Munkaügyi Központja
A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2012. III. NEGYEDÉV
VESZPRÉM MEGYE
8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/424-477, fax: 88/424-477, e-mail:
[email protected]
-21.
A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
1.1.
A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete1
Veszprém megye a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre osztott. A megyében 217 település található, ebből tizenöt városi rangú. A falvak között 169 db azoknak a száma, melyeknek az állandó lakosa ezer fő alatti, de közülük is 121 község 500 főnél kisebb lélekszámú, mindezek alapján a megyére jellemző az aprófalvas település-szerkezet. Veszprém megye lakónépessége 2011. január elsején 356.573 fő volt, mely egy év alatt 0,6 %-kal mérséklődött, és az ország lakosságának 3,6 %-át teszi ki. A KSH munkaerő-felmérési adatai szerint 2012. II. negyedévében a 15-74 éves korú népességből 159,9 ezer fő volt gazdaságilag aktív a megyében, mely 0,4 %-kal több, mint 2011. azonos időszakában. A gazdaságilag aktív népességből 143,1 ezer fő a foglalkoztatottak, 16,8 ezer fő pedig a munkanélküliek közé tartozott. A megyei aktivitási arány 58,2 %, mely 2011. II. negyedévéhez képest 0,5 %-ponttal nőtt, és 1,4 %-ponttal meghaladja az országos átlagot. Veszprém megye foglalkoztatási rátája 2012. II. negyedévében 52,1 %-ot ért el, mely 1,5 %-ponttal kedvezőbb az országos átlagnál, és egy év alatt 0,6 %-ponttal emelkedett. Veszprém megyében 2012. II. negyedévben 77,6 ezer fő állt alkalmazásban, mely 2,4 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre)
Megnevezés a)
Lakónépesség száma (ezer fő) Foglalkoztatottak (ezer fő) b) Alkalmazásban állók (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%), %-pont Foglalkoztatási arány (%), %-pont Munkanélküliségi ráta (%), %-pont
Veszprém megye 2011. 2012. Változás II. n.év II. n.év 359 357 -2,0 142,3 143,1 +0,8 75,8 77,6 +1,8 17,1 16,8 -0,3 159,3 159,9 +0,6 117,0 115,0 -2,0 57,7 58,2 +0,5 51,5 52,1 +0,6 10,7 10,5 -0,2
2011. II. n.év 10.014 3.808,8 2.677,8 460,7 4.269,5 3.406,7 55,6 49,6 10,8
Országosan 2012. II. n.év 9.986 3.876,2 2.656,4 472,2 4.348,4 3.311,0 56,8 50,6 10,9
Változás
-28 +67,4 -21,4 +11,5 +78,9 -95,7 +1,2 +1,0 +0,1
a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
Veszprém megyében 2012. I. félévének végén 51.085 db vállalkozást tartottak nyilván, 0,7 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások 27 %-a (13.870 db) társas, 73 %-a (37.215 db) pedig egyéni vállalkozásként volt bejegyezve.
1
Forrás: www.ksh.hu
-31.2.
A munkaerő-piaci helyzet alakulása
Veszprém megyében 2012. fő évben hónapról hónapra 25000 kevesebben szerepeltek a 2010. 2011. 2012. regisztrációban, mint 2011. 20000 megfelelő hónapjaiban, és az év elején, a holt idény ellenére sem 15000 érte el már a 20 ezer főt a 10000 nyilvántartottak száma. A legtöbb állástalan (19,2 ezer fő) 5000 január végén volt a megyében, számuk azonban a félév végére 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. – folyamatos mérséklődés mellett – 13,7 ezer főre apadt. A regisztrált álláskeresők száma az utóbbi három év első felében csökkenő tendenciájú. A nyilvántartott álláskeresők 2012. I. félévi átlagos száma Veszprém megyében 16.455 fő volt, mely 15,0 %-kal alacsonyabb a 2011. 1-6. havi átlagnál (19.351 fő), 2010. első felében pedig még 21,8 ezer főt ért el az átlagos nyilvántartott létszám. 13718
14443
15684
16876
18842
19165
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2010. január - 2012. június
A Balaton-parti idegenforgalom, valamint az egyéb idénymunkák beindulása, a közfoglalkoztatási lehetőségek bővülése, továbbá a feldolgozóipar élénkülő kereslete hatására különösen a II. negyedévben mutatkozott jelentős mérséklődés az álláskeresők számában (2012. I. negyedév átlaga: 18,3 ezer fő, a II. negyedév átlaga: 14,6 ezer fő). A megyében nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított 2012. I. félévi átlagos aránya 10,1 % volt, mely 1,9 %-ponttal alacsonyabb a 2011. 1-6 hónapjában mértnél. A megye idei, I. féléves átlagos mutatója az országos átlagnál is lényegesen (3,1 %ponttal) kedvezőbb. A mutató 2012. II. negyedévében 10 % alá mérséklődött, és a félév végén a megye gazdaságilag aktív népességének 8,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső. A Veszprém megyén belül mutatkozó területi különbségek továbbra is jelentősek, és az érintett térségek munkaerő-piaci pozíciójában mutatkozó szezonális eltérések is meghatározóak. A féléves átlagos mutató értéke azonban a megyei foglalkoztatási körzetek mindegyikében kedvezőbb az országos átlagnál. 2012. I. félévében összesen 9.911 db új álláshelyet jelentettek be a munkaadók a Veszprém megyei kirendeltségeken, mely a 2011. év első felében megjelenő munkaerő-keresletnél 5,4 %-kal több.A munkaerő-kereslet növekedésével összefüggésben természetesen az eredményes munkába helyezések száma is megemelkedett. A félév végéig lezárult munkaerő-közvetítések eredményeként Veszprém megyében 8,2 ezer fő került felvételre, 6,2 %-kal többen, mint 2011. azonos időszakában. Veszprém megyében a létszám-leépítési törekvések az eltelt hat hónapban nem voltak meghatározóak. 2012. első felében 7 Veszprém megyei telephelyű munkaadó, összesen 187 főre vonatkozó a csoportos létszám-csökkentést jelentett be, ugyanakkor a félév során az egy ütemben 10 fős, illetve annál nagyobb létszámbővítést végrehajtó cégeknél 254 fő tudott elhelyezkedni.
-42.
A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei
2.1
A felmérés jellemzői, módszertana
2012. júliusában már huszonkilencedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, több, mint 40 %-uk segíti munkánkat. A munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. III. negyedévi adatfelvételére a július 2-23-ig terjedő időintervallumban került sor. A 2012. II. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám alakulásáról, illetve a közfoglalkoztatásban résztvevők számáról kértünk a felmérésbe bevont munkáltatóktól adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy az NFSZ tevékenységei, szolgáltatásai valamint aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei közül melyiket mennyire ismerik, illetve milyen arányban veszik igénybe a munkaadók.
2.2
A reprezentativitás arányai
A 2012. június 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 559 A felm érésben résztvevő m unkaadók vállalati m éret szerinti m egoszlása munkáltató töltötte ki 2012. III. negyedév értékelhetően, mely 94,9 %-os válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 főnél kisebb Mikrovállalkozás létszámú cégek túlsúlya jellemző, Kiskategóriás 126 db 22,5% cég 268db így a felmérés résztvevőinek 47,9% nagyobb része (70 %-a) is a Közepes nagyságú cég mikro-, illetve kisvállalkozások 125db 22,4 % körébe tartozik. A legtöbb válaszadó (268 db) a 10-49 fővel Nagy v állalat működő vállalkozások köréből 40 db 7,2 % került ki, de 126 db 10 fősnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A felmérés során összességében 44,4 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyében foglalkoztatottaknak a 31 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig az 57 %-át jelenti.
-5A KSH 2012. I. félévére közzétett adatai alapján a megyében a legtöbben (27,5 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében 2012. III. negyedév de közel 13,4 ezer fő dolgozott KözépNagylétMikroKisvállalat kategóriás számú Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Összesen az anyagi szolgáltatások (keresvállalkozás szervezet szervezet Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5 13 5 3 26 kedelem, szállítás, raktározás, 2 0 1 1 0 szálláshely-szolgáltatás, vendég- Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 17 91 45 21 174 látás) szférájában is. Ezzel Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, 0 4 1 1 6 légkondicionálás összhangban, az adatszolgál- Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 1 3 3 1 8 tatásban résztvevő Veszprém hulladékkezelés Építőipar 29 26 5 1 61 gépjárműjavítás 32 33 13 3 81 megyei szervezetek többsége is Kereskedelem, Szállítás, raktározás 3 12 9 1 25 11 17 6 1 35 (190 cég) az ipari Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció 4 0 0 0 4 vállalkozásokat reprezentálta, és Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 1 0 0 1 Ingatlanügyletek 4 9 2 0 15 ebből legnagyobb súllyal a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 4 3 1 0 8 megye kulcs nemzetgazdasági Adminisztratív és szolgáltatást támogató 3 12 1 1 17 ága, a feldolgozóipar tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező 4 15 11 0 30 képviseltette magát. A társadalombiztosítás Oktatás 2 6 13 1 22 nyilatkozók egynegyede (141 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 9 7 6 24 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 3 5 1 0 9 cég), a megyénkben ugyancsak Egyéb szolgáltatás 2 8 1 0 11 126 268 125 40 559 meghatározó az anyagi szol- Összesen gáltatások területéről került ki. A megkérdezett szervezetek között az építőipari cégek száma is magas, azonban ezek többsége mikro-, illetve kiskategóriás vállalkozás, alacsony foglalkoztatott létszámmal. A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (47 %-át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (19,8 ezer fő) a feldolgozóipar 174 képviselőjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb) előállítása, valamint a járműalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. Az adatgyűjtésben közreműködő szervezetek összesített létszámának 17 %-a (7,7 ezer fő) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások területén belül legnagyobb létszáma az adatgyűjtésbe bevont 81 kereskedelmi cégnek volt (4,3 ezer fő). A felmérésben résztvevő munkaadóknál 2012. júniusának végén a közfoglalkoztatottak nélkül összesen 44.385 fő állt A felm érésben résztvevő cégek létszám szerinti alkalmazásban. A mikro-, és összetétele cégm éret szerint 2012. III. negyedév kiskategóriás cégek létszámMikroreprezentáltsága meglehetősen vállalkozás 1,6% alacsony, nem éri el a 17 %-ot. A Nagyvállalat 52,3% létszám 31 %-át a középkategóriás cégek, több, mint felét pedig a 250 Közepes főnél nagyobb létszámú szervezetek nagy ságú cég 31,0% foglalkoztatták. Az adatgyűjtésbe Kiskategóriás bevont 40 db 250 fős, és annál cég 15,1% nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23 ezer fő állt alkalmazásban, de a 125 db középkategóriás cég is közel 14 ezer főt foglalkoztatott.
-62.3
Az adatgyűjtés eredményei
2.3.1
A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása
2.3.1.1
A munkaerő-mozgások alakulása
A megkérdezett munkaadók 2012. III. negyedévének végéig összességében, a 1.484 fős létszámfelvételt, és 1.423 fős létszámleadást vetítenek előre, amely minimális (61 fős) létszámbővülést jelent. A 3 hónapos előrejelzés szerint, a 2012. június végi állapothoz képest a válaszadók A 3 hónap m úlva várható létszám változások alakulása Veszprém m egyében létszámában a következő gazdasági ágak szerint negyedév végére megyei szinten létszámcsökkenés felvétel egyenleg 0,4 %-os létszámnövekedés várható. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók statisztikai állományi létszámában várható létszám0 növekedés jelentős részé-re a feldolgozóiparban kerül sor, ugyanakkor a megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenések meghatározó hányada is a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. Dominánsak még a humán-egészségügyi, szociális ellátás területének felvételi, és létszámleadási szándékai. A III. negyedév vége már az idegenforgalmi idény, illetve a szezonális foglalkoztatás (határozott idejű munkaszerződések lejárta) befejeződését jelenti, azonban megyei szinten, az anyai ágak összességében (különösen a feldolgozóipari cégek létszámbővítésének köszönhetően) még mintegy 200 fős létszámnövekedéssel számolnak. fő
700
600
500
400
300
200
100
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
Humánegészségügyi, szoc. ellátás
Oktatás
Közigazg., védelem, társadalombizt.
Adminisztratív és szolg. tám. tev.
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Szálláshelyszolg., vendéglátás
Szállítás, raktározás
Építőipar
Kereskedelem, gépjárműjavítás
-300
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése
-200
Feldolgozóipar
-100
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
0
-400
-500
A közfoglalkoztatás területén a felmérés résztvevőinél 504 fő belépésére, illetve 612 fő kilépésére lehet számítani a III. negyedév során. A közfoglalkoztatotti létszám-mozgások szeptember végén 108 fős negatív egyenleggel zárulnak. A közfoglalkoztatottak várható létszám-mozgása legnagyobb mértékben a közigazgatás területét érinti. 2012. III. negyedévében tovább folytatódtak az önkormányzatoknál és intézményeiknél, továbbá a civil szervezeteknél működő hosszabb idejű közfoglalkoztatási programok, valamint a Devecser és Sümeg térségében szervezett kistérségi startmunka programok különböző projektjei, illetve az országos közfoglalkoztatási programok. Augusztus hónapban Pápa térségében - egyéb startmunka mintaprogram keretében - elkezdődött a pápai Tapolca-patak revitalizációjának I. üteme. 2012. augusztusában, valamint szeptemberében ugyanakkor befejeződnek az országos programok közül az idegenforgalommal kapcsolatos, és a parlagfű-mentesítésre (6 kistérségi társulásnál, valamint Balatonfüred önkormányzatánál) szervezett 3-4 hónapos projektek.
-7-
A három hónap múlva várható létszámfelvételek és létszámcsökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerinti bontásban a Veszprém megyében
Foglalkozás megnevezése Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások) Összesen
Felvételre kerülők
Kilépők Egyenleg
száma (fő) 89 167 138 73 175 226 20 70 105 33 628 1484
210 164 30 56 94 43 586 1423
(fő) -78 65 -35 62 -10 14 11 -10 42 61
Foglalkozás szerint a 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (42 %-át) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya 15 %-ot, a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúak hányada 12 %-ot, az ipari és építőipari foglalkozásúaké pedig 9 %-ot ér el. Az előirányzott létszámfelvételek 79 %-a, míg a létszámcsökkenések csaknem 73 %-a, e 4 foglalkozáscsoportot érinti a negyedév végéig. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátói-pari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg az időjárásfüggő mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre, de a 3 hónapos előrejelzés szerint a létszámmozgások összességében pozitív egyenleggel zárulnak. Szeptember hónap végére – a megyét jellemző szezonális tendenciáknak megfelelően - a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások tekintetében a foglalkoztatásból kikerülők száma meghaladja a negyedév során felvételre kerülőkét. A tervezett létszám növelésekben a III. negyedévben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; egyszerű ipari, építőipari, szolgáltatási, szállítási foglalkozások, fémmegmunkálók, felületkezelők, forgácsolók, lakatosok, mechanikai gép összeszerelők, feldolgozóipari gépkezelők, termék összeszerelők, varrónők, takarítók, bolti eladók, ápolók, szakápolók. Számottevőbb kereslet mutatkozik még diplomás műszaki szakemberek (főleg gépészmérnökök, szoftverfejlesztők) iránt is. A kilépő oldalon pedig főleg egyszerű szolgáltatási és ipari foglalkozásúak, feldolgozóipari gépkezelők és gyártósori összeszerelők, mechanikai gép összeszerelők, bolti eladók, szakácsok, felszolgálók, takarítók, konyhai kisegítők jelennek meg.
-8-
2.3.1.2 A létszámváltozások irányának alakulása
A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 68 %-a (379 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik a III. negyedév végéig, a nyilatkozók egyötöde (115 munkaadó) növekedést valószínűsít, míg a cégek 12 %-a (65 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti előre. Zirc, Várpalota és Veszprém körzetében az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont a legnagyobb arányban Ajka és Pápa vonzáskörzetében bíznak, de a térségek mindegyikében van optimista válaszadó. Az idényjellegű foglalkoztatás, illetve a térséget érintő közfoglalkoztatási programok egy részének befejeződése következtében Balatonfüreden az átlagnál nagyobb arányban számolnak a létszám csökkenésével. Az éves megyei előrejelzés szerint a válaszadók 59 %-ban látják 100% reálisnak létszámuk szinten 90% 80% tartását, 27 % bízik növekeCsökkentést valószínűsít 70% Stagnálást vár désben, míg 14 % a jelenleginél 60% Létszámnövelést vetít előre 50% alacsonyabb létszámot valószí40% nűsít 2013. június végére. Az 30% 20% arányok eltolódása arra enged 10% következtetni, hogy 12 hónap 0% múlva 7 %-ponttal bővül azon szervezetek köre, amelyek termelési, szolgáltatási feladataikat a felméréskorinál valamelyest nagyobb létszámmal tervezik megoldani, ugyanakkor a létszámcsökkenést előrejelzők csoportja is kissé (mintegy 2 %-ponttal) szélesebb. A derűlátók részesedése Ajka, Pápa, valamint Várpalota térségében nagyobb az átlagnál. to n a
lm á
di
ém
Ba la
Ve
szp r
Zir c
lot a
rpa
Vá
a
po l c
Ta
Sü me g
Páp a
üre d
to n f
Ba la
Ajk
a
A válasz adók me gosz lása a lé tsz ám változ ásának te rve z e tt iránya sz e rint kire nde ltsé ge nké nt 12 hónap múlva
2.3.1.3 A cégek létszámának változása A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória < 9 fő
jelenleg 707
3 hónap múlva 723
12 hónap múlva 805
Vált.(%) 3 Vált.(%) 12 hónap hónap múlva múlva 2,3
13,9
10-49 fő
6700
6741
6792
0,6
1,4
50-249 fő
13781
13754
13681
-0,2
-0,7
>249 fő
23197
23336
23528
0,6
1,4
Összesen
44385
44554
44806
0,4
0,9
A vállalati méreteket tekintve - a közép-kategóriás szervezeteket kivéve, ahol csekély létszámvesztéssel számolnak - valamennyi létszámnagyság-kategóriában a létszám növekedését prognosztizálják mind 3, mind 12 hónap múlva. A mikro-vállalkozások, valamint a 10-49 fővel működő cégek az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak az elkövetkezendő 3, illetve 12 hónapban egyaránt.
-9-
A közfoglalkoztatottak jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámkategória
jelenleg
3 hónap múlva
12 hónap múlva
Vált.(%) 3 Vált.(%) 12 hónap hónap múlva múlva
< 9 fő
124
155
125
25,0
0,8
10-49 fő
216
195
161
-9,7
-25,5
50-249 fő
437
318
368
-27,2
-15,8
>249 fő
562
563
568
0,2
1,1
1339
1231
1222
-8,1
-8,7
Összesen
Az adatszolgáltatóknál a közfoglalkoztatásban résztvevők száma az áttekintett időszakokban csökkenő tendenciát mutat. Az előrejelzés szerint a tárgynegyedév végére 108 fős mérséklődés várható, 12 hónap elteltével pedig további csökkenéssel számolnak a válaszadók. A 2013. június 30. napjára prognosztizált közfoglalkoztatotti létszám 117 fővel kevesebb a jelenleginél.
pr é m
c
lat on al m ád i
Ba
Ve sz
Z ir
a
l ot
Vá r pa
a
po lc
Ta
Sü me g
Pá pa
lat on fü r ed
Ba
A jk a
Az összesített létszámok térségenkénti A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok alakulását áttekintve megállapítható, kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatás nélkül 16000 Jelenlegi létszám (fő) hogy Balatonfüred körzetében a 15000 2012.06.30. 14000 Várható létszám (fő) 13000 nyilatkozók mindkét időszak tekintetében 12000 2012.09.30. 11000 Várható létszám (fő) borúlátóak, azaz kevesebb létszámmal 10000 2013.06.30. 9000 számolnak a jelenleginél. Zirc térsé- 8000 7000 gében 2012. szeptemberének végén 6000 5000 stagnálás, 2013. júniusának végén pedig 4000 3000 némi visszaesés várható a foglal- 2000 1000 0 koztatók létszámában. A megye többi foglalkoztatási körzetében viszont kismértékű javulást remélnek a megkérdezett munkaadók a vizsgált időszakok vonatkozásában. A létszám jelentős változására sehol sem számítanak, de az egy éves várakozások tekintetében a térségek többségében valamelyest nagyobb derűlátás jellemző a jelenlegi, 3 hónapos előrejelzésben megfogalmazottnál. A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a vízellátás, és hulladékgazdálkodás, a kereskedelem, a szálláshely szolgáltatás, és az egyéb szolgáltatások területén, valamint az oktatásban és a közigazgatásban számolnak némi létszámvesztéssel. A többi gazdasági ágban a létszám-mozgások eredményeként a szeptember végi létszámok stagnálást, illetve némi növekedést mutatnak. Az átlagnál nagyobb emelkedést a feldolgozóipari vállalkozások, valamint az egészségügyi intézmények jeleznek. A vízellátás és hulladékgazdálkodás területén, valamint a közigazgatásban és az oktatásban egy év viszonylatában is létszámcsökkenést valószínűsítenek. A mezőgazdasági cégek 2013. június végéig ugyancsak némi létszámvesztésre számítanak, míg a bányászatban a létszám stagnálását vetítik előre. A többi gazdasági ágat viszont optimista várakozások jellemzik, azaz bíznak létszámuk némi emelkedésében. 2013. I. félévének végére a feldolgozóiparban, valamint az egyéb nem anyagi ágakban valószínűsítenek az átlagnál nagyobb létszámnövekedést.
- 10 -
Összességében a felmérés résztvevőinek statisztikai állományi létszáma mind három, mind tizenkettő hónap múlva csekély mértékű (0,4, illetve 0,9 %-os) növekedést mutat. A megkérdezett megyei munkaadók tehát óvatos derűlátással tekintenek a vizsgált időszakok elé, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erőforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési szolgáltatási feladataikat megoldani.
2.3.2 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybe vétele, ismerete. Jelen felmérés során az NFSZ által nyújtott szolgáltatásokról, a foglalkoztatást elősegítő eszközök, illetve támogatási formák ismeretéről, hasznosításáról, igénybe vételéről gyűjtöttünk információkat. Emellett a munkáltatóknak egyéb, számukra fontos, illetve szükségesnek ítélt segítségnyújtási módokról is volt alkalma a kérdőívben nyilatkozni. A megkérdezett cégek 0-3-ig terjedő skálán rangsorolhatták az egyes eszközök, illetve szolgáltatások fontosságát, hasznosságát, ismertségét, a következők szerit: 0
nem ismeri a támogatási, szolgáltatási formát,
1
nagyon fontosnak ítéli,
2
fontosnak tartja,
3
egyáltalán nem minősíti fontosnak.
A megkérdezett munkáltatóknak kérdésenként változó, 54,2 % és 75,3 % közötti része adott értékelhető választ a konkrétan megjelölt eszközök, illetve szolgáltatások tekintetében. A NFSZ által nyújtott szolgáltatások, támogatások igénybevétele, ismerete A válaszoló cégek által felállított rangsor szerinti %-os megoszlás Szolgáltatás, támogatás
nagyon fontos
fontos
Megfelelő munkaerő biztosítása (munkaközvetítés) Foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai segítségnyújtás Tájékoztatás a munkaerő-piacról, az álláskeresők összetételéről Foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok ismertetése START kártya család Bér, bérköltség támogatás Bérkompenzáció támogatás Munkahelymegőrzés támogatása Munkahelyteremtő beruházás támogatása
25,9
34,9
egyáltalán nem fontos 4,7
14,0
35,1
10,9 22,7 41,5 44,9 29,4 27,7 18,1
nem ismeri
nem válaszolt
0,4
34,1
5,2
1,6
44,1
32,9
11,1
0,9
44,2
29,2 29,5 22,4 24,5 24,2 25,8
4,5 3,6 2,0 6,4 3,6 5,7
1,3 0,7 2,0 2,1 2,9 4,6
42,3 24,7 28,7 37,6 41,6 45,8
A válaszok skáláján az erről nyilatkozók a bér-, bérköltség támogatások igénybevételi lehetőségét ítélik a legfontosabbnak. A válaszadók 45 %-a szerint az eszköz nagyon fontos, míg 22 % fontosnak ítéli. Az idei évben bevezetett új támogatási forma, a bérkompenzáció jelentőségét a válaszadók jelentős része (54 %-a) ugyancsak hangsúlyozta.
- 11 -
A START kártya család ismertsége, és jelentősége számottevően növekedett, hiszen a válaszoló cégek több, mint 40 %-a a legmeghatározóbb eszközök közé sorolta, (tavaly csak 30 % minősítette így), miközben az érintettek 29,5 %-a is fontosnak tartja a betöltött szerepét. A munkahelymegőrzés támogatását a válaszadók többsége (mintegy fele) ugyancsak kiemelkedő támogatási formák között tartja számon. A munkaerő-közvetítés jelentőségének megítélése jónak minősíthető, hiszen a nyilatkozók több, mint 60 %-a a fontos, illetve a döntő fontosságú kategóriába sorolta. A válaszolók mindössze 0,4 %-a nem élt még ezzel a lehetőséggel (egy éve 8,5 %). A bérjellegű támogatások mellett a munkaerő-közvetítést ismerik és veszik igénybe a munkáltatók leginkább, hiszen a megkérdezettek 2/3-a válaszolt a kérdésre, és az erre válaszolók 26 %-a a legfontosabb, 35 %-a pedig fontos szolgáltatásnak minősítette. Sokan lényegesnek ítélik a szervezet, foglalkoztatási jogszabályok ismertetésére irányuló tevékenységét, valamint a munkaerő-piac aktuális helyzetéről szóló tájékoztatást is.
Módszertani kiegészítés
3.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet a végzett tevékenység alapján a következő két főcsoportba sorolja: -
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.
- 12 -
Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, -
amely pénzjövedelmet eredményez, vagy
-
amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg
-
amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek,
-
amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra, és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);
-
aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;
-
rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelő állást.
A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést.
- 13 -
Ide sorolandók még: -
a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet;
-
a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők;
-
a 15 éven aluliak;
-
a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés);
-
a háztartásbeliek;
-
a közületi eltartottak;
-
a szociális gondozottak.
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: -
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
-
a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában;
-
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
3.1.2 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.
- 14 -
Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).
3.2.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak
Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma 2005. november 1-jétől változott nyilvántartott álláskeresőkre. Az Flt. változásával összhangban 2005. november 1-jétől a regisztrált pályakezdő munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdő álláskeresőkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok.
- 15 -
Relatív mutatók: az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerő-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerőmérlegében publikált (a tárgyévet megelőző év január 1-jére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható). 2) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezője is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. Relatív mutató 1): nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában. (a fogalom a munkanélküliségi ráta helyett 2005. november 1-jétől került bevezetésre.) Relatív mutató 2): nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában. (2005. november 1-jétől az Flt. változásával összhangban.)
Az áramlásokra vonatkozó (forgalmi) adatok: a tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak. Szociális jellegű ellátások: 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) helyébe új támogatási forma a bérpótló juttatás lépett, 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezése foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott, az 1993. évi III. törvényben (Szoc.tv.) foglaltaknak megfelelően. Álláskeresési ellátások: 2011. szeptember 1-jétől, majd 2012. január 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély megállapításának és folyósításának feltételei. (A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény V. fejezete)
A csoportos létszámcsökkentések lebonyolításának, és a munkaügyi szervezethez történő bejelentésének szabályait -
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.). valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az Mt. 71-76.§-ai,
-
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó jogviszonyra a Kttv. 67.§-a, továbbá
-
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó jogviszony esetén a Hjt. 59.§ (9) bekezdése határozza meg.
- 16 -
A csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett Mt. Szerinti munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 %-a, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kjt. Szerint: A Kjt. 36.§-a alapján a közalkalmazotti jogviszony esetében is irányadók az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályai. A Kjt. 2012. július 1-től már nem tartalmazza a létszámcsökkentés fogalmát és feltételeit, vagyis az Mt. 71-76. §-ai alkalmazandók. Az Mt.71-76.§-ainak megfelelő alkalmazása során a működésével összefüggő okból történő felmentés a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) és b) pontját jelenti, vagyis: A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Kttv. Szerint: A Kttv. 67. §-a szabályozza a csoportos létszámcsökkentést, miszerint a munkaügyi központhoz történő írásbeli tájékoztatási kötelezettség államigazgatási szervek esetén csak egy alkalommal áll fenn: legkésőbb a felmentés közlésekor a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről kell tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy - a felmentésre a 63. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor: a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő munkaköre megszűnik;
- 17 -
b) megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a kormánytisztviselőt foglalkoztatták; c) átszervezés következtében munkaköre megszűnik; és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül: a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő; b) húsznál több, de száznál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő; c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10 %-a;
kormánytisztviselő
d) háromszáz vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó eltérő szabályok a Hjt. szerint A Hjt. alapján csoportosnak minősül és a Mt. szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben -
20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő,
-
20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,
-
100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10 %-a,
-
300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő a felmentésre tervezett [Hjt. 59. § (9)].
Veszprém, 2012. szeptember
- 18 1. sz. melléklet
A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében
Jelenlegi Válaszadók létszám (fő) száma (db) 2012.06.30.
Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálk. Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar V.energia,gáz,gőzell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Ingatlanügyletek Egyéb szolgáltatás Adm.szolg.támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tev.
26
Várható létszám (fő) 2012.09. 30.
2046
2066
Létszám
Létszám Várható alakulása alakulása (%) (%) 12 létszám (fő) 3 hónap hónap 2013.06. 30. múlva 2042
101,0
múlva 99,8
2
107
107
107
100,0
100,0
174
19832
19994
20242
100,8
102,1
6
525
527
528
100,4
100,6
8
797
760
758
95,4
95,1
61
2001
2008
1993
100,3
99,6
81
4324
4320
4356
99,9
100,7
25
1927
1929
1941
100,1
100,7
35
1442
1412
1451
97,9
100,6
30
1578
1573
1460
99,7
92,5
22
2291
2257
2274
98,5
99,3
24
5722
5799
5813
101,3
101,6
15
400
401
401
100,3
100,3
11
245
244
247
99,6
100,8
17
687
689
723
100,3
105,2
8
240
240
241
100,0
100,4
Egyéb nem anyagi ágak
14
221
228
229
103,2
103,6
Megye összesen
559
44385
44554
44806
100,4
100,9
A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében Létszám Létszám alakulása alakulása (%) 3 (%) 12 hónap hónap múlva múlva
Válaszadók száma (db)
Jelenlegi létszám (fő) 2012.06.30.
Várható létszám (fő) 2012.09.30.
Várható létszám (fő) 2013.06.30.
Ajka
71
9421
9460
9518
100,4
101,0
Balatonfüred
49
2388
2331
2352
97,6
98,5
Pápa
74
9067
9197
9195
101,4
101,4
Sümeg
46
1249
1254
1335
100,4
106,9
Tapolca
62
1902
1921
1922
101,0
101,1
Várpalota
68
3382
3389
3422
100,2
101,2
Zirc
34
1025
1025
1012
100,0
98,7
Veszprém
110
15055
15075
15151
100,1
100,6
Balatonalmádi
45
896
902
899
100,7
100,3
Veszprém megye
559
44385
44554
44806
100,4
100,9
Foglalkoztatási körzet
- 19 2. sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként Veszprém megyében a 2012. III. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám
Balatonfüredi Kirendeltség
6
38
41
43
0
0
30
939
951
967
88
92
5
Közép
23
2625
2613
2649
23
36
36
Nagy
12
5819
5855
5859
10
13
10
Összesen Mikro
71 16 21 10 1 48 9 36 20 9 74
9421
9460
9518
121
141
51
59
62
65
0
0
0
514
517
515
7
0
7
1452
1383
1403
145
58
65
Kis Közép Nagy Összesen Mikro
Pápai Kirendeltség
Kis Közép Nagy Összesen Mikro
Sümegi Kirendeltség
Tapolcai Kirendeltség
Várpalotai Kirendeltség
Zirci Kirendeltség
közfoglalkoztatás 12 hónap múlva (fő)
Kis
Mikro
Ajkai Kirendeltség
válaszadók jelenlegi 3 hónap múlva 12 hónap közfogközfogszáma (db) létszám (fő) várható múlva várható lalkoztatás lalkoztatás 3 létszám (fő) létszám (fő) jelenleg (fő) hónap múlva (fő)
0
363
369
369
0
0
0
2388
2331
2352
152
58
72 100
51
50
50
101
141
1051
1078
1075
0
0
0
2084
2099
2099
65
50
62
5881
5970
5971
550
547
555
9067
9197
9195
716
738
717
12
74
75
130
0
0
0
29
712
699
730
16
16
17
5
463
480
475
0
0
0
Összesen Mikro
46
1249
1254
1335
16
16
17
26
128
132
132
10
5
13
Kis
26
567
576
580
22
20
41
Közép
9
847
855
852
53
50
50
Nagy
1
360
358
358
0
0
0
Összesen Mikro
62
1902
1921
1922
85
75
104
19
124
125
138
0
0
0
Kis
32
771
776
798
6
8
6
Közép
15
1475
1480
1467
115
88
120
Kis Közép Nagy
2
1012
1008
1019
0
0
0
Összesen Mikro
68
3382
3389
3422
121
96
126
9
46
45
43
0
0
0
Kis
20
506
507
494
13
13
16
5
473
473
475
4
4
1
34
1025
1025
1012
17
17
17
39
1054
1050
1056
16
16
15
34
4123
4132
4020
32
32
34
15
9762
9776
9952
2
3
3
110
15055
15075
15151
50
51
52
Nagy
Közép Nagy Összesen Mikro
Veszprémi Kis Kirendeltség és Közép Szolgáltató Nagy Központ
Összesen Mikro Kis
Balatonalmádi Közép Kirendeltség
22
116
117
123
0
0
0
14
71
76
81
13
9
12
27
586
587
577
48
30
54
4
239
239
241
0
0
0
Nagy
Veszprém megye
Összesen Mikro
45
896
902
899
61
39
66
126
707
723
805
124
155
125
Kis
268
6700
6741
6792
216
195
161
Közép
125
13781
13754
13681
437
318
368
40
23197
23336
23528
562
563
568
559
44385
44554
44806
1339
1231
1222
Nagy Összesen
3. sz. melléklet
- 20 -
A 2012. III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve
