Vállalkozói Hírlevél 6. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
Tartalom
Makrogazdasági helyzetkép. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Konjunktúra körkép: az euróövezet gazdasága lassan, a régió GDP-je gyorsabban nő 2014-ben. . . . . . . . 5 A „skills mismatch” és a munkaerőhiány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 MNB: a vállalati hitelek kamatlába a II. negyedévben 4,7 százalékra csökkent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A turizmus 3,4 milliárd euró aktívummal zárt 2013-ban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Fókuszban a versenyképesség Magyarország a világban a 60., az EU-ban a 24. helyen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
EURÓPAI HÍREK
Makrogazdasági helyzetkép Erre az évre 3,5 százalékos, jövőre a 2,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a Kopint-Tárki Az első negyedévi 3,7 százalék után a második negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, amelynek hátterében a korábbinál is lendületesebb ipari fellendülés, valamint a szolgáltatások folytatódó erősödése áll. A várakozásokat felülmúló első félévi teljesítmény az egész évi növekedést is felfelé húzza, habár az év második felében a növekedési a fogyasztási kiadások folytatódó gyorsuütem mérséklődni fog. A felhasználási oldalon lásához az állóeszköz-felhasználás lassua háztartások fogyasztási kiadásainak bővülése tolása párosul az év második felében vábbra is mérsékelt maradt, a folytatódó dinamikus jövedelemkiáramlás ellenére. Ezzel szemben rendkívüli, az első negyedévit is meghaladó ütemben nőtt az állóeszköz-felhalmozás. ennek eredményeképpen gyorsult a belföldi felhasználás növekedési üteme rég nem látott szintre, 4% fölé. A Kopint-Tárki várakozásai szerint a fogyasztási kiadások folytatódó gyorsulásához az állóeszköz-felhasználás markáns lassulása párosul az év második felében, így a GDP-növekedés üteme is mérséklődni fog, de az idei év átlagában a gazdaság korábban vártnál magasabb, 3,5% körüli bővülését prognosztizálják a Kopint-Tárki kutatói, a növekedés jövőre 2,7 százalékra lassul. Az MNB szeptemberben publikált Inflációs jelentésében erre az évre 3,3 %-os, jövőre 2,4 %-os GDP növekedéssel számol. A Kopint-Tárki elemzése szerint a termelési oldalon szokásosan az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést a második negyedévben. Az ipar hozzáadott értékének év/éves volumennövekedése meghaladta a 7%-ot, a szolgáltatásoké a 2%-ot. A GDP felhasználási oldalán a második negyedév a belföldi felhasználás év/éves alapon mért gyorsulását tükrözi: a fogyasztási kiadások még mindig szerény ütemben 2,4%-al nőttek, ugyanakkor az állóeszköz-felhalmozási, azaz a beruházások 17%-al gyorsultak. A konjunktúrajelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai kamatkörnyezetet a globális hozamcsökkenés, a júliusban befejeződött alapkamat-vágási sorozat, a Növekedési Hitelprogram és az összességében még mindig gyenge vállalati hitelkereslet határozza meg. A bankrendszer 5 % körüli kamatszinten finanszírozza a vállalati szektort, a lakossági lakáshitelek kamatai pedig 7%-ra csökkentek. GDP, termelési oldal (elo ´´zo ´´ év azonos ido ´´szak = 100)
A GDP felhasználási oldala (elo ´´zo ´´ év azonos ido ´´szak = 100) 118
124
116
Forrás: KSH
114
Forrás: KSH
112 110 108 106 104 102
2013 2014 II. név
2014 I. név 2014 KT prognózis
2013
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
2014 I. név
2014 II. név
GDP
Import
Export
Bruttó felh.
Közfogy.
Magánfogy.
GDP
Áll. szolg.
Privszolg.
Épít ipar
100 Ipar
120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 98
2014 KT prognózis
3
EURÓPAI HÍREK
Makrogazdasági mutatók és a Kopint-Tárki prognózisa (éves változás, százalék) Tényadatok
2012
2013
Előrejelzés
2014 I. né.
2014
II. né. július
2015
2014 júl.
2014 szept.
2013 júl.
2014 szept. 2,7
GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP összesen
-1,7
1,1
3,7
3,9
3,0
3,5
2,5
Belföldi felhasználás
-3,5
0,8
3,4
4,3
2,9
3,5
2,5
2,7
Magánfogyasztás
-1,7
0,0
1,6
1,5
2,0
2,0
2,1
2,2
0,1
4,0
3,6
0,4
2,0
2,0
0,0
0,0
-3,7
5,8
13,9
18,7
7,8
10,0
5,0
6,0
-11,2
1,9
14,2
17,4
6,8
10,0
5,5
6,0
Export
1,7
5,3
7,7
6,7
7,0
7,0
6,5
6,5
Import
-0,1
5,3
7,8
7,3
7,2
7,3
6,9
6,9
Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Bruttó felhalmozás összesen
Ipari termelés
-1,7
1,1
3,7
3,9
3,0
3,5
2,5
2,7
Fogyasztói árindex
-3,5
0,8
3,4
4,3
2,9
3,5
2,5
2,7
1,7
1,6
6,8
4,8
4,1
4,1
4,5
0,8
0,8
10,9
10,2
8,3
8,0
7,9
1,4
2,3
-6,4
-5,8
4,7
3,4
1,8
4,2
3,0
-3,4
3,1
1,8
4,4
2,9
Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatottak számának növekedésea Munkanélküliségi rátaa Termékegységre jutó bérköltségb Bruttó nominális keresetek Nettó reálkeresetek
8,1
7,8
7,7
7,4
-4,7
-5,2
3,8
1,9
3,7
3,5
4,8
4,7
3,5
3,4
2,6
2,5
Megtakarítási ráta a GDP %-ábanc
5,3
5,5
7,3
6,0
6,0
6,3
5,7
5,8
Folyó fizetési és tőkemérleg, Mrd €
3,4
6,3
1,0
2,1
6,9
7,5
6,7
7,3
a GDP %-ában
3,5
6,6
7,0
8,4
6,9
7,7
6,3
7,3
-2,9
-2,9
-2,9
-2,9
80,0
80,0
80,0
80,0
Államháztartási egyenleg ESA-95 szerint, a GDP %-ában
-2,2
-2,4
-3,6
Bruttó államadósság, a GDP %-ában
79,8
79,2
84,3
85,1
Rövidtávú kamatok (3 hó), időszak vége
5,3
2,9
2,7
2,2
1,7
2,1
1,5
2,9
2,5
Hosszút. kamatok (10 év), időszak vége
6,1
5,6
5,5
4,4
4,7
4,6
4,5
5,7
5,5
4,4
4,0
5,5
5,5
109,7
106,8
109,0
106,0
110
102,0
Nemzetközi feltételek Nemzetközi kereskedelem volumened
2,8
3,0
Brent olajár ($/hordó, időszaki átlag)
111,6
108,7
102,5
-0,7
-0,4
0,9
0,5
1,1
0,8
1,6
1,5
0,8
1,1
2,8
2,5
2,5
2,7
2,9
2,9
GDP-változás az Eurózónában, % GDP-vált. az új EU-tagországokban, % Forint/euró, időszaki átlag
289
297
308
306
310
310
310
305
310
Dollár/euró, időszaki átlag
1,28
1,33
1,37
1,37
1,35
1,37
1,34
1,37
1,30
a ILO-módszer szerint, időszaki átlag, 15-74 éves népesség (közfoglalkoztatottakkal együtt) b Feldolgozóipar, bruttó hozzáadott érték és (a természetbeni juttatásokat is tartalmazó) havi átlagos munkajövedelem alapján euróban mért egység-bérköltség százalékos változása, évkezdettől kumulált adat c Háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP %-ában d Áru- és szolgáltatáskereskedelem, a tényszámok az IMF World Economic Outlook alapján
4
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
Konjunktúra körkép: az euróövezet gazdasága lassan, a régió GDP-je gyorsabban nő 2014-ben A korábban vártnál lassabb, 0,8 százalékos GDP növekedés várható 2014-ben az euróövezetben, jövőre 1,5 százalékra emelkedhet az ütem, ugyanakkor a közép-kelet-európai új tagállamokban (KKE) idén és jövőre is 3 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható – áll a Kopint-Tárki szeptember végén közzétett konjunktúrajelentésében, amelynek itt csak néhány elemét idézzük. Az euróövezetben a második negyedévben a növekedés megtorpant, a hangulatindikátorokból az a következtetés vonható le, hogy az év második felében is a vártnál gyengébb lesz a növekedés. Az eurózóna egészének lanyha növekedése Németország teljesítményét is visszahúzza. Franciaország és Olaszország gazdasági teljesítménye ebben az évben várhatóan stagnál, ugyanakkor a válságtól leginkább sújtott országok közül Írországban, Spanyolországban és Portugáliában élénkül a gazdaság. Németországban – a tavalyi 0,4 %-os GDP bővülés után – a korábbi elemzések szerint jóval gyorsabb ütemre lehetett számítani, de az utóbbi hónapokban a hangulatindexek (IFO, ZEW) rosszabbodása jelzi, hogy a GDP az év elején vártnál alacsonyabb lesz. A nyári hónapokban az élénkülés érzékelhetően alábbhagyott, a várakozások pesszimistábbak lettek. A ZEW gazdasági hangulatot mérő indexe idén szeptemberben kétéves mélypontra esett, különösen a jelenlegi helyzetértékelés mutatója zuhant az előző havi felére. Ez részben az euróövezet gyenge teljesítményére, részben pedig az ukrán konfliktus okozta bizonytalanságokra vezethető vissza.
125,0
A német GDP felhasználási komponenseinek alakulása
Az IFO konjunktúrabarométer hosszabb távú változása 7,0
120,0
6,0
115,0
5,0
105,0
4,0 %, y/y
100,0 95,0 90,0 85,0
Hangulat
80,0
Helyzetmegítélés Várakozások
75,0
01/2008 06/2008 11/2008 04/2009 09/2009 02/2010 07/2010 12/2010 05/2011 10/2011 03/2012 08/2012 01/2013 06/2013 11/2013 04/2014
2005=100
110,0
Magánfogyasztás Állami fogyasztás Beruházások Export GDP
3,0 2,0 1,0 0,0 -1,0 -2,0
Forrás: IFO
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
2013
2014
2015
5
EURÓPAI HÍREK
Az ipari termelési adatok és a rendelésállomány alakulása a nyári hónapokban meglehetős csalódást okozott. A növekedés hajtóereje egyre inkább a beruházási tevékenység és a magánfogyasztás lesz, annak ellenére, hogy az export is dinamikusan, de a vártnál mérsékeltebb ütemben bővül. Tekintettel arra, hogy a belföldi fogyasztás élénkülése az importkereslet erőteljes bővülésével jár együtt, a nettó export csak kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez. Erre az évre – a nyári 2%-os előrejelzéssel szemben, alacsonyabb – 1,4%-os, jövőre pedig 1,8%-os német GDP bővüléssel lehet számolni. A közép-kelet-európai új EU tagállamokban 2014 kimagasló gazdasági növekedést hozhat. Nem csupán a beruházások, hanem a fogyasztás is táplálja a növekedést, erre alapozva mind 2014-ben, mind jövőre reálisnak tűnik a 3 százalékos npövekedés. A 13 új tagállam aggregált fogyasztásának bővülése a második negyedévben 2,5% volt, amihez leginkább amihez leginkább Lengyelország (2,8%), Románia (3,9%) és Csehország (1,9%) járultak hozzá, de kis súlya ellenére kiemelkedő a litván 5,4%-os fogyasztásbűvölés is, csakúgy, mint a szlovák 2,7%. Az új EU tagállamok aggregált beruházási dinamikája az elmúlt negyedév során 5,4% volt, amihez leginkább Lengyelország (8,4%), Magyarország (18,7%) és Csehország (6,8%) járult hozzá, de jól teljesített Szlovákia (6,2%) és Litvánia is (8,1%). Némileg csökkent tehát a Balti-tagállamok éveken át tartó vezető szerepe, és most inkább a Visegrádi országok (Romániával kiegészülve) alkotják a legdinamikusabb közép-kelet európai tagállamok csoportját. A feltűnő észt-lett-litván lassulás mögött az észak-európai, skandináv tagállamok elmúlt években tapasztalt jelentős visszaesése és ütemvesztése áll. További részletek: http://www.kopint-tarki.hu/wp-content/uploads/2014/09/Konjunkt%C3%BArajelent%C3%A 9s_2014_03_final.pdf
A „skills mismatch” és a munkaerőhiány A „skills mismatch” a munkaerőpiac által igényelt és a munkaerő által birtokolt készségek/ képességek közötti egyensúlytalanságot jelenti, amely mint probléma szerves részét képezi a munkaerő-piaci politikáknak. Különösen növekvő figyelem irányul erre az egyensúlyhiányos állapotra a 2008-as gazdasági válság kitörése óta. Jelentőségét tovább fokozza, hogy a kínálati és keresleti oldal közötti illeszkedés hiánya a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt megfigyelhető. A szakértők ma már nem is vitatják, hogy a „skills mismatch” az egyén egész munkaerőpiaci életútját végig kíséri, befolyásolja onnantól kezdve, hogy először belép a munka világába. A „skills mismatch” jelenléte bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hiszen az egyének önálló döntéssel rendelkeznek a felől, hogy milyen végzettséget szeretnének szerezni, milyen készségeket/képességeket kívánnak elsajátítani, ezek mellé azonban nem mindig társulnak megfelelő információk a munkaerőpiac vonatkozásában. Továbbá, a munkaerőpiac egy folyamatosan változó rendszer, amelyet az információk asszimetriája jellemez.
6
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
A keresleti és kínálati oldal közötti egyensúlytalanságok típusai 1. Adott készség/képesség iránti kereslet mértéke meghaladja a rendelkezésre álló kínálat mértékét (skill shortage). 2. Adott végzettség, képesítés szintje eltér egy adott pozíció betöltéséhez szükségestől, amelynek a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre kell állnia (qualification mismatch). 3. Adott végzettség, képesítés szintje alacsonyabb/magasabb, mint amely a pozíció betöltéséhez szükséges (over-(under-) qualification/education). 4. Adott készség/képesség típusa vagy szintje eltér az adott pozíció betöltéséhez szükségestől (skill gap). 5. Adott készség/képesség szintje alacsonyabb/magasabb, mint amely az adott pozíció betöltéséhez szükséges (over-(under-) skilling). A „skills mismatch” problematikája együtt jár számos gazdasági és társadalmi költséggel. Az egyén számára a túlképzettség számos váratlan kihívást jelent, továbbá a képzésbe befektetett erőfeszítések eredményeinek alacsonyabb szintű megtérülését tudatosítja. Megjegyzendő, hogy a „skills mismatch” az egyén egész munkaerő-piaci életútját végig kíséri, befolyásolja onnantól kezdve, hogy először belép a munka világába. A vállalkozások számára alacsonyabb produktivitást és a munkaerőállomány magasabb fluktuációját eredményezheti, makrogazdasági szinten pedig hozzájárul a strukturális munkanélküliséghez és csökkenti a GDP növekedésének mértékét.
A megfelelő készségek/képességek/végzettség hiánya, szakemberhiány A foglalkoztatók sok esetben munkaerőhiányuk legfőbb okaként a nem megfelelő készséggel/képességgel rendelkező munkavállalókat/álláskeresőket jelölik meg. Az European Company Survey (2013) adatai szerint tíz munkáltatóból négyet érint a megfelelő munkaerő hiánya. A ManpowerGroup 2014. évi Tehetség Felmérése1 jól mutatja, hogy bár 2007 és 2014 között összességében mérséklődött a munkaerőhiánnyal rendelkező foglalkoztatók aránya a kutatásban résztvevő 42 ország összesített adatai alapján, 2012 után ismét növekedést láthatunk. A toborzási nehézségek mérséklődésében szerepe lehetett annak, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen nőtt az álláskeresők létszáma, ennek eredményeként emelkedett az egy álláshelyre jutó jelöltek száma is. A toborzási problémák csökkenésére jó példa Spanyolország és az Egyesült Királyság, ahol jelentősen csökkent az üres álláshelyüket betölteni nem tudó foglalkoztatók aránya. Ezzel szemben Franciaországban, Görögországban és Olaszországban 2013-ban is jelentős tényező volt az üres álláshelyek betöltésének problematikája, a történelmileg magas munkanélküliségi ráta ellenére is.2 Azon munkaadók aránya, akiknek nehézséget okoz megtalálni a megfelelő megfelelő munkavállalókat üres álláshelyeik betöltésére 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
41%
40%
31%
2006
2007
2008
30%
2009
34%
31%
2010
2011
34%
2012
35%
2013
36%
2014
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014
1 http://media.wix.com/ugd/1025fe_3e928a580b6246c48b416034a3599913.pdf 2 http://www3.weforum.org/docs/GAC/2014/WEF_GAC_Employment_MatchingSkillsLabourMarket_Report_2014.pdf
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
7
EURÓPAI HÍREK
A ManpowerGroup 2014. évi felmérése szerint a munkaadók legnagyobb arányban Japánban!!! (81%), Peruban (67%) és Indiában (64%) szembesülnek a megfelelő munkaerő kiválasztásának nehézségével. Ezzel szemben a felmérésben szereplő 42 ország közül Írországban (2%), Spanyolországban (3%) és Hollandiában (5%) találhatók a legkisebb arányok. Magyarországon a megkérdezett munkaadók 45%a küzd azzal, hogy az üres álláshelyeket a megfelelő készséggel/képességgel/végzettséggel rendelkező munkaerővel tudja feltölteni.
Munkaerőhiánnyal rendelkező munkaadók aránya 0%
10%
20%
Japán Peru India Argentína Brazília Törökország Új-Zéland Panama Kolumbia Hong Kong Costa Rica Israel Guatemala Magyarország Taiwan Bulgária Mexico Ausztria Görögország Ausztrália Németország Románia USA Átlag Olaszország Finnország Lengyelország Svédország Svájc Kanada Kína Szlovákia Franciaország Norvégia Szlovénia Belgium Egyesült Kiráyság Cseh Köztársaság Szingapúr Dél-Arika Hollandia Spanyolország Írország
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
45%
36%
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014
Magyarországon 2011 és 2014 között 23%-ról 45%-ra, összesen 22%-ponttal nőtt azon munkaadók aránya, akik munkaerőhiányról számoltak be. Megemlítendő, hogy nem csupán e két időpont között figyelhető meg jelentős mértékű növekedés az érintett foglalkoztatók arányának vonatkozásában, hanem 2013 és 2014 között is, amikor 10%-pontos emelkedés következett be.3 3 http://media.wix.com/ugd/1025fe_3e928a580b6246c48b416034a3599913.pdf
8
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
EURÓPAI HÍREK
Azon munkaadók aránya, akiknek nehézséget okoz megtalálni a megfelelő munkavállalókat üres álláshelyeik betöltésére (Magyarország) 50% 40% 30%
34%
30%
45%
35%
23%
20% 10% 0% 2010
2011
2012
2013
2014
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014
A ManpowerGroup 2014. évi felmérésében szereplő 42 ország összesített adatai alapján általában is a szakmunkásokkal kapcsolatban számoltak be munkaerőhiányról, s ez érvényes Magyarországra is. A felmérés eredményeiből látható, hogy a magyarországi és az összesített adatok között több foglalkozásnál átfedés figyelhető meg, úgymint a mérnökök, sofőrök, könyvelők és pénzügyi szakemberek és informatikusok esetében. Magyarországon a szakmunkásokat követően csoportvezetőkből, mérnökökből, sofőrökből, vendéglátó ipari dolgozókból és orvosokból volt a legnagyobb hiány 2014-ben a felmérés adatai szerint. A legnehezebben betölthető munkakörök 2014-ben A legnehezebben betölthető munkakörök 2014-ben, a felmérésben résztvevő 42 ország összesített adatai alapján 1. Szakmunkás 2. Mérnök 3. Technikus 4. Értékesítő 5. Könyvelő, pénzügyi szakember 6. Cégvezető 7. Értékesítési vezető 8. Informatikus 9. Irodai asszisztens 10. Sofőr
A legnehezebben betölthető munkakörök 2014-ben, Magyarországon 1. Szakmunkás 2. Csoportvezető 3. Mérnök 4. Sofőr 5. Vendéglátó ipari dolgozó 6. Orvos 7. Értékesítő 8. Könyvelő és pénzügyi szakember 9. Gépkezelő 10. Informatikus
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014
A legtöbb magyar munkaadó (51%) a technikai, szakmai készségek hiányát tartja a munkaerőhiány kialakulásában. Ezt követően a foglalkoztatók közel 40%-a a jelentkezők hiányát, 34%-a pedig a tapasztalat hiányát, közel harmaduk pedig az ajánlott bérhez képesti magasabb igényt jelölte meg fő okként. Megemlítendő, hogy több mint 10%-ponttal magasabb volt 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest azon foglalkoztatók aránya, akik a technikai, szakmai készségek hiánya (17%), a fizikaiaknál az iparágspecifikus képesítés hiánya (15%) vagy önmagában a jelentkezők (14%) hiánya miatt jelzett munkaerőhiányt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor, 6%-ponttal csökkent azon munkaadók aránya, akik tapasztalat hiánya miatt nem tudták valamely üres álláshelyüket feltölteni.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
9
EURÓPAI HÍREK
A munkahelyek betöltetlenségének okai 0%
10%
2013
2014
20%
30%
40%
50%
60%
Technikai, szakmai készségek (ún. hard skills) Jelentkezők hiánya Tapasztalat hiánya Magasabb fizetést kér a jelölt, mint amennyit a Iparágspecifikus képesítés hiánya- fizikai Iparágspecifikus képesítés hiánya- szellemi Személyes, szociális és kommunikációs Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014
Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, stratégiák, amelyek a munkaerőhiány csökkentésében szerepet játszhatnak, illetve melyek azok, amelyeket a foglalkoztatók alkalmazhatnak a szóban forgó probléma csökkentése érdekében. Ezek között említhető a versenyképes fizetések biztosítása, a vonzó munkakörülmények biztosítása, a képzési lehetőségek magas minősége, a földrajzi korlátok leküzdése, toborzási stratégiák átalakítása, toborzás intenzitásának növelése. Emellett az is megfigyelhető, hogy jelentős kínálati többlet esetén a munkaadók kivárási stratégiát alkalmaznak, várva a tökéletes jelöltre, ahelyett, hogy jó munkakörülmények és megfelelő bérezéssel vonzanák a tehetségeket. A munkaerőhiány leküzdését tehát tovább segítheti a rugalmasabb toborzási technikák alkalmazása.4 A ManpowerGroup 2014. évi felmérésében résztvevő magyar munkaadók 46% a foglalkoztatási módszerekhez köthető eszközökkel reagál a munkaerőhiányra. E foglalkoztatók aránya 20%-ponttal magasabb az egy évvel korábbihoz képest.
Hogyan reagálnak a vállalatok a munkaerőhiányra? 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
46%
46% 38 30%
26%
30%
29%
18%
Foglalkoztatási módszerekhez köthető
Jelenleg semmilyen stratégiát nem használ 2013
Toborzási módszerekhez köthető
Meglévő munkaerőhöz köthető
2014
Forrás: ManpowerGroup, Tehetség felmérés 2014 4 http://www3.weforum.org/docs/GAC/2014/WEF_GAC_Employment_MatchingSkillsLabourMarket_Report_2014.pdf
10
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
A toborzási módszerek és a meglévő munkaerőhöz kötődő eszközöket a cégek harmada alkalmazza. A meglévő munkaerőhöz kapcsolódó lehetőségek kiaknázása lényegesen kisebb szerephez jutott 2014-ben, mint egy évvel korábban. Fontos ugyanakkor arról is szót ejteni, hogy a legutóbbi felmérés munkaadóinak harmada semmilyen eszközzel nem próbálja leküzdeni a munkaerőhiány problémáját. Mindemellett ez az arány a 2013. évinél 8%-ponttal alacsonyabb értéket jelent. A munkaerőhiány problémájának megoldásáOlyan programok kidolgozására van hoz azonban nem elegendők a foglalkoztatók szükség, amely közelebb viszi egymáshoz által alkalmazott alternatívák. A rendelkezésre az oktatás és a munka világát. álló munkaerő készségének/képességének és a munkaerőpiac igényeinek illeszkedése közötti problémák csak átfogó, hosszú távú stratégia révén oldhatók fel, amely keretében a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek egymással szorosan együttműködnek. Olyan programok kidolgozására van szükség, amely közelebb viszi egymáshoz az oktatás és a munka világát. A pályakezdők és a munkavállalók sikeres munka világában való jelenléte akkor biztosítható, ha az oktatás szinkronban van a munkaerő-piaci szükségletekkel. Segíteni kell az egyéneket a pályaválasztásban, majd az oktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet időszakában, ezt követően pedig lehetőséget kell teremteni a tudás, ismeretek, készségek fejlesztésére tréningek, képzések keretében. A World Economic Forum Matching Skills and Labour Market Needs kiadványa – bizonyos részeit jelen összefoglalóban is felhasználtuk –, ismertet néhány jó gyakorlatot a témában, amelynek ismertetésére terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőségünk.
MNB: a vállalati hitelek kamatlába a II. negyedévben 4,7 százalékra csökkent A második negyedévben az újonnan szerződött hitelek átlagos kamatlába mérséklődött az előző negyedévhez képest. A jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan a piaci alapú forinthitelek kamatlába mérséklődött, az előző negyedévi 5,1 százalékról 4,7 százalékra. A kisebb hitelek átlagos felára így 2,7 százalékpont, míg a nagyobb hiteleké 1,7 százalékpont körül alakult. A kisebb hitelek átlagos felára 2,7 százalékpont, míg a nagyobb hiteleké 1,7 százalékpont körül alakult – áll az MNB Hitelezési folyamatok című kiadványában, amely a II. negyedévi hitelezést tekinti át.
Hazai vállalati hitelezés A vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt a második negyedévben. Az előző két negyedév csökkenő tendenciáját követően 2014 második negyedévében a tranzakciók hatására 43 milliárd forinttal emelkedett a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelintézeti szektorral szemben fennálló hitelállománya (1. ábra). A negyedév során a folyósítások a forinthitelek esetében 32 milliárd forinttal, míg a devizahiteleknél 11 milliárddal haladták meg a törlesztések mértékét. Az egyéb állományváltozás – azaz a hitelleírások és átsorolások összege – összesen 46 milliárd forinttal csökkentette a hitelintézeti szektor vállalati hitelállományát. A negyedévben az éven túli hitelek aránya enyhén emelkedett a teljes állományon belül, ezzel folytatódott a hosszú lejáratú termékek Növekedési Hitelprogram elindulása óta megfigyelhető térnyerése.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
11
HAZAI hírek
600
A teljes hitelintézeti szektor vállalati hitelállományának nettó negyedéves változása denomináció szerint Mrd Ft
600
400
400
200
200
0
0
-200
-200
-400
2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II.
-600
Forrás: MNB
Tranzakció - HUF Egyéb állományváltozás
-400 -600
Tranzakció - FX Tranzakciók összesen
A második negyedévben kedvezően alakuló tranzakciós adat érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a 2013 harmadik negyedévében a Növekedési Hitelprogram elindításával a vállalati hitelezési folyamatokban elinduló javulás tartós maradjon. A javuló alapfolyamatok különösen a kis- és középvállalkozások szegmensében érhetők tetten: a tranzakciós alapú éves növekedési ütem e szegmensben mintegy 1,2 százalékot tett ki.
2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014 I. II.
A vállalati szektor id sora tranzakciók alapján, míg a kkv % id sor 2013 negyedik negyedévt l becsült tranzakciók alapján. % 22 22 20 20 18 18 Vállalati szektor 16 16 KKV szektor 14 14 12 12 10 10 8 8 Forrás: MNB 6 6 4 4 2 2 0 0 -2 -2 -4 -4 -6 -6 -8 -8
Az új szerződéskötések volumene a korábbi időszakokhoz képest továbbra is visszafogottan alakul, részben technikai hatás következtében. A második negyedévben a teljes hitelintézeti szektor mintegy 471 milliárd forint összegben kötött új hitelszerződéseket a vállalati szektorral. A szerződések nagyobbik
12
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
része (mintegy 274 milliárd forint) forintban denominált, aminek közel fele a Növekedési Hitelprogram keretein belül került leszerződésre. Bár a bruttó kibocsátás volumene a korábbiakhoz képest visszafogottnak mondható, ez nem feltétlen jelenti a banki finanszírozás mértékének csökkenését. A bruttó kibocsátás mutató rendkívül érzékeny a banki hitelállomány átlagos futamidejére: a futamidők hosszabbodása esetén az adott időszakra jutó törlesztések – és így a refinanszírozási igények – is alacsonyabbak, így azonos volumenű hitelállomány fenntartásához kevesebb új szerződés kötésére van szükség.
A hitelfeltételeket nem enyhítik a bankok A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok nem változtatták érdemben a hitelfeltételeket. Bár a feltételek összességében egyik válaszadó szerint sem változtak jelentős mértékben, a részfeltételek tekintetében a nem árjellegű feltételek enyhülése és az árjellegűek szűk körű szigorítása látszódik. A válaszadó bankoknak az előző negyedévihez hasonló aránya – nettó értelemben vett 12 százaléka – enyhített a fedezeti követelményeken és a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten, míg a kockázatosabb hiteleken lévő prémiumon és a forrásköltség és hitelkamat közötti különbözeten (spreaden) a bankok 7 százaléka szigorított a második negyedév során . Az év második felére vonatkozóan a bankok a feltételek változatlanságát irányozták elő. Az újonnan szerződött hitelek átlagos kamatlába mérséklődött az előző negyedévhez képest. A jegybanki alapkamat csökkenésével párhuzamosan a piaci alapú forinthitelek kamatlába mérséklődött, az előző negyedévi 5,1 százalékról 4,7 százalékra. A mérséklődés a nagy- és kisösszegű hiteleket egyaránt érintette: előbbinél a kamatok mintegy 0,7 százalékponttal, míg utóbbiak 0,3 százalékponttal csökkentek . A folyószámlahitelek kamatlába mintegy 0,5 százalékponttal mérséklődött. Ezen felül pedig a hitelképes kkv-k számára a Növekedési Hitelprogram második szakasza keretein belül folyósított hitelek kedvezményes, maximum 2,5 százalékos kamatlába jelent kedvező finanszírozási formát. Az eurohitelek esetében az előző negyedévhez hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők: míg a megvalósult kisösszegű hitelek kamatlába emelkedett, addig a nagyobb összegű kihelyezéseké mérséklődött.
% 14
A vállalati új kihelyezések kamatlába
14
Forrás: MNB 12
12
10
10
8
8
6
6
4
4
0
Forintkamatok < 1M euro Eurokamatok < 1M euro
Forintkamatok > 1M euro Eurokamatok > 1M euro
2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II.
2
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
2 0
13
HAZAI hírek
A kamatfelár kisebb hiteleknél 2,7, nagyobbaknál 1,7 százalékpont A részpiacok többségében csökkent a referencia kamat feletti felár. Az új forinthitelek átlagos kamatlábának mérséklődése meghaladta a referenciakamat (3-hónapos BUBOR) csökkenésének mértékét, így a felár mérséklődött a második negyedévben. A felár csökkenése elsősorban az 1 millió euro hitelösszeg feletti hitelek esetében jelent meg, míg a kisebb összegű forinthitelek BUBOR feletti felára nem változott érdemben. A kisebb hitelek átlagos felára így 2,7 százalékpont, míg a nagyobb hiteleké 1,7 százalékpont körül alakult. A folyószámlahitelek felára a korábbi emelkedő tendenciát követően immáron második negyedéve mérséklődött, az előző negyedévhez képest mintegy 0,2 százalékponttal. Az eurohitelek esetében a kisösszegű kihelyezések felára az előző negyedévhez hasonlóan emelkedett, mintegy 0,3 százalékponttal, miközben a nagyobb hitelek felára mérséklődött az első negyedévhez képest.
százalékpont 5,0
A vállalati új kihelyezések felára
5,0 Forrás: MNB
4,0
4,0
3,0
3,0
2,0
2,0
0,0
Forintfelár < 1M euro Eurofelár < 1M euro Folyószámla felára
Forintfelár > 1M euro Eurofelár > 1M euro
2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II.
1,0
1,0 0,0
A bankrendszer nem tudta növelni a GDP-t Nem változott érdemben a bankrendszer kontrakciós hatása. 2014 második negyedévében az előzetes adatok alapján becsült Pénzügyi Kondíciós Index vállalati részindexének értéke –0,6 százalék körüli szinten tartózkodott, azaz ennyivel romlott a reál-GDP a szűk vállalatihitel-kínálat miatt a 2013 és 2014 második negyedéve közötti időszakban (7. ábra). Bár a hitelezési folyamatok az élénkülés jeleit mutatják, a vállalatok finanszírozásának mértéke érdemben elmarad a válság előtti szintjétől. A vállalatihitel-feltételek további jelentős enyhülésén keresztül a hitelpiac tartós élénkülésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatihitel-kínálat a gazdasági növekedéshez érdemben hozzá tudjon járulni.
14
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
% 2,5
A PKI vállalati hitelezésre vonatkozó részindexe
2
Forrás: MNB
1,5 1
2 1,5 1
0,5
0,5
0
0
-0,5
-0,5
-1
-1 2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II.
-1,5
% 2,5
-1,5
Élénkülnek a beruházások, ami a hitelkeresletet növeli
ER SEBB
A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok jelentős része, nettó értelemben vett 67 százaléka számolt be a hosszú lejáratú hitelek iránti, míg 21 százalékuk a rövid hitelek iránti kereslet növekedéséről . A tárgyi eszközökbe történő beruházások növekedését a bankok nettó értelemben vett 70 százaléka, a növekvő készletfinanszírozási igényt 65, az általános kamatszínvonal csökkenését pedig 48 százalékuk jelölte meg, mint a kereslet növekedésének irányába ható tényezőt. A várakozások szerint a második félévet is a hitelkereslet bővülése jellemezheti, amit legnagyobb részben továbbra is a tárgyi eszközökbe történő növekvő beruházás indukálhat.
%
%
A hitelkereslet változása futamid szerint Forrás: MNB
100
50
50
0
0
-50
-100
Rövid lejáratú hitelek
-50
Hosszú lejáratú hitelek 2008. II. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV. 2013 I. II. III. IV. 2014. I. II. II. f.év (e.)
GYENGÉBB
100
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
-100
15
HAZAI hírek
Nemzetközi kitekintés a vállalati hitelezésben A régiós hitelezési folyamatok is az élénkülés jeleit mutatják. Az év második negyedévében az eurozónában összességében mérséklődött a hitelállomány, míg a KKE országok mindegyikében emelkedett. A fejlett országokat tekintve továbbra is a monetáris unió polarizáltsága olvasható ki a tranzakciós adatokból. A hitelállomány az elmúlt negyedévben 8 eurozóna tagországban emelkedett, míg 10 tagországban – köztük a mediterrán országokban – csökkent a tranzakciók hatására. Az elmúlt egy évet tekintve a hitelezési folyamatok élénkülése látszódik a régióban, az éves növekedési ütem az előző negyedévhez és az év végéhez képest is emelkedett. Ezen belül Lengyelországban és Bulgáriában dinamikusan élénkül a hitelezés, azonban Romániában még mindig 4 százalékot meghaladó éves állományleépülési ütem figyelhető meg.
% 8
Vállalati hitelek tranzakció alapú éves növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban
6
Forrás: MNB
4 2
%
8 6 4 2
0
0
-2
-2
-4
-6
Mediterrán országok
Románia
Eurozóna
Magyarország
Csehország
-8 Balti államok
Szlovákia
Lengyelország
-8
Bulgária
-6 -10
-4
2012. december 2013. december 2014. június
-10
A második negyedéves hitelezési felmérések alapján enyhültek, vagy változatlanok maradtak a vállalati hitelfeltételek a régióban. Kedvező fejlemény, hogy az eurozónában 2007 második negyedéve óta első alkalommal számoltak be a bankok enyhülő hitelfeltételekről. A visegrádi országok közül Már nem számít kirívónak a magyar válLengyelországban és Csehországban szélesebb lalatok finanszírozási költsége. körű enyhítés, míg Szlovákiában hazánkhoz hasonlóan a feltételek változatlansága volt jellemző. A hitelfeltételek alakulását befolyásoló főbb tényezőket tekintve homogén a kép a régióban: a ciklikus tényezők az összes, a likviditási- és tőkehelyzet, valamint a versenyhelyzet pedig a legtöbb országban a feltételek enyhítésének irányába hatott. Magyarországon előretekintve a bankok nettó értelemben vett 7 százaléka a szigorítás irányába ható tényezőként jelölte meg a tőkehelyzetet, amiben a devizahitelek rendezésével kapcsolatos Kúria-döntésnek is szerepe lehetett.
16
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
Már nem számít kirívónak a magyar vállalatok finanszírozási költsége. Bár a kamatfelárakat tekintve Magyarország több negyedév óta folyamatosan megfelel a régiós átlagnak, a kamatlábak szintje – a magasabb alapkamat következtében – tartósan a visegrádi országok és az eurozóna átlaga felett helyezkedett el. A kamatcsökkentési ciklus következtében azonban 2014 második negyedévére az újonnan szerződött vállalati hitelek átlagos kamatszintje már a lengyel és a szlovén szintre – 5 százalék alá – csökkent A régiós országokban a negyedév során Romániában és Szlovéniában változott érdemben a kamatszint: előbbiben 0,4 százalékpontos csökkenés, míg utóbbiban 0,3 százalékpontos emelkedés volt jellemző. Az eurozónában enyhén csökkent a vállalati hitelek átlagos kamatlába. A mérséklődéshez az átlag feletti kamatszinttel rendelkező mediterrán országok csökkenő finanszírozási költsége érdemben hozzájárult.
% 25
Kamatkondíciók nemzetközi összehasonlítása hazai devizában nyújtott vállalati hiteleknél
%
25
Forrás: MNB
20 15
Magyarország Szlovénia Csehország Románia
Szlovákia Lengyelország Eurozóna
20 15 10
5
5
0
0
2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV. 2014. I. II.
10
A turizmus 3,4 milliárd euró aktívummal zárt 2013-ban Az idegenforgalom erőteljesen hozzájárult a hazai GDP termeléséhez, illetve a fizetési mérleg pozitív egyenlegéhez mind 2013-ban, mind 2014 első hét hónapjában. A turizmus bruttó hozzáadott értéke harmadik éve folyamatosan emelkedik. 2013-ban előzetes becslés szerint ez a növekedés 1,4% volt, közel állt a nemzetgazdaság átlagos GDP-bővüléséhez. A Központi Statisztikai Hivatal minden nyáron közreadja előző évre vonatkozó, igen tartalmas, a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról beszámoló havi „Gyorstájékoztatókénál” jóval szélesebb tematikájú „Jelentését” a turizmus előző évi teljesítményéről. Ez a kiadvány a magyarországi turizmus előző évi intézményrendszerét, gazdasági környezetét és főleg teljesítményét jóval részletesebben és érzék-
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
17
HAZAI hírek
letesebben, végleges adatokkal mutatja be. Ugyanakkor a kiadvány időzítése arra is módot ad, hogy az időközben eltelt bő fél év – igaz, még csak előzetes – adatainak fényében bemutassuk az előző évi trendek, változások tartósságát, legalábbis a kereskedelmi szálláshelyeket érintő indikátorok esetében.
A turizmus 1,4 százalékkal járult hozzá a 2013. évi GDP növekedéséhez A turizmus, mint ágazatokon átívelő tevékenység, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ággal van talán a legszorosabb kapcsolatban, amelynek bruttó hozzáadott értéke harmadik éve folyamatosan emelkedik. 2013-ban előzetes becslés szerint ez a növekedés 1,4% volt, közel állt a nemzetgazdaság átlagos GDP-bővüléséhez. E nemzetgazdasági ágban a vállalkozások 2013-ban 160 ezer főt, a nemzetgazdasági összlétszám 4, 1%-át foglalkoztatták, vagyis e téren a foglalkoztatottak száma 4 ezer fővel csökkent. A beruházás viszont az előző évek csökkenését követően 2013-ban 5,6%-kal nőtt. A turisztikai szolgáltatások fogyasztóiár-színvonalának növekedése 2013-ban meghaladta az átlagos inflációt. 2013-ban Magyarországon a turisztikai szálláshely-szolgáltatók 246 ezer szobát, 636 ezer férőhelyet kínáltak a vendégeknek. A szobák és férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken volt. 2013. július végén 3086 kereskedelmi szálláshely 139 ezer szobával – kempingek 47 ezer lakóegységgel –, illetve 366 ezer férőhellyel várta a vendégeket. (2014. július végén 140 ezer szoba 368 ezer férőhelyet kínált, a kempingek férőhelykínálata nem változott. 2013. július 31-én 1031 szálloda működött az országban. A szállodák 59 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely 39%-val (142 ezer férőhellyel) rendelkeztek. A működő egységek száma 2,8%-kal csökkent, viszont a férőhelyek száma 8,7, a kiadható szobák száma 8,9%-kal emelkedett 2012hez képest. 2014. július végén a hotelek száma és kapacitása lényegében megegyezett az előző évivel. A Magyarországon regisztrált kereskedelmi szálláshelyeket 2013-ban 3342 vállalkozás üzemeltette. Az üzemeltetők 87%-a egy, 9%-a kettő, a többi pedig három vagy több szálláshelyet működtetett. 21 olyan vállalkozás működött, amely hálózatként üzemelt. 2013-ben növekvő számú, 8,9 millió külföldi és belföldi vendég 5,3%-kal több éjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2012-ben. 2014 első hét hónapjában a vendégek száma az előző év azonos időszakához képest 7,3%-kal nőtt, ezen belül a belföldieké 10,5%-kal, a külföldieké 4%-kal. A vendégéjszakák számának növekedése összesen 5,6% volt, ezen belül a külföldieknél 2,4%, a belföldieknél 9,1%. Mindkét fogyasztói szegmensben kismértékben csökkent az átlagos tartózkodási idő. A külföldi szállóvendégek erős területi koncentráltságot mutattak; magyarországi vendégéjszakáik felét a fővárosban, további egynegyedét a Balatonnál töltötték. Igen népszerű volt körükben Bük és Hévíz is. A hazai turisták a vendégéjszakák számát tekintve Budapestet, Hajdúszoboszlót és Siófokot preferálták. A kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban összesen A magyar lakosság kétharmada anyagi 299 milliárd forint bevételt, folyó áron 10%-kal okokból többnapos turisztikai utazáson többet értek el az előző évinél. 2013-ban a bevétenem vett részt. lekben a szállásdíj-bevétel aránya 56%, a szálláshelyi vendéglátás és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételek súlya egyaránt 22–22% volt. 2014. első hét hónapjában a bevételek 9,7%-kal nőttek, a belső arányok érdemben nem, változtak.
18
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
2013-ban a felmérés szerint a magyar lakosság egyharmada tett belföldi utazást. Ezek az utazások jellemzően a saját régióba irányultak. A hazai turisták kiadásaik jelentős részét (37%-ot) szálláshelyre, közel negyedét (23%-át) vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására, 21%-át pedig közlekedésre (üzemanyag-vásárlással) fordították. A magyar lakosság kétharmada nem vett részt többnapos turisztikai utazáson, legfőképpen anyagi okokból. A belföldi vendégek számának és idegenforgalmi fogyasztásának bővülését nagymértékben segítette a korábban nem igazán közkedvelt Üdülési Csekk SZÉP-kártyává alakítása, mert így a belföldi turizmuskeresletet a vállalati Cafetéria részeként nagyobb állami adókedvezményt kap a korábbiaknál. Következésképpen, a lakossági jövedelmi folyamatoktól függetlenül is nőhetett a fizetőképes belföldi kereslet. Az állami támogatás révén bővültek a turizmus kapacitásai és fejlesztési forrásai. Ugyanakkor a Szép-kártya korlátozott időbeli érvényessége egyfajta „kapuzárás előtti” többletkeresletet és így hektikusságot visz a rendszerbe, ezt 2014. nyár elején tapasztalhattuk. Magyarok 2013-ban 16 millió alkalommal utaztak külföldre, 0,9%-kal kevesebben, mint 2012-ben. A magyar utazók több mint háromnegyede az Európai Unió valamelyik tagországát választotta úticélul. 2013-ban a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1502 millió eurót) költött külföldön, 2%-kal kevesebbet, mint 2012-ben. Egy fő egy nap átlagosan 11 341 forintot költött, 3,6%-kal kevesebbet, mint 2012-ben. A több napra turisztikai céllal külföldre utazók több mint fele (54%-a) fizetős szálláshelyeken, szállt meg. A többnapos turisztikai utazások közel negyedét utazási irodák szervezték. 2013-ban a lakosság 44,6 millió napot töltött külföldön, ennek több mint egyharmadát a harmadik negyedévben. 2013-ban 1,6%-kal nőtt a külföldön töltött napok száma 2012-höz képest. 2013-ban 44 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, számuk, 0,2%-kal emelkedett. A Magyarországra látogató külföldiek 76%-a (33 millió fő) egy napra, 24%-a több napra érkezett. A látogatók 97%-a európai országból jött, nagyon magas a szomszédos országokból érkezettek aránya. A német beutazók száma kiemelkedő volt (2,9 millió fő), bár az előző évhez képest 10%-kal csökkent a német látogatók száma. 2013-ban a külföldi látogatók 102 millió napot töltöttek el Magyarországon, 1,9%-kal többet, mint az előző évben. 2013-ban az idelátogató külföldiek magyarországi kiadásainak összege (1. ábra) 1268 milliárd forint volt, ez 4,9%-kal haladta meg az előző évi bevételeket.
14
45 000
12
44 000 43 000
10
42 000
8
41 000
6
40 000
4
39 000
2
Látogatók száma, ezer fő
Egy fő egy napi költése ezer HUF
A külföldi beutazók száma és a több napra érkezők napi költése, 2006-2013
38 000
0
37 000 2 006
2007
2008
2009
2010
2011
Egy fő egy napra jutó költése, ezer Ft
2012
2013
Látogatók száma
Forrás: KSH, Jelentés a turizmusról, 2013
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
19
HAZAI hírek
2013-ban a turizmus exportja és importja közötti különbség, vagyis a hazánkba érkező külföldi utazók és a külföldre utazó magyarok kiadásainak egyenlege 762 milliárd forint volt a KSH becslése szerint. 2013ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyó fizetési mérlege alapján 3846 millió euró idegenforgalmi bevétel és 1463 millió euró kiadás keletkezett, így a (pozitív) turisztikai egyenleg 2383 millió euró volt, ami 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A két intézmény adatszolgáltatása nem mond ellent egymásnak. Az mindenképpen egyértelmű, hogy az idegenforgalom erőteljesen hozzájárult a hazai GDP termeléséhez, illetve a fizetési mérleg pozitív egyenlegéhez mind 2013-ban, mind 2014 első hét hónapjában. A forint euróhoz viszonyított átlagos árfolyama 2,6%-os gyengülést hozott 2013-ban, ez a tétel növelte a kül- és belföldi turisták körében a magyarországi desztinációk versenyképességét. A forint leértékelődése 2014-ben folytatódott, ennek hatásai is közrejátszottak a magyar fogadó turizmus 2014 első hét hónapjában tapasztalható fejlődéséhez. A kereskedelmi szálláshelyekre 2013 folyamán 4,4 millió külföldi vendég érkezett, számuk 5,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,2%-kal meghaladta az előző évi értékeket. A külföldiek aránya a teljes vendégkörön belül 49% volt, a vendégéjszakákból 52%-kal részesedtek. A vendégéjszakák küldő országok szerinti megoszlását az alábbi, 2. ábra szemlélteti. A vendégéjszakák megoszlása küld országok szerint, 2013
Németország Ausztria Olaszország Lengyelország Egyesült Államok
Ausztrián kívüli szomszéos országok Egyesült Királyság Oroszország Csehország Egyéb országok
Forrás: KSH, Jelentés a turizmusról, 2013
A külföldi vendégéjszakák száma szinte valamennyi szállástípus esetén bővült az egy évvel azelőttihez viszonyítva: a szállodákban 4,5, az üdülőházakban 15, a közösségi szálláshelyeken 56, míg a kempingekben 1,8%-kal. A kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban 4,5 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 11 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (6,5, illetve 5,5%kal) 2012-höz képest. A belföldivendég-forgalom – a vendégéjszakák száma alapján – az üdülőházak kivételével minden szállástípus esetében emelkedett. A 3. ábra a vendégéjszakák havi dinamikáját, illetve kül- és belföldi vendégek közötti megoszlását illusztrálja. Jól felismerhető mindkét részpiac erőteljes, bár eltérő mértékű dinamikája. A nem csekély éven belüli hullámzást az idegenforgalomban természetes erős szezonalitáson túlmenően a húsvéti és
20
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
HAZAI hírek
kisebb mértékben a pünkösdi ünnepek eltérő naptári hónapba esése, illetve a Szép-kártyák egyenlegére vonatkozó specifikus elévülési szabályok okozták.
Vendégéjszakák számának alakulása (előző év, azonos hónap=100) 130 125 120 115 %
110 105 100 95 90 85
2013
év, hó
külföldiek vendégéjszakái összes vendégéjszaka
5
6
4
2
3
1
10 11 12
8
9
7
5
6
3
4
2
1
80 2014 belföldiek vendégéjszakái
Forrás: KSH Turizmus Gyorsjelentések
A kereskedelmi szálláshelyek 2013-ban 42%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 2,8 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A szállodák átlagos szobafoglaltsága 2013ban 49,7%-os volt, ez 2,0 százalékponttal haladta meg a 2012-ben regisztráltat. Az év során július, augusztus és szeptember hónapokban működtek a szállodák a legmagasabb (56–67%-os) szobafoglaltsággal. Ebből a szempontból a két leggyengébb hónap – 33, illetve 37%-os kapacitás-kihasználtsággal – január és február volt. 2014 első hét hónapjában a szállodák átlagos foglaltsága 49,3% volt. 2013-ban 1303 vállalkozás rendelkezett utazásszervezői és -közvetítői tevékenységi engedéllyel. A vállalkozások közel egyharmada az utazásszervezést más főtevékenység mellett végezte. 2013 végén 49 395 kereskedelmi és 5521 munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, összesen 55 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. A kereskedelmi vendéglátó egységekből 29 ezer étterem, cukrászda, büfé és fagylaltozó, 20 ezer italüzlet és más zenés szórakozóhely volt. A kereskedelmi vendéglátóegységek 36%-át, a munkahelyi vendéglátók 19%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, hasonlóan az előző évihez. A vendéglátóhelyek száma 2012 végéhez képest több mint ezer egységgel lett kisebb. Az éttermek, cukrászdák száma összességében nem változott; az éttermek, büfék számának 0,8%-os csökkenését ellensúlyozta a cukrászdák számának 2,1%-os növekedése. Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 3,7, munkahelyi vendéglátóegységből 1,9%-kal kevesebb működött 2013 végén. A vendéglátásból 2013-ban folyó áron 754 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene stagnált. Az árbevétel 87%-a, 655 milliárd forint a kereskedelmi, 13%-a, 99 milliárd forint a munkahelyi vendéglátásban realizálódott. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 0,8%-kal emelkedett, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké viszont 5,7%-kal csökkent.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
21
FÓKUSZBAN
FÓKUSZBAN A VERSENYKÉPESSÉG
Magyarország a világban a 60., az EU-ban a 24. helyen Egy ország hosszú távú növekedési kilátásait, ha nem is száz százalékos biztonsággal, de igen nagy valószínűséggel határozza meg, hogy miként alakul versenyképessége. Nos, Magyarország 60. pozíciója a Világgazdasági Fórum (WEF) nemrég megjelent versenyképességi rangsorában (2007-ben a 47. helyre rangsorolták hazánkat) mutatja az ország teljesítményét, Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. helyén áll Magyarország. A gazdasági növekedéssel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy hosszú távon fenntartható legyen. A növekedési pályán való megmaradás azonban nem csupán a termelési tényezők optimális felhasználásának kérdése, 4-5 éves vagy annál hosszabb időtávon a gazdasági, üzleti környezet minősége is kulcsfontosságú tényezővé válik. A vállalatok számára kedvezőtlen körülmények ugyanis már rövid távon is veszélyeztetik a jövedelmezőséget, míg a kedvező üzleti környezet más befektetők számára is vonzóvá teszi a térséget. Hogy mit tekintünk kedvező vagy éppen kedvezőtlen üzleti környezetnek azonban már nehezebb kérdés. A Világgazdasági Fórum (WEF) szeptember elején megjelent legfrissebb globális versenyképességi indexe pontosan erre a kérdésre próbál meg választ adni, úgy, hogy számba veszi a világ országait (idén 142-t) és egységesen, 112 mutató alapján értékeli azok elmúlt évi teljesítményét olyan kategóriák mentén, amelyek alapjaiban befolyásolják a hosszú távú növekedési kilátásokat. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a WEF indexe arra a kérdésre ad választ, hogy mennyire jók egy-egy ország hosszú távú növekedési kilátásai? Önmagában a 112 mutatót természetesen nehéz lenne értékelni, ezért a WEF 12 pillérbe sorolja be azokat. Ez a pontosan egy tucat tényező tekinthető a versenyképesség alapköveinek, amelyek egymásra rakódnak, és amelyek mindegyikében versenyképesnek kell lennie egy olyan országnak amelynek esetében elmondhatjuk, hogy a hosszú távú növekedés feltételei adottak. A 12 alappillér a következő: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Intézményrendszer Infrastruktúra Makroökonómiai környezet Egészségügy és alapoktatás Felsőoktatás és szakképzés Árupiaci hatékonyság
7. Munkaerőpiaci hatékonyság 8. Pénzpiaci fejlettség 9. Technológiai háttér 10. Piacméret 11. Üzleti komplexitás 12. Innováció
A pillérek fontossági sorrendet tükröznek (az intézményrendszertől az innovációig), csak akkor lehet sikeres egy ország egy pillérben, ha az alatta lévőkben is az. Például nem lehet igazán hatékony a munkaerőpiac, ha a felsőoktatás és a szakképzés minősége nem elégséges, és nem lehet sikeres szakképzést megvalósítani, ha az országban rosszak az egészségügyi körülmények. Amint látható, minden versenyképességi fejlődés kiindulópontja, hogy az országnak hatékony intézményrendszert kell kiépítenie. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott államnak rendelkeznie kell államigazgatási rendszerrel, amely törvényekre építkezik, és amelyben megvalósul a jog és a tulajdon biztonsága. Némiképp elavultnak tűnhet ez a pillér egy európai ország számára, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a WEF felmérése a világ szinte minden országára kiterjed, és sajnos még tucatjával léteznek olyan területek
22
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
FÓKUSZBAN
a Földön, ahol ezek a követelmények nem magától értetődőek (csakúgy, mint az egészségügy, az infrastruktúra stb.). A versenyképességi index két forrásból táplálkozik. Az egyik a nemzetközi szervezetektől begyűjtött tényadatok, a másik egy vállalati felmérés, amelyben azt kutatják, hogy a vizsgált országban mennyire elégedettek a cégek az üzleti környezet minőségével (ez utóbbi elkészítésében a WEF magyarországi partnere a Kopint-Tárki). A begyűjtött adatokat az intézet kiértékeli, majd egy előre kialakított pontozási rendszer szerint értékeli az országokat minden pillér, minden mutatójában. A pontszámokat súlyozott átlaggal alakítják ki, ami kiadja a végső sorrendet, s ez az országokat egyfajta a rangsorba is állítja. A versenyképességi index ugyan már több mint 20 éves, jelenlegi formájában csak 2006 óta tartalmaz összehasonlítható adatokat. Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában. Ezzel az eredménnyel a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagja, ami nem jelent előrelépést a tavalyi évhez képest. Hazánk mögött egyébként Szlovénia (70.), Szlovákia (75.), Horvátország (77.) és Görögország (81.) helyezkedik el. A Visegrádi országok közöl Csehország „visszavette” a vezetést, és idén a 37. helyezést érte el, míg Lengyelország a 43. Az élen nincs változás, Svájcot követően Szingapúr a világ két legversenyképesebb országa, míg Finnország két helyet rontva „csak” a negyedik az Amerikai Egyesült Államok mögött, és Németország előtt.
Magyarországot tehát olyan országok is megelőzik, ahol a reálfejlettség éppen alacsonyabb, ám potenciális növekedésük jelenleg jóval nagyobb, mint hazánké. 2015-ben a román potenciális GDP 2,2%, a bolgár 2,1%, míg a magyar csupán 1% (összehasonlításképpen a német érték 1,5%, a cseh 1,3%, míg a lengyel 3,4%). Amennyiben mind a 112 mutatót nézzük, hazánk jelenleg sokkal közelebb áll Romániához vagy Horvátországhoz, mint a Csehországhoz vagy éppen Lengyelországhoz. A cseh gazdaság a 12 pillér közül 9-ben az első a Visegrádi országok közül, míg Lengyelország 7-ben szerezte meg az első helyezést (3 esetben holtversenyben Csehországgal). Ezzel szemben Magyarország 4 pillérben az utolsó a régióban, és igaz ugyan, hogy Szlovákia pedig 8 esetben, mindez nem javítja hazánk pozícióját. A következőkben végigvesszük, hogy a 12 pillérben melyek Magyarország számára a leginkább égető problémák.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
23
FÓKUSZBAN
Intézményrendszer Általánosságban elmondható, hogy az intézményrendszer minősége a térség országaiban szinte mindenhol igen gyenge a nyugat-európai színvonalhoz képest. A felmérés szerint a legnagyobb problémák a transzparencia, az elszámoltathatóság és a bürokrácia körébe tartoznak, de európai viszonylatban igen magasak az adók is (elég csak a 27%-os ÁFA-ra gondolni). Ezzel szemben az ország relatíve biztonságosnak számít, nincs terrorveszély (ez nyugateurópai vagy amerikai összehasonlításban igen előkelő helyezést jelent), a szervezett bűnözés is csak a gazdaság kis szeletét érinti. Nem jellemző hivatali vagy rendvédelmi korrupció sem, ugyanakkor a közpénzek újraelosztásának értékelésekor igen gyenge eredményt ért el Magyarország. Ezzel szemben például Lengyelországban sokkal jobbak az átláthatósági mutatók, bár a közbizalom ott is elég gyenge. Alacsonyabb az ezer főre jutó regisztrált bűncselekmények száma (Lengyelországban 29, Magyarországon 471), és hatékonyabbak, átláthatóbbak a közpénzelosztási folyamatok (bár ebben a tekintetben Lengyelországban is van mit javítani). Magyarországnak olyan intézményrendszert kellene megvalósítania, amelyben megjelenik a hosszú távú kiszámíthatóság követelménye, és biztosítva van a szellemi és fizikai tulajdonjogok védelme.
Infrastruktúra Az úthálózat kiterjedésében és minőségében Magyarország nem áll rosszul se a régióban, se Európai viszonylatban (bár a német-belgaholland fonódó autópálya-rendszertől természetesen távol van). A problémát inkább az jelenti, hogy az ország nem használja ki folyami adottságait, és a légi közlekedési lehetőségek is korlátozottak. Az országból nem indul transzatlanti járat (Prágából, Varsóból igen), és Budapest nem minősül nemzetközi csomópontnak. A cseh légitársaság már évekkel ezelőtt átállt egy olyan üzleti modellre, amelynek keretében Prágából Urál-menti célpontokat szolgálnak ki, és teremtenek hidat ezzel Nyugat-Európába.
1 2012-es adatok, forrás Eurostat
24
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
FÓKUSZBAN
Makroökonómiai környezet Makrogazdasági környezetünk 2013-ban még az egyik legjobb volt, idén viszont újra a legrosszabb a régióban. Ennek kizárólag a magas GDP arányos államadósság az oka, amely 2013 év végén 79,2% volt, szemben a régió összes többi országával, ahol ez a szint 40-50% körüli. Minden más államháztartási mutató megfelel a térségi átlagnak, az infláció nagyon alacsony és a megtakarítási hányad is megfelelő.
Egészségügy és alapoktatás A közép-kelet európai térség egészségügyi szempontból nagyon fejlettnek számít a világ számos országához képest, éppen ezért jó néhány mutató, amelyek más országokban sajnos kardinális jelentőségűek (pl.: malária, ebola stb.) nem is került bele az indexe (bár meg kell jegyezni, hogy a TBC megbetegedések aránya azért magas). Bár születéskori várható élettartam tekintetében hazánk, és a régió többi országa is elmarad az európai átlagtól, ez nem kifejezetten egészségügyi vonatkozású2. Fontosabb ugyanakkor, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is alacsony az alapfokú oktatásban résztvevők aránya. Az Eurostat adatai szerint az iskolás korú lakosságnak csupán 94,4%-a jár valamilyen alapfokú oktatási intézménybe, ez az érték még Bulgáriában is magasabb (97,6%), de messze elmarad az euró zónás átlagtól (99,1%) is. A régió országait tekintve egyébként a legrosszabb helyzetben Szlovákia van, ott az érintett lakosság csupán 91,5%-a jár általános iskolába.
2 Több kutatás is arról értekezik, hogy a régióban sokkal nagyobb számban fordulnak elő az alapvetően mentálhigiéniás problémák okozta krónikus megbetegedések, amelyek végül halálhoz vezetnek.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
25
FÓKUSZBAN
Felsősoktatás és szakképzés Magyarországon a felsőoktatásban részt vevők aránya nem tér el túlságosan a régiós átlagtól. Bár a képzési szerkezet némiképp aszimmetrikus (a humán tudományterületek javára), az utóbbi években eredményes lépések történtek a természet- és mérnöki tudományok javára. A gondot sokkal inkább az jelenti, hogy az országban működi felsőoktatási intézmények oktatási színvonala rendkívül gyenge, és ezen az sem segít, hogy a térség más országaiban sincs igazán olyan főiskola/egyetem, amely világszínvonalú lenne. Az iskolák súlyos anyagi gondokkal küzdenek (más visegrádi tagállamban is), ami a képzés kárára megy. Alacsony az idegen nyelveket beszélők aránya, és a felmérés szerint az egyetemi hallgatók nem jutnak megfelelő gyakorlati képzéshez, ami azt eredményezné, hogy jövőbeni munkahelyükön a lehető leghamarabb hatékonyan tudjanak dolgozni.
Árupiaci hatékonyság Az árupiaci hatékonyság elsősorban azokban az országokban bír különös jelentőséggel, amelyek nem tagjai semmilyen vámuniónak. Ebbe a pillérbe kerülnek bele a kereskedelemmel kapcsolatos tényezők, úgymint import-export vám, szállítási lehetőségek, várakozási idő stb, de ebbe a pillérbe tartoznak a kereskedelmet terhelő adók és illetékek is. Elsősorban ez utóbbi területen van Magyarországnak lemaradása, és nem csupán az ÁFA miatt, hanem az egyéb illetékek mértéke miatt is. Árupiaci szempontból Csehország számít a legversenyképesebbnek, majd Lengyelország és végül Magyarország. A WEF szerint a versenyszabályozás a térségben megfelelő (az EU elvárásokkal harmonizált), ám a kereslet – az alacsonyabb bérek miatt – a kisebb hozzáadott értékű termékek felé tolódott el (ami a vállalatok bevételét csökkenti), amit a WEF úgy értékel, hogy hazánk belső kereslete a nyugati színvonalhoz képest nem eléggé fejlett. Ez utóbbi egyébként más környező országban sem sokkal jobb, bár érezhetőek a különbségek, különösen a cseh adatokkal összehasonlítva.
26
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
FÓKUSZBAN
Munkaerőpiac Általánosságban a munkaerőpiaci pillér azt méri, hogy az adott vállalat mennyire támaszkodhat az telephelyei szerinti humán erőforrásra, megtalálja-e azokat a szakembereket, akik a hatékony termeléshez szükségesek. Így tehát ez a pillér szorosan kapcsolódik a felsőoktatáshoz és a szakképzéshez is. Megjelenik benne a munkaerő flexibilitása (elsősorban a munkaidőre vonatkozóan3), amelyben hazánk igen jól áll (még Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is, de megelőzzük Szlovákiát is), és a bérszabályozás tekintetében4 is előnye van az országnak sok nyugat-európai piaccal szemben. Ennek ellenére, elsősorban a szakemberhiány miatt, Magyarország csak a második, Csehország mögött.
Pénzpiaci fejlettség Ez a pillér a vállalatok finanszírozhatóságát vizsgálja. Megjelenik benne a hitelhez való hozzájutás lehetőségei (implicite a kamatok), a különböző finanszírozhatósági formák. Magyarországon sajnos nem tekinthető fejlettnek a pénz- és tőkepiac, a kötvénykibocsátások ritkák, nem is jellemzőek, csupán néhány nagyvállalatra, csakúgy mint a tőzsde segítségével megvalósuló tőkebevonás. A Budapesti Értéktőzsde pedig még regionális összehasonlításban is kicsi, mind a jegyzett vállalatok számát és értékét, mind az átlagos forgalmat tekintve. A kötvénypiacra és a részvénypiacra való kilépésnek egyébként az az akadálya, hogy az országban tevékenykedő nagyvállalatok (500 fő felett) száma igen csekély, arányuk a hozzáadott érték előállításában azonban nagyon magas. A KKV-k hitelhez való hozzájutásának lehetőségei a magas kamatokkal a Növekedési Hitelprogram beindulásáig erősen korlátozottak voltak. Ezzel szemben, mind a cseh, mind a lengyel pénzpiac relatíve fejlettnek számít, például a cseh értéktőzsde piaci kapitalizációja a GDP 16%-a, a varsói tőzsde ugyanezen mutatója 37%, a BÉT-en azonban csak a GDP 13%-nak megfelelő értékű részvénnyel kereskednek.
3 Több világcég is a közép-kelet európai térségben működteti ügyfélszolgálati központját (call-center), mivel a térségben nincsenek olyan korlátozások, amelyek jelentősen megdrágítanák, vagy meggátolnák például az éjszakai, hétvégi munkavégzést, ráadásul a diplomás fiatalok jó része több nyelvet is beszél. 4 Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a bértárgyalások mennyire hatékonyak – a vállalat szempontjából.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
27
FÓKUSZBAN
Technológiai fejlettség Bár nemzetközi összehasonlításban a régió technológiai fejlettsége nem kimondottan rossz, a nyugat-európai és észak-amerikai színvonaltól való lemaradás nagyrészt abból fakad, hogy a térségben tevékenykedő vállalatok többsége nem technológiai, a termelés inkább az élőmunkára épít. Éppen ezért nem jellemző a közép-kelet európai EU tagállamokra a tudás- és technológia-transzfer, a knowhow-k vásárlása. Magyarországnak ezen kívül leginkább az Internet minőségében van lemaradása. A szélessávú Internet nem országos lefedettségű, az átlagos sebesség 25 ezer kb/s, míg Csehországban 111 ezer, Lengyelországban 76 ezer, Romániában pedig 136 ezer (a román EU-s támogatások egyik fő célpontja az elmúlt 7 évben a sávszélesség bővítése volt). A legfrissebb (2013-as) felmérések szerint pedig a magyar lakosság 24%-a még soha életében nem használta az Internetet (ugyanez az arány Csehországban 17%, Lengyelországban 32%, Szlovákiában 15%, Ausztriában 16%).
Piacméret A piacméret a magánfogyasztás és az export GDP arányos megoszlását vizsgálja, és akkor értékeli „egészségesnek” a gazdaságot, ha a kettő aránya 50-50% körül mozog (ebben az esetben a gazdaság mindkét piacra támaszkodni tud). Magyarország ebből a szempontból nem teljesít túl jól, hiszen az export GDP-ben való részesedése a világon a nyolcadik legmagasabb (a hetedik Szlovákia), míg a magánfogyasztás szintje nagyjából megjegyzik a régiós átlaggal.
28
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
FÓKUSZBAN
Üzleti komplexitás Az üzleti komplexitás mutató azt méri, hogy a magyar vállalatok men�nyire vannak integrálódva a nemzetközi termelési láncba, illetve ennek a láncnak mely szintjei vannak jelen az országban. Ebben a tekintetben Magyarország teljesít a legrosszabbul a régióban, a termelési láncoknak csak egy szintje (az összeszerelés) van jelen, és az országban termelő transznacionális nagyvállalatok többsége is alá van rendelve egy regionális igazgatóságnak, amely nem az országban található. Fejletlenek a hazai klaszterek, és az üzleti kultúra is gyenge, a döntéseket általában centralizáltan, a legfelsőbb szinteken hozzák, a magyarországi székhelyű vállalatok vezetésének nincs beleszólása stratégiai döntésekbe – derült ki a felmérésből. Ezzel szemben Magyarországon a lehetőségekhez képest magas színvonalú termelés folyik, ami előny a többi országgal szemben.
Innováció Innovációs kapacitás, adaptáció tekintetében Magyarországon a világon a harmadik leggyengébben teljesítő ország (a rangsorban a 127., Csehország 28., Lengyelország 67.). A magyar vállalatok szinte egyáltalán nem nyitottak az újításokra, a felmérés szerint a legtöbben a magas költségeket és a bizonytalan megtérülés említik ennek okaként. Annyi bizonyos, hogy bár az egyetemek-vállalatok közötti együttműködés egyébként igen fejlett, a vállalatok keveset költenek K+F-re, és a kormányzati kutatási kiadások is alacsonyak az európai átlaghoz képest. Bár szakemberekben az ország nem szenved hiányt, kutatóintézetekben azonban igen. Magántulajdonú K+F nagyvállalat alig létezik (ezek is többségükben inkább egy-egy vállalat kiszervezett kutatási részlegéhez köthetők), az állami intézetek száma pedig alacsony, lehetőségeik korlátozottak. Amennyiben a 12 pillér összes mutatóját megvizsgáljuk, akkor felírható az országok közötti egyfajta hasonlósági mutató. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy versenyképesség tekintetében Magyarországhoz leginkább Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia áll a legközelebb, leginkább pedig Észtországtól és Bulgáriától különbözik. Mindezek ellenére Közép-kelet Európa többé-kevésbé hasonlónak mondható, egy országban sincs jelentős mértékben (akár pozitív, akár negatív irányban) torzító tényező. Az, hogy Magyarország ezen tagállamok között a hátsó kétharmadba szorult azonban mindenféleképpen intő jel a továbbiakra nézve. Bár a mögöttünk álló országok várhatóan rövid távon nem előznek meg minket, az előttünk állóak folyamatosan továbbfejlődnek. Elsősorban intézményrendszerbeli változásokra van szükség, olyan bizalmi szintet kell elérni a kormányzatnak az állampolgárokkal és a vállalatokkal szemben, amely talán sohasem volt meg Magyarországon. Ezután erősíteni kell az oktatás minden szintjét, azért hogy versenyképes szakemberek tudjanak belépni a munkaerőpiacra, majd pedig olyan üzleti környezetet kell teremteni (nem feltétlenül adókedvezményekkel), amelyek tovább ösztönzik mind a vállalatokat, mind a háztartásokat arra, hogy beruházzanak, fogyasszanak.
TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”
29
