A munkabiztonsrlg pszichol6gi6ja Dr. BereczkyL6szl6
N6pszavaKiinyv Kft.
Dr. Bereczkyl,6szl6 Lekto16lta: Dr. Fejsz6sJdnos
Szerkesztette: Dr. Koch Mriria
Kiadta a NdpszavaK6nyv Kft. Felel6skiad6: a NepszavaKcinyv Kft. i.igyvezetoje A NdpszavaKiinyv Kft. kiadvfnyai megrendelhet6k:1443.Budapest,pf. ll0.
ISBN 963 323 t027
Nyomdaikivitelezes: PRINTERa; Cnrt<. Telstbr/fax: 4ffi0-920 Felel6svezet6:.Ndmedv Jen6
BEVEZET6
E kdtet a tnunkavddelmiszakernberk€pzeshez sztiksegestankiinyvek egyike. A munkabiztonsaig ldlektanaaz oktatdsfolyamatiibanmzistilrgyakhoz- m*kulelektan, munkaegeszsegtan, fbglalkozasi rirtalmak- kapcsor6dikds azokkalszervese-{ysdgben van. Elsosorbantehiit a tanktinyv kcivetehndnyeineklellett megfblelnieiriisunknak.l-ekinrettel arra. - hogy e tdmakcirbenha.zilnkbanrnintegy 20 ive nem jelent meg szakirodalom,k
Budapest,I 998.november
Dr. BereczkyLi.szl6
alapk6rd6sei 1.A pszichol6gia
N{indentudorndnymeghat6roz6ja,hogy titrgyalegyen,elhelyezkedjeka tudomiinyokrendszereben es megfelelo, pontos, m6rhetoadatokraalapozott(egzakt) m6dszerekkelrendelkezzdk.Ebb6l kiindulva tekintjUk6t a pszichol6giajellemzo von6sait.
1.1.A pszichol6gia fogalma6sthrgya A pszichol|gia gorcg eredetti sz6, jelentdse ldlektan (pszich6 : l6lek, logos : tudom6ny). Az 6ledelensdgekegy meghatirozott k
-?FF
1.2.A pszichokigiamridszerei Mint kifejtetttik'a pszichol6gianak helyettdlt bea tudomiileehatrfo3 ott tlrgyavan,megfelel
atapasztar atra (az .,,'fi.ff.:;i"'"?i,:'; #:;l:J;i.;',::;:i::"f,?'ilfi *a""J"o-il';;'b* B,A megfigyel6s A pszichol6girinakez alegrdgebbim6dszere, kdt formdja
ismeretes.
I. Az \nmegfigtelds Minden embeffrek lelki jelensdgeiamit megfigyelh et. Azemberek azonban6ltat6ban6nma_ :T1k gukat nem tudjiik eldg trirgyilagossaggai szemlehi,"mi"utin^ut"gyenrnemlehet egyidejrilegaranyaes tir gya a megfigyer6snek.Ezei e rn6llr.. hi bafonisai ""gi"t. 2. Mdsok megligteldse Ez a m6dszer nagyobbhasznossriggal alkal mazhato,ha biztositjrlk a megfigyelds cdltudatossiigir rendszeress6get,r'gzitdsdt ds nem iriors6sorban u, oui.tiiuit,irt. E m6dszernekkorldtot szab, hogy miisok lelki j;;n;6geit kozvetlentil megfigyelni nem lcli*.. ami megfigyelhet6'az a cselekves, a magatartiis.e csele-kvdsb6l, magatartiisb6lelvben mi'dent
E,",""e","rtiisban Ameg ffi1[1T?Jl'li:*lfi.;'ffi:iim;:[*l;;:';j","^;"rekvesben b, A kfs6rlet Azota beszdlhetrinka-pszichol6girir6l, mint rinrill6 tudomiinyr5l, ami6ta pszichol6giai vdgeznek'ezerteza ldlektanikultas kisdrleteket legfontosabu,noJrl.r, . Alkalmazdisdnak kettcisfeltdtelevan: - olyan ktirtilmdnyeket kell teremteni,amelyekbe n a vizsg6land6lelki jelensdgl6trejcihet,
" t.-'iffI'ff[ilj:ffi?i
kelllenni,hosv azacselekvds menjen veebe, ameryben arelkijelenseg
c, Az explordciris(kik6rdez6ses)m6dszerek A m6dszerlenyege'hogy a kutat6 a vizsgdlt szemdllyelkcizvetlenkapcsolatba kenil k.rdds-vdlasz, A
kutat6 ab-.szetg.i;;;il4dr erore me!t.ru.ri.-p m6dszer er6'ye JJ.-Jrtil3fff,ftiili'uo'n' a
I
d, A k6rddfvesvizsgflatok Kiil
I
I
.(
€, A pszichol6giaitesztek A teszt standardizdltnorma, ami aztjelenti, hogy a megszerkesztettfeladatsorozatokat eli,,z1leg nagysz6mi kisdrleti szem6lyenkipr6b6ljrlk, 6s a kapott sz6r6diis alapj6n az ifilagokat tekintik normiinak. A XX. szinad elejdn kezdtdk alkalmazni eloszdr gyennekek 6rtelmi szinvonal6nak megrillapitiisa cdlj6b6l.A ma m6r klasszikus,fn. intelligenciatesztetBinet 6s Simon nevii francia pszlchol6gusok alkott6k meg. A Binet-Simon tesztk6plete: IQ:1K EK Az eltelt mintegy nyolc evtizedalatt sziimtalanteszt liitott napvil6got. Ezek kcizottismeretesek: - teliesitmdnytesztek(a Binet-Simon teszt is ide sorolhat6), fokdnt szenzorosds intellektu6lis vizsgrilatok celjaira alkalmazzitk.Ilyen a MAWI (Magyar-Wec.hslerIntelligencia) teszt, ami feln
"!ilq
meggaitoljrik ' A 24 sematikusrajz frusztrfuci6s helyzetet 6brazol,ebbea helyzetbekell a vizsgiit szemdlvnek belekdpzelnimagiftdsviilasztaaniana"h"st ;;i;;';Jffi; Ez atesztsegftabban, hogymegtudjuk'az egydnmlnnyire kdpesa szociriiis ikahazkoddsra, feszi.ilthelyzetbensikeres-e a cselekv6se. ' A teszteka gyakorlatbanbev6ltakds.a-pszichol6giaikutatdsoksziim6rais nagyjelentcisdgiiek. Am a tesztekkelkapcsolatban vannakveglJgesrerro!,isor<: egyesektagadjrlkalkalmazhat6siigukar, miisokviszonttrilbecstilikszereptiket. Lszdls6sdgi*ut is iulajdonirrr"o,hogy a pszichol6giai tesztekkelvoltak akik visszadltek,a j6l hasznriltato' terzi"tet hamisideol6girik szolgflatihadllitor t6k' A tesztek'helyesszemldlettel is mdseljdrgsokkaitg,a:rr,cdlszeriienailJlmazhat6k. ,,Tesztekkel a nempszichol6gus veszdlyesebb, mint a pszichol6gusf,sztek ndlkiil.,'- mondiiik.
f, A miiszereseljrir:isok A pszichol6giai 6s vizsgiilatokegzaktsrigat segitik elo a miiszereseljiiriisok.Ezek rdfulatrlsof v6n olyanjelens6gek is megismerhet6k, scitmzrhet6klamelyekegydbk6ntaz emberidrzdkszervekkel nem hozzilferhet6k'El6nytikaz is, hogym6s uiiteilitim6dszerek ritj6nkapottinform6ci6kellen6rizhet6k,kiegdszithetcik. EIektr oenkefaIogr df (EEG) Az emberi agy bioelektromospotenciiiljainakvizsgiilathra szolgril6k6sziil6k.A koponyabrjrdre helyezettelektr6driksegitsdgdvel felvett ds elvezetei fesziiltsdgettdbb elektronikus fokozatonkeresztiiler
I
t
: : t
:
Pletizmogrdf A vdgtagok tdrfogatvriltozisait r6gzit6 szerkezet. Mtikcid6s6nekalapja az a teny,hogy kiildnbciz
regisztriilni.
Adaptomdter A szem alkalmazkod6sikdpessdgdnekvizsgillatira, a fdnyingerkriszcjbmeghatilroz6siirahaszn
6li6k.
Pszichogalvanomdter A bor elektromos elleniillilsa bizonyos drzelmi hat6sokra,figyelmi mtikcid6sekrea fokozott verejt6kez6skdvetkeztdbencstikken, ez azfn. b6r-galv6nreakci6,ennek mdr6s6realkalmazzdtk. Sztereoszkdp A tdrlritds vizsgillatira alkalmazhat6optikai kdsztildk,amely egyrittal bizonyfda, hogy a bal, illetve a jobb szemtinkkelnem azonosanliitjuk a vil6got. Ennekaz eltdrdsnek szerepeuun u tdrliitilsban,aminek vizsgiilatafontos egyesmunkahelyekena munkavdgz6seredm6nyess6ge ds a balesetekmegelozdsecdlj5b6l. Perimdter A lrit6tdr vizsg:ilatdrahaszn6lt g6pezet,de a fiiradts6gkimutatiisiira is alkalmazzitk;ugyanis a f6radts6gkcivetkezt6ben a l6t6terbeszrikiil.Alkalmassdgvizsg6latoknalis hasznalj6k. Tachisztoszk6p A figyelem vizsgiilat6raalkalmasmiiszer. Segftsdg6velkimutathat6 a figyelem terjedelme,amely egyfttal a faradts6gmdrt6k6reis utal. Tachiflex A figyelem rugalmassdg6nak m6rds6reval6. Audiomdter A hallris mtiszeresvizsgiiatdra hasznillt kdsziildk. Az izomrcndszermtikhddsdtvizsgdl6 mfiszerek(EMG) Er gomdter: m6ri az izom munkavegzdsdt. ERG;a szemmtik
F
2. A pszich6s jelens6gek 6sa munkabiztonsrig kapcsolata
2.1.A lelki jelens6gekfunkci6i A lelki jelensdgekaz emberesaz allatktilvikiggal val6 kapcsolat6ban alakultakki 6s fejl
szerepe esreiaaatui uu*ur; ..effil:iffi11$i,i,Ti;lii'ftiliifi.:','"*?:';;ffi?;;6tos A cselekvds az emberidsrillatiatt-atmaztoafs az 6ledelens.gek jdbe a lelki jelens6q"k:.amelyek re'd;aj6tj1 s itt kapcsol6dnak ugyunir.ucselekvdsi ia'iyitia*.i4aradva * "lo"o p61ddn6l, az ember 6rzdkelia h6mdrsdktet cstikkeiesdt 6s befiit,,uev ;iitat az id6jar6s v6rtoziis6t drzdkerve vrindorutrakel' A lelki jelensdgeknek tehdteza biol6glaifunkci6juk,egydbkdnt az emberaz iilat elpusztulna. A cselekvds azonbancsakakkortdlthetibe a szerepdt, ha.megfelela val6silgna k, azazakrilviliig, a kdrnyezetihat6sokegyenlodrtdkrien(adekv6tan) rti'kr6z;lnek az emberi iZnutiorganizmusban. Ennekszervifeltdteleaz dp idegrendszer, amelya krils6hatrisokkrizvetlenfelvdteldre, illetvefel-
lffi:1T--ril1:ltlrffjnden
leftimtikdd€s atapla aziaegrendszer, amery it u. erzekszervek jut-
I
Amikor az iilat 6s az embervalamit liit, hall, tapint, figyel, illetve amikor az embergondolkodik, tewez, elkdpzel, tirtil vagy szomorkodik, a kdzponti idegrendszer6ben mindig valamely trirt6n6s, folyamat megy vdgbe. A Ielki.ielensigeknektehdt kett1s funkci6juk van: ' a) szolgdlidk a ual,sdg megismertisdt,mivel mintegy tiikrrizik a val6siigot. A benniinket k6*ilvev6 viliigr6l a lelki jelens6geksegftsdg6vel nyeriink isiiereteket. b) Irdnyitidk a cselekvdst,azemberi 6s 6llati alkalmazkodrls e fontos megnyilviinul6s6t. A megismerdsa cselekvdsszoroskapcsolatbaarillnak egymrissal.p6ld6uli-it o, egy j6rmii kcizlekedik az embervagy dllat fel6, ha az megfelel
2.2.Idegiszabflyoz6s A magasabbrendridltildnyek rendelkezn"y zzz?l a tulajdons Lggal,hogymind a kiilvil6gban uralkod6' mind a szervezetbenlejritsz6d6 viszonyokr6l, v6itozisokr6l informrici6t k6pesek felvenni. Ezeket fel tudjek dolgozni, s a kulcjnbciz6jeilegti informdci6kat egymilssalkapcsolatba hozzitk, ez6ltal megfelel6, a ldtfenntartrlsbiztosit6, cdiszerii alkalmazkod6sra,magatartiisrak6pesek. Az emberndlkialakult a tudat, a gondo-lkodriskdpess6ge is, amelynek"alipj,a azidegrendszer.Ennek kdvetkeztdbenaz of 6to ingerekrem6r nemcsak
l0
:
Ezek6sszess6ge alkotja az embentestet(szervezet). Az idegrendszer lltgsitja az egyesszervekkrircsrin.skapcsoratiit; egyesszervekmrik6d6s6t, dscisszeko ti a szervezetet a kiilvi r6ggar.
ds szabdlyozzaaz
a, Az idegrendszer feraclata, funkci6i6sfet6pft6se Az idegrendszer specirllisszcjvetekbol 6ptil fel. Az idegszdvet neuronok6sszekapcsor6drisrib6r dll' Itt megyvdgbeaz idegiszab6lyozas.' rn .ly kiterjedi "geszszervezetre, uBesz szervezetre, esetreg el litrisaa szervvagya szervezetzavar1var mrikciddsi rabij6r. Az idegrendszerhdromalapvetTfeladatot ldt el: - ingereketveszfelvagy ak
Azinronia.iJiiine",t) ,?*;,'j,.j,iu?l,lll,,ff;:1,?:bff:ipffi;;;;i;,ffik. rervev,i appa_ A receptorokban keletkezciingertileiet(iinpulzust)az tn.
iyo. r?toens) idegek tov6bbitj6kaz
I
n'"'io'o'kJpcsorrisi l*';i1,ll;:ffiitr1?;:?T5::5l:il*j;il;;;ffi.ilt,r,ti rehet
^:'Wif"':r:::^fi**lfffio','*'n', - kontahr eceptor (pi. ok tapint6s), ' - telereceptorok(pI. feny, irang). A viilasz azfin' *:t:t9t (effeiens)
:;:f:;:L:;Y"::,:li
keringds, ,.e,,te,dskivilasztds et6trisa).
iclegekenkereszttiljut el a
megfelel6 szervhez eshozzardtrea izom-6sszet',i'oaart, *i,iey -iroae,,). ,{ -oto,o, idegrostvdgz6ddsdt
ll
r6szei c, Az idegrendszer Az idegrendszer
szomatikus
periferidlis
12pir agyideg
gerincvel6
El6agy
agn,el6
Kdzdpagt
agykocsiinvok, ikertestek tobozmirigy
nag/agy fdltek6k, lebenyek,
3l p6r gerincvelSideg
hid, kisagy, nyiltvel6
kaztiagt thalamus, hypothalamus
A szomatikusidegrendszeraz akaratunkt1lfiggd idegmilkdddstszabdlyozza.Anat6miailagkdzponti es kornydki rdszbol 6ll. A krizponti rdszheztartozik M agy ds a gerincvel6, a kdrnydki (perif6ri6s) idegrendszeraz agybolds a gerincvel6b6lkil6p6 agy-, gerincvel6idegekb6l6ll. Az agy 6'sa kdzpontja.A kdrny6ki r6sz az 6rzb 6s motoros gerincveloa feltdtlen 6s felt6telesreflextevdkenys6g idegekkozpontokfel6 tart6, illetve azokatelhagy6idegrostok6sszess6ge. A vegetaffv vag/ autondm idegrendszeraz akaratunh1l fiiggetlen idegmfikdddstszabdlyozza.A vegetatfv(auton6rn)idegrendszeranat6miailagegysdges,de mtikdd6s6benellent6tes(antagonista) hatiisukn6lfogva kdt csoportraoszthat6:szimpatikus(6sszehriz6)6s paraszimpatikus(elemyedo) hat6sara.A vegetatfv idegrendszerakaratunkt6l ftiggetlen mrikod6st, a bels6 szervek mtikod6sdt beidegzia mirigyeket,sitna izmokat 6s ereket. (emesztes,legzes,stb.) szab5lyozza,tov6bb6
t2
'G
i
I
A kiizponti idegrendszer A gerincvelf Az emberi gerincvelti ujjnyi vastagsilgri,kb. 40-45 cm hosszri gerinccsatornriban elhelyezked
l3
Akdzepagyon fut ifi a fo erzbpitlya,a hti, a filjdalom, a tapintils rosdai 6s a hallls p6ly6ja.Szerepe van ati$ekoz6diisi reflex mtikdd6sdben,a fdny, azaj fele forduliis reflexdben ds az risszerendezett mozg6sban. Az eI6aglthoz tartozik a nagyagy 6s kriztiagy. A nag,ugt kb. l6 millirird idegsejtbtiltevodik 6ssze.Kdt f6ltekdrktilonb6zhettink meg, amelyet t ekervdnyek, barir;ditk, hasaddkokj elIemeznek. A fdltekdk lebenyelvetagol6dnak.Megktikinbdztetrink: - hornloklebenyt(felso,kriz6ps6,als6), - fali lebenyt, - nyakszirtilebenyt, - hal6ntdkilebenyt, - szigetlebenyt. A fdltek6ksztirke6s fehdr 6llomrinyb6ltev6dnekcissze.A fehdr 6llomrinybanhelyezkedn ek el az akaratt6l ftggetlen mozgiisokat szervezokdregalatti idegrendszerik6pz6dmenyek. A fdltek6ket kiviilrol a sztirke6llomiinfi, kb. 4 mm vastags6gtugyter"g (cortex) boritja. A k)rnydki idegrendszer12 pir agyidegbril6s 3l p6r gerincvel
d, Az idegrendszer miiktid6se Az idegrendszervalamennyi mrikdddsi formrija termdszetesen nem azonosa lelki jelens6gekkel, de az idegrendszerttirtdn6seikapcsolatbanrillnak a pszichikus megnyilvrinuliisokkal.Benni.inketa munkavegzdsmiatt kiilcindskdppendrdekelnek a reflexek, melyek fontos szerepettdltenek be a munkabiztonsd,g szempontj6b6l is. A reflex valamely ingerre a kcizpontiidegrendszerritjrin adott v6lasz. Ndhrlny fogalom tisztdzisa sziiks6gesa reflex meg6rt6s6hez. = akulvikig valamelytirgya,jelensdge(fenyinger, Inger szaginger,stb.). : Ingerlds az ahat6s,amely az embertdri. Ingertilet = az idegrendszerbenvdgbemenofolyamat, amely az ingertol, s az ingerl6s hatiis6ra jcin ldtre. K|tfajta reflex ismeretes;afeltdtlen ds afeltdteles reflex. A feltdtlen reJlex veliink sziiletett reflex, 6tordkl6tt idegkapcsolatokbanfix6l6dott; k6rnyezeti hat6sokraa szervezetv6laszreakci6it kdpezi. A biol6giailagdletfontossiigri ingerekreval6 felt6tel ndlkiili reag6liistjelenti, ds a kcizpontiidegrendszeralacsonyabbrendiirdszeinekkdzremrikcidds6veljrin l6tre. A gerincveliSes az agytrirzs vesz bennerd,szt,az agykdregndlki.il. Ilyen peldriula pupillareflex,vagyaz a jelensdg,hogy ha megszrirjavalami a keztinket,akkor elr6ntjuk.
t4
I
A feltdtlenreflexfv hiirom elemti. Els6 eleme:a b6r frijdalomdrzdker
l5
kelist nevezztikmedig,,eldsnek. Ebben az esetbena miisodik jelz6rendszer folyamatai (a feladat sz6belirdgzitese)m6r elevemeghat6rozzitkazdrzdkeldsifolyamatjelleg6t 6s i*inyul6srit. Mindennek a munksbiztonsdgszempontjdbdlkiltdnosen nagptjelentdsige van, hiszen a munkafolyamatok nagyobb rdszlnel a biztonsiig 6ppen azon mrilik, hogy a dolgoz6 a rnunkafolyamaton beltil meghat6rozotthat6sokrapontosan,mindl gyakrabbanes mindig ."gf"6l.i m6don reag6ljon. Az ingerek felfogiisa,a ktizponti idegrendszerbe val6 tovribbitrisfeldolgoz6sa,s ennekalapjiin a rnozgdsokatindit6 izgalmi vagy megsziintetogritkisi folyamatok kiv6lt6sa, mindez egyi.ittese' alkotja a mozgdsvezdrlds idegdlettanifolyamatrendszeret, miis sz6val a tevdkenysegfizi6l6giai szabiilyozitsitt.E szabiilyoz6sirendszerbeiktat6dika pszichikuma magasaj6tosjelens6gdvel. A lelki rntikdddsekb6rmelyik ldtrejtittdhezegyreszta ktilvillggal valti krjlcsrinhatis, misr1szt az idegrendszercisszehangolt mtikdddsesziiksdges. Nincsenekelszigeteltpszichikusmrikriddsek. A valosrigbanmindig egym6st6tsz
€, A lelki jelensdgek6sa magasabbrendii
idegmii ktid6smozg{stiirvdnyei Mint emlitetttik,a lelki jelens6geka legmagasabb rendii idegrendszeriformdkhozkapcsol6dnak, a kcizpontiidegrendszernek filogenetikailagalegrijabb,de legbonyolultabb,legfinomabbmiik6d6sre kdpes reszehez:az agltkdreghez.A pszichikusjelensdgek alapj6ul az agykdregsaj6tosmtikrjddse szolg6l. E zek mozgiistorv6nyei: - Az idcileges-feltdteles - idegkapcsolatokkdpzdddse.Az agykdregbena krilso ingerek hatiisiira idegizgalmi vagy ingertileti g6cok keletkeznek,ezekegymiissalideiglenesenkapcsolatbakeriilnek. Ezt jelzri tevekenys6gnekis nevezziik. Pavlov nyomiin k6tfajta jelzorend,szertktilinbrjztetiink rneg. Az elsdjelzrirendszerndla ktlrnyezeti ingerek,mint kdzvetlen jelek drv6nyestilnek. A rttdsodikjelztirendszer llnyegeben nem m6s, mint az emberi beszddds gondolkod6s,ami a feltetelesingereketkdpviselti figyelmeztetojeleknek,jelzdseknekszavakbankifejezett rendszere.Az emberndla rnrlsodikjelzorendszera cselekvdsds a magatartiislegfSbb szabiiyozoja. - Az idegfolyamatokiruadidci6ja ds koncentrdci1ja Az agyk6regbenamikor figyeliink, drzdkeltink,gondolkodunkstb. ingeriileti g6cok keletkeznek. Az ingertileti g6c tart6sannem korl6toz6dik az agykdregegy pontj6ra, hanem egy ido ut6n sz6tterjed,azaz inadiitl, ez az irradidci|jelensdge.Eiel elientdteshatasis l6trejrin:a gdtl6s,amelynek az a szerepe,hogy ezt az inadi6ci6t lokaliz6lja,de ezzel egy m6sik folyamat megy vdgbe a koncentrdcid.Ugyanakkora giitlis is inadi6lhat az agykeregben, ez esetbenaz ingertiletnekvan ilyen kiegyenlit6 funkci6ja, es az gyijti risszeegy pontbana g6tlisi folyamatot.P6ld6ul:munka kdzbenvalakit hirtelen hat6sdr, emiatta gdtl6sifolyamat oly eros lehet,hogy az az egeszagyk6regre sz6tsug6rozhat, az illeto val6siiggalmegb6nul,legdtl6dik, ahogy mondani szok6s,,f6ldbe gydkerezik a lftba", cselekv6skdptelennd lesz. Ilyenkor kdnnyen tortdnhet baleset. Tehin az irradidci6 akkor kdvetkezik be, amikor az ingenileti g6c vagy a gitl6s szdtsug6rzik.A koncentrdci6 az inadi6ci6 ellent6tesfolyamata,amikor az ingertiletvagy a g6tl6scisszpontosul. - A kdlcsdndsindukcif az agykeregmiikdddsdnekazt a tdrvdnyszertisdg6t jelenti, amikor egy bizonyoskdrgi folyamat koncentriici6jaa k
l6
"w
Kdtfajta i ndukci 6t ismeriink: - negativindukci6r6l beszdhinkakkor,amikoraz agyk€regben azingeriiletmelletter6scidika gritlis - a pozitiv indukci' ennek forditja,az agykdregben a gritlis melletter6sddikaz ingertilet. Magasabb rendii idegmiikiid6sek alapelvei Pavlovmunkriss6g ithozfiiz6dikezeknek, u i i-d.ry.renis6gekneka feltdnisa6srendszerezdse. A determinizmus elve lenyegdben aztjelenti, h;;;;"rvezetben 6s az idegrendszerben v6gbe_ men6folyamatokkcizcinok_okozati Osszeftiggd, u# A struktitrads dinamizmuselve azt feieliir, hogy az idegrendszer feldpftdse6s miik6ddseegy-
atirenn, vagvis min6r 6j""l,tffi;:,::f"',".fffifi:;f;l;[t;;"'k";;'-;J "?"'t;ioegvsdge
Az anal[zisdsszintdziselve: azidegrendszer mtik
A tudatos szabdlyozis: tirsadalmi kiirnyezet A kdmiai ds idegi szabdlyozdsmellett az emberndl ldtezik egt harmadikszabtilyoztis is,a tdrsadalmi kdrnyezet'Arisztoteldsz az embert politikon"-nak ,,zoon itarsaaahi+6rsasl6nynek) nevezte. Az emberipszichikumaz eletjelensdgek legmagasabu -.gnyilu6nukisi formajrinaktekinthetri. a fejl
2.3.A pszich6s jelens6gek6saz informici6szerz6s: megismer6s A Ielki j elensdgekkciz
t7
Az 6rz6kel6s6s az 6szlel6s Az erzekelfls az anyagi vilignak az erzdkszervekregyakorolt hatiisa alapjrln jcin ldtre. Ez a legegyszertibblelki jelensdg, mdgis az dsszesismeretekneka fonris a. Azezeliie, a targyak6sjelensdgek egyestulajdons6gaittiikr
-
a, Az 6rz6kel6sekfajtdi Kiils6 6rz6kletek A ktilvil6gb6lj
Bels66rz6kletek A testbelsri6llapotrir6ladnakjelzdsta bels6 szervekben l6v6 6rzdkszervek ritjrin: - a szervi6rz6kel6s, - a mozgiis6rz6kel6s, - az eWensrilydrzdkel 6s, - azid66rzdkel6s.
Kiils6 6rz6kletek A kiils6 drzdkletek a testfelszin6nelhelyezkedotn. exteroceptorok segits6gdvel mennekv6gbe.
b, A l6t6s A legfontosabbdrzdklet a l6trls, amelynek ritj6n a kiilvilagb6l a legtribb inform6ci6t (mintegy g3 szdzalekot)nyerjiik' A l6t6snaka biztons6gosmunkav egzesnelddnt6szerepevan. A l6tris ingere a fdny, l6t6szervet390-900 millimikron ktizcjtti hulldmhosszrisrigf feny ingerli . (Ez alattihull6mhoszszris6griaz ultraibolya fdny, amely kdt6hdrtya-gyulladdst okoz, felett" p.iig azinfravcird,s,amelynek krivetkezmdnyea szemlencsehomrily.) A l6t6s analizittorahiiromr6szbol6ll: - szemgoly6, - Lit6ideg, - agykergik6zpont.
l8
I
A kdvetkez6 ldtrisi funkci6kat kiilcinbriztetjuk meg: szinliitiis, mdlysdgl6tiis,tdrliitiis, formaldtiis, mozgiisliltils. A szineketds formiit alfut6apparittusfdnydrzdkeny elemeinek,a csapoknak6s a pdlcikrlknak a segitsdgdveldrzdkeljtik'Nappal u tatat a csapoksegitsdgdvelmegy v6gbe,djjel viszont csak a formiikat drzdkeljtik' ilyenkor ugyanis a l6t6rervF" .* ;pat.itat r,it"oan"r.. r z6rthapdldrlul a vil6.gos udvarr6legy.scitdthelyisdgbel6piink, akkor elcisz
A szfnekhatdsa '
A kutatiis szerint a szinek pszichikus, esztdtikai, drzelmi hatilsokonkereszti.ila szewezetfiziologiai miikcidds6tis befolyrisoljrik.
,.Jrut*ff;:#jliil?
ek,izgat6 dsnvugtat6 hatiisriak, kcizelrtdst 6strivorrt6st 6rzdkertet6k,
A hideg szfnek k6z6 tartozik,a kdk 6s zdld, ezekrea szinekrefestetthelyisdgekhrlmdrs6kletdt a val6sdgosnal2'3oc-kal kevesebbnek erezzrik.Tehrithideg herysdgek,6szaki oldalra n6z
az ut6bbiuliu *.t.g tizemekndlalkalmazhat6ka falak ds gdffi::X.:'r"r?:::k A szfnekfelsz6lit6jellegdnekis szerepevan a munkabiztonsdg szempond6b6l. Altal6bana narancs'a s6r'ga dsa vorcisvaltjakijobbana figyelmetazazezeknek , a jellege felsz6lft6 nagyobb.Jelzdsek'figyelmeztetesek stb.cdljarateh6tcdGzertie szineketfelhaszniilni. ugyanakkor d.jjela kdk szinnekvanerosebb figyelemkelto hatiisa, eztermeszetesen a fdnyjelzesekndljut kifejezesre. I9
I
c, A hall6s A kit6s mellett a miisik fontos drz6kel6s,amelyneknagyjelentcisdgevan a tiirsadalmidrintkezdsben, az emberi kommunik6ci6ban,a beszddkialakul6s6ban6s fejlOdeseben. Az drzdkel6s6ltal kapott informrici6k ll sz|zalekLitnyerjiik a hall6sriltal. A hallis ingere a hang. A hall6szerva hanghull6mokat(mechanikairezgdseket)fogja fel; 16 Hz 6s20 000 Hzkozottifrekvenciatartomdnvb6l. A halkis appardtusah6romrdszb
d, A szag6rz6kel6s A kdmyezetbol, tilrgyakb6l stb. ghzok, g6zok sz6llnak fel, ezek szagajellemz6 az adott t6rgyra, jelensdgekre,igy fontosjelz6seketadnaka benniinketkciriilvevo vatOsagrOt. Az embern6l az erzekeles ftf iin nyert informrlcidk mintegy 3,5 szinalekiitteszi ki a szagl6s. A szagl6szerveka fels6 l6gutak kezdetdn6l,az orri.iregfelso rdizdnek ny6lkah arty6j6ban helyezkednekel. A szagl6mezoben szagl6sejtekvannak,ezekbola szagl6idegeksz6llitj6kaz impulzusokat a szagl6krizpontba. A szagoka levegovelegytittingerlik a szagl6szerveket, tehdt csak akkor drztink
20
szagokat,ha l6legztink.A rdlegzdsvisszatartiis6val nem drztinkszagot, nel a szagerzdker6s er6sddik61. oo ezerszagotrehet 6rzikerni).
a fokozottbeldgzds-
e, Az iz6rz6kel6s A vizben' ny6lban old6d6 izanyag adja azingert, az iz6rz6kel6stkdmiai hatris vriltja ki. Az izles az dsszesdrzdkeldsnyomiin kapott informrlci6 | szinal6k6t teszi ki. A szrijtiregben szdtsz6rtanler,6 izlel6bimbdk f6leg a nyelv felszfn6nvannak, de taliilunk -eg tagy -6jdil;:a garativek, ds a gdgefo teniletdnis. Ndgy alapizt kiil
f, A b6r6rz6kel6s kiterjeddsiiingerfelvevoerzlkszerv.Fontos 1.96r a legnagyobb. szerepettrilt be a szervezetho_ szab'lyoz'siibancsakfigy,mint a t
HL':ffffff1,T*:ss6gri
"empontj6b6l, dsnemhagyhat6 figyetmen kfviila munka-
A b6rdrzdkelds a test feltiletdn elhelyezked6 pontokon keresztiil tdrtdnik ezekalatt , ugyanis et,
- ;s;r.il, r.rrog,*e,*-ia.grostokon i*ffif,ifi?':Bil"lvezkednek ametvet keresztrir T
2l
A hfiirzdkelds alapjaaz,hogy a test h6t vesz fel, ha a szervezet magasabbh6m6rs6klettianyaggal kenil €rintkezdsbe,illetve ha a ktirnyezetalacsonyuuut o*ersdkletii, ut t o, hrit ad le. Aszerint, hogy a b6rfeliilet mennyire htil le I'agy mennyire melegszik fel, hideget uugy *"t.g"i?rz6keliink.
""tr:"yfl#at
3l"c alatthidegnek,32-34oc toicittnormiilis tto-eirenetiiiek, 34.c felettmeteg-
A h66rz6keldsingerfelvev6 appariitusais a b
fjtr:-,::_l:fg:f:9r",
"Tr:,"ryf::Tiin oszlanak elatestfetriteten, esyes helyeken trsrysrt.gll , v6Jsr sii_ 5ury_l A hidegponrok sziima riltaraban mindenritt .swltulL t
l.l{.ik:1iek.el. ::1,i":::::-y'^':'^Y:-blmindkett6 j6val ll:i1-:::t:l:',-::o,T hidegpontoka legstiriibbeka
kevesebb,?inia nyom6sdrzekelo ponroksziima.Miut6na
hdton, ez6rt ahritunk finik alegobban.
A hodrzdkeldst befolyrisoljaa borneka kiilcinbdzotromiisekletihat6sokh oz val6alkalmazkod.
vana testh6m6rsdkletszab6tyozitsaszempontjiib6I l'm::-:: dsii"rr:5:t::Tl_i:9_vlelent6sdge belsohoszabiilyozris befoly6solja a munkavdgz 6st,az iiltaliinos"k#i;r;:;ffiffi;;
*f,:ft:. tons6got. A hodrzdkeldsid
g, A bels66rz6kletek A belso drzdkletekalkodak az erzekelesm6sik nagy csopo rtj6$,ezeka szervezetbelsci 6llapotrir6l adnakjelz6seket.Ez a folyamatkdtfajtareceptorritjrin-megy v6gbe: interoceptorok;a belstiszervekben(sziv, gyomor, belek stb.) tal6lhat6k,ds arra val6k, hogy jelezzekezekrendellenesmtikdd6s6t, ."gb"t"gedisdt, vagy sziiks6g6llapot6t
22
"'FtF
proprioceptorok: az izmokbur, az iztiletekben helyezkednekel, s a szervezetmozg6s6r6l, lelyzet6rdl adnakjelz6st. Ide sorolhat6 az egyensrily6rzdkel6szerv is, mely a testnek a tdrben 6rzdkelteti,segiti el6. val6 elhelyezked6sdt A szervi drzdkeldsa szervek belsej6ben levo lrzekszervek ritj6n tdrt6nik. Az ember a testdben v6gbemen6folyamatokr6l6ltal6bannem kap informilci6t, csak olyanokr6l,amelyekbizonyos cseez'rt lekvestig6nyelnek.p6ld6ul, ha a szervezetvizkl,szletecsdkken,akkor szomjris6gdtzetlepfel, faradsriga kelti ez fel, folyad6kit kell inni. Az izmokban k6ros mell6kterm6kek halmoz6dnak 6rzetet,teh6tpihendsrevan sziiksdgstb. A szervezetbelsejdbcilnemcsaka sziiks6gletekkiel6gitdsdrevonatkoz6jelzdsek drkeznek,hanem is inform6ci6katnyertink,p6ldriulrendellenesszivmtikddds. azok rendellenesmtik
h, Az 6rzilki csal6drisok Az drzdki csal1ddsoka val6s6gpontatlanti.ikrdz6sei,t6rk6pez6sei,ugyanisaz egyenloval6s6gkiv6teleskdrtilm6nyekkdzott nem felelnekmeg egyenlodrzekletek' mozzanatoknak jelens6g, aminek 16A kontrasztcsal1ddsa geometriai-optikaicsal6d6sokkoze tartoz6gyakori a kdrd6ses befoly6solj6k nyegeaz,hogy athrgyak,testek,sikidomok stb. koz6tt 6szleltr,'iszonylatok tdrgy,test,sikidom stb. tulajdons6gr6lkapott benyomasainkat. nagyobbH6tkornupi p6ldak6nt emlitheto, hogy ugyanaz az emberkisebb emberekt6rsas6g6ban l6tszik. A kovetkez6geometriaipdlda is ezt bizonyitnak, mig magaiabbakkoz
23
oo ooo oo
o o
ooo o o
A kontrasztcsal6ddsmegmutatkozikir6nybecstil6sn6lis, igy p6ldriul akkor, amikor egy vonal irrinya eltdr a tdbbi szomszddosvonalak6t6l,akkor az elt6r6sttrildrt6keljtik. Az erzeki csal6d6soknakszimos villtozata van, pdld6ul a perspektivacsal6d6s,a szdgcsal6drls. Ezek az 6rz6kel6s tdrvdnyszenienfell6pri torzul6sai. lgaz, hogy ez a val6siig pontatlan tiikr0z6s6t jelenti, de riltaldbanez nem olyan mdrvti, hogy vesz6lyeztetnda ttikrciz6st,mert atorzitds ellen6reis felisrnerji.ik a tirgyat. Mindemellett, ha az &zeki csal6dtisokokait ismerjtik, akkor adott esetben zavar6 hatiisukatelh6rithatjuk. Az illilzi6 az erzeki csal6drlsoknakegy olyan villtozata,amelyn6l a val6s6gtorz k6pejelenik meg, fok6pp az egydn specirllistiikrdzds6nekhib6ja folytan. Eg6szs6gesemberndl is gyakran el6fordul6 jelens6g, hogy a l6tott vagy hallott dolgokat miisnak v6li, mint ahogyanaz a val6sfugban van. Ennek sz6mosoka lehet, de a killsd inger mindig fenndll. P6ld6ul a f6lelem hat6s6rasdt6t erd6benjarva a bokrok, fenyek jrlt6ka folyt6n r6nk leselked6embereket,6llatokat l6thatunk. Okozhatja atorztiikdz6st figyelmetlens6g,olykor a friradts6g,de a monot6nia is t6ves 6rz6kel6stokozhat. Intenziv v6gyak, tdrekvdsek is vezethetnekilhizi6hoz, pdld6ul valakivel szeretn6nktal6lkozni, mert az fontos sz6munkra2s az utciin tdbb emberbenot v6ljiik felismemi. Az illtzi6k l6trej
i, Ingerkiisziib Az frzekeloappar6tus finoms6g6val friggcisszeaz erzekenysdg, amelyannfl erosebb,min€l alacsonyabbakaz abszolit6sa ktil
24
Az irzdkelis abszoltit kiisz1bineknevezztik azt a legkisebb er
Az 6rz6l
Az 6rz6kel6s6sa val6sig viszonya Az erzikelds r6vdn ember 6s rillat kcjzvetleniil kap informici6t az 5t k
25
Az lrzekleti k6p nem egyszeriitiikOrk€p, ugyanis a l6tott trirgyr6l nemcsak a mozg6s 6s forma ti.ikrciz6dik, hanem adott esetbenaz onnan szfurmazomiis ingerek is, pdldriul hang, szag,homdrs6klet, tapinthat6 feliilet. Azerzekletautomatikusanezeketszintetiz6lja,igy atirgyi val6s6gott
Adapt6ci6 Az idegrendszerperiferids(vdgk6sztil6kek)ingerkiiszdb6nek emelked6se.
Habituf ci6 Az idegrendszerreprezent6ci6s emelkeddse. (krizponti)k6pleteiingerktisz
Monot6nia A ntonot6nia lenyegeaz ingermegszok6s. Ha az inger elveszitirijdons6gjellegdt,akkor k6vetkezeskdppena h6l6zatossejtekaktiv6l6 hat6sacsdkken,a thalamikus6s az agykdrgineuronokpedig kevdsb6kdpeseke speciiilisingeriileti6llapot fenntartiisara. A monot6ni6t kiv6lthatja m6g az adaptitci6is, ez a visszatdro ingerek nyomiin be6ll6 ingerkiiszob-emelked6sre vezethet6vissza. Az intenzit6sban 6s modalit6sbansz6ririkbankapott ingerek teh6t emelik a receptorok ingerktisz
i, Az 6szlel6s Az agykereg szintetiz6l6 funkci6ja folytrin nem egyszenienszfneket,hangokat,szagokat erzekel[nk, hanem trirgl'akat, amelyeknekszinrik, formdjuk, szaguk stb. van. Mivel feny, hang, szag stb. ingerek az adott t[rgyakr6l egyidejtilegdrkeznek lrz|kszerveinkhez, igy komplex ingerek jutnak el az agykereghez,amely ezeketegysdgbefoglalja. Ennek az dsszmtik
26
sodik jelz6rendszer mtikcid6ser6vdn az €rzlkszerv rlltal keltett benyomasldtrejcittekorfelmeri.ilj6n benniink a riink hat6 trirgy vagy jelensdg neve, 6s megnevezzik azt.Ana is utaltunk, hogy az igyszeni reflexek eset6bena m6sodik jelztirendszer agyk6rgi miikrid6seinek kcizbeiktat6d6sain6lktil alakul ki a kapcsolataz 6rz6kelis 6s a mozgils kdzritt - a mozdulat g6piesenkriveti az erz1kszervre gyakorolt hat6st. A begyakorol6sk
27
izmok dsszehtz6dilsa,az iztiletek mozg6sanyom6n keletkezd 6rz6kletek tijekoztatnak a mozdulat lendiiletdr6l, amozgisokra vonatkoz6 tapasrtalatainkir6nyitj6k a mozduladot,megszabjaklendiilet6t, m6ret6t, irinydt. Term6szetesenehheza l6tas 6s a tapintiis kdzremrikrid6sdreis sziiks6g van. A k6mtives tapasztalataialapjan milr tudja, hogy milyen lendiilettel, er6feszft6sselkell felemelnie a 'tdglrlt, de egyszersmindl6tnia kell a saj6tmozdulatiltis,6s a falazon tertilet6t,ahol a teglilt el kell helyeznie. A munkabiztonsdgszempontjdb6lnagy szerepevan a mozgdsdrzdkel4s ds a tdbbi drzdkszervkdzdtti egyilttmiikdddskialakuldsdnak.A balesetekjelentos r6sz6n6lj6tszik szerepetaz izomerzdkel6s pontatlans6ga,vagy a mozdulatokl6tesiellenorz6s6nek (Ilyenkor mondjuk azt, hogy a hirinyossdga. Ha a mozdulata kelletdn6llendiiletesebb, munk6snaknincsj6 szemm6rt6ke.) nagyobbivri, k
2.4, A figyelem Eleti.ink folyamiin szilmtalan inger 6ri €rzdkszeweinket.Ezeknek egy rdsz€re odafigyeltink, a tdbbirol tudom6sunk sincs. A kutat6k rigy tudjrik, hogy csak az az inger kelti fel a figyelmtinket, amelyik egy bizonyoseross6geteldr, tovdbbdaz a valami, ami ,,itt 6s most" sz6munkravalamilyen szempontb6ll6nyeles. Egy j6llakott ember nem figyel fel valamilyen dtel illatdra, ellentdtbenaz dhessel. A figyelem alapfelt6telea biztons6gosmunkavdgz6snek. A munkavddelmiszempontokalapk
28
A figyelem fogalma 6s idegrendszeri magyarilzata A figyelemolyanpszichdsfolyamat,amelyneksor6na tudat egy meghatiirozott tiirgyra,cselekvdsre,jelensdgreirrinyul. Nem tekinthet
29
Gondoljunk csak az automatizici6ra, a szitmit6g6pektdrh6ditrisrira:az embernekl6nyeg6benmiir csak a jelzdseket kcll figyelnie, 6m ha egyetlen pillanatra is kihagy a figyelme, az vlgzetes kovetkezmdnyekkelj6rhat. Egy tilt6 jelzds nem 6szlel6se(pl. a kcizlekeddsben)t
30
Afigtelem telies koncentrdcihidn azt drtjiik, haazember adott idflben csupdn egt bizonyos tdrgtat vagt folyamatot figtel, illetve egt bizonyos cselekvdsirdnyftdsdra lsszpontositia lelki mfrkad1sefr. Ilyenkor csak egy bizonyos kapcsolatrendszermtikridik az idegrendrr"rb"n, mig azdsszestribbi rdszlegesvagy teljes grltl6salatt rill. Az ember lelki dlete arra van berendezve,hogy egy id6ben tribb trirgyat vagy folyamatot is dszleljen, s miir emlitettiik, hogy ennek a munkiban fontos szerepe van. Azt, hogy egyidejtileg h6ny tirgyat vagy jelensdgettudunk nagyj6b6l azonos mdrtdkben figyelni, a figyelem terjedelmdiek nevezziJk' Azt, hogy mennyi ideig tudunk egy tirgyra koncentriilni o , .figytlem tart6ssdgdnak mert6kekdnt tekintjiik. Amikor 6szleldsiinkettudatosaniranyiduk egyik trirgyr6l a masikra, vagyis koncentrilci6nk ir6nyul6sritmegvriltoztaduk,akkor figetemritdttit6ddsrdt Lesz6liink. Amikor ligyeltink valamely hatiis kcivetkezt6ben onk6ntelentil6tellft6dik, akkor beszehinky'grelemeltereldsrrit. A frgyelemeltereloddstkivrilt6 hat6s a munkatevdkenysdgszempontjiib6l zavii1 tdnyezd,amely bizonyos kciriilm6nyekkciztitt balesetetviilhat ki. Ha p6ldriul a zavaro tdnyezoegybeesik a munka olyan finisfwal, amikor maxim6lis figyelemdsszpontosftiisralenne sztiksdg,akkoiiekrlvetkeznek a balesetet okoz6 mozdulatkihagy6sokvagy cselekv6sihib6k. Amikor a figyelemkoncentr6ci6t valamely belso folyamat, p6lddul valamely eml6k vagy gondolat felmertllse ziiarja meg,bels6 figtelemelter elfiddsrdl besz6ltink. Ha egy idoben tobb trirgyat figyeliink, akkor besz6liink megosztott figtelemrnl. Ldlektani kfs6rletek kimutatt6k, hogy az ember figyelmdnek terjedelmeviszonylag toitaioro tt, egy id1ben ndgt-6t tdrgtndl tdbbet nem kdpesfigtelni. Amunkafolyamatok biztonsiigritnriveli, ha a dolgoz6nak min6l kevesebbdologra kell egy idtiben figyelniiik. Mindl megosztottabbugyanis a figyelem, anndl ink6bb ' elterelhet6.Kfsdrletek azt mutatjiik, hogy eg/azon tdrgtra vag fotyimatra blieryebb I0-20 percig tudunk azonosdsszpontosltdssal utinasztiks6gszenien a figyelem lankad6sak<jvetkezikbe, figyelni, amin azt 6rtjtik, hogy dszleldsunkintenzitdsacsrikkenl ds egyszersmind 6rzdkenyebb6v6lunk a figyelemeltereloktils6 6s bels<jhatiisokra.sokkal biztonsago*bb, hu a dolgoz6nakp6ldriul felvrlltva kell figyelnie kdt egym6stk
3l
Figtelmiinket jelentdkenyen befolydsofa az elfaradds. Ez egyteszt a figyelem terjedelminek szfrktildsiben, m6sr6szt a fig,telemingadozdsok sz,abillylalann6v6lis6ban jut kifejezdsre. A friradt ember rdvidebb id6re kdpes figyelmdt d,sszpontositari,afigtelem ella*adris6nak peri6dusai megnytlnak, kev6sb6 kepes figyelmdt ktilsri kcivetelm6nyekhezalkalmazni, tehiit akkor is elernyed, amikor fesziilten kellene figyelnie. Vdgtil fokozottabban hatnak 16 a figtelmet elterel1 tdnyezdk, figyelme konnyebben terel6dik el a munkiir6l. Ez a magyarivaia annak, hogy fllradt dllapotban sokkal nagyobb a figyelmetlensdgokozta baleseteklehet6sdge.Ez6rt olyan munkafolyamatokndl,amelyek a figyelmet kiildncisenpr6bara teszik, tan6csosa munkafolyamatonfeltil pihendsi szakaszokat,pdld6ul k6t6rrlnk6nt rit percn6l nem hosszabbsztinete&beiktatni. Az ilyen sziinet jelent6s frissit
A figyelem zavarai A pszich6sfunkci6k kdztil a figyelemmtikdd6sbeliv:iltoziisaindltiikrriz6dnekleginkrlbbnemcsaka norm6ll6lektani6llapotok,hanema k6rl6lektanit6nyez6kis. A figyelemzavarair6l,k6roselv6ltozisafu6laz al6bbirrivid rittekint6stadjuk. A fokozottfigtelem (hypewigilitris)a figyelemnagymdrvri6llhatatlans6gban.nyilv6nul meg.Az egydna legkisebbirj, s a legjelentdktelenebL'hatasokra is feffib'el. EnnekkcivetkezmEnye az,hogy figyelmepszichdsmtikdd6secsapong6vri v6lik, 6s aszerint,hogy 6ppenmilyen impulzus6ri, iilland6anm6sfel6iranyul,fluktu.il. Akkor besz6ltinkdltalinoshypervigilit6sr6l,ha az egydnfigyelmdtmindennj hatriselt6riti 6s lek
2.5.Az eml6kez6s
32
A kordbbi irzd.kletek, idegrendszeri folyamatok feliddzddnelc, reprodukdlildnak andlkill, hogt azok az ingerek hatndnak amelyek elfizdlegfelidiztik dket. Az erzekelds 6s a mozgds kapcsolatrinak vizsgdlatakor miir riimutattunk ana, hogy az ingerek hatilsai nem ttinnek el nyomtalanul idegrendszeriinkbll.Az ingerek nyomdn keletkezdagkirgi 96cok az inger eltilnise utdn nyomot hagnak maguk utdn, arnelyekhosszabbideig is fennmaradhatnak. Ezek nyomok alkotjdk az emlLlcezdsidegilettani alapjdt. A nyom azonban mdg nem ztzonosaz emlekezdssel,csak lehet6sdgetnyirjt arra, hogy bizonyos kdriilm6nyek kdzdtt az erySzervagy milr tcibbsz
A mechanikusyagy asszociativeml6kez6s A mechanikus vagt asszociativ emldkezdsaz asszocidci6tdrvinyire dpi)I. Ldnyege: ha t6bb jelensdgetegyszerrevagy egymdsutrin dszleliink, vagy eml6kezetbev6stink, akkor azok kcizott asszociativ kapcsolatjdn l6tre,6s ennekalapjanazegyikeml6kkdpefelid6zi a m6sikat. Az asszociativemldkezdstdnyezdi
- Az egtmdsutdnisag, amikora munkafolyamat egyeselemeifolyamatosan kovetik egym6st,igy jdn l6treasszociativkapcsolat,eziltaltanuljukmega munk6t,6sigy vdgezztikel. - Az egideifrsdg,arikor egybizonyosmunkafeladatn6l eml6keztinkpdld6ul anaa srilyosbalesetre,amely6ppenegyilyenmunkasoriinkdvetkezett be.
JJ
- A hasonl6sdg alapjin is felidizfldnek eml6kk6peink,ldtrejdn az asszociativkapcsolat.Pdld6ul egy r6gebbi munkafolyamatfelid6z<jdik,ha hasonl6 feladatot kell elv6gezni. Beszdlrinkasszociativgdtldsr6l is, ennektdbb vriltozatavan. - Generatlv vagt kdpzdsigdtlds rill el6 akkor, ha ,,A" erzeklet kapcsolatbanvan ,,B" emldkkdppel, akkor nehezebbenjtin l6tre kapcsolata, ,,A" 6rz6klet6s a,,C" eml6kk6p kdz
A bels6 vagy gondolati eml6kez6s Ez esetben Mint ahogyan utaltunk16,az emldkezds is kapcsol6dik a m6sodikjelz6rendszerhez. jellegri,addiga gondolati mechanikus Mfga kiils6asszociici6s eml6kez6s besz6ltink eml6kezdsr6l. gondolatieml6kez6sa targyakvagyjelens6geklogikai dsszefiiggdseinek 6ptil. a felismer6s6re
Az emlt6kez6s alapfolyamatai l. A bevdsdsaz emllkezds folyamatanakkiindul6 pontja, ami lehet sziinddkos(akaratlagos{anul6s) vagy rink6ntelen.Ez ut6bbi tdbb tdnyez6tcilis ftigg: - bedllit6ddst6l: az emldkezetszelektdl,aszerint,hogy az egydnnekmilyen az iriinyults6ga; -drdeklfiddstdl: azokat a dolgokat jobban emldkezetbe v6ssiik, ami az 6rdeklod6si kdriinkkel cisszefiigg; - az anyag irzelmi telitettsdgitdl, jellegdtfl. A szdnddkosbevdsdsa tanuliis.Ennek felt6telei (akarati t6nyez6k): - tanul6sraval6 be6llit6d6s, -a fi gyelem risszpontosit6sa, - a megtanuland6anyag aktiv feldolgozdsa(t6mpontok kialakit6sa, ism6tl6s,a feliddzds megkis6rl6se). 2. A megdrzdsaz emlekezdsnekaz a folyarnata, amely a felejtds megakad6lyozisdraszolg6l. A felejt6s nem mechanikus,hanemvrilogat6.Az er6s benyom6sok,az 6rdekes,jelentosesemdnyekjobban megorizhetdk.Freud szerinta felejt6smotiviilt, p6ld6ul olyan dolgokat kevdsbdorztink meg, amelyek szegyenlrzettelt6rsultak, fgyszintdn az 6rzelmileg er6sentelitett anyag okozta izgalom is gyengithetia meg6rzdst.A megorzdsfontos feltdteleaz ism6tl6s.A felejtdsa tanuliistktivet6 els6 id6ben gyorsabb.Az els6 hat 6r6banhamarabbelfelejttink valamit, mint24 vagy 48 6ra ut6n. Ez6rt ismereteket. amig eldrjtik, hogy meg6nzzik a sztiksdges az ism6tldsreteh6taddigvan szi.iksdg, ezek lemegrijulnak, kapcsolatok ideiglenes l6trejdtt agyban a bevdsds soriin 3. A feliddziskor az hetnekpontosak6s pontatlanok.
34
A mozgilsi eml6kezet Bonyolult emldkezetimiik
35
A munkabiztonsdg szempontjdbdl a legfontosabb problimdk egtike az, hogt mikint lehet a ketirdnyil, finom idegkapcsolatokatminil jobban megszildrditanl. A balesetekj6 rdsze ugyanis 6ppen abb6l ad6dik, hogy a dolgoz6 nem tudja hirtelen megv6ltoztatni cselekv6s€t,azautomatikusan fut6 mozg6s megszakitiisautiln nem k6pes azonnal a megfelel6 konig6l6 mozdulatokat vdgrehajtani, megzavarodik,elveszti ldlekjelenldtdt. A gyakorlis hirinya miatt 6ppen azilyen finom kapcsolatokgyors ds biztos mtikdd6senem alakul ki, illetve a kapcsolatokmeglazulnak.Ha p6ld6ul risszehasonlidukegy olyan dolgoz6 munkej6t, aki megszakitrlsndlkiil ugyanaztfolytatja 6vek 6ta, egy olyan dolgoz66val, aki hosszabbkies6s utan l6t ism6t munkdhoz, azonnal feltiinik, hogy az ut6bbi tev6kenysdger6szbenkapkod6bb, r6szbenvontatottabb az elobbin6l. Ilyenkor az egyesismeretek,mozgilsemldkektudatos er6feszitdstigdnyelnek,a dolgoz6 mintegy keresgdli emldkezetdbena megfelel6 ismereteket,ugyanakkor ttirelmetlenn6 is teszi a bizonytalans6ga,s enn6lfogvaegyesmozdulatai elnagyoltak6s elsiettek, kcinnyenkiesik a munka ritmusiib6l, s mindez fokozza baleseti v eszlly eztetetts6gdt. Az emldkezet alapjitt kepez| idegkapcsolatokszilirds6g6nak foka mrls m6don is befoly6solja s dolgoz6 baleseti vesz6lyezetts6g6t. Az olyan dolgoz6nak,akinek mdg nincsenekszihirdan kialakult idegkapcsolat-rendszerei, nagyobb gondot kell forditania az egyes rdszmozdulatokra;mint a gyakorlott dolgoz6nak, s ez fokozott m6rt6kben pr6bdra teszi figyelmet.Ezdrt ha viiratlan vagy er6s ktils6 inger eltereli a figyelm6t, akkor cselekv6sekdnnyebbenkihagy, illetve t6vesencselekszik, ami balesetetid6zhet el6. Az ilyen dolgoz6 figyelmdvel kevdsbe tud gazditlkodni, ez€rthamarabbkif6rad, ami viszont a cselekvdsekirrinyitasanakidegkapcsolat-rendszerdre g6tl6n hat. Ennek k
36
filr
2.6.A k6pzelet A k6pzelet olyan megismerdsifolyamat, amikor mriltbeli drzdkleteink alapjrin fj kdpeket alko'ittero-t tunk' A kdpzeleti mrikciddsltltal az emldknyomok egyetlen,az emldkkdpekt
37
A kdpzeleti tevikenysdgnekfontos szerepe van e munkq biztonsdga szempontjdbdl is, mert a munkatevdkenys6ggyors, biztos, zdkken6mentesir6nyit6srlnakegyik alapfeltdtele. Nagy jelent6s6gti a kdpzelet, ha a munkafolyamatokban vriratlanul neh6zsegekmutatkoznak, vagy 6ppen vesz6lyfondsokatkell elh6ritani. Pdldilul a gdp mtikdd6s6benzavar 6ll be, vagy a krirnyezetrendellenesvilltozhsaveszdlyrefigyelmeztet. A vesz6ly elh6rft6saegyresztazon mflik, hogy milyen gyors, preciz, megfeleloenir6nyitott a cselekvdsm6dositiis, a figyelem, a gyakorlottsdg,a gyors reakci6kdszseg.Ezek mellett azonbanjelent6s szerepevan a k6pzeletnekis. Legtdbb esetben ugyanisa vesz6lynekcsup6njele 6rkezika dolgoz6hoz,p6ldiiul a szokott6lelt6ro zaj- vagy f6nyhat6s fornrrijriban.Ahhoz, hogy a dolgoz6 tudatositsaa jel 6rtelm6t, vagyis magiit aveszfllyt, mindenekelott ismerni kell az dsszeftigg6sta kett6 krizott. Az dsszefi.igg6s pedig legtdbb esetbenk6pszenien jelenik meg, vagyis a dolgoz6 tudatiibanhirtelen felmertil a jelzett vesz6ly,a hiba, a mtik
38 "llF&
3. A gondolkodfs6skommunikici6 3.1.A gondolkodfsfogalma,mtiveletielemei A ktilvil6g, a val6sdgmegismerdsea gondolkodasifolyamaf sor6n a pszichdsfunkci6ink kOztil a - mint ezt az elSz6ekb
A gondolkodfs miiveletei Analfzis: az a gondolkod6simrivelet,amelyneksor6n egy titrgyatvagy jelens6getgondolatiriton elmdleti vagy gyakorlatir6szeire,alkot6elemeirebontjuk.
39
Szintdzis:az analizis ellentdtesmiivelete. A r6szeketgondolatbandsszerakjuk, elvdgezzukaz alkot6 elemek kcizritti dsszefiiggdsekfelt6nisrit. Absztrakcid: elvonatkoztatils6ltal a val6s6gnakolyan tulajdons6g6temeli ki, amit a val6s6gt6l elv6lasztaninem tudunk (pl. feh6rsdg,szdps6g). iltaldnositds.' az elvonatkoztatrlskieg€szit6miivelete, amelynek segitsdg6velvalamilyen konkrdt adathoz iiltalinosabb adatot kapcsolunk (pl. u ddes fogalmiltoz hozzirendelhet6, 6ltalii.nosithat6, alkalmazhat6az anya,a gytimdlcs). Konlv et izdlds: az dltakinositdsellent6te. Osszehasonlitds: k6t vagy tdbb dolog, jelens6g tulajdons6gainakazonossdg6tvagy kiikinbriz6sdgdttrlrja fel. Rendezds:gondolkod6si miiveletiink soriin fogalmainkat egys6gesstruktrir6ba rendezztik valamilyen szempontb6l. A felsorolt gondolkod6si mriveleteket a gondolkodrlsmikrostruktrir6janak nevezzik. A gondolkod6s folyamatribana mtiveletek egymrisradpiilnek, mtiveleti sorok jcinnek ldtre. A gondolkodds,a tapasztalatds a gyakorlat bonyolult krilcsdnhatilsiibanvrllik lehetov6 a vil6g megismer6se.A tapasztalatokgondolatokathoznak l6tre, amelyekirjabb tapasztalatszerz6seknek vdlhatnak fondsaiv6.
A gondolkodfs jellemz6i - A gondolkodds lritikussdga, bfr6l6k6szs6g.Ennek f6 ktivetelm6nye: abbahagyniazt a cselekvdst, amir
40
Y
A biztonsdgos munlcaszempontjdbill az emlitettsaj6tossdgok helyeskombin6ci6j6ravan sziiks6g. pszichol6giai A feladatels6sorban az, hogya dolgoi6gondolkodas6tazadottmunkak6rfeladatainak megoldrisdra tegyiik alkalmass6. A kritikus -iehat a cselekvdsm6dositrisrit k6vet6- szituiici6 szemldltet6oktatriskeret6benval6 bemutatiisdval, az ismeretekrogzftdsdveln6velhetjtika gondolkodrisgyorsas6g6t egy adott feladatkdrben. A ki.iltjnbdz6cselekvd-si lehet6s6gek bemutat6siival 6s pedig el6segithetjiikaz 6ttekinthet6kdpess6gfejlesa6s6t6sI gondolkod6s hajld3::l*::l,srival KOnysagat.
3.2.A probl6mamegold6gondolkodis A probldmamegold6 gondolkodris rendszerintnemazzalkezd6dik,hogy egy realit6sr6lmit tudunk, hanem,hogy mit nem tudunk.Teh6ta gondolkodiista feladat, a kJrdds,valamilyenprobldmahelyzetinditja el. Amint a probldma ez megindftja gondolkod6si a tevdkenys6get olyk6ppen,hogy a probldm6valegy id6benryhertil, felldp6gondolk"od6situuitit,l" stabilitrisbamenjen6t, abba az egyensrilyihelyzetbe,ami a probldmamegielendse el6ttvolt. E gondolkod6sitev6kenys6g a probl6m6valrisszefiiggci ismereteinkfelid6z6s6velkezd6dik.Ezt kdveti az ismeretekrendezds",a-i nem.azadatok"gy;;di felsorakoztat6s6t jelenti, hanema megldv6 ismereteklogikai csoportosftisilt.Az adatokrelndezdse sor6nrijdheti.inkarra,hogy ezeknem eldgmegbizhat6ak,vagyissztiksdgessd v6lik a probldmaadatainakm6dosftrisa,, ";iii;;u irr'riiio lehetsdgess6 a probldmahelyzet megdrtdse, tn"g'frl"lo felismer6se.Ezt k6veti a feladatmegolddsdhoz sziiksdges, adekviitm6dszerekmegkeresdsJ. e -.gota6s m6dszer6nek kivrilaszkisrinril ,,fejben,' kell v6gigcsin6lniazt,aritmajd kdstibba gyakorlatbariakarunk kivitelezni.Fontos,hogyne r6gt6n gyakorlatban, ,,Pr6b-a--s-zerencse" alapjrin,hazardirozva cselekedjtink. Vagyisa feladatmegoldiis6taz el6bbfelsoroltgondolkoddsimtiveleiielemeksegitikel6. A gondolkoddsi mtiveletekfelhaszn6lls6t megkdnnyfthetjiik, ha a gondoratainkat pontosanfogarmazz,k*"g. A probldmamegold6 gondolkod6s ftigg a r".*.ly berillit6drisei6l: van amikor a be6llit6d6lanynyira merev,hogycsakegyfelemegoldrisrv6liink kivitetezhet6nek. Ez esetbena be6llft6drisgyengiti a probldmamegoldris6t. A szakemberek szerint az, aki k6pesa probldmamegold6 gondolkodrlsra: elasztikus,rugalmas,kcinnyenviilt szempol!9kat,a val6s6gnak rijabbdsrijabbmegoldds6t keresi. A probldmamegold6 gondolkodrisakaditlya,hogy egy-esek a problemat sokr6tii t1rgyiadatait mindig egy meghatey-291t rdgebbitapas!1la! attatiilnyitott cisszefiiggdsben l6tjak.A gondolkodds korldtia a megszokisbhl,egtoldatiliagtat fakad.nz iotteg a nevel6shib6ibankeresheto.Adatok bevds6sdre ttirekszenek, 6s ezeka ,,kocsinyomok" nehezitika probldmamegold6 gondolkodrist. Az rij szempontokmegl6t6sa sokembern6r teljesithetetren feradat. A probldmamegold6 gondolkodiisszakaszainyomonkdvethet6eka munkav6delmi szakember tevdkenysdgi ktirdbenis, p6ld6ulmi6rt fordulhatoitelo a baleset,milyen t6nyez6k motiv6lhatt6ka konkrdtbalesetmegielendsdt, az esetleges ismdtltiddsekrnity.n okokravezethet6k vissza. A munkafolyamatok jelentdkenyrdszdndla gondolkodris a cselekvdshez 6s az 6rz6kel6shez szorosankapcsol6d6formrlir6l van sz6,amire els
meghat6roz6valamennyi tenyezilt, 6s megfelel
42
al Si al
n
I a t
I
S
1 t
t l .t !
akkor a gondolat tartalm6valvan baj, hi6nyos,pontatlan az okfejtdsiink. Gondolatainkakkor viligosak, ha azok teljes sz6beli megfogalmazisa alakul ki. Aki miiarg zavarosan,kuszdn besz6l ds fr, annakgondolatmenete nem vil6gos. A gondolkodds logikai alaptdrvdnyei a gondolkodds legdltalinosabb risszefiigg6sei.Ezek a k
A gondolkodisform6i A fogalom az a gondolati forma, amely a trirgyak krizris, ldnyegesjegyeit tiikrrizi yissza. A szeml6letesmegismerdskorliitozottjellegti, a val6srignaknem mindenjelensdg€t lehet felfogni. p6ld6ul az elektromiignesestdrrtil vagy az elemek affinitrisar6l nem lehet szernldletiink, azonbanfogalmat tudunk alkotni r6la. A fogalom tartalma a fogalombanvisszatiikr
43
kortdt, a biaosftdkot,a kapcsol6t.Valamelyikcselekvdsiink sikerreljar, megtaldljuka hiba okiit, s ezilltalfjabb feladatkdnta hiba kijavitrisakdvetkezik,amelynekmegoldrisasor6nism6t rijabb k6vetkeztetdsek meriilnekfel. A k|vetkeztelis fj eredm6nyekkeresds6nek az eszkdze;az ismerett6laz ismeretlen,a feltriratlan ' fel6 halad6gondolkod6si miivelet. Az emberigondolkodiisnem kdpesarra,hogyegyszerre teljesenhti k6petalkossona realikisr6l. Az igazsilgranem azonnalbukkanunk16,hanemfokozatosankozelitjiik meg azt. S ltt egy rijabb fogalmatkell bevezetntink, nevezetesen a hipot6zisfogalm6t. Hipotdzisa tfugyakosszefiiggdseinek olyan k
3.3.A kreativitds A kreativit6sa latin creare= alkotni, teremtenisz6b6lered.Brir a kreativitiisolyan r6gi, mint magaaz emberisdg, ajelensflgetazut6bbi6tfvszisadbancsaka sz6pmrivdszetre vonatkoztattiik,6s csaka zseniknek,a rendkiWli embereknek tulajdonitottiik. 1950-iga kreativitristertiletdnsz6rviinyoskutatrisokfolytak.Els6sorbana technika,azipar nagyartinyufejloddsevetettefel a kreatfvtud6sok,kreatfvemberekir6nti igdnyt,6s ezfellenditettea kreativitasttdm6j6valkapcsolatos pszichol6giuvizsgilatokat.A pszichol6giaikutatrisokfelfedeztdka kreativitiissokoldal0s6git, azt,hogyannyifelekreativitdsvan,atr6nyf6leemberitev6kenys6g, hogy'a kreativit6smindendletkorbands kultur6banjelen van.Az 6rtelmezdsek tdbbsdgemegegyezikabban,hogy a kreativitiisnakmag6bankell foglalniaaz rijdonsrigelem6t.A kreativteljesitmdnyekrijszeni egydnivagy tiirsadalmimegoldiisokhozvezetnek.A kutatasokalapjankijelenthetji.ik,hogy mindenkreativfolyamatotaz a kdpessegalapozmeg,hogya kordbbanelszigetelttapasztalatok ktizdtt kapcsolatokat tal6ljunk,amelyekrij elk6pzel6sekk6nt, jelennekmeg. produktumokk6nt GuilfurdJ. P. amerikaipszichol6gus dsszehasonlftva az intelligencidta kreativitrissal, arraa feljutott, hogymig az intelligencia6s a mdrds6tszolg6l6intelligenciatesztek ismerdsre a konvergens gondolkod6sra korl6toz6dnak,vagyisaz emllkezdsvagy az rijrafelismer6s, s nem a felfedez6sk6pessdgdre, addiga kreativit6sban jritszikszerepet. gondolkod6s a divergens A divergensgondolkodriski.il6nb0z6irrinyokbatdrt6n6gondolkodrist, kiildnbdzomegolddsilehet6sdgek jelenti. keres6s€t ToruanceP. amerikaipszichol6gusvizsgrilatokatv€gzettarravonatkoz6arr, hogy milyen 6sszeftgg6s vanaz intelligenciadsa kreativitaskdzdtt.Vizsg6latieredmdnyek - amelyeketsziimosamerikai 6s magyarvizsg6latis alitrlmas^ - azt mutattiik,hogy a kreativit6s6s az intelligenciak6z6tt alacsonya konel6ci6.Magasintelligenciaszint nemfeltitlentil jfu egyi,ittmagasszintrikreativitrissal ds forditva,b6r a kreativit6shozegybizonyosintelligenciaszint szitksdges. Torrancetanul6katvizsg6lt meg az 6ltal6nosiskola minden korcsoportj6ban ds meg6llapftotta,hogy a legintelligensebb
FT;F
gyermekek ktiztil csak kevesen igazin kreativak. A kreativitris tehdt nem helyettesithetiaz intelligenciiit, a k6t fogalmat kiildn kell kezelntink. Guilford a lqeativitds faldorait a k1vetkezdkbenhatdrozta meg: * fluencia (kcinnyeds6g):u a k6pess6g,hogy meghatiirozottkrirtilm6nyek kdzritt szavakra,gondolatokra, asszoci6ci6kra, kifej ezdsekreeml6kezzink; - /lexibilitds (hajl6konysig): az elraktilrozott inform6ci6k 6talakit6sa, probl6ma a adekviit megk0zelit6se; - originalitds (eredetiseg):az a kdpess6g,hogy a dolgokat mriskdppenkissuk, t6voli asszoci6ci6kra legytink k6pesek; - elabordcid (kidolgozottsrig): az a k6pess6g,amely lehet6v6 teszi, hogy az adott inform6ci6k alapj6n feldpitsiink egy strukturiit; - szenzitivitds(6rzfkenysdg): az a k6pessdg,hogy a probl6m6kat felfogjuk, a ktilviliggal szemben nyitottak legyiink;
- dtftgalmazds:az a kdpessdg, hogy egytirgyat vagyannakegyrdszdtm6sk6ppen interpretilljuk mint kor6bban,s egdszen fj c6lokrahaszndljukfel. A kreativitrlssalfoglalkoz6vizsg6latokkitdrneka kreatfvemberszemdlyis6gjegyeinek taglakis6ra. A kreativ egydnd,ntudatos, magabiztos, magas6n6rt6kel6ssel rendelkezik,nonkomformista,a megszokott6lel tud tekinteni;a kiilvikiggalszembenfog6kony,intellektudliskfv6ncsis6g jellemzi.
3,4.Az intelligencia Az alapsz6a latin nyelvekb6l keriilt ifi az eur6painyelvekbe. Az intellegereige jelent6se: felfogni, meg6rteni.Ebb6l ercdaz intelligencia: megismenik6pess6g,drtelem. Az intelligencia fogalma nem tisztitzottmind a mai napig a tud6sok kriz6tt. A leggyakrabbanhasznillt intelligencia drtelmez6seka k
45
Az IQ, az intelligenciahdnyados egyszenim6donpr6b6ljameghatrlrozni egyadottpopul6ci66tlagosintelligenciaszintjdt dletkoronkdnt. Az intelligenciamdr6svoltak6pp.nn.* 6ll mrisb6l,mint intellektu6listeljesitm6nyek6rtdkel6s6b6l, a megoldasgyorsas6ga 6s heiyess6ge alapjrin.A vil6g ktiltinbtjz
3.5.A kommunikfci6, metakommunikfci6 A kommunikrici6az emberekkdz6tti inform6ci6csere eszkdze.Ket tisszetevoje van: a verb6lis (sz6beli)kommunik6ci6 6sa nonverb6lis kommunik6ci6. A sz1belikommunikici|a nyelvhaszndlat6val, a beszddsegitsdgdvel tcirtdnikds legtdbbszor olyan inform6ci6kattartalmaz,amelyeketsz6nddkunkban 6ll m6sokkalk6z0lni.Az emberrdv6l6s folyam6na beszddelsodleges funkci6jaaz emberekkdzdtti egytlttmtikddds megteremtdse, a munkatevdkenysdg megszervez6se volt. A beszddlehet6vdteszi a kollektlvtapasztalat 6tades6t, c6lok kitrizdsdt, az ismeretek nemzeddkr6l nemzeddkre val66tad6s6t. A beszdda gondolkod6s sz6belimegjelen6si form6ja,b6r a gondolatdsa beszdltnyelvnemteljesenazonos.Gondolkodds kdzbenugyanisolyangondolatokis felmeri.ilnek benntlnk,amelyeketnem tudunkm6soksz6milradrthet6vdtenni,szavakba6nteni. Gondolatainknak szavakban val6kifejezdsiszinvonala a verbaliz6ci6s kdszsdg. Ez fiigg az egy6n ertelmiszinvonal6t6l, mtiveltsdgdtol, iskolazotts6g6t6l.
46
.!ilF
A nonverbdlis gyak'ran nem sziinddkosak ds eltdr6ekis lehetneka besz€d, .kgmmunikacihformdk tartalmrit6l ' Ez a jelz€srendszer egydnenkdnt viitoz6,ugyanis_ nincsegysdg.,.gy.^6nyes jelrendszere'A nemverbiiliskommunikrici6dszleldse nem tudiios, de_t6nye 6itoiyitnut6, mert vagy azonnal, vagykds6bba viselked6sben kimutathat6avillaszakapottkommunik6ci6ra. A nem verbdliskommunikrici6kdrdbetartoznak:a mimika, a tekintet,a hang sajiitossiigai,a gesztusok, a testtartiis6sproxdmika. A mimikaaz atcizmainakmozgisardvdntiikrrizi az erzelmiiillapototokat. Tudatosanis iriinyfthat6 ds bizonyoskultrirkcirtikben errevonatkoz6anszigoruszabdlyokvannak(pl. diplomatiik, bir6 "p6ker-arc")'A mimika nemcsakmiisembereknek szil, az arcakkoris kifejezi az egy1nlelki,llapotiit' kdzdrzetdtha egyedtilvan.Ez-attikrdzo funkci6jaaz, amelylehet
ffl]l itmit#:Htff.,
tilrsasdgi dsnyilviinos tavoisagokat kulonitel,mindegyiklen esy-esy
A bizalmastiivols6g.intim viszonyttetelezfel,mig a nyilvanost6vols6gismeretlen emberekkcizdtt 6ll elci'Ha kdt.emberviszonyaszorosabb6 vrilil, aklor a k
NLP (NeuroLingvisztikusProgramozis),olyan rendszerelvri, gondolkod6simodell 6s m6dszer (RicharBandler6s JohnGrindler),ami jtiv6, azazcllorient6ltm6donigyekszikrij alkalmazkodrisi formiikat,magatartrism6dozatokat kialakftani. A metakommunikrici6 A nonverbdliskommunikrici6kutatiisrira 6ptilvekialakultegysaj6toselm6let ezenk1zlesiformrik emberijelent6s6gdri|l, ez a metakommunikdci6s elm6let.E szerintaz emberikommunikaci6rilland6 6s sziiksdgszeriien k6tszinttifolyamat.Az egyikmindig akaratlagos, sz6nd6koskommunik6ci6,a m6sik akaratt6lfiiggetlen,spontiln,gyakorlatilagvisszatarthatatlanul auton6m.A k6t szint egyidejiileg ds egymiisravonatkoz6m6donhordozz-aaz informici6kat,a kommunikativ,,tizenet,, b6rmely egysdgdtis vesszi.ik, az mindig k6tritegti,az egyikdirekt,szavakb6lrill6 vagy szaval.,ralefordithat6, miisik indirekt.A szavakralefordithat6rdsztszoktilklexikrilistartalomnakis nevezni,mivel ez irott formiibanis kifejezhet6,vagyisfiiggetlenithet6 a besz6dformaijegyeit6l. A metakommunikrici6 a direkt kdzldstartalmakat megerdsitheti vagy pedig ellentmondhatneki. Ha me'gertisiti, akkorezzelakdzldstartalmakat nagyonhatdkonnyri teheii,az ellenttnondiisos viszont elvesza hatris6b6l.Ha a metakommunikdci6 megenisitia verb6lisk6zl6st,akkor a kommunik6ci6t kongruensnek, ellenkez6esetbeninkongruensnek mondjuk. Ez a jelensdgnaglonfontos a propaganda,a rdbeszdlds,a befolydsoldstertiletdn.
48
-,r'!!tlllt*
4. Az drzelmekfogalma Az 'rzelmek mint pszichikus folyamatok - Iegyenekbrirmilyen okb6l keletkezriekds brlrmilyen fajtrijriak - mindig viszonyuliist fejeznek ki, azemtemek mils jelensdgekhez emberhez, t6rgyay,hoz, stb' val6 szubjektfv viszonyuliisait.Amig az el6z6ekbentiirgyalt megismer6Jirotyu*ut ok azi tariak fel, hogy milyen a ktilvil6g, addig az lrzelmek azt a viszonyt ttikrdzik, hogy sziimunkra milyen jelent6s6ggelbirnak a dolgok, a ktirnyezet,az emberekstb. Az ember 6rzelmei azonbannem csupdna kiilvil6ghoz, awrak hatiisaihozkapcsol6dnak,hanem sajrlt szem6lyehez,tev6kenys6 gehezis fiizodnek. Az 6rzelmekszorosankapcsol6dnaka megismerdsliez. Az ember viszonylagkev6sdrzelmi reakci6valsztiletik, ezek is els6sorbana biol6giai sztiksdgIetekkel fiiggnek Az elet folyamrin tanuljuk meg az 6rzelmeket, s azok az egyenfejl6d6se 9tf:. soriin valnak mind differenciriltabb6. Az lrzelmek jellegzetess6ge polarit6s. a Enn6lfogva az erzelmek ellentdtesvdgletekk
Az 6rzelmek 6s az idegrendszer Az 'tzelmeketdppenrigy, mint m6slelRijelens6geketaz idegrendszerhordozza. Az idegrendszerbenv6gbemen6lelki tortdndseket, mint dletjelensdgeket u tloUUi.ttel egyiitt 6s
49
Az erzelmek szabdlyozdsdbana nagyagybanlev6 k6reg alatti limbikus rendszer figyelmet drdeml6 funkci6t tdlt be. E rendszer fiziol6giiljfunak felt6r6sa mdg jelenleg is folyik, ebben magyar kutat6k is szimottev6en r6szt vesznek. M6r eddig is meg6llapitottdk,hogy az ember erzelmi reag6l6s6ban,szabitlyozisdbana limbikus rendszernekdtinto a jelentosdge.Ha az agykdregvalamilyen betegs6gvagy roncsol6d6sk
4.1,Az 6rzelmekmotiv6l6szerepe A k6rd6saz,hogy mik6ppeniranyithatja a cselekvdstazdrzelmi 6llapot. Az eddigi kutat6sokmegrillapitott6k,hogy norm6lis esetbenazagykdzpontt6l amozgat6 szervek fel6 a cselekvdsiutasft6sokcsakk6t felt6tel egytittesmegl6te esetdnindulnak el. Sztiksdgeselthezaz rin. kognitiv ingerlds (erzeklet,emldkkdp vagy gondolat) 6s egyazonid6ben ugyanarraa t6rgyra vonatkoz6 tisztdn
Lz firzelmekrendszerez6se A klasszikusl6lektani iskol6k az enelmeket: o erejtik 6s tart6ssilguk, o polariziiltsSguk(pozitiv-negatfv,feszit6-felold6)ds . t6rg)'nk szerint osztiiyozzfik.
50
Yltil'
Noha ez az osztirlyoziismegkdnnyiti az lrzelmek iittekintdsdt,de ugyanakkor rltfed6stis eredm6nyez,6s a jellegi.ikbenktilcinb
Az frzelmekosztdlyozasa erejiik 6start6ss6gukszet'ftrt
Az erzelmek osztiiyozrisaerejiik 6s tart6ssrigukalapjrin bizonyos fokig mesters6ges kateg6ri6kat teremt. Az {tzelmek ugyanisilyen szempontb6linkdbb folyamatossort k6peznek: - nagyon gyengemozg6sft6minimum 6s nagyon er
5l
Az 6rzelmekosztilyozilsabiol6giaifunkcirijuk szerint Ez az osztiiyozdsaz 1rzelmeket fejl6d6stdrt6netileg tekinti 6t,6s ezitltaltdbb,mint egyszeriikategorizal6s; betekint6stengedaz irzelmekkeletkez6si 6smrikdd6simechanizmus6ba. Az irzelmeketbiol6giaifunkci6ikszerinthriromf6 csoportbasoroljuk: - menekill1,kikertilci,eltdvolod6viselkeddst kivdltddrzelmek(f6jdalom,felelem,undor), - az aktlv elhdrfti, tdmaddstkivdlt6drzelmek(harag,diih agresszi6), - kdzelitdst,megszerzdst, megtartdstkivdtltddrzelmek(vonz6diis,vrigy6sehhezhasonl6k). Fejl6ddstdrt6neti szempontb6l ezekkdziil ktildn
4.2. K6m iai szabillyoz6szbels6elvilasztrisri (endokrin) mirigyek rendszere Amig az egysejtriekn6l,de m6g a primitfv idegrendszerti gerinctelenekn6lis az dletmrikddesir6nyitiis6bana f6 szerepeta vegyi organizilliisjiitssza, addig a magasabbrendtidlolenyeknel azidegrendszerszab6lyg1za,integrilja aszervezetmiikdddsdt,illetve alkalmazkod6sifolyamatait. Azidegrendszermellett azonbanmegmaradta vegyi szewezls is, amely az idegrendszenelp6rhuzamosan, de annak aliirendeltenmtiktidik. A bels
52
A hormonokspeci6lis(fajlagos)hatristak,valamennyitspecifikussejtek(szervek)termelik. Ezek bizlositjrik az egyesszervekkdztitti egyiittrnfikod6st, ugyanakkorrdszt veszneka szervezetnek a ktilvil6ghoz val6alkalmazkod6sban, tov6bb6a fajfenntartisban. A belsdelvdlaszttisilmirigtek szoroskapcsolatbandllnak az idegrendszeryel.Abels6 elvril aszt6sf mirigyek rendszere(endokrinrendszer)6s az idegrendszer (neuioendokrinrendszer)k6lcs6nhat6saintegriiljamagasabb szintenaz eg6,sz szervezet mtikoddsdt.A kapcsolatk6tiranyu:'amirigyekben lev6 kemoreceptorok fel
53
5. Az akarat Mig az iillati cselekvdsbena kiilso ingerek ds a belsd kdsztetdsekjritszanak szerepet, addig az emberi cselekvdskiv6ltrls6banbonyolult pszichikai folyamatok j6tsz6dnak le. Ezek kriziil az egyik legfontosabb az akarat A pompeji katona tudta, hogy elpusztul, de nem menekiilt, nem hagyta el tirhelydt, mert nem akarta. Az akarat olyan specifikusan emberi pszichikus folyamat, amely ldnyegdbena masodik jelz6rendszerneka lelki mtikcid6sekegeszrendszer6tcisszefoglal66s vez6rl6 funkci6ja, az egydncselekvds6t kdzvetlen0l meghat6rozza.Legfontosabbmozzanata:a cselekv6snekds a cselekv6seredmdny6nek k6pzeleti,gondolati el6revetit6se,minek kdvetkeztdbena cselekvdstervszeni,c6ltudatos, szoci6lisandetermin6ltlesz. Az ember cselekv6s6nek el6kdszftdsdben mdg bonyolultabbfolyamatok vesznekr6szt. Miel6tt cselekszi.ink,felelevenednekbenntink a tev6kenys6glebonyolit6shoz sztiks6gesismeretek, m6rlegeljtik a cselekvdsritj6ban 6116nehdzsdgeket,6s lektizddsdnekm6djait, tehiit gondolkodunk,k6pzelettinkkel felmdrjtik a cselekv6skcivetkezm6nyeitstb. E bonyolult lelki tdrtdndsbenvalamennyi lelki mtikddds r6szt vesz 6s ez minden emberi tevdkenysdg alapja,az akarati cselelwds. Az akarcti cselekvdsn6lmegjelenik egy fontos t€nyezo,a motivum. A motivum cselekvdsrek6sztet5bels6 indit6k, olyan erzelmi tdlt6sti mozgat6,tcirekv6sit6nyezd, amely hozzi$6ru1atttoz,hogy az egy6nmegszabjaviselkedds6nekc6lirilnyoss6g6t.Ez az adott kcjrtilmdnyek kcizdtt, az adott id6pontban a kdzponti idegrendszerdominrins ingere, amely alkalmas arra, hogy az egyensziiksdglet6tkieldgitse. A sztiks6gletlehet organikus, azaz els6dleges(pl. szomjris6golt6sa). Lehet azonbantiirsadalmi, etikai, kultur6lis stb. Az akarati cselekv6stelcik6szit6bonyolult lelki folyamatok a cselelwdsmotivdci1i, a cselekv6smozgat6 tdrekvdsekpedig mottvumok.Egy-egy emberi cselekvdshrltterdbensokr6tti motiv6ci6 6llhall.Eg iddben esetlegkdt ellentdtesmotlvumjelentkezhef,amelyek krizdtt az embernekvdlasztania kell. P6ld6ul munka kdzben az elffuadhshat6s6ramotivum a pihen6sreval6 tdrekv6s, de ezzel ellentdtesmotivum a k
A c6ltudat6sa cselekv6s tudatossdga A c6ltudatoss6g donto szerepetjAtszik cselekv6seinkelokdszftdsdben ds vegrehajt6sriban. A c6l az, amely a lelki folyamatok egeszsorilt egy bizonyos meghat6rozotttev6kenys6glebonyolit6srinak szolgrllat6baiilitja. Az embertev6kenysdgdben egy idcibenki.il6nbdz6c6lok hbtnak.A munkatev6kenys6gsordncdl lehet a nagyobbmdrt6ktianyagi,erkdlcsi elismerds,de c6lunk magaa j6I vegzett munka is. E cdlok ismdt miis c6lokkal vannak kapcsolatban;keresetiinkbolbritort, ruh6t akarunk venni stb. Cdljaink tehilt mintegy fogaskerekekkdnt kapcsol6dnakegym6sba,mindencdl visszahata
54
'w'
mdsilcra'is ezenkereszttilaz ippenfolyamatban levd munkamilveletkdzvetlencdljdra, annak eredmdnyeselvigzdsire. A k6rd6s: mi v6lhat c6ll6, mi klpezi cdljaink tartalm6t, ds hogyanjdnnek azok l6tr.e? Aviiasz: cdlld vdlhat minden olyan sziltrsdgl,et t[iny, amely az embei-61 a- kr)rnyezethatdsa, a nevelds f nyomdn kialakuk. Alapvet6 dlettani sztiksdgleteink (pl. M evds,az alv6s,u *harkoa6s) kiel6gft6sdnek m6dja, a tdrsadalmi kcirnyezethatrisaaz igdnyeii egdsz sorii hozza l6tre,'feltetelezi. amelynek kiel6gftdse viszont a tiirsadalmi tev6kenysdgkiildnbrizb iormdit, Jsrisorban a munkiit Ez viszont ism6t rijabb igdnyek fondsilv6 v6lik, pdlddul a jobb lak6s, a szebb
55
kialakult ldtelessdgirzet, erkdlcsi elvek befolydsoljdk Az ember munkabiztons6gi intizked6sekhez val6 viszonyullsdt tehiit nemcsak a munkdhoz val6 viszony'inak eglsze hatfuozza,meg, hanem a lelki folyamatok ds azok egylni sajdtoss6gainakaz a bonyolult egyiittese, melyet egyetlen sz6val szemdIyi sdgnek nevezld.r:/r..
5.1.Etikai szabilyozils A jogi 6s ttirsadalmi €rtelembenfeddhetetlenemberekjelent6s r6sz6rol sem mondhat6 el, hogy az erkdlcsi szab6lyokmarad6ktalanulbedpiiltek volna a szemdlyis6giikbe.Az egydn6s a tiirsadalom fejl6ddseszempontjrib6laz erkolcsi szab6lyozlsnakkit szintjit ktilonboztetjtik meg: - heteronomerktilcs 6s - auton6m erkcilcsszintj6t. Mind tarsadalmi,mind egydni fejl6dds szempontj6b6la heteronhmerln;lcsjelenti az alacsonyabb szintet. Tdrt6netileg a ulrsadalmi termelds 6s az ezen fel6piil6 kultirra min6l kor6bbi primitivebb fejletts6gi szintj6re tekintiink vissza (pl. tiirzsi kdzcissdgek),ann6l egy6rtelmtibbenl6tjuk drv6nyesiilni az erkdlcsi heteron6mi6t. A heteron6m erldlcs jellemzdi: i - az erkdlcsi norma kivtilrdl jav6, teh6taz egydnkOrnyezete6ltal feldllftott; - az erkdlcsi magatartiisinorma afi)lirendelt interperszonilliskapcsolatokkdr6b6l ered; - az erkdlcsi ,j6" fogalma azonosa kiviilrdl ds feltilrfil ered6nonna megtartiis6val,azaz az engedelmessdggel, - az erkdlcsi ,,rossz" fogalma viszont mag6ba foglalja a kivtilr6l 6s feliilr6l szixmaz6 erkdlcsi normdk elutasftasrit,Maz az engedetlensdget;az erkdlcsi normiik racionalitiisrlnak bir6latfut vagy k6ts6gbevon6s6t; aszabillyt ad6 ftil6rendelt kapcsolatokkompetenci6jrinakk6ts6gbevoniisiit. El6z6ekb6l kdvetkezdenismeretlenaz egydnierk\lcsifelel1ssigdrzet 6lmdnye. Az ember iletdben a gtermekkorban mig a heteron6m erkilcsisig, azaz a kiviilrdl irdnyitottsdg a jellemzS, amely a kb. 9 dves larthl fokazatosan dtmegt erlqilcsi autondmidba. Felndtt korban az erkdlcsi heterondmiaregresszi6nakmin6sithet6.Mordlis regresszihnaktekinthetd a tdrtinelemben, ha eg,t tdrsadalmi berendezkedis laivetkeztdbena feln6tt lakossdg az erkdlcsi heteronhmia szintjdre zuhan vissza.Kdzismert a fasiszta hdborits bilndsdk videkezdse,miszerint nemfelelflsek teneikdrt, mert ,,parancsratettdk". Napjaink erkilcsi tdrelwdseiarra irdnyulnak, hogt az erkdlcsi autondmia vdljdk domindlivd. Az erkdlcsi autonhmia sajdtossdgai: - a magatartis bels6 szabdlyozdsit,az erkillcsi norma beliilrdl jdvo k6sztet6svagy tiltds; - az erkOlcsi,j6" min6sit6sea sajdt mordlis drtdkorientdcii f5nyebenkeriil megitdldsre; - a btin a sajdt erkblcsi normdkmegs6rt6setjelenti, megs6rt6sebrintudatotokoz; - a ki.ils6kdveteldseket6s tilt6sokat lvitikailag drtdkeli; - kialakul az individuiilis erk
56
*'!tF
6. A szem6lyis6g fogalma A szemdlyisdgfogalmdnakmegragadiisareg6tafoglalkoztatja mind a k6znapi, mind a tudom6-
szemdlyisdgkutat6ssal kiildnbcrz
wEJ
u v.-6lyirdg pszichikuri,i*dny.zenisdgeit. A sokfele magyariz6 elv mindegyike ana t
zett,azonbannemalakultki egys6gesen elfogadottszemdlyis6gdefinici6. Az alSbbiszemdlyis6g-meghat6rozlst tekintjtikolyannak,amelya leginkribbalkalmazhat66s drtelmezheto:
- t,A szemdlyisdg azon pszichofizikai rendszerekdinamikus szervezoddseaz egylnenbelil, amelyek meghatir ozzik jellemz6 viselkedds6t6s'gondolkod6s6t.,'(A p I t or t) Minden emberszuver6nszem6lyisdg, saj6tosjellege van, s ez mindenki m6st6lmegktikinbdzteti. Az ember szemdlyisdgeegyrdsztgenetikusanmeghatirozoit, milsr6s zt az otkrjnilvevri szociiilis tdr formrllja. Az emberi szemdlyisdgaz 6rdkl6tt tulajdonsdgoktalaidn a k,rnyezeti ds nem utols^sorban a tdrsadalmi nevel' hatdsok \sszessdgekdnt alakul t t asqeifia* tovdbb. Domin6l6 szerepea neveldsnek van, amelyet tdrsadalmi tdnyezdkdetermindlnak.E hatrisok eredmdnyekentazemberi szerndlyisdg sziimtalan,egym6ssalkdlcstinhatrisbanlev6 tenyez6b6l6116clsszetett egesz.
6.1.Szem6lyis6gelm6letek A Gandlosz'Hippolcrattiszvdrmdrsdktetitipol\gidja az egydn6rzelmi reagriliisainakjellege, erossdge 6s hatdkonys6gaalapjrin kiilcinbdzteti meg az embereket. E tfpusokat a-naiv materialiimus jegydben mintegy 2400 ewel ezel(httalkottdk tnig, u testnedvek dominanci6ja ds a vdrm6rs6kletk<jzcitt keresvecisszefiiggdst. E tipol6gia a kcivetkez6tipusokatkiildnbdzteti meg: - a szangvinikusember drzelmeire viszonylag nagy intenzitrisjellemz6. Ugyanakkor az erzelmek gyorsan keletkeznek 6s hamar elmrilnak. Erzelmeii6l szivesen besz6l, de Jselekvdseibenez nem realizdl6dikkell6kdppen.Altallban optimistadsj6l alkalmazkodik. A monot6ni6trosszultoler6lja; - a kolerikusok drzelmei eroteljesek ds tart6sak.Ingerl6kenys6g,robban6konysrig6s fokozorL dominanciiiratdrekvesjellemzi. Energikus,cdlratriro,ennek sorrin agresszfwii viilhat. J6l fejlett kritikai drzdkkel rendelkezik; - a melankolikusemberalaphangulata szomortisiigbahajl6, neh6zkesen,lassanreagiil. Erzelmi mdlyek 6s tart6sak, azonbanezeketkevesbemutatja ki. A gyorsan vdltozok6rtilmdnyekheznehezen kdpesalkalmazkodni; - a flegmafr'tzstfpusti embererzelmilassankeletkeznek6s alacsonyh6fokriak.Nehezeningerelhetok, ingerkiiszcibtikmagas,reakci6jukgyenge.Jellemzor6juk a kitartas ds a lassritemp6. Ezek a tfpusok termdszetesen ,,tisztdn"nem jelennek meg egy-egyemberben,inkiibb an6l besz6lhettink,hogy tirlnyom6anjellemzo egy-egyreakci6m6d. A konstituciondlis antropol6giai irdnyzal tipusiinak kidolgozris ithozE. Kretschmer ndmet pszichiiiter az elmebetegekmegfigyel6sdvel, v6rmdrsdkletids testalkatiadataikfeldolgozrisiivaljutttt el.
57
Kretschmer pusokatirta
kiterjesztettea lelkileg egdszsdges emberekreis. igy a k6vetkez6ti-
Testalkat
Lelkialkat
Piknikus alkat: domin6l6 a testsfly, hizdsrahajlamosr6vid pilrn6s vegtagok,g
Ciklotim: nyilt, kedves,felhangolt,j6 szewezo,kapcsolatteremt6,flirsas6gkedvelti, mozg6kony,szereti az 6let0rcimeit.Harnardtihbejdn, de gyorsanlecsillapodik.
Leptoszomalkat: domin6l a testmagassilg,vdkony, hosszirvdgtagok, csontosujjak, er6teljeshaj ds sz6rnciveked6sjellemzi.
Skizotim: 6rz6kenysdg 6s htiv6sked6ly, z6rk6zott,viszszahfz6dS,lelkiikben hasadiisvan: az egyik r6szirt6l,a m6sikmegfigyel.S6rt6d6keny, hajlithatatlan,nehezenengesztelhet6. A motorikum gyakraninadekviit,visszafogott, merev.
Atletikusalkat: uralkod6testmdreta mellkast6rfogat, er
Viszkizus: lassf, nyugodt, kiegyensrilyozott.Nehezen hozhat6ki a bdketrirdsb6l, de ha ez megtdrtdnnik, pusztit6indulatoserejti.Akarati6letefejj6l feltaldljamalett. Szorongatott helyzetben gdt.A mozgdslassri.kim6rt,robusztus.
Kretschmerelmegy6gyiisz volt. Ugy takilta,hogy a testalkat6s az elmebetegs6gek egyesvilfajai kdzcittdsszeftiggds van.A piknikusokcirkuliris (m6niris-depresszi6),.a leptoszomalkatfak skizofr6ni6ban, elmebetegs6gben, az atletikusok pedig epilepszi6spszich6zisbanbetegednekmeg. Kretschmerszerintamint k6ros 6llapotbanmindenegyestestalkatmeghatinozott elmebetegs6ggel p6rosul,rigynorm6lisesetekben jellemzi. meghat6rozott temperamentum Kretschmertipustanaaz5rt nlpszerti,mert segitsdgdvel a lelkialkatraviszonylagkcinnyenlehet ktivetkeztetni. Hib6jaazonban az,hogyegyoldahi,csaka biol6giai-fiziol6giai t6nyez6kre 6pit,elhanyagoljaa nevel6s,a kdrnyezethat6srinakszerepdt,tov6bbiicsupiinmennyisdgelt6rdstfelt{telez elmebeteg 6snorm6lisemberkrizritt. Kretschmer tipol6gi6jakdr0li vita mindmitigtart.Bir6latk6nthangzikel az is, hogytipusaitaz 6tlagn6pess6g vizsgrilatakornem lehetettegy6rtelmrienmegtal6lni,az illtala ismertetettvon6sok jelentkeznek. egy-egyegy6nen beltilkeverten W. Sheldonamerikaikutat6 eg6szs6ges emberekkcirdbenvdgeztevizsgiilatait,6s egy a testre (szoma)vonatkoz6tipizdl6sieljar6stdolgozottki, amelyaz emberifizikumv6ltoz6sainak elktilcinit6s6redsosztdlyozilsdra nyujt gyakorlatias m6dszert.Az illtalaleirt tipusoka kdvetkezok: - viscerot6niiis, - szomatot6ni6s, - cerebrot6ni6s. jellemzo. Szeretia kdnyelmet,a fdnyizo A viscerot6nidsraaz eglsztest 6ltal6nosellazults6ga j6tszikeletdben. kornyezetet, a puhabritorokat, a puha6gyat.Az ev6sfontosszerepet Szivesen vesz
58
rdszt tdrsas tisszejdveteleken,6s j6 hangulatot kelt. Sok ember iriint mutat meleg 6rdekl
59
Freud gy6gyit6 m6dszerdt,a pszichoanalfzist(ldlekelemzdsa tudattalantartalmak felszfnre hoz6s6nakcdlj6b6l) manaps6gis alkalmazzik a neurotikus,szorongdsosk6resetekgy6gyitris6ban. Freud tanitvinya ds bardtja C. G. Jung, egy miiig is hasznillt tipol6gia megalkot6ja. E szerint az embereketkdt tipusba lehet sorolni. Az egyik csoportbaaz extrovertdltak tartoznak, akiknek fti motiv6ci6juk a kiilvildghoz kapcsol6dik, az introvertdlta&pedig azok, akik csak saj6t szubjektumukt6l hagyj6k vez6relni magukat. Ezen tipusok elkiil<jniildsem6r gyermekkorbanelkezd6dik 6s a trirgyakhoz val6 viszonyb6l lehet meg6llapitani.Az extrovertrilt gyermek nem fel a tilrgyakt6l, bizalommal 616s mozog kcizdttiik, sokatjrltszik 6s ebb
!
Az oroszpszichokigiai iskolfk I. P. Pavlov szdzadunkels6 dvtizedeibenideg6lettanikutatiisainyom6n az idegrendszerifolyamatokjelleg6reepitve 6llitotta fel tipustanAt.Az idegfolyamatoker6ss6ge,gyorsas6gaes az ingeriilet 6s g6tl6segyensrilyaalapj6nmegkiilcinbdztet: . eros-gyors-kiegyensrilyozott o eros-gyors-kiegyensrilyozatlan . gyenge-lassir-kiegyensrilyozatlan o eros-lassri-kiegyensrilyozott tipusokat.
60
"r14nF
Ezek a tipusok hasonlithat6ka hippokratdszitemperamentum szerintiosztiilyoz6shoz,de azzal -J
ffT:j1T1"1;--.u-:ig::?.",t:-11t,-
vuse.'vo,
sv
g&ql
idegrendszer velesziiletett sajritossiigaira dpiit,rin.genoripus,. vysr,
srr.
6e
r tlta al/u.t.
feyotin.rj1:,vagyfsszerzetttulajdonsagok szerint is tipolo1,1""t:"^:T,:^otll].lttyl:"9gt1.ltt2. gizal.Az elsci, illetveamrisodik j elzlrendszei trilsrilya, ;;r*il;;t;;1fi;A [jiii.r.),
- nfivdsztipust:az elstijelz
A szem6lyis6gfej ltid6s6tmeghatir oz6 t6nyez6k
A szerndlyisdg fej Ioddsdbenhiirom tenyezbj ritszik szerepet: o az
6l
A kcirnyezetazonbannem statikus 6s nem v|,gzetszeruendeterminitlja az egydnt, mint ahogyan azt egyeselm6letek feltdtelezik, hanem r6szint a kd,rnyezetis v6ltozik, r6szint az ember is viiltoztatja a krirnyezetet,az.aznem passzfvalanyaa k
62
"lF
meretszerzdsends az ismeretek alkalmazris6tlehet6vd tev
63
munkiibanolyan m6donjelentkezik,hogy a pozitiv drzeltniberillitotts6ggal, kedwel v6gzetttevdkenys6gegyszersmind fegyelmezett, alkot6jellegii tevdkenysdgg6 nemesedhet. A munkatevdkenysdgnekezekaz iiltalanosjellemz6i azutSndrvdnyesiilneka munkamindenfinisilban6s rdszmozzanat6ban,igy a munkabiztonsdg ter6nis. Meghatfurozza, az emberviszonyuliis6tnemcsakmunkrlitihoz,de dnmagiihoz, m6sokhoz,ajavakhoz6sa t6rsadalornhoz egyariint.
Az 6nk6p kialakulfsa 6s funkcirija Az 6nk6p a szemdlyis6gnek
7
riRRRRRRRRRRRRRRRRt;iAeLrZili . Eztartalmazti-of.ut ;;r.ata; amelyekkdvet6s6t az egy6niderilisnak=taffi. hajr&4Qr az elteils(az -Haaz 6nk6pazifi'rde6lt6lalig t6r el, akkorpozitiv6nk6pr
6nk6prov6siira),gkk9r_leediyiqklplglbeszdliink. A pozitfvdnkdppelrendelkez6emberektdbbnyirej6l alkalmazkodnak, optimist6k. alkalmazkod6si probl6m6khozvezet,s ez6rtkedvq6s 6n6rtdkel6si 4-neggllv_dAt9B-knlsnb
64
A szocializ6ci6 Az ember tiirsadalmi viselkeddsdrenagyfokri villtozatossrigjellem 26. Azegydn dletdnekmin6sdge els6sorbanatt6l ftgg, hogy milyen mdrtdkben6s milyen mdlys6gig kdpes megfelelni a krivetel, mdnyeknek,a tilrsadalmi elv6r6soknakds magatart6sinormiiknak. A szocializdci6 a titsadalomba tcirtdntibeilleszkeddsfolyamata. i Ennek solin jut el az ember 6n' maga n) megismerdsdhez,talllja meg a hely6t a tiirsadalomban.A szocializrici6 menet6bensajritftja el .., ' a ktiltinbtiz
el elore,hanemazokata kdvetkezmenyeket, amelyekai esetleges kudarcb6lreai l:?tu:,n:-,o9p1.li (a kdrnyezet rosszallilsiit, bi.intetesdt stb.). Ez a szorong6s g6tl6lag hairii, ezdrtgyakran Inarulhatnak
teljesftmdnye a lehet6sdgeinekhatiirai alaff marad. A kudarcokat k6t m6don akarja elkeriilni: vagy ine6lisan alacsonyszintii feladatokatvdllal (amikor a kudarc lehet
66
Egy ember kiil
67
I ( l,/
Ha a csoportot tiirsadalmi 6s ttirtdneti meghatiirozotts6g6ban vizsgdljuk, akkor l6nyegbevrlg6annakaz intdzm6nyekhez6s a fenn6ll6 jogrendszerhezval6viszonya. Formdlis csoportnak nevezzi.ik azokata csoportokat,amelyek szertrezetten,tdrvdnyesjogi szabiilyozotts6ggalilleszkednek be a termel6sennyugv6 t6rsadalmi rendszerbe.Ilyen form6lis csoport vagy int6zmdnyesalak'zata csal6d,a munkahely,de ilyen minden olyan kdzriss6g,amelynek miikdd6setdrsadalmiIag szabiiy ozott. Az intdzm6nyeskereteken beli.il ds azokon kfvtil is ldtrejrinnek spont6n t6rsuliisok, bar6ti vagy m6s 6rdekk0ztissdgek.Ezek a spontiint6rsul6sokhillzatot alkotnak, mint nem rogzitett, m6gis l6tezo kiegeszit6seiaz int6zm6nyesszervezeteknek. Ezeket nevezzik informdlis csoportosuldsoknak Az informiilis csoportra nem vonatkoznak a jogi formulilk, tagjai szemdly szerint felel
ha-nQ!g,akkor alkalmazkoddsa nehdz,esetlegteljesenkugggb-a-ft1lad,-illetve csak kii_!.spfllcgeq jellegti, qc_Yqg{eppen{negorzr tonnal bels6 belsoszuvererutasat szuverenitrisrit 6sldegen es idegentestmarada k0z6-qFg9e11: kQz6-qqdgle+ -iqrmaiJellegu,c[ vrillak€ppenmeg6rzi Egy k
6.3.A szem6lyis6gzavaYai Deviancia Az antiszoci6lisdevi6ci6 ldnyegeaz,hogy az egyln egy6ltal6nnem, vagy csak hi6nyosantud, il, letve akar alkalmazkodni a tiirsadalmi egytittdldskcivetelm6nyeihez,az emberi viselkeddstszab6lyoi i z6 tttrsadalmilag elfo gadott erkdlcsi magatartasinormarendszerhez. t jelensdg,amely nem magyarizhatovalamilyen kcjriilhat6rolAz antiszoci6lisdevi6ci6 cisszetett hat6 szem6lyisdgfaktor sdrtil6sdvel. A kovetkezoegyiittesmegldtdtfeltdtelezi: - a szemdlyisdgdretlensdge, az drzelmifejlod6svalamilyenkorai szintenval6 elakadisa;
68
,*
- a viselked6stszabdlyoz6bels6 erkdlcsi normdk hidnyos bedpillise vagt torzuldsa. A szemdlyis dg ire tlensdge Harm6nikus szociillis kcimyezetbennevel6d
az tutalomjelegdtcil6s m6rt6k6t6l ftiggoen..gt.t"a eg! alacsonyabb szinten.przffiAffi;; nemktivetia ktilvillg ertelmes megiuner6s6nek folyaniatat,bels
ds a vehik kapcsolatosdrzelmekkrtzrttt.E fesziiltsdgnem egyszenien infantilis szemdlyisdgti felnottet feltdtelez,hanemnagy belsri fesztilts6gekkel, ellent*onJiroktal terhelt egy6nt. Az infantilis szem6lyisdgtorzul6sok kdt fb tipus6tismef,tik: - kdros filggris'lg, amikor az egyenbetegesen kdt6dik a sztil6khriz, illetve azokathelyettesitc! mils szem6lyekhez,esetlegegy bdnit6,elfojt6sokb6lfeldptilci felelmetes,,bels6hatalomhoz,,,viselkedese g6tolt; - az egdszsdges filggcisdg k6ros hidnydt tapasztaljSkolyanoknril, akik a k
A szemdlyis6g 6retlens6ge, infantilizmusadsszetett jelens6g,alapvet6teiyezhiakcjvetkezok: - a fesziiltsdgttirds zavara, - agresszfv telitrid6sre val6hajlam, - az id6tenyez6hiinya a viselkedds szabiilyozfusitban.
Az alkoholizmus Szrizadunkbanaz alkohol t6rh6dftiisaoly nagy mdrtdkti, hogy azfn. ,j6l6ti,, iillamokban csak -, gyerekek6s az riregeknem fogyasztanakalkoholt. Az alkoholfogyaszt6s, sot mdg a rendszeres iv6s sem min6stil aikoholizmusnak.Alkoholizrnusr6l akkor besz6ltink, ha valaki alkoholt6l ftigg6 helyzetbekeriil. A megel6z6 f6uis, a habitu6ci6 (megszok6s) azt jelenti, hogy az illet6nek bizonyos mennyis6gri alkoholra sziiks6ge van ahhoz, hogy kellemeslegyen akdzetzete6s legyenmunkakedv..nki iiaigiutott, annaka jokozerzet biztosftiisiihoz egyre nagyobb mennyis6getkell elfogyasztania.A minJ iriUu alkohol iergezohat6sa alil6ssa az,egyeneg6'szs6'gdt, testi-lelki kondici6jrit,krivetkezmdnyesen pedig t6rsadalmi,csal6di6s munkanelyl pozlcloJat. Alkoholista az, aki annyit 6s rigy iszik, hogy abb6l testi, pszichds ds szocidlis k6ra szirmazik. L. st6diumbanm6r nem tud val6s6gosdrdekeinekmegfelel6envdlekedni, elveszti a rcalit6sdrzdkdt, cirrkontrolljrit;szemdlyisegemegviitozik, feladja u-6i.i6it, miir csak az italrakoncentriil.E magatart6saz alkoholista ldtfenntartdsdtvesz|lyezteti,tehiit az illet| beteggd viilt. A rendszeresalkoholfogyasztlstaz idegrendszersinyli meg l%inkribb, ugyanis az idegsejtek oxigen-anyagcserdjdt boritja fel az alkohol. Az dszlel6s,a figyeleml * " ieuZtes,a gondolkodiis, vagyis a ment6lisfunkci6k nem kdpesekaz aktuiilisinformiiciot r.taotg oz6sira.Ez az-6.llapot tulajdonkdppen tudatzavar,melynekmegnyilv6nul6siformrijaa r6szegsdg. Az ismdtelt ds tart6salkoholfogyasztils az idegsejte[pusztul6ia:,-61t 1ar,amely 6rzes-ds rnozgiiszavarokatokoz. A Lit6idegk6rosodik,ez vaks6ghozveiet, az agykerigsorvad6sa pedig elbutu-idsl'rc2.Az alkohol srilyosbetegsdgeket alakit kl.iz egyik ilyen a delirium tremens,azaz areszkero delirium,ami kiz6r6lagalkoholistrlknril fordul eto. A aeli.iu-o, betegelveszitia kornyezettel'al6
69
kapcsolatdt, helyzetfelfogiisa,trijdkoz6d6 k6pess6gemegsztinik. K6rd6sre nem kdpes vdlaszolni; teljesen zavart, nem jelenl6v6 emberekkeltarsalog 6s nem letezl poh6rb6l iszik. Legfelttinribb az 6116-6s iil6helyzetbenval6 ,,t6ntorg6s",a reszketds,a vrirds arc, a trig pupilklk 6s az egdsztestben val6 verejtdkez6s.Ebbenaz 6llapotbangyakori a hrinyds,a bevizel6s. Kialakulnak hallucinrlci6k.Az alkoholistabeteg ,,hangokathall", ,,valakik" szidjrik, fenyegetik,
6.4.L k6ros szem6lyis6gfejl6d6s A szem€lyisdgk6rosjelens6geivelaz elmek6rtan6s az onrosi pszichol6giafoglalkozik, azonban a munkahelyekenis talillkozunk egyes szemdlyekk6ros megnyilvrinul6saival.A munkavddelmi szakembereksz6miirasztiks6gesa jelens6gekfelismer6se,ezdrt ha csak v6zlatosanis, de megkis6relilnk enol rittekintdstadni. Az dl6l6nyeka kdrnyezetiikkelval6 aktiv ds v6ltoz6 k0lcs0nhat6sukban maradnakfenn. Mindl cdlszerubbes sikeresebba kdmyezettelfenntartottkapcsolat,a krimyezethezval6 alkalmazkod6s, ann6leg6szsdgesebbnek tekinthetji.ikaz egyent.
70
: -19t.;
Azokata folyamatokat'amelyekcsdkkentikvagy veszllyeztetikazegydn alkalmazkod6kdpess6g6t,lassitjiika ktirnyezettelval6kapcsolat6t, k6rosnaktartj;k. Kdmyezetiinkben talilkozhatunkk6rosmagatarkissal, viselkeddsiformrikkal, ezektribbnyireaz ideg-6selmebetegekre jellemz6k.E betegsdgelgyiijt6fogalma: pszichidtriaibetegsdgek. Kdt fo csoportraoszthat6ka k6rosfolyamatok: - a kiils6 hatrisokra kialakul6vagyexogLn6,s - a velesztiletett adottsdgokb6l ered6endogdnbetegs6gekre. Az exogdneredettibetegs6geknek k6t csoportjavan: Szomatoghlbetegsdgen azokata k6rk6pek.tertltik, amelyekegy6rtelmrien valamilyenismert, mastestielvaltozishoz,betegs6ghez jrirulnak, azzallgyidejtileg.i.r.i""t t".i e, *alapbetegs6ggel egytittgy6gvulnak.Ilyen p6ld6ulallzas delirium,ami fert6z6Gtegs6gekk.i;,iro l6zaseilalot!setdn ldphetfel. A betegzavartt6v6lik, k6pzel6dik,felrebeszdt. nz az-anipota betegs6g gy6gyul6sa, a lin megsztinteutdnnyomtalanulelttinik. Hasonl6aka m6rgek, gy6gyszerek es azalkoholrlltal kiviiltott hevefiyzavaft 6llapotok. A pszichogdnbetegsdgeket nyilviinval6anolyanpszichdsmegterhel6s, stressz,az alkalmazkod6 kdpessdget er6senpr6briratev6hatiis,esemdnyuarquki, amelyrneghaladja az egyenttir6k6pessdg6t. Ez mind id
/
fneur6zis ^
betegsdgek egyike,olyan szignifikdnszavar,amelytarr6sabb,s a ma{; gatartas -^.1_TYl_"zrs.l.Psziclogdn normalisregulici6j6t,az emberneka ktimyezethezval6eredmdnyes alkalmazkodiisrit nehe'1ziti' Kialakukis6ban szerepetjritszanaka pszichdsmegterheldsek, megrgzk6dtatrisok vagy tart6s i' frusztr6ci6. A tiinetekezekkel,roro, id6- Js tartalombii dsszefiigg6st mutatnak.A hat6sa szem6ilyis6g,,gyenge pontjiit"6rinti,ez6rtbetegs6gokoz6. A,,gyengepont"az ember6letesoriinelszenvenegatfv tapasaalatok {o-lggzgtt k
A neurdzis diagn6zisdnak alapvetd lcritdriumai : - szorongds,ami lehet rdszlegesenvagy eg1szbenkontrolldlt; - konfliktus a tudatos 6s tudattalan vigyak, az ellentdtesmotivumok, indit6kok, drtdkek 6s sziiksdgletekkcizcitt. A neurdzis tilnetei: - bizonytalansdg,6ndrtdkeldsilabilitds, tehetetlenstigiirzis, drdmktlpesstig csdkkendse; - o neurotikus szemdlyisdgstruktlra tipikus viselkeddsi man6ver, szorong6selharft6 mechanizmusokkal, olyan neurotikus6letvezetdsistilust, azaz komplex viselked6sirendszertalakit ki, ami eszkoz arra, hogy az egyen a szorongdsait szabitlyozza; - a betegsdgtudata neur6zisjellegzetesvelej6r6ja,6s m6r a betegsdgkezdet6n kialakul. A nagyon kinz6, srilyos ttinetek a tripl6ljrik a betegsdgtudatot.Az egydndrthetetlennektartja, hogy pdld6ul a csillapithatatlan hdtf;ij6sa a rinehezedS, megoldatlan szerepfeszriltsdgekktjvetkezm6nye. A neur6zis a nok kdr6ben gyakoribb, bizonyira azdrt,mert nehezebbenoldhat6 fel n6luk a feszi.ilts6ga csaliidban 6s a tilrsadalombanmegl6v6 szerepeikk
72
IFIF
Az elmondottakb6lnyilvrlnval6,hogy a neur6zisokmegel6z6se,illetve a m6r kialakult k6rk6pek kezeldsea munkabiztons6gegyik fontos feltdtele.E vonatkoziisbanels6sorbana megelozesjelent6sdgdtkell hangstilyozni.igy akdvetkezfllcresziiksigesafigtelmetfordftani: - Segiteni kell az egy6nnekaz alkalmazkoddsihlpessdge 6,saz egyesfoglalkoz6si rigak iiltal t6masztott kdvetelmdnyekiobb 1sszehangoldsdban. E tdren a legfontosabb t6nyez
73
- gyakori6sfelesleges hazudozis; - sok,orvosilagnemaliitiimasztott testipanasz; - kritikdtlan6sbotnlnyosalkoholiz6l6s; - t
az in. imbecillisekmir munkav6gzdsre kdpesek.Altalabana debiliseh vagyisaz elmegyengesdg legenyhdbbfokAn- a normiilishozmiir kdzelebb- A116 egy6nekkeriilneka munkahelyekre. A debilit6s enyhdbbfokritgyakrannehlzelhatrirolniaz egylbkdnigyengdbbkdpess6gti normrilisembert6l. Pszich6zisok A szem6lyis6g k6roszavarainakmrisiknagycsoportjdtk6pezikaz elmebetegsdgek vagypszich6zisok. Az-elmebetegsdgek vagt pszichhzisokgyujt6 fogalm6baktil6nb6ztijellegii k6roszavarokkaljilr6 . elmebetegs6gek tartoznak.A krizvdlem6nyben e betegekrigy dlnek,mint,-dtihongo
75
7. A munkabiztonsigspecifikusan pszichikai iisszefiigg6s ei Az eloz6 fejezetekbentrirgyaltak termdszetszertienkapcsolatbahozhat6k a munkabiztons6ggal, hiszen sztikebbvagy tdgabbdrtelembenbefoly6solji*. azembertmunkdjdnakv6gz6sdben E fejezetbenolyan pszichikai probl6makdrdkr6l lesz sz6, amelyek krizvetleniil hatnak a biztonsilgosmunkiir4 illetve azt negativan6rintik.
7.1. Ig6nybev6tel Minden munkatev6kenys6ga dolgoz6 meghatdrozottiginybevitel1t j elenti. Az igdnybevdteljellegdt 6s mdrtdkit az adott munkakdr 6s munkakortilmdnyek6sszess6gehat6ro7zameg. Az i gdnybev 6telfaj tdit a k
A munkahely6sa munkatevdkenysdg 6ltal tii.masztottkrivetelmdnvek
fizikai ig6nybevdtel
(Ifa A-Schriften nyom6n)
Mind a pszich6s,mind a fizikai igdnybevdtel az eg€szszervezetet 6rinti, mdgismegkiilonb6ztetjtik a fizikai 6sa pszichdsig6nybevdtellel jrir6 munkakat. A /izikai iginybevitelnek,melybenaz izmok munk6jaj6tsszaa friszerepet,kdt vdltozatavan:a statikusizommunka (pl. trlrgyakmegtart6snSl) 6saz egtotdaWfizikai munka,amelycsakegykisebb izomcsoportdinamikusmegterhel6s6vel jrir. A pszichihtsigdnybevitelflrzelmi6s 6rtelmiment6lisjellegii, nohamerevennem hatrirolhat6el, mert peld6ula szin6szn6ler6sebbaz lrzelmi terhel6s,de nem melldkesaz ertelmi,mentrilisigenybevdtelsem.A kutat6ndlviszontdominrila mentiilisterhel€s, dedrzelmiig6nybevdtel is jelentkezik.
76 tE
"s'#
Minden, mig a legegtszerilbbnekldtsz6,gdpiesenvdgzetttevdkenysigis az idegrendszerdlland; irdnvitd ds ellendrzdkozremfikaddsitiginyli. Agyunk t.hat rnindenfelemunkribir ,,J.a.t.ii;. ffpen ez6rtnemjogos a szellemi6sfizikai munkrlnakaz a merev szfitviiasztdsa, amellyela k6ztudatbanm6gma is gyakrantal6lkozhatunk. Nincs olyanmunk4 melyneklebonyoiit6s6ban ne jitszan;nak szerepet,,szellemi" mozzanatok. M6sr6sztnincsolyan- biirmennyireelvontnaktiin
7.2. Alkalmazkodfs A munka eredm6nye,a dolgoz6pszichikusharm6nirljrinak meg6rz6sekdzvetlentilatt6l fiigg, -=-tgqt:ydtel meghaladja-e lggv l$tgg$d6kdpessdg m6rr6k6t.Ha meghaladja,akkor a idegrenils-Zer6?T?Jrvi-mukclfsehttlzottEegerh-eler"rtw"freZik-be. Ennek krivetkezm6nyei lehetnek: - k6rosdllapotok,betegs6gek; - olyancselekv6sihib6k,amelyekbalesethez vezetnek.
I
I I I
igdnybevdtel
I
I l I
I
megtJrheles
I
l
alkahlzkod6s
{ \
.tJuaa,
I I alkalmazkodrisi
\
alkalmazkodrisi neh6zsdg
\ i
eldgtelens6g
r betegsdg
baleset
Az igdnybevdteldltal6banmegterheldssel j6r. A megterheld shezaz emberbizonyosfokig alkalmazkodnitud, a megterheldsis az alkalmizkodrisdinamikusegyenrrifyUun van. A dinamikus egyensflyfenntartegykiegyenlitettsdgi allapotot,amelyazonban.ly iaO-.ituu megbomlikds fellep az elfaraddsj elensdge. Az elfaraddsnrivekeddse alkalmazkoddsi nehdzsigeket iddzel6, melyekfokoz1ddsa ldtrehozzaaz alkalmazkoddsieldgtelensdgdllapotdt.Ez lehetiddiges vagt tart6s. A tait1s alkalmazkoddsi et6g-
telensdgrendszerint k6ros 6llapotokba (pl. magas vdrnyomiis, gyomorfekdly, pajzsmirigytrilteng6s, neur6zisok)torkollik. A tart6salkalmazkodrlsieldgtelens6gbalesetekhezisvezethet.Am a baleset kialakulrisribanszerepetj6tszhat az iddlegesalkalmazkoddsi ellgtelensdg is, amelynek ktivetkezt6ben a dolgoz6 vagy cselekv6sihib6t krivet el, vagy nem hajtja v6gre a sztiks6gesbalesetelhiirit6tevdkenysdget. Az alkalmazkoddsis az igdnybevdtelisszhangjrinakfenntart6s6banldnyeg6benkdt - 6lland6an viitozo - tenyezo
?
megterheldssel"nem pz idggr-endszer-mrikriddsi-rltlapofritud rneSb-ifllLZnL I zavarkeletkezik,ami cselekv6si hibrikt_an, ki. lllelrq_bgl%riglsq_fejez6dhet A gyakorl6szakembereknek csakfgy,mint a munkapszichol6girinak egyiklegfontosabb elmdletids gyakorlatifeladata,hogy segitsea dolgoz6kalkalmazkod6kdpess6gdnek 6s ig6nybev6tel6nek olyanirdnyridsszehangoliisrit, amelylehet6v6teszia kiirosk6lcscinhat6sok elkenillset.Tehtitki ketl ktiszabalniaz alkalmazkod6kdpessdg csdkkendse 6s afokozott igdnybevdtel peri6dusainaktaldlkozdsdt.Ezket m6dont6rt6nhet: - az ig1nybevdtelt anyagell6t6ssal, aj 6 munkaszervezdssel kiegyenliteni ; - a dolgoz6alkalmazkod6k6pess6g6t az optimumrafejleszteni. A kdt folyamattermdszetesen egytitthat6kony. A szervezet 6ltal6banegzaktm6don m6rhet6.Kciztudott,hogy a fizikai fizikai igdnybevdtele munkahatrissalvan a szervezet egdszs6gdre. A terhel6skdvetkeztdben gyorsula szivmtik6d6s, mdlyul 6s szaporiibblesza l6gz1s,n6 a v6rnyom6s,a testh6m6rsdklet, az anyagcsere-folyamatok meggyorsulnakds fokoz6dika cukorfelhaszniil6s. Termdszetesen az azonosfizikai megterheldsre a ki.iItinbcizotestifeldpftettsdgti, korf, nemiidsedzetts6gti egy6nekkiil0nbdz6mdrtdkben reagdlnak. j6val nehezebb, Az idegrendszer dsa pszichdsigdnybevdtel m6r6s6re mint a fiziologiaifolyamatokd.Ennekokar6szintaz,hogykomplexdsmagasabbrendti folyamatothordoznak az idegrendszeri jelens6gek, 6spszichds r6szinthogyezekndlttlbbirrinyu hat6sokdrvdnyesiilnek. A pszichikusigdnybevdtel ftigg:
78
"'sI;
informdci6mennyisigtdl, amelyeta dolgoz6nakfel kell fognia6s fel kell dolgozniaa mun,()/'qt kanapsor6nahhoz,-hogy tev6kenysdg6t eredmenyesen 6s biztons6girunvdgezhesse. Abbanaz esetben pdld6ul,ha a dolgoz6nak egy sk6l6tkell figyelnie,amelyu retrlgy"tJerebizottgdpirendszer miikcid6sdt regisztr6lja6s a mutat6elmozdulilsai jelentik az Lnformiti6kut, a dolgoz6naia mutat6 mindenelmozduliis6ra valamilyenm6dorireagrilniakell. Mag6t6l6rtetod6,hogymin6l gyakrabban mozdulel a mutat6,anndlnagyobba dolgoz6ig6nybev6tele, iehdt az igenybevdtel fiigg ai inrormacig-qennyis6g6t6l. Ha az informici6kritk6bbank6vetik l2-1" informdci| tartalmais befolyrisoljaaz ig6nybev6telt. egymdst,de valamelyfontos dologr6l tud6sitanak,akkor az igenybevetel ariirrytalanulnagyobb, minthakisebbjelent
probldmrik, mert az alkalmazkodrisid6leges zavarai rendszerint csak akkor tudatosulnak, amikor ezek kdvetkeztdbenmar fell6pnek a cselekvdsihibrlk. Bizonyos m6rt6kig a szubjektfv 6llapotok (pl. fhradtsfugerzds, idegessdg,bels6 bizonytalansrig),tov6bbrl a kiil
7.3.Megterhel6s,elfiradfs Megterheldsneknevezztik a dolgoz6 iltlagos alkalmazkod6 k6pessdg6nekhatiriftdrinto ig6nybevetelt. A terhelS tdnyeztikkateg1ridjdba sorolhat1k mindazon haldsok, amelyek pszichikui a igdny-
80
tile
bevdteltfokozhatidk Terheldsitdnyez6nektekinthetdaz hrzdsszervek krilanlegesigdnybevdteleepgfgy' mint a mozg6sszabillyozits idegrendszeri mechanizmusaival szembentrimasztottkrilanleges lovetelminyekvagya tevdkenysdg pszichikusir6nyit6s6ban rdszt vev6 olyan funkci6k kiilinleies i gdnybevdtele, mint p6lddulaz 6szlel6s, a fi gyelem,az emlekezet. A terheldsit6nyez6klefrrisrinril 6sjellemz6sdndl gyakrana krilsdhatdsokatveszikalapul,a zaj- es hohatrlsokat, a vibrilci6t,a nem kieldgft
A megterhel6s6s az ig6nybev6teliisszefiigg6se (Klein Siindornyomrin)
8l
A munkaldlektannakfontosfeladata a ktildnbdzd munkaterriletekenjelentkezd specifihts terhelisi terheldsi tdnyezdkvizsgdlata.Ennek sor6na munkafolyamat 6s a munkahelyi krirnyezetvalamennyi tisszetevdj6tsziiksdgesfigyelembe venni, mert csup6n a kdrtilmdnyek egisz rendszerinek behai1 elemzdsenyiljthat kell6 alapot a terheldsitinyezdk redlisfetmdrtistlre s
Az elfiradSs Az elfiradits objektiv folyamat, amely kiikinb
82
IT'F'
nyomiina pszichikusfolyamatokegdszrendszerdben vdltozasokk
83
mozgisbizonytalans6nyomiinbe6ll6elfriradristiineteinektekinthet6figyelemzavarok, ig6nybevetel labilit6s fokoz6dasa. erzelmi az vill6sa, iok, az eszlel6si6s gondolkod6sifolyamatpontatlanabb6 balesetekbekdvetkez6set. Mind.r.n tenyez6ktertilet6nfell6p6elt6r6sekeredmdnyezhetik Az elfflrad6s 6s a monot6nia A monot6niaaz elfiradrlshozhasonl6jelensdg,mdgisinkebbaz att6l elt6r6t6nyez6ketkell kiemelniink: Elfdradds
Monotdnia
- a pszichikusfesztilts6g noveked6s6vel jilr; - objektivjellegri,elsosorban fizik6lis folyamat; - mindenfajtatev6kenys6g elutasit5s6jar. val,pihen6sivdggyal
- a pszichikusfesziilts6gcs
A monot6niateh6t saj6tospszich6s6llapot.Tekintettelarra,hogy az automatizilci6,a modern termel6ssz6mtalan-onoton munkakortig6nyel,siirget6enfelmertilneka monoton6llapotokelvivonatkoz6sai. sel€s6nek jelent, amelybena dolgoz66let6nekjelent6s A munkahelyolyan,viszonylag6lland6kdmyezetet idegbefoly6stgyakorolhangulatara, s ez6rt akomyezeitrirgyielemeinek6sszhat6sa szakaszitttrilti, kdzrehat6pszichikusfolyamatokegevezerles6ben rendszeri6llapotara,s ezenklresztiil a tev6kenys ra. vizsgyakorolt
o Fontos a munkagdpekds berendezdsitargyak megfelel6 szinti fest6seis. A gdpek 6s berendezdsek v6ltozatos szinezdsecs
A telft6d6s A telitodds sokkal bonyolultabbpszichdsjelens6g,mint az elf;irad6svagy a monot6nia. TelitSddsneknevezziikazt az emociondlisjellegil pszichds dllapot, amely azonos ingerekfolyamatos isntdtlSddse,egtmdsra halmoz6ddsafolytdnfelldpd idegrendszerigdtldsb1lfakad. Gyakortaaz embei szirndra kor6bban pozitiv tev6kenys6gvagy szitu:ici6 v6lik a telit6d6s fon6s6v6 azSltal,hogy folytonosan 6s azonos m6don ism6tl6dik. A telit6d6s abban nyilvanul meg, hogy a tevdkenysegaz egy6nb6t unalmat, leverts6get,ingerldkenys6getv6lt ki. Majd ez fokoz6dik s mindink6bb felldp a tev6kenys6gtSlval6 ,,menekiil6s", a telit6ddst kivrilt6 szituiici6 felsz6mol6sanakigdnye. Amennyiben ez nem kd'vetkezikbe, fesziilt, ingertilt pszich6sSllapotkeletkezik.A telft6ddsnekbalesetiveszllyeztetetts6getfokoz6 hatiisa van, tdbbek kdzdtt akad|lyozza a figyelem d,sszpontositdsikepessdg6t. A telit6d6s nemcsak a munk6ban,hanem az elet szinte minden teriilet6n fell6phet, s ann6l erosebb, min6l ink6bb nincs lehet6s6ga tevdkenysdgabbahagy6siiravagy a szitu6ci6 felsz6mol6s6ra. Ez nyugtalanit6, fesziilt 6rzelmi-hangulati 6llapotot teremt a szem6lyis6gsziimilra. A munkatevdkenysdgbenmegjelen6 telit6dds f6zisai: - A megunt tev6kenys6getigyekszik a dolgoz6 kisebb egysdgekrebontani 6s sziineteketbeiktatni, hogy elviselhet6bblegyen. - Ennek kdvetkezt6bena teljesitm6ny csdkken,a feladat id6ben nem val6sul meg, ami nyugtalans6gotv6lt ki az emberb6l. - A tevdkenysdgetvariiilja, az egyeselemeket igyekszik felcser6lni, hogy elkeriilje a megunt egym6sutrinis6got. - Ebb6l ad6dik, hogy a mell6ktevdkenysdgv6lik f6 feladatt6,s min6l ink6bb szeretn6az ember a tev6kenysdgetbesziintetni,ann6l inkibb nehezedika feladat v6grehajt6sa. - A munk6val szembeniellendrzdsa kdrnyezetreis kivetit6dik, felldpnek szemdlyeskonfliktusok. - Gyakoribb6 v6lik, hogy azilleto minden ok ndlktil t6vol marad a munkahelydrol. - Indulati cselekvdsek,lrzelmikitrir6sek,pszichdsf6jdalomerzdsek ldpnekfel.
A telit6d6s6s a monot6nia 85
abban 6ll, hogy a monotonnivii6 szitu6ci6k kiA monotfinia 6s a telltddds k
vesz6ly6rzet,pf nik 7.4.Y esz6lytudat, A vesz$lytudatbonyolultpszichikusk6pz6dmdny,amely egyrl,sztkifejezi a dolgoz6naka veismereteit,m6sr6sztvisszatiikrdzisajhtszubsz6lyfon6sokkalkapcsolatbanszerzetttapasztalatait, jektiv illlapotdt,azt,hogymennyibenkdpes,illetvehajland6a veszdlyrealiz|l6ditsitmegel6zni. . Epvesz6lytudata. a vesz6llyelszembenibedllit6d6sa, befoly6solja A dolgoz6 egydniv6detts6g6t egyik fontosc6lja a dolgoz6kvesz6llyelszembenibe6llilelektananak p"n "r"i umunkabiztonsrig jellegri formdlilsa,amely a biztons6gotszolg6l6magatart6sforolyan iOderattuk,ve$zdlytudat6nak a 6ket. ir6ny6banbefoly6solj 6salkalmaz6srinak m6k elsaj6tit6sAnak r6szbenazoninform6ci6knyomilnalakul ki, A dolgoz6dltaldnos,lrtelembenvett veszdlytudata elsaj6tit6amelyeketa szakmatanulasa,a szakmaigyakorlat6sa specifikusbiztons6giintdzkeddsek jitszik az informSciazoknak nagyszerepet adekv6tkialakit6s6ban sa sor6n szercz.A veszdlytudat felvesz6sfeldolgoz. e vonatkoz6sokban a dolgoz6 amelyeket 6smin6s6ge, 6knaka mennyisdge jelenti, hogyegymeghatfuozott is, amelyazl Besz6lntinkkell a dolgoz6alaudlisveszdlytudatdr6l vesz6lyfoniikoriilmdnyekkdzdtt mennyirevln tudat6banaz esetleges helyzetben,meghatarozott pillaAz aktuiilis, ismereteknek. soknak,illetve mennyirevan birtok6bana veszdlytmegakad6lyoz6 azokaz inform6ci6kj6tszanakfontosszerepet,amelyeketa dolgoz6a munnatnyivesz6lytudatban be6ll6v6ltoz6sokr6l,kritikus helyzetek rendszerdben ka sor6n szerez,s amelyeka munkafolyamat t6j6koztatjak. lehet6s6g6r6l vagyisa veszdlyrealizill6disrlnak l6trej
86
:#
jellemzi egymeghat6rozottszem6lyis6gkritikus helyzetekbenval6 Hogy melyik magatartdsm6d viselked6s6t, azt nagy m6rtdkben befoly6soljhk az drzelmi tenyezok is. Ezdrt a veszdlytuflatotnem vdlasztjuk el a veszdlyhezval6 drzelmi viszonyuldsjellegitdl, vagyis a veszdlytudatjelleg6nek befoly6solls6rais td,rekednikell. A veszdlyhezval6 drzelmi viszonyuldsket p6lus kozAttingadozhat: az egyik a veszdlytol val6 fdtjrrjme. lelem, a miisik a veszdlyir6nti k
A balestiszitu6ci66sa pinikfllapot A munkatevdkenysdgpszichikus iranyit6s6banbe6ll6 zavarok gyakori ktjvetkezmlnye az a jelensdg,amelyetpdnikallapotnakszoktunknevezni.A panik6llapott
87
- 6sztcinszertiv6dekez6 mozgisok jrinnek l6tre, amelyek vagy megfelelnek a helyzetnek vagy nem, s ekkor ugyancsakbalesetetv6lthatnakki; - automatikusanfolytatja a dolgoz6 a megkezdettcselekv6st,holott m6dositaniakellene. Jellegzetesp6nik6llapototkiv6lt6 tlnyezl a munkaszitueci6hirtelen 6s vdratlan, rendkivi.ili okbol t6rt6no megvriltoztat6sa.A balesetekvonatkozds6banez els6sorbana g6p vagy m6s munkaeszkdz viiratlanul megjelen6 hibajenfl v6lik jelent6ss6. Kiil6n6sen srilyossdv6lhat a helyzet, ha nagyobb embercsoport;l egyidejrilegl6p fel a panikdllapot (pl. ttiz keletkezrk egyiizemr6szben).
7.5. Balesetl6lektanialapfogalmak A balesetfogalma
6rt olyan egyszerikdrnyezetihat6s,amelya dolgoz6akarat6t6l A balesetai emberi szewezetet vagym6seg€sfiiggetlentil,hirtelenvagyarrinylagrdvid id6 alattkcivetkezikbe, sdrtil6st,m6rgez6st illetve haldltokoz. zs6gkiirosodilst, a kdmyezetb6lkiindul6krlrosit6hat6soklehetnekkdzvetlenek6skdzszewezetet6rt, Az emberi vetettkiils
szerepeti6tsz6t6rgyi 6sszem6lyit6nyez6k A balesetkeletkez6s6ben
a k6rotdrgi tdnyezditvizsg6ljuk,akkoregyr6sztmeghatarozhatjuk Ha a balesetkeletkezds6nek munkahelyikdrnyezetvalamely sit6 hat6sfon6s6t k€pez6objektumokat(g6peket,szerszitmokat, elem6t),m6sr6szta krirosit6hat6stkifejt6 objektummtikdddsizavar6t,illetve mtikddds6nekazt a legtdbbesetbenfelEz ut6bbimeghatiiroz6sa amelynekr6v6na balesetbekdvetkezett. mozzanati$, vahibek6ltal meghatitozottvonatkoz6sait, szemdlyi,magatartrlsbeli veti a balesetkeletkez6sdnek gyis azta k6rd6st,hogy azadottg6pirendszer,szerszimvagym6stugyi kdrtilm6nymilyen szem6kdvetkeztlbenmondtafel a szolg6latot, hiba, cselekv6sirendellenessdg lyi t€nyezo,magatartfusbeli kis rdsz6benhagyhat6figyelmenkiviil csakeleny6sz6en A baleseteknek illetve okozottkarosod6st. determin6lts6gnak. az emberitenyez6,s tekinthet6a balesettiszt6ntitgyi be: t6bb sikonkapcsolhat6k A szemtilyitdnyezdka balesetkeletkezds6be irdnyft6 vagt esetaz, amikor az emberneka tdrgti kOrtilmdnyeket 1. A legink6bbszembetrin6 a tdrgyi mertil fet mfikddrisizavar, amelynekkdvetkezmdnyek6ppen ellen1rzdlevdkenysdgdben balesetetokoz6 al6l, 6s a rendszermukciddsdben rendszervalamelyelemekicsriszikellen6rzdse 88
35Fr
mtikriddsi zavar rlll be. Ilyen esetbenpdldriul az, amikor a gdpkocsivezet6'nemfdkez id6ben. Ilyenkor a munkafolyamat biztons6gi kdvetelm6nyeihez val6 alkalmazkod6si lpebs6g hosszabbr
A v6letlen6ssziiks6gszerti Altal6ban kdt hib6s n6zettel taldlkozhatunk;az egyik szerint a balesetekmer6ben a v6letlen mtivei, a masik szerint minden balesetnekpontosanmeghat6rozottokai vannak, igy feltdtleniil sztiksdgszerri,hogy az adott baleset6ppenaz adottszemdllyeltrirtdnik meg. A baleset val6jdban a vdletlen ds a sziilcsdgszerildsszjdtdkinak k)vetkezmdnye.Ha egy munkahelyen meghatarozott veszdlyfoniisok vannak, s a kikiiszribdl6sUkreirrinyul6 intdzkeddstiketnem hajtjek v6gre, akkor sztiksdgszeni,hogy el6bb-ut6bbbalesetkdvetkezz€k be. Ebb6l a szempontb6l azonban v6letlen, hogy a baleset dppen X vagy Z dolgozoval fordul el6. Ha viszont egy dolgoz6 tart6san vigyiaatlanul viselkedik, akkor sziiks6gszertiennd,vekszikegy6ni veszelyeztetetts6ge, v6letlen lehet azonban,hogy kdzvetlentil milyen tArgyi t6nyez6k hat6s6ratdrtdnik a baleset.Ha valaki felindult 6llapotban, izgatottan, figyelmetleniil dolgozik, akkor mozg6sai bizonytalanabbak,sztiksdgszertienl6pnek fel n6la kisebb-nagyobbm6rvti cselekvdskihagydsok, t6vesmozdulatok;v6letlen lehet azonban,hogy az adott t6vesmozdulat olyan pillanatban, a munkafolyamatnakabbana finisitban tcirt6nik,amikor az sztiks6gszertien balesetetvelt ki.
89
mozzanatokdialehikus egtsiA balesetekkeletkezdsetehdt dltaldban a vdletlen is sziil<sdgszeril gdt fogtalja magdban, s ennek figyelembev6telemind elm6leti, mind gyakorlati szempontb6lfontos v ezet. k
Lz egy6ni baleseti v eszillyeztetetts6g a dolgoz6 6s a munkahelyi kdrnyezet k
m6rt6kbenfiigg a dglgoz6_s4q6ly*iv6li!_!g!.r_.J_q$_v_a.nQgy Az, hogy egyveszdlyfoniismiko_r oueanitoaastoi,''*.i.tiivattapotat6l,sezek6ltalve}eiettGd-----V;estdty;ttetettsdg
elfiforduldmirtdke azonosa hibds, balesethezvezet| cselekvdsmozzanatok sdnak valLszfnfrsdgdvel.A munkal6lektan egyik fontos feladata annak vizsgillata, hogy egy-egy szemdlyn6l milyen val6szinris6ggelfordulhatnak el6 balesethezvezeto cselekv6sihibek. E hibak felldp6s6nekval6szintisdgdtlehet6legmindl kontadtabban,tehiit ery-egy meghatirozottmunkatevdkenys6gre,munkatipusra kell vizsgillni. Ebb6l a szempontb6l c6lravezet6 a kv6zi-balesetektanulmiinyozdsa. Kvdzi-balesetekenolyan sziturlci6kat6rtiink, amelyekbenldtrejdn ugyan a balesetetel6id6z6 mtiszaki vagy cselekvdsihiba, de a baleset- vagy az id6ben tdrtdn6 konekci6 vary a ktiriilm6nyek szerencsdsOsszj6t6kakdvetkeztdben- nem krivetkezik be. P6ld6ul a darur6l lezuhan a teher, de a veszdlyessdv6lt tdrrdszbennem tart6zkodik senki. A kvrizi-balesetekvizsgillata,a ldtrejdttdket determin6l6helyzet rekonstrukci6ja, valamint a benntik rdszt vev6 szemdlyekmagatartasbelisajiitoss6gainakelemzdselehetos6getad annak feltdriis6ra, Enhogy adott dolgoz6kn6l milyen t6nyez6khatds6rajdruiek ldtre inadekv6t cselekv6smozzanatok. jtiv6ben milyen a hogy illetokndl azt el5reliittist is, az megk
90
:'?iF
tart6sanfokoz6 tdnyezoksor6banfontos szerepetiStsz-a' Az egy1nibalesetiveszillyeztetetts6get alkoholfogyaszt6s' nak a kiros szenvedilyek.Eiekktiziil leggyakoribba trilzott m6rt6ktirendszeres
Az egyilni baleseti v6detts6g val6szfmisdgdt a.balesetel6fordur6s6nak e d-olgqz6kegydnibalesetivddetts6g6nq!.v1z,sg6lata az a probfelmertil tort6iik. E-ieiriizabilyokn6l azonbanism6t 6rdek6ben cs0kkent6int6zked6sek 6s az aztmeghat6rovoltuk fiigg a dolgoz6kmagatart6s6t6l c6lravezet6 l6ma,hogyhat6konys6guk, 6ppen ez6rt,ahogyanjoggal besz6lhetiinkegy6nibalesetivesz6lyeztetettt6nyezbkt6"l. z6 szem1lyr is' s6gr6l,ugyanigybesz6lniinkkell az egydnrejellemzov6detts6gr6l A v6cdlkitfrzdse. bizisitdsa a munkalilektanlegfontosabb A dolgoz1kmaximdlisv6detts6gdn;k redukci6j6valazonos'Min6l indetts6g6ltallnos 6rtelembena balesetel6fordul5silehet6sdgdnek ann6lnagyobbmdrvfta dolgoz6knaka ba' el6fordulisrinaklehet6s6g6t, k6bbreduk6lj6k abalesetet mag6banfoglal mindenolyan A v6detts6gilyen globafs 6rtelmez6se lesettelszembeniv6detts6ge. fokozas6tszolg6lja' amelya munkabiztons6g int6zked6st, feltetlen, illetve Miiszaki-technikaidrtelembena v6detts6gn0vel6seazonosa veszdlyfonasok pszichol6giai6s fizifelt6telesjellegii kiiktat6s6val.A fettdteleskiiktatasviszontmagdbafoglaljaa miiszakimunkabiaons6g ol6giai t6nyez6k egeszsoriit, a dolgoz6k k6pess6g6t6s k6szs6g6ta teszi az egylni v6detts6gpszichol6giai technikainorm6inaf betartis6ra.Ez pedig sziitsdgess6g megkdzelit6s6t. reciprokdnaktekint' pszichol,giai szempontb6l az egt,ni videttsdgaz egtdni veszdlyeztetettsdg mozzanata het6, vagtis menndlievesebbval\szinfrsiggetfordul el6 hibds, baleseteteldiddzhetd A dolgoz6egydniv6anndl nagtobbii adott szemdlyegtini vddettsdge. dolgoz6levdkenysigdben, jitszik: szerepet amelynekl6trejott6ben aetftegekifejezi azt-aspecifitusalkalmazkodiist, revenmennyire - a dolgoz6 vagyisaz,hogyelevemeglev6kdpessdgei -az szem6lyialkalmazkodiisa, 6ltal timasztott kOvetelmdnyeknek; felel meg adottmunkatev6kenysdg - a dolgoz6gyakorlotts6ganak foka; a amely meghathrozza veszdlytudata, - a dolgoz6vesz6llyelszembeniszubjektivbe6llitotts6ga, val6 viszonyulas6t6ppitgy, tanrisitottmagatartiisit,a bixons6gi int6zked6sekhez vesz6lyz6nakban s milyenmagatartiisform6k vdgzi eglszmunkatev6kenysdget, mint #, hogymilyenkririiltekint6ssel jellemz6k166ltal6ban. fogalmdbanteh6ta dolgoz6munkahelyi A dolgoz6balesetiveszdllyelszembeniv6dettsdgdnek biztons6giel6ir6sokhozval6 specifikusalkalmazkod6sanak kiirtilm6nyekhez,vesz6lyforr6sokhoz, azt irtjilk, hogt a dolgoz, mennyirevan kitdvea ve' m6rt6keiejezOdikki. A vesz,lyeztetettsdgen pedig azt, hogt a dolgoz| milyen mirtikben kdpes szdtyforrdiokkirosit| hatdsdnaha vddeitsdgen *eg6rnt magdta kirosft| hatdsofu6l,mityei mirtik{i egtdni biztonsdgaazadottmunkotevdkenysdg vdgzdse kazben'
nemcsakaz uryamazon munkahelyen' hamrqzacrw6ni m6rtd m6rt6ke veszllyeztetetts6g az egy6mwesz6lvedetetts6s tmHtetttik mar, hogy kiilttnbitz6,hanemazonosszem6lyn6lis v6ltozhat hasonl6felt6telekkozdtt dolgoz6szem6iyekndl drvdnyesaz egy6niv6detts6gm6rtdk6reis, vagyis kiil6nb6z6 id6pontokban.Ez az ossze{iiggds olyan amilyenm6rt6kbenn6vekszikadottid6poniUu"a dolgoz6egy6nibalesetiveszllye*etettsdge, foka6sviszont' mdrtdkbencsdkkenaz egylniv6detts6g
Kiizv6lem6ny6skiiziiss6gi6ll6sfogtal6s
a kovetkez6k: mozzanatai legfontosabb 6sa krizdssegi6llasfoglal6s A k
;'/
meg a vesz6ly, ne becstilj6k azt se ttl, se al6. A veszdly adekv6tmegitdldsibol szinmazik a veszdlyt lebecstil6k (vigyiaatlanok) 6s a vesz6lyt trilbecstil6k (bizonytalanok) kollektiv nevel6 hat6sok ridrin t
A vigy Szatlans6gcsoportosformii A csoportosvigyrizatlans6galapja mindig az,hogy a munkacsoportbanolyan kdzv6lem6ny alakul ki, amely a krizdrdeket sdrto, l6tsz6lag tdbbsdgbenl6vri fegyelmezetlenemberek rossz pdldrijrinak szolgai ritvdtel6bril szirmazik. Ugysz6lvrin mindig kideri.il, hogy n6hrinyhangad6kdnyszeriti rimagatartiisiita befoly6solhat6dolgoz6kra,olykor kifejezettentenoriz6lva 6ket. Az okok egy r6szemag6bana kdzdssdgformil6drisi folyamatok gyeng6ibental6lhat6 meg. Ha a hivatalos vezeto szemdlyi alkalmatlans5gafolytan nem k6pesmaga kdr6 tdmdriteni a kdzOssdgpozitiv magv6t,6s nem kdpes a krizdrdeketkifejez6 kdzvdlem6nyt ds k6zciss6gi6ll6sfoglal6st kialakitani, akkor szi.iks6gszenien a negativ p6ldrlk v6lnak kdzvdlem6nyformdl6kk6. A negativ pdldrikatmegvizsgiilva t
92
: EFP
bizonyos sajiltos, az adott munkatipusra,illetve -csoportrajellemz6 form6i. Tdbbnyire nem 6ltal5nos jellegti, a magatart6seg6sz6t6rint6 vigy|zatlans6gr6l van itt sz6, hanem egyes meghat6rozott int6zkeddsekkelszembeni mulaszt6sr6l.A dolgoz6k ugyanis, miut6n hosszri id
Az el6vigyizatossdg6s az 6vatossigjelent6s6ge A kdzvdlemdnybends a k0ztjss6gi6ll6sfoglal6sbanmegbecstildstkell szerdzniaz 6vatos magonem azonosa feldnks6ggel tartdsnak. Meg kell gylzni a dolgoz6katarr6l, hogy az eliSvigyinatoss6g vagy a gyixasdggal, s
93
gy6gyszerek)alkohol,drog 7.6. Vesz6lyeztetetts6g: a az idegrendszer is kedvez6tleni.ilbefoly6solj M6r kis m6rt6kri, egyszerialkoholfogyaszt6s funkci6i krirosit6 idegrendszeri 6116 ember alatt befoly6solts6g egyensirlyi6llapot6t.Az alkoholosvrllik. A munkabizszinvonalaalacsonyabb6 hat6salatt rillnak,a ktikinb6z6pszichikusmtik
94
.FF'
nyekkelis jdr, ez a toviibbiakbanismdtkedvez6tlenhatristgyakorol,6saz egyebt6nyez6kkelegyiitt kialakitdsdhoz. csdkken6tendenci6jdnak ez is hozziljrirula munkabiztons6g A jelmutatkozteltirdsekugtancsakndvelika balesetiveszilyeztetettsiget. A munftaerlcdlcsben a negativjelensdgekeglsz sorozatal6p fel, mely a szemelyisdg lem, az erktilcsvonatkoztatasban 6ps6g6tsrilyosank6rositja.A munkamonillalkapcsolatos,alkohol okozta probl6mrikkiiltinbtiz6 m6donnyilv6nulnakmeg.Ide tartoznakaz igazolatlanmulasztiisok,a munkiib6ltdrtdn6kimarad6is. at5pp6rlz-6snormacsal6sok sok,a gyakorimunkahely-v6ltoztatrls,
95
Kibit6 hat6sri szerekt6l val6 fiigg6s Rdgenismert,hogy vannakb6dft6,illetve 6l6nkit6hat6srianyagok,amelyekhaszn6latat
7.7. A munka- 6s pihen6sirend, aktiv pihen6s a munproduktivitiisa6s biztonsrigaszempontjiib6lkoriintsemk
A pihenisi id6k megoszliisa6s felhaszn6l6sm6dja l6nyeges az6rt, hogy a pihen6si id6 - mint 6nrill6 tartalommal bfr6 id6szak - kivdlj6k a munkafolyamatb6l, s mint kikapcsol6d6st biztosit6 sziinet iktat6djdk be. A munka folyamatossag6tbizonyosmdrt6kig feloldja a mriveleti id6k 6s a tartaldkid6k v6ltoz6sa. A mriveleti idSben a dolgoz6 elvegzi a tevdkenys6gldnyeget alkot6 munkamozdulatokat,a tartal6kid6ben pedig pihenhet. Val6j6ban azonban a m[iveleti 6s tartal6kido pszichofiziol6giai szempontb6l nem hatarolhat6 el teljesen egymist6l. A tartaldkid6ben a dolgoz6 nem vdgez energiafelhaszn6lassaljrir6 munkamozdulatokat,viszont felkdsztil a k0vetkez6 munkamtivelet v6gzds6re, vagyis a munk6ra jellemz6 pszichofiziol6giai koncentr6ci6a tartal6kid6ben sem old6dhat fel teljesen, s6t a fut6szalagonv6gzett munkan6l a kdvetkez6 munkadarab,,fogadilsfira"val6 kdszenl6t a pszichikus koncentriici6 ter6n alig jelent kisebb teljesitmdnyt,mint mag6naka munkamiiveletnekaz elv6gz6se.Eppen ezdrt a pihen6si p6tl6kot egyrlszt nem lehet mindig puszt6n a folyamatos tev6kenys6g keretdbe iktatott idcirahagyasokkal6s tartaldkidokkel biztositani, m6sr6szta pihendsi rend kidolgoz6silniil nem lehet minden munkiln6l puszt6n az dlettani ig6nybev6tel alapjrin kisz6mitott id6p6tl6kot venni alapul a pihen6si id6k tartalmdnak 6s megoszlils6nakmeghatitrozisilban,hanem an6l is gondoskodnikell, hogy a pihen6siid6ben a dolgoz6 pszichikusanis tehermentesitvelegyen. Kiilrjndsen fontos ez a monoton, telit
Munkasziinetek lehogyazokmilyentartalmirak aztkell tisztdzni, mindenekelcitt meghat6rozisrin6l A szilnetidfik bea munkafolyamatba. gyenek, iktassak s milyenid
97
lehetalkalmazni- akrir6nink6ntis - an6lkiil,hogyjelentdsteljeEzt a sziinettipustgyakrabban ez munkiikn6l(pl. fut6szalagon) sitmdnyhulliLmzbtindukdlna.igy a kOtOttritmusf, id6kdnyszeres 6s a dolgoz6pszichofiziol6giaiegyenstlyrinakmeg6v6silra az idotartarnl6tszik legalkalmasabbnak csdkkent6sdre. a balesetiveszilyeztetettsdg amikora sztinetekels6sorbannehlz fizikai munkrikn6lalkalmazand6k, c) Atizpercn6l hosszabb helyre6llitrisa. munkav6gz6 k6pessdg6nek rban az izmok sziinetceljaels6so jellemz6 helyre6llitrlsiidejehatArozza A sziinethosszitaz dlettanifunkci6knaka munkakezd6sre id6tartam).Mivel az ilyen hosszabbsziinetek sziiksdges meg (pl. a pulzusszimnormalizil6d6srihoz egy-egyalkalommalviszonylagnagydarabotemelnekki a teljesmunkaid6b6l,s a tov6bbisz0netehelyes,ha a fiziol6gi6s peri6duskdveti a munkakezd6sndl, ket jelent6sebbkezdetialkalmazkod6si hangoljuk6,ssze oly m6don,hogy akkor iktatjuk be, amikora teljesit6k6munkagrirbealakulas6val pess€gl6nyegeshanyatliisa 6ppenmegkezd6dik.
Aktiv pihen6s m6dj6rais. A dolgoz6k sziinet elt
98
8. Alkalmassfgivizsgilatok:mentfthigi6ne vagykizitrl6ka ,,kontraszelekci6t". vizsgiilatokc6lja,hogycs
99
t
Tartalom
k6pzdsndlcsaka *-galjeldlt fejezetekktitelez6tudnival6k Kdzdpfokirszakember Bevezet6 alapk6rd6sei* 1. Pszichol6gia fogalma6stiirgya * 1.1.A pszichol6gia I.2. A pszichol6gia m6dszerei* a, megfigyelds* b, a kisdrlet * c, az exploriici6sm6dszerek{' d, k6rd6fvesvizsgdlatok* e, pszichol6giaitesztek 't f, mtiszereselj6r6sok
4 4 5 5 5 ' 5 5 6 7
jelens6gek6sa munkabiztonsigkapcsolata 2. A pszich6s 2.1.A lelkijelensdgek tunkci6i 2.2. ldegi szabillyozis * a, azidegrendszer feladata,funkci6i is fel6pit6se* b, inform6ci6felvev6appar6tus* . c, az idegrendszer rdszei(funkcionrilisanat6mia) d, idegrendszer mtikdd6se* e, lelki jelensdgek6s a magasabb rendflidegmtik6dds mozg6st6rvdnyei jelens6gek pszich6s 2.3.A 6saz inform6ci6szerz6s: megismerds* * a, az 6rz6keldsek fajtrii b, a l6t6s c, a hallis d, a szagl6s e, azizlelis . f, b6r 6rz6kelds g,bels66rz6kletek h, 6rz6kicsal6d6sok i, ingerkiisztib(adapt6ci6, habitu6ci6,monot6nia) j, az dszlelds* 2.4.A figyelem* 2.5.Az eml6kez6s* 2.6.A kdpzelet*
9 9 l0 1l 1l t2 t4 t6 t7 18 18 20 20 2l 2l 22 22 24 26 28 32 36
3. A gonlolkodr{s6skommunikdci6 3.1.Gondolkod6s fogalma,mriveletielemei 3.2.Probldma megold6gondolkod6s 3.3.Kreativit6s 3.4.Intelligencia
39 39 4l 44 45
100
i
3.5. Kommunik6ci6,metakommunik6ci6
46
4. Az 6rzelmek fogalma 4.1. Az drzelmekmotiv6l6 szerepe 4.2. Kdmiai szabdlvozds*
49 50 52
5. Az akarat 5.1. Etikai szabiiyozirs*
54 56
6. A szem6lyis6gfogalma * 6. 1. Szemdlyisdg elm6letek 6.2. Az 6n kialakuldsa6s funkci6ja 6.3. A szem6lyis6gzavani* .
57 57 64 69 7l
6.4. K6ros szem6lyisdgfejl
7. A munkabiztonsrig specifikusan pszichikai Osszefii gg6sei 7.1.Igdnybevdtel* 7.2. Alkalmazkodiis * 7.3. Megterhelds,elfiiradiis * 7.4. Y eszelytudat,v eszlly6rzet,p6nik 7.5. Balesetl6lektanialapfogalmak 7.6. Vesz6lyeztetettsdg: gy6gyszerek, alkohol,drog * 7.7. Munka 6s pihen6sirend,aktiv pihends * 8. Alkalmassrigi vizsgdlatok: mentrilhigi6ne *
101
76 76 77 80 86 88 94 96 98
