Vállalkozói Hírlevél 3. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Tartalom
Folytatódik az NHP. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Makrogazdasági fejlemények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Az idegenforgalom jobban teljesít . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Európai Acél Nap 2014. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
HAZAI hírek
Folytatódik az NHP 139 milliárd forint hitelt helyeztek ki eddig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában. Március 12-ig 138,6 milliárd forintnyi hitel kelt el a Növekedési Hitelprogram második szakaszában, jelentette be az MNB. Vonnák Balázs igazgató a Portfolio.hu május 20-i konferenciáján ismertette az adatokat, miszerint ebből 104 milliárd forint finanszírozott új beruházásokat. Az NHP I és II keretében együtt összesen 840 milliárd forintot helyeztek ki a bankok a jogosult vállalkozásoknak. Ennek 31%-át képezték az új beruházási hitelek, 19%-a pedig forgóeszközhitel volt, illetve jelentős volt az egyéb (például devizában denominált) kevésbé előnyös hitelszerződések kiváltása is. A Növekedési Hitelprogram első szakaszának hitelcél szerinti megoszlása 800 700
milliárd Ft
600 500
177 113
400
Beruházái hitel Forgóeszköz hitel Hitelkiváltás
300 200
411
100 0
Forrás: MNB
Az első szakaszban csaknem 7200, a másodikban eddig körülbelül 3700 vállalkozás jutott hitelhez. Területileg viszonylag egyenletesnek mondható az eloszlás, a legaktívabb a dél-alföldi régió, míg a középmagyarországi térség kevésbé reprezentált a hitelkihelyezésben. Az MNB szerint időarányosan egyelőre jobban teljesít az NHP második szakasza, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első szakasz szolgáltatásainak igénybevételére alig fél évig (2013. április – szeptember között) volt lehetőség, míg a másodikra több mint egy év áll rendelkezésre (2013. október – 2014. december). A keretösszeg nagysága is ehhez igazodik: a 2000 milliárd forintos mostani keret közel háromszorosa az első szakaszban felhasznált 701 milliárd forintnak. Az NHP által a vállalati hitelezésre gyakorolt Az NHP II időarányosan jobban teljesít hatásokat még nem ismerjük pontosan, de az biztos, hogy a program tavaly jelentősen hozzájárult a vállalati hitelezéshez. Hogy ezáltal milyen minőségű hitelállomány keletkezett és hogy milyen minőségű hiteleket váltottak ki a felhasználók a segítségével, az nem ismert. Ugyanakkor tudható, hogy az érintett kis- és középvállalati körben a hiteleknek 2013 júniusában még 52%-a volt devizában denominált, szeptemberre pedig ez az arány 44%-ra csökkent.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
3
Kopint-Tárki elemzés
Makrogazdasági fejlemények Az idei első negyedévre vonatkozó előzetes GDP-adatok birtokában már tudható, amit korábban csak sejteni lehetett: az első negyedév a markáns gazdasági gyorsulás jegyében telt, a magyar gazdaságban pedig valószínűleg trendforduló zajlik. A tavalyi utolsó negyedévben mért 2,7%-os kiugró növekedési ütem alapján még nehéz volt megítélni, hogy egy egyszeri, részben a bázishatásnak is betudható jelenség, vagy egy viszonylag tartós növekedés kezdetének a tanúi vagyunk. Az első negyedévi adatok azonban az utóbbi lehetőségét vetítik előre. Nemcsak az előző év azonos időszakához mért 3,5%-os GDP bővülés régen nem tapasztalt magas ütem utal erre (utoljára 2006-ban mértek 3%-ot meghaladó növekedést), hanem az e mögött meghúzódó számottevő beruházás-bővülés, annak is elsősorban a magánszektora vonatkozó adata. A termelő kapacitások bővülése, főként a feldolgozó iparban a termelés további gyors növekedésének a lehetőségét jelzi.
A GDP negyedéves növekedési üteme 102
104
101
102
100
100
99
98
98
96
97
94
96
92
95
90
94 2008Q1
2008Q4
2009Q3
2010Q2
előző negyedév = 100
2011Q1
2011Q4
2012Q3
2013Q2
előző év azonos időszaka = 100 (jobb t.)
88
2014Q1 Forrás: KSH
A kedvező első negyedévi növekedési adat (és az azzal kapcsolatba hozható egyéb makrogazdasági adatok) nyomán a számszerű prognózisunk némileg felfelé módosult az idei évre, noha a Kopint-Tárki korábban is a magasabb növekedési ütemet előrejelzők között volt. A makrogazdasági adatok (GDPnövekedés, az ipar és építőipar gyors bővülése, az export és a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedése) alapján 2014-ben a GDP növekedése minden bizonnyal megközelíti a 3%-ot, de ennél magasabb ütem sem zárható ki. Az éven belül a második félévben a növekedés üteme már feltehetőleg mérséklődni fog, különösen az utolsó negyedévben, amit a magas bázis okozhat. Ami a középtávú kilátásokat illeti, továbbra is maradtak kérdőjelek. Vannak a növekedés tartósságát alátámasztó jelek (a magánfogyasztás további várható bővülése, a kivitelben az élelmiszeripari termékek exportjának gyors növekedése, ami az egyoldalú járműipari dominanciát kissé enyhíti, a versenyszektor beruházásainak határozott élénkülése, valamint az alacsony kamatszint). Ugyanakkor kérdéses, hogy ezek a pozitív tényezők mennyiben tudják kompenzálni az európai uniós támogatású állami beruházási projektek jövőre bizonyosan visszaeső szintjét, hiszen az előző támogatási ciklus lezárása után a következő időszakbeli projektek feltehetőleg csak lassan indulhatnak el. Mindent egybevetve valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben az ideinél valamivel lassabb, de 2%-ot meghaladó növekedés következik. Az első negyedévi, viszonylag látványos növekedési ütemhez kívánkozik néhány megjegyzés. A gyors
4
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Kopint-Tárki elemzés
növekedési ütem feltétele mindenekelőtt az első negyedévi magas, az előző negyedévhez viszonyított 1,1%-os növekedés volt. Ugyanakkor ez az 1,1% önmagában csak nagyjából az előző negyedévi 2,7%hoz hasonló év/éves ütemre lett volna elegendő. Az ennél jóval magasabb ütemhez egyrészt bizonyos fokig a szezonális és a naptárhatás is hozzájárult – az ezektől megtisztított év/éves növekedés a nyers adatnál valamivel alacsonyabb, 3,2%-os. Másrészt pedig a KSH a két megelőző negyedévre vonatkozó negyedév/negyedéves növekedési ütemeket is visszamenőlegesen megemelte – ezt a bázisidőszaki (tavalyi első negyedévi) negyedév/negyedéves növekedési ütem leszállításával ellensúlyozta – e nélkül az idei első negyedévi év/éves ütem mintegy fél százalékponttal alacsonyabb lenne. Akárhogyan is, a KSH közlése szerint a regisztA gazdasági növekedést az ipar és az épírált gyors növekedést a termelési oldalon az ipari tőipar hajtotta. és az építőipari fellendülés hajtotta. Ez összhangban van az ágazati kibocsátási adatokkal. Az iparban a januári-februári 7,3%-ot követően márciusban már 10,6%-kal nőtt a termelés volumene. Ez a márciusi gyorsulás azonban döntően a munkanaphatás, kisebb mértékben szezonális hatás eredménye: a munkanaphatással kiigazított év/ éves növekedési index a februárival majdnem azonos, 8,1%-os volt, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított index pedig a februárival megegyezően 7,6%.
Az ipari termelés volumene, 2010=100
(szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva) 124 120 116 112 108 104 100 96 92 88 84
12.jan
12.ápr
12.júl Ipari termelés
12.okt
12.jan
13.ápr
belföldi értékesítés
13.júl
13.okt Export
14.jan Forrás: KSH
Másrészt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az ipari termelés dinamikája az idén lényegesen felülmúlja az értékesítését: az ipari kibocsátás első negyedévi átlagban 8,4%-os növekedéséhez az ös�szes értékesítés 5,5% bővülése társult. Ez azt sugallná, hogy az ipari termékek iránti kereslet lassabban nő a termelésnél, vagyis előbb-utóbb a termelésnek is lassulnia kell. Ez azonban nem feltétlenül következik be: a lanyhább értékesítés oka a csökkenő belföldi értékesítés, azon belül is a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazat belföldi értékesítésének csökkenése, amit elsősorban a meleg időjárás okozott. Eközben az ipar legfontosabb szegmensében, a feldolgozóiparban, a belföldi értékesítés nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és a feldolgozóipari termelés és összes értékesítés dinamikája összhangban volt egymással. Ezzel együtt változatlanul azzal számolunk, hogy bizonyos fokú lassulásra sor kerül az év további részében: a termelési volumen emelkedésének a tavaly év közepén tapasztaltnál enyhébb dinamikájára, és ezáltal lassuló év/éves növekedési ütemekre. Az exportértékesítés gyors bővülése várhatóan folytatódik – habár az első negyedévi 11,9%-hoz képest várhatóan kissé szelídebb ütemben –, miközben a belföldi értékesítés a fűtési szezon elmúltával enyhe növekedésbe fordulhat, bár az egész év átlagában az utóbbi esetében inkább stagnálásra számítunk.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
5
Kopint-Tárki elemzés
Érdekes fejlemény, hogy márciusban az ipari dinamikát az utóbbi években lehúzó elektronikai ágazatban is enyhe növekedést mértek, az exportértékesítésben és a termelésben egyaránt. Ez nem véletlen: a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az ágazat exportértékesítésének hanyatlása véget ért – talán enyhe növekedésbe is fordult –, így a továbbiakban az év/éves indexek stagnálás-közeli helyzetbe fordulhatnak az eddigi makacs csökkenésből. Eközben a jelenlegi fő hajtóerő, a járműipari export trendje továbbra is emelkedő: márciusban ugyan csökkenés következett be az ágazat exportértékesítésének abszolút volumenében, de ezt egyelőre nincs okunk tartós trendfordulóként értékelni. Örvendetes, hogy az idei első negyedévben az ipari növekedés bázisa kiszélesedett: egy sor ágazat a tavalyi év átlagában megfigyelhető visszaesés-közeli helyzetből növekedésbe váltott az első negyedévben. Az ipari termelés 2014 átlagában 6-6,5%-os ütemben bővülhet. Véget érthetett az elektronika hanyatlása.
Az építőipari termelés szezonálisan kiigazított volumene (2010 havi átlag = 100)
135 125 115 105 95 85 75
11.jan
11.mj
11.sze
12.jan Épületek
12.mj
12.sze
13.jan
Egyéb építm.
13.mj
13.sze
Építőipar
14.jan Forrás: KSH
Az építőipar teljesítménye továbbra is viharos ütemben nő: az év/éves növekedési ütem 34% volt márciusban, és közel 28% az első negyedévben. A gyors növekedésből mindkét építőipari főcsoport kiveszi a részét, habár nem azonos mértékben: márciusban az épületek építése közel 28%-kal bővült, míg az egyéb építmények 43%-os növekedést produkáltak (az első negyedévben kereken 40%-ost). A növekedés hajtóerői nem változtak: az ipari épületek (és kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák) az épületek építésénél, valamint közlekedésiinfrastruktúra-beruházások és közműfejlesztések az egyéb építményeknél. Ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy mivel az állami építkezéseket csúcsra járatták a választások előtt (ahogy ez négy évvel korábban is megfigyelhető volt), az év második felében az egyéb építmények kibocsátásának volumene várhatóan alacsonyabb lesz, mint az év első hónapjaiban, ami az év/éves növekedési ütem egyszámjegyűre lassulását eredményezheti. Az épületek építésénél ugyanakkor fennmaradhat az általánosan növekvő trend, egyrészt mivel a vállalati beruházási aktivitás továbbra is növekvő lesz, másrészt mivel a jelek szerint sok éves visszaesés után elérte mélypontját a lakásépítés, vagyis ez az építőipart eddig lehúzó fontos komponens jó eséllyel enyhén pozitívan járul majd hozzá az épületek építésének dinamikájához az idén. Összességében 2014 átlagában az építőipari kibocsátásnak az első negyedévinél lényegesen alacsonyabb, de még mindig nagyon erőteljes, 15-20%-os bővülésére számítunk. A GDP felhasználási oldalát illetően csak közvetett információ áll rendelkezésre. Az egyik oldalról a foglalkoztatottsági és béradatok, a másik oldalon a kiskereskedelmi adatok a magánfogyasztás érdemi fogyasztásbővülését sejtetik. A foglalkoztatottak száma rekordütemben, 7%-kal nőtt az első negyedévben a KSH munkaerő-felmérése szerint, de a közmunkások nélkül vett alkalmazotti
6
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Kopint-Tárki elemzés
létszám is több mint 2%-kal emelkedett, és a A foglalkoztatottak száma rekordütemközmunkások nélkül vett reálkereset-emelkeben, 7%-kal nőtt az első negyedévben. dés is meghaladta a 6%-ot január-februárban. Mindez kimondottan dinamikus, akár 7% körüli reálkereset-emelkedést vetít előre 2014re, a gyorsan növekvő (de alacsony fizetésű) közmunkás-létszám figyelembe vétele mellett is. A hivatalos kiskereskedelmi főszámok szerint a forgalom márciusban több mint 8%-kal, az első negyedévben pedig mintegy 7%-kal nőtt, de immár a KSH is leszögezi, hogy ez a volumenindex eltérő módszerrel előállított, tehát gyakorlatilag összehasonlíthatatlan volumeneket hasonlít össze, miután tavaly júliustól a dohányboltok forgalmát a forgalomra vonatkozó teljes körű adatok, nem pedig mintavételes felmérés alapján határozzák meg. A konzisztens módszer alapján előálló volumenindexek alacsonyabbak (5,9% márciusban, 4,7% az első negyedévben), de ezek is valószínűsíthetően felülbecslik a tényleges forgalomnövekedést, miután az online pénztárgépekre való átállás jelentős fehéredést vált ki a kiskereskedelemben (habár ennek pontos mértéke és ütemezése nem ismert). Mindezt figyelembe véve prognózisunkban arra számítunk, hogy a háztartások fogyasztásának idei növekedési üteme nem éri el a 2%-ot. A kiugró első negyedévi GDP-emelkedés egyik legfontosabb tényezője a beruházások rendkívüli mértékű megugrása volt. A tavalyi utolsó negyedévi 14,9%-os beruházás-növekedés után – ami akkor nagyrészt a viharosan bővülő állami beruházásoknak volt betudható – az idei első negyedévben 22,6%-os bővülést mért a KSH. Ráadásul ezúttal a növekedést nem az állami beruházások hajtották – habár ez utóbbiak volumene is erőteljesen, 15,1%-kal nőtt Az első negyedévi kiugró GDP-emelkedés –, hanem a versenyszféra (pontosabban, az 50 fősegyik fő tényezője a beruházások megugnél nagyobb vállalatok) beruházásainak 26,4%-os rása volt. bővülése. Nemcsak hogy a közelmúltban, de a 2000-es években sem volt még példa hasonló növekedési ütemre (1998-ban mértek utoljára 20% feletti növekedést a vállalati beruházásokban). A vállalati beruházások megugrása azt sugallja, hogy immár bekövetkezett az áttörés, méghozzá a vártnál erőteljesebben: a gazdasági növekedést immár nem csak és talán nem is elsősorban az állam által generált kereslet határozza meg, hanem egyre a bel- és külföldi autonóm piaci folyamatok. Ebbe az irányba mutat a Kopint-Tárki legutóbbi feldolgozóipari konjunktúratesztjének, illetőleg az MFB tavaszi vállalati felmérésének eredménye is: e felmérésekből egészében véve javuló helyzetmegítélés, valamint tovább emelkedő beruházási kedv olvasható ki. Az állami beruházások növekedési üteme ugyanakkor jó eséllyel lefékeződik az év közepétől. Az első negyedévi GDP-növekedés tehát bizonyosan támaszkodott a belső felhasználás számottevő bővülésére, ám a jelek szerint a külkereskedelmi folyamatok is felfelé húzták a gazdasági dinamikát. A külkereskedelmi statisztika szerinti, euróban mért áru-külkereskedelmi többlet közel 18%-kal volt magasabb az első negyedév egészét tekintve, A külkereskedelmi folyamatok is felfelé mint egy évvel korábban, így jó eséllyel a GDPhúzták a gazdasági dinamikát. ben figyelembe vett nettó export volumene is dinamikusan nőtt. E téren azonban trendváltás várható az év további részében, és ennek már láthatóak a jelei. Márciusban az import nominális értéke forintban és euróban is erőteljesebben nőtt (forintban 1,7 százalékponttal gyorsabban) az előző év azonos hónapjához képest, mint az export, és a külkereskedelmi többlet elmaradt az egy évvel korábbitól. A márciusi romlás dinamikus export mellett következett be, tehát az ok az import megugrása, ami a fogyasztás és beruházás emelkedése mellett nem is túlságosan meglepő. Így – noha nem valószínű, hogy mostantól a külkereskedelmi többlet folyamatosan alatta marad az egy évvel korábbinak, és az év egé-
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
7
Kopint-Tárki elemzés
szét tekintve a többlet jó eséllyel elérheti a 2013-as szintet – arra számítunk, hogy az idei év átlagában a GDP szerinti export az importnál valamivel kisebb ütemben nő, és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása nagyjából semleges lesz, vagy csak minimálisan pozitív. Az év egészét tekintve tehát a növekedés motorja döntően a belső kereslet lesz, ám – az első negyedévi kiugró dinamikára is tekintettel – a GDP várhatóan így is a korábban vártnál valamivel magasabb, 3%-ot közelítő ütemben fog nőni, a termelési oldalon az ipar és az építőipar (illetve kisebb mértékben a szolgáltatások) által hajtva, a felhasználási oldalon pedig a belső felhasználás által húzva. Érdekes momentum, hogy miközben a belső kereslet táplálja a növekedést (habár az első negyedévben még nem kizárólagosan), ez egyáltalán nem látszik az infláción. Az utóbbi hónapok egyik szenzációja az áprilisban mért 0,1%-os (év/éves) defláció volt. Év/éves áresésre utoljára 1968-ban került sor. Ebben természetesen szerepet játszik a rezsicsökkentés több hullámának átgyűrűző hatása, de az élelmiszer- és gázárak esetében a nagyon alacsony importált infláció a legmeghatározóbb. Ez utóbbi következtében a maginfláció is 2,4%-ra lassult. Az új adat fényében az 2014. évi infláció még az eddig várt 0,8%-nál is alacsonyabb, 0,5% körüli lehet. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés motorja a belső kereslet lesz.
Tényadatok
GDP Belföldi felhasználás Magánfogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz- felhalmozás Bruttó felhalmozás összesen Export Import Ipar Építőipar Infláció Foglalkoztatottak számának növekedése Munkanélküliségi ráta Bruttó nominális keresetek Nettó reálkeresetek Külkereskedelmi mérleg (milliárd euró)
8
2014 2012 2013 jan. feb. márc. GDP-aggregátumok reálnövekedése -1,7 1,1 -3,5 0,8 -1,7 -0,1 0,1 4,3 -3,7 5,9 -11,2 2,1 1,7 5,3 -0,1 5,3 -1,8 -6,6 5,7
1,4 9,6 1,7
6,4 14,2 0,0
8,2 29,6 0,1
10,6 34,2 0,1
Előrejelzés I. n.év
2014
2015
3,5
2,9 2,9 1,7 2,0 7,0 7,6 6,3 6,5
2,3 2,3 1,6 0,0 5,0 6,0 6,5 6,9
8,4 27,6 0,0
6,3 17,0 0,5
5,0 10,0 2,8
1,7
1,6
4,5
6,2
6,8
6,8
3,8
0,8
10,9 4,7 -3,5
10,3 3,4 3,1
8,9 0,9 0,9
8,6 1,7 1,6
8,3 2,8 2,7
8,3 1,8 1,8
8,3 3,7 3,2
8,1 5,0 2,2
6,7
7,0
0,5
0,8
0,7
1,9
7,0
7,0
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Kopint-Tárki elemzés
Az idegenforgalom jobban teljesít Fellendülőben van a hazai idegenforgalom. Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőtt a bel- és külföldi vendégek és az általuk Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma. A magyar fogadó idegenforgalom és vezető üzletága, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás folyó teljesítménye immár végleg maga mögött hagyta a gazdasági válság okozta korábbi kisebb visszaesést. Az ágazat az elmúlt években jelentős bővülést mutat, akár a beutazók számát, akár a kül- és belföldiek magyarországi vendégéjszakáinak számát, akár a Magyarországra látogató külföldiek költését tekintjük.
14
44 000
12
43 000
10
42 000
8
41 000
6
40 000
4
39 000
2
38 000
0
Forrás: KSH
2006
2007
2008
2009
2010
Egy fő egy napra jutó költése, ezerFt
2011
2012
Látogatók száma, ezer fő
Egy fő egy napi költése ezer HUF
Külföldi látogatók száma és kiadásai
37 000
Látogatók száma
A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken Az első negyedévben nem tört meg a nö2010-2013 között szinte robbanásszerűen nőtt vekedés. a bel- és különösen a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez képest. A fejlődés 2014 első két hónapjában töretlenül folytatódott, márciusban év/év alapon viszont megtörni látszott, de csak első közelítésben. Az adatok értékelésénél ugyanis figyelembe kell venni, hogy idén áprilisra esett a húsvét, az ünnepi forgalmat az első negyedévi adatok még nem tükrözik. Összességében az első negyedévben az előző években megfigyelt növekedés semmi esetre sem tört meg, legfeljebb kicsit mérséklődött a dinamika. Ugyanakkor az ágazat bevételszerzési képessége is állandóságot mutat, ami a fizetési mérleg euróban mért idegenforgalmi pozícióiból látszik.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
9
szezonálisan kiigazított adatok, millió EUR
Kopint-Tárki elemzés
1200
Idegenforgalmi bevételek, kiadások és egyenleg (2009-2013)
1000 800 600 400 200 0
2009.I
Forrás: MNB
2009.IV
2010.III egyenleg
2011.II
2012.I bevétel
2012.IV
2013.III
kiadás
Az ágazat teljesítményének értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években rendkívül erős és sokrétű adaptációs kényszerrel került szembe. A belföldi vendégek számának és idegenforgalmi fogyasztásának bővülését nagymértékben segítette a korábban nem igazán közkedvelt Üdülési Csekk SZÉP-kártyává alakítása, mert így a belföldi turizmuskeresletet a vállalati Cafetéria részeként naSzép siker a SZÉP-kártya. gyobb állami adókedvezményt kap a korábbiaknál. Következésképpen a lakossági jövedelmi folyamatoktól függetlenül is nőhetett a fizetőképes belföldi kereslet. Az állami támogatás révén bővültek a turizmus kapacitásai és fejlesztési forrásai is. A később akár külföldi igényeknek is megfelelő kínálat a megnövelt belföldi kereslet révén szervesen fejlődhetett. Ugyanakkor a SZÉP-kártyának köszönhetően olyan alacsonyabb szintű kapacitások is létrejöttek, amelyek aligha fognak valaha is nemzetközi keresletet vonzani. Ezzel együtt a SZÉP-kártyával finanszírozott belföldi szállás-igénybevétel egy év alatt 20 százalékkal nőtt (március/március alapon). Időközben megváltozott a külföldi beutazók Megváltozott a külföldi beutazók érdekérdeklődésének jellege is, amit jól illusztrál a lődésének jellege. felkeresett magyar idegenforgalmi régiók ös�szetételének átalakulása. Különösen feltűnő a balatoni régió, azaz a „napfény és víz” típusú kereslet visszaesése. Csökkent a legfontosabb küldő országokból (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia) beutazók száma, nőtt a Magyarországgal határos volt szocialista országokból és Oroszországból érkezőké.
10
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Kopint-Tárki elemzés
A beutazók körében nemzedékváltás következett be: elsősorban a néhány napot Budapesten, vagy a Dunántúlon töltő, gyakran fapados járattal érkező, szálláshelyet a „Booking.com”-on foglaló „bulituristák”, fesztiválozók száma emelkedett. E tendencia továbbélésének feltétele azonban, hogy a turisztikai vonzerő specifikus új elemeinek (romkocsmák, Sziget Fesztivál, stb.) a működése gazdasági és/vagy gazdaságon kívüli okokból ne lehetetlenüljön el.
A több napra Magyarországra látogató külföldiek megosztása turisztikai régiók szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2007
2008
Budapest Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Dél-Dunántúl
2009
2010
Közép-Dunavidék Ézak-Magyarország Közép-Dunántúl
2011
2012
2013
Észak-Alföld Balaton Dél-Alföld
A Malév 2012. év eleji megszűnése felerősítette a keresleti átrendeződést, de az eleinte indokoltnak tűnő félelmek ellenére ez nem járt sem a beutazó forgalom valamely fontos szegmensének vagy küldő relációjának, sem a minőségi fogadó turizmus, azaz a magasabb kategóriájú szállodák (üzleti turizmus által generált) forgalmának érzékelhető csökkenésével. A Malév megszűnésével kialakult piaci rés, ha van, vagy volt ilyen egyáltalán, nem tűnik tátongónak. Szarajevóba, Tiranába és nem utolsó sorban New-Yorkba már nincs közvetlen budapesti járat, sem fapaddal, sem méregdrága árakon, de a „low cost” (illetve az egyéb, Budapestre repülő) légitársaságok olyan sikeresen használták ki a Malév megszűnésével keletkezett üzleti lehetőségeket, hogy az olcsó menetjegyeknek köszönhetően még több külföldi turista választotta Magyarországot.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
11
Kopint-Tárki elemzés
A szállodák átlagos szobakihasználtsága 44 százalék volt 2014. márciusában, 0,6 százalékponttal alacsonyabb a mutató tavalyi értékénél (ami azonban jórészt a húsvét-hétvége eltolódásának volt betudható). Az ötcsillagos szállodák szobáinak igénybevétele a legintenzívebb, 59 százalékos, de a gyógyszállodák kihasználtsága is átlagon felüli, 53 százalékos volt. A márciusban kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 356 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 6309 forint, a teljes árbevétel (TREVPAR) 12 038 forint volt. Bár a budapesti hotelek REVPAR mutatója javult a legnagyobb mértékben a régióban vizsgált öt főváros (Bécs, Prága, Varsó, Pozsony, Budapest) között idén január-februárban, ez még mindig csak a negyedik helyhez volt elég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) „trendriportja” szerint. Komplex összehasonlításban a magyarországi szállodák a régiós fővárosok összehasonlításakor a nem túl elegáns ötödik (vagyis utolsó) hellyel voltak kénytelenek megelégedni, aminek fő oka az alacsony – átlag 54,9 eurós – szobaár volt.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyek Év
vendégei összesen
Ebből a szállodák
vendégéjszakái
ebből külföldi
összesen
vendégei
ebből külföldi
összesen
vendégéjszakái
ebből külföldi
összesen
ebből külföldi
Száma, ezer 2008
7 651
3 516
19 974
10 010
5 623
2 983
14 174
7 919
2009
7 151
3 228
18 710
9 220
5 179
2 728
13 103
7 276
2010
7 473
3 462
19 554
9 614
5 596
3 005
14 098
7 842
2011
8 021
3 822
20 616
10 411
6 183
3 367
15 372
8 642
2012
8 385
4 164
21 805
11 392
6 584
3 689
16 624
9 582
2013
8 830
4 378
22 799
11 920
6 980
3 869
17 508
10 015
2014. I.Q*
3 116
3 563
Az előző év azonos időszaka = 100 2008
102,4
101,9
99,2
98,4
103,8
102,6
100,3
98,9
2009
93,5
91,8
93,7
92,1
92,1
91,5
92,4
91,9
2010
104,3
107,1
104,3
104,1
107,9
110
107,5
107,7
2011
107,3
110,4
105,4
108,3
110,5
112,1
109
110,2
2012
104,5
108,9
105,8
109,4
106,5
109,5
108,1
110,9
2013
105,3
105,1
104,6
104,6
106
104,9
105,3
104,5
2014. I.Q*
105,9
104,8
Forrás: KSH
A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR
12
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Kopint-Tárki elemzés
szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szálBár a szakmai konszenzus szerint már lodai kapacitás még mindig évente 2-3 százaléktelített a piac, a szállodai kapacitás még kal bővül. A Bisnode digitális üzleti információmindig évente 2-3 százalékkal bővül. szolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet. A vizsgálat idején éppen gyenge forint ellenére a riportban elemzett 30 úticél közül szobafoglaltság tekintetében Budapest 43,7 százalékkal a 27., azaz a negyedik legrosszabb helyet foglalja el, nettó szobaárban pedig még lejjebb, a második legrosszabb helyen áll. A hazai szobafoglaltság és a REVPAR szintje ugyan rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban, tavalyi növekedésük Magyarországon valamennyi versenytárs országáét meghaladta: az előbbi 9,2 százalékkal, az utóbbi 9,5 százalékkal nőtt január-februárban az egy évvel korábbihoz képest. Eközben ugyanezek a mutatók Bécsben csökkentek, Prágában pedig csupán 2,5 százalékkal emelkedtek. Vagyis a pillanatfelvétel nem kedvező, de a tendencia ígéretes. Bár az MSZÉSZ szerint már telített a piac, a szállodai kapacitás még mindig évente 2-3 százalékkal bővül. A Bisnode digitális üzleti információszolgáltató világcég magyar vállalatának adatai szerint száz, ma működő, vendégfogadással és vendéglátással foglalkozó magyar vállalkozásból körülbelül ötnél várható egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás. Ha a kényszertörlési eljárásokat is figyelembe vesszük, elmondható, hogy a vendéglátó cégek 14 százalékát fenyegeti valamilyen fizetésrendezési eljárás. Korábban az építőipart fenyegette legerősebben a bedőlés a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás átvette az első helyet. Ebben fontos szerepet játszik, hogy számos idegenforgalmi vállalkozás korábban devizahitelből finanszírozta beruházásait, aminek megnövekedett törlesztésére a folyó gazdálkodás javuló eredményei sem nyújtanak fedezetet.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
13
EURÓPAI HÍREK
Változatos kelet-közép-európai növekedési teljesítmények Az elemzők optimistábbá váltak a rövidtávú kelet-közép-európai növekedési kilátásokat illetően. A fejlődés azonban egyenetlen: mind az országok között, mind az országokon belül jelentős különbségek mutatkoznak. Az idei magyar növekedés a régió élmezőnyéhez tartozik. Bár Kelet-Közép-Európa soha nem számított teljesen homogén régiónak, az uniós csatlakozási folyamat 2004-es megkezdése óta több tekintetben még látványosabbá váltak a gazdasági és társadalmi különbségek. A térség gazdasági növekedési mintázata például erősen polarizálódott: a 2004-2013 közti időszak egészében a legjobb növekedési teljesítményt a gazdaságát 49,1%-kal bővítő Szlovákia és a 48,7%-kal növelő Lengyelország érte el. Őket követi a 38,6%-kal Litvánia és 36,9%-kal Magyarország – Horvátország mellett Románia, majd és a 33,9%-os Bulgária követke– a régió növekedési sereghajtója volt a zik. Lettország 33,2%-os, Észtország 32,8%-os, 2004-2013 közti időszakban. Csehország 27,5%-os összesített növekedést ért el tíz év alatt. Ezután jelentősen lemaradva, 15,1%-kal következik Szlovénia. A két sereghajtó a 8,8%-os Magyarország és a 7,8%-os Horvátország, amelyek alulmúlták mind az EU28 10,8%-os, mind a 2004-es első EU-bővítési kör előtti EU15 9,2%-os átlagos tízéves növekedési teljesítményét. Az EU-hoz való csatlakozás az összes új tagállamnak jót tett; a megnyílt kohéziós és strukturális alapok, a megnövekedett befektetői bizalom jelentős mennyiségű külföldi tőkét vonzott az országokba, ezzel gyorsult a gazdaságok fejlődése. Beruházási és fogyasztási fellendülés vette kezdetét, amely a 2009-es válság előtt érte el tetőpontját, több tagállamban a 20%-os éves volumennövekedést is megközelítve.
Az EU28 tagállamok szigma konvergenciája (a kisebb érték a kedvezőbb)
0,49 0,46 0,43 0,40 0,37 0,34
14
2004
2006
2008
2010
2012
A gazdasági fejlettségbeli különbségek mérséklése az EU egyik legfontosabb célja. Az elmaradott térségek és országok felzárkózása, az úgynevezett konvergencia folyamata, amelynek méréséhez gyakran használjuk az úgynevezett szigma-konvergenciát, ami a tagállamok vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szintjének szórását mutatja. (Minél kisebb a szórás, annál közelebb áll egymáshoz a tagállamok gazdasági fejlettsége.) Mint az ábrán látszik, a válság kitörését követően, 2008-2010-ben megtorpant, azóta azonban újra gyorsulni kezdett a konvergencia-folyamat. Érdemes ugyanakkor felfigyelni rá, hogy a konvergencia-folyamat 2010 utáni sebessége sokkal lassúbb a 2008 előttinél. Ennek egyrészt az az oka, hogy a régi uniós tagállamok között is növekedtek a gazdasági teljesítmény-különb-
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
ségek, mivel a válság-országok tartós recesszióba kerültek, míg a legjobban teljesítők 2010 óta folyamatosan bővültek. Másrészt az új tagállamokon belül is jelentős ütemkülönbségeket látunk. Az elmúlt tíz évben elért fejlődés azonban nem csökkentette jelentősen az új tagállamokban fennálló regionális különbségeket; annak ellenére sem, hogy a kohéziós és strukturális alapoknak ez az egyik legfontosabb célja. A Visegrádi országok mindegyikében a főváros jelenti a növekedési centrumot, és a fővárosok illetve közvetlen környezetük fejlettsége jellemzően az EU28 átlaga felett helyezkedik el, miközben a vidéki régiók többsége rosszabbul teljesít. Az országok többségében van egy nyugat-kelet tengely is, amelynek a mentén a nyugati régiók a nemzeti átlagnál jellemzően magasabb, a keletiek alacsonyabb egy főre eső GDP-vel rendelkeznek. Az EU keleti határaihoz közeli vagy annak Az unió keleti határán található régiók az mentén húzódó régiók tipikusan az egész unió EU legszegényebbjei. legszegényebbjei közé tartoznak, ideértve a kelet-magyarországi térségeket is. Az átlagos munkanélküliség itt nem ritkán a nemzeti átlag kétszerese. Infrastrukturálisan súlyosan visszamaradott térségekről van szó, ahol a szegénységben és kirekesztettségben élők aránya többszöröse a fővárosban tapasztaltnak. A következő ábra a regionális különbségeket szemlélteti a négy visegrádi országban és – referenciaként – Portugáliában. A fejlettségbeli különbségeket megint csak a szigma-konvergencia eszközével mértük, de ezúttal az adott ország régiói között, vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő szintek alapján. Azt látjuk, hogy a régiók közötti fejlettségbéli különbségek nem csökkentek, hanem emelkedtek 2004 után a visegrádi országokban. A teljesítmény változatos és hullámzó, de összességében inkább a fejlettségbeli különbségek növekedését, mint csökkenését jelzi. Ezzel ellentétben a portugál régiók közti különbségek több mint 10%-kal csökkentek ebben az időszakban.
A visegrádi országokon és Portugálián belüli regionális egyenlőtlenségek alakulása (a kisebb érték a kedvezőbb)
0,49 0,44 0,39 0,34 0,29 0,24
2004
2006
2008
Csehország Lengyelország
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
2010 Magyarország Szlovákia
15
EURÓPAI HÍREK
Igaz, ha nem az egy főre eső GDP-t, hanem a regionális jövedelemszinteket vizsgáljuk, akkor sokkal kisebb eltéréseket tapasztalunk, sőt az országok többségében jelentős konvergencia mutatkozik. A háztartások egy főre jutó jövedelme például 2004-ben az észak-magyarországi régióban az országos átlag 77%-a volt, 2011-ben pedig a 86%-a. A GDP- és a jövedelemalapú mérések közötti különbség egyébként leginkább abból fakad, hogy a GDP termelése – hangsúlyozottan beleértve a szolgáltatásokat is – sokkal centralizáltabb ezekben a gazdaságokban, mint a jövedelmek eloszlása. Ugyanakkor a globális, nemzetgazdasági felzárkózás mellett a belső regionális egyenlőtlenségek növekedése nem feltétlenül ad okot az aggodalomra. A regionális közgazdaságtanban régóta ismert jelenség, hogy a hosszú távú felzárkózás során a korai időszakban a regionális egyenlőtlenségek nem hogy nem csökkennek, hanem egyenesen növekedhetnek is (a jelenséget Williamson-hipotézisnek nevezik). Ennek oka, hogy a szerényebb tőke- és humán-erőforrásokkal rendelkező régiók nem feltétlenül tudnak megfelelően profitálni a jobb növekedési esélyekből, relatív pozíciójuk ezért a gyorsan fejlődő régiókkal szemben jellemzően romlik. A felzárkózás későbbi szakaszában azonban van esély arra, hogy az élénkülés a gazdaságban szétterjedjen, és kedvező hatást gyakoroljon a kevésbé fejlett régiókra is, csökkentve ezzel a regionális különbségeket. Ez természetesen nem minden esetben következik be: a regionális egyenetlenség tartóssá válhat, sőt akár tovább erősödhet is (amire számtalan nemzetközi példát ismerünk), különösen, ha a regionális politika nem fordít kellő figyelmet az egyenlőtlenségek mérséklését célzó intézkedésekre (pl. infrastruktúra-fejlesztés). Ezek a mozgások azzal is magyarázhatók, hogy a termelés időről-időre koncentrálódik egy földrajzi egységben (régióban), ami a közeli területekről magához vonzza a tőkét és a munkaerőt, ami növeli a régiók közötti különbségeket. Idővel azonban a termelési centrumokban a tényezőköltségek jelentősen megemelkednek, ami a tőke elszivárgásához vezet más, jobb költséghatékonysággal működő régiókba, és a folyamat kezdődik elölről. Ami a növekedési kilátásokat illeti, a kelet-köA magyar gazdaság az idén a régió egyik zép-európai EU-tagállamok növekedési dinaminövekedési éllovasa lehet. kája feltehetően hosszú időre heterogén marad. Az összes tagállamban komoly fiskális átalakításokra van szükség (beleérte a balti államokat is) annak érdekében, hogy a költségvetéseket és az államadósságokat a maastrichti keretek közt tartsák. A magyar gazdaság az idén a korábbi évekkel ellentétben a régió egyik növekedési éllovasa lehet: 3% körüli növekedési üteménél várhatóan csak a lengyel, a lett és a litván gazdaság produkál jobbat.
16
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
A Consensus Economics májusi előrejelzése a kelet-európai gazdaságokról A 2014. első negyedéves adatok a kelet-közép-európai régióban a növekedés élénkülésére utalnak. Néhány ország jobb teljesítményét leszámítva azonban továbbra is a bizonytalanság jellemzi a növekedési kilátásokat. Oroszország 2014-re vonatkozó növekedési kilátásai 0,9%-ról 0,3%-ra estek, ellentétben az inflációs előrejelzéssel, amely magasabbra szökött. Az orosz stagflációs kockázatok esélye visszavetette az országgal kereskedelmi kapcsolatban álló, illetve befektetések vagy energiaellátottság miatt az orosz gazdasági fejlődésnek kitett gazdaságokra vonatkozó várakozásokat is. Mindazonáltal a kelet-közép-európai térség kilátásai kifejezetten javuló tendenciát mutatnak. Az infláció több országban is szokatlanul alacsony maradhat, köztük Bulgáriában, Horvátországban, Szlovákiában, vagy éppen Magyarországon. Noha az euró-övezet folyamatban lévő gazdasági kilábalása is gyenge és törékeny, mégis javítja a keletközép-európai gazdasági kilátásokat. Magyarország, Románia és Csehország növekedési várakozásai az utóbbi időben mozdultak el felfelé a korábban előrejelzett értékekről. Ukrajna gazdasága ugyanakkor várhatóan 2,4%-kal zsugorodik az idén, miután tovább tart az ország területi integritását veszélyeztető konfliktus. Az EU és az IMF pénzügyi segítségének köszönhetően azonban az államcsőd elkerülhetőnek látszik. Az ukrán konfliktusból fakadó bizonytalanság, illetve az Oroszország és a Nyugat között kialakult feszültség következtében egyelőre nem tűnik biztosítottnak a kelet-közép-európai térség széleskörű, erőteljes fellendülése. A Consensus Economics felmérésében résztvevő elemzők többsége ugyanakkor nem számít a pénzügyi instabilitás átgyűrűzésére, legalábbis nem olyan mértékben, amely veszélyeztetné a régió visszafogott, de fenntarthatónak tűnő gazdasági növekedését.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
17
EURÓPAI HÍREK
Európai Acél Nap 2014 Május 15-én tartották meg az Európai Acél Szövetség éves konferenciáját, ahol felhívták a figyelmet az európai szakpolitikai környezet acélipart érintő negatív aspektusaira. A résztvevők kiemelték, hogy az EU ipar-, energia- és környezetvédelmi politikáinak összehangolása és újrasúlyozása valamennyi szakpolitikai cél szempontjából kedvező volna.
1. ábra: Infografika az acéltermelésről az Európai Acél Napjára. Forrás: EEF. http://www.eef.org.uk/blog/file.axd?file=2014%2f5%2fEuropean+steel+infographic.pdf
18
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
Az Európai Acél Szövetség (European Steel Association – Európa legnagyobb acéltermelőinek és nemzeti érdekeltségeinek szövetsége) évente megtartott eseménye ez évben május 15-n került megrendezésre Brüsszelben. Mint ahogy Hírlevelünk előző számában bemutattuk, az egyre erősebb, a gazdasági növekedést célzó európai iparfejlesztési törekvések ellenére valójában még homály fedi az uniós iparpolitika jövőjének részleteit, és számos kérdés merül fel az iparpolitika feladatával kapcsolatban („Az európai ipar reneszánsza?”, Vállalkozói Hírlevél 2., 14-18. oldal). A résztvevők felhívták rá a figyelmet, hogy az iparpolitikát, az energiapolitikát és a környezetpolitikát össze kell hangolni annak érdekében, hogy az európai szabályozási környezet kedvezővé váljon az ipari növekedés számára. A konferencián számos jelenséget azonosítottak, amelyek kedvezőtlenül érintik az ipar és az acélgyártás bővülését, de amelyek kezelhetőek volnának a különböző politikák összehangolásával. Egyrészt 2007-hez képest 25%-al kisebb az európai kereslet az acél iránt, és a felhasznált mennyiség jelentős része importból származik. Az európai acél iránti alacsony kereslet és a meglévő kapacitások kihasználatlansága részben abból fakad, hogy még mindig jelen vannak az iparpolitikán kívüli ipart korlátozó szabályozások. Másrészt, a világ többi részéhez képest magas energiaárak, illetve magas környezetvédelmi szabályozási és munkaerőköltségek jellemzik az iparágat. Az előbbi korlátozza a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez, bővítéséhez szükséges energia iránti keresletet az acélipar részéről, a második pedig kedvezőtlen működési feltételeket teremt más, a környezetvédelmi szabályozások által kevésbé kötött és alacsonyabb munkabérű gazdaságokkal – például Kínával – szemben. Az ezek következtében előálló alacsony európai iparági jövedelmezőség pedig akadályozza, hogy az acélipar tovább csökkentse szén-dioxid kibocsátását a fejlettebb, környezetbarátabb technológiákra való áttérés révén. A konferencia-résztvevők ezért az iparpolitika, az energiapolitika és a környezetpolitika egymáshoz képesti újrasúlyozásában látják az európai acélipar fejlesztésének lehetőségét. A kibocsátás bővülése támogatná a gazdasági növekedést, a költségmegtakarítások által lehetővé tett technológiai fejlesztések pedig hozzájárulnának a klímaváltozásra gyakorolt negatív hatások – mindenekelőtt a széndioxidkibocsátás – mérsékléséhez. Véleményük szerint a releváns szakpolitikák újra-konfigurálásával olyan változást lehetne előidézni, ami egyetlen szakterület céljait sem sértené, miközben versenyképesebbé tenné az európai ipart és azon belül az acélipari termelést.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
19