1
^^^^1 A ^ ^ " MIJSDSXEJSTY BŰNÜGY OKMÁNYAI
1
1
. 11.
KIADAS
1
1
.1
1 ^^^^^^H!~VJ
•
^Hl
/
j BUDAPEST 19 4 9
Január 1
^^H ^^^^^^H ^^^^^^H
^ \
MINDSZENTY BŰNÜGY OKMÁNYAI
Orvosi e Szűlesréí
; g űgy I fcónyvtaro
SZ. /
Coíum; 19 . _
B UDAPEST 1949
JANU4R
MINDSZENTY BŰNÜGY OKMÁNYAI
Orvosi e Szűlesréí
; g űgy I fcónyvtaro
SZ. /
Coíum; 19 . _
B UDAPEST 1949
JANU4R
FBLELOS KIADÖ : KOVÁCS JAHOt UtttV,
— ÁTEXVAIVVL,
BUDAPEST — FELELŐS: GOBSZKY TIVADAB lOAKOASO
Magyar Belügyminisztérium sajtóosztálya 1948 december 29-én közölte, hogy Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésérc irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette. Őrizetbe vették még a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység miatt már korábban letartóztatott Zakar András primási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Aetio Catholica titkárát hűtlenség és embercsempészés, Ispánky Béla lelkészt hűtlenség, Várady János jezsuita szerzetest hűtlenség, valuta üzérkedés, Vid József jezsuita szerzetest valutaüzérkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, Beresztóczy Miklóst, az Aetio Catholica budapesti igazgatóját demokráciaellenes tevékenység, feljelentési kötelezettség elmulasz tása, Endrédy Zoltán káplánt embercsempészés, Fábián János érseki levéltárost hűtlenségben való bűnrészesség. Bóka Imre érseki tanácsost, herceg Eszterházy Pál földbirtokost*, dr. Horváth Gábor ügyvédet, Wydier Tivadar bankigazgatót valutaüzérkedés, Baranyay Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt: Mindszentynek és bűntársainak leleplezése és őrizetbevétele elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szolgálatában állott, a nyugati imperialistáknál. Ezeknek sajtója, rádiópropagan dája, sőt egyes államférfiak, püspökök nyilatkozatai rágalmazással, tagadással próbálták tisztáramosni cinkosukat, Mindszentyt.
FBLELOS KIADÖ : KOVÁCS JAHOt UtttV,
— ÁTEXVAIVVL,
BUDAPEST — FELELŐS: GOBSZKY TIVADAB lOAKOASO
Magyar Belügyminisztérium sajtóosztálya 1948 december 29-én közölte, hogy Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésérc irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette. Őrizetbe vették még a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység miatt már korábban letartóztatott Zakar András primási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Aetio Catholica titkárát hűtlenség és embercsempészés, Ispánky Béla lelkészt hűtlenség, Várady János jezsuita szerzetest hűtlenség, valuta üzérkedés, Vid József jezsuita szerzetest valutaüzérkedés, feljelentési kötelezettség elmulasztása, Beresztóczy Miklóst, az Aetio Catholica budapesti igazgatóját demokráciaellenes tevékenység, feljelentési kötelezettség elmulasz tása, Endrédy Zoltán káplánt embercsempészés, Fábián János érseki levéltárost hűtlenségben való bűnrészesség. Bóka Imre érseki tanácsost, herceg Eszterházy Pál földbirtokost*, dr. Horváth Gábor ügyvédet, Wydier Tivadar bankigazgatót valutaüzérkedés, Baranyay Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt: Mindszentynek és bűntársainak leleplezése és őrizetbevétele elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akiknek szolgálatában állott, a nyugati imperialistáknál. Ezeknek sajtója, rádiópropagan dája, sőt egyes államférfiak, püspökök nyilatkozatai rágalmazással, tagadással próbálták tisztáramosni cinkosukat, Mindszentyt.
A magyar kormány ebbea a könyvben a rendelkezésére álló nagyszámú bizonyítékok közUl kíván közzétenni néhányat, melyek legtöbbje Mindszenty titkos, elásott irattárából került elő s ameíyek minden tárgyilagos ember előtt kézzelfoghatóan és cáfolhatatlanul bizonyítják Mindszentyék bűnösségét.
I
.^-
1. Mindszenty római útjára indul az amerikai misszió által rendelkezésére bocsátott repülőgépen,
4
A magyar kormány ebbea a könyvben a rendelkezésére álló nagyszámú bizonyítékok közUl kíván közzétenni néhányat, melyek legtöbbje Mindszenty titkos, elásott irattárából került elő s ameíyek minden tárgyilagos ember előtt kézzelfoghatóan és cáfolhatatlanul bizonyítják Mindszentyék bűnösségét.
I
.^-
1. Mindszenty római útjára indul az amerikai misszió által rendelkezésére bocsátott repülőgépen,
4
MINDSZENTY MÚLTJA
2.Zakar András, Mindszenty titkára és Fábián János érseki levéltáros a jémtokkal, amelybe a prímás legbizalmasabb iratait elrejtette és amely i az esztergomi érseki palota pincéjében ástak el egy méterre a föld ahí.
Mindszenty József saját kezűleg írt vallomásában (3. anelléklet) így jellemzi összefoglalóan politikai beállított ságát és múltját : »Magyar nemes vagyok. Eredeti családnevem Péhm. A Péhm-családnak nemességét 1732-ben hirdették ki. Anyai ágon a magival" nemesi Kovács-családból származom, ame lyet lC63-ban t'mfltek nemesi rangra. 1917 febniárjábíin hclytixtt-k Zalaegerszegre, mint üittanárt, lölil-ben iigyanoit plébánossá nevezlek ki i s ebben a minööégljfn mükOdtc-m ugyanott 1ÍI44 márcitis 21!-ig, amikor vcszprí^mi pii.*i]iök lettem. Henxgprlmáaíá 11)45 októberében neveztek ki. VissBagoudolva kílzfSlítli süerepléuenire kijelentem, Uogy mindenkor It'gilimisíának vatloltam magam. Ezért támo gattam mindig i\ Ifgmí'K.-izciibnienííkig axokat a politikai irányzatokat, amelyek ennek a ctf'biak mcgvalófiítását elő segítették. Heroegi)rmiási kitunizéfftm után célkitüzéseimet Jiathat<)6abban tudtam szolgálni. Célom, a magyarországi legrtiminta mn/galom c é l k i t ü z t w : federatív kOzépeurópai királyság, M!!g\arorí-7«g éíí Ausztria közt ]Tersonábunióval, esetleg liozzátiHatlakozó más katolikus államokkal, ekösorban Biijoror.szá^al, a királyi-ág élén Hab.sbuig Ottóval. Ezt csak » Magvat* Köatárauínágnak külKlldi, elsősorban amerikai scgítíifggcO türténö mpgdön1t?«e után gondoltam lehet ftégeíinek. Ennek érdckélien követtem el mindent az amerikaiak magyarországi politikai támogatáífára, egyrészt a Magyar Közi árvasággal yzemlien kifejtett tevékenységem mel, másrészt, beavatkozásuk állandó süi^etésével, rend szeres adatszolgáltatással, kémkedéssel. *
MINDSZENTY MULTJA
2. Zakar András, 3! nds_rnt;t titkára és Fábián János érseki levéltaros a fémtokkal, amelybr (I prialt;s hvthizalmasabb iratait elrejtette és amelyet ppilotn pineV be.n ástak el egy méterre a föld alá. az esztergomi ('rs,
Mindszenty József sajátkezűleg írt vallomásában (3. melléklet) így jellemzi összefoglalóan politikai beállítottságát és multját : »Magyar nemes vagyok. Eredeti családnevem Péhm. A Péhm-családnak nemességét 1732-ben hirdették ki. Anyai ágon a magyar nemesi Kovács-családból származom, amelyet 1663-ban emeltek nemesi rangra. 1917 februárjában helyeztek Zalaegerszegre, mint hittanárt. 1919-ben ugyanott plébánossá neveztek ki és ebben a minőségben működtem ugyanott 1944 március 29-ig, amikor veszprémi püspök lettem. Hercegprímássá 1945 októberében neveztek ki. Visszagondolva közéleti szereplésemre kijelentem, hogy mindenkor legitimistának vallottam magam. Ezért támogattam mindig a legmesszebbmenőkig azokat a politikai irányzatokat, amelyek ennek a célnak megvalósítását elősegítették. Hercegprímási kinevezésem után célkitűzéseimet hathatósabban tudtam szolgálni. Célom, a magyarországi legitimista mozgalom célkitűzése : federatív középeurópai királyság, Magyarország és Ausztria közt personál-unióval, esetleg hozzácsatlakozó más katolikus államokkal, elsősorban Bajorországgal, a királyság élén Habsburg Ottóval. Ezt csak a Magyar Köztársaságnak külföldi, elsősorban amerikai segítséggel történő megdöntése után gondoltam lehetségesnek. Ennek érdekében követtem el mindent az amerikaiak magyarországi politikai támegatására, egyrészt a Magyar Köztársasággal szemben kifejtett tevékenységemmel, másrészt, beavat kozásuk állandó sürgetésével, rendszeres adatszolgáltatással, kémkedéssel.
7
w
'1'''''7 p ---`-.~.,, a.-.-i. J.li,~-,z . L y r_,__
~,
~~ ~ ./ 9 G..í.., ct -- .(c.4, _
l..--: oe. Jr--.e .. /f 3 Z - 4e.00 .~ ~~ ~t ~. ~ ~ t .~ ,y,o/./t..4_c_44.1y-6.c.-c.0-,~y~ a~~cC .0/0-6'..,—
í.L-
.~
„—.~,
~e , -ic/~y
. 19/,L .
~Lau'
~ (-`-‚7. `~, .~~~.-~ /y ~~~ ~. /WO-~,~,1z~ €44. ,_ Ge_.cr. 4 G ,Z.. e ~ . u.e e, 4.4
4.4ei
ei,.:,„ 1 G,,es•
/e-erec.-.iL 79~y / , ii-ci~ii~iv~ ' /CtGi - ,
iztt.tif cL:cZe-.,..
1y ~ , at
/gi.~a
f~ ~i( ~ a~.e CLLV e / _/~t, - 7 1l-Gi ~/G
fi~ c,
IlLu
~!
4 ,
,,
/
~ i:177 .a y —/
q
~j~~d'aa.,, G~ Ctif~
t~ / ~/f
~r 7,t.~ > °'`c~~
~? Lt-t_1LLC~~~~ ~is~ ~u~ , ~..~~ -
u ~~ ~~~—
!~y ulcu
/--ee/ ,Z~í~ l~~1s`'
I/L
,.0
~s~y~ti / ~~. oL; .
/ u~ r10 ~é< Lio ~ /e
~
e'(,vc.eye uu_r~
~•
4 • T y +~
~1z~~ ~ C~~ . ~C/fv -
--e-eeL__1.6e.0 e-;-e7-7
-.5_.,;'__
~~rs~ ~, ~ ~
~rlf' t`/~
1,-,a/z-z.” íl re-e 1 ,-,a/z-z
4 Y '`
,, ~ ~.
~. ~ ~
~~ ~
~ ~/cL.~t~r4 ~i .~p~ _.~s .C~7
/ ,
~
F.,, ,,,~1 rit- ,,. `~, . G ~,~ _. ~-.. / ~¢.!i w...e.,,,,e_<:,-4 ~
j-~G~~ceza,c. -.___ ~cl~ -f` e f~•s L lL~ifj/ ~ J _ _ / l~~LL-(~ LL-G! ~ t_v J ,.I. / CsC-i /~` c.1 --c'7- °,1 ,¢L-4, -e BLv - e.~ c-,C.G, l'42,..4.L ---, ~f `U/---,-6-GAel.L4 e• p{kLGf--/-i-ote ii t.,,d.s t/`stL°7 / ZGIGG /G!
-
~
-4, i - .....% 4€ ..<_€,L.-/-7, -~.e'
. e.~ /, 7,„ 2-e..--
z,
4x
; ~t~.~..~ <.
7/i-`e-/ee-, >1~L ~-✓ „ti /
„lc~7
~---y ~ .~-~j`ui,
~i-% ( ~~~' ~G~.o .Z.,4; ~«± ~ y ~ i y~c.ceez~ lG%~ ! -4G
~~
ls~ya~ti
14.14,.;
Zc
I `i//lL~a/ctCti[~ L~G" ~ vi c1 ~!i/iid~~.~ / QQ1 tr~~fi~~y ~~ae..G-. ~ C ru'`l/~/trd~d s~.rQ,- ~e / /.1i7 ct~.! /,~ u ~4~ rG~t+f~ 1
eArel-Gef 41 ~ ..~% ~ ~~-~ ~ ~z.. ,~, ~~ ~~Y ~:. ~
~~~ 1-e-r...
~~~~ ~li
!' /c~P~ , • ,~ / tuJ~J~G ~ %i.i „ka~ • ~ -~ll~~ /~~
~
D.l~1.
~
..41C-, ~
r .~~.rtt , ~• u ~~ ~, e~Gu ~-~!~ e
~~yctt 0,;64-4
.
G ar-2!~~ •
' ._#.. `de
,
11t~ a~c.0 ~tll -/--c,, ~ 4.6 -,Ga s-cc . /G„* ~,~, . 3 /~'~
i ?..4 ..,--t-z
Y
k.-4
~"ror
~~~-‚'
1..-/i•G4.t 7 y 7 1 ~,-._ .t m if--1 ~> / // / ~[ ` ~' k -■ '~ L co c ~L. 4
ac,ec
,
l`~7y
3. Mindszenty írásbeli vallomása politikai beállítottságáról_
8
.3.
Mindszenty írásbeli, vallomása 'politikai beállítottságáról.
~
w
'1'''''7 p ---`-.~.,, a.-.-i. J.li,~-,z . L y r_,__
~,
~~ ~ ./ 9 G..í.., ct -- .(c.4, _
l..--: oe. Jr--.e .. /f 3 Z - 4e.00 .~ ~~ ~t ~. ~ ~ t .~ ,y,o/./t..4_c_44.1y-6.c.-c.0-,~y~ a~~cC .0/0-6'..,—
í.L-
.~
„—.~,
~e , -ic/~y
. 19/,L .
~Lau'
~ (-`-‚7. `~, .~~~.-~ /y ~~~ ~. /WO-~,~,1z~ €44. ,_ Ge_.cr. 4 G ,Z.. e ~ . u.e e, 4.4
4.4ei
ei,.:,„ 1 G,,es•
/e-erec.-.iL 79~y / , ii-ci~ii~iv~ ' /CtGi - ,
iztt.tif cL:cZe-.,..
1y ~ , at
/gi.~a
f~ ~i( ~ a~.e CLLV e / _/~t, - 7 1l-Gi ~/G
fi~ c,
IlLu
~!
4 ,
,,
/
~ i:177 .a y —/
q
~j~~d'aa.,, G~ Ctif~
t~ / ~/f
~r 7,t.~ > °'`c~~
~? Lt-t_1LLC~~~~ ~is~ ~u~ , ~..~~ -
u ~~ ~~~—
!~y ulcu
/--ee/ ,Z~í~ l~~1s`'
I/L
,.0
~s~y~ti / ~~. oL; .
/ u~ r10 ~é< Lio ~ /e
~
e'(,vc.eye uu_r~
~•
4 • T y +~
~1z~~ ~ C~~ . ~C/fv -
--e-eeL__1.6e.0 e-;-e7-7
-.5_.,;'__
~~rs~ ~, ~ ~
~rlf' t`/~
1,-,a/z-z.” íl re-e 1 ,-,a/z-z
4 Y '`
,, ~ ~.
~. ~ ~
~~ ~
~ ~/cL.~t~r4 ~i .~p~ _.~s .C~7
/ ,
~
F.,, ,,,~1 rit- ,,. `~, . G ~,~ _. ~-.. / ~¢.!i w...e.,,,,e_<:,-4 ~
j-~G~~ceza,c. -.___ ~cl~ -f` e f~•s L lL~ifj/ ~ J _ _ / l~~LL-(~ LL-G! ~ t_v J ,.I. / CsC-i /~` c.1 --c'7- °,1 ,¢L-4, -e BLv - e.~ c-,C.G, l'42,..4.L ---, ~f `U/---,-6-GAel.L4 e• p{kLGf--/-i-ote ii t.,,d.s t/`stL°7 / ZGIGG /G!
-
~
-4, i - .....% 4€ ..<_€,L.-/-7, -~.e'
. e.~ /, 7,„ 2-e..--
z,
4x
; ~t~.~..~ <.
7/i-`e-/ee-, >1~L ~-✓ „ti /
„lc~7
~---y ~ .~-~j`ui,
~i-% ( ~~~' ~G~.o .Z.,4; ~«± ~ y ~ i y~c.ceez~ lG%~ ! -4G
~~
ls~ya~ti
14.14,.;
Zc
I `i//lL~a/ctCti[~ L~G" ~ vi c1 ~!i/iid~~.~ / QQ1 tr~~fi~~y ~~ae..G-. ~ C ru'`l/~/trd~d s~.rQ,- ~e / /.1i7 ct~.! /,~ u ~4~ rG~t+f~ 1
eArel-Gef 41 ~ ..~% ~ ~~-~ ~ ~z.. ,~, ~~ ~~Y ~:. ~
~~~ 1-e-r...
~~~~ ~li
!' /c~P~ , • ,~ / tuJ~J~G ~ %i.i „ka~ • ~ -~ll~~ /~~
~
D.l~1.
~
..41C-, ~
r .~~.rtt , ~• u ~~ ~, e~Gu ~-~!~ e
~~yctt 0,;64-4
.
G ar-2!~~ •
' ._#.. `de
,
11t~ a~c.0 ~tll -/--c,, ~ 4.6 -,Ga s-cc . /G„* ~,~, . 3 /~'~
i ?..4 ..,--t-z
Y
k.-4
~"ror
~~~-‚'
1..-/i•G4.t 7 y 7 1 ~,-._ .t m if--1 ~> / // / ~[ ` ~' k -■ '~ L co c ~L. 4
ac,ec
,
l`~7y
3. Mindszenty írásbeli vallomása politikai beállítottságáról_
8
.3.
Mindszenty írásbeli, vallomása 'politikai beállítottságáról.
~
-7,4ez..ctt 49y//1-Gy
~
// ~ da-_+C~vl ez-A--41
,~~m~~G~l ~ 4c.-e-7/.v /! ,e44e2-9,
a .f
~~~T! ✓~
P,444ie
!u~srjczt~l.
3. Mindszenty írásbeli vallomása politikai beállítottságáról
!0
y
_
Célom elérésére nemcsak az amerikaiakra támaszkodtam, hanem tömörítettem mindazokat az erőket Magyarországon és külföldön, amelyeknek a Köztársaság megdöntése és ezzel a Köztársaság intézményeinek és vívmányainak — mint földreform, államosítások — eltörlése érdekében állott. A királyság visszaállítását a kitörő harmadik világháború amerikai győzelemmel való befejezése után vártam. Az átmenet idején Ottó hazaérkezéséig, ideiglenes államfő érvlettem volna. Én kívántam Ottót megkoronázni, mert számomra minden, előjogot biztosított volna, amelyeket az ország első zászlósura élvez. Elismerem, hogy fiatal koromtól. kezdve szembenállottam a magyar nép minden demokratikus megmozdulásával és a jobboldali mozgalmakat támogattam.i KAPCSOLATA A NYILASOKKAL Mindszenty Péhm József sűrű fasisztaízű politikai szerepléseivel, különböző botrányaival már a háború előtt is felhívta magára a figyelmet. A köztudatban, mint azon »hecckáplánoka egyike élt, akiknek politikai szerepléseit a hívők -értetlenül és idegenkedve szemlélték. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy az ország felszabadulása után 1945ben a fasiszta multú Mindszenty ellenállási érdemeire való hivatkozással háromszáz hold földjének a földreform alól való mentesítését kérte. Egyes reakciós körök Magyarországon, főleg azonban a nyugati imperialisták Mindszentyt azóta is többször próbálták a magyar ellenállási mozgalom egyik hőseként feltüntetni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1944 végén a Szálasi rémuralom idején, egy Schiberna Ferenc nevű veszprémi nyilas ügyvéd főispáni minőségben igénybe akarta venni a veszprémi püspöki palota egy részét és le akarta foglalni az ott talált .1800 új férfiinget és alsónadrágot. Mindszenty, mint veszprémi püspök tiltakozott ez ellen. Erre Schiberna letartóztatta, a fehérneműt pedig elvitette. Igy került Mindszenty a nyilasok fogságába, ahonnan egy hónap alatt négy beadványban kérte a nyilas kormány különböző tag;aitól szabadonbocsátását. 1945 január 12-én Szőllősi Jenő nyilas miniszterelnökhelyetteshez írott levelében hangsúlyozta, hogy leta,.tóztatásának nincsenek politikai okai, az ellene emelt vád : áruhalmozás, vagyonmentés és a Schiberná-
II
-7,4ez..ctt 49y//1-Gy
~
// ~ da-_+C~vl ez-A--41
,~~m~~G~l ~ 4c.-e-7/.v /! ,e44e2-9,
a .f
~~~T! ✓~
P,444ie
!u~srjczt~l.
3. Mindszenty írásbeli vallomása politikai beállítottságáról
!0
y
_
Célom elérésére nemcsak az amerikaiakra támaszkodtam, hanem tömörítettem mindazokat az erőket Magyarországon és külföldön, amelyeknek a Köztársaság megdöntése és ezzel a Köztársaság intézményeinek és vívmányainak — mint földreform, államosítások — eltörlése érdekében állott. A királyság visszaállítását a kitörő harmadik világháború amerikai győzelemmel való befejezése után vártam. Az átmenet idején Ottó hazaérkezéséig, ideiglenes államfő érvlettem volna. Én kívántam Ottót megkoronázni, mert számomra minden, előjogot biztosított volna, amelyeket az ország első zászlósura élvez. Elismerem, hogy fiatal koromtól. kezdve szembenállottam a magyar nép minden demokratikus megmozdulásával és a jobboldali mozgalmakat támogattam.i KAPCSOLATA A NYILASOKKAL Mindszenty Péhm József sűrű fasisztaízű politikai szerepléseivel, különböző botrányaival már a háború előtt is felhívta magára a figyelmet. A köztudatban, mint azon »hecckáplánoka egyike élt, akiknek politikai szerepléseit a hívők -értetlenül és idegenkedve szemlélték. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy az ország felszabadulása után 1945ben a fasiszta multú Mindszenty ellenállási érdemeire való hivatkozással háromszáz hold földjének a földreform alól való mentesítését kérte. Egyes reakciós körök Magyarországon, főleg azonban a nyugati imperialisták Mindszentyt azóta is többször próbálták a magyar ellenállási mozgalom egyik hőseként feltüntetni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1944 végén a Szálasi rémuralom idején, egy Schiberna Ferenc nevű veszprémi nyilas ügyvéd főispáni minőségben igénybe akarta venni a veszprémi püspöki palota egy részét és le akarta foglalni az ott talált .1800 új férfiinget és alsónadrágot. Mindszenty, mint veszprémi püspök tiltakozott ez ellen. Erre Schiberna letartóztatta, a fehérneműt pedig elvitette. Igy került Mindszenty a nyilasok fogságába, ahonnan egy hónap alatt négy beadványban kérte a nyilas kormány különböző tag;aitól szabadonbocsátását. 1945 január 12-én Szőllősi Jenő nyilas miniszterelnökhelyetteshez írott levelében hangsúlyozta, hogy leta,.tóztatásának nincsenek politikai okai, az ellene emelt vád : áruhalmozás, vagyonmentés és a Schiberná-
II
val való régi személyi ellentéte. A nyilas főispánról egyébként többek között ezt írja : »vallási magatartásával nem• illik bele abba a kormányzatba, amelynek élén áll az az államfő (tudniillik Szálasi), aki lelk'gyakorlatokon vesz részt és buzgó katolikus Egy másik, Vajna Gábor nyilas belügyminiszterhez Sopronból 1945 január 16-án írt levelében, azzal hivalkodik, hogy : »az apostoli szentszék elsőként ismerte el a mai rendet.» 1945 február 11-én Mindszenty megbízásából dr. Medgyesi Schwartz Róbert írt beadványt a kormámhoz, amelyben ilyen indokkal kéri püspöke szabadljbrahelyezését »épp tegnap hallottam, hcgy a kormány az orosz megszállás alól felszabadult falvakban jegyzőkönyveket éhajt felvétetni és azokat az illetékes püspökkel akarja hitelesíttetni, mert a külföld mindenben propagandát látva csak az egyházi hatóságoknak hisz evvel kapcsolatban. E téren püspökünk igen nagy szolgálatot tehetne, persze csak ha szabad, mert, úgyis terve, hcgy azonnal•látcgatja a szóbanlévő falvakat, hegy a híveket vigasztalja és kitartásra buzdítsa.» Igy ajánlotta fel jó szolgálatait a nyugati határszélre szorult végnapjait élő általa »keresztény államnak« minősített nyilas rémuralomnak. A felszabadulás után pedig anyagi eredetű személyes torzsalkodásaiból, a mostani dollárüzérkedéshez hasonló árurejtegető spekulációiból származott ellentéteiből igyekezett magának politikai tőkét kovácsolni a demokráciában és kivonni földjét a földbirtokreform alól. A nyilasokkal támadt ellentéteiről Mindszenty maga is elismeri : »1944 október 21-i letartóztatásom nem politikai okokból történt, hanem mert Schiberna Ferenc veszprémmegyei főispán püspöki palotámban 1800 pár irget és alsónadrágot, 100.000 pergő értékű összevásárolt új fehérneműt talált felhalmozva s mert vele lakásrekvirálás miatt összetűztem. Ezért internáltak.« A magyar hitleristák ügye iránt táplált rokonszenvének és érdeklődésének egyik jellemző bizonyítéka az a levél, amelyet Révay Tibor jezsuita szerzetes írt hozzá és amelyben ez beszámol Szálasinak a Manrézában tanusított maga- tartásáról. Az 1938 április 16-án kelt levél így szól : »Kedves Méltóságos Uram ! Szálasi volt itt. 1. gy.-on. (lelkigyakorlat). Igen jól viselte magát. Azóta is megfordult itt. Egy-két páterrel szívesen érintkezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tudom. Katolikus szempontból őt megbízhatónak tartom. Tudja-e munkatársait így befolyásolni, 12
nem tudom, megígérte, hogy ezeket 1. gy.-ra hozzám küldi. Úgy látszik, ígéretét még nem birta megvalósítani. Sajnálom, hogy kellő időben nem bírtam a válasszal . elkészülni. « (4. melléklet.) Mindszenty azonban — mint ez vallomásából kiderül — 1938-ban nemcsak rokonszenvezett a magyar nemzeti szocializmussal, hanem tevékeny segítséget is nyujtott Szálasiéknak politikai térfoglalásukban : »1938. április 19-éré Budapesten papi értekezletet hívtunk össze a nyilaskeresztesekkel rokonszenvező Tóth Viktor Zoltán, dévaványai esperes-plébános és én. Az értekezlet tanácskozásai után memorandumot bocsájtottunk ki. •A memorandumot az elnökletem alatt működő háromtagú bizottság dolgozta ki, amelynek tagjai rajtam kívül Tóth Viktor Zoltán és Nyisztor Zoltán voltak. Eszerint az értekezlet leszögezte magát a nemzeti, szociális irány követelése mellett. Leszögeztük, hogy a zsidókérdés megoldását a nyilasokéhoz hasonlóan faji törvények alapján szükségesnek tartjuk. Kiemeltük, hogy az általunk támogatott Keresztény Párt (Wolff-Párt) hozta addig az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust. Ezzel a memorandumunkkal, amelyet az esperesi értekezleteken keresztül, az ország minden egyházközségébe eljuttattunk, a nyilasok térfoglalását segítettiik elő.« — így szól Mindszenty vallomása, amely a többi felsorolt vallomással és adattal világosan bizonyítja, hogy 1944-es internálása nem a Szálasiféle fasizmussal szemben tanusított politikai ellenállásának következménye, hanem egy helyi hatósággal, anyagi okok miatt támadt, viszálykodásának eredménye.
13
val való régi személyi ellentéte. A nyilas főispánról egyébként többek között ezt írja : »vallási magatartásával nem• illik bele abba a kormányzatba, amelynek élén áll az az államfő (tudniillik Szálasi), aki lelk'gyakorlatokon vesz részt és buzgó katolikus Egy másik, Vajna Gábor nyilas belügyminiszterhez Sopronból 1945 január 16-án írt levelében, azzal hivalkodik, hogy : »az apostoli szentszék elsőként ismerte el a mai rendet.» 1945 február 11-én Mindszenty megbízásából dr. Medgyesi Schwartz Róbert írt beadványt a kormámhoz, amelyben ilyen indokkal kéri püspöke szabadljbrahelyezését »épp tegnap hallottam, hcgy a kormány az orosz megszállás alól felszabadult falvakban jegyzőkönyveket éhajt felvétetni és azokat az illetékes püspökkel akarja hitelesíttetni, mert a külföld mindenben propagandát látva csak az egyházi hatóságoknak hisz evvel kapcsolatban. E téren püspökünk igen nagy szolgálatot tehetne, persze csak ha szabad, mert, úgyis terve, hcgy azonnal•látcgatja a szóbanlévő falvakat, hegy a híveket vigasztalja és kitartásra buzdítsa.» Igy ajánlotta fel jó szolgálatait a nyugati határszélre szorult végnapjait élő általa »keresztény államnak« minősített nyilas rémuralomnak. A felszabadulás után pedig anyagi eredetű személyes torzsalkodásaiból, a mostani dollárüzérkedéshez hasonló árurejtegető spekulációiból származott ellentéteiből igyekezett magának politikai tőkét kovácsolni a demokráciában és kivonni földjét a földbirtokreform alól. A nyilasokkal támadt ellentéteiről Mindszenty maga is elismeri : »1944 október 21-i letartóztatásom nem politikai okokból történt, hanem mert Schiberna Ferenc veszprémmegyei főispán püspöki palotámban 1800 pár irget és alsónadrágot, 100.000 pergő értékű összevásárolt új fehérneműt talált felhalmozva s mert vele lakásrekvirálás miatt összetűztem. Ezért internáltak.« A magyar hitleristák ügye iránt táplált rokonszenvének és érdeklődésének egyik jellemző bizonyítéka az a levél, amelyet Révay Tibor jezsuita szerzetes írt hozzá és amelyben ez beszámol Szálasinak a Manrézában tanusított maga- tartásáról. Az 1938 április 16-án kelt levél így szól : »Kedves Méltóságos Uram ! Szálasi volt itt. 1. gy.-on. (lelkigyakorlat). Igen jól viselte magát. Azóta is megfordult itt. Egy-két páterrel szívesen érintkezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tudom. Katolikus szempontból őt megbízhatónak tartom. Tudja-e munkatársait így befolyásolni, 12
nem tudom, megígérte, hogy ezeket 1. gy.-ra hozzám küldi. Úgy látszik, ígéretét még nem birta megvalósítani. Sajnálom, hogy kellő időben nem bírtam a válasszal . elkészülni. « (4. melléklet.) Mindszenty azonban — mint ez vallomásából kiderül — 1938-ban nemcsak rokonszenvezett a magyar nemzeti szocializmussal, hanem tevékeny segítséget is nyujtott Szálasiéknak politikai térfoglalásukban : »1938. április 19-éré Budapesten papi értekezletet hívtunk össze a nyilaskeresztesekkel rokonszenvező Tóth Viktor Zoltán, dévaványai esperes-plébános és én. Az értekezlet tanácskozásai után memorandumot bocsájtottunk ki. •A memorandumot az elnökletem alatt működő háromtagú bizottság dolgozta ki, amelynek tagjai rajtam kívül Tóth Viktor Zoltán és Nyisztor Zoltán voltak. Eszerint az értekezlet leszögezte magát a nemzeti, szociális irány követelése mellett. Leszögeztük, hogy a zsidókérdés megoldását a nyilasokéhoz hasonlóan faji törvények alapján szükségesnek tartjuk. Kiemeltük, hogy az általunk támogatott Keresztény Párt (Wolff-Párt) hozta addig az egyetlen fajvédő törvényt, a numerus clausust. Ezzel a memorandumunkkal, amelyet az esperesi értekezleteken keresztül, az ország minden egyházközségébe eljuttattunk, a nyilasok térfoglalását segítettiik elő.« — így szól Mindszenty vallomása, amely a többi felsorolt vallomással és adattal világosan bizonyítja, hogy 1944-es internálása nem a Szálasiféle fasizmussal szemben tanusított politikai ellenállásának következménye, hanem egy helyi hatósággal, anyagi okok miatt támadt, viszálykodásának eredménye.
13
JÉZUSTARSASAGI
NOVICIÁTUS ÉS MANRÉZA
BUDAPEST I. LABANC EJT 57 TELEFON. 164-375
Z~ ~---• i
~-`~.~ . q - .-•. .
~
d
— -9, - ,/Ce;t•--
/is
;Jr°
KÖZTÁR SASÁGELLENES LEGITIMISTA ÖSSZEESKÜVÉS
n✓.., a.t"~^'r-~~Can"~r • 4"/.
.,.,. ,,..~.
-e
. ^^"11~ -
e
.e~ ~ , ~ Yij G•f , ~j ~.. e .,' k. ... 1...9. ~, .
. •
„../ed.,4-1e4-7
ti...~..-, a, _ .:^. ~ ~ ,r~---.....~ . c~: < , •
.
.
4. Révay Tibor jezsuita szerzetes jelentése a Manrézúból Mindszentynek :
Szálasiról. (Mindszenty titkos irattárából.)
I¢:
A felszabadulás után a Serédy Jusztinián halálával megüresedett esztergomi érseki székre Mindszenty Józsefet nevezték ki. Kezdettől fogva nyiltan beleavatkozott a politikai életbe.. Már az 1945 október 17-i püspöki konferencia jegyzőkönyvéből kiderül, hogy itt elmondott üdvözlő beszédében is leszögezte : »A pasztoráció áll prcgrammom előterében, de nagy fontosságot tulajdonítok a közélet ben való részvét elnek is.« A miniszterelnök üdvözlésére pedig a kövei kező szövegű távirattal válaszolt : »Meleg gratulációját hálásan köszönöm, az ország első közjogi méltósága hazája rendelkezésére áll. Hercegprímás.« (5. melléklet.) Mindszenty tehát már első hivatalos megnyilvánulásában azzal a követeléssel állott elő, hogy őt ne a katolikus egyház fejének, hanem a régi feudális idők szc 11 .mében az ország »első közjogi méltóságának«, vagy ahogy később gyakran önmagát nevezte, első »zászlósurának» tekintsék. 1945 óta magas egyházi méltóságát arra használta fel, hogy minden rendelkezésére álló erővel küzd;ön a magyar demokrácia, a köztársaság intézkedései, a földbirtokreform, az államosítás ellen. Beszédeivel, pásztorleveleivel, utasításaival nem egyszer súlyosan vétett az ország külpolitikai érdekei ellen. . Nyilt demokráciaellenes tevékenysége . mellett Mindszenty József élére állott a Habsburg-királyság visszaállítására irányuló legitimista szervezkedésnek. Mindszenty legi-
I5
JÉZUSTARSASAGI
NOVICIÁTUS ÉS MANRÉZA
BUDAPEST I. LABANC EJT 57 TELEFON. 164-375
Z~ ~---• i
~-`~.~ . q - .-•. .
~
d
— -9, - ,/Ce;t•--
/is
;Jr°
KÖZTÁR SASÁGELLENES LEGITIMISTA ÖSSZEESKÜVÉS
n✓.., a.t"~^'r-~~Can"~r • 4"/.
.,.,. ,,..~.
-e
. ^^"11~ -
e
.e~ ~ , ~ Yij G•f , ~j ~.. e .,' k. ... 1...9. ~, .
. •
„../ed.,4-1e4-7
ti...~..-, a, _ .:^. ~ ~ ,r~---.....~ . c~: < , •
.
.
4. Révay Tibor jezsuita szerzetes jelentése a Manrézúból Mindszentynek :
Szálasiról. (Mindszenty titkos irattárából.)
I¢:
A felszabadulás után a Serédy Jusztinián halálával megüresedett esztergomi érseki székre Mindszenty Józsefet nevezték ki. Kezdettől fogva nyiltan beleavatkozott a politikai életbe.. Már az 1945 október 17-i püspöki konferencia jegyzőkönyvéből kiderül, hogy itt elmondott üdvözlő beszédében is leszögezte : »A pasztoráció áll prcgrammom előterében, de nagy fontosságot tulajdonítok a közélet ben való részvét elnek is.« A miniszterelnök üdvözlésére pedig a kövei kező szövegű távirattal válaszolt : »Meleg gratulációját hálásan köszönöm, az ország első közjogi méltósága hazája rendelkezésére áll. Hercegprímás.« (5. melléklet.) Mindszenty tehát már első hivatalos megnyilvánulásában azzal a követeléssel állott elő, hogy őt ne a katolikus egyház fejének, hanem a régi feudális idők szc 11 .mében az ország »első közjogi méltóságának«, vagy ahogy később gyakran önmagát nevezte, első »zászlósurának» tekintsék. 1945 óta magas egyházi méltóságát arra használta fel, hogy minden rendelkezésére álló erővel küzd;ön a magyar demokrácia, a köztársaság intézkedései, a földbirtokreform, az államosítás ellen. Beszédeivel, pásztorleveleivel, utasításaival nem egyszer súlyosan vétett az ország külpolitikai érdekei ellen. . Nyilt demokráciaellenes tevékenysége . mellett Mindszenty József élére állott a Habsburg-királyság visszaállítására irányuló legitimista szervezkedésnek. Mindszenty legi-
I5
TY YI11 t t> 1'0t
5. Mindszenty sürgönye a miniszterelnökhöz.
timista politikai beállítottsága régebbi keletű. Ő maga jelenti ki vallomásában : »Kora fiatalságomtól kezdve legitimista vagyok és ezt a politikai meggyőződést főként gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök hatásának tulajdonítom. Ezzel kapcsolatban meggyőződésem az, hogy a magyar nép számára helyes államforma a királyság, amelynek törvényes viselője IV. Károly volt, majd halála után Habsburg Ottó. Ennek a felfogásomnak a felszabadulás után is hangot adtam és ennek megfelelően tiltakoztam annak idején a köztársaság kikiáltása ellen is.« Amikor Magyarországon a köztársasági államforma kérdése napirendre került, a hercegprímás 1945 december 31-én átiratot intézett a kormányhoz, amelyben kijelentette: »Ügy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik hozni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervével. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást : a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyólag óvást emelek eme tervek ellenében.
17
TY YI11 t t> 1'0t
5. Mindszenty sürgönye a miniszterelnökhöz.
timista politikai beállítottsága régebbi keletű. Ő maga jelenti ki vallomásában : »Kora fiatalságomtól kezdve legitimista vagyok és ezt a politikai meggyőződést főként gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök hatásának tulajdonítom. Ezzel kapcsolatban meggyőződésem az, hogy a magyar nép számára helyes államforma a királyság, amelynek törvényes viselője IV. Károly volt, majd halála után Habsburg Ottó. Ennek a felfogásomnak a felszabadulás után is hangot adtam és ennek megfelelően tiltakoztam annak idején a köztársaság kikiáltása ellen is.« Amikor Magyarországon a köztársasági államforma kérdése napirendre került, a hercegprímás 1945 december 31-én átiratot intézett a kormányhoz, amelyben kijelentette: »Ügy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közeljövőben napirendre szándékozik hozni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozatalát az ezeréves magyar királyság megszüntetésének tervével. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást : a magyar prímások több mint 900 éven át állandóan gyakorolt közjogi tisztéből folyólag óvást emelek eme tervek ellenében.
17
szabadulás után kialakult rend elleni támadások után félreérthetetlenül utasítottam a katolikusokat, hogy szavazatukat a marxista pártokkal szemben a I üggetlen Kisgazda Pártra adják le.* Titkárja, dr. Zakar András a következőket Vallja »1945 tavaszán a politikai kibontakozás keresése során a hercegprímás Sulyok Dezső személye iránt különös figyelmet mutatott. Annál az oknál fogva, hogy ismerte legitimista beállítottságát.« Az 1945-ös választásokon Mindszenty nyiltan a Iüggetlen Kisgazdapártot támogatja, mert mint Zakar mondja : »A hercegprímás tudomásával a Kisgazdapárt „alkotmányvédő csoportja" Varga Béla vezetésével folytatott propagandamunkát az ország papsága körében. A prímás célja volt a legitimista vezetőszemélyek tömörítése a Kisgazdapárton belül, ezek megfelelő pozícióbahelyezése.* »Tudomásom van arról, — folytatja Zakar — hogy a. fenti eseményeket megelőzően ifj. Pallavicini őrgróf Iranciaországba utazott, amely előtt és után a hercegprímás budai palotájában tárgyalást folytatott Mindszentyvel. Kétségtelen az, hcgy az elutazás előtti beszé'getésen az Ottóval való kapcsolat felvétele képezte a tárgyalás anyagát. Ezt alátámasztja az az értesülésem, hcgy amikor Pallavicini megérkezett és a hercegprímásnál jelentkezett franciaországi útjának beszámolására Boér Miklós közölte velem, hcgy Pallavicini, Ott óval Párisban találkozott és vele magyarországi vonatkozású megbeszéléseket folytatott. Tény az, hegy Pallavicini Magyarországra való visszaérkezése után észlelhető volt, hegy a legitimist a exponensek sorozatosan keresték fel a hercegprímást.» Maga Mindszenty is elismeri, hegy : »1945-ben a politikai élet rendeződése során megbeszélést folytattam ifj. Pallavicini Györgygvel, aki már előzől( g kiutazott Franciaországba, ahol . megbeszélést folytatott Ottóval. Pallavicini útjának azért volt jelentősége; mert felvette á kapcsolatot Habsburg Ottóval és így már akkor lehetővé vált bizonyos szempontok átvétele.* E »szempontok« alapján szőtte tovább kapcsolatait Mindszenty, Ottóval. 1947 nyarán bekövetkezett amerikai utazásáig megragadott minden lehetőséget, hegy Habsburg Ottóval biztosítsa az állandó érintkezést. »1946 februárjában Rómába. utaztam, bíborosi beiktatásomra. Itt találkoztam Van Roy belga prímással, akiről tudtam, hegy a királyi családdal jé viszonyban van. Ez alkalommal Van Roy átadott nekem egy
18
üdvözlő levelet, amelyben Ottó köszöntött bíborosi kinevez& semhez.« — ismeri el sajátkezűleg írt vallomásában Mindszenty, majd így folytatja : »Van Roy-al később is volt kapcsolatom.» A kapcsolat lényegéről Zakar azt mondja : »Mindszenty megkérte Van Roy-t, akiről tudta, hegy Ottó belgiumi tartózkodása során felkeresi, hegy amennyiben szüksége lesz összeköttetésre Ottó felé, akkor azt legyen szíves Van Roy elvállalni. A belga érsek ezt el is vállalta. 1947 tavaszán levelet küldött a hercegprímás Van Roy-nak és ebben a következőket írja : »Kérem Eminenciádat, hogy adja át a csatolt levelet annak az úrnak, akitől Rómába levelet hozott.* E sorok latin nyelven voltak megírvá. Tudomásom van arról, hcgy a levelet később Ottó nyugtázta a hercegprímással folytatott chicagói megbeszélésen.* Nemcsak Pallavicini őrgróf és Van Roy püspök voltak Mindszenty közvetítői Ottó felé. Ugyanezzel a feladattal szöktette ki illegálisan Közi-Horváth József pápai kamarást, aki — mint mondja : »1947 január végén bizalmas jelentést küldött nekem, amelyben többek között részletesen leírja Ottó őfelségével 1946 december 12--14-én lefolytatott megbeszélését: A megbeszélésen Ottó megjelölte a restauráció lehetőségeit MINDSZENTY ÉS OTTÓ TALÁLKOZÁSA Ilyen előzmények után került sor 1947 júniusában Mindszenty amerikai útjára. Az utazás ürügye az Ottawa-i Máriakongresszus, valódi, rejtett célja az Ottóval való személyes találkozás volt. Mindszenty többek között ezeket mondja amerikai útj áról (6. melléklet) : »Már az ünnepség megkezdésekor csatlakozott hozzánk Zsámboki Pál, IV. Károly volt gyóntatópapi a, a királyi család régi híve. A kongresszus végefelé Zsámboki jelentette, hogy Zita királyné és legkisebb lánya .kihallgatást kérnek. A nagyon nyilvános érseki palotában én nem láttam jónak a találkozást, ezért Zsámboki egy női zárdát javasolt.' 'A találkozás körülbelül 45 percig tartott. A Máriaünnepségek befejezése után az Egyesült Államokba utaztunk. Július elején Chicagóba érkeztünk, ahol Stritch bíborosérseknél.szálltunk meg. Röviddel ezután Zsámboki előktszített egy találkoiót Ottó és közöttem, amely egy női zárdában titokban folyt le. Engem utamra titkárom és Zsámboki kísértek el. Körülbelül egyórás megbeszélést folytattunk négyszemközt. 2*
19
szabadulás után kialakult rend elleni támadások után félreérthetetlenül utasítottam a katolikusokat, hogy szavazatukat a marxista pártokkal szemben a I üggetlen Kisgazda Pártra adják le.* Titkárja, dr. Zakar András a következőket Vallja »1945 tavaszán a politikai kibontakozás keresése során a hercegprímás Sulyok Dezső személye iránt különös figyelmet mutatott. Annál az oknál fogva, hogy ismerte legitimista beállítottságát.« Az 1945-ös választásokon Mindszenty nyiltan a Iüggetlen Kisgazdapártot támogatja, mert mint Zakar mondja : »A hercegprímás tudomásával a Kisgazdapárt „alkotmányvédő csoportja" Varga Béla vezetésével folytatott propagandamunkát az ország papsága körében. A prímás célja volt a legitimista vezetőszemélyek tömörítése a Kisgazdapárton belül, ezek megfelelő pozícióbahelyezése.* »Tudomásom van arról, — folytatja Zakar — hogy a. fenti eseményeket megelőzően ifj. Pallavicini őrgróf Iranciaországba utazott, amely előtt és után a hercegprímás budai palotájában tárgyalást folytatott Mindszentyvel. Kétségtelen az, hcgy az elutazás előtti beszé'getésen az Ottóval való kapcsolat felvétele képezte a tárgyalás anyagát. Ezt alátámasztja az az értesülésem, hcgy amikor Pallavicini megérkezett és a hercegprímásnál jelentkezett franciaországi útjának beszámolására Boér Miklós közölte velem, hcgy Pallavicini, Ott óval Párisban találkozott és vele magyarországi vonatkozású megbeszéléseket folytatott. Tény az, hegy Pallavicini Magyarországra való visszaérkezése után észlelhető volt, hegy a legitimist a exponensek sorozatosan keresték fel a hercegprímást.» Maga Mindszenty is elismeri, hegy : »1945-ben a politikai élet rendeződése során megbeszélést folytattam ifj. Pallavicini Györgygvel, aki már előzől( g kiutazott Franciaországba, ahol . megbeszélést folytatott Ottóval. Pallavicini útjának azért volt jelentősége; mert felvette á kapcsolatot Habsburg Ottóval és így már akkor lehetővé vált bizonyos szempontok átvétele.* E »szempontok« alapján szőtte tovább kapcsolatait Mindszenty, Ottóval. 1947 nyarán bekövetkezett amerikai utazásáig megragadott minden lehetőséget, hegy Habsburg Ottóval biztosítsa az állandó érintkezést. »1946 februárjában Rómába. utaztam, bíborosi beiktatásomra. Itt találkoztam Van Roy belga prímással, akiről tudtam, hegy a királyi családdal jé viszonyban van. Ez alkalommal Van Roy átadott nekem egy
18
üdvözlő levelet, amelyben Ottó köszöntött bíborosi kinevez& semhez.« — ismeri el sajátkezűleg írt vallomásában Mindszenty, majd így folytatja : »Van Roy-al később is volt kapcsolatom.» A kapcsolat lényegéről Zakar azt mondja : »Mindszenty megkérte Van Roy-t, akiről tudta, hegy Ottó belgiumi tartózkodása során felkeresi, hegy amennyiben szüksége lesz összeköttetésre Ottó felé, akkor azt legyen szíves Van Roy elvállalni. A belga érsek ezt el is vállalta. 1947 tavaszán levelet küldött a hercegprímás Van Roy-nak és ebben a következőket írja : »Kérem Eminenciádat, hogy adja át a csatolt levelet annak az úrnak, akitől Rómába levelet hozott.* E sorok latin nyelven voltak megírvá. Tudomásom van arról, hcgy a levelet később Ottó nyugtázta a hercegprímással folytatott chicagói megbeszélésen.* Nemcsak Pallavicini őrgróf és Van Roy püspök voltak Mindszenty közvetítői Ottó felé. Ugyanezzel a feladattal szöktette ki illegálisan Közi-Horváth József pápai kamarást, aki — mint mondja : »1947 január végén bizalmas jelentést küldött nekem, amelyben többek között részletesen leírja Ottó őfelségével 1946 december 12--14-én lefolytatott megbeszélését: A megbeszélésen Ottó megjelölte a restauráció lehetőségeit MINDSZENTY ÉS OTTÓ TALÁLKOZÁSA Ilyen előzmények után került sor 1947 júniusában Mindszenty amerikai útjára. Az utazás ürügye az Ottawa-i Máriakongresszus, valódi, rejtett célja az Ottóval való személyes találkozás volt. Mindszenty többek között ezeket mondja amerikai útj áról (6. melléklet) : »Már az ünnepség megkezdésekor csatlakozott hozzánk Zsámboki Pál, IV. Károly volt gyóntatópapi a, a királyi család régi híve. A kongresszus végefelé Zsámboki jelentette, hogy Zita királyné és legkisebb lánya .kihallgatást kérnek. A nagyon nyilvános érseki palotában én nem láttam jónak a találkozást, ezért Zsámboki egy női zárdát javasolt.' 'A találkozás körülbelül 45 percig tartott. A Máriaünnepségek befejezése után az Egyesült Államokba utaztunk. Július elején Chicagóba érkeztünk, ahol Stritch bíborosérseknél.szálltunk meg. Röviddel ezután Zsámboki előktszített egy találkoiót Ottó és közöttem, amely egy női zárdában titokban folyt le. Engem utamra titkárom és Zsámboki kísértek el. Körülbelül egyórás megbeszélést folytattunk négyszemközt. 2*
19
At; ■-e
. 4# 41.,fLee!-4..e.eet.ez.!
0:A:„ 4,..est.e/
'q4 4d
Ze.s.e...e.,Zooef 42,
.t.e•
ektie
.ei
ez Zt‚t-e_S'ee'
yiezier_e_,zze
‚14"
-
1.etf.44,
*Oa/ ei eeky.
lice:ce/.
• - e;•1-41
2:cr..eer-2eee;tea„,
44_
ád2.,;z Aove.s:
jet7-
A/e,--r-e-/AeG4A7
/.%t ISeZee, 4G-■,/t/.
7-
esitiGeziAesi •Zez,reeZtee; e7
ezft-ezei-ote!" re-
4
7e4e.
414/ . 4z;:ee‘;
leea AZ.," Kez."
_ - 7z, ..2.,,7
6:e dr.„
et' AZOZ., ...49z-e_./
4P.
P.-;e4M4-11
er;,4 :4,
c
P ., _
Q "1-71 7»° %Á-
_
4e-e.e/yiee-.9
/teicia /It4e.Óm4i eyeyeeet-e--1ii-e,-;á4"ezz/
p /2
LI,
e4g-se-t 42/7
2,4,74i4 aiteit etZietai Jel.„‘"/
•
,
#-44k 4.
.
e4.1 771.-747
(1.40(.44.1-0GZZL-iete7ei* 2
1
6.
6. Mindszenty sajátkezilleg irt vallomása amerikai útjáról s (Naval
•;. stzg- idePeve
04-;A:7,
454-4.4
Atiir-lr-f
/2"4-7 4'
Ze/
d4ie..et 40/ Xe60.74~ .Z.;o7ze./Zz-,! „eíw ,94; e„,
2
"
ev,„.e.;,g
trel-e-e-zi
€ 4,
eeti
/me,
4; p ;: Iz7.1e.
.1.4/
Mindszenty sajátkezűleg irt vallomása amerikai útjáról ás Ottóval való találkozásáról.
vale) találkozásáról.
20
21
At; ■-e
. 4# 41.,fLee!-4..e.eet.ez.!
0:A:„ 4,..est.e/
'q4 4d
Ze.s.e...e.,Zooef 42,
.t.e•
ektie
.eiez Zt‚t-e_S'ee'
yiezier_e_,zze
‚14"
-
1.etf.44,
*Oa/ ei eeky.
lice:ce/.
• - e;•1-41
2:cr..eer-2eee;tea„,
44_
ád2.,;z Aove.s:
jet7-
A/e,--r-e-/AeG4A7
/.%t ISeZee, 4G-■,/t/.
7-
esitiGeziAesi •Zez,reeZtee; e7
ezft-ezei-ote!" re-
4
7e4e.
414/ . 4z;:ee‘;
leea AZ.," Kez."
_ - 7z, ..2.,,7
6:e dr.„
et' AZOZ., ...49z-e_./
4P.
P.-;e4M4-11
er;,4 :4,
c
P ., _
Q "1-71 7»° %Á-
_
4e-e.e/yiee-.9
/teicia /It4e.Óm4i eyeyeeet-e--1ii-e,-;á4"ezz/
p /2
LI,
e4g-se-t 42/7
2,4,74i4 aiteit etZietai Jel.„‘"/
•
,
#-44k 4.
.
e4.1 771.-747
(1.40(.44.1-0GZZL-iete7ei* 2
1
6.
6. Mindszenty sajátkezilleg irt vallomása amerikai útjáról s (Naval
•;. stzg- idePeve
04-;A:7,
454-4.4
Atiir-lr-f
/2"4-7 4'
Ze/
d4ie..et 40/ Xe60.74~ .Z.;o7ze./Zz-,! „eíw ,94; e„,
2
"
ev,„.e.;,g
trel-e-e-zi
€ 4,
eeti
/me,
4; p ;: Iz7.1e.
.1.4/
Mindszenty sajátkezűleg irt vallomása amerikai útjáról ás Ottóval való találkozásáról.
vale) találkozásáról.
20
21
~
'X-4c~,.c~.. t«e c~ , e zc%t~t >j u-i« -`aL ~~•G - ~LsUi C~G/Gi~, / f -~~ S~ elG~•üs ~1~uc e> ~ ~2~~'.~'~ !~~. '~ ~~GfG ~G~ ~11u~ .-e-0,,eit,i1 í0i yczi.~.:/~!y ee_%~Gt~j~ ~s~Lt
6. Mindszenty atvjátkezűle(J irt vallomása amerikai útjáról és Ottóval való találkozásáról.
22
Ottó a magyarországi politikai . helyzetről, a közelgő választásokról érdeklődött. Én pontosan beszámolt am neki a politikai helyzetről. Ottó részletes utasítást adott arra, hogy a legitimisták ne alakítsanak külön pártot, dolgozzanak óvatosan, csendben és lehetőleg keveset kockáztassanak. Lehetőleg a meglévő és megfelelő pártokban vállaljanak képviselőséget, helyezkedjenek el állásokban. Elképzeléseivel kapcsolatban kijelentette, hogy Ausztria kérdését ugyan különválasztja Magyarországtól, mégis perszonálúnióra gondol, úgyhogy Ausztria mint ipari állam tovább fejlesztené iparát, Magyarország pedig tökéletesítené mezőgazdaságát. Ez a kettős alakulat — fejtegette Ottó - a materializmussal szemben védőbástya lenne, annál is inkább, mert evangéliumi alapra lenne helyezve. A külpolitikai kérdések kapcsán figyelmembe ajánlotta az új budapesti USA követet, Selden Chapin-t, akit ő személyesen ismert. Végül üdvözletét küldte Baranyai Jusztinnak. Megállapodtunk abban, hogy a találkozást titokban tartjuk. Az elhangzott utasításokat aztán írásbh foglaltam szállásomon, emlékezetein szerint, három oldalon. A feljegyzést borítékba tettem és Zsámboki Pállal elküldtem Washingtonba Cicognani apostoli nunciusnak megőrzésre. Ezután nemsokára New-Yorkba utaztunk, ahol repülőgép-zavar miatt néhány napot töltöttünk Spellman bíboros vendégeként. Ott többek között megbeszéléseink során szó került Habsburg Ottóról is. Én tájékoztattam a bíborost találkozásunkról. Spellman elmondotta, hogy ő is ismeri Ottót, kétszer is hhílkozott vele í s igen jó a véleménye róla. Tudja Ottóról, hogy apja Magyarország királya volt, tehát nekem közöm kell hogy legyen hozzá. Spellman ezután felvetette, hogy szükségesnek látja, hogy Ottó részére adj-k egy megbízólevelet, melynek birtokában a magyar katolikus népet képviselheti odakint. Én erre adtam egy olyan tartalmű, rövid megbízólevelet, hogy Ottó akadályoztatásom esetén jogosult képviselni a magyar katolikusokat. A levelet megírása után átadtam Spellman bíborosnak. Elutazásom napján, délelőtt 11 órakor, a Szent Patrick székesegyhás sekrestyéjének előszobájában rövid beszélgetést folytattam Eckhardt Tiborral. Ezt a találkozást is Zsámboky Pál készítette elő. A beszélgetés rövid ideig tartott, — kb. 20 percig — u. i. Spellman bíboros odakünt várt az autó mellett. Én figyelmeztettem Eckhardtot, hogy tegyék félre a torzsalkodást és átkos széthúzást és tömörüljenek egységbe
2.3
~
'X-4c~,.c~.. t«e c~ , e zc%t~t >j u-i« -`aL ~~•G - ~LsUi C~G/Gi~, / f -~~ S~ elG~•üs ~1~uc e> ~ ~2~~'.~'~ !~~. '~ ~~GfG ~G~ ~11u~ .-e-0,,eit,i1 í0i yczi.~.:/~!y ee_%~Gt~j~ ~s~Lt
6. Mindszenty atvjátkezűle(J irt vallomása amerikai útjáról és Ottóval való találkozásáról.
22
Ottó a magyarországi politikai . helyzetről, a közelgő választásokról érdeklődött. Én pontosan beszámolt am neki a politikai helyzetről. Ottó részletes utasítást adott arra, hogy a legitimisták ne alakítsanak külön pártot, dolgozzanak óvatosan, csendben és lehetőleg keveset kockáztassanak. Lehetőleg a meglévő és megfelelő pártokban vállaljanak képviselőséget, helyezkedjenek el állásokban. Elképzeléseivel kapcsolatban kijelentette, hogy Ausztria kérdését ugyan különválasztja Magyarországtól, mégis perszonálúnióra gondol, úgyhogy Ausztria mint ipari állam tovább fejlesztené iparát, Magyarország pedig tökéletesítené mezőgazdaságát. Ez a kettős alakulat — fejtegette Ottó - a materializmussal szemben védőbástya lenne, annál is inkább, mert evangéliumi alapra lenne helyezve. A külpolitikai kérdések kapcsán figyelmembe ajánlotta az új budapesti USA követet, Selden Chapin-t, akit ő személyesen ismert. Végül üdvözletét küldte Baranyai Jusztinnak. Megállapodtunk abban, hogy a találkozást titokban tartjuk. Az elhangzott utasításokat aztán írásbh foglaltam szállásomon, emlékezetein szerint, három oldalon. A feljegyzést borítékba tettem és Zsámboki Pállal elküldtem Washingtonba Cicognani apostoli nunciusnak megőrzésre. Ezután nemsokára New-Yorkba utaztunk, ahol repülőgép-zavar miatt néhány napot töltöttünk Spellman bíboros vendégeként. Ott többek között megbeszéléseink során szó került Habsburg Ottóról is. Én tájékoztattam a bíborost találkozásunkról. Spellman elmondotta, hogy ő is ismeri Ottót, kétszer is hhílkozott vele í s igen jó a véleménye róla. Tudja Ottóról, hogy apja Magyarország királya volt, tehát nekem közöm kell hogy legyen hozzá. Spellman ezután felvetette, hogy szükségesnek látja, hogy Ottó részére adj-k egy megbízólevelet, melynek birtokában a magyar katolikus népet képviselheti odakint. Én erre adtam egy olyan tartalmű, rövid megbízólevelet, hogy Ottó akadályoztatásom esetén jogosult képviselni a magyar katolikusokat. A levelet megírása után átadtam Spellman bíborosnak. Elutazásom napján, délelőtt 11 órakor, a Szent Patrick székesegyhás sekrestyéjének előszobájában rövid beszélgetést folytattam Eckhardt Tiborral. Ezt a találkozást is Zsámboky Pál készítette elő. A beszélgetés rövid ideig tartott, — kb. 20 percig — u. i. Spellman bíboros odakünt várt az autó mellett. Én figyelmeztettem Eckhardtot, hogy tegyék félre a torzsalkodást és átkos széthúzást és tömörüljenek egységbe
2.3
a magyarságért. Ő ezt megígérte. Végezetül említést tett a folyó hábo ús készületekről:« Az Ottóval történt megbeszélés részleteiről Zakar azt mondja : »Az én jelenlétemben Spellman newyorki bíborosnak elmondta a hercegprímás úr Ottóval folytatott megbeszélésének részleteit. A hercegprímás részletésen beszámolt Ottónak arról, hogy itthon Magyarországon hogy működnek a legitimisták. Hangsúlyozta, hogy szervezkednek és szervezkedni fognak mindaddig, amíg céljukat el nem érik. Ottó kijelentette, hogy a nemzetközi politikai helyzet feszült. Készen kell lenni, mert a legitimizmusnak vannak Amerikában hívei. Kapcsolatban áll a külügyminisztérium magasrangú tisztviselőivel, az USA támogatni fog egy federativ középeurópai monarchiát a háború után. Ottó azt az utasítást adta a továbbiakra vonatkozóan, hogy a legitimista erőket össze kell tartani, a meglévő pártokban el kell helyezkedniök, olyan állásokba kellkerüln`.ök, amelyeknek jelentőségük van. Fenn kell tartani a szervezkedést óvatosan, nehogy a mozgalom ki legyen téve veszélynek. A magyar nép hangulatát ébren kell tartani a legitimizmus gondolata iránt. Ezután szóba jött Chapin, mint az USA újonnan Magyarországra kerülő követe. Róla azt mondotta Ottó, hogy erélyesebb vonalat követ, mint elődje. Kijelentette továbbá, hogy már találkozott vele abból a célból, hogy ismert legyen az ő személye a követ előtt és azonkívül azzal a szándékkal, hogy összehozza Chapint még az USA-ban a hercegprímással. Ugyanakkor megvilágította Chapin előtt a hercegprímás személyét és szerepét a magyar politikai életben, elmondta róla, hogy ő a legitimisták vezére, aki összefogja ezt a tábort és akire úgy tekintenek Magyarországon, mint ennek a gondolatnak vezérképviselőjére. Ottó kérte a hercegprímást, hogy az új budapesti USA-követ útján tartsa a kapcsolatot vele és ezért azt ajánlotta, hogy Mindszenty keressen rá módot, hogy még visszautazása előtt találkozzék a követtel. A követ szívesen fogadja és rendelkezésére áll olyan kérdésekben, amelyekben a hercegprímás hozzáfordul. Ottó hangsúlyozta, hogy avilágpolitikában a f szültség nagy; a háború azonban még nincs küszöbön, mert még az amerikai közvéleményt először meg kell dolgozni. Az ő információja szerint nem valószínű a nagyhatalmak megegyezése. és ezért elkerülhtetlennek látszik a háború. A nehéz időkben a legitimistákra még sok szenvedés vér, de innen az Egyesült 24
Államokból ők olyan információt fognak adni az amerikai politikai és katonai tényezőknek, hogy a legitimisták munkája kibontalwzhasson Magyarországon, mert a legitimizmus akkor vá k jelentőssé és időszerűvé, ha a külpolitikai tényezők alakulásának hatásaképpen Magyarországon rendszerváltozás következik be. Végül Ottó kifejtette a herceg: prímás iránti tiszteletét, ragaszkodását és kérte őt a legitimizmusért való munkára. A hercegprímás azt válaszolta, hogy ő nagyon régen híve ennek a gondolatnak és továbbra is mindent megtesz, amit tud, a cél érdekében. Ezzel befejeződött a kb. egyórás megbeszélés. Összegezve vallomásom fenti részét, kijelentem, hogy a hercegprímás amerikai útja alkalmából teljesen tisztában volt kinti tárgyalásainak a demokratikus rendszer ellen irányuló tendenciájával. Tudatában volt annak, hogy ez lényegében a magyar köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és éppen ezért különös gonddal figyelmeztette Zsámbokyt — aki az egyes bizalmas találkozókat előkészítette — hogy teljesen bizalmas jelleggel szervezze meg ezeket, mert semmiképpen nem volna jó, ha bárki erről tudomást szerezne.« Mindszenty tehát amerikai útja során Ottóval részletesen megbeszélte a magyarországi illegális legitimista szervezkedést. A magyar köztársaság megdöntésének ügyét egy új világháború közeli kirobbanásának következményeként remélte, megállapodtak abban, hogy a népellenes összeesküvésben összekötőül az USA budapesti követét használják fel, ügyük legfőbb amerikai támogatóját pedig, Spellman newyorki bíborosban találták meg. A LEGITIMISTA SZERVEZKEDÉS. Mi történt Mindszenty hazaérkezése után? Vallomása szerint : »Július közepén utaztam vissza Magyarországra. Politikai tárgyalásaimat itthon titokban tartottam, csak a nálam titokban összehívott legitimista vezetőknek, Barar yai Jusztinnak, Gruber Miklósnak, br. Krey-nak, gr. Cziráky Józsefnek, Slachta Margitnak számoltam be.« Majd így folytatja : »Hazaérkezésem után 1947 szeptember 20-án levelet írtam Chapin USA követnek, amelyben javasoltam, hogy »az Egyesült Államok vásárolja meg az összes magyarországi orosz követeléseket és a vétel teljes követelése legyen a szovjetcsapatok teljes kivonulása. Igy az Egyesült Államok, 25
a magyarságért. Ő ezt megígérte. Végezetül említést tett a folyó hábo ús készületekről:« Az Ottóval történt megbeszélés részleteiről Zakar azt mondja : »Az én jelenlétemben Spellman newyorki bíborosnak elmondta a hercegprímás úr Ottóval folytatott megbeszélésének részleteit. A hercegprímás részletésen beszámolt Ottónak arról, hogy itthon Magyarországon hogy működnek a legitimisták. Hangsúlyozta, hogy szervezkednek és szervezkedni fognak mindaddig, amíg céljukat el nem érik. Ottó kijelentette, hogy a nemzetközi politikai helyzet feszült. Készen kell lenni, mert a legitimizmusnak vannak Amerikában hívei. Kapcsolatban áll a külügyminisztérium magasrangú tisztviselőivel, az USA támogatni fog egy federativ középeurópai monarchiát a háború után. Ottó azt az utasítást adta a továbbiakra vonatkozóan, hogy a legitimista erőket össze kell tartani, a meglévő pártokban el kell helyezkedniök, olyan állásokba kellkerüln`.ök, amelyeknek jelentőségük van. Fenn kell tartani a szervezkedést óvatosan, nehogy a mozgalom ki legyen téve veszélynek. A magyar nép hangulatát ébren kell tartani a legitimizmus gondolata iránt. Ezután szóba jött Chapin, mint az USA újonnan Magyarországra kerülő követe. Róla azt mondotta Ottó, hogy erélyesebb vonalat követ, mint elődje. Kijelentette továbbá, hogy már találkozott vele abból a célból, hogy ismert legyen az ő személye a követ előtt és azonkívül azzal a szándékkal, hogy összehozza Chapint még az USA-ban a hercegprímással. Ugyanakkor megvilágította Chapin előtt a hercegprímás személyét és szerepét a magyar politikai életben, elmondta róla, hogy ő a legitimisták vezére, aki összefogja ezt a tábort és akire úgy tekintenek Magyarországon, mint ennek a gondolatnak vezérképviselőjére. Ottó kérte a hercegprímást, hogy az új budapesti USA-követ útján tartsa a kapcsolatot vele és ezért azt ajánlotta, hogy Mindszenty keressen rá módot, hogy még visszautazása előtt találkozzék a követtel. A követ szívesen fogadja és rendelkezésére áll olyan kérdésekben, amelyekben a hercegprímás hozzáfordul. Ottó hangsúlyozta, hogy avilágpolitikában a f szültség nagy; a háború azonban még nincs küszöbön, mert még az amerikai közvéleményt először meg kell dolgozni. Az ő információja szerint nem valószínű a nagyhatalmak megegyezése. és ezért elkerülhtetlennek látszik a háború. A nehéz időkben a legitimistákra még sok szenvedés vér, de innen az Egyesült 24
Államokból ők olyan információt fognak adni az amerikai politikai és katonai tényezőknek, hogy a legitimisták munkája kibontalwzhasson Magyarországon, mert a legitimizmus akkor vá k jelentőssé és időszerűvé, ha a külpolitikai tényezők alakulásának hatásaképpen Magyarországon rendszerváltozás következik be. Végül Ottó kifejtette a herceg: prímás iránti tiszteletét, ragaszkodását és kérte őt a legitimizmusért való munkára. A hercegprímás azt válaszolta, hogy ő nagyon régen híve ennek a gondolatnak és továbbra is mindent megtesz, amit tud, a cél érdekében. Ezzel befejeződött a kb. egyórás megbeszélés. Összegezve vallomásom fenti részét, kijelentem, hogy a hercegprímás amerikai útja alkalmából teljesen tisztában volt kinti tárgyalásainak a demokratikus rendszer ellen irányuló tendenciájával. Tudatában volt annak, hogy ez lényegében a magyar köztársaság megdöntésére irányuló cselekmény és éppen ezért különös gonddal figyelmeztette Zsámbokyt — aki az egyes bizalmas találkozókat előkészítette — hogy teljesen bizalmas jelleggel szervezze meg ezeket, mert semmiképpen nem volna jó, ha bárki erről tudomást szerezne.« Mindszenty tehát amerikai útja során Ottóval részletesen megbeszélte a magyarországi illegális legitimista szervezkedést. A magyar köztársaság megdöntésének ügyét egy új világháború közeli kirobbanásának következményeként remélte, megállapodtak abban, hogy a népellenes összeesküvésben összekötőül az USA budapesti követét használják fel, ügyük legfőbb amerikai támogatóját pedig, Spellman newyorki bíborosban találták meg. A LEGITIMISTA SZERVEZKEDÉS. Mi történt Mindszenty hazaérkezése után? Vallomása szerint : »Július közepén utaztam vissza Magyarországra. Politikai tárgyalásaimat itthon titokban tartottam, csak a nálam titokban összehívott legitimista vezetőknek, Barar yai Jusztinnak, Gruber Miklósnak, br. Krey-nak, gr. Cziráky Józsefnek, Slachta Margitnak számoltam be.« Majd így folytatja : »Hazaérkezésem után 1947 szeptember 20-án levelet írtam Chapin USA követnek, amelyben javasoltam, hogy »az Egyesült Államok vásárolja meg az összes magyarországi orosz követeléseket és a vétel teljes követelése legyen a szovjetcsapatok teljes kivonulása. Igy az Egyesült Államok, 25
amely az olajon át úgyis érdekelt a megvásárlásra kerülő javak révén, Közép-Európában gazdasági és hatalmi bázist teremtene.« Az elküldés után — úgy .emlékszem nemsokára választ kaptam, amely szerint elküldték levelemet Washingtonba. Ezt a levélváltásomat Baranyai Jusztin pontosan ismerte, de hallottak erről szélesebb katolikus körök ben is és ez azt a nagyon közeli reményt váltotta ki, hogy nincs messze a rendszerváltozás ideje. Ez ösztönözte Baranyai Jusztint arra, hogy elkészítse az ideiglenes kormányról szóló pro-memoriáját, valamint a, leendő kormány tagjainak névsorát.« (7. melléklet.) Baranyai javaslatában, amelyet Mindszenty elfogadott arról az »átmeneti időszakról« intézkedik, amely az angolamerikai megszálló csapatok bevonulásától a király megkoronázásáig tart. »Nem lehet kétséges -- írja Baranyai -hogy az országos közvélemény, ha annak ideje elérkezik, lelkes örömmel és megnyugvással fogja azt a tényt fogadni, hogy Magyarországon a hercegprímás veszi át ideiglenesen az államfői hatalmat. Ennek megtörténte után nem lesz többé akadálya annak, hogy a hercegprímás legitimista meggyőződésű és megfelelő külföldi összeköttetésekkel is rendelkező, okos politikusokból és előkelő közéleti tényezőkből egy államtanácsot alakítson, amelynek működését a parlament törvényesítené s amelynek feladata volna, hogy a törvényes királyság helyreállításának jogi, bel- és külpolitikai előfeltételeit megteremtse.« Baranyai tervezete• még kihangsúlyozza ; hogy » ' z am; ril:ai meöszálhis kezdetén ez íij kormányt neki kellene kineveznie». Másutt pedig egy új kormány kinevezésére, hasonlóan. mint két évvel ezelőtt az athéni metropolita, ő látszik az egyetlen elfogadható tekintélynek.» Baranyai tervezete az új kormány összetételére is javaslatot tesz. Eszerint miniszterelnök : Baranyai Lipót vagy Rassay Károly lenne, belügyminiszter : Keresztes-Fischer Ferenc, kereskedelmi miniszter : Peyer Károly, igazságügyminiszter : Moór Gyula, kultuszminiszter : Molnár Kálmán, közellátási miniszter : Kovács István, iparügyi miniszter : Valentiny Ágoston, külügyminiszter : Apor Gábor, pénzügyminiszter : Baranyai Lipót. Hasonló jellegű tervezetet dolgozott ki Ambrózy Gyula, Horthy volt kabinetfőnöke. is, »A hercegprímás úr, akit az ilyen kérdések erősen foglalkoztatnak — vallja Zakar — elolvasta ezt a tervezetet ős magánál tartotta.« Baranyai 26
i9yj. ~Ey~ ro-•~._
,.í ..,/.ocw
~
~l~.~i,c.:i ~J'~
Q!ui cl~LL s'f.'o.~ 7
~r a~yyl. -~~
~~~~~~, 1i.w~
~
~yc.ssi~r
o:,, •
G~/ yc~yt
f y
«
_ 4 . ~j~ ~ ~~~~- `~1 a
ct:! ~ ~~AeZZjGe
~
~~ ~ / ;..e-t, • ~
~/~~,~iuít~*
1f!/J
c~ o~~ ~ ~
/~11c/
~óe~
~u
r!-e--41.'ő...--".
/pc laifiu
,e; e2i°`a-1-e7u. ~~ z4!
! ~ l~oU✓%
%
~GC
~ ~ us~r
u/ /a`g-a
Chapin USA kővethez intézett 7. Mindszenty kézzel irt vallomása leveléről.
'%
amely az olajon át úgyis érdekelt a megvásárlásra kerülő javak révén, Közép-Európában gazdasági és hatalmi bázist teremtene.« Az elküldés után — úgy .emlékszem nemsokára választ kaptam, amely szerint elküldték levelemet Washingtonba. Ezt a levélváltásomat Baranyai Jusztin pontosan ismerte, de hallottak erről szélesebb katolikus körök ben is és ez azt a nagyon közeli reményt váltotta ki, hogy nincs messze a rendszerváltozás ideje. Ez ösztönözte Baranyai Jusztint arra, hogy elkészítse az ideiglenes kormányról szóló pro-memoriáját, valamint a, leendő kormány tagjainak névsorát.« (7. melléklet.) Baranyai javaslatában, amelyet Mindszenty elfogadott arról az »átmeneti időszakról« intézkedik, amely az angolamerikai megszálló csapatok bevonulásától a király megkoronázásáig tart. »Nem lehet kétséges -- írja Baranyai -hogy az országos közvélemény, ha annak ideje elérkezik, lelkes örömmel és megnyugvással fogja azt a tényt fogadni, hogy Magyarországon a hercegprímás veszi át ideiglenesen az államfői hatalmat. Ennek megtörténte után nem lesz többé akadálya annak, hogy a hercegprímás legitimista meggyőződésű és megfelelő külföldi összeköttetésekkel is rendelkező, okos politikusokból és előkelő közéleti tényezőkből egy államtanácsot alakítson, amelynek működését a parlament törvényesítené s amelynek feladata volna, hogy a törvényes királyság helyreállításának jogi, bel- és külpolitikai előfeltételeit megteremtse.« Baranyai tervezete• még kihangsúlyozza ; hogy » ' z am; ril:ai meöszálhis kezdetén ez íij kormányt neki kellene kineveznie». Másutt pedig egy új kormány kinevezésére, hasonlóan. mint két évvel ezelőtt az athéni metropolita, ő látszik az egyetlen elfogadható tekintélynek.» Baranyai tervezete az új kormány összetételére is javaslatot tesz. Eszerint miniszterelnök : Baranyai Lipót vagy Rassay Károly lenne, belügyminiszter : Keresztes-Fischer Ferenc, kereskedelmi miniszter : Peyer Károly, igazságügyminiszter : Moór Gyula, kultuszminiszter : Molnár Kálmán, közellátási miniszter : Kovács István, iparügyi miniszter : Valentiny Ágoston, külügyminiszter : Apor Gábor, pénzügyminiszter : Baranyai Lipót. Hasonló jellegű tervezetet dolgozott ki Ambrózy Gyula, Horthy volt kabinetfőnöke. is, »A hercegprímás úr, akit az ilyen kérdések erősen foglalkoztatnak — vallja Zakar — elolvasta ezt a tervezetet ős magánál tartotta.« Baranyai 26
i9yj. ~Ey~ ro-•~._
,.í ..,/.ocw
~
~l~.~i,c.:i ~J'~
Q!ui cl~LL s'f.'o.~ 7
~r a~yyl. -~~
~~~~~~, 1i.w~
~
~yc.ssi~r
o:,, •
G~/ yc~yt
f y
«
_ 4 . ~j~ ~ ~~~~- `~1 a
ct:! ~ ~~AeZZjGe
~
~~ ~ / ;..e-t, • ~
~/~~,~iuít~*
1f!/J
c~ o~~ ~ ~
/~11c/
~óe~
~u
r!-e--41.'ő...--".
/pc laifiu
,e; e2i°`a-1-e7u. ~~ z4!
! ~ l~oU✓%
%
~GC
~ ~ us~r
u/ /a`g-a
Chapin USA kővethez intézett 7. Mindszenty kézzel irt vallomása leveléről.
'%
Jusztin elmondja, hogy : »Gruber Miklós gimnáziumi tanárral megbeszéltem az én elaborátumomban kifejtett, a hercegprímás ideiglenes államfői megbízatásának történelmi precedensekkel való alátámasztását. Ennek kidolgozását Gruber elvállalta és ezt — mint később megtudtam — elkészülte után a hercegprímásnak átadta. Az általa elkészített tervezetet még a hercegprímásnak való átadás eiNtt nekem is bemutatta. Ottó utasításának megfelelően Mindszenty hazaérkezése után érintkezésbe lépett Chapin követtel is. Viszonozva ennek Esztergomban tett bemutatkozó látogatását, szeptemberben felkereste az USA-követség épületében Zakar kíséretében, aki a megbeszélésen tolmácsként is szerepelt és arról a következőket mondja : »A hercegprímás megkérdezte a követet, hogy várható-e a közeljövőben a nemzetközi helyzet változása. Chapin válaszában kifejtette, hogy a' helyzet feszült ; a kérdés kulcsa a németországi békében van és ha ez nem kerül megfelelő megoldásra, akkor a háború kitörése valószínű. Az Ottóra vonatkozó kérdésre Chapin azt válaszolta, hogy komoly amerikai vezető politikusok szerint lehetséges a legitimizmus feltámasztása Magyarországon, amihez természetesen hozzátartozik Ottó személye is. Ő maga Ottót nagyon komoly, tehetséges embernek tartja. Az egész beszélgetésből az• volt a véleményem és benyomásom, hogy Chapin lényegében útmutatást adott a prímás további magatartására vonatkozóan, illetve támogatást jelzett számára.» Sikerein felbuzdulva, Mindszenty még nagyobb erővel folytatta szervezkedését. Shvoy Lajos, székesfehérvári megyéspüspök közli, hogy : »Mindszenty amerikai útja után az egyik püspöki konferencián elismerte, hogy Amerikában tárgyalásokat folytatott Ottóval.» Pétery József váci püspök vallomásában ugyanezt mondja. Baranyai Jusztin vallomásából kiderül, hogyan valósították meg a legitimista vezetők Mindszenty szervezeti utasításait : »Megállapodásunk szerint az első feladat a minisztériumokkal kapcsolatban az volt, hegy minden minisztériumban kikeresünk egy, de lehetőséghez képest több megbízható személyt is, amelyre vonatkozóan az én kívánságom volt, hogy ezeket vegyük nyilvántartásba. Az elvégzett munkák, tehát a személyek nyilvántartásba-vétele és a minisztériumokból szerzett esetleges információk Csertő Sándorhoz lesznek eljuttatva. A levél felírása minden esetben »Bizalmas, a prímás saját kezeihez» jelöléssel lesz továbbítva. A későb 28
b
eredeti tervezetének Bawarvyai Jusztin egyetemi tanár sajátkeziileg irt egyik részlete.
29
Jusztin elmondja, hogy : »Gruber Miklós gimnáziumi tanárral megbeszéltem az én elaborátumomban kifejtett, a hercegprímás ideiglenes államfői megbízatásának történelmi precedensekkel való alátámasztását. Ennek kidolgozását Gruber elvállalta és ezt — mint később megtudtam — elkészülte után a hercegprímásnak átadta. Az általa elkészített tervezetet még a hercegprímásnak való átadás eiNtt nekem is bemutatta. Ottó utasításának megfelelően Mindszenty hazaérkezése után érintkezésbe lépett Chapin követtel is. Viszonozva ennek Esztergomban tett bemutatkozó látogatását, szeptemberben felkereste az USA-követség épületében Zakar kíséretében, aki a megbeszélésen tolmácsként is szerepelt és arról a következőket mondja : »A hercegprímás megkérdezte a követet, hogy várható-e a közeljövőben a nemzetközi helyzet változása. Chapin válaszában kifejtette, hogy a' helyzet feszült ; a kérdés kulcsa a németországi békében van és ha ez nem kerül megfelelő megoldásra, akkor a háború kitörése valószínű. Az Ottóra vonatkozó kérdésre Chapin azt válaszolta, hogy komoly amerikai vezető politikusok szerint lehetséges a legitimizmus feltámasztása Magyarországon, amihez természetesen hozzátartozik Ottó személye is. Ő maga Ottót nagyon komoly, tehetséges embernek tartja. Az egész beszélgetésből az• volt a véleményem és benyomásom, hogy Chapin lényegében útmutatást adott a prímás további magatartására vonatkozóan, illetve támogatást jelzett számára.» Sikerein felbuzdulva, Mindszenty még nagyobb erővel folytatta szervezkedését. Shvoy Lajos, székesfehérvári megyéspüspök közli, hogy : »Mindszenty amerikai útja után az egyik püspöki konferencián elismerte, hogy Amerikában tárgyalásokat folytatott Ottóval.» Pétery József váci püspök vallomásában ugyanezt mondja. Baranyai Jusztin vallomásából kiderül, hogyan valósították meg a legitimista vezetők Mindszenty szervezeti utasításait : »Megállapodásunk szerint az első feladat a minisztériumokkal kapcsolatban az volt, hegy minden minisztériumban kikeresünk egy, de lehetőséghez képest több megbízható személyt is, amelyre vonatkozóan az én kívánságom volt, hogy ezeket vegyük nyilvántartásba. Az elvégzett munkák, tehát a személyek nyilvántartásba-vétele és a minisztériumokból szerzett esetleges információk Csertő Sándorhoz lesznek eljuttatva. A levél felírása minden esetben »Bizalmas, a prímás saját kezeihez» jelöléssel lesz továbbítva. A későb 28
b
eredeti tervezetének Bawarvyai Jusztin egyetemi tanár sajátkeziileg irt egyik részlete.
29
biek során a hercegprímástól az érseki helynökség, illetve titkára, Csertő Sándor, szigorú utasítást kapott, hogy küldeményeinket minden esetben a piímáshoz továbbítsa. Ugyanezen a megbeszélésen elhatároztuk azt is, hegy a minisztériumokhoz hasonlóan az egyes vármegyéket is felosztjuk egymás között és vidéki rokonok, ismerősök útján vesszük fel a kapcsolatot a vidéki helyeken tartózkodó megbízható személyekkel. Ezen szempontok figyelembevételével osztottuk szét a megyéket. Ugyanezen a megbeszélésen határoztuk el, hogy a Katolikus Népszövetséget olyan vezető személyekkel erősítjük fel, akik legitimista szempontból feltétlenül megbízhatók. Igy elsősorban Gruber Miklós. Ezt a kérdést már előzőleg a hercegprímással megtárgyaltam, akivel egyetértéssel megállapítottuk, hogy a Katolikus Népszövetség r17 egyetlen olyan szervezet, amely alkalmas arra, hagy vezet sébe legitimista személyek kerüljenek be, tömörítsék a meglevő kisebb legitimistákat és általában a legitimista gondolatot a szervezeten belül ébrentartsák. A hercegprímás az első pillanattól kezdve nagymértékben támogatta a Katolikus Népszövetséget és ebben minket minden eszközzel segített.<. Az illegális szervezkedés mellett Mindszenty amerikai útja után az eddiginél is erőteljesebben próbált bevatkozni a magyar belpolitikai helyzetbe : »Az 1947-es választások eredményét — mondja vallomásában — döntően befolyásoltam a jobboldali pártok javára,. Az 1947 július 25-én megtartott püspöki konferencián kifejtettem, hegy szükség van a klérus beavatkozására a választási küzdelembe. Nyíltan ugyan ez a püspöki konferencia a Magyar Kurir útján olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy tartózkodunk a választásokba való beavatkozástól és a szavazást a hívek lelkiismeretére bízzuk, ténylegesen azonban ugyanezen a konferencián leszögeztem, hogy a gyakorlatban azt az irányítást kell adnunk sürgősen az esperesek révén, hogy a polgári-pártok jelöltjei közül elsősorban a Keresztény Női Tábor és Pfeifferék jelöltjeire kell szavazatukat leadni. Minthogy a Keresztény Női Tábor a választókerületeknek csak egy kisebb részében indult, a gyakorlatban Pfeiffer Zoltán pártját támogattam. A püspöki konferencia titkos határozatának megfelelően az espereseken keresztül, valamint a plébánosokon keresztül ilyen értelem ben utasítottuk a hívőket. Slachta Margitot a fentieken kívül anyagilag is támogattam és neki választási költségeire20.000.— forintot adta.« '`3p
A SZENT KORONA-ÜGY Mindszenty legitimista szervezkedésével függ össze szorosan az a magatartása, amelyet a Szent Korona hazahozatalával kapcsolatban tanusított. Az alább felsorolt dokumentumokból ugyanis kétségbevonhatatlanul kiderül, hogy Mindszenty a koronát. nem vallásos ereklyének, értékes nemzeti műtárgynak tekintette, hanem alkotmányjogi szimbolumnak, amely a régi alkotmány szerint megtestesíti az államhatalmat és az ország szuverénitását. Ebben a törekvésében segítségére voltak azok a körök, elsősorbani az amerikai imperialisták, az osztrák és bajor püspökök és a Vatikán, amelyeknek tervei közé tartozik egy olyan reakciós középeurópai katolikus monarchia megteremtése Habsburg-uralom alatt, mint amilyent Mindszenty is kívánt. Mindszenty első lépése a nyilasok által nyugatra hurcolt szentkorona ügyében az a Chapinhoz intézett levél, amelynek kézzel írott fogalmazványát megtalálta az esztergomi titkos irattárban. A levél így szól : »Nmgú Miniszter, Követ úr ! Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szent István, első királyunk 909 éven át épen maradt szentjobbját. Ugyancsak az ő szentkoronáj a, legnagyobb alkotmányjogi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregének kezében van Németország területén, Wiesbadenben. Az a kérésem, méltóztassék sürgősen rendelkezést kieszközölni magas kormányától, hogy a hadsereg szállítsa el és adja át megőrzésre Rómában ,(annak az Apostoli Szentségnek) a Pápa őszentségének, akinek elődje a Szentkoronát Szent Istvánnak ajándékozta az ezredik évben. Az ügy nemzetiinknek rendkívül fontos tárgya és amiatt, hogy kikérés, 31
biek során a hercegprímástól az érseki helynökség, illetve titkára, Csertő Sándor, szigorú utasítást kapott, hogy küldeményeinket minden esetben a piímáshoz továbbítsa. Ugyanezen a megbeszélésen elhatároztuk azt is, hegy a minisztériumokhoz hasonlóan az egyes vármegyéket is felosztjuk egymás között és vidéki rokonok, ismerősök útján vesszük fel a kapcsolatot a vidéki helyeken tartózkodó megbízható személyekkel. Ezen szempontok figyelembevételével osztottuk szét a megyéket. Ugyanezen a megbeszélésen határoztuk el, hogy a Katolikus Népszövetséget olyan vezető személyekkel erősítjük fel, akik legitimista szempontból feltétlenül megbízhatók. Igy elsősorban Gruber Miklós. Ezt a kérdést már előzőleg a hercegprímással megtárgyaltam, akivel egyetértéssel megállapítottuk, hogy a Katolikus Népszövetség r17 egyetlen olyan szervezet, amely alkalmas arra, hagy vezet sébe legitimista személyek kerüljenek be, tömörítsék a meglevő kisebb legitimistákat és általában a legitimista gondolatot a szervezeten belül ébrentartsák. A hercegprímás az első pillanattól kezdve nagymértékben támogatta a Katolikus Népszövetséget és ebben minket minden eszközzel segített.<. Az illegális szervezkedés mellett Mindszenty amerikai útja után az eddiginél is erőteljesebben próbált bevatkozni a magyar belpolitikai helyzetbe : »Az 1947-es választások eredményét — mondja vallomásában — döntően befolyásoltam a jobboldali pártok javára,. Az 1947 július 25-én megtartott püspöki konferencián kifejtettem, hegy szükség van a klérus beavatkozására a választási küzdelembe. Nyíltan ugyan ez a püspöki konferencia a Magyar Kurir útján olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy tartózkodunk a választásokba való beavatkozástól és a szavazást a hívek lelkiismeretére bízzuk, ténylegesen azonban ugyanezen a konferencián leszögeztem, hogy a gyakorlatban azt az irányítást kell adnunk sürgősen az esperesek révén, hogy a polgári-pártok jelöltjei közül elsősorban a Keresztény Női Tábor és Pfeifferék jelöltjeire kell szavazatukat leadni. Minthogy a Keresztény Női Tábor a választókerületeknek csak egy kisebb részében indult, a gyakorlatban Pfeiffer Zoltán pártját támogattam. A püspöki konferencia titkos határozatának megfelelően az espereseken keresztül, valamint a plébánosokon keresztül ilyen értelem ben utasítottuk a hívőket. Slachta Margitot a fentieken kívül anyagilag is támogattam és neki választási költségeire20.000.— forintot adta.« '`3p
A SZENT KORONA-ÜGY Mindszenty legitimista szervezkedésével függ össze szorosan az a magatartása, amelyet a Szent Korona hazahozatalával kapcsolatban tanusított. Az alább felsorolt dokumentumokból ugyanis kétségbevonhatatlanul kiderül, hogy Mindszenty a koronát. nem vallásos ereklyének, értékes nemzeti műtárgynak tekintette, hanem alkotmányjogi szimbolumnak, amely a régi alkotmány szerint megtestesíti az államhatalmat és az ország szuverénitását. Ebben a törekvésében segítségére voltak azok a körök, elsősorbani az amerikai imperialisták, az osztrák és bajor püspökök és a Vatikán, amelyeknek tervei közé tartozik egy olyan reakciós középeurópai katolikus monarchia megteremtése Habsburg-uralom alatt, mint amilyent Mindszenty is kívánt. Mindszenty első lépése a nyilasok által nyugatra hurcolt szentkorona ügyében az a Chapinhoz intézett levél, amelynek kézzel írott fogalmazványát megtalálta az esztergomi titkos irattárban. A levél így szól : »Nmgú Miniszter, Követ úr ! Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szent István, első királyunk 909 éven át épen maradt szentjobbját. Ugyancsak az ő szentkoronáj a, legnagyobb alkotmányjogi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregének kezében van Németország területén, Wiesbadenben. Az a kérésem, méltóztassék sürgősen rendelkezést kieszközölni magas kormányától, hogy a hadsereg szállítsa el és adja át megőrzésre Rómában ,(annak az Apostoli Szentségnek) a Pápa őszentségének, akinek elődje a Szentkoronát Szent Istvánnak ajándékozta az ezredik évben. Az ügy nemzetiinknek rendkívül fontos tárgya és amiatt, hogy kikérés, 31
háborús előrenyomulás miatt végzetes sorsra juthatna a Szent Korona. Miránk a megnyugtató csak Róma volna. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletemet. 1947. VIII. 31.« (9. melléklet.) A levélben említett »kikérés« arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgáltatását a magyar kormány kérte az USA kormánytól. A. »háborús előrenyomulás« célzás Mindszenty politikai vágyálmára, a harmadik világháborúra. Mindszenty soraira Chapin amerikai követ így válaszolt : »Kedves Mindszenty Bíboros ! Megkaptam az Ön augusztus 31-i levelét, amely a Szent István szentkoronájával kapcsolatos intézkedéssel foglalkozik, amely az Örvállítása szerint Wiesbadenben, az Egyesült Államok hadseregének birtokában van. Engedje meg, hogy biztosítsam Önt, kedves Bíboros, hogy az On javaslatának a szükséges figyelmet fogjuk szentelni akkor, amikor az ereklye sorsával kapcsolatban a követség figyelmét erre felhívják. Tisztelettel maradok Shelden Chapin. Mindszenty József püspöknek, Magyarország hercegprímásának, Esztergom érsekének, Esztergom, Magyarország.« (10. melléklet.) 1947 augusztus 26-án Baranyai Jusztin levelet írt Mindszentynek, amelyben beajánlja neki Csáky Zoltán grófot, mint olyan személyt, aki alkalmas arra, hogy Mindszenty utasításai szerint járjon el, a koronát Wiesbadenben őrző amerikai hatóságoknál. Baranyai kézzel írott levele így hangzik : »Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úr, Kegyes Nagy Jó Uram. Sigmond (Strecke) Ernő elhozta hozzám lelki gyermekét, gróf Csáky Zoltánt, ki a koronaőrség parancsnokának, Pajtás Ernő tábornoknak unokaöccse. A szentkoronára vonatkozóan nemcsak nagyon érdekes dolgokat mond el közvetlen tudomás alapján, hanem alkalmas arra is, hogy a legnagyobb kincsünk további sorsára vonatkozóan utasításokat átvegyen. A szentkorona abszolút biztonsága érdekében szerény véleményem szerint a következő eljárás volna szükséges : Eminenciád, mint e tekintetben a jelen helyzetben egyedül kompetensnek tekinthető tényező eljárna az itteni amerikai 32
'/
leze.e
~iuslu
~~-~
~
~~~~ " o4-44e;. ' v~`vti
.
~~~~~~~lr
y
~
y~i~~~, , ecGC- ~
7°" ~
i '47
'
< Ge< OcePt
.2-eta q xe-",/ ti2r6,, 4
ez-e,ee, ✓y-
z~~ ~u~~~~,~=~~i~~~~
~ i~
~~ ~ ~ e ~~~~~~ ~f ~ ~ ~
~~ ~
~ A "vú.
~~
: ~~ G~e ‚41°1?"
--
~ G,~.,~~, ~ ~1 ~ ~GG / ~ j'~
GGY~GCG
Mindszenty-levél 9. A Szt. Korona-ügyben Chapin követhez intézett,' kézírásos fogalmazványa. 3
33
háborús előrenyomulás miatt végzetes sorsra juthatna a Szent Korona. Miránk a megnyugtató csak Róma volna. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletemet. 1947. VIII. 31.« (9. melléklet.) A levélben említett »kikérés« arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgáltatását a magyar kormány kérte az USA kormánytól. A. »háborús előrenyomulás« célzás Mindszenty politikai vágyálmára, a harmadik világháborúra. Mindszenty soraira Chapin amerikai követ így válaszolt : »Kedves Mindszenty Bíboros ! Megkaptam az Ön augusztus 31-i levelét, amely a Szent István szentkoronájával kapcsolatos intézkedéssel foglalkozik, amely az Örvállítása szerint Wiesbadenben, az Egyesült Államok hadseregének birtokában van. Engedje meg, hogy biztosítsam Önt, kedves Bíboros, hogy az On javaslatának a szükséges figyelmet fogjuk szentelni akkor, amikor az ereklye sorsával kapcsolatban a követség figyelmét erre felhívják. Tisztelettel maradok Shelden Chapin. Mindszenty József püspöknek, Magyarország hercegprímásának, Esztergom érsekének, Esztergom, Magyarország.« (10. melléklet.) 1947 augusztus 26-án Baranyai Jusztin levelet írt Mindszentynek, amelyben beajánlja neki Csáky Zoltán grófot, mint olyan személyt, aki alkalmas arra, hogy Mindszenty utasításai szerint járjon el, a koronát Wiesbadenben őrző amerikai hatóságoknál. Baranyai kézzel írott levele így hangzik : »Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úr, Kegyes Nagy Jó Uram. Sigmond (Strecke) Ernő elhozta hozzám lelki gyermekét, gróf Csáky Zoltánt, ki a koronaőrség parancsnokának, Pajtás Ernő tábornoknak unokaöccse. A szentkoronára vonatkozóan nemcsak nagyon érdekes dolgokat mond el közvetlen tudomás alapján, hanem alkalmas arra is, hogy a legnagyobb kincsünk további sorsára vonatkozóan utasításokat átvegyen. A szentkorona abszolút biztonsága érdekében szerény véleményem szerint a következő eljárás volna szükséges : Eminenciád, mint e tekintetben a jelen helyzetben egyedül kompetensnek tekinthető tényező eljárna az itteni amerikai 32
'/
leze.e
~iuslu
~~-~
~
~~~~ " o4-44e;. ' v~`vti
.
~~~~~~~lr
y
~
y~i~~~, , ecGC- ~
7°" ~
i '47
'
< Ge< OcePt
.2-eta q xe-",/ ti2r6,, 4
ez-e,ee, ✓y-
z~~ ~u~~~~,~=~~i~~~~
~ i~
~~ ~ ~ e ~~~~~~ ~f ~ ~ ~
~~ ~
~ A "vú.
~~
: ~~ G~e ‚41°1?"
--
~ G,~.,~~, ~ ~1 ~ ~GG / ~ j'~
GGY~GCG
Mindszenty-levél 9. A Szt. Korona-ügyben Chapin követhez intézett,' kézírásos fogalmazványa. 3
33
LEGATION OF THE UNITED STATES OF AMERICA
Budapest, Hungary September 12, 1947 Wer1111A:0
AYiYrI
2~. flrí?<;/,,,,46-.
e~~~t ~~ Yv , ~G „
n,loP,.
~l~e! /l ~~~kiz!'~4e_ / G Al/
~ • , gu. u„
y2 ~ /
w ~~
mauves
fspl(Mq )euoni K ra Sa 8enmir 'uf Gi~
f
P aa~z~f! eiq depey
:.._1L.
'My dear Cardinal Mindszenty: '
~ ' uasa. d
e png
4Puav4 ue f ~ fllinal eu4a ' ..... .. .
T}aiar/Six
)toleea Aele 7. e ry;pe,gz uaz-)
~lE11~~1'
I have received your letter of August 31 with regard to the disposition of the Holy Crown of Saint Stephen that you state is now in the hands of the United States Army in Wiesbaden. Permit me to assure you my dear Cardinal, that your suggestion will be given due consideration at such time as the disposition of this relic is brought to the attention of this Legation. Sin.er yours,
9g7r~~:::;::
_.. .. .
'Y4i afTó
9. A Szt. Korona-ügyben Chapin követhez intézett Mindszenty-levé . kézírásos fogalmazványa.
Selden Chapin American Minister
His Eminence Joseph Cardinal Mindszenty, Arch Primate of Hungary, Archbishop of Esztergom, Esztergom, Hungary.
10. Chapin követ válasza. 3*
35
LEGATION OF THE UNITED STATES OF AMERICA
Budapest, Hungary September 12, 1947 Wer1111A:0
AYiYrI
2~. flrí?<;/,,,,46-.
e~~~t ~~ Yv , ~G „
n,loP,.
~l~e! /l ~~~kiz!'~4e_ / G Al/
~ • , gu. u„
y2 ~ /
w ~~
mauves
fspl(Mq )euoni K ra Sa 8enmir 'uf Gi~
f
P aa~z~f! eiq depey
:.._1L.
'My dear Cardinal Mindszenty: '
~ ' uasa. d
e png
4Puav4 ue f ~ fllinal eu4a ' ..... .. .
T}aiar/Six
)toleea Aele 7. e ry;pe,gz uaz-)
~lE11~~1'
I have received your letter of August 31 with regard to the disposition of the Holy Crown of Saint Stephen that you state is now in the hands of the United States Army in Wiesbaden. Permit me to assure you my dear Cardinal, that your suggestion will be given due consideration at such time as the disposition of this relic is brought to the attention of this Legation. Sin.er yours,
9g7r~~:::;::
_.. .. .
'Y4i afTó
9. A Szt. Korona-ügyben Chapin követhez intézett Mindszenty-levé . kézírásos fogalmazványa.
Selden Chapin American Minister
His Eminence Joseph Cardinal Mindszenty, Arch Primate of Hungary, Archbishop of Esztergom, Esztergom, Hungary.
10. Chapin követ válasza. 3*
35
1 követnél, hogy a németországi illetékes amerikai hatalom rendelkezzék akként, hogy a Szent Korona Wiesbadenből szállíttassék el Rómába és adassék át megőrzésre annak, akitől származik, a római pápa őszentségének. Az ügy rendkívüli fontosságára való tekintettel arra kértem Sigmond (Strecke) Ernőt, hogy Csáky gróffal utazzék Esztergomba Eminenciádhoz. Nagyon kérem, kegyeskedjék őket fogadni. Eminenciád szent bíborát csókolva, vagyok mindenkor készséges szolgája, Baranyai Jusztin.« (11. melléklet.). Mindszenty megfogadta Baranyai tanácsát, sajátkezűleg írt levelében beajánlja Csákyt, Bécs és Salzburg érsekeinél, hogy járjon el és kérje támogatásukat ahhoz, hogy az amerikai hatóságok ne adják ki a Koronát a magyar államnak. (12. melléklet.) Nem elégedett meg tehát a Chapinnel folytatott levélváltással, hanem külön futárt menesztett ebben az ügyben Wiesbadenbe. Csáky 1948 május 1-én írott levelében számol be küldetélének eredményeiről. Elmondja, hogy járt Bécsben, Innitzernél, Münchenben Faulhaber-nél, Salzburgban Rohrachernél és 1948 április 2-án felkereste Weilheimban Horthyt is. Működésének meglett az eredménye. Rohracher a következő németnyelvű levelet küldte Mindszenty biztatására Spellman newyorki bíboroshoz : »Emínenciás Uram ! Főtisztelendő Kardinális Uram ! daminenciája, Magyarország Főtisztelendő Hercegprímása, Mindszenty Kardinális, éppen most küldött hozzám meghatalmazásával egy futárt, aki a következő kérelmet terjesztette elém : A német birodalomban, az amerikai zónában fekvő Wiesbadenben található magyarországi Szent István Koronája, amelyet több mint ezer esztendővel ezelőtt az Apostoli Szentszéktől kapott. Azóta is e korona nevében hirdetnek Magyarországon minden bírói ítéletet. E Korona egyaránt testesíti meg az államhatalmat és Magyarország szuverénitását. Éppen ezért nemcsak a magyarországi katolikusok, hanem a másvallásúak szemében is szentség és felbecsülhetetlen értékű kincs. Most arról van szó, hogy ezt a Szent Koronát kell megmenteni a magyar nemzet számára. Fennáll a veszély, hogy már most kiszolgáltatják Magyarországnak,
36
n ~ ✓ i /~ ~~//.~}/~/ n,~~i .VT1 ' `~7J _V ~~ ~ y~~ .
~-~ ~ , %.‚ i
4e -ez~G fL.-Y ' ~/.r' C l.U!~i ~c•,C~~ ,~,~ .~ 'a j~~ú.•6, ,~: ~~` 1~~~,~,~ Lc~ • c,/ ~ os~i-0~~ ~
L-17.4-4v y$0....z s.e ,1° ~u ~ ~~~v er/
4 / ~~tcs.-~
.clsr.t~ -s.~t.~
~i~t
~ 417u, ...<< lA7.x;(047 .vl.c AP-X,€.4/í/7"01.4 ✓ 4.04,e 4 • ..~ Í41 ~ie.~l~ ~~~ ~~~
11. Baranyay Jusztin levele, amely gróf Csáky Zoltánt ajánlja be Mindszentyhez.
37
1 követnél, hogy a németországi illetékes amerikai hatalom rendelkezzék akként, hogy a Szent Korona Wiesbadenből szállíttassék el Rómába és adassék át megőrzésre annak, akitől származik, a római pápa őszentségének. Az ügy rendkívüli fontosságára való tekintettel arra kértem Sigmond (Strecke) Ernőt, hogy Csáky gróffal utazzék Esztergomba Eminenciádhoz. Nagyon kérem, kegyeskedjék őket fogadni. Eminenciád szent bíborát csókolva, vagyok mindenkor készséges szolgája, Baranyai Jusztin.« (11. melléklet.). Mindszenty megfogadta Baranyai tanácsát, sajátkezűleg írt levelében beajánlja Csákyt, Bécs és Salzburg érsekeinél, hogy járjon el és kérje támogatásukat ahhoz, hogy az amerikai hatóságok ne adják ki a Koronát a magyar államnak. (12. melléklet.) Nem elégedett meg tehát a Chapinnel folytatott levélváltással, hanem külön futárt menesztett ebben az ügyben Wiesbadenbe. Csáky 1948 május 1-én írott levelében számol be küldetélének eredményeiről. Elmondja, hogy járt Bécsben, Innitzernél, Münchenben Faulhaber-nél, Salzburgban Rohrachernél és 1948 április 2-án felkereste Weilheimban Horthyt is. Működésének meglett az eredménye. Rohracher a következő németnyelvű levelet küldte Mindszenty biztatására Spellman newyorki bíboroshoz : »Emínenciás Uram ! Főtisztelendő Kardinális Uram ! daminenciája, Magyarország Főtisztelendő Hercegprímása, Mindszenty Kardinális, éppen most küldött hozzám meghatalmazásával egy futárt, aki a következő kérelmet terjesztette elém : A német birodalomban, az amerikai zónában fekvő Wiesbadenben található magyarországi Szent István Koronája, amelyet több mint ezer esztendővel ezelőtt az Apostoli Szentszéktől kapott. Azóta is e korona nevében hirdetnek Magyarországon minden bírói ítéletet. E Korona egyaránt testesíti meg az államhatalmat és Magyarország szuverénitását. Éppen ezért nemcsak a magyarországi katolikusok, hanem a másvallásúak szemében is szentség és felbecsülhetetlen értékű kincs. Most arról van szó, hogy ezt a Szent Koronát kell megmenteni a magyar nemzet számára. Fennáll a veszély, hogy már most kiszolgáltatják Magyarországnak,
36
n ~ ✓ i /~ ~~//.~}/~/ n,~~i .VT1 ' `~7J _V ~~ ~ y~~ .
~-~ ~ , %.‚ i
4e -ez~G fL.-Y ' ~/.r' C l.U!~i ~c•,C~~ ,~,~ .~ 'a j~~ú.•6, ,~: ~~` 1~~~,~,~ Lc~ • c,/ ~ os~i-0~~ ~
L-17.4-4v y$0....z s.e ,1° ~u ~ ~~~v er/
4 / ~~tcs.-~
.clsr.t~ -s.~t.~
~i~t
~ 417u, ...<< lA7.x;(047 .vl.c AP-X,€.4/í/7"01.4 ✓ 4.04,e 4 • ..~ Í41 ~ie.~l~ ~~~ ~~~
11. Baranyay Jusztin levele, amely gróf Csáky Zoltánt ajánlja be Mindszentyhez.
37
.!
~n~ /L„~
Il4.l
, , ,
.
/ 2t6. jl~f~ ~ gc~• C~n ~ic • >~. /~ ~ ia. a.a~ f ~e~ -<e ,..i.e.et.
4 C~11= r *sí.~r «~
Ae--1.•
,
CL
2;
,~; -,,,, Zil~,~r~-l.l~_..., .~~`.~e ~~~-e ,c ~~,•~t ~i~% a?.' ~ ~> C +
2
/1
. - -r',.~ ,.z-~ .~ ” íI i a^r~~t~ ~~ ~ c'!!~ , , e't .01-8 4.4..04/1 s-.or~~. ' rzre 4% kg~ r , i c. fs-ct.01e-e-é G~ ~s.-■€ j ~ / r2~,L
.c r
~
G- ✓ S Yt.,rn.e,
Q l , ,e / t
1
e 46 .t ei&+*-Ó4
t-!- ,4 .•c . l`-s.z.~ ,/
.~ ~~~i^-
~_ R ~s..•r%,!i/C~/~~ Qn.e?..1.c/ c( , t /r'f
' u '~ 41/4-1 . / ~ 10-7-€.., ~. ,-0,culC."teo^x ! '
"arre.444.__
' ~~~~~
-~ ~ ~ ,~, ,~,f ~ I ~ ~~~r ~
~
1-1-14-4 rsk...-e~v
t~
~ls~
~
/ ~ l~ C-;44 sv<
e° --11t ~~
11. Baranyay Jusztin levele, amely gróf Csáky Zoltánt ajánlja be Mindszentyhez. 12. Mindszenty beajánló levelének sajátkezű .fogalmazványa.
,ezzel küldte gróf Csákyt Innitzer bíboroshoz és Rohracher érsekhez.
39
.!
~n~ /L„~
Il4.l
, , ,
.
/ 2t6. jl~f~ ~ gc~• C~n ~ic • >~. /~ ~ ia. a.a~ f ~e~ -<e ,..i.e.et.
4 C~11= r *sí.~r «~
Ae--1.•
,
CL
2;
,~; -,,,, Zil~,~r~-l.l~_..., .~~`.~e ~~~-e ,c ~~,•~t ~i~% a?.' ~ ~> C +
2
/1
. - -r',.~ ,.z-~ .~ ” íI i a^r~~t~ ~~ ~ c'!!~ , , e't .01-8 4.4..04/1 s-.or~~. ' rzre 4% kg~ r , i c. fs-ct.01e-e-é G~ ~s.-■€ j ~ / r2~,L
.c r
~
G- ✓ S Yt.,rn.e,
Q l , ,e / t
1
e 46 .t ei&+*-Ó4
t-!- ,4 .•c . l`-s.z.~ ,/
.~ ~~~i^-
~_ R ~s..•r%,!i/C~/~~ Qn.e?..1.c/ c( , t /r'f
' u '~ 41/4-1 . / ~ 10-7-€.., ~. ,-0,culC."teo^x ! '
"arre.444.__
' ~~~~~
-~ ~ ~ ,~, ,~,f ~ I ~ ~~~r ~
~
1-1-14-4 rsk...-e~v
t~
~ls~
~
/ ~ l~ C-;44 sv<
e° --11t ~~
11. Baranyay Jusztin levele, amely gróf Csáky Zoltánt ajánlja be Mindszentyhez. 12. Mindszenty beajánló levelének sajátkezű .fogalmazványa.
,ezzel küldte gróf Csákyt Innitzer bíboroshoz és Rohracher érsekhez.
39
ami a jelenlegi magyarországi politikai helyzetben e szent tárgy elvesztésével lenne egyenlő. Ez oknál fogva arra kér engem Őeminenciája, a Főtisztelendő Kardinális Úr által küldött futár, hogy terjesszen) Eminenciád elé a következőket : 1. eszközölje ki, hogy a Szent Koronát semilyen körülmények között se szolgáltassák ki Magyarországnak, hanem juttassák Rómába a Szentatyához. 2. A Korona vagy az amerikai hatóságok által hivatalosan, vagy legalább is védelmük alatt nemhivatalosan, a Szentatyának adassék át. 3. Ezen az átadáson vegyen részt a Szent Korona őre, gróf Pajtás Ernő ezredes — jelenleg Grabenstött 32, Felsőbajorország — valamint annak kísérője, Csáky Zoltán gróf. A magyar katolikusok e kérelmének keresztülviteléhez szükségesnek látszik egyenesen az Egyesült Államok Elnök Urával kapcsolatba lépni. Egy külön ajánlólevél, amelyet Eminenciád intézne Kleyes tábornok úrhoz, minden bizonnyal sikerre vinné ezt az akciót, amely a hivő magyarság körében a legnagyobb örömet keltené. Engedje meg Eminenciád különleges tiszteletem kifejezését. Odaadó híve Andr. Rohracher, hercegérsek. Őeminenciája Főtisztelendő Spellman Kardinális Úrnak.« (13. melléklet.) Hasonló szellemű levelet írt Faulhaber bíboros is Spellmannak, 1947 november 21-én, amelyben többek között ezt írja : »Ez a levél azt az alázatos kérelmet tartalmazza, segítsen nekünk Szent István koronájának megmentésében.« Innitzer bíboros pedig 1948 március 1-én a következő nyilatkozatot tette az amerikai külügyminisztériumban való felhasználás céljából. »Megerősítem, hogy 1947 november 26-án Castelgandolfo-ban beszéltem Őszentsége előtt Szent István koronájának szent ereklyévé való átminősítésének tervéről és hogy ezt a tervet rokonszenvvel fogadták.« Horthy is megtette a magáét, és a következő németnyelvű levelet intézte 1948 április 3-án Weilheimből XII. Pius pápához : »Szentséges Uram ! Felhasználom az alkalmat, hogy Csáky gróf egy órán
40
Q4r.(h a_
t)eCN iOoeTeCNZ. FIIGCHOK
VO,•
Gin e."LI)V
'Salzburg, 18.NovertOer 1967,
YaI
Euer Eminens HoobwirdSgster Herr [ardinal I
Seine Eminens, der nootwn:rdlgste Herr Furstprlaas von Ungarn Xardlnal indozenty eohlokt eben eloen Kurlor z1t beglaublgungsechrelb.0 an viol, der air rolgendes aaliegen vorbringt, In ■iesbaden,Deatscties Heieb,amerikanleone Zone, befindet slob die Krone nee n1.Stephen von Ungarn, .die or vor meter als 1000 Jahren von apostolisohen Stub' erhalten bat. In 14anen dieser Krone •erden sett }ever alle R1ohtersprüoie in Ungarn gefallt. 9le ver kórpert gielohoum ate jtaetsmob
und 0uuvuránitdt Ungurns in slob.
Daher let nle niott cur uen hatnoliken Uug..rae, sondern auob den anderegldubigen emn neiligtum und unuberso hatzbarer oohats. Dleee bl.ung.rioo:ie Krone gilt ea nun, der ungerisehen nation zu retten. Zs joheint i.efahr zu baetehen, dens ale an Ungarn jets* sokon auegellefert wird, tram bel uer gegen•lrtlgen politisehen Situation in Ungarn dem Verluete lleees helligtume glelouk+ae.
ills dlesem Grande ersuoht slob uer von 3r.sminenz,den. °oak •ü.rdigsten Herrn %ordinal entSandte Eurler,Eure Ym4nens um folgendes zu bitten: 1.) mu veranleosen, doss dlese hl.Krone unter kelnen Ums t.,nbee neob Ungarn vusgellefert, sondern dieselbe an den bl.Vater in Rom ..berbreoht wire).
on Seine sninena, den noonwurdlgsten Herrn llerdlnal 3pellmann
13. Rohrachér salzburgi érsek Spellman newyorki bíboroshoz írott Levelének másolata, amelyet a salzburgi érsek megküldött Mindszentynek.
41
ami a jelenlegi magyarországi politikai helyzetben e szent tárgy elvesztésével lenne egyenlő. Ez oknál fogva arra kér engem Őeminenciája, a Főtisztelendő Kardinális Úr által küldött futár, hogy terjesszen) Eminenciád elé a következőket : 1. eszközölje ki, hogy a Szent Koronát semilyen körülmények között se szolgáltassák ki Magyarországnak, hanem juttassák Rómába a Szentatyához. 2. A Korona vagy az amerikai hatóságok által hivatalosan, vagy legalább is védelmük alatt nemhivatalosan, a Szentatyának adassék át. 3. Ezen az átadáson vegyen részt a Szent Korona őre, gróf Pajtás Ernő ezredes — jelenleg Grabenstött 32, Felsőbajorország — valamint annak kísérője, Csáky Zoltán gróf. A magyar katolikusok e kérelmének keresztülviteléhez szükségesnek látszik egyenesen az Egyesült Államok Elnök Urával kapcsolatba lépni. Egy külön ajánlólevél, amelyet Eminenciád intézne Kleyes tábornok úrhoz, minden bizonnyal sikerre vinné ezt az akciót, amely a hivő magyarság körében a legnagyobb örömet keltené. Engedje meg Eminenciád különleges tiszteletem kifejezését. Odaadó híve Andr. Rohracher, hercegérsek. Őeminenciája Főtisztelendő Spellman Kardinális Úrnak.« (13. melléklet.) Hasonló szellemű levelet írt Faulhaber bíboros is Spellmannak, 1947 november 21-én, amelyben többek között ezt írja : »Ez a levél azt az alázatos kérelmet tartalmazza, segítsen nekünk Szent István koronájának megmentésében.« Innitzer bíboros pedig 1948 március 1-én a következő nyilatkozatot tette az amerikai külügyminisztériumban való felhasználás céljából. »Megerősítem, hogy 1947 november 26-án Castelgandolfo-ban beszéltem Őszentsége előtt Szent István koronájának szent ereklyévé való átminősítésének tervéről és hogy ezt a tervet rokonszenvvel fogadták.« Horthy is megtette a magáét, és a következő németnyelvű levelet intézte 1948 április 3-án Weilheimből XII. Pius pápához : »Szentséges Uram ! Felhasználom az alkalmat, hogy Csáky gróf egy órán
40
Q4r.(h a_
t)eCN iOoeTeCNZ. FIIGCHOK
VO,•
Gin e."LI)V
'Salzburg, 18.NovertOer 1967,
YaI
Euer Eminens HoobwirdSgster Herr [ardinal I
Seine Eminens, der nootwn:rdlgste Herr Furstprlaas von Ungarn Xardlnal indozenty eohlokt eben eloen Kurlor z1t beglaublgungsechrelb.0 an viol, der air rolgendes aaliegen vorbringt, In ■iesbaden,Deatscties Heieb,amerikanleone Zone, befindet slob die Krone nee n1.Stephen von Ungarn, .die or vor meter als 1000 Jahren von apostolisohen Stub' erhalten bat. In 14anen dieser Krone •erden sett }ever alle R1ohtersprüoie in Ungarn gefallt. 9le ver kórpert gielohoum ate jtaetsmob
und 0uuvuránitdt Ungurns in slob.
Daher let nle niott cur uen hatnoliken Uug..rae, sondern auob den anderegldubigen emn neiligtum und unuberso hatzbarer oohats. Dleee bl.ung.rioo:ie Krone gilt ea nun, der ungerisehen nation zu retten. Zs joheint i.efahr zu baetehen, dens ale an Ungarn jets* sokon auegellefert wird, tram bel uer gegen•lrtlgen politisehen Situation in Ungarn dem Verluete lleees helligtume glelouk+ae.
ills dlesem Grande ersuoht slob uer von 3r.sminenz,den. °oak •ü.rdigsten Herrn %ordinal entSandte Eurler,Eure Ym4nens um folgendes zu bitten: 1.) mu veranleosen, doss dlese hl.Krone unter kelnen Ums t.,nbee neob Ungarn vusgellefert, sondern dieselbe an den bl.Vater in Rom ..berbreoht wire).
on Seine sninena, den noonwurdlgsten Herrn llerdlnal 3pellmann
13. Rohrachér salzburgi érsek Spellman newyorki bíboroshoz írott Levelének másolata, amelyet a salzburgi érsek megküldött Mindszentynek.
41
2.1
NM.
11e Krone. entweder von der serf keniaohen In11t„rbe_ hörde offlzlell odor wenlgstene tinter Ihree Sobuta Inoff111e11 d.. -U.Vater ..bergeben ■Srd.
3.) Dana an dleaer üeberbringung der *Ishtar der h1.Lroae Oberst .rest Graf von Pajtda.4zt.GrabenatOtt 32 ,0berbayern and deaesn bo6L1_ ter carat JOnann von iadicy bete111gt slnd.
;belül Rómába indul, hogy Szentséges Uramat néhány sorral felkeressem. Végtelen örömmel értesültem arról, hogy a mi Szent Koronánkat a koronázási jelvényekkel egyetemben, az amerikaiak az Apostoli Széknek nyujtják át. Kő esett le ezzel a szívemről. Minthogy ez nem történhetik meg egyik napról a másikra, közben lezajlanak az olaszországi válasz -
Ute alone Bitten der Ed thollkan Ungerna durohzune train, d..rfte en potaeadlg aoln, etch direkt ant lam tierrn Prualdentea der ,Verel
tások is és remélem Istentől, hogy azok kedvezően fognak
nlatea
elképzelhetetlen lenne, hogy az olaszok ne látnák előre egy
-
Jtaaten In Verbledung zu Jetsam. gin elganee Ympfehlungsaohrel_
ben do :.en harm General KLyea von Jhrer setts vörde lie nexretthlrung dleser lktlon, duroo 11e des ua gars eohen Volkr,eosalt •e 0516,301g Sao, dle grólate trends geoaoht wards, vohl aloher ernoögliohen•
alakulni. Az emberek szeme az utóbbi időkben kinyílt és
kommunista hatalomátvétel következményeit. Remélem azt is, hogy de Gasperi miniszterelnök hazája és népe érdekében latbaveti minden energiáját, hogy a hatalom a keresztény és hazafias elemek kezébe jusson. Végtelenül hálás lennék, ha Pajtás ezredes, a Korona -
rAnenslgen aeStens
Auer iminen; den .:ludruok beaonderer Verehrung
34,3
őrség eddigi parancsnoka — már csak politikai okoknál fogva is — az átadás után Rómában maradhatna, hogy megőrizzük
`h1 `-Gc"er"
azt a hagyományt, amely szerint a Szentkoronának mindenkor magyar őrzője volt.
Füratarzbiaohof.
Ez alkalommal is szeretném megismételni azt a kimondhatatlan hálát, amelyet én és családom Szentséges Uram végtelen kegyességével szemben érez.
13. Rohracher salzburgi érsek Spellman newyorki bíboroshoz írott levelének másolata, amelyet a salzburgi érsek megküldött Mindszentynek,
Istennek hála, mind az ameriakiak, mind pedig a többi nemzetek hangulata gyökeresen megváltozott irányunkban és minden okom megvan annak feltételezésére, hogy Státusunk hamarosan újra rendeződik. Gondolataink ezekben a nehéz időkben sokat időznek Szentséges Urunknál és a jövőre nézve minden elgondolható jót és az igaz ügy teljes győzelmét kívánjuk. Törhetetlen ragaszkodással maradok Szentséged leg odaadóbb híve. «
(14.
melléklet.)
A szent koronára vonatkozó dokumentumok sorát Mon-
llam
tini bíboros, a pápai á
államtitkárhelyettesének a vati-
káni külügyek intézőjének 1947 szeptember hó 9-én az
l tinnyelvű
a esztergomi érseknek írt • így szól:
levele zárj a le, amely
»Nagyméltóságú Főtisztelendő Uram ! Az Amerikai Egyesült Államok szentszéki követe meg küldte nekem annak a levélnek másolatát, amelyet Kenneth C. Royall úr, Spellman bíboros őeminenciájának adott át : a levél a magyar Szentkoronára vonatkozik.
42
43
2.1
NM.
11e Krone. entweder von der serf keniaohen In11t„rbe_ hörde offlzlell odor wenlgstene tinter Ihree Sobuta Inoff111e11 d.. -U.Vater ..bergeben ■Srd.
3.) Dana an dleaer üeberbringung der *Ishtar der h1.Lroae Oberst .rest Graf von Pajtda.4zt.GrabenatOtt 32 ,0berbayern and deaesn bo6L1_ ter carat JOnann von iadicy bete111gt slnd.
;belül Rómába indul, hogy Szentséges Uramat néhány sorral felkeressem. Végtelen örömmel értesültem arról, hogy a mi Szent Koronánkat a koronázási jelvényekkel egyetemben, az amerikaiak az Apostoli Széknek nyujtják át. Kő esett le ezzel a szívemről. Minthogy ez nem történhetik meg egyik napról a másikra, közben lezajlanak az olaszországi válasz -
Ute alone Bitten der Ed thollkan Ungerna durohzune train, d..rfte en potaeadlg aoln, etch direkt ant lam tierrn Prualdentea der ,Verel
tások is és remélem Istentől, hogy azok kedvezően fognak
nlatea
elképzelhetetlen lenne, hogy az olaszok ne látnák előre egy
-
Jtaaten In Verbledung zu Jetsam. gin elganee Ympfehlungsaohrel_
ben do :.en harm General KLyea von Jhrer setts vörde lie nexretthlrung dleser lktlon, duroo 11e des ua gars eohen Volkr,eosalt •e 0516,301g Sao, dle grólate trends geoaoht wards, vohl aloher ernoögliohen•
alakulni. Az emberek szeme az utóbbi időkben kinyílt és
kommunista hatalomátvétel következményeit. Remélem azt is, hogy de Gasperi miniszterelnök hazája és népe érdekében latbaveti minden energiáját, hogy a hatalom a keresztény és hazafias elemek kezébe jusson. Végtelenül hálás lennék, ha Pajtás ezredes, a Korona -
rAnenslgen aeStens
Auer iminen; den .:ludruok beaonderer Verehrung
34,3
őrség eddigi parancsnoka — már csak politikai okoknál fogva is — az átadás után Rómában maradhatna, hogy megőrizzük
`h1 `-Gc"er"
azt a hagyományt, amely szerint a Szentkoronának mindenkor magyar őrzője volt.
Füratarzbiaohof.
Ez alkalommal is szeretném megismételni azt a kimondhatatlan hálát, amelyet én és családom Szentséges Uram végtelen kegyességével szemben érez.
13. Rohracher salzburgi érsek Spellman newyorki bíboroshoz írott levelének másolata, amelyet a salzburgi érsek megküldött Mindszentynek,
Istennek hála, mind az ameriakiak, mind pedig a többi nemzetek hangulata gyökeresen megváltozott irányunkban és minden okom megvan annak feltételezésére, hogy Státusunk hamarosan újra rendeződik. Gondolataink ezekben a nehéz időkben sokat időznek Szentséges Urunknál és a jövőre nézve minden elgondolható jót és az igaz ügy teljes győzelmét kívánjuk. Törhetetlen ragaszkodással maradok Szentséged leg odaadóbb híve. «
(14.
melléklet.)
A szent koronára vonatkozó dokumentumok sorát Mon-
llam
tini bíboros, a pápai á
államtitkárhelyettesének a vati-
káni külügyek intézőjének 1947 szeptember hó 9-én az
l tinnyelvű
a esztergomi érseknek írt • így szól:
levele zárj a le, amely
»Nagyméltóságú Főtisztelendő Uram ! Az Amerikai Egyesült Államok szentszéki követe meg küldte nekem annak a levélnek másolatát, amelyet Kenneth C. Royall úr, Spellman bíboros őeminenciájának adott át : a levél a magyar Szentkoronára vonatkozik.
42
43
Idecsatolva bátor vagyok Neked elküldeni, minthogy arról az ügyról van szó, amely Neked szíveden fekszik. ,Szent bíborod szegélyét alázatosan csókolva, az illő legmélyebb tisztelettel vagyok, Eminenciád leghűségesebb és legodaadóbb hive : J. B. Montini. « (15. melléklet.) Kenneth C. Royall, az Egyesült Államok hadügyminisztere 1947 augusztus 11-én írt levelének másolata szerint az államtitkár tudomásul veszi, hogy Spellman bíboros a levelet a magyar prímás felkérésére írta meg és közli Spellman bíborossal, hogy levelének másolatát elbírálás végett továbbította a külü gyminisztériumhoz. (16. melléklet.) Mindszentynek valóban »szívén feküdt« a Szent Korona. sorsa. Hogy miért, arról saját szavai tanuskodnak : »Ottó megkoronázásához minden körülmények között biztosítani akartam a Magyar Szent Koronát. Ezért mindent elkövettem, hegy a Szent Koronát az amerikai hatóságok a jelenlegi magyar kormánynak ne adják ki. 1947 augusztus 31-i kelettel levelet írtam Chapin budapesti USA követnek és felkértem, eszközölje ki kormányánál, hogy az amerikai hadsereg szállítsa a Szent Koronát Rómába. Levelem magyarázatául előadom, hogy a magyar kormány kikérési lépéseit kívántam minden körülmények között megakadályozni. A háborús előnyomulásról azért t c1 t em említést, mert vártam a harmadik világháború kitörését. Minden tervünk előfeltétele az volt, hegy a Magyar Demokrácia egy közeli, harmadik világháborúban vereséget szenvedjen, még akkor is. ha az ország hadszíntérré is változik.» Legközelebbi munkatársa, titkára és bizalmasa, dr. Zakar András így jellemezte vallomásában Mindszenty szerepét a legitimista mozgalomban : »Mindszenty hercegprímás a legitimizmusnak legmarkánsabb képviselője, •aki nem szűnt meg hercegprímássá való kinevezése óta ezekről a kérdésekről tárgyalni, beleágyazvp, őket a konkrét magyar politikai helyzetbe és pártokba és a nemzetközi helyzetbe is. Mint olyan főpapnak, aki legmagasabb egyházi méltóságot viseli Magyarországon, vitathatatlan tekintélye volt és van a legitimista tényezők és egyéniségek között. Vezetőnek tekintik.« Lényegében megegyezik ezzel a jellemzéssel az, amit Baranyay Jusztin állít: »elismerem, hogy a magyarországi legitimista mozgalom vezetője Mindszenty József
44
Weilheim,den 3.April 1948. Euere Heiligkeit! Ich benütze die Gelegenheit days Graf Csaky in einer Stunde Hach Rom abgeht,um Euere Heiligkeit mit einigen Zeilen aufzueuchen. /eh habe mit unendlicher Freude gehört,dass unéere heilige Krone swat den Krönungsinsignien von Amerikanern dem Heiligen $tnhle Ubergeben wird.Damit iet'ein Stein von meinem Herzen gefallen.Nabadem das nicht.von heute auf Morgen geschehen kann, werden bio dahin die Wahlen in Italien vorüber sein,und job hoffe zu Gott,dass sie giinstig ausfallen werden.Allen Menschen Bind die Augen in letzter Zeit aufgegangen und es ist unvoratellbar,dass die Italiener. die Folgen einer Machtergreifung durch die Kommunisten nicht voraussehen würden.Ich hoffe auch,dass der Ministerprhsident de Gasperi die Energia aufbringen wird,im Interesse seiner Heimat und seines Volkes alles aufzubieten,um die Machergreifung durch christliche und patriotische Elemente zu versuchen. Ich ware unendlich dankbar,wenn - schon aus politibchen GrUnden - der bisherige Kommandant dei Kronwache,Oberst Pajtas, Hach der'Ubergabe in Rom bleiben dürfte,um die Tradition,dass immer ein ungarischer KronhUter die Krone zu bewachen hat,zu wahren. Meine und meiner Familie unsagbaren Dank fiir die uaendliche Mite die wir immer von Seften Euerer Heiligkeit verspüren konnten,möchte ich much bei dieser Gelegenheit wiederholen. Die Stimmung sowohl der Amerikaner,wie der Ubrigen Welt uns gegenüber hat,sich Gott set Dank grUndlich geendert und ich habe alien Grund anzunehmen,dass unser Status in Kürze geregelt wird. Unsere Gedariken weilen in dieser schweren Zeit Behr viel bei Euerer Heiligkeit und wünschen iiir die Zukunft alias erdenklick Gute und den vollen Sieg der guten Sachs. In unwandelbarer Anhdnglichkeit verbleibe ich Euerer F-"4 ekeit treu.ergebeaster
14. Horthy XII. Pius pápához intézett németnyelvű levelének másolata, amelyet gróf Csáky hozott el Mindszentynek'
45
Idecsatolva bátor vagyok Neked elküldeni, minthogy arról az ügyról van szó, amely Neked szíveden fekszik. ,Szent bíborod szegélyét alázatosan csókolva, az illő legmélyebb tisztelettel vagyok, Eminenciád leghűségesebb és legodaadóbb hive : J. B. Montini. « (15. melléklet.) Kenneth C. Royall, az Egyesült Államok hadügyminisztere 1947 augusztus 11-én írt levelének másolata szerint az államtitkár tudomásul veszi, hogy Spellman bíboros a levelet a magyar prímás felkérésére írta meg és közli Spellman bíborossal, hogy levelének másolatát elbírálás végett továbbította a külü gyminisztériumhoz. (16. melléklet.) Mindszentynek valóban »szívén feküdt« a Szent Korona. sorsa. Hogy miért, arról saját szavai tanuskodnak : »Ottó megkoronázásához minden körülmények között biztosítani akartam a Magyar Szent Koronát. Ezért mindent elkövettem, hegy a Szent Koronát az amerikai hatóságok a jelenlegi magyar kormánynak ne adják ki. 1947 augusztus 31-i kelettel levelet írtam Chapin budapesti USA követnek és felkértem, eszközölje ki kormányánál, hogy az amerikai hadsereg szállítsa a Szent Koronát Rómába. Levelem magyarázatául előadom, hogy a magyar kormány kikérési lépéseit kívántam minden körülmények között megakadályozni. A háborús előnyomulásról azért t c1 t em említést, mert vártam a harmadik világháború kitörését. Minden tervünk előfeltétele az volt, hegy a Magyar Demokrácia egy közeli, harmadik világháborúban vereséget szenvedjen, még akkor is. ha az ország hadszíntérré is változik.» Legközelebbi munkatársa, titkára és bizalmasa, dr. Zakar András így jellemezte vallomásában Mindszenty szerepét a legitimista mozgalomban : »Mindszenty hercegprímás a legitimizmusnak legmarkánsabb képviselője, •aki nem szűnt meg hercegprímássá való kinevezése óta ezekről a kérdésekről tárgyalni, beleágyazvp, őket a konkrét magyar politikai helyzetbe és pártokba és a nemzetközi helyzetbe is. Mint olyan főpapnak, aki legmagasabb egyházi méltóságot viseli Magyarországon, vitathatatlan tekintélye volt és van a legitimista tényezők és egyéniségek között. Vezetőnek tekintik.« Lényegében megegyezik ezzel a jellemzéssel az, amit Baranyay Jusztin állít: »elismerem, hogy a magyarországi legitimista mozgalom vezetője Mindszenty József
44
Weilheim,den 3.April 1948. Euere Heiligkeit! Ich benütze die Gelegenheit days Graf Csaky in einer Stunde Hach Rom abgeht,um Euere Heiligkeit mit einigen Zeilen aufzueuchen. /eh habe mit unendlicher Freude gehört,dass unéere heilige Krone swat den Krönungsinsignien von Amerikanern dem Heiligen $tnhle Ubergeben wird.Damit iet'ein Stein von meinem Herzen gefallen.Nabadem das nicht.von heute auf Morgen geschehen kann, werden bio dahin die Wahlen in Italien vorüber sein,und job hoffe zu Gott,dass sie giinstig ausfallen werden.Allen Menschen Bind die Augen in letzter Zeit aufgegangen und es ist unvoratellbar,dass die Italiener. die Folgen einer Machtergreifung durch die Kommunisten nicht voraussehen würden.Ich hoffe auch,dass der Ministerprhsident de Gasperi die Energia aufbringen wird,im Interesse seiner Heimat und seines Volkes alles aufzubieten,um die Machergreifung durch christliche und patriotische Elemente zu versuchen. Ich ware unendlich dankbar,wenn - schon aus politibchen GrUnden - der bisherige Kommandant dei Kronwache,Oberst Pajtas, Hach der'Ubergabe in Rom bleiben dürfte,um die Tradition,dass immer ein ungarischer KronhUter die Krone zu bewachen hat,zu wahren. Meine und meiner Familie unsagbaren Dank fiir die uaendliche Mite die wir immer von Seften Euerer Heiligkeit verspüren konnten,möchte ich much bei dieser Gelegenheit wiederholen. Die Stimmung sowohl der Amerikaner,wie der Ubrigen Welt uns gegenüber hat,sich Gott set Dank grUndlich geendert und ich habe alien Grund anzunehmen,dass unser Status in Kürze geregelt wird. Unsere Gedariken weilen in dieser schweren Zeit Behr viel bei Euerer Heiligkeit und wünschen iiir die Zukunft alias erdenklick Gute und den vollen Sieg der guten Sachs. In unwandelbarer Anhdnglichkeit verbleibe ich Euerer F-"4 ekeit treu.ergebeaster
14. Horthy XII. Pius pápához intézett németnyelvű levelének másolata, amelyet gróf Csáky hozott el Mindszentynek'
45
y Sepisnbrin
I47
iAD1~
CQfT
Dl Sun SAMTtTA
Lodi MPl:R^°K
R, 1620(10
fiaal tmr-tas,pc
Etn.no ac Rev. me Do:mine,
0nyroat II, 1?47
Apostollcue Delegatus PoeAeretarum Varrloao CSvltatun
a Francis Ce -iim•I Spellsnn lit, ',let Ara...neap of New York t52 >tdisan Jerome Sew Tort ?2, <.Y,
ad me misít exemplum eplstulao, quam Dominus Aevtneth C. Royal! aA
71n1nemtlaslmua Cardtnaloa Spellman redAlAtt1 !d ad Saorgm
Tour Fut ,r-.vA:
Rtm,:arlae Coronam s pot: tat. 8e10
Tour le .ter doted On Jily 1907 adG,reassl ?attersoa inte.<:aiSaG on telnalf of laniw►i iiirdpsat,. PrLaete of Htrcpry, kith respect to t}a S‘Crexl C:oem of itian•ry, t at is tbe nato37 nt Q. glittery r:uttwritler in Sustrlu, kna+-2.1y ruC41+11•
to duige
adlunotum, Id TIM mlttere studeo,.oum Ao ro agatur,
quae TIM coral cst.
$tm's 1.13: restitution of rccre! reltes other •.t:x to the z,pveraeot of origin is eat pro;er17 of Qv Hilitary 3ovsrnssmt autorlttas, thc ditcret'son within I taro taken tl:a lixrty of fort►riia4 a oo'1 of ;,our letter reve:tine Ito auvf:1 consideration .tote Itpartaent :>i to the of poor re;teat.
Sarram Purpur am Tuar, humllllm0 Aeoaculatua, suts:t qua per est observantla, c» profltnor
Stxer`a1I 70~.
Eminent Ina Tuae
eadlctlsolmur
Aedltlsslaum
) Kennett, CI n v 1l { 61'7") 3ecrei.r7 of lieu'
Art. o ao Re v. mo Domino Card. Joeepho YSnAesenty
Orchleplecopo Strlgmten,s1 (adiec to don umnto) /5, llul t tini
•
vatikáni államtitkárhelyettes levele Mindszentyhez,.
I6. Kenneth C. Royall amerikai hadügyminiszter Spellman newyorki bíboroshoz intézett levelének másolata.
46
47
y Sepisnbrin
I47
iAD1~
CQfT
Dl Sun SAMTtTA
Lodi MPl:R^°K
R, 1620(10
fiaal tmr-tas,pc
Etn.no ac Rev. me Do:mine,
0nyroat II, 1?47
Apostollcue Delegatus PoeAeretarum Varrloao CSvltatun
a Francis Ce -iim•I Spellsnn lit, ',let Ara...neap of New York t52 >tdisan Jerome Sew Tort ?2, <.Y,
ad me misít exemplum eplstulao, quam Dominus Aevtneth C. Royal! aA
71n1nemtlaslmua Cardtnaloa Spellman redAlAtt1 !d ad Saorgm
Tour Fut ,r-.vA:
Rtm,:arlae Coronam s pot: tat. 8e10
Tour le .ter doted On Jily 1907 adG,reassl ?attersoa inte.<:aiSaG on telnalf of laniw►i iiirdpsat,. PrLaete of Htrcpry, kith respect to t}a S‘Crexl C:oem of itian•ry, t at is tbe nato37 nt Q. glittery r:uttwritler in Sustrlu, kna+-2.1y ruC41+11•
to duige
adlunotum, Id TIM mlttere studeo,.oum Ao ro agatur,
quae TIM coral cst.
$tm's 1.13: restitution of rccre! reltes other •.t:x to the z,pveraeot of origin is eat pro;er17 of Qv Hilitary 3ovsrnssmt autorlttas, thc ditcret'son within I taro taken tl:a lixrty of fort►riia4 a oo'1 of ;,our letter reve:tine Ito auvf:1 consideration .tote Itpartaent :>i to the of poor re;teat.
Sarram Purpur am Tuar, humllllm0 Aeoaculatua, suts:t qua per est observantla, c» profltnor
Stxer`a1I 70~.
Eminent Ina Tuae
eadlctlsolmur
Aedltlsslaum
) Kennett, CI n v 1l { 61'7") 3ecrei.r7 of lieu'
Art. o ao Re v. mo Domino Card. Joeepho YSnAesenty
Orchleplecopo Strlgmten,s1 (adiec to don umnto) /5, llul t tini
•
vatikáni államtitkárhelyettes levele Mindszentyhez,.
I6. Kenneth C. Royall amerikai hadügyminiszter Spellman newyorki bíboroshoz intézett levelének másolata.
46
47
hercegprímás, aki mellett másodsorban engem tekintettek a mozgalom magyarországi vezetőjének. Ügy a hercegprímás, mint az én politikai állásfoglalásomat minden esetben a legitimizmus eszméje sugalmazta.e ~Q.v ~~
—
i,p~~, ~q
qB,op~~;., ~,,~,t
r. -.v~r~-~~, b: ...
q
~ `i~' 2~vfiPr
~•^~~.¢ ~ ~jc,.-.e o'ry ' $'
~ ~Q~ +`:e ;`°~ ~ ~
~~ ~ xe..h,.eat N 2 ~, Q° /~ q o4e~ oi~ ~ ~ ~b.. , 2~ ^.~6 e~,
~;,~c o,, Rn.,.`;tit,:..~~~~
~``a8'ó ~^
~`7~K°`4 -544 4. -
~~q..o~^~~ -, d' Y~ bA ?7-e.öXtI.6,,,,." ‘" - a%
~K o. Q B~ w ^`~ 1
~ h .~ac o/C.....~s?.6
~
~°~Q°~`%°~°•,.~ ~.~--~M ~,~` N _-
s o 7.----7.,
,A ,Ira
t
o n~t°~~ :
~~- ^ ~t~x,
c+8{~-.v...aN ,~ ~^~^ ~, :
~-
.LG ..,,C~ ~ _ ~ G , .~ ?? a° "~°~d,° Man°n,. ` ~ ,,.,A . ~~ ~ ~~ ~ 4 ~~w ~ '
^.
~.ir~x4A-ca.ti ...e?_G
^~
~~
~z
~d..x
~
i
_ ~ ~ Qi,' tx~ ~ ~ ` , °`~ ~~~ h oB.a. r~~e,,,~,~ ~-,,~a2a a ~ ..,oe~ , ~~ ~~~~~~ Pr°"I`` °^' o-e ~~ o^^• o h t ~° i ~c. ,d . nc4 'k-/,5„6..52,._,..„.
~ ~ ~
.k...ti-c1..,JL ~•1,~
~ `aLl_t^'Z
ra. c
~ . a .4t 'o KoTO+vi~ haZo
adS,i:X
Mindszenty legitimista tevékenységének, áz illegális szervezkedésben vállalt vezetőszerepének kettős indító rúgója volt.. Egyrészt alapvető népellenes, demokráciaellenes beállítottsága ; a, magyar nép uralmának külföldi beavatkozással való megsemmisítése után újból a Habsburg dinasztiát kívá4ta a nép nyakába ültetni, másrészt féktelen személyi becsvágya és hiúsága, amelyet különösen az a gondolát. táplált, hogy egy bizonytalan időtartamú átmeneti periódusban mint az ország első »zászlósura< ő maga gyakorolná a legfőbb hatalmat és azt akkor, amikor jónak látná, kegyesen átruházná a királyra. Mindszenty József ezzel a működésév mint a magyarországi legitimista mozgalom vezetője elkövette az 1946,. évi VII. törvénycikk 1. §-ában meghatározott bűntettet, mert a, demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalmat vezetett és szervezett.
~
s 1 -Q49 Q:,st a.7Z
SL.-Z.~..,.`r ~á.` .- Sza,.~~
*bt
17. Zakar, Mindszenty titkára vallomása egy része, amely a primőr legitimista tevékenységéről szól.
48 4
49
hercegprímás, aki mellett másodsorban engem tekintettek a mozgalom magyarországi vezetőjének. Ügy a hercegprímás, mint az én politikai állásfoglalásomat minden esetben a legitimizmus eszméje sugalmazta.e ~Q.v ~~
—
i,p~~, ~q
qB,op~~;., ~,,~,t
r. -.v~r~-~~, b: ...
q
~ `i~' 2~vfiPr
~•^~~.¢ ~ ~jc,.-.e o'ry ' $'
~ ~Q~ +`:e ;`°~ ~ ~
~~ ~ xe..h,.eat N 2 ~, Q° /~ q o4e~ oi~ ~ ~ ~b.. , 2~ ^.~6 e~,
~;,~c o,, Rn.,.`;tit,:..~~~~
~``a8'ó ~^
~`7~K°`4 -544 4. -
~~q..o~^~~ -, d' Y~ bA ?7-e.öXtI.6,,,,." ‘" - a%
~K o. Q B~ w ^`~ 1
~ h .~ac o/C.....~s?.6
~
~°~Q°~`%°~°•,.~ ~.~--~M ~,~` N _-
s o 7.----7.,
,A ,Ira
t
o n~t°~~ :
~~- ^ ~t~x,
c+8{~-.v...aN ,~ ~^~^ ~, :
~-
.LG ..,,C~ ~ _ ~ G , .~ ?? a° "~°~d,° Man°n,. ` ~ ,,.,A . ~~ ~ ~~ ~ 4 ~~w ~ '
^.
~.ir~x4A-ca.ti ...e?_G
^~
~~
~z
~d..x
~
i
_ ~ ~ Qi,' tx~ ~ ~ ` , °`~ ~~~ h oB.a. r~~e,,,~,~ ~-,,~a2a a ~ ..,oe~ , ~~ ~~~~~~ Pr°"I`` °^' o-e ~~ o^^• o h t ~° i ~c. ,d . nc4 'k-/,5„6..52,._,..„.
~ ~ ~
.k...ti-c1..,JL ~•1,~
~ `aLl_t^'Z
ra. c
~ . a .4t 'o KoTO+vi~ haZo
adS,i:X
Mindszenty legitimista tevékenységének, áz illegális szervezkedésben vállalt vezetőszerepének kettős indító rúgója volt.. Egyrészt alapvető népellenes, demokráciaellenes beállítottsága ; a, magyar nép uralmának külföldi beavatkozással való megsemmisítése után újból a Habsburg dinasztiát kívá4ta a nép nyakába ültetni, másrészt féktelen személyi becsvágya és hiúsága, amelyet különösen az a gondolát. táplált, hogy egy bizonytalan időtartamú átmeneti periódusban mint az ország első »zászlósura< ő maga gyakorolná a legfőbb hatalmat és azt akkor, amikor jónak látná, kegyesen átruházná a királyra. Mindszenty József ezzel a működésév mint a magyarországi legitimista mozgalom vezetője elkövette az 1946,. évi VII. törvénycikk 1. §-ában meghatározott bűntettet, mert a, demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalmat vezetett és szervezett.
~
s 1 -Q49 Q:,st a.7Z
SL.-Z.~..,.`r ~á.` .- Sza,.~~
*bt
17. Zakar, Mindszenty titkára vallomása egy része, amely a primőr legitimista tevékenységéről szól.
48 4
49
~
HŰTLENSÉG ÉS KÉMKEDÉS »A nyugati hatalmakkal, azoknak itteni képviselőivel való kapcsolatomat az a politikai elgondolás határozta meg, hogy ezeknek az államoknak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok segítségével kívántam a szovjetorosz megszálló haderőnek Magyarországról való kivonulását elérni és utána az amerikaiak segítségével egy rendszerváltozást. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatban álltam a nyugati államok budapesti követségeivel, elsősorban az USA követséggel. Számos alkalommal fordultam hozzájuk különféle beadványokkal, levelekkel, küldöttem nekik jelentéseket a magyarországi helyzetről és sürgettem beavatkozásukat.« — lgy határozta meg maga Mindszenty egész hazaáruló kémtevékenységének alapvető okait. (18. melléklet.) Valóban négy esztendő alatt Mindszenty csak úgy ontotta a különböző beadványokat, leveleket, feliratokat a nyugati hatalmak vezetőihez és képviselőihez, amelyekben azonnali közvetlen beavatkozásukat követelte a magyar belügyekbe. »1945 áprilisában megjelentein az angol és amerikai missziók vezetőjénél, akikkel azután fenntartottam a kapcsolatot. Összeköttetésben voltam Schoenfelddel, Key tábornaggyal, Diettrich kapitánnyal 'és Gascoigne-nyal. Az angol és amerikai missziók vezetőinek adatokat szolgáltattam a magyar belpolitikai életről, gazdasági kérdésekről és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság harmadik tagjának csapatairól.* Az 1945. aug. 27-i magyar-szovjet gazdasági egyezmény szövegének egy-egy példányát eljuttattam az angol és amerikai követséghez.« Mindszenty 1946 május 3-án levelet ír W. MitchelCarse-nak, az angol misszió egyik tagjának és ebben azt kéri„
18. Mindszenty vallomása kémkedéséről.
* Vagyis : a Szovjet Hadsereg.
51
50,
~
HŰTLENSÉG ÉS KÉMKEDÉS »A nyugati hatalmakkal, azoknak itteni képviselőivel való kapcsolatomat az a politikai elgondolás határozta meg, hogy ezeknek az államoknak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok segítségével kívántam a szovjetorosz megszálló haderőnek Magyarországról való kivonulását elérni és utána az amerikaiak segítségével egy rendszerváltozást. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatban álltam a nyugati államok budapesti követségeivel, elsősorban az USA követséggel. Számos alkalommal fordultam hozzájuk különféle beadványokkal, levelekkel, küldöttem nekik jelentéseket a magyarországi helyzetről és sürgettem beavatkozásukat.« — lgy határozta meg maga Mindszenty egész hazaáruló kémtevékenységének alapvető okait. (18. melléklet.) Valóban négy esztendő alatt Mindszenty csak úgy ontotta a különböző beadványokat, leveleket, feliratokat a nyugati hatalmak vezetőihez és képviselőihez, amelyekben azonnali közvetlen beavatkozásukat követelte a magyar belügyekbe. »1945 áprilisában megjelentein az angol és amerikai missziók vezetőjénél, akikkel azután fenntartottam a kapcsolatot. Összeköttetésben voltam Schoenfelddel, Key tábornaggyal, Diettrich kapitánnyal 'és Gascoigne-nyal. Az angol és amerikai missziók vezetőinek adatokat szolgáltattam a magyar belpolitikai életről, gazdasági kérdésekről és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság harmadik tagjának csapatairól.* Az 1945. aug. 27-i magyar-szovjet gazdasági egyezmény szövegének egy-egy példányát eljuttattam az angol és amerikai követséghez.« Mindszenty 1946 május 3-án levelet ír W. MitchelCarse-nak, az angol misszió egyik tagjának és ebben azt kéri„
18. Mindszenty vallomása kémkedéséről.
* Vagyis : a Szovjet Hadsereg.
51
50,
hogy »az oroszok egy év multán térjenek haza és jüjjüft Ide kisszámú angol-amerikai katonasága. Egy 1947-ben Weemshez, az amerikai katonai misszió vezetőjéhez írott levelébe kéri, hogy az kormányánál járjon közbe a magyar választások elhalasztása érdekében. 1946 április 20-án az angol királyhoz és Truman elnökhöz fordult. 1947 augusztus 25-én levélben kéri az angol követet, hogy lépjen közbe a magyar' országi svábkitelepítés megszüntetésére. Sorait a következői követelődző, tolakodó megjegyzéssel zárja : »arra kérem Excellenciádat, hogy ne méltóztassék az orvoslástól azon címen visszavonulni, hogy ez belügy». Állandó sürgető követelődzései végül is arra kényszeri tették Schoenfeldet az USA akkori magyarországi. követét, hogy a következő levelet intézze hozzá : »Tisztelettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedésekre vonatkozik, melyeket a Csehszlovák Kormány hozott a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozóan, valamint s, Ön december 12-én kelt levelét, mely a magyar köztisztviselőket érintő intézkedésekről szól és december 16-án kelt levelét, mely általános érvényű megfigyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarországról a jelenlegi helyzetben. — Az Ön leveleinek másolatai továbbítva lettek a Külügyminisztériunt hoz. Meg kell jegyezni azt, hogy az Ön december 12. és december 16-i levelei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik, az Egyesült Államok kormányának beavatkozását kérték, bizonyos, Eminenciád által nehézményezett, helyzetek megváltoztatása érdekében. Ebben a vonatkozásban bizonyosan ismeri Ön az én kormányomnak régóta gyakorolt más nemzetek belső ügyeibe való be nem avatkozási politikáját. Ez a politika hosszú időszakon át helyesnek bizonyult és sok nehéz helyzetben a legjobb garancia a spontán, életerős és igazi demokratikus fejlődésre. Világos lesz Eminenciád előtt, hogy ez szükségképp elzár ez elől :i követség elől intézkedési lehetőséget, mely intézkedés mint a magyar belső ügyekbe való beavatkozás lenne felfogható, vagy amelyik kívül fekszik a diplomáciai misszió normálig tevékenységein. Szeretném ezt az alkalmat felhasználni, hogy biztosítsam Eminenciádat arról, hogy örömmel fogadom továbbra is az Ön észrevételeit minden olyan ügyben, melyre figyelmemet felhívni szándékozik. Legjobb kívánságaimat tolmácsolva az ünnepekre megújítom kiváló tiszteletem kifejezését.» (19. melléklet.)
t: Oz Snkx,a L44 'neoea° ta ea,Yt.haxie4s4 resesk.At nt ae y etir t.attar or geewtl*sv 14 i1®t+eielit, t* rea4'+?YSrr?'tbdttt h: the ftaAv ` r aartett* the proven for letter or trese4ber 1g antii0 e",E <' ptiy^!S Aarnrlos, !As} go`:r p,.litions. fat-- .• of 4hf+Ykvit«to!t'4tr frRnerv; tenttnri Utt£i8_ttY7 rtt the t32`eeerá 'age, tgtttr'd %',e6F. i;4REr1 {orrdTGiB.#, t áá E}t3í3X ?k ő It /our >'rVsát-• g ti,^,attie ,yttK 19 zni £ra• tt lv rtr.E.1 letters ot lhl,, •eesY on LA1. x An tsat+er lá, 9os+ekl g ~sr•'nitedoge~tatsi~ovax~ ~na+tt} ocr.4 ~s~_oat e 9 t'res ttgx +k which 4';,ur Zii inoa d•plrrt^er e.<..,.: •+1eRxnx 4firten n :.1'.i,atn ~+, it4 tn',e aoet.r,A` r?~r.e theY lnter~ ,t.~~g áA~o ,-g p 1fa °•Rt~r:a-3r.otrrr.3a~e this gslJ.ey has proven ad 'Metre or e4kie* net.ono. tryine e4ttnetlone s +stet through gent 'long tterf:ui of 9! AIO.W ,,lecf+xs, rtgaYUtte enri rouuf.ne dew,or 1t.!et fuurai:mtee ell: he elesr te Tnúa' üelner,v• ti" irFtiC dtsaiu?gesut It rtleb ~» : 1t neoeeterrilY 74reellgve an-.± us $3 t;;is 1.eeattioa ' ,,ror`IP' ho rov:iet;verA JA +. t-Pats!!e•r An tinrt4trtlin$ Q9etSAr Vtti.:th 2í.ao h ',a; rs'y•::.ó Pirnrs41:m;3
telt
zxf ir ~zw a - - s , _
::i-aa' t.ra;j r,s:ktt°? Yvttr g1P,r-uii lite La e lrAvOr • '. f e :s¢kI 0 , .. x7 t<,I:04* the esPr eeA teei e to al V? r.axsa,c
^i
Zoinentte .áeeeisb aerineA 'ponce PL•1`,A
to,tz f 5~ <- , qtr,>;FKr,z. e
19. Schoenfeld USA követ válasza Mindszenty siirgetéseire.
52
53
hogy »az oroszok egy év multán térjenek haza és jüjjüft Ide kisszámú angol-amerikai katonasága. Egy 1947-ben Weemshez, az amerikai katonai misszió vezetőjéhez írott levelébe kéri, hogy az kormányánál járjon közbe a magyar választások elhalasztása érdekében. 1946 április 20-án az angol királyhoz és Truman elnökhöz fordult. 1947 augusztus 25-én levélben kéri az angol követet, hogy lépjen közbe a magyar' országi svábkitelepítés megszüntetésére. Sorait a következői követelődző, tolakodó megjegyzéssel zárja : »arra kérem Excellenciádat, hogy ne méltóztassék az orvoslástól azon címen visszavonulni, hogy ez belügy». Állandó sürgető követelődzései végül is arra kényszeri tették Schoenfeldet az USA akkori magyarországi. követét, hogy a következő levelet intézze hozzá : »Tisztelettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedésekre vonatkozik, melyeket a Csehszlovák Kormány hozott a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozóan, valamint s, Ön december 12-én kelt levelét, mely a magyar köztisztviselőket érintő intézkedésekről szól és december 16-án kelt levelét, mely általános érvényű megfigyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarországról a jelenlegi helyzetben. — Az Ön leveleinek másolatai továbbítva lettek a Külügyminisztériunt hoz. Meg kell jegyezni azt, hogy az Ön december 12. és december 16-i levelei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik, az Egyesült Államok kormányának beavatkozását kérték, bizonyos, Eminenciád által nehézményezett, helyzetek megváltoztatása érdekében. Ebben a vonatkozásban bizonyosan ismeri Ön az én kormányomnak régóta gyakorolt más nemzetek belső ügyeibe való be nem avatkozási politikáját. Ez a politika hosszú időszakon át helyesnek bizonyult és sok nehéz helyzetben a legjobb garancia a spontán, életerős és igazi demokratikus fejlődésre. Világos lesz Eminenciád előtt, hogy ez szükségképp elzár ez elől :i követség elől intézkedési lehetőséget, mely intézkedés mint a magyar belső ügyekbe való beavatkozás lenne felfogható, vagy amelyik kívül fekszik a diplomáciai misszió normálig tevékenységein. Szeretném ezt az alkalmat felhasználni, hogy biztosítsam Eminenciádat arról, hogy örömmel fogadom továbbra is az Ön észrevételeit minden olyan ügyben, melyre figyelmemet felhívni szándékozik. Legjobb kívánságaimat tolmácsolva az ünnepekre megújítom kiváló tiszteletem kifejezését.» (19. melléklet.)
t: Oz Snkx,a L44 'neoea° ta ea,Yt.haxie4s4 resesk.At nt ae y etir t.attar or geewtl*sv 14 i1®t+eielit, t* rea4'+?YSrr?'tbdttt h: the ftaAv ` r aartett* the proven for letter or trese4ber 1g antii0 e",E <' ptiy^!S Aarnrlos, !As} go`:r p,.litions. fat-- .• of 4hf+Ykvit«to!t'4tr frRnerv; tenttnri Utt£i8_ttY7 rtt the t32`eeerá 'age, tgtttr'd %',e6F. i;4REr1 {orrdTGiB.#, t áá E}t3í3X ?k ő It /our >'rVsát-• g ti,^,attie ,yttK 19 zni £ra• tt lv rtr.E.1 letters ot lhl,, •eesY on LA1. x An tsat+er lá, 9os+ekl g ~sr•'nitedoge~tatsi~ovax~ ~na+tt} ocr.4 ~s~_oat e 9 t'res ttgx +k which 4';,ur Zii inoa d•plrrt^er e.<..,.: •+1eRxnx 4firten n :.1'.i,atn ~+, it4 tn',e aoet.r,A` r?~r.e theY lnter~ ,t.~~g áA~o ,-g p 1fa °•Rt~r:a-3r.otrrr.3a~e this gslJ.ey has proven ad 'Metre or e4kie* net.ono. tryine e4ttnetlone s +stet through gent 'long tterf:ui of 9! AIO.W ,,lecf+xs, rtgaYUtte enri rouuf.ne dew,or 1t.!et fuurai:mtee ell: he elesr te Tnúa' üelner,v• ti" irFtiC dtsaiu?gesut It rtleb ~» : 1t neoeeterrilY 74reellgve an-.± us $3 t;;is 1.eeattioa ' ,,ror`IP' ho rov:iet;verA JA +. t-Pats!!e•r An tinrt4trtlin$ Q9etSAr Vtti.:th 2í.ao h ',a; rs'y•::.ó Pirnrs41:m;3
telt
zxf ir ~zw a - - s , _
::i-aa' t.ra;j r,s:ktt°? Yvttr g1P,r-uii lite La e lrAvOr • '. f e :s¢kI 0 , .. x7 t<,I:04* the esPr eeA teei e to al V? r.axsa,c
^i
Zoinentte .áeeeisb aerineA 'ponce PL•1`,A
to,tz f 5~ <- , qtr,>;FKr,z. e
19. Schoenfeld USA követ válasza Mindszenty siirgetéseire.
52
53
In convaytnFr to you'' igirzenoa my bet,t t+'ishe for the holtdny eeRtton, I'ceke ths: oor.00rtuo,ty to ren.s*w the aEUr>a,-toee of my highent aonstderF
..
Ak,
~
4 (
r
=r. F. Arthur rohoenleNt A3.,rtohr. Mtaletr,r ~
Mindszentynek azonban ez a »leintést sem volt elegendő, nem tudott belenyugodni abba, hogy hazaáruló tevékenységében korlátozzák és ezért válaszlevelében súlyos szemrehányásokat tesz Schoenfeldnek, amiért az nem hajlandó követelésének, amely »azonnali sürgős beavatkozást kívánt», eleget tenni. Annyira nem képes beletörődni abba, hogy Schoenfeld a nyilt, közvetlen beavatkozást visszautasította, hogy levele végén szóról szóra ezt írja : »Ha azonban ezt a választ Nagyméltóságod csak kifelé méltóztatik adni, akkor megnyugszom abban.» MINDSZENTY ÉS CHAPIN KÖVET KAPCSOLATA
19. Schoenfeld USA követ váln..zu Mindsienty sürgetéseire.
S.l
Különösen szoros lett Mindszenty kapcsolata az amerika• követséggel, amikor Selden Chapin vette át a budapesti követség vezetését. Chapin már első találkozásukkor adatokat kért Alindszentytől a kommunisták tevékenységéről. A prímás megigérte ezeknek az adatoknak beszerzését és ettől kezdve rendszeresen küldött Chapinnak jelentéseket. Mindszenty és Chapin kapcsolatáról részletesen számol be vallomásában Zakar. (20. melléklet.) 1948 februárjában Mindszenty meghívására Chapin követ Esztergomba érkezett. Erről a találkozásról Mindszenty így számol be : »Félórás beszélgetés során kifejeztem elégedetlenségemet és sürgettem erőteljesebb beavatkozásukat. Chapin többször kért tőlem konkrét adatokat a kommunistákkal és a Magyarországón lévő orosz csapatokkal kapcsolatban. .Általában minden olyan adatot, amely a magyar politikai, gazdasági helyzetről, a demokratikus pártokról tudomásomra jutott. . Utasításba adtam titkáromnak, dr. Zakar Andrásnak, hogy ezeket adja át az érte jövő Koczaknak. Ez időtől kezdve Koczak rendszeresen megjelent Esztergomban és titkárom átadta neki az összegyűjtött adatokat.» »Chapin látogatása után körülbelül egy hónappal vallja Zakar — bejelentés nélkül érkezett Esztergomba az USA követség titkára, Koczak, aszerinti megállapodás alapján; hogy a prímás engem utasított a Koczakkal tartandó kapcsolatra. Körülbelül egy hónapra rá, 1P48 április végén találkoztam Koczakkal, Csertő Sándor érseki titkárral történt előzetes megállapodásunk alapján, a Központi Szemi_ náriumban. Itt átadtam Koczaknak körleveleket, feljegy_
55
In convaytnFr to you'' igirzenoa my bet,t t+'ishe for the holtdny eeRtton, I'ceke ths: oor.00rtuo,ty to ren.s*w the aEUr>a,-toee of my highent aonstderF
..
Ak,
~
4 (
r
=r. F. Arthur rohoenleNt A3.,rtohr. Mtaletr,r ~
Mindszentynek azonban ez a »leintést sem volt elegendő, nem tudott belenyugodni abba, hogy hazaáruló tevékenységében korlátozzák és ezért válaszlevelében súlyos szemrehányásokat tesz Schoenfeldnek, amiért az nem hajlandó követelésének, amely »azonnali sürgős beavatkozást kívánt», eleget tenni. Annyira nem képes beletörődni abba, hogy Schoenfeld a nyilt, közvetlen beavatkozást visszautasította, hogy levele végén szóról szóra ezt írja : »Ha azonban ezt a választ Nagyméltóságod csak kifelé méltóztatik adni, akkor megnyugszom abban.» MINDSZENTY ÉS CHAPIN KÖVET KAPCSOLATA
19. Schoenfeld USA követ váln..zu Mindsienty sürgetéseire.
S.l
Különösen szoros lett Mindszenty kapcsolata az amerika• követséggel, amikor Selden Chapin vette át a budapesti követség vezetését. Chapin már első találkozásukkor adatokat kért Alindszentytől a kommunisták tevékenységéről. A prímás megigérte ezeknek az adatoknak beszerzését és ettől kezdve rendszeresen küldött Chapinnak jelentéseket. Mindszenty és Chapin kapcsolatáról részletesen számol be vallomásában Zakar. (20. melléklet.) 1948 februárjában Mindszenty meghívására Chapin követ Esztergomba érkezett. Erről a találkozásról Mindszenty így számol be : »Félórás beszélgetés során kifejeztem elégedetlenségemet és sürgettem erőteljesebb beavatkozásukat. Chapin többször kért tőlem konkrét adatokat a kommunistákkal és a Magyarországón lévő orosz csapatokkal kapcsolatban. .Általában minden olyan adatot, amely a magyar politikai, gazdasági helyzetről, a demokratikus pártokról tudomásomra jutott. . Utasításba adtam titkáromnak, dr. Zakar Andrásnak, hogy ezeket adja át az érte jövő Koczaknak. Ez időtől kezdve Koczak rendszeresen megjelent Esztergomban és titkárom átadta neki az összegyűjtött adatokat.» »Chapin látogatása után körülbelül egy hónappal vallja Zakar — bejelentés nélkül érkezett Esztergomba az USA követség titkára, Koczak, aszerinti megállapodás alapján; hogy a prímás engem utasított a Koczakkal tartandó kapcsolatra. Körülbelül egy hónapra rá, 1P48 április végén találkoztam Koczakkal, Csertő Sándor érseki titkárral történt előzetes megállapodásunk alapján, a Központi Szemi_ náriumban. Itt átadtam Koczaknak körleveleket, feljegy_
55
r >
~ .,,a ,..:`.. •<s~--~::>-.r' ~=~-x...arr.~.<+`~a. .cit. L~. ~ _x,.
~ ~~Lxa~..•~.úa tt.cai_ ~..
Í9t? ~
Cc_ti~
Jo. G:,.r..7.~
....
...Di%
c .x .rx~.,,.~~,.
,-~.~>n.a~~.~. c±~ '
r. -4~✓+4.,/~....-,.4:...~t.cs..c' ~aa.r......Tn...~-~-4 t,+ú JilA .r.~::r..rrC1„c:,.:x.7' ..•k~ti~. . ,.,..G.r-e. =7tsD'A~,.r,•.:°i~i~~a'l. -,::s..ry..~ r...,....~3..rJ 47+, n.. .91. Ks. /~~
t"."z.~P,
r
!~
.
.,.- rL~ rt. . .
-
~ry ~..1~~ ✓ '
cl.ü •i+,:."t.
~44,041m0,4.at.01:te,.
, ;, fi~r*+'ar• .Rl.~
, st;.
a1rn.
.
. G..^.s
, ♦ r~.::',s-< raid^-i. n'd, .. _ `~
. a,.~.,._,.....~
.,..~,
./*
e
,tk•
4 ~as.:.1:w $
~WB..Ats*~
y~~vaai~.
pt.,f t
91 ~we ~✓a E .~,. ~ ..
eft
r-:~'~tt ,*-,~•~^'~~`+C«e.a•<
., t.t
o
/1/VA.Z..fy ~
i3rr~°•➢ ~'9LRr~ vt`✓a.ü 4. 1e•°.,.•..~~*~~;~.{
a.ha fOst.e.rtZ0?;e1' tt...f-, Y
.;.
,Ott
~„, as:..~. "
.".~..~ ~!y. ~.iA./}W.~"(. x"7»y -) ~~JJ ~-~•rR°4.o. / . r .,~r,".+'r~Qr„'~9 . ff ♦ ~,~ ° 4.6004 .rFn ~ (
i~.i.,~~4.,cj tt.‘r>
)7t-', _t< f• G
A.......a. ..7. . A,~
r
... _ .
.M :.~ ~p `» ~i,4 '~t ~ k~ :rv. c>'-~ ~ >- t
b.
31r"Ek„f ..
7 _.. ,, yy~. / tl~ti __ ~~~~ ~~Y,}}. . 1C . ,~A,.>~Y4. 1~ K1 ~F,T~ ~:'r„^C.S ,y °~ f Y`(.: ~ ~w~.-..Q * .<.....» .. +. . ~ , ~+r.Y.a'Lct^-G!u•:.y>..~- <::
~ r'•` ~ ~.°.z..k: Qw...tir~++ ~'^~ olL -r
tik~
a~r
n^.. ~,.!~~` ~-«> ,...
z-> .
~ ~~~ ' ~~~. , ` T (~ /e—a,
.
fa) KY,i„.1..~?.rr`~. •
r;.
20. Y,r11, ,+i'
5 ('
itkrír vallomása tUit+dszt ‚I/y
és
Chapin
kape.,ulaUíról.
20. Zakar titkrár vallomása Mindszenty és Chapin kapcsolatáról.
. 57
r >
~ .,,a ,..:`.. •<s~--~::>-.r' ~=~-x...arr.~.<+`~a. .cit. L~. ~ _x,.
~ ~~Lxa~..•~.úa tt.cai_ ~..
Í9t? ~
Cc_ti~
Jo. G:,.r..7.~
....
...Di%
c .x .rx~.,,.~~,.
,-~.~>n.a~~.~. c±~ '
r. -4~✓+4.,/~....-,.4:...~t.cs..c' ~aa.r......Tn...~-~-4 t,+ú JilA .r.~::r..rrC1„c:,.:x.7' ..•k~ti~. . ,.,..G.r-e. =7tsD'A~,.r,•.:°i~i~~a'l. -,::s..ry..~ r...,....~3..rJ 47+, n.. .91. Ks. /~~
t"."z.~P,
r
!~
.
.,.- rL~ rt. . .
-
~ry ~..1~~ ✓ '
cl.ü •i+,:."t.
~44,041m0,4.at.01:te,.
, ;, fi~r*+'ar• .Rl.~
, st;.
a1rn.
.
. G..^.s
, ♦ r~.::',s-< raid^-i. n'd, .. _ `~
. a,.~.,._,.....~
.,..~,
./*
e
,tk•
4 ~as.:.1:w $
~WB..Ats*~
y~~vaai~.
pt.,f t
91 ~we ~✓a E .~,. ~ ..
eft
r-:~'~tt ,*-,~•~^'~~`+C«e.a•<
., t.t
o
/1/VA.Z..fy ~
i3rr~°•➢ ~'9LRr~ vt`✓a.ü 4. 1e•°.,.•..~~*~~;~.{
a.ha fOst.e.rtZ0?;e1' tt...f-, Y
.;.
,Ott
~„, as:..~. "
.".~..~ ~!y. ~.iA./}W.~"(. x"7»y -) ~~JJ ~-~•rR°4.o. / . r .,~r,".+'r~Qr„'~9 . ff ♦ ~,~ ° 4.6004 .rFn ~ (
i~.i.,~~4.,cj tt.‘r>
)7t-', _t< f• G
A.......a. ..7. . A,~
r
... _ .
.M :.~ ~p `» ~i,4 '~t ~ k~ :rv. c>'-~ ~ >- t
b.
31r"Ek„f ..
7 _.. ,, yy~. / tl~ti __ ~~~~ ~~Y,}}. . 1C . ,~A,.>~Y4. 1~ K1 ~F,T~ ~:'r„^C.S ,y °~ f Y`(.: ~ ~w~.-..Q * .<.....» .. +. . ~ , ~+r.Y.a'Lct^-G!u•:.y>..~- <::
~ r'•` ~ ~.°.z..k: Qw...tir~++ ~'^~ olL -r
tik~
a~r
n^.. ~,.!~~` ~-«> ,...
z-> .
~ ~~~ ' ~~~. , ` T (~ /e—a,
.
fa) KY,i„.1..~?.rr`~. •
r;.
20. Y,r11, ,+i'
5 ('
itkrír vallomása tUit+dszt ‚I/y
és
Chapin
kape.,ulaUíról.
20. Zakar titkrár vallomása Mindszenty és Chapin kapcsolatáról.
. 57
zéseket, valamint a prímásnak egy összefoglalóját politikai kétlésekről. Azzal váltunk el, hogy egy idő után újra fogunk találkozni és akkor az addig számára összegyüjtött híranyagot újra át fogom neki adni. A legközelebbi találkozás időpontjában nem egyeztünk meg. Esztergomba visszatérve egy-két nap mulya beszámolt am a hercegprímásnak Koczakkal lefolyt beszélgetésemről és ismertettem a vele folytatott tárgyalás anyagát. Ezt követően Koczak május végén jött ismét Esztergomba és jelezte, hogy Rómába megy, nincs-e valami, amiben segíthet. Én átadtam neki körleveleket, régebbi tájékoztatót, azután megkértem, hegy Péterffy Gedeon részére leveleket adjon át. Péterffynek . írt egyik levelében a prímás referált Tardininek a magyar politikai helyzetről. Tudomásom van arról, hogy Csertő Sándor. érseki helynökségi titkár szintén összekötő szerepet játszott a hercegprímás és az amerikai, angol és svájci követségek között, mégpedig úgy, hogy túlnyomórészt a hercegprímás úr megbízásából a pesti követségekre leveleket juttatott el. A lebonyolítási út általában ez volt : Esztergomból papi futár vitte a helynökségre, ahonnan Csertő vagy személyesen vagy megbízható futár útján juttatta el az illetékes követségre.« Mindszenty azonban nemcsak az ország belügyeire vonatkozó politikai és gazdasági információkat juttatott el rendszeresen egyes külföldi, elsősorban az amerikai követségre, hanem az itt állomásozó szovjet csápatok ellen is rendszeresen kémkedett. Igy például sajátkezű feljegyzése szerint megszerezte és átadta az angol és amerikai missziók vezetőinek a magyarországi szovjet Csapatok költségelőirányzatát az 1946-47-es évre. Az Esztergom-Komárom vármegyében állomásozó szovjet katonai egységek hadtápköltségeit is az amerikaiak tudomására hozta. . Mindszenty legitimista tevékenysége újra fellobbant, amikor értesült a Tito klikk árulásáról. »A jugoszláviai események kipattanása után több ellenzéki képviselQ volt nálam audiencián és azt fejtegették, hogy Magyarországon is döntő változásnak kell bekövetkeznie a politikai életben. Emiatt szükségesnek tartottam, hogy találkozzam Chapin követtel és megbeszéljem a politikai. helyzetet. Utasítást adtam titkáromon keresztül Csertő Sándornak, aki előkészítette a találkozást, amely Chapin hűvösvölgyi villájában történt meg. A találkozón resztvettek Chapin követ tol58 •
mácsaként Mr. Rewey sajtóattasé, titkárom és az amerikai külügyminisztérium középeurópai referense Mr. Brown, aki akkor jött Jugoszláviából.« . Mindszenty beszámol Chapinnal folytatott utolsó találkozásáról is : »Utoljára 1948 nov. közepén találkoztam Chapin követtel, akit titkáromon keresztül meghívtam Esztergomba. Chapin Koczakkal együtt érkezett és háromnegyed órás megbeszélést folytattunk. Diplomatikus fogalmazásban kifejezte, hogy amennyiben szándékomban állna elhagyni az országot, segítségemre lennének.« Igy fest, Mindszenty és Zakar vallomásai alapján a magyar katolikus egyház legmagasabb méltóságából rendszeresen űzött kémkedés. És mi szolgált az egész tevékenység alapjául, mi alkotta a kémhálózatot? Ime : »Az általam engedélyezett és titkáromon keresztül az amerikaiaknak folyamatosan átadott politikai, gazdasági és ipari adatokat — vallja Mindszenty — a papságon keresztül szereztettem be az ország területéről.« Mindszenty tehát esztergomi érseki rangját arra használta fel, hogy az ország papságát, a katolikus szervezeteket kémkedésének szolgálatába állítsa. MIHALOVICS ZSIGMOND KÉMKÖZPONTJA. Ebben legbuzgóbb segítőtársa Mihalovics Zsigmond prelátus, az Actio Catholica igazgatója volt. Mihalovics Zsigmondnak 1946 május 25-től, 1948 március 16-ig Mindszentyhez .intézett részletes politikai es gazdasági jelentései az esztergomi érseki palota pincéjében tartott házkutatás során a rendőrhatóságok kezébe jutottak. A levelekből világosan kitűnik, Mindszenty tudott arról, hogy Mihalovics ugyanezeket a jelentéseket a külföldi hírszerzőknek is eljuttatta. 1946 július 14-i jelentésében pl. ezt frja Mihalovics : »Várasdyné gr. Zichy Henriette lakásán házi hangversenyt rendeztünk a svájci, dán missziók részére. Elbeszélgettünk velük és úgy láttuk, hogy egészen reakciós gondolkodásúak. Azt hiszem, igen becses és bizalmas információkat tudtunk nekik adni, nemcsak a segélyezésekre, hanem egyéb dolgokra is.« 1947 március 27-én ezeket frja : »Felkeresett Carl Bratved gárdakapitány Koppenhágából, de a dán vöröskereszt részéről és annak egyenruhájában. Másfél óráig volt nálam és információkat adtam neki. Kérte ugyanis, hogy •
59
zéseket, valamint a prímásnak egy összefoglalóját politikai kétlésekről. Azzal váltunk el, hogy egy idő után újra fogunk találkozni és akkor az addig számára összegyüjtött híranyagot újra át fogom neki adni. A legközelebbi találkozás időpontjában nem egyeztünk meg. Esztergomba visszatérve egy-két nap mulya beszámolt am a hercegprímásnak Koczakkal lefolyt beszélgetésemről és ismertettem a vele folytatott tárgyalás anyagát. Ezt követően Koczak május végén jött ismét Esztergomba és jelezte, hogy Rómába megy, nincs-e valami, amiben segíthet. Én átadtam neki körleveleket, régebbi tájékoztatót, azután megkértem, hegy Péterffy Gedeon részére leveleket adjon át. Péterffynek . írt egyik levelében a prímás referált Tardininek a magyar politikai helyzetről. Tudomásom van arról, hogy Csertő Sándor. érseki helynökségi titkár szintén összekötő szerepet játszott a hercegprímás és az amerikai, angol és svájci követségek között, mégpedig úgy, hogy túlnyomórészt a hercegprímás úr megbízásából a pesti követségekre leveleket juttatott el. A lebonyolítási út általában ez volt : Esztergomból papi futár vitte a helynökségre, ahonnan Csertő vagy személyesen vagy megbízható futár útján juttatta el az illetékes követségre.« Mindszenty azonban nemcsak az ország belügyeire vonatkozó politikai és gazdasági információkat juttatott el rendszeresen egyes külföldi, elsősorban az amerikai követségre, hanem az itt állomásozó szovjet csápatok ellen is rendszeresen kémkedett. Igy például sajátkezű feljegyzése szerint megszerezte és átadta az angol és amerikai missziók vezetőinek a magyarországi szovjet Csapatok költségelőirányzatát az 1946-47-es évre. Az Esztergom-Komárom vármegyében állomásozó szovjet katonai egységek hadtápköltségeit is az amerikaiak tudomására hozta. . Mindszenty legitimista tevékenysége újra fellobbant, amikor értesült a Tito klikk árulásáról. »A jugoszláviai események kipattanása után több ellenzéki képviselQ volt nálam audiencián és azt fejtegették, hogy Magyarországon is döntő változásnak kell bekövetkeznie a politikai életben. Emiatt szükségesnek tartottam, hogy találkozzam Chapin követtel és megbeszéljem a politikai. helyzetet. Utasítást adtam titkáromon keresztül Csertő Sándornak, aki előkészítette a találkozást, amely Chapin hűvösvölgyi villájában történt meg. A találkozón resztvettek Chapin követ tol58 •
mácsaként Mr. Rewey sajtóattasé, titkárom és az amerikai külügyminisztérium középeurópai referense Mr. Brown, aki akkor jött Jugoszláviából.« . Mindszenty beszámol Chapinnal folytatott utolsó találkozásáról is : »Utoljára 1948 nov. közepén találkoztam Chapin követtel, akit titkáromon keresztül meghívtam Esztergomba. Chapin Koczakkal együtt érkezett és háromnegyed órás megbeszélést folytattunk. Diplomatikus fogalmazásban kifejezte, hogy amennyiben szándékomban állna elhagyni az országot, segítségemre lennének.« Igy fest, Mindszenty és Zakar vallomásai alapján a magyar katolikus egyház legmagasabb méltóságából rendszeresen űzött kémkedés. És mi szolgált az egész tevékenység alapjául, mi alkotta a kémhálózatot? Ime : »Az általam engedélyezett és titkáromon keresztül az amerikaiaknak folyamatosan átadott politikai, gazdasági és ipari adatokat — vallja Mindszenty — a papságon keresztül szereztettem be az ország területéről.« Mindszenty tehát esztergomi érseki rangját arra használta fel, hogy az ország papságát, a katolikus szervezeteket kémkedésének szolgálatába állítsa. MIHALOVICS ZSIGMOND KÉMKÖZPONTJA. Ebben legbuzgóbb segítőtársa Mihalovics Zsigmond prelátus, az Actio Catholica igazgatója volt. Mihalovics Zsigmondnak 1946 május 25-től, 1948 március 16-ig Mindszentyhez .intézett részletes politikai es gazdasági jelentései az esztergomi érseki palota pincéjében tartott házkutatás során a rendőrhatóságok kezébe jutottak. A levelekből világosan kitűnik, Mindszenty tudott arról, hogy Mihalovics ugyanezeket a jelentéseket a külföldi hírszerzőknek is eljuttatta. 1946 július 14-i jelentésében pl. ezt frja Mihalovics : »Várasdyné gr. Zichy Henriette lakásán házi hangversenyt rendeztünk a svájci, dán missziók részére. Elbeszélgettünk velük és úgy láttuk, hogy egészen reakciós gondolkodásúak. Azt hiszem, igen becses és bizalmas információkat tudtunk nekik adni, nemcsak a segélyezésekre, hanem egyéb dolgokra is.« 1947 március 27-én ezeket frja : »Felkeresett Carl Bratved gárdakapitány Koppenhágából, de a dán vöröskereszt részéről és annak egyenruhájában. Másfél óráig volt nálam és információkat adtam neki. Kérte ugyanis, hogy •
59
•
egészen őszintén beszéljek vele. Ma pedig fel fog keresni egy francia, az információs államtitkárság részéről a külföldi rélációk oldaláról. A pontokat már ideadta. Azt mondotta, majd ő maga eljön és maga végzi el a feljegyzéseket. Mr. Brumst is gyakran fent van nálunk, most Magyar Kurirral beszélt át alaposan mindent.<' 1947 március 21-én így szól a jelentés egy része : »Mr. H. Stassen részére gyorsan összeállítottam információs anyagot a katolikus sérelmekről. Sajnos, gyorsan kellett dolgozni, ezért bizonyos hiányok vannak benne. De az egész anyagot egy 24 óra alatt készítettük el, fordították le és meg is kapta Mr.-ünk. S amint hallom, nemcsak érdeklődéssel olvasta át, hanem igen köszönte is a benne foglaltakat. ' Mihalovícs július első napjaiban az Actio Catholicában folytatott államellenes tevékenység leleplezésekor Mindszenty beleegyezésével megszökött Magyarországról, de titkos úton továbbra is rendszeres érintkezést tartott fenn Mindszentyvel, Nagy Miklóssal, az Actio Catholica titkárával. Mindszentynek a szökése után Rómából írt 9 oldalas levelében (részletei 21. melléklet) pontosan beszámol szökése körülményeiről, valamint arról, hogyan fogadták az amerikai titkos szolgálat megbízottai : »Salzburgban — frja többek között — július 12-én érkeztem. Mindjárt felk( restcm a C1Cirodáját. Mivel álnéven voltam itt is, a CIC* meghagyta, hogy ne nyilatkozzak és ne mutogassam magam.<' Az amerikaiak segítségével augusztus 2-án Mihalovics Rómába érkezett. Itt azonnal összeköttetésbe lépett a Horthy-reakció különböző képviselőivel, Hlatky Endrével, Br. Apor Gáborral, vitéz Magyary Gyulával és utána levelében a következőket frja Mindszentynek : »Nagyon foglalkoztat a külföld informálásának kérdése. Valósággal gyűjteni kellene, ami otthon végbe megy. A külföldnek meg kell mutatnunk, hogy a gonosz taktikája nálunk más, mint amit a külföld elképzel. Milyen jó lenne most összegyüjteni a magyar nép hősiességét bizonyító adatokat. Ehhez majd egy kis irodát kellene létesíteni, ahol az anyagot feldolgoznák és szétküldenék. De ehhez azután pénz is szükséges fordítóra, portóra stb. De legfőképpen az volna szükséges, hogy otthon rendszeresen gyüjtsék az anyagot. S ami a legnagyobb probléma : ezen anyagnak rendszeres külföldre juttatása. E fontos * CIC = Counter Intelligence Corps (az amerikai titkos szolgálat.)
60
•
egészen őszintén beszéljek vele. Ma pedig fel fog keresni egy francia, az információs államtitkárság részéről a külföldi rélációk oldaláról. A pontokat már ideadta. Azt mondotta, majd ő maga eljön és maga végzi el a feljegyzéseket. Mr. Brumst is gyakran fent van nálunk, most Magyar Kurirral beszélt át alaposan mindent.<' 1947 március 21-én így szól a jelentés egy része : »Mr. H. Stassen részére gyorsan összeállítottam információs anyagot a katolikus sérelmekről. Sajnos, gyorsan kellett dolgozni, ezért bizonyos hiányok vannak benne. De az egész anyagot egy 24 óra alatt készítettük el, fordították le és meg is kapta Mr.-ünk. S amint hallom, nemcsak érdeklődéssel olvasta át, hanem igen köszönte is a benne foglaltakat. ' Mihalovícs július első napjaiban az Actio Catholicában folytatott államellenes tevékenység leleplezésekor Mindszenty beleegyezésével megszökött Magyarországról, de titkos úton továbbra is rendszeres érintkezést tartott fenn Mindszentyvel, Nagy Miklóssal, az Actio Catholica titkárával. Mindszentynek a szökése után Rómából írt 9 oldalas levelében (részletei 21. melléklet) pontosan beszámol szökése körülményeiről, valamint arról, hogyan fogadták az amerikai titkos szolgálat megbízottai : »Salzburgban — frja többek között — július 12-én érkeztem. Mindjárt felk( restcm a C1Cirodáját. Mivel álnéven voltam itt is, a CIC* meghagyta, hogy ne nyilatkozzak és ne mutogassam magam.<' Az amerikaiak segítségével augusztus 2-án Mihalovics Rómába érkezett. Itt azonnal összeköttetésbe lépett a Horthy-reakció különböző képviselőivel, Hlatky Endrével, Br. Apor Gáborral, vitéz Magyary Gyulával és utána levelében a következőket frja Mindszentynek : »Nagyon foglalkoztat a külföld informálásának kérdése. Valósággal gyűjteni kellene, ami otthon végbe megy. A külföldnek meg kell mutatnunk, hogy a gonosz taktikája nálunk más, mint amit a külföld elképzel. Milyen jó lenne most összegyüjteni a magyar nép hősiességét bizonyító adatokat. Ehhez majd egy kis irodát kellene létesíteni, ahol az anyagot feldolgoznák és szétküldenék. De ehhez azután pénz is szükséges fordítóra, portóra stb. De legfőképpen az volna szükséges, hogy otthon rendszeresen gyüjtsék az anyagot. S ami a legnagyobb probléma : ezen anyagnak rendszeres külföldre juttatása. E fontos * CIC = Counter Intelligence Corps (az amerikai titkos szolgálat.)
60
, v
O
ea'
64, °""" 0 0Ó
~
.`~
O ~~~ .. ~~ -s
.
u
C+.
C'ZT ei
y
m ]m ~ y * u 172` y Ms a' ~ ^ 5 cti n1 5 '-, O 0 ~ ~~
xC~
rn
~
5 a ,,c1 Ó ~ ~m'C ~~ P -T ~y~ ~/l,1 - t... ~51 ~. N ~ ~ c ő •~ go ,+ c,' ~ c c 5 P -. ` O n 'P q c+r ~tD ~" y ' ~b ~,..~ S' ~~~p~p~ M D` C- ~ A. O, N m ~ °. ■ ~ ~ ~ ~ ~:Ó ~~ V ` m N tr á~• ., 0-,. ~~~c~ or, ¢,~ °'~ . ó~ N ~c% ` ~ V . I P D c•t'C ~ O: y p; p~ ~ C+ ~ ~. C. ~ cC ~r 2~
ó
~~ ~.~ .m
oo
sc g
Etmknenciás Urant Kegyen:1es pasztoroml Meghatódva eezdem el irásat rzeu levélnek, melyről tudom., hogy biztosan eljut Eminemaiadhoz.Nme könnye annak a lelkiállapota, aki az élet ut kösepenek tul aernalea futott ki a nagyvilagba s nem tudja, hogy teszik majd örök pihezwre. kiég mindig úgy érzem bagamat;'r l fel sem ébredt a valóságra.k:ég sem kínzott meg, hogy hontalan vagyok s börtöntöltelék. Nappalaim nem okoznak meg kínlódásokat, csak Almaimban térnek vissza - Eminenciád és jO embereire, kedves balyeim, - de oly élénken, mintha a szobásban lettek vol na. Hosszu ideig töprengek igy az éjszakákban s érzem magamoa a meleg t;kintetehet. Rálát adok külömben a Gondviselésnek, fizikumon semmi bajt sem okoz _. minden raangea.ég, fejfájás, vagy más hasonló gátló körülmény nélkül vittem át a menekiilés és bujkálás napjait. A romai forró, siroccos levegöt, az olajos ételeket is megszoktam mar. Ugy látszik, sokan imádkoznak értem, hogy a legese mélyebb bajom sincsen. Engedelmet kerek majd a hibás irásért, de csak magam kopogtatom a sorokat, biscnnyara sok hibát fogok majd ejteni. Utközbdsm 2 ízben tettem jelentést Eminenciádnak s amikor augsztus 2-án ,?orrába érkeztem, azonnal küldhette-:, pár sort Fapásztoromhoz. Vajjon meg méltostatctt-e kapni e soraimat? Q Biztonság '.elvéért röviden összefoglalom eddigi utamat. Julius 11-ig tartózkodtam a Páz:aáneumban, azonban az I. emeleti szo bát nem hagytam el s meg a portás sem tudta, hogy az épületben tartózkodom. Átment a Pázmán-:umcn Bánás püspök úr is, de ő sem tudta, hogy ott vagyok. Az elüljáról attól tartottak, hogy utánam küldenek és Bécsben fognak, el. E veromban ugyanis minden bizonytalan. levélcenzura van, a telefont figyelik s a.kk:,_r is tilntek el az atcaról emberek, amikor ott voltam. Még a Nuntiaturá ra seam entem, el, marosak azért sem, mert az orosz zonában fekszik és töszom sz édja a GEP E U. Az idöt jegyzetek készítésére és angol tanulásra forditcttam. Father Flynn azonnal jött es hozott ruhát, valamint penzt, is. Hama rosan azt jelentette, hogy az Amerikai Követsdg nem tud nekem segíteni. Pestem sen tudtak. A Father erre elment Münchenbe s onnát telefonált MSeR.Swanstrom nak, Tál-e azzal jött vissza, hogy várnak Amerikában, de egy hónapba betelik, tn.°.y, mehetek, ellenben Romába azonnal indulhatok. Ez utóbbet választottam. Akkor elvitt az amerikai titkos rendörségre s ott azonnal adtak nekem Sigmond h!ichler névre e-,y 4 nyelvu személyazonossági bi;onyitványt, hogy azzal menjek béc_;.i fcembberuk es a salzburgi vezető le 5,°laburgba, Qda után ;n Jo majd egy vol meecsinalják utamat Romába. Igy utaztam el Julius 11-en éj?élkor. A Enns e'o'i;;cín kdnnyer átjöttem, az orosz csak belepillantott hamis igazolvényomöa ezzel a vasfüggönyön kívülre érkeztem - az ameriacal. zonába. Bécsben nagy orosz ellenességet tapasztaltam. Valamint Burgenlandban is. Lelkendezve szoktam olvasni a Wiener Tageszeitunk remek számait. Bátran, okosan ea rne. írni az oroszok jelenlétében. P..o_ta a lap vezetö helyen Eminen clad -ai_atsozatat, a-ei.ert a gyalazatos Magyar Nemzet ugy neki tánadt Eminen oláh .►. á_la a var:s_aa vo_taa, a szocialisták nagy plakátot ragasztottak ki -- -n's'aa. ellen a T to ugy aezdetekor. Gruber belügyminiszter bátor es el a :eszédelt nagy órö.^nel olvasgattan. Sz élelmezés is javult - a Mara-ha: ae:a: icávetkeztében. A Pázeineumban elég vékony élelmezest latta.*„ zeg e: :s a W.Z.S. jósá01)01. Az elüljárók remek remek emberek, ugy Leaole.arela: s akinek szelleme nekem a lehetö legnagyobb élvezetet jelentette. na-t a_a s$irit'uális cár, akinek okos és a lélek mélyére erő aatode --- ----:.e.» es léltem. A k1 apa ooknak két izben isnertettaa a n :::%:t - • • ..: U f 'Salzburgba tet.3t _ -s az sasa.:zz _- -- - kilépve felisr ei~Cek s később la . oá-s. a:, = -:t - s: •-Itt értesültei, hogy elzes: a . ---' ss a .;=-_ _- -- --_ ki ellenem a bel.:.&.$ Iys_:er. ireats:at a becsi emberek azon •s - _ egy :._- a _ . ---r bar rs _ - • -s _ 3 : - - varjat. ~ liétfó volt, amikor bementem hoz— :;1, a„;:ra'l- =-c: .: éa' - er ?_•a., is, de hamarosan visszament Bécsbe, me rt hamarosan Honba indulhatok. Szombaton valóban beszéltem ttr.vreeanel ia, a salzburgi vezetővel s ugy lát 'dottel, valamint - :akd ' a ∎` , nem tet5 nap 5iulva indulhatok. El is indult az ilgyem, tit a leg tée kem em, hogy jugoszláv vonalra akartak átvinni. Az 5 nap elmulott szett szagban ne k sót mar Julius 25 lett s még semmi sem tortÁnt. Rohracher hercegérsek úr palotájában helyeztek el. Az érsek 21. Mihalovics Zsigmond 31utdszentyhez Rómából írt jelentésének egyik részlete.
60-61—I.
1
•
~
8, nem ery3edélaez nekem olyan miiködést, amal miatt neki valahol aA.a.rlhlya t~á isadhat,►a. Ha pála{su1 k'~érleihetetlenil :.al~apek - ncndjuk .eu emiéa :.revbal?, vagy a helyaetet t.k.aae bemutató cikkben a hasa kommnnl.emus elle:.y e est mi.Eit az «rebare t2 zaal akkor Mcrkoa bozszat 311hat pl. az a1ta1, 4 hogy Iengyclorms&;ban is lealli tjs a ü.E ,S niikcCba~., mint náluuk. mdtkes hogJ Ha a'
l'ork moat is aLon +illásponton van., hogy nem kall publikálni a ma gyarorszag± e1jara::Y, :J:ssova a kaol,ysyt még jobban elesér~ esedjék. .QQ ks~ i~ csst ké~t~;.~•n+1 azért, hogy na kössersek e szorosan aaanJ.e k1.~sa . 2i.~taz~1?ra ne i~ tarecszeak hflEzaju.k , adjanak :~efi,err.a~s2an ;el'e: aiiködési r.za~ b. ~S.ságot, Ka.x !s, ataaal;,ozva vagyok. zL~°rik egez n.ag). világlap, több milliós l,séldAnyüan, jelervtkaaad, r.alaam s :sajlaa:?Á 3 cikkeaet leho;:xi, ;3 dolgozgatom inlakaineja watt aa.;r€tnéz s :mctvga:a vett katolikus D:ösB.;azt; alé bocsájta:d De nan dolgaahatcm, eero~r re ,~kaddt y ossar Ar a ricaba való kiza sa teleaet éa no ~asa n ^ii ap~ a és k?.omB.áas, P. r=s;ae., dr=eaaselben áa avet> b•ssélge'.,:aatrek. Alázatosan álrom e t•arv?taes - aaPnn3f.ben a►ccz~,Wesik Qriaer.ci.ár. Dw.:ak sat o Föpásatcr+sa: hathatós tamcgatását. a/ an volna-e z3k, ha as;; kereLetnéa, he6ay rr.aetóstaasb3t egy lave: ley intézni BDillaann 1ardinalis esrhos s felbiva as 8 ragas figre:rn:{'t reám ar14 mAlt•flsta,tnék javasolni, hogy no h4lyoss•nek el as p .i,.í~.C. valar°:.~lyik r4~'T ~ >;ran.rs ~tsselag függetlenül maradva, ho a~ag •7?~ viaelh•seera mis da 7.~r~? a ~e1.e115seég~•°s gondoskodjanak valahogyan x~~..~ti„ áa tl,saagassák ja,lae:;.:eeas. Ugy arson, vas::uttlaity horusa io•-c3agyobb vess9deLne ellari kaa+i. hogy a levél kbnnyaa elagnti kérdasanet Rey Torocu. 747 • -a- an •c..--r,. ör ye, snys.a aeatbeaa;asé. a$3vesea mél.oac:z xsáoiós tevék levelet , hogy soon inf ® tik latmA és ast is, hagy én tartsak a ke;smemhi .; i.sgg-sn2d4h :latéa.3r,®d.éseat foga.rzl:aaytani, hogy as ádatgyajt8 silrrabbes 4.5-1. °~f 2.fp,~~-iig wczr$1 és hogy oss.:i.°. a :xies aa;sg v;in41 mar ai is nagy ;~,jbtessea. ~,.seaoias Crtia~_ar tülbaben~k adat fut ba, a seta*, ha iallg, ha est LA t aie;_Y.ap:~ritaia.Ls is nagy dolog vc iart. 747 tram, ry ier....1:ak bogy's= a.. i rx. bat:~ a ssa~~. ..fay sas : sst: s:7,1 ~ ~~~ e14-11 *ac-t:s., rat.+e rat as tgsr•. rr s L.r..7.1 ~~1 ~~
. _ 1.j. fs- !1 .
`i .2
_
_71
.*i _ r l!sw'ba eaII és ssociails ~t+eí~ o+1 11 pp le _ - estaei, oalQ a vaticaai leakéese>r felett is .~...1 bgys d ék afegbissi, aki is kellene hosallasaaa. Sst as intézkedést azonban a Vatican tudcaására S ast is kérni, ai, Illetve a Vatican hossájárulását •h.es kieszközölni. 8s•ntség•s Atya adja log hogy a wssenda l•lbmk • asgmentéséh•s a magasabb téaagatá . mE~ a ~aF
s
Z' co.
a.
í';7y , 79 ,
a legmélyebb tisztelettel'
elnyulott a levelem. Eainenciao Urunk elnezeoét koren. ason hö reményben, hogy az Altalap aegjelöltl biztos vonalon már nem sokára megnyerhetem Esinenciáa Urunk válescat és kapok becses anyago t, maradok Em.inenclad szent biborgt inát a mesazesbgböl is megirdv:át lélekkel csókolva
- Nag:on
9. . e tervek fontosságát és megadják a mozgási szabadságot és mellette s letett ségekeL, akkor félévenkint vissza lehetne 'Bernem Eurdpába. ti Az anyagi segitség terén D r Ivaan tudna segiteni. A telkípaátcrkodeor..l pedig 6amalasabaa Vatícani Mláozfi0 lelkészei; a poll tikarnem en elinálnnKt, hanem 6os1.o Pgv.th, de vele tuc',n.` értekezni. Mindezeket Ezfiácác ks Unlak döntöo3 ,a1A bocaajtom, Mindenben ugy cselek sterc, ahogy áemszebái méltóztatik. :>e..m ire go:., vá.gsód oee, ha near lesz mag lehet tocégea, azivesen vAlialok egy kis plóbános, tieztet valahol a világon. ö• A k rulmények vittek ezen javaslatok ae:at@toléhoz. F.'.aaam is aixosan latom 2 hogy érdekes szeaelyiség lettem, mindenütt 1aneclk neveraot, - gondoltan, hogy ki kellenPhasznelni ezt a adottságot. Ezen levelemet az angol hivatalos uton tudom küldeni. Egy hét lefor gasa útan visszatér e 1c irir u s kész iibozai ai aaygot, amit kaphatok. Ez Znk.ar o titkar ur elkészitsne szamenra, api csak rendelkezésre áll, ugv azt kérelmezem a, hogy e levelem vétele ut&n_5 napra a küldszény; adja __- át Nagy Miklósnak, do a jól lezárt ezárt'itrkrá nem ir an f@I dieviiti L21457-Pq; í~ ta -" Olyan targyalaafm folynak at angcloik..a1, hogyi ránds2ztusitani lehet ezt a szolgalatot, Enne k részleteit azonban aég ne ntudoa közölai, talap mn;,d `•g. 2-3 het mulya. Mindenesetre olyan vonalcr járok mar, hogy a fontos tudnivaló .~ kat aiadkét legfontosabb helycin kézbe tudom juttatni. N (~ A magam részére alázatosan ké.elmezaek egy celebretet és egy gyontatas R. facuT~áct. . kost veszem fel ujból a kapcsolatot a megszakadt Caritas vonalon és • 1O rem e szerzetet, hogy továbbra is segitség a magyar ka.tholikusokat. arra ra a Gondolom, hogy intézetek és személyek cirere meg mmn ig lehet külföldi segélyt irányítani. Séret is. k segélye mellett azonban arra ararom kérni e szerveket, hogy A hazaia nyujtsanak segítséget az EurSpaban sze_szort cetagyarság nagsegitésére is. •
munka megvalósítására nagy lehetőséget látok. Most kezdem építgetni szálaimat a nagy külföldi sajtóirodák felé. Azt is látom, hogy ahol beszélek a magyar állapotokról, nagy figyelemre találok. Most már van lehetőség, hogy hazulról jövő híreket és szempontokat kitünőein tudjuk értékesíteni. Talán éppen ez utóbbi gondolatok érlelték meg bennem, hogy ne maradjak Európában, hanem menjek ki Amerikába. Ott szabadabban dolgozhatom, mint ezen szegény földrészünkön. S talán ott személyes utánjárással anyagi eszközöket tudnék felhajtani. A leszegényedett Európában szó sem lehet arról, hogy ilyen, bármilyen hasznos műveletet anyagilag támogatni tudnák. Éppen azért fogadtam el, hogy It NCWC* kivigyen Amerikába. Úgy vagyok értesülve, hogy maga Washington foglalkozik iigyemmel és az ősszel kimehetek. Ott azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az Amerikai AC-nál használnak fel. Éppen ezért nyugodtan vagyok most Rómában. Minthegy személyi ügyeim megoldást nyer, előkészülhetek, bogy mit is tegyek még hátralévő életemben. Rávetem magamat a kommunizmus elleni küzdelemre és felhasználom azt az érdeklődést, melyet személyem keltett menekülésem révén. Az azonban nem volna jó, hogy ha az NCWC korlátozná, működési szabadságomat, vagyis, ha beleszólna, hogy mit szabad írnom, vagy mbndancm, ha egyszer hozzájuk tartozom. El tudom ugyanis képzelni, hegy az NCWC nem engedélyez nekem olyan működést, amely miatt neki valahol akadálya támadhatna. Ha pl. kérlelhetetlenül fellépek — mondjuk egy. emlékiratban — vagy a helyzetet élesen bemutató cikkben a hazai kommunizmus ellen s ezt mint az NCWC embere teszem, akkor Moszkva bosszút állhat pl. azáltal, hogy Lengyelországban is leállítja a WRS működését, mint nálunk. Érdekes, hogy New York most is azon az állásponton van, hcgy nem kell publikálni a magyarországi eljárást, nehogy a helyzet még jobban elmérgesedjék. Nem volna-e sok, ha azt kérelmezném, hogy méltóztassék egy levelet intézni Spellman kardinális úrhoz s felhívni az ő magas figyelmét reám, azt méltóztatnék javasolni, bogy ne helyezzenek el a NCWC valamelyik osztályán, hanem látszólag függetlenül maradva, hogy magam viselhessem * NCWC. = National Catholic Wellfare Conference.
mindenért a felelősséget gondoskodjanak valahogyan rólam és támogassák javaslataimat — korunk legnagyobb veszedelme elleni küzdelemben. Úgy érzem, hogy e levél könnyen eldönti kérdésemet New Yorkban. Ha lehetséges, kegyeskedjék számomra is adni egy olyan tárgyú levelet, hogy ezen információs tevékenység megteremtését szívesen méltóztatik látni és azt is, hogy én tartsam a kezemben. Kegyeskedjék intézkedéseket foganatosítani, hegy otthon az adatgyüjtő tevékenység azonnal meginduljon és hogy hozzám a friss anyag minél sűrűbben kijöhessen. Eminenciás Urúnkhoz különben is sok adat fut be, már az is nagy dolog, ha ezt az anyagot megkaphatnám. Az is nagy dolcg volna nekem, ha megkaphatnám a szempontokat, hogyan járjak el, mire feküdjek rá. Úgy érzem, hcgy most már olyan körülmények között vagyok, hogy érdemesen tudom ezt az ügyet, amit igen fontosnak tartok, szolgálni. Méltóztassék megengedni, hogy állandó jellegű információs iroda felállításához a kezdő lépéseket megtehessem s erre a célra Amerikában anyagi segítséget próbáljak szerezni. . Ezen levelemet az angol hivatalos úton tudom küldeni. Egy hét leforgása után visszatér e kurir s kész elhozni az anyagot, amit kaphatok. Ha Zakar titkár úr elkészítené számomra, ami csak rendelkezésre áll, úgy azt kérelmezem, . hogy e levelem vétele után öt napra a küldeményt adja át Nagy Miklósnak, de a jól lezárt borítékra re írjon fel semmit sem. . Olyan tárgyalásaim folynak az angolokkal, hogy talán rendszeresíteni lehet ezt a szolgálatot. Ennek részleteit azonban nem tudom közölni; talán majd 2-3 hét mulya. Mindenesetre olyán vonalon járok már, hogy a fontos tudnivalókat mindkét legfontosabb helyen kézbe tudom juttatni.« Salzburgból már július 17-én írt Jitihalovics Nagy Miklósnak, az Actio Catholica titkárának : »Az európai egységet szolgáló iroda tervét ma az Eminenciás Úr elé terjesztettem, ismert etve előtte a gondolatot úgy, ahogy azt Te felvetetted, kértem hozzájárulását. Javasoltam, hogy az irodát Brukellesben állítsuk fel. Az én vezetésem alatt működnék még akkor is, ha kimennék Amerikába. Az iroda titkárja dr. Dér, Iván lenne. Van Roy bíborossal jó viszonyban van, benne támaszpontot találhatunk.
63
munka megvalósítására nagy lehetőséget látok. Most kezdem építgetni szálaimat a nagy külföldi sajtóirodák felé. Azt is látom, hogy ahol beszélek a magyar állapotokról, nagy figyelemre találok. Most már van lehetőség, hogy hazulról jövő híreket és szempontokat kitünőein tudjuk értékesíteni. Talán éppen ez utóbbi gondolatok érlelték meg bennem, hogy ne maradjak Európában, hanem menjek ki Amerikába. Ott szabadabban dolgozhatom, mint ezen szegény földrészünkön. S talán ott személyes utánjárással anyagi eszközöket tudnék felhajtani. A leszegényedett Európában szó sem lehet arról, hogy ilyen, bármilyen hasznos műveletet anyagilag támogatni tudnák. Éppen azért fogadtam el, hogy It NCWC* kivigyen Amerikába. Úgy vagyok értesülve, hogy maga Washington foglalkozik iigyemmel és az ősszel kimehetek. Ott azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az Amerikai AC-nál használnak fel. Éppen ezért nyugodtan vagyok most Rómában. Minthegy személyi ügyeim megoldást nyer, előkészülhetek, bogy mit is tegyek még hátralévő életemben. Rávetem magamat a kommunizmus elleni küzdelemre és felhasználom azt az érdeklődést, melyet személyem keltett menekülésem révén. Az azonban nem volna jó, hogy ha az NCWC korlátozná, működési szabadságomat, vagyis, ha beleszólna, hogy mit szabad írnom, vagy mbndancm, ha egyszer hozzájuk tartozom. El tudom ugyanis képzelni, hegy az NCWC nem engedélyez nekem olyan működést, amely miatt neki valahol akadálya támadhatna. Ha pl. kérlelhetetlenül fellépek — mondjuk egy. emlékiratban — vagy a helyzetet élesen bemutató cikkben a hazai kommunizmus ellen s ezt mint az NCWC embere teszem, akkor Moszkva bosszút állhat pl. azáltal, hogy Lengyelországban is leállítja a WRS működését, mint nálunk. Érdekes, hogy New York most is azon az állásponton van, hcgy nem kell publikálni a magyarországi eljárást, nehogy a helyzet még jobban elmérgesedjék. Nem volna-e sok, ha azt kérelmezném, hogy méltóztassék egy levelet intézni Spellman kardinális úrhoz s felhívni az ő magas figyelmét reám, azt méltóztatnék javasolni, bogy ne helyezzenek el a NCWC valamelyik osztályán, hanem látszólag függetlenül maradva, hogy magam viselhessem * NCWC. = National Catholic Wellfare Conference.
mindenért a felelősséget gondoskodjanak valahogyan rólam és támogassák javaslataimat — korunk legnagyobb veszedelme elleni küzdelemben. Úgy érzem, hogy e levél könnyen eldönti kérdésemet New Yorkban. Ha lehetséges, kegyeskedjék számomra is adni egy olyan tárgyú levelet, hogy ezen információs tevékenység megteremtését szívesen méltóztatik látni és azt is, hogy én tartsam a kezemben. Kegyeskedjék intézkedéseket foganatosítani, hegy otthon az adatgyüjtő tevékenység azonnal meginduljon és hogy hozzám a friss anyag minél sűrűbben kijöhessen. Eminenciás Urúnkhoz különben is sok adat fut be, már az is nagy dolog, ha ezt az anyagot megkaphatnám. Az is nagy dolcg volna nekem, ha megkaphatnám a szempontokat, hogyan járjak el, mire feküdjek rá. Úgy érzem, hcgy most már olyan körülmények között vagyok, hogy érdemesen tudom ezt az ügyet, amit igen fontosnak tartok, szolgálni. Méltóztassék megengedni, hogy állandó jellegű információs iroda felállításához a kezdő lépéseket megtehessem s erre a célra Amerikában anyagi segítséget próbáljak szerezni. . Ezen levelemet az angol hivatalos úton tudom küldeni. Egy hét leforgása után visszatér e kurir s kész elhozni az anyagot, amit kaphatok. Ha Zakar titkár úr elkészítené számomra, ami csak rendelkezésre áll, úgy azt kérelmezem, . hogy e levelem vétele után öt napra a küldeményt adja át Nagy Miklósnak, de a jól lezárt borítékra re írjon fel semmit sem. . Olyan tárgyalásaim folynak az angolokkal, hogy talán rendszeresíteni lehet ezt a szolgálatot. Ennek részleteit azonban nem tudom közölni; talán majd 2-3 hét mulya. Mindenesetre olyán vonalon járok már, hogy a fontos tudnivalókat mindkét legfontosabb helyen kézbe tudom juttatni.« Salzburgból már július 17-én írt Jitihalovics Nagy Miklósnak, az Actio Catholica titkárának : »Az európai egységet szolgáló iroda tervét ma az Eminenciás Úr elé terjesztettem, ismert etve előtte a gondolatot úgy, ahogy azt Te felvetetted, kértem hozzájárulását. Javasoltam, hogy az irodát Brukellesben állítsuk fel. Az én vezetésem alatt működnék még akkor is, ha kimennék Amerikába. Az iroda titkárja dr. Dér, Iván lenne. Van Roy bíborossal jó viszonyban van, benne támaszpontot találhatunk.
63
v
Í,
Boldog lennék, ha közölnéd velem további gondolataidat, s most már anyag kellene és pedig komoly anyag. Végy magad mellé segítőket. Ha honorárium kell, abból az 5000-ből vedd, amit Jankótól kell megkapnod.« Szeptember 3-án így kezdi Nagy Miklóshoz írott levelét : »Kedves Miklós ! Aki e levelet most átnyujtja, az a brit hatalom hivatalos, de bizalmas embere. 0 általa lehet hozzám eljuttatni minden szükséges anyagot. Kérlek a nagy ügy érdekében vállald. Végy magad mellé munkatársakat, akiknek nem kell tudni semmiféle részletet sem, csak dolgozzák fel, illetve hozzák meg a használható anyagot. Ha ez költségbe kerül nem baj, meg tudom oldani ezt is. Csak értesíterről. Aki viszi e soraimat, ad olyan eszközt, ami még műhiba esetén is kiküszöböli a bajt. Lacitól te szerezd be a használható anyagot, olyanokat, amit eddig is adott nekem.« Augusztus 29-én így szólnak az utasításai : »E levelet valahonnét megkaptad, ne keresd, hogy honnét, mily úton. Jól figyeld me;, a levelem átvétele után egy hétre megjelenik valaki nalad és így szól : »Nem találkoztunk mi már a háború előtt ?« — Te így válaszolsz : »Nem, a háború előtt.« Erre átveszi Tőled, amit elkészítettél, de egy szót sem mond többet. De Te se szólj hozzá semmit sem. E pár szó után átveszi Tőled a levélcsomagot és elmegy. Ne számolj egy héttel, hanem inkább csak 5 nappal. Addigra szerezd be 1. Laci feldolgozásait. Nagyon kellene : a politikai helyzet, a gazdasági helyzet. Iskola helyzet. 2. Minden más anyag, amit fel tudok használni. Rendszeresen készülj erre s amit most 5 nap alatt Össze tudsz nekem gyűjteni, azt már most küldd. 3. Kellene összegyűjteni mint a mártíraktákat, mindent. Értesz? Elhelyezném a legszélesebb körben, már meg tudom csinálni és ezzel szolgálnám igazán az európai kereszténység egységét. De anyag, anyag, anyag kell ! 4. Minden, minden kell, ami harcra jellemző ! Adatok ! Mi megy a papság ellen? Részletek ! 5. Banditól is hoznak esetleg Hozzád anyagot. Azt tedd be az általad készített anyaggal egy borítékba, de semmit se írjál rá, illetve csak ennyit : San Francesco. 6. Végy magad mellé gyűjtőket és feldolgozókat. Nem kell tudniok, hogy miért. Ha költséged lesz, azt fedezni fogom. Lacinak s hasonlóknak kell adni munkájukért. A legnagyobb titoktartás szükséges. «
64
A levélben szereplők : Laci = Tóth László, a Nemzeti Ujság volt főszerkesztője, Bandi = Zakar András, Jankó = Várady János. A Tóth Lászlónak szeptember 3-án írt levelében többek közt azt mondja : »Kell olyan anyag, mint Omit szoktál nekem készíteni. Rád bízom, hogy legfeljebb Miklóssal beszélj róla. Senki másnak. S neki add át ! Ó honorál is ! De egy másik ügy is van, amit ezzel ne keverj össze. Aki e levelem átadja, az a brit hatalom hivatalos, de bizalmas embere. Információ kell mindenről. Nemcsak a politikai életről, hanem a gazdasági és szellemi-kulturális életről. Nem hosszú elmélkedés kell, hanem adat. Minél konkrétabb, annál jobb. Vállalod? Az ember, aki levelemet átadja, a témát nem tudja, erről ne beszélj semmit sem, csak a technikába vezetne be. Van olyan eszköz, mely kizár minden bajt, még műhiba esetére is. Ebbe vezetne be, szóval az eljuttatás mikéntjébe. Add azonban elő neki, avagy ha nem akarod, nekem írd meg igényeidet. Ha anyagod jó és használható, amit kérsz, meglesz. Tehát két dologról van szó : amit részemre Miklósnak adsz át s amiért én honorállak. S egy másik, mely ugyancsak nagy jelentőségű — megérted, hogy részleteket nem frok — amiket nekem mondani szoktál. Ezt is nekem küldd ugyan, de ennek honorálását az a szerv biztosítja s annyit, amennyit kívánsz, ha részére jó anyagot küldesz. « A Zakar Andrásnak szóló levél (22. melléklet) így hangzik : »Kedves Bandi ! Egészen biztos vonalon juttatom el 0*-hoz és hozzád soraimat. E levelem vétele után 5 napra kérlek, adjál nekem választ és benne küldjél el minden anyagot, amit jól felhasználhatok. Légy jó, mindent tegyél egy borítékba és csak annyit írjál reá : San Francesco. Aztán juttasd el Nagy M.-hoz. Nemsokára ismét írok és közlöm, hogy most már rendelkezésre áll a további érintkezéshez is egy biztos út s közlöm majd a részleteket. Ami anyagot csak tudsz most küldeni, megkérlek, tedd meg. Már kiépítettem értékes vonalakat és szálakat, hiszem hogy értékesen és hasznosan tudok dolgozni. Mihállyal sűrűn találkozom, neki azonban nincs olyan * öeminenciájá-hoz. 5
65
v
Í,
Boldog lennék, ha közölnéd velem további gondolataidat, s most már anyag kellene és pedig komoly anyag. Végy magad mellé segítőket. Ha honorárium kell, abból az 5000-ből vedd, amit Jankótól kell megkapnod.« Szeptember 3-án így kezdi Nagy Miklóshoz írott levelét : »Kedves Miklós ! Aki e levelet most átnyujtja, az a brit hatalom hivatalos, de bizalmas embere. 0 általa lehet hozzám eljuttatni minden szükséges anyagot. Kérlek a nagy ügy érdekében vállald. Végy magad mellé munkatársakat, akiknek nem kell tudni semmiféle részletet sem, csak dolgozzák fel, illetve hozzák meg a használható anyagot. Ha ez költségbe kerül nem baj, meg tudom oldani ezt is. Csak értesíterről. Aki viszi e soraimat, ad olyan eszközt, ami még műhiba esetén is kiküszöböli a bajt. Lacitól te szerezd be a használható anyagot, olyanokat, amit eddig is adott nekem.« Augusztus 29-én így szólnak az utasításai : »E levelet valahonnét megkaptad, ne keresd, hogy honnét, mily úton. Jól figyeld me;, a levelem átvétele után egy hétre megjelenik valaki nalad és így szól : »Nem találkoztunk mi már a háború előtt ?« — Te így válaszolsz : »Nem, a háború előtt.« Erre átveszi Tőled, amit elkészítettél, de egy szót sem mond többet. De Te se szólj hozzá semmit sem. E pár szó után átveszi Tőled a levélcsomagot és elmegy. Ne számolj egy héttel, hanem inkább csak 5 nappal. Addigra szerezd be 1. Laci feldolgozásait. Nagyon kellene : a politikai helyzet, a gazdasági helyzet. Iskola helyzet. 2. Minden más anyag, amit fel tudok használni. Rendszeresen készülj erre s amit most 5 nap alatt Össze tudsz nekem gyűjteni, azt már most küldd. 3. Kellene összegyűjteni mint a mártíraktákat, mindent. Értesz? Elhelyezném a legszélesebb körben, már meg tudom csinálni és ezzel szolgálnám igazán az európai kereszténység egységét. De anyag, anyag, anyag kell ! 4. Minden, minden kell, ami harcra jellemző ! Adatok ! Mi megy a papság ellen? Részletek ! 5. Banditól is hoznak esetleg Hozzád anyagot. Azt tedd be az általad készített anyaggal egy borítékba, de semmit se írjál rá, illetve csak ennyit : San Francesco. 6. Végy magad mellé gyűjtőket és feldolgozókat. Nem kell tudniok, hogy miért. Ha költséged lesz, azt fedezni fogom. Lacinak s hasonlóknak kell adni munkájukért. A legnagyobb titoktartás szükséges. «
64
A levélben szereplők : Laci = Tóth László, a Nemzeti Ujság volt főszerkesztője, Bandi = Zakar András, Jankó = Várady János. A Tóth Lászlónak szeptember 3-án írt levelében többek közt azt mondja : »Kell olyan anyag, mint Omit szoktál nekem készíteni. Rád bízom, hogy legfeljebb Miklóssal beszélj róla. Senki másnak. S neki add át ! Ó honorál is ! De egy másik ügy is van, amit ezzel ne keverj össze. Aki e levelem átadja, az a brit hatalom hivatalos, de bizalmas embere. Információ kell mindenről. Nemcsak a politikai életről, hanem a gazdasági és szellemi-kulturális életről. Nem hosszú elmélkedés kell, hanem adat. Minél konkrétabb, annál jobb. Vállalod? Az ember, aki levelemet átadja, a témát nem tudja, erről ne beszélj semmit sem, csak a technikába vezetne be. Van olyan eszköz, mely kizár minden bajt, még műhiba esetére is. Ebbe vezetne be, szóval az eljuttatás mikéntjébe. Add azonban elő neki, avagy ha nem akarod, nekem írd meg igényeidet. Ha anyagod jó és használható, amit kérsz, meglesz. Tehát két dologról van szó : amit részemre Miklósnak adsz át s amiért én honorállak. S egy másik, mely ugyancsak nagy jelentőségű — megérted, hogy részleteket nem frok — amiket nekem mondani szoktál. Ezt is nekem küldd ugyan, de ennek honorálását az a szerv biztosítja s annyit, amennyit kívánsz, ha részére jó anyagot küldesz. « A Zakar Andrásnak szóló levél (22. melléklet) így hangzik : »Kedves Bandi ! Egészen biztos vonalon juttatom el 0*-hoz és hozzád soraimat. E levelem vétele után 5 napra kérlek, adjál nekem választ és benne küldjél el minden anyagot, amit jól felhasználhatok. Légy jó, mindent tegyél egy borítékba és csak annyit írjál reá : San Francesco. Aztán juttasd el Nagy M.-hoz. Nemsokára ismét írok és közlöm, hogy most már rendelkezésre áll a további érintkezéshez is egy biztos út s közlöm majd a részleteket. Ami anyagot csak tudsz most küldeni, megkérlek, tedd meg. Már kiépítettem értékes vonalakat és szálakat, hiszem hogy értékesen és hasznosan tudok dolgozni. Mihállyal sűrűn találkozom, neki azonban nincs olyan * öeminenciájá-hoz. 5
65
• 4 • E 3 •
Imádságodat kérve maradok testvéri szeretettel: Sigismundus. « Mihalovics illegális levelezése dr. Ispánky Béla kollégiumi prefektuson keresztül zajlott le, aki az angol kémszolgálat beszervezett ügynöke volt. Ispánky így mondja el. vallomásában közvetítő szerepének lényegét : »1948 szeptember 15-én felkeresett lakásomon Madame. Pomrelot, 45-50 év körüli, magasnak mondható, szemüveges, egyszerűen öltözött nő — aki átnyujtotta Tóth K . János volt külügyminisztériumi ref erens sajátkezével írt levelét. A levélben Tóth arra kért, hogy a nálam jelentkező személynek »lelki problémáiban« legyek segítségére. Sze ptember 26-án Madame Pomrelot megint felkeresett és egy levélcsomagot borítékjától megfosztva átadott nekem. Arra, kért, hogy a leveleket olvassam el. A leveleket Mihalovics írta és arra szólítja fel a címzetteket, hogy rajta keresztül egy nagyhatalom számára Magyarországról információkat,_ híreket továbbítsanak. A leveleket részletesen átnéztem, megállapítottam, hegy Nagy Miklós levelén kívül a következőknek volt levél a csomagban : Mindszenty József hercegprímásnak, amely az összes levelek közt a legterjedelmesebb volt, Tóth László főszerkesztőnek. A Mindszenty prímásnak szóló levélben egyéb mellékletek között dr. Zakar András prímási titkárnak is volt levele. Mihalovicsnak Mindszentyhez írt levelét, amelyben Zakar András levele is benne volt, borítékjából
66
lir
.6l
'
4 0 ~ d •,-1 14 ti y s • • "~ d '
0 wN .1-,~ ~ T X d~ a ; V ~ L ~X 6i o!) m r'1 ~ d m~ ~ 0
~
x
a
ó4 ó~
E
A 16
m
r~l
D
7,:.2
2
L ~
r, ! >~
~ Y N ~ C) H v y ~ ~ ~O 6 A d 51 ,. 5 ~3a .C, ~~ ~ 1 x óI
db~
A ~~ N
"
~ ~yíNái
4 1~ b H " 4 ~~~ ~4 ~ O N 6 ~ ~ ~ N MO U 0 N ~ dY O
v N
H
..
-'
>" v ~ t44)i ~ ~° > ~~ m 4) t d " g t ~ A 1 8 ő d ..~4 ~ ~ . E ~~ 6) d *Al I ~ ~ • ~ g . :$ ~ i~~1 g .-1Q
6 ~útt ro~~ .SG al ~b ~ °I y .-4 ~ al X~ ~ ~ ~~ .~ ~4.2 31 g u,1 dV . d ~ xÁ N~ ~ g 4d r ~ ~~A .,o ~ 1 ~~ .d l CqO ~ 1 0 .g • :á " °~ 2 N ~í ~: .> g i .; lit ..4 ~ ó
,
l
N
I -"Ili IV
OW
+
C,
,
in
c1 2M d; 0 ~y 3V g ~ °~ rab .04 0 ~ 4 .a ~ (ti p °~ 4
~~
~~
Eedves Bandii
vonala, amit használni lehetne. Nem volt könnyű tájékozódni, itt a külvilágban, de nekem most már megvan ez is. Nem volt könnyű eddigi utam, de most már a Gondviselés megadta az egyensúlyt és a bizakodást. Minden valószínűség szerint október vége felé Amerikába megyek. Kérd meg Őeminenciáját, hogy átfuthasd a néki írt soraimat. Sokszor vagyok otthon lélekben és Rád nagy szeretettel gondolok. Segítségedet kérem, hogy anyagot és becses szempontokat kaphassak a Te réveden. Életem boldog pillanatában írom e sorokat, mert ma voltam magánkihallgatáson a Szentséges Atyánál és még. magamon érzem Atyai tekintetének melegét.
~ k~~ ő 2 ~~~ ~~ ~~~~ z~ ~~~m; ) A ~~ ti ~~ ta~N O ~ .-I KI
t rel
N.O
~
i
X
~ ~ ~N d00 H
3
C
~ 1;3
1
~ '1A
~
m ,-•
22. Mihalovics Zsigmond protonotárius kanonok, az A. C. volt országos igazgatójának Zakarhoz irt levele.
5*
• 4 • E 3 •
Imádságodat kérve maradok testvéri szeretettel: Sigismundus. « Mihalovics illegális levelezése dr. Ispánky Béla kollégiumi prefektuson keresztül zajlott le, aki az angol kémszolgálat beszervezett ügynöke volt. Ispánky így mondja el. vallomásában közvetítő szerepének lényegét : »1948 szeptember 15-én felkeresett lakásomon Madame. Pomrelot, 45-50 év körüli, magasnak mondható, szemüveges, egyszerűen öltözött nő — aki átnyujtotta Tóth K . János volt külügyminisztériumi ref erens sajátkezével írt levelét. A levélben Tóth arra kért, hogy a nálam jelentkező személynek »lelki problémáiban« legyek segítségére. Sze ptember 26-án Madame Pomrelot megint felkeresett és egy levélcsomagot borítékjától megfosztva átadott nekem. Arra, kért, hogy a leveleket olvassam el. A leveleket Mihalovics írta és arra szólítja fel a címzetteket, hogy rajta keresztül egy nagyhatalom számára Magyarországról információkat,_ híreket továbbítsanak. A leveleket részletesen átnéztem, megállapítottam, hegy Nagy Miklós levelén kívül a következőknek volt levél a csomagban : Mindszenty József hercegprímásnak, amely az összes levelek közt a legterjedelmesebb volt, Tóth László főszerkesztőnek. A Mindszenty prímásnak szóló levélben egyéb mellékletek között dr. Zakar András prímási titkárnak is volt levele. Mihalovicsnak Mindszentyhez írt levelét, amelyben Zakar András levele is benne volt, borítékjából
66
lir
.6l
'
4 0 ~ d •,-1 14 ti y s • • "~ d '
0 wN .1-,~ ~ T X d~ a ; V ~ L ~X 6i o!) m r'1 ~ d m~ ~ 0
~
x
a
ó4 ó~
E
A 16
m
r~l
D
7,:.2
2
L ~
r, ! >~
~ Y N ~ C) H v y ~ ~ ~O 6 A d 51 ,. 5 ~3a .C, ~~ ~ 1 x óI
db~
A ~~ N
"
~ ~yíNái
4 1~ b H " 4 ~~~ ~4 ~ O N 6 ~ ~ ~ N MO U 0 N ~ dY O
v N
H
..
-'
>" v ~ t44)i ~ ~° > ~~ m 4) t d " g t ~ A 1 8 ő d ..~4 ~ ~ . E ~~ 6) d *Al I ~ ~ • ~ g . :$ ~ i~~1 g .-1Q
6 ~útt ro~~ .SG al ~b ~ °I y .-4 ~ al X~ ~ ~ ~~ .~ ~4.2 31 g u,1 dV . d ~ xÁ N~ ~ g 4d r ~ ~~A .,o ~ 1 ~~ .d l CqO ~ 1 0 .g • :á " °~ 2 N ~í ~: .> g i .; lit ..4 ~ ó
,
l
N
I -"Ili IV
OW
+
C,
,
in
c1 2M d; 0 ~y 3V g ~ °~ rab .04 0 ~ 4 .a ~ (ti p °~ 4
~~
~~
Eedves Bandii
vonala, amit használni lehetne. Nem volt könnyű tájékozódni, itt a külvilágban, de nekem most már megvan ez is. Nem volt könnyű eddigi utam, de most már a Gondviselés megadta az egyensúlyt és a bizakodást. Minden valószínűség szerint október vége felé Amerikába megyek. Kérd meg Őeminenciáját, hogy átfuthasd a néki írt soraimat. Sokszor vagyok otthon lélekben és Rád nagy szeretettel gondolok. Segítségedet kérem, hogy anyagot és becses szempontokat kaphassak a Te réveden. Életem boldog pillanatában írom e sorokat, mert ma voltam magánkihallgatáson a Szentséges Atyánál és még. magamon érzem Atyai tekintetének melegét.
~ k~~ ő 2 ~~~ ~~ ~~~~ z~ ~~~m; ) A ~~ ti ~~ ta~N O ~ .-I KI
t rel
N.O
~
i
X
~ ~ ~N d00 H
3
C
~ 1;3
1
~ '1A
~
m ,-•
22. Mihalovics Zsigmond protonotárius kanonok, az A. C. volt országos igazgatójának Zakarhoz irt levele.
5*
kivéve, egy másik borítékba betéve, egy általam küldött kísérőlevéllel továbbítottam. Néhány nap mulya Tóth Lászlót felkerestem a Szent István-körút és a Pozsonyi-út sarkán lévő lakásán. Beszélgetésünk avval kezdődött, hogy Tóth kijelentette, »őszintén fél attól, amit Zsiga levelében kért«. Hangsúlyozta, hogy addig, amíg Mihalovics itthon volt, rendszeresen készített és adott át neki »helyzetjelentést« hetenként egy alkalommal s havonta pedig az egész hónap anyagát összefoglalóban továbbította. Ezért a munkájáért , Mihalovicstól havonta 5-600 forintot kapott. A fenti beszélgetés folyamán Tóth kijelentette, hogy ha továbbra is kap ilyen irányú munkájáért fizetést akkor, hajlandó Mihalovics kérésének eleget tenni. Én kijelentettem neki, hogy az általa kért összeg rendelkezésére fog állni, amennyiben a híranyagot hetenként egyszer-kétszer egy oldalnyi terjedelemben elkészíti. Ellenszolgáltatás fejében azonnal kért tőlem 500 forintot, tekintettel arra, hogy nálam 500 forint nem volt, c$ak 300 forintot tudtam neki átadni. Kilátásba helyezvén az összeg kiegészítését 5Q0 forintra, a legközelebbi találkozásunkkor. Megállapodtunk abban, hogy október 5-én kedden találkozunk ismét a Ferenciek terén, erre az alkalomra ő már híranyagot is hoz. Ez a találkozás október 5-én a Ferenciek terén délelőtt 11 órakor történt. A Ferenciek tere 8. szám alatti ház kapuja alatt Tóth átnyujtotta nekem az általa összeállított egy félív híranyagot, egy félív színes másolópapíron. Az anyagot én nagyjából átfutottam a kijelentettem neki; ho'gy ilyen formában megfelelőnek tartom. lspáiiky Béla maga is szerzett be információkat és ezeket, valamint Tóth László közléseit hét alkalommal írta meg levélben a megadott olaszországi címekre. Ismertettük a Mindszenty—Mihalovics-féle kémszervezet szövevényes működésének néhány legfontosabb részletét. Még egy kérdésre szeretnénk ezzel kapcsolatban rámutatni a. kémhálózat működésének anyagi alapjaira : Ispánky ugyan elismeri, hogy 1948 szeptemberében Madame Pornrelottól 200 dollárt kapott erre a célra. De ez lényegében csak az ő saját és Tóth László tevékenységét fedezte részben. Sokkal nagyobb összegeket szánt erre a célra maga Mindszenty, aki elismeri vallomásában : »Nagyobb összegű dollárt kaptam Mr. Fox budapesti tartózkodása alkalmával tőle, majd
68
Flynn atya ittartózkodása alkalmával az utóbbitól. Egyikük 12.000, másikuk 20.000 dollárt hozott emlékezetem szerint. Mindkét összeget ahogy kaptam, mindjárt átadtam a jelenlévő Mihalovics Zsigmondnak.« Flynn atya neve egyébként Mihalovics Mindszentynek Rómából írt levelében is szerepel. Flynn — aki a C.T.C. ügynöke és Magyarországon az amerikai segélyszervezetben működött, de ez a „jótékonysági" szerep csak álarcul szolgált igazi tevékenységének, a kémkedés leplezésére — vette gondjaiba Bécsben a Magyarországról kiszökött Mihalovicsot. Fox is az amerikai segélyszervezet magyarországi képviselője volt, akinek Mihalovics, Zakar vallomása szerint állandó információkat adott át a magyar gazdasági és politikai viszonyokról. A Fox és Flynn által adományozott pénzből Mihalovics Mindszenty közvetítésével és beleegyezésével titkos alapot teremtett a hírszerzés finanszírozására. Szökésekor a pénzt Várady Jánosnak adta át. Ezért figyelmezteti illegálisan írt levelében Nagy Miklóst, hogy »Jankónál van pénz.« A titkos alap őrzője, Várady János jezsuita szerzetes ezt vallja : »1948 június hó közepetáján felkeresett Mihalovics lakásomon és átadott 260.000 forintot abból a célból, hogy ezt őrizzem meg. Mihalovics azt mondotta : „Számítok azzal, hogy házkutatást fognak tartani és mivel ez illegális pénz, félek attól, hogy megtalálják, ezért átadom megőrzésre." Egy pár napra rá újból felkeresett lakásomon és közölte velem, hogy meg kell szöknie, mert a rendőrség házkutatást tartott az Actio Catholicá-ban és fél attól, hogy a rendőrség őt is letartóztatja a történt dolgok miatt. Kijelentette még, hogy a rendőrség nagyon sok kompromittáló adat birtokába jutott és ezért jobb, hogyha ő megszökik. Mihalovics ekkor közölte velem, hogy a nálam lévő összegből Nagy Miklós fog állandóan elvinni, és amikor szüksége van pénzre és kér, akkor minden további nélkül adjam át a kért összeget. Mihalovics távozása után Nagy Miklós többször felkeresett abból a célból, hogy a nálam lévő illegális pénzalapból kisebb-nagyobb összegeket felvegyen. Ez az összeg összesen 106.000 forintot tett ki. Tudomásom volt arról, hogy Mihalovics a nekem átadott idegen valutát és forintot külföldről kapta, hogy azt hírszerzési célokra használja fel.*
kivéve, egy másik borítékba betéve, egy általam küldött kísérőlevéllel továbbítottam. Néhány nap mulya Tóth Lászlót felkerestem a Szent István-körút és a Pozsonyi-út sarkán lévő lakásán. Beszélgetésünk avval kezdődött, hogy Tóth kijelentette, »őszintén fél attól, amit Zsiga levelében kért«. Hangsúlyozta, hogy addig, amíg Mihalovics itthon volt, rendszeresen készített és adott át neki »helyzetjelentést« hetenként egy alkalommal s havonta pedig az egész hónap anyagát összefoglalóban továbbította. Ezért a munkájáért , Mihalovicstól havonta 5-600 forintot kapott. A fenti beszélgetés folyamán Tóth kijelentette, hogy ha továbbra is kap ilyen irányú munkájáért fizetést akkor, hajlandó Mihalovics kérésének eleget tenni. Én kijelentettem neki, hogy az általa kért összeg rendelkezésére fog állni, amennyiben a híranyagot hetenként egyszer-kétszer egy oldalnyi terjedelemben elkészíti. Ellenszolgáltatás fejében azonnal kért tőlem 500 forintot, tekintettel arra, hogy nálam 500 forint nem volt, c$ak 300 forintot tudtam neki átadni. Kilátásba helyezvén az összeg kiegészítését 5Q0 forintra, a legközelebbi találkozásunkkor. Megállapodtunk abban, hogy október 5-én kedden találkozunk ismét a Ferenciek terén, erre az alkalomra ő már híranyagot is hoz. Ez a találkozás október 5-én a Ferenciek terén délelőtt 11 órakor történt. A Ferenciek tere 8. szám alatti ház kapuja alatt Tóth átnyujtotta nekem az általa összeállított egy félív híranyagot, egy félív színes másolópapíron. Az anyagot én nagyjából átfutottam a kijelentettem neki; ho'gy ilyen formában megfelelőnek tartom. lspáiiky Béla maga is szerzett be információkat és ezeket, valamint Tóth László közléseit hét alkalommal írta meg levélben a megadott olaszországi címekre. Ismertettük a Mindszenty—Mihalovics-féle kémszervezet szövevényes működésének néhány legfontosabb részletét. Még egy kérdésre szeretnénk ezzel kapcsolatban rámutatni a. kémhálózat működésének anyagi alapjaira : Ispánky ugyan elismeri, hogy 1948 szeptemberében Madame Pornrelottól 200 dollárt kapott erre a célra. De ez lényegében csak az ő saját és Tóth László tevékenységét fedezte részben. Sokkal nagyobb összegeket szánt erre a célra maga Mindszenty, aki elismeri vallomásában : »Nagyobb összegű dollárt kaptam Mr. Fox budapesti tartózkodása alkalmával tőle, majd
68
Flynn atya ittartózkodása alkalmával az utóbbitól. Egyikük 12.000, másikuk 20.000 dollárt hozott emlékezetem szerint. Mindkét összeget ahogy kaptam, mindjárt átadtam a jelenlévő Mihalovics Zsigmondnak.« Flynn atya neve egyébként Mihalovics Mindszentynek Rómából írt levelében is szerepel. Flynn — aki a C.T.C. ügynöke és Magyarországon az amerikai segélyszervezetben működött, de ez a „jótékonysági" szerep csak álarcul szolgált igazi tevékenységének, a kémkedés leplezésére — vette gondjaiba Bécsben a Magyarországról kiszökött Mihalovicsot. Fox is az amerikai segélyszervezet magyarországi képviselője volt, akinek Mihalovics, Zakar vallomása szerint állandó információkat adott át a magyar gazdasági és politikai viszonyokról. A Fox és Flynn által adományozott pénzből Mihalovics Mindszenty közvetítésével és beleegyezésével titkos alapot teremtett a hírszerzés finanszírozására. Szökésekor a pénzt Várady Jánosnak adta át. Ezért figyelmezteti illegálisan írt levelében Nagy Miklóst, hogy »Jankónál van pénz.« A titkos alap őrzője, Várady János jezsuita szerzetes ezt vallja : »1948 június hó közepetáján felkeresett Mihalovics lakásomon és átadott 260.000 forintot abból a célból, hogy ezt őrizzem meg. Mihalovics azt mondotta : „Számítok azzal, hogy házkutatást fognak tartani és mivel ez illegális pénz, félek attól, hogy megtalálják, ezért átadom megőrzésre." Egy pár napra rá újból felkeresett lakásomon és közölte velem, hogy meg kell szöknie, mert a rendőrség házkutatást tartott az Actio Catholicá-ban és fél attól, hogy a rendőrség őt is letartóztatja a történt dolgok miatt. Kijelentette még, hogy a rendőrség nagyon sok kompromittáló adat birtokába jutott és ezért jobb, hogyha ő megszökik. Mihalovics ekkor közölte velem, hogy a nálam lévő összegből Nagy Miklós fog állandóan elvinni, és amikor szüksége van pénzre és kér, akkor minden további nélkül adjam át a kért összeget. Mihalovics távozása után Nagy Miklós többször felkeresett abból a célból, hogy a nálam lévő illegális pénzalapból kisebb-nagyobb összegeket felvegyen. Ez az összeg összesen 106.000 forintot tett ki. Tudomásom volt arról, hogy Mihalovics a nekem átadott idegen valutát és forintot külföldről kapta, hogy azt hírszerzési célokra használja fel.*
PÉTERFFY GEDEON TITKOS JELENTÉSEI A VATIKÁN MAGATARTASARÓL Mihalovics mellett Mindszenty legtevékenyebb »jelentője» és közvetítője Péterffy Gedeon volt, kit 1947 elején küldött Rómába. Péterffy a római Magyar Pápai Egyházi Intézet megbízott igazgatója, a Magyar Köztársaság fizetett alkalmazottja volt. A valóságban ez csak Péterffy tényleges tevékenységének fedezésére szolgált. Rövid idővel megérkezése után 1947 március 6-án kelt levelében Péterffy megállapodik Mindszentyvel a konspiráció módszereiben : »Mély tisztelettel kérek utasítást a posta használatára vonatkozóan — írja levelében — tekintettel arra, hogy a levéltitok a mai körülmények között nincs biztosítva. Tekintettel arra, hogy eddig kaptam postán ügyiratokat, amelyek közönséges egyházi közigazgatási ügyekre vonatkoztak, magam is ezen esetekben vagy ezekre felelve használtam a közönséges postát. Abból a szempontból is helyesebbnek érzem, hogyha a közönséges postát is használom, mert a teljes titokzatosság még több gyanúra adna okot és még nehezebbé tenné a helyzetemet. Alázattal kérem Eminenciádat, hogy ezt a gyakorlatot elfogadni és a továbbiakban is engedélyezni méltóztassék. Monsignore Verolino különben ma közölte velem, hogy a svájci kormány hozzájárult ahhoz, hogy rendszeresen küldjenek a svájci futár útján postát és ezt az utat Eminenciád is használhatja.« 1947 május 19-i levelében ezzel a kérdéssel kapcsolatban Péterffy még hozzáteszi : »A futárpostával kapcsolatban szabad legyen mély tisztelettel megkérnem Eminenciádat, hogy ennek az érintkezésnek a teljes diszkréciójára méltóztassék a legszigorúbb utasításokat kiadni, mert annak nem szabad kiderülnie. hogy Eminenciáddal bizalmas úton érintkezhetem. A titkár úrnak éppen küldök most egy levelet, amelyben rendes postán reklamálnak nálam egy futárral küldött levelet.« Igy festett a Mindszenty—Péterffy-féle »kettős levelezés«. Péterffynek minden oka megvolt arra, hogy nyomatékosan figyelmeztesse megbízóját a teljes diszkrécióra és nehezményezze a dekonspirálást, mert pl. 1948 március 30-án jelentésében többek között ezeket írja : »A Nyugati Hírnök (a disszidált párisi sajtóattasé, Mikes Imre kőnyomatos lapja) márciusi száma mint kiemelt hírt 70
hozta, hogy Őszentsége 3/4 órás magánkihallgatáson fogadta Sulyok Dezsőt.* Az oldalon ez volt a kiemelt főhír, alatta hozták az egyik hasábban Eminenciád Szt. István akadémiai beszédével kapcsolatos megnyilatkozást és Őszentségének Eminenciádhoz intézett levelét. Mikor ez a hfr megjelent, Velics követ úr rögtön kéretett és közelebbi információkat kért az ügyről, engem is nagyon érdekelt a dolog, mert az egész tálalás olyan volt, hogy éppen akkor, amikor az amerikai emigrációval való együttműködés vádjával indítottak támadásokat a baloldal felől, ez a hír még további támadásokhoz nyujtott volna alapot. Apor követ úrtól a következőket tudtam meg : Sulyok február 15. és 20-a. között járt Rómában, ahonnan visszatért Ausztriába. Volt audiencián, mintegy 20 percig, a Vatikán természetesen titokban akarta tartani. Sulyok a hírt mégis leadta a francia félhivatalos hírügynökségnek, akik azonban nem publikálták, mert a Vatikánnal szemben vannak annyira tekintettel, hogy nem közlik azt, amit ők sem hoznak nyilvánosságra. Igy kerülhetett aztán a Nyugati Hírnökhöz a hfr.« Természetesen Péterffy nem számíthatott arra, hogy a többi okmánnyal együtt az ő titkos levelezését is megtalálják Mindszenty irattárában. Leveleiben így szabadon és gátlástalanul írta le jelentéseit, amelyek élesen világítanak rá a Vatikán következetesen magyarellenes és demokráciaellenes magatartására. A Vatikán összefogott a magyar demokrácia ellenségeivel (Sulyok fogadása, a Szt. Korona ügy) és a magyar katolicizmust csak politikai eszköznek tekintette szovjetellenes mesterkedéseiben. 1947 március 31-én írt levelében Péterffy így határozza meg a Vatikánnak Magyarországhoz való viszonyát : »Magyarország helyzetével kapcsolatban az utóbbi hetekben lényeges változás történt a vatikáni sajtó és körök érdeklődésében. Míg azelőtt politikai vonatkozású híreket egyáltalán nem is voltak hajlandók közölni, az amerikai jegyzékek kapcsán és után bőségesen hozták ezeket a híreket, amint.az Osservatore-ból is méltóztatik látni. Azt a bizonyos félénk tartózkodást, ami eddig a Vatikán magatartását velünk szemben jellemezte, most egyre komolyabb érdeklődés váltotta fel. Sajnos, nem mondhatom el ugyanazt a szlovákiai magyarság ügyéről. A szomorú tanulság ebből, hogy csak * Sulyok később az USA-ba ment.
71
PÉTERFFY GEDEON TITKOS JELENTÉSEI A VATIKÁN MAGATARTASARÓL Mihalovics mellett Mindszenty legtevékenyebb »jelentője» és közvetítője Péterffy Gedeon volt, kit 1947 elején küldött Rómába. Péterffy a római Magyar Pápai Egyházi Intézet megbízott igazgatója, a Magyar Köztársaság fizetett alkalmazottja volt. A valóságban ez csak Péterffy tényleges tevékenységének fedezésére szolgált. Rövid idővel megérkezése után 1947 március 6-án kelt levelében Péterffy megállapodik Mindszentyvel a konspiráció módszereiben : »Mély tisztelettel kérek utasítást a posta használatára vonatkozóan — írja levelében — tekintettel arra, hogy a levéltitok a mai körülmények között nincs biztosítva. Tekintettel arra, hogy eddig kaptam postán ügyiratokat, amelyek közönséges egyházi közigazgatási ügyekre vonatkoztak, magam is ezen esetekben vagy ezekre felelve használtam a közönséges postát. Abból a szempontból is helyesebbnek érzem, hogyha a közönséges postát is használom, mert a teljes titokzatosság még több gyanúra adna okot és még nehezebbé tenné a helyzetemet. Alázattal kérem Eminenciádat, hogy ezt a gyakorlatot elfogadni és a továbbiakban is engedélyezni méltóztassék. Monsignore Verolino különben ma közölte velem, hogy a svájci kormány hozzájárult ahhoz, hogy rendszeresen küldjenek a svájci futár útján postát és ezt az utat Eminenciád is használhatja.« 1947 május 19-i levelében ezzel a kérdéssel kapcsolatban Péterffy még hozzáteszi : »A futárpostával kapcsolatban szabad legyen mély tisztelettel megkérnem Eminenciádat, hogy ennek az érintkezésnek a teljes diszkréciójára méltóztassék a legszigorúbb utasításokat kiadni, mert annak nem szabad kiderülnie. hogy Eminenciáddal bizalmas úton érintkezhetem. A titkár úrnak éppen küldök most egy levelet, amelyben rendes postán reklamálnak nálam egy futárral küldött levelet.« Igy festett a Mindszenty—Péterffy-féle »kettős levelezés«. Péterffynek minden oka megvolt arra, hogy nyomatékosan figyelmeztesse megbízóját a teljes diszkrécióra és nehezményezze a dekonspirálást, mert pl. 1948 március 30-án jelentésében többek között ezeket írja : »A Nyugati Hírnök (a disszidált párisi sajtóattasé, Mikes Imre kőnyomatos lapja) márciusi száma mint kiemelt hírt 70
hozta, hogy Őszentsége 3/4 órás magánkihallgatáson fogadta Sulyok Dezsőt.* Az oldalon ez volt a kiemelt főhír, alatta hozták az egyik hasábban Eminenciád Szt. István akadémiai beszédével kapcsolatos megnyilatkozást és Őszentségének Eminenciádhoz intézett levelét. Mikor ez a hfr megjelent, Velics követ úr rögtön kéretett és közelebbi információkat kért az ügyről, engem is nagyon érdekelt a dolog, mert az egész tálalás olyan volt, hogy éppen akkor, amikor az amerikai emigrációval való együttműködés vádjával indítottak támadásokat a baloldal felől, ez a hír még további támadásokhoz nyujtott volna alapot. Apor követ úrtól a következőket tudtam meg : Sulyok február 15. és 20-a. között járt Rómában, ahonnan visszatért Ausztriába. Volt audiencián, mintegy 20 percig, a Vatikán természetesen titokban akarta tartani. Sulyok a hírt mégis leadta a francia félhivatalos hírügynökségnek, akik azonban nem publikálták, mert a Vatikánnal szemben vannak annyira tekintettel, hogy nem közlik azt, amit ők sem hoznak nyilvánosságra. Igy kerülhetett aztán a Nyugati Hírnökhöz a hfr.« Természetesen Péterffy nem számíthatott arra, hogy a többi okmánnyal együtt az ő titkos levelezését is megtalálják Mindszenty irattárában. Leveleiben így szabadon és gátlástalanul írta le jelentéseit, amelyek élesen világítanak rá a Vatikán következetesen magyarellenes és demokráciaellenes magatartására. A Vatikán összefogott a magyar demokrácia ellenségeivel (Sulyok fogadása, a Szt. Korona ügy) és a magyar katolicizmust csak politikai eszköznek tekintette szovjetellenes mesterkedéseiben. 1947 március 31-én írt levelében Péterffy így határozza meg a Vatikánnak Magyarországhoz való viszonyát : »Magyarország helyzetével kapcsolatban az utóbbi hetekben lényeges változás történt a vatikáni sajtó és körök érdeklődésében. Míg azelőtt politikai vonatkozású híreket egyáltalán nem is voltak hajlandók közölni, az amerikai jegyzékek kapcsán és után bőségesen hozták ezeket a híreket, amint.az Osservatore-ból is méltóztatik látni. Azt a bizonyos félénk tartózkodást, ami eddig a Vatikán magatartását velünk szemben jellemezte, most egyre komolyabb érdeklődés váltotta fel. Sajnos, nem mondhatom el ugyanazt a szlovákiai magyarság ügyéről. A szomorú tanulság ebből, hogy csak * Sulyok később az USA-ba ment.
71
annyiban vagyunk érdekesek, amennyiben a nagyhatalmak érdeklődési körébe esünk.« Péterffy jelentéséből tehát kiderül, hogy Magyarország a Vatikán számára csak »az amerikai jegyzékek kapcsán« vált érdekessé. Ezután viszont mindent elkövettek Rómában, hogy a maguk részéről is útjába álljanak és megakadályozzák az állam és egyház közötti viszony rendeződését. Erről tanuskodik Péterffynek két fotokópiában is mellékelt levélrészlete. Az egyik, amely 1948 április 30-án kelt, így szól -»Az otthoni egyházpolitikai helyzet itteni megítélésével kapcsolatban jelenthetem azt, hogy a húsvét körül elterjedt
hogy megindult a kiegyezés az Egyház és állam. között, bizonyos nyugtalanságot keltett. Jellemző, hogy amikor
hírek a sajtóban,
Parsons-nál voltam, rögtön azután kezdett érdeklődni, hogy mi van otthon, hallott Czapik érsek úr megbeszéléseiről. Mikor azt kérdezte tőlem, hogy miért olyan fontos a kommu-
,
nistáknak a kibékülés, akkor azt mondtam, hogy bizonyára azért, hogy küzdelem nélkül nyerjék meg a harcot. Mikor azt kérdezte, hogy miért olyan sürgős nekik, akkor nem mondhattam mást, mint hogy a világpolitikai feszültség
-
állandóan fokozódik, de természetesen szomorú és kétségbeesett dolog lenne újabb világháborútól várni a kérdések megoldását. Mona. Barbetta is hosszasan beszélt velem és -
sajnos, úgy látszik, a magyar katolikusok kifáradnak az ellenállásban, mikor nálunk találtak legerősebb ellenállásra a kommunisták. <4 (23. melléklet.) A másik levélrészlet 1948 június 12-én kelt és így szól : azt mondta, hogy
»Főmagasságú és Főtisztelendő Bíboros Érsek, Hercegprímás Úr ! Kegyelmes Uram ! Jelentésem megírásával Hamvas püspök úr Őexcellenciájának elutazásáig vártam és most vagyok bátor beszámolni néhány újabb eseményről és fejleményről. Azt hiszem Hamvas püspök úr teljesen tiszta képet vihetett haza magával a Szentszék felfogásáról éppen az. annyira égető iskolakérdésben és azt gondolom, hogy az ő tapasztalataihoz a magam részéről hozzáadni semmit sem
.
N~ .S4 ~~ a) 10 -a) O W `0 O O 1 •cd O ••a •• g 11 w r1 +3 r4 .0 ~b g 1 •d d ~ C0 í7 O •ri rl 0 p ~ r•1 •n•t ol 4) cd N +3 :0 ,0 O c0 •N p at •cd 41 •N h0 !C El •0 a1 cü fi •••00 .54 O cd GI 43 43 Pa . •r1 r1 ó0 cd P. 110 CO .Si f•1 N .X fi 0 ~ ~ a) Ei .x N 43 'mm 4) rl a) N hO f1 N cd O cd a) F3 f-1 Pa4a •r1 a) O :1 :O +-I j] •r1 d cA .Y1.•.•1 ri N •d ~Pc 0 g a i •O d d N •a) g NP. •N El Pa O fi fi 'a .0 b h0.4i :O 0 (~ E .s4 ó0 [i~ ••A a d •c~ W : ó0•0 ~ 0 N ~ W .s1 0 •.4 x CQ h0 cd •i •N a) a 4a A 'r)-I3 0 O a) 4a 4 E3 cal N a rl i ~ m~ E O S 4.3 i f U N i p r4 0 O 4a N W ) P-4.0 • N d :• 0 43 •~ ~r-i d a r4 N[i~ CO a) 'cd 4 N L .D r4 a 43 N ó0 X a0 E N N•ri d? N ~ N d O O b d gq m 1.) • N a O p.aa Cd 43 •O ~ 43 O •.i .54 Cd 4-3 _, :O •d fi S1 ó01 ~ .z7 N fi 4) cd +a 100 pp, f1 4a -P ~ ~a '44 N •0 E1 ON a) •N •d p 43 co ...~ • ri a) -,-3 . N N •a) a) cd a) .1-a ó0 Al d CO .1-1 *1 O cd •.i N O 4) r1 cd Á Cd 43 E1 a) cd 0 'cd O •rl 0) W rl N .!4 ~1 Fj fX fd •ri > it CO N U> fi O b.[ .,..1 N g i ••-I Q) d E rl N Q W ~ rl•r-3 `a5 N sal r1 .113 'It Pa•d 43 • O Ej a O cd ~ p.,,--1 á 4a h0 N .~ a) P.p.,' 0 0 •~ 43 •d p,~ a) a •N O :o al .~ hD ~ • co 0 Cd .s4 N d 4a) 4-, ad4 43 •ri •4) N5•a) dO o o c v ,s1 4-3 3 N a) 00 •d á 4) N fi d 0 .4 (0 Á N a ..,--1 N co N .0 •1 -45$ 4a a N 0) G4 'A 59 fi N d r1 r-1 U Cd W 7a cd •r1 •. +a cd 4a 4a O • vd W,7 W r-i 4-1 O O co ••7 cd ~.•~ •0) N W 4, fi O c~ 43 N f3 4a Ej •0) ó0r1 ,S~ •ri •ri •ri f7g.0 •.l . 0 E3 r1 N •9 - N f4 0 0) !~ ~ ri 4•a ~ W 4a C 4) 0,-1•0+3 U f~ $-1•0 Ej N CJ N ^a'i ~'b O a) . d Cd '1 ,1z) 0 cd a W +a rl fi N fl W 0) 43 0) .1 U •d W N. •~ g 43 •0 43 •r1 N o[i 4) 4~ HI a a) a) h0 Cd •a) cd Cd 43 43 ri x d fi +3 4-3 r4 a) s1 0 [i [i O Cd •r, N .~4 O .ra .54 .c1 4) ~ N ~4 ~ • i a) fi ab a) O P. cd o C fi N fi .0 ,~ 0 •-i ,N- 5 -I-. 7a a ó04 + N ~O ddrd p 0 3 +) .s4 43 a ro a) f d W d 4a O Cd 4) ri 4 W c14) cd .I a .S4 .O O N DarJ .pt h0 L .0 r1 d d „%- ,1 O 0 r1 0) F{ O d O E~ ~a cd c~ 43 O t3 P y N•cd cC66 .c1 cd a) o ?C1 h0•N fy bi) - W O W~1 +) W?a•cü ó0 .ti .1 •Cd N •ccod Cd W •r4 ,-1 Cd ri •W 44 fc •Cd •N •a) t ••i ó0 N d a) l y O W íy ~ • O d yo d o 461 O W .S4 Ej •O ••-1 0) •.r4i W r1 N 4) N -4r :O a) 45 K) 0) 4) .-4 0.0 •cd Cd rl fl a) rl ? •.1 4) •a) a) N D P .~ r1 .~ g 0 r4 r4 0) a) a) ,:O 4 4 ~ r4 a) 4) :0 •r1 Cd V) •n ri a) Cd Cd . i 4 3 > ó0r4 .34 .-1 fi ~ A ~ 4) + S4 4) ~' h0:0 .s4 :0 U N 43 27 ~ ~ 0) fi O .O w O qt1 O •O a) • .1 Cd D. r~1 N q a) a) Cd •.4 r-1.0) >a O 4-1 cd W W d 4-1 N 4) +> 0) .C) •r 0 b0 +3 of > ~ ó0 N N N ••-i f d E 7 W •,-3 d W -r-4 :O p t ,,gq 6 •a 0 d •N P. r4 o a) E P. +a 0 Ej fi •r1 .S4 0 0 N ~ ■.-1 cs Cd •a) •.1 Ej 0 W 43 ,S4 •r1 cd :0 4i 'd W •.i r4 CO CO O •.i .54 r1 Cd cmD W ri •O >a W .-1 0 W .d C N ~ -,.-1 SQ 'd CO ,--1 N N ••i 0 0 W W p Ei .st1 43 O :O 0) 4-1 •d hO O O :O r+ Cd j .d .d O ~W 0 ~ a • fi .54 cd do-1 fi 'cü ri .S4 fi W Si +) A O •0) 4, 0) N +a O .r~ rl W W W .n :0 ?a r•4 cd 43 Cd • ,-I 0 W .t1 r1 .1 4 •W • W f1 Ej f7 •0 4a •d •rl c~ {,a ~ rl Qj W X a) N ó0 O ~ 4a •.i r4 Eá N 4a .n L71 •ri W a) fi a) ri G g N,-1 E3 fa ,as f{ O ?4 •aS ~y Cd [ 7 .S4 E3 a a) O 0) 'al 0) N Cd W fl 43 43 CO N •rl 43 Cd p,.Sd fi W P. P 'Cd •r3 W 43 rl W 60r4 43 P.a a) N o0U a) •a) N •Cd 0 43 h0 130 D Pa •Cd si W a) -:O •N q cd O ri Pa 0 a) •.1 •d 110 W to a) cd a) :O fi ri 1~ ri Al W Cd h0 N 43 N fi 4~ O .D Eá r-1 .54 r1 0 ~ 1 óh0 1 43 s O O f-1 q W 1>a o •d a .-i
0 r-i r1 f.~ i-a 0) g' a i~ •r+ • Cd •a) O Cd td ~{ ab rl 60•ri •ri • i~ Q) Kd Cd ~~ W :il r~ •r1 ~ 71 14 0 •O 4..,1 41 a .~ 4P Cd ,Si O is f~ in ,k1 p S4 ~ rl fd n .54 .`~4 ó0 Cwo 0) 43 • •r1 r1 f.i N h04> y, •n~ ó0 N 0) Cv~~ N cd `c0 41 0q~ O Pa44 4a a) g W r♦ a •(d a fi ~ O' 0:o •Cd Cd 4) Cd .~ r-1 O •ri a) O 4) cd •cd f1 f:i •~ Cd •N r1 4~jw `~C W r1 •Cd 4) 4) :O N .-1 r4 W 0) 0) fi O td W . C~ O M -al Rf •a) .54 .-0t 4a rd •d W h0 i O 43 4-3 .S4 0) ri Cd N .k1 U ü 43 i f •r1 p • .4 4) CO • C d O •N ó r4 •O W r~ -0 O •d h0 O •.- ~ ~ ~{j -.-.1 •N -0 h0 ~ O N •r< -. z 44 Cd Ej r4 a a) d r4 a4 a) ri C.) d x 4a r♦ :d 4-4 4) .`1i 00
Ó
X.7-,`i
~»7- ii.., :70.2p
tudok. Ezenkívül is a Szentatyának a magyarokhoz intézett beszéde, Szent Jenő napi beszéde, ahogyan az Osservatore
-
Romano feltűnő helyt adott Eminenciád mindkét pásztorlevelének és a vatikáni rádió magyar adásainak az anyaga.
72
• 23. Pétert fy Gedeon, a római magyar Pápai Egyházi Intézet igazgatója Mindszentyhez Rómából írott jelentésének egyik részlete.
73
annyiban vagyunk érdekesek, amennyiben a nagyhatalmak érdeklődési körébe esünk.« Péterffy jelentéséből tehát kiderül, hogy Magyarország a Vatikán számára csak »az amerikai jegyzékek kapcsán« vált érdekessé. Ezután viszont mindent elkövettek Rómában, hogy a maguk részéről is útjába álljanak és megakadályozzák az állam és egyház közötti viszony rendeződését. Erről tanuskodik Péterffynek két fotokópiában is mellékelt levélrészlete. Az egyik, amely 1948 április 30-án kelt, így szól -»Az otthoni egyházpolitikai helyzet itteni megítélésével kapcsolatban jelenthetem azt, hogy a húsvét körül elterjedt
hogy megindult a kiegyezés az Egyház és állam. között, bizonyos nyugtalanságot keltett. Jellemző, hogy amikor
hírek a sajtóban,
Parsons-nál voltam, rögtön azután kezdett érdeklődni, hogy mi van otthon, hallott Czapik érsek úr megbeszéléseiről. Mikor azt kérdezte tőlem, hogy miért olyan fontos a kommu-
,
nistáknak a kibékülés, akkor azt mondtam, hogy bizonyára azért, hogy küzdelem nélkül nyerjék meg a harcot. Mikor azt kérdezte, hogy miért olyan sürgős nekik, akkor nem mondhattam mást, mint hogy a világpolitikai feszültség
-
állandóan fokozódik, de természetesen szomorú és kétségbeesett dolog lenne újabb világháborútól várni a kérdések megoldását. Mona. Barbetta is hosszasan beszélt velem és -
sajnos, úgy látszik, a magyar katolikusok kifáradnak az ellenállásban, mikor nálunk találtak legerősebb ellenállásra a kommunisták. <4 (23. melléklet.) A másik levélrészlet 1948 június 12-én kelt és így szól : azt mondta, hogy
»Főmagasságú és Főtisztelendő Bíboros Érsek, Hercegprímás Úr ! Kegyelmes Uram ! Jelentésem megírásával Hamvas püspök úr Őexcellenciájának elutazásáig vártam és most vagyok bátor beszámolni néhány újabb eseményről és fejleményről. Azt hiszem Hamvas püspök úr teljesen tiszta képet vihetett haza magával a Szentszék felfogásáról éppen az. annyira égető iskolakérdésben és azt gondolom, hogy az ő tapasztalataihoz a magam részéről hozzáadni semmit sem
.
N~ .S4 ~~ a) 10 -a) O W `0 O O 1 •cd O ••a •• g 11 w r1 +3 r4 .0 ~b g 1 •d d ~ C0 í7 O •ri rl 0 p ~ r•1 •n•t ol 4) cd N +3 :0 ,0 O c0 •N p at •cd 41 •N h0 !C El •0 a1 cü fi •••00 .54 O cd GI 43 43 Pa . •r1 r1 ó0 cd P. 110 CO .Si f•1 N .X fi 0 ~ ~ a) Ei .x N 43 'mm 4) rl a) N hO f1 N cd O cd a) F3 f-1 Pa4a •r1 a) O :1 :O +-I j] •r1 d cA .Y1.•.•1 ri N •d ~Pc 0 g a i •O d d N •a) g NP. •N El Pa O fi fi 'a .0 b h0.4i :O 0 (~ E .s4 ó0 [i~ ••A a d •c~ W : ó0•0 ~ 0 N ~ W .s1 0 •.4 x CQ h0 cd •i •N a) a 4a A 'r)-I3 0 O a) 4a 4 E3 cal N a rl i ~ m~ E O S 4.3 i f U N i p r4 0 O 4a N W ) P-4.0 • N d :• 0 43 •~ ~r-i d a r4 N[i~ CO a) 'cd 4 N L .D r4 a 43 N ó0 X a0 E N N•ri d? N ~ N d O O b d gq m 1.) • N a O p.aa Cd 43 •O ~ 43 O •.i .54 Cd 4-3 _, :O •d fi S1 ó01 ~ .z7 N fi 4) cd +a 100 pp, f1 4a -P ~ ~a '44 N •0 E1 ON a) •N •d p 43 co ...~ • ri a) -,-3 . N N •a) a) cd a) .1-a ó0 Al d CO .1-1 *1 O cd •.i N O 4) r1 cd Á Cd 43 E1 a) cd 0 'cd O •rl 0) W rl N .!4 ~1 Fj fX fd •ri > it CO N U> fi O b.[ .,..1 N g i ••-I Q) d E rl N Q W ~ rl•r-3 `a5 N sal r1 .113 'It Pa•d 43 • O Ej a O cd ~ p.,,--1 á 4a h0 N .~ a) P.p.,' 0 0 •~ 43 •d p,~ a) a •N O :o al .~ hD ~ • co 0 Cd .s4 N d 4a) 4-, ad4 43 •ri •4) N5•a) dO o o c v ,s1 4-3 3 N a) 00 •d á 4) N fi d 0 .4 (0 Á N a ..,--1 N co N .0 •1 -45$ 4a a N 0) G4 'A 59 fi N d r1 r-1 U Cd W 7a cd •r1 •. +a cd 4a 4a O • vd W,7 W r-i 4-1 O O co ••7 cd ~.•~ •0) N W 4, fi O c~ 43 N f3 4a Ej •0) ó0r1 ,S~ •ri •ri •ri f7g.0 •.l . 0 E3 r1 N •9 - N f4 0 0) !~ ~ ri 4•a ~ W 4a C 4) 0,-1•0+3 U f~ $-1•0 Ej N CJ N ^a'i ~'b O a) . d Cd '1 ,1z) 0 cd a W +a rl fi N fl W 0) 43 0) .1 U •d W N. •~ g 43 •0 43 •r1 N o[i 4) 4~ HI a a) a) h0 Cd •a) cd Cd 43 43 ri x d fi +3 4-3 r4 a) s1 0 [i [i O Cd •r, N .~4 O .ra .54 .c1 4) ~ N ~4 ~ • i a) fi ab a) O P. cd o C fi N fi .0 ,~ 0 •-i ,N- 5 -I-. 7a a ó04 + N ~O ddrd p 0 3 +) .s4 43 a ro a) f d W d 4a O Cd 4) ri 4 W c14) cd .I a .S4 .O O N DarJ .pt h0 L .0 r1 d d „%- ,1 O 0 r1 0) F{ O d O E~ ~a cd c~ 43 O t3 P y N•cd cC66 .c1 cd a) o ?C1 h0•N fy bi) - W O W~1 +) W?a•cü ó0 .ti .1 •Cd N •ccod Cd W •r4 ,-1 Cd ri •W 44 fc •Cd •N •a) t ••i ó0 N d a) l y O W íy ~ • O d yo d o 461 O W .S4 Ej •O ••-1 0) •.r4i W r1 N 4) N -4r :O a) 45 K) 0) 4) .-4 0.0 •cd Cd rl fl a) rl ? •.1 4) •a) a) N D P .~ r1 .~ g 0 r4 r4 0) a) a) ,:O 4 4 ~ r4 a) 4) :0 •r1 Cd V) •n ri a) Cd Cd . i 4 3 > ó0r4 .34 .-1 fi ~ A ~ 4) + S4 4) ~' h0:0 .s4 :0 U N 43 27 ~ ~ 0) fi O .O w O qt1 O •O a) • .1 Cd D. r~1 N q a) a) Cd •.4 r-1.0) >a O 4-1 cd W W d 4-1 N 4) +> 0) .C) •r 0 b0 +3 of > ~ ó0 N N N ••-i f d E 7 W •,-3 d W -r-4 :O p t ,,gq 6 •a 0 d •N P. r4 o a) E P. +a 0 Ej fi •r1 .S4 0 0 N ~ ■.-1 cs Cd •a) •.1 Ej 0 W 43 ,S4 •r1 cd :0 4i 'd W •.i r4 CO CO O •.i .54 r1 Cd cmD W ri •O >a W .-1 0 W .d C N ~ -,.-1 SQ 'd CO ,--1 N N ••i 0 0 W W p Ei .st1 43 O :O 0) 4-1 •d hO O O :O r+ Cd j .d .d O ~W 0 ~ a • fi .54 cd do-1 fi 'cü ri .S4 fi W Si +) A O •0) 4, 0) N +a O .r~ rl W W W .n :0 ?a r•4 cd 43 Cd • ,-I 0 W .t1 r1 .1 4 •W • W f1 Ej f7 •0 4a •d •rl c~ {,a ~ rl Qj W X a) N ó0 O ~ 4a •.i r4 Eá N 4a .n L71 •ri W a) fi a) ri G g N,-1 E3 fa ,as f{ O ?4 •aS ~y Cd [ 7 .S4 E3 a a) O 0) 'al 0) N Cd W fl 43 43 CO N •rl 43 Cd p,.Sd fi W P. P 'Cd •r3 W 43 rl W 60r4 43 P.a a) N o0U a) •a) N •Cd 0 43 h0 130 D Pa •Cd si W a) -:O •N q cd O ri Pa 0 a) •.1 •d 110 W to a) cd a) :O fi ri 1~ ri Al W Cd h0 N 43 N fi 4~ O .D Eá r-1 .54 r1 0 ~ 1 óh0 1 43 s O O f-1 q W 1>a o •d a .-i
0 r-i r1 f.~ i-a 0) g' a i~ •r+ • Cd •a) O Cd td ~{ ab rl 60•ri •ri • i~ Q) Kd Cd ~~ W :il r~ •r1 ~ 71 14 0 •O 4..,1 41 a .~ 4P Cd ,Si O is f~ in ,k1 p S4 ~ rl fd n .54 .`~4 ó0 Cwo 0) 43 • •r1 r1 f.i N h04> y, •n~ ó0 N 0) Cv~~ N cd `c0 41 0q~ O Pa44 4a a) g W r♦ a •(d a fi ~ O' 0:o •Cd Cd 4) Cd .~ r-1 O •ri a) O 4) cd •cd f1 f:i •~ Cd •N r1 4~jw `~C W r1 •Cd 4) 4) :O N .-1 r4 W 0) 0) fi O td W . C~ O M -al Rf •a) .54 .-0t 4a rd •d W h0 i O 43 4-3 .S4 0) ri Cd N .k1 U ü 43 i f •r1 p • .4 4) CO • C d O •N ó r4 •O W r~ -0 O •d h0 O •.- ~ ~ ~{j -.-.1 •N -0 h0 ~ O N •r< -. z 44 Cd Ej r4 a a) d r4 a4 a) ri C.) d x 4a r♦ :d 4-4 4) .`1i 00
Ó
X.7-,`i
~»7- ii.., :70.2p
tudok. Ezenkívül is a Szentatyának a magyarokhoz intézett beszéde, Szent Jenő napi beszéde, ahogyan az Osservatore
-
Romano feltűnő helyt adott Eminenciád mindkét pásztorlevelének és a vatikáni rádió magyar adásainak az anyaga.
72
• 23. Pétert fy Gedeon, a római magyar Pápai Egyházi Intézet igazgatója Mindszentyhez Rómából írott jelentésének egyik részlete.
73
~e 4 `7-#1-
minden kétséget kizárólag megmutatta, hogy ebben a hely-
4e
t7 f3 I-`<
f (D CO n N
w
l `~
~
¢ wf
r.lia' ,.;
13
ct N
zetben erkölcstelennek és politikai számítások szerint is
R y m/~P`y i
I-, 0 ct CD, 01 E7 U) N P3 w• 1-4 ~m ~ m ;v. w • c,.p'. c Co ae N có °q Co CO ~ So ~ (D.W.e.( N w
~0 w
Cr -t‘. C ~ y (D(D
kD c! D pi 1-, (
p o ~ p. (A ó ~~++ N CO J C1. 0 ct N•, p~ CD O pp wp (~ 0 cl- U] m
0
N 0
CV cl' N (D F3 ~w (Dw L~]p (D N [3 ti N la c-t~(D
~
C3
~
~
O; ~sc, ~
(D (D
13ó p m mp PI oa (d cl- (D m 4 4 ~• w it H r U) 09 w•
• ~
w
~~~~•~~
w cD o p
cry
CY ¢1 cF ~ K3 i~ U) 6 (D• N
n O
D)
o
.
F~
c°t ~
• D (U ch ~ pN ~ ~ ~ co 0 ti f-' w Ct N• OU (D N ) ~' J p a mp CD. PS-
2
0: PS-
< z
- o
0
v D DJ Q
0
N
CV ( r• cD
U) r •! ' a Fi)ct(D• N w• (D P. (D N¢ .7 t7' O• 1-' 1 ©°. i ' 1 H .
O' Ó
P. P. (D w. 0' CO C.J. CD CD CD
12-én sajátkezűleg írt, a Pápához címzett levélfogalmazványa, amelyben nem kevesebbet ajánl, mint hogy : »Egy teljesen
N
titokban felszentelt püspök valamilyen módon Kárpátaljára
~
Ugyanez az eljárás alkalmazható lenne egész NyugatUkrajnára. A hajdudorogi püspök úr úgy tudja, hogy Rómában több olyan rutén, illetve ukrán szervezet és nőtlen világi
küldessék.
pap él, akiket erre vértanúi lelkük is alkalmasnak ajánl.« 1946 január 22-én Mindszenty Schoenfeld amerikai követnek írt levelet, amelyben a Kárpátukrajnából szerzett havi rágalmazó közléseket továbbítja a követnek. Az eszter-
y.
gomi pincében elásott rejtett irattárban 3090-es iktató-
to
számmal külön dosszié szerepel, amelynek címe : »Helyzet-
ca
jelentés Kárpátukrajna jelen helyzetéről «
A
dossziéban
nyolc, részben kézzel írott jelentés szerepel Kárpátukrajnáról. Az amerikai útról hazahozott dollárok egy részét Mind-
(D
es
FS
F
N.
szenty a Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába kül.dött missziós papok közt osztotta szét, kiknek feladata hírszerzés és az elégedetlenség szítása volt.
ial ~•
MINDSZENTY ÉS A MAGYAR y
_
(P~
(+ cl- ~ 1
2,1. PéterJly U(deon 111i7u1szentyhez írt levelének egyik részl(te.
74
. KÉMKEDÉS A SZOVJETUNIÓ ELLEN
rokra vágyott. Titkos irattárából előkerült egy 1947 január
cl-
P. U)
P 4 m' ca' Fi
CD CD
legnagyobb csodálatot kelti és őszinte lelkesedéssel beszélnek rólunk.« (24. melléklet.)
szervezet vezetésének »dicsőségével«, hanem nemzetközi babé-
ó
~~
Ot 13 Á '4 m C-1. é I-,
Eminenciád az Egyház jogait védelmezi, itt mindenkiben a
Mindszenty kémkedési tevékenységének teljességéhez
H
x
megegyezési
Az egész iskolaharc és az az elszántság, amellyel
tartozik, hogy nem elégedett meg a magyarországi kém-
W.
g 0 'c)
ct
m ó ti
CD,
z cD
O ~ O co. as
w ww
j a.0
(
=
ó x w . Pi y
CD m I-• N R7
m w~ ~ w N U) U) (D.(D w U (D•O (n y
00 C1-09 CD (P
o
o N
w• N.-• < P.,- á (t O: d F~-•( ~
:
w a m ~~. (n ' w ' w ~ ~~ w at
O
n ! kísérletet.
.
(D N NN
Ca
k4
:
ct tA
CD
ct (t1 y -. ~ w m 0- 0:9 p N• I-J ct (D, 06 . (D, (D• m CO CO N (D
~ ~ 'p, ww~ 1-+ ~t• Nw ~p ~ Nt~ o•
hiábavalónak tartana minden alkudozást vagy
o: N
w
(Jw ~• (Ot (C O: ct
EMIGRÁCIÓ
Mindszenty hazaáruló tevékenységét egészíti ki az politikai kapcsolat, amely őt Ottón és Eckhardton kívül is
a a
magyar demokrácia minden rendű és rangú ellenségéhez, elsősorban a magyar emigrációhoz fűzte. Külföldi útjaimat — vallja Mindszenty —felhasználtam arra, hogy megbeszéléseket folytassak az emigráns magyar politikusokkal. Igy az 1946. római utam alkalmával
75
~e 4 `7-#1-
minden kétséget kizárólag megmutatta, hogy ebben a hely-
4e
t7 f3 I-`<
f (D CO n N
w
l `~
~
¢ wf
r.lia' ,.;
13
ct N
zetben erkölcstelennek és politikai számítások szerint is
R y m/~P`y i
I-, 0 ct CD, 01 E7 U) N P3 w• 1-4 ~m ~ m ;v. w • c,.p'. c Co ae N có °q Co CO ~ So ~ (D.W.e.( N w
~0 w
Cr -t‘. C ~ y (D(D
kD c! D pi 1-, (
p o ~ p. (A ó ~~++ N CO J C1. 0 ct N•, p~ CD O pp wp (~ 0 cl- U] m
0
N 0
CV cl' N (D F3 ~w (Dw L~]p (D N [3 ti N la c-t~(D
~
C3
~
~
O; ~sc, ~
(D (D
13ó p m mp PI oa (d cl- (D m 4 4 ~• w it H r U) 09 w•
• ~
w
~~~~•~~
w cD o p
cry
CY ¢1 cF ~ K3 i~ U) 6 (D• N
n O
D)
o
.
F~
c°t ~
• D (U ch ~ pN ~ ~ ~ co 0 ti f-' w Ct N• OU (D N ) ~' J p a mp CD. PS-
2
0: PS-
< z
- o
0
v D DJ Q
0
N
CV ( r• cD
U) r •! ' a Fi)ct(D• N w• (D P. (D N¢ .7 t7' O• 1-' 1 ©°. i ' 1 H .
O' Ó
P. P. (D w. 0' CO C.J. CD CD CD
12-én sajátkezűleg írt, a Pápához címzett levélfogalmazványa, amelyben nem kevesebbet ajánl, mint hogy : »Egy teljesen
N
titokban felszentelt püspök valamilyen módon Kárpátaljára
~
Ugyanez az eljárás alkalmazható lenne egész NyugatUkrajnára. A hajdudorogi püspök úr úgy tudja, hogy Rómában több olyan rutén, illetve ukrán szervezet és nőtlen világi
küldessék.
pap él, akiket erre vértanúi lelkük is alkalmasnak ajánl.« 1946 január 22-én Mindszenty Schoenfeld amerikai követnek írt levelet, amelyben a Kárpátukrajnából szerzett havi rágalmazó közléseket továbbítja a követnek. Az eszter-
y.
gomi pincében elásott rejtett irattárban 3090-es iktató-
to
számmal külön dosszié szerepel, amelynek címe : »Helyzet-
ca
jelentés Kárpátukrajna jelen helyzetéről «
A
dossziéban
nyolc, részben kézzel írott jelentés szerepel Kárpátukrajnáról. Az amerikai útról hazahozott dollárok egy részét Mind-
(D
es
FS
F
N.
szenty a Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába kül.dött missziós papok közt osztotta szét, kiknek feladata hírszerzés és az elégedetlenség szítása volt.
ial ~•
MINDSZENTY ÉS A MAGYAR y
_
(P~
(+ cl- ~ 1
2,1. PéterJly U(deon 111i7u1szentyhez írt levelének egyik részl(te.
74
. KÉMKEDÉS A SZOVJETUNIÓ ELLEN
rokra vágyott. Titkos irattárából előkerült egy 1947 január
cl-
P. U)
P 4 m' ca' Fi
CD CD
legnagyobb csodálatot kelti és őszinte lelkesedéssel beszélnek rólunk.« (24. melléklet.)
szervezet vezetésének »dicsőségével«, hanem nemzetközi babé-
ó
~~
Ot 13 Á '4 m C-1. é I-,
Eminenciád az Egyház jogait védelmezi, itt mindenkiben a
Mindszenty kémkedési tevékenységének teljességéhez
H
x
megegyezési
Az egész iskolaharc és az az elszántság, amellyel
tartozik, hogy nem elégedett meg a magyarországi kém-
W.
g 0 'c)
ct
m ó ti
CD,
z cD
O ~ O co. as
w ww
j a.0
(
=
ó x w . Pi y
CD m I-• N R7
m w~ ~ w N U) U) (D.(D w U (D•O (n y
00 C1-09 CD (P
o
o N
w• N.-• < P.,- á (t O: d F~-•( ~
:
w a m ~~. (n ' w ' w ~ ~~ w at
O
n ! kísérletet.
.
(D N NN
Ca
k4
:
ct tA
CD
ct (t1 y -. ~ w m 0- 0:9 p N• I-J ct (D, 06 . (D, (D• m CO CO N (D
~ ~ 'p, ww~ 1-+ ~t• Nw ~p ~ Nt~ o•
hiábavalónak tartana minden alkudozást vagy
o: N
w
(Jw ~• (Ot (C O: ct
EMIGRÁCIÓ
Mindszenty hazaáruló tevékenységét egészíti ki az politikai kapcsolat, amely őt Ottón és Eckhardton kívül is
a a
magyar demokrácia minden rendű és rangú ellenségéhez, elsősorban a magyar emigrációhoz fűzte. Külföldi útjaimat — vallja Mindszenty —felhasználtam arra, hogy megbeszéléseket folytassak az emigráns magyar politikusokkal. Igy az 1946. római utam alkalmával
75
tárgyaltam Kállay Miklós volt miniszterelnökkel, akit felszólítottam, hogy lépjen fel aktívabban a demokrácia ellen. Megbeszélésünk kb. 3/4 ' órát tartott. Búcsúzáskor megkért, adjam át üzenetét fiának, hogy az utazzon ki hozzá: Én hazaérkezésem után az üzenetet továbbítottam. Másik római utam alkalmával ifj. Horthy Miklós elküldte hozzám, illetve titkáromhoz titkárát és kihallgatást kért. »Vagy 1947-ben, vagy 1948-ban, — vallja Mindszenty — pontosan már nem tudom, minden esetre azonban május hónapban, egy ízben futár érkezett hozzám Horthy Miklós volt kormányzótól is. Budai palotámban kihallgatásra jelent- . kezett nálam Kovách Aladár, a Nemzeti Színház volt igazgatója. Közölte, hogy Horthy Miklós megbízásából jött hozzám. A kormányzó üdvözletét I:ülcli , aki kér engem, hogy tekintsem őt változatlanul kormányzónak. Ezután részletesen beszámolt a Horthy-család életkörülményeiről. Én Horthy üzenetére azt válaszoltam Kováchnak, hogy még nem volt módomban áttekinteni azokat az okmányokat, amelyek lemondásával kapcsolatosak, és ezért a kérdést alkotmányjogilag még nem látom tisztán. Kovách elmondotta még azt is, hogy az amerikaiak jóindulattal viseltetnek Horthy iránt.« 1947 szeptember 284 Saalbach-i kelettel kapta meg Mindszenty Sulyok Dezső első levelét szökése után. Október 27-i kelettel a szintén disszidált Hajdu-Németh Lajos és Czupy Bálint volt képviselők írtak Esztergomba. Az emigráció életéről Tóth K. János volt külügyminisztériumi referens tudósította rendszeresen Mindszentyt. A DEMOKRATIKr'S
(DÉS ELLENSÉGE
Mivel érdemelte meg Mindszenty az összes reakción hazaárulóknak ilyen osztatlan bizalmát ? Működésével, melynek eredményeképpen joggal tekintették őt a magyar reakció fejének. Vaskos kötegeket tesznek ki azok a levelek, tervezetek, felhívások, amelyeket kitelepített svábok, SSlegények, b.-listázott fasiszták, volt földbirtokosok, gyárosok írtak Mindszentyhez. Ezek közül azokat, amelyeket különösen fontosnak és értékesnek tartott, titkos levéltárában helyezte el. ltt tartotta a »földreform« című mappát. Benne egy általa', jóváhagyott tervezet, amely a nagybirtokot 500-1000 kat. holdig terjedő nagyságban, az erdőbirtokot pedig kétezer holdig kívánta visszaállítani.
76
Itt volt Mindszenty sajátkezű feljegyzése is a földreformról : »A földműves népet megvesztegették az ajándékba adott földekkel. A bajok már egész mivoltukban jelentkeznek. Ezt nem a károsultak állapítják meg, hanem a „kedvezményezettek". A Parlamentben a földosztók ezeket a panaszokat hozzák fel : a kioszt ott (400.000 kat. hold) szőlők, gyümölcsösök, tőke, szakértelem híján egyre kevesbedő hozamot mutatnak. A gyümölcsösöket megeszik a pajzstetűk.« (25. melléklet.) . Mindszenty leírásából ítélve a földreform olyan csapásnak tűnik, mint amelyhez hasonló sem érte még a magyar népet. Igy értékelte a gőgös feudális földesúr azt a reformot, amely több mint 600.000 magyar parasztcsaládot juttatott földhöz. Lustának, tudatlannak bélyegezte :meg a magyar parasztot, hegy ilyen érvekkel tagadhassa meg tőle a földhöz való jogát. Ugyanilyen szellemet áraszt a püspökkari konferencia 1945 május 24-i ülésének jegyzőkönyve : »Az ország egész jövőjét érintő mélyreható intézkedéseket tettek. Mindenekelőtt átvették a nyilas jelszót, hogy „a föld azé, aki megmunkálja" és a legrosszabb időben : egy fenyegető éhínség küszöbén beledobták a közvéleménybe a földosztás gondolatát, amivel alaposan megzavarták a mezőgazdasági munka menetét. Azután a nép megkérdezése nél kül, tehát az állandóan hangoztatott demokratikus elv felrúgásával, megalkottak egy földosztó rendeletet és amikor az ország lakosságának az a rétege, amely szereti a földet és eddig is abból élt, nem reagált rá, erőszakkal keresztülhajtották azt és odaadták a földetr olyanoknak, akiknek a megmunkáláshoz sem tudásuk, sem anyagi erejiik nincs. Ez a rendelet -- törvénytelensége és egyéb igazságtalanságai mellett — a legsúlyosabban érinti a kat. egyházat, melynek összes intézményei máról holnapra elvesztették anyagi bázisukat. Az a 100 hold föld, amelyet a püspököknek meghagy, a megélhetésre is kevés.« A magyar paraszttól tehát sajnálták az öt hold földet, de a püspököknek a 100 hold is kevés a megélhetésre. Ezért harcoltak a földreform ellen. A 3959. iktatószámmal jelzett akta, mely a magyar gazdasági életet írja le, többek között a következőket tartalmazza : »Idegen tőkéknek hazánkba való beédesgetése egyik előfeltétele feltámadásunknak. Ennek a tendenciának
77
tárgyaltam Kállay Miklós volt miniszterelnökkel, akit felszólítottam, hogy lépjen fel aktívabban a demokrácia ellen. Megbeszélésünk kb. 3/4 ' órát tartott. Búcsúzáskor megkért, adjam át üzenetét fiának, hogy az utazzon ki hozzá: Én hazaérkezésem után az üzenetet továbbítottam. Másik római utam alkalmával ifj. Horthy Miklós elküldte hozzám, illetve titkáromhoz titkárát és kihallgatást kért. »Vagy 1947-ben, vagy 1948-ban, — vallja Mindszenty — pontosan már nem tudom, minden esetre azonban május hónapban, egy ízben futár érkezett hozzám Horthy Miklós volt kormányzótól is. Budai palotámban kihallgatásra jelent- . kezett nálam Kovách Aladár, a Nemzeti Színház volt igazgatója. Közölte, hogy Horthy Miklós megbízásából jött hozzám. A kormányzó üdvözletét I:ülcli , aki kér engem, hogy tekintsem őt változatlanul kormányzónak. Ezután részletesen beszámolt a Horthy-család életkörülményeiről. Én Horthy üzenetére azt válaszoltam Kováchnak, hogy még nem volt módomban áttekinteni azokat az okmányokat, amelyek lemondásával kapcsolatosak, és ezért a kérdést alkotmányjogilag még nem látom tisztán. Kovách elmondotta még azt is, hogy az amerikaiak jóindulattal viseltetnek Horthy iránt.« 1947 szeptember 284 Saalbach-i kelettel kapta meg Mindszenty Sulyok Dezső első levelét szökése után. Október 27-i kelettel a szintén disszidált Hajdu-Németh Lajos és Czupy Bálint volt képviselők írtak Esztergomba. Az emigráció életéről Tóth K. János volt külügyminisztériumi referens tudósította rendszeresen Mindszentyt. A DEMOKRATIKr'S
(DÉS ELLENSÉGE
Mivel érdemelte meg Mindszenty az összes reakción hazaárulóknak ilyen osztatlan bizalmát ? Működésével, melynek eredményeképpen joggal tekintették őt a magyar reakció fejének. Vaskos kötegeket tesznek ki azok a levelek, tervezetek, felhívások, amelyeket kitelepített svábok, SSlegények, b.-listázott fasiszták, volt földbirtokosok, gyárosok írtak Mindszentyhez. Ezek közül azokat, amelyeket különösen fontosnak és értékesnek tartott, titkos levéltárában helyezte el. ltt tartotta a »földreform« című mappát. Benne egy általa', jóváhagyott tervezet, amely a nagybirtokot 500-1000 kat. holdig terjedő nagyságban, az erdőbirtokot pedig kétezer holdig kívánta visszaállítani.
76
Itt volt Mindszenty sajátkezű feljegyzése is a földreformról : »A földműves népet megvesztegették az ajándékba adott földekkel. A bajok már egész mivoltukban jelentkeznek. Ezt nem a károsultak állapítják meg, hanem a „kedvezményezettek". A Parlamentben a földosztók ezeket a panaszokat hozzák fel : a kioszt ott (400.000 kat. hold) szőlők, gyümölcsösök, tőke, szakértelem híján egyre kevesbedő hozamot mutatnak. A gyümölcsösöket megeszik a pajzstetűk.« (25. melléklet.) . Mindszenty leírásából ítélve a földreform olyan csapásnak tűnik, mint amelyhez hasonló sem érte még a magyar népet. Igy értékelte a gőgös feudális földesúr azt a reformot, amely több mint 600.000 magyar parasztcsaládot juttatott földhöz. Lustának, tudatlannak bélyegezte :meg a magyar parasztot, hegy ilyen érvekkel tagadhassa meg tőle a földhöz való jogát. Ugyanilyen szellemet áraszt a püspökkari konferencia 1945 május 24-i ülésének jegyzőkönyve : »Az ország egész jövőjét érintő mélyreható intézkedéseket tettek. Mindenekelőtt átvették a nyilas jelszót, hogy „a föld azé, aki megmunkálja" és a legrosszabb időben : egy fenyegető éhínség küszöbén beledobták a közvéleménybe a földosztás gondolatát, amivel alaposan megzavarták a mezőgazdasági munka menetét. Azután a nép megkérdezése nél kül, tehát az állandóan hangoztatott demokratikus elv felrúgásával, megalkottak egy földosztó rendeletet és amikor az ország lakosságának az a rétege, amely szereti a földet és eddig is abból élt, nem reagált rá, erőszakkal keresztülhajtották azt és odaadták a földetr olyanoknak, akiknek a megmunkáláshoz sem tudásuk, sem anyagi erejiik nincs. Ez a rendelet -- törvénytelensége és egyéb igazságtalanságai mellett — a legsúlyosabban érinti a kat. egyházat, melynek összes intézményei máról holnapra elvesztették anyagi bázisukat. Az a 100 hold föld, amelyet a püspököknek meghagy, a megélhetésre is kevés.« A magyar paraszttól tehát sajnálták az öt hold földet, de a püspököknek a 100 hold is kevés a megélhetésre. Ezért harcoltak a földreform ellen. A 3959. iktatószámmal jelzett akta, mely a magyar gazdasági életet írja le, többek között a következőket tartalmazza : »Idegen tőkéknek hazánkba való beédesgetése egyik előfeltétele feltámadásunknak. Ennek a tendenciának
77
•tz'~~ /~/ .1q~ ` y ~it ~ ,l r fu/ J Y i~
~«
~ ~"~ z~~ Cu, /~/~c'w~LGu ee.v~ ~GG't'GLUi/ ~,v !!L!r tCGI~! ! /~ t ' ~ >~.~~~~~~~ ~z,v_... .l*c! 46 .9-4,4'z/e-ez-e.
` 01o,orva Kot
/2
~ ~ ~~ ~ ~~ ~~ r! !~ ~Ga rz/a. y 1/ ` u 4 / Z ! ' ~ ~~~u~ ~~al~rl~y,e 6 ( ttu,y ,~ ~ze ioolu~~ !. H lu Ge ~J 25. Mindszenty kézírásos feljegyzése a földreformról.
tx orsaA e~6sm br i t- r st aáj_a~t lntés -, e16tt ft*at ták a olio* .1,11.46% 'n ítld era, ae~:nkdijj9 6s a Iegr ossxaAi i3a an s ea fsn7eget Z ihinsdpf:saf'e4n haledobtát. a ktSaeilsairrte s elapoean seEwarar4k a aeaa7~ • főldoart±e ^aado2at$t, Tdaa á gi aunk> aenettt. xzutin nGp aeókSrdeaiae náleul, tahdt A21sad6nnhan3oatatott drsokrattkna alr falrue'riYS1,ma= a alkottak e+földoszt8 req~eletet ás aatiror as orsziy lniwat in eh1 :e4gd^k o$ s zétege, sway saerPti n fildet ás kodáso;ét tettek, Rinienak
tq ,z
sá, ráazakkelkesea ti2 a ] tott nee resráite
k ,` ~
v ~
pedig szögesen ellentmond minden államosítási akció.a Természetesen szerepel a tervezetek között egy javaslat a zsidókérdés rendezéséről is, amelyben többek között ez. áll : »Szerencsénk, hogy a galiciai és bukovinai nagy zsidó „reservoir" a milliós gettó zsidótömeg a német pusztításos háború következtében kb. 500.000 lélekszámra apadt le.
kestis
a aaútic a S l'et oly anknak, kiknek a arogasnk6ltshoa sea díauk, s■ anyagi erejík ninon. ~~ anlet - t3ra$>ytel>naEga ás ~ aét 14sss[p , legaulyosa bsn árinti e tat, egyházat, nlazoá?+i melynek ±aasra intéxnC4ei aárcl hrinspre airsa a tettbk sr y si4zisvknt, yz . l~ 11 , smelyat ¢ pap~katse: a~apy, n74:41hr tf~r ta 1~t~s:
26. Az 1945 május 24-i püspöki konferencia egyik határozatának jegyzőkönyve.
795
•tz'~~ /~/ .1q~ ` y ~it ~ ,l r fu/ J Y i~
~«
~ ~"~ z~~ Cu, /~/~c'w~LGu ee.v~ ~GG't'GLUi/ ~,v !!L!r tCGI~! ! /~ t ' ~ >~.~~~~~~~ ~z,v_... .l*c! 46 .9-4,4'z/e-ez-e.
` 01o,orva Kot
/2
~ ~ ~~ ~ ~~ ~~ r! !~ ~Ga rz/a. y 1/ ` u 4 / Z ! ' ~ ~~~u~ ~~al~rl~y,e 6 ( ttu,y ,~ ~ze ioolu~~ !. H lu Ge ~J 25. Mindszenty kézírásos feljegyzése a földreformról.
tx orsaA e~6sm br i t- r st aáj_a~t lntés -, e16tt ft*at ták a olio* .1,11.46% 'n ítld era, ae~:nkdijj9 6s a Iegr ossxaAi i3a an s ea fsn7eget Z ihinsdpf:saf'e4n haledobtát. a ktSaeilsairrte s elapoean seEwarar4k a aeaa7~ • főldoart±e ^aado2at$t, Tdaa á gi aunk> aenettt. xzutin nGp aeókSrdeaiae náleul, tahdt A21sad6nnhan3oatatott drsokrattkna alr falrue'riYS1,ma= a alkottak e+földoszt8 req~eletet ás aatiror as orsziy lniwat in eh1 :e4gd^k o$ s zétege, sway saerPti n fildet ás kodáso;ét tettek, Rinienak
tq ,z
sá, ráazakkelkesea ti2 a ] tott nee resráite
k ,` ~
v ~
pedig szögesen ellentmond minden államosítási akció.a Természetesen szerepel a tervezetek között egy javaslat a zsidókérdés rendezéséről is, amelyben többek között ez. áll : »Szerencsénk, hogy a galiciai és bukovinai nagy zsidó „reservoir" a milliós gettó zsidótömeg a német pusztításos háború következtében kb. 500.000 lélekszámra apadt le.
kestis
a aaútic a S l'et oly anknak, kiknek a arogasnk6ltshoa sea díauk, s■ anyagi erejík ninon. ~~ anlet - t3ra$>ytel>naEga ás ~ aét 14sss[p , legaulyosa bsn árinti e tat, egyházat, nlazoá?+i melynek ±aasra intéxnC4ei aárcl hrinspre airsa a tettbk sr y si4zisvknt, yz . l~ 11 , smelyat ¢ pap~katse: a~apy, n74:41hr tf~r ta 1~t~s:
26. Az 1945 május 24-i püspöki konferencia egyik határozatának jegyzőkönyve.
795
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS TÁRSAINAK VALUTÁRIS ÚZELMEI Mindszenty politikai célkitűzéseinek megvalósításához igen jelentékeny anyagi erőforrások felett rendelkezett. Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica igazgatójának kezén, mint már említettük, különböző valutákból egy illegális pénzalap halmozódott fel. Ez elsősorban úgy történhetett, hogy Mindszenty József és munkatársai a büntetőtörvénybe ütköző cselekmények egész sorát követték el, zugárfolyamban értékesítettek dollárt, valóságos szervezetet építettek ki a forintkiajánlás bűncselekményének elkövetésére, nagyösszegű devizát csempésztek be az országba és azt bejelentés nélkül tartalékolták, sok ezer dollárt pedig politikai célokra külföldön használtak fel. E mellett jelentősen gyarapította a titkos alapot az az összeg, melyet uzsorakamatként fizettek be azok, akiknek részére Mindszenty gazdasági ügynökei kölcsönt nyujtottak. 1945 óta Mindszenty minden külföldi útjáról jelentős dollárösszeget hozott magának, melyet a fennálló rendelkezések értelmében be kellett volna jelentenie. 1945-ben Mindszenty Rómába látogatott és 10.000 dollárt vett át Montini vatikáni államtitkártól. Ugyancsak magához vett 5000 dollárt abból az összegből, melyet Amerikában élő magyarok gyűjtöttek a háború által sujtott óhaza lakosságának. Ezt a 15.000 dollárt Mindszenty, egy 800 .dolláros tételtől eltekintve, nem jelentette be a Magyar Nemzeti Banknál. 10.000 dollárt püspökei között osztott szét, 3000 dollárt politikai tervei legtevékenyebb végrehajtójának,
Mihalovics Zsigmondnak adott, 2000 dollárt pedig közvetlenül értékesített a zugpiacon. 1946. évben Mindszenty ismét Rómában járt. Ezen útjáról 19.000 dollárral tért vissza. Ennek túlnyomó részét Spellman USA bíborostól kapta. Ez alkalommal is 5000 dollárt tett ki az az Összeg, amit az amerikai magyar településeken gyüjtöttek. 7000 dollárt Mindszenty rögtön Rómában felhasznált. Két gépkocsit vásárolt magának, egy harmadik gépkocsit pedig a vatikáni rádió igazgatójának ajándékozott. Ez azzal magyarázható, hogy az igazgatótól függött megfelelő magyar műsor beiktatása a vatikáni rádió műsorába. Ennek a kérdésnek Mindszenty politikai meggondolásokból érthető fontosságot tulajdonított. Miután ilyen irányú megbeszélései nem vezettek eredményre, úgy vélte elérni célját, hogy megvesztegeti a vatikáni rádió irányítóját. Ilyen előzmények után került sor a fentebb említett gépkocsi ajándékozására. Mindszentynek természetszerűleg nem volt joga a Magyar Nemzeti Bank beleegyezése nélkül külföldön felhasználni az adományokból összegyűlt dollárokat. Ami az autóvásárlás után megmaradt, — 12.000 dollár — azt Mindszenty hazahozta. 2000 dollárt megtartott magának ebből az összegből, további 2000-t Mihalovics Zsigmond kapott meg. 4000 dollárt egyelőre az érseki pénztárba tartalékoltak s csupán az összeg egy . töredékét, 4000 dollárt jelentettek be a Nemzeti Banknál. 1947-ben Mindszenty az USA-ba utazott és ez az útja anyagi szempontból minden korábbi utazásánál eredményesebb volt. 30.000 dollárral tért vissza Magyarországra. Ezt az összeget saját állítása szerint amerikai magyarok adományaiból gyűjtötte Össze, bár rövid amerikai tartózkodása alatt semmiféle gyűjtést nem folytatott. Az Összeg tehát jórészt kétségkívül más forrásból származik. 15.000 dollár érték csekkben és 15.000 dollár bankjegyben, így oszlott meg a »gyűjtés« eredménye, de ezt az összeget Mindszenty a hatóságok elől szinte teljes . egészében eltitkolta. Kiderült, hogy a csekkek értékesítése Magyarországon nehézségekbe ütközik. Egyrészt Önmagában valószínűtlen volt, hogy a csekkekre, melyeknek fedezete bizonyos idő multán kétségessé válik, vevő akadjon. Másrészt e csekkeken Mindszenty saját aláírása szerepelt és így a forgalomba kerülő csekk a hatóságokat könnyen nyomra vezethette volna. Jószágkezelője, Bóka Imre útján Mindszenty akkor már hosszabb
e
8r
MINDSZENTY JÓZSEF ÉS TÁRSAINAK VALUTÁRIS ÚZELMEI Mindszenty politikai célkitűzéseinek megvalósításához igen jelentékeny anyagi erőforrások felett rendelkezett. Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica igazgatójának kezén, mint már említettük, különböző valutákból egy illegális pénzalap halmozódott fel. Ez elsősorban úgy történhetett, hogy Mindszenty József és munkatársai a büntetőtörvénybe ütköző cselekmények egész sorát követték el, zugárfolyamban értékesítettek dollárt, valóságos szervezetet építettek ki a forintkiajánlás bűncselekményének elkövetésére, nagyösszegű devizát csempésztek be az országba és azt bejelentés nélkül tartalékolták, sok ezer dollárt pedig politikai célokra külföldön használtak fel. E mellett jelentősen gyarapította a titkos alapot az az összeg, melyet uzsorakamatként fizettek be azok, akiknek részére Mindszenty gazdasági ügynökei kölcsönt nyujtottak. 1945 óta Mindszenty minden külföldi útjáról jelentős dollárösszeget hozott magának, melyet a fennálló rendelkezések értelmében be kellett volna jelentenie. 1945-ben Mindszenty Rómába látogatott és 10.000 dollárt vett át Montini vatikáni államtitkártól. Ugyancsak magához vett 5000 dollárt abból az összegből, melyet Amerikában élő magyarok gyűjtöttek a háború által sujtott óhaza lakosságának. Ezt a 15.000 dollárt Mindszenty, egy 800 .dolláros tételtől eltekintve, nem jelentette be a Magyar Nemzeti Banknál. 10.000 dollárt püspökei között osztott szét, 3000 dollárt politikai tervei legtevékenyebb végrehajtójának,
Mihalovics Zsigmondnak adott, 2000 dollárt pedig közvetlenül értékesített a zugpiacon. 1946. évben Mindszenty ismét Rómában járt. Ezen útjáról 19.000 dollárral tért vissza. Ennek túlnyomó részét Spellman USA bíborostól kapta. Ez alkalommal is 5000 dollárt tett ki az az Összeg, amit az amerikai magyar településeken gyüjtöttek. 7000 dollárt Mindszenty rögtön Rómában felhasznált. Két gépkocsit vásárolt magának, egy harmadik gépkocsit pedig a vatikáni rádió igazgatójának ajándékozott. Ez azzal magyarázható, hogy az igazgatótól függött megfelelő magyar műsor beiktatása a vatikáni rádió műsorába. Ennek a kérdésnek Mindszenty politikai meggondolásokból érthető fontosságot tulajdonított. Miután ilyen irányú megbeszélései nem vezettek eredményre, úgy vélte elérni célját, hogy megvesztegeti a vatikáni rádió irányítóját. Ilyen előzmények után került sor a fentebb említett gépkocsi ajándékozására. Mindszentynek természetszerűleg nem volt joga a Magyar Nemzeti Bank beleegyezése nélkül külföldön felhasználni az adományokból összegyűlt dollárokat. Ami az autóvásárlás után megmaradt, — 12.000 dollár — azt Mindszenty hazahozta. 2000 dollárt megtartott magának ebből az összegből, további 2000-t Mihalovics Zsigmond kapott meg. 4000 dollárt egyelőre az érseki pénztárba tartalékoltak s csupán az összeg egy . töredékét, 4000 dollárt jelentettek be a Nemzeti Banknál. 1947-ben Mindszenty az USA-ba utazott és ez az útja anyagi szempontból minden korábbi utazásánál eredményesebb volt. 30.000 dollárral tért vissza Magyarországra. Ezt az összeget saját állítása szerint amerikai magyarok adományaiból gyűjtötte Össze, bár rövid amerikai tartózkodása alatt semmiféle gyűjtést nem folytatott. Az Összeg tehát jórészt kétségkívül más forrásból származik. 15.000 dollár érték csekkben és 15.000 dollár bankjegyben, így oszlott meg a »gyűjtés« eredménye, de ezt az összeget Mindszenty a hatóságok elől szinte teljes . egészében eltitkolta. Kiderült, hogy a csekkek értékesítése Magyarországon nehézségekbe ütközik. Egyrészt Önmagában valószínűtlen volt, hogy a csekkekre, melyeknek fedezete bizonyos idő multán kétségessé válik, vevő akadjon. Másrészt e csekkeken Mindszenty saját aláírása szerepelt és így a forgalomba kerülő csekk a hatóságokat könnyen nyomra vezethette volna. Jószágkezelője, Bóka Imre útján Mindszenty akkor már hosszabb
e
8r
ideje kapcsolatban állt Wydler Tivadarral, a Pesti Hazai Első . Takarékpénztár igazgatójával. A Mindszenty által elfeketézett dollárokat Wydler értékesítette a zugpiacon. 1947 nyaráig Wydler bankár kb. 4000 dollárt vett át Mindszentytől. Erre az összegre igen »megbízható« vevőt talált Eszterházy Pál személyében. A csekkeket is - ezek szintén Wydlerhez kerültek — Eszterházy Pálnak ajánlotta fel. Eszterházy éstanácsosa dr. Horváth Gábor a törvényes 11.72 forint helyett 35-40 forintot adtak egy dollárért. Eszterházy politikai meggondolásokból, Mindszenty legitimista mozgalmát kívánta anyagilag támogatni, ezért fizetett ilyen arat a csekkekért. »Elképzelhetetlen, — vallja Eszterházy — hogy Magyarországon akadt volna olyan üzletember, aki e csekkekért és bankjegyekért olyan árat fizetett volna, mint én. Én az említett dollárvásárlást azért eszközöltem, mert ezzel Mindszenty József esztergomi érseket, a magyar legitimista mozgalom elismert vezetőjét kívántam támogatni anyagilag. Úgy láttam, hogy Mindszenty Józsefnek a legitimizmussal kapcsolatos közismert elgondolásait szükségessé teszi, hogy én részére és az általa képviselt politikai irányvonal részére lehetőségeimhez képest mért anyagi támogatást nyujtsak. Érdekemben állt így cselekedni, mert a Habsburg dinasztia Magyarországon történő trónra ültet éséről én komoly anyagi előnyöket, elsősorban a földreform céljaira igénybevett jelentős birtokaimnak visszaadását reméltem.« Ezért vállalt tehát szerepet Magyarország egykori legnagyobb földe:.ura; 210.000 hold birtokosa, herceg Eszterházy Pál Mindszenty valutaspekulációjában. Eszterházy Pál részéről biztosítva volt a teljes diszkréció annál is inkább, mert Wydler Bóka Imre írtján jelentette Mindszentynek, hogy Eszterházy a csekkeket Magyarországról kicsempészi és így azok nem Budapesten kerülnek forgalomba. Ugyancsak politikai meggondolások alapján Eszterházy átvett 1000 dolláros bankjegyekben 5000 dollárt Mindszentytől, Wydler révén. Tartott tőle, hogy e magas címletű dollár bankjegyek hamisak, de a politikai szempontok ebben az esetben is érvényesültek. Mindszenty vallomásában is elismeri : »Bóka Imre az ő kezelésére bízott dollárcsekkeket és effektív dollárt előzetes tudtommal és beleegyezésemmel adta el a feketepiaci árfolyamon Eszterházy Pál hercegnek.» Mindszenty csupán a rendelkezé 0:re állócsekkek és dollárbankjegyek egy részét értékesítette Eszterházy Páln&l,
A Mindszentytől vásárolt csekket és bankjegyet Eszterházy Ausztriába, bécsi ügyvédjéhez csempészte ki. Mindszenty az Eszterházy Pállal kötött üzlettel egyidőben kicsempészett Rómába egy 5000 dolláros csekket. Mindszenty személyes megbízottjaként működött Péterffy Gedeon, akinek a Mindszenty-f éle valutaüzelmek terén alapos gyakorlata volt. Péterffy még mint a budapesti papnevelde vicerektora egy alkalommal elfeketézett 1300 dollárt Mindszenty. részére. Az 5000 dolláros csekk Péterffyhez került, aki azt átadta a Vatikán illetékes hivatalának. Ez a »sibolás« összefüggött azokkal a gyűjtésekkel, melyeket Mindszenty felhívására a püspökök a misszió javára, továbbá »Péter fillérek« (az egyes országok egyházai által a Vatikánnak juttatott anyagi támogatás) gyüjtése érdekében indítottak. Az így összegyűlt összeget Mindszenty Magyarországon felhasználta. Kárpótlásul a magyar gazdasági élettől elvont 5000 dollárt küldte ki csekk alakban a Vatikánnak. Ez az eset később mégegyszer ismétlődött. Ekkor a Rómában összegyűlt és amerikai magyaroktól származó segélyek összegét fordította 5300 dollár értékben ilyen célra Mindszenty. Az amerikai útról behozott dollárbankjegyeknek Mindszenty csupán egy részét adta el Eszterházy Pálnak. 4700 dollárt hivatalos árfolyamon váltott be, hogy ilyen módon eltereljen magáról minden esetleges gyanút. 3000 dollárt Mindszenty Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába küldött, »missiós papok» között osztott szét. 1947. év nyarán Mindszenty Zakar András bevallása szerint 2000 dollárt juttatott, a Landshutban és Münchenben működő fasiszta magyar papok részére. Olyan egyházi személyek között került szétosztásra ez az összeg, akik 1944-45. évben a felszabadító szovjet csapatok elől menekültek Néníetországba és ott jelenleg agitációs tevékenységet fejtenek ki a magyar demokrácia ellen. Mihalovics Zsigmondnak Mindszenty összesen 28.000 dollárt adott át. Részint a külföldről magával hozott és a Nemzeti Bank elől eltitkolt valutából, részint pedig Esztergomban megfordult amerikai személyiségektől (pl. Mr. Fogtól, Mr. Brown-tól és Mr. Flynn-től) kapott nagyösszegű dolláradományokból fizette ki ezt az összeget Mihalovicsnak. Mindszenty József maga úgy nyilatkozik, hogy a fentemlített három amerikaitól legalább 60.000 dollár körüli összeget vett át Esztergomban. 6*
83
ideje kapcsolatban állt Wydler Tivadarral, a Pesti Hazai Első . Takarékpénztár igazgatójával. A Mindszenty által elfeketézett dollárokat Wydler értékesítette a zugpiacon. 1947 nyaráig Wydler bankár kb. 4000 dollárt vett át Mindszentytől. Erre az összegre igen »megbízható« vevőt talált Eszterházy Pál személyében. A csekkeket is - ezek szintén Wydlerhez kerültek — Eszterházy Pálnak ajánlotta fel. Eszterházy éstanácsosa dr. Horváth Gábor a törvényes 11.72 forint helyett 35-40 forintot adtak egy dollárért. Eszterházy politikai meggondolásokból, Mindszenty legitimista mozgalmát kívánta anyagilag támogatni, ezért fizetett ilyen arat a csekkekért. »Elképzelhetetlen, — vallja Eszterházy — hogy Magyarországon akadt volna olyan üzletember, aki e csekkekért és bankjegyekért olyan árat fizetett volna, mint én. Én az említett dollárvásárlást azért eszközöltem, mert ezzel Mindszenty József esztergomi érseket, a magyar legitimista mozgalom elismert vezetőjét kívántam támogatni anyagilag. Úgy láttam, hogy Mindszenty Józsefnek a legitimizmussal kapcsolatos közismert elgondolásait szükségessé teszi, hogy én részére és az általa képviselt politikai irányvonal részére lehetőségeimhez képest mért anyagi támogatást nyujtsak. Érdekemben állt így cselekedni, mert a Habsburg dinasztia Magyarországon történő trónra ültet éséről én komoly anyagi előnyöket, elsősorban a földreform céljaira igénybevett jelentős birtokaimnak visszaadását reméltem.« Ezért vállalt tehát szerepet Magyarország egykori legnagyobb földe:.ura; 210.000 hold birtokosa, herceg Eszterházy Pál Mindszenty valutaspekulációjában. Eszterházy Pál részéről biztosítva volt a teljes diszkréció annál is inkább, mert Wydler Bóka Imre írtján jelentette Mindszentynek, hogy Eszterházy a csekkeket Magyarországról kicsempészi és így azok nem Budapesten kerülnek forgalomba. Ugyancsak politikai meggondolások alapján Eszterházy átvett 1000 dolláros bankjegyekben 5000 dollárt Mindszentytől, Wydler révén. Tartott tőle, hogy e magas címletű dollár bankjegyek hamisak, de a politikai szempontok ebben az esetben is érvényesültek. Mindszenty vallomásában is elismeri : »Bóka Imre az ő kezelésére bízott dollárcsekkeket és effektív dollárt előzetes tudtommal és beleegyezésemmel adta el a feketepiaci árfolyamon Eszterházy Pál hercegnek.» Mindszenty csupán a rendelkezé 0:re állócsekkek és dollárbankjegyek egy részét értékesítette Eszterházy Páln&l,
A Mindszentytől vásárolt csekket és bankjegyet Eszterházy Ausztriába, bécsi ügyvédjéhez csempészte ki. Mindszenty az Eszterházy Pállal kötött üzlettel egyidőben kicsempészett Rómába egy 5000 dolláros csekket. Mindszenty személyes megbízottjaként működött Péterffy Gedeon, akinek a Mindszenty-f éle valutaüzelmek terén alapos gyakorlata volt. Péterffy még mint a budapesti papnevelde vicerektora egy alkalommal elfeketézett 1300 dollárt Mindszenty. részére. Az 5000 dolláros csekk Péterffyhez került, aki azt átadta a Vatikán illetékes hivatalának. Ez a »sibolás« összefüggött azokkal a gyűjtésekkel, melyeket Mindszenty felhívására a püspökök a misszió javára, továbbá »Péter fillérek« (az egyes országok egyházai által a Vatikánnak juttatott anyagi támogatás) gyüjtése érdekében indítottak. Az így összegyűlt összeget Mindszenty Magyarországon felhasználta. Kárpótlásul a magyar gazdasági élettől elvont 5000 dollárt küldte ki csekk alakban a Vatikánnak. Ez az eset később mégegyszer ismétlődött. Ekkor a Rómában összegyűlt és amerikai magyaroktól származó segélyek összegét fordította 5300 dollár értékben ilyen célra Mindszenty. Az amerikai útról behozott dollárbankjegyeknek Mindszenty csupán egy részét adta el Eszterházy Pálnak. 4700 dollárt hivatalos árfolyamon váltott be, hogy ilyen módon eltereljen magáról minden esetleges gyanút. 3000 dollárt Mindszenty Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába küldött, »missiós papok» között osztott szét. 1947. év nyarán Mindszenty Zakar András bevallása szerint 2000 dollárt juttatott, a Landshutban és Münchenben működő fasiszta magyar papok részére. Olyan egyházi személyek között került szétosztásra ez az összeg, akik 1944-45. évben a felszabadító szovjet csapatok elől menekültek Néníetországba és ott jelenleg agitációs tevékenységet fejtenek ki a magyar demokrácia ellen. Mihalovics Zsigmondnak Mindszenty összesen 28.000 dollárt adott át. Részint a külföldről magával hozott és a Nemzeti Bank elől eltitkolt valutából, részint pedig Esztergomban megfordult amerikai személyiségektől (pl. Mr. Fogtól, Mr. Brown-tól és Mr. Flynn-től) kapott nagyösszegű dolláradományokból fizette ki ezt az összeget Mihalovicsnak. Mindszenty József maga úgy nyilatkozik, hogy a fentemlített három amerikaitól legalább 60.000 dollár körüli összeget vett át Esztergomban. 6*
83
Nagy Miklós az A. C. hitbuzgalmi vezetője, aki Mihalovies szökése után az A. C. illegális pénzalapja felett rendelkezett, beismeri, hogy Mihalovics kifejezetten a magyar demokrácia ellenségeit részesítette anyagi támogatásban. Ugyancsak Nagy Miklós és Tóth László vallomásából kiderül, hogy Mihalovics az illegális pénzalap egyrészét »munkatársak« megfizetésére fordította, akik híreket bocsátottak rendelkezésére. Mihalovics valutaüzelmeit Földes Károly budapesti kereskedő, Mindszenty régi kereskedő-ügyfele bonyolította le. Vallomásából kiderül, hogy a Mindszentytől kapott 28.000 dolláron kívül Mihalovics még legalább 20.000 dollárral és 15.000 svájci frankkal károsította meg a magyar nemzetgazdaságot. Mihalovics Zsigmond ugyanis az amerikai magyarság által felajánlott dollársegélyeket rendszeresen deponáltatt a Práger Sándor disszidált budapesti olajkereskedő javára. Práger Sándor viszont Földesen keresztül forintban kifizette ezeknek a dollárösszegeknek zugárfolyamon számított ellenértékét. E mellett Földes Károly vallja, hogy 1947 nyarán a valuta-zugpiacon 15.000 dollárt adott el Mihalovies részére. Mihalovics Zsigmond távozása után Nagy Miklós vette át az A. C. illegális pénzalapjának kezelését. Nagy Miklós vallomása szerint ebben az időpontban 24.000 dollárt és 15.000 svájci frankot tett ki a Mihalovics által Váradi Jánosnál hagyott összeg. Ezt Váradi János is megerősíti. Váradi a Nagy Miklós által eszközölt rendelkezésnek megfelelően 4000 dollárt értékesített a zugpiacon és Nagy Miklós az ennek megfelelő 106.000 forintot felvett. Azokat a valutáris üzelmeket, melyeknek lebonyolításával korábban Mihalovics Zsigmond maga foglalkozott, az ő szökése után Nagy Miklós és Nagy Miklós felettes hatóságának (Zakar, Mindszenty) tudtával és beleegyezésével Várady János bonyolította le. Jellemző ezeknek az ügyleteknek természetére, hogy Várady János nem találta szerzetesi mivoltával összeegyeztethetetlennek az uzsorát sem. Bizalmas ügynöke Nagy György révén, Várady 200.000 forintot adott ki heti 2%-os - uzsorakamatra. Ez a kihelyezés az illegális alapból történt és ennek »gyarapítását« szolgálta. X Várady egyéb vonatkozásban is tovább folytatta Mihalovics üzelmeit. Beismerte, hogy Raile Jakab jezsuita szerzetes, Mihalovics bizalmi embere, Budapestre írt leveleiben rejtjelezve mindig feltüntette, hogy milyen dollársegélyek
84
felett rendelkezik. Ezt a dollárösszeget ezután dr. Tolnay Dezső, a Magyar Nemzeti Takarékpénztár igazgatójának részére az U. S. A.-ban deponáltatta. Tolnay viszont forintban kifizette a zugárfolyamon számított ellenértéket Váradinak. Tolnay beismerte, hogy szökni készült Magyarországról és ezért igyekezett ott jelentős dollárbetétet gyüjteni. Kapcsolata Váradyval és Raile Jakabbal onnan adódott, hogy Raile volt a Nemzeti Takarékpénztár alelnőke. Raile ezideig 5000 dollárt helyezett Tolnay részére letétbe a Magyarországnak szánt külföldi segélyekből. Tolnay Dezső bankár és Várady János jezsuita szerzetes együttműködése más irányban is gyümölcsözőnek bizonyult. Várady az illegális pénzalapból 1948 szeptemberében 50.000 forintot adott át Tolnaynak. Ezt az összeget kölcsönképpen Gosztonyi Sándor szűcs kapta meg és a kölcsön fejében havi 2500 forint uzsorakamatot fizetett Váradynak. A rendőri nyomozás adatai bizonyítják, hogy Mindszenty József a különböző fentebb részletesen ismertetett valutáris bűncselekmények révén kb. 97.000 dollárt vont el a magyar nemzetgazdaságtól. Ugyancsak az ő beleegyezésével ős tudtával Mihalovics Zsigmond, illetve Várady János további 25.000 dollárt és 15.000 svájci frankot vontak el a bejelentés elől. Mindszenty és az ügyben szereplők bebizonyítottan 120.000 dollár körüli összeggel károsították meg a magyar államot. Mindszenty 1945-ben a magyar demokráciával szemben tanusított ellenséges magatartásának aláhúzására a miniszterelnöki fizetés háromszorosában megállapított javadalmazást nem vette fel az államtól. Ugyanakkor az eddig kiderített feketén beváltott dollárösszegekért kb. 4 millió forintot zsebelt be, amely összeg jelentékeny része »információs« működésének volt a »tiszteletdíja«.
85
Nagy Miklós az A. C. hitbuzgalmi vezetője, aki Mihalovies szökése után az A. C. illegális pénzalapja felett rendelkezett, beismeri, hogy Mihalovics kifejezetten a magyar demokrácia ellenségeit részesítette anyagi támogatásban. Ugyancsak Nagy Miklós és Tóth László vallomásából kiderül, hogy Mihalovics az illegális pénzalap egyrészét »munkatársak« megfizetésére fordította, akik híreket bocsátottak rendelkezésére. Mihalovics valutaüzelmeit Földes Károly budapesti kereskedő, Mindszenty régi kereskedő-ügyfele bonyolította le. Vallomásából kiderül, hogy a Mindszentytől kapott 28.000 dolláron kívül Mihalovics még legalább 20.000 dollárral és 15.000 svájci frankkal károsította meg a magyar nemzetgazdaságot. Mihalovics Zsigmond ugyanis az amerikai magyarság által felajánlott dollársegélyeket rendszeresen deponáltatt a Práger Sándor disszidált budapesti olajkereskedő javára. Práger Sándor viszont Földesen keresztül forintban kifizette ezeknek a dollárösszegeknek zugárfolyamon számított ellenértékét. E mellett Földes Károly vallja, hogy 1947 nyarán a valuta-zugpiacon 15.000 dollárt adott el Mihalovies részére. Mihalovics Zsigmond távozása után Nagy Miklós vette át az A. C. illegális pénzalapjának kezelését. Nagy Miklós vallomása szerint ebben az időpontban 24.000 dollárt és 15.000 svájci frankot tett ki a Mihalovics által Váradi Jánosnál hagyott összeg. Ezt Váradi János is megerősíti. Váradi a Nagy Miklós által eszközölt rendelkezésnek megfelelően 4000 dollárt értékesített a zugpiacon és Nagy Miklós az ennek megfelelő 106.000 forintot felvett. Azokat a valutáris üzelmeket, melyeknek lebonyolításával korábban Mihalovics Zsigmond maga foglalkozott, az ő szökése után Nagy Miklós és Nagy Miklós felettes hatóságának (Zakar, Mindszenty) tudtával és beleegyezésével Várady János bonyolította le. Jellemző ezeknek az ügyleteknek természetére, hogy Várady János nem találta szerzetesi mivoltával összeegyeztethetetlennek az uzsorát sem. Bizalmas ügynöke Nagy György révén, Várady 200.000 forintot adott ki heti 2%-os - uzsorakamatra. Ez a kihelyezés az illegális alapból történt és ennek »gyarapítását« szolgálta. X Várady egyéb vonatkozásban is tovább folytatta Mihalovics üzelmeit. Beismerte, hogy Raile Jakab jezsuita szerzetes, Mihalovics bizalmi embere, Budapestre írt leveleiben rejtjelezve mindig feltüntette, hogy milyen dollársegélyek
84
felett rendelkezik. Ezt a dollárösszeget ezután dr. Tolnay Dezső, a Magyar Nemzeti Takarékpénztár igazgatójának részére az U. S. A.-ban deponáltatta. Tolnay viszont forintban kifizette a zugárfolyamon számított ellenértéket Váradinak. Tolnay beismerte, hogy szökni készült Magyarországról és ezért igyekezett ott jelentős dollárbetétet gyüjteni. Kapcsolata Váradyval és Raile Jakabbal onnan adódott, hogy Raile volt a Nemzeti Takarékpénztár alelnőke. Raile ezideig 5000 dollárt helyezett Tolnay részére letétbe a Magyarországnak szánt külföldi segélyekből. Tolnay Dezső bankár és Várady János jezsuita szerzetes együttműködése más irányban is gyümölcsözőnek bizonyult. Várady az illegális pénzalapból 1948 szeptemberében 50.000 forintot adott át Tolnaynak. Ezt az összeget kölcsönképpen Gosztonyi Sándor szűcs kapta meg és a kölcsön fejében havi 2500 forint uzsorakamatot fizetett Váradynak. A rendőri nyomozás adatai bizonyítják, hogy Mindszenty József a különböző fentebb részletesen ismertetett valutáris bűncselekmények révén kb. 97.000 dollárt vont el a magyar nemzetgazdaságtól. Ugyancsak az ő beleegyezésével ős tudtával Mihalovics Zsigmond, illetve Várady János további 25.000 dollárt és 15.000 svájci frankot vontak el a bejelentés elől. Mindszenty és az ügyben szereplők bebizonyítottan 120.000 dollár körüli összeggel károsították meg a magyar államot. Mindszenty 1945-ben a magyar demokráciával szemben tanusított ellenséges magatartásának aláhúzására a miniszterelnöki fizetés háromszorosában megállapított javadalmazást nem vette fel az államtól. Ugyanakkor az eddig kiderített feketén beváltott dollárösszegekért kb. 4 millió forintot zsebelt be, amely összeg jelentékeny része »információs« működésének volt a »tiszteletdíja«.
85
A magyar rendőrhatóságok hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaűzérkedés gyanúja alapján tartóztatták le Mindszenty Józsefet, aki bűn társaival együtt illegális legitimista mozgalmat szervezett, amelyben irányító szerepet vállalt, rendszeres kémjelentéseket készített Magyarország politikai, gazdasági és katonai kérdéseiről egy kidföldi nagyhatalom budapesti képviselői számára, vezetője volt az Actio Catholicába beépített nemzetközi kémszervezetnek, amelynek hatalmas anyagi támogatást is biztosított és különböző valutaiizelmeivel körülbelül 4 millió forintnyi kárt okozott a magyar gazdasági életnek. A felsorolt okmányok meggyőzően és cáfolhatatlanul igazolják a Mindszenty ellen felhozott vádakat, a hamarosan megkezdődő nyilvános főtárgyalás pedig fényt fog deríteni Mindszenty bűnlajstromának minden részletére. De az okmányok alapján is minden tárgyilagos szemlélőnek cl kell ismernie, hogy nem az egyház, vagy a papok üldözéséről, a vallásszabadság megsértéséről van szó, — mint ahogy azt egyesek hamisan és célzatosan próbálták beállítani — hanem a magyar nép egy elszánt ellenségének felelősségrevonásáról.
86
deyeriiche >lltersbiblicthek München
