaeső országok vannak többségben, közülük négy – Ausztria, az Egyesült Államok, Izrael és Belgium a vizsgálatok kezdetén még top10-es volt. A harmadik és a negyedik dekádban vegyesek az irányok, itt Tajvan és Hongkong lecsúszását érdemes megemlíteni: az utóbbi esetében nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy a sokáig fejlődési mintának tekintett városállam kezd betagozódni a kínai rendszerbe. Van ebben a csoportban két látványosan fejlődő állam. Az egyik Indonézia, amely az összes vizsgált ország közül a legnagyobbat ugrotta meg, hiszen 24 hellyel került előre. A másik egy meglepetés a szomszédunkból: Románia hét helyet javítva került elénk. És ezzel el is érkeztünk az utolsó tízes körhöz, amely mellett már egyértelműen a piros szín dominál, és sajnálatosan itt található Magyarország, mint a mezőny legtöbbet visszaeső tagja. Tíz év alatt a 16. helyről sikerült letornáznunk magunkat az 51.-re. A teljes jelentés az alábbi internetcímen érhető el: http://www.imd.org/uupload/imd.website/wcc/ NewTalentReport/IMD_World_Talent_Report_2014bis.pdf


17

EURÓPAI HÍREK

A keleti tartományoknak továbbra is szükségük van a szövetségi támogatásokra Fókusz: Sikertörténet, vagy csak fél siker a német újraegyesítés 25 éve? A keleti és a nyugati tartományok közötti különbségek mérséklését, a keleti tartományok társadalmi és gazdasági felzárkóztatását az elmúlt negyedszázad német kormányai kiemelt feladatuknak tekintették. 1991-ben a keleti tartományok lakossága az össznémet népesség 22,6 százalékát tette ki, ugyanakkor hozzájárulása a GDP-hez csupán 11,1 százalék volt. 2013-ban a megfelelő adatok 19,8%, illetve 15%.

A vártnál lassúbb felzárkózás A transzformációs folyamat következményeinek enyhítése érdekében a szövetségi költségvetés az újraegyesülés első időszakában a nyugati tartományok a GDP 5%-ának megfelelő volumenű transzfereket juttattak a keleti tartományokba. Ennek eredményeképpen a keleti és a nyugati tartományok közötti különbségek számos területen (életkörülmények, infrastruktúra fejlettsége) számottevően csökkentek. A lakosság alkalmazkodóképességét jelzi, hogy míg egyik oldalon az újraegyesülés első időszakában több mint egymillió állás szűnt meg, és a munkanélküliség elkerülése érdekében százezrek kényszerültek korengedményes nyugdíjazásra, addig a másikon az elmúlt 25 év folyamán több mint félmillió új vállalkozás született.

45

Forrás: Jahresbericht der Deutschen Einheit, 2014

35

1991

30

2013

25 20 15

29,5 19,8

15

18,2

10 5

Foglalkoz tatottak

Lakosság

GDP

0

Munkanél küliek

Németország összesen=100

40

Keleti tartományok hozzájárulása a német makromutatókhoz

A gazdaság teljesítőképessége, szerkezete vagy a munkanélküliség relatív szintje tekintetében azonban továbbra is jelentős a felzárkózási igény. 1991-ben a keleti tartományok lakossága az össznémet

18


EURÓPAI HÍREK

népesség 22,6%-át tette ki, ugyanakkor hozzájárulása a GDP-hez csupán 11,1% volt. 2013-ban a megfelelő adatok 19,8%, illetve 15%1. Berlin nélkül a keleti tartományok GDP-je az össznémet GDP csupán 11%-át teszi ki. Berlin után a legnagyobb gazdasági potenciál Szászország tartományban van, a többi keleti tartomány gazdasági teljesítménye mind a mai napig kisebb, mint bármelyik nyugati tartományé.

4,0

3,6 1,9

Berlin

Sachsen

Sachsen-Anhalt

1,9

1,4

Thüringen

2,2

MecklenburgVorpommern

4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Brandenburg

össz német GDP=100

Az egyes keleti tartományok hozzájárulása az össznémet GDP-hez 2013-ban

Forrás: destatis.de

Az újraegyesülés első éveiben dinamikus fellendülés indult meg, ami elsősorban két forrásból: a gyorsan bővülő magánfogyasztásból és az erőteljes növekedést mutató építőiparból táplálkozott. A keletnémet növekedés 1993-ban érte el csúcspontját, azt követően fokozatos vesztett erejéből a dinamika, s 2000-től kezdve a keleti tartományok GDP-je – egy-két év kivételével – lassúbb ütemben bővült, mint a nyugati tartományoké. A 2009. évi válság a keleti tartományokat is erőteljesen érintette, 2010-ben – döntően az állami beavatkozások hatására – bekövetkezett korrekciót követően a növekedés ismét lassulni kezdett. Ez a növekedési pálya számos szerkezeti sajátosságra vezethető vissza. Közvetlenül az újraegyesülést követően egy nagyon gyors transzformációs szakasz zajlott le: a szocialista nagyüzemeket pillanatok alatt felszámolták, privatizálták, illetve a keletnémet piacokon megjelentek új befektetők, új vállalkozások. A szövetségi kormány rendkívül nagyvonalú támogatási rendszer segítségével támogatta az újjáépítést. Az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek az építőipar volt, hiszen – állami források segítségével – hatalmas infrastruktúrafejlesztő beruházások indultak meg, a legtöbb városban sor került az állami lakásvagyon szanálására, a városmagok újjáépítésére. A megnövekedett kereslet és kellemes finanszírozási környezet hatására olyan volumenű építőipari kapacitások jöttek létre a 90-es évek közepéig, amelyek később – a boom kifulladtával, illetőleg különböző speciális szabályozási eszközök, mint például a kedvezményes értékcsökkenési leírás kivezetésével – azóta is kihasználatlanul hevernek. Az építőiparban bekövetkezett korrekciós folyamat elkerülhetetlen volt, de fájdalmas hatásai mind a növekedés, mind pedig a foglalkoztatás szerkezete tekintetében 2007-2008ig érződtek.

1 Jahresbericht der Bundesregierung zum Stand der Deutschen Einhet, 2014, Bundesministerium für Wirtschaft und Energie (BMWi) Öffentlichkeitsarbeit, http://www.bmwi.de Az adat Berlinnel együtt értendő.


19

EURÓPAI HÍREK

A GDP alakulása a keleti és a nyugati tartományokban

14

%, az előző évhez képest

12 Keleti tartományok

10

Nyugati tartományok

8 6 4 2 0 -2

Forrás: Statistisches Bundesamt

-6

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

-4

Az építőipari recessziót valamelyest kompenzálni tudta a feldolgozóipar fejlődése, és különösen a feldolgozóipari export élénkülése. A feldolgozóipari exportráta jelenleg 33% vagy afölött mozog, még mindig jóval alatta a nyugatnémet 47-49%-os rátának. Ennek részben az az oka, hogy a keletnémet tartományok sokkal jobban függenek az EU-n belüli, elsősorban az euróövezetbe irányuló exporttól, mint a nyugatnémet tartományok, s az EU-18 elhúzódó válsága negatívan befolyásolta a keletnémet exportpiaci lehetőségeket.

79,3

74

Egy lakosra jutó bruttó beruházási érték

81,7 71

Egy munkavállalóra jutó munkabér

2013

Egy foglalkoztatottra jutó GDP

1991

Egy főre jutó GDP

a nyugati tartományok %-ában

Kelet -nyugati összehasonlítás 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Az elért eredmények ellenére számos területen a keleti tartományok még mindig versenyhátrányban vannak. Így a makrogazdasági szintű munkatermelékenység ugyan jelentősen javult a 90-es évek elejéhez képest, azonban még mindig több mint 20%-kal marad el a nyugatnémet szinttől. Az ipar súlya a keletnémet bruttó hozzáadott értéken belül jelenleg 15% körül mozog, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak, de jóval elmarad a nyugatnémet 23% mellett. Ezzel együtt a keletnémet reindusztrializáció számottevő eredményeket hozott, ugyanakkor bizonyos területeken jelentős ver-

20


EURÓPAI HÍREK

senyhátrány is megmaradt. Így továbbra is hiány van tőkeerős nagyvállalatokban, versenyképes kutatás-fejlesztési központokban. Az ipari szolgáltatások kínálata változatlanul korlátozott, és a keleti tartományok nemzetközi hálózatokba történő beintegrálódottsága egyelőre még elég gyenge.

20

Szerkezeti változások a keleti tartományokban

Bruttó hozzáadott érték=100

18 16 14 12 10 8 6 4

Feldolgozóipar

Építőipar

0

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

2

A feldolgozóipar ágazati szerkezete sokban közeledett a nyugatnémetéhez. Ugyanakkor a beszállítói, alacsonyabb feldolgozottságú termékeket produkáló ágazatok súlya jóval nagyobb, mint a nyugati tartományokban. A végtermékeket előállító vállalatok, illetve a vállalati központok, konszern székhelyek nagy része továbbra is a nyugati tartományokban telepedett le. Ennek következtében a magas kvalifikáltságot igénylő tevékenységek is elsősorban Nyugaton és nem Keleten találhatók. A szövetségi kormány a keletnémet felzárkóztatás egyik legfontosabb eszközét a kutatás-fejlesztési tevékenység erősítésében látja: 24 állami egyetem, 53 államilag finanszírozott szakfőiskola és legalább 200 egyetemen kívüli, államilag finanszírozott kutatóhely biztosítja a szükséges K+F infrastruktúrát. A német high-tech stratégia keretében kialakított 15 csúcstechnológiára specializálódott klaszterből 3 a keleti tartományokban működik: a mikroelektronikai klaszter a Chemnitz-FreibergDrezdai régióban, a Cluster Solarvalley Közép-Németországban, és a Cluster BioEconomy a Leuna, Halle, Lipcse térségben. A keletnémet GDP 2,56%-át (2013) fordítják kutatás-fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező teljesítmény. Problémát jelent azonban, hogy a megtelepedett kutatási tevékenység döntő része állami forrásokra támaszkodik, és a versenyszféra kutatási tevékenysége még mindig jelentősen elmarad a nyugatnémet szinttől.

Gyors infrastruktúrafejlesztés A német újraegyesülés a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén látványos eredményeket hozott. Az 1991-ben meghirdetett „Verkehrsprojekte Deutsche Einheit”, azaz „A német egység közlekedési projektjei” program keretében 39,7 milliárd eurót költöttek el 17 nagy közlekedési projekt megvalósítására, elsősorban autópálya és vasúti fejlesztés céljából. Ezek közül 9 már lezárult, a többi még folyamatban. 2013 végéig 1900 km új autópálya útvonal született, megépült, illetve korszerűsítés-


21

EURÓPAI HÍREK

re került a Nürnberg-Halle-Lipcse, Lipcse-Drezda vasútvonal, illetve számos olyan közlekedési útvonal, amelyek segítségével a keleti tartományok bekapcsolása a TEN-T hálózatokba biztosíthatóvá vált. Jelentős összegeket fordítottak kikötő fejlesztésre, különösen Rostock, Stralsund, Sassnitz vagy Wismar esetében, illetve a vasúti, közúti és a hajózási közlekedést összekötő projektekre. Az infrastruktúrafejlesztés egy másik területe az energiahálózat fejlesztése volt. Ennek keretében – a korábban elsősorban barnaszénre épülő – keletnémet energiaszektor átfogó korszerűsítésére került sor. A széndioxid kibocsátás jelentősen csökkent, a megújuló energiafajták felhasználása egyre szélesebb körben terjed, s aránya a bruttó energia kibocsátáson belül 2012-ben már 29,2%-ra emelkedett, ami magasabb, mint a nyugatnémet érték.2 Természeten egyes tartományokban, mint Szászország vagy Brandenburg, ahol a barnaszén szerepe az energiaellátásban hagyományosan is nagyon magas volt, ez megmaradt, azonban az erőműveket korszerűsítették, aminek következtében a környezeti terhelés lényegesen csökkent.

A javuló munkaerőpiaci helyzet ellenére még mindig magas munkanélküliség a keleti tartományokban Az utóbbi években – a nyugati tartományokhoz hasonlóan – a keletnémet tartományokban is jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet. Az újraegyesülés kezdete óta kétszámjegyű munkanélküliségi ráta jellemzi a keleti tartományokat. Így a 2013-ban elért 10,3%-os munkanélküliségi ráta még mindig jóval a nyugatnémet szint fölött van, de 1991 óta mégis a legkedvezőbb adat. 839 ezer munkanélkülit regisztráltak tavaly a keleti tartományokban, ami például a 2009. januári 1,18 milliós adathoz képest is óriási javulást jelent. A csúcsot a 2005. évi 18,7%-os ráta jelentette, azóta fokozatoson javul helyzet. 2005-ben 1,6 millió keletnémet munkanélkülit tartottak nyilván, s ezen belül a tartós munkanélküliek 43%-os arányt jelentettek. A munkanélküliség és a tartós munkanélküliség a keleti tartományokban a nőket különösen sújtotta. A női foglalkoztatás aránya a hajdani NDK-ban sokkal magasabb volt, mint a nyugati tartományokban, s az állások eltűnése őket sokkal érzékenyebben érintette. Így pl. 1993-as adatok szerint a keletnémet munkanélküliek 65%-a, a tartós munkanélküliek 74%-a nő volt.3 A 2000-es években megfordult ez a trend, azóta a munkanélküliség a női munkavállalók esetében alacsonyabb, mint a férfiaknál (2013: női munkanélküliségi ráta 9,8%, férfi 10,8%)4 A munkanélküliség regionálisan is jelentős különbségeket mutat. A Türingiában tavaly mért 8,2% -os munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb a keleti tartományok esetében, míg Sachsen-Anhalt vagy Mecklenburg-Vorpommern esetében 11-12% körüli ráták tapasztalhatók. Egyes körzetekben azonban még mindig, ennél is magasabb, 15% körüli ráták jellemzőek. A tartós munkanélküliség hasonló trendeket mutat, mint a nyugati tartományokban. A munkanélküliek valamivel több, mint egyharmada (35,7%-a) tartós munkanélküli, ami nagyjából megfelel a nyugatnémet arányoknak.

2 AG Energiaebilanzen, Jahresbericht der Bundesregierung zum Stand der Deutschen Einhet, 2014 3 Bundesanstalt für Arbeit: Arbeitsmarktbericht 1994, http://statistik.arbeitsagentur.de/Statistikdaten/Detail/199412/ama/heftarbeitsmarkt/arbeitsmarkt-d-0-pdf 4 Bundesanstalt für Arbeit: Jahresbericht 2013, Arbeitsmarkt 2013, http://statistik.arbeitsagentur.de/Statistikdaten/Detail/201312/ ama/heft-arbeitsmarkt/arbeitsmarkt-d-0-201312-pdf.pdf

22


EURÓPAI HÍREK

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Keleti tartományok Nyugati tartományok

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

az aktív koruak % -ában

A munkanélküliség alakulása Németországban

Forrás: Bundesagentur für Arbeit, 2014

A fiatalkorú munkanélküliség (15-25 éves korosztály) tekintetében is kedvezőtlenebb a helyzet a keleti tartományokban, mint a nyugatiakban. 2013-ban a szóban forgó korcsoport 9,6%-a volt munkanélküli, míg a nyugati tartományokban 5,2% volt a megfelelő ráta. Ezzel együtt – részben köszönhetően a hatékony német duális képzési rendszernek – az utóbbi időben, a keleti tartományokban is jelentős javulás volt tapasztalható a fiatalkorú munkanélküliség vonatkozásában, s az itteni arányok jóval alacsonyabbak, mint a legtöbb uniós ország esetében. A munkaerő kínálat oldaláról a keleti tartományokban is egyre nagyobb probléma a lakosság elöregedése. 1990-2013 között a munkaképes korosztály (20-65 éves korcsoport) 11,2 millióról 10,1 millióra csökkent, és ezen belül is az átlag életkor jelentősen megnőtt. A 45-65 év közöttiek aránya 1990-2013 között 41,1%-ról 50,3%-ra emelkedett. Ez jelentősen összefügg a keletnémet elvándorlással, amely ugyan nem öltött olyan méreteket, mint ahogyan attól kezdetben tartottak, de az országon belüli, keletről nyugatra irányuló vándorlási egyenleg az újraegyesülés óta negatív, és leginkább a 2530, illetve a 30-50 éves korosztály elvándorlása jellemző. Ezt részben kompenzálja a külföldről érkező bevándorlás, ennek azonban elsősorban Berlin a haszonélvezője.

- 10 000 - 20 000 - 30 000 - 40 000 - 50 000 - 60 000 - 70 000 - 80 000 - 90 000 - 100 000

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Keletnémet/nyugatnémet vándorlási egyenleg

Forrás: destatis.de, Bevölkerung und Erwerbstätigkeit, Wanderungen, 2012


23

EURÓPAI HÍREK

Az alacsony születési ráta és a fiatal korosztály elvándorlása együttesen azt eredményezi, hogy a lakosság öregedése a keleti tartományokban sokkal markánsabb folyamat, mint a nyugati tartományokban. A Statistisches Bundesamt becslései szerint – ha az eddigi folyamatok továbbra is fennmaradnak – 2030-ra a keleti tartományokban az öregségi ráta akár 63% is lehet, míg a nyugati tartományokban 51%-ra becsülik.

A jövedelmi különbségek mérséklődtek, de megmaradtak A bérfelzárkózás a keleti tartományokban nagyon gyors volt, s mivel a termelékenység javulása jóval elmaradt mögötte, számos problémához, többek között a magas munkanélküliséghez vezetett. A keletnémet vállalatok kisebb arányban csatlakoznak valamiféle bértarifa-megállapodáshoz, mint a nyugati tartományokban. A tarifabérek átlagos szintje közötti különbség ma már nem nagy: a keletnémet bértarifák a nyugatnémet szint 97%-a körül mozognak. Az ágazatok közötti különbségek azonban elég nagyok. Az egy foglalkoztatottra jutó munkabérek 1991-ben a nyugatnémet szint 57%-át tették ki, addig 2013-ban 81,7%-ra emelkedtek. Az egy lakosra jutó jövedelmek 1991-ben az össznémet átlag 57,9%át, 2012-ben 85,7%-át tették ki. A nyugatnémet tartományokkal összevetve 52,5%, illetve 83% volt a két mutató. Az egyes keleti tartományok (Berlin nélkül) közötti különbségek viszonylag szerények, s a rangsor sem változott. A legszegényebb Mecklenburg, és a legjobb jövedelmi helyzetet Brandenburg és Szászország mutatják. Ez – elsősorban szerkezeti sajátosságoknak köszönhetően – még az NDK idejében is így volt.

Németország=100

A magánháztartások egy lakosra jutó rendelkezésre álló jövedelme 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

87,9

83,1

86,8

84,7

85,3

1991 2012

Forrás: https://www.regionalstatistik.de/genesis/online/data

Összességében tehát megállapítható, hogy az elmúlt 25 év alatt a keleti tartományok nagyon eredményes felzárkózási folyamaton tudhatnak maguk mögött, még akkor is, ha bizonyos különbségek megmaradtak, és meg is fognak maradni. Ez a felzárkóztatás nem mehetett volna ebben a formában végbe, ha a szövetségi kormány nem biztosít olyan jelentős támogatásokat a keleti tartományok számára. Míg a volt NDK versenyképessége továbbra is elmarad a nyugati tartományokétól, a jövedelmi viszonyok viszont jelentős mértékben közeledtek egymáshoz. Ennek azonban ára volt, amelyet a magas munkanélküliség és a változatlanul jellemző elvándorlás formájában a keleti tartományok még most is megfizetnek.

24


EURÓPAI HÍREK

Új módszertan a nemzeti számlák elszámolására az EU-ban Nagyobb lett a GDP, gyorsabban nőtt a GNI, kisebb lett az államadósság-ráta Az Európai Unió tagországai 2014-ben egységesen áttértek a nemzeti számlák új rendszerére, az úgynevezett ESA2010-re (ESA: European System of Accounts). Az ebből eredő változások nem csupán a tavalyi és az idei év adatait érintik, hanem 1995-ig visszamenően az elmúlt 19 év statisztikáit is. Rövid összeállításunkban egyrészt ismertetjük a korábbi módszertanhoz, az ESA95-höz viszonyított legfontosabb változásokat, másrészt bemutatjuk a revíziók hatását a GDP (bruttó hazai termék) és a GNI (bruttó hazai jövedelem) szintjére és volumen-változására, továbbá a GDP-arányos államháztartási hiányra és államadósságra.

1. Fontosabb metodikai változások A KSH ez év novemberében megjelent, Magyarország nemzeti számlái 1995-2013 című kiadványa részletesen tájékoztat a módszertani változásokról és azok önmagukban vett, valamint együttes hatásairól. Az alábbiakban azokat emeljük ki, amelyek koncepcionális és mennyiségi szempontból egyaránt jelentősek. •A kutatás-fejlesztés (K+F) beruházásként történő elszámolása. Az ESA95 szerint a K+F tevékenység folyó kiadásként, mégpedig termelő-felhasználáskén kellett elszámolni. Az új módszertan bevezetése két módon is emeli a GDP kimutatott szintjét: egyrészt megemelkedik az állóeszköz-felhalmozás, másrészt nő a tőkeállomány, így az egyes években elszámolt amortizáció összege is. • A fegyverrendszerek egy részének beruházásként történő elszámolása. • Az EU-intézményeknek teljesített ÁFA-befizetés saját forrásként kezelése (ez a GDP-t nem érinti, de a hazai GNI-t növeli). • A bérmunka nettósítása (a be- és kiszállított anyag nem része a külkereskedelmi forgalomnak) – ez a GDP-t nem érinti, de a külkereskedelmi forgalom mindkét oldalát csökkenti. • A magánnyugdíj-pénztári eszközök elszámolásának változása. A magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott eszközök kormányzati átvétele nem számolható el egyetlen év bevételeként, hanem csak hosszú időre – 35 évre – elosztva vehető figyelembe állami bevételi forrásként. Ez a változás az államháztartásnak a 2011. évi (a korábbi módszertan alapján kimutatott) 4% feletti GDP-arányos többletét 5,5%-os deficitbe fordította át. A fentiek mellett számos további, kisebb jelentőségű változással is együtt járt az ESA2010 bevezetése, továbbá az új módszertanra történt áttérést a KSH egyéb visszamenőleges adatrevíziókkal is összekapcsolta. Mindezekről alapos áttekintést ad a fent hivatkozott KSH-kiadvány.


25

EURÓPAI HÍREK

2. A revíziók hatása a GDP, a GNI és az államháztartási mutatók alakulására Az alábbi ábra bal oldala a revízióknak a GDP és a GNI folyó áron mért szintjére, jobb oldala pedig e két tétel változatlan áron mért volumenváltozásra gyakorolt hatásáról ad képet. 1. ábra: A revíziók hatása a GDP és a GNI szintjére (százalékban) és éves növekedési ütemére (százalékpontban) 3,0%

1,0

Szintkülönbség: új/korábbi (százalékos eltérés)

0,8

2,5%

0,6 GNI

GDP

Növekedési ütemkülönbség: új mínusz korábbi (százalékpontnyi eltérés) GNI

GDP

0,4

2,0%

0,2 0,0

1,5%

-0,2 -0,4

1,0%

Forrás: KSH Az ábrákból látható, hogy a revíziók enyhén pozitív hatást gyakorolt a GDP szintjére, de az egyes évek ellentétes irányú korrekciói alig befolyásolják hosszabb távú növekedés ütemét. A GNI szintjére és növekedésére gyakorolt hatás kissé meghaladja a GDP esetében tapasztaltat. A revíziók hatására a GDP szintje átlagosan mintegy 1,5%-kal, a GNI-é 1,7% emelkedett. Az időszak egészét tekintve az átlagos növekedési ütem a GNI esetében valamivel jobban emelkedett, mint a GDP tekintetében. Az eltérés azzal érzékeltethető, hogy a régi és az új számok közötti különbség mekkora évi átlagos növekedési résnek feleltethető meg. A GDP-t tekintve mintegy fél évi, a GNI esetében pedig nagyjából egy évi 1996 és 2012 közötti átlagos évi növekedésnek felel meg a revízió miatti többlet. Ez azt jelzi, hogy a külföldieknek jutó nettó jövedelem lényegesen kisebb volt az elmúlt években, mint eddig gondoltuk. A 2. ábra a GDP-arányos államháztartási egyenleg és adósság alakulását mutatja az ESA95 és az ESA2010 elszámolás alapján. A bal oldalon látható, hogy a korrekció hatására 2011-ben az egyenleg előjelet váltott, s a jelenlegi elszámolás szerint 2010 és 2011 között jelentősen nőtt az állami deficit – a közgazdasági elemzések ezt eddig is figyelembe vették. Az ábra jobb oldala pedig azt mutatja, hogy az új elszámolási rendszer alapján Magyarország GDP-arányos államadóssága alacsonyabb, mint a korábbi módszertan szerint számított. 2. ábra: az államháztartás GDP-arányos egyenlege (bal oldal) és adóssága ( jobb oldal) 6%

83 % 82

4

Egyenleg95

Adósság95

81

Egyenleg10

2

Adósság10

80

0

79 78

-2

77

-4

76

-6

75

2010

26

2011

2012

2013

2010

2011

2012

2013


A Munkáért!

Recommend Documents