A Monostorapáti Fekete-hegy (HUBF20007) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Monostorapáti Fekete-hegy (HUBF20007) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Tapolca–Csopak 2016

Készítette: Acrida Természetvédelmi Kutató BT. 8300 Tapolca, Deák F. u. 7. Tel: 06-20-34-89-345 Fax: 06-88-785-023 E-mail: [email protected]

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16.. Tel: 06-87-555-260 Fax: 06-87-555-261 E-mail: bfnp@bfnp-hu Web: https://www.bfnp.hu

Felelős tervező Dr. Kenyeres Zoltán Közreműködő szakértők Dr. Bauer Norbert Dr. Cservenka Judit Fehér Csaba Endre Dr. Kenyeres Zoltán Szabó Attila Vókó László

2

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv.................................................................................................... 5 1. A terület azonosító adatai ....................................................................................................... 6 1.1. Név .................................................................................................................................. 6 1.2. Azonosító kód ................................................................................................................. 6 1.3. Kiterjedés ........................................................................................................................ 6 1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ..................................................... 6 1.5. Érintett települések .......................................................................................................... 7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák............................................................................................ 7 1.7. Tervezési és egyéb előírások ........................................................................................... 8 2. Veszélyeztető tényezők .......................................................................................................... 9 3. Kezelési feladatok meghatározása ....................................................................................... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ..................................................... 11 3.2. Kezelési javaslatok ........................................................................................................ 11 3.2.1. Élőhelyek kezelése ................................................................................................. 12 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ............................................................. 26 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ........................................................................................ 27 3.2.4. Kutatás, monitorozás .............................................................................................. 27 3.2.5. Mellékletek ............................................................................................................. 28 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ......................................................................................... 32 3.3.1. Agrártámogatások .................................................................................................. 32 3.3.2. Pályázatok .............................................................................................................. 33 3.3.3. Egyéb ...................................................................................................................... 33 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ......................................................... 33 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ................................................................... 33 3.4.2. A kommunikáció címzettjei ................................................................................... 34 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel .................................................. 35 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció ................................ 39 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ............................................................................ 40 1.1. Környezeti adottságok ................................................................................................... 40 1.1.1. Éghajlati adottságok ............................................................................................... 40 1.1.2. Vízrajzi adottságok ................................................................................................. 40 1.1.3. Talajtani adottságok ............................................................................................... 40 1.2. Természeti adottságok ................................................................................................... 41 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ......................... 45 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok .................... 56 3

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ......................... 56 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok ............................................ 60 1.3. Területhasználat ............................................................................................................ 60 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás .............................................................................. 60 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ............................................................................................... 60 1.3.3. Területhasználat és kezelés .................................................................................... 61 2. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 64 3. Térképek ............................................................................................................................... 65

4

I. Natura 2000 fenntartási terv

5

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Monostorapáti Fekete-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési azonosítója:

terület

HUBF20007

Tervezési terület kiterjedése:

1789,35 ha

1.3. Kiterjedés

1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 6410** Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 7140 Tőzegmohás lápok és ingólápok 8150** Közép-európai hegyvidéki szilikátos sziklatörmelék-lejtők 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel 91M0 Pannon cseres-tölgyesek *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely **az SDF lapon szerepel, jelenlétét aktuális vizsgálatok nem erősítették meg 1.4.2. Jelölőnek javasolt élőhelyek 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6240* Szubpannon sztyeppék 6520 Hegyi kaszálórétek 7220* Mésztufás források (Cratoneurion) 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely

6

1.4.3. Jelölő fajok Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)** Zanótboglárka (Maculinea nausithous)** Vöröshasú unka (Bombina bombina) **az SDF lapon szerepel, jelenlétét aktuális vizsgálatok nem erősítették meg 1.4.4. Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű fajok Gyászcincér (Morimus funereus) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Havasi cincér (Rosalia alpina) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) 1.5. Érintett települések Település Veszprém megye

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

485,64 765,10 353,15 125,06 60,34

41,22 30,03 25,15 11,65 4,21

Balatonhenye Monostorapáti Kapolcs Szentbékkálla Köveskál

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. 1.6. Egyéb védettségi kategóriák A tervezési területet országos ökológiai hálózati magterület 96,6 %-ban, pufferterület 3,4 %-ban (összesen 100,0 %-ban) érinti.

7

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Kenyeres Z. & Bauer N. (szerk.)(2003): A Káli-medence természetvédelmi kezelési terve. – BfNPI Adattára, Csopak, 230 p. 1.7.2. Településrendezési eszközök Kapolcs, HÉSZ, 2/2004.(II.12.) ör. rend., módosítva az 5/2007 (X.9.) ör. rendelettel Kapolcs Község Településszerkezeti terve (2001-ben jóváhagyva) Kapolcs Község Önkormányzata Képviselőtestülete 5/2007. (X.9.) sz. rend. Kapolcs Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2004. (II.13.) sz. rendeletének módosításáról Köveskál Község építési szabályzatának és szabályozási tervének megállapításáról szóló 8/2011 (IX. 26.) önk. rendelet Monostorapáti, Településfejlesztési koncepció, 46/2004.(VIII.5.) ökt. hat. Monostorapáti településszerkezeti terve, 91/2005 (XII. 29.) hat., módosítva 11/2006. (III. 2.) hat. Monostorapáti, szabályozási terv és helyi építési szabályzat, 6/2006. (III. 2.) rend. Monostorapáti helyi építési szabályzata és szabályozási terve, 15/2005 (XII. 29.) rend. Szentbékkálla, településszerkezeti terv, 67/2008. (XI. 27.) Szentbékkálla, szabályozási terv és HÉSZ, 12/2008. (XII. 8.) rend., módosítva 1/2015. (I. 30.) rend. 1.7.3. Körzeti erdőtervek Monostorapáti Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve. Érvényes: 2009. január 1. – 2018. december 31.) 19/2009 Kapolcs közigazgatási területéhez tartozó erdőterületek korábban a Pulai Erdőtervezési Körzethez tartoztak. Utóbbira készült körzeti erdőterv 2008-ban lejárt. A 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet (az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól) szerint Kapolcs közigazgatási területéhez tartozó erdőterületek, ahogy a tervezési terület összes erdőterülete a következő tervezési időszakban a Tapolcai Erdőtervezési Körzet részét képezik. A Tapolcai Erdőtervezési Körzet esetében az erdőtervezés éve: 2016. A volt Pulai Erdőtervezési Körzet három községében (Taliándörögd, Vigántpetend, Kapolcs) megújításra került a magán erdőgazdálkodók erdőterve a 2010. évi kiegészítő felvételeken alapulóan, melyek 2016.12.31.-ig érvényesek. 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek A tervezési területre vonatkozóan az V/1. Bakony-Vértes Vadgazdálkodási Körzet Vadgazdálkodási Terve az irányadó, a területen a vadgazdálkodást a Boncsos Vadásztársaság és a Dél-Bakonyi Vadásztársaság végez. 1.7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési terület a 4-2. Balaton közvetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységhez tartozik. 8

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Érintett terület nagysága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

A területen belül ható veszélyeztető tényezők C01.04.01 Bányászat külszíni fejtéssel L

1

D01.01

5

Bányatelekként a Balatonhenye I. díszítő mészkő bánya említhető, ennek működését azonban több mint másfél évtizede leállították, így jelenleg nem fejt ki negatív hatást. Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk. Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk. Valamennyi élőhelytípus veszélyeztetett, de legerősebb terhelés az üde termőhelyek gyepes élőhelyeit éri [síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230)]. Az akác terjedése több erdei élőhelyet is érint, így a pannon cseres-tölgyeseket (91M0), a pannon molyhos tölgyeseket (91H0*), valamint a lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdőit (9180*). Az élőhelyek természetes vadeltartó képességét meghaladó valamennyi élőhelyet veszélyezteti. Különösen az erdőfelújítások során a pannon cserestölgyeseket (91M0), valamint a vizes élőhelyek tőzegmohás lápok és ingólápok élőhelyeit (7140). A túltartott vaddisznó állomány intenzív túrása minden N2000 élőhely állapotát veszélyezteti – különös tekintettel a gyepes élőhelyekre.

D02.01 I01

K04.05

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége H=nagy M=közepes L=kicsi

Ösvények, burkolatlan utak, L bicikliutak Villany- és telefonvezetékek M

5

fajok L

10

Növényevők általi károkozás L (vadrágás is)

35

Idegenhonos jelenléte

inváziós

F03.01.01 Vadak károkozása vadállomány)

(túltartott H

45

A területen kívül ható veszélyeztető tényezők A01 Földművelés M

1

D01.02

Autópályák, autóútak, fő- és H mellékutak

1

E01.03

Diszperz jelenlét

emberi M

1

Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk.

E02.03

Egyéb ipari vagy kereskedelmi M terület

1

Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk.

(tanyasias)

Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk. Jelentősége alárendelt, a veszélyeztető tényezők közül való törlését javasoljuk.

9

10

Valamennyi élőhelytípus veszélyeztetett, de legerősebb terhelés az üde termőhelyek gyepes élőhelyeit éri [síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230)]. Az akác terjedése több erdei élőhelyet is érint, így a pannon cseres-tölgyeseket (91M0), a pannon molyhos tölgyeseket (91H0*), valamint a lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdőit (9180*).

A területen kívül és belül ható veszélyeztető tényezők B02.01 Erdőfelújítás M

20

B02.04

Lábonálló és/vagy elfekvő holt M faanyag eltávolítása

30

F03.01

Háztartás hulladék

Elsősorban lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői (9180*), enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0*), pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel (91H0*), valamint szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) (9130) élőhelyekre jelent veszélyt. A pisze denevér (Barbastella barbastellus), valamint számos, holtfa jelenlétét igénylő Natura 2000 bogárfaj [(gyászcincér (Morimus funereus), havasi cincér (Rosalia alpina), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)] populációjának fennmaradását veszélyezteti. Lokálisan és kismértékben valamennyi élőhelyet veszélyezteti. A jelölő gyepes élőhelyekre gyakorolhat negatív hatást (jelenleg gyenge-közepes mértékben). A faj szintű értékek közül a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) lokális állományát veszélyezteti. A tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) élőhelyet veszélyezteti, de az időszakos kiszáradás, amennyiben időtartama nem több évtizedes hosszúságú, feltehetően nem eredményez visszafordíthatatlan változásokat.

I01

G01.02

K01.03

Idegenhonos jelenléte

inváziós

fajok H

H

5

Túrázás, lovaglás és nem M gépesített járművel végzett tevékenység

5

L

7

Kiszáradás

10

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Fő célkitűzések: – A jelölő erdei élőhelyek tíz éves felbontású korosztályszerkezetében egyik élőhely esetében sem csökkenjen a véghasználatra előírható korosztályok, továbbá az azokat eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése (a kiinduló állapotot a körzeti erdőtervezés Országos Erdőállomány Adattáron történő 2016. évi átvezetése jelenti). – Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem (a kiinduló állapotot a körzeti erdőtervezés Országos Erdőállomány Adattáron történő 2016. évi átvezetése jelenti). – A sekély és igen sekély talajú molyhos tölgyesekben (91H0*) a fahasználat (egészségügyi termelés is) minimalizálása, egyes részterületeken elhagyása. – Gyep művelésű ágú területeken a cserjésedés visszaszorítása – természetvédelmi korlátozásokat tartalmazó mechanikai módszerrel. – A jelenleg nem N2000 élőhely besorolású gyepek állapotjavítása extenzív jellegű legeltetéssel. További célkitűzések: – Az ültetett és spontán terjedő tájidegen állományok (döntően akác, kis mértékben bálványfa) hosszabb távon történő letermelése, őshonos fajokkal való felújítása. – A spontán terjedő tájidegen növényfajok (pl. Ailanthus altissima, Robinia pseudoacacia) eltávolítása a gyepekből célzott mechanikai cserjeirtással. – A tervezési terület tőzegmohás tavaiban a tőzegmoha állomány kiemelt, elsősorban a kiszáradástól, és a tűztől való védelme. – Források, vízfolyások, tavak közvetlen környékén az esetleges szennyezőanyag bemosódásának megakadályozása, a természetközeli állapotok fenntartása. – A legeltetésre alkalmas gyepterületeken extenzív jellegű legeltetés megvalósítása. A terület rendeltetése: – A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelytípusok és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása. – A Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve az ennek megőrzését, fenntartását biztosító gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 3.2. Kezelési javaslatok Az előírások megfogalmazása a Natura 2000 terület kijelölésének alapját szolgáló élőhelyek és fajok védelmi és állomány-megerősítési szempontjainak, valamint a gazdálkodói érdekeknek az együttes figyelembevételével történt. A javaslatok rendszere a kezelési egységekhez kapcsolt. A kezelési egységek élőhelyi alapon, aktuális Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) térkép foltjaihoz kötötten kerültek meghatározásra. Ez utóbbi zömmel művelési ág szerinti azonosságot is jelent. Azok az élőhelyfoltok, melyekhez azonos kezelési javaslatok rendelendők egy kezelési 11

egységbe kerültek. A tervezés alapjaként kezelt élőhelyfoltokat kölcsönösen megfeleltettük a helyrajzi nyilvántartással és a MePAR-blokkrendszerrel. Az egyes kezelési egységekhez tartozó helyrajzi számok listáját és MePAR-blokk kódokat a 3.2.5. b. fejezet táblázata, a helyrajzi szám szintű keresést biztosító részletes táblázatot az elektronikus melléklet tartalmazza. A kezelési egységekhez kötött intézkedések két szinten kerültek meghatározásra. (1) A jogszabályban megadott módon, kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési előírásjavaslatok közé csak olyan intézkedések kerültek, melyeket – művelési ágtól függően – a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, az érvényben lévő erdőterv rendelet, a 2009. évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), vagy a 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) tartalmaz. (2) A támogatási rendszerbe illeszthető speciális kezelési módok és előírás-javaslatok közé kerültek a természetvédelmi célkitűzéseket kiemelt mértékben szolgáló, önkéntes vállaláson alapuló, támogatást magával vonó előírás-javaslatok. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján jelen fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírás-javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás-javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz. 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1. Általános, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések A jelen fenntartási terv céljainak elérését nem veszélyeztető, jogszerű, ill. jogerősen engedélyezett tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A tervezési területen olyan beruházás, mely a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza nem végezhető. Művelési ág megváltozatása nem javasolt (kivéve: gyepből fás legelő). Ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése nem javasolt. A tervezési területen található bányatelek horizontális bővítése, újabb bányatelek létesítése nem kívánatos. Új tervezésű elektromos vezetékek tervezése során előnyben kell részesíteni a földkábelek alkalmazását. A tervezési területen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, új nyomvonalú utak kialakítása, földutak stabilizált, vagy burkolttá alakítása nem kívánatos. A tervezési terület szabadon látogatható, de annak gyepterületein közösségi, vagy tömegsport-esemény rendezése, valamint technikai jellegű sporttevékenység folytatása kerülendő.

12

3.2.1.2. Gazdálkodáshoz köthető intézkedések 1. Kezelési Egység (a) Kezelési egység kódja: KE1 (b) Kezelési egység meghatározása: Kiemelkedően értékes sziklagyepek és lejtőgyepek (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: H2 – Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek, H3a – Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten, H4 – Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6240* Szubpannon sztyeppék, 8220 Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kiemelt jelentőségű élőhelyek fennmaradása érdekében kerülni kell mindenféle beavatkozást, beleértve a gyep bárminemű használatát, kivéve a kifejezetten az élőhelyek fennmaradását elősegítő munkákat, illetve az inváziós gyomfajok megjelenése esetén azok eltávolítását. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: – Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21) – Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12) – Műtrágyázás nem megengedett (GY03) – Szerves trágyázás nem megengedett (GY07) – Felülvetés nem megengedett (GY01) – A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) – Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos (GY115) – Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges (GY29) – Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26)

13

(f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok elsősorban a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő szubpannon sztyeppék, valamint az egy folton előforduló leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) megőrzése érdekében kerültek megfogalmazásra, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek hosszú távú fenntartását szolgálják. 2. Kezelési Egység (a) Kezelési egység kódja: KE2 (b) Kezelési egység meghatározása: A KE1-ben sorolt gyepeknél rosszabb állapotú, cserjésedő, részben legeltetett, részben legeltetésből, kaszálásból felhagyott száraz és félszáraz gyepek (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: E2 – Veres csenkeszes rétek, H2 – Felnyíló, mészkedvelő lejtőés törmelékgyepek, H3a – Köves talajú lejtősztyepek, H4 – Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok, OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek, OB – Jellegtelen üde gyepek, OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek, OD – Lágyszárú évelő özönfajok állományai, P2a – Üde és nedves cserjések, P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (zömmel az élőhelyek mozaikjaként, hibridkategóriákban) Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 6240* Szubpannon sztyeppék, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 6520 Hegyi kaszálórétek (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe sorolt területek extenzív mezőgazdasági gazdasági hasznosítása (főképp juhlegeltetés) javasolt, mivel a természeti értékek fennmaradását lehetővé teszi, illetve biztosítja. A kezelési egység erdőtervi területen található részterületeire a legeltetéssel kapcsolatos előírás-javaslatok nem vonatkoznak. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok

14

Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. Erdőtervezett területek érintettsége miatt a kezelési egység területén a 2009. évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) és a 69/2016. (X. 14.) FM rendelet is kötelezően betartandó. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: – Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22) – Legeltethető állatfaj: juh (GY68) – A terület túllegeltetése tilos (GY36) – Legeltetési sűrűség 0,1-0,2 ÁE/ha (GY39) – Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos (GY05) – A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos (GY16) – Szerves trágyázás nem megengedett (GY07) – Műtrágyázás nem megengedett (GY03) – Tárcsázás nem megengedett (GY10) – Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12) – Felülvetés nem megengedett (GY01) – Kiszántás nem megengedett (GY13) – A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) – Az inváziós és termőhely-idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos (GY115) – Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges (GY29) – A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell (GY31) – Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egységhez tartozó szárazgyepeken a természetességi állapot szükséges javítása juhlegeltetéssel a leginkább kivitelezhető. A kezelési javaslatok a jelenleg rossz állapotú meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei (6210*), szubpannon sztyeppék (6240*), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), valamint 15

hegyi kaszálórétek (6520) Natura 2000 élőhelyek állapotjavítása érdekében kerültek megfogalmazásra. A fenti élőhelyek előfordulásainak extenzív legeltetése hozzájárul azok fenntartásához, lassítja, illetve megakadályozza a cserjésedésüket. Szükséges ugyanakkor a legeltetés korlátozása a túllegeltetésének elkerülése érdekében. Kiegészítő, kontrollált cserjeirtás elvégzésére ugyancsak szükséges lehet. 3. Kezelési Egység (a) Kezelési egység kódja: KE3 (b) Kezelési egység meghatározása: Jó állapotú, illetve rendszeres kezeléssel javítható állapotú kaszálórétek (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: D34 – Mocsárrétek, E1 – Franciaperjés rétek, OB – Jellegtelen üde gyepek, P2b – Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (részben hibridkategóriákban) Érintett Natura 2000 élőhelyek: 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe sorolt területek extenzív mezőgazdasági gazdasági hasznosítása (azon belül kaszálása) javasolt, mivel az a természeti értékek fennmaradását lehetővé teszi, illetve biztosítja. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Felülvetés nem megengedett (GY01) - Vegyszeres gyomirtás nem megengedett (GY02) - Kiszántás nem megengedett (GY13) - Kizárólag kaszálással történő hasznosítás (GY20) - A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24) - A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefoltokat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell (GY31)

16

-

-

-

-

A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság általi kijelölésüket követően a fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani (GY32) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmiökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79) A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani (GY99) Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105)

(f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület azon fajgazdag élőhelyeinek hosszú távú megőrzését, fenntartását szolgálják, melyek kialakulásában jelentős szerepe volt a rendszeres, extenzív jellegű kaszálásnak. 4. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE4 (b) Kezelési egység meghatározása: A tervezési terület életközösségeivel bíró bazalttavak térségében előforduló (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen).

kimagaslóan értékes élőhely-komplexumok

(c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: B1b – Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok, B2 – Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet, B4 – Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek, B5 – Nem zsombékoló magassásrétek, J1a – Fűzlápok, J2 – Láp- és mocsárerdők, U8 – Folyóvizek, U9 – Állóvizek Érintett Natura 2000 élőhelyek: 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek, 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

17

(d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységbe rendkívül sérülékeny vizes élőhely-komplexumok tartoznak, melyek megőrzése a háborítatlanság biztosításával, mindennemű használat és taposás visszaszorításával érhető el. Bizonyos, a kezelési egységhez tartozó erdőtervezett részleteket (pl. Kapolcs 13/A) célszerű lenne a szomszédos gyertyános-bükkös erdőben kijelölt 20 m széles pufferzónával együtt kivonni a fatermesztésből. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: A kötelezően betartandó természetvédelmi kezelési földhasználati szabályokat a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. A 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Tilos a kaszálás (V04) - A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető (V11) - A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos (V14) - Horgászvízként és halastóként hasznosítani tilos (V25) - Legeltetés és kaszálás tilos, a területet kezeletlenül kell fenntartani (GY21) - A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos (VA03) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egységhez tartozó láp- és mocsárerdő állományok megőrzése érdekében a szivárgóvizes-mocsaras jelleg megtartása kulcsfontosságú, ezért területükön semmiféle vízrendezést (pl. árokásást) nem szabad engedélyezni. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység gazdálkodási tevékenységektől való mentesítését a kimagaslóan értékes életközösségekkel bíró vizes élőhelyek és az azokhoz kötődő fajok élőhelyi igényei és állományvédelmi céljai indokolják.

18

5. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE5 (b) Kezelési egység meghatározása: A tervezési terület kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű erdőterületei (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: J5 – Égerligetek, K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, K5 – Bükkösök, L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek, LY2 – Törmeléklejtő-erdők, LY4 – Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők, P45 – Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek Érintett Natura 2000 élőhelyek: 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum), 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91E0* Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal, (előzőekben néhol beágyazódva a forrásos, vízszivárgásos foltokon: 7220* Mésztufás források (Cratoneurion), melyeknek csak töredéke ábrázolt önálló foltként), 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel (élőhely mozaikban: 6210* Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)) (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. Biztosítani kell a folyamatos erdőborítást, az egészségügyi fakitermelés is mellőzendő. Faanyagtermelést nem szolgáló részletekben az említett üzemmód fenntartása. A kezelési körzethez tartozó molyhos tölgyesek tipikus véderdők, bennük érdemi gazdálkodás a terepviszonyok miatt nem folytatható. Területükön aktív beavatkozást csak az akác eltávolítása érdekében kell tenni (egy állományfoltot érint – Keleményes-kő). Fás legelők esetében (az erdőtervezett erdőfoltok kivételével) nem erdőgazdálkodási hasznosítás, hanem legeltetés javasolt. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az erdőtervezett erdőrészletekre vonatkozó kötelező érvényű előírásokat az erdőterv tartalmazza, továbbá a 2009. évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. A 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését

19

szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: – A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása (E03) – Meghatározott erdőrészletekben* az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével (E10) – Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) – Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják (E75) – A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető (VA03) (* Valamennyi 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői és 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel élőhelyen, továbbá a legértékesebb bükkös foltok, vízszivárgásos égeresek, bükkösök, horhosok erdőinek területén) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület kiemelkedő értékét jelentő Natura 2000 erdei élőhelyek (ld. fent) megőrzése érdekében kerültek megfogalmazásra, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek hosszú távú fenntartását szolgálják. Több közösségi jelentőségű, odvas, holt fa jelenlétét igénylő rovar és emlősfaj jelenléte indokolja az egészségügyi termelések mellőzését is [pl.: pisze denevér (Barbastella barbastellus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus)]. Az igen sérülékeny élőhelyeken kerülendő a nagyvadállomány koncentrálása is. 6. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE6 (b) Kezelési egység meghatározása: Jó természetességi állapotú tölgyes és bükkös erdők (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen).

20

(c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, K5 – Bükkösök, L1 – Mész- és melegkedvelő tölgyesek, L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek, P2b – Galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések (részben hibridkategóriaként) Érintett Natura 2000 élőhelyek: 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum), 91G0* Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulusszal, 91H0* Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel, 91M0 Pannon cserestölgyesek (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egység területén kíméletes, folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok javasoltak az itt előforduló – jelenlegi állapotukban is magas természeti értéket képviselő – élőhelyek és fajok megőrzése érdekében. A jelenleg a kezelési egységben előforduló homogén korösszetételű erdőállományok esetében a gazdálkodás során javasolt a mozaikosan változatos koreloszlás és ezáltal változatos térszerkezet kialakítása, így egyszerre biztosítható az erdőállományok magasabb hozama, jobb egészségi állapota és állékonysága, valamint fajgazdagsága is. A nedvesebb részeken időben jelentősen elhúzott és kis kiterjedésű (0,5–1 ha-os) végvágásokkal történjenek meg a felújítások, a vízmosásos részeken, horhosokban pedig az állományfoltok érintetlenül visszahagyásra kerüljenek. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: A vonatkozó előírásokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet, a Tapolcai Erdőtervezési Körzet tervei és erdőtervei, valamint a 2009. évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) tartalmazzák. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. A 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08) - A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével (E09) - Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel) (E13) - A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha álló és/vagy fekvő holtfa jelenlétének biztosítása (E16)

21

-

-

-

-

Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása (E17) Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell (E23) Természetes, természetszerű és származék erdőkben a tarvágás mellőzése (E33) Fahasználatok során a kitermelt faanyag vonszolásos közelítésének mellőzése (E35) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) A mikroélőhelyek fenntartása (E39) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása (E57) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása (E69) Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják (E75) A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni (VA02)

(f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok a tervezési terület gazdálkodás által érintett, de jó természetességi állapotú erdei élőhelyeinek és az ahhoz kötődő fajoknak a fenntartása és megőrzése érdekében kerültek meghatározásra. A gazdasági hasznosítás során kíméletes, az élőhely talajára, lágyszárú növényzetére és állatvilágára a lehetőség szerinti legkisebb károsító hatást kifejtő módszereket kell alkalmazni, illetve a gazdálkodás térbeli és időbeli rendjének meghatározása során az élőhely értékeire, azok fenntartására figyelemmel kell lenni. A területen élő védett, fokozottan védett illetve közösségi jelentőségű állatfajok [pl.: nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus), nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), pisze denevér (Barbastella barbastellus)] fennmaradása érdekében szükséges a megfelelő mennyiségű odvas illetve holt fa visszahagyása.

22

7. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE7 (b) Kezelési egység meghatározása: A tervezési terület átalakított erdő és vágásterületei (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: K2 – Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, K5 – Bükkösök, L2a – Cseres-kocsánytalan tölgyesek, LY4 – Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők, RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok, RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők, RC – Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők, RDb – Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők, S4 – Erdei- és feketefenyvesek, S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai, S7 – Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok (zömmel hibridkategóriaként) Érintett Natura 2000 élőhelyek: 9130 Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum), 9180* Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91G0* Pannon gyertyánostölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal, 91M0 Pannon cseres-tölgyesek (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A gazdálkodás során törekedni kell a természetszerű szerkezettel, faállománnyal és korösszetétellel jellemezhető állományok kialakítására. Az elegyetlen fenyvesek a felújítások során mindenképpen átalakítandók, a meglévő lombelegyet megkímélve. Célszerű átalakításukat időben elnyújtani. Fontos, hogy az inváziós fajok (pl. akác) behatolását megakadályozzuk, mert azok a degradált élőhelyeken gyorsan elterjedhetnek. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: Az erdőtervezett erdőrészletekre vonatkozó kötelező érvényű előírásokat az erdőterv tartalmazza, továbbá a 2009. évi XXXVII. törvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet. A 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani. A 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szóló 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet be kell tartani. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08)

23

-

-

-

-

-

-

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (többségében 30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása (E22) A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai (E31) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában (E38) Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell (E49) Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet (E51) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése (E61) Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólag indokolt esetben (pl. lakott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás alatt álló erdőterületeken, magtermő állományokban) történő elvégzése (E74) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják (E75) Faanyag közelítése csak fagyott vagy száraz talajon (E81) A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig (E85) A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével (E95)

(f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben megtalálhatókon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési egység területén található erdőterületek megfelelő gazdálkodási módok alkalmazása esetén hosszútávon természetközeli fajkészletű és állapotú erdőállományokká alakíthatók, melyek további kíméletes használata a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok lokális előfordulásainak és állományainak megerősítését biztosíthatják. A gazdasági hasznosítás során kíméletes, az élőhely talajára, lágyszárú növényzetére és állatvilágára a lehetőség szerinti legkisebb károsító hatást kifejtő módszereket kell alkalmazni. A felújítóvágások során szükséges a megfelelő méretű mikroélőhelyek visszahagyása.

24

8. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE8 (b) Kezelési egység meghatározása: Rendszeresen művelt szántók (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: T2 – Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák, T6 – Extenzív szántók Érintett Natura 2000 élőhelyek: Nincs érintett élőhely. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységben szántóföldi művelés folyik, mely nem veszélyezteti a közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket. Művelési ág megváltoztatása szántóból gyeppé támogatható. A szántóföldi művelés során szükséges a szomszédos élőhelyeken előforduló jelölő fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vétele. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: Jelenleg nincsenek érvényben Natura 2000 területen található szántókra vonatkozó kötelező előírások. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: - A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni (SZ09) - A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni (SZ15) - Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők (SZ67) (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben foglaltakon túl – nem kerültek megfogalmazásra. (h) Kezelési javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok célja, hogy az intenzíven kezelt szántóterületen folyó gazdálkodás a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse a környező természetvédelmi jelentőséggel bíró élőhelyek állapotát. A szántóterületek a tervezési területen előforduló jelölő élőhelyek és 25

fajok előfordulásával nem fednek át. Az önkéntesen vállalható előírások részben a lokális ökológiai folyosók megerősítésén keresztül szándékozik szolgálni általános biodiverzitásvédelmi célokat. 9. Kezelési egység (a) Kezelési egység kódja: KE9 (b) Kezelési egység meghatározása: Telephelyek, roncsterületek, épületek környezete és utak tartoznak a kezelési egységhez (elhelyezkedését ld. 3.2.5.a térképen). (c) Kezelési egység megfeleltetése: Érintett ÁNÉR élőhelyek: U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók, U10 – Tanyák, családi gazdaságok, U11 – Út- és vasúthálózat Érintett Natura 2000 élőhelyek: Nincs érintett élőhely. (d) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egység hasznosítása során figyelemmel kell lenni a környező területek természeti értékeire, közösségi jelentőségű élőhelyeire, azokat a használat során nem érheti károsodás. (e) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírásjavaslatok Kötelezően betartandó előírások: Nem adhatók meg kötelezően betartandó előírások. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Önkéntesen vállalható előírás javaslatok magadása nem indokolt. (f) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve. (g) Gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok: A kezelési egység területén a gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok – az általános részben megtalálhatókon túl – nem adhatók. (h) Kezelési javaslatok indoklása: Kezelési javaslatok nem kerültek megfogalmazásra. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés A tervezési területen élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés nincs tervezve és ezek körébe tartozó beavatkozás nem is szükséges. 26

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Állományainak megőrzése a faj élőhelyeinek megőrzésével biztosítható. Legfőbb potenciális veszélyeztető tényezőnek az esetleges legeltetés és a lokális, kilátóponthoz köthető populáció miatt, a kiránduló turizmus eredetű taposás számít. Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Fajvédelme elsődlegesen élőhely-megőrzéssel, a lárvák fő táplálkozási helyét jelentő kökény (Prunus spinosa) és galagonya fajok (Crataegus spp.) egyedeinek megtartásával biztosítható. Ez a cserjeirtások kontrollált megvalósításával biztosítható. Gyászcincér (Morimus funereus) Elsősorban tölgy és bükk gyökereiben, csonkjaiban él lárvája. Élőhelyválasztásából adódóan fajvédelemi intézkedésként a gyászcincér kapcsán a vegyeskorú erdőrészletek fenntartása, idős faegyedek kímélete említhető. Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) A fajok állományainak védelmét a vegyes korú erdőrészletek fenntartása, tarvágások mellőzése, idős faegyedek kímélete, sérült és kidőlt fák helyszínen hagyása biztosíthatja. Vöröshasú unka (Bombina bombina) Élőhelyével szemben különösebb igényt nem támaszt, állandóbb vizű pocsolyákban is megtelepszik, megőrzése azonban nagyobb kiterjedésű, rendszeresen vízborításos élőhelyek fenntartásával biztosítható. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A közösségi jelentőségű élőhelytípusok Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) alapján végzett monitorozása javasolt. Indokolt volna a jelölő fajok közül a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) és vöröshasú unka (Bombina bombina) állományméretének rendszeres nyomon követése – hároméves gyakorisággal, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) mintavételi módszertana szerint. A tervezési területhez tartozó új mintavételi hely felvételét az országos monitorozó program mintavételi helyei közé nem javasoljuk.

27

3.2.5. Mellékletek

3.2.5.a. A tervezési terület kezelési egységeinek térképe

3.2.5. b. A kezelési egységekhez kötött intézkedések hrsz és MePAR megfeleltetése Kezelési egység KE1 KE2

KE3

KE4

KE5

KE6

Érintett ingatlanok (hrsz.)

Érintett MEPAR-blokkok

Balatonhenye 089/11, 0126/7, Köveskál 0322/3, Szentbékkálla 012/39, 012/22 Balatonhenye 089/8, 089/11, 089/12, 089/22, 089/25, 089/26, 0110/4, 0110/5, 0113/4, 0113/5, 0113/6, 0113/9, 0113/10, 0116/4, 0118/2, 0118/4, 0118/18, 0118/21, 0118/22, 0118/24, 0118/30, 0118/31, 0118/34, 0118/36, 0119/2 0120/2, 0121/2, 0122/6, 0126/3, 0126/5, 0126/6, 0126/7, Kapolcs 028/2, 028/4, 033, 036/2, 037/1, 037/2, 043/2, 048/1-2, 048/4, 065, 072, 077, 089/1, Köveskál 0322/3, 0324/4, 0327/2, Monostorapáti 0110/1-2, 0110/6, 0113/4-5, 115/3, 0117/1, 0117/2, 0120/1-10, 0120/3, 0130/1, 0134, 0137, 0144/42, 0144/53, 0144/56, 0144/63, 0144/64, 0144/7-9, 0144/48, 0147/3, 0149/14-15, 0149/23, 0149/24, 0149/30, 0149/31, 0149/46, 0149/47, 0149/51, 0154/14, 0154/7, 0154/9, Szentbékkálla 012/22, 012/39

X37LV-W-12, XJFTW-U-12, XLJ0V-412, XTY6P-T-12, XXELW-1-12 X0TDW-7-12, X06DW-L-12, X37LVW-12, X68TP-3-12, X6C6P-K-12, X7LDN-1-12, X9FTN-C-12, XC0DN-J12, XC1LN-R-12, XCVTN-U-12, XDTDN-D-12, XDVTN-V-12, XF6DNU-12, XFK6N-1-12, XFLDN-8-12, XFMLN-H-12, XFR6N-7-12, XFY6NE-12, XH2TN-5-12, XH40N-D-12, XHFTW-T-12, XJ40N-E-12, XJFTW-U12, XJULN-R-12, XKFTN-M-12, XKJ0N-V-12, XKULN-T-12, XKVTN2-12, XLJ0V-4-12, XLLDN-D-12, XLR6N-C-12, XN2TV-J-12, XN40M-J12, XNTDV-V-12, XNX0P-E-12, XNY6Q-P-12, XP0DQ-X-12, XP0DQX-12, XTC6P-6-12, XTY6P-T-12, XU6DP-8-12, XVK6P-F-12, XVK6P-F12, XXELW-1-12, XXJ0W-H-12, XXK6W-Q-12, XXULW-E-12 X68TP-3-12, X6C6P-K-12, X7LDN-112, X97LN-W-12, XAR6N-3-12, XFNTN-Q-12, XFVTN-X-12, XFY6NE-12, XKULN-T-12, XLJ0V-4-12, XN2TV-J-12, XVK6P-F-12, XXA0V-812, XXFTV-7-12, XXK6W-Q-12

Balatonhenye 0110/4, 0113/10, 0113/5, 0118/21, 0118/24, Kapolcs 0248, 037/2, 043/2, 049/7, 049/9, 064/1-6, 0322/3, Köveskál 0324/4, Monostorapáti 0108, 0144/57, 0144/62, 0144/64, 0149/15, 0149/42, 0149/43, 0149/46, 0149/48, Szentbékkálla 011/1 Balatonhenye 0110/4, 0110/5, 0118/20, 0118/21, Kapolcs 043/2, 050, 051, 052, 072, 077, Köveskál 0322/3, 0324/4, 0325/2, 0326, Monostorapáti 0112, 0115/1, 0115/4, 0137, 0144/61, 0144/63, 0144/64, 0145, 0147/3, 0149/11, 0149/24, Szentbékkálla 011/1, 012/40 Balatonhenye 089/11, 089/22, 089/25, 0107/1, 0113/10, 0118/3, 0118/18, 0118/21, 0118/27, 0118/29, 0118/30, 0118/31, 0120/2, 0121/2, Kapolcs 028/4, 036/1, 043/2, 077, 083/4, 089/1, 091, 0257, Köveskál 0327/1, Monostorapáti 0112, 0115/4, 0117/2, 0117/3, 0128, 0134, 0143/2, 0149/2, 0149/19, 0149/20, 0149/52, 0154/9, Szentbékkálla 011/1, 012/39, 012/40 Balatonhenye 089/11, 089/22, 089/4, 0110/4, 0110/5, 0118/21, 0118/30, 0118/31, 0118/33, 0118/34, Kapolcs 028/2-3, 036/1, 036/2, 037/1, 043/2, 047/7, 048/4, 048/7, 054/1, 054/2, 054/6, 072, Köveskál 0322/3, 0324/4, 0327/1, 0327/2, 0327/3, 0381/6, Monostorapáti 0120/5, 0143/2, 0143/2, 0144/4, 0144/63, 0144/64, 0147/3, 0149/2, 0149/21, 0149/23, 0149/32, 0149/38, 0149/39, 0149/39, 0149/50, 0149/51, 0149/52, 0149/52, 0154/10, 0154/15, 0154/9, Szentbékkálla 011/1, 012/22, 012/39, 012/40

X68TP-3-12, XF6DN-U-12, XKFTN-M12, XKFTN-M-12, XLJ0V-4-12, XLLDN-D-12, XN2TV-J-12

X68TP-3-12, X7LDN-1-12, X86DP-N12, XH2TN-5-12, XH40N-D-12, XJFTW-U-12, XKFTN-M-12, XKJ0NV-12, XLJ0V-4-12, XLLDN-D-12, XMMLV-V-12, XN40M-J-12, XNULNW-12, XNY6Q-P-12, XTC6P-6-12, XTY6P-T-12, XVK6P-F-12 X68TP-3-12, X1K6V-R-12, X1K6V-R12, X7LDN-1-12, X86DP-N-12, X9FTN-C-12, XJFTW-U-12, XKFTNM-12, XKMLN-L-12, XLJ0V-4-12, XLJ0V-4-12, XLLDN-D-12, XLLDND-12, XMMLV-V-12, XMMLV-V-12, XMY6V-T-12, XN2TV-J-12, XN2TV-J12, XN40M-J-12, XNTDV-V-12, XNX0P-E-12, XTC6P-6-12

Kezelési egység KE7

KE8

KE9

Érintett ingatlanok (hrsz.)

Érintett MEPAR-blokkok

Balatonhenye 089/11, 089/12, 089/13, 089/22, 089/25, 089/4, 089/8, 094/2, 0107/1, 0110/4, 0110/5, 0113/4, 0113/6, 0113/9, 0113/10, 0116/3-4, 0118/18, 0118/2, 0118/3, 0118/21, 0118/24, 0118/27, 0118/31, 0118/32, 0118/33, 0118/34, 0118/36, 0119/2, 0120/2, 0121/2, 0122/1, 0122/3, 0122/6, 0126/4, 0126/5, 0126/7, Kapolcs 025, 026, 028/2, 028/3, 028/4, 032, 036/2, 037/2, 043/2, 047/7, 048/1-2, 048/4, 048/5, 048/6, 062/7, 064/1-3, 065, 066, 070, 072, 077, 089/1, 089/3, 0248, 0265, Köveskál 0322/3, 0327/1, 0381/2, 0381/6, 0381/7, Monostorapáti 0108, 0109, 0110/5, 0110/6, 0111, 0115/3, 0117/1, 0120/13, 0120/2, 0120/3, 0120/5, 0128, 0130/2, 0130/4, 0134, 0137, 0143/2, 0143/9, 0144/10-47, 0144/4, 0144/54, 0144/57, 0144/61, 0144/62, 0144/63, 0147/3, 0148, 0149/11, 0149/13-15, 0149/19, 0149/2, 0149/20, 0149/21-22, 0149/23, 0149/24, 0149/27-29, 0149/30, 0149/32, 0149/34, 0149/35, 0149/36, 0149/38, 0149/39, 0149/40, 0149/43, 0149/44, 0149/45, 0149/46, 0149/4748, 0149/51, 0149/52, 0154/7, 0154/9, 0154/10, 0154/14, 0154/15, Szentbékkálla 011/1, 012/27, 012/29, 012/39, 012/40 Balatonhenye 089/25, 0118/22, 0118/23, 0118/33, 0119/2, 0122/5, 0122/6, 0123, Monostorapáti 0110/5, 0110/6, 0117/2, 0117/3, 0130/2, 0130/3, 0144/41, 0144/42, 0144/53, 0144/54, 0144/57, 0144/58, 0147/3, 0149/32, 0149/34, 0149/36, 0149/43 Balatonhenye 089/8, 0107/2, Kapolcs 032, 079/1/2, 080, 081, 082/1-2, 086, 091, 096, 0248, 0250, 0252, 0253, 0257, Köveskál 0381/2, 0381/6, Monostorapáti 110/3-4, 0113/3-4, 0143/2, 0149/10, 0154/5, 0154/14

X68TP-3-12, X6C6P-K-12, X7LDN-112, X97LN-W-12, X9FTN-C-12, XCVTN-U-12, XFMLN-H-12, XH2TN5-12, XH40N-D-12, XHFTW-T-12, XJ0DW-X-12, XJ6DN-W-12, XJFTWU-12, XKFTN-M-12, XKFTN-M-12, XKJ0N-V-12, XKMLN-L-12, XKULNT-12, XKVTN-2-12, XLJ0V-4-12, XLLDN-D-12, XLR6N-C-12, XMMLVV-12, XN2TV-J-12, XN2TV-J-12, XN40M-J-12, XNTDV-V-12, XNULNW-12, XNX0P-E-12, XNY6Q-P-12, XP0DQ-X-12, TC6P-6-12, XTY6P-T12, XVK6P-F-12, XXELW-1-12, XXFTV-7-12, XXK6W-Q-12, XXULWE-12

X06DW-L-12, X0TDW-7-12, X7LDN1-12, XJ1LN-X-12, XJ40N-E-12, XJ56N-N-12, XKULN-T-12, XKULNT-12, XLR6N-C-12, XNK6V-E-12, XNX0P-E-12, XXA0V-8-12, XXFTV-712, XXJ0W-H-12 X68TP-3-12, X7LDN-1-12, XF56N-L12, XH2TN-5-12, XH40N-D-12, XJFTW-U-12, XKJ0N-V-12, XKK6N-412, XP0DQ-X-12, XTY6P-T-12

31

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében A tervezési terület egésze a Monostorapáti Fekete-hegy (HUBF20007) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területhez tartozik, így fenntartásával kapcsolatban alapvetően a 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet az irányadó. A tervezési terület teljes területe országos védettséget élvez, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Káli-medence tájegységének része. A tervezési területet országos ökológiai hálózati magterület 96,6 %-ban, pufferterület 3,4 %-ban (összesen 100,0 %-ban) érinti. A tervezési területen előforduló védett fajok és természeti értékek alapján vonatkozik a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. A terület erdei zömmel vágásos (69%) üzemmódúak, de a szálalásos (11%) és átalakító (10%) üzemmód is magas részesedéssel van jelen. 7% nyiladék és tisztás, a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód részesedése 2%. A terület erdeinek elsődleges rendeltetetése 92,7 %ban természetvédelmi, a további 7,3 % nyiladék és tisztás. A 2016. évi körzeti erdőtervezés lezárása után a Monostorapáti Fekete-hegy erdőrészleteinek rendeltetései között várhatóan meg fog jelenni a NATURA2000 rendeltetés elsődleges vagy további rendeltetésként. A terület legnagyobb erdőgazdálkodója a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete (20%). A további állami gazdálkodókkal (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (9%), Kapolcs Község Önkormányzata (2%)) együtt az állami tulajdonú erdőterületek részaránya 31%. Erdőterületeken a rendezetlen gazdálkodási viszony részaránya 13%, a magántulajdon részaránya 56%. A gyepterületeken extenzív gazdálkodás folyik, ez a nagyobb kiterjedésű gyepekben elsősorban juhlegeltetést jelent. 3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A tervezési területen az egyszerűsített területalapú támogatásra (SAPS) kijelöltek között – a 269/2007 sz. Kormány rendelet betartása mellett – a következő MePAR-blokkok területére eső földrészletek szerepelnek támogatható területként: XDTDN-D-12, XFMLN-H-12, X37LV-W-12, XLJ0V-4-12, XNK6V-E-12, XXFTV-7-12, XXA0V-8-12, XN2TV-J-12, XXA0V-8-12, XFR6N-7-12, XFNTN-Q-12, XJULN-R-12, X7LDN-1-12, XDVTN-V-12, XKVTN-2-12, XKULN-T-12, XNULN-W-12, XNVTN-5-12, XFY6N-E-12, X68TP-3-12, X06DW-L-12, X0TDW-7-12, XXELW-1-12, XXK6W-Q-12, XJ0DW-X-12, XNY6Q-P-12, XP0DQ-X-12, XVK6P-F-12, XTY6P-T-12, XLR6N-C-12, X97LN-W-12, XKJ0N-V-12, XJ1LN-X-12, XJ40N-E-12, XJ7LN-5-12, XC1LN-R-12, XC0DN-J-12, XF6DN-U-12, XH40N-D-12, XAR6N-3-12, XH2TN-5-12, XFX0N-6-12, XFVTN-X-12, X6C6P-K-12 [feltételek a 22/2013. (IV. 8.) és a 23/2013. (IV. 9.) VM rendeletekben]. A tervezési terület gyepterületein a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás – a 269/2007 sz. Kormány rendelet betartása mellett – igénybe vehető [128/2007. (X. 31.) FVM rendelet]. A tervezési terület gyepterületein az agrár-környezetgazdálkodási támogatás horizontális célprogramjai, valamint egyes részterületeken a kedvezőtlen adottságú területek (KAT 19) után járó támogatások igénybe vehetők [61/2009. (V. 14.) és 25/2007. (IV. 17.) FVM rendeletek].

32

A Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás keretében a tervezési terület erdőtervezett, magántulajdonban lévő erdőterületeire támogatás igénybe vehető [41/2012. (IV. 27.) VM rendelet]. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer A Natura 2000 terület természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése a fennálló támogatási rendszerek használatával, ill. azok egyes elemeinek bővítésével biztosítható. A tervezési területen a fenntartási terv célkitűzéseinek elérése érdekében a támogatások igénybevételi szintjének növelése szükséges, de az élőhelyek jellegéből adódóan ennek esetleges elmaradása sem veszélyezteti alapvetően a terület jelölő értékeinek fennmaradását. Gyepek esetében a területalapú támogatáson túl az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok extenzív gyepgazdálkodás vagy ökológiai gyepgazdálkodás célprogramjainak lehetőségeit is javasolt igénybe venni, zonális, ill. Magas Természeti Értékű Területek programok kialakítása nem szükséges. A tervezési terület erdőtervezett, magántulajdonban lévő erdőterületein javasolt a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás igénybe vétele [41/2012. (IV. 27.) VM rendelet]. 3.3.2. Pályázatok A tervezési területen KEHOP/KEOP, LIFE+/LIFE, ROP vagy Interreg pályázatok megvalósítása nem folyik. 3.3.3. Egyéb A fenntartási terv megvalósításához egyéb eszköz (állami tulajdonú terület haszonbérbe adása, közmunka program, önkéntesek stb.) bevonása nem szükséges. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Alkalmazott kommunikációs eszközök

Időpont

Honlap

2016.10.11.

Levelek/ hirdetmények/ résztvevők száma 1 db honlap

E-mail E-mail

2016.10.12. 2016.10.12.

1 levél 10 levél

Címzettek

Igazolás típusa

önkormányzat, gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság, civil szervezetek, érdeklődők állami erdőgazdálkodó hatóságok, államigazgatási szervek

http://bfnp.hu/hu/monostorapa ti-fekete-hegy

elküldött e-mail hivatalos vélemény, elküldött e-mail 10.266/2/2016 VEB/005/03277-2/2016 Szfvár-0902-0017/2016 KTF-18139/2016 VEG/001/05371-2/2016

33

Alkalmazott kommunikációs eszközök

Időpont

Önkormányzati közzététel

2016.10.13 –11.03.

Lakossági gazdafórum

2016.10.25.

8 résztvevő

2016.10.12. 2016.10.13. 2016.10.12.

Levél Levél

és

Levelek/ hirdetmények/ résztvevők száma 5 hirdetmény

Címzettek

Igazolás típusa

önkormányzati igazolások 1-82/2016 1-80/2016 113-83/2016/K

18 levél

önkormányzat, gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság gazdálkodók, tulajdonosok, vagyonkezelők, területhasználók, lakosság gazdálkodók

feladóvevény

3 levél

civil szervezetek

feladóvevény

jelenléti ív és emlékeztető

Terepbejárásra gazdálkodói igény hiányában nem került sor.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Ld. 3.4.1. és 3.4.3. táblázatokban.

34

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Véleményező Hatóságok, államigazgatási szervek VMKH Tapolcai Járási Hivatal Földhivatali Osztály VMKH Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály

Tervezői válasz

Átvezetés, módosítás

Kifogást nem emel. Felhívja a figyelmet a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítása során betartandókra. Javasolja a fenntartási terv 1.6. pontját kiegészíteni a területrendezési tervek konkrét vizsgálatával, a területfelhasználási tervek természetvédelmi célokkal való összevetésével.

Választ nem igényel.

Nem szükséges.

A fenntartási tervek tartalmi elemeit megszabó útmutató ilyet nem ír elő. Elfogadva.

Nem történt.

Módosító javaslatokat és pontosításokat tesz a hatályos településfejlesztési és településrendezési eszközöket felsoroló fejezettel kapcsolatban. Tájékoztatja a tervkészítőket, hogy Balatonhenye község településrendezési eszközeinek készítése jelenleg folyik, egyben javasolja a kapcsolatfelvételt a települési önkormányzattal annak érdekében, hogy a tervezett területhasználatok ne ütközzenek a későbbiekben a természetvédelmi célokkal. Megállapítja, hogy a tervben foglaltak vízügyes érdekeket nem sértenek, a megfogalmazott intézkedések elősegítik a vizek védelmét, azok állapotának megőrzését és javítását, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés céljaival egybeesnek.

KDT Vízügyi Igazgatóság

FMKH Környezetvédelmi Természetvédelmi Főosztály

Vélemény, javaslat

és

A módosítások, pontosítások megtörténtek.

Nem tartozik a terv kompetenciájába.

Nem történt.

Választ nem igényel.

Nem szükséges.

A veszélyeztető tényezők közé javasolja felvenni a vaddisznó állomány általi károkozást.

Elfogadva.

A gazdálkodáshoz köthető intézkedések esetében javasolja szerepeltetni a túltartott vadállomány visszaszorítását, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzését és azonnali felszámolását.

Elfogadva.

Mivel a tervezési terület jelentős része fokozottan védett, javasolja a kötelezően betartandó intézkedések közé felvenni, hogy az 1996. évi LIII. törvény fokozottan védett területekre vonatkozó előírásait be kell tartani.

Elfogadva.

Az F03.01.01 kódú veszélyeztető tényező beépítésre került. A KE1–KE7 kezelési egységek (d) pontjaiba beépítésre került az alábbi mondat: „Szükséges a vaddisznóállomány egyedszámának visszaszorítása, az illegális szórók helyeinek folyamatos ellenőrzése és felszámolása.” A kiegészítés megtörtént.

Véleményező VMKH Földművelésügyi Erdőgazdálkodási Főosztály

és

Vélemény, javaslat A volt Pulai Erdőtervezési Körzet három községében (Taliándörögd, Vigántpetend, Kapolcs) megújításra került a magán erdőgazdálkodók erdőterve a 2010. évi kiegészítő felvételeken alapulóan, melyek 2016.12.31.-ig érvényesek. „A jelölő erdei élőhelyek tíz éves felbontású korosztályszerkezetében egyik élőhely esetében sem csökkenjen a véghasználatra előírható kor- osztályok, továbbá az azokat eggyel megelőző korosztály összesített területi kiterjedése.” valamint az „Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyet- len korosztály területi részaránya sem” fő célkitűzések kapcsán fontosnak tartja, hogy valamilyen formában rögzítésre kerüljön a kiindulási állapot. Javasolja, hogy a soron következő (jelen esetben a 2016. évi) körzeti erdőtervezés Országos Erdőállomány Adattáron történő átvezetése legyen a kiinduló állapot időpontja. KE2 kezelési egységnél a kötelezően betartandó előírások között javasolja feltüntetni az érintett erdőtervezett területek miatt a 2009. évi XXXVII. törvényt (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról) és a 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet. Mivel a KE2 kezelési egység részben erdőtervi területen található, a legeltetésre vonatkozó javaslatok jogszabályba ütköznek. Ezért az említett területeken a legeltetésre tett kezelési javaslatok mellőzését kérik mind az (d), mind a (e) mind a (h) pontnál.

A KE2 kezelési egység égetésre tett önkéntesen vállalható előírásjavaslatai miatt kérik feltüntetni a 2009. évi XXXVII. törvény VI. fejezet (az erdőt károsító hatások elleni védekezés) védelem a tűz ellen alfejezet megfelelő paragrafusainak feltüntetését a kötelezően betartandó előírásoknál.

Tervezői válasz Elfogadva.

Átvezetés, módosítás Az 1.7.3. pontba a kitétel beemelésre került.

Elfogadva.

A célkitűzéseknél rögzítésre került, hogy „a kiinduló állapotot a körzeti erdőtervezés Országos Erdőállomány Adattáron történő 2016. évi átvezetése jelenti”.

Elfogadva.

A kiegészítés megtörtént.

Részben elfogadva.

A kezelési egység általános kezelési javaslatai között feltüntetésre került, hogy „A kezelési egység erdőtervi területen található részterületeire a legeltetéssel kapcsolatos előírásjavaslatok nem vonatkoznak.” A kötelező előírások köre az alábbi mondattal egészült ki: „Bizonyos önkéntesen vállalható előírás-javaslatok esetén a 2009. évi XXXVII. törvény VI. fejezet (az erdőt károsító hatások elleni védekezés) védelem a tűz ellen alfejezetében található 65. és 66. § betartása is kötelező.”

Elfogadva.

36

Véleményező VMKH Földművelésügyi Erdőgazdálkodási Főosztály

és

Vélemény, javaslat A KE4 kezelési egységnél nem ért egyet Kapolcs 13/A erdőrészlet nevesítésével az általános kezelési javaslatok között. A KE4 kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között javasolják feltüntetni a 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet, mely a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szól. A KE5 kezelési egység (d) és (e) pontjai kapcsán nem értenek egyet a teljes érintetlenség gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatként történő bevezetésével. Helyette javasolják „a fahasználat minimalizálása, egyes részterületeken elhagyása” megfogalmazás alkalmazását. A KE5 kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között javasolják feltüntetni a 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet, mely a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szól. A KE6 kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között javasolják feltüntetni a 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet, mely a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szól. A KE6 és KE7 kezelési egységek E38 javaslata kapcsán javasolják a tervezett szöveg módosítását olyan formában, hogy a 69/2016. (X. 14.) FM rendelet 4. § (6) - (10) bekezdésében megfogalmazottakat vegye figyelembe. A KE7 kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között javasolják feltüntetni a 69/2016. (X. 14.) FM rendeletet, mely a 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről szól. Érdemesnek tartanák a 3.3. pontban megemlíteni, hogy a 2016. évi körzeti erdőtervezés lezárása után az érintett Monostorapáti Feketehegy erdő-részleteinek rendeltetései között meg fog jelenni a NATURA2000 rendeltetés elsődleges vagy további rendeltetésként (amennyiben a jogszabályi háttér nem változik).

Tervezői válasz Elfogadva. Elfogadva.

Átvezetés, módosítás A nevezett erdőrészlet példaként került nevesítésre. A rendelet feltüntetésre került a kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között.

Eredeti álláspontot és szövegezést fenntartják.

Nem történt.

Elfogadva.

A rendelet feltüntetésre került a kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között.

Elfogadva.

A rendelet feltüntetésre került a kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között.

A javaslat szövegezése az útmutató táblázatának megfelelő, annak módosítására nincs mód. Elfogadva.

Nem szükséges.

Elfogadva.

A megjegyzés a 3.3. pontba beépítésre került.

A rendelet feltüntetésre került a kezelési egység kötelezően betartandó előírásai között.

37

Véleményező Tapolcai Járási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Osztály Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltség Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Gazdálkodók Gazdálkodó Gazdálkodó

Vélemény, javaslat Véleményt nem küldött.

Tervezői válasz Választ nem igényel.

Átvezetés, módosítás Nem szükséges.

Véleményt nem küldött.

Választ nem igényel.

Nem szükséges.

Véleményt nem küldött.

Választ nem igényel.

Nem szükséges.

Véleményt nem küldött.

Választ nem igényel.

Nem szükséges.

A tervben az „üzemterv” szó helyett az „erdőterv” kerüljön használatra. A 3.1. pontban szereplő célkitűzés – mi szerint az „Erdőtervezési ciklusonként 50%-os aránynál jobban ne csökkenjen véghasználat révén egyetlen korosztály területi részaránya sem.” – módosítását javasolja az alapján, hogy az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezés keretében hozamvizsgálatot végez.

Elfogadva.

Módosítás megtörtént.

Felülvizsgálják és az Erdőgazdálkodási Főosztály véleményének figyelembe vételével módosítják. Elfogadva.

Módosítás megtörtént.

Gazdálkodó

A KE7 kezelési egységnél szereplő „rossz természetességi állapotú” fogalom kerülendő, ugyanis az erdészeti tervezés szóhasználatában mást jelent, mint amire a tervezők gondoltak.

Gazdálkodó

A vágástéri gyomnövények vegyszeres visszaszorításának lehetőségét teljesen tiltani indokolatlan, javasolt: „A természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon.” kifejezés használata.

További célcsoportok Lakosság Nem érkezett észrevétel. Civil szervezetek Nem érkezett észrevétel. Más irányból nem érkezett érdemi észrevétel.

Vegyszerhasználatra vonatkozó előírás csak az önkéntesen vállalható javaslatok között szerepel, az útmutató táblázatának megfelelő szövegezéssel. Választ nem igényel. Választ nem igényel.

A KE7 kezelési egység meghatározása az alábbira módosult: „A tervezési terület átalakított erdő és vágásterületei.” Nem szükséges.

Nem szükséges. Nem szükséges.

38

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1. Éghajlati adottságok A tervezési terület éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi napfényes órák összege 1970–2000 közötti (nyáron ~800, télen ~190). Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli. Az utolsó tavaszi fagyok leginkább április 8 és 12 között, míg az első ősziek beköszöntése október 28–31 körül legjellemzőbb. Az év legmelegebb napján sokévi átlag szerint 33,5–34,0 °C-ig melegszik a levegő; a téli abszolút minimumok átlaga -14,0 °C körüli. Az évi csapadékmennyiség 600 mm, a vegetációs időszaké 340–360 mm. A hótakarós napok átlagos száma 35–40 körüli, az átlagos maximális hóvastagság ~20–28 cm. A terület ariditási indexe 1,04–1,08 körüli. A leggyakoribb szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség 3 m/s (Dövényi 2010). 1.1.2. Vízrajzi adottságok A tervezési terület vizekben gazdag. Területén számos forrás található, ezek közül a fontosabbak: Fejfájós-kút, Verőfényes-források, Kapitány-kút, Simon-kút, Kis-kút, Szélesforrás, Babuga-kút, Bene-kút (Klastrom-kút), Szent-kút, Nádastó-kút, Karfás-kút, Gyertyánosi-kút, Sóstói-kút, Kávás-kút, Csurgó-kút, Jégfarkú-kút, Bojtárok-kútja, Juhászokkútja, Bocskor-kút. Az Eger-víz rendszeréhez tartozó közel kéttucatnyi forrás viszonylag jó állapotú, nagyobb részük még szárazság idején is működik, a jelentősebbeké meghaladja a több tíz liter/perc értéket. A Burnót-patak jóval kiterjedtebb vízgyűjtőjén ~30 forrás található, ezek többsége igen kis vízhozamú (néhány l/perc). A tervezési terület jelentős vízfolyásai az annak északi határán haladó Eger-víz, valamint a keleti részterületét átszelő Burnót-patak. Az Eger-víz hajdani vízbőségét bizonyítják a Kapolcstól lefelé sorakozó malmok. Aktuálisan az év nagy részében csak a Verőfényesforrások alatti szakasz élő. A Burnót-pataknak eredési helye tartozik a tervezési területhez. A tervezési terület bazaltfennsíkján számos lefolyástalan mélyedés alakult ki, melyekben – napjainkban zömmel időszakos – állóvizek vannak jelen. Utóbbiak közül a legjelentősebbek: Kálomisz-tó, Kettős-tó, Cserkás-tó, Monostori-tó, Henyei-tó, Barkás-tó, Bika-tó, Bonta-tó. A területen a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú talajvíz mennyisége nem számottevő, összefüggő, 4–6 méteren lévő talajvízszint csak a völgyekben van. A régióban a talajvíz keménysége 35 nk° körüli, a szulfáttartalom 60 mg/l alatti, a nitrát sok helyen koncentrálódik. A rétegvíz mennyisége csekély. A térségben az artézi kutak száma kicsi, mélységük a 100 métert alig haladja meg, de termelt vízmennyiségük számos helyen jelentős (Dövényi 2010). 1.1.3. Talajtani adottságok A tervezési terület talajtani szempontból is rendkívül változatos képet mutat. Az erdőterületeken főként barna erdőtalajok jellemzőek, de a tetőhelyzetben és a gerinceken fekete nyirok is kialakul. Az alacsonyabb lejtőkategóriák mellett elsősorban a barna erdőtalajok kilúgozott változatai és agyagbemosódásos barna erdőtalajok fordulnak elő. Köves-sziklás váztalajok a bazaltvulkánok egykori lávafolyásain jellemzők. A patakokat kísérő gyepterületeken réti talaj, a völgytalpakon öntés réti talaj mutatkozik. A nagyobb bazalttavak területén rétláp talaj fordul elő. 40

1.2. Természeti adottságok Magyarország növényföldrajzi térképe szerint a vizsgált terület a Pannonicum flóratartomány Bakonyicum flóravidékén, a Balatonicum flórajáráshoz tartozik (Soó 1961, Pócs 1981). A területet északról határoló Eger-víz völgye a Balaton-felvidék és a DéliBakony határa, de ez klimatikusan és alapkőzetét tekintve sem éles határ. A Fekete-hegy és a balatonhenyei Magyal, Harka déli lejtőin még markáns a melegigényes szubmediterrán elemek (pl. Hippocrepis emerus, Convolvulus cantabrica, Muscari tenuiflorum, Colutea arborescens) jelenléte, ugyanakkor az északi lejtők bükkösei, ligeterdei a déli-bakonyi bazalthegyek számos olyan montán színezőelemét (pl. Dentaria enneaphyllos, Carex pendula, Aconitum vulparia, Corydalis intermedia, Daphne mezereum) őrzik, amelyek a Balatonfelvidék más területein ritkák, ill. hiányoznak. A Fekete-hegy bazaltplatójának különleges élőhelyei a plató láptavai, amelyek néhol még ma is értékes lápi flórát (pl. Thelypteris palustris, Calamagrostis canescens, Gentiana pneumonanthe, Sphagnum-fajok stb.) – és vegetációt őriznek. A vizes élőhelyek mellett természetvédelmi szempontból kimagasló jelentőségűek a hegy bükkösei, bokorerdei és mészkedvelő-tölgyes állományai, valamint jelentős kiterjedésű, 19. századi és 20. század eleji legeltetés során nagy területborítású gyepjei, fás-legelői. A tervezési terület változatos, értékes, a Balaton-felvidék északi, magasabb fekvésű részterületeire jellemző kettős állatföldrajzi vonásokat mutató faunával bír. Állatvilágának gazdagságát bizonyítja, hogy több, az élőhelyek kezelési irányelveit befolyásoló faj előfordulása csak jelen munkához kapcsolódóan vált ismertté. Az északi letörések erdeinek rovarfaunája montán jelleget mutat, olyan fajok előfordulásával, mint például a havasi cincér (Rosalia alpina). Az erdőterületekkel fedett részterületeken élő gazdag bogárfaunának legfontosabb értékeit a vizsgálati területen általánosan elterjedt Natura 2000 nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)] fajok jelentik. A tervezési terület lepkefaunája ugyancsak gazdag. Üdébb erdőszegélyekben fordul elő a Natura 2000 kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) és csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria). A száraz gyepek cserjésedő foltjai, illetve erdőszegélyekkel képzett sávjai jelentik a fő élőhelyét a szintén Natura 2000 sárga gyapjasszövőnek (Eriogaster catax). Az ugyancsak Natura 2000 nagy tűzlepke (Lycaena dispar) állományai megtalálhatók gyakorlatilag minden, a Fekete-hegy platóján található tó térségében, illetve a patakok menti gyepekben is. A tárnicsos mocsárrétekhez kötődő szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) ezzel szemben a területen nagyon ritka, csak a Fekete-hegy platójának egyik keleti részterületén található vízállásos gyepterület térségéből ismert. A Fekete-hegy platójának szitakötőfaunája ugyancsak gazdag. A védett fajaik közül a Barkás-tóban fejlődik a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) és a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), a Bika-tóban a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles), a réti rabló (Lestes dryas) és a mocsári szitakötő (Libellula fulva), a Kálomisz-tóban a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles), a díszes légivadász (Coenagrion ornatum), a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) és a réti rabló (Lestes dryas). A vízfolyások pedig olyan a fentiektől eltérő igényű védett fajok megtelepedésének is kedveznek, mint például a pataki szitakötő (Orthetrum brunneum). A kétéltűek közül az általánosan elterjedt pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), barna varangy (Bufo bufo) és erdei béka (Rana dalmatina) mellett a Fekete-hegy platójának tavai közül mindegyikben megtalálható a Natura 2000 vöröshasú unka (Bombina bombina). A tervezési terület – egyelőre nem kellő mértékben kutatott – madárvilágában stabilan megtalálhatók a nagyobb kiterjedésű tölgyesek – illetve kisebb részben bükkösök – valamint cserjések fajai. Közülük ki kell emelni a közép fakopáncs (Dendrocopos medius), a holló (Corvus corax), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a kék galamb (Columba oenas) előfordulását. 41

Az Á-NÉR/Natura 2000 térkép élőhelyeinek területi és százalékos adatai Á-NÉR kód

Generált Á-NÉR kód

B1b B1b×B2

B1b B1b

B1b×B5×B2

B1b

B2

B2

B2×B5

B2

B4

B4

B5 B5×B4

B5 B5

B5×OA

B5

B5×OB

B5

C1 D34 D34×E2 D34×OB D34×P2b×E2

C1 D34 D34 D34 D34

E1 E1×E2 E1×H4

E1 E1 E1

E1×OB E2 E2×E1 E2×H3a×P45

E1 E2 E2 E2

E2×H4

E2

E2×H4×P2b

E2

E2×OB E2×OB×P2b

E2 E2

E2×P2b

E2

E2×P2b×E1

E2

E2×P2b×RA

E2

Á-NÉR név

Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok ×Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok ×Nem zsombékoló magassásrétek ×Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet × Nem zsombékoló magassásrétek Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek Nem zsombékoló magassásrétek Nem zsombékoló magassásrétek×Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek Nem zsombékoló magassásrétek×Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Nem zsombékoló magassásrétek×Jellegtelen üde gyepek Forrásgyepek Mocsárrétek Mocsárrétek×Veres csenkeszes rétek Mocsárrétek×Jellegtelen üde gyepek Mocsárrétek×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések×Veres csenkeszes rétek Franciaperjés rétek Franciaperjés rétek×Veres csenkeszes rétek Franciaperjés rétek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Franciaperjés rétek×Jellegtelen üde gyepek Veres csenkeszes rétek Veres csenkeszes rétek×Franciaperjés rétek Veres csenkeszes rétek×Köves talajú lejtősztyepek×Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek Veres csenkeszes rétek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Veres csenkeszes rétek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Veres csenkeszes rétek×Jellegtelen üde gyepek Veres csenkeszes rétek×Jellegtelen üde gyepek× Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Veres csenkeszes rétek×Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések Veres csenkeszes rétek×Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések×Franciaperjés rétek Veres csenkeszes rétek×Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések×Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok

Terület Terület (ha) (%) 1,98 0,71

0,11 0,04

0,70

0,04

1,40

0,08

0,27

0,02

4,45

0,25

4,64 0,28

0,26 0,02

0,71

0,04

0,13

0,01

0,07 3,39 0,32 0,23 1,73

0,00 0,19 0,02 0,01 0,10

7,19 1,27 1,22

0,40 0,07 0,07

18,31 32,26 1,26 6,37

1,02 1,80 0,07 0,36

0,52

0,03

2,78

0,16

0,94 0,78

0,05 0,04

17,27

0,97

6,03

0,34

3,44

0,19

Natura 2000 kód

7220* 6510 6510 6510 6510 6510 6510 6510 6510 6520 6520

6520 6520

6520 6520 6520 6520 6520

6520

42

Á-NÉR kód

Generált Á-NÉR kód

E2×RC

E2

H2 H2×H3a

H2 H2

H2×OC

H2

H3a H3a H3a×H4×P2b H3a

H3a×H4×P45 H3a

H3a×OC×P2b H3a

H3a×OC×RA H3a

H4

H4

H4×H3a×P2b H4

H4×OB

H4

H4×P2b

H4

J1a J2 J5×RB

J1a J2 J5

K2 K2×K5 K2×L2a

K2 K2 K2

K2×L2a×RC

K2

K2×RC

K2

K2×RDa

K2

K2×S6

K2

K5 K5×K2 K5×K2×RC

K5 K5 K5

Á-NÉR név

Veres csenkeszes rétek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Felnyíló, mészkedvelő lejtőés törmelékgyepek×Köves talajú lejtősztyepek Felnyíló, mészkedvelő lejtőés törmelékgyepek×Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Köves talajú lejtősztyepek Köves talajú lejtősztyepek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Köves talajú lejtősztyepek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok×Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek Köves talajú lejtősztyepek×Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Köves talajú lejtősztyepek×Jellegtelen szárazfélszáraz gyepek×Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok× Köves talajú lejtősztyepek×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok×Jellegtelen üde gyepek Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Fűzlápok Láp- és mocsárerdők Égerligetek×Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Bükkösök Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Csereskocsánytalan tölgyesek Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Csereskocsánytalan tölgyesek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Nem őshonos fafajok spontán állományai Bükkösök Bükkösök×Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Bükkösök×Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők

Terület Terület (ha) (%)

Natura 2000 kód

0,88

0,05

3,26 1,26

0,18 0,07

6520 6240* 6240*

0,56

0,03

6240*

2,92 25,87

0,16 1,45

6240* 6240*

3,25

0,18

6240*

0,20

0,01

6240*

13,75

0,77

6240*

0,58

0,03

11,82

0,66

9,05

0,51

12,50

0,70

1,82 4,77 12,33

0,10 0,27 0,69

6210* 91E0* 91E0* 91E0*

75,90 24,01 41,71

4,24 1,34 2,33

91G0* 91G0* 91G0*

13,57

0,76

91G0*

85,69

4,79

91G0*

14,74

0,82

91G0*

5,45

0,30

91G0*

126,78 37,38 9,89

7,09 2,09 0,55

9130 9130 9130

6210* 6210*

43

Á-NÉR kód

Generált Á-NÉR kód

K5×LY2 K5×S6

K5 K5

L1 L2a L2a×H3a

L1 L2a L2a

L2a×K2

L2a

L2a×K2×RC

L2a

L2a×P2b

L2a

L2a×RC

L2a

LY2 LY4 LY4×RC

LY2 LY4 LY4

OA OA×OB

OA OA

OB OB×D34 OB×E1 OB×OD

OB OB OB OB

OB×P2a OB×P2b

OB OB

OC×H2

OC

OD P2a×E1 P2a×OB P2a×OF

OD P2a P2a P2a

P2a×RC

P2a

P2a×RC×H4

P2a

P2a×RDa

P2a

P2b P2b×E2

P2b P2b

P2b×H4

P2b

P2b×OB

P2b

P45×E1

P45

Á-NÉR név

Bükkösök×Törmeléklejtő-erdők Bükkösök×Nem őshonos fafajok spontán állományai Mész- és melegkedvelő tölgyesek Cseres-kocsánytalan tölgyesek Cseres-kocsánytalan tölgyesek×Köves talajú lejtősztyepek Cseres-kocsánytalan tölgyesek×Gyertyánoskocsánytalan tölgyesek Cseres-kocsánytalan tölgyesek×Gyertyánoskocsánytalan tölgyesek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Cseres-kocsánytalan tölgyesek×Galagonyáskökényes-borókás száraz cserjések Cseres-kocsánytalan tölgyesek×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Törmeléklejtő-erdők Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek×Jellegtelen üde gyepek Jellegtelen üde gyepek Jellegtelen üde gyepek×Mocsárrétek Jellegtelen üde gyepek×Franciaperjés rétek Jellegtelen üde gyepek×Lágyszárú évelő özönfajok állományai Jellegtelen üde gyepek×Üde és nedves cserjések Jellegtelen üde gyepek×Galagonyás-kökényesborókás száraz cserjések Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek×Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Lágyszárú évelő özönfajok állományai Üde és nedves cserjések×Franciaperjés rétek Üde és nedves cserjések×Jellegtelen üde gyepek Üde és nedves cserjések×Magaskórós ruderális gyomnövényzet Üde és nedves cserjések×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Üde és nedves cserjések×Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Üde és nedves cserjések×Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések×Veres csenkeszes rétek Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések×Jellegtelen üde gyepek Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek×Franciaperjés rétek

8,36 0,67

0,47 0,04

Natura 2000 kód 9130 9130

10,60 246,37 3,94

0,59 13,77 0,22

91H0* 91M0 91M0

124,75

6,97

91M0

11,62

0,65

91M0

1,59

0,09

91M0

223,51

12,49

91M0

2,38 1,59 5,84

0,13 0,09 0,33

9180* 9180*

1,49 0,95

0,08 0,05

83,70 8,56 5,73 5,75

4,68 0,48 0,32 0,32

0,92 1,36

0,05 0,08

1,94

0,11

4,73 0,64 15,45 0,62

0,26 0,04 0,86 0,03

15,69

0,88

1,63

0,09

0,80

0,04

17,81 6,43

1,00 0,36

7,24

0,40

6,07

0,34

16,06

0,90

Terület Terület (ha) (%)

9180*

6520

6210*

6510

44

Á-NÉR kód

P45×H4

Generált Á-NÉR kód

Á-NÉR név

Terület Terület (ha) (%)

P45

Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok RA RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RA×L2a RA Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok×Cseres-kocsánytalan tölgyesek RB RB Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők RC RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők RC×L2a RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők×Cseres-kocsánytalan tölgyesek RC×P2b×H4 RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők×Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések×Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok RDb RDb Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők S4 S4 Erdei- és feketefenyvesek S6 S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai S6×RDa S6 Nem őshonos fafajok spontán állományai×Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők S7 S7 Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok T2 T2 Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák T6 T6 Extenzív szántók U4 U4 Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók U8 U8 Folyóvizek U9 U9 Állóvizek U10 U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 U11 Út- és vasúthálózat *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely

2,36

0,13

3,43 0,32

0,19 0,02

9,37

0,52

26,25 36,29

1,47 2,03

5,86

0,33

38,47

2,15

13,25 85,93 4,89

0,74 4,80 0,27

5,35

0,30

1,88 38,39 7,88 2,29 0,45 1,11 0,18

0,11 2,15 0,44 0,13 0,03 0,06 0,01

Natura 2000 kód

6210*

91M0

91M0

91M0

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 6430 6510 7140 8220 9130 9180* 91E0* 91G0* 91H0* 91M0 6210*,**

Reprezentativitás (A-D) Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil C magaskórós szegélytársulásai Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, A Sanguisorba officinalis) Tőzegmohás lápok és ingólápok C Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel B Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) B Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői A Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) B alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus B betulus-szal Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel A Pannon cseres-tölgyesek B Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett C változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei

45

Élőhelytípus kódja Élőhelytípus megnevezése 6240*, ** Szubpannon sztyeppék 6520 ** Hegyi kaszálórétek 7220*, ** Mésztufás források (Cratoneurion) 7230 ** Mészkedvelő üde láp- és sásrétek *kiemelt jelentőségű jelölő élőhely ** jelölőnek javasolt élőhely

Reprezentativitás (A-D) B C C B

Élőhely neve:

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai

Élőhely kódja:

6430

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

Ábrázolási lépték alatt fragmentálisan.

Élőhely jellemzése:

A terület északi peremén, az Eger-víz mentén, égeresek szélén, felnyíló részein ismerhetők fel acsalapus magaskórósok (Aegopodio-Petasitetum hybridi). Az asszociáció névadó fajain túl az erdei káka (Scirpus sylvaticus), a szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa), a mocsári orbáncfű (Hypericum tetrapterum), a halovány aszat (Cirsium oleraceum), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), az óriás zsurló (Equisetum telmateia) a borzas füzike (Epilobium hirsutum), a szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa) és más gyakori mocsári elemek mellett meg kell említeni, hogy a többségében degradált állományfoltokon tömegesen vannak jelen az élőhelyre jellemző zavarástűrő elemek és inváziós fajok (pl. Solidago gigantea, Fallopia x bohemica, Rudbeckia laciniata).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Többségében leromlott, inváziós fajok által erősen terhelt állományok.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Fennmaradása veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Özönnövények inváziója, környezetszennyezés.

Élőhely neve:

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

Élőhely kódja:

6510

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

50,35 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegyen a hegytetői tavak peremzónájában keskeny sávban, ill. foltszerűen jellemzőek a mocsárrétek, gyakran dominanciájával. Domináns (Alopecurus pratensis, Agrostis stolonifera, Deschampsia caespitosa) és kísérőfajaik (pl. Potentilla reptans, Ranunculus repens, Galium palustre) közt olykor ritkább növények is megjelennek (Gentiana pneumonanthe, Gratiola officinalis). Szárazabb termőhelyű, franciaperjés kaszálórétek (franciaperje, pelyhes zabfű dominanciájával) is megtalálhatók, de ezek részben már hegyi rét jellegű gyepek (ld. alább).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó és közepes természetességi állapotú állományok.

46

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kaszálás hiányában becserjésednek és eljellegtelenedésük (Calamagrostis epigeios) prognosztizálható.

Veszélyeztető tényezők:

A kezeletlenség és a cserjésedés a legfontosabb veszélyeztető tényezői.

Élőhely neve:

Tőzegmohás lápok és ingólápok

Élőhely kódja:

7140

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

Ábrázolási lépték alatt fragmentálisan.

Élőhely jellemzése:

A bazaltplató fűzlápjai, fűzlápfragmentumai a Monostori-tóban és a Barkás-tóban találhatók. Cönotaxonómialag rekettyés és tőzegmohás fűzlápok (Calamagrosti-Salicetum cinereae Soó et Zólyomi in Soó 1955, Salici cinereae-Sphagnetum recurvi (Zólyomi 1934) Soó 1955) asszociációiként értékelhetők. A hamvas fűz (Salix cinerea) fűzláppal gyékényes ingóláp (Thelypteridi-Typhaetum angustifoliae Borhidi 1996) is érintkezik. Jelenleg a legszebb fűzlápfragmentumot a Monostori-tó területén találjuk tőzegmohafajokkal, tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) populációval, dárdás nádtippannal (Calamagrostis canescens). Jellegtelenebb Salix cinerea cserjések egyéb hegytetői tavakban is kialakultak (Bika-tó, Névtelen-tó).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Nagyvadállomány által erősen terhelt, közepes természetességű állományok.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kis kiterjedésű, fokozottan sérülékeny élőhelyek. Természetességi állapotuk elsősorban abiotikus (vízellátottság, mikroklíma) tényezők függvénye. Minél nagyobb zavartalanságot igényelnek.

Veszélyeztető tényezők:

Mivel a nagyvadállomány kedvelt tartózkodási helyei, még a környező élőhelyek eltartó képességének megfelelő nagyvadállomány esetén is veszélyeztetettek. Továbbá a szárazság (több aszályos év egymás után) és a tűz említhető legfontosabb veszélyeztető tényezőjükként.

Élőhely neve:

Szilikátsziklás lejtők sziklanövényzettel

Élőhely kódja:

8220

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

Néhány 10 m2

Élőhely jellemzése:

Lokálisan, a Keleményes-kőnél és a Fekete-hegy platójának déli részén található dombtetők sziklakibúvásain ismerhetők fel nyílt szilikátsziklagyep-foltok. Az élőhely jellemző elemei (pl. Asplenium septentrionale, Sedum album, Jovibarba hirta agg., Allium senescens, Rumex acetosella, Poa bulbosa stb.) mellett a Keleményes-kőnél szilikátsziklagyep néhány ritkább elemet (Gagea bohemica, Minuartia viscosa, Herniaria incana) is őriz. Ezen a folton, részben ezen az élőhelyen található a tervezési terület leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) populációja is.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes, ill. a nem taposott részen jó természetességi állapotú gyepek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Fennmaradása nem veszélyeztetett, természetességi állapota a kiránduló turizmus számottevő bővülése esetén romolhat.

47

Veszélyeztető tényezők:

Taposás, szemetelés.

Élőhely neve:

Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum)

Élőhely kódja:

9130

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

183,01 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegy meredek északi lejtőin találhatók jelentős területen extrazonális szubmontán bükkös állományok. A terület bazalt alapkőzeten álló bükkösei a Balaton-felvidéken egyedülállóak, csak a Déli-Bakony közeli bazalthegyein (Agártető, Bondoró), ill. a Keszthelyi-hegység északi, bazaltterületén (Tátika-csoport) találunk hasonlókat. A dunántúliközéphegységi bükkösök (Daphno laureolae-Fagetum (Isépy 1971) Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) névadó faja (Daphne laureola) itt hiányzik. A szinte elegyetlen bükkösök mellett találunk fafajokban gazdagabb, elegyes, fiatal, idős és változatosabb korösszetételű állományokat egyaránt. A lombkoronaszintben a bükk (Fagus sylvatica) mellett a gyertyán (Carpinus betulus) és a csertölgy (Quercus cerris) (erdészeti hatás) és egyéb elegyfa-fajok előfordulása többfelé jellemző. A cserjeszint többnyire fejletlen, néhol az újulat alkot kisebb-nagyobb sűrűbb cserjeszintű foltokat, néhol a Lonicera xylosteum, Corylus avellana, Cornus sanguinea, Sambucus nigra jellemző. Általában a gyepszint is jelentéktelen borítású (szubnudum), néhol a bükksás (Carex pilosa) tömegesebb előfordulása figyelhető meg, további bükkös fajok mellett (Euphorbia amygdaloides, Asarum europeum, Campanula trachelium, Stachys sylvatica, Pulmonaria officinalis, Salvia glutinosa, Galium odoratum, Galium sylvaticum, Sanicula europaea, Carex digitata, Viola sylvestris, Mercurialis perennis, Actaea spicata). Több állományban erős populációkkal van jelen a nemes májvirág (Hepatica nobilis), a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és a térségben már igen ritka bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) is előkerült. Vízfakadásos foltokon a bókoló sás (Carex pendula) és a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) szép állományfoltjai érdemelnek említést.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Az állományok többségében jó természetességi állapotban vannak, igen szép, közel 5-ös természetességi értékű, idős állományok is előfordulnak.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Fennmaradása nem, ill. kis mértékben veszélyeztetett. A klímaváltozással az állományok felújítása várhatóan problémásabb lesz. A sikeres felújítások és az élőhely biodiverzitásának fenntartása és a veszélyeztetettség csökkentése érdekében megfelelő kiterjedésű idős, refugiális állományok fenntartása szükséges.

Veszélyeztető tényezők:

Klímaváltozás, a klíma melegedése és szárazodása esetén. Intenzív erdőgazdálkodás, nagy területű végvágásokkal. Az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány.

Élőhely neve:

Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői

Élőhely kódja:

9180*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

48

Élőhely kiterjedése a területen:

9,81 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegy meredek hegyoldalain, főleg északi kitettségben több helyen felismerhetők törmeléklejtő-erdő állományok. Szépek a kapolcsi Király-kő sziklái alatti törmelékes lejtőn (bükkös jellegű típus), a Szent-kút–Nádas-tó-kút feletti meredek oldalon (Monostorapáti 34 B), a Fekete-hegy meredek oldalán a Jégfarkú-kút közelében (Balatonhenye 9 F) kialakult állományai. A hazai törmeléklejtők nagy részét MercurialiTilietum Zólyomi et Jakucs in Zólyomi 1958 néven tárgyalja a cönológiai szakirodalom, a bazalton előforduló típusai azonban kevésbé vizsgáltak. Termőhelyein a talajfelszínt szinte teljes egészében sziklák borítják. Ezt a sziklás omladékot népesíti be a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), mélyre hatoló gyökérzetével. Elegyfafaj sokszor alig van bennük, néhol jellemző a bükk (Fagus sylvatica), kislevelű hárs (Tilia cordata), hegyi szil (Ulmus glabra), vadcseresznye (Cerasus avium), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Q. cerris) stb. elegyedése. A Fekete-hegy tömbjének északi letörésein olyan törmeléklejtő-erdő állományok is találhatók, amelyeknek lombkoronaszintjét a bükk alkotja. Cserjeszintje változó borítású, ahol felismerhető ott viszonylag heterogén fajösszetételű. Gyepszintjük változatos, bükkös, tölgyes és sziklás termőhelyekhez kötődő elemek (Mercurialis perennis, Dactylis polygama, Scutellaria columnae, Tanacetum corymbosum, Viscaria vulgaris, Salvia glutinosa, Galium sylvaticum, Veronica hederifolia, Arabis turrita, Alliaria petiolata, Anthriscus cerefolium, Mycelis muralis, Chelidonium majus, Urtica dioica, Sedum tepephium subsp. maximum, Geranium lucidum, Cystopteris fragilis stb.) keveredése jellemző:

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó, természetközeli állapotú állományok.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Zavartalanság esetén kevésbé veszélyeztetett, de mindenféle zavarásra érzékenyen reagáló élőhely.

Veszélyeztető tényezők:

Mindenféle zavarás, az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány és a fakitermelés egyaránt jelentős veszélyeztető tényező.

Élőhely neve:

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Élőhely kódja:

91E0*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

18,92 ha

Élőhely jellemzése:

Jelentősebb égerliget (Aegopodio-Alnetum V. Kárpáti, I. Kárpáti et Jurko 1961) csupán a tervezési terület északi határán, a Balaton-felvidék és a Déli-Bakony határát jelentő Eger-víz völgyében található. Az Eger-víz alluviumán egykor valamivel szélesebb sávban jellemző égeres ma többnyire keskeny, sávszerű maradvány. A Fekete-hegy tömbjének észak lejtőjén fakadó források alatt (pl. Verőfényes-kút és a közelében található néhány bővizűbb forrás) szélesebb égeres foltok itt részben az északias hegyoldalon jellemző bükkössel is érintkeznek. Itt a források által nyújtott vízbőség az év nagy részében biztosítja az égeresben jó vízellátottságát. Ezek az

49

elláposodó kis foltok jobb természetességi állapotú, gazdag flórát őrző állományok. Az enyves éger (Alnus glutinosa) mellé ritkán fehér fűz (Salix alba) és törékeny fűz (Salix fragilis) elegyedik. Cserjeszintjében a nitrofil fekete bodza (Sambucus nigra) uralkodik, de előfordul még a kányabangita (Viburnum opulus), a kutyabenge (Frangula alnus), a mogyoró (Corylus avellana) és földi szeder (Rubus fruticosus) is. Az Eger-víz völgyét hosszú ideje, szinte teljes szakaszán művelték, számos malom is működött rajta, így a vízrendszere is szabályozott volt. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

A hegyoldal forrásos égerláp-foltjai jó természességű állományok. Az Eger-patak völgyében inkább a közepes és leromlott természetességi állapotú égerligetek jellemzőek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Erősen veszélyeztetett élőhely.

Veszélyeztető tényezők:

Főképp az özönnövények (Fallopia × bohemica, Solidago gigantea) terjedése, de az égeres természetességi állapotára a hegylábi löszdombokra telepített – égeressel érintkező – akácosok is kedvezőtlen hatással vannak. Ezen túl mindenféle zavarás, az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány és a fakitermelés egyaránt jelentős veszélyeztető tényező.

Élőhely neve:

Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraea-val és Carpinus betulus-szal

Élőhely kódja:

91G0*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

258,02 ha

Élőhely jellemzése:

A gyertyános-tölgyeseknek (Carici pilosae-Quercetum Neuhäausl et Neuhäuslova-Novotná1964 em. Borhidi 1996 korábban /Querco petraeae-Carpinetum/) szép állománya található a Vaskapu-völgyben, a Bocskor-kút völgyében és az Eger-vízre lejtő hegyoldalakon, ahol az állományok részben a bükkösök fölött, a platóperemen helyezkednek el. A gyertyános-tölgyesek itteni, részben enyhébb lejtőkön, platóperemen való kialakulásában szerepet játszhatott a bazaltplató változó vízhatása. Az időszakos vízbőség és a párateltség tovább tartott, mint a déli lejtőkön, ezért itt a hagyásfák között is gyakoribb a gyertyán. Jól megfigyelhető a Kapolcs feletti vonulaton ennek az erdőtársulásnak a degradálódott állapota, elsősorban a korábbi évtizedek erős legeltetési hatása miatt. Az erdő lombkoronaszintje változatos összetételű a gyertyán (Carpinus betulus) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) mellett gyakran megjelenik benne a bükk (Fagus sylvatica), a csertölgy (Quercus cerris) (részben erdészeti hatás), a mezei juhar (Acer campestre), ill. szálanként más fajok is (Prunus avium, Sorbus torminalis, Malus sylvestris, Pyrus pyraster, Fraxinus ornus). A cserjeszint változó záródású, sok helyen szinte teljesen hiányzik. A cserjeszintben jellemző a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a mogyoró (Corylus avellana), a mezei juhar (Acer campestre), a gyertyán (Carpinus betulus), a kökény (Prunus spinosa), az ükörkelonc (Lonicera xylosteum), a fagyal (Ligustrum vulgare), a varjútövis (Rhamnus catharticus). A bazalton megjelenő gyertyános-tölgyesek gyepszintjének fajösszetétele is az átmeneti jelleget erősíti meg a cseres-tölgyes elemek, és a bükkösök fajai együtt fordulnak elő (pl. Brachypodium

50

sylvaticum, Galium odoratum, Poa nemoralis, Campanula trachelium, Campanula rapunculoides, Campanula persicifolia, Salvia glutinosa, Stachys sylvatica, Knautia drymeia, Viola reichenbachiana, Viola odorata, Viola alba, Pulmonaria officinalis, Polygonatum multiflorum, Poa nemoralis, Glechoma hirsuta, Circaea lutetiana, Rumex sanguineus, Alliaria petiolata, Stellaria holostea, Lathyrus niger, Lysimachia nummularia, Lysimachia punctata, Cruciata laevipes). Több állományban erős populációkkal van jelen a nemes májvirág (Hepatica nobilis) és a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó és közepes természetességi állapotú állományok jellemzőek. A plató állományaiban korábbi erdei legeltetés nyomai egyértelműek, de ennek hatása ma inkább az erdőállományok szerkezeti vonásaiban érhető tetten.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kis mértékben veszélyeztetett. A klímaváltozással állományok felújítása várhatóan problémásabb lesz.

Veszélyeztető tényezők:

Klímaváltozás, a klíma szárazodása esetén. Intenzív erdőgazdálkodás, nagy területű végvágásokkal. Az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány.

Élőhely neve:

Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescens-szel

Élőhely kódja:

91H0*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

10,60 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegy déli, délnyugati lejtőin és platóperemén találhatók a molyhos tölgyesei, legszebb állományai a Keleményes-kő körül és attól északra, a Bocskor-kút felett találhatók. A bazalton található molyhos tölgyesek lombkoronaszintjében a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a keskenylevelű kőris (Fraxinus ornus) meghatározó, de több helyen a mezei juhar (Acer campestre), a mezei szil (Ulmus minor), a csertölgy (Quercus cerris) szerepe is jelentős, cserjeszintje gazdag (Colutea arborescens, Viburnum lantana, Euonymus verrucosus, Ligustrum vulgare, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Lonicera xylosteum). A Keleményes-kőnél és a Bocskor-kút feletti állományban a bazalton igen ritka cserszömörce (Cotinus coggygria) is előfordul. Az akácelegyes, akácos foltokkal érintkező részeken és a vadállomány által preferáltabb, taposott lejtőkön a gyepszintben koratavasszal nitrofrekvens elemek (Alliaria petiolata, Anthriscus cerefolium) dominálnak, az állományok más jellemző elemei mellett (Polygonatum odoratum, Dictamnus albus, Euphorbia polychroma, Geranium sanguineum, Inula conyza, Vincetoxicum hirundinaria, Lithospermum purpureo-coeruleum). Természetesség és fajgazdagság szempontjából a Keleményes-kőnél található állomány kimagasló jelentőségű, melyet a pilisi bükköny (Vicia sparsiflora), a bokros koronafürt (Hippocrepis emerus), a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a cserszömörce (Cotinus coggygria) is bizonyít.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Előfordulnak jó természetességű állományok, de az akácelegyes, akácos foltokkal érintkező részeken és a vadállomány által preferáltabb lejtőkön a gyepszintben koratavasszal közepes állapotú állományok is vannak.

az

51

Élőhely veszélyeztetettsége:

Az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány populációra érzékeny élőhelyek, veszélyeztetettségük azért jelentős, mert a meleg, száraz termőhely miatt a nagyvadak kedvelt tartózkodási helyei. Regenerációs potenciáljuk a területen legfeljebb közepes.

Veszélyeztető tényezők:

Az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány, valamennyi erdőgazdálkodási beavatkozás.

Élőhely neve:

Pannon cseres-tölgyesek

Élőhely kódja:

91M0

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

643,57 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegyen platóin az egykor uralkodó cseres-tölgyesek zömét 19. században legeltették, amelynek során a 20 századra a plató erdőterületén nagy legelők váltották fel az erdőt. A Fekete-hegy platóján az erdők spontán regenerációja az elmúlt fél évszázadban ismét az erdőterület növekedésének kedvezett. E másodlagos erdőfoltokban nincs éles határ cseresek és a gyertyános-tölgyesek közt, itt általában a cseresek is sok mezofil elemet tartalmaznak, ugyanakkor a gyertyános-tölgyes jellegű foltokon is számos cseres-elem jelen van. Ez a jelenség az ún. változó vízhatás következménye; télen és tavasszal vízbőség, nyáron pedig aszály a jellemző. Ez magyarázhatja a bükkös–gyertyános-tölgyes és száraz tölgyes elemek együttes jelenlétét. Az állományokban a domináns csertölgy (Quercus cerris) és kocsánytalan tölgy (Q. petraea) mellett a mezofilabb helyeken a gyertyán (Carpinus betulus), a bükk (Fagus sylvatica), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a korai juhar (Acer platanoides) is megjelenhet, míg a xerofilabb állományokban a molyhos tölgy (Quercus pubescens), mezei juhar (Acer campestre), a vadkörte (Pyrus pyraster), a barkócaberkenye (Sorbus torminalis), a házi berkenye (Sorbus domestica), a virágos kőris (Fraxinus ornus) szálankénti megjelenése jellemző. A cseres-tölgyesek cserjeszintje fejlett, általában fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa) és virágos kőris (Fraxinus ornus) alkotja. A Királykő környéki cseresekben gyakori a gyertyán a cserjeszintben. A boróka lassan elhaló jelenléte a hajdani erős legeltetésre utal. A Fekete-hegy platóján a cseres-tölgyesek egy részében elegyfaként, ill. kisebb foltokat alkotva fekete fenyő (Pinus nigra) is előfordul. A cseres-tölgyesek gyepszintje a változatos termőhelynek megfelelően igen heterogén (pl. Poa nemoralis, Brachypodium sylvaticum, Festuca heterophylla, Primula veris, Geum urbanum, Anthriscus cerefolium, Cardaminopsis arenosa, Astragalus glycyphyllos, Dactylis polygama, Campanula persicifolia, Veronica officinalis, Carex divulsa, Viscaria vulgaris, Lathyrus niger, Viola alba, Tanacetum corymbosum, Clinopodium vulgare, Mycelis muralis).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes és jó természetességű állományok.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A klímaváltozással várhatóan nem változik jelentősen, az állományok felújítása jó eséllyel megoldható.

Veszélyeztető tényezők:

Intenzív erdőgazdálkodás, nagy területű végvágásokkal. Az élőhelyek eltartó képességét meghaladó nagyvadállomány.

52

Élőhely neve:

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei

Élőhely kódja:

6210*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

42,97 ha

Élőhely jellemzése:

A Dunántúli-középhegység legtipikusabb félszárazgyep társulása (vö. Illyés et al. 2009), a Sanguisorbo minorisBrometum erecti Illyés et al. 2009 a vizsgálati terület meszes alapkőzetű platóin (Harka, Magyal) azonosítható. KülsőHarka, valamint a Pangyer-hegy csúcsának közelében, északi kitettségben találhatók állományai. Az állományok több helyen mozaikolnak lejtősztyepekkel (Chrysopogon gryllus, Festuca rupicola dominálta gyepekkel), sok helyen cserjésednek, gyakran átmeneti száraz-meleg erdőszegély-jellegű állományaik is jellemzőek. A sudár rozsnok (Bromus erectus) mellett a gyepekben sztyepréti, sziklagyepi és xerotherm erdei fajok együttes jelenléte jellemző (pl. Trifolium montanum, Trifolium ochroleucum, Trifolium alpestre, Medicago falcata, Adonis vernalis, Orchis purpurea, Dictamnus albus, Anthyllis vulnearia, Dianthus pontederae, Fragaria viridis, Plantago media, Lithospermum purpureo-coeruleum, Erysimum odoratum, Pimpinella saxifraga, Teucrium chamaedrys, Teucrium montanum, Lotus corniculatus, Galium verum, Orlaya grandiflora, Potentilla arenaria, Galium verum, Salvia pratensis, Linum tenuifolium, Stachys recta, Nonea pulla, Geranium sanguineum, Vincetoxicum hirundinaria, Ornithogalum pyramidale). A legeltetés miatt az elmúlt évtizedben a gyepek egy része kinyílt, inkább a a sztyeprétek, másodlagos szárazgyepek irányába mozdult el. A Fekete-hegy platójának néhány kisebb, a mélyedések közt kipreparálódott gerincén az erdők, cserjések szélén ebben az átmeneti sávban fajgazdag erdőszegély növényzet őriz gazdag és értékes flórát (Iris graminea, Rubus canescens, Rosa gallica, Inula hirta, Inula ensifolia, Trifolium montanum, Trifolium ochroleucum, Carex tomentosa, Avenula pubescens, Peucedanum cervaria, Betonica officinalis, Convallaria majalis, Lysimachia punctata stb.).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes fajgazdagságú és természességű állományok a legjellemzőbben a területen, de kisebb foltokon, erdőszegélyeken jó és igen jó természetességű foltjai is előfordulnak.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kis mértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A túllegeltetés és a becserjésedés egyaránt veszélyeztető tényező. Fennmaradása szempontjából optimálisnak az extenzív gyephasználat nevezhető, azaz az alkalomszerű legeltetés, cserjeirtás mellett a zavartalan, bolygatásmentes évek biztosíthatják az állományok fennmaradását.

Élőhely neve:

Szubpannon sztyeppék

Élőhely kódja:

6240*

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

51,06 ha

Élőhely jellemzése:

A Fekete-hegyen a sztyeprétek eredetileg csak igen kis foltokon a déli lejtőkön tekinthetők ősi, eredeti állományoknak.

53

A jelenleg sztyeprétként definiálható szárazgyepek területe az elmúlt két évszázadban jellemző legeltetés és erdőirtások következtében nőtt meg. A bazaltplató legszárazabb dombhátain, és ezek délies lejtőin, valamint a Harka mészköves felszínein a Festuco valesiacea-Stipetum capillatae Sillinger 1930 asszociáció ismerhető fel (vö. Bauer 2014). Ezekben a sztyeprétek általánosan elterjedt fajai mellett, több természetvédelmi szempontból fontosabb faj is előfordul (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, Helychrysum arenarium, Orchis morio). A balatonhenyei Magyal, Harka meredek nyugati lejtőin mészkősziklagyepek találhatók, a borzas szulák (Convolvulus cantabrica) tömeges előfordulásával. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó és közepes természetességi állapotú állományok jellemzőek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kis mértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Leginkább a cserjésedés veszélyezteti.

Élőhely neve:

Hegyi kaszálórétek

Élőhely kódja:

6520

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

78,95 ha

Élőhely jellemzése:

A bazaltplató mezofil gyepterületei sok helyen több évszázados irtás eredetű állományok, melyek jó része az elmúlt évtizedek során erősen cserjésedett. A Fekete-hegy területén a közelmúltban ismét megkezdték az ilyen típusú (és szárazabb) gyepterületek legeltetését. A tipikusabb, hegyi rétnek minősülő állományok jellemző pázsitfüvei a taréjos cincor (Cynosurus cristatus), a cérnatippan (Agrostis capillaris), az illatos borjúpázsit (Anthoxantum odoratum), a veres csenkesz (Festuca rubra), az aranyzab (Trisetum flavescens) és a pelyhes zabfű (Avenula pubescens). Ezek, és további fajaik (pl. Dianthus armeria, Prunella laciniata, Peucedanum carvifolia, Hypericum montanum, Thymus pulegoides, Briza media, Trifolium montanum, Pimpinella saxifraga, Chamaecytisus supinus, Centaurea pannonica, Galium verum, Campanula patula, Clinopodium vulgare, Leontodon hispidus, Ranunculus polyanthemos, Dianthus deltoides, Rhinanthus minor) alapján a középhegységi gyertyános-tölgyes és bükkös öv irtás eredetű hegyi-rét jellegű rét-legelői (Lolio-Cynosuretum Tx. 1937, Festuco-Cynosuretum R. Tx. ex Büker 1942, AnthoxanthoAgrostietum) ismerhetők fel.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó és közepes természetességű állományok jellemzőek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kis mértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A cserjésedés a legfontosabb veszélyeztető tényező, amely a rétek extenzív használatával (kaszálás, időszakos legeltetés) féken tartható. Lokálisan a plató nyugati részén az akác is veszélyezteti az állományokat, visszaszorítása elsődleges fontosságú.

Élőhely neve:

Mésztufás források (Cratoneurion)

Élőhely kódja:

7220*

54

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

0,07 ha

Élőhely jellemzése:

Vízszivárgásos helyeken, többnyire mezofil erdőtársulások alatt kialakuló, kis kiterjedésű élőhelyfoltok. A Fekete-hegy tömbjének főleg északi lejtőin és a Bocskor-kút völgyében találhatók kisebb állományai, lokálisan jellemző fajai a lecsüngő sás (Carex pendula), a keserű kakukktorma (Cardamine amara), a mocsári zörgőfű (Crepis paludosa), a mocsári nefelejcs (Myosotis palustris), a szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa) és a deréce veronika (Veronica beccabunga).

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó és közepes természetességű állományok találhatók a területen.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Elsősorban a megfelelő vízellátottság, a forrásos helyek aktivitása határozza meg létüket.

Veszélyeztető tényezők:

Potenciálisan a globális klímaváltozás (szárazodás) veszélyeztetheti. Mivel a nagyvadállomány kedvelt tartózkodási helyei, még a környező élőhelyek eltartó képességének megfelelő nagyvadállomány esetén is veszélyeztetettek.

Élőhely neve:

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek

Élőhely kódja:

7230

Élőhely előfordulásai a területen:

ld. 3.3. térkép

Élőhely kiterjedése a területen:

4,35 ha

Élőhely jellemzése:

A bazaltplató tavaiban számos ponton felismerhető kis zsombéksásos (Caricetum elatae Koch 1926) állomány. A legszebb zsombéksásost ma a Monostori-tó területén találjuk, kisebb zsombékosok a Barkás-tó, a Henyei-tó, a Cserkás-tó, a Hegy-tó (Monoszló) néhány zsombékja a Bonta-tó, a Füzes-tó, területéről említhető. Jellemző kísérőfajok a dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), a parti sás (Carex riparia), a hólyagos sás (Carex vesicaria), a mocsári galaj (Galium palustre), a fűzlevelűfű (Lythrum salicaria), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), a vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata) és a sédkender (Eupatorium cannabinum). Az állományok szélén, a rétek felé átmeneti foltokon több helyen a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) is előfordul.

Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Több állomány területén jelentős nagyvadállomány kártétele, jelentős mértékű a taposás, dagonyázás. Közepes és jó természetességi állapotú foltok jellemzőek. Megfelelő vízellátottság esetén regenerációs képességük jó.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Erősen veszélyeztetett élőhely.

Veszélyeztető tényezők:

Mivel a nagyvadállomány kedvelt tartózkodási helyei, még a környező élőhelyek eltartó képességének megfelelő nagyvadállomány esetén is veszélyeztetettek. Továbbá a szárazság (több aszályos év egymás után) és a tűz a legfontosabb veszélyeztető tényezői.

55

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

Populáció (A-D)

Faj név

II

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

D

Jelölő faj Faj neve:

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Irányelv melléklete:

II

Faj előfordulásai a területen:

ld. 3.4. térkép

Állománynagyság (jelöléskor):

50

Állománynagyság (tervkészítéskor):

40

Állomány változásának tendenciái és okai:

Feltehetően nem változott, valószínűleg a jelöléskori állománymeghatározás volt kismértékben túlzó.

Faj veszélyeztetettsége:

Annak ellenére, hogy a faj előfordulása pontszerű és az állomány kicsi, veszélyeztettsége nem jelentős.

Veszélyeztető tényezők:

A környező erdőterületek vadeltartó képességét meghaladó nagyvadállomány veszélyezteti. Kis mértékben a kiránduló turizmushoz köthető taposás veszélyezteti.

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Faj név

Populáció (A-D)

II, IV

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

C

II*

Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) *

C*

II, IV*

Zanótboglárka (Maculinea nausithous) *

C*

II, IV

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II, IV**

Gyászcincér (Morimus funereus) **

C**

II, IV**

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)**

C**

IV**

Havasi cincér (Rosalia alpina) **

C**

II, IV**

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)**

C**

II, IV**

Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)**

C**

II**

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)**

C**

II, IV**

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) **

C**

IV**

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) **

C**

II, IV** Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)** * az SDF lapon szerepel, jelenlétét aktuális vizsgálatok nem erősítették meg ** jelölőnek javasolt faj

C**

Jelölő fajok Faj neve:

Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

A Kálomisz-tó térségéből ismert előfordulása.

56

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

15–20 egyed

Állomány változásának tendenciái és okai:

Lokális állománya nem stabil, 2016-ban nem került elő, a faj státusza további vizsgálatokat igényel.

Faj veszélyeztetettsége:

Élőhelyének [kökényt (Prunus spinosa) és galagonya fajokat (Crataegus spp.) tartalmazó cserjések] megőrzése esetén nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

Intenzív erdőművelés, kontrollálatlan cserjeirtás.

Faj neve:

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

A plató rendszeresen vízborításos tavainak mindegyikében stabil állománnyal van jelen.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

2000

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs.

Faj veszélyeztetettsége:

Megőrzése a nagyobb kiterjedésű, rendszeresen vízborításos élőhelyek fenntartása esetén biztosított.

Veszélyeztető tényezők:

Lokálisan nem ismert.

Jelölőnek javasolt fajok Faj neve:

Gyászcincér (Morimus funereus)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

A tervezési terület tölgyes erdőterületein általánosan elterjedt.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

30.000

Állomány változásának tendenciái és okai:

Stabil.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj lokális állományának veszélyeztetettsége a részterületek zömén kisfokú.

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományainak fő veszélyeztető tényezője az erdőgazdálkodás intenzitásának növekedése.

Faj neve:

Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

ld. 3.5. térkép

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

10.000

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány egyedszámában számottevő változás feltehetően nincs.

Faj veszélyeztetettsége:

Vegyeskorú erdőrészletek fenntartása, tarvágások mellőzése, idős tölgyfaegyedek kíméletének megtartása esetén nem veszélyeztetett.

57

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományainak fő veszélyeztető tényezője az erdőgazdálkodás intenzitásának növekedése.

Faj neve:

Havasi cincér (Rosalia alpina)

Irányelv melléklete:

IV

Faj előfordulásai a területen:

ld. 3.6. térkép

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

7.500

Állomány változásának tendenciái és okai:

Stabil.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj lokális állományának veszélyeztetettsége erdőgazdálkodás mellett lehet nagyfokú.

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományainak fő veszélyeztető tényezője az erdőgazdálkodás intenzitásának növekedése.

Faj neve:

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

ld. 3.7. térkép

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

25.000

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány egyedszámában számottevő változás feltehetően nincs.

Faj veszélyeztetettsége:

Vegyeskorú erdőrészletek fenntartása, tarvágások mellőzése, idős tölgyfaegyedek kíméletének megtartása esetén nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományainak fő veszélyeztető tényezője az erdőgazdálkodás intenzitásának növekedése.

Faj neve:

Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

A terület idős faegyedeket tartalmazó üde erdei élőhelyein fordul elő.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

1.000

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj állományait leginkább az álló és fekvő holtfa eltávolítása veszélyezteti.

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományainak fő veszélyeztető tényezője az erdőgazdálkodás intenzitásának növekedése.

Faj neve:

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Irányelv melléklete:

II

Faj előfordulásai a területen:

A platón található tavak, illetve a patakokat kísérő üde gyepek mindegyikének térségében előfordul – kis egyedszámmal.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

intenzív

58

Állománynagyság (tervkészítéskor):

80–100

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az előforduló állományok stabilak.

Faj veszélyeztetettsége:

Aktuális területhasználat mellett kis mértékben veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A növényzet vertikális szerkezetének, a gyepek vízellátottságának drasztikus megváltozása.

Faj neve:

Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

Polifág hernyója főként üde erdők lágyszárú növényzetén fejlődik, a tervezési terület erdős völgyeiben általánosan elterjedt.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

150–400

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az előforduló állományok stabilak.

Faj veszélyeztetettsége:

Nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A faj állományai általában nagy egyedszámúak, kis mértékben érzékenyek, ezért veszélyeztető tényezője nem ismert.

Faj neve:

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

Irányelv melléklete:

IV

Faj előfordulásai a területen:

Aljnövényzetükben keltike fajokat tartalmazó erdőfoltok térségében mindenütt előfordul. Lokális súlypontjai a Burnótpatak, a Kálomisz-tó, a Kis-kút, az Ilona-malom, a Vaskapu-árok, a Magyal-tetői bükkös térségében vannak.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

400–500

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az előforduló állományok stabilak.

Faj veszélyeztetettsége:

Nem veszélyeztetett.

Veszélyeztető tényezők:

A faj Magyal-hegyi állományait az erdőgazdálkodás veszélyezteti.

Faj neve:

Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)

Irányelv melléklete:

II, IV

Faj előfordulásai a területen:

A terület idős faegyedeket tartalmazó erdei élőhelyein általánosan elterjedt.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nincs adat.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

500

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány egyedszámában feltehetően számottevő változás nincs.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj állományait az idős, odvas faegyedek, az álló holtfa eltávolítása, ill. az idős fákat tartalmazó erdőrészletek háborgatása veszélyezteti.

Veszélyeztető tényezők:

Faanyagtermelő erdőgazdálkodás jelenléte.

59

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Védettség (V, FV)

Jelentőség

Magyar név

Tudományos név

Tőzegmoha fajok

Spagnum fallax, V Sphagnum fimbriatum, Sphagnum flexuosum, Sphagnum palustre, Sphagnum recurvum, Sphagnum squarrosum

A Bakony-vidéken élőhelyeik ritkasága miatt, igen ritka, különleges színezőelemei a flórának.

Kornistárnics

Gentiana pneumonanthe

V

A Fekete-hegy platóján több tó körül mocsárréteken, valamint a Juhászok-kútja körüli gyepekben jelentős egyedszámú állományai élnek.

Kis forrásfű

Montia fontana subsp. V chondrosperma

Fekete-hegy tavainak iszapfelszíneiről régóta ismert faj regionális jelentőségű, a Bakonyalján és a Déli-Bakony bazaltplatóin hasonló élőhelyeken számos pontról ismert.

Pilisi bükköny

Vicia sparsiflora

V

A Fekete-hegy sziklás, meleg termőhelyű erdeiben több ponton előfordul. A Balatonfelvidék nyugati részén már ritka, növényföldrajzilag jelentős faj.

Pókbangó

Ophrys sphegodes

FV

A térségben gyakori, regionális jelentőségű faj. A balatonhenyei Magyalon (Király G.), ill. a Monostori-tó mellett került elő kis populációja.

Cseh tyúktaréj

Gagea bohemica

V

A Fekete-hegyen a Keleményes-kő és a Bocskor-kút feletti szikla területén ismerjük.

Mocsári békaliliom

Hottonia palustris

V

A Fekete-hegy láptavainak fűzlápjaiban szép állományai élnek. A Déli-Bakony bazaltplatóin (Kab-hegy, Agár-tető) hasonló élőhelyeken számos pontról ismert.

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Művelési ág Erdő Gyep (legelő) Szántó Gyep (rét) Kivett Gyümölcsös Fásított terület Szőlő

Részarány (%) 51,50 29,17 12,71 3,90 2,65 0,05 0,02 0,01

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Tulajdonosi csoport/ kezelő Állami Rendezetlen gazdálkodási viszony Magán

Kiterjedés (ha) 337,59 142,35 1309,41

60

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1 Mezőgazdaság A tervezési területen a Fekete-hegy platóján található gyepeket, valamint aktuálisan különösen a Magyal-tető térségében található gyepeket legeltetik (főleg juhokkal). Az áthajtásos legeltetés során a gyepekkel szomszédos erdőrészek is – a területen történeti léptékben jellemző módon – részben fás legelő jellegűvé alakultak. A hegytetői tavak és lefolyástalan mélyedések területén mezőgazdasági tevékenység nem folyik, de az azokkal szomszédos gyepek legeltetése korábban több esetben egészen a tavak partjáig jellemző volt (aktuálisan nem). Az Eger-víz-völgyének alluviális síkján található gyepeken tradicionálisan a kaszálás jellemző, de jelenleg a kezeletlen, elgyomosodott gyepterületek részaránya is jelentős. Az alluviális sík Monostorapátihoz tartozó részén jelentősebb kiterjedésű szántóföldi művelés is jellemző. Szántóterületek részesedése a tervezési terület további részterületein is jelentős. 1.3.3.2. Erdészet A terület erdei zömmel vágásos (69%) üzemmódúak, de a szálalásos (11%) és átalakító (10%) üzemmód is magas részesedéssel van jelen. 7% nyiladék és tisztás, a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód részesedése 2%. A terület erdeinek elsődleges rendeltetetése 92,7 %ban természetvédelmi, a további 7,3 % nyiladék és tisztás. A terület legnagyobb erdőgazdálkodója a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete (20%). A további állami gazdálkodókkal (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (9%), Kapolcs Község Önkormányzata (2%)) együtt az állami tulajdonú erdőterületek részaránya 31%. Erdőterületeken a rendezetlen gazdálkodási viszony részaránya 13%, a magántulajdon részaránya 56%. Nagyobb gazdálkodók: Boncsos EBT, Polgár András, Rozgonyi Lászlóné, Győri Kálmán, Szabó István és Társai I., Farkas György, Dobossy Sándor és Megbízói III., Fugli Károly. A tervezési terület erdőállományainak összesített faállomány és kor adatai (ha) Fati/kor A A-LE B-EL B-GY B-GY-KTT B-K B-KTT CS CS-EL CS-FF CS-KST CS-KTT CS-MOT EF EF-CS EF-T EKL FF-CS FF-MOT GY-E

0-10 11_20 21_30 31_40 41_50 51_60 61_70 71_80 81_90 90-100 1001,5 3,8 4,0 15,1 27,7 4,2 1,3 0,8 2,3 0,6 8,1 0,8 4,2 0,7 0,5 2,5 4,0 11,9 21,4 1,0 27,0 2,4 40,3 24,0 28,5 2,7 15,9 9,6 2,4 4,5 5,8 3,6 10,2 4,7 23,0 44,8 45,5 1,3 11,4 22,5 21,6 12,2 8,0 32,9 35,2 69,2 104,5 15,4 0,2 8,6 3,0 4,3 4,2 4,2 1,6 24,2 20,9 28,8 7,6 23,6 2,5 2,7 9,5 3,5 12,2 0,2 0,7 6,6 3,4 1,0 1,7 9,2 11,1 1,4 3,1

61

Fati/kor GY-KTT-B GY-KTT-CS GY-KTT-EL H-E J J-E KST-CS K-T KTT KTT-CS MÉ MÉ-E MOT-CS MOT-E

0-10

11_20 21_30 31_40 41_50 51_60 61_70 71_80 81_90 90-100 3,1 13,1 0,7 8,2

2,0

2,0

1,5 0,2

1,4

100-

1,0

4,5 0,7 1,4

1,6 7,0

1,4

5,5

4,0

3,2 1,5 2,2 4,8

A: akác; B: bükk; CS: csertölgy; E: EL, EGYF; EF: erdei fenyő; EKL: egyéb keménylombú; EL: egyéb lombosfa; FF: feketefenyő; GY: gyertyán; H: hársak; J: juharok; K: kőrisek; KST: kocsányos tölgy; KTT: kocsánytalan tölgy; MÉ: mézgás éger; MOT: molyhos tölgy; T: tölgyek

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A tervezési területen halászati, horgászati tevékenység nem folyik. A területen a Boncsos Vadásztársaság és a Dél-Bakonyi Vadásztársaság a vadászatra jogosult. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás A tervezési terület vizekben gazdag, az Eger-víz rendszeréhez tartozó közel kéttucatnyi forrás viszonylag jó állapotú, zömük foglalt, nagyobb részük még a száraz időszakokban is működik. A Burnót-patak tervezési területhez tartozó forrásainak többsége igen kis vízhozamú, szintén foglal. A vízfolyások közül az Eger-víz antecedens völgyben halad, változó szélességű alluviális síkon, a természetes állapotot csak a Bírómalom közelében épített vízhozammérő műtárgy kibetonozott mederszakasza bontja meg. A Burnót-patakon a Magyal-tetőtől ÉNy-ra bazaltból betonozott völgyzárógátat létesítettek az áradások és a hordalék megfogása céljából. 1.3.3.5. Turizmus A tervezési terület részterületeinek zöme turisták által kifejezetten látogatott. A terület turizmusa jól irányítottnak számít, az ide érkezők tájékozódását jelentősen segítik a területet behálózó jelzett útvonalak és a természeti és kultúrtörténeti értékeket bemutató táblák. 1.3.3.6. Ipar Ipari tevékenység a tervezési területen nem jellemző, a terület észak-nyugati határával érintkezik egy fémszerkezetek gyártásával foglalkozó cég telephelye. A felhagyott bányák, kőfejtők száma viszonylag alacsony. Jelentős bányatelekként a Balatonhenye I. díszítő mészkő bánya említhető. Ennek működését azonban több mint másfél évtizede leállították, ugyanis a bányászott foltos mészkő állékonysága nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

62

1.3.3.7. Infrastruktúra A tervezési terület északi határán fut a 77-es számú főút. A gyep és erdőterületeket zömmel az erdőgazdálkodáshoz használt, tervezett, kisebb részben spontán kialakult földúthálózat szövi át – melynek jelentős része személyautóval nem, vagy nagyon rosszul járható.

63

2. Felhasznált irodalom Bauer N. (2014): A Bakony-vidék szárazgyepjei - Sztyeprétek és sziklagyepek osztályozása és növényföldrajzi karaktere. – MTM, Budapest, A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 33, 336 pp. Bauer N., Mészáros A. & Simon P. (2004): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. – Kitaibelia 9: 207–219. Borbás V. (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. Kilián, Budapest. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. Borhidi A. & Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól – Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Dietzel Gy. (1997): A Bakony nappali lepkéi – A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21., Zirc, 200 p. Dövényi Z. (szerk.)(2010): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Földművelésügyi Minisztérium (szerk.) (2014): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. – Budapest (kézirat) Haraszthy L. (szerk.)(2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 934 p. Illyés, E. Bauer, N. & Botta-Dukát, Z. (2009): Classification of semi-dry grassland vegetation of Hungary. – Preslia 81: 239–260. Kalo M. & Tóth Z. (2010): A Balaton-felvidéki Fekete-hegy flórája és élőhelytípusai. – Botanikai Közlemények 97: 131–149. Kenyeres Z. & Bauer N. (szerk. 2003): A Káli-medence természetvédelmi kezelési terve. – Kutatási jelentés, BfNPI Adattára. Király G. (2016): A Monostorapáti Fekete-hegy (HUBF 20007) Natura 2000 terület élőhelytérképezése. – Kutatási jelentés, BfNPI Adattára. Kovács J. A. & Takács B. (1995): A Balatonvidék bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól. – Kanitzia 3: 51–95. Nagy F.V. & Dávid L. (2012): Natura 2000 elővizsgálati dokumentáció a körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodásra vonatkozóan megállapított előírás-javaslatoknak a Kab-hegyi Erdőtervezési Körzet területén található Natura 2000 területekre, valamint a kijelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok és fajok (állat- és növényfajok) természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásainak értékeléséről. – Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém, 124 p. Seregélyes T. (szerk.) (1993-94): A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésének előtanulmánya. Kutatási jelentés. BfNPI Adattára. Szabadfalvi A. (2016): A Monostorapáti Fekete-hegy Natura 2000 terület (HUBF20007) lepidopterológiai felmérése. – Kutatási jelentés, BfNPI Adattára. Tóth S. (2005): A Bakonyvidék és a Balaton-medence szitakötő-faunája (Insecta: Odonata). – A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 29., Zirc, 224 p. Tóth S. (2015): A Bakony-vidék és a Balaton-medence herpetofaunája (Amphibia – Reptilia). – A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 34., Zirc, 236 p.

64

3. Térképek

65

3.1. Áttekintő térkép

66

3.2. Művelési ágak

67

3.3. A tervezési terület élőhely-típusainak térképe B1b: Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok; B2: Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet; B4: Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek; B5: Nem zsombékoló magassásrétek; C1: Forrásgyepek; D34: Mocsárrétek; E1: Franciaperjés rétek; E2: Veres csenkeszes rétek; H2: Felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek; H3a: Köves talajú lejtősztyepek; H4: Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok; J1a: Fűzlápok; J2: Láp- és mocsárerdők; J5: Égerligetek; K2: Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek; K5: Bükkösök; L1: Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L2a: Cseres-kocsánytalan tölgyesek; LY2: Törmeléklejtő-erdők; LY4: Tölgyes jellegű sziklaerdők, tetőerdők; OA: Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek; OB: Jellegtelen üde gyepek; OC: Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek; OD: Lágyszárú évelő özönfajok állományai ; P2a: Üde és nedves cserjések; P2b: Galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések; P45: Fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek; RA: Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok RB: Puhafás pionír és jellegtelen erdők; RC: Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők; RDb: Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők; S4: Erdei- és feketefenyvesek; S6: Nem őshonos fafajok spontán állományai; S7: Nem őshonos fajú facsoportok, erdősávok és fasorok; T2: Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák; T6: Extenzív szántók; U4: Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók; U8: Folyóvizek; U9: Állóvizek; U10: Tanyák, családi gazdaságok; U11: Út- és vasúthálózat

68

3.4. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) (jelölő Natura 2000 faj) lokális elterjedési területe

69

3.5. A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) (jelölőnek javasolt Natura 2000 faj) lokális elterjedési területe

70

3.6. A havasi cincér (Rosalia alpina) (jelölőnek javasolt Natura 2000 faj) lokális elterjedési területe

71

3.7. A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) (jelölőnek javasolt Natura 2000 faj) lokális elterjedési területe

72