A Munkáért!

Vállalkozói Hírlevél 13. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A Munkáért!”

Tartalom

Bérek adóztatása az OECD tagállamaiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Kötvény vagy részvény: befektetési stratégiák 2002-2015 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Erősödő fellendülés az euró övezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A magyarországi közmunka és a nemzetközi tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Lakáspiac: a válságnak vége, lassan indul az építési konjunktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

EURÓPAI HÍREK

Bérek adóztatása az OECD tagállamaiban TEHERNÖVEKEDÉS ADÓEMELÉS NÉLKÜL Folyamatosan nőtt 2010 és 2014 között a munkabérek adóterhelése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak egészében, annak dacára, hogy a tagállamok többségében nem emelték meg a személyi jövedelemadó kulcsait – olvasható a szervezet most kiadott, Taxing Wages 2015 című tanulmányában. Magyarország egyike azon tagállamoknak, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a vizsgált fő mutatószám, az úgynevezett adóék, ennek ellenére a béreket leginkább terhelő államok közé tartozunk. Az OECD évente kiadott tanulmánya összehasonlíthatóvá teszi, hogy a tagállamokban milyen adók és egyéb terhek sújtják a munkabéreket, márpedig ennek az ismerete fontos szempont mind a munkavállalók munkahely választási döntéseinél, mind a munkáltatók munkaerő-felvételi stratégiáinál. A tanulmányban a bérek adóterhelését egy szintetikus mutatóval, az adóékkel fejezik ki. Az adóék egy hányados, amelynek a számlálójában a befizetendő személyi jövedelemadó, továbbá a munkavállalói és munkáltatói járulékok összege áll, csökkentve a családi adókedvezményekkel, a nevezője pedig a teljes munkáltatói bérköltség. Az adóéket a tanulmányban minden országnál az átlagbérre és két fő keresőtípusra vizsgálták: az egyedülálló, gyermektelen alkalmazottra, illetve az egy keresős, kétgyermekes családra.

Egyedülálló gyermektelenek keresetének adóéke és annak összetétele 2014-ben (százalék) 60 50 40 30 20 10 0

SZJA

Munkavállalói járulékok

Munkáltatói járulékok

Egyesült Királyság

USA

Japán

Lengyelország

OECD–34

Szlovákia

Portugália

Szlovénia

Svédország

Csehország

Finnország

Olaszország

Franciaország

Magyarország

Németország

Ausztria

Belgium

Forrás: OECD Economic Outlook 2014

Adóék

A bérekre rakódó terhek növekedése a vizsgált időszakban a legnagyobb részt abból eredt, hogy a béremelkedések hatása meghaladta a különböző adókönnyítések és családi kedvezmények mérséklő hatását. Az OECD 34 tagállama közül mindössze 7-ben voltak magasabbak az átlagkeresetű alkalmazottakra érvényes adókulcsok 2014-ben, mint 2010-ben, 6 országban alacsonyabbak voltak, a többiben nem változtak.

TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A MUNKÁÉRT!”

3

EURÓPAI HÍREK

Az OECD egészében az átlagkeresetre számított adóék 2014-ben 0,1 százalékponttal 36,0 százalékra nőtt 2013-hoz képest, pedig ebben az időszakban egyetlen tagállamban sem emelték az adókulcsokat. Maga az adóék a 34 tagállam közül 23-ban nőtt, 9-ben csökkent, és 2-ben maradt változatlan.

Magyarországon a 10. legmagasabb az adóék, az egy keresős két gyermekes családoknál Az egyedülálló, gyermektelen alkalmazottak adóéke 2014-ben a 4. legmagasabb volt az OECD 34 tagállama közül, a keresők ezen csoportjánál a tavalyi mutató 49,0 százalék volt, szemben az OECD 36,0 százalékos átlagával. A teljes adóéken belül együttesen 71 százalékos volt az szja és a munkáltatói járulékok részesedése, összevetve a 77 százalékos OECD átlaggal. Az egy keresős, kétgyermekes családok esetében az adóék azonos kereset mellett kisebb, mint az egyedülállóknál, hiszen – számos más OECD-tagországhoz hasonlóan – az állam kedvezményes adóztatással és pénzjuttatásokkal preferálja a gyermekvállalást. Így ennél a kategóriánál az adóék 34,6 százalék volt tavaly, a szervezet tagállamai közül a 10. legmagasabb, míg az OECD-átlag itt 26,9 százalék volt. Az adatokból az is látható, hogy Magyarországon az adóéken keresztül az átlagosnál erősebben támogatják a gyermekvállalást, hiszen az egyedülálló, gyermektelenek mutatójához képest itt 14,4 százalékponttal alacsonyabb volt tavaly az adóék, míg az OECD egészében 9,1 százalékpont ez az „adóékkedvezmény”.

Az adóék családtípusonként 2014-ben (százalék) 60

Forrás: OECD Economic Outlook 2014

50 40 30 20 10

Görögország Belgium Franciaország Olaszország Finnország Ausztria Svédország Törökország Spanyolország Magyarország Németország Észtország Norvégia Hollandia Lengyelország Portugália Szlovákia Dánia OECD–34 Csehország Egyesült Királyság Japán Szlovénia USA Izland Mexikó Kanada Dél-Korea Izrael Ausztrália Luxemburg Írország Svájc Chile Új-Zéland

0

Egyedülálló, gyermektelen

4

Egy kereső házaspár 2 gyerekkel


EURÓPAI HÍREK

Hogyan változott az adóék Magyarországon 2000-2014 között Az átlagkeresetű egyedülállók adóéke Magyarországon 2000 és 2014 között 54,7 százalékról 49,0 százalékra mérséklődött, tehát 5,7 százalékponttal esett. Ugyanebben a másfél évtizedben az OECD-átlag 36,7-ről 36,0 százalékra zsugorodott, a csökkenés ez esetben 0,7 százalékpont volt. A magyar mutatónál a tizenöt év alatt elég nagy ingadozások figyelhetők meg, 2009-ről 2010-re egyenesen 6,5 százalékpontos csökkenést mértek, 2010-től 2014-ig azután 2,4 százalékpontos növekedés következett. Adóék változása néhány országban* 2000

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Magyarország

54,7

51,9

54,5

54,1

53,1

46,6

49,5

49,5

49,0

49,0

Szlovákia

41,9

38,3

38,4

38,8

37,7

37,9

38,8

39,6

41,1

41,2

Lengyelország

38,2

39,0

38,2

34,7

34,1

34,2

34,3

35,5

35,6

35,6

Ausztria

47,3

48,5

48,8

49,0

47,9

48,2

48,5

48,8

49,2

49,4

Egyesült Királyság

32,6

34,0

34,1

32,8

32,4

32,6

32,5

32,1

31,4

31,1

Németország

51,8

51,3

50,8

49,1

49,7

49,6

49,2

49,3

49,2

49,3

OECD átlag

36,7

36,1

36,1

35,7

35,1

35,1

35,6

35,7

35,9

36,0

*: egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresetű foglalkoztatott esetén

A munkavállalói keresetek terhelése A tanulmány készítői összevetették a tagállamok munkavállalói munkabérének adó- és járulékterhelését is. A munkavállalói nettó adóterhelés elnevezésű mutatót úgy számították ki, hogy az átlagkeresetre jutó szja és járulékok összegéből levonták a kedvezményeket, majd ezt elosztották a bruttó bérrel Az egyedülálló, gyermektelenek esetében a munkavállalói nettó adóterhelés magyar mutatója 34,5 százalék volt 2014-ben, és ez az 5. legmagasabb az OECD-ben, miközben a szervezeten belüli átlag 25,5 százalékot mutatott tavaly. Fordított megközelítéssel elmondható, hogy ennél a foglalkoztatotti kategóriánál Magyarországon 65,5 százalék a bruttó kereset hazavihető része. Az egykeresős, kétgyermekes családoknál a munkavállalói nettó adóterhelés 15,9 százalék – az OECDátlag itt 14,8 százalék –, ez esetben tehát a hazavihető hányad a bruttó kereset 84,1 százaléka. A teljes OECD-tanulmány internetes linkje: http://www.oecd.org/tax/taxing-wages-20725124.htm

Versenyképesek a bérköltségek Magyarországon A fentiekben ismertetett OECD-tanulmány készítői a jobb összehasonlíthatóság érdekében csak viszonyszámokkal dolgoztak, a nominális kereseti adatokat nem tették közzé. Szerepelnek viszont ilyenek – igaz, nem OECD-s, hanem EU-s, illetve regionális összevetésben – a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara nemrég megjelent konjunktúrajelentésében, amelyben emellett a bérköltségekkel kapcsolatos munkáltatói elégedettségre vonatkozó szubjektív mutatókat is találunk. Az alábbiakban a jelentés bérköltség fejezetét ismertetjük. Az idei felmérésben a munkaköltségek tekintetében az elmúlt 11 év legnagyobb elégedettségét mérték. A befektetők 37 százaléka nem lát okot panaszra, 21 százalékuk inkább magasnak találja a munkaköltségeket.


5

EURÓPAI HÍREK

A 2013-as felméréskor a vállalatok még kifejezetten aggódtak a munkaerőköltségének alakulása miatt. Ennek két fő oka a 2009 és 2012 között tapasztalt gyors ütemű költségemelkedés, továbbá a minimálbér jelentős emelése volt. Ez a trend 2014-ben megállt, amihez hozzájárulhatott a negatívba forduló infláció is. A bruttó bérek tavaly a KSH mérése alapján a versenyszférában 4,3 százalékkal emelkedtek, ami csaknem pontosan megfelelt a kamara tavalyi felmérésében előre jelzett 4,4%-os növekedésnek. Az idei felmérésben beérkezett válaszok számtani átlaga alapján 2015-re a munkaerőköltségek 4,3 százalékos emelkedésével számolnak a munkáltatók. Bérköltség-várakozások 2015-ben

(az adott százalékos sávba eső emelkedést várók aránya) 35% 30% 29%

25%

26%

20% 15% 10% 5% 0%

15%

12%

14%

4% 0–1

1–2

2–3

3–4

4–5

5+

Bérköltségek várt emelkedése (%)

Régiós kitekintés Egy munkaórára jutó munkaköltség 2014-ben az EU-ban (EUR/óra)

Dánia Belgium Svédország Luxemburg Franciaország Hollandia Finnország Németország Ausztria Írország Olaszország EU–28 Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus Szlovénia Görögország Portugália Málta Észtország Szlovákia Csehország Horvátország Lengyelország Magyarország Lettország Litvánia Románia Bulgária

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

A hazai munkaköltségek mérsékelt ütemű növekedése nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. A magyarországi elégedettségi mutató az idén – 10 év óta először – jobb volt a régiós átlagnál. Talán nem meglepő, hogy e téren Bulgáriában a legmagasabb az elégedettség, hiszen ott egy munkaóra fele annyiba kerül, mint Magyarországon. Az már inkább figyelemre méltó, hogy a magyar adat majdnem azonos a románnal, holott ott is mintegy 40 százalékkal olcsóbb a munkaerő, mint idehaza. Ezek az eredmények alátámasztják a DUIHK által régóta hangoztatott megállapítást, miszerint a munkaerőköltség mindig is relatív mutató, amelyet a munkatermelékenységhez, a dolgozók képzettségéhez és sok más kritériumhoz kell viszonyítani.

6


EURÓPAI HÍREK

Munkaköltségek indexe a versenyszférában 2014-ben az EU-ban (2008 = 100) 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Görögország

Portugália

Litvánia

Horvátország*

Szlovénia

EU–28

Spanyolország

Lettország

Németország

Csehország

Magyarország

Szlovákia

Észtország

Lengyelország

Bulgária

Románia

Forrás: Eurostat

* 2013-as adat

Munkaköltségek összetétele néhány országban az EU-ban 2014-ben 2,4 1,4

1,5

1,8

1,9

7

7,9

1,3

7,4

6,7

6

5,3

4,7

1,1 3,7

0,6 3,2

Horvátország

Lengyelország

Magyarország

Lettország

Litvánia

Románia

Bulgária

7,5

2,6

Csehország

2,7

Szlovákia

2,7

Észtország

13,1

Szlovénia

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Forrás: Eurostat

munkajövedelmek

járulékok, egyéb költségek

A 2015-re várt emelkedés számtani átlaga: 4,3%. A teljes kamarai jelentés linkje: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_CC/Publikationen/ Konjunktur/2015/Konjunktura_2015_hu_layout_final.pdf


7

HAZAI HÍREK

Kötvény vagy részvény: befektetési stratégiák 2002-2015 között Magyarországon az elmúlt 13 év alatt a BUX index többet hozott az 1 éves állampapírnál Pénzügyi befektetések terén általánosságban igaz, hogy a két fő befektetési terület a hitelt megtestesítő papírokra (vállalati- és államkötvények, jelzáloglevelek) és a részvényekre (többek között vállalati részvények, befektetési jegyek, illetve különböző származékos termékek) oszlik. A befektetési alapok rendszerint kötvény- és részvénypiaci befektetések különböző kombinációját kínálják; az előbbiek számítanak a „biztonságosabb”, az utóbbiak a „kockázatosabb” befektetési formák közé. A kötvénypiac relatív biztonságát az adja, hogy az értékpapírokat általában fix hozammal kínálják, így a befektetésből származó nyereség kalkulálható. Téves azonban az a megközelítés, hogy a kötvénypiacon nem keletkezhet veszteség. Ennek számos oka lehet, a leggyakoribbak a következők: • A hitelpapírt kibocsátó entitás fizetőképtelenné válik. Ez állampapírpiacon sem kizárt esemény. •A piacon bekövetkezett változások miatt a lejárat előtt eladott kötvényen árfolyamveszteség keletkezik. Ez a veszteségek keletkezésének leggyakoribb formája. •A z elért hozam olyan csekély mértékű, hogy a nyereség realizálásakor felmerülő tranzakciós költségek meghaladják a hozamot. Ez főleg a rövid lejáratú befektetések esetén fordulhat elő (például kincstárjegyek). Léteznek változó kamatozású kötvények, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), amelyek valamilyen gazdasági mutatóhoz kötik a hozamszintet. Az ilyen papírokon a lejáratkor szinte minden esetben realizálható nyereség; a PEMÁK például az infláció aktuális szintjéhez fizet 3 százalékpontos kupont. Defláció esetén nem realizálják a negatív fogyasztói árindexet, csak a kupont, ami a jelen esetben 3%. Ezzel szemben a részvénypiaci befektetések hozama változó, nincs előre meghatározott lejárat, így garantált árfolyamnyereség sem létezik. A tőzsdei mozgások rendkívül változékonyak, a jövőbeni árfolyamszintet, még a rendelkezésre álló rendkívül szofisztikált módszerek ellenére sem lehet előre jelezni. Általánosan elterjedt nézet, hogy a részvénypiaci befektetések elsősorban hosszú távon térülnek meg. A következőkben különböző forgatókönyveket vizsgálunk meg, és arra keressük a választ, hogy a magyar részvény, illetve állampapír piac hogyan teljesít egy 13 éves időtávon.

8


HAZAI HÍREK

A Budapesti Értéktőzsde (BUX) teljesítménye az elmúlt 13 évben

A BUX index alakulása (1991.01.12.=1000)

35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0

2002. január 2-án a BUX 7.154 ponton nyitott, 2015. április 10-én pedig 21.191 ponton zárt. Ez azt jelenti, hogy 3319 kereskedési nap alatt a hozam majdnem háromszorosa a kezdeti értéknek (BUX indexkövető befektetés esetén). Ami azt jelenti, hogy az éves átlagos hozam 30 százalék! Ugyanakkor a legalacsonyabb záróérték 6.589 pont volt (2002. július 24-én), ekkor az árfolyamveszteség 7,8% volt. A legmagasabb záróértéket 2007. július 23-én mérték 30.118 pontot, ami 4,2-szeres árfolyamnyereséget jelentett volna. Természetesen a tőzsdei pozíciók optimális lezárása csak a véletlenen múlik, bár néhány nappal a július csúcs környékén is közel négyszeres nyereséget lehetett realizálni. Az elmúlt 13 év alatt a tőzsde legnagyobb esése 2008. október 15-én történt, amikor 11,9%-os zuhanást mérték. Megjegyezzük, hogy ez az esés még így is messze elmarad a nyugati tőzsdéken ez idő tájt tapasztalt zuhanásoktól. A legnagyobb mértékű emelkedés 2010. május 10-én történt, ekkor 11,3%-os nyereséget lehetett egy nap alatt elérni. Nyereséges/veszteséges napok gyakorisága a BÉT-en 2002 január óta

napok száma

500 400 300 200 100

Nyereség


12,7%

11,4%

10,0%

Elért hozam a kereskedés végén Veszteség

8,6%

7,3%

5,9%

4,5%

3,2%

1,8%

0,4%

-2,3%

-0,9%

-3,7%

-6,4%

-5,0%

-7,8%

-9,1%

-10,5%

-11,9%

0

Gyakoriság

9

HAZAI HÍREK

A magyar tőzsde nem számít különösen kockázatosnak, extrém mértékű emelkedés vagy zuhanás csupán 1-1 napon történt, ezeket az előbb bemutattuk. A nyereségek-veszteségek eloszlása normális, sőt rendkívüli mértékben csúcsos, ami esetünkben azt jelenti, hogy a kereskedési napok döntő többségében gyakorlatilag 0% volt az árfolyamváltozás. Ez a vizsgált időszak 29,6%-ban volt így. A napok 61%-ában volt 1%-on belül az ingadozás, 1%-ot meghaladó indexváltozás (akár pozitív, akár negatív irányba) az elmúlt több, mint 3300 kereskedési nap 39%-ában volt, ami nem számít kevésnek. 12 havi lejáratú diszkont kincstárjegyek hozamgörbéje az elmúlt 13 évben

12 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamgörbéje (%) 16 14 12 10 8 6 4 2 2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0

Elemzésünk során csak az egy éves lejáratú kincstárjegyekkel foglalkozunk. A következő ábra azt mutatja, hogy a különböző időpontokban megvásárolt egy éves lejáratú kincstárjegyek hozamai hogyan alakultak. A legmagasabb hozamot az állam egy 2003. december 4-én kibocsájtott kötvényre fizette, 14,44%-ot. A legalacsonyabb hozamot pedig tavaly december 17-én regisztrálták 1,45-ot. Ez azt jelenti, hogy szemben a tőzsdével (ahol nincs lejárat), legfeljebb 14%-os hozamot lehetett elérni, igaz veszteséget realizálni nem lehetett, ha az állampapírt a lejáratig megtartotta a befektető.

A részvénypiac és a kötvényhozamok összehasonlítása 13 éves időtávon A következőkben egy olyan hipotetikus befektető példáján keresztül vizsgáljuk meg a befektetéseket, aki 2002 január első kereskedési napján két befektetést indít el: 1. E gy BUX indexkövető részvénybefektetést (nem határoz meg éven belüli kiszállási pontot), 2. e gy megújuló 12 havi kincstárjegy befektetést (a lejárat végén a kifizetésből minden évben megújítja a pozícióját).

10


HAZAI HÍREK

2002 januárjában indított befektetések kumulált hozamai a BÉT-en, illetve kincstárjegyben 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% -20% -40% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Kötvény

Részvény

A részvényportfólió esetében minden év utolsó kereskedési napján realizálja az addig elért nyereséget/veszteséget. Erre azért van szükség, hogy a kötvények teljesítményével össze lehessen hasonlítani az eredményeket. A következő ábra a két befektetési típus kumulált éves hozamait mutatja. Amennyiben a reprezentatív befektető kötvényekbe fekteti a pénzét, akkor 13 év alatt a nyeresége 2,5-szeres. Amennyiben részvényekbe – és minden év végén kiszáll – akkor a nyereség 1,2-szeres. Ugyanakkor korábban láthattuk, hogy ha nem száll ki egyszer sem, akkor a kumulált profit négyszeres.

Következtetések, ahol az időtáv a döntő A magyar részvénypiac kevésbé kockázatos, mint nyugati társai, és köszönhetően felívelő szakaszainak a múltban, lehetőség nyílt rövid távon elérhető nagy árfolyamnyereségre is. Összességében azonban a BUX nem nyúlt lehetőséget napon belüli kiemelkedő hozamok elérésére, azaz day trade-re, ami a napon belüli árfolyammozgásokat igyekszik meglovagolni. A kötvényhozamok, bár napjainkban igen alacsonyak, korábban jó kamatokat nyújtottak. A két termék összehasonlításakor kiderült, hogy ha évente kívánjuk realizálni a részvénypiaci hozamainkat, akkor a 12 havi kincstárjegyek jobb kamatokat biztosítanak. Ugyanakkor a hosszú távú részvénypiaci befektetéseket értéke majdnem duplája az egy éves kötvényeknek.


11

EURÓPAI HÍREK

Erősödő fellendülés az euró övezetben Az alacsony olajár, a globális növekedés, a gyenge euró és az EU támogató jellegű gazdaságpolitikája is segíti az európai gazdaságot, amely az idei 1,8 százalék után 2016-ban 2,1 százalékkal, míg az eurózóna az idei 1,5 százalék után jövőre 1,9 százalékkal nőhet – áll az Európai Bizottság új előrejelzésében. Napjainkban hozták nyilvánosságra az Európai Bizottság tavaszi prognózisát, amely a korábbi108 aknál optimistábban látja a jövőbeli folyamatokat. Tavaly év vége óta a hangulatindikátorok is 106 felfelé mutatnak, noha a hangulatjavulás az euró övezeten kívüli országokban erőteljesebb, mint 104 az euró övezeten belül. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése1 szerint az idei GDP bővülés 102 1,5%, a jövő évi pedig 1,9% lehet. Ez összhangban 100 van a Kopint-Tárki tavaszi előrejelzésével. Az Euró övezet euró övezet országai összességében profitálnak a EU 28 98 kedvező nemzetközi és monetáris környezetből, impulzusokból, azonban az egyes országok kö96 zötti különbségek továbbra is jelentősek maradnak. A növekedés motorja egyelőre elsősorban a magánfogyasztás, amelyet az alacsony infláció és Forrás: Eurostat a reáljövedelmek emelkedése mellett az EKB által biztosított kedvező monetáris környezet, a javuló A GDP fő felhasználási komponenseinek alakulása az foglalkoztatási helyzet és euró övezetben az alacsony energiaárak is 6 támasztanak. Jelentős nöForrás: Európai Bizottság vekedési kockázatot jelent 5 az orosz-ukrán konfliktus 4 potenciális kiéleződése és ennek hatásai. A gazdasági 3 szankciók rövidtávon a várakozások bizonytalansá2 gain, illetve a kereskedelmi 1 csatornákon keresztül már most is éreztetik hatásukat, 0 és a konfliktus esetleges 2014 2015 2016 további kiéleződése a beSzemélyi fogyasztás Állami fogyasztás fektetők biztonságérzetére Bruttó felhalmozás Export gyakorolt negatív hatásán keresztül is fékezheti a növekedést. Egy másik, a növekedést fékező tényező, hogy egyes országokban – a javuló tendenciák ellenére – a továbbra is igen magas a munkanélküliség, ami középtávon a fogyasztói keresletet csökkent%-os változás az előző évhez képest

Az ESI hangulatindikátor alakulása

1 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2015/pdf/ee2_en.pdf

12


EURÓPAI HÍREK

heti. Kockázatot jelent a görög válság megoldatlansága, a reformfolyamat elakadásának veszélye is, ennek azonban az euró övezet egészének növekedése szempontjából viszonylag kicsi a hatása, inkább hangulati bizonytalanságot jelenthet, illetve intézményrendszeri problémákat vethet fel. Görögország esetében a korábbi növekedési prognózisokat lefelé korrigálták, az újabb megszorítások mindenképpen fékezni fogják a növekedést, azonban egy esetleges államcsőd egy újabb recessziós hullámot indítana el. Az alacsony kamatok, a bő likviditás ellenére a beruházások élénkülése még mindig várat magára. A beruházási tevékenység a válság óta mindenütt nehezen tért magához, de az eurózónában a legkedvezőtlenebb a beruházási hangulat, amely a jövőben is csak mérsékelt élénkülést mutat a kedvező monetáris környezet és az EKB támogató politikája ellenére. A beruházási volumen idénre várt 1,7%-os bővülése az elmúlt évek negatív trendje után csak lagymatag korrekciónak tekinthető, s a középtávú tendenciák szempontjáAz euró dollárárfolyam alakulása ból sem túl ígéretes. A beruházási tevékenységen belül a gépek, berendezések iránti kereslet nő első1,4 sorban, ami jelentős mértékben a korábban elha1,35 lasztott beruházások pótlását jelenti. Az építési te1,3 vékenység – az elmúlt három év negatív rátája után 1,25 – bővül valamelyest, de az 1% alatti ráta jelzi, hogy a kedvező finanszírozási feltételek sem adnak kellő 1,2 lökést az európai építőiparnak. Az egyes országok 1,15 között természetesen e tekintetben is jelentős kü1,1 lönbségek figyelhetők meg. Így Franciaországban, 1,05 Olaszországban, Görögországban, Finnországban 1 és Cipruson még mindig zsugorodik az építőipar, addig a többi országban már pozitív, helyenként viszonylag magas (Spanyolország, Írország) növekedés tapasztalható.

1,5

Forrás: Eurostat

1,0 0,5 0,0 -0,5

HICP EKB középtávú cél Maginfláció

-1,0

2013.jan márc. maj jul szept nov 2014.jan marc. máj. júl. szept nov 2015.jan. márc.

%-os változás az előző év megfelelő időszakához képest

Ahogy az EKB legfrissebb adatai is jelzik, a hitelezési tevékenység csak kismértékben élénkül: így a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene bizonyos területeken növekedni kezdett, noha összességében még mindig kismértékben csökkenő trend jellemző. A fogyasztási célú hitelek esetében vegyes a kép: a lakáscélú hitelezés megtorpant, s az egyéb fogyasztási célú hitelek iránti kereslet az utóbbi hónapokban csökkenni kezdett. Így, nem véletlen, hogy a hitelezés élénkítése, Eurózóna inflációs rátája az EKB a kedvező monetáris környezet fenntartása tocél alatt 2,5 vábbra is kiemelt hangsúlyt kap az EKB kommunikációjában. 2,0 Az euró gyengülése összességében kedvezően hat az eurózóna országainak nemzetközi versenyképességére, így az export az idén 4% felett, jövőre pedig 5,5% körül bővülhet. A belső kereslet bővülése következtében az import is élénkülni fog, így a nettó export semleges hatású lesz a növekedés szempontjából a 2015-16 időszakban. Az infláció elemzése előtt még néhány adat: az EB prognózisa szerint Németország, az EU legnagyobb gazdasága idén 1,9, jövőre 2,0 százalék-


13

EURÓPAI HÍREK

kal nő. Régiónk országai közül továbbra is Lengyelország az éllovas: 2015-ben várhatóan 3,3, jövőre 3,4%-os ütemet produkál, a szlovák gazdaság idén 3,0, jövőre 3,4%-al bővül, Magyarország és Csehország némileg lassabb tempót fog diktálni: a magyar gazdaság idén 2,8, jövőre 2,2%-al nő, míg a cseh 2,5, illetve 2,6%-al – áll az EB tavaszi előrejelzésében. Az infláció alakulása, a deflációs félelmek erősödése határozta meg az EKB tavaly év végi újabb intézkedéseit. Tavaly az euróövezet fogyasztói árindexe 0,4% volt, s az EU 28 esetében is csupán 0,6%-ot mértek. Az év első hónapjaiban (év/év alapon) az euró övezet fogyasztói árindexe tovább csökkent, és a maginfláció is tavaly tavasz óta 1% alatt mozog. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése, akárcsak a Kopint-Tárki legfrissebb prognózisa arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban nyomott marad, és éves szinten 0% körül alakul. Negatív inflációs rátára csak néhány ország (Hollandia, Spanyolország, Görögország) esetében számítunk. Számos jel azonban arra utal, hogy ez a folyamat az év második felében megfordulhat. Így a gyenge euró következtében az importárakon keresztül begyűrűzhet némi áremelkedés. A nyersanyagárak tekintetében az év folyamán szintén enyhe emelkedés várható. Az élénkülő kereslet, a bérek emelkedése szintén előbb-utóbb éreztetni fogja hatását a fogyasztói árak alakulásában. Így összességében feltételezhető, hogy a deflációs veszély az év folyamán fokozatosan csökken, s jövőre a fogyasztói árak újbóli emelkedése várható. (Euró övezet és EU 28 1,5%) A munkaerő-piaci előrejelzések egyre optimistábbak és a foglalkoztatottság javulása az európai gazdaság egyre több ágazatában érezhető. A munkanélküliség az idén még 11% felett marad az euró övezet átlagában, azonban a csökkenés jövőre erősödik, s ami még fontosabb, a javulás a különösen magas munkanélküliségi országokban, mint Spanyolország, Írország, Görögország vagy Portugália, is megfigyelhető. A foglalkoztatottak száma mind az idén, mind jövőre1% körül nő, miközben a bérek emelkedése mérsékelt marad. A fiskális politika mind az idén, mind jövőre semleges marad. Az alacsony kamatok következtében az államadósság finanszírozásának költségei csökkentek, Az euró övezet GDP arányos bruttó államadóssága tavaly 94,2%-kal tetőzött, s az Európai Bizottság előrejelzése szerint mind az idén, mind jövőre csökkenni fog. Azért érdemes megjegyezni, hogy – az Európai Bizottság előrejelzése szerint – 7 ország esetében az idén is a GDP 100%-át jóval meghaladó adósságállomány lesz jellemző. A csúcsot az euró övezeten belül a görög adósság ráta jelenti (több mint 180%). Összességében tehát fokozódó élénkülésre számítunk az euró övezet összességét tekintve, ugyanakkor továbbra is számos olyan lefelé mutató kockázat van, ami a középtávú növekedési kilátásokat ronthatja. Így a következő években is inkább mérsékelt növekedés várható.

14


FÓKUSZ

A magyarországi közmunka és a nemzetközi tapasztalatok Sajátosságok, különbségek, tanulságok Magyarországon a munkapiaci mutatók kedvező alakulásához a szerény gazdasági élénkülés mellett két fontos tényező járult hozzá 2010 eleje óta. A növekvő külföldi munkavállalás és a foglalkoztatottnak tekintett közmunkások gyorsan emelkedő száma. A tényleges hazai foglalkoztatás alakulását, értékelését azonban a külföldön dolgozóktól és a közmunkás munkahelyektől megtisztítva célszerű vizsgálni. A munkaerőfelmérés nemzetközi sztenderdek szerint kialakított adatai mérik a foglalkoztatottság alakulását. A létszámban a külföldi munkavállalók egy része is szerepel (azok, akik a reprezentatív mintába bekerültek, és munkahelyük külföldön volt). A közmunkások foglalkoztatottként történő számbavétele is megfelel a szokásos értelmezésnek, amennyiben az illető közmunkáként az előző héten legalább egy órát dolgozott. Mégsem azonos a foglalkoztatottak helyzetével azoké, akik a munkapiaci eszközök kedvezményezettjeiként támogatott munkahelyen dolgoznak. A közmunka költségvetésből támogatott foglalkoztatás, ami ebben az értelemben nem jelent valódi foglalkoztatás-növekedést, csak addig tart, ameddig a program támogatása. Helyes lenne ezért a foglalkoztatott létszámban külön kezelni a közfoglalkoztatottakat. A hazai számbavétel azonban ezt nem teszi meg, az államilag teremtett munkahelyen dolgozó közmunkásokat minden megkülönböztetés nélkül foglalkoztatottnak tekinti. A tényleges hazai foglalkoztatás alakulását, értékelését azonban a külföldön dolgozóktól és a közmunkás munkahelyektől megtisztítva célszerű vizsgálni. Az 1. ábra azt mutatja, hogy ezen korrekciók után a tényleges foglalkoztatottság növekedés hogyan alakult, és azt tapasztalhatjuk, hogy így már a látszólagos növekedés ellenére korántsem történt számottevő javulás, a foglalkoztatás kisebb hullámzásokkal 2013 végéig stagnált. 1. ábra: Foglalkoztatott létszám alakulása negyedévenként, összesen, külföldön dolgozók, illetve külföldön dolgozók és közmunkások nélkül, 1998-2013 4000 3900 3800 3700 3600 3500

2008

2009

2010

2011

2012

4. név.

3. név.

2. név.

1. név.

4. név.

3. név.

2. név.

1. név.

4. név.

3. név.

2. név.

1. név.

4. név.

3. név.

2. név.

1. név.

4. név.

3. név.

2. név.

2. név.

1. név.

3200

1. név.

3300

4. név.

Foglalkoztatottak foglalkoztatottak külfödön dolgozók nélkül foglalkoztatottak külföldön dolgozók és közmunkások nélkül

3400

3. név.

foglalkoztatott létszám, ezer fő

4100

2013

Forrás: saját számítások a KSH munkaerőfelmérés szezonálisan kiigazított adatai alapján TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 – „A MUNKÁÉRT!”

15

FÓKUSZ

A továbbiakban a foglalkoztatott létszámot befolyásoló fontos tényezők közül a közmunkás foglalkoztatás változását, tartalmát és értelmezésének a lehetőségét vizsgáljuk. (A külföldön dolgozók foglalkoztatásának sajátosságairól ld. részletesen Hárs-Simon (2015)1.

A segély helyett munkát elvtől a tömeges közmunkáig Közmunkaprogram Magyarországon a rendszerváltást követően már a kilencvenes évektől létezett, nagysága és funkciója azonban korlátozott volt. A kétezres évek elejétől fokozatosan változott a szerepe, a „segély helyett munkát” elv érvényesítése szellemében a szociális segélyezéshez hozzáférés feltételévé vált a rövid idejű közhasznú munka végzése. Nagy volumenű közmunkaprogram indulására 2009-ben került sor, az „Út a munkához” program célja elsődlegesen a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése és ezáltal a foglalkoztatás növelése volt. A döntés a pénzügyi válságot megelőzően született, de indulása egybeesett a válság következtében robbanásszerűen növekvő munkanélküliséggel. A program keretében teremtett munkalehetőségek gyorsan emelkedtek 100 ezer főre. A kormányváltást követően az Orbán kormány a programot 2010-ben annak költséges voltára hivatkozva leállította, majd egy új, a korábbi programhoz képest is szigorúbban érvényesülő munkakényszerrel indított új közfoglalkoztatott programot. A korábbi program tapasztalatait azonban nem értékelte az új kormányzat, mielőtt az új programot elindította, amely a korábbiaknál szigorúbb segélyezés és közmunkához még erőteljesebben és szigorúbban kötött jogosultsági feltételeket határozott meg. (Hárs 2012) A közmunkahelyek száma 2012-re elérte a megszüntetett „Út a munkához” program nagyságrendjét, és gyorsan tovább növekedett, 2014-re elérte a 200 ezer „új” munkahelyet. Kis számban lehetővé vált a nem költségvetésben történő foglalkoztatás is. Ld. 2. ábra. 2. ábra: A közmunkás munkahelyek száma havonként, 2008 január-2015 február

közmunkáslétszám, ezer fő

250

költségvetésben költségvetésben, vállalkozásoknál, nonproﬁt szervezeteknél

200 150 100 50

2008

2009

2010

2011

2012

2013

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

május

szeptember

január

0

2014 2015

Forrás: saját számítások KSH adatok alapján

1 Hárs Ágnes - Simon Dávid (2015) A munkaerő-migráció változása a kétezres években Magyarországon. Vizsgálat a munkaerő-felmérés adatai alapján. Budapesti Munkagazdaságtani füzetek BWP-2015/2

16


FÓKUSZ

A közmunkaprogramok mára nagyrészt teljes munkaidős foglalkoztatást jelentenek, a 2011-es évben az új kormányzati program indításakor különösen magas volt a nem teljes munkaidős formában végzett közmunka, de ez fokozatosan kiszorult és a közmunka keretében végzett foglalkoztatás teljes munkaidős elfoglaltságot jelent. Vö. 3. ábra. 3. ábra: A teljes és nem teljes munkaidős közmunkás munkahelyek száma havonként, 2009 január-2015 február

közmunkás létszám,ezer fő

250 teljes munkaidőben dolgozik nem teljes munkaidőben dolgozik együtt

200 150 100 50

január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január

0

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015

Forrás: saját számítások KSH adatok alapján A közmunkában résztvevők nem megszakítás nélkül vesznek részt a programban, rövidebb időszakokban dolgoznak, majd visszatérnek a programba, így a létrehozott munkahelyek számát összességében messze meghaladja a közmunkában foglalkoztatottak tényleges érintett száma. Az Eurostat adatai (ld. 1. táblázat) szerint a valamilyen közmunkába belépő érintettek száma 2008-ig 70 ezer fő körül volt, 2010-re már megközelítette a 200 ezer főt, 2012-re már 270 ezer fölé emelkedett, és 2014-re már megközelítette a 450 ezer főt is. (Az adatok kumuláltak, azaz, ha valaki többször belépett a rendszerbe, akkor azt többször rögzítette.) 1. táblázat: Közmunkások érintett létszáma, fő 2003 érintett létszám

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

71 903 61 293 70 544 90 896 76 538 74 561 128 106 182 966

2011 271 716

2012

2013

271 625 430 423*

Forrás: Eurostat Labour Market Policy (LMP) adatbázis. * A 2013 évi adat forrása Cseres-GergelyMolnár Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. Társasalmi riport 2014 A közmunka túlzott aránya azzal a veszéllyel is jár, hogy minden más munkaerőpiaci programra fordítható forrás rovására növekszik és a lehetséges támogatási formák helyét betölti. Kisebb arányban léteznek foglalkoztatást ösztönző támogatások, de a képzési fordítható – nemzetközi összevetésben korábban is szerény – forrás minimálisra csökkent, miközben a közmunkára fordított források gyorsan emelkedtek. A segély helyett munkát elvet követve a jövedelemkompenzációra fordított kiadások is gyorsan csökkentek. Vö. 4. ábra.


17

FÓKUSZ

4. ábra: Munkaerőpiaci eszközökre fordított kiadások változása 2003-2012 800,00

millió Euró

600,00 400,00 200,00 0,00 2003

2004

2005

2006

2007

Start-up ösztönzése Támogatott foglalkoztatás Képzés Jövedelem kompenzálás (segélyezés)

2008

2009

2010

2011

2012

Közmunka Foglalkoztás ösztönzése Munkaerőpiaci szolg.

Forrás: saját számítások az Eurostat LMP adatbázis alapján

A válság és a közmunka szerepe Európában Magyarországon a közmunka szerepe és nagysága nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas. A foglakoztatást és a munkaerőpiaci helyzet javulását szolgáló munkaerőpiaci eszközökre fordított kiadások között a közmunkára fordított kiadások aránya Európában Magyarországon a legmagasabb a GDP arányában. 2012-ben Magyarországon a GDP 0,47 százalékát fordították közmunkára, s azóta is folyamatos a növekedés. Azokban az országokban, ahol szintén magas a közmunka aránya, így az új EU országok közül Bulgáriában, Lettországban ez 2012-ben mindössze a GDP 0,15, illetve 0,07 százalékát érte el. A régebbi EU tagországok között Írország, Franciaország, Finnország illetve Belgium alkalmazza leginkább a közmunkát, itt erre a GDP 0,23.0,13, 0,9 illetve 0,7%-át fordították. Az arányokat az 5. ábra mutatja. 5. ábra: Aktív munkaerőpiacra fordított kiadások a GDP százalékában, 2012 1,60

Start-up ösztönzése Közmunka Támogatott foglalkoztatás és rehabilitáció Foglalkoztatás ösztönzése Képzés

0

1,40 1,20

0,40

Finnország

Dánia

0,00

Svédország

0,20

Írország(2011)

0,80 0,60

0,23 Spanyolország(2011) 0,06 Hollandia 0 Franciaország 0,13 Magyarország 0,47 Belgium 0,07 Ausztria 0,05 EU (15 ) (2011) 0,05 EU (28 )(2011) 0,05 Luxemburg(2011) 0,06 Norvégia 0 Portugália 0,02 Németország 0,03 Olaszország 0,01 Lengyelország(2011) 0,01 Ciprus(2011) 0 Bulgária 0,15 Észtország 0,00 Lettország 0,07 Szlovákia 0,01 Litvánia 0,04 Szlovénia 0,06 Horvátország 0,05 Cseh Köztársaság 0,02 Málta(2011) 0,00 Románia 0,00

0,09

0

1,00

Forrás: saját számítások az Eurostat LMP adatbázis alapján

18


FÓKUSZ

A pénzügyi válság időszakában a közmunka jelentősége megnőtt ugyan Európában, de összességében ez a fejlett országokban kevésbé volt elterjedt gyakorlat. Az ILO számos forrást áttekintő összegzése vizsgálta a közmunka alkalmazásának a gyakorlatát. Eszerint a fejlett (magas jövedelmű) országok közül csak kevés választotta a válság kezelésének egyik eszközéül a közmunkát. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, Írország, Izland, az Európán kívüli országok közül Japán és Korea. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy azokban az országokban is, ahol a válság időszakában alkalmaztak is közmunkát, ez nem volt kizárólagos eszköz, jelentős képzési programokat is működtettek az érintett országok, és a válság legnehezebb éveit követően a közmunka nagyságrendje csökkent. Magyarországon a gyakorlat ettől számottevően eltér, 2012-re a közmunka megkétszereződött. Ezt mutatja a 2. táblázat. 2. táblázat: Közmunkára fordított kiadások változása a közmunkát leginkább alkalmazó országokban, 2009, 2012, a GDP százalékában

* Írország 2011

2009

2012

Magyarország

0,24

0,47

Bulgária

0,17

0,15

Lettország

0,09

0,07

Írország

0,25

0,23*

Franciaország

0,16

0,13

Forrás: saját számítások az Eurostat LMP adatbázis alapján.

A fejlett európai és Európán kívüli országokban a közmunka hatékonyságát vizsgálva a kutatások egybehangzóan arra mutatnak, hogy az ilyen programok hatása kevés sikerrel jár, a nem támogatott munkahelyekre a résztvevők nagyon kicsi arányban jutnak el, a programok pedig költségesek. Itt érdemes jelezni, hogy amennyiben Magyarországon 2014-ben is a GDP 0,47 %-át fordította a kormány a közmunkaprogramra, akkor annak költsége közel 150 milliárd forintot tett ki. Szokásos érv ugyan a közmunka mellett, hogy ez a forma valamilyen foglalkoztatási lehetőséget kínál. Hazai környezetben egyes tanulmányok azt igazolják, hogy rövid távon ugyan a közmunka olcsóbbnak tűnhet az egyéb támogatási lehetőségeknél, de már a második évben elvész ez az előny, és a harmadik évben a reintegráció válik előnyösebbé, ami a hosszabb távú haszon előfeltétele. Ezért azokban az országokban, ahol ilyen programokat alkalmaznak, azok csak korlátozott időre szólnak és az érintett célcsoport is a leghátrányosabb helyzetűeket jelenti.

Hol lehet jelentős a közmunka és miért? Felvetődik a a magyar szakpolitika számára: a nemzetközi mértékben kiemelkedő arányú közmunka programok, melyek a munkaerőpiaci eszközök egyéb formáit visszaszorítva határozzák meg a magyar munkaerőpiac támogatási rendszerét, valóban képesek-e ebben a struktúrában hosszú távon és fenntarthatóan megoldani az Európai Unió egyik országában a munkaerőpiac gondjait. A magyar munkaerőpiac anomáliai valóban a fejlődő világ elmaradott régióiéval azonosak-e, az ott alkalmazott eszközökkel támogathatóak-e. Megfelel-e a közmunka hazai rendszere annak a kritériumnak, hogy pontosan és jól definiált célcsoportot érint.


19

HAZAI HÍREK

Lakáspiac: a válságnak vége, lassan indul az építési konjunktúra Az év első negyedévben az előző év azonos időszakához képest az épített lakások száma országosan 7 százalékkal csökkent, Budapesten kisebb mértékben, 2 százalékkal. De a jövőre nézve biztató lehet, hogy az első három hónapban kiadott 2381 új lakásépítési engedély 44%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakit. Úgy tűnik, a piac a fővárosban indulhat be először, Budapesten háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. A KSH adat ismeretében a látszat az, hogy a lakáspiaci konjunktúra idén beindul, de egy negyedévi adatot, különösen az első három hónap számait, nagyon óvatosan kell kezelni.

A hazai lakáspiac alakulása A hazai ingatlanpiac kissé megfáradt „lokomotívja”, a használt városi lakások szegmense, hosszú, válságos, korábban elképzelhetetlen mértékű és tartós visszaeséssel megvert szűk esztendők után 2014 során végre egyértelműen „valami más” fejlődési irányt kezdett felvenni. Nem következett be egyetlen időponthoz, eseményhez köthető éles, gyors, 180 fokos fordulat, de a mutatók (első sorban az árak és a forgalom) következetes, szinte teljes körű és folyamatos romlása mára már a múlté. A lakásszféra egyre nagyobb részterületein az értékek, szabályok, a gazdasági szereplők mozgása pozitív irányban változott és változik, de e változások nem konzekvensek, nem gyorsak és nem teljes körűek. A világ egyértelműen változni látszik, de az a „hurráoptimizmus”, kincstári derű, amely érzékelhetően rásegítene a változásokra egyelőre elég idegen a széles, elsősorban saját és hozzátartozói frankhitele révén ingatlanszakemberré avanzsáló nagyközönségtől. A „félig üres, félig tele” paradoxon kezelését, vagyis a változások mértékének becslését a szakmai, üzleti szereplők nem tudják, nem is akarják megkerülni. A szakma, elsősorban a nagy ingatlanközvetítő hálózatok igyekszenek pótlólagos érveket és muníciót szolgáltatni a lassan ébredező, még zsenge vásárlói optimizmushoz. A szakmának nincsenek kétségei, a szakmának érdekei vannak. Ideális esetben a közvetítő cégek által publikált szakmai érvekkel, publikációkkal, a konszenzus illúziójával megtámogatott vásárlói optimizmus érdemben, döntő módon képes hozzájárulni egy piaci fordulathoz. A mindnyájunk által oly’ régen várt és remélt fordulathoz… Helytálló és hiteles prognózist persze nem könnyű készíteni, de erre irányuló hiteles próbálkozást nem is lehet mellőzni. Első lépésben az elmúlt időszakban kialakult változásokat kell felmérni. A feladat aktualitása egyértelmű: • valamikor 2012 és 2014 között, eleinte alig, kevéssé meggyőzően, de aztán kétségbe vonhatatlan módon megszűnt, de legalábbis kiszíneződött a korábbi forgalmi- és ár adatok egyöntetű, hanyatlást sugalló csüggesztően szürke országos összképe; • az eladók számára szinte reménytelen, hosszú és kilátástalan értékesítési időtartamok részlegesen, de olykor igen látványosan lerövidültek 2014 végére; • folyamatosan javult, de még mindig elég szerény az eladók nagyobb részének alkupozíciója; • egyes lokációkban egyértelműen növekedésnek indultak az árak, de ez a növekedés nagyon véges számú kivételtől eltekintve még messze nem elegendő a válság sok éve alatt kumulálódott reálárcsökkenés ellensúlyozására; • a lakáspiac óriási szegmenseit egyelőre semmiféle fellendülés, változás nem érte el, és számos lokációban egy ilyen előjelei sem látszanak.

20


HAZAI HÍREK

A lakáspiaci helyzet pozitív változását egyes külső körülmények is segítik: •n ő a lakossági fogyasztás, javul a lakosság jövedelmi pozíciója; • a devizahitelezés körül kialakult totális bénulás, forgalmi dugó az állami kényszerintézkedések nyomása alatt részlegesen, de enyhülni látszik; • a korábbi lakásfinanszírozás csődtömegét és új rendszerének az árát zömében a szektorból való kivonulást fontolóra sem vehető kereskedelmi bankok viselik, a vevői (lakossági) fantázia újra szárnyalhat; • a lakáshitelezés költségszintje csökken; • ha kissé szűkkeblűen is, de hamarosan megindul a használt lakásokra is vonatkozó CSOK program; • egyes környékeken megjelentek a profi befektetők és a lakás egyértelműen jó és biztonságos befektetési céllá vált, legalábbis egyes városokban, egyes környékeken, egyes lakástípusok esetén. 1. ábra A kiadott építési és használatbavételi engedélyek száma 2005-2014 (darab) 60000 50000 40000 30000 20000 10000

Forrás: KSH, saját számítás

építési engedélyek száma

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

0

használatbavételi engedélyek száma

De vannak olyan tények is, amelyek inkább a visszafogottabb optimizmust indokolják. Mindenekelőtt a hazai építőipar fejlődése, amely 7 szűk esztendő, elhúzódó válság után csak 2014-re érte el a gödör alját, és kezdett növekvő pályára állni. Tavaly 9623 lakás épült, ebből 2700 Budapesten. Ennek a változásnak a fő oka a kétféle politikai ciklus (magyar választások, EU-tervidőszakok) tavaly kellemesnek tűnő egybeesése volt. De ez a csoda az építőiparban csak szűk egy évig tartott: • a z építőipari ágazat fejlődése már múlt év végére hónapról-hónapra újra lassulásnak indult; • egyértelművé vált, hogy a tünékeny építőipari fellendülés nem az épületek építésében talált támaszra; • az építőanyag-ipar nem érzékeli a termékei iránti kereslet érdemi növekedését; • az építőipari rendelésállomány, amely egy fontos, prognosztikus értékű mutató semmiféle optimizmusra nem ad alapot; • a kereskedelmi, ipari és irodaingatlanok magyarországi piaca a térség leggyengébbjei közé tartozik.


21

HAZAI HÍREK

Érdekcsoportok, tudáskoncentráció, információs „háború” az ingatlanpiacon A lakáspiacon keletkező, releváns információk nagy értéket képviselnek. Egyrészt az üzleti szereplők specifikus tudásuk, ismereteik birtokában versenytársaiknál eredményesebb üzleti stratégiát alakíthatnak ki, másrészt hiteles, szakszerű és objektív tudásuk akár részleges publikálásával is hatnak a piacra. Egyrészt erősíthetik saját szakmai reputációjukat, másrészt felhívhatják a figyelmet pl. olyan vélt vagy valós piaci elmozdulásokra, amelyek közkinccsé tétele segíti érdekeik megvalósítását. Az elmúlt néhány hónapban a téma iránt érdeklődő napról-napra újabb és újabb cikkeket olvashatott a témában, a politikai napilapokban, bulvárlapokban, heti-havi folyóiratokban és internetes portálokon. A cikkek zöme egyoldalúan optimista, amellyel nincs is semmi baj, hiszen az újdonság, esetünkben a pozitív értékű új információ mindenképpen érdemes a publikációra. És hogy elegendő új információ álljon rendelkezésre, arról az ingatlanos szakma gondoskodik. Ugyanakkor a cikkek egy része, és különösen a címadás megtévesztő piaci helyzetet sugall. A részleges, tehát csak a piacra kerülő lakások egy részénél tapasztalható és az elmúlt évek kumulált veszteségeit szinte semelyik lokációban ki nem pótoló mérsékelt áremelkedések, még nem jelentik azt, hogy „robban a lakáspiac”, „viszik a lakásokat, mint a cukrot”, „nehéz helyzetben vannak a lakáskeresők”, és a kedvencem: a „tervezőasztalról kapkodják a lakásokat”. Valamennyi cím érvényes lehet egyes konkrét lakások esetén, de a forgalomképes lakások túlnyomó többségére inkább alábbi címek illenének: „egyes környékeken éledezni látszik a korábban reménytelennek ítélt kereslet”, „egyes lakástípusokra van már kereslet”, „a lakáskeresők kénytelenek immár erőfeszítéseket tenni a kívánt lakás megtalálása érdekében”, illetve: „az új lakások csak a tervezőasztalon épülnek meg, háborús évek szintje alatt az új lakások építése”. Ezek a címek kiegyensúlyozottabbak, jobban tükrözik a piaci helyzetet, viszont érzékelhetően hosszabbak és kevésbé blikkfangosak. A KSH rendszeresen közöl ingatlanpiaci kiadványokat, ezek zöme azonban a piacon aktuálisan csak elenyésző jelentőségű új lakások építését és használatba vételét tárgyalja. A piacot első sorban két alapadat érdekelné a használt lakások esetére is kiterjedő forgalom (tranzakciószám) és az árak alakulása. A piac és a hírekre e tárgyban különösen kiéhezett publikum KSH adatok híján (illetve azért, mert a KSH adatok publikációs naptára nem kiszámítható, de mindenképpen a piac által túl nagynak tekintett késéssel jelennek meg) más, kevésbé hivatalos információforrások után nézett. Több ingatlanközvetítő, illetve ingatlanbank állított össze, részben saját kutatásaira is támaszkodva, részint az ingatlanok adás-vételének kötelező NAV regisztrációja nyomán keletkező adatbázist feldolgozó, utcaszintű árakat tartalmazó árindex-csomagokat. A 2014-es nominális lakásárak a hivatalos NAV-adatbázis adatai alapján a 2012-es árszintig még nem kapaszkodtak vissza, (a válság 2008-2009 táján kezdődött), de országos átlagban 2013-hoz képest 2014 már valóban az emelkedés éve volt – igaz, nem mindenhol. Van ahol a 2014-ben mért árak meghaladták a két évvel korábbit, de akadnak olyan térségek is, ahol folytatódott az árak esése. Budapesten minden kerületben növekedtek az átlagos értékesítési négyzetméterárak 2014-ben, összességében 0,8%-kal, és egyes kerületekben már a 2012. évi értékeket is meghaladták. A legnagyobb értéknövekedést a XVI. kerület érte el 4,6%-kal, a legalacsonyabbat pedig a X. kerület 0,5%-kal. A nominális lakásárak immár megközelítik a 2008-ban kirobbant válság előtti szinteket, sőt Budapesten meg is haladják azokat a Duna House számításai szerint. Persze kell is az élénk tempó, hiszen reálértéken, vagyis a pénzromlás mértékét is beleszámolva átlagosan még csak a hét évvel ezelőtti értékük háromnegyedét éri el a magyarországi lakóingatlanok árszínvonala. Egy másik magánstatisztika, az „Otthontérkép” szerint országos szinten az értékesített ingatlanok átlagára 1,7 százalékkal nőtt 2014ben 2013-hoz viszonyítva. Ez az árnövekedés nem utal száguldó általános konjunktúrára.

22


HAZAI HÍREK

Az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanközvetítő rendszeres és forgalmi prognózis készítésére, tranzakciószám-becslésre is vállalkozik, e becsléseket aggályos pontossággal és gyorsasággal publikálja is, ezt az adatbázist mindenki használja, beleértve a szakmát és az újságírást is. A becslések a KSH lassabban érkező adataihoz képest szisztematikusan, 5-10%- kal magasabbak (2. ábra és 1. táblázat). Hogyan is csinálják? 2. ábra A DH havi forgalombecslése 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 iii.

2015. I.

XI.

IX,

VII.

V.

III.

2014.I.

IX,

XI.

VII.

V.

iii.

2013. I.

0

Forrás: Duna House Ingatlanbarométer 1. táblázat A DH és a KSH forgalombecslésének eltérése

DH tranzakciószám becslés

KSH adat

A becslés az adat %-ban

2012

94302

86000

109,7

2013

83600

88700

94,3

2014

105901

103700

102,1

Forrás: KSH, Duna House Ingatlanbarométer A Duna House becslése változó előjellel, de csökkenő mértékben tér el a későbbi adatoktól, ez a tény egyben felhasználhatóságának korlátait is mutatja.

A módszertan is befolyásolhatja a lakástranzakciók számát 2012-ben e nagy ingatlanközvetítő cég idő előtt megjelentetett, optimista, növekedést vélelmező lakástranzakciós becslése nyilvánvalóan ellentmondásba került a KSH napokkal később megjelent, és a piac további zsugorodását előrevetítő lakástranzakciós statisztikájával. Az elemzést készítő cég nem hagyhatta magyarázat nélkül ezt a kézenfekvő ellentmondást, ebből a 2013 tavaszán kibontakozott polémiából származik némi módszertani ismeret.


23

HAZAI HÍREK

A KSH módszertana publikus; a KSH statisztikái a „magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó” tranzakciókra terjednek ki. A Duna House módszertanáról a 2012-13-as sajtópolémiák során alábbi vált megtudhatóvá: A cég a becslést kizárólag a saját eladási adataik alapján készíti (egy titkos algoritmus alapján), így nem tekinthetőek hivatalosnak az adatok, ám a trendeket, piaci mozgásokat talán lehetséges és érdemes leolvasni a lakáspiaci szereplőknek szánt grafikonokról. A Duna House ígéri, hogy a metodikát „menet közben” nem változtatja. Sejthetően a Duna–House titkos metodikájú becslése nemcsak a magánszemélyek közötti és teljes lakásátruházással járó tranzakciókat tartalmazza. De ez sem teljesen biztos. Mindenesetre a szakmai közvélemény 2012-2013-ban jóindulatú érdektelenséggel tudomásul vette a nem túl megrázó „módszertani” vitát, és nem kérdőjelezte meg senki a DH indikátorának relevanciáját általában, csak az adott 2012-es becslést. Az új lakások piacának tényleges állapotáról mindenről többet mond az építési és használatbavételi engedélyek számának alakulása. (3. és 4. ábra). 3. ábra A kiadott építési engedélyek indexei (2005-2015. I. né) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 I. né. Forrás: KSH

előző év=100

2005=100

Forrás: KSH

4. ábra Az elkészült lakások számának indexei (2005-2015. I. né)

140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00

2014

2013

2012

2011

2005=100

2015 I. né.

előző év=100

2010

2009

2008

2007

Forrás: KSH, saját számítás 2005

0,00

2006

20,00

Forrás: KSH

24


HAZAI HÍREK

Sajtókampányok a piacok verbális helyreállításáért Egyébként már 2011-2012-ben feltűnnek az ingatlanforgalom akkori vélt szárnyalását/az árcsökkenések megállását vizionáló cikkek, publikációk, anélkül, hogy különösebb kritikai visszhangot váltottak volna ki, bár nagyon hamar kiderül, hogy koraiak voltak a sikerjelentések. Ugyanakkor, szintén az ingatlanközvetítési szakma forrásaiból, gyakran a DH vezetőitől rendkívül megalapozott és nem túl optimista megállapítások is napvilágot láttak és látnak: egy kis válogatást alábbiakban közlünk: „Átlagárakról, átlagos trendekről azonban talán még soha nem volt ennyire felesleges beszélni, mint most, a felívelő területek eladói és vevői mintha másik földrészen élnének, mint az azokon kívüliek, sőt a jól menő részek piaca sem egységes, elhelyezkedés, méret, alaprajz, s egyebek szegmentálják tovább a kínálatot.” „A befektetők listáján az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizenharmadik kerületek meghatározott zónáiban a maximum 20 millió forintos, jól kiadható, vagy jelentős értéknövekedéssel kecsegető lakásai szerepelnek, amelyekből tagadhatatlanul egyre kevesebb van, s nem számít igazán szélsőség példának, hogy ha ma valaki egy konkrét utcához és adott paraméterű lakáshoz ragaszkodik, hoppon marad, mert egyszerűen nincs már a kínálatban megfelelő. Noha a hirdetési oldalakon nagy tömegben sorjáznak az ajánlatok, közelebbről szemügyre véve őket kiderül, nem egészen ott, nem annyiért és nem olyat kínálnak, mint amire a legtöbben vágynak.” „A VI. kerületi Benczúr utca, Városligeti fasor környékén 15 százalék pluszt jelent, és 4-500 ezer forintos sávban tartja az árakat, a bulinegyedben pedig 30 százalékot, amivel a 350-500 ezer forintos sáv lett mára a realitás. Mindkét térségben úgy-ahogy, de még lehet válogatni. Szórványosabb a kínálat a Palotanegyedben, ahol 15-20 százalékos drágulást tapasztal a 10-20 millió forint közé eső, kedvelt lakástípusban Beák Attila, s az árak átlagosan 350-450 ezer forint között szóródnak. Kelendő lenne a Duna-part, de itt szinte nincs megvehető lakás.” „A használt lakások piaca kettészakadt: a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország talált magára, míg az ország más térségeiben nem olyan gyors a növekedés.” „A fentiek figyelembe vételével, illetve a 2015-re befejeződő banki elszámolások lezárultának következtében, ebben az évben az árak stagnálására vagy kisebb esésére is lehet számítani a régióban. A devizahitelek elszámolás és átkonvertálása forint alapúvá, nem fogja azt az eufórikus hatást elérni, amire az első hírek szerint számítani lehetett, így több ingatlan meg fog jelenni a piacon, ami nem felfelé mozdítja az árakat.” „Nem növeli a szabadpiac mozgását a hitelezői lehetőségek jelentős beszűkülése, és (érthető okok és a „fair bank” törvény miatt) jelentős szigorítások bevezetése a hitelpiacon.” Az idézetek jól mutatják, az ingatlanközvetítő szakma, ha éppen nem saját érdekeit „zenésíti meg” reális és őszinte képet fest az ingatlanpiacról. Végül még egy önmagában csak érdekes, de nem releváns empirikus tapasztalat. Közeli ismerősöm már egy ideje lakást keres, és kb. tucatnyi hirdetést is bejelölt egy portálon, miszerint érdekli a lakás sorsa. Négy lakásról kapott értesítést: három ára 5-10% közötti mértékben csökkent, egyé 10%-kal emelkedett. Eladni még nem adtak el egyet sem, legalábbis értesítést nem küldtek eladásról.


25

A Munkáért!

Recommend Documents